K ÖZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZER ZÉSI D ÖNTŐBI ZOT TSÁG 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.57/14/2014.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Mátészalkai Sütőipari Kft. (4700 Mátészalka, Árpád u. 25., képviseli: Dr. Kirilla Szilvia ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Sarkantyú utca 1. 3/11., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (4400 Nyíregyháza, Szent István utca 68., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Különféle élelmiszerek beszerzése, VIII. rész” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. Az eljárás felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti nyílt eljárást indított, a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Az ajánlati felhívás feladására 2013.08.08-án került sor, amely 2013.08.10-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013/S 155-270261 számon.
2
Az ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában a szerződésre a „Szállítási szerződés Különféle élelmiszerek beszerzése a dokumentációban részletezettek szerint” meghatározást adta. A felhívás II.1.7) pontjában a részekre történő ajánlattételt biztosította, a II.1.8) pontban az alternatív ajánlatokat az ajánlatkérő kizárta. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában a szerződés teljes mennyiséget az alábbiak szerint határozta meg a VIII. rész vonatkozásában: VIII. számú rész: Kenyér, péktermék 44 260 kg, 40 000 csomag, 2 369 000 db mennyiségben; A szerződés során teljesítendő mennyiség a meghatározott értéktől -20 %-os tartományban térhet el. Az ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában a szerződés időtartamát a szerződés megkötésétől számított 12 hónapban határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban részekre vonatkozó információkat is megadott, a VIII. rész vonatkozásában a következők szerint: „Rész száma: 8 Elnevezés: Kenyér, péktermék 1)Rövid meghatározás Kenyér, péktermék szállítása. 2)Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) 15800000, 15810000 3)Mennyiség Összesen 44 260 kg, 40 000 csomag, 2 369 000 db kenyér, péktermék. A szerződés során teljesítendő mennyiség a meghatározott értéktől -20 %-os tartományban térhet el. 5)További információk a részekről Ajánlat tehető részenként. Részen belül kizárólag teljes mennyiségre tehető ajánlat. Ajánlatkérő az ajánlatokat részenként bírálja, és részenként hirdet eredményt. A részen belüli tételek és követelmények a dokumentáció mellékleteként átadott „Élelmiszertábla”-ban kerültek meghatározásra.” Az ajánlatkérő a felhívás III.2.1) pontjában a kizáró okokat, a III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételeket, a III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételeket írta elő. Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására többek között meghatározta: „M2. Nyilatkozat benyújtása arra vonatkozóan, hogy a megajánlott termék(ek) a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelel(nek). M3. Nyilatkozat arról, hogy a megajánlott termék megfelel az ajánlatkérő által
3
meghatározott követelményeknek és a forgalomba hozatalra, valamint az élelmiszerekre vonatkozó valamennyi jogszabályi előírásnak. Ezen nyilatkozat alátámasztására az ajánlatban be kell csatolni a megajánlott termék - kivéve a IV. (zöldség, gyümölcs, savanyúság), és a IX. számú részben (tojás) és a X. számú részben (tisztított burgonya, tisztított vöröshagyma, gyalult káposzta) meghatározott termékeket - leírását és/vagy adatlapját (gyártmánylap). A termék leírásnak és/vagy adatlapnak tartalmaznia kell a gyártó/előállító megnevezésén, a termék megnevezésén túl valamennyi olyan adatot, amelyből a termék az ajánlatkérő által a dokumentáció mellékleteként átadott „Élelmiszertáblában” meghatározott követelményeknek való megfelelősége megállapítható (azaz I. rész esetében az alapanyagok tekintetében hatósági állatorvosi igazolás, HACCP igazolás; II. rész esetében több alapanyagból álló termékek tekintetében gyártmánylapok HACCP igazolás; III. rész esetében az alapanyagok tekintetében hatósági állatorvosi igazolás, HACCP igazolás; V. és VI. rész esetében HACCP igazolás; VII. és VIII. rész esetében gyártmánylapok, HACCP igazolás) és a termék azonosításához szükséges. Minden egyes termékleíráson és/vagy adatlapon fel kell tüntetni, hogy az hányas számú rész melyik tételére vonatkozik.” A fentiek vonatkozásában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság feltétele: „M2. Alkalmas az ajánlattevő, ha a megajánlott termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. M3. Alkalmas az ajánlattevő, ha a megajánlott termék megfelel az ajánlatkérő által a dokumentáció mellékleteként átadott „Élelmiszertáblában” meghatározott követelményeknek és a forgalomba hozatalra, valamint az élelmiszerekre vonatkozó valamennyi jogszabályi előírásnak (azaz I. rész esetében az alapanyagok tekintetében hatósági állatorvosi igazolás, HACCP igazolás; II. rész esetében több alapanyagból álló termékek tekintetében gyártmánylapok HACCP igazolás; III. rész esetében az alapanyagok tekintetében hatósági állatorvosi igazolás, HACCP igazolás; V. és VI. rész esetében HACCP igazolás; VII. és VIII. rész esetében gyártmánylapok, HACCP igazolás).” A felhívás IV.2.1) pontjában értékelési szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg az ajánlatkérő. A felhívás VI.) Kiegészítő információk 3. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 67. §a szerint a hiánypótlás lehetőségét biztosította. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben a kötelező formai és tartalmi követelményeket, a szerződéstervezetet, műszaki leírást, és iratmintákat rögzített. Az ajánlatkérő a dokumentáció I. fejezet 1. Műszaki leírás részében Általános követelmények között meghatározta: „Az ajánlat tárgyát képező és leszállításra
