KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.101/ 12 /2017.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (1139 Budapest, Váci út 81-83., levélcím: 1051 Budapest, József Nádor tér 2-4., a továbbiakban hivatalbóli kezdeményező) által az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (1085 Budapest, Horánszky u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) „EESZT csatornavédelemhez szükséges tanúsítványok kiadását támogató alkalmazás beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásaival kapcsolatosan benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult egyesített jogorvoslati eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés és az ajánlatkérői nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Projektgazda), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Állami
2
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2013. szeptember 19. napján Konzorciumi Együttműködési megállapodást (továbbiakban: Megállapodás) kötöttek a „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése” tárgyú pályázati felhívásban foglaltak alapján a TIOP2.3.2/12/1 és KMOP 4.3.3/A-12 azonosító számon regisztrált pályázatra. A Megállapodás 3.3 pontjában a tagok meghatározták a Projektben vállalt feladatok felosztását. A Megállapodás 10.7 pontjában az alábbi előírások is szerepeltek: „A Tagok rögzítik, hogy a jelen Megállapodás szerinti közbeszerzési eljárások kiírására a Tagok önállóan jogosultak. A Tagok rögzítik, hogy a Projekt megvalósításához szükséges (köz)beszerzési eljárásokat a rájuk irányadó szabályok szerint bonyolítják le […]. A Tagok kijelentik, hogy a Kbt.-ben meghatározott értékhatároktól függően, azoknak megfelelően, az általuk lefolytatott köz-, illetve egyéb beszerzési eljárásokban kerülnek kiválasztásra a nyertes ajánlattevők.” A projekt felek által készített megvalósíthatósági tanulmányában az alábbi előírások is szerepeltek: „1.2.5.1.5 Ágazati eHealth Koncepció Az egészségügyet érintő operatív programok hatásterülete szoros összefüggésben van egymással. Mindezen területek elemzése vezetett oda, hogy az ágazatirányítás az egyes konstrukciók szinergikus, egy egységes eHealth Koncepció védőernyője alatti megvalósítása mellett döntött. Ahogy azt az egészségügyi ágazatirányítás stratégiai dokumentumaként elfogadott eHealth Koncepció is kiemeli, hogy a korábbi „fejlesztések és programok eredményeként egyedülálló, jelentős nemzeti adatvagyon jött létre, amely azonban rendkívül alacsony mértékben hasznosul”. Ennek elkerülése végett is indokolt, hogy az ágazatirányítás „az informatikai vonatkozású fejlesztéseket az ágazaton belül egységes koncepció mentén, ütemezetten és a költségek szempontjából mind a saját, mind az unió elvárásainak megfelelően előre determinált célok mentén határozza meg”. Az ezen elvek mentén megfogalmazott eHealth Koncepció alapvető törekvése a kis időbeli eltolódással induló számos ágazati informatikai fejlesztés közötti mind teljesebb szinergia megteremtése. Ezt szolgálja az a szervezeti megoldás is, hogy – az ágazatért felelős államtitkár döntése alapján – a programokat egy erre a célra delegált eHealth Kabinet hagyja jóvá, amely fokozott figyelmet fordít a fejlesztési források hatékony felhasználására, a redundanciák kiküszöbölésére és megfelelő elhatárolás végrehajtására. A projekt számára a gyakorlatban elérendő célként az eHealth Koncepcióban megfogalmazott átfogó feladatok fogalmazhatók meg:
3
- Az egészségügyben használt informatikai rendszerek magasabb funkcionálisés biztonsági szintre hozása, kommunikáció-képességük megteremtése. - A nyilvántartások megbízhatóságának javítása, ezek közhiteles adatbázisokba szervezése. - A közhiteles funkcióknak az egészségügyi ellátási, egészségbiztosítási, finanszírozási folyamatokba integrálása, ennek érdekében az egészségügyi és egészségbiztosítási folyamatok megfelelő átszervezésének elvégzése. - Az eddig időben erősen szétválasztott ellátási és finanszírozási folyamatok fokozatos közelítése egymáshoz annak érdekében, hogy a finanszírozás alapját képező teljesítmény-jelentés az ellátás során keletkező orvosi dokumentációból képződjön és ne utólag, estlegesen eltérő adatok alapján. A Koncepció célrendszere alapvetően a jelen fejlesztés eredményességének függvényében érhető el, hiszen az átfogó célok közül hármat egyértelműen az a projekt valósít meg, míg az első cél eléréshez a megkerülhetetlen alapokat teremti meg. A Koncepció kiemelt horizontális célja az interoperabilitás támogatása, ami a fejlesztés egyik fő hozadéka. […] 2.1.3 Operatív célok A stratégiai célok lebontásával megfogalmazódnak azok az operatív célok, amelyek az egyes fejlesztési lépések alapját képezik. 2.1.3.1 Adatgazdai szerepkörök rendezése A projekt keretében - fel kell mérni a közhiteles adatköröket, véglegesíteni a publikációs rendszerbe bevonandó törzseket; - meg kell határozni adatkörönként a felelős adatgazdákat, hogy a közhiteles publikációs rendszerben az adott adatgazda által megjelenített adat legyen az érintett tartalom szempontjából az egyetlen hivatalosan elfogadott forrás; - létre kell hozni egy olyan jogszabály javaslati csomagot, amely rendezi az egészségügyi közhitelesség és adatgazdai szerepkörök jogi vonatkozásait; - meg kell valósítani a meglévő törzsek tisztítását, illetve támogatni kell azoknak a szervezési, fejlesztési változásoknak a végrehajtását, amelyek a kellő adatminőséget a későbbiekben folyamatosan biztosítani képesek. - át kell tekinteni - és lehetőség szerint meg kell valósítani - az OSAP jelentések egységes törzsadat-kezeléshez kapcsolódó kivitelezését. 2.1.3.2 Központi törzspublikációs rendszer A projekt keretében - meg kell vizsgálni a közhiteles adatok leírását, klasszifikációját, regisztrációját és elérhetőségét biztosító uniós szabványok használati lehetőségét; - fel kell dolgozni az egyes törzsek összetevőit és attribútumait, létre kell hozni a konszolidált adatreprezentációs modelleket, illetve az egységesen kezelendő adatösszetevők specifikációit, a vonatkozó uniós és hazai szabványok alapján;
4
- ki kell dolgozni adatgazdánként a publikációs rendszerhez való kapcsolódás folyamatait, beleértve az egymásra épülő törzsek adatgazdai felelősségének összehangolását is; - ki kell fejleszteni az egyes, az ágazat számára kritikus jelentőségű nyilvántartás esetén az adatgazdák nyilvántartási rendszerét; - létre kell hozni az adatok fogadását, tárolását és publikálását végző központi rendszert, beleértve a publikált törzsek humán és szabványos gépi interfészeken át való elérhetőségét biztosító összetevőket is; - ki kell fejleszteni az adatgazdák rendszereiben a publikációt támogató interfészeket; - létre kell hozni egy referencia-alkalmazást, amely lehetővé teszi a törzsadatkezelés és publikáció webes felületen való végrehajtását; - létre kell hozni a törzsek gépi felhasználását segítő szolgáltatások, pl. regisztráció-alapú változásjelző rendszert; - létre kell hozni a törzsek egymás közötti konzisztenciáját monitorozó funkcionalitást; - meg kell teremteni az adatok elérhetőségének szabályozását (hozzáférő szerinti korlátozhatóság, kötegelt letöltések korlátozhatósága, stb.). A korlátozott hozzáférések kezelésének támogatására ki kell dolgozni egy megfelelő naplózási és riasztási rendszert; - létre kell hozni a törzsek regisztrációs rendszerét és meta-adattárát, illetve ki kell dolgozni a regisztráció folyamatát és szabályozását; - meg kell oldani a rendszerben tároltan publikálni tervezett törzsek esetében a meglévő törzsadatok migrációját. 2.1.3.3 Ágazati jelentési rendszer egységesítése és szabványosítása A projekt keretében - fel kell dolgozni a fejlesztés által érintett jelentési rendszerek és folyamatok jellemzőit, szabályozását, tartalmát, intenzitását, adatszerkezetét; - ki kell dolgozni, és javaslatba kell foglalni az egységesen megújított jelentési rendszer formális adatmodelljeit, illetve az egységesen kezelendő adatösszetevők specifikációit, a vonatkozó uniós és hazai szabványok alapján; - ki kell dolgozni, és javaslatba kell foglalni a jelentési rendszer megújított folyamatait, amelyek során kiküszöbölődnek a redundanciák, összevonásra kerülnek egyes jelentések; - létre kell hozni egy olyan jogszabály javaslati csomagot, amely rendezi a megújítandó jelentési rendszer jogi vonatkozásait; - létre kell hozni egy ajánlást a továbbiakban definiálásra kerülő (illetve bevonásra kerülő) jelentések kialakítási, illetve adaptációs módszertanára. 2.1.3.4 Központi üzenet- és jelentéstovábbító rendszer A projekt keretében - létre kell hozni egy központosított, egykapus üzenet- és jelentéstovábbító rendszert;
5
- ki kell alakítani az adattovábbítás és -feldolgozás központi informatikai infrastruktúráját (hardver, szoftver eszközpark, hálózat, stb.); - biztosítani kell a fejlesztés során kialakított rendszer központilag ellenőrzött és menedzselt fenntarthatóságát; - ki kell dolgozni és meg kell valósítani a konzorciumi tagok és együttműködő partnerek rendszereinek illeszkedéseit, a jelentések kezelésének interfészeit; - meg kell vizsgálni és - lehetőség szerint létre kell hozni - a kormányzati SOA architektúrához való illeszkedést. 2.1.3.5 Egységes ágazati felhasználó- és jogosultságkezelés A projekt keretében - ki kell alakítani egy, az ágazatban általánosan használható, szabványos eszközökre épülő egészségügyi jogosultsági és hozzáférési rendszert; - a jogosultság-kezelés alapjául egy egységes ágazati felhasználó menedzsment rendszert kell kialakítani, melynek tartalma összhangban kell legyen az EEKH-ban kezelt ágazati HR nyilvántartásokkal és az azokban történő adatváltozásokkal; - lehetővé kell tenni a személy-alapú és intézményi szintű, szerepeken alapuló jogosultságkezelést; - biztosítani kell, hogy a rendszer rendelkezzen mindazokkal az üzemeltetési és biztonsági eszközökkel és eljárásokkal, amelyek garantálják az adatelérések megfelelő színvonalát; - lehetővé kell tenni a jogosultságok szabályozásának szervezet-alapú delegációját, kialakítva az ezt kiszolgáló humán és gépi interfésszel rendelkező IT szolgáltatásokat. 2.1.3.6 Egységes és szabványos objektumazonosítási rendszer A projekt keretében - létre kell hozni egy ágazati szinten egységesített törzs- és jelentésregisztert, amelyben az egyes objektumok azonosítása egységesen történik; - ki kell dolgozni egy nemzetközi szabványon alapuló ágazati szinten egységesített, hierarchikus objektumazonosítási rendszert (magyar eHealth ISO OID-ágat) és meg kell valósítani annak publikációs környezetét; - azonosítani és rögzíteni kell a fejlesztés során létrejövő objektumok egyedi azonosítóit. 2.1.3.7 Kapcsolódó ágazati tartalomszolgáltatás A projekt keretében el kell érni, hogy - az ágazati tartalomszolgáltatás keretében transzparensen jelenjenek meg a megfelelően tisztított és migrált, az adatgazdák által hitelesített adatok - a közhiteles egészségügyi adatvagyon legyen oly módon transzparens (pl. webszolgáltatásokon keresztül), hogy szükség esetén a hozzáférés ellenőrzött és jogosultsághoz köthető legyen, és egyenlő eséllyel férhessen hozzá minden állampolgár; - kerüljön transzparens módon publikálásra a működési szabályrendszer;
6
- az egészségügyi ellátóknál működő orvosi könyvtárak vegyenek részt a szakmai információk elérhetővé tételében; - kerüljön kialakításra a lakosságot, az egészségügyi szolgáltatókat, a kutató intézményeket, az ágazat központi intézményeit és a döntéshozókat is kiszolgáló funkcióval az ágazati portál tartalomszolgáltatása. Ehhez a fejlesztés létrehozza a szükséges információszolgáltatásokat (gyógyszer, intézmények, gyógyszertárak, orvosok, háziorvosok, ügyeletek, stb.), beleértve a keresési funkciókat is, és amelynek megjelenítési rétegét az ágazat tetszőleges, megfelelő képességekkel rendelkező tartalommenedzsment rendszerében belül is meg lehessen teremteni. 2.1.3.8 Fenntarthatóság biztosítása A projekt keretében - létre kell hozni egy olyan ágazati kompetencia központot, ahol koncentrálható a létrejövő rendszerek szakmai fenntartását és fejlesztését biztosítani képes egészségügyi szaktudás29; - el kell érni, hogy a fejlesztés megvalósulását követően legyen intézményesített a jogszabályalkotás, figyelemmel arra, hogy megjelenik-e olyan új közhiteles adatigény, illetve jelentési, adattovábbítási folyamat, amit a rendszerbe kell illeszteni; - meg kell teremteni a folyamatos működés, adatfrissítés, adat-hozzáférhetőség fenntartásának feltételrendszerét. 2.2 A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A célcsoportok meghatározása során a regionalitás nem értelmezhető, mivel a fejlesztés országos hatókörű, szolgáltatásai egységesen, területi korlátozás nélkül, az ország területén működő valamennyi egészségügyi intézmény számára elérhetően kerülnek kifejlesztésre. A fejlesztés főbb célcsoportjai: - Az egészségügyi ágazat irányító intézményei - Az egészségügyi ágazat közfinanszírozott és magán szolgáltató és ellátó intézményei - Egészségügyi oktatási intézmények - Kutató és elemző intézmények - Egészségügyi IT ipar szereplői - Lakosság Miközben a fejlesztés az ágazat széles körét célozza meg, várhatóan az ágazaton kívüli felhasználása sem lesz elhanyagolható. Annak függvényében, hogy a fejlesztés eredményeképpen létrejövő eszközrendszert közvetlen módon hasznosítja-e, a célcsoportok közvetlen és közvetett alcsoportokra bonthatóak. Tekintve, hogy a fejlesztés eredménye országosan egységes megoldást céloz meg, a célcsoportok regionális vagy kistérségi bontása nem értelmezhető. 2.2.1 Közvetlen célcsoportok
7
A közvetlen célcsoport tagjai – adott szerepkörükben – hozzáférési lehetőséggel rendelkeznek az eszközrendszerhez, annak függvényében, hogy szerepkörük az adatok milyen csoportjára és milyen kezelési módjára biztosít jogosítványt. 2.2.1.1 Az ágazat irányító intézményei (adatgazdai szerepben) Az ide tartozó intézmények (minimálisan az OEP, ÁNTSZ, EEKH és GYEMSZI) feladata, hogy egyes törzsek adatgazdájaként működtessék a törzsek és nyilvántartások forrásául szolgáló igazgatási folyamatokat. A létrejövő rendszerhez kapcsolódásuk, illetve az általuk végrehajtott publikációs lépés révén kerülnek az érintett adatok más szereplők számára érvényesen hasznosítható állapotba. Létszám: 150 fő Hatásterület: Hatékonyabb, nagyobb rendelkezésre állású és elérhetőségű közzétételi lehetőség, ezáltal a belső ügyviteli folyamatok racionalizálási lehetősége, az adatgazdai feladat ellátásának magasabb szintje. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az ágazatirányítás érintett szereplőit a megfelelő jogi keretek határozzák meg, hatáskörük, az érintett adatkörök és feladatok megállapítása a vonatkozó jogszabályok és belső szabályozások alapján történik. 2.2.1.2 Az ágazat irányító intézményei (adatfelhasználói szerepben) Az ide tartozó intézmények (minimálisan az OEP, ÁNTSZ, EEKH és GYEMSZI) a publikációs rendszerben közzétett törzseket és nyilvántartásokat saját (pl. ráépített) nyilvántartásaik karbantartására használják fel. Ennek eredményeképpen saját törzseik adatgazdájaként hasznosíthatják az alapnyilvántartások korszerű közzétételi módját. Létszám: 150 fő Hatásterület: Hatékonyabb ráépülési lehetőség az adott alapnyilvántartásra, a kézi, eseti adatátadások eliminálása. A gépesítettség, szabályozottság javulása miatt alacsonyabb hibaráta, kisebb kézi feldolgozási igény, fokozottabb ellenőrizhetőség, a belső ügyviteli folyamatok racionalizálási lehetősége. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az ágazatirányítás érintett szereplőit a megfelelő jogi keretek határozzák meg, hatáskörük, az érintett adatkörök és feladatok megállapítása a vonatkozó jogszabályok és belső szabályozások alapján történik. 2.2.1.3 Az ágazat irányító intézményei (jelentésfogadói szerepben) Az ide tartozó intézmények (minimálisan az OEP, ÁNTSZ és EEKH) a jelentési rendszer által továbbított jelentéseket a létrejövő új rendszeren keresztül, gépi felületek felhasználásával, automatizáltan kapják meg. A feldolgozott adatokról való vissza- és továbbküldött jelentéseik hasonlóképpen kerülnek továbbításra, hasznosítva a létrejövő rendszer továbbítási, feldolgozási, előellenőrzési, naplózási, jogosultságkezelési szolgáltatásait. Létszám: 200 fő Hatásterület: A jelentéskezelés hatékonyabb lehetősége, a kézi, eseti adatfeldolgozások kiiktatása. A folyamat automatizálása révén alacsonyabb
8
hibaráta, kisebb kézi feldolgozási igény, magasabb szintű felügyeltség, a belső ügyviteli folyamatok racionalizálási lehetősége, a hibajelzési ciklusok rövidülése, ezáltal naprakészebb helyzetkép a jelentő intézmények betegadatairól. Az optimalizálódó jelentési rendszerben, a redundanciák kiszűrése révén, csökkenő feldolgozási feladat. Összességében a jelentésfogadói adatrendszerek adattisztaságának fokozódása és az adminisztratív teher csökkenése. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az ágazatirányítás érintett szereplőit a megfelelő jogi keretek határozzák meg, hatáskörük, az érintett adatkörök és feladatok megállapítása a vonatkozó jogszabályok és belső szabályozások alapján történik. 2.2.1.4 Az egészségügyi ágazat közfinanszírozott és magán szolgáltató és ellátó intézményei Mind a közhiteles publikációs rendszer megjelenése, mind pedig a jelentési rendszer módosulása közvetlen hatással van az egészségügyi ágazat szolgáltató és ellátó intézményeire és az azokban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra és információkezeléssel foglalkozó szakemberekre. A hatás alapja, hogy a fejlesztés az intézményi információs rendszerek esetén mind adattartalomban, mind a jelentésekhez szükséges adatok gyűjtésében és feldolgozásában, mind pedig a jelentési és visszajelzés-feldolgozási mechanizmusaikban jelentős átalakulást és megújulást fog kiváltani. A célcsoport elérésben kulcsszerepet kapnak az ellátó intézményeknél működő orvosi könyvtárak, amelyeknek a tartalomszolgáltatásba való bevonása révén hatékonyabbá válhat a teljes célcsoport elérése. Az orvosi könyvtárak disszeminációs feladatokat látnak el. Létszám: 110 000 fő (a GYEMSZI 2011. évi létszám-statisztikai jelentése alapján) Hatásterület: Javul a jelentések készítésének a hatékonysága, csökken a hibák száma, csökken a hibaágak késleltetési ideje, ezáltal az intézményi adatjavítások gyorsulnak, csökken az időbeli késés miatt tisztázhatatlan váló (pl. a külföldi, a potyautas, a hamis adatokkal visszaélő) esetek száma. A homogénebb (jelentési és törzsadat-frissítési) mechanizmusok révén csökken az adminisztratív terhelés. Az optimalizálódó jelentési rendszerben, a redundanciák kiszűrése révén, csökkenő jelentésküldési feladat. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az érintett intézmények munkatársai számára az intézményi bérfinanszírozás jelentés-függő volta miatt közvetlen érdekeltség érzékelhető. 2.2.1.5 Egészségügyi IT szolgáltatók A rendszerek fejlesztése révén szabályozottabbá válik a szolgáltatók által fejlesztett és támogatott információs rendszer tartalmi és folyamatelemei. A törzspublikáció révén kiváltásra kerülhetnek a jelenlegi master data management (MDM) megoldások, amelyek az eltérő adatforrások esetén eddig
9
jellemzően heterogén megoldásokat (pl. letöltött állományok manuális betöltése, kézi rögzítés jogszabály szövege alapján, stb.) igényeltek. A jelentési rendszer fejlesztése révén egyszerűsödik, közös mederbe terelődik a jelentéskészítés, illetve a létrejövő üzenettovábbítási infrastruktúra a gépi interfészek használatát is lehetővé teszi. Létszám: 150 fő Hatásterület: Csökken a jelentési modulok és a törzsadat-kezelő összetevők heterogenitása, ezáltal hatékonyabbá válik a rendszerek üzemeltetése, csökken a törzsadat és jelentési változások esetén igényelt fejlesztési erőforrás, azaz összességben a rendszerek fenntartásának költségei. Társadalmi-gazdasági jellemzők: A szolgáltatók behatárolása esetén érvényesül a Pareto-elv, a fekvőbeteg-ellátás terén 4-5 szolgáltató, a járóbeteg-ellátásban egy tucat szolgáltató érintetté válása az egészségügyi intézmények döntő részének érintettségét fogja kiváltani. 2.2.2 Közvetett célcsoportok A közvetlen célcsoportot azok alkotják, akik közvetlen nem használják a projekt eredménytermékeit, de áttételesen, közvetett mechanizmusok révén a projekt hatással bír a helyzetükre. 2.2.2.1 Egészségügyi oktatási intézmények A egészségügyi képzésnek – mind graduális, mind posztgraduális szinten – részét képezi a törzsadatokkal, nyilvántartásokkal és jelentésekkel kapcsolatos tematika. Mindez nem csak az évi 1000 fő körüli orvosi, de a közel nagyságrenddel nagyobb szakdolgozói, vagy a kb. 50 fős ügyvitel-szervezési szintű BSc képzést is érinti. Létszám: 350 fő (teljes érintett oktatói létszám) Hatásterület: A törzsadatok és nyilvántartások egységes, transzparens elérhetősége tisztább, egységesebb folyamatokat eredményezhet, amelyek következményeképpen eredményesebb tud lenni a vonatkozó képzés, nőhet a megszerezhető szaktudás értékállósága, csökken a technológiafüggősége, jobban előtérbe kerülhetnek a szakmai elemek. Erősödhet a graduális és posztgraduális képzés szakmai tartalma, mérséklődhet a jelenlegi heterogenitás, elmaradott technológia miatti technológia-túlsúlyos képzési összetevők aránya. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az oktatási intézményi kör kiemelt hatást tud gyakorolni az ágazatba belépő új munkavállalók felkészítésében, az megfelelő attitűd kialakítására. 2.2.2.2 Kutató és elemző intézmények Az ágazat kutató és elemző intézményeinek tevékenységében fontos elem a keletkező egészségügyi adatok hasznosítása, forrásként való felhasználása. Munkájuk eredményességét, az eredmények minőségét alapvetően befolyásolja, hogy az adatok mennyiben épülnek közös nyelvezetre, illetve milyen mértékben torzítottan tükrözik az ellátórendszer valós folyamatait. Létszám: 130 fő
