K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.187/22/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az Almus Pater Zrt. (6726 Szeged, Fő fasor 121., képviseli: Dr. Ollé György ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Százhalombatta Város Önkormányzata (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Általános iskolák részére különböző akadálymentes bútorok beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása, valamint az Alex Fémbútor Kft. (2072 Zsámbék, Magyar u. 21-23., képviseli: Dr. Schönek Attila Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Schönek Attila ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 40. II. em. 3., a továbbiakban: kérelmezett) ellen nyújtott be részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára és a Kbt. 86. § (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel a Kbt. 86. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet 251. § (2) bekezdése szerinti egyszerű tárgyalásos - közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlattételi felhívását 2011. február 15-én küldte meg közvetlenül három ajánlattevő: a HOHENLOHER Speciálbútor Kft., a kérelmezett és a kérelmező részére, a rendelkező részben meghatározott beszerzési tárgyban. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 2. pontjában rögzítette a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, mely szerint: „Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt térítés ellenében bocsátja ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció ellenértéke: 10.000.-Ft+ÁFA Ajánlattevő a dokumentáció ellenértékét az Ajánlatkérő ERSTE Bank Hungary Nyrt.-nél vezetett 11999007-03100013-00000000 számú számlájára, „Akadálymentes iskolai bútorbeszerzés” megjelöléssel köteles befizetni. A dokumentáció az átutalás után, az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig, munkanapokon 9-12 és 13-15 óráig, az ajánlattételi határidő napján 09-10 óra között, a Százhalombatta Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3.), II. emelet 212. szobájában vehető át az átutalás megtörténtét igazoló eredeti dokumentum (számla, átutalási bizonylat) felmutatásával. A dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció átvételekor ajánlattevőknek regisztrációs lapot kell kitölteni. A regisztrációhoz az ajánlattevőnek az alábbi adatokat szükséges - dokumentáció átvételekor személyesen, vagy a postai úton történő megküldés esetén az erre vonatkozó írásbeli kérelem részeként - megadnia: az ajánlati dokumentációt átvevő cég neve és székhelye, elérhetőségi adatai (telefon, fax, e-mail), az ajánlati dokumentációt átvevő cég cégjegyzékszáma, adószáma, bankszámlaszáma, a cég nevében kapcsolattartásra kijelölt személy neve, telefon- és faxszáma.” Az ajánlattételi felhívás 3. pontja alapján a közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, 4 db általános iskola részére különböző akadálymentes bútorok beszerzése. A közbeszerzés mennyisége: Összesen: - 187 db kerekesszékkel is használható (térdszabad) iskolapad
3
-
78 db szekrény, melyből 38 db fogassal ellátott 1 db kerekesszékkel is használható (térdszabad) műhelypad 2 db kerekesszékkel is használható (térdszabad) rajzpad 4 db akadálymentes vizsgáló ágy (az iskolák orvosi szobájába)
A felhívás 5. pontja szerint a teljesítés határideje: a szerződés megkötésétől számított 40. nap. Az ajánlattételi felhívás 6. pontja rögzítette a teljesítés helyét képező iskolák meghatározását. Ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában az alternatív ajánlatokat, a 10. pontjában a részajánlatokat kizárta. A 11. pontban az ajánlatok bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást (egyösszegű ajánlati ár nettó és bruttó értékben megjelölve) a Kbt. 57. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozta meg. Az ajánlattételi felhívás 13.2. pontja tartalmazta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételeket. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság megkövetelt igazolási módja körében előírta: „Ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója csatolja: M1. A Kbt. 67. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származó, a közbeszerzés tárgyának megfelelő tárgyú akadálymentes bútorok értékesítése, szállítása, szállításának ismertetését (a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, és az ellenszolgáltatás összege) a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti referenciaigazolással. A referenciaigazolásoknak egyértelműen kell tartalmaznia azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható. M2. A Kbt. 67. § (1) bekezdés d) pontja alapján a beszerzendő áru leírását, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatását, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti szervezetet vesz igénybe a műszaki - szakmai alkalmasság igazolásához - figyelemmel a Kbt. 4. § 3/E. pontjára -, akkor e szervezet az alkalmasságot az ajánlattevőre ebben a pontban előírttal azonos módon köteles igazolni. Erőforrást nyújtó szervezet igénybevétele esetén az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlathoz a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti további igazolásokat.” A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimumkövetelményei értelmében: „Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, amennyiben együttesen nem rendelkeznek:
4
M1. Az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származó, összesen teljesített, legalább nettó 2 millió forint értékű, a közbeszerzés tárgyának megfelelő /akadálymentes bútorok értékesítése, szállítása/ szállítás teljesítéséről szóló referencia-igazolással, mely szerint a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. M2. A megajánlott termékek vonatkozásában névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal, vagy elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozásokkal egyértelműen meghatározott áru megfelel az akadálymentesség követelményének.” Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 14. pontjában a hiánypótlást a Kbt. 83. §ában foglaltak szerint biztosította. Az ajánlattételi felhívás 21. pontjában rögzítette a tárgyalásra vonatkozó információkat, melyek szerint: „Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egy fordulóban külön-külön kíván tárgyalni. A tárgyalás arra irányul, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel kösse meg a szerződést, ennek érdekében a tárgyalás során a szerződéses feltételek kerülnek véglegesítésre. Ajánlattevő köteles a tárgyalás berekesztése előtt a végső ajánlatát írásba foglalni, amely végső ajánlat a bírálati szempont (a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás) alapja lesz.” Az ajánlattételi felhívás 25. Egyéb információk 7. pontja szerint ajánlattevőnek az ajánlati árát a felolvasólapon kell megadnia nettó és bruttó értékben. Az ajánlati árnak az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult ajánlatkérőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. Ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Meghatározta az eljárása menetét. E szerint az ajánlattételi határidő: 2011.03.02., 10.00 óra, a tárgyalás időpontja 2011.03.09., 10.00 óra, a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011.03.21., 10.00 óra. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, szerződéstervezetet, nyilatkozatmintákat és műszaki leírást tartalmazott. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció I. Fejezet 2. pontjában meghatározta az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Ezen belül:
5
2.1. Ajánlat tartalomjegyzéke oldalszámokkal. 2.13. Ajánlattevő (közös ajánlattevő), illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó által elvégzett, az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származó, a közbeszerzés tárgyának megfelelő (akadálymentes bútorok értékesítése, szállítása) szállításainak ismertetését (a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése, az elvégzett munka pontos meghatározása, és az ellenszolgáltatás összege) tartalmazó referenciatáblázat (a III. Fejezet 10. számú mellékletében megadott tartalommal). 2.14. A referenciatáblázatban szereplő munkák elvégzéséről szóló, a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti tartalmú referenciaigazolás arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt-e. A referenciaigazolásoknak egyértelműen kell tartalmazniuk azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható. 2.15. A megajánlott termékek leírása (méretezett rajzzal ellátott konszignáció), mintapéldányainak, illetőleg fényképeinek bemutatása. A megajánlott termékek vonatkozásában névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat, vagy elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvány, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel az akadálymentesség követelményének. A dokumentáció II. Fejezete a Szállítási szerződés tervezetét, a IV. Fejezete az ajánlatokban csatolandó nyilatkozatok mintáját tartalmazta. A IV. Fejezetben található 10. számú melléklet a referenciák ismertetésére vonatkozott, melyen az ajánlatkérő a referenciák tekintetében a következő adatokat kérte megadni: A megrendelő neve és címe, Nettó szerződéses ár (Ft), A teljesítés ideje, A teljesítés tárgya. A dokumentáció IV. Fejezetét alkotó műszaki leírásban ajánlatkérő a következőket rögzítette: Iskola neve 1. Számú Általános Iskola
Iskolapad (db) 50
Szekrény (db) 10, melyből 6 db fogassal ellátott
Rajzpad (db)
Műhelypad (db)
0
0
Vizsgálóágy orvosi szobába (db) 1
6 Eötvös Loránd Általános Iskola Arany János Általános Iskola és Gimnázium Körösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Összesen:
19
75
43
187
22, melyből 13 db fogassal ellátott 27
19, melyből valamennyi fogassal ellátott
78, melyből 38 db fogassal ellátott
2
1
1
0
0
1
0
0
1
2
1
4
Iskolapad: térdszabad, állítható magasságú, felülete osztottan és fokozatosan dönthető, akadálymentesen használható. Az asztallap felületének mérete: 100 cm*60 cm-től - 130 cm*80 cm-ig, táskatartóval ellátott Rajzpad: térdszabad, állítható magasságú, felülete osztottan és fokozatosan dönthető, táskatartóval ellátott tárolórekesszel ellátott, akadálymentesen használható. Az asztallap felületének mérete: 100 cm*60 cm-től - 130 cm*80 cm-ig Műhelypad: térdszabad, állítható magasságú, min. 100 kg teherbírású, mechanikai hatásoknak ellenálló felületű, az iskolai technika órai foglalkozás feladatainak ellátására alkalmas, fiókos kivitel, akadálymentesen használható. Az asztallap felületének mérete: 100 cm*60 cm-től - 130 cm*80 cm-ig Szekrény: multifunkciós tárolószekrény, amely öltözőszekrénynek is alkalmas (fogassal ellátott), és biztosítja az akadálymentes használatot Mérete: magasság:100 cm-től - 150 cm-ig szélesség: 40 cm-től - 70 cm-ig mélység: 40 cm-től - 50 cm-ig A bútorok anyaga: fa, fém, műanyag Orvosi vizsgálóágy: elektromosan vagy hidraulikusan állítható ágymagasság (terhelés alatt is), terhelhetőség 130-150 kg, akadálymentes használat biztosítása.
7
Az ajánlattételi határidőre mindhárom felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát, a következő nettó ajánlati árakon: HOHENLOHER Speciálbútor Kft. Nettó ajánlati ár: 18.425.640.- Ft Kérelmezett: Nettó ajánlati ár: 7.782.200.-Ft Kérelmező: Nettó ajánlati ár: 5.272.416.-Ft A kérelmezett ajánlatának 22-23. oldalán a saját nyilatkozata található a referenciák ismertetéséről, a következők szerint: A megrendelő neve és címe Tass Község Önkormányzata 6098 Tass, Széchenyi út 48. kapcsolattartó: J. Gyné (telefonszám) Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola 4900 Fehérgyarmat, Május 1. tér 16., kapcsolattartó: Sz. Gy. igazgató (telefonszám) IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft., 2837 Vértesszőlős, Petőfi Sándor utca 3., kapcsolattartó: G. Cs. (telefonszám) Szügy Község Önkormányzata 2699 Szügy, Rákóczi u. 99-
Nettó szerződéses ár (Ft) 1.496.000.- Ft
A teljesítés ideje és helye 2010. március 25. Földvári Gábor Általános Iskola, 6098 Tass, Dunai út 24.
A teljesítés tárgya Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése
1.127.000.- Ft
2010. július 27. Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola 4900 Fehérgyarmat, Május 1. tér 16.
Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése
1.128.000.- Ft
2010. augusztus 5. Simor János Általános Iskola 2525 Bajna, Hősök tere 2.
Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése
869.500.- Ft
2010. augusztus 15. Madách Imre Körzeti Általános Iskola 2699 Szügy,
Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni
8 101., kapcsolattartó: M. A. polgármester (telefonszám) Ava-Pack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9300 Csorna, Soproni út 125. kapcsolattartó: D. B. (telefonszám) Szendrő Város Önkormányzata Szendrő, Hősök tere 1. kapcsolattartó: K. L. (telefonszám)
Rákóczi út 99-101.
elhelyezése
1.764.000.- Ft
2010. szeptember 6. Általános Iskola 8866 Becsehely, Kossuth Lajos u. 45-59.
Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése
177.460.- Ft
2010. október 20. Apáczai Csere János Általános Iskola Szendrő, Petőfi tér 1-3.
Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése
Az ajánlattevő egyúttal nyilatkozott arról, hogy az ALEX Fémbútor Kft. a szerződés teljesítése során gondosan járt el és a szállítási szerződés szerint teljesített. A szállítások a jogszabályoknak és a szerződéseknek megfelelően történtek. A termékek jó minőségűek, a szabványoknak és az előírásoknak megfelelően kerültek leszállításra. A kérelmezett az ajánlatának 24-26. oldalán a megajánlott áruk képes műszaki leírását rögzítette. A kérelmezett az ajánlatának 27-28. oldalán B.Á.K. és H.K. okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnökök által készített Szakértői véleményt (megfelelőségi nyilatkozatot) szerepeltette, mely az alábbiakat rögzítette: „A Szakértői vélemény kizárólag a gyártó azon bútoraira érvényes, melyek kialakítása megegyezik az e dokumentumban szereplő adatokkal. A Szakértői vélemény kizárólag a gyártó által kiadott Nyilatkozattal együtt érvényes, mely nyilatkozatban kijelenti, hogy az átadni kívánt bútorok a dokumentumban szereplő adatok, részletek alapján került kivitelezésre. (Melléklet) A szakértői vélemény a megrendelő kérésére a Százhalombatta Önkormányzata által meghirdetett „Általános Iskolák részére különböző akadálymentes bútorok beszerzése” tárgyú pályázat beadásához készült. A szakvélemény személyes látogatás és helyszíni személyes felmérés alapján készült. A szakvélemény készítői nem felelősek a bútorok nem megfelelő használatából vagy a termékek gyártásából, anyaghibájából eredő károkért, és azokért
9
felelősséget nem vállalnak. A rehabilitációs tanácsadás javasolt.
bútorok
használatához,
elrendezéséhez
A szakvélemény tartalma: I. Megfelelőségi nyilatkozat II. Melléklet A. Rövid leírás a termékekről akadálymentesítési nézőpontból B. Gyártói Nyilatkozat C. Akadálymentesítés általános tájékoztató D. Méretezett képek a termékekről, rövid leírással (Gyártói műszaki prezentáció) A szakvélemény 2 gépelt oldalból áll + Melléklet. Az Alex Fémbútor Kft. termékei: 01. Alfa speciál tanulói asztal, 02. Rajzpad - egyedi Alfa speciál tanulói asztal, 03. Multifunkciós tárolószekrény, 04. Multifunkciós tárolószekrény fogassal, 05. Térdszabad műhelypad, 06. Elektromos orvosi vizsgálóágy, a Mellékletben található adatokkal és szövegesen jelölt kialakításokkal és azok alapján Megfelelnek az akadálymentesség követelményeinek. A fentiek és a helyszínen tapasztaltak alapján határozottan javasoljuk a termékek használatát. Budapest, 2011.01.31.” A szakvélemény alján feltüntetésre került az okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnökök regisztrációs száma (oklevél sorszáma). Az ajánlat 29-30. oldalán A. Rövid leírás a termékekről akadálymentesítési nézőpontból, a 31-33. oldalán B. Gyártói nyilatkozat található. A kérelmezetti ajánlat 34-39. oldalán a kérelmezett fejlécével ellátott képes műszaki leírás található 01 Alfa speciál tanulói asztal, 02 Rajzpad (egyedi Alfa speciál tanulói asztal), 03 Multifunkciós tárolószekrény, 04 Multifunkciós tárolószekrény fogassal, 05 Térdszabad műhelypad, 06 Elektromos orvosi vizsgálóágy bontásban. Ajánlatkérő 2011. március 4-én hiánypótlási felhívást intézett az ajánlattevőkhöz, melyben a kérelmezettől – hivatkozással az ajánlattételi
10
felhívás 13.2. M1. pontjára – kérte a referencia ismertetőben feltüntetett referenciák Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti referencia-igazolásainak pótlását. Kérelmezett a hiánypótlásának 2-4. oldalán 4 db referenciaigazolást csatolt. A 2. oldalon található referenciaigazolás alapján: Szerződést kötő fél neve és címe: Kapcsolattartó neve és telefonszáma: Teljesítés ideje: Teljesítés helye: Szállító: Munka megnevezése, rövid műszaki tartalom: Szállítás nettó összege: Teljesítés szerződésnek való megfelelősége
Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola 4900 Fehérgyarmat, Május 1. tér 16. M. Gy. igazgató (telefonszám) 2010.07.27. Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola 4900 Fehérgyarmat, Május 1. tér 16. ALEX Fémbútor Kft. Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése 1.127.000.- Ft Igen Nem
A referenciaigazolás szerint az ALEX Fémbútor Kft. a szerződés teljesítése során gondosan járt el és a szállítási szerződés szerint teljesített. A szállítások a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően történtek. A termékek jó minőségűek, a szabványoknak és az előírásoknak megfelelően kerültek leszállításra. Ajánlatkérő 2011. március 9-én megtartotta a tárgyalást. Megállapította, hogy a tárgyaláson kizárólag a kérelmezett jelent meg, ezért a tárgyalást vele folytatta le. Ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy a hiánypótlási felhívásnak a HOHENLOHER Speciálbútor Kft. nem tett eleget. Kérelmezett tárgyaláson megajánlott végső nettó ajánlati ára 4.669.320.-Ft volt. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, írásbeli összegezést is készített, mely 2011.03.09-én kelt. Érvényes ajánlatot a kérelmezett és a kérelmező tett. Ajánlatkérő a HOHENLOHER Speciálbútor Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A közbeszerzési eljárás nyertese a kérelmezettet lett, nettó 4.669.320.-Ft ajánlati áron. Ajánlatkérő az írásbeli ajánlattevőknek faxon.
