K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.401/12/2011
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a TAHAL Consulting Engineers Ltd. (54 Bn Gvirol, Tel Aviv, a továbbiakban: II. r. kérelmező) közös ajánlattevők (képviseletükben: Dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4026 Debrecen, Bem tér 1. I/3., I. r. kérelmező és II. r. kérelmező a továbbiakban együttesen: kérelmezők) által Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., Darázs és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Darázs Ferenc ügyvéd, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) „Vállalkozási szerződés keretében Békéscsaba szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 41. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt tárgyban az Európai Unió Hivatalos lapjában 2010/S 178-271402 szám alatt 2010.09.14. napján megjelent hirdetményével a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított. Ajánlattételi határidőre a Békéscsaba EHI-2010 Konzorcium, az OVIVO Magyarország Zrt., a Strabag-MML Kft. és a KEVIÉP-TAHAL Konzorcium nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 92. § b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok kerültek az eljárásban benyújtásra. Ajánlatkérő 2011.01.19. napján a Kbt. 125. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 124. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, amely eljárásban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) - e) pontjával nem érintett, a nyílt eljárásban részt vett valamennyi ajánlattevőt meghívta. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívása 3.) pontjában ajánlatkérő meghatározta a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét a következők szerint: „A meglévő szennyvíztisztító telep folyamatos üzemelése melletti fejlesztése a szükséges engedélyezési, kiviteli tervek elkészítésével, teljes körű megvalósítással, próbaüzemmel, a megvalósított mű megkövetelt műszaki paraméterei elérésének igazolásával. Meglévő szennyvíztisztító telep: A meglévő telep névleges kapacitása 28.000 m3/d, hidraulikai maximális kapacitása 2 500 m3/h a biológiai tisztítóegységek tervezett terhelése 28.000 kg/d BOI5-ben kifejezve. A szennyvíztisztító-telep részbiológiai tisztítást végez, a kibocsátási határértékeket nem tudja tartani. Nitrogén és foszfor eltávolítást nem végez. A meglévő iszapkezelő rendszer a továbbiakban nem fenntartható. A telep befogadója az Élővíz-csatorna. A szennyvíztisztító telep fejlesztését a meglévő telep működésének folyamatos fenntartása mellett kell elvégezni. A szennyvíztisztító telep fejlesztése: Nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztítással a telep teljesítse a hatóság által előírt kibocsátási határértékeket. A telepen történő fejlesztés közvetlen csatlakozik a meglévő telephez, bővítése a meglévő berendezések korszerűsítésével és új tisztító berendezések építésével valósul meg. A tervezendő és megépítendő telep alapadatai:
3
2.1. A telep hidraulikai kapacitása: 20 000 m3/d (QBe); 2.2. Mechanikai tisztítás órai csúcskapacitása: 4 650 m3/h (Qmax); 2.3. Biológia órai csúcskapacitás: 2 500 m3/h (Qmax); 2.4. Átlagos szennyvízhozam: 833 m3/h (Qeq); 2.5. Szippantott szennyvízfogadó kapacitása: 330 m3/d; 2.6. A telep biológiai kapacitása: 133 333 LE; 2.7. Nyers szennyvíz jellemzők Tervzési koncentráció és hozam értékek: napi hozam, 20 000 m3/nap, KOI 800 mg/l, BOI5(átlagos) 400 mg/l, NH4-N 40 mg/l össz. N 70 mg/l, össz. P 15 mg/l, A Vállalkozó által garantálandó tisztított szennyvíz határértékek. Szennyező anyagok: PH, határérték 6,5-9,5. Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk), határérték 75 mg/l. Biokémiai oxigénigény (BOI5), határérték 25 mg/l. Összes nitrogén, határérték 10 mg/l (Az összes nitrogén esetében a 91/271/EGK települési szennyvízkezelésről szóló direktíva előírása alapján a tervezést ennek az adatnak a figyelembevételével kell készíteni). Összes foszfor, határérték 1 mg/l. Összes lebegő anyag, határérték 35 mg/l. Szerves oldószer extrakt (SZOE), határérték 5 mg/l. Ammónia-ammónium-ion N-ben, határérték 5 mg/l. Összes arzén, határérték 0,5 mg/l. Összes higany, határérték 0,01 mg/l. Összes cink, határérték 5 mg/l. Összes kadmium, határérték 0,05 mg/l. Összes kobalt, határérték 1 mg/l. Összes króm, határérték 1 mg/l. Összes ólom, határérték 0,2 mg/l. Összes ón, határérték 0,5 mg/l. Összes réz, határérték 2 mg/l. Összes nikkel, határérték 1 mg/l. Tervezési követelmények. A következő kritériumok teljesülése szükséges a műszaki igények kielégítéséhez: — Miután a szennyvíztisztító telep nem képes a jelenlegi biológiai terhelést sem határértékre tisztítani, ezért a szennyvíztisztítási vonal fejlesztése válik szükségessé. A telep kivitelezését úgy kell végezni, hogy tisztítatlan szennyvíz még a fejlesztési munkálatok alatt se hagyja el a szennyvíztisztító telepet, — Az iszapkezelési vonalat korszerűsíteni kell, energiatermeléssel és komposztálással kell fejleszteni. Áfa nélkül 3 750 000 000 HUF”.
4
Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánta elbírálni a következő részszempontok alapján: Részszempont Nettó ajánlati ár (a tartalékkeretet nem tartalmazó ellenszolgáltatás HUF-ban) Nettó üzemeltetési költség (10 évre HUF) Üzemeltetési költség biztosítékának szorzószáma (csak pozitív egész szám lehet) Előteljesítés (napokban meghatározva)
Súlyszám 40 20 10 5
Ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011.02.09. napjában határozta meg, az eredményhirdetés tervezett időpontját az utolsó tárgyalási forduló megtartását követő 20. munkanapban, a szerződéskötés tervezett időpontját, az eredményhirdetést követő 16. napban jelölte meg. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek az I. kötete az ajánlat elkészítéséhez útmutatót, ajánlatot alkotó okmányok megjelölését és a benyújtandó okmányok elkészítéséhez segédletet tartalmazott. A II. kötet a szerződéses feltételeket, a III. kötet a megrendelői követelményeket, a IV. kötet az ajánlati árra, üzemeltetési költségre vonatkozó előírásokat, míg az V. kötet a meglévő telep rajzi bemutatását tartalmazta. A III. kötet 3. pontja vonatkozott az iszapkezelés fejlesztésére. Annak a 3.1. Technológia előírások pontja – egyebek mellett – a következőket rögzítette: „A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének feltételeit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet ismerteti. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet valamint a 23/2003 (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozzák a szennyvíziszap hulladéklerakásának, és mint biológiailag bontható hulladék komposztálásának feltételeit. A 36/2006. (V.18.) FVM rendelet tartalmazza a terméshozam növelőként alkalmazni kívánt termék engedélyezésére, tárolására, kereskedelmére és alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ezen előírások megfelelnek annak a minimális követelménynek, amelyet mindegyik iszapkezelési alternatívának teljesítenie kell. A Vállalkozó feladata továbbá a jelen Ajánlati Dokumentációban meghatározott végtermék (komposzt) tekintetében – a létesítmény átadásáig – a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben előírt forgalomba-hozatali és felhasználási hatósági engedély iránti kérelem benyújtása is. […]
5
3.8. Komposztálás A komposztálás követelményei: • A technológia kialakításánál a 300 m-es védőtávolságot itt is figyelembe kell venni. • A komposzt érlelés első hathetes időszakát zárt térben, kell kialakítani. Ehhez csatlakozó zárt térben kell megoldani minimum egy heti víztelenített iszap tárolását is. A zárt térből elszívott levegőt biofilterrel kell kezelni. • Az anyag felhasználhatóságának fázisai: o Rekultivációs fedőrétegként történő felhasználás. o Mezőgazdasági hasznosítás o Virágföld előállítása • Mindhárom fázisnál biztosítani kell az anyag kivételének lehetőségét. • A komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének megszerzése. • A virágföld, zsákolással történő csomagolását meg kell oldani a keletkező komposzt 1/3-nyi mennyiségéig. • Az úgynevezett gyorskomposztálási technológia nem alkalmazható. • Az előállított komposzt tárolásának megoldása szükséges minimum 6 hónapra. • Oltóanyaggal kell segíteni a komposztálási folyamatot. • Minimum egy havi oltóanyag tárolási helyet kell biztosítani. • Az előállított termék elszámolhatóságát és nyomon követését lehetővé tevő hídmérleg kialakítása szükséges. • A komposztálló telepet kerítéssel kell elválasztani a szennyvíztisztító teleptől az önálló üzemeltethetőség érdekében. • Szénforrásként szolgáló segédanyagnak 1 évi tárolásának megoldása az alábbiak szerint: első egy (1) hónapi adag: fedett színben további két (2) hónap: burkolt felületen további kilenc (9) hónap: rakodógéppel megközelíthető helyen • legalább egy heti iszap és segédanyag keverék egy prizmában való tárolása. A komposztálás során az alábbi gépek használata szükséges, melyeket az Ajánlattevőnek biztosítania kell: • Rakodóvillás traktor, • Amennyiben szükséges akkor aprító, • Homlokrakodó 2 m3-es kanállal, • A komposztálás alatt lévő iszap átforgatásához és keveréséhez szolgáló mechanikai forgatógép amennyiben a megajánlott megoldásban szükséges”.
