KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.914/8/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T -ot A Döntőbizottság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkársága (1011 Budapest, Fő u. 44-50., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.) és Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata (4324 Kállósemjén, Kossuth út 112., a továbbiakban közösen: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a KEHOP-2.2.1-15-00004 azonosítószámú projekt keretében Kállósemjén szennyvíztisztító telepének bővítési és korszerűsítési feladatainak ellátására vonatkozóan, a FIDIC Sárga Könyv feltételei szerint” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 113. § (2) bekezdés első mondatát. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, az ajánlatkérő írásbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő 2016. április 8. napján küldte meg az összefoglaló tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak 37911-1/2015/001 iktatószámon a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás megindítása érdekében. Az összefoglaló tájékoztatás VI.1.2) További információk pontjában rögzítésre került, hogy „az ajánlatkérő a Kbt. 29. § alapján más ajánlatkérő nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást. Ajánlatkérő a Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő nevében is végzi a beszerzést”. A 2016. április 18. 12:00 órában meghatározott eljárás iránti érdeklődési határidőre 43 gazdasági szereplő, míg 2 érdeklődő határidőn túl jelezte érdeklődését. Az eljárást megindító felhívás 2016. április 19-én került megküldésre a határidőben érdeklődésüket jelző 43 gazdasági szereplők részére. Az ajánlatkérő a tárgyi eljárás becsült értékét nettó 311.141.646,-Ft-ban jelölte. A 2016. június 9-én megtartott bontási eljáráson 5 ajánlat került ismertetésre az alábbi ajánlati árral: - EuroAszfalt Kft. nettó 299.850.000,-Ft, - KELET-ÚT Kft. nettó 309.837.000,-Ft, - DMH Kft. – „KE-VÍZ 21” Zrt. közös ajánlattevők nettó 304.800.000,-Ft, - Hanley Service Kft. és a Pureco Kft. által alkotott Hanley Service – Pureco Konzorcium nettó 250.134.000,-Ft, - ZEMPLÉNKŐ Kft. – DEPONA PLUSZ Kft. – ZEMPLÉN ROAD Kft. közös ajánlattevők nettó 288.970.000,-Ft. Az ajánlatkérő 2016. augusztus 16-án tartotta a közbenső értékelést, míg a végső értékelést 2016. szeptember 2-án. Nyertes ajánlattevőként az ajánlatkérő a Hanley Service – Pureco Konzorciumot hirdette ki nettó 250.134.000,-Ft ajánlati árral. A kezdeményező 2016. október 19. napján postára adott és a Döntőbizottsághoz 2016. október 24-én érkezett kezdeményezésében hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása kapcsán.
3
A hivatalból való eljárás megindítását a kezdeményező a Kbt. 152. § (1) bekezdés g) pontja, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 160. § (4) bekezdése alapján kezdeményezte. A kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontjaként 2016. április 19. napját jelölte meg, míg tudomásra jutásként 2016. október 11. napját, a gyanúbejelentő adatlap hivatalbóli kezdeményezőhöz érkezés napját rögzítette. Közölte, hogy a tárgyi projekt ügyében a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságától (KFF) szabálytalansági gyanúbejelentőt küldött, melynek áttekintését követően a kezdeményező az alábbiakat állapította meg: Az összefoglaló tájékoztatás alapján az eljárás iránt 44 gazdasági szereplő jelezte érdeklődését. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást kizárólag ezen 44 gazdasági szereplő részére küldte meg, mely nem felelt meg a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglaltaknak, tekintettel arra, hogy további három gazdasági szereplő nem került ajánlattételre felhívásra. Ugyan nagy számú gazdasági szereplő került felhívásra, azonban a felhívottak köre a Kbt. hivatkozott jogszabály rendelkezésével ellentétes. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint „szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA forrás esetén a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő között kötött szerződés, illetve a végső kedvezményezett javára kiadott kezességvállalási nyilatkozat alapján a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.” Álláspontja szerint, - tekintettel arra, hogy az összefoglaló tájékoztatás alapján az eljárás iránt 44 gazdasági szereplő jelezte érdeklődését, és ajánlatkérő az ajánlati felhívást kizárólag ezen 44 gazdasági szereplő részére küldte meg, további három gazdasági szereplő azonban nem került ajánlattételre felhívásra – az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglaltakat, amely jogsértés egyúttal megalapozza a pénzügyi érdeksérelem veszélyét is, mivel több gazdasági szereplő részvétele esetén alacsonyabb szerződéses ár alakulhatott volna ki. A kezdeményező ismertette, hogy a fentiek alapján megindította a szabálytalansági eljárást az ajánlatkérővel szemben, és egyúttal az eljárást a
4
Korm. rendelet 161. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette a Döntőbizottság jogorvoslati döntéséig. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezéséhez mellékelte a szabálytalansági gyanúbejelentőt. Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a Kbt. 113. § (2) bekezdés első két mondatának értelmezése nagyon sok gyakorlati kérdést vet fel a jogalkalmazókban, amelynek megválaszolása során az ajánlatkérő körültekintően igyekezett eljárni azzal, hogy a szabály alkalmazásával kapcsolatban megkereséssel fordult több ízben a Közbeszerzési Hatósághoz. Az ajánlatkérő az iránymutatások alapján - egyet értve az abban foglalt jogértelmezéssel - a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek eleget tett, ezért megküldte az ajánlattételi felhívást mindazoknak a gazdasági szereplőnek, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, ami egyben teljesíti azt a követelményt is, hogy legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a felhívást. A Közbeszerzési Hatóság és az ajánlatkérő értelmezése szerint a Kbt. 113. § (2) bekezdés első mondata csak a második mondatban foglalt előírással együttesen értelmezhető. Az a megoldás, amelyet a kezdeményező választott, nevezetesen, hogy kizárólag a Kbt. 113. § (2) bekezdésének első mondatában előírt rendelkezéseket hivatkozza meg a kezdeményezésében, és ezen első mondatban foglalt előírásokat önállóan, a második mondatban foglalt előírások figyelembe vétele nélkül értelmezi, az ajánlatkérő véleménye szerint téves következtetéshez vezet. Véleménye szerint, figyelemmel a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglalt jogszabály-alkotási technikára (egy bekezdésben szabályozta le, de több mondatba foglalt előírások együttes szabályrendszere által a jogalkotó az előírásait, amelyet egy jól megfogalmazott cél vezérelt – miszerint legalább 3 ajánlattevő részére kerüljön megküldésre minden releváns felhívás), a jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolásra és a jogszabályhely értelmezésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra is tekintettel, csak azon értelmezés lehet a helyes, amelyet a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásaiban megadott, és amellyel az ajánlatkérő is azonosult. Ezzel ellentétes értelmezés olyan jogi problémákhoz vezet, amely fel nem oldható a Kbt. 113. § (2) bekezdése által biztosított eszközökkel. Megítélése szerint a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglalt előírások függvényében nem lehet oly módon értelmezni a Kbt. 113. § (1) bekezdését, hogy az abban foglalt előírások konjunktív előírások lennének, és kizárólag úgy lehetne annak megfelelni, ha az ajánlatkérő felhívja az összes eljárás iránt érdeklődését jelző gazdasági társaságot, és rajtuk kívül - további - 3 olyan gazdasági társaságot, amely nem jelezte érdeklődését. Ezen értelmezés nem
5
olvasható ki a Kbt. 113. § (2) bekezdésének első és második mondatának együttes értelmezéséből. Továbbá önmagában a Kbt. 113. § (2) bekezdésének első mondatát értelmezve sem lehet eljutni arra az álláspontra, hogy a „valamint” szó az olyan kötelezettséget jelentene az ajánlatkérőknek, amely az első mondat első feltételét (legalább 3 gazdasági szereplőnek megküldési kötelezettség) és második feltételét (minden bejelentkezett gazdasági szereplő részére történő megküldési kötelezettség) olyan kontextusba helyezné, hogy amennyiben nem jelentkezik be legalább 3 gazdasági szereplő, akkor abban az esetben minden bejelentkezett gazdasági szereplő, és további 3 ajánlatkérő által kijelölt gazdasági szereplő részére meg kellene küldeni a felhívást. Álláspontja szerint ugyanis a Kbt. 113. § (2) bekezdésének első mondatában foglalt első feltételnek meg lehet úgy is felelni, amennyiben a második feltétel teljesítésével igazolja egyben az első feltétel teljesítését is (tehát a többen benne van a kevesebb elv figyelembe vételével), ezt semmilyen nyelvtani vagy egyéb jogi értelmezése nem zárja ki a Kbt. 113. § (1) és (2) bekezdésében. Kifejtette azon álláspontját is, mely szerint a Kbt. 113. § (2) bekezdése első és második mondatában foglalt feltételek teljesültek azzal, hogy egyrészt legalább három gazdasági szereplőnek megküldte a felhívást (a tárgyi eljárásban a legalább három helyett 44 gazdasági szereplőnek küldte meg Ajánlatkérő a felhívást), másrészt mindazoknak a gazdasági szereplőknek megküldte az eljárást megindító felhívást, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték (ugyanis mind a 44 gazdasági szereplő megkapta a felhívást). Hangsúlyozta, hogy az érdeklődő 44 gazdasági szereplőn felüli további három gazdasági szereplőnek a meghívása nehézséget okozott volna az ajánlatkérőnek, mert a bejelentkezettek szinte lefedték a szennyvízberuházás elvégzésére képes és alkalmas potenciális ajánlattevők körét. Ezen túlmenően a nyilvánosság és versenysemlegesség is biztosított volt, anélkül, hogy a 44 szereplőn túl még további legalább három is részt vett volna az eljárásban. Az előbbiekből következően, ha akart volna, akkor sem tudott volna további három gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre az ajánlatkérő, esetleg csak olyanokat, akikkel nem segítette volna elő a nagyobb versenyt, mert nem lettek volna potenciális ajánlattevők. Az ajánlatkérő a pénzügyi érdeksérelem veszélyét sem tartja megalapozottnak, hiszen az érdeklődők köre felölelte a szennyvízberuházást szakszerűen és piaci áron teljesíteni képes ajánlattevők körét. Ezért az alacsonyabb szerződéses ár kialakulása nem reális feltételezés, mivel egyrészről, akik szerettek volna ajánlatot adni és képesek a szerződés teljesítésére, azok a nyílt eljárás szabályai alapján tehettek ajánlatot. Így nem bizonyítható, hogy lett volna olyan
6
ajánlattevő, aki ettől alacsonyabb áron tudta volna teljesíteni a szerződést, de nem tehetett ajánlatot, mert az ajánlatkérő nem hívta fel ajánlattételre. Továbbá az összetett értékelési szempontnak köszönhetően (Egyösszegű ajánlati ár /50 súlyszám/, a megvalósítandó szennyvíztelep-korszerűsítés során beépített villamos berendezések által felhasznált, egy évre eső hálózati villamos energia kalkulált mennyisége (1 éves üzemeltetési időszakra kalkulálva (kWh)) /40 súlyszám/ és a jótállás időtartama (hónapban) (minimum 12, maximum 36 hónap) /10 súlyszám/) az ajánlati ár csak 50%-ban volt kihatással az eljárás eredményére, tehát nem a legalacsonyabb ár volt a kizárólagos szempont a nyertes ajánlattevő kiválasztása során. Mindez pedig ellentmond annak a kezdeményezői álláspontnak, hogy „több gazdasági szereplő részvétele esetén alacsonyabb szerződéses ár alakulhatott volna ki”. A fentiek alapján az ajánlatkérő kérte jogsértés hiányának megállapítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos az alábbiak szerint. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást 2016. április 19-én küldte meg az érdeklődő gazdasági szereplőknek, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálása szempontjából. A Döntőbizottság vizsgálata a hivatalbóli kezdeményezés keretein belül arra terjedt ki, hogy a Kbt. 113. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő kiknek köteles megküldeni a felhívását. A Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 113. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást,
7
valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik munkanapnál korábbi. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni. Az érdeklődés jelzésére a 41. § alkalmazandó. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az ajánlatkérő nem vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatás visszavonásáról legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül köteles értesíteni a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a Közbeszerzési Hatóságot, valamint írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonás tényét az értesítést követően egy munkanapon belül a honlapján közzéteszi. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a (2) bekezdés alkalmazása során a gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
8
2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. A Döntőbizottság megvizsgálta a Kbt. 113. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. A jogalkotó ezen eljárás szabályai körében az ajánlatkérő számára meghatározta azon potenciális ajánlattevői kört, akiknek az eljárást megindító felhívást köteles megküldeni. Tényszerűen megállapítható, hogy két személyi kör került megjelölésre, egyrészt azok a gazdasági szereplők, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték, másrészt három gazdasági szereplő. Megállapítható, hogy a jogalkotó e két személyi kört ismertető tagmondatot a „valamint” kötőszóval kapcsolta össze. A „valamint” kötőszó nyelvtani értelmezésben „és” kötőszónak felel meg, azaz nem csak az érdeklődő gazdasági szereplők, hanem legalább 3 ajánlatkérő által felkért gazdasági szereplőre vonatkozóan állapít meg az ajánlatkérő részére felhívás megküldési kötelezettséget. Ezen értelmezés alapján az ajánlatkérő akkor alkalmazza megfelelően ezen rendelkezést, ha nem csak azon szereplőknek küld felhívást akik az érdeklődésüket jelezték, hanem további 3 gazdasági szereplőnek. Továbbá ezen jogszabályi kötelezettségét az ajánlatkérő nem teljesíti azáltal, ha kizárólag azon személyi körnek küldi meg a felhívását, akik az érdeklődésüket jelezték. A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának irataiból megállapította, hogy az ajánlatkérő azon 43 gazdasági szereplőnek küldte meg a felhívását, akik az érdeklődésüket jelezték. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen magatartással az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 113. § (2) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezést. A Döntőbizottság egyebekben megjegyzi, hogy álláspontja szerint az a tény, hogy ilyen nagy számú (43) gazdasági szereplő jelezte az érdeklődését, és ezáltal megismerték a felhívás rendelkezéseit, beteljesítette a jogalkotó azon szándékát, hogy a nyilvánosság elve érvényesüljön a közbeszerzési eljárásokban. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 144. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a kezdeményezés vonatkozásában a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a jogsértést. A Döntőbizottság a jogsértés csekély súlyára tekintettel bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági
9
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. A Döntőbizottság a Ket. szabályai alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata nevében folytatta le a közbeszerzési eljárást, de az illetékesség megállapítása kapcsán kizárólag a budapesti székhelyű ajánlatkérő megállapítása az irányadó. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2016. november 28.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Nagy Edina
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
10
Kapják: 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkársága (1011 Budapest, Fő u. 44-50.) 2. NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.) 3. Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata (4324 Kállósemjén, Kossuth út 112.) 4. EuroAszfalt Kft. (2225 Üllő, belterület hrsz 3753.) 5. KELET-ÚT Kft. (4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14.) 6. DMH Kft. (4029 Debrecen, Dobozi u. 17.) 7. „KE-VÍZ 21” Zrt. (4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 21.) 8. Hanley Service Kft. (1102 Budapest, Szent László tér 20.) 9. Pureco Kft. (1118 Budapest, Rétköz u. 5.) 10. ZEMPLÉNKŐ Kft. (4914 Olcsvaapáti, Dózsa Gy. u. 31.) 11. DEPONA PLUSZ Kft. (4913 Panyola, Szombathelyi u. 60.) 12. ZEMPLÉN ROAD Kft. (3906 Golop, Rákóczi u. 34. A. ép.) 13. Irattár
