K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.165/16/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az Infornax Szövetkezet (8200 Veszprém, József Attila. u. 9., képviseli: Dr. Szabó Zsanett Ügyvédi Irodája, Dr. Szabó Zsanett ügyvéd, 8200 Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky. u. 4., a továbbiakban: kérelmező) által Várpalota Város Önkormányzata (8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39., képviseli: Dr. Horváth Klaudia Ügyvédi Irodája, Dr. Horváth Klaudia ügyvéd 8200 Veszprém. Ádám Iván u. 23., a továbbiakban: ajánlatkérő) „225 db informatikai eszköz (hardver és szoftver) beszerzése és 7 informatikai oktatás tartása összesen 120 fő részére” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó 87. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja. A Döntőbizottság a kérelmező által lerótt 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjból 600.000.-Ft, azaz hatszázezer forint díj kérelmezőnek történő visszautalásáról rendelkezik. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá 50.000.-Ft + ÁFA, azaz ötvenezer forint + ÁFA ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz
2
címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2011. január 18-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-1189/2011. szám alatt 2011. január 21-én közzétett, majd 2011. február 4-én KÉ-2703/2011. szám alatt módosított ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást indított. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát árubeszerzésben határozta meg, a szerződéshez rendelt elnevezés az ajánlattételi felhívás II.1.1. pontja alapján: „adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzésére”. A beszerzés részletes tárgya, teljes mennyisége és becsült értéke a végleges felhívás II.2.1. pontja alapján: „Teljes mennyiség: 225 db informatikai eszköz (hardver és szoftver) beszerzése és 7 informatikai oktatás tartása összesen 105 fő részére. Ezen belül: 57 db asztali számítógép, 57 db monitor, 34 db interaktív tábla, 34 db notebook, 34 db projektor, 1 db szerver és szoftver, 3 db szavazógép, 5 db wifi csomag. Az interaktív táblák, projektorok, notebookok a közoktatási intézmény 34 tantermében kerülnek használatra. Becsült érték: nettó 37.482.000.-Ft” Részekre történő ajánlattétel lehetősége nem volt biztosított. A szerződés teljesítésének határidejét ajánlatkérő a felhívás II.3. pontjában a szerződéskötéstől számított 30 napban határozta meg. Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a
3
finanszírozási feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. A felhívás III.1.2. pontjában közölte ajánlatkérő a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. Eszerint: „Az adásvétel tárgyát képező informatikai eszközök ellenértékét az ajánlatkérő a Kbt. 305. § (3) bekezdése alapján a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítést követően, 45 napos fizetési határidővel banki átutalással fizeti meg egyösszegben. Az eszközök ellenértékének pénzügyi fedezetét pályázati finanszírozás biztosítja, a finanszírozás módját és feltételeit az Ajánlatkérő és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Közreműködő Szervezet között fennálló Támogatási Szerződés határozza meg. A számlák kifizetése a szerződésszerű teljesítés igazolását követően közvetlen szállítói kifizetéssel történik. A kifizetésre irányadóak a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ban foglaltak”. A felhívás III.2.3. pontjában műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumfeltételként rögzítésre került, hogy „alkalmatlan az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha nem rendelkezik 2009. és 2010. években mindösszesen legalább 34 db interaktív tábla beszerzésére és szállítására vonatkozóan legalább kettő referenciával, melyből legalább az egyik referencia - figyelemmel a TIOP pályázati felhívásban előírtakra - olyan közoktatási intézmény által került kibocsátásra, mely intézmény legalább 2 tantermében a referencia tárgyát képező eszközökkel (interaktív táblákkal) napi használatban oktatás folyik, és mely referenciaigazolások közül legalább egy tárgyát képezi legalább 50 fő részére tartott informatikai oktatás”. Az alkalmasságot ajánlattevőknek a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerint kellett igazolniuk. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint. Részszempont 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 3. Előírtnál hosszabb jótállási idő vállalása. Ezen belül: 3.1. asztali számítógépre vállalt többletjótállási idő (év)
Súlyszám 40
35 15 5
4 3.2. interaktív táblára vállalt többletjótállási 5 idő (év) 3.3. notebookra vállalt többletjótállási idő 5 (év) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 10
Az ajánlattételi felhívás V.3.5.1. pontja alapján az értékelés során adható pontszám alsó és felső határa részszempontonként 0 - 10 pontig terjed. A felhívás V.3.5.2. pontjában került rögzítésre az értékelés módszere, miszerint: „az egyes résszempontok a relatív értékarányosítás módszerével kerülnek értékelésre, a legjobb ajánlattevő kapja a maximális pontszámot, a további pontszámok kiosztása a legkedvezőbb értéktől való eltérés arányában történik minden résszempont esetén. Az egyes szempontokra adott pontszámok ezt követően, az adott szempontokhoz/alszempontokhoz tartozó súlyszámmal felszorzásra kerülnek, és ezeknek az összeadása adja a súlyozott pontszámot. Az az ajánlat összességében a legelőnyösebb, melynek összpontszáma a legnagyobb”. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésével kapcsolatban közölte továbbá, - felhívás V.7. 8. pontjában, az egyéb információk között – hogy „az 1. részszempontra vonatkozó ajánlat megadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az ajánlatkérő előírja a hibabejelentéstől legfeljebb 180 percen belüli kiszállási idő vállalását. A 2. részszempontra vonatkozó ajánlatot annak figyelembe vételével kell megadni, hogy az ajánlatkérő legfeljebb a szerződéskötéstől számított 30 napon belüli szállítási határidőt ír elő. Az ajánlati árat nettó és bruttó forint összegben is meg kell adni, az ajánlatkérő a nettó ajánlati árat értékeli”. A bírálati részszempontokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívás és dokumentáció egyéb közlést nem tartalmazott. A felhívás V.2. pontjában ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a szerződés EU alapokból finanszírozott projekttel/programmal kapcsolatos, melynek kódszáma: TIOP-1.1.1-07/1-2008-1088. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2011. február 17., az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének tervezett időpontja: 2011. február 25., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. március 7. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben a közbeszerzési eljárás és az ajánlatok benyújtásának részletes feltételeit tartalmazó útmutatót, iratmintákat, szerződéstervezetet, valamint műszaki leírást bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
5
Az adásvételi szerződés tervezet 1. pontja rendelkezett a szerződés tárgyáról, amelynek 1. alpontja szerint: „Az eladó az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatban, valamint jelen szerződésben foglaltak szerint eladja, a vevő pedig megveszi a jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező ajánlatban tételesen meghatározott (számítástechnikai) eszközöket. Az eladó e szerződés alapján köteles a szerződés tárgyául szolgáló informatikai eszközöket az alább megjelölt helyen és időpontban átadni, a vevő pedig köteles a leszállított és szerződésszerűen felajánlott informatikai eszközöket átvenni és azok ellenértékét megfizetni”. A szerződéstervezet „A tulajdonjog megszerzése” című 2. pontja alapján „A vevő a szerződés tárgyául szolgáló informatikai eszközök tulajdonjogát – jelen szerződésen felül – a szerződés tárgyául szolgáló informatikai eszközöknek az 5.1. pontban megjelölt időpontban történő átadásával, az átadás időpontjában szerzi meg. Az átadás a dolog tényleges birtokbaadásával megy végbe”. Az ellenszolgáltatásról a szerződéstervezet 3. pontja akként rendelkezett, hogy „A vevő a szerződés tárgyául szolgáló informatikai eszközök vételárát az igazolt teljesítést követő 45 napon belül egyenlíti ki. A számla kifizetése a szerződésszerű teljesítés igazolását követően közvetlen szállítói kifizetéssel történik”. A szerződéstervezet 4. pontjában kerültek rögzítésre az ajánlattevő teljesítésével szemben támasztott követelmények. A 4. pont 1. alpontjában adta meg ajánlatkérő a teljesítés konkrét helyszíneit az alábbiak szerint: 1. Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái (8100 Várpalota, Thuri tér 3.); 2. Vásárhelyi András Tagiskola (8100 Várpalota, Tési u. 3/b.); 3. Inotai Tagiskola (8104 Várpalota, Készenléti ltp. 24.); 4. Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája (8100 Várpalota, Körmöcbánya u. 1).; 5. Rákóczi Telepi Tagiskola (8100 Várpalota, Bartók B. u. 6.) A 4. pont 2. alpontja a következők szerint rendelkezett a teljesítés határidejéről: „A szerződés tárgyául szolgáló eszközöket az eladó legkésőbb a szerződés megkötésétől számított ..... napon belül köteles a teljesítés helyén átadni. Az eladó az informatikai képzéseket az eszközök leszállítását és beüzemelését követő 2 héten belül, a vevővel egyeztetett időpontban köteles megtartani.” A 4. pont 3. alpontja határozta meg a teljesítés módját, e körben többek között az eszközök kiszállításának módját, a rendeltetésszerű használathoz szükséges
6
tájékoztatási kötelezettséget, a szavatosság tartalmát, az átvétel során történő mennyiségi, minőségi ellenőrzést. Az előzőeken túlmenően a 4. pont 4. alpontja tartalmaz kötelezést a beszerzés tárgyát képező eszközök vonatkozásában képzések megtartására, a 4. pont 5. alpontja pedig az eszközök beüzemelésére, telepítésére. Ez utóbbi értelmében: „Az eladó köteles a dokumentáció mellékletét képező műszaki leírásban foglaltak szerint az általa szállított számítástechnikai eszközöket a teljesítési helyen üzembe/üzemkész állapotba helyezni.” A szerződés tervezet 5. pontja határozza meg a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, mely késedelmes teljesítés esetére késedelmi kötbér, hibás teljesítés esetére hibás teljesítési kötbér, nemteljesítés esetére pedig meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget ró az ajánlattevőként szerződő félre. A szerződéstervezet 7. pontja a szerződésszegés eseteit rögzíti, amelynek 2. alpontja a következő rendelkezést tartalmazza: „7.2. Az eladó késedelembe esik, ha a szerződés 4.2. pontjában megállapított teljesítési idő eredménytelenül eltelt. A szerződés 4.2. pontjában megállapított teljesítési határidőt a vevő szigorú határidőnek minősíti, melynek alapján a vevőt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnésének bizonyítása nélkül illeti meg az elállás joga.” A szerződéstervezet 9. pontja rendelkezik a szerződés megszűnéséről, amelynek 1. alpontja szerint: „Jelen szerződés az eladó és vevő szerződésszerű teljesítésével minden külön rendelkezés nélkül megszűnik, eladó köteles azonban a 4.2. pontban foglalt oktatás megtartási kötelezettségét teljesíteni”. A dokumentáció műszaki leírásában az ajánlatkérő megadta a beszerzés tárgyát képező termékek listáját, leírását, valamint „kapcsolódó egyéb szolgáltatások” címszó alatt a beüzemeléssel és oktatással kapcsolatos követelményeit. Az ajánlattételi határidőre a bontási jegyzőkönyv szerint a következő társaságok tettek ajánlatot. Kérelmező: 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása 11 perc a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 4 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 36.226.900.-Ft.
7
DIGITAL SZERVIZ Kft.: 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő 5 perc vállalása a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 3 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 37.243.000.-Ft.
Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása 10 perc a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 10 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 37.390.000.-Ft.
High Média Kft. 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása 7 perc a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 1 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 35.840.000.-Ft.
ICT SYSTEMS Zrt. 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása 30 perc a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 8 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 35.825.500.-Ft.
Nádor Rendszerház Kft. 1. Előírtnál rövidebb kiszállási idő vállalása 30 perc a hibabejelentéstől számítva (perc) 2. Előírtnál rövidebb szállítási határidő 15 nap vállalása a szerződés megkötésétől számítva (naptári nap) 4. Ajánlati ár (nettó, forint) 32.844.400.-Ft.
A DIGITAL SZERVIZ Kft. ajánlatának 31-35. oldalain csatolt cégkivonatának 7. pontja szerint a társaság fióktelepe: 8103 Várpalota, Táncsics u. 15. Ajánlatkérő 2011. február 24-én hiánypótlást rendelt el, valamint többek között a DIGITAL SZERVIZ Kft.-t, a kérelmezőt, az Albacomp RI Kft.-t, valamint a High Média Kft.-t az 1. és 2. bírálati részszempontra tett vállalásaik Kbt. 87. §
8
(1) bekezdése szerinti indokolására szólította. Az indokoláskérés minden ajánlatevő vonatkozásában az alábbiakat tartalmazta: - 1. bírálati részszempont: „Kérjük, hogy az ajánlattevő objektív tényekkel igazoltan adjon a Kbt. 87. §-a alapján részletes adatokat, illetve indokolást arról, miként tudja a vállalt időt teljesíteni különös tekintettel az ajánlatkérő által megjelölt teljesítési helyekre, valamint az ajánlattevő székhelyére, illetve a kiszállás teljesítésébe bevonható szakemberekre.” - 2. bírálati részszempont: „Kérjük, hogy az ajánlattevő objektív tényekkel igazoltan a Kbt. 87. §-a alapján adjon részletes adatokat, illetve indokolást arról, miként tudja a vállalt időt teljesíteni. Az ajánlatkérő ezen ajánlati elem ilyen tartalmú vállalásának igazolására elfogadható indokolást különösen a hivatalos gyártó, vagy forgalmazó általi igazolás becsatolásával fogad el.” Hiánypótlásként ajánlatkérő a DIGITAL SZERVIZ Kft.-től a felhívás III.2.3. pontjában rögzített minimum 34 interaktív táblára vonatkozó referenciaigazolás csatolását kérte. A DIGITAL SZERVIZ Kft. a bírálati részszempontokra adott megajánlásait az alábbiak szerint indokolta: 1. részszempont: „Az ajánlatunk 31. oldalán található 5/a sz. mellékletét képező cégkivonat 7/1. pontja szerint 1996.12.31-től rendelkezünk Várpalotán a Táncsics Mihály utca 15. sz. alatti fiókteleppel. Üzletünk és szervizünk a város központjában a vár melletti fő utcában a város legfrekventáltabb helyén található. Cégünk Várpalotán 2 db, Székesfehérváron pedig 1 db szerviz gépkocsival rendelkezik. A bejelentett hibák elhárítására Várpalotán 2 fő szerviz technikus és 2 fő szervizmérnök áll rendelkezésre munkanapokon 08.00-17.00 óra, szombaton pedig 08.00-12.00 óra közötti időszakban. Cégünk fokozott figyelmet fordít az oktatási intézményekben az oktatás minőségi és technikai fejlesztésének elősegítésére. Városunk oktatási intézményeinek zöménél szerviz rendelkezésre állást biztosítunk az informatikai meghibásodások elhárítására. Korábbi pályázatokon (HEFOP, TÁMOP) elnyert interaktív táblák szállítása, beüzemelése, szervizelése és a folyamatos továbbképzések révén munkatársaink nagy szakmai tudásra és tapasztalatra tettek szert az interaktív oktatás területén. 2010-es évben a TIOP 1.1.1-07/12008-0526 pályázat keretében szállítottunk és helyeztünk üzembe SMART SB 680 interaktív táblával ellátott tantermi egységeket és a hozzá kapcsolódó informatikai eszközöket. Várpalotai szervizünk a bejelentett hibák lehető leggyorsabb elhárítása érdekében rendelkezik SMART szerviz alkatrész bázissal. A fenti szempontok figyelembe vételével a várpalotai fióktelepről az ajánlattételi felhívásban megjelölt teljesítési helyekre (Várkerti Általános Iskola,
9
Szakiskola és Tagiskolái: 8100 Várpalota, Thuri tér 3.; Vásárhelyi András Tagiskola: 8100 Várpalota, Tési u. 3/b.; Inotai Tagiskola: 8104 Várpalota, Készenléti ltp. 24.; Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája: 8100 Várpalota, Körmöcbánya u. 1.; Rákóczi Telepi Tagiskola: 8100 Várpalota, Bartók B. u. 6.) a hibabejelentéstől számított 5 percen belüli megjelenést – figyelembe véve a szabadságolás, betegség és a napi munkákból adódó leterhelést, valamint a telephely és a teljesítési hely közötti távolságot – biztosítani tudjuk.” A 2. részszempontra adott vállalás teljesíthetőségének alátámasztására becsatolta az LSK Hungária Kft. és a HRP Hungary Kft. forgalmazók nyilatkozatait az alábbi tartalommal: 1. „Alulírott Ő. R. ügyvezető, mint az LSK Hungária Kft……, a SMART Technologies ULC (Kanada), magyarországi képviseletnek vezetője igazolom, hogy a TIOP 1.1.1-07/1-2008-1088 – Várpalota Város Önkormányzata: „Várpalota Város Önkormányzata oktatási intézményeinek informatikai infrastruktúra fejlesztése” projekt keretében szállítandó SMART termékeket a Digitál Szerviz Kft. (székhely: 8000 Székesfehérvár, Budai út 100., telephely: 8103 Várpalota, Táncsics M. u. 15.) nyertessége esetén szerződést követő 2 napon belül raktárról kiszállítja. Termékek 34 db SMART SB680 interaktív tábla 34 db SMART SBA sztereo USB audio rendszer 3 szet SMART Response SRP-PE-32 interaktív feleltető- és szavazórendszer 34 licensz SMART Math Tools matematika eszközcsomag 57 licensz SMART Classroom Suite tanterem management és mérés-értékelés eszközcsomag.” 2. „A HRP Hungary Kft….., mint a magyar számítástechnikai piac kiemelkedő szereplője számítástechnikai eszközök és szoftverek nagykereskedelmével és disztribúciójával foglalkozik. Társaságunk a Digital Szerviz Kft.-vel több éve dolgozik együtt, így a „TIOP-1.1.1-07/1-2008-1088 jelű pályázati eljárás keretében Várpalota Város Önkormányzata oktatási intézményeinek informatikai infrastruktúra fejlesztése” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás keretében is már az ajánlattételt megelőző, előkészítő szakaszában is egyeztettünk a szállítandó eszközök beszerzésével és szállításával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tesszük. 1. Iskolai PC csomag: - Intensa PC - Samsung E192NW monitor - Genius Headset HS-04SU - SMART Classroom Suite 2010 Site Licence 2. Tantermi csomag:
10
-
SMART SB680 interaktív tábla 77” Toshiba Satellite L650-1N6T notebook Epson EB-460 projektor + izzó Táblára szerelhető USB sztereo audio rendszer SMART Notebook Math Tools matematikai csomag 3. Alkalmazás szerver: Fujitsu PYTX100S2 szerver csomag 4. Szerver szoftver: WinSvrStd 2008R2 SNGL OLP NL Acdmc WinSvtCAL 2008 SNGL OLP NL Acdmc 4UsrCAL 5. Szavazó csomag: SMART Response SRP-PE-32 32 db-os interaktív feleltetőszavazórendszer 6. WIFI csomag: Netgear WG103 ProSafe 108 Mbps 802.11g Wireless Access Point. TM
és
TM
Az alábbi dokumentumok megléte esetén a HRP Hungary Kft. 3 napon belül raktárról szállítani tudja. Szükséges dokumentumok: - Támogatói okirat - Önkormányzat Aláírási címpéldány - Aláírt Szállítói szerződés - Aláírt Szándéknyilatkozat - Ellenjegyzett Engedményezési szerződés, melléklettel.” A hiánypótlásként becsatolt referenciaigazolás a következőképpen került kiállításra: „Alulírott Ő. R. az LSK Hungária Kft. képviseletében ….megkeresésére ezúton nyilatkozom az LSK, mint szállító által teljesített alábbi szállításról: - Megrendelő neve és címe: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat. - ….. - ….. Igazoljuk továbbá, hogy a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat fenntartásában lévő Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola a mindennapi oktatásban 8 darab interaktív táblát használ. Jelen nyilatkozatom megfelel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Keltezés/Aláírás: Budapest, 2010. október 5./ G-né B.É. Pecsét: Budapest Főváros XIII. kerület Polgármesteri Hivatal.” Kérelmező az 1. bírálati részszempontra adott vállalásának indokolásában a hibabejelentésre vonatkozó gyors reagálás biztosításaként utalt az ajánlatában
11
megjelölt várpalotai székhelyű alvállalkozóra, valamint a konkrét időtényező alátámasztása céljából a www.utvonalterv.hu internetes útvonalkereső program adataira hivatkozott. A 2. bírálati részszempontra tett vállalásának teljesíthetőségét azzal indokolta, hogy nyertessége esetén a saját üzleti kockázatára már a szerződéskötés előtt megrendeli a szükséges eszközöket, hogy a szerződés megkötését követően azonnal meg tudja kezdeni a szállítást, valamint telepítést. Indokolásához táblázatos „kivitelezési ütemtervet” is csatolt, amelyben lényegében az üzembe helyezés/telepítés menetét szemléltette iskolánként. Ezzel összefüggésben közölte továbbá, hogy a nyertessége esetén az iskolákkal folytatott megbeszélés és igényfelmérés eredményeképpen a táblázat módosítható, mivel már a szerződéskötés előtt felkeresi a megadott telepítési helyeket és az intézményekkel együttműködve felméri a helyszínt és megteszi a zökkenőmentes telepítéshez szükséges előkészítő lépéseket. Az Albacomp RI Kft. 1. bírálati részszempontra adott megajánlásának teljesíthetőségét várpalotai székhelyű alvállalkozó bevonására alapította, közölte, hogy a 10 perces kiszállást az 5 Várpalotán belül lévő teljesítési helyre emiatt tudja biztosítani, egyéb adatot az indokolásában nem közölt. A High Média Kft. az 1. bírálati részszempontra vállalt 7 perces kiszállási idő objektív teljesíthetőségét szintén várpalotai telephellyel rendelkező alvállalkozó bevonására alapította, más adatot az indokolásában nem közölt. Ajánlatkérő 2011. március 3-án készítette el az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amelynek 4. a) pontjában az eljárást eredményessé nyilvánította, 6. a) pontja szerint érvényes ajánlatként fogadta el kérelmező, a DIGITAL SZERVIZ Kft., valamint az Albacomp RI Kft. ajánlatát. Az összegezés 8. pontja alapján az összességében legelőnyösebb, nyertes ajánlattevő a DIGITAL SZERVIZ Kft., a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlat pedig kérelmező ajánlata lett. 2010. március 7-én a kérelmező betekintett a közbeszerzési eljárás irataiba, melyet követően 2010. március 8-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be ajánlatkérő részére. Kérte az összegezés módosítását, a nyertes ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, ajánlatának nyertesként történő kihirdetését. Indokolásában a nyertes ajánlatának érvényességét kifogásolta, egyrészt a Kbt. 87. § alapján az 1. és 2. bírálati részszempontra tett lehetetlen kötelezettségvállalásra, másrészt a hiánypótlás keretében benyújtott referenciaigazolás nem megfelelőségére hivatkozva.