4
kerülő áruknak és termékeknek, valamint a teljesítés egészének meg kell felelnie valamennyi idevonatkozó és érvényben lévő törvénynek, jogszabálynak és előírásnak.” Az ajánlatkérő a dokumentáció I. fejezet 1. Műszaki leírás „Specifikáció” részben az alábbi előírásokat tette: „Specifikáció A pontos mennyiségi specifikációt és a követelményeket részenként az „Élelmiszertábla” megnevezéssel jelen Dokumentáció mellékleteként nyomtatott és elektronikus formában (Microsoft Excel és pdf formátumban) csatoljuk.” „A kitöltött Élelmiszertáblát mind nyomtatott, mind pedig elektronikus (Microsoft Excel) formátumban az ajánlathoz csatolni kell.” „A követelményként megadott feltételeknek a megajánlott terméknek meg kell felelnie. Amennyiben a megajánlott áru az Élelmiszertáblában meghatározott követelményeknek nem felel meg, a benyújtott ajánlat érvénytelen. A követelményként meghatározott fix értékektől eltérni az ajánlattétel során nem lehetséges.” A dokumentáció II. fejezet 3. pontja szerint: „Élelmiszertábla A beszerzés tárgya (rész ajánlattétel esetén az adott rész) vonatkozásában megajánlott részletes paramétereket az ajánlattevő által az Élelmiszertábla megfelelő rovatának kitöltésével – és az Élelmiszertábla ezt követően az ajánlatban történő benyújtásával – kell teljese körűen megadni. Az ajánlattevőnek a jelen dokumentáció mellékleteként átadott táblázatot – „Élelmiszertábla” – teljes körűen ki kell töltenie. A táblázatba sorokat beszúrni, a táblázat alap struktúráján változtatni nem lehetséges! Az ajánlattevő által benyújtott Élelmiszertáblában megajánlott paraméterként egyértelműen megadott paraméter, vagy – ahol nem számszerű paraméter megadása a követelmény – egyértelmű szövegezésű paraméter, feltétel adható meg. Több változatú, nem egyértelmű paraméter – sem szöveges, sem számmal megadott – nem adható, különösképpen nem adható olyan többváltozatú paraméter, amely a további, egyéb szempont és/vagy változó függvényében képzett. Az ajánlattevő által megadottak az ajánlattevő számára szerződéses kötelezettségeinek teljesítése során kötöttnek tekintendők. Az ajánlattevő által az Élelmiszertáblában megadott tételes áraknak a részösszegek vonatkozásában a felolvasólapon megadott ajánlati árral kell összhangban lenniük, az Élelmiszertábla összesítésének a felolvasólapon megadott árral meg kell egyeznie. Az Élelmiszertáblában tételesen megadott részösszegek vonatkozásában megajánlott értékeket egyértelmű formában, egy
5
számmal kell megadni, úgy, hogy annak megállapításához további matematikai számítás elvégzésére már ne legyen szükség. Az árak, rész összegek meghatározása egyéb, külön feltételhez nem köthető. Többváltozatú részösszeg nem ajánlható meg. Az ajánlattevő által megadottak az ajánlattevő számára szerződéses kötelezettségeinek teljesítése során kötöttnek tekintendők.” A dokumentáció II. fejezet 4. pontja szerint: „Értékelési szempontok Értékelési szempontja: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat kiválasztása Ajánlati ár: kedvezőbb, ha minél alacsonyabb. Magyar forintban, nettó értékben kell megadni. Az ajánlattevő által benyújtott ajánlati ár meghatározása a teljes mennyiség vonatkozásban történjen. Az ajánlati ár tartalmazza az előírt tartalomnak és egyéb feltételrendszernek megfelelő szerződéses teljesítésnek a teljesítés helyén történő hiánytalan és hibátlan átadásához szükséges valamennyi felmerülő költséget, a teljes szerződés maradéktalan megvalósításához szükséges ellenértéket. A beszerzésre kizárólag rögzített, fix, egyösszegű ár ajánlható meg, semmilyen árklauzula nem kerül elfogadásra. Az ajánlati ár nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához. Az értékelési szempont vonatkozásában megajánlott értékként, feltételhez nem kötött egy számmal megadott érték, paraméter adható meg. Többváltozatú érték, paraméter nem adható, különösképpen nem adható olyan többváltozatú érték, paraméter, amely adott esetben valamely további értékelési szempont vagy egyéb más szempont függvényében képzett. Bármely értékelési szempont vonatkozásában megajánlott paramétert, értéket egyértelmű formában, úgy kell megadni, hogy annak megállapításához további matematikai számítás elvégzésére már ne legyen szükség. Az ajánlattevő által az ajánlatban megadott értékek, paraméterek, feltételek és nyilatkozatok az ajánlattevő számára szerződéses kötelezettségeinek teljesítése során kötöttnek tekintendők. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatok elbírálása során az eljárást megindító felhívásban rögzített értékelési szempontokon túlmenően semmilyen egyéb többletvállalás nem értékelhető.” A dokumentáció II. fejezet 5. pontja tartalmazta az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozatok, igazolások jegyzékét, melyen belül: „1.23. Élelmiszertábla elektronikus adathordozón Microsoft Excel formátumban az ajánlat hátsó borítójára ragasztva.” A dokumentációhoz az ajánlatkérő mellékelte az Élelmiszertáblát, mely a VIII. rész tekintetében az alábbiakat tartalmazta:
6
VIII. számú rész: Kenyér, péktermék
Tétel sorszám
Nyíregy -háza
Megne -vezés
1*
Briós
2*
Élesztő
3*
Fehérgyarm at
