K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.159/7/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a TriGon Invest Kft. (1042 Budapest, Árpád út 70., továbbiakban: kérelmező) által Jármi Község Önkormányzata (4337 Jármi, Kölcsey F. u. 14., képviseli: Bagaméry-Szalay Ügyvédi Iroda Dr. BagamérySzalay Róbert ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Deák Ferenc u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) „Jármi település szennyvízcsatornázása - ÉAOP-5.1.2/B-09-20100008” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az ajánlatkérő részére 70.000.-Ft + ÁFA, azaz hetvenezer forint + ÁFA ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlattételi
2
felhívását 2010. december 17-én adta fel és 2010. december 22-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-36432/2010. szám alatt. A felhívás II.2.1) pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége: Egyösszegű, átalánydíjas vállalkozási szerződés a „Jármi település szennyvízcsatornázása ÉAOP-5.1.2/B-09-2010-0008” csatornahálózati fejlesztések elvégzésére, a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére az alábbiak szerint: Szennyvíz gerincvezeték D 200 KG PVC SN 8 - 8018 fm; Bekötővezeték D 160 KG PVC SN 4 - 4275 fm; Közterületi átemelő 4 db; Nyomóvezeték D 125 KPE 2567 fm; Nyomóvezeték D 90 KPE 795 fm. Az ajánlattételi felhívás II.3) pontja a szerződés teljesítésének befejezését 2011. október 31. napjában rögzítette. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. Ajánlatkérő a felhívás III.2.2) pontjában határozta meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasság feltételeit, melynek a jogorvoslati kérelemmel érintett része a következő. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó csatolni köteles: 3.) a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján nyilatkozatát az előző legfeljebb háromévi (utolsó három lezárt üzleti év) teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából (vízépítési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, bemutatva továbbá az érintett évek átlagos nettó árbevételét mind a teljes árbevétel, mind a vízépítési tevékenység vonatkozásában attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan, ha [önálló megfelelés, kivéve a 3.a.) és 4.a.) pontok]: 3.a.) az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a hirdetmény feladását megelőző utolsó három lezárt üzleti évben elért teljes nettó árbevételének átlaga nem éri el a 200 millió HUF összeget, és ezen belül a vízépítési tevékenységből
3
származó éves árbevétele nem éri el utolsó három lezárt üzleti év átlagában a nettó 100 millió HUF összeget. Amennyiben az ajánlattevő nem rendelkezik három lezárt üzleti év árbevételi adataival, úgy létrejötte, illetőleg a tevékenysége megkezdése óta lezárt üzleti évek nettó árbevétele (teljes forgalma) számtani átlagának kell elérnie az előírt összeget. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság tekintetében az alábbiak szerint rendelkezett ajánlatkérő: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bek. b) pontja szerinti alvállalkozó csatolni köteles: 4.) a Kbt. 67. § (2) bek. b) pontja alapján nyilatkozatát és igazolását (pl.: eszköznyilvántartó lapok, adásvételi/bérleti (elő)szerződések csatolása) arról, hogy a III.2.3) 4.a.) pontban felsorolt munkagépek, berendezések ajánlattevő rendelkezésére állnak vagy rendelkezésére fognak állni. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bek. b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan, ha (együttes megfelelés): 4.a.) nem rendelkezik (saját tulajdonú vagy szerződéssel, előszerződéssel lekötött) a munkák megvalósításához szükséges (üzemképes és a teljesítésre alkalmas állapotú, amennyiben az kötelező, úgy hatósági azonosítóval ellátott) eszközzel és berendezéssel az alábbiak szerint: - 3 db minimum 5 tonnás tehergépkocsi; - 6 db kotró rakodó gép; - 1 db kisnyomtávú forgó-rakodó gép (mini kotró); - 1 db forgó kotró-rakodó gép; - 1 db vákuum gépház; - 3 db flexibilis meghajtással rendelkező robbanómotoros szivattyú, melyek teljesítménye egyenként min. 50 l/perc. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg, melyhez részszempontokat és súlyszámokat rendelt. Az ajánlattételi határidő 2011. január 7. napja, az összegezés megküldésének tervezett napja 2011. január 28., a szerződéskötés időpontja 2011. február 7. napja volt az ajánlattételi felhívás szerint. Az ajánlattételi felhívás V.7) pontjában az egyéb információk között ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette.
4
1) A hiánypótlás lehetősége: Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosít a Kbt. 83. § (2) bekezdésében részletezettek szerint. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása vonatkozásában hiánypótlásra lehetőség nincsen. 5) Ajánlattevő köteles NYILATKOZNI: - az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos költségeket viseli; - a Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározottakra; - a Kbt. 71. § (1) bekezdésére (adott esetben nemleges nyilatkozat csatolása kötelező); - a Kbt. 63. § (3) bekezdésére (adott esetben nemleges nyilatkozat csatolása kötelező); - a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti szervezet igénybevétele esetén, a következő tartalommal: szervezet megnevezése; vonatkozó erőforrások megjelölése; (adott esetben nemleges nyilatkozat csatolása kötelező). 6) A Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti szervezet igénybevétele esetén kötelező csatolni: - a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti iratokat; - Ajánlattevő által megjelölt, igénybe venni kívánt külső erőforrás(ok) meglétét igazoló okirat(ok) másolatát. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációt készített az ajánlat elkészítéséhez az alábbi tartalommal: I. Általános adatok II. Útmutató, általános követelmények, információk az Ajánlattevő részére III. Ajánlatkérési szakmai dokumentáció IV. Szerződéstervezet V. Nyilatkozatminták + CD melléklet Az ajánlattevők által benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét a dokumentáció II. 20.14. pontja tartalmazta (19-20. o.). Ezek között szerepelt a „Nyilatkozat munkagépek, berendezések vonatkozásában”. Táblázatban kérte ajánlatkérő megadni az ajánlattevő rendelkezésére álló munkagép, berendezés megnevezését; saját tulajdon, szerződés, előszerződés fennállását; a rendelkezésre álló gép darabszámát; a rendelkezésre állás igazolásának formáját (eszköznyilvántartó lapok, adásvételi/bérleti (elő)szerződés); a rendelkezésre állást igazoló dokumentum ajánlatbeli helye (oldalszám). Ajánlatkérő 2011. január 4-én a kérelemmel nem érintett körben kiegészítő tájékoztatást nyújtott. Az ajánlattételi határidőre a FILÓÉPVÁZ Kft., a Nyírföldgép Kft., valamint a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
5
A kérelmező ajánlata 64. oldalán csatolta a Hírös Mélyépítő Kft. által cégszerűen aláírt, a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot az árbevétel vonatkozásában, melyben közölte 2007, 2008 és 2009 évekre az ÁFA nélkül számított teljes árbevételét, továbbá a közbeszerzés tárgyából származó ÁFA nélküli árbevételét és az érintett évek átlagos nettó árbevételét a teljes árbevétel, valamint a vízépítési tevékenység vonatkozásában. Az ajánlat 75. oldalán található a kérelmező által aláírt, minta szerinti nyilatkozat a munkagépek, berendezések vonatkozásában, amely szerint kérelmező társaságának az alábbi munkagépek, berendezések állnak rendelkezésére vagy fognak rendelkezésre állni: Rendelkezésre állás igazolásának formája (pl.: eszköznyilvántar tó lapok, adásvételi/bérlet i (elő)szerződés)
Rendelkezésre állást igazoló dokumentum helye az ajánlatban (oldalszám)
Ajánlattételi felhívásban meghatározott követelmények
Ajánlattevő rendelkezésére álló munkagép, berendezés megnevezése
Saját tulajdonú vagy szerződéssel, előszerződéssel lekötött
Ajánlattevő rendelkezésére álló munkagép, berendezés darabszáma (db)
3 db minimum 5 tonnás tehergépkocs i
Iveco AD 410 T45
Előszerződés sel lekötött
3 db
Bérleti előszerződés
76.
Előszerződés sel lekötött
1 db 1 db 2 db 2 db
Bérleti előszerződés
76.
Kubota R410
Előszerződés sel lekötött
1 db
Bérleti előszerződés
76.
Liebherr A312
Előszerződés sel lekötött
1 db
Bérleti előszerződés
76.
HÜDIG HC467/22
Előszerződés sel lekötött
1 db
Bérleti előszerződés
76.
Honda SWT50
Előszerződés sel lekötött
3 db
Bérleti előszerződés
76.
Caterpillar 438C Terex-Fermec 6 db kotró 820 rakodó gép JCB 3CX JCB 4CX 1 db kisnyomtávú forgó-rakodó gép (mini kotró) 1 db forgó kotró-rakodó gép 1 db vákuum gépház 3db flexibilis meghajtással rendelkező robbanómoto ros szivattyú, melyek teljesítménye egyenként min.50 l/perc.
6
Az ajánlat 76-77. oldalán található Gépbérleti előszerződés 2011. január 5-én jött létre egyrészről a Hírös Mélyépítő Kft., mint bérbeadó, másrészről a kérelmező, mint bérlő között. Az 1. pont szerint az alábbi gépeket, eszközöket adja bérbeadó bérbe: 1. 2.
Géptípus Iveco AD 410 T45 tehergépjármű Caterpillar 438C kotró-rakodógép Terex-Fermec 820 kotró-rakodógép JCB 3CX kotró-rakodógép JCB 4CX kotró-rakodógép Kubota R410 univerzális földmunkagép (minikotró) Liebherr A312 forgó-kotró rakodógép HÜDIG HC467/22 vákuum kutas talajvízszint süllyesztő berendezés Honda SWT50 flexibilis meghajtású robbanómotoros szivattyú
Db 3 1 1 2 2 1 1 1 3
A táblázatban rögzítésre került a gépek napi bérleti díja is. A 2. pont szerint az előszerződés aláírástól hatályos és 2011. április 25. napjáig tart. A megkötendő bérleti szerződés 2011. október 31. napjáig tart. Az előszerződés 3. pontja szerint a felek bérleti szerződést kötnek, amennyiben a bérbevevőt nyertesként hirdetik ki a „Jármi település szennyvízcsatornázása – ÉAOP-5.1.2/B-09-2010-00008” (KÉ 36432/2010) tárgyú nyílt egyszerű közbeszerzési eljárásban. Az előszerződés 6. pontja rögzítette a bérlet feltételeit. A bérbeadó kötelessége az a) pont szerint „a bérbeadó a gépet (gépeket) üzemképes, teljesítésre alkalmas állapotban, tartós üzemeltetésre megfelelő állapotban, amennyiben kötelező, úgy hatósági azonosítóval ellátottan adja át a bérlő munkahelyén bérbevevő részére.” Az ajánlat 131-132. oldalán található az ajánlattevő minta szerinti Kbt. 71. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozata, amelynek a) pontjában 17 részt tüntetett fel ajánlattevő a közbeszerzés azon részeként, amelyek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe. E részek között bérlet, bérbevétel nem szerepel. b) pontja szerint ajánlattevő a szerződés teljesítéséjhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben nem vesz igénybe alvállalkozót
7
c) pontja szerint az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezet: Hírös Mélyépítő Kft. Alkalmassági követelményként a felhívás III.2.2.) 3.) pontja került megjelölésre - szövegesen is, melynek igazolása érdekében ajánlattevő ezen szervezet erőforrására támaszkodik. d) pontja szerint a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazásával a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékű alvállalkozóként a MegaSped Kft.-t kívánja igénybe venni. Alkalmassági követelményként a felhívás III.2.3) 3.) pontja került megjelölésre - szövegesen is, melynek igazolása érdekében ajánlattevő ezen 10% alatti mértékű alvállalkozót igénybe kívánja venni. Az ajánlat 153. oldalán található a Hírös Mélyépítő Kft. cégszerűen aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozata a felhívás III.2.2) 3.) pontja szerinti erőforrás nyújtásáról. Ajánlatkérő 2011. január 17-én hiánypótlási felhívást, felvilágosítás és indokolás kérést intézett ajánlattevőkhöz, kérelmező vonatkozásában a kérelemmel érintett körben az alábbiak szerint. „3. Kérjük, a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján részletes felvilágosítást szíveskedjen nyújtani annak vonatkozásában, hogy Ajánlattevő miképpen jogosult a Hírös Mélyépítő Kft.-t a tárgyi eljárás során erőforrást nyújtó szervezetként igénybe venni! Indokolás Ajánlattevő az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3.) pontja tekintetében a Hírös Mélyépítő Kft.-t, mint erőforrást nyújtó szervezetet kívánja a tárgyi eljárás során igénybe venni, a nevezett társaság erőforrásaira kíván támaszkodni. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatokból nem tudta megállapítani, hogy az ajánlattevő és a megjelölt erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 685/B. §) szerinti többségi befolyás áll fenn. Kérjük, a fentiek vonatkozásában részletes felvilágosítást nyújtani, és szükség esetén (adott esetben) további iratokat csatolni szíveskedjenek, amelyekből kétséget kizáróan megállapítható az ajánlattevő és a megjelölt erőforrást nyújtó szervezet között fennálló, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás!” „5. Kérjük a Kbt. 67. § (2) bek. b) pontja tekintetében (teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések vonatkozásában) csatolni szíveskedjék annak igazolását, hogy a bérbeadó társaság rendelkezik az ajánlattételi felhívás III.2.3) Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság 4.a) pontjában meghatározott munkagépekkel, berendezésekkel (pl.: eszköznyilvántartó lapok, adásvételi szerződések csatolása, forgalmi engedély másolata), továbbá hogy azokkal szabadon rendelkezik, és jogosult ezeket bérbe adni az ajánlattevőnek!
8
Indokolás Ajánlattevő a fent hivatkozott munkagépek és berendezések tekintetében bérleti szerződést csatolt, azonban a szerződésből nem állapítható meg, hogy a bérbeadó jogosult-e a munkagépek és berendezések bérbe adására. Kérjük, a fenti hiányosságokat pótolni szíveskedjék!” Ajánlatkérő a fenti felhívás utolsó előtti bekezdésében felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlás és felvilágosítás és indokláskérésnek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget, illetve a megadott határidőig azok nem érkeznek meg, úgy ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatok alapján fogja a benyújtott ajánlatokat elbírálni. Kérelmező 2011. január 20-án kelt hiánypótlás, felvilágosítás, indoklás című dokumentumának 3-5. oldalán található nyilatkozata többek között az alábbiakat tartalmazta: „3. Csatoljuk az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3.) pontjára vonatkozó nyilatkozatot. Az alkalmassági feltétel teljesítéséhez 10%-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót veszünk igénybe. Erőforrást nyújtó szervezetet nem veszünk igénybe, ettől függetlenül csatoljuk a többi, erőforrásra vonatkozó hiánypótlást.” „5. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) 4.) és 4.a) pontja értelmében nyilatkozni és igazolni szükséges hogy a felsorolt munkagépek, berendezések ajánlattevő rendelkezésére állnak, vagy rendelkezésére fognak állni. Az igazolás módjaként példa jelleggel szerepel több forma, valamint ajánlatkérő előírta, hogy rendelkezésre állás alatt a saját tulajdont, vagy szerződéssel, vagy előszerződéssel lekötöttet érti. Ajánlatkérő rendelkezési jogának igazolása bérleti szerződéssel saját tulajdon esetén nem értelmezhető és ugyanígy nem értelmezhető előbérleti szerződés esetén az eszköznyilvántartó lap bemutatása, mert a gépek eszközök nincsenek saját tulajdonban vagyis ajánlattevői eszköznyilvántartó lap sem létezik. Ajánlatkérő az ajánlattevő tekintetében kérte az igazolást, nem pedig a bérbeadótól. Az ajánlatban igazoltuk, hogy rendelkezünk a szükséges gépekkel, eszközökkel. Azzal hogy előbérleti szerződést a bérbeadó aláírta, vállalta, hogy ajánlattevői nyertesség esetén bérleti szerződést köt vagyis az ajánlattevő által meghatározott időpontban rendelkezésre tudja bocsátani a kért gépeket, eszközöket. A bérbeadó a megnevezett gépekkel rendelkezik, rendelkezni fog, szabadon rendelkezik, szabadon rendelkezni fog, jogosult, jogosult lesz bérbe adni.” A hiánypótlás 8. oldalán becsatolásra került a kérelmező vonatkozásában, a 10. oldalon az OVIVO Magyarország Zrt. alvállalkozótól a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Nyilatkozat árbevétel vonatkozásában elnevezésű dokumentum.
9
A hiánypótlás 19-21. oldalán kérelmező ismételten becsatolta a Kbt. 71. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát, amelynek a) pontja megegyezik az ajánlatba eredetileg becsatolt nyilatkozat ezen pontjának tartalmával b) pontja megegyezik az ajánlatba eredetileg becsatolt nyilatkozat ezen pontjának tartalmával c) pontja szerint Ajánlattevő nem vesz igénybe erőforrást nyújtó szervezetet d) pontja szerint a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazásával a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékű alvállalkozóként az eredetileg megjelölt Mega-Sped Kft.-n kívül ajánlattevő az OVIVO Magyarország Zrt.-t kívánja igénybe venni, a felhívás III.2.2) 3.) és III.2.3) 5.) pontja szerinti alkalmassági követelmény teljesítéséhez. Ajánlatkérő 2011. január 25-én tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés időpontját 2011. február 25-én 13:00 órára, a szerződéskötés időpontját 2011. március 7-én 13:00 órára elhalasztotta. Ajánlatkérő 2011. február 15-én - a kérelemmel nem érintett körben - ismételt hiánypótlási felhívást, felvilágosítás és indokolás kérést intézett ajánlattevőkhöz, kérelmező vonatkozásában a kérelemmel érintett körben az alábbiak szerint: „Felvilágosítás kérése 4. Kérjük, a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást szíveskedjen nyújtani annak vonatkozásában, hogy az ajánlat 076. oldalán csatolt Gépbérleti előszerződésben megjelölt Hírös Mélyépítő Kft., mint bérbeadó az ajánlattevő által milyen módon került bevonásra! Indokolás Ajánlattevő ajánlatából nem állapítható meg, hogy ajánlattevő a Hírös Mélyépítő Kft.-t, mint Bérbeadót milyen módon (minőségben: 10 % alatti alvállalkozó/10 % feletti alvállalkozó/erőforrást nyújtó szervezet) vonta be ajánlatába az ajánlattételi felhívás III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság 4.) és 4.a.) pontjaiban foglalt követelmények teljesítése tekintetében.” Kérelmező 2011. február 21-én kelt hiánypótlás, felvilágosítás című dokumentumának 3-4. oldalán található nyilatkozata többek között az alábbiakat tartalmazta: „4. A Hírös Mélyépítő Kft. az ajánlatban, mint bérbeadó szerepel, vagyis sem 10 % feletti alvállalkozó, sem 10 % alatti alvállalkozó és sem erőforrást nyújtó szervezet. Az ajánlattételi felhívás III.2.3. Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság 4.) és a 4.a.) pontjaiban foglalt követelmények teljesítése tekintetében az ajánlattevő kérelmező önállóan felel meg, vagyis a kérelmező rendelkezik, illetve fog
10
rendelkezni az előírt munkagépekkel, berendezésekkel, mint ahogy az az ajánlat 076. oldalán bemutatásra került, összhangban azzal, ahogy az ajánlatkérő kérte. A Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja értelmében – ami alapján az ajánlattételi felhívás III.2.3) 4.) pontja alapján került meghatározásra – az eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereltséggel rendelkezni szükséges. A Ptk. szerint a bérlő megszerzi a jogot a dolog birtoklására, az azzal való rendelkezésre és hasznainak szedésére, tehát ha az eszközöket béreljük, akkor alappal tüntethetjük fel magunkat, mint afelett rendelkezőket. A polgári jogviszony alapján rendelkezünk a gépek felett, így nincs szükség 10% feletti, 10% alatti, vagy erőforrást nyújtó szervezet megnevezésére, bevonására. Így önállóan megfelelünk az ajánlatkérői előírásnak, a jelen alkalmasság bemutatása tekintetében. A fentieket alátámasztja többek között a Közbeszerzési Döntőbizottság D.501/16/2009., D.561/19/2010. számú határozatai is.” Az ajánlatkérő által 2011. február 25-én elkészített, és ugyanezen a napon az ajánlattevők részére (e-mailben és faxon) megküldött összegezés szerint az eljárás nyertes ajánlattevője a Nyírföldgép Kft. lett. Ajánlatkérő a FIKÓÉPVÁZ Kft. és a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az alábbiak szerint: 1. Ajánlattevő az ajánlatkérő által 2011. január 17-én megküldött felhívás 3. pontja szerinti felvilágosítás kérésre adott válaszával módosította az ajánlatát, amely a Kbt. 85. § (1) bekezdésének utolsó mondatába ütközik. Ajánlattevő ezen válaszában az eredeti ajánlatában található azon nyilatkozatával szemben, miszerint a felhívás III.2.2) 3.) pontban meghatározott alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében más szervezet erőforrásaira kíván támaszkodni (Hírös Mélyépítő Kft.) – ugyanezen alkalmassági követelmény tekintetében – már azt közli, hogy a megfelelés érdekében 10%-ot meg nem haladó mértékű alvállalkozót kíván bevonni, és erőforrást biztosító szervezetet nem kíván igénybe venni. 2. Ajánlattevő az ajánlatkérő által 2011. január 17-én megküldött felhívás 5. pontjában előírt dokumentumok (pl. nyilvántartó lapok) benyújtására vonatkozóan nem tett eleget, e körben hiánypótlást nem eszközölt, így ajánlattevő ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő kizárólag az előbérleti szerződés alapján nem tudott egyértelműen megbizonyosodni sem arról, hogy a bérbe adni kívánt berendezések léteznek, sem azok műszaki paramétereiről. Ajánlatkérő álláspontja szerint az előbérleti szerződés a gépeknek más személy / szervezet (alvállalkozó/erőforrást nyújtó szervezet) nyilvántartásában való létezésével együttesen bizonyította volna minden kétséget kizáróan a megfelelő eszközök / munkagépek létezését. Ezen okból kifolyólag szabályozza maga a Kbt., hogy az alvállalkozónak és az
11
erőforrást nyújtó szervezetnek milyen módon kell igazolnia alkalmasságát. Azt, hogy a bérbeadót miért kellett volna beminősíteni, mint alvállalkozót vagy erőforrást nyújtó szervezetet, azt a 3. pontban rögzítettek tartalmazzák. 3. Ajánlatkérő ajánlatában a vitatott bérbeadó személyét nem minősítette be a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatában. Hivatkozott DB határozatok értelmében és a Kbt. 4. § értelmező rendelkezései alapján tárgyi esetben az Ajánlattevő köteles lett volna ezen bérbeadó társaságot, mint erőforrást nyújtó szervezetet az ajánlatában megjelölni és annak megfelelően az alkalmasságot igazolni (Kbt. 65. § (4) bek.). Előzőekre tekintettel ajánlattevő ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés alapján. Ajánlatkérő annak vonatkozásában is felvilágosítást kért ajánlattevőtől, hogy az ajánlat 076. oldalán csatolt Gépbérleti előszerződésben megjelölt Hírös Mélyépítő Kft.-t, mint bérbeadót az ajánlattevő milyen módon kívánja bevonni. Ajánlattevő felvilágosításban azt a választ adta, hogy „a Hírös Mélyépítő Kft. az ajánlatban, mint bérbeadó szerepel, vagyis sem 10 % feletti, sem 10 % alatti és sem erőforrást nyújtó szervezet.” Ajánlattevő hivatkozott továbbá a Döntőbizottság D.501/16/2009 számú határozatára is. Ajánlatkérő hivatkozott az álláspontját alátámasztó D.954/11/2010. számú határozatban foglaltakra (amennyiben az ajánlattevő, mint bérlő kifejezetten a szerződés teljesítéséhez bérel gépeket, eszközöket, akkor a bérbeadó erőforrás szervezetnek minősül), valamint arra, hogy a tárgyi esetben a gépek bérlésére vonatkozó előszerződés (ajánlat 76. oldal) minden kétséget kizáróan (3. pontban a tárgyi eljárás konkrétan megjelölésre is került) a tárgyi eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés teljesítése érdekében került megkötésre. Ajánlatkérő kérelmező kérésére 2011. február 28-án iratbetekintést biztosított. Kérelmező 2011. március 2-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal megegyezően vitatta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogtalanul nyilvánította ajánlatát érvénytelenné, ezért kérte ajánlata érvényessé nyilvánítását, az ajánlat értékelésének elvégzését, valamint az írásbeli összegezés módosítását. Ajánlatkérő 2011. március 4-én intézkedett az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelentetéséről. Ajánlatkérő a 2011. március 7-én kelt vitarendezési kérelemre vonatkozó válaszában előadottakra tekintettel az összegezésben foglaltakat változatlan formában fenntartotta, továbbá felhívta kérelmező figyelmét a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségére.
12
Kérelmező 2011. március 16-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdése f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította a kérelmező ajánlatát, mivel álláspontja szerint a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján kért felvilágosításra adott válasszal módosította az ajánlatát. Ajánlatkérő 2011. január 17-én a kérelmezőtől olyan felvilágosítást kért, amelyből megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.2.) 3) pontja tekintetében a Hírős Mélyépítő Kft., mint erőforrást nyújtó szervezet és a kérelmező, mint ajánlattevő között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás fennáll. Ajánlatkérő a kiküldött dokumentum végén felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlás, felvilágosítás és indokláskérésnek nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, abban az esetben a rendelkezésre álló adatok alapján fogja az ajánlatokat elbírálni. Kérelmező álláspontja szerint a felvilágosítás-kérésre 2011. január 20-án beadott anyagában nem adott választ, semmilyen felvilágosítást a két társaság közötti fennálló többségi befolyás tekintetében. A benyújtott anyagban a Kbt. 83. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást végzett kérelmező az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3) pontjára vonatkozó nyilatkozatokkal, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében megtett nyilatkozattal, mivel a Hírös Mélyépítő Kft. becsatolt nyilatkozata miatt ajánlata hiányos volt. Az így benyújtott hiánypótlás megfelel a Kbt. 83. § (2) és (4) bekezdésében foglaltaknak. Kérelmező élt a Kbt. által biztosított lehetőséggel és a felhívásban nem szereplő hiányokat pótolta, az ajánlat módosítása mellett. Jogszerűen alkalmazta a Kbt. rendelkezéseit, ezért ajánlatát nem lehetett volna emiatt érvénytelennek nyilvánítani. Kérelmező azt is sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdése f) pontja alapján ajánlatának érvénytelenségét állapította meg a tekintetben is, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.3) 4), 4.a) pontjában meghatározott munkagépek, berendezések ajánlatban megnevezett bérbeadóját nem jelölte meg, mint erőforrást nyújtó szervezetet. Kérelmező a 2011. február 21-án benyújtott dokumentumban is kifejtette, hogy az ajánlattételi felhívás vonatkozó követelményei teljesítése tekintetében
13
önállóan felel meg, vagyis a kérelmező rendelkezik, illetve fog rendelkezni az előírt munkagépekkel, berendezésekkel, mint ahogy az az ajánlat 076. oldalán bemutatásra került, összhangban azzal, ahogy az ajánlatkérő kérte. Az ajánlattételi felhívás rendelkezésének alapját képző Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereltséggel rendelkezni szükséges a szerződés teljesítéséhez. A Ptk. szerint a bérlő megszerzi a jogot a dolog birtoklására, az azzal való rendelkezésre és hasznainak szedésére, tehát a bérlő rendelkezik a dolog felett. A polgári jogviszony alapján kérelmező rendelkezik a gépek felett, önállóan megfelel az alkalmassági követelménynek, így nincs szükség 10% feletti, 10% alatti vagy erőforrást nyújtó szervezet megnevezésére, bevonására. Kérelmező szóbeli nyilatkozata szerint nem vizsgálta meg, hogy a gépek milyen módon fognak a bérbeadó rendelkezésére állni. Véleménye szerint elegendő, hogy az előszerződésben a bérbeadó kötelezettséget vállalt a bérbeadásra. Kérelmező álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Döntőbizottság határozatára (D.508/2010.) Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása során ajánlatkérő is hivatkozott a D.501/16/2009 számú határozatra, mely szerint mivel már meglévő szerződésről van szó így a bérbeadó alvállalkozó sem lehet. A határozat további részében pedig a döntéshozó kimondja, hogy erőforrást nyújtó szervezet sem lehet. Ajánlatkérő a kiragadott idézetből tévesen következtetett arra, hogy erőforrást nyújtó szervezetként kellet volna a bérbeadót megjelölni, ilyen a határozatból nem állapítható meg. A hivatkozott idézetben azért került sor annak vizsgálatára, hogy lehet-e alvállalkozó, mert a 2009 márciusában hatályos jogszabályok szerint az minősült alvállalkozónak, aki a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel köt szerződést. A Kbt. és az irányadó joggyakorlat alapján a bérbeadót nem kell erőforrást nyújtó szervezetnek megjelölni függetlenül attól, hogy rendelkezési jogviszony mikor jön létre, az ajánlattételi felhívás feladása előtt vagy után. A Kbt. előírásai szerint a rendelkezési jogot a teljesítés idejére kell biztosítani. Kérelmező jogszerűen járt el, amikor a bérbeadót nem tekintette erőforrást nyújtó szervezetnek amellett, hogy az előbérleti szerződést kifejezetten jelen közbeszerzési eljárás alapján kötendő vállalkozási szerződés teljesítése érdekében kötötte. Kérelmező az ajánlatkérő által megállapított azon érvénytelenségi okot is vitatta, hogy pl. nyilvántartó lapok benyújtásával nem igazolta hitelt érdemlően a gépek rendelkezésre állását. Szóbeli közlése szerint az ajánlat 75. oldalán csatolt nyilatkozat alapján az alkalmasság igazolásához szükséges gépek műszaki paraméterei egyértelműen beazonosíthatóak. Az előszerződés 6.a. pontja alapján megállapítható, hogy a gépek üzemképes és teljesítésre alkalmas állapotban
14
lesznek és rendelkezni fognak kötelező hatósági azonosítóval, amennyiben az kötelező. Fentiek szerint a teljesítéshez a rendelkezésre állást nem erőforrást nyújtó szervezet bevonásával igazolta kérelmező. Ajánlatkérő nem kérte tulajdonjog igazolását, csak a rendelkezésre állást, illetve a jövőbeni rendelkezésre állást. Bérleti szerződés vagy előszerződéssel igazolt gépek esetében csak abban az esetben kérhet ajánlatkérő eszköznyilvántartó lappal történő igazolást, ha a felhívás szerint tulajdonjogot kellene igazolni. A Kbt. a rendelkezésre állási jogot nem szűkíti tulajdonjogra, ezt az ajánlatkérő is alátámasztotta azzal, hogy a rendelkezési jog igazolására engedélyezte a bérleti szerződés vagy bérleti előszerződés csatolását. Ajánlatkérőnek nem feladata annak vizsgálata, hogy az ajánlattétel időpontjában az adott gép kinek a tulajdonában van, illetve hogy az ajánlattétel időpontjában az adott gép létezik-e. A bérbeadónak sem kell a gépek jelenleg a tulajdonában legyenek, a gépeket későbbi időpontban is vásárolhatja, bérelheti, lízingelheti. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását és kérelmezőnek az eljárási költségekben történő marasztalását. Kérelmező ajánlatának 131-132. oldalán csatolta a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát, melyben rögzítette, hogy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékű alvállalkozót nem kíván igénybe venni, az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3) pontjában rögzített alkalmassági követelményeknek más szervezet erőforrásaira támaszkodva kíván megfelelni, míg a felhívás III.2.3) 3) pontjában rögzített alkalmassági követelményeknek a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékű alvállalkozóval kíván megfelelni. Kérelmező ajánlatában a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatban az alkalmassági követelmények között előírt árbevétel vonatkozásában erőforrást nyújtó szervezetként jelölte meg a Hírös Mélyépítő Kft.-t. Kérelmező a felvilágosítás-kérésre 2011. január 20-án az árbevétel tekintetében nyilatkozatot csatolt. Leszögezte, hogy az alkalmassági feltétel teljesítéséhez 10 %-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe, erőforrást nyújtó szervezetet nem vesz igénybe. Kérelmező a megjelölt dokumentumban tételes, pontra való hivatkozással ellátott, konkrét választ adott az ajánlatkérő felvilágosítás-kérésére, annak 3. pontjára is, mely válasz egyidejűleg módosította a tárgyi ajánlatot. Kérelmező az ajánlatkérő Kbt. 85. § szerinti felvilágosítás-kérésére adott válaszával módosította ajánlatát, amely egyértelműen a Kbt. 85. § (1) bekezdésnek utolsó mondatába ütközik.
15
Nem helytálló továbbá kérelmező azon érvelése sem, hogy az általa 2011. január 20-án benyújtott dokumentumban önkéntes hiánypótlást végzett a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint. A Kbt. 83. § (4) bekezdése alapján önkéntes hiánypótlás benyújtásának feltétele, hogy az ajánlatban a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiány legyen. A hiánypótlás szükséges feltétele a hiány, azonban az ajánlat az érintett kérdéskör vonatkozásában nem volt hiányos, kizárólag a felvilágosítás kéréssel kapcsolatos kérdéskör tisztázása volt indokolt. Tényleges hiány hiányában kérelmező nem eszközölhetett jogszerűen önkéntes hiánypótlást, ennek következtében a kérelmező által levezetett módon az ajánlat nem módosítható, az általa benyújtott módosítás nem minősülhet a Kbt. 83. § (2) és (4) bekezdése szerinti hiánypótlásnak. Ajánlatkérőnek meg kellett vizsgálnia, hogy a műszaki alkalmasság körében előírt gépek, eszközök létezése egyértelműen bizonyításra került-e az ajánlatban, továbbá, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek. Ajánlatkérő példálózóan (nem vagylagosan) írta elő az ennek igazolására csatolni szükséges dokumentumokat: (elő)bérleti szerződés, eszköznyilvántartó lapok, adásvételi szerződések csatolása, forgalmi engedély másolata. Ajánlatkérő a kérelmező által benyújtott előbérleti szerződés alapján nem tudott egyértelműen megbizonyosodni sem arról, hogy a bérlettel érintett berendezések egyáltalán léteznek-e a valóságban, sem azok konkrét műszaki paramétereiről, az ajánlattételi felhívás minimum követelményeinek való megfelelésükről. Ajánlatkérő álláspontja szerint az előbérleti szerződés csak a bérbeadó nyilvántartásában való létezésével együttesen bizonyította volna minden kétséget kizáróan az eszközök/gépek létezését, valamint azok megfelelő paramétereit és ezáltal kérelmező alkalmasságát. Ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan, ha (együttes megfelelés) nem rendelkezik hatósági azonosítóval ellátott meghatározott eszközökkel/berendezésekkel. Egy gép, például egy 5 tonnás tehergépkocsi megfelelősége nyilvánvalóan nem állapítható meg pusztán egy előbérleti szerződésből. Ajánlatkérő nem csak jogosult, hanem egyenesen köteles megvizsgálni és megállapítani, hogy az ajánlattevő megfelel-e a vonatkozó ajánlattételi felhívásban rögzített feltételeknek, ennek körében pedig jogosan kérte hiánypótlás körében (példálózó jelleggel) eszköznyilvántartó lapok, adásvételi szerződések, forgalmi engedélyek másolatainak csatolását, mert kérelmező alkalmassága kizárólag ezek segítségével lett volna megállapítható. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos figyelembe venni azt a megállapítását, mely értelmében a kérelmező bérbeadója, mint erőforrást nyújtó szervezet egyébként is köteles lett volna a szükséges igazolásokat benyújtani.
16
Kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, az alkalmasságot ténylegesen alátámasztó dokumentumot nem nyújtott be, ajánlatkérő köteles volt kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő annak vonatkozásában is felvilágosítás nyújtását kérte 2011. február 15-én kérelmezőtől a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján, hogy az ajánlat 076. oldalán csatolt Gépbérleti előszerződésben megjelölt Hírös Mélyépítő Kft.-t, mint bérbeadót az ajánlattevő milyen módon kívánja bevonni. Ennek oka, hogy ajánlattevő ajánlatából nem volt megállapítható, hogy a bérbeadó milyen minőségben (10 % alatti alvállalkozó,10 % feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) szerepelt az ajánlatban a vonatkozó alkalmassági követelmények teljesítése tekintetében. Kérelmező felvilágosításában azt a választ adta, hogy a Hírös Mélyépítő Kft. az ajánlatban, mint bérbeadó szerepel, vagyis sem 10 % feletti, sem 10 % alatti és sem erőforrást nyújtó szervezet. Kérelmező ajánlatához csatolt Gépbérleti előszerződés 3. pontja alapján megállapítható, hogy kérelmező és a Hírös Mélyépítő Kft. az előszerződést kifejezetten tárgyi közbeszerzési eljárásra figyelemmel kötötték meg. Ebből ajánlatkérő alapos okkal következtethetett arra, hogy kérelmezőnek a bérbeadó minőségét fel kellett volna tüntetnie ajánlatában a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban, mint erőforrást nyújtó szervezet. Kérelmező ezen kötelezettségének nem tett eleget, így ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő álláspontját támasztja alá a Döntőbizottság D.954/11/2010. számú határozata. Ajánlatkérő kérte kérelmező kötelezését eljárási költség megfizetésére is, melyre vonatkozóan részletes költségigényt terjesztett elő. Kérelme alátámasztására becsatolta a jogi képviselővel kötött megbízási szerződést, mely az ügyvédi munkadíj mértékét a következők szerint rögzítette: - előzetes vitarendezés során közreműködés: 30.000.-Ft + ÁFA - jogorvoslati eljárás előkészítő okiratok szerkesztése, irattanulmányozás: 30.000.-Ft+ ÁFA - utazási költségtérítés (pl. üzemanyag, autópálya matrica): 25.000.-Ft + ÁFA - munkadíj utazási időre (5 óra): 50.000.-Ft + ÁFA - munkadíj döntőbizottsági tárgyalás vonatkozásában: 20.000.-Ft + ÁFA/óra A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le közbeszerzési eljárását. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás 2010. december 17-én került feladásra, ezért a
17
Döntőbizottság az ezen a napon hatályos Kbt. rendelkezések alapján folytatta le a jogorvoslati eljárást. A Kbt. 3. § szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 250. § (3) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) - (3) bekezdése előírja: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és dokumentációját a felek jogvesztő határidőn belül nem támadták, így arra beállt az ajánlati kötöttség, annak megfelelően kellett elkészíteni az ajánlatokat, ajánlatkérőnek pedig annak alapján kellett az ajánlatokat elbírálnia. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, ezen belül az ajánlattevő alkalmasságát. Ajánlatkérő ennek során köteles arról is dönteni, hogy amennyiben az ajánlatban benyújtott adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen az ajánlattevő alkalmassága, fennállnak-e a hiánypótlási felhívás vagy a felvilágosítás-kérés kibocsátásának jogszabályi feltételei.
18
A Döntőbizottság először azt a jogorvoslati kérelmi elemet vizsgálta meg, amely szerint kérelmező a 2011. január 20-án az árbevétel tekintetében megtett nyilatkozatával nem módosította ajánlatát. A Döntőbizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a rendelkezésre álló adatok és kérelmező jogorvoslati kérelme ellentmondásban állnak egymással, mivel kérelmező 2011. január 20-i nyilatkozata egyértelműen kiterjed az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3) pontjában foglalt követelményre, míg a jogorvoslati kérelem szerint ajánlatkérő 2011. január 17-i felvilágosítás-kérésére kérelmező nem válaszolt, a többségi befolyás fennállását nem támasztotta alá. A Döntőbizottság megvizsgálta a vonatkozó iratokat és annak alapján arra a következtetésre jutott, hogy kérelmező kétséget kizáróan nyilatkozatot terjesztette elő ajánlatkérő felvilágosítás-kérésére azzal, hogy „csatoljuk az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3.) pontjára vonatkozó nyilatkozatot. Az alkalmassági feltétel teljesítéséhez 10%-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót veszünk igénybe. Erőforrást nyújtó szervezetet nem veszünk igénybe, ettől függetlenül csatoljuk a többi, erőforrásra vonatkozó hiánypótlást.” A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlatában az ajánlattételi felhívás III.2.2) 3) pontjában a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint előírt árbevétel tekintetében a Hírös Mélyépítő Kft.-t jelölte meg erőforrást nyújtó szervezetként. A Kbt. 4. § 3/E. pontja szerint erőforrás ebben az esetben akkor vehető igénybe, ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Ptk. szerinti többségi befolyás áll fenn. Az ennek megállapításához szükséges adatok nem álltak ajánlatkérő rendelkezésére, ezért hívta fel a Kbt. 85. § (1) bekezdés alapján felvilágosítás megadására kérelmezőt. Kérelmező 2011. január 20-án megadott válasza szerint erőforrást nyújtó szervezetet nem vesz igénybe, a felhívás III.2.2) 3) pontjában rendelt alkalmassági követelményt a beszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozó útján teljesíti. A Kbt. 85. § (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet
19
figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A benyújtott ajánlat tekintetében ajánlati kötöttség áll be, melynek garanciális jelentősége, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott szerződést az ajánlatban foglaltak szerint vállalja teljesíteni. A Kbt. csak igen szűk körben biztosítja az ajánlat hibáinak orvoslását, ellenkező esetben az ajánlati kötöttség nem lenne biztosítható. A hiánypótlás és az ellentmondó nyilatkozatok tekintetében kért felvilágosítás intézménye két önálló jogintézmény, eltérő rendeltetéssel. A felek között nem volt vitatott a Kbt. 85. § (1) bekezdése törvényi feltételeinek fennállása. A Kbt. 85. § (2) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, amennyiben az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal szerepel. A jogorvoslati eljárás tárgyává tett kérelmezői ajánlatban ilyen eltérő tartalmú adat nem található, így a Kbt. 85. § (2) bekezdése szerint a felvilágosítás-kérésre adott válasszal az ajánlat módosításának feltételei sem következhettek be, az idézett jogszabályi fordulat alkalmazásának törvényi követelményei nem valósultak meg. A Döntőbizottság tényként állapította meg a fentiek szerint, hogy kérelmező ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlata szerint az árbevételt megállapító alkalmassági követelmény igazolásához erőforrást nyújtó szervezetet kívánt igénybe venni. A 2011. január 20-án megadott felvilágosítás értelmében kérelmező erőforrás-szervezetet nem akart igénybe venni, hanem az árbevételt 10 %-ot meg nem haladó mértékű alvállalkozóval fogja teljesíteni. A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező a Kbt. 85. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás-kérésre adott nyilatkozatával megváltoztatta az ajánlatát, amelyet a Kbt. idézett rendelkezése egyértelműen tilalmaz. A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező azon állítását is, hogy önkéntes hiánypótlást tett nyilatkozatával. A Kbt. 83. § (4) bekezdés szerint az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.
20
A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő helytállóan hivatkozott arra, hogy kérelmező nyilatkozatát nem lehetett önkéntes hiánypótlásként értékelni, ahhoz ugyanis a benyújtott ajánlatban hiányosságnak kell fennállnia. Kérelmező a Döntőbizottság kérdésére akként nyilatkozott, hogy a Hírös Mélyépítő Kft. ajánlatba csatolt nyilatkozata volt hiányos, konkrét hiányt azonban nem jelölt meg. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által megadott nyilatkozatmintának megfelelően, cégszerűen aláírt - a felhívásban ismertetettek szerint - kitöltött dokumentumot és abban hiányosságot nem állapított meg. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében milyen követelményeket írt elő az eljárást megindító hirdetményben a jogorvoslati kérelemmel támadott körben. A Döntőbizottság áttekintette, hogy miként követelte meg az ajánlatkérő az alkalmasság igazolását a munkagépek tekintetében. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a gépek jelen vagy jövőbeli rendelkezésre állásának igazolását írta elő. A minimumkövetelmények között rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, amennyiben nem rendelkezik: - üzemképes és - teljesítésre alkalmas állapotú, - amennyiben az kötelező, hatósági azonosítóval ellátott, a felhívásban megadott eszközökkel, gépekkel. Ajánlatkérő nem korlátozta be a rendelkezésre állás és a működőképesség igazolására benyújtható dokumentumokat, példálózó felsorolásban ismertette az arra alkalmas okiratokat. Kérelmező ajánlatába csatolta a megadott nyilatkozatmintát kitöltve, amelyen géptípusokat, darabszámot jelölt meg. A gép jogi státuszaként közölte, hogy bérleti előszerződéssel lekötött. Emellett tartalmazta az ajánlat a gépbérleti előszerződést, amely a nyilatkozattal megegyező géptípusokat és darabszámot sorolt fel. Ajánlatkérő a gépek rendelkezésére állásának igazolását kérte. A rendelkezési jog tartalmát a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 112. § (1) bekezdés határozza meg, a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
21
A Ptk. 426. § (1) bekezdés alapján ingatlant vagy lakást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatába csatolt előbérleti szerződést és megállapította, hogy az nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására, abból ugyanis nem tűnik ki a bérbeadó rendelkezési jogának eredete. A Ptk. idézett szabályai szerint a rendelkezési jog alapvetően és eredetileg a tulajdonost illeti meg, akinek joga van a tulajdonában álló dologra bérletet alapítani. Gépekre, eszközökre albérlet csak a bérbeadó engedélyével létesíthető. Az előbérleti szerződésből nem olvasható ki az sem, hogy a bérbeadónak rendelkezésére állnak vagy a jövőben rendelkezésére fognak állni a felsorolt gépek. A bérbeadó rendelkezési jogosultsága a gépek tekintetében nem állapítható meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a (elő)szerződés csak akkor igazolja az ajánlattételi felhívásban meghatározott alkalmassági követelmények fennállását, ha alkalmas joghatás kiváltására. A konkrét esetben a bérbeadó rendelkezési jogának igazolására. A Döntőbizottság ezen túl azt is megállapította, hogy a kérelmező által kitöltött nyilatkozatmintában és a bérleti előszerződésben felsorolt géptípusok nem vethetők egybe a felhívás III.2.3) 4.a) pontjában megadott gépekkel. Kérelmező nem közölte azokat a műszaki paramétereket, amelyek alapján ajánlatkérő kétséget kizáróan beazonosíthatta volna a gépeket és megállapíthatta volna megfelelőségüket. Az ajánlatkérő által megkövetelt üzemképes, teljesítésre alkalmas állapotú, hatósági azonosítóval ellátott gépekkel rendelkezést szintén nem tanúsította a fenti előbérleti szerződés. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy az üzemképesség, teljesítésre alkalmas állapot, illetve hatósági azonosító megléte bérleti szerződéssel vagy nyilatkozattal jellemzően nem tanúsítható, továbbá ezen tulajdonságok megléte csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a gépek egyedi beazonosításra alkalmas jelöléssel rendelkeznek. Ilyen egyedi azonosító kérelmező ajánlatában nem található az alkalmassági követelményként előírt gépek tekintetében. Egyedi azonosító hiányában ajánlatkérő a Kbt. által megkívánt szerződésszerű teljesítés ellenőrzésére sem lesz képes. Ajánlatkérő nagy fokú szabadságot biztosított az ajánlattevők számára az alkalmassági követelmények igazolására, ez azonban nem adott felmentést a rendelkezésre állás igazolása, a gépekkel szemben támasztott műszaki követelmények megléte alól. Mindezek nem igazolhatók az egyedi műszaki paraméterek ismerete hiányában.
22
A Döntőbizottság végül megvizsgálta azt a kérelmi elemet is, amely szerint kérelmező nem tüntette fel a bérbeadó státuszát ajánlatkérő felhívása ellenére sem. A Kbt. 4. § szerint e törvény alkalmazásában 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül alvállalkozónak, nem tartozik a 2. pont a)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggő erőforrásainak bemutatásával; 3/E. erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. §-ának (1) bekezdésének a)-d) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. A Kbt. 65. § (3) és (4) bekezdései értelmében: (3) Az ajánlattevő egy vagy több - a 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, ha az alkalmassági minimum követelménynek való saját részbeni megfelelését az erőforrást nyújtó szervezettel csak kiegészíteni kívánja. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlati felhívásban az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy kérelmező az ajánlatkérő 2011. február 15-én kiadott hiánypótlási felhívására úgy nyilatkozott, hogy a bérbeadó sem alvállalkozó, sem erőforrást nyújtó szervezet. A polgári jog szabályai szerint a bérlő rendelkezési jogot szerez a dolog felett. Ajánlatkérő nem fogadta el a kérelmezői álláspontot és e tekintetben is érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A Kbt. értelmező rendelkezése szerint az erőforrást nyújtó szervezet rendeltetése az, hogy az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vegyen részt. A Döntőbizottság megítélése szerint, amennyiben az ajánlattevő, mint bérlő kifejezetten a szerződés teljesítéséhez bérel gépeket, eszközöket, akkor a bérbeadó erőforrást nyújtó szervezetnek minősül. Amennyiben azonban keretbérleti szerződéssel biztosítja a maga számára a rendelkezési jogosultságot - nem kifejezetten az adott szerződés teljesítése során -, úgy alkalmasságát maga jogosult igazolni (D.954/10/2010.).
23
Jelen esetben megállapítható volt, hogy a bérleti előszerződés 2011. január 5-én került megkötésre, a felek kifejezetten rögzítették, hogy kérelmező jelen közbeszerzési eljárásban történő nyertessége esetén kötnek bérleti szerződést, továbbá a megkötendő bérleti szerződés 2011. október 31. napjáig jön létre, a közbeszerzési szerződés teljesítési határidejével megegyezően. A fent már kifejtettek szerint az ajánlatba csatolt előbérleti szerződés és a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján nem volt megállapítható kérelmező műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának fennállása, mivel nem derült ki, hogy a felsorolt eszközök kérelmező rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítése során. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles teljes körűen megvizsgálni az ajánlattevő alkalmasságát és ennek során megtenni minden olyan intézkedést, amellyel az ajánlat hibája orvosolható. Kérelmező azonban ajánlatkérő felhívása ellenére nem nyilatkozott. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő helyes következtetésre jutott, amikor azt állapította meg, hogy kérelmező műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát nem igazolta sem saját erőforrásaival, sem erőforrást nyújtó szervezet igénybe vétele útján. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmező hivatkozását különböző döntőbizottsági határozatokra figyelemmel arra, hogy valamennyi megjelölt ügyben a szerződés alapján nem volt kétséges az eszközök rendelkezésre állásának megállapíthatósága, vagyis a tényállás eltérő volt. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt érvénytelenné nyilvánítását és megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás, a dokumentáció és a Kbt. rendelkezéseinek figyelembe vételével helyesen döntött az ajánlat érvénytelenségéről. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét a fenti indokokra tekintettel. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak a Kbt. 332. §-ban foglalt feltételei nem álltak fenn. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340 § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdése alapján rendelkezett az alábbiak szerint. A Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdése szerint:
24
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). (5) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Kbt. kifejezetten lehetőséget ad a feleknek az eljárás során felmerült költségei (így az ügyvédi megbízási díj, készkiadások) előterjesztésére. A Kbt. 341. § (5) bekezdés utolsó fordulata megteremti a lehetőséget a költségek mérséklésére, a mérséklés részletes és okszerű indokolása mellett, valamint a mérlegelés szempontjainak kimerítő felsorolásával. E körben figyelembe kell venni, hogy a fél képviselője hány jogorvoslati tárgyaláson vett részt, milyen terjedelmű beadványokat terjesztett elő, milyen jogi megítélésű volt az ügy, azt, hogy az ügyfél a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolta-e a felmerült költségeit, illetőleg, hogy azok a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban merültek-e fel. A Döntőbizottság figyelemmel a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra nem fogadhatta el ajánlatkérő költségigényét az „előzetes vitarendezés során közreműködés” vonatkozásában, mivel az a jogorvoslati eljárást megelőző cselekmény. Ajánlatkérő költségigényt terjesztett elő „munkadíj utazási időre” címen, amit a Döntőbizottság kiesett jövedelemként értelmezett és szintén nem tartotta elfogadhatónak, mivel a Kbt. szerint a felmerült költség téríthető meg, elmaradt jövedelem nem. Ajánlatkérő utazási költségeit 25.000.-Ft + ÁFA összegben jelölte meg, amelyet a Döntőbizottság 15.000.-Ft + ÁFA összegre mérsékelt figyelemmel a jogi képviselő székhelyére, valamint a tényleges piaci viszonyokra. A jogorvoslati eljárás során egy tárgyalás tartására került sor, melynek időtartama 1 óra 15 perc volt, az ennek alapján megállapítható munkadíj 25.000.-Ft + ÁFA. A Döntőbizottság fentiek alapján 70.000.-Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj megtérítését állapította meg. A felmerült ügyvédi költség igazolására becsatolásra került az ajánlatkérő és a jogi képviselője között létrejött megbízási szerződés kivonata. A Döntőbizottság a költségigény mértékét a fent kifejtettek szerint mérsékelte, illetve két tételt nem vehetett figyelembe, egyebekben annak
25
összegét reálisnak ítélte, ekként az ügyvédi munkadíj címen fizetendő költséget 70.000.-Ft + ÁFA munkadíjban állapította meg és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte ajánlatkérőt annak kérelmező részére történő megfizetésére. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. április 14.
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Bagaméry-Szalay Róbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Deák F. u. 5.) 2. TriGon Invest Kft. (6000 Kecskemét, Tatársor 6.) 3. Filóépváz Kft. (4400 Nyíregyháza, Kállói u. 74.) 4. Nyírföldgép Kft. (4644 Mándok, Petőfi út 7.) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