6
Az eljárásban három alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására. A 3., 2011.02.01. napján kelt kiegészítő tájékoztatás 8. sz. kérdése függött össze a komposztálással: „8. sz. kérdés: Az ajánlati dokumentáció III. kötet 3. fejezet 3.8. pontja alapján: „az úgynevezett gyorskomposztálási technológia” nem alkalmazható. Kérjük megadni a fogalom magyarázatát és a nem alkalmazható technológiák leírását! 8. sz. válasz: Gyorskomposztálás alatt a tender szempontjából minden olyan komposztálási folyamatot értünk technológiai megkötés nélkül, amely a komposztot elő és utóérlelést is beleértve kevesebb, mint 6 hét alatt állítja elő. Kifejezetten ide tartoznak azok a technológiák, melyek a komposzt előállítását egy lépcsőben valósítják meg”. A 2011.02.09-i ajánlattételi határidőre három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a Békéscsaba EHI-2010 Konzorcium (tagjai: az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., az A-HÍD Építő Zrt., és az INWATECH Környezetvédelmi Kft.), a Strabag-MML Kft., és a kérelmezők által alkotott KEVIÉP - TAHAL Konzorcium. Ajánlatkérő február 16-án felvilágosítást kért valamennyi ajánlattevőtől, valamint hiánypótlási felhívást is kibocsátott. Ajánlattevők a hiányokat határidőben pótolták. Ajánlatkérő 2011.02.24-én, 2011.03.04-én, 2011.03.10-én és 2011.03.18-án tartott tárgyalásokat az ajánlattevőkkel. Az első két tárgyalás napon a műszaki követelmények pontosítására került sor, valamennyi ajánlattevővel külön-külön. A harmadik tárgyalási napon, együttes tárgyalás keretében a szerződéses feltételek véglegesítése történt meg, míg a negyedik tárgyalási napon, szintén együttes tárgyalás keretében az ajánlattevők benyújtották a végleges ajánlataikat. Az első tárgyalási napon feltett kérdésekre adott válaszukban a kérelmezők rögzítették, hogy az ajánlott rakodógépnek három adaptere (2m3-es kanál, ALLU DN 3-17 típusú őrlő-rostáló kanál, ALLU DNS 3-17 típusú rostáló kanál, komposzt és virágföld rostálásához) van, amellyel a komposztáláshoz szükséges műveletek elvégzésre kerülnek. Kérelmezők bemutatták a komposztálással kapcsolatos szennyvíz-technológiai méretezést is. A negyedik tárgyalási napon a következő végleges ajánlatok kerültek benyújtásra: Nettó ajánlati ár (a tartalékkeretet nem tartalmazó ellenszolgáltatás HUF-ban) Nettó üzemeltetési költség (10 évre HUF)
Békéscsaba EHI2010 Konzorcium 3.560.861.000
Strabag-MML Kft. 3.183.259.460
KEVIÉP-TAHAL Konzorcium 3.154.000.000
5.326.012.424
4.650.279.791
5.497.793.285
7 Üzemeltetési költség biztosítékának szorzószáma (csak pozitív egész szám lehet) Előteljesítés (napokban meghatározva)
6
6
6
105
135
181
A kérelmezők végső ajánlata a komposztálással összefüggésben a következőket tartalmazta az ajánlat 16. oldalán: „A víztelenített iszapnak, mint végterméknek a további kezelése segédanyagokkal együtt (szalma, nyesedék stb.) komposztálás formájában történi. A komposztálás aerob jellegű „hagyományos”, prizma átforgatásos technológia a komposztálási folyamatok meggyorsítása érdekében. A komposzt ≈30%-a virágföldként továbbkezelésre kerül, elsődlegesen tőzeg felhasználásával. A komposzt hasznosítására több lehetőség van (pl. mezőgazdaság, rekultivációs fedőréteg stb.). A virágföld, mint végtermék további minősítésre kerül, forgalomba hozatali engedély beszerzése érdekében. A végtermék forgalomba hozatala természetesen zsákolásos formában történik”. A végső ajánlat 20. oldalán a következők kerültek rögzítésre: „A betervezett komposztálás ún. hagyományos technológiájú komposztálás. A víztelenített iszaphoz a C/N arány kedvező beállítása céljából segédanyagok kerülnek hozzáadásra (pl. fűrészpor, szalma, zöld nyesedék, stb.). A komposztálási folyamatok kedvező beindítása céljából oltóanyag adagolása is lehetséges, de nem feltétlenül szükséges. A komposztálási folyamat zárt csarnokban zajlik le (biofilteres elszívás), ahol biztosított a víztelenített iszap 1 hetes, az oltóanyag 1 hónapos tárolása. A komposztáló csarnokban (60x36m) 7 db prizmahely kerül kialakításra, amelyből 5 db prizmahely a komposzt érlelést, 2 db prizmahely az átforgatás helyét biztosítja. A komposztált iszap átkeverését, a segédanyagok aprítását, ill. a kész komposzt rostálását célgép biztosítja a funkciókhoz szükséges adapterekkel. Az érlelt komposzt rostálás után rakodógéppel kerül kiszállításra a komposzt tároló területre (6 havi tározás). Segédanyag részben fedett helyen, részben burkolt, részben burkolatlan helyen tárolásra. A komposzt mintegy 30%-a tőzeg adagolásával, célgép segítségével virágföld formájában kerül forgalmazásra. A komposztáló csarnok hőszigetelt szerkezetű (páralecsapódás elkerülése). A komposztáló csarnok légtér cseréjét két rendszer biztosítja. A bekeverés, ill. az első prizmák helyén háromszoros, a további prizmák helyén kétszeres légcsere biztosított annak érdekében, hogy az egészségügyi előírásoknak (25/2000. EüMSzCsM rendelet) megfelelő határértékeket (különös tekintettel az ammóniára) biztosítsuk. A célgép vezetőfülkéje klimatizált, a levegő beszívás aktív szénszűrőn keresztül történik.
8
A komposzt gépjárművön történő kiszállítása hídmérlegen keresztül történik. A szabadtéri komposztáló terület lábazatos kerítéssel kerül elválasztásra a szennyvíztisztító telep egyéb területeitől. A biofilter a komposztálás során keletkező „bűzös” levegő szagtalanítására szolgál. 2 biofilter kerül kialakításra 10 000 m3/h és 12 000m3/h elszívott levegő kapacitással. A biofilterben mikroorganizmusok távolítják el a szakhatást okozó anyagokat. A mikoroganizmusokat beton medencében telepített tölteten lehet elhelyezni. A biofilternek ≈1m3/d vízigénye van […]”. A végső ajánlat 30. oldal 7.6. pontja a következőket rögzítette: „A víztelenített iszap továbbkezelése a komposztáló csarnokba kerül. A komposztáló csarnok 60x36 m-es alapterületű, acélváz szerkezetű és hőszigetelt burkolattal lezárt építmény. Az épület aljzata 20 cm vastagságú vasalt betonszerkezet, továbbá három oldalon 1,0 m-es vasalt támfal kialakítással. A komposztáló épület utolsó szekciója fedett színként funkcionál (szalmatároló). A komposztáló csarnok belmagassága a pilléreknél 4,8 m, így lehetséges komposztáló csarnokon belül a komposzt átforgatása, mozgatása erre a célra kifejlesztett célgéppel. A célgép több adapterrel rendelkezik. A különböző adapterek biztosítják a segédanyag átrakását, a komposzt átforgatását, a végtermék rostálását.[ …] A prizma készítés a bálázott szalma bontásával, annak a prizmák területére helyezésével és fellazításával kezdődik. Ezt követi a víztelenített iszap ráhordása a szalmára, homlokrakodó géppel. Az elterített iszapra homlokrakodó géppel ráhordják a felaprított zöld nyesedéket (amennyiben van), majd a keverőgép adapterével a rétegzett prizmát összekeverik. Ezt követően újabb szalma, iszap és nyesedék felhordás, majd keverés történik. A prizma elkészítés után - érlelési időt figyelembe véve - az átkeverés a kombinált gép erre a célra alkalmas adapterével történik, így a prizma párhuzamosan áthelyeződik. Az eredeti területen új prizma kialakítása kezdődik el. A komposztálás során a prizma térfogata az eredeti térfogatnak ≈60%-ára, rostálás után ≈40%-ára csökken”. A Technológiai méretezés fejezetben a végső ajánlat 55-56. oldalán a következők kerültek rögzítésre: „9. Komposztálás Komposzt Víztelenített iszap: 25% szárazanyag- 25-26 m3/d tartalom Iszap szárazanyag: 6,5 t/d C/N arány beállításhoz fűrészpor, szalma 400-500 kg/t 3 Segédanyag: (0,15 t/m ) 15 m3/d Napi friss komposzt ≈40-45 m3/t
9
Heti mennyiség (prizma méret is) 6 heti friss komposzt: 6 hét után 6 hét és rostálás után Féléves rostált komposzt Átlagos tárolási magasság területigény Segédanyag 1 hónapra ≈ 450 m3 (tárolási magasság 3,0 m) 2 hónapra 900 m3 9 hónapra ≈4000 m3 Oltóanyag Oltóanyag havi (iszapgépházban tárolva) mennyiség
≈315m3 ≈1600-1900 m3 ≈ 100-1200 m3 ≈900-1000 m3 ≈4000 m3 3,00-3,5 m 1200 m2 ≈150 m2 ≈300 m2 ≈1300 m2 300-500 l/m3 komposzt ≈15 m3
Ajánlatkérő több alkalommal kért az ajánlattevőktől Kbt. 85. és 87. §-ára figyelemmel felvilágosítást és indokolást. 2011.03.29-én - egyebek mellett - a következő felvilágosítást kérte a KEVIÉPTAHAL Konzorciumtól: „Kéri ajánlatkérő, hogy ajánlattevő mutassa be hogyan biztosítja a komposzt érése során szükséges átforgatási területigényt különös tekintettel az egyes prizmák eltérő átforgatási időből adódóan megnövekedő helyigényére”. Kérelmezők 2011.04.05-i felvilágosítása 23-33. oldalán bemutatták a prizmák kialakítását és elrendezését, átrakásának sémáját, keresztmetszeteit. A felvilágosítás 25. oldalára került csatolásra a prizma elrendezési alaprajz. A 33. oldalra kerültek csatolásra a prizma keresztmetszetek: az 1. héten 2,5-2,8 m-es prizma magasság került rögzítésre. 2011.04.11. napján - többek között - a következő felvilágosítást kérte ajánlatkérő a KEVIÉP-TAHAL Konzorciumtól: „Ajánlatkérő kéri, hogy ajánlattevő mutassa be, hogy a komposztálás tekintetében bemutatott szalma/iszap keverési arány megfelelően biztosítja-e az előírt minőségű komposzt végtermék előállítását. Ajánlatkérő a felvilágosításkérést a Kbt. 85. §-ára tekintettel intézi az ajánlattevőhöz. Tekintettel arra, hogy a szalma és annak az iszappal történő keverési aránya a komposztálás üzemeltetési költségének egyik meghatározó tényezője a szalma, mint segédanyag ára okán, ezért az ajánlatkérő a fenti kérdést egyúttal a Kbt. 87. § (1) bekezdésére is tekintettel intézi az ajánlattevőhöz és kér e tekintetben indokolást, mert túlzottan alacsonynak ítéli a szalma/iszap keverési arányt”.
10
A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium válaszában rögzítette, hogy „a komposztálás megfelelő működésének legfontosabb feltétele a komposzt Szén/Nitrogén arányának megfelelő biztosítása. A víztelenített rothasztott iszap esetében a Szén/Nitrogén arány jellemzően 15/1-17/1 nagyságrend között vehető figyelembe. Ez az arány nem kedvező a komposztálási folyamatok szempontjából. Az optimálisnak tekinthető 10/1-25/1 Szén/Nitrogén arány biztosításához segédanyagok adagolása szükséges. A benyújtott dokumentáció műszaki leírásában több helyen (külön kiemelve a 3. Technológiai folyamatok ismertetése) kiemeltük, hogy a víztelenített iszaphoz a Szén/Nitrogén arány kedvező beállítása céljából segédanyagok kerülnek hozzáadásra (pl. fűrészpor, szalma, zöldnyesedék stb.)”. Felvilágosításukhoz csatolták a Debreceni Vízmű Zrt. központi laboratóriumának kimutatását a debreceni szennyvíztisztító üzem centrifugált szennyvíziszapok vizsgálati eredményeiről. 2011.04.26-án a következők körében kérte a KEVIÉP-TAHAL Konzorcium felvilágosítását az ajánlatkérő: „Kérjük, mutassa be ajánlattevő, hogy a komposzt előállítása során milyen segédanyag felhasználásával számolt. Tekintettel arra, hogy ajánlatában ellentmondás van: - alapajánlat (351. oldal), - műszaki tárgyalás 1. tárgyalási napjára adott kiegészítés (52. oldal), - végső ajánlat (55. oldal), - 2011.04.14. további felvilágosítás (3. oldal) dokumentumaiban szereplő adatok között. […] Mutassa be az alkalmazni kívánt segédanyag/iszap arány mellett hogyan biztosítja a komposzt megfelelő porózus struktúráját az érlelés során”. A konzorcium a következő felvilágosítást adta: „A 2011. február 9-én beadott alapajánlatunkban bemutattuk az általunk alkalmazott komposztálási technológiát és annak üzemköltség adatait. A komposztálási technológia segédanyaga felhasználása tekintetében szalma szálas segédanyagot vettünk figyelembe 500 Ft/m3-es egységáron. A bemutatott technológiát a későbbiekben nem változtattuk meg, az ajánlatunkban írtakat érvényesnek tekintjük, a benyújtott 500 Ft/m3 egységár megfelelőségét igazoló ajánlati árral alátámasztva. A műszaki tárgyalások befejezésével alapajánlatunkat pontosítottuk, ezért a továbbiakban nem értelmezhető az ellentmondás az eredeti ajánlathoz képest. Ezzel együtt végső ajánlatunkat a kiírói feltételekben foglaltak szerint megfelelőnek tekintjük, melyet a későbbiekben nem változtattunk. Az Ajánlatkérő által feltett későbbi kérdésekre adott válaszaink ezen ajánlatunk megfelelősségét bizonyítják, de nem változtatják a lehetőségek függvényében választható egyéb segédanyagok alkalmazása esetén.
11
Az alkalmazandó szalma szálas segédanyagból az ajánlati dokumentáció III. kötet 3.8 pontban előírt l éves mennyiség tárolási lehetőségét a Végső ajánlatunkban szereplő tárolási felületek biztosítják. Konzorciumunk nyertessége esetén a FIDIC sárgakönyves szerződéses rendszerében az engedélyes és kiviteli tervek a tervellenőr és a Megrendelő által történő jóváhagyás biztosítja az kiírói feltételeknek megfelelő ajánlatunk követelményeinek betartását. A benyújtott végső ajánlatunkban a technológiai helyszínrajzon jelöltük a segédanyag tárolására igénybe vett területeket, részben fedett szín, részben burkolt terület, részben burkolatlan terület formájában. A 2011. április l4-i felvilágosításunkban a mellékletként csatolt „Prizma elrendezési alaprajzon” rögzített a víztelenített iszaptároló helye és mérete, továbbá az iszap komposztálási folyamatához szükséges helyigények. A komposzt, mint késztermék helyigénye a technológiai helyszínrajzon jelölt komposzttároló területen biztosítható. A 2011. április 14-én beadott felvilágosításban a 9-10. oldalon található „Iszap komposztálás és elhelyezés költsége” alátámasztó táblázatunkban alapvetően szalma segédanyagot értünk a „Fűrészpor, szalma komposztáláshoz” költségsor vonatkozásában. Az említett költségsor megnevezésébe azért került a fűrészpor, hiszen alternatívaként ajánljuk a fűrészpor felhasználást, amennyiben ajánlatkérő az általunk korábban bemutatott komposztálási technológiában egyéb alternatív segédanyagot kíván felhasználni. […] A Végső ajánlatunkban szereplő segédanyag általunk megadott napi mennyisége biztosítja a komposzt megfelelő porózusságát. […] A 2011. március 18-án beadott Végső ajánlatunk 55-56. oldalán megadott mennyiségek, paraméterek - ahogyan ezt már a korábbi felvilágosításainkban is megadtuk - a szennyvíztelep teljes hidraulikai terhelése esetén értendők. Tehát a telep 100 %-os terhelése mellett 25-26 m3 víztelenített iszap keletkezik naponta, mely esetén 15 m3 szalmát és 300-500 (átlagosan 400) liter oltóanyagot adagolunk naponta a komposztálási folyamat során. Ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott évenkénti hidraulikai terhelések esetén, mely az 1. üzemi évben 57,8%, a 2. évben 58,2% és így tovább. Az előzőekben említett 100%-os terhelés mellett megadott paraméterek az egyes üzemi éveknek megfelelő terheléshez arányosítva lettek kalkulálva, tehát az l. üzemi évben a 26 m3 víztelenített iszap mennyiség helyett 15,03 m3 keletkezik. Ezen metodika alapján az átlagosan 400 liter oltóanyag mennyisége naponta 231,2 liter az l. üzemi évben hasonlóan, mint a szalma mennyisége (lásd: 3. bekezdésben adott válasz)”. Ajánlatkérő 2011.05.31. napján hirdette ki az eljárás eredményét. Az eljárás nyerteseként a Békécsaba EHI-2010 Konzorcium került kihirdetésre, a StrabagMML Kft. és a kérelmezők által alkotott konzorcium ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel.
12
A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium esetében az összegezés 7. pontjában az érvénytelenség indoka körében a következők kerültek rögzítésre: „Ajánlattevő által az ajánlatában és a további felvilágosításkérésre adott válaszaiban bemutatottak meg sem közelítik a szakirodalomban és néhány, az ajánlatkérő szakértői által ismert szennyvíztisztító telepeknél (főként az ajánlattevő által is hivatkozott debreceni, de ajánlatkérő szakértői által ismert más telepeknél is) a komposzt előállításánál használt segédanyag mennyiségét, különös tekintettel a komposzt levegőztetésének technológiai megoldására is. Ajánlatkérő véleményének alátámasztására Debrecen és Sopron városok szennyvíztisztító telepeiről szerzett be a komposztálásra vonatkozó adatokat. Ajánlattevő ajánlatában a komposzt előállításához használt segédanyagok vonatkozásában úgy nyilatkozik, hogy a napi kezelendő víztelenített iszap 25-26 m3/nap, komposzt segédanyag (szalma) mennyisége: 15 m3/nap. A fenti adatokkal számolt iszap-szalma arány: 1:0,6, szemben a szakirodalomban és a gyakorlatban alkalmazott 1:1-1:3 aránnyal. (Használt szakirodalom: dr. Kárpáti Árpád: Szennyvíziszap rothasztás és komposztálás – Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Technológiai Tanszék – 2002.) A debreceni szennyvíztelep komposztálóját üzemeltető AKSD Városgazdálkodási Kft. T-117-8/2011. sz. fax üzenete szerint a keverési arány a gyakorlatban: 1 tonna iszaphoz 1 m3 adalékanyag, figyelembe véve a szennyvíziszap kb. 1,1 t/m3 térfogatsúlyát, ez a keverési arány a következő: 1 m3 szennyvíziszap – 1,1 m3 adalékanyag. A soproni szennyvíztelepen végzett komposztálási kísérletek eredményei alapján (Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával c. cikk) az iszapkomposztálás eredményeit az alábbiakban foglalja össze: „Az elvégzett kísérletek eredményei szerint legkedvezőbb keverési arány mindhárom melléktermék (repceszalma, búzaszalma, kukoricaszár) esetében az 1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatú szalma adta.” A fentiek alapján a debreceni szennyvíztelepen alkalmazott keverési arány 83%kal, a soproni kísérletben optimálisnak ítélt arány 230%-kal haladta meg az ajánlattevő által az ajánlatában bemutatott iszap-szalma keverési arányt. Az ajánlatban jelzett iszap-segédanyag keverési arány nem eredményezi a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben előírt minőségű komposztot. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció III. kötet, Megrendelői követelmények 3. pontjában az alábbiakat írta elő: „A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének feltételeit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet ismerteti. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet valamint a 23/2003 (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozzák a szennyvíziszap hulladéklerakásának, és mint biológiailag bontható hulladék komposztálásának feltételeit. A 36/2006. (V.18.) FVM rendelet tartalmazza a terméshozam növelőként alkalmazni kívánt termék engedélyezésére, tárolására, kereskedelmére és alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ezen előírások
13
megfelelnek annak a minimális követelménynek, amelyet mindegyik iszapkezelési alternatívának teljesítenie kell. A Vállalkozó feladata továbbá a jelen Ajánlati Dokumentációban meghatározott végtermék (komposzt) tekintetében – a létesítmény átadásáig – a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006.(V.18.) FVM rendeletben előírt forgalomba-hozatali és felhasználási hatósági engedély iránti kérelem benyújtása is.” Amennyiben a gyakorlatban alkalmazott keverési arányban használna segédanyagot (szalmát) ajánlattevő, akkor az ajánlatában megajánlott, a technológiához kapcsolódó megoldások csak úgy tudnák kielégíteni az ajánlatkérői követelményeket, hogy nagyobb segédanyag tároló tér, komposztáló tér épülne (stb.). Ezek miatt változna a beruházás költsége. A növekvő segédanyag mennyisége, valamint az anyagmozgatáshoz szükséges üzemóra miatt a vállalt üzemeltetési költség is módosulna. Tekintettel arra, hogy az ajánlatban jelzett iszap-segédanyag keverési arány nem eredményezi a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben előírt minőségű komposztot, ezért ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban (III. kötet, Megrendelői követelmények 3. pontja) és a jogszabályban meghatározott feltételeknek”. Kérelmezők 2011. június 10-én nyújtották be jogorvoslati kérelmüket, amelyben kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. Kérelmezők indítványozták, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási költségek viselésére. Kérelmezők előadták, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítás indokaként a konzorcium ajánlatában meghatározott komposzt vonatkozásában a „gyakorlatban alkalmazott keverési aránytól eltérő segédanyag mennyiségét” fogalmazott meg, mivel ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatban meghatározott komposztanyag összetevői nem felelnek meg a gyakorlatban alkalmazottaknak, illetve a jogszabályi előírásokban foglalt feltételeknek. A fenti megállapítás nem felel meg a kérelmezők álláspontja szerint a valóságnak, tekintettel arra, hogy KEVIÉP-TAHAL Konzorcium maradéktalanul betartotta az ajánlati dokumentáció III. kötet (Megbízói követelmények) 3. pontjában meghatározott, a komposztálás követelményeire tett előírásokat. A fenti követelmények nem határozták meg a komposztáláshoz felhasznált segédanyagok fajtáját, illetve a mennyiségét sem. A megbízói követelmények 3.1 pontja alapvetően az iszap, mint végtermék elhelyezésének kötelezettségét írta elő ajánlattevő számára.
14
A komposzt minősítéséhez, illetve felhasználáshoz kapcsolódó engedély kiadásának beszerzése az ajánlattevő kötelezettségének körébe tartozik, azzal, hogy az ajánlattevők által ajánlott komposztálási eljárás végtermékeként létrejövő komposztnak meg kell felelnie – az elhelyezés szempontjából – az engedélyeztetés feltételeinek. Kérelmezők rögzítették, hogy az ajánlati dokumentáció III. kötetében meghatározott feltételek alapján a KEVIÉP-TAHAL Konzorciumnak az ajánlatában nem „az ajánlatkérő szakértői által ismert szennyvíztisztító telepeknél” alkalmazott megoldásokhoz hasonló, vagy azzal azonos komposztálási eljárást kellett biztosítania, hanem a kiírásban hivatkozott 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben meghatározott, a komposztokra vonatkozó előírásoknak megfelelő megajánlást kellett tennie, így a kérelmezők álláspontja szerint az ajánlatkérő nem vélelmezheti, illetve nem tekintheti érvénytelenségi indokként azt, hogy csak a gyakorlati tapasztalatból származó összetétel felel meg a kiírói követelményeknek. A Konzorcium ajánlatában szereplő komposztálási technológia a szakmai méretezési irányelvek, módszerek alkalmazásával került meghatározásra, maradéktalanul eleget téve az ajánlati dokumentációban megjelölt rendeletekben foglaltaknak. A komposztálás alapvetően olyan szervesanyag keverék előállítása, amely adott alapanyagon (pld. szennyvíziszap) túlmenően egyéb segédanyagokat tartalmaz, amelyek elősegítik a szennyvíziszap további kezelését annak érdekében, hogy a szennyvíziszapban lévő növények számára hasznos tápanyagok mobilizálhatók legyenek. Az adalékanyagok köre rendkívül széleskörű, lehet pld. szalma, faapríték, zöldhulladék, fűrészpor stb. A megfelelő, jó minőségű komposztálás három legfontosabb kritériuma kérelmező előadása szerint: - szén/nitrogén arány biztosítása; - szárazanyag-tartalom emelése; - térfogattömeg csökkentése. A szennyvíziszap komposztálása esetében elsődlegesen a szénforrás mennyiségét kell pótolni, kiegészíteni, tekintettel arra, hogy a víztelenített szennyvíziszapban a komposztáláshoz elegendő nitrogénforrás rendelkezésre áll. A segédanyagok további szerepe a szénforrás növelésén túlmenően a víztelenített iszap víztartalmának csökkentése (szárazanyag-tartalom növelése, térfogattömeg csökkentése). A szennyvíztelepekről származó víztelenített szennyvíziszapok minősége részben az adott település jellegétől függő (pl. városi jelleg, falusi jelleg, ipari arány stb.). Jelen esetben az ajánlatkérő által megadott szennyvízminőségi paraméterek figyelembe vételével tervezte meg a konzorcium az iszapkezelést, illetve az ahhoz kapcsolódó komposztálási technológiát. A komposztálás megfelelő működésének egyik legfontosabb feltétele a komposzt szén/nitrogén arányának megfelelő biztosítása. A víztelenített rothasztott iszap esetében a szén/nitrogén arány jellemzően 15/1-17/1
15
nagyságrend között vehető figyelembe. A kedvezőnek tekinthető 20/1-25/1 szén/nitrogén arány biztosításához segédanyagok adagolása szükséges. A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium az ajánlatában 22/1 arányban tervezte búzaszalma segédanyag adagolásával - a komposztáláshoz kedvező szén/nitrogén arány beállítását. Ajánlatban az iszap szárazanyag tartalma min. 25%. Méretezés alapján a szennyvíziszap szárazanyag tartalma és a 22/1 mértékű szén/nitrogén arány beállításához figyelembe vett 1/0,6 m3 búzaszalma mennyisége biztosítja a komposztra előírt min. 50% szárazanyag tartalmat, valamint eleget tesz a legfeljebb 0,9 t/m3 térfogattömeg követelménynek. Ajánlatkérő semmiféle számítást nem végzett az összegezésből kitűnően a körben, hogy a kérelmezők által megajánlott komposztálási technológia tudja-e biztosítani a 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben foglaltakat, erre tekintettel kérelmező álláspontja szerint megállapítható, hogy az érvénytelenség szubjektív módon került megállapításra. Álláspontja szerint számszerű adatokkal kellett volna alátámasztani az ajánlatkérőnek az állításait. Kérelmező utalt arra, hogy a 23/2003. (XII.29.) KvVM rendeletének a melléklete szerint a 25-30/1 szén/nitrogén arány tekinthető az optimálisnak, ugyanakkor, mint azt az általa a jogorvoslati eljárás során becsatolt szakértői vélemény is bemutatta, számtalan szakirodalmi forrás a 15-20-as szénnitrogén arányt tekinti optimálisnak. Erre tekintettel tett az ajánlatában a kérelmező 22/1-es szén/nitrogénre vonatkozó megajánlást. Kérelmezők megjegyezték, hogy a 23/2003 (XII.29.) KvVM rendelet az optimális szén/nitrogén arány szóhasználattal él, ez pedig azt jelenti, hogy ezen szén/nitrogén aránytól el lehet térni. Kérelmezők kiemelték, hogy a 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet két hét vonatkozásában írja elő az 55°C-os hőmérsékletnek a biztosítását, ezzel szemben kérelmezők 6 hétig kívánják állandó forgatás mellett a komposztot érlelni. Kérelmezők rögzítették, hogy a komposztálás nem egzakt tudomány, rengeteg módszer van, amellyel ugyanazt az eredményt el lehet érni. Kérelmezők törekedtek arra, hogy olyan optimális méretezési módszert válasszanak, amellyel a sterilizálási folyamat megfelelően végbemehet. Szakértői méretelemzés alapján, illetve gyakorlati tapasztalataik alapján tették meg az ajánlatukban foglaltakat. Kérelmezők építették mind a debreceni szennyvíztisztító telepet, mind pedig a debreceni komposztáló üzemet, így megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek e körben. Kérelmezők akként nyilatkoztak, hogy az ajánlatukban bőven számították azokat a mértékeket, amelyekkel a megfelelő folyamat intenzív és hatékony módon lezajlódhat, végbemehet, ugyanakkor utaltak arra, hogy jelen jogorvoslati eljárással érintett beruházás egy FIDIC szerződés alapján megvalósítandó beruházás, amely esetében majd a kivitelezés során kell részletesen meghatározni, kidolgozni a komposztálásnak a részleteit.
16
A szellőztetéssel kapcsolatosan kérelmezők rögzítették, hogy a KEVIÉPTAHAL Konzorcium ajánlatában megjelölt megoldás az aerob viszonyok biztosításához az érlelési időszak alatt folyamatosan, több alkalommal biztosítja a komposzttömeg mozgatását, levegőztetését. Ennek egyik legpraktikusabb és hatékonyabb formája a komposztanyag, komposztprizma rakodó kanállal történő réteges mozgatása, tolása. A rakodó kanalas mozgatás az alábbi előnyökkel jár: • az áthelyezendő komposztprizma külső felülete az új prizmahelyen alulra és belülre kerül, míg az áthelyezendő komposztprizma „belső” tömege az új prizmánál „külső” tömegként kerül elhelyezésre (prizmatömeg teljes átrendeződése); • az áthelyezendő komposztprizma „tömörsége” a réteges rakodó kanalas tolás és forgatás során kedvezően változik (fellazul), ezzel lehetővé teszi az új prizmahelyen a jobb oxigénfelvételt; • a rakodó kanalas réteges tömegmozgatás során intenzív érintkezés történik a levegővel (hatékony oxigénfelvétel biztosított). Ajánlatkérő által az összegezésben hivatkozott gyakorlati példák egyike sem alkalmazható összehasonlításként kérelmező álláspontja szerint, mivel megállapításaik nem egzakt mértékegységeken alapulnak és nem veszik figyelembe a komposztáláshoz alapfeltételként követendő szén/nitrogén arányt. Az ajánlatkérő által közölt példák a segédanyag mennyiségét – a szén/nitrogén arány, illetve konkrét fajsúly adatok helyett – térfogattal (1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatarányú szalma) határozzák meg, amely térfogatarány nem egzakt méretezés, különös tekintettel a szalma bálázás technológiájától függő, nagymértékben változó térfogat súlyára. A 25%-os szárazanyag tartalmú szennyvíziszap fajsúlya ugyanis gyakorlatilag állandónak tekintendő, míg a szalmabála fajsúlya változó, illetve a bálázás technológiájától függő. Így a méretezés alapja a térfogat semmiképpen nem lehet. 1 m3 szalma súlya ugyanis – a bálázás módjától függően – 80-300 kg között is mozoghat. A segédanyag vonatkozásában nem a szalma térfogata a meghatározó, hanem a szalma által beviendő szerves anyag mennyisége kilogramm értékben. A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium alapajánlata és a kiegészítő tájékoztatások következetesen a méretezés alapelveit, a méretezés során alkalmazott egzakt súly mértékegységet vették figyelembe a szén/nitrogén arány, valamint az előírt fajsúly és szárazanyag tartalom meghatározásánál. Hivatkoztak továbbá a kérelmezők arra, hogy a soproni kísérletben gyorsított komposztálási eljárással került sor a komposztálási folyamatnak a lefolytatására, így ez a jelen eljárásban nem mérvadó. A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium környezetvédelmi szakértőkkel megvizsgáltatta az ajánlatában megjelölt komposztálási eljárás megfelelőségét, amely szakértői véleményt jogorvoslati kérelmükhöz a kérelmezők mellékletként csatoltak. A szakértői vélemény - többek között rögzítette - „a
17
tervezett szennyvíziszap, ill. segédanyag (szalma) keverési arány mellett is biztosítható a komposztáláshoz szükséges optimális C/N arány (20-25:1). […] a tervezett komposztálási eljárás során a keverés és átszellőztetés miatt a komposztáláshoz szükséges oxigénmennyiség biztosított. […] A rendelkezésre bocsátott adatok és elméleti számításaink alapján megállapíthatjuk, hogy a tervezett komposztálási technológia során felhasznált alapanyagok mennyisége és minősége a komposztáláshoz szükséges optimális feltételeket biztosítani képes. A végtermékként keletkező komposzt a jogszabályi feltételeknek meg fog felelni. Összességében megállapíthatjuk, hogy a keletkező komposzt a hatályos jogszabályi feltételeknek (36/2006 (V.18.) FVM rendelet) teljes mértékben megfelel”. Kérelmezők előadták továbbá, hogy a hat hónapos tárolási időszak alatt a biológiai folyamatok tovább zajlanak, amelynek eredményeként a jogszabályban meghatározott minőségi jellemzőknél lényegesen jobb minőségű komposzt keletkezik, így túlteljesül az ajánlatkérő követelménye. A 6 hetes komposztálási folyamat végén a szárazanyagtartalom megfelel a jogszabályi előírásoknak, melynek paraméterei a 6 hónapos tárolás végére tovább javulnak. Kérelmezők rögzítették, hogy az általuk tervezett technológia során a kommunális szennyvíztisztítótelepen keletkező szennyvíziszapok anaerob iszapstabilizálási technológián mennek át, amely során a nyersiszapban lévő humán parazita, valamint fekál származékok eleve jelentős mértékben csökkennek. Tekintettel arra, hogy a KEVIÉP-TAHAL Konzorcium ajánlatában meghatározott szalma mennyisége a komposztáláshoz elegendő, így megalapozatlan az az ajánlatkérői megállapítás is kérelmezők álláspontja szerint, hogy nagyobb segédanyag tároló tér és a komposztáló tér miatt változnának a beruházási költségek, valamint a növekvő segédanyag mennyisége, valamint az anyagmozgatáshoz szükséges üzemóra miatt a vállalt üzemeltetési költség is. Kérelmezők álláspontja szerint az ajánlatkérő összetéveszti a komposztáló csarnokot és a tárolásra megjelölt területet, valamint a rostált komposzt rakodási magasságát a komposztálás során készítendő prizma magasságával, és helytelenül számította az ajánlatkérő a komposzttárolási felületet is. Kérelmezők az általuk kalkulált komposzt tárolásának megfelelő területet ajánlottak meg ajánlatukban. A levegő térfogattal összefüggő ajánlatkérői hivatkozás kapcsán a kérelmezők felhívták a figyelmet arra, hogy a szalma felszívja magába a vizet. Rögzítették, hogy ezen ajánlatkérői előadás éppen azt támasztja alá, hogy a kérelmezők által megajánlott keverék térfogat gyakorlatilag túlszámításra, túlméretezésre került. Így mindenféleképpen elegendő terület és elegendő segédanyag került biztosításra az ajánlatban.
18
Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kérelmezők által megajánlott szén/nitrogén aránnyal egy sárszerű anyag képződne. E körben csatolták kérelmezők a debreceni szennyvíztelep kapcsán készített felvételeket, amelyekből kérelmezői álláspont szerint megállapítható, hogy egy jól összetapadt, morzsaszerű anyag képződik a 22-25/1-es szénnitrogén arány alkalmazása mellett. Csatolták továbbá a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozatát, amely szerint morzsalékos anyag képződik 22-25%-os szárazanyagtartalom mellett, illetve a víztelenített iszap sárszerű képet nem mutat. Ajánlatkérő tehát kérelmezők álláspontja szerint téves megállapítást tett, számításokkal nem támasztotta alá a sárszerű anyagra vonatkozó kifogását. Hivatkoztak továbbá a kérelmezők arra, hogy az általuk megajánlott gép a lehető legkorszerűbb megoldást, technológiát biztosítja. Ennek a gépnek - amely gyakorlatilag összetöri, összeaprítja az adagolt szalmát - az alkalmazása kizárja a masszaszerű anyagnak a létrejöttét. Kérelmezők csatolták az A.K.S.D. Kft.-nek a nyilatkozatát, amely szerint az A.K.S.D. Kft. 1:1-es arányban aprított anyagot, nyesedéket használ fel a komposzt kialakítása során. Csatolták továbbá a Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz és Csatornamű Zrt.-nek a nyilatkozatát, amely szerint a keverékben 1 m3 16%-os szárazanyag tartalmú rothadó szennyvíziszaphoz 181 kg szalmát adagol a Nyírségvíz Zrt. Kérelmezők kijelentették, hogy a kérelmezők által alkotott KEVIÉP-TAHAL Konzorcium az ajánlatában – a dokumentáció követelményének megfelelően – a komposztálás elméleti technológiai számítását, illetve az engedélyezéshez szükséges jogszabályokat vette figyelembe és az ajánlatban meghatározott komposztálási eljárás azokat maradéktalanul kielégíti. A KEVIÉP-TAHAL Konzorcium ajánlata megfelel az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját és az 1. § (3) bekezdésében foglaltakat a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával. Kérelmezők rögzítették, hogy a Kbt. 1. § (3) bekezdését azáltal sértette meg ajánlatkérő, hogy érvényes ajánlatot érvénytelennek nyilvánított. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság a kérelmezőt kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Ajánlatkérő kiemelte, hogy a kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítására azért került sor, mert az ajánlatban jelzett iszap-segédanyag keverési aránya nem eredményezte volna a 36/2006.
19
(V.18.) FVM rendeletben előírt minőségű komposztot. A kérelmezők szén/nitrogén aránnyal, szárazanyag tartalommal és térfogattömeggel kapcsolatban kifejtett álláspontja közömbös az ajánlat érvénytelenségének megállapítása szempontjából, mivel ajánlatkérő a szalma segédanyag mennyiségét alapvetően a komposzt levegőztethetősége miatt kifogásolta. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy túl kevés segédanyag (szalma) alkalmazása esetén a komposztálandó (sárszerű állagú) iszap nagy összetapadási hajlamú massza marad, így nem képezhető belőle levegő által átjárható, porózus keverék. Levegő hiányában, különösen a nagyobb, a kevés segédanyag miatt összetapadt rögök belsejében nem történhet meg a szervesanyag intenzív bomlása, melyet aerob, azaz oxigént igénylő szervezetek végeznek. A nem elég intenzív lebomlás során keletkező hő nem elegendő az iszap megfelelő felmelegítéséhez és tartós hőntartásához (sterilizálásához). A komposzt elsősorban ezért nem tudhatja teljesíteni a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben előírt mikrobiológiai paramétereket. A komposztálás megfelelő hőmérséklete tekintetében ajánlatkérő hivatkozott a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 3.1 pontjában rögzített körülményekre is: legalább két hét 55 Celsius fokon, illetve egy hét 60 Celsius fokon. Ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmezők beadványa és a csatolt szakvélemény a fentieket nem is próbálja cáfolni. Ajánlatkérő álláspontja szerint a homlokrakodóval 2 m3-es kanalával történő átrakás nem biztosítja a megfelelő levegőztetését az egyébként is sűrű anyagnak, elsősorban azért, mert a megfelelő oxigénellátást (és pára, illetve hőelvezetést) nem maga a keverési művelet, hanem az így ismét fellazított, porózus keverék pórusterei biztosítják, illetve biztosítanák, megfelelő porózus struktúra esetén. A keverés feladata nem az, hogy a pár perces művelet közben levegővel érintkezzen az anyag, hanem az, hogy az érés során összeroskadó pórusterek megújuljanak és e terek levegője kicserélődjön. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a kérelmezők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására az összegezésben feltüntetett indokok alapján került sor. A kérelmezők által a fentieket meghaladóan előadottak az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása szempontjából irreleváns kérdéseket érintenek. Ezen kérdéskörökkel kapcsolatosan ajánlatkérő ugyanakkor a következőket rögzítette: Kérelmezők a jogorvoslati kérelmükben a komposztáláshoz kedvező szén/nitrogén arány beállítását 22/1 arányú búzaszalma/segédanyag adagolással tervezték, a közbeszerzési eljárás során ettől eltérően 35/1, illetve 20/1-25/1 szén/nitrogén arányt tartottak optimálisnak. Ezek ellentmondanak a biohulladék
20
kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 3.1 pontjában rögzített körülményeknek is, melyek szerint az ideális szén/nitrogén arány 25/1 - 30/1. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen az alapon is levezethető, hogy a kérelmező ajánlatában megajánlott szalma bekeverési arány elégtelen. Helytelen a 22/1 szén/nitrogén arány alkalmazása azért is, mert egy ilyen arányú keverék előállításakor ammónia kiválás lesz a komposztálódási folyamatban annak okán, hogy nincs elegendő szénforrás, ami megkösse a felszabaduló nitrogéneket. A jogorvoslati kérelem mellékleteként csatolt szakértői vélemény komposzt szárazanyagtartalom számítása ajánlatkérő álláspontja szerint hibás. A kezdeti keverék térfogattömeg (25 m3 iszap + 15 m3 szalma = 40 m3) kapcsán tett előadás téves a laza szalma jelentős pórus (hézag) térfogatára tekintettel, melynek túlnyomó részét kitölti az iszap, így a keverék eredő térfogata a fentinél jóval kisebb, annak maximum 80 %-a. A víztartalom számításakor ajánlatkérő álláspontja szerint további téves eredményre vezető hibát is vétett a szakértő, mivel a fentiek szerint eleve hibásan számított össztérfogathoz képest a (szakmai gyakorlatban kizárólag tömegszázalékban megadott) szárazanyagtartalmat is térfogatban értelmezi, így számítása szerint 0,6 m3 laza szalmában 0,48 m3 szárazanyag és 0,12 m3 víz található. A szalmaszálak közötti és szálakon belüli, a térfogat jelentős részét kitevő levegő nem került számításba vételre, így a bekevert anyag szárazanyag tartalmára levezetett szám téves (45,6 %), amely álláspontját az ajánlatkérő számítások útján is bemutatott. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a kérelmezők nem cáfolták az ajánlatkérő azon álláspontját sem, hogy a nagyobb szalma/iszap arány alkalmazása esetén nem lenne elegendő a tervezett terület a komposztáláshoz, illetve a kapcsolódó egyéb műveletekhez. Ezen álláspontját ajánlatkérő számításokkal is alátámasztotta. Ajánlatkérő fenntartotta, hogy a kérelmezők ajánlatában megajánlott komposzt előállításához használt segédanyag mennyisége nem megfelelő, különös tekintettel a komposzt levegőztetésének technológiai megoldására. A komposztálási folyamatokban résztvevő aerob mikroorganizmusoknak jelentős mennyiségű oxigénre van szükségük ahhoz, hogy az intenzív lebomlás során fejlődő hő miatt a patogén szervezetek pusztulása bekövetkezzen, és a komposzt megfeleljen a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben előírt követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy az iszap és a segédanyag keverékének olyan lazán kell állnia, annyi strukturáló anyagot kell tartalmaznia, illetve olyan gyakran kell átforgatni, hogy a levegőáramlás megfelelő legyen a prizma peremétől a magzónáig. (A patogén szervezetek pusztulásának garanciája a magas hőmérséklet. Ha a hőmérséklet nem éri el az 55 - 60 Celsius fokot, akkor a komposzt komoly egészségügyi veszélyt jelenthet, így nem felelhet meg a hivatkozott FVM rendelet mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó előírásoknak.) A kérelmezők által benyújtott ajánlatban szereplő szén/nitrogén aránnyal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek nem volt kifogása, a kérelmező ajánlatában
21
nem a szén/nitrogén arányt minősítette alacsonynak. A nem megfelelő szalma mennyiséget az előállításra kerülő keverék nem megfelelő porozitása miatt állapította meg ajánlatkérő, amely porozitásnak kell biztosítani a megfelelő mennyiségű oxigén ellátást a mikroorganizmusok számára. Kérelmezők számításai kizárólag - az értékelés során érvényességi vagy érvénytelenségi szempontként, okként nem vizsgált - víztartalom és szén/nitrogén arányra vonatkoztak. Ez pedig ajánlatkérő álláspontja szerint továbbra is irreleváns. Ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező által csatolt fényképeken jól látszik, hogy az anyag nedves, súlyos, tömörödésre hajlamos, a használt polielektrolit hatására enyhén ragacsos állagú, éppen ezért sem terül szét, csak „gereblyézésre”. Nem véletlen, hogy a Debreceni Vízmű Zrt.-nél keletkező anyagot feldolgozó AKSD Kft. 1/1 arányban adagol hozzá szalmát a megfelelő szerkezet biztosítására. Kérelmező által csatolt NYÍRSÉGVÍZ Zrt. adatai is ajánlatkérő azon állítását támasztják alá, hogy a megajánlott szalma mennyiség alkalmatlan a komposztálási feladatra. Kérelmező ajánlatában rögzített 150 kg/m3-es szalma térfogatsúllyal számolva ugyanis a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. is 1,2 m3 szalma/iszap arányt használ, amely mennyiség kétszerese a kérelmező ajánlatban szereplőnek. Kérelmező kifogásolta az ajánlatkérői szárazanyag tartalom számításában szereplő 80%-os szárazanyag tartalmú szalma felhasználás feltételezését. Kérelmező jogorvoslati kérelemhez csatolt szakértői véleményben szereplő szalma szárazanyag-tartalom alátámasztja az ajánlatkérő helyes feltételezését. Megjegyezte ajánlatkérő, hogy kérelmező azt nyilatkozta, hogy a 6 hetes komposztálási folyamat végén a komposzt megfelel a komposzttal kapcsolatos jogszabályokban előírt kritériumoknak (mezőgazdasági, rekultivációs elhelyezés, valamint virágföld), amely ellentmond a nyilatkozathoz csatolt szakértői kiegészítésben foglaltaknak, amely szerint „a vizsgált komposztálási eljárás képes 6 hét alatt mezőgazdasági alkalmazáshoz szükséges végterméket produkálni”. Ezen megállapítással is azt támasztja alá kérelmező ajánlatkérő álláspontja szerint, hogy a 6 hetes folyamat után a komposzt legfeljebb csak a mezőgazdasági elhelyezés követelményeinek felelhet meg 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. 5. melléklet), míg a szigorúbb előírással rendelkező termékké minősítésre vonatkozó 36/2006 (V.18.) FVM rendelet előírásainak nem felel meg. Ajánlatkérő előadta, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztésére FIDIC Sárga könyv – „Vállalkozó által tervezett gépészeti és villamos berendezések tervezése-építése szerződéses feltételei” alapján kért ajánlatot. Erre tekintettel az ajánlattevőnek kell a szükséges követelményeket teljesíteni az ajánlatban megadottak szerint. Ajánlatkérő kiemelte, hogy utóérlelési szakaszról a kérelmező az ajánlatában nem beszélt, utóérlelés során előfordulhat az, hogy tudja teljesíteni a vonatkozó mikrobiológiai követelményeket a kérelmező által javasolt komposzt, ugyanakkor utóérlelésre nem tett ajánlatot ajánlatában. Amennyiben a tárolási szakaszt kívánják utóérlelésként értelmezni a kérelmezők
22
így utólag, akkor a késztermék tárolására szolgáló terület hiányzik a kérelmezői ajánlatból. Ajánlatkérő csatolta az A.K.S.D. Kft. összegezésben hivatkozott faxüzenetét, amely szerint „A keverési arány a gyakorlatban 1 tonna iszaphoz 1 m3 adalékanyag”. Csatolta továbbá a „Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálásra különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával” c. tanulmányt, amely repceszalma, búzaszalma és kukoricaszár komposztálási segédanyagként történő alkalmassági vizsgálatra vonatkozott. A tanulmány rögzítette, hogy „mindhárom melléktermék esetében 1:1, 1:2 és 1:3 keverési arányt vizsgáltuk. A komposztálási folyamat beindítása céljából az iszap/szalma keverékhez egy térfogat rész kész iszapkomposztot kevertünk. A komposztálás ciklusideje 14 napos volt…Az elvégzett kísérletek eredményei szerint legkedvezőbb keverési arányt mindhárom melléktermék esetében az 1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatarányú szalma adta”. Egyéb érdekeltek az eljárásban észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására irányuló ajánlattételi felhívását 2011.01.19. napján küldte meg az ajánlattevőknek, így a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. 2011.01.19. napján hatályos rendelkezései az irányadóak. A Kbt. 41. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy „A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni”. A Kbt. 81. § (1), (3)-(4) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat
23
csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság rögzíti, hogy kérelmező tárgyalási nyilatkozata alapján a saját ajánlatának az érvénytelenné nyilvánítását vitatja, és állítja azt, hogy ajánlatkérő a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításával megsértette a Kbt. 1. § (3), 81. § (4) és 88. § (1) bekezdés f) pontjának a rendelkezéseit. A Döntőbizottság először azt vizsgálta meg, hogy mely okokra figyelemmel nyilvánította érvénytelenné a kérelmezők ajánlatát az ajánlatkérő: Ajánlatkérő azt rögzítette, hogy a kérelmezők által bemutatottak, különös tekintettel a komposzt levegőztetésének technológiai megoldására, meg sem közelítik a komposzt előállításánál használt segédanyag mennyiséget. Ajánlatkérő megállapította, hogy a kérelmező 1:0,6 iszap-szalma aránnyal számolt, amely elmarad a szakirodalomban és a gyakorlatban alkalmazott 1:1 1:3 aránytól. Az ajánlatkérő az összegezésben rögzítette, hogy az ajánlatban jelzett iszap-segédanyag keverési arány nem eredményezi a 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben előírt minőségű komposztot, ezért a kérelmezők ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati dokumentációban (III. kötet, Megrendelői követelmények 3. pontja) és a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy amennyiben a gyakorlatban alkalmazott keverési arányban használnának segédanyagot a kérelmezők, úgy a technológiához kapcsolódó megoldások csak úgy tudnák kielégíteni az ajánlatkérői követelményeket, ha nagyobb segédanyag tároló tér, komposztáló tér épülne. Ezek miatt ugyanakkor változna a beruházás költsége, illetve az anyagmozgatáshoz szükséges üzemóra miatt az üzemeltetési költség is. Ajánlatkérő a fentiek szerint amiatt nyilvánította érvénytelennek a kérelmezők ajánlatát, hogy a megajánlott iszap-segédanyag keverési arány nem eredményezi a 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben előírt minőségű komposztot. Erre figyelemmel a jogorvoslati kérelem keretei között a Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy jogszerűen került-e a kérelmezők ajánlata érvénytelenné nyilvánításra amiatt, hogy az általuk megajánlott iszap-segédanyag keverési arány nem eredményezi a hivatkozott FVM rendeletben előírt minőségű komposztot. Először ajánlatkérő előírásainak a vizsgálatára került sor, tekintettel arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania”.
24
Ajánlatkérő a dokumentációban a következőket írta elő: „A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének feltételeit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet ismerteti. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet valamint a 23/2003 (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozzák a szennyvíziszap hulladéklerakásának, és mint biológiailag bontható hulladék komposztálásának feltételeit. A 36/2006. (V.18.) FVM rendelet tartalmazza a terméshozam növelőként alkalmazni kívánt termék engedélyezésére, tárolására, kereskedelmére és alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ezen előírások megfelelnek annak a minimális követelménynek, amelyet mindegyik iszapkezelési alternatívának teljesítenie kell. A Vállalkozó feladata továbbá a jelen Ajánlati Dokumentációban meghatározott végtermék (komposzt) tekintetében – a létesítmény átadásáig – a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006.(V.18.) FVM rendeletben előírt forgalomba-hozatali és felhasználási hatósági engedély iránti kérelem benyújtása is”. Ajánlatkérő kötelező követelményként támasztotta a dokumentáció III. kötet 3.8. pontjában azt, hogy a komposztnak meg kell felelnie a hivatkozott rendeletek előírásainak, amely komposzt tekintetében a kérelmezőnek be kell nyújtania a forgalomba-hozatali és felhasználási engedély iránti kérelmet is. A Döntőbizottság megállapította, hogy az jánlatkérő a közbeszerzési eljárásában nem írta elő, hogy milyen komposztálási technológia kerülhet megajánlásra, milyen iszap-segédanyag keverési arányt kell, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak, hanem akként állította össze a dokumentációt, hogy hivatkozott azon jogszabályi előírásokra, amelyeket az iszapkezelési technológiáknak teljesíteniük kell. A hivatkozott jogszabályhelyek körében ajánlatkérő – egyebek mellett – hivatkozott a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletre és a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendeletre. A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben adható ki a termésnövelő anyagra a forgalombahozatali és felhasználási engedély: „7. § (1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak, b) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak,
25
c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott minőségi előírásoknak, d) a 3. számú mellékletben a toxikus elemekre előírt határértékeknek azzal, hogy a toxikus elemek határértéke 0,5 l/ha felhasználási mennyiség alatt a 3. számú mellékletben előírt határérték háromszorosa lehet, 0,5 l/ha és 1 l/ha felhasználási mennyiség között a 3. számú mellékletben előírt határérték kétszerese lehet”. Az FVM rendelet többek között a következő minőségi előírásokat támasztja a komposztokkal szemben: „4. KOMPOSZTOK 4.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások - pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5-8,5 legfeljebb 0,9 - térfogattömeg (kg/dm3) - szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 50,0 - szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 25,0 - vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0 - szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0 - N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0 - P2O5-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5 - K2O-tartalom (m/m%) sz.a. - Ca-tartalom (m/m%) sz.a. - Mg-tartalom (m/m%) sz.a. 4.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások - Fekál coliform szám - Fekál streptococcus szám - Salmonella sp. - Humán parazita bélféreg peteszám
legalább
0,5
legalább legalább
1,2 0,5
< 10 db/g vagy 10 db/ml < 10 db/g vagy 10 db/ml 2 x 10 g vagy ml negatív 100 g vagy 100 ml negatív
A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 3.1. pontja - egyebek mellett - a következőket rögzíti: A komposztálási folyamat irányítása során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek a termofil baktériumok hőmérsékleti igénye szempontjából megfelelőek, nagyfokú biológiai aktivitást, megfelelő nedvesség- és tápanyagtartalmat, valamint optimális szerkezetet és levegőzést biztosítanak több héten keresztül a higiénizáció érdekében. A komposztálás során a biohulladékot jól át kell keverni, törekedve az optimális C/N arány (25-30:1) elérésére, valamint az 1. számú táblázatban meghatározott hőmérsékleti viszonyok valamelyikének kialakítására. Az 1. számú táblázat tartalmazza az egyes komposztálási módszerek esetében elérendő hőmérsékleti értékeket és forgatási gyakoriságokat a kezelési idő függvényében. 1. számú táblázat
26
Prizmakomposztálás (1) Prizmakomposztálás (2) Zárt rendszerű komposztálás
Hőmérséklet 55 °C 65 °C 60 °C
Kezelés időtartama 2 hét 1 hét 1 hét
Forgatás gyakorisága 5 2 -
A Döntőbizottság több ügyben kifejtett jogi álláspontja szerint csak az minősíthető kötelező érvényességi feltételnek, amit ajánlatkérő egyértelműen meghatározott a Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján, így el nem várt követelmény miatt érvénytelenség nem állapítható meg (D.734/2009). A Döntőbizottság ezért vizsgálta, hogy az ajánlatadás stádiumában kétséget kizáróan megállapítható-e az, hogy az ajánlat szerinti iszap-segédanyag keverési arány tudja-e teljesíteni az ajánlatkérő által elvárt rendeleti követelményeket, a komposzt megfelel-e a 36/2006. (V.18.) FVM rendeletben foglalt minőségi előírásoknak. A Döntőbizottság a dokumentáció fent idézett 3.8. pontjában foglalt előírások alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő azt várta el az ajánlattevőktől, hogy az általuk megajánlott komposztálási technológiával előállított komposzt teljesítse a vonatkozó rendeleti követelményeket. A fentiekből Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy megmaradt az ajánlattevőknek bizonyos mozgási lehetősége az iszapkezelési technológia megajánlása, így például az iszap-segédanyag keverési arány meghatározása során azzal, hogy a megajánlott keverési arány mellett előállított komposztnak kell teljesítenie a rendeleti követelményeket. Amint arra a felek is egyezően rámutattak, jelen jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés a FIDIC Sárga könyv alapján megvalósuló szerződés, így a vállalkozó által elkészített tervek alapján kell majd megvalósítani a beruházást, és a létrehozott komposztáló üzem által előállított komposztnak kell majd megfelelnie az ajánlatkérő által megjelölt rendeleti követelményeknek. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a komposztálás során a szennyvíztisztítás folyamatában keletkezett iszap felhasználására kerül sor, ezért nem hagyható figyelmen kívül a szennyvíztisztítás, és az iszapkezelés technológiája sem. A nyertes ajánlattevőnek feladatát képezi majd ajánlatkérő előírásai alapján a komposztra vonatkozó forgalombahozatali és felhasználási engedély kérelemnek a benyújtása. A 36/2006. (V.18.) FVM rendelet rendelkezései alapján a forgalombahozatali és felhasználási engedély akkor adható ki, ha a komposzt teljesíti a rendeletben foglalt minőségi előírásokat, így a mikrobiológiai paramétereket is (7. § (1) bekezdés c) pont). Az engedélyező hatóság a rendeletben kiadott hatáskörét, és ennek körében a minőségi követelményeknek
27
való megfelelés vizsgálatát majd az engedélyek kiadására vonatkozó eljárás során fogja gyakorolni. Ezen engedélyezési eljárás lefolytatására - hatóságként - nem az ajánlatkérő a jogosult. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlata érvénytelenségének megállapítása során szakirodalomra és gyakorlati tapasztalatokra is hivatkozott. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását több okból sem. Ajánlatkérő nem tett arra vonatkozó előírást, hogy az iszap-segédanyag/szalma keverési arányt a szakirodalmi álláspontokhoz, illetve a debreceni szennyvíztisztítótelep vagy a soproni szennyvíztisztítótelep adataihoz fogja mérni a megajánlott komposztálási technológiát. Ajánlatkérő nem írta elő azt sem, hogy az ajánlattevőknek tekintettel kell lenniük ezen szennyvíztisztító telepek gyakorlati tapasztalataira. Ezen túl a hivatkozott soproni tanulmány zárt rendszerű, kamrás komposztálással elvégzett komposztálás ciklusideje 14 napos volt. Ez - ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása alapján is - gyorskomposztálási technológiának minősül. Ajánlatkérő pedig jelen esetben kifejezetten kizárta a gyorskomposztálási technológia alkalmazását. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által előírt feltételek és az ajánlatkérő rendelkezésére álló adatok mellett, az ajánlatadás stádiumában nem állapítható meg kétséget kizáró módon a műszaki megfelelőség hiánya. Az ajánlatkérő dokumentációban foglalt előírásai mellett - a FIDIC Sárga könyv alapján megvalósuló kivitelezésre is tekintettel - nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a kérelmező által megajánlott iszapkomposztálási technológia nem tudja teljesíteni a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben foglaltakat, és az általa megajánlott iszap-segédanyag keverési arány nem fogja tudni biztosítani a hivatkozott FVM rendeletben előírt minőségi követelményeket. Ennek hiányában pedig az érvénytelenné nyilvánítás nem alkalmazható. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát és a Kbt. 41. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, ezért megsemmisítette eljárást lezáró döntését. A kérelmező az egyenlő bánásmód alapelve sérelemének megállapítását kérte a Döntőbizottságtól, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő érvényes ajánlatot nyilvánított érvénytelennek. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
28
A Döntőbizottság nem állapított meg a Kbt. 1. § (3) bekezdés szerinti alapelvi jogsérelmet. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő jogsértően alkalmazza a Kbt. tételesjogi rendelkezéseit, vagy jogsértően tekint el alkalmazásuktól, akkor ajánlatkérő a Kbt. tételesjogi előírását sérti meg. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy ebben az esetben akkor állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályain túl további olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. Jelen esetben a Kbt. tételesjogi rendelkezései vonatkoznak az ajánlatok bírálatára és az ajánlatok érvénytelenségére is. A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ezek alapján úgy ítélte meg, hogy nem állapítható meg olyan - a megsértett rendelkezésen kívüli konkrét - többlettényállás, mely megalapozná az alapelvi jogsérelem kimondását, ezért a Kbt. 1. § (3) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság nem ítélete alaposnak. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel arra, hogy a jogsértés a Döntőbizottság döntésével reparálhatóvá vált. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
29
A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. július 22.
Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Csécsy Andrea ügyvéd (4026 Debrecen, Bem tér 1. I/3.) 2. Darázs és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Darázs Ferenc ügyvéd (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) 3. EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. (2225 Üllő, Zsaróka hegy 053/30. hrsz.) 4. A-HÍD Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) 5. INWATECH Környezetvédelmi Kft. (1118 Budapest, Serleg u. 3.) 6. Strabag-MML Kft. (1113 Budapest, Daróci út 30.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