Teljes mennyiség
összes mennyi ség
Mennyi ségi egység
85000
25000
110000
db
50
10
60
kg
Fánk
32000
1000
33000
db
4*
Fatörzs kifli
50000
27000
77000
csomag
5*
Fonott kalács kicsi
6000
5000
11000
db
6*
Kifli
2000
2000
db
7*
Korpás zsömle
900000
110000
101000 0
db
8*
Molnár ka
25000
18000
43000
csomag
9*
Pogács a (nagy)
20000
16000
36000
db
Követelmény
cukrozott tetejű, 60 g/db, szavatossá gi idő átvételtől 3 nap csomagolt 50gr ,szavatoss ági idő átvételtől 1 év 70 gr./db szavatossá gi idő átvételtől 2 nap (lekvárral töltött) 60 gr/db, 2 db/csoma g, csomagolt 125 gr/db. Csomagol t 55 gr/db szavatossá gi idő átvételtől 3 nap teljes kiőrlésű lisztből, 55 g/db szavatossá gi idő átvételtől 3 nap 60 gr/db, 2 db/csoma g, csomagolt 100g-os, szavatossá gi idő átvételtől 2 nap, csomagolt (vajaspog ácsa)
Megajánlott termék neve, márkanév
Megajánlott termék gyártó, előállító teljes neve
nettó ár/ mennyi ségi egység
nettó ár/teljes mennyiség
Áfa %
ÁFA összege / teljes mennyiség
bruttó ár/teljes mennyiség
7
10*
Puffanc s
40000
18000
58000
db
11*
Rozske nyér
800
400
1200
kg
12*
Sajtos rúd
40000
18000
58000
csomag
13*
Szelete lt félbarn a kenyér
30000
10000
40000
kg
14*
Szendv ics fehér kenyér
10000
1000
11000
db
15*
Zsemle morzsa
2000
1000
3000
kg
16*
Zsömle
600000
300000
900000
db
17*
Korpás kenyér csomag olt
20000
20000
db
18*
Kenyér csomag olt
46000
46000
cs
100gr csomagolt , szav. idő átvételtől 3 nap Szavatoss ági idő átvételtől 3 nap 75 gr/db 2 db/csoma g, csomagolt 1 kg kiszerelés, szavatossá gi idő átvételtől 3 nap 0,5 kg kiszerelés, szavatossá gi idő átvételtől 3 nap 5 kg-os kiszerelés szavatossá gi idő átvételtől 60 nap vizes, 55 g/db, szavatossá gi idő átvételtől 3 nap 0,25 kg-os kiszerelés ű, csomagolt , korpás kenyér, szeletelt, szavatossá gi idő 3 nap 0,25 kg-os kiszerelés ű, csomagolt , korpás kenyér, szeletelt, szavatossá gi idő 3 nap
Összesen (ajánlati ár a VIII. számú rész vonatkozásában):
Összesen
32 850
11 410
44 260
kg
Összesen
0
46 000
46 000
cs
Összesen
1 610 000
471 000
2 081 000
db
0,00 Ft
8
Az ajánlatkérő az ajánlattevőktől beérkezett kérdésre 2013. október 25-én kiegészítő tájékoztatást adott, melynek keretében az élelmiszertáblát pontosította. Az ajánlattételi határidőre - 2013. október 30-ára – a VIII. részre az alábbi 3 ajánlat érkezett: Kérelmező: Ajánlati ár:
58 217 200.- Ft
Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft.: Ajánlati ár: 47 453 600.- Ft „Ecsedi Pékség” Sütő- és Húsipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: Ajánlati ár: 78 451 900.- Ft Az ajánlatkérő a bontáson ismertette a VIII. rész becsült értékét: nettó 83.120.000.-Ft A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. az ajánlatának 30. oldalán nyilatkozatott, hogy - az általa megajánlott termékek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak; - az általa megajánlott termékek megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek és a forgalomba hozatalra, valamint az élelmiszerekre vonatkozó valamennyi jogszabályi előírásnak. Ennek alátámasztására az ajánlatában becsatolta a megajánlott termékek leírását. A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. ajánlatának 31-69. oldala a Terméklapokat tartalmazta. Az ajánlat 70. oldalán található HACCP igazolási okirat szerint a NyíregyháziKenyérgyár Kft. „Friss és fagyasztott kenyérfélék, péksütemények és morzsa gyártása” területre kiépített és alkalmazott HACCP rendszere megfelel a MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV 2-1/1969 számú irányelv előírásainak. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során 2013. november 22-én hiánypótlási felhívást, és felvilágosítás kérést intézett az ajánlattevőkhöz. Az ajánlatkérő a VIII. rész vonatkozásában a kérelmezőtől, és a NyíregyháziKenyérgyár Kft-től indokolást kért a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerint, az alábbi tartalommal: „Kérjük az Ajánlattevőt, hogy az ajánlatában foglalt, VIII. részre vonatkozó ellenszolgáltatás összegének indokoltságát különösen az alábbi szempontok - a gyártási folyamat, - a választott műszaki megoldás,
9
- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményei, az ajánlattevő által ajánlott áru eredetisége, - az árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek valamint munkafeltételeknek való megfelelés, - az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésének lehetősége figyelembevételével megadni szíveskedjen, alátámasztva ezzel az ellenszolgáltatás indokoltságát objektív szempontok szerint. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az Ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az Ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról, gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségéről. Ennek keretében minden olyan információ, indokolás, dokumentum benyújtható, amely alkalmas arra, hogy az Ajánlatkérő az ajánlati ár megalapozottságáról meggyőződhessen.” A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. 2013. december 2-án elkészítette az ajánlati árra vonatkozó indokolását, melyet üzleti titoknak minősített. Az indokolás többek között kitért az állami támogatások megszerzésének a lehetőségeire, továbbá táblázatot tartalmazott, amely bemutatta az ajánlattevőnek az egyes termékek kapcsán felmerülő közvetlen és közvetett költségeit, a nyereséget. Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, amelyről 2014. január 20-án írásbeli összegezést készített. Az írásbeli összegezés szerint a közbeszerzési eljárás eredményes lett. A VIII. részben érvényes és egyben nyertes ajánlatot a Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő) tette, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező nyújtotta be. A kérelmező 2014. január 29-én az ajánlatkérőnél betekintett a nyertes üzleti titoknak nem minősített ajánlatába. A kérelmező - a jogorvoslati kérelmével egyezően - előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be 2014. január 30-án, melyet az ajánlatkérő 2014. február 3án elutasított. A kérelmező 2014. február 10-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a jogorvoslati eljárásban 2014. március 3-án megtartott tárgyaláson kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. A kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében a következő kérelmi elemekkel vitatta a VIII. részre vonatkozó eljárást lezáró döntés jogszerűségét:
10
1. A kérelmezőnek az előzetes vitarendezés során kifejtett álláspontja szerint, a Kbt. 69. § (6) bekezdése alapján a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. A kérelmező az indokolásában kitért ezen kérdésre is. Ezen ágazat igen munkaerő igényes, a kérelmező a minimális munkaerő igényt vette figyelembe árai képzése során, mivel olyan gépparkkal rendelkezik, hogy a lehető legkevesebb élőmunkát veszi igénybe. Így álláspontja szerint a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő az általa megajánlott árnál alacsonyabb árat nem adhatott. Ezen túl a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlata (D.72/2012.) az, hogy az ajánlatkérőnek az aránytalanul alacsony árra való kérdezése során nem elég általánosságban megfogalmaznia a kételyeit. Az ajánlatkérő nem győződött meg arról, hogy a Nyíregyházi Kenyérgyár Kft. tényleg megalapozott ajánlatot nyújtott-e be. Az ajánlatkérő kötelezően előírta a termékek gyártmánylapjának a benyújtását. A nyertes ajánlattevő gyártmánylapjait megtekintve (ajánlat 31-69. oldala) azt tapasztalta, hogy azok olyan margarintermékeket tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg a 2014. február 18-tól alkalmazandó transz-zsírsav mennyiségi követelményeknek, azaz olyan termékeket ajánlott meg, amelyek nem felelnek meg a teljesítéskori előre tudható követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat elbírálása során többször is kibocsáthat tájékoztatáskérést az aránytalanul alacsony ár tekintetében, mindaddig, míg az ajánlattevők megfelelő módon nem nyújtanak tájékoztatást az általuk alkalmazott árak összetételéről. Ezt az Európai Bíróság C/285/99., és 286/99. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete, és a Döntőbizottság számos határozata (D.72/2012., D.204/2012., D418/2012., D.443/2012., D.444/2012., D.240/2013.) alátámasztja. Olyan nagymértékű eltérésnél, ahol a nyertes ajánlattevő ára csaknem a fele a becsült értéknek, a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Elképzelhető, hogy az ajánlatkérő csak az általánosan megfogalmazott indokoláskérést követően, a
11
benyújtott tájékoztatás alapján kerül olyan helyzetbe, hogy pontosan tudjon kérdezni, akár több alkalommal is. A nyertes ajánlati ára a jelenlegi piaci viszonyok között nem teljesíthető. A fentiek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69 §-át, a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontját, aránytalanul alacsony ár miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlatát. 2. A transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről szóló 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet kihirdetése előtt a pékárut gyártó cégek már tisztában voltak azzal, hogy ez a rendelet elkészül, és a közeljövőben hatályba is fog lépni. A kérelmező például ennek megfelelően állította össze a gyártmánylapjait. A rendelet 5. § (2) bekezdése szerint: „Az e rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, e rendelet előírásainak nem megfelelő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapig forgalmazhatóak.” A jogszabály szövegéből látszik, hogy a 12 hónapos türelmi idő pl. a konzervekre vonatkozhat. A rendelet pontos értelmezése alapján, ha a szerződés megkötésre kerül pl. 2014. február 17én, egy olyan kiflit, brióst, amely a jogszabállyal ellentétes összetevőjű margarint tartalmaz, 2014. február 17-én, vagy 18-án már nem lehet forgalomba hozni, mert a fogyaszthatósági ideje ilyen rövid. Ennek alapján kb. 3 napig van lehetőség a szerződésszerű teljesítésre. A nyertes ajánlat 64-68. oldalain található terméklapok a fentiek alapján olyan termékösszetevőket, növényi margarint tartalmaznak, amelyek transz-zsírsav tartalmukban nem felelnek meg a hatályos rendelkezéseknek. Ezt a kérelmező abból vonta le, hogy az ajánlattevők az ajánlatukat az ajánlattételkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően tették meg, az akkori gyakorlat pedig nem vette figyelembe a már hatályos transz-zsírsav korlátot. Ezt a gyártóval való egyeztetéssel lehetne bizonyítani. A nyertes ajánlat nem felel meg a jogszabály előírásának, sérült a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja. A kérelmező a kiegészítő kérelmében a következő kérelmi elemmel vitatta a VIII. részre vonatkozó közbeszerzési eljárás jogszerűségét: 3. A nyertes jogorvoslati eljárásban tett, a kérelmező által 2014. február 17én átvett észrevételéből tudta meg azt a kérelmező, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásában állami támogatásokra is hivatkozott, mely közérdekű adat üzleti titokká nem minősíthető. Sérült a Kbt. 80. §-ának szabályozása.