összegezést
2011.03.10-én
küldte
meg
az
11
Kérelmező 2011. március 10-én iratbetekintési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz, melyben kérte a nyertes eredeti ajánlatának, hiánypótlásának, a dokumentáció megvásárlását igazoló átutalási megbízásnak a megtekintését. Ajánlatkérő az iratbetekintésre 2011. március 11-én biztosított lehetőséget. Kérelmező 2011. március 16-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, melyben a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyezően jelezte a nyertes referenciáinak nem megfelelőségét, a nyertes ajánlatának műszaki szempontból való érvénytelenségét, a nyertes ajánlati árának kirívó alacsonysága miatt az indokláskérés elmaradását, továbbá a nyertes által a dokumentáció előzetes megvásárlásával kapcsolatos kifogásait. Kérelmező az előzetes vitarendezési kérelméhez mellékelte a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola Alapító Okiratát, az IMV Kft., és az AVA-PACK Kft. cégkivonatát, a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás Közbeszerzési Értesítőben 2010.08.09-én közzétett ajánlattételi felhívását „Szállítási szerződés keretében Becsehely Általános Iskola bútorbeszerzése” tárgyban, Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás, mint megrendelő és az AVA-PACK Kft. , mint vállalkozó között 2010. augusztus 19-én létrejött szállítási szerződést, továbbá internetről letöltött képeket a Simor János Általános Iskola, Bajna és Becsehely vonatkozásában. Ajánlatkérő 2011. március 17-én kelt dokumentumban adta meg a tájékoztatását a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére, melyet 2011. március 19-én küldött meg az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő a tájékoztatásában a következőket közölte: 1. Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során megvizsgálta az ajánlattevők által benyújtott referencia-ismertetőket, illetve referencia-igazolásokat. Ennek során megállapította, hogy az Alex Fémbútor Kft. által benyújtott referenciaismertetőben feltüntetett referenciák az ajánlattételi felhívásban előírt, az alkalmasság megállapításához szükséges mértékben a Kbt. 68. § (1) bekezdésében meghatározott előírások szerint, szabályszerűen igazolásra kerültek. Az igazolások tartalmazzák valamennyi, az ajánlattételi felhívásban, illetve a Kbt. vonatkozó szabályaiban előírt információt, adatot. 2. Ajánlatkérő álláspontja szerint az Alex Fémbútor Kft. ajánlata műszaki szempontból megfelel az ajánlattételi felhívás és az ajánlati dokumentáció előírásainak. Az ajánlattételi felhívás előírásának megfelelően becsatolásra került továbbá az ajánlatban a megajánlott termékek vonatkozásában a névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat, amely tanúsítja, hogy a meghatározott áru megfelel az akadálymentesség követelményének. 3. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat megvizsgálta abból a szempontból, hogy a nyertes ajánlattevő végleges ajánlata kirívóan alacsonynak minősül-e a többi
12
érvényes ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva. A Kbt. 86. §a egyértelműen meghatározza azokat a körülményeket, melyek fennállása esetén ajánlatkérő köteles kirívóan alacsony mértékűnek minősíteni egy ajánlati elemet. Tekintettel arra, hogy jelen esetben ezek a körülmények nem álltak fenn, ajánlatkérő nem kért indokolást az Alex Fémbútor Kft. ajánlattevőtől. 4. A dokumentáció előzetes átvételével kapcsolatos kifogásra az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező észrevételéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy mit tart sérelmesnek, illetve jogszabálysértőnek. Ezért ajánlatkérő csak általánosságban tudja megjegyezni, hogy az ajánlati dokumentáció valamennyi felhívott ajánlattevőnek megküldésre került, és annak ajánlattételi felhívásban meghatározott ellenértékét valamennyi ajánlatot benyújtó ajánlattevő szabályszerűen megfizette. Fentiekre tekintettel az ajánlatkérő közölte, hogy az írásbeli összegezést nem kívánja módosítani. Kérelmező 2011. március 29-én terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, melyet a jogorvoslati eljárásban 2011. április 18-án megtartott tárgyaláson pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását, a nyertes ajánlat érvénytelenségének a megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában hamis adatot szolgáltatott, továbbá a költségei megtérítését. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében a következő kérelmi elemekkel kifogásolta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását: I. kérelmi elem (Eljárásjogi jogsértés) Álláspontja szerint az ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adott válasszal megsértette Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. Az előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válaszból megállapítható, hogy az tételes válaszokat, konkrétumokat nem tartalmazott, pusztán annyit közölt, hogy a referenciaigazolások, akadálymentességi megfelelőségi nyilatkozat, nyertes ajánlattevő által adott ár, stb. megfelelőek voltak, vagyis az ajánlatkérő a megfelelést nem indokolta. Pl. Tass község Önkormányzata esetében az ajánlatkérőnek azt kellett volna indokolnia, hogy miért fogadott el nyilatkozatot referenciaigazolás helyett. II. kérelmi elem (Referenciák) Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága nem állapítható meg, az általa csatolt referenciák nem felelnek meg az előírásoknak, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontját, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját. Továbbá a becsehelyi és a bajnai referenciákkal kapcsolatban a nyertes hamis adatszolgáltatása miatt sérült a Kbt.
13
62. § (1) bekezdés b) pontja, a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja, a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontja. 1.) A nyertes ajánlattevő az eredeti ajánlatában csatolt referencia nyilatkozatában Tass Község Önkormányzata szerződő féltől származó referenciára hivatkozott. Tass Község Önkormányzata Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti helyi önkormányzat, ebből kifolyólag a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat által aláírt referenciaigazolást kellett volna csatolni, melynek a nyertes a hiánypótlásában nem tett eleget. Mindezek alapján a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik Tass Község Önkormányzatától származó referenciával. Sérült a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja. 2.) A Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola (Fehérgyarmat) referenciával kapcsolatos kifogását a kérelmező a tárgyaláson visszavonta. 3.) Az IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft. (Vértesszőlős) referenciával kapcsolatban kifejtette, hogy a cégkivonat szerint a képviseletre jogosult személy I.I. ügyvezető, a referenciaigazolást olyan személy írta alá, aki nem jogosult képviselni a céget, emiatt a referenciaigazolás, mint okirat semmis. Sérült a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja. 4.) Szügy Község Önkormányzata referenciával kapcsolatban közölte, hogy a referencialista, illetve a referenciaigazolás szövege szerint a szerződő fél Szügy Község Önkormányzata volt (képviseli M.A. polgármester), ennek ellenére a referenciaigazolást a teljesítés helye szerinti iskola írta alá, nem a polgármester. A Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja a „szerződést kötő másik fél” által kiadott vagy aláírt igazolást ír elő, ebből kifolyólag a referenciaigazolást az önkormányzat állíthatja ki. Sérült a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja. 5.) Az AVA-PACK Kft. (Csorna) esetében a referenciaigazolást a kapcsolattartó és aláíró D. B. adta ki, a cégkivonat szerint képviseletre jogosult személy Gy.E. helyett. A fentiek alapján itt is érvénytelen a referenciaigazolás. Sérült a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja. 6.) Az AVA-PACK Kft. esetében a referencia-ismertetésen és a referenciaigazoláson az alábbi módon került meghatározásra a teljesítés tárgya: „Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése”. A referenciaigazolás alapján kérelmező beazonosította, hogy a referencia egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódik, amelyet a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társaság kezdeményezett, és amelynek tájékoztatója az eljárás eredményéről a Közbeszerzési Értesítőben 2010.09.10-én jelent meg 23757/2010. számon. Kérelmező rendelkezésére álló adatok szerint e közbeszerzési eljárásban 2 ajánlattevő indult, a kérelmezett és az AVA-PACK Kft., kettejük közül az AVA-PACK Kft. lett a nyertes és kötött szerződést. Kérelmezett által a jelen közbeszerzési eljárásban csatolt referenciában az AVAPACK Kft. adott referenciát kérelmezett részére, mintha a kérelmezett alvállalkozója lett volna az AVA-PACK Kft.-nek. A fentiek alapján a referencia
14
hamis nyilatkozatnak minősül, hiszen az AVA-PACK Kft. nem adhatott referenciát kérelmezett részére, mert a referencia tárgyát képező szállítás alapjául szolgáló közbeszerzési eljárásban mindkét cég ajánlattevő volt és nem egymás alvállalkozói. Álláspontja szerint a kérelmezett viszonteladói szerződésre történt hivatkozása nem valós: a) A szerződésben és a számlában nincs utalás a referenciaigazolásban hivatkozott becsehelyi szállításra. b) A referenciaigazolásban a teljesítés dátuma 2010.09.06., ezzel szemben a számlán a teljesítés időpontja 2010.10.15. c) A referenciaigazolásban 1.746.000.-Ft, míg a számlán 1.764.000.-Ft szerepel. Kérelmező szerint nincs jelentősége, hogy az egyéb érdekelt érvénytelen ajánlatot tett, ettől még ajánlattevőnek minősült. A referencia nem utólag válik hamis nyilatkozattá, hanem a hamis referencia benyújtásakor. Gondatlanságból nem lehet azt állítani, hogy a kérelmezett az AVA-PACK Kft. alvállalkozója volt. A számlán a „teljesítés időpontja” rovatban a számla alapjául szolgáló gazdasági esemény megtörténtének időpontját kell feltüntetni. A „nyilatkozat” és az „igazolás” nem azonos fogalmak. Ajánlatkérő jogsértő módon nem alkalmazta a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjában és a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat. 7.) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontjában akadálymentes bútorok szállításáról kért referenciát. Kérelmező az iratbetekintés során a kérelmezett által beadott referenciákat műszaki szempontból is megvizsgálta, mégpedig a referencia adók honlapjáról letölthető képek alapján megállapította, hogy sem a bajnai (IMV Kft.), sem a becsehelyi (AVA-PACK Kft.) szerződésben szállított bútorok nem felelnek meg a jelen eljárásban előírt akadálymentes, térdszabad asztaloknak és az MSZ EN 1729-1 iskolabútorszabványnak. Kérelmezett hamis nyilatkozatot tett, mert olyan szállítást jelölt meg akadálymentes bútor szállításként, amelynek tárgya nem akadálymentes bútor volt. Ajánlatkérő jogsértő módon nem alkalmazta a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjában és a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat. 8.) Szendrő Város Önkormányzata referenciája az eredeti ajánlatban a referencia-ismertetésben szerepelt, referenciagazolás nem került csatolásra. Sérült a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja. Kérelmező hivatkozása szerint jogszabályok (Gt., Ötv., közoktatási törvény, stb.) szabályozzák, hogy az adott gazdasági társaság, önkormányzat, iskola, stb. képviseletére ki jogosult. A referenciaigazolást az ajánlatban vagy a hiánypótlásban kellett volna csatolni. III. kérelmi elem (Szakvélemény) Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő műszaki alkalmassága az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontja tekintetében nem állapítható meg, emiatt az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját. 1.) Az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontja alapján csatolni kellett névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott
15
akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot vagy tanúsítványt. Kérelmezett által erre vonatkozóan csatolt szakértői vélemény nem pontosan világos, hogy hány oldalból állt eredetileg (,,2 gépelt oldalból áll + Melléklet"), ugyanis csak 7 saját számozású (ebből egyetlen, a szakértő által aláírt) oldalt tartalmazott, és önmagával is ellentmondásos. Mivel a szakértő nem határozta meg, hogy pontosan mire terjed ki a szakértése, ezért nem állapítható meg, hogy a szakértő pontosan milyen bútorokat vizsgált, illetve a „megfeleltetés” „biankó módon” bővíthető a tetszőleges számú „mellékletek” révén. A szakmai ajánlat és a „szakértés” továbbá ezen felül sincs összhangban egymással (IV. fejezet), mivel a nyertes ajánlattevő olyan bútorokat ajánlott meg, amelyek nem akadálymentesek, így vagy a szakvélemény hamis, vagy a szakvélemény melléklete került kicserélésre. 2.) A szakértői vélemény első oldala (ajánlat 27. o.) szerint: „A Szakértői vélemény kizárólag a gyártó által kiadott nyilatkozattal együtt érvényes, mely nyilatkozatban kijelenti, hogy az átadni kívánt bútorok a dokumentumban szereplő adatok, részletek alapján kerültek kivitelezésre.” Egyrészt tehát a szakértői nyilatkozat feltételes, másrészt a fenti korlátozás alapján nincs érvényes nyilatkozat az orvosi vizsgáló ágyra, ugyanis arról nincsen külön gyártói nyilatkozat becsatolva annak ellenére, hogy a kérelmezett képviselője ugyanezen közbeszerzési eljárás korábbi, eredménytelen eljárásában akként nyilatkozott, hogy (jelen eljárásban ajánlottal mindenben megegyező) orvosi vizsgálóágy nem saját gyártású. Az orvosi ágy a leírás szerint 4 lábán kerekekkel készül, ezzel szemben egyetlen képen sincsenek a lábán kerekek. Az előzőekben említett ágy műszaki leírása és a „szakértői” mellékletben található leírás nem azonos (pl. előbbiben „80 mm, kemény szivacs", utóbbiban „75 mm vastag lángálló kárpittal” szerepel). IV. kérelmi elem (Műszaki tartalom) A nyertes ajánlat műszaki szempontból nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak. 1.) Az eredeti ajánlat 29. oldala szerint „01 Alfa speciál tanulói asztal” „beülési mélység 600 mm”, míg a 34-35. oldali méretezett kép alapján (a belógó magasságállító rúd miatt) csak 51 cm a legtágabb (legalsó) részen, feljebb ennél is kevesebb. A nyertes ajánlattevő tehát saját ajánlatának nem megfelelőségét támasztotta alá a „szakvéleménnyel”, hiszen a szakvélemény mellékletét képező kép alapján megállapítható, hogy a megajánlott tanulói asztal beülési mélysége nem megfelelő, nem 600 mm, hanem csak 510 mm. 2.) Az ajánlati dokumentáció IV. fejezete az „Iskolapad”, és „Rajzpad” esetén is előírta (a kerekesszékes használathoz) a térdszabad kialakítást. A kérelmezett által becsatolt valamennyi képen és rajzon az „Iskolapad”, és „Rajzpad” nem térdszabad kialakítású, mivel a lábtérbe benyúlik a kép alapján egy, (az egymástól függetlenül állítható asztallap miatt valójában kettő) magasságállító fémrúd. A második fémrudat a képek nem ábrázolják, mivel valójában olyan
16
asztalt mutatnak be, amelynek (a dokumentációval ellentétesen) csak egyik lapja dönthető. Ha a képen ábrázolt lapdöntési technikával készülne az asztal, akkor nem lenne „térdszabad” amellett, hogy a rajzpad képére (35. és 91. oldal) „ráfestett” kihúzható rekesz ily módon nem is tudna funkcionálni. A kép alapján tehát az állapítható meg, hogy a) a másik fémrúd hiánya miatt a másik asztallap nem dönthető, b) a dönthető felület nem térdszabad (a vonatkozó szabvány miatt nem lóghat be elem (fémrúd) a pad alá) c) a fémrudas technika alkalmazása folytán a kihúzható rekesz nem funkcionál. 3.) A „szakértői melléklet” (ajánlat 29. oldala) szerint „az asztallap magasságállítását a felhasználó vagy segítője külön segédeszköz nélkül egy szárnyas csavarral egyedül is el tudja végezni”. Ezzel szemben az összes rajzon és becsatolt képen (valamint a kérelmező által hivatkozott képeken is) a magasságállítás csak külön szerszám segítségével, belső kulcsnyílású csavarral állítható. Azon túl, hogy a szakértő nyilván nem nyilatkozott volna ennek a megoldásnak az akadálymentes voltáról, ezt a fajta magasságállítást az oktatási intézmények bútorainak kivitelezését szabályozó MSZ EN 1729-1 szabvány is tiltja (a szabvány alkalmazása a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján az ajánlatkérőre nézve kötelező, mivel iskolai célú a beszerzés). A szabvány 2.4. pontja határozza meg az „állítható bútorok” fogalmát. Idézetek a szabványból: „2.4 állítható bútor olyan bútor, amely a felhasználó (a tanuló) által egyik ülőhelyzetből egy másik pozícióba átállítható szerszám, illetve különösebben nagyerőhatás alkalmazása nélkül" „B4 állítható asztalokkal és székekkel kapcsolatos követelmények A beállítás szabályozóinak a) a felhasználó számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük b) könnyen működtethetőknek kell lenniük, nem igényelhetnek speciális szerszámot, illetve túlzott erőkifejtést.” A kérelmezett a szakértői vélemény ismeretében (34., 35. oldalon) úgy nyilatkozott, hogy ezek az asztalok opcionálisan rendelhetők szárnyas magasság állító csavarokkal. Ezzel azonban egyrészt alternatív ajánlatot tett, másrészt maga írta le, hogy a bútorokat nem szabványos kivitelben gyártja, a szabványosság csak egy opció. Kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze a nyertes ajánlattevőt az ajánlata 24. oldalán hivatkozott 01 Alfa speciál tanulói asztal bemutatására. 4.) A dokumentáció részét képező szerződéstervezet II.2. pontja szerint a szállító elvállalja a bútorok leszállítását és üzembe helyezését (összeszerelését és felszerelését), ezzel szemben a nyertes ajánlat 29. oldala szerint „A gyártónak köteleznie kell a vevőt a szekrény rögzítésére”. A nyertes ajánlattevő tehát olyan részfeladat elvégzésére „kötelezi” az ajánlatkérőt, amely a szerződéstervezet
17
alapján ajánlattevői és nem ajánlatkérői feladat. Az ajánlatkérőnek e körben észlelnie kellett volna, hogy ezen nyilatkozat ellentétes a nyertes ajánlattevő Kbt. 70. § (2) szerinti nyilatkozatával. A dokumentáció 2.15. alapján a rehabilitációs szakvélemény az akadálymentességet igazolhatja, az egyéb paramétereket az ajánlatkérő köteles lett volna vizsgálni, ellenkező esetben miért kért volna a szakvélemény mellett méretezett rajzokat, mintapéldányokat, fényképeket, stb. Kérelmező csatolta a kérelmező megrendelésére S.J. igazságügyi műszaki szakértő által kiadott 2011. április 20-án kelt „szakértői véleményt”. E „szakvélemény” rögzíti, hogy a szakember a kérelmező által meghatározott kérdésekre, a tárgyi közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, műszaki leírása, a kérelmezett ajánlatának meghatározott műszaki oldalai, továbbá a jogorvoslati kérelem, és a kérelmezett észrevételei alapján készítette el a véleményét. A szakember véleménye szerint: 1. kérdésre: Az állatható bútorokra (szűkebb értelemben) az MSZ EN 1729-1 szabvány 1., 2.4., A.4. pontjai és a D függelék hivatkoznak. 2., 3., 6. kérdésre: A szabvány által meghatározott „állítható magasság” kritériumainak sem a 01 Alfa speciál, sem az ebből kialakított 02 Rajzpad (egyedi Alfa speciál tanulói asztal) nem felel meg, ugyanis magasságuk kulccsal kilazítható 4 db csavarral állítható, melyet bizonyít, hogy a becsatolt rajzokon sehol nem látszik fogantyú vagy marokcsavar. A szabvány 1. pontja határozza meg az érvényességi kört, amelyre vonatkozik: Az oktatási intézményekben oktatási célra használt fix magasságú, állítható magasságú, illetve álló munkahelyként, szék nélkül használt bútorokra kötelező alkalmazni. A 11/1994. MKM rendelet alapján a szabvány alkalmazása kötelező. A szabvány meghatározza a 2.5. pontban a változtatható méretű bútorok fogalmát, azonban ez utóbbiak az 1. pont meghatározása alapján kívül esnek a (kötelező) szabvány érvényességi körén. 8. kérdésre: A szakember véleménye szerint a bajnai és becsehelyi iskolák weblapjai alapján biztonságosan nem válaszolható meg, hogy megfelelnek-e az akadálymenetesség kritériumainak. 4., 5., 7., 9. kérdésre: Az akadálymentes (térdszabad) bútorokra még nincs ilyen egységes szabvány a szakember ismeretei szerint, azonban az nyilvánvaló, hogy ezekre plusz követelmények érvényesek az általános tanulói bútorokhoz viszonyítva (főleg a méreteket tekintve). A kérelmezett ajánlatának 29. oldalán csatolt anyag a minimális beülési mélységet 600 mm-re adja meg 01 Alfa speciál, valamint 02 Rajzpad esetén is. Ezzel szemben a 34. és 35. oldalon található, ugyanezen termékek méretezett képe alapján a beülési mélység bizonyosan kevesebb, mint 51 cm a belógó fémrúd miatt. Összességében megállapítható, hogy a fenti adatok alapján a fenti két bútor nem térdszabad, nem akadálymentes kialakítású.