12
Az 1. bírálati részszempont vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes nem igazolta objektív tényekkel az általa megajánlott 5 perces időtartam tényleges teljesíthetőségét. A nyertes ajánlattevő és a teljesítési helyszínek közül az Inotai Tagiskola közötti távolság esetében álláspontja szerint objektív tényekkel igazolható a vállalás lehetetlensége. Objektív hivatkozási alapként egyrészt a www.utvonalterv.hu internetes útvonalkereső program adatait jelölte meg, másrészt az általa felállított „utazási modellt” részletezte. Becsatolta a nyertes ajánlattevő székhelye és a nevezett telephely vonatkozásában az internetes útvonalkereső szerinti távolság/ utazási idő relációjában kapott eredményt, amely 6,6 km távolságra kb. 9 perc utazási időt jelöl. Becsatolta továbbá a „Google Earth” internetes program által a két helyszínről készített térképet, amelynek segítségével az alábbi tényezők alapul vételével modellezte az általa elméletileg elképzelhető legkisebb utazási időt: - csak egyenes útszakaszok figyelembe vételével (kanyar többletekre tekintet nélkül), - kiindulási és érkezési pontban is 50km/óra a gépjármű sebesség feltételezésével, - annak feltételezésével, hogy 50km/óráról 90km/órára a sebesség növekedés azonnal létrejön, - annak feltételezésével, hogy 90km/óráról 50km/órára a sebesség csökkenés azonnal létrejön, - az útszakaszon létező egyéb ténylegesen létező sebességkorlátozásokra tekintet nélkül (50km/h szakaszon 30km/h, a 90km/h szakaszon 70km/h). Hangsúlyozta, hogy mindezen ideális tényezőkkel számolva - azon körülmény figyelembe vételével, hogy a térkép szerint a két helyszín között 4,1 km útszakaszon a megengedett utazási sebesség 90 km/h, melynek függvényében e szakasz megtételéhez 2,7 perc szükséges, 2,1 km útszakaszon pedig 50 km/h sebességgel lehet szabályszerűen közlekedni, így ezen távolság megtételéhez szükséges idő 2,5 perc – a lehető legkisebb időszükséglet is 5,2 percben határozható meg, ettől kisebb időtartam alatt álláspontja szerint az adott távolság nem tehető meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy az utazási időn kívül, mindenképpen szükséges egyéb időket is kalkulálni a tényleges kiszállási időtartamhoz, így pl. hiba bejelentés észlelése, regisztrálása, a javításhoz szükséges eszközöket összekészítése, parkoló autóhoz odaérés stb., mely tevékenység álláspontja szerint minimálisan 2 percet jelent. Megítélése szerint mindkét objektív módszer alapján egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy "az előírtnál rövidebb kiszállítási idő vállalása a hibabejelentéstől számítva" 5 perc sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem igazolható. Ajánlatkérő elmulasztotta azt a köztudomású tényt figyelembe venni, hogy jelen pályázat részét képező inotai tagiskola és az ajánlattevő által megjelölt belvárosi telephely közötti útszakaszt nem lehet 5 perc alatt megtenni. Mindezek alapján
13
álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenséget kellett volna a nyertes ajánlatával szemben megállapítania. A 2. bírálati részszempontra adott nyertesi megajánlás érvénytelenségét abban jelölte meg kérelmező, hogy a nyertes vállalása nem tartalmazza a beszerzés tárgyát képező eszközök beüzemelésének, telepítésének idejét, holott a szerződéstervezet rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 2. bírálati részszempont tartalmát képezte a telepítés is. Előadta, hogy az ajánlattételi felhívás II.3. pontjában rögzített 30 napos teljesítési határidőből, valamint a szerződés elválaszthatatlan részét képező "műszaki leírás" megjelölésű mellékletből és a szerződéstervezet 4.5 pontjában foglaltakból egyértelműen megállapítható a részszempont konkrét tartalma, nevezetesen az, hogy a beszerzés tárgyát képező eszközöket üzemkész állapotban kell átadni. Ajánlatkérő a 2. bírálati részszempont alatt tulajdonképpen az előteljesítés idejét értékelte nem a teljesítés egy részének az idejét. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő indoklásában, hivatalos forgalmazói nyilatkozatot csatolt arra vonatkozóan, hogy szerződéskötéstől számított 3 napon belül - egyéb más dokumentumok rendelkezésre állása esetén - az eszközök rendelkezésre állnak, ugyanakkor nem igazolta viszont objektív tényekkel, igazolásokkal, esetleges referenciákkal, hogy a pályázat keretében leszállítandó 34 db tantermi csomagot fel is tudja szerelni az általa vállalt határidő alatt. A nyertes ajánlattevő által adott indoklást a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján a 2. bírálati részszempont tekintetében jogszerűtlenül fogadta el ajánlatkérő, hiszen az eszközök dobozokban történő leszállíthatósága nem felel meg a pályázati dokumentációban definiált üzembe/üzemkész állapotba helyezéssel, amely még a leszállításon kívül több napot vesz igénybe. Utalt továbbá arra, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt, a HRP Hungary Kft. által kiállított nyilatkozatban a 3 nap alatti szállíthatósághoz a forgalmazó egyéb dokumentumok rendelkezésre állását is kikötötte. A nyertes ajánlattevő arra vonatkozóan nem csatolt be nyilatkozatot, hogy a jelzett dokumentumok a szerződéskötéskor rendelkezésére fognak-e állni (pl: támogatói okirat, aláírt szándék nyilatkozat, ellenjegyzett engedményezési szerződés). A nyilatkozatok és a csatolt igazolások alapján ajánlatkérő nem állapíthatta volna meg felelősséggel, hogy a 3 nap vállalása elfogadható, mivel lényeges idő ráfordítású munkavégzések hiányoznak vállalásából, következésképpen az Ajánlatkérő köteles lett volna a Kbt. 87. § (3) bekezdése és Kbt. 88. § (1) bekezdése h) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítani a nyertes ajánlattevő ajánlatát. Harmadik kérelmi elemként a nyertes hiánypótlásában becsatolt referenciaigazolás elfogadását kifogásolta azon az alapon, hogy a referenciaigazolás fejlécében magát a korábbi teljesítés megtörténtére vonatkozó
14
nyilatkozatot az LSK Hungária Kft. ügyvezetője teszi, ugyanakkor aláíróként a XIII. Kerületi Önkormányzat szerepel. Megítélése szerint a referenciaigazolás ilyen módon nemcsak a jogszabályoknak, hanem önmagának is ellentmondó, melyet ajánlatkérő elmulasztott figyelembe venni. Ajánlatkérő 2011. március 11-én kelt válaszában az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, az összegezésben rögzített döntését az alábbi indokolás alapján fenntartotta. Az 1. bírálati részszempont vonatkozásában azzal érvelt, hogy ajánlatkérő ellenőrizte a vállalás teljesíthetőségét, a nyertes ajánlattevő várpalotai telephelye és az ajánlati dokumentációban megjelölt teljesítési helyek közötti távolságok megtételének az idejét, amelynek alapján jogszerűen fogadta el a nyertes megajánlását. Közölte azt is, hogy a kérelmezői állásponttal szemben a hibajavítás előkészítésével, illetve megkezdésével, lebonyolításával összefüggő időtartamot az ajánlattevőknek nem kellett ezen részszempontra tett ajánlatukba beépíteni. A 2. bírálati részszemponttal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a részszempont tartalmát kizárólag a szállítás képezte és nem a szállítás beüzemeléssel együtt. Utalt az ajánlattételi felhívás V.7.8. pontjára, a szerződéstervezet 4.2. pontjára, amelyekkel kapcsolatban rögzítette, hogy a kérelmező által hivatkozott beüzemelés, üzemkész állapotba helyezés nem a szállítással esik egy tekintet alá, hanem a szerződés teljesítésének egy másik, a szállítást követő fázisa, mely nem tartozott a bírálati részszempontként értékelendő ajánlati elemek közé. Minderre figyelemmel a nyertes indokolása alapján jogszerűen nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlatát. A 3. kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy kérelmező az általa kifogásolt referenciaigazolás szövegezését helytelenül értelmezte, hiszen az abban foglaltak szerint Ő. R. ügyvezető az LSK Hungária Kft. képviseletében eljárva megkereste az Önkormányzatot, amely nyilatkozik a Kft. megkeresésére a referenciaigazolás tárgyát képező szállitásró1. Hangsúlyozta, hogy a referenciaigazolás a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja szerint került kiállításra, mivel a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata állította ki, mint a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alá tartozó szervezet, amely szervezet pecsétje és képviselőjének aláírása szerepel a dokumentumon. A becsatolt irat ekként kétséget kizáróan igazolja, hogy a nyertes ajánlattevő a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata részére - az ajánlattételi felhívásban előírt elvárt mennyiséget elérő/ meghaladó - informatikai eszközök (interaktív táblák) szállítását teljesítette. A nyertes ajánlattevő által a hiánypótlása során benyújtott referenciaigazolást az ajánlatkérő jogszerűen fogadta el.
15
Kérelmező 2011. március 19-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal azonos tartalmú indokolás alapján kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével szemben jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, egyebekben az ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésében. Kérelmező jogi képviselője ügyvédi költségigényt terjesztett elő a csatolt megbízási szerződés alapján, amelynek 4. pontjában a munkadíj összegét a felek 350.000.-Ft + ÁFÁ-ban határozták meg. A munkadíj az írásbeli jogorvoslati kérelem előterjesztését, a személyes konzultációkat, valamint a döntőbizottsági tárgyaláson való képviseletet tartalmazza. Az 1. bírálati részszempontra adott nyertesi vállalás vonatkozásában kérelmező a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő jogorvoslati eljárás során tett azon nyilatkozatára, miszerint a vállalás az öt teljesítési helyszín és az ajánlattevő telephelye közötti távolságok átlaga szerint 5 perc alatt teljesíthető a jogorvoslati tárgyaláson hangsúlyozta, hogy jogszerű vállalásként kizárólag az az időtartam fogadható el, amelyet az ajánlattevő minden teljesítési helyszín vonatkozásában – beleértve a telephelyétől legtávolabb Inotai Tagiskola helyét – képes teljesíteni. Ajánlatkérő nem a teljesítési helyszínek távolságának átlagában kérte megadni a vállalt kiszállási időt. Hivatkozott továbbá arra, hogy az általa megadott kétféle bizonyítási módszer egyértelműen igazolja a nyertesi vállalás teljesíthetetlenségét, lehetetlenségét, amelynek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen. A jogorvoslati tárgyaláson helyszíni bizonyítási kísérletre vonatkozó indítványt is előterjesztett az előzetes vitarendezési iratában és jogorvoslati kérelemben megjelölt két bizonyítási eszköz, módszer el nem fogadása esetére. Rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárás során tett írásbeli észrevételében maga is elismerte az internetes útvonaltervező alapján, hogy a telephelyétől legtávolabb lévő helyszínre 9 perc alatt tud kiszállni, ajánlatának érvénytelensége erre tekintettel is bizonyítást nyert. A 2. bírálati részszempontra adott nyertesi indokolás tekintetében az előzetes vitarendezési eljárásban és az írásbeli jogorvoslati kérelmében előadottakat összegezve hangsúlyozta, hogy két szempontból is kifogásolja a nyertes ajánlat érvényességét. Az indokolás mindenekelőtt amiatt elfogadhatatlan, hogy a nyertes által vállalt szállítási idő nem terjed ki a kérelmezői álláspont szerint az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásaiból levezethetően a 2. bírálati részszempont tartalmát képező beüzemelés, telepítés feladatának elvégzésére. Másodsorban, ha a Döntőbizottság el is fogadja azon ajánlatkérői érvelést, hogy a szállítás 2. részszempont szerinti fogalomkörébe a beüzemelés nem tartozik bele, abban az esetben sem állapítható meg az indokolás alapján a vállalás tartalmának valós teljesíthetősége, tekintettel arra, hogy a HRP Hungary Kft. forgalmazó nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a társaság nem azonnali szállítást vállal, hanem annak megkezdését meghatározott dokumentumok
16
rendelkezésre rendelkezésére bocsátásának feltételéhez kötötte. E körben a jogsértést abban jelöli meg, hogy az ajánlatkérő elmulasztotta a nyilatkozat pontos tartalmának a vizsgálatát, melynek következtében nem győződhetett meg arról, hogy a vállalás a megadott 3 nap alatt teljesíthető. Hangsúlyozta, hogy a szállítási határidőt nem lehet másként értelmezni, mint ahogyan az a szerződéstervezet 4.2. pontjában is rögzítésre került, azaz a leszállítás valamint az üzembe helyezés együttesen jelenti a szerződéstervezetben átadásként megjelölt szállításra vonatkozó bírálati részszempont tartalmát. Érvelésének alapjául maga a beszerzési tárgy meghatározása szolgál, amely az áruszállítás mellett a beüzemelés feladatát is tartalmazza, enélkül nem valósulhat meg szerződésszerű teljesítés. A beszerzés tárgyának összetettsége miatt a szerződéses konstrukció is összetett, vállalkozási elemekkel kombinált adásvétel, amelynek teljesítése a beüzemelés és oktatás elvégzésével történik meg. A teljesítés igazolását a beüzemelést követően kérheti a vállalkozó, a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek is lényegében a beüzemeléshez kapcsolódnak. Mindezt erősíti meg az ajánlatételi felhívás II.3. pontja és V.7.8. pontja, melyek alapján az állapítható meg, hogy a teljesítés határideje azonos a szállítás ajánlatkérő által meghatározott maximum vállalási időtartamával. A beszerzés tárgyának jellege és az ahhoz kapcsolódó szerződéses feltételrendszer alapján kérelmező álláspontja szerint egyértelmű, hogy a szállítás bírálati részszempontja a telepítésre is vonatkozik. Megítélése szerint „egy közbeszerzési eljárásban megengedhetetlen, hogy a szállítás kizárólag a "lerakodást" jelentené, hiszen ezzel a közbeszerzés célja nem valósulhatna meg, az eszközök ezáltal még nem válnak használhatóvá, az üzembe helyezés határideje rögzítésének elmulasztása nem szolgálja ajánlatkérő érdekét. A közbeszerzési eljárás lényege, hogy az intézményekbe használható állapotban informatikai berendezések kerüljenek átadásra az adott határidőn belül. Ezen határidő szigorúan ellenőrzött nap, hiszen erre vonatkozik a szerződést biztosító összes mellékkötelezettség: a kötbér (4.2 pont), az elállás (9.2 pont), a késedelembe esés (7.2 pont), a szerződés megszűnése (9.1 pont) is. Amennyiben ajánlatkérő értelmezésében ezen határnap nem foglalja magában az üzembe helyezést csak dobozokban történő leszállítást, előfordulhat, hogy még akár fél év múlva sem lesznek üzemkészek a berendezések, mivel semmi sem kötelezi/szankcionálja a szállítót az üzembe helyezésre”. A fentieken túlmenően utalt a saját indokolására is, amelyben egyértelműen közölte, hogy a 4 napos vállalási idő a beüzemelés idejét is tartalmazza. Lényegében a konkrét szállításra 1 napos határidőt vállalt a fennmaradó három nap a beüzemelés időtartama, amelyből 1 nap tartalékidőt is számolt. A harmadik kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy nem vitatja a referenciaigazolás tartalmát képező teljesítés tényét, azt sem vitatja, hogy a
17
teljesítés az önkormányzat részére történt, azt sem vitatja, hogy a referencia a Kbt.-ben foglalt követelmények szerinti tartalommal került kiállításra, illetőleg arra vonatkozóan sincs kérelme, hogy az igazolás a XIII. kerületi Önkormányzattól származik-e, vagy nem. A kérelmi elem tárgya a nyilatkozat kiállításának a módja, annak formai ellentmondásossága. Ezzel kapcsolatban megjegyzésként kérte továbbá a jogorvoslati tárgyaláson annak rögzítését, hogy nincs arra vonatkozó konkrét információja sem, hogy a nyilatkozat kiállítójaként megjelölt személy jogosult-e a nyilatkozat kiállítására, ugyanakkor ezt nem kérte külön jogorvoslati kérelmi elemként kezelni. Megsértett jogszabályi rendelkezésként e körben a Kbt. 68. § (1) bekezdését jelölte meg. Ajánlatkérő elsődlegesen eljárásjogi okból, elkésettségre hivatkozva kérte az első és második kérelmi elem körében a jogorvoslati eljárás megszüntetését, másodsorban érdemben megalapozatlanság okán a kérelem elutasítását. Eljárásjogi szempontból előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelmében tulajdonképpen maguknak a bírálati részszempontoknak a tartalmát sérelmezi, ekként az ajánlattételi felhívás megjelenéséhez viszonyítva áll fenn az elkésettség. A 2. részszempont esetében hivatkozott arra is, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezetben foglaltakat is sérelmezi, a jogorvoslati kérelme erre tekintettel szintén elkésett, figyelemmel arra, hogy a módosított ajánlati dokumentáció 2011. február 4. napján került megküldésre a kérelmező részére, a jogorvoslati határidő pedig lejárt 2011. február 19. napján. Eljárásjogi kifogásként indítványozta továbbá a Kbt. 323. § (9) bekezdés megsértésének megállapítását kérelmezővel szemben, mivel nem tájékoztatta a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt a jogorvoslati eljárás megindításáról. Érdemben a jogorvoslati kérelmi elemek sorrendjében tette meg nyilatkozatát. Az 1. bírálati részszempontra adott nyertesi vállalás indokolás alapján történő elfogadhatóságával kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy ezen részszempont meghatározásánál nem kérte az ajánlattevőktől mindegyik, azaz összesen 5 teljesítési helyre külön-külön a kiszállási idő meghatározását. Nem vitatja kérelmezőnek azon állítását, hogy a bírálati részszempont szerinti megajánlásokat úgy kell értékelni, – és a vállalásokat ténylegesen így is értékelte, mivel nem határozott meg a helyszínek vonatkozásában külön alszempontokat – hogy az ajánlattevők által megadott időtartam alatt minden iskolába, így az ajánlattevő telephelyétől számított legtávolabbi helyszínre is a vállalt idő alatti megérkezést biztosítani kell. Mind az ajánlattételi felhívás, mind a dokumentáció alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kiszállási idő alatt a hibabejelentéstől számítva az adott
18
teljesítési helyre történő megérkezés, helyszínen történő megjelenés közötti időtartamot kell érteni. Az ajánlatkérő ezzel ellentétes definíciót a kiszállás tekintetében nem adott. Amennyiben a kérelmezőnek kétsége merült fel az 1. bírálati részszempont értelmezésével kapcsolatban, lehetősége lett volna kiegészítő tájékoztatást kérni az ajánlatkérőtől, amely jogosultságával a közbeszerzési eljárás során nem élt.A konkrét nyertesi vállalás értékelésével kapcsolatban előadta, hogy nem a kérelmező által hivatkozott www.utvonalterv.hu alapján, és nem GPS segítségével ellenőrizte annak valós teljesíthetőségét, ezen eszközöket nem is fogadja el a jogorvoslati eljárás során sem teljes bizonyító erővel rendelkező eszközökként, illetőleg az általuk szolgáltatott adatokat ügydöntő bizonyítékként. Álláspontja az, hogy ezen eszközök, mint elektronikus rendszerek megbízhatatlanok, gyakorlati tapasztalata szerint számos esetben túlméretezik a távolságot, így az utazási időt. Az írásbeli észrevételében utalt arra, hogy a Bíráló Bizottság ellenőrizte a nyertes ajánlattevő telephelyétől a legtávolabbi iskola elérésének 5 perces kiszállási idővel való teljesíthetőségét, ugyanakkor döntőbizottsági kérdésre közölte, hogy az ellenőrzés módját, eredményét írásban nem dokumentálta, jegyzőkönyv erről nem készült. Előadta, hogy a Bíráló Bizottság egyik tagja maga is Inotáról jár be Várpalotára, aki megerősítette, hogy az inotai iskola és a nyertes ajánlattevő székhelye közötti távolság 5 perc utazási idővel reálisan megtehető. Elsődlegesen ezen tapasztalat alapján fogadta el az 5 perces vállalási időt minden helyszín vonatkozásában, így a legtávolabbi helyszín vonatkozásában is. Utalt továbbá arra is, hogy a különböző helyszínek és a nyertes ajánlattevő telephelye közötti út/idő átlaga alapján is számolta a megajánlás valóságát, mely számítás szintén a nyertes ajánlattevő állítását támasztotta alá. Hangsúlyozta, hogy a nyertes ajánlattevő az általa kiadott indokoláskérés tartalmának megfelelő magyarázatot adott a vállalás alátámasztására, megadta a gépjármű és szakember kapacitását, amelyet ajánlatkérő elfogadott, a kért adatokon túlmenően egyéb objektív alapú indokolás adására az ajánlattevőket nem is lehetett kötelezni. A 2. bírálati részszempontra adott nyertesi megajánlás körében előterjesztett kérelmi elemmel kapcsolatban fenntartotta az előzetes vitarendezési iratában közölt álláspontját, miszerint a vállalás tartalma csak és kizárólag a szállításra vonatkozott, amely önmagában semmiképpen nem értelmezhető akként, hogy az a beüzemelés feladatát is magában foglalja. Valóban a szerződéses feladatok részét képezte az eszközök telepítése is, nem vitatja, hogy a teljesítési igazolás is csak a beüzemelést követően kerül kiadásra, ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a szerződés beüzemelési fázisának elvégzését kívánta bírálati részszempontként is értékelni. Hangsúlyozta, hogy sem önmagában, sem az ajánlattételi felhívás és szerződés tervezet rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján nem olvasható ki a bírálati részszempont tartalmából, hogy a telepítés idejét is értékelni kívánta volna. Kiemelte, hogy sem a beüzemelés, sem az
19
oktatás vonatkozásában konkrét végső határidőt a szerződéstervezet nem tartalmaz, ekként a felhívásban rögzített teljesítési időtartam és maximum szállítási határidő - 30 nap - egybeesése nem jelent ellentmondást, lényegében teljesítési határidőként a szállítás végső határidejét adta meg, melyhez fűződnek a szerződést biztosító mellékkötelezettségek is. A két időpont egybeesése gyakorlati szempontból, életszerűen sem okoz problémát, mivel egy olyan tág maximum szállítási véghatáridőt határozott meg előzetes piacfelmérés alapján, amely minden ajánlattevő által teljesíthető, sőt, ahogy azt az eljárás eredménye is mutatja, ettől sokkal kedvezőbb konkrét megajánlások voltak várhatók. Ami a szerződéses konstrukcióval kapcsolatos kérelmezői előadást illeti, hangsúlyozni kívánja, hogy kifejezetten adásvételi szerződésként definiálta a beszerzés tárgya vonatkozásában kötendő szerződést és nem vállalkozási szerződésként, így az adásvételi szerződésre és a szállítás fogalmára vonatkozó Ptk. szabályok alkalmazandók, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szállítás alatt kizárólag az eszközök ajánlatkérő részére történő átadása értendő beüzemelés nélkül. A szerződés teljesítése három fázisban történik, az első fázis magának az eszközöknek a leszállítása, második fázis az üzembe helyezés, a harmadik fázis pedig az oktatás lebonyolítása. Ezen három teljesítési fázis szorosan összefügg ugyan, de bírálati részszempontként, ezen belül kizárólag a leszállítás vállalási idejét kívánta értékelni, amely ajánlatkérői szándék egyértelműen kiderül a dokumentáció műszaki leírásának, illetőleg a szerződéstervezetnek az összefüggéseiből is. Utalt a szerződéstervezet 4.2. pontjára, amelyben kifejezetten az átadás esetében kipontozott rész jelenti a konkrét ajánlattevői vállalás tartalmát. Ehhez képest a beüzemelés feladatát a szerződéstervezet ettől elkülönült rendelkezése tartalmazza. Minderre tekintettel álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő a 2. bírálati részszempont általa közölt tartalmának megfelelően tette meg a vállalását, így a valós teljesíthetőség a becsatolt forgalmazói nyilatkozatok alapján megállapítható. A HRP Hungary Kft. forgalmazói nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint az abban foglalt feltételek nem képezik a vállalás teljesíthetőségének valós akadályát, az abban megjelölt dokumentumok beszerzése nem jelent nehézséget. A harmadik kérelmi elem vonatkozásában az előzetes vitarendezési iratában foglaltakat tartotta fenn. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő és a High Média Kft. tettek nyilatkozatot a jogorvoslati eljárásban. A nyertes ajánlattevő kérte a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását. Írásbeli észrevételében az 1. bírálati részszemponttal kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy a vállalása megalapozott számításon
20
és gyakorlati tapasztalaton alapul. A bírálati részszempont tartalmát illetően utalt arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban egyáltalán nem határozta meg, hogy miként kell megadni a kiszállási időt. „Tekintettel arra a körülményre, hogy a szerződés tárgyát képező eszközök öt különböző teljesítési helyen kerülnek majd üzembe helyezésre, tényként állapítható meg, hogy mind az öt teljesítési hely eléréséhez különböző időtartam szükséges, amennyiben a vállalkozó egy adott telephelyről kívánja ellátni feladatát. A szerződésben meghatározott teljesítési helyek számára figyelemmel megállapítható, hogy a kiszállási idő minden egyes teljesítési hely esetében különböző. A nyertes ajánlattevő úgy döntött, hogy egy átlagos kiszállási időt ad meg, amelynek eredményeként az egyes teljesítési helyek eléréséhez szükséges időtartamok átlagát adja meg a felolvasólapon. A http://www.utvonalterv.hu webes útvonaltervező program szerint az egyes teljesítési helyek eléréséhez az alábbi időtartamok szükségesek a nyertes ajánlattevő várpalotai telephelyétől számítva. Teljesítési hely Várkerti Általános Iskola Bán Aladár Általános Iskola Rákóczi Telepi Tagiskola Vásárhelyi András Tagiskola Inotai Tagiskola Összesen
Kiszállási idő/perc 1 2 3 3 9 18
A fentiek alapján: átlag kiszállási idő: 18/5 = 3,6 perc Az út megtételhez átlagosan szükséges 3,6 percen felül az 5 perces vállalásból fennmaradó 1,4 perces idő elegendő a hibabejelentés fogadására, illetve az utazás megkezdésére. Nem vitatta azon kérelmezői álláspontot, hogy a kiszállási idő a hibabejelentés fogadásától a teljesítési helyszínekre történő megérkezés időtartamát foglalja magában. Úgy véli, hogy az öt különböző helyszínre történő kiszálláshoz szükséges időtartamok átlagolásával a nyertes ajánlattevő megfelelően járt el. Tárgyalási nyilatkozatában írásbeli észrevételét akként pontosította, hogy ajánlatának megtételekor a különböző helyszínekkel kapcsolatban külön-külön mérte fel a kiszállás időigényét. Kiemelte, hogy olyan helyszín is van, ahova mindössze 1 perc alatt meg lehet érkezni a telephelyétől. Erre figyelemmel álláspontja az volt, hogy nem reális, ha az 1 perc alatt megközelíthető helyszín vonatkozásában is egy ettől jóval hosszabb időtartamot számol, melyre tekintettel vállalását úgy adta meg, hogy az összes helyszín távolságát figyelembe véve kiszámította azok elérésének átlagos időtartamát, melyhez képest adta meg az 5 percet, amely a legtávolabbi helyszín esetében is
21
teljesíthető. Hangsúlyozta, hogy az írásban tett észrevételében nem ismerte el a legtávolabbi helyszín vonatkozásában a 9 perc alatti megközelíthetőséget, kizárólag az átlagolás számítási módszerét mutatatta be, amelynek alapján kiszámította az 5 perces vállalást. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint kérelmező - állításával szemben - semmilyen módon nem bizonyította a nyertesi vállalás teljesíthetetlenségét. Vitatta azon kérelmezői hivatkozást, miszerint az internetes útvonaltervező, illetőleg GPS adatok olyan tényadatok, amelyek ellenbizonyítás hiányában ügydöntő bizonyítékként elfogadhatóak lennének. Sem az útvonaltervező, sem a GPS nem minősül a hatályos jogszabályok alapján közhiteles nyilvántartásnak, jogszabályi kötelezettség, illetőleg jogszabályi rendelkezés sem vonatkozik arra, hogy az útvonaltervezőt, vagy GPS-t jogvita esetén teljes bizonyító erővel rendelkező bizonyítási eszközként kell elfogadni. A 2. bírálati részszempont körében rámutatott, hogy „az ajánlatkérő nem fűzött fogalom meghatározást a szállítási határidő fogalmához, annak jelentéstartalmát nem írta körül az ajánlattételi dokumentációban. Az ajánlattételi dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezet 4.2. pontjában ugyanakkor üresen (kipontozva) hagyta, hogy a szerződés tárgyául szolgáló eszközöket az eladó legkésőbb a szerződés megkötésétől számított hány napon belül köteles a teljesítés helyén átadni. A szerződéstervezet 4.2. pontja szerint a teljesítési határidő az eszközöknek a teljesítés helyén történő átadására vonatkozik, így a 2. sz. bírálati részszempont szerinti szállítási határidő is alappal tekinthető az eszközöknek a teljesítés helyén történő átadására vonatkozó határidőnek.” Mindezek alapján álláspontja az, hogy a kérelmező iratellenesen állítja jogorvoslati kérelmében, hogy a szállítási határidő egyúttal az eszközök üzembe helyezésének határidejét is jelenti. Megítélése szerint az eszközöknek a rendeltetési helyükre történő szállítása és a leszállított eszközök üzembe helyezése két különböző szerződéses kötelezettség, amely tartalmát tekintve egyértelműen elválasztható egymástól. Hivatkozott a szállítási szerződés Ptk. szerinti definíciójára. Utalt a Ptk. 379. § (1) bekezdésére, amely szerint a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. Ez akként értelmezendő, hogy a szállítási kötelemben a kötelezett kizárólag a dolog átadására köteles, amelyhez nem kapcsolódik további kötelezettség. Maga a szállítási határidő, mint a kérelmező által vitatott tartalmú kifejezés magában az ajánlattételi dokumentációban mindössze két helyen fordul elő, a bírálati részszempontok ismertetése körében, illetve a felolvasólapon. Hivatkozott továbbá a Ptk. 207. § (1) bekezdésére, amely szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire
22
tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A szavak általánosan elfogadott jelentését illetően a Magyar Értelmező Kéziszótárra (Akadémiai Kiadó, Budapest 1987) utalt, amely az alábbiak szerint határozza meg a szállít, illetve a szállítás szavak jelentését. "szállít ... 2. (t.n. is) (Árut) (elad, és) a vevőhöz juttat. Sok gépet unk külföldre." „szállítás fn Az a cselekvés, folyamat, hogy vkit, vmit szállítanak. Házhoz ." A szállít ige fogalma tehát az árunak a vevőhöz történő eljuttatását jelenti a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint, és a szó jelentéséhez nem tartozik hozzá, hogy a vevőhöz történő eljuttatáson túl az áruval kapcsolatban bármilyen további tevékenységre is sor kerül. Álláspontja az, hogy a szállítás fogalma a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint éppen az ajánlattételi dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezet 4.2. pontjában a teljesítési határidővel érintett tevékenységgel, azaz az eszközöknek a teljesítés helyén történő átadásával egyezik meg. A harmadik kérelmi elemmel kapcsolatban előadta, hogy a referenciaigazolás kiállítójának személye, tartalma és valódisága, hitelessége nem vitatott, ekként a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazolás megfelel a Kbt. 68. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Egyéb érdekeltként továbbá a High Média Kft. tett a jogorvoslati eljárásban észrevételt. Az 1. bírálati részszempont vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő részéről ésszerűbb lett volna, ha nemcsak felső határt, hanem alsó érvényességi határt is megad, ilyen módon elkerülhető lett volna adott esetben az irreális kötelezettségvállalás kérdése. Hivatkozik arra, hogy ő saját maga 7 percet ajánlott meg, és ezt a telephelyétől legtávolabbi helyszín alapján számolta ki, a számítását pedig maga is az internetes útvonaltervezőre, valamint a saját tapasztalataira alapította. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlatadás feltételrendszere, ezen belül a bírálati részszempontok tartalma nem volt minden tekintetben ésszerű, ugyanakkor a 2. bírálati részszempontot, a szállítási határidőt ő maga is akként értelmezte, hogy ez nem tartalmazta az üzembe helyezés feladatát, kizárólag a leszállításnak a feladatát, amelyre ő maga is 1 napos vállalással tett ajánlatot. Megjegyezte, hogy ez a vállalási konstrukció ellentétes ugyan az általa tapasztaltakkal - ajánlatkérők általában nemcsak a leszállítást, hanem a telepítést is értékelik – ugyanakkor ez nem változtat a kiírás konkrét feltételein. A Döntőbizottság az alábbi indokolás szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntőbizottság elsődlegesen ajánlatkérőnek a Kbt. 323. § (9) bekezdése szerinti eljárási kifogását elutasította.
23
A Kbt. 322. § alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (9) bekezdése szerint a kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni. A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét, a (2)-(7) bekezdései a kérelem benyújtására nyitva álló határidőket, a Kbt. 324. § (1)-(4) bekezdései a kérelem a kötelező tartalmi elemeit csatolandó mellékleteit rögzítik. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 323. § (9) bekezdésében foglalt kérelmezői kötelezettség a Kbt. szabályozási rendszerében a jogorvoslati eljárás, ezen belül a jogorvoslati kérelem benyújtásának szabályai között szerepel, ugyanakkor ezzel kapcsolatban a törvény nem rendelkezik egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának - így a jogsértés megállapításának a lehetőségéről -, illetőleg a jogorvoslati kérelemnek sem kötelező tartalmi eleme az értesítési kötelezettség betartásának alátámasztása. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet kizárólag a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek keretei között bírálhatja el. A kötelezettség esetleges elmulasztásához a törvény a jogorvoslati eljárás során nem rendeli jogkövetkezmény alkalmazását. A Kbt. 338. §-ában foglalt eljárási bírság alkalmazhatósága is a jogintézmény rendeltetéséből kifolyólag a már folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során végzett eljárási cselekményekkel összegfüggésben tanúsított - jó, vagy rosszhiszemű - magatartás függvénye, az eljárási bírság szempontjából rosszhiszeműnek minősülő magatartásokat pedig a törvény külön nevesíti. Az ajánlatkérő által sérelmezett jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó előzetes értesítésnek az elmulasztása a jogorvoslati eljárást megelőzően tanúsított kérelmezői magatartásra vonatkozik. Minderre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben nincs helye jogsértés megállapításának. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 323. § (9) bekezdésében foglaltak esetleges elmulasztása a jogorvoslati ügy érdemi elbírálásának nem képezi akadályát. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő Kbt. 323. § (9) bekezdése szerinti kifogását elutasította.
24
A Döntőbizottság ezt követően ajánlatkérő kifogására tekintettel is azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a Kbt.-ben rögzített jogvesztő határidőn belül került-e benyújtásra, és az érdemi vizsgálatnak van-e eljárásjogi akadálya. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak ajánlatkérő azon eljárásjogi kifogását, melyet amiatt terjesztett elő, hogy az ajánlattételi felhívás megjelenéséhez képest 15 napon túl terjesztette elő a kérelmező az érintett bírálati részszempontokra tett nyertesi vállalások teljesíthetőségével kapcsolatos kérelmi elemeit. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján megállapította, hogy abban - ajánlatkérő állításával szemben - a kérelmező nem az 1. és 2. bírálati részszempont tartalmát kifogásolta, hanem ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, méghozzá amiatt, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, mivel a bírálati részszempontokra megtett vállalásai teljesíthetetlenek, lehetetlen kötelezettségvállalást tartalmaznak, amelyekkel kapcsolatos indokolást ajánlatkérő jogszerűen nem fogadhatta volna el. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében határozott az ajánlatok érvényességéről. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét az eljárást lezáró döntés ellen a nyitva álló jogorvoslati határidőn belül nyújtotta be. Valóban az ajánlattételi felhívásban közölt bírálati részszempontok konkrét tartalmának megállapítása - amely vitatott volt a felek között - előzetes kérdése a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűsége megítélésének, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy a kérelmező nem vitatta maguknak a bírálati részszempontok meghatározásának a jogszerűségét, nem jelenti azt, hogy a kérelmező ne lenne jogosult ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességéről hozott döntésének felülvizsgálatára jogorvoslati kérelmet benyújtani. Az eljárást lezáró döntés tartalmazza ugyanis, hogy ajánlatkérő elfogadja-e vagy sem érvényesnek az adott ajánlatot. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel érdemben vizsgálta a kérelmező valamennyi kérelmi elemét. Az 1. bírálati részszemponttal kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában a Döntőbizottság az alábbi indokok alapján állapította meg annak megalapozottságát. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni:
25
g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A kérelem keretei között a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. 87. § (2)-(3) bekezdéseire figyelemmel jogszerűen tartotta-e elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek a nyertes ajánlattevőnek az általa lehetetlennek értékelt kötelezettségvállalásra, nevezetesen a megadott összes helyszín 5 perc alatt történő elérésére adott indokolását, és ennek alapján jogszerűen fogadta-e el a nyertes ajánlatevő ajánlatát érvényesként, ezzel összefüggésben jogszerűen állapította-e meg az eljárás eredményét. A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 87. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].
26
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetére az ajánlatok érvényességének vizsgálata körében a Kbt. az ajánlati áron túlmenően az értékelés egyéb tartalmi elemei vonatkozásában is kötelezővé teszi az ajánlatkérők számára a vállalások gazdasági ésszerűség szerinti megalapozottságának, valós teljesíthetőségének vizsgálatát, amely vizsgálat jogszabályi kereteit a Kbt. 87. §-a rögzíti. A szabályozás célja a kirívóan alacsony ár szabályozásához hasonlóan az irreális, túlzó, valótlan megajánlásokkal való versenyelőny biztosításának megakadályozása, a szerződés konkrét vállalás szerinti teljesítésének biztosítása. A vállalások vizsgálatának első szakaszában a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek értékelési, valamint ennek függvényében - amennyiben a megajánlás lehetetlennek, túlzó mértékűnek, vagy aránytalannak minősül indokoláskérési kötelezettsége áll fenn. A vizsgálat második szakaszában - a Kbt. 87. § (2)-(3) bekezdései szerint - mindenekelőtt az ajánlatevői indokolás alapján ajánlatkérőnek meg kell győződnie a vállalások valós teljesíthetőségéről, megalapozottságáról, melynek függvényében kell megítélnie az ajánlatok érvényességét, vagy érvénytelenségét. A következetes joggyakorlat szerint az indokolás elfogadhatatlansága miatti érvénytelenség azonban kizárólag akkor mondható ki, ha és amennyiben az indokoláskérésben az ajánlatkérő pontosan megjelölte azt, hogy a vállalást milyen okból tartja aggályosnak, valamint azokat a szempontokat, amelyek mentén a vállalás megalapozottságát vizsgálni kívánja. Ellenkező esetben az ajánlattevőtől nem elvárható, - nincs abban a helyzetben hogy az ajánlatkérő által részére megfelelő magyarázatot adjon a vállalására. Ajánlatkérő utólagosan nem hivatkozhat a teljesíthetőség megítélése szempontjából olyan hiányzó objektív körülményre, tényadatra, amelyre ajánlattevő a nem megfelelő, általános, vagy hiányos ajánlatkérői indokoláskérés miatt nem tért ki. Következetes a joggyakorlat abban is, hogy az ajánlattevői oldalról a Kbt. 87. § szerinti indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről. Az előzőek alapján rögzíthető, hogy az ajánlat érvényessége kizárólag akkor állapítható meg, ha az indokolásban közölt adatok, körülmények objektíve alkalmasak a vállalás teljesítésének realitásáról való ajánlatkérői meggyőződés kialakítására, érvénytelensége pedig csak abban az esetben áll fenn, ha a megadott indokolás alapján kétséget kizáróan megállapítható a vállalás megalapozatlansága, lehetetlensége, a szerződés vállalt feltételek melletti teljesíthetetlensége. A szabályozási rendszer alapján kiemelendő továbbá, hogy amennyiben az érvényesség eldöntéséhez szükséges, ajánlatkérő a megadott indokolással kapcsolatban további tájékoztatást is kérhet. Ekként az ajánlatkérő
27
a vállalás realitásával kapcsolatos valamennyi adat birtokában hozhat csak megalapozott, jogszerű döntést az ajánlat érvényességének, vagy érvénytelensége kérdésében. A Döntőbizottság a fentiek tükrében ítélte meg a nyertes ajánlatában szereplő vállalással kapcsolatos ajánlatkérői döntés jogszerűségét. A konkrét esetben ajánlatkérő az 1. bírálati részszempont körében - 5 perces időtartamra - adott nyertesi vállalást a 180 perces maximum érvényességi időtartam tükrében túlzottan alacsony mértékűnek értékelte. Jelen jogvita tárgyát ekként a Kbt. 87. § szerinti eljárás második szakasza képezi, a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a rendelkezésére álló indokolás és adatok alapján meggyőződhetett-e a nyertes által vállalt 5 perces kiszállási idő valós teljesíthetőségéről, melynek alapján jogszerűen döntött-e a nyertes ajánlat érvényességéről. Jelen esetben az 1. bírálati a részszempontra adott vállalások megalapozottságát, annak bírálati szempontrendszerben meghatározott legmagasabb értékelési súlyára figyelemmel is különösen körültekintően kellett ajánlatkérőnek vizsgálnia, ellenőriznie, mivel az érvényes ajánlatok közötti versenyben ezen vállalás meghatározó jelentőséggel bírt. A vizsgált részszempont a hibabejelentéstől számított kiszállási idő, amelynek tartalmát ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban nem részletezte. Nem volt vita ugyanakkor a felek között abban, hogy az időtartam a bejelentéstől számítottan a megjelölt helyszínre, illetőleg helyszínekre való megérkezésig tart, a hiba javításának megkezdési ideje már nem képezi az értékelés tartalmi elemét. A Döntőbizottság - a felek által szintén nem vitatottan - rögzíti, hogy helyszínenkénti külön alszempontok meghatározásának hiányában - a vállalást úgy kellett megadni, hogy a vállalt idő alatt az összes teljesítési helyszínre való megérkezés biztosított legyen, így az ajánlattevő telephelyétől legtávolabb fekvő helyszín elérése is. Kiemelendő, hogy ajánlatkérő nem határozott meg egységes módszert a vállalások megadására az ajánlattételi feltételek között és vonatkozásukban egységes ellenőrzési módot sem adott meg. A Döntőbizottság összevetette az indokoláskérés és az arra adott nyertesi válasz tartalmát és megállapította, hogy ajánlatkérő részletes adatokkal alátámasztott indokolást kért a nyertes ajánlattevőtől arra vonatkozóan, hogy miként tudja a vállalt időt teljesíteni, különösen az ajánlatkérő által megjelölt teljesítési helyekre, valamint az ajánlattevő székhelyére, illetve a kiszállás teljesítésébe bevonható szakemberekre. A nyertes ajánlattevő indokolásában a teljesítési helyek és ajánlattevői székhely viszonylatában objektív tényadatként közölte, hogy a teljesítési helyek közigazgatási területén belül telephellyel rendelkezik, e körben utalt a cégkivonatában szereplő fióktelepre. Objektív
28
tényezőként közölte azt is, hogy a hibabejelentésre való azonnali reagálásra, a kiszállás azonnali teljesítéséhez megfelelő számú szakember és gépkocsi áll a rendelkezésére, mely utóbbi nyilatkozatot kérelmező nem vitatta. Rögzíthető, hogy a vizsgált bírálati részszempont szerinti szerződéses feltétel teljesítését alapvetően fizikailag két helyszín közötti távolság, valamint adott távolságon megtett út/idő tényezői határozzák meg. A Döntőbizottság a teljesítés körülményeinek vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő székhelye szerinti és a teljesítés helyszínei szerinti közigazgatási terület kis település, amelyen belüli távolságok gépkocsival könnyen, rövid idő alatt megtehetők. Erre tekintettel az egyébként veszprémi székhelyű nyertes ajánlattevő - az ajánlatkérő indokoláskérésének megfelelően - a vállalása teljesíthetőségének alátámasztása céljából objektív körülményként hivatkozott a teljesítés várpalotai helyszínei vonatkozásában az érintett közigazgatási területen belül lévő fióktelepére. Erre és a kérelmező által sem vitatott nyertesi kapacitásra tekintettel nem kizárt a vállalás teljesíthetősége. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor önmagában a nyertes által hivatkozott távolsági és kapacitásbeli tényezők nem elegendők a konkrét 5 perces vállalási idő tényleges teljesíthetőségének kétséget kizáró módon történő alátámasztásához, az ajánlat érvényességének, vagy érvénytelenségének megítéléshez, arra tekintettel sem, hogy a nyertesen kívül több ajánlattevői társaság, így az összes érvényes ajánlatot tevő - kérelmező és az Albacomp RI Kft. - is hivatkozott objektív körülményként a vállalásának indokolásában arra, hogy alvállalkozója révén rendelkezik várpalotai telephellyel. Ezen – minden érvényes ajánlattevő esetében fennálló – objektív körülmény a vállalások közötti néhány perces különbséget eredményezte. E különbség azonban a konkrét esetben az egyéb érvényes ajánlatot tevők és a nyertes ajánlat között – kérelmező: 11 perc, Albacomp RI Kft: 10 perc – kétszeres eltérést jelentett, amely eltérés - a Döntőbizottság álláspontja szerint - a nyertesi vállalás teljesíthetőségének további vizsgálatát tette volna szükségessé. Megállapítható, hogy a nyertes által az indokoláskérés tartalmának megfelelően szolgáltatott adatok nem voltak elegendők ahhoz, hogy a Kbt. 87. § (2) bekezdésében foglaltak alapján ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződjön a nyertes vállalásának realitásáról, így a benyújtott ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. Azt, hogy adott esetben egy távolságon belüli útszakasz milyen idő alatt tehető meg több körülmény - útszakasz jellege, korlátozások, megengedett sebesség stb. befolyásolja, mely adatok ismeretében ítélhető meg, hogy adott esetben a legtávolabbi teljesítési helytől hasonló távolságban lévő ajánlattevői telephelyek tekintetében a 10-11 perces vállalásokhoz képest a nyertesi 5 perces vállalás reálisan teljesíthető-e, azaz a nyertes ajánlattevő kiér-e a vállalt 5 perc alatt minden teljesítési helyszínre, különösen a telephelyétől legtávolabbi – a kérelmező által vitatott – Inotai Tagiskola helyszínére. Mindezen adatokat a nyertesi indokolás nem tartalmazza, illetőleg ajánlatkérő
29
nem folytatott le az eljárást lezáró döntést megelőzően erre vonatkozóan vizsgálatot. A nyertes indokolása nem tartalmazza továbbá azt sem, hogy az 5 perc időtartam milyen időbeosztással teljesíthető, milyen cselekvési szakaszokat – hibabejelentés regisztrálása, parkolóhoz kiérés, tiszta utazási idő, stb. – foglal magában. Mindezen körülmények vizsgálatát ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során elmulasztotta. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 87. § (2) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevői indokolással kapcsolatban további tájékoztatást kérjen, ugyanakkor kötelezettségként rögzíti az ajánlati elem megalapozottságáról való meggyőződést. A Döntőbizottság rámutat, hogy a Kbt. 87. § (2) bekezdése az ajánlattevő indokolására és az egyéb adatokra alapítja a meggyőződési kötelezettséget. Ahhoz, hogy ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződjön a nyertes ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről a vizsgált adatokon túlmenően az út/idő tényező vonatkozásában további tájékoztatás kéréssel, kellett volna a nyertes ajánlattevőhöz fordulnia, amelyre a Kbt. 87. § (2) bekezdése lehetőséget ad. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban hivatkozott arra, hogy a Bíráló Bizottság ellenőrizte az 5 perces vállalás teljesíthetőségét, ugyanakkor ennek eredményét ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem dokumentálta. Az ajánlatkérői meggyőződési kötelezettség elmulasztását támasztja alá a nyertes ajánlattevő által utólag a jogorvoslati eljárásban előadott, a teljesítési helyszínekre vonatkozó átlagszámítási módszer ellentmondásossága is. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő az indokolásban közöltek, az ajánlattevő bizonyítékai alapján jogosult dönteni a vállalás teljesíthetőségéről. Objektív, konkrét indokait az ajánlattevő köteles megadni, azt nem pótolhatja sem az ajánlatkérő, sem a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal és az abban szereplő bizonyítási indítvánnyal kapcsolatban rögzíti ugyanakkor, hogy ajánlatkérő meggyőződési kötelezettsége a vállalások megalapozottságáról a közbeszerzési eljárás folyamatában, az eljárást lezáró döntést megelőzően áll fenn. Ajánlatkérőt a Kbt. a közbeszerzési eljárás során kötelezi a vállalások teljeskörű vizsgálatára, amelynek keretei között lehetősége van arra is, hogy adott vállalásokat egységesen, minden ajánlattevő vonatkozásában előre közölt módszerekkel vizsgáljon, az alkalmazott módszert az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban, vagy az indokoláskérésben közölnie kell. Jelen esetben megállapítható, hogy a vállalás teljesíthetőségének vizsgálatára többféle módszer is létezik, így például a kérelmező által is hivatkozott internetes útvonalkereső, vagy GPS, illetőleg egyéb empirikus mérési módszerek. Ugyanakkor ajánlatkérő sem az ajánlattételi felhívásban, illetve dokumentációban, sem az indokoláskérésben nem jelölt meg olyan objektív,
30
egységesen - minden ajánlattevői vállalás ellenőrzésére - alkalmazott módszert, amelynek alapján a bírálati részszempont tartalmát képező út/idő tényezőt az ajánlat, vagy a beérkezett indokolások alapján vizsgálta volna, e körben ajánlattevőket sem kötelezte az indokoláskérés során arra, hogy a vállalásaikat ezen módszerek valamelyikének alkalmazásával támasszák alá. A jogorvoslati eljárásban kizárólag egyes vizsgált ajánlatok érvénytelenségének bizonyítása céljából nem pótolhatók a közbeszerzési eljárásban egységesen nem alkalmazott ellenőrzési módszerek, így a Döntőbizottság a kérelmező bizonyítási indítványát elutasította, továbbá nem fogadta el a nyertesi ajánlat internetes útvonaltervező adataira, valamint a „Google Earth” adatbázis alkalmazásával történő modellezésére alapított érvénytelenségi kifogását. A Döntőbizottság minderre figyelemmel nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét, hanem azt állapította meg, hogy ajánlatkérő az 1. bírálati részszempontra adott vállalás körében a Kbt. 87. § (2) bekezdésében foglalt meggyőződési kötelezettségének elmulasztására tekintettel nem nyilváníthatta jogszerűen érvényesnek a nyertes ajánlatát, amelyre tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálati kötelezettségét. Ajánlatkérő a Kbt. 87. § (2) bekezdése szerinti esetleges további felvilágosítás kérését, vagy ellenőrzést követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy meggyőződjön a nyertes ajánlattevő 1. bírálati részszempontra adott ajánlatának megalapozottságáról, elvégezze a Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az érvényesség vizsgálatát. Az ajánlat érvényességének a függvényében dönthet majd a közbeszerzési eljárása eredményéről, vagy eredménytelenségéről. A Döntőbizottság az alábbi indokolás szerint a 2. bírálati részszemponttal kapcsolatos kérelmi elem megalapozatlanságát állapította meg. Ezen bírálati részszempontra adott vállalás teljesíthetősége, a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenség fennállása megítélésének előkérdése a felek által eltérően értelmezett - 2. bírálati részszempont konkrét tartalma, amelyre vonatkozó ajánlatkérői meghatározást vizsgálta a Döntőbizottság elsődlegesen. Kérelmező akként nyilatkozott, hogy a műszaki leírás alapján, de különösen a szerződéstervezet rendelkezéseiből okszerűen levezethető, hogy a szállítás fogalma, így a bírálati részszempontként értékelésre kerülő ajánlati elem az eszközök leszállításán és átadásán kívül magában foglalja az üzembe helyezés tevékenységét is. Mivel a nyertes ajánlattevő a vállalását nem ezen tartalomnak megfelelően adta meg, így annak Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelensége megállapítható. Ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy önmagában a szállítás semmiféleképpen nem értelmezhető úgy a konkrét esetben sem, hogy az tartalmazná a telepítés feladatát.
31
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel az ajánlatkérői, illetőleg nyertes ajánlattevői érvelést fogadta el. A Kbt. 249. § (1) bekezdése és (2) bekezdés g) pontja alapján: (1) az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. (2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: g) az ajánlatok bírálati szempontját. A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja szerint: (3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57. §. Az 57. § (1), (3), (5) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. Az idézett jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben rögzíteni szükséges, hogy ajánlatkérők az ajánlattételi felhívásban kötelesek meghatározni azt, hogy mely ajánlati elemeket fogják az ajánlatok elbírálásának részszempontjaként értékelni. A dokumentációban ehhez képest kizárólag az értékelés, pontkiosztás módszere, valamint ezzel összefüggésben a részszempontok körében értékelt ajánlati elem összetevői, tulajdonságai határozhatók meg. Ajánlatkérőknek az értékelésre kerülő részszempontokat minden esetben egyértelműen közölnie kell az ajánlattételi felhívásban, azokat úgy kell megadni, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A bírálati részszempontnak nem megfelelő műszaki, szakmai tartalomra adott megajánlás miatti lehetetlen
32
kötelezettségvállalás okán, a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenség kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban egyértelműen értékelésre kerülő ajánlati elemként közölt ajánlati tartalom ajánlattevő általi figyelmen kívül hagyása esetén állapítható meg. Jelen esetben a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a 2. bírálati részszempont tartalmát ajánlatkérő mindössze az előírtnál rövidebb szállítási időként határozta meg, amely önmagában a „szállítás” szó szoros értelemben vett fogalmából adódóan – egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő által megfelelően hivatkozott Magyar Értelmező Kéziszótár szerint is – kizárólag a megrendelt eszközök vevő részére történő eljuttatását jelenti, amelynek nem képezi részét a beüzemelés. A szállítás, mint jogi kategória definíciója vonatkozásában a Ptk. szállítási szerződésre vonatkozó meghatározása irányadó. A Ptk. 379. § (1) bekezdése rögzíti a szállítási kötelem törvényi tényállási elemeit, amely szerint a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A kizárólag szállításként előírt bírálati részszempont tartalmába a beüzemelés a szállítás jogi meghatározása szerint sem érthető bele. A Döntőbizottság a beszerzés tárgyának jellege és annak műszaki specifikációban megadott részletes ajánlatkérői leírása alapján sem ítélte helytállónak azon kérelmezői érvelést, hogy kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 2. bírálati részszempont keretében a beüzemelés idejével is számolniuk kellett ajánlattevőknek. A beszerzés tárgyát ajánlatkérő kifejezetten árubeszerzésként definiálta, amely tartalmaz ugyan szolgáltatási elemeket, mint a telepítés és oktatás, ugyanakkor ennek tényéből, önmagában – főként miután ajánlatkérő a műszaki leírásban maga is kapcsolódó egyéb szolgáltatásokként definiálta a beszerzés tárgyának ezen elemeit – nem lehet azt a következtetetést levonni, hogy a szállítás idejének részszempontja a telepítés időtartamát is magában foglalja. Ráadásul a telepítés tevékenysége - mint ahogy arra maga a kérelmező is utalt a saját indokolásában az ajánlatkérő iskoláival való egyeztetésekkel kapcsolatos hivatkozása folytán ajánlatkérői közreműködést is igényel, ekként a telepítés teljesítése nem kizárólag ajánlattevői oldalról keletkeztet szerződéses kötelezettséget, illetőleg a szerződés teljesítése során e körben fennálló együttműködés folytán a telepítés elvégzése és annak időtartama nemcsak ajánlattevői magatartás függvénye,
33
értékelendő bírálati részszempontként így - kérelmező álláspontjával szemben nehezen is lenne értelmezhető. Az, hogy a beszerzés tárgyát, a teljesítés részét képezi a szállításon kívül a telepítés is, önmagában nem feltételezi, hogy ajánlatkérő ezen két tevékenység teljesítési idejét kizárólag együtt vizsgálhatja. A kérelmező érvelésével szemben a szerződéses konstrukcióból is az vezethető le, hogy bírálati részszempontként ajánlatkérő kizárólag az eszközök minél előbb történő leszállítását értékelte. A szerződéstervezet 4.2. pontjában az ajánlattevői vállalások kipontozott helyeként kifejezetten az átadás kötelezettsége került megjelölésre, amely a Ptk. 379. § (1) bekezdése szerinti szállítási szerződésben a szállítóként kötelezett fél teljesítésével azonos megfogalmazás. A szerződéstervezet 4.3. pontjában a szerződés teljesítésének módja is a Ptk. 379. §-ában szabályozott szállítási szerződéssel kapcsolatos rendelkezésekkel - minőségi, mennyiségi vizsgálat, csomagolás, stb. - van összhangban. Ehhez képest a szerződéstervezet 4.4. pontja és 4.5. pontja külön rendelkezésként rögzíti az oktatási és telepítési kötelezettséget, ez utóbbi esetében a résztevékenység kezdő és véghatáridejének megadása nélkül, amely körülmény az ajánlatkérői közreműködés szükségességével áll összhangban. A szerződésszegésre vonatkozó 7. pontban rögzített késedelembe esés is, - a 4.2. pontra való visszautalással - a szállítással való késedelembe esésre vonatkozik, a többi tevékenység véghatáridejének megadása hiányában - a Döntőbizottság álláspontja szerint - más tevékenységre nem is vonatkozhat, amelyre figyelemmel a Döntőbizottság elfogadta azon ajánlatkérői hivatkozást, hogy a felhívásban megjelölt teljesítési határidő gyakorlatilag a szállítás határidejével azonos tekintet alá esik. A Döntőbizottság a szerződéses feltételekből levezetett bírálati részszemponttartalommal kapcsolatos kérelmezői érveléssel összefüggésben rögzíti továbbá, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő jogosultsága és felelőssége, hogy a Kbt. tételes jogszabályi keretei között, az alapelvi rendelkezések szem előtt tartásával meghatározza a közbeszerzési eljárásának feltételrendszerét, ezen belül azt, hogy az ajánlat mely tartalmi elemeit tekinti kötelező érvényességi követelménynek, milyen feltételekkel kíván szerződést kötni, illetőleg melyek azok az ajánlati elemek, amelyeket többletvállalásként a bírálati szempontrendszer körében értékelni kíván. A bírálati részszempontokat ajánlatkérő a saját prioritásrendszere szerint szabadon határozhatja meg a Kbt. alapelvi és tételes jogszabályi rendelkezéseinek korlátai között. Ekként a szerződéses feltételek körében szabályozott szerződést biztosító mellékkötelezettségek egy részteljesítési feladat – jelen esetben a beüzemelés – konkrét határideje rögzítésének hiánya folytán való érvényesíthetőségének módja, adott esetben polgári jogvitákhoz vezethet, ugyanakkor ezen körülmény alapján önmagában nem feltételezhető, hogy a kizárólag szállításként meghatározott részszempont egyben tartalmazza a beüzemelés részfeladatát is.
34
A Döntőbizottság minderre tekintettel megállapította, hogy a bírálati részszempont tartalmát kizárólag az eszközök leszállításának vállalási ideje képezte naptári napban megjelölve, a telepítés tevékenysége nélkül. Ennek tükrében vizsgálta a Döntőbizottság a nyertes vállalásának Kbt. 87. § szerinti teljesíthetőségét. Kérelmező a nyertes vállalását abból a szempontból is vitatta, hogy önmagában a leszállítás teljesíthetősége sem biztosított a megadott forgalmazói nyilatkozatok alapján tekintettel arra, hogy a HRP Hungary Kft. a szállítás szerződéskötéstől számított 3 napon belüli végrehajtását meghatározott dokumentumok beszerzéséhez kötötte. A Döntőbizottság megvizsgálta a vitatott feltételeket és azt állapította meg, hogy ezek nem képezik reális akadályát a szállítás szerződést követő azonnali megkezdésének, a vállalt határidőben történő teljesítés biztosítását nem veszélyeztetik. Olyan általános jellegű dokumentumok beszerzését kötötte ki ugyanis a forgalmazó, amelyek a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése és a szerződés megkötése közötti időben a felek által - az ajánlattevő és a forgalmazó szerződéskötése alapján - kiállíthatók (engedményezési szerződés), illetőleg könnyen beszerezhetők, ráadásul egy részük ajánlatkérő rendelkezésére áll (az aláírási címpéldány, vagy támogató okirat). A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a 2. bírálati részszempont körében előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság ezt követően a 3. kérelmi elem megalapozatlanságát állapította meg az alábbi indokok alapján. Kérelmező azt kifogásolta, hogy a referencia igazolás fejlésében a nyilatkozatot adó személye a referencia birtokosa, annak cégvezetője, míg a referenciaigazolást az önkormányzat képviselője írta alá. Megsértett rendelkezésként a Kbt. 68. §-át jelölte meg. Az alkalmasság igazolására a következő Kbt. rendelkezések irányadók. A Kbt. 249. § (4) bekezdés alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) bekezdés szerint: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
35
igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja alapján: Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). A Kbt. 68. § (1) bekezdés alapján: (1) A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni: a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával. Jelen esetben nem volt vitatott kérelmező által a referenciaigazolás valódisága, hitelessége, a teljesítést igazoló önkormányzattól származása, továbbá a referenciaigazolásban szereplő tények valóságtartalma sem. A csatolt dokumentum tartalma és a dokumentumon szereplő aláírás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozója részére került az igazolás az önkormányzat által kiállításra, és nem a társaság állította ki saját maga részére, amelyre a fejlécben szereplő szöveg félreérthető megfogalmazása ellenére sem vonható le alappal következtetés. Erre kérelmező maga sem hivatkozott, továbbá maga sem vitatta a dokumentumon szereplő aláírás hitelességét, valamint a referenciában foglalt tényadatok valódiságát sem, melyre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezen kérelmi elem
36
vonatkozásában elutasította. Ilyen csekély mértékű, és a tartalom tényleges megkérdőjelezhetőségére okot nem adó formai hiba miatt nem állapítható meg a referencia Kbt.-nek és az ajánlatkérői előírásoknak való nem megfelelősége, nem kellően precíz, csak formálisan félreérthető megfogalmazásra pedig jogsértés nem alapozható. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) alapján alkalmazandó Kbt. 87. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kérelmező megalapozatlan kérelmi elemeit a Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Döntőbizottság a konkrét esetben a beszerzés értékére, a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) –(5) bekezdései alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján 120.000.-Ft volt, mivel a kérelem a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárással volt kapcsolatos, és a kérelmező a Kbt. 96/A. § szerinti előzetes vitarendezést is kérelmezett. Kérelmező a jogorvoslati kérelme benyújtásával egyidejűleg 720.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta. Ezen indokok alapján a Döntőbizottság 600.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő visszautalásáról rendelkezett. A Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte 120.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére, mivel ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező által megbízott jogi képviselő 350.000.-Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj megtérítését kérte, amelynek igazolására becsatolásra került a kérelmező és a jogi képviselője között létrejött megbízási szerződés. A megbízási szerződés 4. pontjában került meghatározásra az ügyvédi munkadíj összege, a felek átalánydíjban állapodtak meg, amely a szerződés szerint magában foglalja az írásos jogorvoslati kérelem elkészítését, a személyes konzultációkat, valamint a döntőbizottsági tárgyaláson történő megjelenést és képviseletet. Ezen felül az ügyvédi iroda költségátalányra jogosult, amely a
37
szerződés 5. pontjában rögzítettek szerint az iroda működésének szokásos, nélkülözhetetlen költségeit foglalja magában. A Kbt. 341. § (5) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.459/2007/7. számú jogerős ítéletében foglalt és az ügyvédi megbízási díjra vonatkozó szempontokat. A jogerős ítélet indokolása szerint a Kbt. 346. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem biztosít alanyi jogot arra, hogy a megalapozott kérelmet előterjesztő ügyfél az eljárással felmerült költségeinek teljes mértékben való megtérülésére igényt tarthasson. A hatóságot mérlegelési jog illeti meg és a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényessége, színvonala alapján állapítandó meg a megbízási díj összege. A Döntőbizottság először megállapította, hogy az ügyvédi megbízási díj reális a megbízási szerződésnek az 4. pontjában foglalt jogi képviseleti tevékenységre vonatkozó felsorolását figyelembe véve. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a megbízási szerződésben foglalt megbízói óradíj mértékét és megállapította, hogy annak mérséklése indokolt a Kbt. 341. § (5) bekezdése utolsó fordulata alapján. A Döntőbizottság e mérlegelése során a Fővárosi Bíróság 7.K.32.273/2010/6. számú jogerős ítéletében foglaltaknak megfelelően mérlegelésénél az alábbi szempontokat figyelembe: A kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolta, hogy a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatos képviseleti tevékenység során merült fel a költségei. Az ügy jogi megítélése egy kérelmi elem vonatkozásában egyszerű, két kérelmi tekintetében átlagos bonyolultságú volt, széles körű bizonyítási eljárásra nem került sor, így a jogi képviselőnek a jogorvoslati kérelmén kívül további iratokat nem kellett benyújtania, amely alacsonyabb munkadíjat indokol. A jogi képviselő a tárgyaláson megjelent, az ügyfél képviseletét ellátta. A Döntőbizottság figyelembe vette ugyanakkor azt a tényt is, hogy a megbízási szerződés 4. pontja szerinti személyes konzultáció a megbízóval, a megbízó képviselete a KDB előtt folyó eljárásban egységesen tartoznak a jogi képviselet körébe. A jogorvoslati ügy során a jogorvoslati kérelmen kívül jelentős képviseleti munkát igénylő további jogi okfejtést tartalmazó beadvány benyújtására az ügy egyszerűbb megítélése folytán nem került sor. A Döntőbizottság az ügyvédi képviselet eredményességével kapcsolatban figyelembe vette azt a tényt is, hogy a jogorvoslati kérelem három kérelmi eleme közül csak egynek adott részben helyt.
38
Mindezen körülmények alapján a Döntőbizottság a Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi munkadíj címén fizetendő eljárási költséget 50.000.-Ft + ÁFA munkadíjra mérsékelte és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az ajánlatkérőt a munkadíjnak kérelmező részére történő megfizetésére. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. B u d a p e s t, 2011. április 20.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Szabó Zsanett Ügyvédi Irodája Dr. Szabó Zsanett ügyvéd (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 4.) 2. Dr. Horváth Klaudia Ügyvédi Irodája Dr. Horvát Klaudia ügyvéd (8200 Veszprém. Ádám Iván u. 23.) 3. Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9.) 4. High Media Kft. (1201 Budapest, Lázár u. 39/A.) 5. ICT Systems Zrt. (1116 Budapest, Barázda u. 42.) 6. Nádor Rendszerház Kft. (1152 Budapest, Telek u. 7-9.) 7. DIGITAL Szerviz Kft. (8000 Székesfehérvár, Budai út 100.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Titkárság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár
