K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.194/14/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az ÁR-LA Magyarország Kft. (1162 Budapest, Istráng u. 88.) és a Domino Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2800 Tatabánya, Deák Ferenc u. 44.) közös ajánlattevők (képviseli: Miklós-Orbán-Vörös Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Vörös Katalin, 1035 Budapest, Hunor u. 2-4., továbbiakban: kérelmező) által Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (2800 Tatabánya, Fő tér 6., képviseli: Hidas és Szűcs Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Szűcs Tamás, 2800 Tatabánya, Győri út 14. 1/6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Városközpont Rehabilitáció (KDOP-2007-3.1.1./D; reg.sz.: KIEPR-2008-0007/KDRFU) című projekt megvalósítása felújítással és bővítéssel” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az 1., 2. és 3. rész tekintetében az eljárást lezáró döntést megsemmisíti. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a
2
keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó 2010. november 25-én feladott ajánlattételi felhívása 2010. november 29-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-34370/2010. iktatószámon. Ajánlatkérő a felhívását - a kérelemmel nem érintett körben - egy alkalommal módosította, amelyre vonatkozó 2010.12.17-én feladott hirdetménye 2010. december 24-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben KÉ37658/2010. iktatószámon. Az ajánlattételi felhívás jelen ügy szempontjából releváns előírásai az alábbiak voltak: Ajánlatkérő a felhívás II.1.7) pontjában a részekre történő ajánlattételt lehetővé tette valamennyi részre. A felhívás II.2.1) pontja tartalmazta a teljes mennyiséget, 4 részben meghatározva. 1. rész: Önkormányzat, új tanácstermi szárny 2. rész: Központi tér 3. rész: Életfatér, járda 4. rész: Térfigyelő kamerarendszer kivitelezése. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit, a kérelemmel érintett körben az alábbiak szerint: III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P2) Ajánlattevő (közös ajánlattevő) és 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója tekintetében egyaránt benyújtandó valamennyi számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi számlájáról szóló nyilatkozat legalább az alábbi tartalommal: Pénzforgalmi jelzőszám, mióta vezeti a bankszámláját, illetőleg bankszámláit,
3
a bankszámlán, illetőleg a bankszámláin volt-e a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban sorban állás, és ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett-e. A P1) és P2) részszempontok tekintetében ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 66. § (2) bekezdésére is. P2) Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevő, (közös ajánlattevők) és 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, akinek valamely bankszámláján a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban sorban álló tétele volt, és ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan nem tett eleget (Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pont). A felhívás V.3.4.1) pontja szerint a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A felhívás V.7) Egyéb információk 1.) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a hiányok pótlását a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint engedi meg. A releváns eljárási határidőket a következők szerint határozta meg ajánlatkérő a módosított felhívásban: az ajánlattételi határidő 2011.01.10., 10:00; az első tárgyalás időpontja: 2011.01.24., 10:00; az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2011.03.10.; a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011.03.21. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített az ajánlatok elkészítéséhez, egyebek mellett az alábbi tartalommal: Tartalomjegyzék, műszaki tartalom, egyéb rendelkezések, a Kbt. 54. § (2) bekezdése szerinti jegyzék, mellékletek, kiviteli tervdokumentáció (formai okokból külön csatolva), árazatlan költségvetés (formai okokból külön csatolva). A dokumentáció egyéb rendelkezések h) pontjában (5. o.) ajánlatkérő előírta, hogy „Az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak nem megfelelő vagy azoktól, illetve a Kbt.-től eltérő ajánlat benyújtása az ajánlat érvénytelenségét vagy az ajánlattevő kizárását és a Kbt. által e tekintetben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után”. Ajánlatkérő 2010. december 15-én kelt levelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy – figyelemmel a kiegészítő tájékoztatáskérés körében feltett kérdések tartalmára – a megküldött dokumentációt módosítani kívánja, amelyről hirdetményt ad fel a Közbeszerzési Értesítőben, valamint megjelölte a módosított eljárási határidőket.
4
Ajánlatkérő két alkalommal, 2010. december 23-án és 2011. január 5-én kiegészítő tájékoztatást nyújtott az ajánlattevők részére a kérelemmel nem érintett körben. A halasztott időpontban, 2011. január 10-én felvett bontási jegyzőkönyv szerint az alábbi ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: 1. Swietelsky Magyarország Kft., az 1-3. részre 2. Tatabánya Városközpontjáért Konzorcium (Pannon-Park-Forest Kft., ZÖFE Kft.), a 2-3. részre 3. ÉRT ÉFSZ Kft., az 1. részre 4. Reneszánsz Zrt., a 2-3. részre 5. KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a 4. részre 6. Vértes-Út Kft., a 2-3. részre 7. Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium (Geotech Kft., FTK Kft.), a 2-3. részre 8. ÁR-LA Magyarország Kft. és Domino Kft. közös ajánlattevők (Kérelmező) az 1-3. részre 9. Vemév-Szer Zrt. az 1. részre 10.LBP Konzorcium (LAKI Zrt., Building Partner Kft.), az 1-4. részre A kérelmező ajánlata 25. oldalán található a K&H Bank Zrt. által 2010. december 15-én kiállított bankinformáció, amelyben szerepel, hogy a bank a „DOMINÓ” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére 2009. november 2. óta és 2010. március 16. óta pénzforgalmi bankszámlát vezet, továbbá tartalmazza a következőket: „Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz, jelen bankinformáció kiadásának időpontjában sorban álló tételei nincsenek. Bankszámláján a forgalom rendszeres. A rendelkezésünkre álló információk szerint a cég ellen csőd- illetőleg felszámolási eljárás nincs folyamatban. Jelen bankinformáció ….. a 2010. december hó 15. napján érvényes adatokat tartalmazza.” A kérelmező ajánlata 19-23. oldalán található további bankinformációk a fizetési kötelezettség vonatkozásában az alábbi nyilatkozatokat tartalmazzák: Raiffeisen Bank: „Bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségének számlanyitás óta minden alkalommal pontosan, határidőre eleget tett”. CIB Bank: „banki fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz”. Budapest Bank: „Bankkal szembeni fizetési kötelezettségeknek eleget tesz”. MKB Bank: „Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tesz”. Raiffeisen Bank: „Bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségének számlanyitás óta minden alkalommal pontosan, határidőre eleget tett”.
5
A jogorvoslati kérelemmel érintett további ajánlattevők ajánlatába becsatolt bankinformációk a fizetési kötelezettség vonatkozásában az alábbi nyilatkozatokat tartalmazzák: ÉRT - ÉFSZ Kft. (72. o.) CIB Bank: „az üzletfél 2010.11.25. napjától számított megelőző 365 napban fizetési kötelezettségének pontosan, határidőben eleget tett”. KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (178.-186. o.) OTP Bank: „fizetési kötelezettségeinek mindig időben és pontosan eleget tett”. K&H Bank: „bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek rendben és időben eleget tett”. MKB Bank: „bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek mindig időben eleget tesz”. CIB Bank: „fizetési kötelezettségeit mindig időben, pontosan teljesíti”. Raiffeisen Bank: „bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek minden alkalommal időben eleget tett”. OTP Bank: „fiókunkkal szembeni kötelezettségének mindig időben és pontosan eleget tett”. Volksbank: „fizetési kötelezettségeinek mindig rendben eleget tesz”. LBP Konzorcium (102-105. o.) Volksbank: „A kiállítást megelőző egy éven belül hitelvisszafizetési kötelezettségének megfelelően eleget tett”. Banco Popolare: „Ügyfelünk fenti számláin 2009. november l-től a jelen bankinformáció kiállításának napjáig fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tett”. Budapest Bank: nyilatkozata a fizetési kötelezettségre vonatkozó adatot nem tartalmaz. Reneszánsz Zrt. (236-240. o.) K&H Bank: „a társaság számlanyitás óta bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek időben, pontosan eleget tett és tesz”. UniCredit Bank: „bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta, időben, pontosan és maradéktalanul eleget tett és tesz”. MKB Bank: „bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta időben, pontosan és maradéktalanul eleget tett és tesz”. CIB Bank: „2008 január l-től és számlanyitás óta bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek mindig időben, pontosan és maradéktalanul eleget tett és tesz”. OTP Bank: „számlanyitás óta a fizetési kötelezettségeinek időben, pontosan és maradéktalanul eleget tett és tesz”. Swietelsky Magyarország Kft. (101-106. o.) ERSTE Bank: „fizetési kötelezettségeinek minden időben pontosan eleget tett”. MKB Bank: „bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek rendszeresen és minden esetben időben eleget tesz”.
6
UniCredit Bank: „fizetési kötelezettségeinek minden időben, pontosan eleget tett”. Raiffeisen Bank: „fizetési kötelezettségeit mindig pontosan teljesítette”. K&H Bank: „bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek minden időben, pontosan eleget tesz”. BNP PARIBAS: ,,A számlanyitás óta a cég fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tesz”. ING Bank: „bankunk felé a fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta (2010.09.24.) pontosan eleget tett”. Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium (99-101. o.) MKB Bank: „bankszámláin 2010 november 25 napját megelőző 365 napban sorban állás nem fordult elő, ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tett”. OTP Bank: „a bank által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjakat jutalékokat, költségeket rendben fizeti, a bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tesz”. MKB Bank: „Bankszámláján 2010 november 25. napját megelőző 365 napban sorban álló tétel nem fordult elő, ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tett”. Tatabánya Város központjáért Konzorcium (166-169. o.) Budapest Bank: „az igazolás kiadását megelőzően fizetési kötelezettségeinek határidőre, pontosan eleget tett”. MKB Bank: „Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek az igazolás kiadását megelőzően rendszeresen, időben eleget tett”. MKB Bank: „Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta pontosan eleget tesz”. OTP Bank: „számláikon a hirdetmény feladásának (2010.11.25.) napjától számított megelőző 365 napban sorban állás nem fordult elő, ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tett”. Vemév-Szer Zrt. (71-74. o.) Budapest Bank: ,,a bankunk felé fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta mindig határidőben eleget tett”. Raiffeisen Bank: „Fizetési kötelezettségeinek a VEMÉV-SZER Kft. jelen igazolás kiállításának napjáig mindig pontosan eleget tett”. ERSTE Bank: „Fizetési kötelezettségeinek számlanyitás óta minden esetben, késedelem nélkül, pontosan eleget tesz”. Kinizsi Bank: „fizetési kötelezettségeinek eleget tesz”. Vértes-Út Kft. (18-19. o.) OTP Bank: „a bank által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, jutalékokat, költségeket rendben fizeti, a Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tesz”.
7
Raiffeisen Bank: „fizetési kötelezettségeinek 2009. november 25. óta mindig időben eleget tett”. Az ajánlatkérő által 2011. január 17-én, második alkalommal kibocsátott hiánypótlási felhívás – a kérelmet érintő körben – az alábbiakat tartalmazta: LBP Konzorcium „Az ajánlatban csatolt pénzintézettől származó nyilatkozatok (Volksbank, illetve Budapest Bank) adattartalma nem az ajánlattételi felhívás III.2.2 P2) pontjában foglalt előírásnak megfelelő. Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét, hogy ajánlatkérő a sorbanállást/fizetési kötelezettségek teljesítését az általa meghatározott időszak (hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 nap) egészében vizsgálja (A vizsgált időszak ennél értelemszerűen rövidebb, ha a számlanyitásra 2009. november 25. napját követően került sor.)”. ÁR-LA – DOMINÓ Konzorcium „A konzorcium tagja (Dominó Kft.) által csatolt banki igazolás (K&H Bank) adattartalma nem az ajánlattételi felhívás III.2.2 P2) pontjában foglalt előírásnak megfelelő. Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét, hogy ajánlatkérő a sorbanállást/fizetési kötelezettségek teljesítését az általa meghatározott időszak (hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 nap) egészében vizsgálja (A vizsgált időszak ennél értelemszerűen rövidebb, ha a számlanyitásra 2009. november 25. napját követően került sor.)”. Vértes-Út Kft. „Ajánlattevő által csatolt banki igazolás (OTP Bank) adattartalma nem az ajánlattételi felhívás III.2.2 P2) pontjában foglalt előírásnak megfelelő. Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét, hogy ajánlatkérő a fizetési kötelezettségek teljesítését az általa meghatározott időszak (hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 nap) egészében vizsgálja (A vizsgált időszak ennél értelemszerűen rövidebb, ha a számlanyitásra 2009. november 25. napját követően került sor.)”. A kérelmező által benyújtott hiánypótlási dokumentáció 3. oldalán került csatolásra a K&H Bank Zrt. által a „DOMINÓ” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére 2011. január 20-án kiállított Bankinformáció, amely az alábbiakat tartalmazza: „Ezúton igazoljuk, hogy … 2009. november 2. óta .. számon és 2010. március 16 óta .. számon pénzforgalmi bankszámlát vezetünk. Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz, jelen bankinformáció kiadásának időpontjában sorban álló tételei nincsenek. A 2009. november 25. és 2010. november 25. közötti időszakban HUF devizanemű bankszámláján, valamint 2010. március 16. és 2010. november 25. közötti időszakban EUR devizanemű bakszámláján sorban állás nem volt. Bankszámláján a forgalom rendszeres.
8
A rendelkezésünkre álló információk szerint a cég ellen csőd- illetőleg felszámolási eljárás nincs folyamatban. Jelen bankinformáció ….. a 2011. év január hó 20. napján érvényes adatokat tartalmazza.” A további ajánlattevők hiánypótlási dokumentációjába becsatolt bankinformációk a fizetési kötelezettség vonatkozásában az alábbi nyilatkozatokat tartalmazták: LBP Konzorcium (11-12. o.) Volksbank: „2009. november 1. óta fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett”. Budapest Bank: „a 2009.11.25-2011.01.04 vizsgált időszak lezárásáig a bankkal szembeni fizetési kötelezettségeinek eleget tett”. Vértes-Út Kft. (4. o.) OTP Bank: „a számlanyitás óta a bank által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, jutalékokat, költségeket rendben fizeti, a Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tesz”. A felvett jegyzőkönyvek alapján a tárgyalások lefolytatására két fordulóban került sor, az első fordulóra 2011. január 24-én, a második fordulóra 2011. február 9-én. A második fordulóban adták meg ajánlattevők végleges ajánlataikat, a jegyzőkönyv mellékletét képező táblázatba foglalt bírálati részszempontok szerinti részletezésben. Ajánlatkérő 2011. február 25-én – a kérelemmel nem érintett körben – a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért ajánlattevőktől. Az ajánlatkérő által 2011.03.10-én elkészített összegezés szerint az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevő az 1. rész tekintetében: a Vemév-Szer Zrt., a 2. rész tekintetében: a Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium, a 3. rész tekintetében: a Vértes-Út Kft., a 4. rész tekintetében: a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. lett. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő nem került kihirdetésre. Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok közül a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az alábbi indok alapján: „Ajánlattevő által az 1-3. részek tekintetében benyújtott ajánlatában csatolt – a K&H Bank Rt. által kiállított – igazolás nem megfelelően tartalmazza a felhívásban előírt összes adatot (a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett-e).