12
Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, a következő indokok alapján. Ad. 1) Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján a VIII. rész tekintetében a nyertes ajánlattevőtől indoklást kért 2013. november 22. napján. Az indokláskérés alapját a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti előírás képezte, nevezetesen az, hogy az ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltért a VIII. rész becsült értékétől. Az ajánlatkérő az indokláskérésben részletesen megadta – a Kbt. rendelkezéseivel összhangban –, hogy az ajánlattevő milyen szempontok szerint nyújtsa be az indoklását. A kérelmező által hivatkozott Döntőbizottsági határozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alatt lefolytatott közbeszerzési eljárásra vonatkozik, amelynek tárgya építési beruházás, így e határozat megállapításai jelen esetben nem vehetők irányadónak a következők miatt: - a Kbt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása esetén az ajánlatkérőnek nem volt mérlegelési joga az indokláskérés kibocsátására, így a „kétséget ébresztő” ajánlati elemek megjelölése az indokláskérésben irreleváns; - a jelen árubeszerzés esetében az egyes áruk egységárainak és az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek szorzatával került meghatározásra az ajánlati ár, míg egy építési beruházás esetében az árazott költségvetés külön bontja a munkadíjat és az anyagköltséget, így az építési beruházás ellenértékének megállapítása, jellegéből adódóan, eltér az árubeszerzéstől. A fentiek alapján a Kbt. 69. § szerinti indokláskérésre vonatkozó törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelően bocsátotta ki az indokláskérést. Mivel az indokláskérés 2013. november 22. napján került kiküldésre (tudomásszerzés ideje), a Kbt. 137. § (4) bekezdése alapján 15 napon belül lett volna lehetősége a kérelmezőnek ezzel kapcsolatban előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani, mely határidő 2013. december 8. napján lejárt. A VIII. rész tekintetében a nyertes ajánlattevő az indoklását üzleti titkot tartalmazó dokumentumként jelölte meg, így abban az ajánlatkérő a kérelmező számára a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a betekintést nem engedhette meg. A nyertes ajánlattevő indoklásában azonban kitért a munkabérrel kapcsolatos körülményeire. Egy termék árát nemcsak a munkabér és közterhek (mint az egyik közvetlenül felmerülő költségkategória) határozzák meg, hanem az is, hogy az ajánlattevő milyen kondíciókkal rendelkezik a termelés egyéb közvetlen (pl. alapanyag-, segédanyag-, energiaköltségek) és közvetett költségei területén. A nyertes ajánlattevő indoklásában csatolt egy táblázatot is konkrét számadatokkal, melyben bemutatta az egyes termékek kapcsán felmerülő közvetlen és közvetett költségeit is. Ebből az ajánlatkérő megállapította, hogy egyetlen termék előállítása sem veszteséges a nyertes ajánlattevő számára az általa megajánlott árak figyelembevétele mellett, így a nyertes ajánlattevő ajánlati ára megalapozott. A Kbt. 69. § (8) bekezdésének megsértése abban az
13
esetben áll fenn, ha az ajánlatkérő az indokolást elutasítja, így az érintett ajánlatot a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. Jelen esetben ez nem áll fenn. Ad. 2) A Magyar Közöny 2013/192. számában került közzétételre az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról szóló 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet. E rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, azaz 2014. február 18. napján. Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárást 2013. augusztus 8. napján indította meg, az ajánlatok bontására 2013. október 30. napján került sor. Az ajánlattételi határidővel a Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján beállt mind az ajánlatkérő kötöttsége, mind az ajánlati kötöttség az ajánlattevő tekintetében, mely azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához ezen időponttól kezdődően kötve van, ezeken érvényesen egyik fél sem változtathat. A fentiek alapján megállapítható, hogy sem az ajánlatkérő, sem a nyertes ajánlattevő nem marasztalható el egy olyan követelmény kapcsán, amely az ajánlattételi határidőig közzé sem lett téve. Olyan előírás vonatkozásában, amely a közbeszerzési eljárás során követelményként – az előbbiekben ismertetett objektív okok miatt – nem volt előírható, egy adott ajánlat a Kbt. 74. § (1) bekezdésében taxatíve felsorolt okok alapján érvényesen érvénytelenné nem nyilvánítható. Ad. 3) A kérelmező 2014. február 19-én betekintett a nyertes ajánlatába, már az iratbetekintés napján szembesült azzal, hogy az indokolás üzleti titkot tartalmaz, melyet az iratbetekintésről szóló jegyzőkönyv szerint tudomásul vett. A Kbt. 149. § (1) bekezdése szerint a kérelmező a jogorvoslati eljárás megindításától számított 15. napig, 2014. február 26-ig volt jogosult a közbeszerzési iratokba betekinteni. A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. az indokolásának 6. oldalán hivatkozott az állami támogatásokra, azonban az indokolás ezt nem elkülönítetten tartalmazta. Hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére. A fentiek alapján az indokolásba való betekintésre a jogvesztő határidő 2014. február 26-án letelt, amelyet a kérelmező elmulasztott. Erre tekintettel e kérelmi elem elkésett. Továbbá a 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdés utolsó fordulata fennállt. Az egyéb érdekelt, a Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. az észrevételében a következőket adta elő. Ad. 1) Fenntartotta a 2013. december 02-án kelt indoklásában foglaltakat. Az ajánlati ára az előállítási költséget meghaladó mértékben, tisztességes
14
nyereségtartalom alkalmazása mellett került meghatározásra, melynek megfelelően az nem irreális. Az indoklásban részletesen kitért a gyártási folyamat gazdaságosságára, a termelés során alkalmazott műszaki megoldásokra, a majdani teljesítésnek számára kivételesen előnyös körülményeire, a megajánlott áruk eredetiségére, valamint az általa elnyert állami támogatásokra. Az indoklásának megfelelően hangsúlyozta, hogy az alkalmazottainak garantálja az elvégzett munkáért legalább a törvény által meghatározott bért, továbbá a hozzá tartozó, törvény által előírt pótlékokat. Ad. 2) A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. által használt sütőmargarin megfelel az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transzzsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról szóló 71/2013. (X1.20.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt előírásoknak, azaz a tevékenysége során felhasznált margarin transz-zsírsav tartalma 2% alatt van. Ezt a gyártó által kiadott specifikáció tanúsítja. Már az ajánlattétel időpontjában is ezt a margarint használta, ugyanis már a Rendelet hatályba lépése előtt törekedett a minél egészségesebb alapanyagok kiválasztására és felhasználására. Termékei tehát minden esetben 2% alatti transz-zsírsav tartalommal rendelkeznek. A Rendelet 3. § (1) bekezdése alapján tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Az ajánlatában benyújtott gyártmánylapokon szereplő összetevők alapján nem állapítható meg egy termékről, hogy mennyi transz-zsírsavat tartalmaz, mivel ezt kizárólag az alapanyagok specifikációiból, illetve bevizsgálások alapján lehet megállapítani. Ennek alapján az ajánlatában szereplő gyártmánylapok adattartalmából a kérelmező nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a termékei olyan margarintermékeket tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg a Rendeletben foglalt transz-zsírsav előírásoknak. A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. már évek óta olyan margarint használ, amelynek a transz-zsírsav tartalma megfelel a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendeletnek. A Döntőbizottság először az eljárási feltételeket vizsgálta. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kiegészítő kérelem nem késett el. A Kbt. 137. § (3) bekezdése szerint, a kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A
15
jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a kiegészítő jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy a nyertes ajánlattevő 2014. február 17-én átvett észrevételéből tudta meg azt, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásában állami támogatásokra hivatkozott, mely közérdekű adat üzleti titokká nem minősíthető. A kérelmező e tartalmi elem megismerése alapján állította a kiegészítő kérelmében, hogy sérült a Kbt. 80. §-a. A Kbt. 137. § (3) bekezdése a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napos szubjektív határidőn belül biztosítja a kérelmező számára a jogorvoslati kérelem előterjesztését. A kérelmező a jogorvoslati kérelmének a kiegészítő elemét a 2014. február 17én történt tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, 2014. március 3-án benyújtotta, nem késett el a kiegészítő jogorvoslati kérelem. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemben lefolytatta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan. Az ajánlatkérő a Kbt. közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai szerint nyílt eljárást folytatott le. A Kbt. 3. § első fordulata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. §-a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 82. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelem 1. elemére folytatta le a vizsgálatot. A jogorvoslati kérelem 1. eleme szerint, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. §át, a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontját, aránytalanul alacsony ár miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlatot.
16
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az 1. kérelmi elem alaptalan. A Kbt. 1. kérelmi elemre irányadó rendelkezései szerint: A Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján, az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint, az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. (2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
17
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. (8) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot. A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §]. A Kbt. 69. §-a az aránytalanul alacsony ár esetében követendő eljárást szabályozza. A Kbt. 69. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő akkor köteles az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérni az ajánlattevőtől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szabályozza az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő által figyelembe veendő szempontrendszert, melynek alapján az indokoláskérés során az ajánlatkérő a korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére
18
vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik. Kötelező az indokoláskérés, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. Annak eldöntése, hogy mi tekinthető az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatnak, az ajánlatkérő feladata, ennyiben az ő mérlegelésén múlik, hogy milyen elemekre nézve, milyen adatokat kér. Mérlegelése során azonban az ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció tartalmához kötve van, mert az abban foglaltak határozzák meg valamely ajánlati elem lehetséges adattartalmát. Az ajánlatkérő indokoláskérésére az ajánlattevő kötelezettsége, hogy az indokoláskérésben meghatározott szempontok szerint bizonyítsa a megajánlott ajánlati ár teljesíthetőségét. A Kbt. 69. § (6) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján automatikusan nem nyilvánítható érvénytelenné aránytalanul alacsony ár okán az adott ajánlat, az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőnek lehetőséget biztosítani az ajánlati ára megfelelőségének a bizonyítására. A konkrét esetben az ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontot határozta meg. A dokumentáció II. fejezet 3. pontja alapján az ajánlattevőknek az Élelmiszertábla kitöltésével kellett az ajánlati árat kalkulálniuk. Az ajánlatkérő előírása szerint, az Élelmiszertáblában megadott tételes áraknak a rész-összegek vonatkozásában a felolvasólapon megadott ajánlati árral kell összhangban lenniük, az Élelmiszertábla összesítésének a felolvasólapon megadott árral meg kell egyeznie.
19
A dokumentáció II. fejezet 4. pontjában az ajánlati árra meghatározott feltételek szerint: „Az ajánlati ár tartalmazza az előírt tartalomnak és egyéb feltételrendszernek megfelelő szerződéses teljesítésnek a teljesítés helyén történő hiánytalan és hibátlan átadásához szükséges valamennyi felmerülő költséget, a teljes szerződés maradéktalan megvalósításához szükséges ellenértéket.” Az ajánlattevőknek a fenti feltételeknek megfelelően kellett az ajánlati ár vállalásukat megtenniük. Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdésének kötelező szabálya alapján kért a nyertes ajánlattevőtől indokolást, az indokoláskérésben meghatározta a következő, az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, amelyekre indokolást várt a nyertes ajánlattevőtől: - a gyártási folyamat, - a választott műszaki megoldás, - a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményei, az ajánlattevő által ajánlott áru eredetisége, - az árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek, valamint munkafeltételeknek való megfelelés, - az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésének lehetősége. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes – üzleti titoknak minősített – indokolását, és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által az indokoláskérésben részletezett ajánlati elemekre vonatkozó adatok ismertetésével nyújtotta be az indokolását. Ezen felül a nyertes indokolása szerint „az ajánlatában alkalmazott nettó árak megfelelnek a kereskedelmi piac érdemi részét lefedő üzletláncok által elfogadott áraknak.” A nyertes ajánlattevő táblázatban ismertette termékenként a közvetlen és a közvetett költségeket, kimutatta mennyiségi egységre és az ajánlati ár százalékában a nyereségét. A nyertes indokolásában közöltek szerint az ajánlati ára nem irreális, tisztességes nyereségtartalom alkalmazása mellett került meghatározásra. A Döntőbizottság az ajánlatkérő indokoláskérésének és a nyertes ajánlattevő indokolásának az összevetésével megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásában az ajánlatkérő által kért ajánlati elemek vonatkozásában bemutatta az ajánlati árának a képzését, a nyertes ismertette a költségek, valamint a nyereség alakulását. A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő eleget tett az ajánlatkérő indokoláskérésének, az ajánlati ár teljesíthetőségét az ajánlatkérő elvárásainak megfelelően bizonyította.
20
A Döntőbizottság ezt követően a jogorvoslati kérelem 2. elemére folytatta le a vizsgálatot. A jogorvoslati kérelem 2. eleme szerint, a nyertes ajánlat nem felel meg a jogszabály előírásának, sérült a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a 2. kérelmi elem alaptalan. A 2. kérelmi elemre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint: A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint, az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja értelmében, az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról szóló 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint, e rendelet hatálya azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a végső fogyasztónak szánnak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e rendeletben előírtak nem alkalmazandóak az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra. (3) E rendelet hatálya a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki.
21
A 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet 2. §-a alapján e rendelet alkalmazásában: a) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikkében meghatározott fogalom, b) transz-zsírsav: a legalább egy nem konjugált transz konfigurációjú szén-szén kettőskötést tartalmazó zsírsav, c) forgalomba hozatal: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom, d) végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom. A 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdése szerint, tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni - ide nem értve a nem magyarországi forgalomba hozatal céljából történő készentartást -, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében ha a) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 20%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot, vagy b) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 3%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot. (3) Az élelmiszer előállítója, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazó által vezetett nyilvántartásban szerepelnie kell a transz-zsírsav tartalmú alapanyagok transz-zsírsav tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket az előállító a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállítása során összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz. A 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó ellenőrzések eredményéről negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBiH), amely az adatokat összesítve továbbítja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére a következő adatok megadásával: a) az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozások megnevezése, a hatósági ellenőrzés helye,
22
b) az ellenőrzött élelmiszer megnevezése, előállítója, forgalmazója vagy első magyarországi forgalmazója, a kiszerelés nagysága, továbbá a felhasználási utasítás, elkészítési javaslat, ha ez az adott élelmiszernél rendelkezésre áll, c) a NÉBiH által végzett hatósági laboratóriumi vizsgálatok eredménye élelmiszerenként, 100 gramm átadott vagy értékesített élelmiszerre és az ezen élelmiszerben lévő zsírtartalom 100 grammjára vonatkoztatva. (4) Ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti vizsgálatok alapján annak megállapítására kerül sor, hogy a vizsgált élelmiszer nem felel meg e rendelet előírásainak, az OÉTI a vizsgálat elvégzését követően értesíti az OTH-t az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatok megadásával. A 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdése szerint, ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, e rendelet előírásainak nem megfelelő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapig forgalmazhatóak. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A konkrét esetben az ajánlattételi határidő 2013. október 30-án járt le, az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő a 2014. január 20-án készült írásbeli összegezésben rögzítette. A kérelmező által hivatkozott 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet az ajánlattételi határidő lejártát, és az eljárást lezáró döntés kihirdetését követően, 2014. február 18-án lépett hatályba. A jogszabály a hatályba lépését követően állapít meg kötelezettséget, melynek alapján a később hatályba lépett, a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendeletre alapítottan a nyertes ajánlat érvénytelenné nyilvánítására nem kerülhetett sor. A Döntőbizottság rámutat, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció I. fejezetében előírta, hogy „Az ajánlat tárgyát képező és leszállításra kerülő áruknak és termékeknek, valamint a teljesítés egészének meg kell felelnie valamennyi idevonatkozó és érvényben lévő törvénynek, jogszabálynak és előírásnak.” A 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet az élelmiszer előállítójára, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazóra, és az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó ellenőrzésekre szabályokat állapít meg.
23
Mindezek alapján az ajánlat tárgyát képező és leszállításra kerülő áruknak, termékeknek a teljesítés során meg kell felelni a 2014. február 18-ától hatályos a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet rendelkezéseinek is. A Döntőbizottság a kiegészítő kérelem vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kiegészítő kérelem alaptalan. A jogorvoslati kérelem 3. eleme szerint, a nyertes ajánlattevő az indokolásában állami támogatásokra is hivatkozott, mely közérdekű adat üzleti titokká nem minősíthető. Sérült a Kbt. 80. §-ának szabályozása. A kiegészítő kérelemre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint: A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. (4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.
24
A Kbt. 81. §-a értelmében, az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. A Kbt. 80. § (1) bekezdése az ajánlattevő számára biztosítja azt a jogot, hogy az ajánlatában, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtiltsa. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. § (1) bekezdése alapján, személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. (3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a knowhow-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. (4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
25
A Kbt. visszahivatkozik a Ptk. 81. § (2) bekezdésére. E szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott, az ajánlattevő gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó tények, információk, megoldások vagy adatok megjelenhetnek a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatban, indokolásban, így azok üzleti titokká minősítése nem ütközik a Kbt. és a Ptk. előírásaiba. A Kbt. 80. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg a nevének, címének, valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adat kivételével - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján továbbá nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXII. törvény) 1. §-a szerint, e törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A 2011. évi CXII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint, e törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. A 2011. évi CXII. törvény 3. §-a szerint e törvény alkalmazása során: 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen
26
módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A 2011. évi CXII. törvény 26. § (1) bekezdése szerint, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. (2) Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A 2011. évi CXII. törvény irányadó 27. § (3) bekezdése szerint az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók. A fenti törvényi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény is visszahivatkozik az üzleti titok tekintetében a Ptk. üzleti titok fogalmára, azaz ahhoz képest nem tartalmaz eltérő szabályozást. A Kbt., a Ptk., és a 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatban és a Kbt. 69-70. §-aiban meghatározott dokumentumokban üzleti titokra hivatkozással meg lehet tiltani az ajánlattevő pénzügyi-, gazdasági vagy piaci érdekei körébe eső adatok, tények, információk, megoldások nyilvánosságra hozatalát, és a Kbt. 71. §-a szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerülő alapadatok, részinformációk nyilvánosságra hozatala is megtiltható. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 80. § (1), (2), (3) bekezdését betartja, az üzleti titokká minősített adatok az iratbetekintés során nem ismerhetők meg. A fentiekhez kapcsolódik, hogy a Kbt. 81. §-a alapján az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőt a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett
27
ajánlathoz viszonyított előnyeiről a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is figyelembe véve tájékoztatja, azaz az üzleti titoknak minősülő adatok ez esetben sem adhatók ki. A Kbt. 149. § (1) bekezdése szerint, a közbeszerzési ügy kérelmezője (kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzési Hatóság tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A konkrét esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 80. §-ának betartásával biztosította a kérelmező számára a nyertes ajánlattevő ajánlatában az üzleti titokká nem minősített részek megismerését. Az üzleti titok köre az indokolásra vonatkozott, a kérelmező megismerhette az ajánlattevő nevét, címét, valamint olyan adatokat, amelyek a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerültek. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő indokoláskérésében foglaltakra hivatkozott az indokolásában az állami támogatások megszerzésének a lehetőségeire, mely általános ismertetés üzleti titokká minősítése nem ütközik a Kbt. 80. §-ának szabályozásába. A kérelmező a Kbt. 149. § (1) bekezdésében biztosított iratbetekintés lehetőségével a törvényben meghatározott határidőben nem élt, ezért a Döntőbizottság azt nem vizsgálhatta, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának a feltételei a konkrét esetben a fentieket meghaladóan fennálltak-e. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 152. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)-f)
28
pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A (3) bekezdés szerint amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek. Az alaptalan kérelemre tekintettel az igazgatási szolgáltatási díj a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2014. március 21.
Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Jánosi Bálint sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Kirilla Szilvia ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Sarkantyú utca 1. 3/11.)
29 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68.) 3. Nyíregyházi Kenyérgyár Kft. (4400 Nyíregyháza, Gomba u. 2-4.) 4. Ecsedi Pékség Sütő-, és Húsipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4355 Nagyecsed, Vasút u. 3.) 5. Irattár