18
A kérelmező hivatkozott arra, hogy a kérelmezett az igazságügyi szakvéleményben foglaltakat nem kifogásolta, pusztán az igazságügyi szakértő „rehabilitációs” szakértelmét hiányolta. A jogorvoslati kérelem szerint a fentiek alapján sérült a Kbt. 51. § (3) bekezdése, a Kbt. 70. § (2) bekezdése és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja. V. kérelmi elem (Kirívóan alacsony ár kérdésköre) Ajánlatkérő nem tette kérdés tárgyává, és nem is nyilvánította kirívóan alacsonynak a kérelmezett végleges ajánlati árát, holott a dokumentáció 12. oldala és a Kbt. 86. §-a alapján (a többi ajánlattevő árának ismeretében) ez indokolt lett volna, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját, a Kbt. 86. §-át. Fentiek indokaként előadta, hogy a nyertes ajánlattevő a tárgyalás során az eredeti ajánlati árából mintegy 40%-ot vont le. A Kbt. 86. § (2) bekezdése a „különösen akkor” kifejezése alapján példálódzás, és nem taxáció, így ajánlatkérő az ott lévő felsoroláson felül is köteles vizsgálni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kérdéskörét. VI. kérelmi elem A dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele volt. 2011. március 2-án a fenti időszakban kérelmező megbízottja a helyszínen tartózkodott, ugyanakkor nem találkozott kérelmezett képviselőjével. A megbízott szóvá tette (a bontás során) a dokumentáció előzetes megvásárlásának kötelezettségét. A 2011. március 11-i iratbetekintés tanúsága szerint kérelmezett ügyvezetője 2011. március 2-án kitöltötte a regisztrációs lapot, és ugyanerre a napra átutalási igazolást is benyújtott a dokumentáció megvásárlásáról. A Budapest Bank Nyrt. bicskei fiókja kérelmező kérdésére megerősítette, hogy elektronikus és papír alapú átutalási megbízás esetén a visszaigazoló szelvény/időbélyegző másodpercre pontosan tartalmazza a beérkezést. Fentieket erősíti meg a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 5. § (2) bekezdése is. Indítványozta a kérelmezett bankjának megkeresését. A fentiek alapján vélelmezte, hogy a dokumentáció árának utalására ugyan 2011. március 2. napján sor került, de nem az ajánlatok felbontását megelőzően, hanem azt követő órában, melynek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § (6) bekezdését, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. Közölte, hogy a dokumentációt az ajánlattételi felhívással együtt küldte meg az ajánlatkérő. Ajánlatkérő észrevételében elutasítását kérte.
alaptalanság
miatt
a
jogorvoslati
kérelem
Ajánlatkérő az egyes kérelmi elemekre észrevételében a következőket adta elő:
19
I.) Ajánlatkérő az adott körülmények között, a rendelkezésére álló idő alatt az előzetes vitarendezési kérelem egyes tételeire - az abban foglaltak által lehetővé tett módon - választ adott, melyet megküldött az ajánlatevők részére. II.) Jogszabályi rendelkezések nem támasztják alá a kérelmező kifogásait. A nyertes ajánlattevő a nyilatkozatában jogosult volt a műszaki alkalmasság feltételeit meghaladó referenciákra is hivatkozni, és ezeket nem volt köteles referenciaigazolással alátámasztani. Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a referenciaigazolást kizárólag a cégjegyzési (képviseleti) joggal rendelkező személy írhatja alá. Ezt a felfogást a gyakorlat nem követi, az igazolást gyakran a kapcsolattartással megbízott személy állítja ki. Az sem kizárt, hogy a szerződő fél képviseletében egy másik szervezethez tartozó személy állítsa ki a referenciaigazolást, ha a szerződés teljesítése során egyébként is eljárt. A kérelem II.4. pontjában hivatkozott esetben, miszerint Szügy Község Önkormányzata által megkötött szerződés alapján az ottani iskolában valósult meg a beszerzés, az ajánlatkérő nem látott és a jogorvoslati kérelem tükrében sem lát okot arra, hogy a referencia valódiságában kételkedjen. Tévesen hivatkozik a kérelmező arra, hogy a referenciaigazolás kiadására és különösen annak ajánlatkérő általi vizsgálatára a cégjegyzés szabályait kellene alkalmazni. Az igazolás kiállításával ugyanis nem kötelezettséget vállalnak az ajánlatkérő irányában, hanem egy tény megtörténtét igazolják. A referencia megfelelőségét a kérelmező az IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft. és Szügy Község Önkormányzata esetében nem vitatta, így annak megkérdőjelezésére ajánlatkérőnek sem volt oka. A képviseleti jog teljes körű ellenőrzéséhez szükséges okiratokat, beleértve a kérelmező által sem beszerzett aláírási címpéldányokat is, az ajánlathoz nem kell csatolni. A kérelmező álláspontja nem következetes, a cégjegyzési jog ellenőrzésének szabályait kéri számon az ajánlatkérőn, más elemeket viszont – az okirat eredeti jellege, aláírási címpéldány beszerzése – mellőzhetőnek tartja. Az igazolást elegendő volt egyszerű másolatban csatolni. Nem vitatta a kérelmező arra vonatkozó jogát, hogy kutatómunkát végezzen, azonban erre az ajánlatkérő nem kötelezett, erre alapos oka és módja sem volt. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemhez mellékelt anyagokról a bírálat során tudomással nem bírt. III.-IV.) Ajánlatkérő szerint nincsen arra alapja, hogy egy névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot - amely tanúsítja, hogy a meghatározott áru megfelel az akadálymentesség követelményeinek - megkérdőjelezzen. Ajánlatkérő abból indult ki, hogy egy speciális terület szakértője/szakmérnöke, csakis olyan szakvéleményt állít ki, amely az általa bevizsgált áru tulajdonságainak megfelel. Ajánlatkérő megvizsgálta a megfelelőségi nyilatkozatot, mely alapján megállapította, hogy a beszerezni kívánt bútorok megfelelnek az előírt követelményrendszernek. Ajánlatkérő a szakvéleményt
20
tekintette elsődlegesnek annak megítélésénél, hogy az akadálymentes bútorok megfelelnek-e a kiírt paramétereknek. A nyertes esetében a szakvélemény és a gyártói műszaki leírás igazolta a műszaki előírásoknak való megfelelőséget. V.) Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmezőnek nem megalapozott a nyertes kirívóan alacsony ajánlati árára vonatkozó megállapítása. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat megvizsgálta abból a szempontból, hogy a nyertes ajánlattevő végleges ajánlati ára kirívóan alacsonynak minősül-e a többi érvényes ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva. A tárgyalás során az ajánlatevők jogosultak a felolvasólapon meghatározott ellenszolgáltatás mértékét belátásuk szerint csökkenteni, a bírálat tárgyát az ellenszolgáltatásként véglegesen megajánlott mérték képezi. A Kbt. 86. §-a meghatározza azokat a körülményeket, melyek fennállása esetén ajánlatkérő köteles kirívóan alacsony mértékűnek minősíteni egy ajánlati elemet. Tekintettel arra, hogy jelen esetben ezek a körülmények nem álltak fenn, ajánlatkérő nem kért indokolást a kérelmezőtől és a kérelmezettől. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy 5,5 millió Ft becsült értéket vett alapul. Korábban a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerint már egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le a jelen közbeszerzési tárgyban, az ajánlattételi felhívást közvetlenül 2010.12.30-án küldte meg az ajánlattevőknek. Ezen közbeszerzési eljárásban a kérelmezett nettó 4.669.320.-Ft, a kérelmező nettó 5.096.669.-Ft ajánlati árvállalást tett. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §ának b) pontja szerint eredménytelen lett, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be. Ajánlatkérő a korábbi eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárás alapján határozta meg a becsült értéket, és az érvényes ajánlatokat vette figyelembe annak megítélésénél, hogy kirívóan alacsony ajánlati árat tartalmaze az adott ajánlat. VI.) Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció valamennyi felhívott ajánlattevőnek (a kérelmezőnek is) az ajánlattételi felhívással együtt megküldésre került, az ajánlattevők egyenlő elbánásban részesültek, a verseny tiszta volt. A dokumentáció ajánlattételi felhívásban meghatározott ellenértékét, 10.000.- forintot, valamennyi ajánlatot benyújtó ajánlattevő megfizette. Ha bármely ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártakor hátralékban lett volna a dokumentáció ellenértékével, akkor sem lenne alap arra, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megsértésére hivatkozzon a kérelmező. A dokumentáció megküldésével és az ajánlatok benyújtásával a dokumentáció tárgyában az adásvétel létrejött, ezzel az eljárásban való részvétel feltétele, ami a dokumentáció megvásárlása volt, teljesült. Ajánlatkérő nem lenne sem jogosult, sem köteles érvénytelenné nyilvánítani azt az ajánlatot, mellyel összefüggésben megállapítható, hogy a dokumentáció tárgyában az adásvétel létrejött, de az ellenértéket illetően hátralék állt fenn. Ez csupán egy polgári jogi igény lenne. Kérelmező sem állította, hogy az ajánlatok elbíráláskor is fennállt volna a dokumentáció ellenértékét illetően a hátralék. A vételárhátralék, mivel nem esik
21
a Kbt. 83. § (2) bekezdésében és a Kbt. 88. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alá, hiánypótlási szempontként is vizsgálható. Az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében sincs módja azonban arra, hogy a polgári jogi igényét a közbeszerzési szabályokra hivatkozva kényszerítse ki. Tehát, amennyiben az erre vonatkozóan elrendelt hiánypótlás nem teljesülne, továbbra sem lenne mód az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani. A kérelmezett észrevételében előadta, hogy a kérelmező 2011.03.11-én iratbetekintésen vett részt az ajánlatkérőnél, mely időpontot a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontja alapján a jogértésről történt tudomásra jutásnak kell tekinteni. Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja alapján elkésettség miatt a jogorvoslati eljárást szüntesse meg. Érdemi nyilatkozatában alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő: II.) Álláspontja szerint megfelelő tartalmú és számú referenciát, illetve nyilatkozatot tartalmazott az ajánlata. A hiánypótlás 2. oldalán megjelölt Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola részére szállított bútorokra, és az ajánlat 22. oldalán és a hiánypótlás 4. oldalán megjelölt IMV Építőipai és Kereskedelmi Kft. részére szállított bútorokra vonatkozó referenciákkal már eleget tett az ajánlattételi felhívásban előírtaknak. Továbbá Szügy Község Önkormányzata részére teljesített bútor szállítási referencia is megfelelő volt. Elegendő az alkalmassághoz szükséges referenciát bemutatni. A referenciaigazolásokon a referenciát adó bélyegzője is szerepelt, a referencialevelek megfelelőségét megkérdőjelezni nem lehet. A Kbt. 68. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy milyen esetekben kötelező csatolni referenciaigazolást. 1.) Tass Község Önkormányzata referenciaigazolása nem érkezett meg időben, jóllehet a szállítás kielégíti a követelményeket, de az már nem kerülhetett be az ajánlatba. E referencia figyelembevétele nélkül is rendelkezik az ajánlattevő elegendő értékben referenciával. 2.) Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola (Fehérgyarmat): A közbeszerzési eljárásban megadott kapcsolattartó felelt a beszerzés lebonyolításáért. Ettől függetlenül a szakszerű teljesítés elfogadásáról jogosult az intézmény vezetője nyilatkozni. Sőt, az intézmény vezetőjének nyilatkozata erősebb, mivel ő nem csak a beszerzésért, hanem az azt követő üzemeltetésért is felelt, így a szállítmány későbbi sorsára, esetleges reklamációkra is rálátással volt. A kibocsátott referenciaigazolást jogosult írta alá. 3.) IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft (Vértesszőlős): Mivel itt a beszerzésért közvetlenül felelős kapcsolattartó írta alá a referenciaigazolást, jogosult a szakszerű teljesítés elfogadásáról nyilatkozni. 4.) Szügy Község Önkormányzata: Mivel a Szügy Község Önkormányzata
22
megrendelésére minden eszköz kizárólag a Körzeti Általános Iskolába került, ez az oka, hogy az intézmény vezetője tudott nyilatkozni a szállítmány egészének megfelelőségéről. 5.) AVA-PACK Kft. (Csorna): Mind az illetékes kapcsolattartó, mind az intézmény vezetője jogosult a referenciaigazolást kiállítani. 7.) A kérelmező a bajnai és a becsehelyi szállítmányok műszaki megfelelőségét vitatja. Az MSZ EN 1729-1 szabvány 2.4. pontjára tévesen hivatkozik, mivel a szóban forgó bútorok magasságállítására nem a felhasználó által fokozatmentesen, szerszám nélküli állíthatóság vonatkozik, hanem a szabvány 2.5. pontjában meghatározottak, vagyis „Olyan bútor, amely a berendező személyzet által (nem a bútor használója) egyik magassági méretről a másikra átállítható”. Ezen pontnak a bútorok tökéletesen megfelelnek. Mivel a hivatkozott szerződések akadálymentes bútorokra vonatkoztak, a szállító ilyet szállított, a megrendelő e szállítmányokat megelégedéssel elfogadta, és erről referenciaigazolást is kész volt kiállítani, ezért nincs ok a megfelelőséget és a referenciaigazolást kétségbe vonni. Az AVA-PACK Kft. referenciaigazolásával összefüggésben kifejtette, hogy az AVA-PACK Kft.-vel több évre visszanyúló - gyártói és viszonteladói partneri kapcsolata van, a felek között 2010. január 8-án létrejött viszonteladói szerződés alapján. Ezen szerződés keretében történt egy nagyobb megrendelés, melynek részeként került sor a referenciaigazolásban szereplő tételek megrendelésére. Az adott tételek egy része a Becsehelyi Általános Iskola részére került leszállításra. Kérelmezett az érintett közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot tett. A számla kiállításának dátuma nyilvánvalóan későbbi, mint a tételek leszállítása, vagy a referencia igazolása, hiszen folyamatos szállításokról van szó, így például az érintett tételt is két részletben szállították le. A referenciaigazolásban ugyanazon összeg szerepel, mint a számlán, a referenciaigazolásban sajnálatos elírás történt. Mellékelte a hivatkozott viszonteladói szerződést és számlát. Álláspontja szerint hamis nyilatkozat adása nem történt: 1. A referenciaigazolások kielégítik az ajánlattételi felhívásban rögzített minimumkövetelményeket, így a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti feltételek nem teljesülhetnek. 2. A kérelmező által vitatott referencia nem befolyásolhatta a kérelmezett ajánlatának az érvényességét, illetve a bírálatot. 3. Kérelmezett szerződéssel rendelkezett, a teljesítés ténylegesen megtörtént. 8.) Szendrő Város Önkormányzata: A szállítmány kielégíti a referenciaadás követelményeit, azóta meg is érkezett, de enélkül is rendelkezik az ajánlattevő elegendő referenciával. III.) Kérelmezett ajánlatában található szakvélemény tételes felsorolást rögzít, melyben a vizsgált és minősített tárgyakat sorolja fel a szakértő, éspedig a szakvélemény 2. oldalán. A lista és a mellékletek tételei között ellentmondás
23
nincs. A bútorok megfelelőségét engedéllyel rendelkező regisztrált okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnök igazolta, melyet az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő nem bírálhat felül. Megjegyezte, hogy a kérelmező által csatolt szakvélemény készítője a nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján nem rendelkezik rehabilitációs szakértői képesítéssel. Kérelmező által hiányolt nyilatkozat, mely szerint a szakvéleménynek megfelelően kivitelezik a tárgyakat, megtalálható az ajánlat 31. oldalán. A vizsgáló ágy esetére is igaz a nyilatkozat, hogy az eszköz az ajánlati specifikáció és a szakvélemény szerint fog elkészülni. Ezen nyilatkozathoz magyarázatként közölte, hogy a vizsgálóágy az ajánlattevő által vásárolt termék, gyártójának típusterméke, melyet az ajánlattevő átalakít az ajánlati specifikáció és a szakvélemény követelményeinek mindenben megfelelően. IV.) 1.) A kérelmező a „01 Alfa special tanulói asztal” műszaki megfelelőségét vitatja. A kérelmező által hivatkozott MSZ EN 1729-1 szabvány előírásai szerint a szükséges beülési mélység fent min 400 mm, talaj szinten min. 500 mm, melyet bőségesen teljesít a nevezett asztal. Ezen túlmenően az okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnökök által kiadott szakvélemény is megfelelőnek minősítette a nevezett bútort. A szakvéleményt kétségbe vonni nincs ok. 2.) Kérelmező mind a tanulói, mind a rajzasztal működőképességét vitatta. A rajzokról azonban megállapítható, hogy a beülési térbe sem az állító rúd, sem a tárolórekesz nem lógnak bele, sőt, az oldalnézeti képen látható, hogy egymás működését sem akadályozzák, ezért ezen műszaki probléma vélelmezése ok nélkül való. 3.) A bútorok magasságának beállítása körében a kérelmezett a nyilatkozata II.7. pontjában foglaltakra hivatkozott. Közölte, hogy az ajánlatában vállalta az előírtaknak megfelelő termékek szállítását, alternatív ajánlatot nem tett, az előírt műszaki tartalom vonatkozásában nyújtott be ajánlatot. 4.) Mivel a hiánypótlás fedlapot és 5 számozott oldalt tartalmazott, nem világos, mi keveredhetett össze, ami a téves hivatkozást okozza. V.) Kérelmezett ismerve az ajánlattételi felhívás körülményeit (tárgyalásos eljárás) először magasabb árréssel kalkulált, melyet a tárgyalás során a verseny szellemében csökkentett. Valójában a verseny okozta a jelenleg is érvényes ajánlati árszintet, amely szerény árrést tartalmaz, de meghaladja az önköltséget. Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek a tárgyalás lezárásig nem áll fenn az ajánlati kötöttsége. Ebből fakadóan nincs jelentősége, hogy az első ajánlathoz képest mekkora eltérést mutat a végső ajánlat. Az ajánlati ára nem kirívóan alacsony. VI.) Az ajánlati dokumentáció árának átutalása kérdésében bizonyítékként kérte
24
a bankot az átutalás óra, perc idejének igazolására, de azt a választ kapta, hogy csak a banki napot tudják igazolni, mivel a 8-18 óráig beérkezett megbízásokat tudják egy adott banki nappal figyelembe venni, az óra, perc számukra irreleváns, hiszen ezeket együtt kezelik, transzferálják. Közölte, hogy a dokumentációt az ajánlattételi felhívással együtt küldte meg az ajánlatkérő. A Döntőbizottság megkeresésére a kérelmezett ajánlatában csatolt szakértői véleményt készítő B.Á.K. okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnök a következő tájékoztatást adta: 1. A kiadott szakvélemény az alábbiakat tartalmazta: I. Megfelelőségi nyilatkozat (hivatalos szakvélemény lényegi része) II. Melléklet A. Rövid leírás a termékekről akadálymentesítési nézőpontból B. Gyártói Nyilatkozat C. Akadálymentesítés általános tájékoztató D. Méretezett képek a termékekről, rövid leírással (Gyártói műszaki prezentáció) 2. A kiadott szakvélemény a mellékletekkel együtt 13 oldalas. 3. Személyesen a gyártó telephelyén vizsgálták a bútorokat. 4. A gyártó részéről méretezett rajzokkal ellátott leírásokat kaptak a termékekről a megtekintésük előtt, melyeket megvizsgáltak. A megállapításokat a dokumentáció és a személyes látogatás alapján végezték. 5. Arra a kérdésre, hogy „az ALEX Fémbútor Kft. 01 Alfa speciál tanulói asztal terméke a méretezett kép alapján megfelel-e a beülési mélység 600 mm műszaki előírásnak” azt a választ adta, hogy: „igen, az asztal jobbra eső részén, mely így is akadálymentes, hisz a beülési mélységet nem az asztal teljes szélességén kell mérni”. 6. Közölte, hogy a 02 Rajzpad részben térdszabad kialakítású. Az állítórúd a termék bal oldali részén a lábtérbe nyúlik, mely funkcionálisan nem zavaró a termék használatában, hisz a jobb oldal teljesen térdszabad. A bal oldalon pedig olyannyira mélyen található az állítórúd, mely a felhasználót nem tudja zavarni. A 05 Térdszabad műhelypadnál nem található lábtérbe lógó rúd, így térdszabad. (Megjegyzés: teljesen térdszabad kialakítás akkor lenne, ha nem lenne lába az asztaloknak a felhasználó felől.) A dönthető felület is térdszabadnak tekinthető, hiszen a rúd mélyen található, így főleg a kisebb méretekkel rendelkező kisiskolásokat a mozgásban nem zavarja. A kihúzható rekesz a termék jobb oldalán a térdszabad résznél található, mely remekül funkcionál, így a kérelmező kifogása nem helytálló. 7. Az a kifogás, hogy „a magasságállítás csak külön szerszám segítségével, belső kulcsnyitású csavarral állítható”, nem helytálló. A kiadott termékleírásban (mely a szakvélemény szerves része) látható, hogy a termék
25
rendelhető szárnyas magasságállító csavarokkal is, melyhez jelenlegi ismeretei szerint nem szükséges belső kulcsnyitású csavar. 8. A kérelmező által jelzett szabványban foglaltak nem tartoznak a szakértők szakterületéhez, így azokról bővebb tájékoztatást a gyártó tud adni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntést vitatta. A kérelmező a jogorvoslati kérelmének megfelelő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz az írásbeli összegezés átvételét követő három munkanapon belül, melyet az ajánlatkérő az ajánlattevőknek 2011. március 19én megküldött tájékoztatásában elutasított. A Kbt. 323. § (4) bekezdésének c) pontja alapján a kérelmezőnek 2011. március 19-étől számítottan tíz napos jogorvoslati határidő állt rendelkezésére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés kifogásolására, ezért a 2011. március 29-én benyújtott jogorvoslati kérelem nem elkésett. A Döntőbizottság érdemben vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmét, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a közbeszerzést megindító ajánlattételi felhívást 2011. február 15-én küldte meg közvetlenül az ajánlattevőknek, melynek alapján jelen jogorvoslati ügyben a Kbt. 2011. február 15-én hatályos rendelkezései az irányadóak. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozó, a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti általános egyszerű - tárgyalásos - közbeszerzésre vonatkozó szabályok szerint járt el. A Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás
26
becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. A Kbt. 251. § (4) bekezdése értelmében, a (2) bekezdés szerinti esetben a 250. §-t az itt meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. I. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem I. elemét, melyben a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmére az ajánlatkérő tájékoztatásának jogszerűségét vitatta, az alábbi indokokra tekintettel elutasította. E körben a Kbt. kérelmező jogorvoslati kérelmére irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdése alapján jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum; b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: vitarendezést kérelmező). (2) A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek
27
tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. A Kbt. 96/A. § (2) bekezdése előírja az előzetes vitarendezési kérelmet előterjesztő számára, hogy a kérelemben konkrétan jelölje meg az általa kifogásolt elemeket, rögzítse a javaslatát, észrevételét, továbbá hivatkoznia kell az álláspontját alátámasztó adatokra, tényekre, dokumentumokra. A Kbt. 96/A. § (3) bekezdése meghatározza, hogy az ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező módon tájékoztatnia kell. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben az ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésének. Az ajánlatkérő közölte a kérelmezővel az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó álláspontját, az ajánlatkérő a tájékoztatásában - a kérelmezett referenciáival, műszaki ajánlatával, ajánlati árával, és a dokumentáció előzetes átvételével kapcsolatban - tételesen kitért az előzetes vitarendezési kérelemben foglalt valamennyi elemre, jogszabályokra is hivatkozott. Az ajánlatkérő egyértelmű álláspontja az volt, hogy az írásbeli összegezést a kérelmező által kifogásolt elemek körében nem kívánja módosítani. Mindezek alapján az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. II. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem II. elemének vizsgálata alapján az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságáról jogszerűen döntött, továbbá a referenciákkal kapcsolatban a kérelmezett által a hamis adatszolgáltatás törvényi tényállása nem valósult meg. E körben a Kbt. kérelmező jogorvoslati kérelmére irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 4. §-a szerint e törvény alkalmazásában 9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat; 9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz.
28
A Kbt. 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása. A Kbt. 70. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint az ajánlat érvénytelen, ha d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták;
29
e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. (2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki a) a kizáró okok (60-61. §) hatálya alá tartozik; b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be. A Döntőbizottság először megvizsgálta, hogy a kérelmezett a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontjában előírtaknak megfelelően igazolta-e, az ajánlatkérő a kérelmezett műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságáról a referenciákkal kapcsolatban jogszerűen döntött-e. A Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontjának előírásai alapján megvizsgálta, hogy a kérelmezett az eredeti ajánlata és a hiánypótlása alapján rendelkezett-e az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származó, összesen teljesített, legalább nettó 2 millió forint értékű, a közbeszerzés tárgyának megfelelő /akadálymentes bútorok értékesítése, szállítása/ szállítás teljesítéséről szóló referencia-igazolással, mely szerint a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. Az ajánlattételi felhívás 13.2. pontja, és a dokumentáció I. Fejezet 2.14. pontja alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti adattartalmú referenciaigazolást kellett az ajánlattevőknek csatolniuk. A Kbt. 68. § (1) bekezdése alapján a 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni: a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy az erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatával. Ajánlatkérő a referenciák ismertetéséhez a dokumentáció IV. Fejezet 10. számú mellékletében iratmintát is kiadott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az eredeti ajánlatában a saját nyilatkozatát csatolta 6 db referenciáról, mely nyilatkozat tartalmazta a megrendelő nevét és címét, a nettó szerződéses árat, a teljesítés helyét és idejét, a teljesítés tárgyát, továbbá a kérelmezett nyilatkozatát a szerződésszerű teljesítésről.
30
A Döntőbizottság e referenciák közül az IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft. megrendelő, Simor János Általános Iskola, Bajna teljesítési helyű, „Akadálymentes tanulói bútorok gyártása, szállítása és helyszíni elhelyezése” tárgyú referenciát megfelelőnek ítélte. E referencia megrendelője a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalthoz képest egyéb szervezet, ezért a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő saját nyilatkozata. A referencia az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik (2010. augusztus 5-én teljesített), nettó értéke 1.128.000.-Ft, a közbeszerzés tárgyának megfelelő /akadálymentes bútorok értékesítése, szállítása/ szállítás teljesítéséről szól, valamint a kérelmezett nyilatkozott arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által az internetről letöltött fotó nem cáfolja a megfelelő referencia meglétét, sőt, a fotó alátámasztja, hogy 2010-ben az iskola felújítása megtörtént. Kérelmezett az eredeti ajánlatában referenciaigazolásokat a referencia nyilatkozatban szereplő referenciákról nem csatolt, melynek alapján a Kbt. 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 83. § (1), (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az alkalmassággal kapcsolatos hiány pótlására jogszerűen rendelt el hiánypótlást. A Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. Kérelmezett a hiánypótlásában 4 db referenciaigazolást csatolt be. E referenciaigazolások közül a Döntőbizottság megvizsgálta a hiánypótlás 2.
31
oldalán található – a kérelmező által sem kifogásolt – Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola szerződést kötő másik fél által kiállított referenciaigazolást. A Döntőbizottság megállapította, hogy e referenciaigazolás az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik (teljesítés ideje: 2010.07.27.), nettó értéke 1.127.000.-Ft, a közbeszerzés tárgyának megfelelő /akadálymentes bútorok gyártására, szállítására és helyszíni elhelyezésére vonatkozik/, a referenciaigazolás tartalmazza, hogy a teljesítés az előírásoknak megfelelően történt, a referenciaigazolást a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezet állította ki. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmezett rendelkezik összesen teljesített, legalább nettó 2 millió forint értékű referenciával, az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontja tekintetében az előírtaknak megfelelően az alkalmasságát igazolta. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező jogorvoslati kérelmére megvizsgálta, hogy a kérelmezett esetében az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontjában előírt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétel tekintetében a hamis adatszolgáltatás törvényben előírt tényállása megvalósult-e. A Kbt. 4. § 9. pontja meghatározza a hamis adat, a 9/A. pontja a hamis nyilatkozat fogalmát, melynek alapján hamis adat a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat, a hamis nyilatkozat pedig olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerint továbbá az ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kötelező kizárásának megvalósulásához szükséges tényállási elem, hogy a hamis adatszolgáltatásra az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során kerüljön sor, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tényállási elemek a kérelmezett kizárásához nem álltak fenn. Kérelmezett a fentiek szerinti 2 db referenciával a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát az ajánlattételi felhívás 13.2. M1. pontjában előírtaknak megfelelően igazolta, melynek következtében nem teljesült, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott azért, hogy elkerülje, hogy az ajánlata a nyilatkozattal érintett körülmény miatt
32
érvénytelennek minősüljön vagy elérje, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása. Miután a hamis adatszolgáltatás törvényi tényállását a kérelmezett nem valósította meg, az ajánlatkérő hamis adatszolgáltatás hiányában a kérelmezett kizárásáról nem dönthetett. III. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelem III. elemét, melyben a kérelmező a kérelmezett műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát az ajánlatban csatolt, az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontjában előírt „rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymenetességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal” összefüggésben kifogásolta, melyet az alábbi indokokra tekintettel alaptalanság miatt elutasított. A Döntőbizottság a Kbt. fentiekben idézett 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. - fentiekben idézett - 81. § (2) bekezdése alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően ítélte-e meg a kérelmezett szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontjában vagylagos feltételt határozott meg. Ennek alapján a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeként az ajánlattevőnek a megajánlott termékek vonatkozásában névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal, vagy elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozásokkal egyértelműen meghatározott áru megfelel az akadálymentesség követelményének, kellett az alkalmasságát igazolnia. Az ajánlattevő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága tehát e vagylagosan meghatározott feltétel egyikének teljesítése esetében fennáll. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett - a felhívás vagylagos feltételei közül - névjegyzékben szereplő rehabilitációs szakmérnök által adott, az akadálymentességre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal kívánta az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontja tekintetében a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát igazolni. A kérelmezetti ajánlat 27-28. oldalán található szakértői vélemény rögzíti, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az ajánlat beadása személyes látogatás és helyszíni felmérés alapján készült. A szakvélemény szerint az a mellékletét képező gyártói nyilatkozattal együtt érvényes, mely nyilatkozatban a gyártó
33
kijelentette, hogy az átadni kívánt bútorok a dokumentumban szereplő adatok, részletek alapján kerülnek kivitelezésre. A szakvélemény feltünteti, hogy a gyártó mely termékeire vonatkozik, és rögzíti az alkalmasság feltételeként, hogy a termékek megfelelnek az akadálymentesség követelményeinek. A szakértő által a jogorvoslati eljárásban megadott tájékoztatás megerősíti a szakvélemény terjedelmét és tartalmát, továbbá azt, hogy a szakvélemény kiadására a legyártandó termékek mintáinak helyszíni vizsgálatát követően került sor. Mindezek alapján a kérelmező által a kérelmezett ajánlatában csatolt akadálymentességet igazoló szakvéleménnyel kapcsolatban előadott kifogások nem helytállóak. A kérelmezett a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontjában előírtaknak megfelelően igazolta. IV. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelem IV. elemét, melyben a kérelmező a kérelmezett ajánlatának érvényességét műszaki nem megfelelőség miatt kifogásolta. A Döntőbizottság e körben a jogorvoslati kérelmet az alábbi indokokra tekintettel alaptalanság miatt elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. - fentiekben idézett - 81. § (1) bekezdése alapján, továbbá a Kbt. 51. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem keretei között megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően döntött-e a kérelmezett ajánlatának műszaki megfelelőségéről, továbbá a kérelmezett alternatív ajánlatot tett-e. A Kbt. 251. § (5) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A Kbt. 3. Cím 51. § (3) bekezdése szerint többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.
34
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelte, és azt állapította meg, hogy – a kérelmező előadásával szemben – a kérelmezett által megajánlott termékek akadálymentesség követelményeinek való megfelelőségét az ajánlatban csatolt szakértői vélemény igazolta. A Döntőbizottság megállapítása szerint nem helytálló a kérelmező azon előadása, hogy a nyertes termékei műszaki szempontból nem kerültek megvizsgálásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 13.2. M2. pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására megkövetelte a beszerzendő áru leírásának, mintapéldányának, illetőleg fényképének a bemutatását, a termék leírások és fényképek, a gyártó nyilatkozata a szakvélemény elválaszthatatlan részeként a kérelmezett szakértői véleményének mellékletét képezték. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatokból azt vonta le, hogy a szakértő a helyszíni vizsgálat, a gyártói termék leírások, és a gyártó nyilatkozata alapján tette meg a véleményét az akadálymentesség követelményeinek való megfelelésről. A kérelmező maga sem vitatta a kérelmezett által felkért szakértő arra való jogosultságát, hogy az előírt akadálymentesség tárgykörben a szakvéleményét kiadja. A kérelmezett ajánlatában csatolt szakvélemény készítője a jogorvoslati eljárásban a kérelmezett ajánlatának műszaki megfelelőségét a kifogásolt körökben megerősítette. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő nem kész termékekre írta ki a közbeszerzési eljárását, hanem az ajánlattevőnek a dokumentációban kiadott műszaki paramétereknek megfelelően kell a teljesítési határidőre, a szerződéskötéstől számított 40. napra kivitelezni a bútorokat. A szakvélemény, és a gyártói nyilatkozat alapján a kérelmezett termékei az előírásoknak megfelelően kerülnek majd kivitelezésre. A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelésével, különösen a kérelmezett által felkért szakértő véleménye alapján elfogadta, hogy a nyertes által legyártandó termékek megfelelnek a 600 mm beülési mélység, a térdszabad kialakítás előírásoknak, továbbá a termék rendelhető szárnyas magasságállító csavarokkal is, valamint az orvosi ágy fékezhető kerekekkel készül.
35
A termékleírás alapján az iskolapadot úgy kell kivitelezni, hogy a magasságállítást „külön segédeszköz nélkül egy szárnyas csavarral” el lehessen végezni, melyre opcionálisan a műszaki leírás szerint (ajánlat 34. oldala) a gyártónak lehetősége van. A termékleírás alapján a tanulói asztal beülési mélysége 600 mm lesz, továbbá az iskolapad és a rajzpad funkciójában térdszabad kialakításúan készül, és az orvosi ágy kerekekkel ellátott lesz. A Döntőbizottság álláspontja szerint, a kérelmezett az ajánlatát nem kötötte feltételhez azáltal, hogy az ajánlat 29. oldalán a 04. Multifunkciós tárolószekrény fogassal termék leírásában rögzítésre került, hogy „A gyártónak köteleznie kell a vevőt a szekrény rögzítésére”. A termék leírás a szakvélemény részeként akadálymentesítési nézőpontból került kiadásra, ez az előírás a vevő számára a termék biztonságos használatát szolgálja a megrendelőnek történt leszállítást követően. A fentiek alapján a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon kifogását sem, hogy a kérelmezett által legyártandó termékek a kérelmező által vitatott műszaki jellemzők tekintetében nem felelnének meg a Bútorok. Oktatási intézmények ülőbútorai és asztalai 1. rész Funkcionális méretek MSZ EN 17290:2007 Magyar Szabványnak. V. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelem V. elemét, melyben a kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérőnek a kérelmezett ajánlati árát kirívóan alacsonynak kellett volna értékelnie, a kérelmezettől indokolást kellett volna kérnie. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy e körben a jogorvoslati kérelem alapos. A 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében, az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.
36
(2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. A Döntőbizottság rámutat, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőt általános indokoláskérési kötelezettség terheli, amennyiben az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlat egésze, vagy valamely részajánlat tekintetében, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor, ha az egyik részszempontra vagy alszempontra megajánlott ár kirívóan alacsony. A konkrét esetre a Kbt. 86. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozik. A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében főszabály szerint minden esetben fennáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége azon árajánlat tekintetében, amellyel kapcsolatban megállapítható, hogy a többi ajánlathoz, illetve a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ezen általános főszabályhoz képest a Kbt. 86. § (2) bekezdése olyan külön speciális jogszabályi tényállásokat is meghatároz, amelyek fennállása esetén nem mérlegelhető az indokolás elrendelése. A Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott számítások mellett, ezen speciális esetekben, az ajánlattevő ajánlati ára a törvény erejénél fogva tekintendő kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak, mely esetben az ajánlatkérő az indokoláskérési eljárást az érintett ajánlatra köteles lefolytatni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége fennállt. Ajánlatkérő az ajánlatok érvényességéről, illetve érvénytelenségéről a tárgyalást megelőzően nem döntött, ezért valamennyi benyújtott ajánlatot figyelembe kell venni a Kbt. 86. § (2) bekezdése szerinti eltérés megállapításánál. Becsült érték: 5.500.000.- Ft
37
Ajánlattevők ALEX Fémbútor Kft. HOHENLOHER Speciálbútor Kft. Almus Pater Zrt.
Nettó ajánlati ár (Ft)
Számtani átlag (Ft)
Eltérés mértéke
4.669.320.-
9.732.685.-
- 52 %
18.425.640.-
5.147.245.-
+ 350 %
5.272.416.-
9.531.653.-
- 45 %
A fentiek alapján a kérelmezett ajánlati árának a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontja szerint számított számtani átlagtól való eltérése 52 %, a kérelmező ajánlati árának a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontja szerint számított számtani átlagtól való eltérése 45 %, mely meghaladja a tizenöt százalékot. Ajánlatkérő ezért megsértette a Kbt. 251. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára és a Kbt. 86. § (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel a Kbt. 86. § (1) bekezdését, köteles lett volna a kérelmezőtől és a kérelmezettől indokolást kérni. VI. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelem VI. elemét, melyben a kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét a dokumentáció megvásárlásával kapcsolatban vitatta. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel e körben az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A jogorvoslati kérelem VI. elemére a Kbt. következő rendelkezése irányadó: A Kbt. 251. § (5) bekezdésére tekintettel alkalmazható Kbt. 54. § (6) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattétel érdekében a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie. A konkrét esetben az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 2. pontjában meghatározta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának módját. A Kbt. 250. § (1) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
38
Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttsége hiányában a tárgyalásos eljárásában eltérhetett az ajánlattételi felhívás 2. pontjától, az esélyegyenlőség biztosításával az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívással együtt átadhatta a dokumentációt. Ajánlatkérő ugyanis a dokumentációt az ajánlattételi felhívással együtt megküldte az ajánlattevőknek, a dokumentációt az ajánlattevők az ajánlattételi felhívással együtt, a dokumentáció ellenértékének átutalása előtt átvették. Ezáltal az ajánlattétel Kbt. 54. § (6) bekezdésében meghatározott vagylagos feltételének egyike teljesült, a dokumentáció átvétele az ajánlattétel érdekében az ellenérték kifizetése előtt az ajánlattevők által megtörtént, az ajánlattevők az ajánlatukat a dokumentáció birtokában tehették meg. Mindezek alapján a Kbt. 54. § (6) bekezdése nem sérült. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést, és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg. A Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, miután az ajánlatkérő a kérelmezőtől és a kérelmezettől az indokoláskérést a Kbt. kötelező szabályának sérelmével, jogsértően mellőzte. A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, melynek során tekintettel volt különösen a közbeszerzés tárgyára és alacsonyabb értékére, továbbá arra, hogy az ajánlatkérő terhére rótt jogsértés reparálható. A Döntőbizottság a kérelmező által indítványozott további bizonyítást mellőzte, mert a döntését a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozta meg, melyhez a tárgyi bizonyíték bemutatását és a kérelmezett számlavezető bankjának megkeresését szükségtelennek ítélte. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
39
A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. május 6. Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3.) 2. Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 3. Dr. Schönek Attila Ügyvédi Iroda, Dr. Schönek Attila ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 40. II. em. 3.) 4. HOHENLOHER Speciálbútor Kft. (8100 Várpalota, Cseri Parkerdő) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár