K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.498/ 15 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az ASA Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. (2360 Gyál, Kőrösi út 53., képviseli: Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Bihary Tibor ügyvéd 1026 Budapest, Pasaréti út 83., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli: Dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda, Dr. Molnár Judit ügyvéd 1052 Budapest, Aranykéz u. 2. félemelet 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Lomtalanítás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen folyamatban levő jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 56. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 150.000,- Ft, azaz egyszázötven-ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 50.000.-Ft, azaz ötvenezer forint ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásban előterjesztett észrevételei, és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. május 10-én feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2010. május 21-én megjelent ajánlattételi felhívással egyszerű közbeszerzési eljárást indított. A felhívás II.1.1) pontja szerint ajánlatkérő lomtalanításra kért ajánlatokat. A teljesítés helye: Budapest XIV. kerület. A II.1.5) pontjában a szerződés meghatározása: Vállalkozási szerződés keretében a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanokon eseti megrendelés alapján lomtalanítási munkák végzése. A II.2.1.) pont alapján a teljes mennyiség a következő: Vállalkozási szerződés keretében a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanokon eseti megrendelés alapján lomtalanítási munkák végzése, ennek keretében a hulladék összegyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása a jogszabályi követelményeknek megfelelően, mindösszesen: 1500 m3 mennyiségben. A szerződés időtartama: 12 hónap A felhívás III.2.2) pontja rendelkezett a gazdasági és pénzügyi alkalmasság feltételeiről. E szerint az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók pénzügyi és gazdasági alkalmasságukat különkülön az alábbi dokumentumok benyújtásával tartoznak igazolni: b) az ajánlattételi felhívás közzétételét megelőző három lezárt üzleti év (2006., 2007., 2008.) számviteli törvény szerinti mellékletek nélküli beszámolója (Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pont), ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja a közzétételét, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. c) nyilatkozat a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 2007., 2008. és 2009. években a közbeszerzés tárgya (lomtalanítás) szerinti munkák forgalmáról (attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak). Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó:
3
b) ha a benyújtott beszámolók alapján a mérleg szerinti eredménye az ajánlattételi felhívás közzétételét megelőző három lezárt üzleti évből (2006., 2007., 2008.) bármelyik kettő évben negatív, c) alkalmatlan, ha a 2007., 2008. és 2009. év átlagában a közbeszerzés tárgya (lomtalanítás) szerinti munkákból származó nettó árbevétele nem éri el a nettó 15 millió Ft-ot. A III.2.3) műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód szerint az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók pénzügyi és gazdasági alkalmasságukat együttesen az alábbi dokumentumok benyújtásával tartoznak igazolni: d) a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja alapján a műszaki-technikai felszereltségének leírásával a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök meglétét igazoló tárgyi eszköznyilvántartó kartonokat tulajdon esetén; bérbevétel esetén az erre vonatkozó bérleti szerződés, illetve az annak megkötésére vonatkozó bérbeadói szándéknyilatkozat csatolásával, e) a Kbt. 67. § (3) bekezdés i) pontja alapján azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. Az ajánlattevőre, a közös ajánlattevőkre és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozókra együttesen vonatkozó, a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot kizáró tényezők: Alkalmatlan, ha nem rendelkezik d) legalább 1 db, 8 m3-es konténer szállítására alkalmas gépjárművel, e) hulladékkezelésre és /vagy szállításra vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedéllyel. Ajánlatkérő meghatározta a bírálat szempontját, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja volt, valamint a releváns eljárási határidőket, illetve az alkalmazni kívánt bírálati módszert, ponthatárokat. Az ajánlattételi határidő a felhívás IV.3.4) pont szerint 2010. június 7. napja volt. Az egyéb információk (V.7) pont) között tájékoztatott a hiánypótlás lehetőségéről, az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásairól. Az ajánlattételi felhívás V.7.12) pontja szerint a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő írásban, elektronikus úton az ajánlati dokumentációt átvevő által megadott e-mail címre küldve megadja. Az „A” melléklet alapján a további címek és kapcsolattartási pontok: I.) További információk a következő címeken és kapcsolattartási pontokon szerezhetők be.
4
Hivatalos név: Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzat megbízásából eljáró Zuglói Vagyonkezelő Zrt. Postai cím: 1145 Pétervárad u. 11-17. Fax: 00-36-1-469-8159. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta többek között az ajánlattétellel kapcsolatos alapvető információkat, így a beszerzés tárgyának pontos megnevezését az alábbiak szerint: A Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata általános egyszerű közbeszerzési eljárást hirdet „Vállalkozási szerződés keretében a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanokon eseti megrendelés alapján lomtalanítási munkák végzése” elnevezéssel. Ajánlatkérő az alapvető információk között csak az ajánlat benyújtásának módjával összefüggésben tájékoztatott arról, hogy az ajánlattételi felhívással egyezően a megadott napon hány óráig lehet az ajánlatot benyújtani. A dokumentációban ajánlatkérő részletezte a bírálat alkalmazandó módszerét, képletekkel, szóbeli leírással. A dokumentáció része volt a benyújtandó dokumentumok ás iratminták. A dokumentáció 46. oldalán a D.5. pont szerint be kellett ajánlattevőknek a hulladékkezelésre és/vagy szállításra vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyt mutatniuk ajánlatukban. A dokumentáció része volt a szerződéstervezet. Ennek II. pontja határozta meg a szerződés tárgyát. Ez alapján ajánlatkérő eseti megrendelése szerint a Pétervárad utcai kirendeltségének kezelésében lévő épületek, illetve lakás és nem lakás célú helyiségek, bérlemények lomtalanítását kell ajánlattevőnek elvégeznie. A dokumentáció 59. oldalán található a műszaki tájékoztatás. Ez alapján a Zuglói Vagyonkezelő Pétervárad utcai kirendeltségének kezelésében lévő épületek, illetve lakás és nem lakás célú helyiségek – bérlemények lomtalanítása: „Jellemző megrendelések: Üres lakás és nem lakás célú helyiség lomtalanítása 6. emelet fölött: nem jellemző 4. és 6. emelet között: 10 % 2. és 4. emelet között: 30 % 2. emeletig: 60 % 50 méteren belül, kézi erővel. Az ajánlati ár kialakításánál ajánlattevő kalkuláljon a szállítás és lerakóhely összes költségével: A megadott adatok tájékoztató jellegűek!” Az eljárás során az ajánlatételi dokumentációt három társaság vásárolta meg, így a kérelmező, az AVE Tatabánya Zrt. és a B.H.S. Unió Szakipari és Szolgáltató Kft.
5
Ajánlatkérőhöz az ajánlatok benyújtását megelőzően kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresésék érkeztek. Kérelmező faxon 2010. május 28-án (péntek) 13:02 perckor eljuttatott kérdései között többek között azt kérdezte az ajánlatkérőtől: „Tapasztalataink szerint a lakossági lomtalanításkor sok esetben kerül ki lom hulladéktól eltérő, sokszor veszélyes hulladék. Kérdésünk, hogy a lomhulladéktól (EWC 200307) eltérő hulladékok esetén (pl. veszélyes hulladék: elektronikus hulladék, festék, stb.) elszállítása, ártalmatlanítása is az ajánlat rézét képezi, vagy esetlegesen az egyedi külön megállapodás részét képezi majd?” Az ajánlatkérő a kérdést tartalmazó faxot 2010. május 31-én iktatta. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérdések tekintetében a kérelmező 2010. június 3-án ismételten megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy a feltett kéréseire eddig nem kapott választ, továbbá arról is érdeklődött a kérelmező, hogy ajánlatkérő meghosszabbítja-e az ajánlattételi határidőt. Ajánlatkérő 2010. június 4-én (pénteki nap) 15:33 perckor a péterváradi kirendeltség vezetője e-mailben arról tájékoztatta az ajánlatevőket – így a kérelmezőt is –, hogy a veszélyes hulladék kezelése a lakossági lomtalanítás esetén is az ajánlat részét képezi. Arról nem tartalmazott a válasz információt, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja-e. Ajánlatkérő 2010. június 7-én (a felhívásban megjelölt időpontban) felbontotta a beérkezett ajánlatot. Az ajánlatot benyújtó ajánlattevő a B.H.S. Unió Kft. ajánlata szerint a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:40266-6/2007. számú határozatának 3. Környezetvédelmi kikötések pontja szerint az ajánlattevő veszélyes hulladékokkal szennyezett hulladékot és veszélyes hulladékot – ld. a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet – nem vehet át és nem szállíthat. Ajánlatkérő 2010. július 23-án kihirdette az eljárást lezáró döntését. Az összegezés alapján az eljárás eredménytelen volt a Kbt. 92. § b) pontja alapján, illetve tájékoztatott arról, hogy új eljárást kíván a beszerzés megvalósítása érdekében indítani. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2010. június 17-én postai úton küldte meg. Ebben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárás lefolytatására hívja fel a Döntőbizottság, kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj, valamint 250.000.-Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére. Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Tudomásra jutás időpontjaként a kérelmező 2010. június 7. napját jelölte meg.
6
A kérelem indokolásaként előadta, hogy 2010. május 28-án kiegészítő tájékoztatással fordult ajánlatkérőhöz többek között annak tisztázása érdekében, hogy a veszélyes hulladék szállítása is a beszerzés tárgyát képezi-e. Ajánlatkérő a kérdésére csak 2010. június 4-én – miután ismételten megkereste ajánlatkérőt a válaszadás érdekében 2010. június 3-án – közölte, hogy igen, a veszélyes hulladék is beletartozik az elvégzendő feladatok közé. A kérelmező arra hivatkozott, hogy ez a kérdés és az erre adott válasz azért volt nagyon lényeges, mert érintette az ajánlati árat. A kérelmező tapasztalatai szerint ugyanis egyszerű lomtalanítás esetén is a legkülönbözőbb mennyiségben tud veszélyes hulladék kerülni az ártalmatlanítandó hulladékba. Ezek ártalmatlanítása a mennyiségtől és a veszélyes hulladék fajtájától függően néha akár kiugró többletköltséget is eredményeznek, ezért gyakori megoldás, hogy ilyen többletköltség felmerülésekor a felek külön megállapodnak a térítés módjában. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatási kötelezettségének a Kbt. 56. § (2) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, azaz 2010. június 1. napjáig kellett volna eleget tennie. Mivel ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kérelmező 2010. június 3. napján ismételten megkereste írásban (fax útján) ajánlatkérőt, és tájékoztatást kért arra vonatkozólag, hogy ajánlatkérő a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján meghosszabbítja-e az ajánlattételi határidőt. A fentieket követően ajánlatkérő 2010. június 4. napján, tehát 3 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt válaszolt a kérelmező által 2010. május 28. napján feltett kérdésekre. Ajánlatkérő tájékoztatása alapján a veszélyes hulladék kezelése az ajánlat részét képezi, arról azonban elmulasztott tájékoztatást adni, hogy az ajánlattételi határidő hosszabbításra került-e. Ezt a tájékoztatást a kérelmező csak az ajánlattétel napján, június 7-én reggel vette kézhez. Kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívás IV.3.3. pontja alapján a dokumentáció ellenérték fejében való beszerzése az eljárásban való részvétel feltételének minősült. A Kbt. 56. § (2) bekezdése egy szigorú határidővel terhelt kötelezettséget ró ajánlatkérőre, a Kbt. 56. § (3) bekezdésében írt határidő hosszabbítás a kérelemmel érintett eljárás során ajánlatkérő kötelezettsége lett volna. Mivel ajánlatkérő csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt három nappal tett eleget kiegészítő tájékoztatási kötelezettségének egy olyan kérdés vonatkozásában, ami alapvetően befolyásolta a kérelmező által adni kívánt ajánlatot, kérelmező nem tudta ajánlatát az eredeti határidő lejártáig összeállítani és gyakorlatilag elesett attól a lehetőségtől, hogy az eljárásban ajánlattevőként részt vegyen. Kérelmező az ajánlatkérő által előadottakkal összefüggésben arra utalt, hogy a kiegészítő tájékoztatást kérő levele 2010. május 28. napján 13:02 perckor
7
érkezett fax útján ajánlatkérőhöz, így a törvény által biztosított 10 napos kiegészítő tájékoztatás kérésére nyitva álló határidőre, a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem nem tekinthető álláspontja szerint elkésettnek. Kérelmező hangsúlyozta, hogy a Kbt. 56. §-a egyetlen kritériumot tartalmaz a kiegészítő tájékoztatás körében feltett kérdések tartalmával kapcsolatban, ez pedig az, hogy a tájékoztatást a megfelelő ajánlattétel érdekében kell kérni. Ennek következtében ajánlatkérő nem hivatkozhat alappal arra, hogy álláspontja szerint a tájékoztatás iráni kérések irreleváns információkra vonatkoztak, mivel ajánlatkérő nem jogosult a kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket tartalmuk szerint osztályozni és adott esetben az ilyen kérdéseket a kiegészítő tájékoztatás körén kívül esőnek minősíteni. Kérelmező a megfelelő ajánlattétel érdekében – és arra törekedve, hogy lehetőleg hiánypótlás-mentesen nyújtsa be ajánlatát tette fel a kérdéseit, mivel az érvényes ajánlat beadásához szükséges formai kritériumokra vonatkozó kérdések tisztázásán (üres oldalak aláírása, oldalak számozásának pontosítása) túl az ajánlati árat ténylegesen befolyásoló kérdéseket is érintett (veszélyes hulladék elszállítása tárgya-e a közbeszerzési eljárásnak). Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (2)-(4) bekezdéseit és ezzel közvetve a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését. A Döntőbizottság 2010. június 24-én kelt D.498/4/2010. számú végzésével felfüggesztette a közbeszerzési eljárást az ügy érdemi elbírálásáig. Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását, valamint a kérelmező kötelezését a felmerült költségek viselésére. Álláspontja szerint a kérelmező tájékoztatást kérő levelét nem a Kbt. 56. §-ában előírt határidőn belül, hanem azon túl, azaz elkésve nyújtotta be. Ajánlatkérőhöz a kérelmezői megkeresés 2010. május 31. napján érkezett, ebből következően az elkésett kérdések megválaszolására már jogszabály nem kötelezi. Ajánlatkérő a megkeresésre ennek ellenére válaszolt. Utalt arra is e körben, hogy a Zuglói Vagyonkezelő Zrt-nél pénteken a munkaidő 13:00 óráig tart, így a munkaidőn túl érkezett és 2010. május 31-én iktatott kiegészítő tájékoztatás elkésett volt. Ajánlatkérő kifejtette azt is, hogy a feltett kérdések nem minősülnek kiegészítő tájékoztatásnak. Az ajánlattételi felhívásból és az ajánlati dokumentáció rendelkezéseiből (műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt feltételek, a dokumentációban az ajánlati árral kapcsolatos előírások) ajánlattevők a feltett kérdésekre egyértelmű válaszokat kaptak. Ajánlatkérő a 2010. június 4. napján kiküldött tájékoztatásában mindezt megerősítette és a fenti időpontok alapján már nem volt lehetősége ajánlatkérőnek meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt sem.
8
Ajánlatkérő arra utalt a kérelmező kérdésfeltevésével összefüggésben, hogy abból lényegében három formai kérdés volt, mely hiánypótolható. A veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó kérdésre pedig magából a felhívásból és a dokumentációból választ lehetett volna kapni, így nem is kiegészítő kérdéseket tett fel a kérelmező, mivel a válaszok nem hordoztak plusz információt a már rendelkezésre álló információkhoz képest. Hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy eddig minden évben kiírta ezt a beszerzését, de eddig még sohasem volt azzal probléma, hogy a lakossági lomtalanítás tartalmazza-e a veszélyes hulladék kezelését. A megadott adatokból egyértelmű volt, hogy milyen helyiségeket érintően kell a lomtalanítást elvégezni, amely alapján egyértelműen megállapítható volt az, hogy lakossági hulladék elszállítása az alapvető feladat. Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. kérelmező által felhívott rendelkezéseit, eljárása jogszerű volt. Ajánlatkérő szerint a Kbt. 56. § (4) bekezdése alapján –a annak ellenére hogy álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatás kérése elkésett volt – megadta a tájékoztatást, így ennek sérelme sem, illetve ezzel összefüggésben alapelvi sérelem sem állapítható meg vonatkozásában. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján a következő indokra tekintettel megállapította, hogy a kérelem részben alapos. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást kellő időben adta-e mag az ajánlatkérők számára. A Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a Kbt. egész rendszere európai uniós jogi alapokon nyugszik. A közösségi jog minden nemzeti tagállam jogrendszere hierarchiája csúcsán áll, a közösségi joggal ellentétes nem lehet egyetlen nemzeti jogszabály sem. A közösségi jog elsődleges jogforrása az Alapító Szerződések, míg a másodlagos jogforrások azok, amelyeket az Európai Unió intézményei az elsődleges jogforrások, azaz az Alapító Szerződések alapján alkotnak meg. Az Alapító Szerződések rendelkezéseit minden tagállam köteles változtatás és átültetés nélkül betartani, míg a másodlagos jogforrások közül az irányelvek rendelkezéseit kell a nemzeti tagállamoknak átültetniük úgy, hogy az Alapító Szerződések és az irányelvek rendelkezései ne csorbuljanak. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve vonatkozik az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról. Ennek 39. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem nyújt a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az
9
ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérik. A (2) bekezdés alapján az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre. Az irányelvből is látható, hogy ajánlatkérőnek a kellő időben érkezett kiegészítő kérdésekre az ajánlattételi határidő előtt legalább hat nappal kell válaszolnia. Az irányelv rendelkezését a Kbt. átvette, az a törvényben átültetésre került, így az valamennyi ajánlatkérőnek alkalmaznia kell. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárást indított. A Kbt. 3. § szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést e törvény kifejezetten megengedi. A Kbt. 249. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket. A Kbt. 250. § (1) bekezdése alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 56. § (1) – (4) bekezdése szerint (1) az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. (2) a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. (3) az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt
10
haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vették át a dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. (4) a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni. Illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen eljárásban az ajánlattételi határidő a felhívás IV.3.4) pontja alapján 2010. június 7. napja volt. A kérelmező a kiegészítő tájékoztatását 2010. május 28-án 13:02 perckor küldte meg az ajánlatkérőnek, ajánlatkérő pedig erre 2010. június 4-én válaszolt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelme nem tekinthető elkésettnek arra figyelemmel, hogy nem egy konkrét napban megállapított határidő lejártának napjáról van szó jelen esetben, hanem az ajánlattételi határidő napja lejárta előtt visszafelé számított tíz napos időköz az, amikor az ajánlattevők a kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan kérdéseket tehetnek fel ajánlatkérőnek. A kérelmező 2010. május 28-án 13:02 perckor – az ajánlatkérő által sem vitatottan – tette fel a kérdéseit és ez a törvényben biztosított tíz napos időközben került megküldésre ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő a Kbt. kógenciájára tekintettel a tíz napos időközben beérkezett kiegészítő kérdéseket nem tekintheti elkésettnek arra hivatkozással, hogy a vonatkozó napon meddig tart a munkaideje. Arra is utal a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő nem minősítheti a kiegészítő tájékoztatás iránti megkereséseket tartalmuk szerint. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatás a konkrét eljárásra, annak tárgyára, a felhívásban, vagy a dokumentációban foglalt előírásokra, ajánlatkérői elvárásokra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket, és ezeket a kérdéseket az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal teszik fel az ajánlattevők, ajánlatkérő köteles válaszolni az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal és nem hivatkozhat arra, hogy ezek a kérdések tartalmuk szerint nem minősíthetőek kiegészítő kérdéseknek. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra 2010. június 4-én válaszolt e-mailen, megküldve azt többek között a kérelmezőnek.
11
A Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja azt, hogy a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőtől visszafelé számítandó hat napos időköz az, amelyet minden körülmények között biztosítania kell ajánlatkérőnek ahhoz, hogy a kiegészítő tájékoztatás megadása és az ajánlattételi határidő között kellő idő álljon a megfelelő és megalapozott ajánlattételhez. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőhöz képest (2010. június 7.) 2010. június 4én adta meg a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó válaszát, azaz nem a Kbt-ben meghatározott hat napos időközben, hanem az ajánlattételi határidő előtt 3 nappal, és a kérelmező kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó kérdésfeltevése nem volt elkésett, erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság azt követően azt kérelmi elemet vizsgálta meg, mely a Kbt. 56. § (3) bekezdés megsértésre vonatkozott. A kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott szigorú határidőre tekintettel ajánlatkérő köteles lett volna az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani. Ezen kérelmezői kifogással összefüggésben a Döntőbizottság arra mutat rá, hogy az ajánlattételi határidő meghosszabbítása egy lehetőség ajánlatkérő számára abban az esetben, ha a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a fentebb hivatkozott hat napos időközben megadni. Ez azonban azt is jelenti, hogy nem kötelessége ajánlatkérőnek élni az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével – a kérelmező erre hivatkozással kérte megállapítani a Kbt. 56. § (3) bekezdésének sérelmét -, a jogalkotó az ajánlatkérőre bízta annak eldöntését, hogy az érintett közbeszerzési eljárásban, annak fennálló valamennyi körülményére tekintettel él-e a hosszabbítással. A tárgybani esetben ajánlatkérő nem élt ezzel a lehetőséggel, és a fentiekben kifejtettekre figyelemmel nem sértette meg a Kbt. 56. § (3) bekezdését. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (4) bekezdését is. A Döntőbizottság e tekintetben megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat és a következőket állapította meg. A Kbt. 56. § (4) bekezdése szerint ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét, azaz a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát valamennyi ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni, részükre azt meg kell küldeni. Azt a tény a kérelmező sem vitatta, hogy ajánlatkérő megküldte az ajánlattevők számára a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszokat 2010. június 4-én, és abban a kérelmező által feltett kérdésekre megadta a válaszokat. Ez alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszokat teljes terjedelemben megküldte e-mailen ajánlattevőknek, és az is
12
megállapítható, hogy ezzel ajánlatkérő nem módosította az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakat. Azt az előzőekben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti határidőben adta meg a választ és ezzel megsértette a Kbt. 56. § (2) bekezdését, azonban a késedelmesen megadott válasz tartalma és annak megküldési módja megfelelt a Kbt. 56. § (4) bekezdésében írt feltételeknek. A Döntőbizottság erre tekintettel elutasította a Kbt. 56. § (4) bekezdésének megsértésre irányuló kérelmi elemet. A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő a fenti magatartásával megsértette-e a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését. A Kbt. 1. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is- az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem állapított meg a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdés szerinti alapelvi jogsérelmet. A Döntőbizottság álláspontja szerint csak abban az esetben állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt specifikus, konkrét részletszabályaiban – jelen esetben a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezésekben - nem rögzített további olyan többlet tényállási elem is felmerül a jogorvoslati kérelem kapcsán, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ennek alapján úgy ítélte meg, hogy nem állapítható meg olyan többlettényállás, mely megalapozná az alapelvi jogsérelem kimondását. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben feltüntetett jogsértést, míg egyebekben a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati kérelmet elutasította. A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az
13
ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadása és megbízási díja). A Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján részben megállapította a jogsértést, részben pedig az alaptalan kérelmi elemeket elutasította, így ajánlatkérő viseli a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás során felmerült, így a kérelmezőt képviselő ügyvéd munkadíjának költségeit. A kérelmező terjesztett elő eljárási költség megfizetésére irányuló kérelmet, és csatolta az őt képviselő ügyvéd megbízási szerződését. E szerint a megbízott jogi képviselő a tárgybani jogorvoslati eljárásban képviseli a kérelmezőt, és megbízási díjat a felek 250.000.-Ft+Áfa összegben határozták meg. A Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költséget mérsékelte. E körben figyelemmel volt arra, hogy a jogorvoslati kérelmet részben elutasította, az ügy bonyolultságára, az eljáró ügyvéd által előterjesztett észrevétel eredményességére, a döntőbizottsági tárgyaláson való részvételére, így ezen indokok alapján az indokolatlanul magas eljárási költséget rendelkező részben írt összegre mérsékelte. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás és Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, 2010. augusztus 2. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos
Parádi Józsefné
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
14
Kapja: 1. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Bihary Tibor ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti út 83.) 2. Dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda, Dr. Molnár Judit ügyvéd (1052 Budapest, Aranykéz u. 2. félemelet 2.) 3. AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. (2800 Tatabánya, II., Erdész u. „E”.) 4. B.H.S. Unió Kft. (2209 Péteri, Tölgyfa u. 25.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