9
Ajánlattevő ajánlata az 1-3. részek tekintetében a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.” Az ÁR-LA Magyarország Kft., mint az ÁR-LA – Dominó Konzorciumban résztvevő ajánlattevő 2011.03.11-én kelt levelében ajánlatkérőtől iratbetekintés biztosítását kérte 2011. március 16-án 10:00 órától a többi ajánlattevő ajánlati dokumentációjába és hiánypótlási dokumentációjába. Az ÁR-LA Magyarország Kft. 2011. március 17-én előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyben vitatta az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést, kérte annak felülvizsgálatát, valamint ajánlata érdemben történő értékelését. Kérelmező kérelméhez csatolta a K&H Bank Zrt. által 2011. március 11-én kiállított, a DOMINÓ Kft. részére címzett alábbi tartalmú tájékoztatását: „Hivatkozással megbeszélésünkre ezúton tájékoztatjuk, hogy a 27M/2011. iktatószámmal kiadott Bankinformáció szerint leírtak, miszerint: „Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz, jelen bankinformáció kiadásának időpontjában sorban álló tételei nincsenek.” a banki szóhasználatnak megfelelően nem jelentenek mást, minthogy a társaság a számlanyitás napjától kezdődően a bankinformáció kiállításának napjáig terjedő időszakban fizetési kötelezettségeinek határidőben és pontosan eleget tett, beleértve a pályázati kiírásban érintett időszakot is. A fenti mondat egyértelmű pozitív válasz a hirdetményben kiírt fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó kérdésre.” A vitarendezési kérelemben a kérelmező az alábbiakat is előadta: ”Azzal, hogy a kiíró esetünkben nem fogadta el a többi ajánlattevőnél elfogadást nyert bankinformációt, megsértette a Kbt. 1. § (3) rögzített ajánlattevők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét.” A kérelmező ismertette a kifogásolt bankinformációkat akként csoportosítva, hogy „Pontos időintervallum meghatározás”, „Bank felé irányuló fizetési kötelezettségeinek tesz eleget”, „Nem pontos intervallum (számlanyitás óta, a kezdő és vég vagy csupán a véghatáridő fedi tartalmilag a kiírást) meghatározása fizetési kötelezettség teljesítésénél”, „Nem pontos időtartam sorbanálló tételre (számlanyitás óta, a kezdő és vég vagy csupán a véghatáridő fedi tartalmilag a kiírást)”. Ajánlatkérő a 2011. március 21-én kelt válaszában részletesen ismertette indokait, amelyekre tekintettel az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakat elfogadni nem tudta, a kihirdetett eredményen módosítani nem kívánt. Az ajánlatkérő válasza többek között az alábbiakat tartalmazza: „A kérelmező által hiánypótlás körében csatolt, a K&H Bank által kiállított igazolásban a következő nyilatkozat szerepel: „Tudomásunk szerint a vállalat
10
fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz.” A fenti megfogalmazás sem időintervallum megjelölést, sem más időhatározót nem tartalmaz, az a magyar nyelv szabályai szerint egyértelműen jelen idejű kijelentést tartalmaz. A nyilatkozatban szerepel ugyan a „2011. január 20. napján érvényes adatokat tartalmazza” megfogalmazás, azonban a nyilatkozat tartalmából még ezen mondattal együtt sem vonható le a fizetési kötelezettségek folyamatos, a vizsgált időszakra kiterjedő fizetésének módjára vonatkozó banki álláspont.” Ajánlatkérő 2011.03.22-én intézkedett Tájékoztató megjelentetésére.
az
eljárás
eredményéről
szóló
Kérelmező a 2011. március 30-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását és a kérelmezett közbeszerzési eljárás során hozott eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését. A jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontját 2011. március 21. napjában, az előzetes vitarendezésre adott válasz kézhezvételének napjában jelölte meg. Kérelmező előadta, hogy nem ért egyet az ajánlata érvénytelenné nyilvánításával. Álláspontja szerint az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, a további ajánlatok érvényessé nyilvánításával pedig a Kbt. 83. § (1) bekezdését, a Kbt. 1. § (3) bekezdését, az alábbiak szerint: Álláspontja szerint ajánlatkérő tévesen értelmezte a Domino Kft. pénzügyi alkalmasságát igazoló hiánypótolt bankinformációt. A bank nyilatkozata egyértelműen, tételesen megjelöli a számlák megnyitásának dátumát, majd fenntartás nélkül közli, hogy „a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz”. A magyar nyelv általánosan elismert szabályai és a közlés logikai gondolatsora alapján kétséget kizáró az a következtetés, hogy a fizetési kötelezettségeire történő utalás az azt megelőző mondatban megjelölt időtartamra vonatkozik. „Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz” kitétel jelen idejű megfogalmazása nem csak adott pillanatban érvényes jelen időt jelöl, a magyar nyelv a folyamatos cselekvést is jelen idővel fejezi ki, míg más nyelvek ezt folyamatos jelen idővel jelölik, a jelent és a folyamatos jelent a magyar nyelv ugyanúgy fejezi ki. A szókapcsolat a jelen egy meghatározott időpillanatára szűkítése értelmezhetetlen jelentéstartalmat hordoz. Az „eleget tesz” nyelvtanilag egy, a kapcsolat (számlanyitás) kezdete óta folyamatosan, minden időpillanatban teljesülő kijelentés, a folyamatosság alól kivételt a nyilatkozat nem fogalmaz meg. Mivel a nyilatkozatban megjelölt időszak maradéktalanul tartalmazza az ajánlatkérő által a hirdetményében megjelölt időszakot és mint olyat, a jog általánosan elismert argumentum a maiore ad minus elve alapján, a hirdetmény tartalmának megfelelőnek kell elfogadni. A bank szóhasználatában alkalmazott „rendben eleget tesz” határozószó, a mindig határidőben, kötelezettségeit mindig pontosan
11
teljesítő ügyfelet jelöli, így a Domino Kft. pénzügyi alkalmassága ezen pontnak is teljes mértékben megfelel. A bank szerint a számlanyitás óta a cég fizetési kötelezettségeinek mindig határidőben, pontosan tesz eleget, amennyiben nem így lenne, a bank nem állítana ki ilyen tartalmú nyilatkozatot vagy azt eltérő tartalommal tette volna meg. Mellékelték a K&H Bank állásfoglalását az általa kiadott banknyilatkozatra, amely a fenti gondolatsort minden részében megerősíti az általa használt banki szóhasználatot figyelembe véve. A kérelmező által becsatolt banki igazolás tehát álláspontja szerint megfelel az ajánlattételi felhívás követelményeinek, így a kérelmezett alaptalanul nyilvánította alkalmatlannak az ajánlattevőt, ezzel megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját. Hivatkozott arra, hogy az iratbetekintés során megállapították, hogy 44 banki igazolásból 4 igazolás az, ami a kiírásnak teljes mértékben megfelel. Az ajánlatkérő összesen 3 banki igazolással kapcsolatban kért hiánypótlást. Ezzel megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését és a Kbt. 1. § (3) bekezdését. Kérelmező véleménye szerint azon kifejezések, mint pl.: „Bankkal szembeni fizetési kötelezettségeinek eleget tesz” nem fogadható el, mert ez kizárólag a banki jutalékokra és díjakra vonatkozik, egyéb fizetési kötelezettségekre nem. A jelen idejű megfogalmazás: „eleget tesz” a következő nyilatkozatokban is elfogadásra került. Kifogásolta az ajánlatkérő eljárását a következő ajánlatokban szereplő igazolások tekintetében: Nem kaptak hiánypótlási felhívást, pedig az igazolás nem felel meg az ajánlattételi felhívás követelményének: Geotech Kft.(Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium tagja) - OTP ,,35 napot meghaladó sorban álló tételt az elmúlt 13 hónapban nem tartott nyilván ... „ „Ügyfelünk a Bank által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, jutalékokat, költségeket rendben fizeti, a Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tesz.” Vemév-Szer Zrt. - Budapest Bank „A számlatulajdonos a bankunk felé fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta mindig határidőben eleget tett.” ZÖFE Kft. (Tatabánya Városközpontjáért Konzorcium tagja) - MKB „Bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek a számlanyitás óta pontosa eleget tesz.” Swietelsky Kft. - MKB „Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek rendszeresen és minden esetben időben eleget tesz.”
12
Swietelsky Kft. - K&H „A társaság bankunkkal szemben fizetési kötelezettségeinek minden időben pontosan eleget tesz.” Swietelsky Kft. - BNP Paribas „Fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Számlanyitás óta nincs sorban álló tétel.” Swietelsky Kft. - ING „Bank felé fizetési kötelezettségeinek számlanyitás óta eleget tett.” Hiánypótlás alapján az ajánlatkérő jogsértően elfogadta a következő bankinformációkat: Vértes-Út Kft. - OTP „Ügyfelünk a számlanyitás óta a Bank által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, jutalékokat, költségeket rendben fizeti, a Bankunkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségének minden esetben eleget tesz.” Álláspontja szerint ezen ajánlat tekintetében már ismételt hiánypótlásnak nincs helye, az ajánlat érvénytelen. LBP Konzorcium - Budapest Bank ,,A 2009.11.25-2011.01.04. vizsgált időszakban inkasszó nem érkezett a számlatulajdonos bankszámlája ellen. 2006. évi 21. MNB rendelet szerint átutalási végzés, jogszabályon és felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás, valamint a 2009. évi MNB rendelet szerinti átutalási végzés, hatósági átutalási megbízás, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás. Számlatulajdonos a 2009.11.25-2011.01.04. vizsgált időszak lezárásáig a bankkal szemben fizetési kötelezettségeinek eleget tett. 2011.01.20”. A kérelmező álláspontja szerint ezekben az esetekben a fizetési kötelezettség teljesülését a teljes időtartamra kiterjedően az ajánlatkérő úgy állapította meg, hogy az időt meghatározó mondat a Domino Kft. bankinformációjához analóg módon az azt megelőző mondatban áll vagy kérelmezők álláspontjának megfelelően az „eleget tesz” szókapcsolatnak a felek közötti kapcsolat ideje alatt folyamatosan teljesülő jelentéstartalmat tulajdonított. Az értékelési gyakorlat következő eleme sem egyértelmű. Több Ajánlattevő esetében a mindössze a „minden esetben” szavakkal meghatározott és ezzel a kiírási feltételt nem kielégítő nyilatkozat elfogadásra került (Geotech Kft. ((Tatabánya belváros 2011 Konzorcium tagja) - OTP, Swietelsky - MKB), míg a Domino Kft banknyilatkozatában megjelölt „rendben” határozóval ellátott nyilatkozat ellenére a feltétel teljesülése nem volt megállapítható.
13
A hiánypótlás alapján került elfogadásra az LBP Konzorcium - Volksbank nyilatkozata az ajánlatában benyújtott banknyilatkozattal megegyező hiánypótlási felhívás dátumát megelőző dátumú - 2010. december 15-i dátummal. Kérelmező előadta, hogy 2011. március 17.-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a Kbt. 96/A §-a alapján. A kérelmében kifogásolta, hogy a bankinformáció időintervallumra és fizetési kötelezettségre vonatkozó tartalmára hivatkozva ajánlatkérő kizárta az eljárásból, valamint észrevételezte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdésében rögzített ajánlattevők közötti esélyegyenlőség és egyenlő elbánás elvét. Ajánlatkérő 2011. március 21.-én küldte meg elutasító válaszát. Kérte a Kbt. 96/A §-a megsértésének a megállapítását is. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást - hiánypótlás teljesítését követően 2011.04.04-én megindította. Kérelmező a 2011.04.19-én kelt beadványában ajánlatkérő által tett észrevételre az alábbi észrevételeket, valamint a D.194/9/2011. számú végzés alapján az alábbi nyilatkozatot tette. Kérelmező álláspontja, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelemben felsorolt, nem az ajánlattételi felhívásnak megfelelő banki igazolások miatt, az ott szereplő ajánlattevők ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek. Ezzel megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, mert érvénytelen ajánlatokat nyilvánított érvényesnek Az alábbi ajánlatokban szereplő banki igazolások nem felelnek meg az ajánlattételi felhívásnak: Geotech Kft. (Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium tagja), Vemév-Szer Zrt., ZÖFE Kft. (Tatabánya Városközpontjáért Konzorcium tagja), Reneszánsz Kft., KFKI Zrt., Swietelsky Kft., Vértes-Út Kft., LBP Konzorcium. Ajánlatkérő által az 1. és 4 rész vonatkozásában vitatott ügyfélképessége vonatkozásában előadta, hogy az eljárásban ajánlattevőként vett részt. A jogorvoslati kérelem az alkalmasság vizsgálatával függ össze, így valamennyi részt érint. Az 1. rész vonatkozásában azonban, ajánlatkérő által hiányolt közvetlen érintettség is fennáll, mert a 2. legjobb ajánlatot tette és amennyiben a nyertes ajánlattevő banki igazolása nem megfelelő, a kérelmezőt kellett volna nyertesnek kihirdetni. A kérelmét a jogorvoslati tárgyaláson akként pontosította, hogy a 4. rész tekintetében (KFKI Zrt. ajánlata tekintetében), továbbá az ajánlat megtekintését követően a Reneszánsz Zrt. ajánlatának kifogásolására vonatkozó kérelmét nem tartotta fenn. Ugyancsak visszavonta a Kbt. 96. § (4) elemére vonatkozó kérelmi elemét.
14
Ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás első és negyedik része tekintetében a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 325. §. (3) bekezdés e) pontja alapján, egyebekben a Kbt. 340. §. (2) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasítani, továbbá kérte a kérelmezőt marasztalni az eljárás költségeiben. Ajánlatkérő az előzmények között ismertette, hogy az ajánlatok bontását követően megkezdte azok értékelését és több alkalommal hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlási felhívások kiterjedtek a banki igazolások hiányainak pótlására is, kérelmező és a többi érintett ajánlattevő esetében is. Az ajánlattevők a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak - az ajánlatkérő későbbiek során kifejtett álláspontja szerint az ÁR-LA - Domino Konzorcium kivételével maradéktalanul eleget tettek. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező az eljárás első részének (Önkormányzat, új tanácstermi szárny), illetve negyedik részének (Térfigyelő kamerarendszer kivitelezése) tekintetében nem rendelkezik ügyfélképességgel. Hivatkozott a Kbt. jelen eljárásban alkalmazandó 323. (1) bekezdés rendelkezésére, valamint a kialakult gyakorlatra, melynek értelmében az ügyfélképességet megalapozó jog, vagy jogos érdek sérelmének minden esetben közvetlennek kell lennie, ennek megfelelően alapvető kérdés az, hogy a Kbt.-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás a kérelmező jogát, vagy jogos érdekét közvetlenül sérti-e, avagy veszélyezteti-e. Önmagában az a tény, hogy a közbeszerzési eljárásban valaki ajánlatot tett, nem jelenti automatikusan azt a jogot is, hogy a közbeszerzési eljárás bármelyik részével kapcsolatban jogorvoslati kérelmet terjeszthessen elő. Fentiek tükrében az ügyfélképesség eldöntése szempontjából lényeges az, hogy a kérelmező által állított jogsértés (tevékenység, vagy mulasztás) ténye befolyásolja-e a kérelmező pozícióját, ajánlata elbírálásának módját és annak eredményét, azaz a jogsértés elkövetése nélkül, (a Kbt.-nek megfelelő eljárás esetén) a kérelmező jogi helyzete változhat-e, avagy sem. Az ügyfélképesség szempontjából tehát abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az eljárást lezáró döntés módosítása, megsemmisítése a kérelmezőre van-e jogi kihatással, ezáltal kerülhet-e kedvezőbb jogi helyzetbe. Ajánlatkérő megítélése szerint a fenti feltételek, körülmények az 1. rész tekintetében a kérelmező oldalán nem állnak fenn, a kérelmező semmilyen módon nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe még akkor sem, ha az ajánlatkérő döntése esetleg megsemmisítésre kerül. A közbeszerzési eljárás hivatkozott 1. része (Önkormányzat, új tanácstermi szárny) vonatkozásában a kérelmező végleges ajánlata a következőképpen alakult: Ajánlati ár: nettó 214 millió forint Előírtakon túl vállalt késedelmi kötbér mértéke: 0,9 %/nap Előírtakon túl vállalt jótállási biztosíték nyújtása: 2 %.
15
Előírtakon túl vállalt jótállás mértéke: 2 év. Tekintve, hogy a további, jelen rész tekintetében érdekelt ajánlattevők közül - az LBP Konzorcium kivételével - valamennyi ajánlattevő a 2-4 ajánlati elemek (késedelmi kötbér, jótállási biztosíték, jótállás) tekintetében a kérelmezővel azonos vállalást tettek (0,9 %/nap, 2 %, illetőleg 2 év), az egyes ajánlatok között lényegében az ajánlati ár döntött. A benyújtott ajánlatok között a Vemév-Szer Zrt. végleges ajánlata: Ajánlati ár: 208.700.000.-Ft Előírtakon túl vállalt késedelmi kötbér mértéke: 0,9 %/nap Előírtakon túl vállalt jótállási biztosíték nyújtása: 2 %. Előírtakon túl vállalt jótállás mértéke: 2 év. Mindezekre figyelemmel a kérelmező ajánlata még annak érvényesnek történő elfogadása esetén sem lehet kedvezőbb, mint a Vemév-Szer Zrt. ajánlata, így az eljárás nyertese a kérelmező ÁR-LA-Domino Konzorcium nem lehet, azaz ennek megfelelően jogi helyzete az ajánlatkérői döntés esetleges megsemmisítése által sem lehet jelen rész tekintetében kedvezőbb. A fentiek vonatkozásában ajánlatkérő egyebekben hivatkozott a Döntőbizottság D/579/9/2007., D/19/8/2005. számú döntésére, továbbá a Fővárosi Bíróság 25.Kpk.45.574/2006/4. számú döntésére, amelyek az ügyfélképesség vonatkozásában fentebb kifejtetteket támasztják alá. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő álláspontja szerint az eljárás első része tekintetében a kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért kérte a kérelmet a Kbt. 325. §. (3) bekezdés e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. Érdemi észrevétele szerint a kérelmező által becsatolt (hiánypótolt) banki igazolás tekintetében az összegezésben, illetőleg az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszokban kifejtetteket továbbra is fenntartotta. Ismételten rámutatott arra, hogy a Kbt. szabályaiból eredően az ajánlatkérő nem formai előírást adott akkor, amikor meghatározta a jelen jogorvoslati kérelemmel érintett gazdasági, pénzügyi alkalmassági feltétel igazolására szolgáló igazolási módot. Az igazolási mód megfogalmazása szerint a banki nyilatkozatot „legalább az alábbi tartalommal” kellett benyújtani. Fentiekre tekintettel az ajánlatkérőnek el kellett fogadnia és el is fogadott minden olyan banki igazolást (nyilatkozatot), amelyből megállapítható volt, hogy az ajánlattevő a vizsgált időszakban a fizetési kötelezettségének eleget tett. Megjegyezte, hogy az előzetes vitarendezési kérelemben a kérelmező hasonló álláspontra helyezkedett, amelyet ajánlatkérő a maga részéről értelemszerűen oszt. Az ajánlatkérő mindezekre figyelemmel nem csupán azokat az igazolásokat tekintette kizárólagosan megfelelőnek, amelyekben a pontos időintervallum feltüntetésre került, figyelemmel arra is, hogy ilyen szigorú formai megkötést a kérelmezett nem alkalmazhatott és nem is alkalmazott. Az
16
ajánlatkérő ennek megfelelően elfogadott minden olyan igazolást, amelyben valamely időhatározóval, vagy időhatározós szerkezettel a nyilatkozat lefedte a vizsgált időszakot, illetőleg valamely információ útján a nyilatkozattartalom egyértelművé vált. Előadta, hogy valamennyi elfogadott banki nyilatkozat a vizsgált időszakot lefedő és konkrét időhatározós szerkezetet (mindig, minden időben, számlanyitás óta, dátum óta, vagy dátumtól dátumig igazolás kiadásáig, stb.) alkalmazott, így az igazolások tartalmilag megfelelnek a felhívásban foglaltaknak. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által csatolt, a K&H Bank Zrt. által kiállított igazolás azzal, hogy abban a „tudomásunk szerint a vállalt fizetési kötelezettségének rendben eleget tesz” kifejezést szerepelteti, mindenfajta egyéb időhatározó alkalmazása nélkül, illetőleg a vizsgált időszakra vonatkozó utalás hiányában nem elfogadható, abból ugyanis az ajánlatkérő által vizsgált feltételeknek való megfelelés nem állapítható meg. A kérelmező által csatolt és hivatkozott, a K&H Bank Zrt. által utóbb kiadott, az értelmezésre vonatkozó nyilatkozat tekintetében ajánlatkérő rá kívánt mutatni arra, hogy egyrészt ezen nyilatkozat az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során nem állt rendelkezésére, így azt értelemszerűen figyelembe venni sem tudta az ajánlatok elbírálása során, másrészt pedig megítélése szerint az abban hivatkozott „banki szóhasználat”, banki gyakorlat ténylegesen nem is létezik. A benyújtott banki igazolások átvizsgálásával ugyanis megállapítható, hogy nem csak hogy a bankok között, hanem adott esetben még bankon belül (bankfiókok között) sincs egységes szóhasználat ugyanarra a témakörre, vizsgált feltételre vonatkozóan. Ezt jól példázza éppen a K&H Bank Zrt. által kiállított igazolás, amely a KFKI Zrt. tekintetében, illetőleg a kérelmező tekintetében eltérő adattartalommal került kiállításra. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy adott esetben az ajánlatkérő bármilyen általa kért tartalmú igazolás, nyilatkozat kiállítását kérheti a pénzintézettől, amely igazolás egy adott eljárásban elfogadásra kerülhet. Ezt igazolják a Reneszánsz Zrt. által csatolt banki nyilatkozatok, amelyek öt különböző banktól származnak, ennek ellenére gyakorlatilag szó szerint megegyeznek. Ajánlatkérő álláspontja szerint az eljárásban a Kbt. 83. §. (1) bekezdését, illetőleg az 1. §. (3) bekezdését nem sértette meg. Az ajánlatkérő a Kbt.-ben foglalt előírásokban foglaltak szerint azon ajánlatok tekintetében köteles hiánypótlást elrendelni, ahol hiányt állapított meg, azaz amely esetben érzékelte és észlelte, hogy a benyújtott dokumentumok nem felelnek meg az általa megszabott, illetőleg a Kbt.-ben előírt feltételeknek. Tekintve, hogy a korábban már kifejtettek alapján a további banki igazolásokból az ajánlatkérő az általa kért tartalomnak megfelelő nyilatkozat megtételét meg tudta állapítani, a kérelmező által is hivatkozottakon túl további hiánypótlás elrendelése nem volt
17
szükséges. Ajánlatkérő ezen túlmenően az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeit sem sértette meg, az ajánlatkérő az ajánlattevők között semmilyen különbséget az ajánlatok elbírálása során nem tett. Ezt álláspontja szerint egyébként éppen az igazolja, hogy ugyanúgy hiánypótlási kötelezettséget írt elő más ajánlattevők esetében is, amennyiben az általuk csatolt banki igazolást hiánypótolni rendelte. Tárgyalási nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy a kérelmező a 2011. március 29-i jogorvoslati kérelmében csak a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását vitatta, további ajánlatok érvénytelenségét nem. Megítélése szerint erre vonatkozó kérelmet csak a 2011. április 19-én kelt nyilatkozatban terjesztett elő a kérelmező, így az elkésett. Egyéb érdekeltként a Geotech Kft. (Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium tagja) tett észrevételt, mely szerint nem jelent szűkítő értelmezést az, hogy a bankinformáció a bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítéséről tartalmaz nyilatkozatot, mivel a bank erről rendelkezik információval. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő eljárási kifogása alapján azt vizsgálta meg, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel a fenntartott jogorvoslati kérelemi elemek tekintetében, és azokat a jogvesztő határidőn belül terjesztette-e elő. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le, melyre a hirdetmény 2010.11.25-ei feladására figyelemmel a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét az 1., a 2. és 3. rész vonatkozásában tartotta fenn. Az ajánlatkérő az 1. rész tekintetében az ügyfélképesség hiányára hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a kérelmező az első rész vonatkozásában nem lehetett az eljárás nyertese, így az ügyfélképessége nem áll fenn. A Kbt. 322. §-a szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező, vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvényben ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara, vagy
18
érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak közül külön nevesíti az ajánlattevők, a részvételre jelentkezők és az egyéb érdekeltek azon szűkebb csoportját, akik a Kbt. anyagi jogi rendelkezései alapján jogosultak jogorvoslati kérelem benyújtására, feltéve, ha jogaikat vagy jogos érdekeiket sértő vagy veszélyeztető, a Kbt.-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás gyanúja merül fel. A fent kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valaki egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, még nem jelent automatikusan jogot arra, hogy a közbeszerzési eljárás bármely részét, az eljárás során hozott bármely döntést jogorvoslati kérelem előterjesztésével vitassa. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól függ, hogy a jogsértő esemény, a kifogásolt magatartás vagy mulasztás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti- vagy veszélyezteti-e. Akinek a vélt törvénysértésből jog- vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Azt, hogy a törvény által megkövetelt közvetlen érdekeltség fennáll-e, mindig konkrétan, az adott személy vagy szervezet és a kifogásolt magatartás vagy mulasztás vonatkozásában kell megítélni. A kérelmező az 1. részre ajánlatot tett. Az első részben ajánlatot tett még a Swietelsky Magyarország Kft., az ÉRT-ÉFSZ Kft., a Vemév-Szer Zrt. és az LBP Konzorcium. Az eljárás nyertese a Vemév-Szer Zrt. lett. Az 1. rész tekintetében a VemévSzer Zrt. nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező nyújtotta be. Kérelmező jogorvoslati kérelmében vitatta mind a saját ajánlatának érvénytelenségét, mind a nyertes ajánlattevő, a Vemév-Szer Zrt. ajánlatának érvényességét. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében a Vemév-Szer Zrt. ajánlatának érvényességét a Budapest Bank által kiállított bankinformáció nem megfelelősége tekintetében vitatta. A kérelmező ügyfélképességét tehát az 1. rész tekintetében is megalapozza az a körülmény, hogy számára közvetlen jogos érdeksérelmet jelent az, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő - kérelmező szerint - érvénytelen ajánlatát érvényesként fogadta el, azt nyertes ajánlattevőként hirdette ki, illetőleg a kérelmező ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította. Amennyiben a Döntőbizottság helyt adna a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltaknak,
19
úgy fennállna annak a lehetősége, hogy kérelmező legyen az 1. rész tekintetében az eljárás nyertese. Az ajánlatkérő tehát megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a kérelem a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem érintette, így az ügyfélképessége nem áll fenn. A kérelmező a 2011. március 30-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kifogásolta a Vemév-Szer Zrt. Budapest Bank által kiállított bankigazolásának megfelelőségét arra tekintettel, hogy az csak a bank felé fennálló fizetési kötelezettség teljesítését igazolja. A kérelmező ügyfélképességét tehát az 1-3. részek tekintetében megalapozza az a körülmény is, hogy számára közvetlen jogos érdeksérelmet jelent az, ha az egyes ajánlattevők és ajánlatok tekintetében nem a Kbt. alapelveinek betartásával, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségnek megfelelően dönt a hiánypótlási eljárás elrendeléséről. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező ügyfélképessége az 1-3. részek tekintetében fennáll az ajánlata érvénytelenségének vitatására és a hiánypótlási felhívás jogszerűségének kifogásolására. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy a kérelmezőnek a további ajánlattevők ajánlatának érvényességét vitató kérelmi eleme határidőben érkezett-e. A Kbt. 323. § (2) bekezdése alapján a kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
20
Ugyanezen szakasz (7) bekezdése rögzíti, hogy „A (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár”. Az ajánlatkérő az elkésettség vonatkozásában előterjesztett kifogásában arra hivatkozott, hogy a jogvesztő határidőben benyújtott kérelemben a kérelmező csak a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását kifogásolta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2011. március 30-án benyújtott jogorvoslati kérelemben a kérelmező megsértett jogszabályi rendelkezésként megjelölte a Kbt. 83. § (1) bekezdését és a Kbt. 1. § (3) bekezdését is. A kérelemben előadja, hogy „Az iratbetekintés során kérelmező megállapította, hogy 44 banki igazolásból 4 igazolás az, ami a kiírásnak teljes mértékben megfelel. Az ajánlatkérő összesen 3 banki igazolással kapcsolatban kért hiánypótlást. Ezzel megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését és a Kbt. 1. § (3) bekezdését. A Kérelmező véleménye szerint azon kifejezések, mint pl. Bankkal szembeni fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, nem fogadható el”. Ezt követően a kérelmező ismertette a kifogásolt igazolásokat. A kérelmező az eljárást lezáró döntés megsemmisítését indítványozta. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel nyilatkozatra hívta fel a kérelmezőt, melyre egyértelműen akként nyilatkozott, hogy valamennyi, a kérelmében szereplő jogsértés megállapítását kéri a Döntőbizottságtól, ezért a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kérelem előterjesztése a 2011. március 30án benyújtott kérelemben megtörtént. A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemben megvizsgálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítását vitató kérelmi elemének megalapozottsága eldöntése érdekében a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalni, hogy jogszerű volt-e ajánlatkérő döntése, megfelelt-e a hiánypótlás során becsatolt K&H Bank bankinformáció tartalma az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmény igazolására. A Kbt. 250. § (3) bekezdése rögzíti az egyszerű közbeszerzési eljárásban is alkalmazandó rendelkezéseket, köztük előírja a d) pontban a 70. § (1) bekezdés, a g) pontban a 81-89/A. § rendelkezéseinek az alkalmazását. A 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania, és a 81. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek is az ajánlati
21
felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélnie az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ajánlatkérő a felhívás III.2.2.) P2) pontjában meghatározta az érintett alkalmasság körében az igazolás módjaként a pénzintézettől származó nyilatkozatok minimális tartalmi elemeit, melyek között a nyilatkozatoknak tartalmazniuk kellett, hogy az ügyfél a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az ajánlatában hiányosan nyújtotta be a K&H Bank Zrt. által kiállított bankinformációt, mert abban a sorbanállás tekintetében az szerepelt, hogy „jelen bankinformáció kiadásának időpontjában sorban álló tételei nincsenek”. Ez a kijelentés egyértelműen nem időszakot, hanem időpontot jelöl. A fizetési kötelezettségek tekintetében a bankinformáció azt tartalmazta, hogy, „Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz.” Ez a kijelentés a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tartalmazza egyértelműen, hogy mely időszakra vonatkozik. Ajánlatkérő hiánypótlási felhívást intézett a kérelmezőhöz, amelyben egyértelműen közölte, hogy a sorbanállást és a fizetési kötelezettségek teljesítését az általa meghatározott időszak egészében vizsgálja. A kérelmező ismételten benyújtotta a K&H Bank bankinformációját, amely a sorbanállás tekintetében pontosan megjelölte az ajánlatkérő által a pénzügyi és gazdasági alkalmassági minimumkövetelményben meghatározott időszakot. A fizetési kötelezettségek teljesítése tekintetében a szövegezés nem változott. Az alkalmassági minimumkövetelményben megfogalmazott másik fordulat, a fizetési kötelezettség vonatkozásában a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatban csatolt bankinformáció és a hiánypótlás során benyújtott bankinformáció is hiányos volt. Mind az eredeti igazolás, mind a hiánypótlás során benyújtott igazolás e körben azt tartalmazta: „Tudomásunk szerint a vállalat fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz”. Az igazolás tartalmazta ugyan a számlák nyitásának időpontjait is (2009. november 2. és 2010. március 16.) azonban nem tartalmazta azt, hogy az információ a felhívásban szereplő teljes időszakra vonatkozik. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti bankinformáció tartalma nem volt megfelelő, mert az nem tartalmazta a felhívásban előírt összes adatot, azaz nem tartalmazta, hogy a kérelmező a hirdetmény feladásának napjától számított
22
megelőző 365 napban fizetési kötelezettségeinek határidőben, pontosan eleget tett-e. Az igazolás módja a következő volt: „a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban sorban állás, és ugyanezen időszakban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett-e”. Tehát a hirdetmény feladásának napjától számított megelőző 365 napban fizetési kötelezettségének határidőben, pontosan eleget tett-e. Az igazolásnak tehát az elmúlt 365 napra kellett vonatkoznia, ezért a jelen idejű megfogalmazás nem lehetett megfelelő. Megállapítható, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során e körben nem ragaszkodott az előírt tartalom szó szerinti megköveteléséhez, elfogadta azokat a nyilatkozatokat is, amelyekben valamilyen időhatározó feltüntetésre került, és amelyek értelmezésével a vizsgált időszak beleérthető volt, pl.: mindig, ugyanezen időszakban, számlanyitás óta, stb. A kérelmező ajánlatában és hiánypótlásában azonban időhatározó nem került feltüntetésre. Az ajánlatkérő előírása szerint azt is igazolni kellett, hogy határidőben, pontosan teljesítette az ajánlattevő a fizetési kötelezettségeit, így a rendben eleget tesz megfogalmazás a Döntőbizottság megítélése szerint ennek a követelménynek nem feleltethető meg. Azt jelenti, hogy jelenleg rendben eleget tesz, de abból az egyértelműen nem állapítható meg, hogy a teljes vizsgált időszakra vonatkozik. A Döntőbizottság rámutat, hogy a hiánypótlási felhívás megfogalmazásából a hiány mibenléte egyértelműen megállapítható volt, maga a kérelmező sem hivatkozott arra, hogy nem tudta megállapítani, hogy milyen körben hiányos az ajánlatában csatolt és az ajánlatkérő által megjelölt bankinformáció, ennek ellenére csak a sorbanállás vonatkozásában pótolta a hiányt. Fentiek szerint a Döntőbizottság a kérelmi elemet megalapozatlanság miatt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a további hat ajánlattevő ajánlatába csatolt bankinformáció megfelelőségét, azt, hogy elmulasztotta-e az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás kibocsátását és megállapította, hogy a kérelem megalapozott az alábbi indokok szerint. A Kbt. 81. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességének vizsgálata körében a kötelezettségeit: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
23
A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A (3) bekezdés szerint a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. A (4) bekezdés szerint az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. Kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében egyrészről azért nem tartotta megfelelőnek az ajánlattevők bankinformációjának tartalmát - a 44 banki igazolásból szerintük 4 igazolás felel meg -, mert véleménye szerint az abban található azon kifejezések, mint pl.: „Bankkal szembeni fizetési kötelezettségének eleget tesz” nem fogadható el, mert ez kizárólag a banki jutalékokra és díjakra vonatkozik, egyéb fizetési kötelezettségekre nem. Az
24
ajánlatkérő azonban összesen 3 banki igazolással kapcsolatban kért hiánypótlást, ezzel megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését és az 1. § (3) bekezdését. E kérelmi elem megalapozottsága eldöntése érdekében tehát a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalni, hogy a fizetési kötelezettség igazolása megfelelő-e, amennyiben a bankinformáció a „bankkal szembeni”, vagy hasonló kifejezések szerinti fizetési kötelezettség teljesítését igazolja. Az ajánlatkérő által e körben előírt alkalmassági követelmény a fizetési kötelezettség teljesítése volt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a bankkal szembeni fizetési kötelezettség egy szűkebb kört, a bank felé fennálló fizetési kötelezettség (pl. jutalék, hiteltörlesztés, számlavezetési díj, stb.) teljesítését jelenti, amely így nem terjed ki az ügyfél egyéb, a számlavezetés kapcsán előforduló fizetési kötelezettségei teljesítésére (pl.: szállítói követelések, stb.), így nem ad igazolást a fizetési kötelezettség teljes körére. A fenti kérelmi elem az alábbi ajánlatokat érinti: LBP Konzorcium: Budapest Bank (hiánypótlás 12. o.) Swietelsky Magyarország Kft.: MKB Bank (102. o.), K&H Bank (105. o.), ING Bank (107. o.) Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium (tagja a Geotech Kft.): OTP Bank (100. o.) Tatabánya Város Központjáért Konzorcium (tagja a ZÖFE Kft.): MKB Bank (167. o.), MKB Bank (168. o.) Vemév-Szer Zrt.: Budapest Bank (71. o.) Vértes-Út Kft.: OTP Bank (hiánypótlás 4. o.) Kérelmező fenntartott kérelme szerint nem az ajánlattételi felhívásnak megfelelő banki igazolások miatt, az ott szereplő ajánlattevők ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek. Ezzel megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, mert érvénytelen ajánlatokat nyilvánított érvényesnek Az alábbi ajánlatokban szereplő banki igazolások nem felelnek meg az ajánlattételi felhívásnak: Geotech Kft. (Tatabánya Belváros 2011 Konzorcium tagja), VEMÉV-SZER Zrt., ZÖFE Kft. (Tatabánya Város Központjáért Konzorcium tagja), Swietelsky Kft., Vértes-Út Kft., LBP Konzorcium. Mivel a fizetési kötelezettség meghatározás szélesebb körű a bankkal szembeni fizetési kötelezettségnél, a fenti ajánlatok tekintetében a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérőnek a hiány észlelését követően hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania. Enélkül az ajánlatkérő jogszerűen nem állapíthatta meg az ajánlatok érvényességét.
25
A fentiek szerint a Döntőbizottság a kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő a fenti ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlás elmulasztásával megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 1-3. részek tekintetében. A kérelmező álláspontja szerint a Vértes-Út Kft. ajánlatának érvényessé nyilvánításával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontját. A Döntőbizottság a Vértes-Út Kft. vonatkozásában a kérelemnek abban a körben nem adott helyt, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését nem állapította meg figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által kibocsátott hiánypótlás ugyan már érintette a Budapest Bank által kiállított bankinformációt, de annak ismételt pótlása a Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján már nem lenne pótolható, amennyiben a korábban megjelölt hiányok között szerepelt. E körben annak vizsgálata szükséges, hogy az ajánlatkérő által kibocsátott hiánypótlási felhívásban megjelölt hiány tartalmazta-e a vitatott elemet. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem, mert bár abban megjelölésre került, hogy a bankinformáció nem megfelelő, de a hiánypótlási felhívás a vizsgált időszakra utalt. A kérelmi elemben hivatkozott hiányok pótolhatóak, tehát nem eredményezhetik automatikusan a kérelmező által később benyújtott észrevétel szerinti ajánlatok érvénytelenségét, ezért a Döntőbizottság a kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését sem, hogy az alap jogorvoslati kérelem szerint azért is fel kellett volna szólítania ajánlatkérőnek hiánypótlásra a kérelemben megjelölt ajánlattevőket, mert az általuk benyújtott, és az ajánlatkérő által elfogadott igazolásokban jelen idejű megfogalmazás: „eleget tesz” szerepel. E hivatkozás nem megalapozott, mert mint ajánlatkérő is kifejtette, nem a jelen idejű megfogalmazás miatt fogadta el ezen igazolásokat, hanem azért, mert ezek valamilyen időhatározót is tartalmaztak. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A kérelmező azért kérte alapelvi sérelem megállapítását, mert az igazolások tartalma hiányos volt, és ajánlatkérő e körben nem alkalmazta az összes ajánlattevő felé a hiánypótlás intézményét a bankinformációk tartalmával kapcsolatban. A Döntőbizottság a konkrét jogszabálysértés megállapítására tekintettel az alapelvi jogsértést önálló jogsértésként nem állapította meg.
26
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket, és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeket. A Kbt. 340. (2) bekezdés b) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg. Figyelemmel a megállapított jogsértésekre, valamint arra, hogy az eljárást lezáró szerződést az ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőkkel nem kötötte meg, a Döntőbizottság az ajánlatkérő 1-3. részajánlati körben hozott eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A Kbt. 340.§ (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján a bírság alkalmazását nem találta indokoltnak a közbeszerzés értékére és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv – a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekintetni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül
27
kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. május 10.
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapja: 1. Miklós – Orbán - Vörös Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Vörös Katalin (1035 Budapest, Hunor u. 2-4.) 2. Hidas és Szűcs Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Szűcs Tamás (2800 Tatabánya, Győri út 14. 1/6.) 3. Swietelsky Magyarország kft. (1117 Budapest, Irínyi J. u. 4-20.) 4. ÉRT ÉFSZ Kft. (2800 Tatabánya, Fő u. 1.) 5. VemévSzer Kft. (8200 Veszprém, Pillér u. 11.) 6. Laki Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59.) 7. Building Partner Kft. (1222 Budapest, Háros u. 12.) 8. Reneszánsz Zrt. (2096 Üröm, Fő út 1.) 9. Pannon Park Forest Kft. (1121 Budapest, Anna u. 9-11.) 10.ZÖFE Kft. (1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5.) 11.Geotech Kft. (2800 Tatabánya, Réti u. 166.) 12.FTK Kft. (2890 Tata, Barina u. 9.) 13.Vértes Út Kft. (2890 Tata, Agostyáni u. 78.) 14.KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (1135 Budapest, Hun u. 2.) 15.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 16.Irattár
