K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.355/10/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Lukács Trade Kft. (7635 Pécs, Laufer dűlő 25., képviseli: Dr. Varga Levente ügyvéd, 7621 Pécs, Teréz u. 11-13., a továbbiakban: kérelmező) által a Biokom Kft. (7632 Pécs, Siklósi út 52., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Pécs, Uránváros, Patacs, Szigeti és Budai városrészek parkjainak gondozása, zöldterületi munkái, kézi-síkosság mentesítése, továbbá az egyéb eseti jelleggel végzendő feladatok elvégzése” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő 1. részre vonatkozó eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 70.000.-Ft, azaz hetvenezer forint ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevételei,
2
valamint a felek tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011. március 22-én feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011. március 28-án 7157/2011. szám alatt megjelent ajánlattételi felhívásával egyszerű tárgyalás nélküli eljárást indított a Kbt. VI. fejezete szerint a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő 2 részben biztosított lehetőséget részajánlat benyújtására, alternatív ajánlat tétele nem volt megengedett. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés tárgya: 1. rész: Pécs, Uránváros, Patacs és Szigeti városrészek parkjainak gondozása, zöldterületi munkái, kézi síkosság-mentesítése, továbbá az egyéb eseti jelleggel végzendő feladatok elvégzése. 2. rész: Pécs, Budai városrész parkjainak gondozása, zöldterületi munkái, kézi síkosság-mentesítése, továbbá az egyéb eseti jelleggel végzendő feladatok elvégzése. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint rögzítette a beszerzés teljes mennyiségét: „Főbb mennyiségek: 1. rész: Uránváros, Patacs és Szigeti városrészek: - lombgyűjtés 673.861 m2 területen, - belterjes területek kaszálása 543.634 m2 területen, - külterjes területek kaszálása 62.254 m2 területen, - sövény nyírása 9.704 m2 területen, - egyéb parkfenntartási munkák (cserje és sövényfelületek fenntartása), valamint - kézi hóeltakarítás, síkosságmentesítés 23.194 m2 területen. A rendelkezésre álló nettó keretösszeg: 34.000.000.-Ft/év (+30 %). A szolgáltatás teljesítése során a nyertes ajánlattevőnek az alábbi jogszabályokat kell figyelembe vennie: - A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) sz. Korm. rend. - A levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 22/2003. (04. 23.) sz. Önk. rend. - A köztisztaság fenntartásáról szóló 54/2008. (12. 30.) sz. Önk. rend. A szolgáltatás részletes leírását a dokumentáció tartalmazza.” A szerződés kezdésének időtartamát ajánlatkérő 2011. május 5-ben jelölte. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit.
3
A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg a részszempontok, súlyszámok, értékelési ponttartomány és az értékelés módszerének megadásával az alábbiak szerint. Szempont Súlyszám 1. Nettó ajánlati ár 88 1.1. Gyepfenntartás 14 1.1.1. Belterjes területen gyepsík nyírása (Ft/m2) 5 1.1.2. Belterjes területen rézsű nyírása (Ft/m2) 5 1.1.3. Belterjes területen kaszálék összegyűjtése, elszállítása (Ft/m2) 1 1.1.4. Külterjes gépi terület kaszálása (Ft/m2) 1 1.1.5. Külterjes kézi terület kaszálása (Ft/m2) 1 1.1.6. Külterjes területen kaszálék összegyűjtése, elszállítása (Ft/m2) 1 1.2. Lombgyűjtés 7 1.2.1. Őszi lombgyűjtés (Ft/m2) 5 1.2.2. Tavaszi lombgyűjtés (Ft/m2) 1 1.2.3. Szegélytakarítás (Ft/m2) 1 1.3. Sövény és cserjefelületek fenntartása 20 1.3.1. Sövény nyírása (Ft/m2) 5 1.3.2. Sövény ifjítása (Ft/m2) 1 1.3.3. Sövény melletti részek gyomlálása (Ft/m2) 1 1.3.4. Sövény pótlása szabadgyökerű növényanyaggal (anyagár 1 nélkül) (Ft/m2) 1.3.5. Sövény pótlása konténeres növényanyaggal (anyagár nélkül) 1 (Ft/m2) 1.3.6. Cserje- és talajtakaró felületek talajának lazítása (ásással) 1 (Ft/m2) 1.3.7. Cserje és talajtakaró felületek aljának tisztítása (gyomlálás, 1 kapálás) (Ft/m2) 1.3.8. Cserje és talajtakaró felületek fenntartó metszése (Ft/m2) 1 1.3.9. Cserje- és talajtakaró felületek ifjító metszése (Ft/m2) 1 1.3.10. Cserje- és talajtakaró felületek vadalása, idegenelése (Ft/m2) 1 1.3.11.Tápanyag-utánpótlás szerves trágyával (anyagár nélkül) (Ft/m2) 1 1.3.12. Cserje- és talajtakaró felületek mulcsozása fenyőkéreggel 1 (anyagár nélkül) (Ft/m2) 1.3.13. Cserjék pótlása szabadgyökerű növényanyaggal (anyagár 1 nélkül) (Ft/m2)
4
1.3.14. Cserjék pótlása konténeres növényanyaggal (anyagár nélkül) (Ft/m2) 1.3.15. Cserje- és talajtakaró felületek megszüntetése (Ft/m2) 1.3.16. Megszüntetett cserjeés talajtakaró felületeken gyökéreltávolítás (Ft/m2) 1.4. Virágágyi munkák 1.4.1. Virágágyak felásása (Ft/m2) 1.4.2. Virágágyak kialakítása (Ft/m2) 1.4.3. Virágágyak rotációs kapával történő talajlazítása (Ft/m2) 1.4.4. Ültetés (virágágykészítés + beiszapoló öntözés) (Ft/m2) 1.4.5. Kapálás, gyomlálás (Ft/m2) 1.4.6. Virágágyak tavaszi indító kapálása (Ft/m2) 1.4.7. Öntözés tömlővel (Ft/m2) 1.4.8. Elvirágzott részek leszedése a növényekről (Ft/m2) 1.4.9. Egy- és kétnyári, hagymások, canna, évelők kiszedése, szállítása (Ft/m2) 1.4.10. Rózsa metszése (Ft/m2) 1.4.11. Szabadgyökerű rózsa ültetése (Ft/m2) 1.4.12. Rózsatövek ki- és betakarása (Ft/m2) 1.4.13. Virágágyak tápanyag-utánpótlása szerves trágyával (anyagárral) (Ft/m2) 1.5. Parki utak fenntartása 1.5.1. Szórt burkolatú utak fenntartása (Ft/m2) 1.5.2. Szilárd burkolatú utak fenntartása (Ft/m2) 1.6. Egyéb időbéres munka 1.6.1. Segédmunka (Ft/óra) 1.6.2. Kertész szakmunka (Ft/óra) 1.6.3. Motorfűrészes szakmunka (Ft/óra) 1.6.4. Tehergépkocsi (1,5 t) (Ft/óra) 1.6.5. Tehergépkocsi (3 t) (Ft/óra) 1.7. Hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkák 1.7.1. Hó és síkosságmentesítés: só - homok 1:3 (Ft/m2) 1.7.2. Síkosságmentesítés: só - homok 1:3 (Ft/m2) 1.7.3. Hó és Síkosságmentesítés Calcium - Clorid kijuttatásával (granulátum+ zúzalék érd. anyag) 1:3 (Ft/m2) 1.7.4. Síkosságmentesítés Calcium - Clorid kijuttatásával (granulátum+ zuzalék érd. anyag) 1:3 (Ft/m2) (ezek legyenek
1 1 1 13 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 5 1 1 1 1 1 25 1 1 4 4
5
magasabban súlyozva) 1.7.5. Hó és Síkosságmentesítés Calcium - Clorid kijuttatásával (granulátum+ homok érd. anyag) 1:3 (Ft/m2) 1.7.6. Síkosságmentesítés Calcium - Clorid kijuttatásával (granulátum+ homok érd. anyag) 1:3 (Ft/m2) 1.7.7. Hó és Síkosságmentesítés 2-5 zuzalék kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.8. Síkosságmentesítés 2-5 zuzalék kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.9. Hó és Síkosságmentesítés homok kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.10. Síkosságmentesítés homok kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.11. Hó és Síkosság fűrészpor-mulcs kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.12. Síkosság fűrészpor-mulcs kijuttatásával (Ft/m2) 1.7.13. Hómentesítés (Ft/m2) 1.7.14. Jégfelverés (Ft/m2) 1.7.15. Hó elszállítása (Ft/óra) 1.7.16. Hó rakodása kézi erővel (Ft/óra) 1.7.17. Hó rakodása géppel (Ft/óra) 1.7.18. Hó és síkosságmentesítés mentesítő anyag nélkül (hó seprése) (Ft/óra) 1.7.19. Ügyeleti díj városrészenként (Ft/óra) 2. Az évenkénti árváltozás mértéke a hivatalos inflációs rátához viszonyítva (%-ban) 3. Meghiúsulási kötbér mértéke az éves nettó keretösszeg %-ában (%)
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. április 12-ében, az összegezés megküldésének tervezett időpontját 2011. április 25-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. május 5-ében rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás „További információk” V.7.3) pontjában hiánypótlásra lehetőséget biztosított a Kbt. 83. § rendelkezései szerint. A felhívás V.3.5.1) pontjában került meghatározásra az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határaként 0-100 pont. A V.3.5.2) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az első és második bírálati részszempont (és alszempontjai) esetében a fordított arányosítást, a harmadik részszempont esetén az egyenes arányosítást alkalmazza a dokumentációban meghatározott módszertan szerint, figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlására (KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.)
6
A felhívás V.7.14.) pontja értelmében „A nyertes ajánlattevőnek a szerződés időtartama alatt rendelkeznie kell Pécs város közigazgatási területén szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett járművek, eszközök, illetőleg anyagok tárolására alkalmas telephellyel. A telephely rendelkezésre állását igazoló iratokat (tulajdoni lap, bérleti szerződés, stb.) a nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig Ajánlatkérőnek át kell adnia. A rendelkezésre állás igazolása a szerződéskötés feltétele”. Az V.7.15.) pont alapján ajánlatkérő a szerződést határozatlan időre kívánja megkötni. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta a tájékoztatót, mellékleteket, szerződéstervezetet és a feladat leírását. A dokumentációban adta meg ajánlatkérő a felhívással egyezően az értékelés módszerét, és ismertette a pontkiosztás menetét. A mellékletek között felolvasólap mintát bocsátott ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére. A szerződéstervezet VIII. Együttműködés fejezetében meghatározásra került, hogy „43. Vállalkozó kijelenti, hogy az ajánlat megtétele előtt figyelembe vett minden körülményt, amely a szerződés hiánytalan es megfelelő teljesítéséhez szükséges és beépítette az árba a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget, így különösen a megvalósításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak, stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek, bérleti díjak, hulladék ártalmatlanítási díjak, stb.) költségeket, valamint minden olyan költséget, mely a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Vállalkozó köteles a jelen szerződés 5. pontjában írt feladatainak ellátásából keletkező hulladékot a Megrendelő által meghatározott hulladéklerakóba szállítani”. A dokumentáció Feladatleírás részben ajánlatkérő előírta minden egyes (releváns) munka esetén hogy „… a munkák megkezdésétől számított 3 napon belül az összegyűjtött hulladék elszállítását be kell fejezni”. Ajánlatkérő 2011. április 7-én a felmerült ajánlattevői kérdések vonatkozásában ajánlattevőknek kiegészítő tájékoztatást nyújtott az alábbiak szerint: 4. Kérdés: „A szerződés 43. pontjában ajánlatkérő meghatározza, hogy a keletkező hulladékot az általa kijelölt lerakóba kell szállítani. Ha ez a lerakó ajánlatkérő/megrendelő üzemeltetésében van, akkor a feladat elvégzése során keletkező hulladék lerakásáért kell-e fizetni? Ha kell, akkor kérjük megadni a hulladék elhelyezésének díját.” Válasz: „Igen, kell fizetni. A díjak az alábbiak:
7
Aprított ág, nyesedék: Díjmentes Nem aprított ág, nyesedék: 17.443.-Ft + ÁFA/tonna, azaz bruttó 21.804.Ft/tonna Egyéb komposztálható zöldhulladék: 6.575.-Ft + ÁFA/tonna, azaz bruttó 8.219.Ft/tonna Fű-, és kaszálék: 3.382.-Ft + ÁFA/tonna, azaz bruttó 4.227.-Ft/tonna Más hulladékkal szennyezett zöldhulladék – nem komposztálható: 17.443.-Ft + ÁFA/tonna, azaz bruttó 21.804.-Ft/tonna.” Ajánlattételi határidőre az 1. részajánlati körre ajánlatot nyújtott be a Dombó Clean Kft., az Extreme-Park Kft., az F-Z Parkfenntartás Pécs Konzorcium (tagok: Főkert Parkfenntartó Kft., ZÖFE Kft.), a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt., valamint kérelmező. Az 1. részre az alábbi ajánlati árak kerültek megjelölésre a jogorvoslattal érintett körben:
1.2.3. 1.3.3. 1.3.7. 1.3.8. 1.3.9. 1.3.10. 1.3.15. 1.3.16. 1.4.5. 1.4.8. 1.4.10.
Dombó Clean Kft.
ExtremePark Kft.
(Ft/m2)
25 28 8,1 3,5 210 280 28,5 35 29,8 7 110
Kaposvári Városgazd. Zrt. (Ft/m2)
Kérelmező
(Ft/m2)
F-Z Parkfenntartás Konzorcium (Ft/m2)
22 8 50 45 3 38 20 10 60 60 59
2 5 15 10 35 10 20 20 15 15 35
170 300 345 345 415 345 570 570 350 150 295
40 50 80 98 355 45 145 189 49 12 60
(Ft/m2)
Ajánlatkérő 2011. április 22-én hiánypótlási felhívást küldött az ajánlattevőknek, akik a megadott határidőre benyújtották hiánypótlásukat. 2011. április 26-án ajánlatkérő a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért több ajánlattevőtől, egyben tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy a Dombó Clean Kft. ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő megvizsgálta az alszempontokra tett árat és 2011. május 5-én több ajánlattevőtől a Kbt. 86. §-a alapján indokolást kért, mely az F-Z Parkfenntartás Pécs Konzorcium vonatkozásában 41 tételt érintett. Ajánlatkérő indokoláskérésében megadta azon alszempontokat, amelyek vonatkozásában
8
rögzítette, hogy „kérjük alszempontonként külön-külön objektív, részletes, – amennyiben szükséges árajánlattal alátámasztott – indoklását az ajánlati ár megalapozottságának megállapítása érdekében”. Ajánlattevő indokolásában az alábbiakat ismertette: „Az árképzés bemutatása: I. rész Cégünk az árképzés során figyelembe vette a hatályos munka, társadalombiztosítási és adójogszabályokat, mely során az alábbi költségek jelentkeztek: • 24 fő fizikai dolgozó (szakmunkások, gépkezelők, segédmunkások, gépkocsivezetők) munkabére, a foglalkoztatót terhelő járulékok (egészségbiztosítási járulék 3%, nyugdíjbiztosítási járulék 24%, szakképzési járulék 1,5%), • 2 fő vezető és 2 fő hóeltakarítási gyakorlattal rendelkező szakember munkabére, járulékai, egyéb juttatásai, (megosztva más terület irányítási feladatai mellett) • munkavédelmi eszközök, felszerelések, munkahelyi szociális és munkaegészségügyi szolgáltatás • gépek – a fenntartási időszakra vonatkozó állandó költségei: o kötelező biztosítás, o felelősségbiztosítás, o karbantartási költségek o tárolási költségek o értékcsökkenés o üzemanyag • a fenntartási időszakra eső céges általános és rezsiköltségek (kötelező adók, járulékok, biztosítások is) • minimálisan elvárt eredmény Ajánlati árunk kialakítása során figyelembe vettük az ágazatban általában szokásos béreket, eszköz és anyagárakat. Cégünk a segédmunkások bérét 100.000.-Ft/hó átlagbérrel, a szakmunkások, gépkezelők, gépkocsivezetők munkabérét 130.000.-Ft átlagbérrel + 28,5% járulékkal, a 2 fő vezető és 2 fő hóeltakarítási gyakorlattal rendelkező szakember munkabérét 170.000.-Ft átlagbérrel és a cégünknél szokásos egyéb juttatások figyelembevételével számoltunk. Indokolásunkhoz mellékeljük a munkafolyamatok egységárainak költségnemenkénti felbontását. A szállítási költség a gépköltség oszlopban szerepel. A munka elnyerése esetén természetesen – az eddigi több száz közbeszerzés során elnyert munkáihoz hasonlóan – cégünk első osztályú minőségben valósítjuk meg a feladatot.”
9
Az indoklásban ajánlattevő valamennyi tétel vonatkozásában megbontotta az egységárakat munkabér, járulékok, egyéb juttatások, munkavédelmi eszközök, gép és szállítási költség, anyagár, általános és rezsi költség, elvárt eredmény sorokra. Ajánlatkérő 2011. május 10-én megküldött összegezése szerint az eredményes eljárásban az 1. részajánlati körben az F-Z Parkfenntartás Pécs Konzorcium ajánlatát hirdette ki nyertesként 34.000.000.- HUF/év ellenszolgáltatással, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő a kérelmező lett. Kérelmező 2011. május 13-án betekintett az iratokba, majd 2011. május 15. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben vitatta a nyertes ajánlattevő indokolásának elfogadását. Ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet 2011. május 16. napján elutasította. Kérelmező 2011. május 26-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított, kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő 1. részben meghozott, az eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő igazgatási szolgáltatási díjban, valamint 150.000.Ft számlával igazolt ügyvédi munkadíjban történő marasztalását. Kérelmező szerint ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő indokolásának elfogadásával megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját és a 86. § (5) bekezdését. Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő a benyújtott indokolásában nem bocsátott rendelkezésre olyan, a Kbt. 86. § (4) bekezdésének megfelelő indokolást, amely alapján ajánlatkérő azt jogszerűen elfogadhatta volna. Az indokolásban csatolt táblázat részletesen bemutatja a kért bírálati alszempontokra vonatkozóan a megajánlott egységárak összetételét. A megajánlott egységárak összetétele azonban nem alátámasztott, így arról nem ad számot az árképzés bemutatásában, hogy miképpen tevődik össze az egységár a táblázatokban megadott munkabérből, munkavédelmi eszközköltségből, gép és szállítási költségből, anyagárból, általános rezsi költségből és elvárt eredményből. Kérelmező szerint az indokolás tartalmilag mutatja be, hogy milyen összetevőket szerepeltet ajánlattevő az árazás során, azonban ez nem tekinthető objektív alapúnak, mivel nem szerepelteti annak indokát, hogy a táblázatban megadott mennyiségek milyen számítás útján kerültek beárazásra, mint ahogy arról sem, hogy azokat a megajánlott költségeket milyen objektív alapú tényezők alapján jelölte meg. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő több helyen is olyan módon adta elő számításait, amelyeket ajánlatkérő jogszabályt sértő módon fogadott el indokolásként, így például az 1.1.9., 1.2.3., 1.3.3., 1.3.7., 1.3.8., 1.3.9., 1.3.10., 1.3.15., 1.3.16., 1.4.5., 1.4.8., 1.4.10. bírálati alszempontoknál. Kérelmében
10
valamennyi alszempontra adott indokolást vitatta, viszont a fent megjelölt alszempontokra adott indokolás jól tükrözi az ár gazdasági ésszerűtlenségét és teljesíthetetlenségét. Ezen alszempontok szerint csoportosított munkanemek mindegyike olyan jellegű tevékenységet foglal magában, amelyek eredményeként zöldhulladék keletkezik, amelyet kötelező elszállítani és deponálni az illetékes hulladéklerakónál a kiegészítő tájékoztatás 4. kérdésre adott válaszában meghatározott egységárak szerint, amelyet ajánlattevőknek az árképzésük során figyelembe kellett venniük. A nyertes ajánlattevő indokolása erre vonatkozó sort nem szerepeltetett és elmulasztotta beárazni a hulladéklerakás költségeit. A hulladéklerakás költségeinek figyelembevételével kizárt, hogy az elvárt eredmény sorban megjelölt vállalkozói haszon elérhető. A cserjékkel kapcsolatos munkák elvégzésére vonatkozó bírálati alszempontok vonatkozásában megajánlott vállalási árak átlagban 77,21 %-kal térnek el negatív irányban az átlagtól. Ez is magyarázza az irreálisan alacsony vállalási árat. A nyertes ajánlattevő nem csak segédmunkásbérrel számolt, de nem fejtette ki, hogy a kötelezően beépítendő költségeket hol szerepelteti ajánlatában. Kérelmező kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevő 1.3.9. bírálati alszempontra megajánlott 35,00.- HUF/m2 ajánlati ára lényegesen eltér a kérelmező által 2010. évben ugyanazon munkanem kapcsán kötött szerződéses ártól, mely 344,6 Ft/m2. Az 1.1.9. bírálati alszempontra megajánlott 2 Ft/m2 vállalási árban egyrészt nem szerepel a hulladék elszállítása és lerakása, valamint a munka jellegét sem veszi figyelembe indokolásában. Ebbe a munkanembe tartozik a téli hó- és síkosságmentesítést követően visszamaradó hulladék eltakarítása is. Ennek összegyűjtése az 1. rész tárgyát képező területen tetemes munkamennyiség, amely során 1 km útszakasz tisztítását kérelmező 2.000.-Ft nettó vállalkozói díj mellett látta el. Az így összegyűjtött anyag elszállítása és lerakása kilométerenként többe kerül, mint a megajánlott 2 Ft/m2. A nyertes ajánlattevő indokolásában nem szerepelteti továbbá azokat a költségeket, amelyek annak során keletkeznek, hogy Pécsett telephellyel nem rendelkezik, amelyet bérelnie kell, és amiből adódóan bérleti díj és rezsi fizetési kötelezettsége keletkezik. Kérelmező közölte, hogy évek óta ő látja el jelen eljárásban kiírt szolgáltatást, így kellő információval rendelkezik az adott szolgáltatás egyes elemeinek megrendelési gyakoriságáról. A normaóra számítás kapcsán két szakmai kézikönyvből becsatolta kérelmező a vonatkozó részeket annak igazolására, hogy bizonyos tételeknél, így pl. a rózsatő ki- és betakarásánál ajánlattevő 56 m2/tő/nappal számolt, míg ajánlatkérő észrevételében 300 m2/tő/nappal számolt. Abban az esetben, ha kérelmező a bemutatott kézikönyvekben lévő normaórákkal számolja ki a nyertes ajánlattevő vállalási árát, akkor ebben az
11
esetben olyan árszintet kap, amely nem egyezik a nyertes ajánlattevő árképzési leírásában rögzítettekkel, akár csak a szakmunkásra vonatkoztatott bérköltségekkel. Kérelmező elvégezte az ajánlatkérői normaidő szerinti számolást is és ennek alapján a nyertes ajánlattevő vállalási ára a minimálbér szintjén van, ami ellentmond az indokolásában meghatározott szakmunkás bérekkel. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlati árakat munkanemenkénti bontásban kívánta értékelni, melyet a pénzügyi elszámolás indokolt, tekintettel arra, hogy a szerződés határozatlan időtartamra szól, illetve az időjárási körülmények évente változhatnak, így nem tervezhető előre, hogy adott munkát milyen ütemezés szerint, a felhívás II.2.1) pontjában meghatározott terület mely részén fog az ajánlatkérő igénybe venni. Ajánlatkérőnek az indoklás alapján azt vizsgálta, hogy a konzorcium figyelembe véve a szolgáltatás tartalmát, illetőleg a szakmailag elvárható/elfogadható napi teljesítési normákat - a megajánlott árszínvonalon képes-e a teljesítésre, azaz a megajánlott árak fedezik-e a szolgáltatás teljesítése során előre láthatóan felmerülő bér, anyag és egyéb költségeket. Álláspontja szerint az adott munkanemhez kapcsolódóan a szakmailag elvárható napi teljesítési normák az alábbiak: belterjes területen rézsű nyírása esetében: 2.500 m2/fő/nap, külterjes gépi terület kaszálása esetében: 5.000 m2/fő/nap, szegély takarítás esetében (szegélytől az elvárt 1 m távolságig): 3.600 m2/fő/nap, sövény ifjítása esetében: 500 m2/fő/nap, sövény melletti részek gyomlálása esetében: 1.500 m2/fő/nap, sövény pótlása szabadgyökerű növényanyaggal esetében (anyagár nélkül): 250 m2/fő/nap, sövény pótlása konténeres növényanyaggal esetében (anyagár nélkül): 250 m2/fő/nap, cserje és talajtakaró felületek talajának lazítása (ásással) estében: 400 m2/fő/nap, cserje és talajtakaró felületek aljának tisztítása (gyomlálás, kapálás) esetében: 500 m2/fő/nap, cserje és talajtakaró felületek fenntartó metszése esetében: 1.000 m2/fő/nap, cserje és talajtakaró felületek ifjító metszése esetében: 600 m2/fő/nap, cserje és talajtakaró felületek vagdaIása, idegenelése esetében: 1.000 m2/fő/nap, tápanyag utánpótlás szerves trágyával esetében (anyagár nélkül): 800 m2/fő/nap; cserje és talajtakaró felületek mulcsozása fenyőkéreggel esetében (anyagár nélkül): 1.000 m2/fő/nap; cserjék pótlása szabadgyökerű növényanyaggal esetében (anyagár nélkül): 250
12
m2/fő/nap; cserjék pótlása konténeres növényanyaggal esetében (anyagár nélkül): 250 m2/fő/nap; cserje és talajtakaró felületek megszüntetés e esetében: 900 m2/fő/nap; megszüntetett cserje és talajtakaró felületeken gyökéreltávolítás esetében: 800 m2/fő/nap; virágágyak felásása esetében: 500 m2/fő/nap; virágágyak kialakítása esetében: 500 m2/fő/nap; virágágyak rotációs kapával történő talajlazítása esetében: 1.500 m2/fő/nap; ültetés (virágágykészítés + beiszapoló öntözés) esetében: 60 m2/fő/nap; kapálás, gyomlálás esetében: 500 m2/fő/nap; virágágyak tavaszi indító kapálása esetében: 500 m2/fő/nap; öntözés tömlővel esetében: 1.500 m2/fő/nap; elvirágzott részek leszedése a növényekről esetében: 1.000 m2/fő/nap; rózsa metszése esetében: 800 m2/fő/nap; szabadgyökerű rózsa ültetése esetében: 300 m2/fő/nap; rózsatövek ki -és betakarása esetében: 300 m2/fő/nap; hó és síkosságmentesítés (só - homok) 1:3 esetében: 2.500 m2/fő/nap vagy 8.000 m2/gép/nap; síkosságmentesítés (só - homok) 1:3 esetében: 4.000 m2/fő/nap vagy 10.000 m2/gép/nap; hó és síkosságmentesítés 2-5 zúzalék kijuttatásával esetében: 2.000 m2/fő/nap vagy 6.000 m2/gép/nap; síkosságmentesítés 2-S zúzalék kijuttatásával esetében: 3.000 m2/fő/nap vagy 8.000 m2/gép/nap. A fenti normákkal számolva ajánlatkérő az F-Z Parkfenntartás Pécs Konzorcium 1. részre adott indoklását elfogadta, ajánlatát érvényessé nyilvánította, valamint az értékelés alapján nyertes ajánlattevőként hirdette ki. Álláspontja szerint az indoklásban a hulladéklerakás költségeit (egységre bontott díját) az „általános és rezsi költségek” között szerepeltette ajánlattevő. Kiemelte, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek és segédmunkások vonatkozásában felmerült költségeket ajánlattevő a „munkabér, járulékok és egyéb juttatások” oszlopban adta meg, így kérelmező ezen költségek hiányára utaló megjegyzései nem helytállóak. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a szegélytakarítás szakmai tartalma szerint „A szegélytakarítás a lombgyűjtési munkákat kiegészítő munkanem, ami a padkák mellett lerakódó, porral és más hordalékkal összekeveredő, a gépjárművek által tömörített szennyeződés eltávolítására szolgál. A burkolt felületek szegélyén, az ott lerakódott szennyeződés eltávolítása, a burkolt felület lesöprése. A szegélytakarítási munkák megkezdésétől számított 3 napon belül az összegyűjtött hulladék elszállítását be kell fejezni”. A fentiek alapján egyértelműen kiderül, hogy a
13
szállítást a takarítást követő 3 napon belül szükséges megoldani, melyet hatékonyan és gazdaságosan meg lehet szervezni, nem kell adott kilométer elérését követően külön szállítást végezni. Összességében az előírás nem támaszt olyan feltételeket az ajánlattevők számára, mely alapján a 2 Ft/m2 árajánlat irreálisnak minősülne. Ajánlatkérő a telephely költségeinek pontos meghatározását nem írta elő az ajánlattevők számára. A nyertes ajánlattevőnek a felhívás V.7.14. pontjának megfelelően a járművek, eszközök, illetőleg anyagok tárolására alkalmas telephelyet kell biztosítania, melyet elegendő a szerződéskötés időpontjában igazolnia (adott esetben annak biztosítása történhet haszonkölcsön keretei között vagy megjelölt alvállalkozója útján is). Megjegyezte, hogy amennyiben a telephely biztosítás közvetett költségként felmerült, abban az esetben a Konzorcium azt az általános és rezsi költségeibe építette be. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy a hulladékszállítás költségét is bele kellett kalkulálni az ajánlati árba, de csak azon feladatok esetében, ahol a dokumentáció ezt kifejezetten rögzítette és előírta. Így a hó- és síkosság-mentesítés tekintetében, ahol ajánlatkérő nem rögzítette az anyagköltség figyelembe vételét, ott nem kellett ezzel számolni. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az észrevételében megjelölt normaórák nem eltúlzottak, azt ajánlatkérő a gyakorlati tapasztalatai alapján a bíráló bizottságban résztvevő szakértők segítségével számolta ki és ez alapján végezte el az ajánlatok bírálatát. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű eljárás alapján folytatta le, melyre vonatkozó felhívását 2011. március 22-én adta fel közzétételre, így az akkor hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálása szempontjából. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és
14
benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 86. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
15
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az (5) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A (6) bekezdés alapján a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. A Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján kell meggyőződnie az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ebből fakadóan az indokolásra felhívott ajánlattevő feladata az, hogy vállalása megalapozottságára, teljesíthetőségére vonatkozó minden tényt, adatot ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson.
16
Ajánlatkérőnek az ajánlattevő által megadott adatok, indokok, előadások alapján kell eldönteni, hogy a megajánlott ajánlati árat a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e és az indokolásban foglalt adatok, indokok megalapozottá teszik-e az ajánlattevő kirívóan alacsony vállalását. Ezért az ajánlattevőnek kell olyan indokolást adnia, olyan indokokat, adatokat megjelölnie, hogy az ajánlata megalapozottságát nyilvánvalóvá tegye. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő döntését kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megadott indokolás alapján jogszerűen vagy jogsértően döntött-e az ajánlat érvényesként történő elfogadásáról. A Döntőbizottság erre tekintettel kizárólag az ajánlattevő által a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő részére adott indokolás alapján vizsgálta ajánlatkérő döntését. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben mindenekelőtt rámutat arra, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatának célja, hogy ajánlatkérő meggyőződjön arról, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés a megajánlott áron összességében ténylegesen teljesíthető-e. Az ajánlattevő ajánlata akkor érvénytelen, ha az ajánlatkérő által megjelölt költségelemek különböző szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a beszerzés szakmai tartalmát képező szolgáltatás a megajánlott áron nem teljesíthető. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő által a közbeszerzési eljárásban megadott - fentiekben részletesen ismertetett - indokolását, hogy az minősíthető-e objektív alapúnak, elfogadhatónak, amelyből kétséget kizáróan következtetést lehet levonni az ajánlati elem megalapozottságára, arra, hogy az 1. részszempont alszempontjaira megadott vállalás a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Az ajánlattevő által benyújtott adatok és indokolás alapján ajánlatkérőnek a rendelkezésére álló valamennyi adat és irat összevetése alapján kell döntenie. Az objektív alapú indokolás figyelembevételével azt kell eldöntenie, hogy ezen indokok egyrészt elfogadhatóak-e, másrészt a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőek-e. Amennyiben az indokok nem objektívek, nem fogadhatók el és nem egyeztethetők össze a gazdasági ésszerűséggel, az ajánlatkérő további tájékoztatást kérhet. Ajánlatkérő tájékoztatás kérési kötelezettsége fennáll akkor is, ha bizonyos költségelemek tényleges tartalmát megállapítani nem tudja, erre feltételezéseket nem alapíthat. Ajánlattevőknek a megadott alszempontokra tett vállalási árukat kellett megbontaniuk és részletezniük.
17
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő indokolását és ennek alapján megállapította, hogy ajánlattevő valamennyi vitatott alszempontnál az egységár tételelemeit (munkabér, eszközök, ált. költség, eredmény) figyelembe vette, azokat feltüntette az indokolásában, tehát ebből a szempontból az indokolása teljes körű. Ez azonban még összességében nem jelent megalapozott, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolást. A Döntőbizottság megállapította, hogy az indokolásból nem derül ki egyértelműen, hogy az ajánlattevő figyelembe vette-e és egységárába kalkuláltae a zöldhulladék elszállításának díját, melyet ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásában és a dokumentációban egyértelműen kötelezővé tett, meghatározva annak tényleges díjait. E körben kiemelendő, hogy az 1.1.9., 1.2.3., 1.3.3., 1.3.7., 1.3.8., 1.3.9., 1.3.10., 1.3.15., 1.3.16., 1.4.5., 1.4.8., 1.4.10. bírálati alszempontok olyan jellegű szolgáltatások, melyek eredményeként zöldhulladék keletkezik, így annak költségével számolni kell. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az indokolás nem tartalmaz semmilyen adatot, tényt arra vonatkozóan, hogy ajánlattevő a pécsi telephely biztosításának költségeit árában szerepeltette-e és hol. Ajánlatkérőnek ezen tényekről, adatokról meg kell győződnie így a feltételezéseire döntést jogszerűen nem alapíthat. Az indokolásból az sem megállapítható, hogy az egyes szolgáltatásokra ajánlattevő milyen normaórákkal számolt és a normaórák alapján a bérköltségek hogyan alakulnak. A Kbt. 86. § (3) bekezdése ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy az indokolás megalapozottságáról meggyőződjön. A nyertes ajánlattevő által az indokolásban közöltek alapján azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekben kifejtettek alapján nem állapítható meg a vállalás megalapozottsága, teljesíthetősége. Különösen amiatt sem, mert egyébként nem tüntetett fel a Kbt. 86. § (4) bekezdése szerinti valamely kedvező feltételt, mely alapul szolgálhatna az ára csökkentésére. Összességében az indokolásban foglaltak és a rendelkezésre álló adatok alapján ajánlatkérő nem győződhetett meg a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségről, a vállalás megalapozottságáról. A Döntőbizottság megítélése szerint a fentiekre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (3) bekezdését. Ajánlatkérő számára a Kbt. 86. § (3) bekezdése biztosítja azt, hogy írásban további tájékoztatást kérjen annak érdekében, hogy megalapozottan megítélhető legyen az indokolás gazdasági észszerűsége.
18
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárás 1. részére vonatkozó eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság a beszerzés becsült értékére és a reparálhatóságra tekintettel mellőzte a bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). A Döntőbizottság jelen esetben a 70.000.-Ft-os számlával igazolt ügyvédi munkadíjat a beadványok számára és terjedelmére, a tárgyalás időtartamára, valamint az ügy jogi megítélésére tekintettel reálisnak ítélte. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes.
19
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. július 5.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Biokom Kft. (7632 Pécs, Siklósi út 52.) 2. Dr. Varga Levente ügyvéd (7621 Pécs, Teréz u. 11-13.) 3. Főkert Kft. (1131 Budapest, Fiastyúk u. 4-8.) 4. ZÖFE Kft. (1119 Budapest, Thán K. u. 3-5.) 5. Dombó Clean Kft. (7200 Dombóvár, Bezerédi u. 6. II/6.) 6. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. (7400 Kaposvár, Cseri út 16.) 7. Extreme-Park Kft. (2800 Tatabánya, Erdész út „D” épület) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
