K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.612/10 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a FEHÉRÉP Kft. (8000 Székesfehérvár, Sziget u. 13., képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ST tanulmányi épület felújítási munkáinak elvégzésére” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 95-155670 számon 2011. május 18-án közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A hirdetmény 2011. május 16-án került feladásra. A beszerzés részletes tárgya, főbb mennyiségi adatai az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában került rögzítésre az alábbiak szerint:
2
„Építési törmelék elszállítás 490 m³. Válaszfalak bontása 920 m². Gipszkarton válaszfal készítés 645 m². Gipszkarton álmennyezet készítése 1 290 m². Beton estrich készítése 1 500 m². Padlóburkolat készítése gress lapokból 840 m². Pvc padlóburkolat készítése 2 120 m². Új alumínium homlokzati ablakok beépítése 90 db. Diszperzites falfestés előkészítő munkákkal együtt 13 155 m². Acél felületek mázolása előkészítő munkákkal együtt 675 m². Horonyvésés 9 400 m. Műanyag védőcső elhelyezése 24 400 m. Kábelszerű vezeték elhelyezése tartószerkezetre 37 000 m. Világítási szerelvények(kapcsolók, dugaljak) 1 100 db. Lámpatest elhelyezés 820 db. Strukturált hálózat kábelei 20 600 m. Tűzjelző rendszer érzékelői 270 db. Acéllemez radiátor szerelése 210 db.” Részekre történő, valamint alternatív ajánlattétel lehetősége nem volt biztosított. Az ajánlati felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a finanszírozási feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. Az ajánlatok elbírálási szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2011. július 7., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2011. július 21., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. augusztus 1. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek I. fejezete a közbeszerzési eljárás fontosabb feltételeire vonatkozó általános információkat, II. fejezete részletes eljárási feltételeket rögzítő útmutatót, III. fejezete műszaki tervdokumentációt, valamint árazatlan költségvetési kiírást (CD-n is mellékelve), IV. fejezete szerződéstervezetet, V. fejezete pedig formanyomtatványokat, nyilatkozatmintákat tartalmazott. A II. fejezet 2.6. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlati ár megadásával kapcsolatos feltételeket, e körben egyebek mellett rögzítette, hogy az ajánlati ár összegének tartalmaznia kell a teljes munkák költségeit, beleértve valamennyi
3
ezzel kapcsolatos költséget. Közölte továbbá, hogy a vállalkozási díj részletezését a költségvetés összesítőben kell bemutatni. A II. fejezet 2.7. pontjában ajánlatkérő az ajánlat kötelező tartalmi elemeinek jegyzékét adta meg, ebben 4. alpont alatt a költségvetési összesítő, 19. alpont alatt vastag betűkkel szedve pedig a beárazott költségvetés papíralapon és elektronikus változatban történő benyújtását írta elő. A dokumentáció III. fejezetében található árazatlan költségvetési kiírás építészet munkarészére vonatkozó tételsor 06. fejezet 39. számú „szárazépítés” főtétel 10. sorszámú tétele: „kazettás álmennyezetek bontása, látszóbordás- 944 m2”. Ugyanezen főtétel alatti 14. sorszámú tétel: „szerelt gipszkarton álmennyezet azonos szintbeli fém vázszerkezetre….nem látszó bordázattal, 40 cm bordatávolsággal….- 944 m2.” Az ajánlattételi határidőre a bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint a következő társaságok tettek ajánlatot: Ajánlattevő Kérelmező ÉPKOMPLEX Építőipari és Szolgáltató Kft. FENSTHERM-WEST Kft. HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. közös ajánlattevők DH-SZERVIZ Debreceni Hőszolgáltató Szerviz, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ÉPKERSERVICE Építőipari-Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. közös ajánlattevő. VOPI-H, Építő és Ingatlanforgalmazó Kft. Főv-2 Építőipari és Beruházó Zrt. LAKI Épületszobrász Zrt. FK-RASZTER Építő Zrt. „STYL-ÉPÍTŐ” Ingatlanforgalmazó és Építőipari Zrt. H-VILL Villanyszerelési és Építőipari Kft. HÉROSZ Építőipari Zrt. közös ajánlattevő. K’-Art Építő Ingatlanfejlesztő Zrt. PRÍM ÉPÍTŐ Építőipari Kft. PROGRESS-B’90 Építőipari és Fővállalkozó Zrt.
Ajánlati ár (nettó) 214.753.646 300.082.451 278.000.000 277.150.469 319.499.910
284.128.536 268.885.552 288.515.689 278.595.891 274.085.758 250.347.592 295.571.599 247.409.002 218.700.000
Kérelmező ajánlatának 83. csatolta a költségvetési főösszesítőt a következők szerint: Munka megnevezése Építészet Épületgépészet – alagsor Épületgépészet – földszint
Vállalási díj nettó Ft-ban (anyag+díj) 113 017 211 3 096 874 3 624 005
4 Épületgépészet – 1. emelet Épületgépészet – 2. emelet Épületgépészet – 3. emelet Épületgépészet – 4. emelet Erősáram Gyengeáram Műszaki észrevételek (adott esetben) Nettó vállalkozási díj (HUF): Tartalékkeret (nettó vállalkozási díj 5 %-a): 25 % ÁFA: Bruttó vállalkozási díj (HUF):
1 834 407 1 119 697 869 360 645 613 77 300 524 12 123 249 1 112 706 214 753 646 10 737 682 56 372 832 281 864 160
Kérelmező ajánlatának 85-246. oldalán csatolta a tételes költségvetést. Ezen belül az ajánlat 85. oldalán található építészet munkarészre vonatkozó alap költségvetési főösszesítőben az anyag és munkadíjat magában foglaló összköltségként 109.581.614.-Ft-ot, míg az ajánlat 147. oldalán található kiegészítő – építészeti – költségvetésben összárként 3.435.597.-Ft-ot tüntetett fel. Az ajánlat 35. oldalán szerepel a 10% alatti alvállalkozók igénybevételével kapcsolatos nyilatkozat, amely szerint kérelmező a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján többek között az alábbi munkarészekre vesz igénybe a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót: - válaszfalak bontása, - gipszkarton válaszfal készítés, - gipszkarton álmennyezet készítése. Az építészeti munkarész – álmennyezet bontására és új álmennyezet építésére – vonatkozó 39/10. számú tétele, valamint 39/14. számú tétele az ajánlat 137. és 138. oldalain az alábbiak szerint szerepel: Sorszám
Tétel szövege
39/10.
„Kazettás 944 m2 álmennyezetek bontása, látszóbordás” „szerelt gipszkarton 944 m2 álmennyezet azonos szintbeli fém vázszerkezetre….nem látszó bordázattal, 40 cm bordatávolsággal….”
39/14.
Mennyiség
Anyag egység ár
Díj egységre
Anyag összesen
Díj összesen
1.992
1.015
1.800.448
958.160.
5
Ajánlatkérő 2011. július 13-án hiánypótlást rendelt el, továbbá felvilágosítást, valamint kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos indokolásokat kért az ajánlattevőktől. Többek között kérelmezőt kirívóan alacsony ellenszolgáltatás okán a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontjának megjelölésével a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján az ajánlatában megadott ajánlati ár indokolására szólította fel. Előírta, hogy az érintett ajánlattevők – így kérelmező – „egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzésük azon objektív tényezőit (figyelembe véve a Kbt. 86. § (4) bekezdésében írt rendelkezéseket is), amelyek az ajánlatban szereplő ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. Az indokolásban az ajánlattevők külön adják meg az ajánlat elkészítésekor alkalmazott átlagos rezsióradíjat, nettó (ÁFA nélkül számított) értékben.” Ezzel összefüggésben felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy ha a megadott indokolás nem elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető, akkor az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánítani. Kérelmező összesen 717 oldal terjedelemben nyújtotta be a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos indokolását, és az annak mellékleteit képező iratokat. Az indokolás tartalmazott egy általános árképzési leírást, valamint külön az egyes munkarészek árképzésének szöveges bemutatását. Kérelmező nyilatkozatának alátámasztására az indokolás 29-455. oldalán mellékelte az árkalkulációjában figyelembe vett alvállalkozók, beszállítók árajánlatát, továbbá az indokolás 485-717. oldalán ezen árajánlatok alapul vételével részletes, a vállalkozói nyereség kimutatására is kiterjedő költség-haszon elemzést csatolt. Az indokolás 121-144. oldalán az építészeti munkarész egyes tételei vonatkozásában a Tolmácsi 2004 Kft. – 10% alatti alvállalkozó – árajánlata került csatolásra. Az alvállalkozó az árajánlatát az általa elvégzendő munkarészekre vonatkozó költségvetési tételek beárazásával adta meg. Ilyen módon az indokolás 142. és 144. oldalán szerepelnek az álmennyezet bontására és új álmennyezet építésére vonatkozó 39/10. és 39/14. sorszámú tételek a következők szerint: Sorszám
Tétel szövege
39/10.
„Kazettás 944 m2 álmennyezetek bontása, látszóbordás” „szerelt gipszkarton 944 m2 álmennyezet azonos szintbeli fém vázszerkezetre….nem látszó bordázattal, 40 cm
39/14.
Mennyiség
Anyag egység ár
Díj egységre
Anyag összesen
Díj összesen
1.849
972
1.745.456
917.568.
6 bordatávolsággal….”
Az indokolás „Részletes költségelemzés és nyereség kimutatás” fejezetén belül az építészeti munkarész bemutatása a dokumentum 615-706. oldalain található. E fejezet keretében kérelmező költségvetési tételenként ismertette az árkalkulációban alapul vett alvállalkozói/beszállítói munkadíjakat és anyagárakat, valamint az ajánlatában csatolt költségvetés szerinti munkadíjakat és anyagárakat. Az indokolás alapján a két árajánlat különbözete a vállalkozói haszon. A 39/10. és 39/14. sorszámú tételekre vetített költség és nyereség kimutatás a következőképpen szerepel az indokolás 695. és 696. oldalán: Sor szá m 39/ 10. 39/ 14.
Tétel szövege
Mennyi ség
„Kazettás álmennyezetek bontása, látszóbordás” „szerelt gipszkarton álmennyezet azonos szintbeli fém vázszerkezetre…. nem látszó bordázattal, 40 cm bordatávolsággal ….”
944 m2
Anyag/díj költség honnan számított
anyag összesen
Tolmácsi 2004 Kft. árajánlata 944 m2
Tolmácsi 2004 Kft. árajánlata
Díj összesen
Anyag megajánlott
236.000 1.745.456
917.568.
Díj megajánl ott 278.480
1.800.448
958.160.
Ajánlatkérő 2011. augusztus 9-én, halasztott időpontban hirdetett eredményt, az írásbeli összegezés 4 a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás eredményes volt, az összegezés 8 a) pontja alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó, nyertes ajánlatot a PROGRESS-B'90 Építőipari és Fővállalkozó Zrt. tette, a 8 b) pont alapján a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a PRÍM ÉPÍTŐ Építőipari Kft. volt. Az összegezés 7. pontjában kerültek felsorolásra az érvénytelen ajánlatot tevők. Ajánlatkérő a beérkezett 14 ajánlatból 7 ajánlatot nyilvánított érvénytelenné, köztük kérelmező ajánlatát. Kérelmező ajánlata érvénytelenségének okaként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját jelölte meg. Közölte, hogy „az ajánlattevő benyújtott szakmai ajánlata nem teljeskörű: az ajánlat 137. oldalán található 39/10. sorszámú költségvetési tétel nincsen beárazva, így a hivatkozott költségvetési tétel szerinti munka elvégzését az ajánlattevő nem ajánlotta meg az ajánlatkérő részére.” Kérelmező 2011. augusztus 16-án előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett ajánlatkérőnél. Kérte az összegezés módosítását, az ajánlatának
7
érvényessé és a bírálati szempont alapján nyertessé nyilvánítását. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon döntött az ajánlatának érvénytelenségéről – hiánypótlás elrendelése nélkül – az összegezésben rögzített indokolás alapján. Ajánlatkérő 2011. augusztus 19-én tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy kérelmező által benyújtott előzetes vitarendezési kérelmet elutasítja, az eljárás eredményét nem módosítja, kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos döntését az összegezésben foglaltaknak megfelelően tartja fenn. Kérelmező 2011. augusztus 26-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével kapcsolatban, az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása körében jogsértés megállapítását, jogkövetkezményként az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, egyebekben ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésében. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontját, Kbt. 81. § (1 )-( 4) bekezdéseit, Kbt. 83. (1) és (2) bekezdéseit, a Kbt. 85. § (1) és (2) bekezdéseit, a Kbt. 91. § bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezést jelölte meg. Álláspontja szerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése a hiánypótlási, valamint a felvilágosítás kérési kötelezettség jogellenes elmulasztása miatt jogsértő. Megítélése szerint az összegezésben megjelölt 39/10. számú költségvetési tétel tekintetében az ajánlata egyrészt hiányos volt, másrészt a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás indokolásában e tétellel kapcsolatban az ajánlatban csatolt költségvetéshez képest ellentétes tartamú adat szerepelt. Nem vitatta, hogy az összegezésben megjelölt 39/10. számú tétel nem került beárazásra. Azzal érvelt, hogy az ajánlati ára a teljes műszaki tartalmat magában foglalja, beleértve a 39/10. számú költségvetési tételt is, így vonatkozásában a hiánypótlás elrendelése törvényi akadályba nem ütközik, a hiánypótlás teljesítése nem eredményezte volna az ajánlati ár módosítását. Ajánlatkérő által hivatkozott döntőbizottsági joggyakorlattal kapcsolatban előadta, hogy nyilvánvalóan más jogi megítélés alá esnek azok az esetek ahol az ajánlattevő egyes költségvetési tételekre kifejezetten 0-ás árajánlatot adott. Az ajánlatkérő által felhívott jogesetek – ajánlattevői 0 összegű költség szerepeltetésével – egyértelműen nem tettek a teljes műszaki tartalomra ajánlatot, így hiánypótlás alkalmazásával az ajánlat valóban nem volt érvényessé tehető. A konkrét ügy megítélésében azonban – álláspontja szerint – jelentőséggel bír az a lényeges – az idézett eseti döntésekhez képest eltérő – tényállási körülmény, hogy az összegezésben megjelölt költségvetési tételt nem kifejezetten 0 -ával árazta be, hanem az ár megadására vonatkozó sorokat üresen
8
hagyta. Ajánlatkérő ennek alapján nem vonhatott le egyenes következtetést jogszerűen arra vonatkozóan, hogy a 39/10. tétel szerinti munkát nem ajánlotta meg részére a kérelmező. Az általa becsatolt költségvetésből tényszerűen mindössze annyi állapítható meg, hogy a 39/10. számú tétel tekintetében hiányzik az ár feltüntetése. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő az összegezésben rögzített álláspontját kizárólag feltételezésekre alapíthatta a tekintetben, hogy a 39/10. számú költségtételre kérelmező nem tett ajánlatot. Rámutatott, hogy a Kbt. kogens jogszabályi rendelkezései keretében a Kbt. 83. §, és 85. §-ok alkalmazási kötelezettségét kizárólag az határozza meg, hogy a feltételéül szabott hiányosság, vagy ellentmondás fennáll-e. Ajánlatkérő a bírálati szempont módosulásának feltételezése alapján nem tekinthet el a szabályok alkalmazásától. Előadta, hogy mind az ajánlat tartalmából, mind az árindokolásból ténylegesen megállapítható, hogy az ellenszolgáltatás a 39/10. számú tételre figyelemmel került megajánlásra. Azzal érvelt, hogy a 39/10. számú tétel ellenértékét a 39/14. számú tétel ára tartalmazza, azaz az új álmennyezet építésének a költségébe építette be a meglévő álmennyezet elbontásának költségét. Ajánlatkérőnek – azon műszaki összefüggés alapján, hogy a meglévő álmennyezet bontása nélkül az új álmennyezet megépítése gyakorlatilag nem valósulhat meg – azt kellett volna feltételeznie, hogy kérelmező ténylegesen számolt a 39/10. számú tétel költségével. Erre tekintettel is volt – álláspontja szerint – jogszerűen orvosolható a bontási költség feltüntetésének elmaradásából eredő ajánlati hiba hiánypótlás keretében. Azt, hogy kérelmező ténylegesen számolt az ajánlattétel során a 39/10. számú tétel költségével, a kirívóan alacsony árindokolás „Részletes költségelemzés és nyereség kimutatás” fejezetének releváns részei is alátámasztják, tekintettel arra, hogy ebben a 39/10. számú tételre konkrét munkadíjat tüntetett fel. Ajánlatkérő érvelésével szemben hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a 39/14. számú tétel esetében az ajánlatban és az indokolásban közölt összegek egyezése nem mond ellent azon nyilatkozatának, miszerint a 39/14. számú tétel költségébe építette be az ajánlatában a 39/10. számú tétel költségét. Nem tagadja, hogy az indokolás megadásakor elkövette azt a hibát, hogy a két tétel kettébontása során a 39/14-es tételből a bontás költségét nem vonta le, mely hibára azért nem jött rá, mert az indokolás során az egyes tételsorok összeadását nem végezte el. Ezen művelet elvégzése esetén a levonás elmaradására nyilvánvalóan fény derült volna. Mindazonáltal kérelmező álláspontja szerint az ajánlatban és az indokolásban ugyanazon költségvetési tétellel kapcsolatban szereplő adatok nyilvánvalóan egymásnak ellentmondóak, mely ellentmondást ajánlatkérőnek a Kbt. 85. § alapján tisztáznia kellett volna.
9
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jelen esetben nem volt jogi lehetőség kérelmező ajánlata vonatkozásában sem hiánypótlás, sem felvilágosítás kérés kiadására, mivel az ajánlat egyrészt nem szenvedett – a Kbt. 83. § szerinti hiánypótlási korlátaira is figyelemmel – orvosolható hiányosságban, másrészt vonatkozásában nem merült fel a Kbt. 85. § alapján feloldható ellentétes adattartalom. Kizárólag az volt megállapítható, hogy a jelzett költségvetési tétel beárazásának hiányában a kérelmező nem tett az elvárt műszaki tartalomra teljes körű ajánlatot. Hangsúlyozta, hogy a Döntőbizottság kialakult joggyakorlata szerint – így például a D.1000/20/2010., valamint a 145/20/2011. számú határozatokkal elbírált esetekben – ha és amennyiben egy ajánlattevő az ajánlati ár összetevőit bemutató dokumentum (jelen esetben a költségvetési kiírás) valamely során ,,0" összeget tüntet fel, az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján . A ,,0" összegű megajánlás ugyanis azt jelenti, hogy az ajánlattevő az adott feladat elvégzését nem ajánlotta meg az ajánlatkérő számára. Ebben az esetben nincs jogszerű lehetőség az ajánlat hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés útján történő kiegészítésére, érvényessé tételére. Álláspontja szerint a konkrét eset jogi megítélése azonos a felhívott eseti döntésekkel. Ajánlatkérő a költségvetési kiírással kapcsolatban nem rendelhette el a hiánypótlást, mert annak teljesítése egyrészt a beárazott költségvetési kiírásnak, mint szakmai ajánlatnak a módosítását eredményezte volna, másrészt módosította volna az ajánlati árat. Hivatkozott a Kbt. 73. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely kifejezetten az ajánlati ár alapjául szolgáló részinformációnak, alapadatnak minősíti az árazott költségvetést. A Kbt. idézett rendelkezése is azt támasztja alá, hogy a költségvetés - kérelmező állításával ellentétben - az értékelés középpontjában álló ajánlati ár alapjául szolgáló alapadatokat tartalmazó dokumentum. Így ha az ajánlatban szereplő ajánlati árat megalapozó alapdokumentum nem megfelelő, az ajánlatkérő az ajánlatot köteles érvénytelenné nyilvánítani. Hangsúlyozta, hogy kérelmező ajánlatában és árindokolásában sem volt fellelhető adat arra vonatkozóan, hogy a 39/10. számú tétel ellenértékét kérelmező a 39/14. számú tétel ellenértékénél vette számításba. Erre a 39/14. számú tételre megajánlott ár mértékéből sem vonható le következtetés. Rámutatott, hogy az árindokolás azon részében amelyben kérelmező alvállalkozójának árajánlata szerepel a 39/10. számú költségvetési sor szintén üresen maradt. Feltehetően az alvállalkozó eme hibájából eredően tette meg kérelmező a tétel figyelmen kívül hagyásával az ajánlatát. Valóban az árindokolás kérelmező által megjelölt részében szerepel a hivatkozott tétel díja, e tekintetben fennáll az eltérő adattartalom. Ugyanakkor ez nem minősül a Kbt. 85. § (1) bekezdésének keretei között feloldható ellentmondásnak, hiszen az
10
árindokolásban jelzett összegnek az ajánlatban szereplő költségvetéshez történő hozzáadása mindenféleképpen az ajánlati ár módosítását eredményezte volna. A Kbt. hiánypótlási és felvilágosítás kérési szabályai arra sem adnak továbbá jogi lehetőséget, hogy kérelmező az ajánlati árának összetételét akként változtassa meg, hogy a 39/10. számú tétel utólagos beárazásával együtt a 39/10. számú tétel ellenértékét azonos mértékben csökkentse. Álláspontja szerint ezen eljárás nemcsak a Kbt. tételes szabályai, hanem alapelvi rendelkezései alapján is jogsértő lett volna. Egyéb érdekeltként nyertes ajánlattevő tett a jogorvoslati eljárásban nyilatkozatot. Érdemi észrevételében ajánlatkérő által előadottakhoz csatlakozva a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott a kialakult joggyakorlatra, e körben a Döntőbizottság 520/2011. számú határozatára. Hangsúlyozta, hogy a Döntőbizottság a felhívott eseti döntésében a jelen ügyhöz hasonló tényállás mellett azt állapította meg, hogy nincs jogi lehetőség be nem árazott, így üresen hagyott tételsorok vonatkozásában hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés kibocsátására. Előadta, hogy a konkrét közbeszerzési eljárás iratai alapján nem igazolt kérelmező azon állítása, miszerint a 39/10. számú tétel árát a 39/14. számú tétel árába építette be, kérelmező erre vonatkozó szándéka pedig a közbeszerzési eljárásban nem értékelhető. Egyéb iránt kifejtette, hogy a költségvetési kiírás az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások alapdokumentuma, melynek alapján az ajánlat valóságtartalma ellenőrizhető, ennélfogva egy nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidőt követően nincs lehetőség a megajánlott költségtételek közötti átcsoportosításra. A Döntőbizottság az alábbi indokolás alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 3. § (1) bekezdés szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 70. § (5) bekezdése tartalmazza, hogy egy személy (szervezet) nem lehet egy ajánlatban, – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – egyszerre erőforrást nyújtó szervezet és alvállalkozó.
11
A Kbt. 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. A (2) bekezdés alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Kbt. 78. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § adja meg a hiánypótlás alkalmazhatóságának törvényi kereteit. A Kbt. 83. § (1) –(7) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
12
(4) Az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)–d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely – a 70/A. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt – követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti – ajánlatkérő által elvégzendő – számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)–d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia”. A Kbt. 85. § (1)-(2) bekezdései a felvilágosítás kérés szabályait rögzítik az alábbiak szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel – kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot –, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek, jogosult az (1)
13
bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban – a 83. § (5) bekezdése szerint – további hiánypótlásnak nincs helye”. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)– d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság elöljáróban a következők rögzítését tartja szükségesnek. A közbeszerzési eljárások lényegi eleme, hogy ajánlatkérők meghatározott beszerzési tárgyra kérnek ajánlatokat az ajánlattevőktől. A Kbt. felhívott 70. §, továbbá 81. § (1), (3) bekezdései, továbbá 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján – a törvény kogens jellegére figyelemmel – érvényes ajánlat kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott előírásoknak megfelelően a közbeszerzés teljes műszaki tartalmára tehető. Az idézett rendelkezésekből egyben az is következik, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukat úgy kell megtenniük, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a beszerzés tárgyának teljes műszaki tartalmára vonatkozó ajánlattétel ténye. Ez különösen a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezésére tekintettel bír jelentőséggel, a Kbt. felhívott 77. § alapján ugyanis az ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát követően nem módosítható. Az előzőekkel állnak összhangban a Kbt. 83. § szerinti hiánypótlás és a Kbt. 85. § szerinti felvilágosítás kérés szabályai, amelyek – amellett, hogy rendeltetésük a minél több érvényes ajánlat értékelésbe történő bevonhatóságának, ezáltal a verseny szélesebb körűvé tételének biztosítása – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezés érvényre juttatása érdekében kimondják, hogy alkalmazásuk nem eredményezheti az ajánlat Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján értékelésre kerülő adatának, tartalmi elemének a módosítását. Az egységes döntőbizottsági joggyakorlat szerint a hiánypótlás, felvilágosítás kérés szabályai nem törik át a főszabályként érvényesülő ajánlati kötöttség rendelkezését. Ennélfogva abban az esetben, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási, felvilágosítás kérési szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának, hiányosságának korrigálására.
14
Építési beruházások esetében általános, hogy az ajánlatkérő beszerzése tárgyát, annak teljes műszaki tartalmát munkarészenkénti és munkanemenkénti tételes költségvetés kiadásával határozza meg, ilyen módon az adott építési munkára vonatkozó ajánlattétel a költségvetési kiírás beárazásával történik. A költségvetés ekként az ajánlat azon részét képezi, amelynek alapján az ajánlattevő az ajánlati árat kalkulálja, és amelyből megállapítható az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot, és az ajánlattevő által megadott ajánlati ár a teljes körű megvalósítást tartalmazza-e. Minderre figyelemmel a Döntőbizottság kialakult joggyakorlata az, hogy ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha ajánlatát a teljes műszaki tartalomra a tételes árazott költségvetés benyújtásával adja meg. Tekintettel továbbá az ajánlati kötöttség és hiánypótlási, valamint felvilágosítás kérési szabályok előzőekben kifejtett összefüggéseire a Döntőbizottságnak egységes a joggyakorlata abban is, hogy az összes költségvetési tételre ki nem terjedő, a teljes műszaki tartalmat le nem fedő ajánlat érvénytelen, vonatkozásában hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés alkalmazására jogi lehetőség nem áll fenn. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy – kérelmező érvelésével szemben – a hiánypótlás alkalmazhatóságának megítélésében önmagában nincs jelentőslége annak, hogy az adott költségvetési tétel ellenértéke hiányzik az ajánlatból, vagy arra kifejezetten 0 összeg került megajánlásra. Ha és amennyiben az állapítható meg, hogy a hiányzó költségvetési tétel miatt az ajánlat nem fedi le a teljes műszaki tartalmat, akkor ajánlatkérő köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani. Konkrét esetben nem volt vitatott a felek között, hogy a beszerzés tárgyát képező műszaki tartalomra a dokumentációban kiadott költségvetési kiírás beárazásával kellett ajánlattevőknek ajánlatot tenniük. Nem volt ténybeli vita abban sem, hogy kérelmező nem árazta be a költségvetés 39/10. számú tételét. Nem volt továbbá jogi vita a tekintetben, hogy a műszaki tartalomra vonatkozó teljeskörű ajánlattétel hiánya hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés útján nem korrigálható. Kérelmező jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy ajánlatkérő egyrészt az új álmennyezet építésére vonatkozó tétel beárazására, másrészt a becsatolt árindokolás költség-haszon elemzésében szereplő adatára tekintettel nem vonhatta le jogszerűen azt a következtetést, hogy a 39/10. számú költségvetési tétel szerinti munka elvégzését kérelmező nem ajánlotta meg. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését.
15
Nem vitatottan a régi álmennyezet bontási és az új álmennyezet építési munkálatai műszakilag összetartozó, egységes munkafolyamatot alkotnak. Ugyanakkor ajánlatkérő a költségvetési kiírásban ezen munkafolyamaton belül a bontás és építés költségeinek külön-külön tételként történő beárazását írta elő, így az ajánlattevők az érvényes ajánlattétel érdekében, annak feltételeként nem tekinthettek el attól, hogy költségvetésükben mindkét tételre egyértelmű árajánlatot adjanak. A Döntőbizottság az ajánlat tartalma alapján azt állapította meg, hogy kérelmező állítása, miszerint a 39/10. számú tétel ára a 39/14. számú tétel árába került beépítésre nem igazolt. Kérelmező ajánlata erre vonatkozó utalást sem az új álmennyezet építésére vonatkozó tételnél, sem az ajánlat egyéb részeiben nem tartalmaz. Önmagában az álmennyezet bontásának és építésének műszaki összefüggése alapján – különös figyelemmel az egyenkénti beárazásra vonatkozó ajánlatkérői előírásra – nem feltételezhető, hogy a 39/14. számú tétel ellenértéke szükségszerűen magában foglalja a 39/10. számú tétel ellenértékét. Az előzőekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat tartalmából kizárólag az volt megállapítható, hogy a kérelmező a 39/10. számú tétel figyelmen kívül hagyásával adta meg a ténylegesen beárazott költségtételek összeadásával a bírálati szempontként értékelt össz ajánlati árát. Az előzőekre tekintettel jelen esetben fennáll a hiánypótlás Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátja. Miután kérelmező a 39/10. tételt nem árazta be hiánypótlás kizárólag akként valósulhat meg, hogy az álmennyezet bontása tekintetében közli annak ajánlati árát is, ez pedig okszerűen maga után vonja a Kbt. 81. § (4) bekezdésében rögzített bírálati szempont szerinti értékelési elem, nevezetesen az össz ajánlati ár módosulását. Mivel az ajánlat tartalmából nem következik, hogy az álmennyezet építésének árába került beépítésre a meglévő álmennyezet bontásának ellenértéke, így a Kbt. alapelveire figyelemmel nem volt megengedhető az sem, hogy a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tilalom megkerülése érdekében kérelmező oly módon változtassa meg az ajánlati árának belső összetételét, hogy a bontás ellenértékét levonja az építés ellenértékéből. A Döntőbizottság minderre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét, ajánlatkérő részéről hiánypótlási kötelezettség nem állt fenn. A Döntőbizottság nem fogadta el a kirívóan alacsony árindokolással kapcsolatos kérelmezői érvelést sem. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy miután az ajánlat érvénytelensége arra tekintettel megállapítható volt, hogy az ajánlati ár nem fedi le a teljes műszaki
16
tartalmat ajánlatkérőt az érvénytelen megajánlás vonatkozásában nem terhelte kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó kötelezettség. Ezen ajánlatkérői vizsgálat logikailag nincs összhangban a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján megállapított érvénytelenséggel. A Döntőbizottság mindemellett rögzíti, hogy Kbt. hiánypótlási és felvilágosítás kérési szabályai szerint nincs jogszerű lehetőség arra, hogy a kérelmező az ajánlatát az árindokolásával módosítsa. Mindazonáltal jelen esetben a kirívóan alacsony árra adott kérelmezői indokolás is csak azt támasztja alá, hogy kérelmező az ellenszolgáltatás ajánlatban történő megadásakor nem vette figyelembe a 39/10. számú tételt. Maga az árindokolás is ellentmondásos a tekintetben, hogy az alapul vett alvállalkozói árajánlat nem tartalmazza a hivatkozott tétel ellenértékét, az kizárólag a kérelmező költséghaszon elemzésében került feltüntetésre az ajánlati költségvetésben szereplőkhöz és az alvállalkozó árajánlatához képest plusz tételként. Ezen kívül az ajánlathoz hasonlóan az árindokolásban sem merült fel konkrét adat arra vonatkozóan, hogy kérelmező a meglévő álmennyezet bontásának költségét az új álmennyezet megépítési költségének keretében kívánta elszámolni. A Döntőbizottság az előzőek alapján megállapította, hogy az árindokolás költség-haszon elemzésében szereplő, az ajánlatban csatolt költségvetéshez képest eltérő adat sem teremt a Kbt. hiánypótlási, valamint felvilágosítás kérési szabályainak keretei között jogalapot arra, hogy kérelmező az ajánlati árát az árindokolásban feltüntetett plusz tétellel kiegészítse, vagy ennek számításba vételével az ajánlati árának belső összetételét megváltoztassa. Mindezek alapján jelen esetben kizárólag az volt megállapítható, hogy kérelmező nem tett árajánlatot egy költségvetési tételre, így az ajánlata nem fedi le a teljes műszaki tartalmat, amely ajánlati hiba sem hiánypótlással, sem felvilágosítás kérés útján nem volt orvosolható. Ekként ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította kérelmező ajánlatát hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés kibocsátása nélkül érvénytelenné. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – az előzőekben ismertetett indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
17
A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. október 7.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Kovács Lajos sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
18
Kapják: 1. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.) 3. HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. (1094 Budapest, Bokréta u. 19.) 4. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 5. Főv-2 Építőipari és Beruházó Zrt. (1139 Budapest, Hajdú u. 46.) 6. Laki Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59.) 7. „STYL-Építő” Ingatlanforgalmazó és Építőipari Zrt. (3100 Salgótarján, Baglyasi út 1.) 8. H-VILL Villanyszerelési és Építőipari Kft. (1095 Budapest, Hídépítő u. 112.) 9. HÉROSZ Építőipari Zrt. közös ajánlattevők (1095 Budapest, Hídépítő u. 112.) közös ajánlattevők 10. PRÍM Építő Építőipari Kft. (1083 Budapest, Illés u. 17. fszt. 2.) 11. PROGRESS-B’90 Építőipari és Fővállalkozó Zrt. (1203 Budapest, Emília u. 15.) 12. Épkomplex Építőipari és Szolgáltató Kft. (2100 Gödöllő, Rét u. 37.) 13. FENSTHERM-WEST Kft. (3390 Füzesabony, Hunyadi u. 72.) 14. DH-SZERVIZ Debreceni Hőszolgáltató Szerviz, Ker. és Szolg. Kft. (4028 Debrecen, Tüzér u. 4.) 15. ÉPKERSERVICE Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (4033 Debrecen, Veres Péter u. 95.) közös ajánlattevők 16. VOPI-H, Építő és Ingatlanforgalmazó Kft. (1051 Budapest, Hercegprímás u. 2. 3. em. 22.) 17. FK-RASZTER Építő Zrt. (3533 Miskolc, Felsőszinva u. 73.) 18. K’- Art Építő Ingatlanfejlesztő Zrt. (6800 Hódmezővásárhely, Szabadság tér 71.) 19. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 20. Irattár