10
Hatásterület: A törzsadatok publikációs rendszere révén csökken az ágazat különböző intézményeiből származó adatok értelmezési inhomogenitása, azonos fogalmak esetén egységesen lesznek kezelhetők a jellemző adatok, attribútumok. A jelentési rendszerek korszerűsödése egyrészt hozzájárul a gyűjtött adatok pontosabb voltához, a javítások jóval kisebb késleltetéssel való megjelenéséhez, másrészt a központi feldolgozórendszer szolgáltatásai lehetővé teszik az adatgyűjtések (pl. regiszterek töltésének) újszerű kialakítási módjait, ezáltal az intézményi szinten elérhető adatok szélesebb körű, strukturáltabb feldolgozását. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Az intézmények eredményességének növekedése mind az ágazatirányítás, mind a szakmai döntéshozatal számára értékesebb bemenetet eredményez, így szerepüket várhatóan erősíteni fogja. 2.2.2.3 Egészségügyi IT ipar szereplői A Széll Kálmán Tervben is kiemelt egészségügyi IT ipar sikeressége mind az ellátórendszer támogatása, mind pedig a nemzetközi eredményesség kapcsán remélhető húzóerő kapcsán révén befolyásolja az ellátórendszer működését, illetve természetesen gazdasági hatása révén javítja a nemzetgazdaság helyzetét. Létszám: 2000 fő Hatásterület: A megújuló jelentési rendszer által pontosabban és naprakészebben leképezett egészségügyi ellátási adatok javítja a szereplők döntéseinek hatékonyságát. A szektor központi intézményei által a for-profit szereplők számára nyújtott pontosabb szolgáltatások magasabb értéke segítheti az egészségügyi forráshiány mérséklődését. A törzsadatok publikációs rendszere által is jelentősen megerősített egységesítési, szabványosítási folyamat előrehaladása növeli az ipari szereplők termékeinek értékállóságát, nemzetközi értékesítési potenciálját. Társadalmi-gazdasági jellemzők: A szereplők az IT szegmens dinamikusan fejlődő szeletét képezik, amely külön hangsúlyt kapott az Új Széchenyi Tervben is, mint a hazai gazdaság dinamizálásának egyik lehetséges forrása. 2.2.2.4 Lakosság Ugyan a publikációs rendszerhez kapcsolódó tartalomszolgáltatás hozzájárul a lakosság felé nyújtandó transzparencia fokozásához, de a közvetlen lakossági hasznosítás esélye viszonylag alacsony szintre becsülhető. Ugyanakkor az ellátórendszer hatékonyságának növekedése közvetlen módon alapvetően befolyásolni képes a lakosság ellátási színvonalát. Főképp a közhiteles törzsek használatából fakadó magasabb adatvagyonhasznosulás és megalapozottabb döntés-előkészítés, illetve a jelentési rendszerek hatékonyabb működése javíthatja az ágazatirányítás szerveinek az ellátás minőségével és a forrásallokációval kapcsolatos eredményesebb döntéshozatalát, amely közvetlen módon hozzájárul a lakosság egészségügyi állapotának javításához, illetve a társadalmi költségek mérséklődéséhez. Létszám: 10 000 000 fő
11
Hatásterület: Az adatkezelés megbízhatóságának növekedése a rendelkezésre állás emelkedését, az adatkezelési hibákból fakadó kockázatok mérséklődését eredményezi. A finanszírozási rendszer hatékonyabb, kisebb késleltetésű, ellátókat jobban kiszolgáló megoldása csökkenti a társadalombiztosítás indokolatlan költségeit, ezzel hozzájárul a biztosítottakra fordítható források megtartásához, illetve a potyautasok hatékonyabb kiszűrése révén növelheti a társadalombiztosítási befizetési hajlandóság növelését, vagyis az egészségügyi források magasabb szintjét. Társadalmi-gazdasági jellemzők: Bár látszólag az ellátórendszer közvetlenül csak az ellátandó, „beteg” populációval áll kapcsolatban, valójában azonban az érintettség a prevenció erősödése révén az egész népesség számára pozitív hozadékot eredményez. 2.2.3 Érintettek A projektben érintettek körét azon csoportok alkotják, akik a projekt eredményeit nem használják, azonban a projekt kidolgozásában, tervezésében és működtetésében (az eredmények fenntartásában) kulcsfontosságú szerepet játszanak. 2.2.3.1 Ágazati szakmai szervezetek A fejlesztés során létrejövő infrastruktúra és mechanizmusok révén megnyílik a lehetőség a létező ágazati törzsállományok számának jelentős, akár nagyságrendi mértékű bővítésére is. A szemantikus interoperabilitás számos területen (pl. EHR szakmai összetevők, szolgáltatásallokációs kódtörzsek, statisztikai adatösszetevők) igényli ezek folyamatos fejlődését, amelynek alapja a kommunikáló közösség szakmai véleményformálóinak jellemzően konszenzusos kodifikációs tevékenysége. Ezt a kört elsősorban a szakmai szervezetek (Szakmai Kollégium tagozatok, szaktársaságok munkacsoportjai, stb.) jelentik. A fejlesztés szakmai tervezését végző munkacsoportok az érintett ágazati szereplők bevonását kezdeményezhetik, akiknek véleményét igénybe veszik a kellően széles körben elfogadható megoldások megalkotásához. Létszám: 2000 fő Hatásterület: Új törzsek létrehozásának és elérhetővé tételének segítése, egy-egy törzs esetén a nemzeti szintű egységesség megteremtésének hatékonyabb módja, a szakmák közötti transzparencia, vagy akár csoportmunka elősegítése. Társadalmi-gazdasági jellemzők: A szakmai szervezetek a szakmai tartalmak fejlődésének elsődleges motorjai, érdekeltségük alapvetően a területükhöz tartozó információáramlás modernebb, hatékonyabb formáinak kialakítási szándékában érhető tetten. […] 2.3.2.2 A rendszer által kezelendő törzsek A projekt során az alábbi törzseknek az egységes publikációs rendszerbe bevonása látszik indokoltnak. A végleges publikációs kör kialakítása a fejlesztés megfelelő munkaszakaszában fog megtörténni.
12 Adatgazda EEKH
ÁNTSZ
OEP
GYEMSZI
Törzs Egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartása Egészségügyi szakdolgozók nyilvántartása Egészségügyi szakértői tevékenység nyilvántartása Szakterületek nyilvántartása Egészségügyi szolgáltatók, az általuk végezhető, engedélyezett szakmák és működési engedélyek nyilvántartása (OTH) Egészségügyi szolgáltatók telephelyei Személyi joggal rendelkező gyógyszerészek nyilvántartása (OTH) Háziorvosi működtetési jogra (praxisjog) vonatkozó engedélyek nyilvántartása (OTH) Országos Transzplantációs Nyilvántartás (OKBI) Fekvőbeteg-, valamint a járóbetegellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségének nyilvántartása (OTH) Egészségügyi szolgáltatók közfinanszírozott kapacitásainak nyilvántartása (OTH) Egészségügyi szolgáltatók betegbeutalási területi rendje (OTH) Egészségügyi szolgáltatók ügyeleti, készenléti ellátásának területi rendje (OTH) Gyógyszertárak ügyeleti, készenléti rendje (OTH) TAJ nyilvántartás (korlátozott jellemzőkkel) Bejelentett személyek jogviszonynyilvántartása TAJ-háziorvos összerendelés Támogatással rendelhető gyógyszerek és GYSE Finanszírozott egészségügyi szolgáltatók Finanszírozott gyógyszertárak Vényírási szerződéssel rendelkező orvosok és pecsétszámok nyilvántartása Homogén betegségcsoportok jegyzéke (HBCS) Finanszírozási jegyzékek (nem jogszabály által definiáltak) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek nyilvántartása (OGYI) Gyógyszer-alkalmazási előírások nyilvántartása (OGYI) Gyógyszerek betegtájékoztatóinak nyilvántartása (OGYI) Egyenértékű gyógyszerek nyilvántartása (OGYI) Integrált Egészségügyi Infrastrukturális Adatbázis (EMKI) Betegségek nemzetközi osztályozása, BNO (IRF) Orvosi eljárások nemzetközi osztályozása, OENO (IRF) Funkcióképesség, fogyatékosság és
Megjegyzés
Becsült entitásszám 250 000 50 000 250 000 1000 200 22 000
10 000 3 000 7 000 2 000 50 000
110 000 50 000 2 000 2 500 9 500 000 9 000 000 9 500 000 5 000 13 000 2 500 50 000 2 500 jegyzékenként eltérő 5 000 5 000 5 000 5 000 20 000 10 000 12 000 1 000
13 egészség nemzetközi osztályozása, FNO (IRF) Kistérségek Települések Irányítószámok (?) Egészségügyi szakmacsoportok és szakmák Egészségügyi szolgáltatók típusai Finanszírozási kódtáblák
KIM-től átvéve KIM-től átvéve KIM-től átvéve Jogszabály által definiált Jogszabály által definiált, illetve saját katalogizációs rendszer Jogszabály által definiált
250 3 200 10 000 150 100 táblánként eltérő
A táblázatban két olyan adatkör is szerepel, amelynek kezelését a GYEMSZI a hagyományos adatgazdai szerepkörtől eltérően biztosítja. Az ágazaton kívüli adatgazdáktól – a nevezett (ld. irányítószám, megyekódok) törzsek esetén a közigazgatásból – származó adatokat a GYEMSZI teszi az ágazat számára publikálttá. Hasonlóképpen, a jogszabályok által expliciten meghatározott értékkészletű törzseknek az egységes szolgáltatási környezetbe való bekerüléséről és karbantartásáról is a GYEMSZI gondoskodik. Ez utóbbi esetben a kódtörzs szolgáltatás adattartalmának létrehozása és karbantartása döntően egy egyszerű technikai feladatra korlátozódik, nevezetesen az aktuális jogszabályok szerinti változások (pl. kód, megnevezés, érvényesség) rögzítésére. Az ágazaton kívüli adatgazdáktól származó törzsek körébe tartoznak azok a nemzetközi törzsek, amelyek hazai lokalizációja – hasonlóképpen az ágazaton kívüli törzsek említett közzétételi folyamatához – a GYEMSZI által kerül megvalósításra. Ennek környezete, részletes szabályozása a 2.3.1. pontban részletezett jogi tevékenység során kerül kidolgozásra. A rendszer által kezelendő adatok fent felsorolt körét a megjelölt adatgazdák biztosítják. Az – elsősorban a 2.1.3.1. pont alatt részletezett operatív részcélok mentén az – adatgazdák kapcsolódó folyamatainak feltérképezése, a szabályozási környezet és a felelősségi körök részletes meghatározása – a 2.3.1.5.1. pontban részletezett szakmai tartalommal – a projektnek a 2.3.1. pontban részletezett szabályozási munkaszakaszának keretében kerül megvalósításra. […] 2.3.3.2.1 Egységesítendő adatszerkezetű és azonosítási rendszerű entitások • Egészségügyi szolgáltató (intézményi és egységszint, hierarchiákkal) • Személy (ellátás alanya, SOC) (azonosítókkal, személyes adatokkal) • Személy (ellátó) (orvos vagy más eü. személyzet) • Egészségügyi szolgáltatás (jelenleg nem létező!) • Diagnózis • Egészségügyi beavatkozás • Egészségügyi ellátás • Vény • Betegnek be/kiadott gyógyszer • Beutaló […] 2.4.2.4 A Kooperatív tér elemei
14
Az ábra a Kooperatív tér logikai szerkezetét mutatja be. A fejezetben ismertetjük a tér felépítését, annak elemeit és az elemekhez kötődő szolgáltatásokat, a működésükkel kapcsolatos elvárásokat.
2.4.2.8 Intézmények és szereplők leképezése A Kooperatív tér minden szolgáltatása és adatkezelési művelete kötelezően kötődik egy-egy intézményhez – illetve annak térbeli megjelenítéséhez. Az egyes intézmények leírása szabványos formátumú, tartalmazza az intézmények természetes és térbeli jellemzőit és tulajdonságait egyaránt. A tér ezen túlmenően az intézmények felelősségi és hatásköreit is leképezi, azokat megjeleníti és kezeli. A leírások a „B” térrészben megvalósított specifikus adatbázisban jönnek létre, az adatok kezelését biztosító műveleteket egyrészt az adatbázis önmaga, másrészt a „B” térrészben megvalósított Ágazati portál szolgáltatja. Az intézmények leképezésén túlmenően a tér megjeleníti azokat a természetes szereplőket is, melyek a szolgáltatásokat saját identitásuk jogán igénybe vehetik – elsősorban orvosok, egészségügyi dolgozók. A természetes szereplők leírása az intézményekétől eltérő struktúrájú és tartalmú, a felelősség-hozzárendelés és hivatkozási feloldás követelményeinek mindazonáltal megfelel. A szereplők ilyen leképezése a térben nem egyezik meg azok bejelentkezését, illetve jogosultságait és szerepköreit szabályozó jogosultsági rendszerbeli
15
megfelelőivel. A térbeli leképezés attól független, a tér különféle komponensei hierarchiájának jelzésére, az egyes események és adatreprezentációk felelősségi összerendeléseinek biztosítására szolgálnak. A térben leképezett intézményi és természetes szereplő a jogosultsági rendszer mellett a közhiteles nyilvántartások között is megjelennek (például egészségügyi dolgozók nyilvántartása). A térben történő leképezést úgy kell kialakítani, hogy képes legyen átjárást biztosítani a három különböző célú nyilvántartások között. 2.4.2.9 Ügymenetet támogató szolgáltatások 2.4.2.9.1 Tesztelés támogatása A térhez csatlakozó szereplők rendszereinek fejlesztéséhez biztosítani kell tesztelési lehetőséget. A tesztelést a mindenkori tér teljes funkcionalitására biztosítani kell. A tesztváltozatú működésben elérhető és kezelhető információk semmilyen módon sem tartalmazhatnak valós adatokat, csak generált információk jeleníthetők meg. A fentiek alól kivételt képeznek a közcélú, általános nyilvántartások (például kódszótárak). Ilyen jellegű információk esetén megengedett a valós, üzemi adatok elérése, de módosítása tilos. A tesztelés célú instanciákat szigorúan el kell választani az üzemi működést biztosítóktól. […] 2.4.4.1 Általános szempontok A Kooperatív tér teljes körű kiépítését az e-Health koncepciót megvalósító projektek összessége teremti meg. Mivel az egyes projektek költségvetése önállóan kerül meghatározásra, illetve a fejlesztések eredményeként létrejövő megoldások egymással együttműködni képes, integrálható informatikai rendszereket valósítanak meg, szükséges az egyes projektekkel szemben általános műszaki elvárásokat megfogalmazni.” Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a 2013. december 20. napján közzétételre megküldött felhívásával, amely a Közbeszerzési Értesítőben a 23635/2013. szám alatt jelent meg 2013. december 23-án - a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „OTH – Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszerhez kapcsolódó fejlesztések” tárgyban. A felhívás II.2.1) Teljes mennyiség vagy érték pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg: „Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése című, TIOP 2.3.2/12/1 és KMOP – 4.3.3/A-12 jelű projekt keretében a Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszerhez kapcsolódó alábbi fejlesztések elvégzése: a) A szakellátási kapacitások nyilvántartásának létrehozása és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe
16
b) A gyógyszertárak, mint egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának létrehozása és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe c) Praxisnyilvántartás létrehozása és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe. A nyertes ajánlattevő(k) feladata mindhárom részfeladat esetében: - a kialakított megoldások magyar nyelvű műszaki dokumentációjának elkészítése, - az aktualizált folyamatleírások elkészítése, - az alkalmazás felhasználói és üzemeltetési leírásának elkészítése, valamint - a felhasználók és üzemeltetők oktatása. Az elvégzendő feladatok részletes leírását a dokumentáció tartalmazza.” A felhívás V.2. pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés Európai Uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos, melynek azonosítója: TIOP 2.3.2/12/1 és KMOP – 4.3.3/A-12. A dokumentáció mellékletét képező műszaki leírás az alábbiakat is tartalmazta: „A megvalósítás tárgya az alábbi részfeladatokat foglalja magában: a) A szakellátási kapacitások nyilvántartásának létrehozása – ideértve a járó és fekvőbeteg szakellátás kapacitásait, a tartalékkapacitásokat és az előzetesen befogadott kapacitásokat - valamint az ellátási területek (TEK) nyilvántartásának a kiépítése a járó – ideértve a járóbeteg szakellátás és az alapellátás - és fekvőbeteg szakellátás szolgáltatóinál és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe. b) A gyógyszertárak, mint egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának létrehozása és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe. c) Praxisnyilvántartás - azaz a járási népegészségügyi intézetek által kiadott, és az OALI hatáskörébe jogszabály alapján rendelt nyilvántartás, melynek alapja az alapellátási körzetek - létrehozása és az így kialakított adatok és rögzítési folyamatok illesztése az OTH eGEN elnevezésű Működési engedély nyilvántartó rendszerébe. A nyilvántartás szükségességét és adattartalmát Kormányrendelet meghatározza.” A felhívás IV.3.4) pontjában ajánlattételi határidőként 2014. január 10. napjának 10 órája került meghatározásra.
17
Az ajánlatkérő 2014. február 7. napján megküldte az eljárás összegezését az ajánlattevők részére, majd 2014. március 7. napján megkötötte a vállalkozási szerződést az összegezésben nyertesként megjelölt Main Kft.-vel. A szerződés 3.3 pontjában a felek a vállalkozói díjat nettó 49.660.000.-Ft-ban jelölték meg. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2014. november 26. napján a 2011. évi Kbt. 122/A. § alkalmazásával ajánlattételi felhívás három gazdasági szereplő részére történő megküldésével közbeszerzési eljárást indított „Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal között létrejött, a jogszabályban rögzített feladataik végrehajtására kötött adat- és információcsere együttműködési megállapodás megvalósításához kapcsolódó mérnöki szakértői feladatainak ellátása” tárgyban. A felhívás b) pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „A közbeszerzés tárgya és mennyisége, CPV kódja: Vállalkozó feladata az alábbi három adatkört érintő adatküldő/fogadó interfész(ek) fejlesztések megvalósítása: 1. Az Eütv. 113/ A. § (3) bekezdés szerinti folyamatos, elektronikus úton történő adategyeztetés folytatása az Eütv. 112. § (4) bekezdés t) pontja szerinti adatok tekintetében az EEKH és az OTH között; 2. Az Eütv. 114. § (2) bekezdés m) pontja szerinti adatok személyazonosításra alkalmas módon történő továbbítása az EEKH mint humánerőforrás-monitoring rendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv részére; 3. A bárki számára megismerhető adatok átadása az OTH részére. Vállalkozó feladatát képezik továbbá a megvalósítandó új interfészekhez kapcsolódóan, a meglévő OSZIR rendszert érintő (Járványügy, Authentikációs modul, stb.) fejlesztések megvalósítása legfeljebb 75 szakértői nap terjedelemben […]. A szerződés keretében ellátandó feladatok részletezését az ajánlattételi dokumentáció 1. Függelékét képező Műszaki Leírás tartalmazza.” A felhívás g/I) alpontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ellenszolgáltatás Megrendelő általi megfizetése európai uniós forrásból – 70%-ban a TIOP-2.3.212/1-2013-0001, 30%-ban a KMOP-4.3.3.A-12-2013-0001 jelű projektek támogatási szerződése alapján – történik. A felhívás b) pontjában hivatkozott 1. számú Függelékben az ajánlatkérő az alábbiakat is meghatározta: „1 Bevezető Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (továbbiakban OTH) és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (továbbiakban EEKH) által közösen kialakított együttműködési megállapodásban rögzítésre került a felek jogszabályban rögzített feladatainak végrehajtását szolgáló adat- és információcsere formája.
18
A megállapodásban foglaltak teljesítéséhez az OTH jelen beszerzést indítja. A beszerzés célja az alábbiakban bemutatásra kerülő műszaki tartalmú, három adatkört érintő adatküldő/fogadó interfész(ek), illetve további, kapcsolódó fejlesztési feladatok megvalósítása. 2 Fejlesztési feladatok 2.1 Első adatkör Az Eütv. 113/A. § (3) bekezdés szerinti folyamatos, elektronikus úton történő adategyeztetés folytatása az Eütv. 112. § (4) bekezdés f) pontja szerinti adatok tekintetében az EEKH és az OTH között. Az OTH az EEKH részére XML alapon biztosítja a jelen mellékletben meghatározott adatok megismerhetőségét. Az XML sémát az adatot szolgáltató határozza meg. Az XML állomány az egészségügyi szolgáltatókról a következő adatokat tartalmazza: • az egészségügyi dolgozó alapnyilvántartási száma • az egészségügyi dolgozó alapnyilvántartásának jogszabályban meghatározott típusa • az egészségügyi dolgozóval egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató megnevezése • az egészségügyi szolgáltató 6 jegyű azonosítója • az egészségügyi tevékenység végzésének helye. A fent felsorolt adatokat az OTH első alkalommal teljeskörűen bocsátja az EEKH rendelkezésére, a továbbiakban az adatbázisban bekövetkező módosításokat webservice alkalmazásával napi frissítéssel teszi folyamatosan elérhetővé. A webservice specifikációját az adatszolgáltató határozza meg. 2.2 Második adatkör Az Eütv. 114. § (2) bekezdés m) pontja szerinti adatok személyazonosításra alkalmas módon történő továbbítása az EEKH mint humánerőforrás-monitoring rendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv részére Az OTH az EEKH részére XML alapon biztosítja az Ehi. 6. § (4) bekezdésében, valamint a 6/A. § (2) bekezdésében megjelölt adatok továbbítását. A továbbított adatkörök: 1. Az XML állomány az OTH által az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi szolgáltatók szervezeti egységeiről, az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egy szakmán belül végezhető egyes tevékenységekről, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről, valamint az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatairól vezetett nyilvántartás tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza: 1) az egészségügyi szolgáltató: a) cégnevét,
19
b) adószámát, c) az OTH által meghatározott egyedi azonosító számát, 2) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat: a) helységnév, b) utca, házszám, c) postai irányítószám, 3) az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön: a) az engedélyezett egészségügyi szakmákat a hozzájuk tartozó kóddal, és az ellátási forma megnevezését a hozzá tartozó kóddal, b) a közszolgáltatásban való részvételének tényét, c) az engedélyezett egészségügyi szakma miniszteri rendeletben megállapított progresszivitási szintjét, d) a szervezeti egység OTH által kiadott egyedi azonosítóját, e) a 3) pont a) alpont szerinti szakmák szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint, f) a járóbeteg-szakellátásban és az alapellátásban a heti rendelési időt, az alapellátásban a rendelkezésre állási időt napi bontásban, valamint a helyettesítésre vonatkozó adatokat, g) a szervezeti egységhez tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt. 2. Az XML állomány az OTH által az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az Eütv. 108/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személyekről vagy szervezetekről, valamint az Eütv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szabadfoglalkozású jogviszonyban álló személyekről vagy szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartás tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza: 1) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató a) cégnevét, egyéni vállalkozó esetén nevét, b) adószámát, c) az OTH által meghatározott egyedi azonosító számát, 2) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló telephelyére vonatkozó következő adatokat: a) helységnév, b) utca, házszám, c) postai irányítószám, 3) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan: a) a gyakorolható egészségügyi szakmát vagy szakmákat a hozzájuk tartozó kóddal és az ellátási forma megnevezését a hozzá tartozó kóddal,
20
4) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató nevében személyesen szolgáltatást nyújtó természetes személy vagy személyek a) alap- és működési nyilvántartási számát. A két adatkör továbbításának további részletei a projekt specifikációs szakaszában kerülnek meghatározásra. 2.3 Harmadik adatkör A bárki számára megismerhető adatok átadása az OTH részére Az EEKH az OTH részére XML alapú webservice-en keresztül biztosítja az együttműködési megállapodásban megjelölt nyilvántartásban szereplő adatok megismerhetőségét. Az EEKH az OTH által biztosított tárhelyre első alkalommal teljes körűen megküldi a jelen mellékletben megjelölt adatokat valamennyi egészségügyi dolgozó tekintetében (mely adatok betöltése, összepárosítása a jelenlegi adatokkal Ajánlattevő feladata), majd napi rendszerességgel az adatbázisban történt módosításokat tartalmazó adatokat teszi elérhetővé. Az XML sémát és a webservice specifikációját az adatszolgáltató határozza meg. Az XML állomány a következő adatokat tartalmazza: • titulus • vezetéknév • keresztnév • alap- és működési nyilvántartási szám • alap- és működési nyilvántartás jogszabályban meghatározott típusa (orvos/fogorvos, gyógyszerész, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó, egészségügyi szakdolgozó) • működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontja • szakképesítés(ek), valamint szakirányú továbbképzések megnevezése • szakképesítés(ek)ről, valamint szakirányú továbbképzésekről kiállított oklevél kiállításának időpontja • a korlátozott alkalmasság ténye. A felhívás m) pontjában ajánlattételi határidőként 2014. december 15. napjának 10 órája került meghatározásra. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőként megjelölt Webstar Csoport Kft.-vel 2015. január 26. napján vállalkozási szerződést kötött, amelynek 6.2.1. pontjában a felek nettó 5.050.000.-Ft vállalkozási díjat határoztak meg. Az Állami Egészségügyi Képzési Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 8. § (1) és (2) bekezdései szerint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet elnevezése 2015. március 1. napjával Állami Egészségügyi Ellátó Központra változott.
21
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (korábban: GYEMSZI) 2015. május 18. napján a 2011. évi Kbt. 122/A. § alkalmazásával ajánlattételi felhívás öt gazdasági szereplő részére történő megküldésével közbeszerzési eljárást indított „Az Egységes Egészségügyi Szervezeti Tér (továbbiakban: EESZT) rendszer tesztelési feladatainak elvégzése, valamint a rendszerintegrációban történő részvétel” tárgyban A felhívás 4. pontja az alábbiakat tartalmazta: „A közbeszerzés tárgya és mennyisége A beszerzés tárgya: Az Egységes Egészségügyi Szervezeti Tér (továbbiakban: EESZT) rendszer tesztelési feladatainak elvégzése, valamint a rendszerintegrációban történő részvétel az ajánlati dokumentációban foglaltak szerint A beszerzés mennyisége: - 1 db tesztspecifikációs dokumentum - 1 db funkcionális és teljesítménytesztelési ütemterv - 1 db funkcionális teszteset-gyűjtemény véleményezéséről készült dokumentum elektronikus formátumban - 1 db funkcionális teszteredmény dokumentum elektronikus formátumban - 1 db integrációs kézikönyvhöz készített Interjúk dokumentációi - 1 db Integrációs kézikönyv - 1 db Központi üzleti napló készítéséhez szükséges Interjúk dokumentációi - 1 db Központi üzleti napló szolgáltatás tervezési segédlet - 1 db Hiteles dokumentációkhoz készített Interjúk dokumentációi - 1 db Hiteles dokumentumok használatának tervezési segédlete - 760 óra tesztelői tevékenység.” A felhívás 19. pontjában az alábbi előírások szerepeltek: „Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatok: Jelen projekt Európai Uniós támogatásból finanszírozott, a projekt azonosítószáma: TIOP-2.3.2-12/1-2013-0001 / KMOP-4.3.3.A-12-2013-0001.” A felhívás 13. pontjában az ajánlatkérő 2015. június 4. napjának 11 óráját határozta meg ajánlattételi határidőként. Az ajánlatkérő 2015. július 24. napján vállalkozási szerződést kötött a SecurIT Informatikai Biztonsági Kft.-vel, amelynek 4.1. pontjában a felek nettó 20.998.800.-Ft vállalkozói díjban állapodtak meg. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 14. §-a szerint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási
22
Hivatal (a továbbiakban: EEKH) elnevezése 2015. március 1. napjával Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központra változott. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ 2015. július 1. napján a 2011. évi Kbt. 122/A. § alkalmazásával az ajánlattételi felhívás három gazdasági szereplő részére történő megküldésével közbeszerzési eljárást indított „Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ és az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér közötti adatkapcsolat kialakítása és kapcsolódó szoftverfejlesztések” tárgyban. A felhívás 4-6., valamint 19. pontjaiban az alábbi előírások szerepeltek: „4. A közbeszerzés tárgya, mennyisége: A közbeszerzés tárgya: Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ és az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér közötti adatkapcsolat kialakítása és kapcsolódó szoftverfejlesztések A közbeszerzés mennyisége: • Egyedi azonosító bevezetése egészségügyi alapnyilvántartási típusonként • Változáskövetés elkészítése az ENKK adatbázisaiban • ENKK Teszt környezet létrehozása a publikációval érintett nyilvántartások adatbázisai tekintetében • A nyilvántartások publikálásához, jelentések továbbításához szükséges ENKK és EESZT közötti Interfész kialakítása • Az ENKK és az Ügyfélkapu közötti adatkapcsolat megvalósítása viszontazonosítás céljából. A részletes feladatleírást a dokumentáció tartalmazza.” 5. A szerződés meghatározása: Vállalkozási szerződés a „TIOP-2.3.2-12/1-2013-0001 - KMOP-4.3.3.A-122013-0001” kiemelt projekthez kapcsolódóan „informatikai fejlesztés megvalósítása az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ részére” tárgyú közbeszerzési eljárás tárgyát képező informatikai fejlesztések 2015. augusztus 28-ig történő megvalósítására. 6. A szerződés időtartama / a teljesítés határideje: A feladat-megvalósítás tényleges megkezdésének időpontja a szerződés aláírásának napja. A feladat-megvalósítás befejezési időpontja: 2015. augusztus 28. 19. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatok: TIOP-2.3.2-12/1-2013-0001 KMOP-4.3.3.A-12-2013-0001.” Az ajánlatkérő 2015. augusztus 18. napján kötötte meg a vállalkozási szerződést a nyertesként megjelölt SecurIT Informatikai Biztonsági Kft.-vel, amelynek 4.1. pontjában a felek nettó 10.044.000.-Ft vállalkozói díjat határoztak meg.
23
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2015. július 3. napján a 2011. évi Kbt. 122/A. § szerinti eljárást indított „Az egységes egészségügyi szolgáltatási térhez kapcsolódás képességének megteremtése” tárgyban, melynek ajánlattételi felhívását e napon három gazdasági szereplő részére küldte meg. Az ajánlati felhívás b) pontjában az alábbi előírások szerepeltek: „a közbeszerzés tárgya és mennyisége, CPV kódja: A „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszer - Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése” című, TIOP-2.3.2-12/12013-0001 és KMOP-4.3.3.A-12-2013-0001 azonosító számú kiemelt projektek keretében „az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) kapcsolódás képességének megteremtése”. Fő feladatok: 1. Az EESZT által az OTH-tól igényelt adatok és adatkapcsolatok felmérése 2. A szükséges fejlesztési és adattisztítási munkálatok felmérése, megtervezése 3. Az adatkapcsolathoz szükséges fejlesztések elvégzése 4. Az OTH belső rendszereiben szükséges kapcsolódó integrációs feladatok megvalósítása 5. Az adattisztítási munkálatok elvégzése 6. Egy adatkapcsolat tesztelése 7. Dokumentáció elkészítése A Vállalkozó által a szerződés keretében ellátandó feladatok részletezését az ajánlattételi dokumentáció l. Függelékét képező Műszaki dokumentáció tartalmazza.” A felhívás g/I) alpontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ellenszolgáltatás Megrendelő általi megfizetése európai uniós forrásból – 70%-ban a TIOP-2.3.212/1-2013-0001, 30%-ban a KMOP-4.3.3.A-12-2013-0001 jelű projektek támogatási szerződése alapján – történik. A felhívás b) pontjában hivatkozott 1. Függelékben az ajánlatkérő az alábbiakat is meghatározta: „Beszerzés célja A beszerzés célja a TIOP-2.3.2/12/1 és KMOP-4.3.3/A-12 projektben megvalósítandó EESZT kapcsolódás képesség megteremtése. A beszerzendő tevékenység célja, hogy kialakítsa az OTH érintett rendszereiben a képességet az EESZT-hez való kapcsolódásra, és egy konkrét kiemelt interfész (törzsadat interfész) felkonfigurálásán és tesztelésén keresztül igazolja is vissza a megszerzett képességet annak érdekében, hogy az éles üzemben elinduló EESZT-hez való kapcsolódás során a szükséges minimális testre szabás és finomhangolást követően az OTH érintett rendszerei zökkenőmentesen csatlakozni tudjanak az éles üzemben működő szolgáltatási térhez.”
24
A felhívás m) pontjában ajánlattételi határidőként 2015. július 20. napjának 10 órája került meghatározásra. Az ajánlatkérő 2015. augusztus 31. napján vállalkozási szerződést kötött a nyertesként megjelölt Capsys Informatikai Kft.-vel, amelynek 4.1. pontjában a felek nettó 13.200.000.-Ft-ban rögzítették a vállalkozói díjat. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ajánlatkérő 2015. október 26. napján indikatív ajánlatkérést küldött a DigitDic.Kft., az Avender Kft. és a Csém-Inforg Kft. részére a későbbiekben lefolytatandó „EESZT csatornavédelemhez szükséges tanúsítványok kiadását támogató alkalmazás beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása előzményeként. Az indikatív ajánlat beérkezését követően 2015. november 2. 14:36 perc időpontban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 115. § szerinti eljárás indításaként ajánlattételi felhívást küldött „EESZT csatornavédelemhez szükséges tanúsítványok kiadását támogató alkalmazás beszerzése” tárgyban 5– a 3 indikatív ajánlattételre felkért továbbá a Webtown Kft. és a Remedios Kft. – gazdasági szereplő részére. Az ajánlati felhívásban 2. A közbeszerzés tárgya, mennyisége pontban az ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg: a) Tárgya: szolgáltatás megrendelés (tanúsítványmenedzsment és alkalmazásfejlesztés) b) Mennyisége: A(z) „EESZT CSATORNAVÉDELEMHEZ SZÜKSÉGES TANÚSÍTVÁNYOK KIADÁSÁT TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS BESZERZÉSE” elnevezésű, a TIOP-2.3.2 kódszámú projekt keretében kiépítésre kerülő Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) megnevezésű rendszer megvalósításához kapcsolódó informatikai szakértői tevékenység igénybevétele a műszaki leírásban foglaltak szerint. A Vállalkozási szerződés keretében Vállalkozónak A.) Ki kell fejlesztenie a tanúsítvány kibocsátást és kezelést támogató informatikai alkalmazást. B.) Támogatnia kell a bevezetéshez szükséges eljárások kialakítását. C.) Közreműködnie kell az informatikai alkalmazás bevezetésével kapcsolatosan. Eredménytermékek: - forráskód - felhasználói kézikönyv - telepítő média - átadás-átvételi tesztjegyzőkönyv További részletek a dokumentációban és Műszaki leírásban.
25
A felhívás 5. pontjában a teljesítés határidejeként az ajánlatkérő meghatározta, hogy „A teljesítés határideje Ajánlattevő által az ajánlatban kifejezetten vállalt határidővel kerül rögzítésre a szerződés aláírásakor. A teljesítési határidő az ajánlatok egyik értékelési szempontja, azzal, hogy az nem eshet kívül a projekt fizikai befejezésének napjánál (a felhívás időpontjában benyújtott Támogatási szerződésmódosításban: 2015. november 30.).” Az ajánlatkérő a felhívás 11. pontjában ajánlattételi határidőként 2015. november 6. 10 órát határozott meg. Az ajánlatkérő a felhívás 15. Egyéb információk pontban az alábbiakat is rögzítette: a) Jelen beszerzés Európai Unióból származó forrásból támogatott. Az érintett EU-projekt megnevezése és kódja: „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése” elnevezésű, TIOP-2.3.2-12/1-2013-0001/KMOP-4.3.3.A-12-20130001. A felhívás mellé az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben a Műszaki leírás az alábbiakat is tartalmazza: „A fejlesztés célrendszere igazodik a kormányzat, az ágazatirányítás valamint az operatív program magas szintű céljaihoz. Az Akciótervhez kapcsolódó általános cél a szolgáltatás-orientáltabb, magasabb minőségű és költséghatékonyabb ellátórendszer kialakítása és a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Ennek a célrendszernek a kiemelt részcéljai az egészségügyi szolgáltatók közötti, az ellátások szervezése és nyújtása érdekében történő szabad, de ellenőrzött, nemzeti standardokra alapuló adatáramlásnak, a hatékony együttműködésnek, az előzményi betegadatok és információk közfinanszírozott ellátórendszeren belüli, szabályozott hozzáférésnek a megteremtése, az azonos célú, párhuzamos ellátások csökkentése. A fejlesztés közvetlen célja olyan folyamatszabályozási és korszerű informatikai megoldások kidolgozása és megvalósítása, valamint innovatív adaptálása, melyek lehetővé teszik a kiemelt ágazati közfinanszírozott szolgáltató intézmények közötti, az ellátások szervezése és nyújtása érdekében történő szabad, de ellenőrzött, nemzeti standardokra alapuló adatáramlást. Ennek részeként megvalósul az előzményi betegadatok és információk közfinanszírozott ellátórendszeren belüli, az adatvédelmi normákat és szabályokat betartó hozzáférése, kiegészítve innovatív megoldásokkal. A korszerű adatkezelési technológiák felhasználása lehetővé teszi a betegek digitális önrendelkezésének a támogatását, és az ellátórendszer számára olyan adatkezelési folyamatok elektronizálását és automatizálását, mint a vényrendelés és a regiszterek adatgyűjtési rendszere.”
26
„4. Az ajánlatkérés tárgya A közbeszerzés tárgya a Projekt keretében kiépítésre kerülő Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) megnevezésű rendszer megvalósításához kapcsolódóan szükséges informatikai szakértői tevékenység igénybevétele, a műszaki leírásban foglaltak szerint.” „6. Ajánlattevő feladatai Az EESZT rendszer-együtteshez történő kapcsolódás során a kommunikációs csatorna csak azonosítás után kerül felépítésre. Ez a megoldás azt takarja, hogy a HTTPS session előtt a csatlakozni kívánó külső szereplő (pl. HIS - kórházi információs rendszer) kulccsal azonosítja magát, és csak a kulcs ellenőrzését követően kerül a kommunikációs csatorna felépítésre. A kapcsolódáshoz szükséges kulcsokat az EESZT üzemeltetője osztja ki a csatlakozni kívánó intézmények számára, melyhez biztosítani szükséges a kulcsok kiadását támogató informatikai alkalmazást.” „6.1.4. Csatornavédelem (…) Kulccsal védett csatorna Az architektúra elemei a téren kívülről jövő kéréseket nem különböztetik meg aszerint, hogy honnan kezdeményezték azokat. A tér minden külső kérésre úgy tekint, mintha az interneten keresztül érkezett volna. Felmerül lehetőségként, hogy a kommunikációs csatorna csak azonosítás után kerüljön felépítésre. Ez a megoldás azt takarja, hogy a HTTPS session előtt a csatlakozni kívánó külső szereplő (pl. HIS - kórházi információs rendszer) kulccsal azonosítja magát, és csak a kulcs ellenőrzését követően kerül a kommunikációs csatorna felépítésre. Ez a megoldás a tér szempontjából transzparens, egy esetleg ilyen hálózati kapcsolódási stratégia kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a kulcs beszerzése költséget jelent, és célszerű a csatorna felépítéséhez ugyanazt a kulcsot használni, mint ami az intézményi felhasználónak kerül kiosztásra.” Az ajánlatkérő 2015. november 6. napján 10 órakor megtartotta az ajánlatok bontását, melynek során ismertette, hogy határidőre a DigitDoc Kft. nyújtott be ajánlatot. Az eljárás eredményeképpen 2015. november 23. napján az ajánlatkérő Vállalkozási szerződést kötött a DigitDoc Informatikai Szolgáltató Kft. gazdasági szereplővel. A szerződés 4.1. pontjában a felek 7.600.000.-Ft + ÁFA vállalkozói díjat határoztak meg.
27
Az Európai Bizottság 2015/HU/REGIO/C2/1489/1 számú ellenőrzése során (Jelentéstervezet száma: Ref. Ares(2016)1075278 - 02/03/2016) a 2004/18/EK irányelv 9. cikk (3) bekezdésének megsértését állapította meg. Az EUTAF mint ellenőrző hatóság 2016. december 21. napján készült jelentéstervezetében egyetértett az Európai Bizottság álláspontjával. A jelentéstervezet 2017. január 6. napján került megküldésre a kezdeményező részére. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdései szerint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) 2016. december 31. napjával jogutódlással megszűnt, általános jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A hivatalbóli kezdeményező 2017. március 6-án a Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján benyújtott hivatalbóli kezdeményezésében ismertette a fentebb felsorolt öt közbeszerzési eljárás tárgyát, majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság 2015/HU/REGIO/C2/1489/1 számú látogatása során ellenőrizte a jelen projektet. Az ellenőrzésről készült Ref. Ares(2016)1075278 - 02/03/2016. számú jelentéstervezet 12. számú megállapításában az EUB a tevékenységek mesterséges felosztása miatt szabálytalanságot állapított meg, az alábbi indoklással: „A kedvezményezettek informatikai tanácsadási és fejlesztési szolgáltatások tárgyában 12 különböző szolgáltatási szerződést kötöttek. A szolgáltatások egyetlen, egységes informatikai rendszer és adatbázisainak fejlesztéséhez kapcsolódnak. A szerződések végrehajtásához kapcsolódó feladatok jellegükben hasonlóak, és ugyanolyan tapasztalatot, alkalmazottakat és erőforrásokat igényelnek. A szerződések többségét ráadásul egy éven belül kötötték. Ezért az előbbiekben ismertetett helyzet a tevékenységek mesterséges felosztásának esete, mivel ugyanazon tevékenységek beszerzését 12 alrészre osztották fel. Egy gondosan eljáró ajánlatkérőnek uniós szintű közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, és lehetőséget kellett volna biztosítania a részenkénti ajánlattételre. Ezzel jelentős adminisztratív szinergiákat érhettek volna el, hiszen a közbeszerzésnek, a 12 szerződés végrehajtásának és a 10 társaság eltérő minőségű teljesítményének a koordinálása erőforrás-igényes feladat. A szerződések tárgya és célja megegyezik, felhasználásuk pedig egymással szorosan összefügg, hiszen ugyanarra a rendszerre vonatkoznak a szoftverfejlesztési folyamat különböző szakaszaiban. A kedvezményezett ezért megsértette a 2004/18/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdését, amely kimondja, hogy „[…] szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.”
28
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, mint ellenőrző hatóság a fentiek alapján megvizsgálta az EUB által felsorolt eljárásokat, és a tárgyi öt közbeszerzési eljárással kapcsolatosan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatkérők megsértették a Kbt. egybeszámítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit, mert a szerződések tárgya és célja megegyezik, felhasználásuk pedig szorosan összefügg. Tekintettel arra, hogy az ellenőrző hatóság a fentiek szerinti szabálysértést megállapította és az annak alapját képező jelentéstervezetben foglaltakkal a hivatalbóli kezdeményező egyetértett, kérte a fentiek szerinti jogsértés megállapítását. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme szerint az ajánlatkérő az EESZT csatornavédelemhez szükséges tanúsítványok kiadását támogató alkalmazás fejlesztése tárgyú közbeszerzésben nem a Kbt. előírásainak megfelelően állapította meg az ajánlattételi határidőt. Jelen eljárástípus esetében a Kbt. nem ír elő az ajánlattételi határidő meghatározására minimális időtartamot. A Kbt. 28.§ (4) bekezdése azonban előírja, hogy az ajánlatkérőnek a megfelelő ajánlattételi határidőt a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében kell megtennie. Álláspontja szerint az indikatív árajánlat benyújtására felhívott ajánlattevők versenyelőnybe kerültek más ajánlattevőkhöz képest, mivel a részletes feladatleírást már korábban megtekinthették. Jelen beszerzés tárgya egy tanúsítvány kibocsátó és kezelő informatikai alkalmazás fejlesztése, ehhez kapcsolódóan felhasználói kézikönyv készítése, amely alkalmazásfejlesztés egy speciális rendszer együtteshez kapcsolódik (EESZT), amelyen keresztül várhatóan napi 3000-5000 azonosító kulcs kerül kiadásra, kezelésre. A kezdeményező álláspontja szerint a beszerzés tárgyának összetettségére tekintettel a 3,5 napos ajánlattételi határidő nem elegendő arra, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlattételre képesek legyenek. Jelen esetben a kezdeményező álláspontja szerint nyertes ajánlattevőnek egyértelmű előnyt jelentett az, hogy a feladatleírást egy héttel korábban láthatta, mint más ajánlattételre felhívott cégek, ezáltal az ajánlatkérő eljárása korlátozta a versenyt, emellett nem biztosította a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A hivatalbóli kezdeményező közölte, hogy az ellenőrző hatóság jelentéstervezetét 2017. január 5. napján vette kézhez, egyebekben a jogorvoslati eljárás során nem vitatta az ajánlatkérők által tett észrevételekben foglaltakat. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat az érintett közbeszerzési eljárásonként a D.96/2017-D.101/2017. számok alatt megindította, majd azokat a 2017. március 8. napján hozott D.196-101/3/2017. számú végzéseivel a D.101/2017. szám alatt egyesítette.
29
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az alábbi észrevételeket tette. Álláspontja szerint az ellenőrző hatóság jelentésében szereplő indokolás alapján a szabálytalanság megállapítása megalapozatlan. Az EUB jelentéstervezete egy nem végleges dokumentum, továbbá számára annak tartalma nem ismert. Véleménye szerint a konzorciumi tagok külön-külön önálló ajánlatkérők, külön jogi személyiséggel, éves költségvetéssel rendelkeznek. Ezen intézmények közbeszerzéseit egyértelműen nem kell egybeszámítani egymással, jóllehet ugyanazon projektről van szó. A projekt konzorciumi megállapodása – amelyet a támogató is elfogadott - egyértelműen rögzíti a konzorciumi partner által megvalósítandó feladatot, amelyhez a projekt költségvetésének felosztása is igazodik. Az egybeszámítási kötelezettséget (részekre bontás tilalmát) az adott ajánlatkérő saját beszerzési igényei vonatkozásában kell vizsgálni. A konzorciumi partnerek beszerzési igényei tehát nem kezelhetők összevontan. Megítélése szerint továbbá még abban az esetben sem állt volna fenn a különböző konzorciumi partnerek közbeszerzési igényeinek egybeszámítási kötelezettsége, amennyiben valamely konzorciumi partner meghatalmazott ajánlatkérőként bonyolította volna le más konzorciumi partnerek helyett az adott eljárást. Fentiekre tekintettel a kezdeményezésben meghatározott közbeszerzések tekintetében csak ott indokolt az egybeszámításra vonatkozó kötelezettséget vizsgálni, ahol az ajánlatkérő személye megegyezett. Jelen projekt keretében az alábbi informatikai tárgyú közbeszerzések kerültek lefolytatásra: Szállító
Feladat
Becsült érték Nettó) Ft
1.
SecurIT Kft.
Tesztelés, részvétel a rendszerintegrálásban
21 500 000
2.
ECM Consulting Kft
Ágazati portál és CMS (tartalomkezelő rendszer) fejlesztés
20 000 000
25 164 675
2014.05.07.
3.
HyperTeam Kft
Felkészítés a szolgáltatásorientált jelentő rendszerekhez, fő adatkezelés, ágazati rendszer modell
15 000 000
18 732 500
2014.05.07.
4.
ULX Kft.
Felkészülés a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) kormányközi folyamatához
59 986 774
62 593 642
2014.08.08.
Keretmegállapodás (KEF) -egybeszámított becsült érték nettó 305 408 819 Ft
5.
Hospitaly Kft
Ágazati portál fejlesztése
8 000 000
9 702 800
2014.06.19.
Hirdetmény nélküli, tárgyalás nélküli (Kbt. 122/A.§) - Kbt. 18.§ (3) alapján leválasztott
Ár (Bruttó) Ft 26 668 476
Megindítás dátuma 2015.05.18.
Eljárás fajta Hirdetmény nélküli tárgyalás nélküli (Kbt. 122/A.§) Keretmegállapodás (KEF) – egybeszámított becsült érték nettó 305 408 819 Ft Hirdetmény nélküli tárgyalás nélküli (Kbt.122/A.§) - Kbt. 18.§ (3) alapján leválasztott (egybeszámított becsült érték nettó 305 408 819 Ft)
30
6.
Main Kft
7.
T-Systems Zrt.
8.
DigitDoc
Fő adatkezelés, SOA szolgáltatások és MDM (Mobile Device Management) Rendszerfejlesztés, integráció, konzultáció, oktatás EESZT csatornavédelemhez szükséges tanúsítványok kiadását támogató alkalmazás fejlesztése
(egybeszámított becsült érték nettó 305 408 819 Ft) Hirdetmény nélküli tárgyalás nélküli (Kbt.122/A.§) Kbt. 18.§ (3) alapján leválasztott (egybeszámított becsült érték nettó 305 408 819 Ft)
20 000 000
24 447 500
2014.05.07.
290 236 266
232 808 876
2015.04.10.
Keretmegállapodás (KEF)ITBT3
2015.11.02.
Kbt. 115.§ szerinti nemzeti nyílt eljárás – Kbt. 19.§ (4) bekezdés szerint leválasztott (egybeszámított becsült érték nettó 5 941 854 865 Ft)
9 200 000
9 652 000
A táblázat 1. sorában található beszerzés bár a projekthez tartozott azonban azt még sem kellet az fent hivatkozott közbeszerzéssel egybeszámítani az alábbi indokok alapján: „Az ÁEEK által lefolytatott közbeszerzési eljárások két egymástól jól elhatárolható körre bonthatók. Az egyik a rendszer előállításához kapcsolódó szerződések köre, a másik a Megrendelőt támogató, adott esetben a rendszer Szállítóját, annak munkáját felügyelő, ellenőrző feladatok köre. Ez utóbbi feladatok ellátása esetén olyan érdekellentétek (Szállító - Megrendelő) is felléphetnek, melyek egy közös Szállítói szerződésen belül nem feloldhatóak. A SecurIT Kft. feladata a tesztelésben, valamint a rendszerintegrálásban való részvétel volt, azaz egyértelműen olyan Megrendelő oldali támogatások elvégzése, melyek a Szállítói oldalra nem delegálhatók, sőt azoktól függetlenül kell ellátni, hogy elfogulatlan maradjon, s megfelelően tudja a szállítói tevékenységet ellenőrizni, tesztelni, illetve a rendszerintegrációs egyeztetések kapcsán a Megrendelő érdekeit képviselni. Ennek megfelelően ezt a beszerzési igényt nem is lehetett a többi beszerzési igénnyel közös szerződésben kezelni, mivel ezen szolgáltatást az ellátandó feladatkörök összeférhetetlensége okán nem lehetett volna egy szerződés keretében, ugyanazon gazdasági szereplőtől megrendelni. Megjegyezzük azonban, hogy amennyiben a beszerzési igény a fentiek ellenére egybeszámításra került volna a korábbi beszerzési igényekkel, az egybeszámított becsült érték az „eHealth egészségügyi funkciókat nyújtó számítástechnikai célberendezések (appliance), törzsadatkezelést (MDM) biztosító számítástechnikai célberendezések (appliance), hardver és szoftver infrastruktúra eszközök valamint az implementálásukhoz szükséges szolgáltatások a TIOP-2.3.1-13/1-2013-0001 / KTIA_13-1-2013-0001 azonosítószámú és a TIOP-2.3.2-12/1-2013-0001 / KMOP-4.3.3. A-12-20130001. azonosítószámú projektek keretében megvalósítandó rendszerek kialakításához a KM0101-0120SZGR13 azonosító számú keretmegállapodás alapján, a dokumentációban foglaltak szerint” tárgyú, 2014. decemberében megindított eljárás beszerzési igényének becsült értékével együtt megközelítőleg
31
nettó 6 milliárd Ft lett volna, mely alapján Ajánlatkérő jogszerűen alkalmazhatta volna a Kbt. 18.§ (3) bekezdése szerinti leválasztási szabályt, illetve a Kbt.122/A. § szerinti nemzeti eljárásfajtát. Egyértelműen kijelenthető, hogy ezen beszerzési igény nem kerülhetett volna egy szerződésben beszerzésre a többi informatikai szolgáltatással (ajánlatkérő nem sértette meg a részekre bontás tilalmát!), azonban látható fentiekben kifejtettek alapján az is, hogy sem egybeszámítva, sem önálló beszerzési igényként kezelve sem került/kerülhetett volna sor más eljárásfajta alkalmazására.” Az ajánlatkérő csatolta továbbá a 2015. október 28. napján kelt egybeszámításra vonatkozó feljegyzést, melyben a beszerzés becsült értékénél további 8 közbeszerzést is figyelembe vett, melynek egybeszámított becsült értéke 5.941.854.864.-Ft volt. Az becsült érték megállapításakor az ajánlatkérő a 2015.május 18. napján indított „Tesztelés, részvétel a rendszerintegrálásban” tárgyú közbeszerzési eljárást nem vette figyelembe. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme vonatkozásában előadta, hogy az alaptalan. A Kbt. 25. § (7) bekezdése álláspontja szerint egyértelmű rendelkezést tartalmaz a kérdés vonatkozásában, s tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő cselekményei vonatkozásában a fent hivatkozott rendelkezés sérelmét megállapítani nem lehet, így jogsértés megállapításának nincs jogalapja. Álláspontja szerint az Kbt. 115. § (3) bekezdésének jogszerű alkalmazásával az ajánlattevőknek minden olyan információ a rendelkezésére állt, mely a feladat mértékének a meghatározásához, és az ajánlat beárazásához az általános szakmai és üzleti gyakorlat/tapasztalat alapján szükséges volt. Az Ajánlat elkészítéséhez és benyújtásához előzetes felmérésekre, valamint részletes műszaki ajánlat kidolgozására szükség nem volt. Ezt igazolja továbbá az is, hogy az eljárás során az ajánlattevők részéről nem érkezett kiegészítő tájékoztatás kérés és egyetlen ajánlattevő sem jelezte igényét az ajánlattéli határidő meghosszabbítása iránt. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hivatalbóli kezdeményező az ajánlatkérő által 2015. november 2. napján megindított közbeszerzési eljárás becsült értékének megállapítása során 5 másik közbeszerzési eljárás értéke egybeszámításának hiányát kifogásolta. Ezen 5 közbeszerzési eljárás egymáshoz való viszonyát a Döntőbizottság D.106/2017. számon folyamatban volt jogorvoslati eljárása keretében vizsgálja. Az öt érintett közbeszerzési eljárást három ajánlatkérő folytatta le. Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság az egybeszámítás kérdésénél mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az egybeszámítási szabályok miként érvényesülnek abban az esetben, ha a több ajánlatkérő által folytatott közbeszerzési eljárások tárgya szolgáltatás-megrendelés és maguk a
32
közbeszerzési eljárások egy projekt megvalósítása során felmerült beszerzési igények kielégítése céljából kerülnek lefolytatásra. A Döntőbizottság a vizsgálatot az egybeszámítási kötelezettség időpontjában, vagyis a 2015. november 2. napján hatályos jogszabályok alapján folytatta le. A Kbt. 2. § (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 3. § 24. pontja az alábbiak szerint definiálja a közbeszerzési szerződést: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés; A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A Kbt. 8. § (4) bekezdése szerint a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 16. § (1) – (4) bekezdései szerint (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani.
33
(4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni. A Kbt. 19. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (4) Ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 23 455 200 forintnál, építési beruházások esetében pedig 293 190 000 forintnál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. A Kbt. 25. § (1) és (7) bekezdése szerint (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (7) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, a) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást,
34
b) aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés] vett részt, c) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. A Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. február 26-i 2014/24/EU IRÁNYELVE 5. cikke az egybeszámításra vonatkozóan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza (3) A beszerzések becsült értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzés kikerüljön ezen irányelv hatálya alól. A beszerzés nem osztható részekre azzal a céllal, hogy kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha azt objektív okok indokolják. (8) Amennyiben előfordulhat, hogy egy tervezett építési beruházás vagy szolgáltatás esetében a szerződések odaítélésére részekre bontva, több szerződés útján kerül sor, az összes rész becsült összértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a részek összértéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélésekor alkalmazni kell. (10) Az ajánlatkérő szervek a (8) és a (9) bekezdésben foglaltak ellenére az ebben az irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek szerződéseket az egyes részekre vonatkozóan, amennyiben az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli tervezett értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 eurónál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió eurónál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20%-át, amelyekre a tervezett építési beruházást, a hasonló áruk tervezett beszerzését vagy tervezett szolgáltatásmegrendeléseket felosztották.
35
A Kbt. közbeszerzés fogalma értelmezésekor a Kbt. 4. §-ából lehetséges kiindulni. Eszerint a közbeszerzés egy olyan kötelezettség, amely az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteket a megadott értékű közbeszerzési szerződés megkötését megelőzően kötelesek a Kbt.-ben definiált eljárást lefolytatni. A Kbt. fentebb ismertetett előírásai az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteket kötelezik a közbeszerzési eljárás lefolytatására, és a közbeszerzés tárgyára, a becsült érték meghatározására vonatkozó előírások mindegyike egyes számban, az „ajánlatkérő” esetében kerülnek megfogalmazásra. A közbeszerzési szerződés fogalom meghatározása keretében is szintén ajánlatkérő szerepel. A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kbt. fent idézett rendelkezéseiből, de az Irányelv előírásaiból sem következik arra vonatkozó értelmezés, mely szerint az önálló költségvetéssel rendelkező ajánlatkérők, ha egymással valamilyen módon összefüggő beszerzéseket valósítanak meg, annak a becsült értékét egybe kell számítaniuk, és ilyen esetben az egymással részben összefüggő vagy egymáshoz közvetett módon kapcsolódó tárgyú beszerzések kizárólag egy közbeszerzési eljárás keretében folytathatók le. Az Irányelvi alapon nyugvó Kbt. 16. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezés mindezen értelmezést erősíti, sőt azt szabályozza, hogy ugyan azon ajánlatkérő szervezet vonatkozásában is lehetséges a becsült érték önálló meghatározása, ha a különálló működési vagy szervezeti egységei saját gazdasági szervezettel bírnak és működési költségvetésük felett önálló rendelkezéssel bírnak. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az általuk a projekt tárgyában 2013. szeptember 19-én kötött konzorciumi együttműködési megállapodás 10.7. pontjában úgy döntöttek, hogy a projekt megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárásokat nem közös ajánlatkérőként, hanem külön folytatják le, és erre a Kbt. és az Irányelv ilyen irányú tiltó, kötelező előírása hiányában joguk volt. Fentiek alapján jelen jogorvoslati eljárás keretében megállapítható volt, hogy a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárások keretében azon eljárások vonatkozásában, melyeket nem azonos ajánlatkérők folytattak le, s ezek beszerzési igénye külön-külön merült fel az egybeszámítás kérdése fel sem merülhet. A hivatalbóli kezdeményezés szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 19. §-ban meghatározott egybeszámítási szabályokat, s ennek következménye pedig az volt, hogy az alkalmazandó uniós rezsim helyett nemzeti eljárásrendben folytatta le ajánlatkérő az eljárását.
36
Az egybeszámításra vonatkozó szabályok célja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzése részekre bontásával ne mentesüljön a Kbt. vagy az uniós értékhatár alapján alkalmazandó rezsim szabályai alól. Ennek megfelelően az egybeszámítási szabályok megsértése csak abban az esetben állhat fenn, ha az a Kbt. szabályainak megkerülését vonja maga után. A Döntőbizottság rendelkezésére álló adatokból tényszerűen megállapítható, hogy az ajánlatkérő a jelen jogorvoslat keretében vizsgált 2015. november 2. napján indított közbeszerzési eljárásának becsült értékét 5.941.854.864.-Ft-ban határozta meg. Az is tényszerűen megállapítható, hogy a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján jogszerűen alkalmazta a Kbt. Harmadik része szerinti eljárást. A hivatalbóli kezdeményező által hivatkozott további 5 közbeszerzési eljárás közül ugyanazon ajánlatkérő csak a 2015. május 18. napján megindított közbeszerzési eljárást folytatta le, melynek értéke alapján tényszerűen megállapítható, hogy a részekre bontás fent értelmezett törvényi szabályait az ajánlatkérő nem sértette meg, hisz a törvény megkerülése szóba sem jöhet a megállapított becsült értékre tekintettel, s ehhez képest a leválasztott részek összértéke meg sem közelítette a becsült érték 20 %-át, függetlenül attól, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárás értékét hozzászámította-e a fenti eljárásának értékéhez, vagy sem. Tekintettel arra, hogy az egybeszámítás szabályainak megsértését, csak abban az esetben lehet megállapítani, ha annak eredménye a törvény rendelkezéseinek megkerülése, így a kezdeményezésben hivatkozott eljárások vonatkozásában a fent részletezett indokok alapján jogsértést megállapítani nem lehetett. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme vonatkozásában a Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a 28. § (4) bekezdésében foglaltak megsértését. Mint arra az ajánlatkérő is helyesen hivatkozott a Kbt. 25. § (7) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét az, ha valakitől az ajánlatkérő előzetes piackutatás érdekében előzetes tájékoztatást, indikatív ajánlatot kér. A Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem bocsátott a három érintett gazdasági szereplő részére a többi ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőnek nyújtott információhoz képest többletadatot. Az ajánlattételi határidő rövidsége tekintetében, mint azt a kezdeményező is helyesen állapította meg a Kbt. 115. § (3) bekezdése alapján a Kbt. külön határidőt nem határoz meg. Az eljárás iratanyagából az is megállapítható volt, hogy az ajánlattételi határidő rövidsége miatt egyetlen felhívott gazdasági szereplő sem élt vitarendezéssel, vagy akár kifogásolta volna azt informálisan. Ennek megfelelően a hivatalbóli kezdeményezésben meghatározottak szerint a Kbt. 28. § (4) bekezdésének sérelmét megállapítani nem lehetett.
37
A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg A Döntőbizottság a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérők székhelye Budapest területén található – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, 2017. április 3.
Dr. Hunya István sk. közbeszerzési biztos
Bonifert Zsolt sk. közbeszerzési biztos
Dr. Fáry Zoltán sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) 2. Állami Egészségügyi Ellátó Központ (1125 Budapest, Diós árok 3.) 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) 4. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 5. Irattár
