K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.724/20/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Laki Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59., képviseli: Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd, 1075 Budapest, Asbóth u. 22., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére, a Nagycenki Római Katolikus Plébánia (9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A nagycenki Szent István Plébániatemplom és a Széchenyi Mauzóleum felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 86. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A Döntőbizottság elrendeli 600.000.-Ft, azaz hatszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő visszatérítését. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott amelyre vonatkozó ajánlattételi felhívását 2011. július 28-án adta 2011. augusztus 1-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2011/88. KÉ-19218/2011. számon.
nélküli tárgyban, fel, mely számában
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában a beszerzése tárgyát építési beruházásban, a megkötendő szerződést vállalkozási szerződésben jelölte meg. A részekre történő ajánlattétel lehetőségét, valamint a többváltozatú ajánlatokat kizárta. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában a következők szerint határozta meg a szerződés szerinti teljes mennyiséget: „A nagycenki Szent István templom külső felújítása és akadálymentesítése, a plébániaház és udvar felújítása, illetve a Széchenyi Mauzóleum felújítása és a mauzóleumhoz vezető temetői sétány burkolása dokumentációban részletezettek szerint. (Az érintett épületek műemléki védelem alatt állnak.)” A II.3) pont alapján a teljesítés határideje: befejezés: 2012. július 25. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III. pontjában meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeket, a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményrendszerét. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása körében a felhívás III.2.2) pontjában – egyebek mellett – előírta: P1. A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó valamennyi bankszámlája vonatkozásában az ajánlattételi határidő napjának lejártát megelőző 45 napnál nem régebbi, számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat legalább az alábbi tartalommal: - számlaszám, - számlanyitás dátuma, - a számlán az ajánlattételi felhívás feladásának napjától visszaszámított két év során volt-e 15 napot meghaladó sorban állás. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimumkövetelménye a fenti körben:
3
P1. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha a pénzintézeti nyilatkozatok alapján az ajánlattételi felhívás feladásának napjától visszaszámított két év során bármelyik bankszámlája tekintetében 15 napot meghaladó sorban állás fordult elő. (Önálló megfelelés a Kbt. 69. § (5) bekezdése szerint.) A műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében a felhívás III.2.3) pontjában – egyebek mellett – előírta: M2. A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pont, ill. Kbt. 67. § (4) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjai alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezése, ill. képzettségük ismertetése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. (Név, képzettség, ill. ennek igazolására szolgáló dokumentumok, valamint szakmai gyakorlat bemutatása.) A szakemberek bemutatása során a képzettséget alátámasztó önéletrajz, a végzettséget igazoló dokumentumok, szakmai jogosultságról szóló okiratok, valamint az adott szakemberek rendelkezésre állása tekintetében aláírt nyilatkozatok csatolandók. Fentiekhez kapcsolódóan a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelménye: M2. Az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem rendelkezik - M2.1. legalább 1 fő, minimum 3 éves, közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező, MV-Ép/AM kategóriás, névjegyzékbe felvett műszaki vezetővel (ld. 244/2006. (XII.5.) Korm. rend. 1. melléklete) - M2.2. legalább 1 fő, minimum 3 éves, műemlékek, ill. műemlék épületek restaurálása terén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező okleveles kőrestaurátor szakemberrel. Ajánlatkérő a felhívás IV.2) pontjában az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját jelölte meg, rögzítette a részszempontokat és a súlyszámokat, az alábbiak szerint: Részszempont Súlyszám Nettó ajánlati ár (Ft) 95 Jótállás időtartama (hónap) 5 A felhívás V.2) pontja szerint a szerződés közösségi alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos: „A beruházás megvalósítására részben európai uniós forrásból, a „Széchenyi Faluja – Nagycenk kisléptékű turisztikai attrakciófejlesztése” című, NYDOP-2.1.1/E-2009-0010 kódszámú pályázat keretében kerül sor”.
4
A felhívás V.3.5.1) pontja az értékelési ponthatárokat, az V.3.5.2) pontja az értékelési módszerét tartalmazta. Az V.7) Egyéb információk 11.) pontban ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. §-a szerint biztosította. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely a kötelező formai és tartalmi követelményeket, a műszaki leírást, nyilatkozatmintákat, árazatlan költségvetést, és a szerződés tervezetét tartalmazta. Az ajánlati dokumentáció 2.3. pontja szerint az ajánlat részét képező dokumentumok: Ajánlat részét képező dokumentum Felolvasólap (1. sz. minta) Tartalomjegyzék Ajánlattételi nyilatkozat a Kbt. 70. § (2) bekezdés alapján (2. sz. minta) Közös ajánlattevők megállapodása (adott esetben) Nyilatkozat kizáró okokról (3. sz. minta) Nyilatkozat kizáró okokról 10% alatti alvállalkozók vonatkozásában (4. sz. minta) Bankszámlavezető pénzintézetek nyilatkozatai Előző két lezárt üzleti év beszámolói (kiegészítő melléklet nélkül) Felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó nyilatkozat (5. sz. minta), VAGY érvényes felelősségbiztosítási kötvény másolata Pénzügyi, gazdasági alkalmasság tekintetében erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozata (adott esetben) (6. sz. minta) Az elmúlt öt év legjelentősebb, közbeszerzés tárgya szerinti teljesített építési beruházásainak bemutatása (7. sz. minta) Referenciaigazolások (8. sz. minta) Teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása (9. sz. minta) Teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettségének, szakmai gyakorlatának és szakmai jogosultságának igazolása Teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozat (10. sz. minta) Műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében
√
5 erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozata (adott esetben) (11/a. és 11/b. sz. minták) A Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti nyilatkozatok (12. sz. minta) A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. tv. hatálya alá tartozásról (13. sz. minta) A Kbt. 72. §-a szerinti ill. munkafeltételekre vonatkozó nyilatkozat (14.sz. minta) Cégkivonat Aláírási címpéldány Tételes árazott költségvetések a kiírásnak megfelelően Építési-pénzügyi ütemterv
A dokumentáció 2.4.7. pontja szerint a számlavezető pénzintézetek nyilatkozatai: „Benyújtandó valamennyi számla vonatkozásában az ajánlattételi határidő napjának lejártát megelőző 45 napnál nem régebbi, pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat legalább az alábbi tartalommal: - számlaszám, - a számlanyitás dátuma, - a számlán az ajánlattételi felhívás feladásának napjától visszaszámított két év során volt-e 15 napot meghaladó sorban állás. A nyilatkozatokat mind ajánlattevőnek, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak minden, a cégkivonatban szereplő bankszámla vonatkozásában csatolnia kell.” A dokumentáció 2.4.13. pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása: (9. számú minta) „Azoknak a szakembereknek, illetőleg vezetőknek a megnevezése, ill. a szerződés teljesítése során betöltendő munkakörük ismertetése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe.” A dokumentáció 2.4.14. pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettségének, szakmai gyakorlatának és szakmai jogosultságának igazolása: „Csatolandó az ajánlatban megnevezett szakemberek, ill. vezetők vonatkozásában a képzettség igazolására szolgáló dokumentum(ok), a szakmai gyakorlatot bemutató szakmai önéletrajz, valamint a 244/2006 (XII.5.) Kormányrendelet szerinti Felelős Műszaki Vezetői jogosultság igazolására szolgáló okirat.”
6
A dokumentáció 2.4.22. pontja alapján a tételes árazott költségvetések a kiírásnak megfelelően: „A dokumentáció mellékletét képező kiviteli tervekhez csatolt árazatlan költségvetési kiírásokat kell kitölteni. Minden költségvetési tételre meg kell határozni az egységre jutó anyagárat és munkadíjat, illetve az adott tétel anyagárát és munkadíját összesen. A mellékelt költségvetéseken módosítani semmilyen formában nem lehet, minden minőségi, mennyiségi és egyéb észrevételt az eredeti költségvetések után „K” tételekben külön lapon lehet csak megtenni. A szerződéses vállalási díjat egy összegben, átalányáron, a vállalt teljesítési határidőkre prognosztizálva kell megadni.” A dokumentáció 2.4.23. pontja szerint Építési-pénzügyi ütemterv: „Az ajánlattevőnek építési ütemtervet kell készítenie, meghatározva a vállalt munkák időbeli ütemezését. Az építési ütemterv mellett ajánlattevőnek pénzügyi ütemtervet is készítenie kell, különös tekintettel a részszámlák benyújtásának várható időpontjára. Az építési-pénzügyi ütemterv készítésénél az ajánlattevőnek figyelembe kell vennie, hogy a részszámlák benyújtásának feltételéül szolgáló munkarészek (plébániaház és udvar felújítás I-II., templom toronysisak szerkezet felújítása és fedése) teljesítési határideje 2011.11.15. Az ajánlattevő az ütemtervben nem határozhat meg ennél későbbi befejezési időpontot e munkarészek tekintetében. A 2011.11.15-i részteljesítési határidő elmulasztása esetén az ajánlatkérő jogosult a felhívás III.1.1. pontjában meghatározott késedelmi kötbért követelni az ajánlattevőtől. A további munkarészek (templom torony és templom komplett tetőzet, összes homlokzat, drénezés, akadálymentesítés) megkezdésének legkorábbi időpontja 2012.03.10., teljesítési határideje 2012.07.06. Az ajánlattevő az ütemtervben nem határozhat meg ennél későbbi befejezési időpontot e munkarészek tekintetében. A 2012.07.06-i teljesítési határidő elmulasztása esetén az ajánlatkérő jogosult az ajánlattételi felhívás III.1.1. pontjában meghatározott késedelmi kötbért követelni az ajánlattevőtől. A további munkarészek (mauzóleum szigetelése, kripta padozat és sírfeliratok, temetői sétány burkolása) legkorábbi kezdési időpontja 2012.06.01., teljesítési határideje 2012.07.25. Az ajánlattevő az ütemtervben nem határozhat meg ennél későbbi befejezési időpontot e munkarészek tekintetében. A 2012.07.25-i teljesítési határidő elmulasztása esetén az ajánlatkérő jogosult a felhívás III.1.1. pontjában meghatározott késedelmi kötbért követelni az ajánlattevőtől.” A dokumentáció 6. fejezetében található 9. sz. nyilatkozat minta a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja, ill. a Kbt. 67. § (4) bekezdés b) pontja szerint a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberekre, illetve vezetőkre vonatkozott, melyen az ajánlatkérő a szakember nevét, és a szerződés teljesítése során betöltendő munkakörét kérte megadni.
7
Ajánlatkérő 2011. augusztus 17-én kiegészítő tájékoztatást adott az ajánlattevők kérdéseire. Az ajánlattételi határidőre - 2011. augusztus 2-ére - 4 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát, a következők szerint: Prím Építő Kft. Nettó ajánlati ár (Ft): 67.448.076 Jótállás időtartama (Hónap): 60 STETTIN-HUNGÁRIA Magas és Mélyépítő ipari Kft. Nettó ajánlati ár (Ft): 73.870.511 Jótállás időtartama (Hónap): 60 Dreiszker és Társai Építőipari és Kereskedelmi Kft. Nettó ajánlati ár (Ft): 88.078.995 Jótállás időtartama (Hónap): 60 Kérelmező Nettó ajánlati ár (Ft): 87.650.000 Jótállás időtartama (Hónap): 60 A Prím Építő Kft. ajánlatának 11. oldalán az OTP Bank Nyrt. nyilatkozata található, mely szerint a bank 2 db számlát vezet a Kft. részére. Az ajánlat 34. oldalán rögzített 9. sz. nyilatkozat szerint a szerződés teljesítése során L. I. szakembert kívánja igénybe venni, betöltendő munkaköre felelős műszaki vezető. Az ajánlat 35-36. oldalán található a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara határozata, mely szerint L. I. okl. magasépítő üzemmérnök, műemlékvédelmi szakmérnököt Műemléki védelem alatt álló építmények kategóriában nyilvántartásba felvette. A határozat 2009. február 10-én kelt. Az ajánlat 39-40. oldalán található a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlattevői nyilatkozat, melyen megnevezte a közbeszerzés azon részeit, amelyek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe. Az ajánlat 43-47. oldalán található cégkivonat az OTP Bank Nyrt. által vezetett 1 db számlát tüntet fel. A Prím Építő Kft. az ajánlatának 53-118. oldalán a tételes árazott költségvetést szerepeltette, melyet az ajánlattevő üzleti titoknak minősített. Ajánlatkérő 2011. augusztus 30-án hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket, továbbá indokolást kért a Prím Építő Kft.-től.
8
Ajánlatkérő Prím Építő Kft.-t érintő hiánypótlási felhívása a következőkre vonatkozott: - Az ajánlattételi felhívás M2. pontja szerint nevezze meg a teljesítésbe bevonni kívánt okleveles kőrestaurátor szakembert. A képzettséget és szakmai gyakorlatot alátámasztó önéletrajz, a végzettséget igazoló dokumentumok, a szakmai jogosultságról szóló okiratok, valamint az adott szakember rendelkezésre állása tekintetében aláírt nyilatkozatok csatolandók. Felhívta a figyelmet, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt vezetők, szakemberek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, ill. rendelkezésre állásukat bizonyító iratot. - Az ajánlattételi felhívás M2. pontja szerint csatolja a teljesítésbe bevonni kívánt műszaki vezető tekintetében az előírt szakmai gyakorlat meglétét egyértelműen alátámasztó önéletrajzot, ill. csatoljon a műszaki vezető rendelkezésre állása tekintetében aláírt nyilatkozatot. Felhívta a figyelmet, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt vezetők, szakemberek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, ill. rendelkezésre állásukat bizonyító iratot. Ajánlatkérő Prím Építő Kft.-t érintő indokoláskérése a következőket tartalmazta: A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. 86. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevőtől a fenti indoklást megkérni különösen akkor, ha az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ajánlati áraiból és a becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Fentiek szerint az eltérés az alábbiak szerint számítható ki: 73.850.511 Ft STETTIN HUNGARIA Kft. Laki Épületszobrász Zrt. 87.650.000 Ft Dreiszker és Társai Kft. 88.078.995 Ft Becsült érték 90.000.000 Ft (87.650.000 + 88.078.995) / 2 = 87.864.497,5 Ft 67.448.076/87.864.497,5 = 76,76% A fentiek alapján felkérte az ajánlattevőt, hogy adjon indoklást a megajánlott nettó ajánlati ára vonatkozásában, ill. ismertesse az azt megalapozó adatokat. Ennek megfelelően, kérte különösen az alábbiakban felsorolt tételek anyag és díj egységárainak részletes, számításokon, költségkalkulációkon alapuló alátámasztását, mivel az ajánlatban szereplő egységárak jelentős mértékben alacsonyabbak a projekt pénzügyi forrását biztosító európai uniós pályázati dokumentáció költségvetésében szereplő egységáraknál: Templom külső felújítás, építészet (04.2): 21/1; 21/4-7; 21/10 (K-21-000-001); 36/1-6; 47/2-5; 71/1
9
Plébániaház (03.0): 36/3; 42/4; 44/2; 48/4; Felhívta az ajánlattevő figyelmét a Kbt. 86. § (4), (5), (6) bekezdésére. A Prím Építő Kft. hiánypótlásának 3. oldalán található 9. sz. nyilatkozat szerint, a szerződés teljesítésébe az alábbi szakembereket kívánja bevonni: L. I., betöltendő munkakör: felelős műszaki vezető; S. J., betöltendő munkakör: kőrestaurátor. A hiánypótlás 4. oldalán található L. I. szakember szakmai önéletrajza. A hiánypótlás 6-7. oldalán rögzítette a kőrestaurátor szakember szakmai önéletrajzát. A Prím Építő Kft. az indokolásában a következőket rögzítette: „ 1. Általános indokolás Ezúton kívánjuk az ajánlatkérő figyelmét felhívni arra vonatkozóan, hogy nem értünk egyet ajánlatkérő indokoláskérésében felsorolt egyes tételekre vonatkozó indokolás kérésével. Az átalány díjas szerződés a Kbt. rendelkezései és a szakma szabályai szerint azt jelenti, hogy a túlzottan magas vagy kirívóan alacsony kötelezettség vállalásokat az ajánlati végösszegre vonatkozóan kell vizsgálni. Ugyanis az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció több pontjában is rögzítésre került, hogy a vállalkozási díj átalányáron kerül meghatározásra. Ezek a pontok a következők: 12. oldal 2.4.22 pontja szerint 2.4.22. Tételes árazott költségvetések a kiírásnak megfelelően A dokumentáció mellékletét képező kiviteli tervekhez csatolt árazatlan költségvetési kiírásokat kell kitölteni. Minden költségvetési tételre meg kell határozni az egységre jutó anyagárat és munkadíjat, illetve az adott tétel anyagárát és munkadíját összesen. A mellékelt költségvetéseken módosítani semmilyen formában nem lehet, minden minőségi, mennyiségi és egyéb észrevételt az eredeti költségvetések után „K” tételekben külön lapon lehet csak megtenni. A szerződéses vállalási díjat egy összegben, átalányáron, a vállalt teljesítési határidőkre prognosztizálva kell megadni. 36. oldalon, vállalkozási szerződés-tervezet 3. pontja szerint 3. Vállalkozói díj Vállalkozó nyertes ajánlata alapján a szerződéses vállalási díj egy összegben, átalányáron, a vállalt teljesítési határidőre prognosztizálva: Szerződéses ár (nettó) ÁFA (25 %) Szerződéses ár (bruttó) azaz …………………………………. Ft. + ÁFA Ez azt jelenti, hogy ajánlatkérő az egyösszegű nettó árat kívánta ellenőrizni és összehasonlítani abból a szempontból, hogy az ténylegesen elegendő-e valamennyi kivitelezési tevékenységre, az alapján a szerződés reálisan teljesíthető-e.
10
A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata szerint (D. 69/20/2010.) „A fentiek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem volt jogosult a megajánlott ajánlati árak egyes elemeit, költségvetési tételeit egyenként vizsgálni, így erre tekintettel nem lehet jogszerűen sem az ajánlat érvénytelenségét, sem az eljárás eredménytelenségét megállapítani”. 1. Indokolás a megajánlott nettó ajánlati ár vonatkozásában a) Indokolás a munkadíjak tekintetében A kivitelezést napi átlagban 12 fő szakmunkással kívánjuk megvalósítani. A kivitelezés egyéb érintettjeinek költségét a központi irányítási költség tartalmazza, ami az alkalmazott rezsióradíj része. A létszám levezetését a csatolt 1. sz. melléklet tartalmazza, melyet a költségvetési tételek összesített normaidejének és az egyes munkanemek megvalósításához szükséges munkanapok figyelembevételével határoztunk meg. A tételek normaidejét az ÉMIR, FÉMIR és ÉNK normakönyvben szereplő normaidők, valamint a több éves kialakult szakmai tapasztalat alapján határoztuk meg. Ezeket lásd a csatolt költségvetésben feltüntetve. nettó rezsióradíj (Ft)
tervezett napi átlagos létszám (fő)
12 fő 1 órára eső rezsióradíja (Ft)
1.620
12
19.440
h
12 fő napi rezsióradíja napi 8 munkaórával számolva
nap
8
155.520
146
Rezsióradíj alapján számított munkadíj: A benyújtott ajánlatunk munkadíja: A benyújtott ajánlatunk és a rezsióradíj alapján számított munkadíj különbözete:
12 fő napi rezsióradíja a kivitelezés munkanapjainak számával szorozva (Ft.) 22.705.920
22.705.920 Ft 28.657.843 Ft 5.951.923 Ft
A jelen projektre alkalmazott rezsióradíjat az ÉVOSZ ajánlását figyelembe véve készítettük. Ennek levezetésére mellékeljük az ÉVOSZ által készített „költségnemek és értékek a minimális rezsióradíj számításához” táblázatos kimutatást (2. sz. melléklet). Az alkalmazott rezsióradíjat a hatályos közterhekkel és a társaságunk előző évi tényköltség adatait felhasználva állapítottuk meg. Vállalási árunk munkadíj oldala így tehát tartalmaz minden, a rezsióradíj kimutatás táblázatban feltüntetett költségnemet, az 5 951 923,- Ft pedig fedezetet nyújt az esetlegesen felmerülő előre nem látható költségnemekre és az ajánlatkérő által tételesen kért költségkimutatás „mínuszos” tételeinek a fedezetére, a központi irányítás és a társaság működéséhez szükséges valamennyi költségre, a kockázatra és a tervezett nyereségre. Különösképpen a mellékletben kimutatott fizikai létszám legfeljebb 30%-os növelésére a kivitelezés során esetlegesen kialakuló kritikus helyzetek kezelésére.
11
b) Indokolás az anyagárak tekintetében A PRÍM Építő Kft. tulajdonosainak érdekeltségi körébe tartozik a Prímfest Kft., amely saját fizikai létszámmal szakipari kivitelezéssel és építőanyag kereskedelemmel foglalkozó társaság. A szoros együttműködésnek köszönhetően, a versenytársakénál előnyösebb beszerzési árakkal és feltételekkel szerezzük be a kivitelezéshez szükséges építőanyagokat, így a piaci átlagnál alacsonyabb kivitelezési költséggel teljesítjük vállalásainkat. Nyilatkozunk, hogy a beépítésre kerülő anyagok, gépek, berendezések a műszakilag előírt minőséget garantálják. 2. Indokolás az indokoláskérésben felsorolt tételek vonatkozásában Annak ellenére, mint ahogy azt az 1)-es pontban is kifejtettük, nem értünk egyet az egyenkénti tétel vizsgálatával, mellékletként csatoljuk a kért tételek fedezet kimutatását. (ld. 3. sz. melléklet) A melléklet levezetésének alapján összességében megállapítható, hogy ajánlati árunk fedezetet nyújt minden a 191/2009. (IX. 15. Korm. rendelet) 3. § (5) bekezdésében felsorolt költségre. Az ajánlati árunk a több éves közbeszerzési tapasztalatunk alapján reális és megalapozott.” Az indokolásban hivatkozott Létszámlevezetést (1. sz. melléklet), „Költségnemek és értékek a minimális rezsióradíj számításához) táblázatos kimutatást (2. sz. melléklet), az indokoláskérésben feltüntetett tételek fedezet kimutatását (3. sz. melléklet) mellékelte. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, írásbeli összegezést készített, mely 2011. szeptember 9-én kelt. Ajánlatkérő a Prím Építő Kft., Dreiszker és Társai Építőipari és Kereskedelmi Kft., valamint kérelmező ajánlatát érvényessé nyilvánította. A közbeszerzési eljárás nyertese a Prím Építő Kft. lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőt ajánlatkérő nem határozta meg. Kérelmező 2011. szeptember 15-én betekintett ajánlatkérőnél a nyertes üzleti titkot nem tartalmazó ajánlatába. A kérelmező 2011. szeptember 19-én benyújtott, a jogorvoslati kérelemmel egyező előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlatkérő 2011. szeptember 22-én elutasította. A kérelmező kérelmére a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban a D.724/11/2011. számú végzésében kötelezte a nyertes ajánlattevőt az árazott költségvetése üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozatának az elkészítésére, melyet a nyertes 2011. október 28. nap határidőre benyújtott. Kérelmező a nyertes árazott költségvetését 2011. október 28-án átvette.
12
Kérelmező 2011. szeptember 30-án nyújtotta be az alap jogorvoslati kérelmét, melyet 2011. november 7-én kiegészített. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást hiánypótlást követően 2011. október 7én indította meg. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és a költségei megtérítését. Kérelmező a következő kérelmi elemekkel kifogásolta a nyertes ajánlatának érvényességét megállapító eljárást lezáró döntést az alap jogorvoslati kérelmében. 1. A jogorvoslati kérelem szerint, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (3), (5) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját, jogsértően nyilvánította érvényessé a nyertes ajánlatát. A Prím Építő Kft. által a kirívóan alacsony ár körében adott indokolás nem elfogadható, tekintettel arra, hogy az a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen. A nyertes ajánlattevő magyarázata nem felel meg a Kbt. 86. § (4), (6) bekezdésének, valamint a kialakult joggyakorlat elvárásainak, ezért ajánlatkérő az indokolást nem fogadhatta volna el. Munkadíj. A Kbt. által az indokolás elfogadhatósága körében kulcsfontosságúnak értékelt élőmunka ráfordítás a nyertes által megadott indokolásban nem került részletesen, objektív módon kimunkálásra: a) a rezsióradíj meghatározása, b) a munkaidő norma meghatározása, c) munkaidő szükséglet. a) A rezsióradíj meghatározása. A Prím Építő Kft. az indokolásában - ajánlatkérő állításával ellentétben hivatkozott az ÉVOSZ ajánlása szerinti rezsióradíj alkalmazására, amelyet tévesen 1620.-Ft-ban jelölt meg. Ez nem felel meg a jelenleg irányadó ajánlásnak, mely 2011-es évben nem 1.620.-Ft, hanem 1930.-Ft/óra, így a Prím Építő Kft. ajánlati árát alátámasztó kalkulációja sem nyugodhat racionális, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető számításokon. Vitatta továbbá azt az ajánlatkérői álláspontot is, hogy egy szakmai ajánlásról van szó, amely nem kötelező érvényű az ajánlattevők számára. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozata szerint megállapított rezsióradíj összege (idén 1.930.Ft/óra) az építőipari szakma által elfogadott és minden ÉVOSZ tagvállalatra nézve kötelezően betartandó. Feltételezése szerint nyertes ajánlattevő is ÉVOSZ
13
tag, így a rezsióradíj alkalmazása rá nézve is kötelező. Mindezek alapján, figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlattétel során jóval kevesebb rezsióradíjjal számolt, mint az ajánlattétel évében hatályos és rá nézve is kötelező 1.930,-Ft, a megadott árajánlat nem lehet a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Kérelmező szerint egy ajánlat összeállításánál a projekt tényleges teljesítésekor felmerülő költségekkel kell számolnia az ajánlattevőnek. Ellenkező esetben veszélybe kerülne a projekt teljesítése, mivel ezen esetleges megnövekedett költségeket - az átalánydíjas szerződésre is tekintettel - nem háríthatja az ajánlatkérőre az ajánlattevő. A nyertes ajánlat pénzügyi ütemezéséből is kitűnik, hogy a teljesítés közel 70%-át a 2012-es esztendőre tervezi. Mindebből az következik, hogy ajánlattevőnek a 2012. évben jelentkező költségekkel kell számolni, különben ajánlata olyan mértékben alulkalkulált lesz, hogy nem tud nyereséget kimutatni, azaz a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen lesz. A minimálbér és az építőipari rezsióradíj fogalma nem keverendő össze. Építési beruházásra vonatkozó ajánlat összeállítása során a rezsióradíjjal lehet és kell kalkulálni és nem (csak) a minimálbérrel. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozata is a minimálbér törvényi előírásait figyelembe véve határozza meg az építőiparban alkalmazandó minimális rezsióradíjat, mely jelen esetben 1930.-Ft/óra. Az építőipari vállalkozások hivatalos szakmai képviselete állást foglalt a tekintetben, hogy ha a minimálbér 541.-Ft/óra, akkor az építőiparban minimálisan 1930.-Ft/óra rezsióradíjjal szükséges kalkulálni. Ellenkező esetben a jogszabályi feltételek teljesülése megkérdőjelezhető, illetve irreálisan alacsony ár kerül meghatározásra. b) A munkaidő norma meghatározásának hiányossága, A munkaidő norma meghatározását hivatalos költségvetés-készítő programok (TERC), illetve egyéb normagyűjtemények (ÉMIR, FÉMIR) segítik. A nyertes ajánlattevő indokolásában hivatkozott arra, hogy a munkaidő norma meghatározására a hivatalos költségvetés-készítő program (TERC) és egyéb normagyűjtemények (ÉMIR, FÉMIR), valamint saját szakmai tapasztalata alapján került sor. A Prím Építő Kft. létszámtervezése szerint a teljesítés során napi 12 fő szakmunkással számol. A Prím Építő Kft. ennek alapján állította össze a kimutatását, figyelembe véve a módosított műszaki és pénzügyi ütemezését. Ajánlattevő ezen adatot nem támasztotta alá hivatalos költségvetési program (pl. TERC) tételes munkaidő szükséglet kimutatásával, pedig a Kbt. kógens előírásai szerint objektív adatokkal, kimutatásokkal kellett volna ezt megtennie. Az ajánlatkérő véleménye összességében az előzetes vitarendezés során az volt, hogy bár a rendelkezésre bocsátott részletes létszámterv valóban elnagyolt, azonban az ajánlattevő rendelkezésére álló teljes munkaerő-állomány rugalmas kezelésével, azaz az egyes munkafázisokban szükséges munkaerőátcsoportosítások végrehajtásával a megadott összlétszám elégséges a
14
kivitelezés határidőre és előírásoknak megfelelő megvalósításához. E válaszból látszik, hogy ajánlatkérő maga is kijelentette, hogy álláspontja szerint sem helyes létszámadatokkal kalkulált a nyertes ajánlattevő az elnagyolt részletes létszámterv esetén, amely a fent kifejtettek alapján szoros összefüggésben van az ajánlati ár díjköltség elemeinek meghatározásával. A költségvetés-készítő program alkalmazásának kötelezettsége valóban megszűnt, de indoklásában maga a nyertes nyilatkozott arról, hogy ezt alkalmazta. Jelen esetben a nyertes ajánlattevő az indoklásában 12 fő szakmunkással számolt - segédmunkással nem -, így amennyiben ezen „K” tétel normák több személyt takarnak, akkor a normaidőt arányosan a fő számával osztani kell, így megkérdőjelezhető néhány ilyen tétel szakmai megalapozottsága. Az egyes tételek tekintetében: „Mauzóleum sétány / Lakatos szerkezetek / 1. tétel” Öntöttvas pad elhelyezése” „K” tétel esetén 0,5 óra normaidő került feltüntetésre. Ugyanakkor a tétel teljesítéséhez 2 fő egyidejű igénybevétele szükséges, (mint általában az építőipari munkatevékenységek megvalósításához) - itt konkrétan az öntöttvas padot egy ember nem képes megemelni, így a 0,25 óra/fő normaidő annyit jelent, hogy 15 perc alatt ki kell ásni, be kell betonozni és el kell helyezni egy padot, ami lehetetlen. „Mauzóleum lépcső/Kőburkolatok/ 1. és 2. tétel” - tömbkő lépcső elbontása 0,5 óra/fm, elhelyezése 1,5 óra/fm – e körben szintén minimum 2 fő szükséges a tételek teljesítéséhez, ami azt jelenti, hogy 15 illetve 45 perc áll rendelkezésre a tömbkő lépcső elbontásához illetve elhelyezéséhez, ami szintén lehetetlen szakmailag. A Prím Építő Kft. műszaki észrevételeiben szerepeltetett norma órái (ajánlat 4849. oldal) nem reálisak, úgy mint például • Időszakos őrzés 30 óra - a valóságban kb. 5 hó időtartam alatt 3600 óra időtartammal kellett volna kalkulálni • Építési terület lekerekítése 6 óra – 4 fő minimum 4 nappal számolva 128 órát jelent (karbantartás, fenntartás nélkül, amire szintén szükség lenne) • Közterület folyamatos tisztántartása 4 óra – napi szükséges tevékenység minimálisan 1 fő számára 5 hónap időtartam alatt folyamatosan (1200 óra) • Ideiglenes fóliaterítés 2 óra – mivel 77 nap/év a csapadékos napok száma és 31 nap/év a havas napok száma átlagosan, így ez utóbbival minimálisan 2 fővel számolva 496 órát jelent. A Prím Építő Kft. által megajánlott normaidők szakmailag nem teljesítők, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a normaidők azért kerültek ilyen alacsony mértékben meghatározásra, hogy a megajánlott ár – ami nem más, mint a rezsióradíj és a normaidő szorzata – alátámasztható legyen.
15
c) Munkaidő szükséglet. A munkaidő szükséglet a munkaidő norma alapján határozható meg. Munkaidő szükséglet kimutatást - konkrét tételekre vonatkozóan - csak nyomokban lehet felfedezni a nyertes ajánlattevő indokolásában. Ezen objektív alapú adatok, információ meghatározása nélkül ajánlatkérő sem lehetett abban a helyzetben, hogy megítélje az ajánlat ár megalapozottságát, annak a gazdasági ésszerűséggel történő összeegyeztethetőségét. A (a) a rezsióradíj meghatározása és (c) a munkaidő norma alapján meghatározandó munkaidő szükséglet szorzata adja ki az adott díjtétel összegét, mivel azonban ezen szorzat egyik tagja (munkaidő szükséglet) nem lett meghatározva ténylegesen, így a szorzat összege (a díjtétel) sem határozható meg. Anyagdíj. a) Az anyagár tételenkénti objektív adatokkal (okiratokkal) történő meghatározásának hiánya szintén lehetetlenné teszi az ajánlati ár megalapozottságának megállapítását. A nyertes ajánlattevő Általános indoklás része 2. oldal 2) pont b. pontja „Indoklás az anyagárak tekintetében” kifejtett magyarázatával kapcsolatosan kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmében kifejtette, hogy „Nem tartjuk elfogadhatónak, és elegendőnek azt a magyarázatot, hogy ajánlattevő tulajdonosának van egy másik cége, ami anyagkereskedelemmel foglalkozik és ezért előnyösebb beszerzési árai vannak. Ajánlatkérő nem győződött meg, nem győződhetett meg az indoklás alapján arról, hogy ezen hivatkozott gazdasági társaság milyen forgalommal és milyen adózás előtti eredménnyel gazdálkodott az elmúlt években és ezek alapján a piaci árhoz képest milyen kedvezményt tud biztosítani ajánlattevő számára… Ezen állításokat ajánlattevőnek a Kbt. kógens előírásai szerint objektív adatokkal, kimutatásokkal, okiratokkal kellett volna alátámasztani, amit nem tett meg.” Ajánlatkérő válaszában az alábbiakat rögzítette: „Az a kérelmezői álláspont pedig, hogy az ajánlattevőnek konkrét szállítási szerződésekkel, ill. a megemlített másik cégre vonatkozó adatokkal kellett volna előállnia a megadott indoklásában, véleményünk szerint jóval túlmutat az indoklás keretében az Ajánlattevőtől elvárható részletességen, illetve ilyen mértékű részletesség megkövetelése a Kbt. kógens előírásaival nem indokolható.” Ajánlatkérő válasza a Kbt. 86. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésekkel és a Döntőbizottság gyakorlatával ellentétes, mivel ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy okiratokkal is alátámasztott objektív alapú indokolás alapján győződjön meg az ajánlati ár megalapozottságáról. Összegezve általánosságban is megállapítható hogy sem az anyag, sem a díjköltség nem került az ajánlattevő részéről meghatározásra, adatokkal alátámasztásra. b) „3. sz. melléklet – egységárelemzések”
16
Az irreálisan alacsony árra vonatkozó magyarázat akkor elfogadható és a gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető, ha abban az ajánlatban szereplő egységárak anyag és díj oldala, továbbá az alkalmazott ún. fedezet, haszon vagy ún. árrés is kimutatható. Kérelmező szerint a számított árrés nem lehet negatív előjelű és az egységár számításoknak is egyezniük kell az ajánlatban lévő árakkal. Az előzetes vitarendezés keretében kérelmező tételesen felsorolta azon eseteket, amikor ezen elv nem teljesül: „Plébánia szigetelés és udvar felújítás - 3. tétel (melléklet 1. oldal fent) ajánlati egységárak: a: 739.-Ft, d: 1.913.Ft, egységárelemzés során a számított egységár árrés nélkül a: 1.425.Ft/m2, d: 923.-Ft/m2 , - 4. tétel (melléklet 1. oldal alul) számított díj egységára 3.418,2.-Ft/m2 meghaladja az ajánlati egységárat 3.119.-Ft/m2, 2 cm-es kőlap burkolat anyagárának 3.000.-Ft/m2-feltételez valamennyi anyagigazgatási költséggel együtt. - 2. tétel (melléklet 2. oldal fent) számított anyag egységára 133.046.-Ft/db meghaladja az ajánlati egységárat 126.063.-Ft/db Templom külső felújítási munkái, építészet - 1. tétel (melléklet 4. oldal fent) nettó árrés 121.-Ft, azaz nagyobb összeget mutat ki, mint a megajánlott szerződéses egységár - 5. tétel (melléklet 4. oldalán lent) egységár elemzés anyag költség számításánál nem vesz figyelembe segédanyagot szegélyezés fugázáshoz például - 7. tétel (melléklet 5. oldal) magasabb anyag és díj egységár, mint az ajánlatban, negatív árrés - 10. tétel (melléklet 6. oldal fent) magasabb díj egységár, mint az ajánlatban - 1. tétel (melléklet 6. oldal középen) negatív árrés, eltérő egységárak - 2. tétel (melléklet 6. oldal alul) negatív árrés, eltérő egységárak - 3. tétel (melléklet 7. oldal) magasabb díj egységár, mint ajánlatban - 4. tétel (melléklet 7. oldal lent) negatív árrés, eltérő egységárak. 2. A jogorvoslati kérelem szerint, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, a nyertes nem felelt meg a felhívás III.2.3) M2.1 pontjában előírtaknak az MV-Ép/AM kategóriás szakember hiánya miatt az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Előadta, hogy az ajánlatkérő a 2011. augusztus 30-i hiánypótlási felhívásban kérte a szakmai gyakorlatot alátámasztó önéletrajz csatolását, vélhetően azért is, mert a kamarai nyilvántartás tanúsága szerint a megajánlott L. I. szakember az
17
AM jogosultságot csak 2009. évben szerezte meg, így a 3 éves gyakorlat nem valósulhatott meg, tekintettel arra, hogy 2009. óta még nem telt el 3 év. A hiánypótlás keretében becsatolt önéletrajz szerint 3 projekt kapcsán jöhet szóba felelős műszaki vezetői AM gyakorlat: Esztergomi Bíróság, Vigadó, Műszaki Egyetem. A gyöngyösi Orczy Kastély tekintetében megjelölt gyakorlat nem elfogadható, tekintettel arra, hogy ott műszaki ellenőri tevékenységet fejtett ki a szakember. A Dandár utcai társasház tekintetében megjelölt gyakorlat pedig azért nem elfogadható, mert nem műemléki védelem alatt álló építményről van szó. A Műszaki Egyetem belső építési munkái tekintetében bemutatott gyakorlat is aggályos, tekintettel arra, hogy a BME-nek nem minden épülete műemléki jellegű. E körben ajánlatkérőnek lett volna kötelezettsége tisztázni azt, hogy a BME mely épülete tekintetében jelölte meg a szakember a gyakorlatot önéletrajzában. Kérelmező szerint aggályos a megjelölt 3 projekt tekintetében, hogy AM-es felelős műszaki vezetőként tevékenykedett-e az adott szakember, tekintettel arra, hogy az AM-es felelős műszaki vezetői jogosultságot a szakember a kamarai nyilvántartás és a csatolt határozat tanúsága szerint 2009. évben szerezte meg. Ezzel szemben az Esztergomi Bíróság projekt tekintetében 2009. évet (azaz az AM jogosultság megszerzését) megelőzően, 2005. évben, a Vigadó projekt tekintetében 2009. évet (azaz az AM jogosultság megszerzését) megelőzően, 2006. évben tevékenykedett a szakember. Továbbá a csatolt önéletrajz tanúsága alapján nem állapítható meg a 3 év, azaz a 36 hónap közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlat azért sem, mert csak évszámokban, és nem hónapokban került megadásra a gyakorlat és nincs megjelölve azok műemléki jellege. Álláspontja szerint ennek alapján a 3 év, azaz a 36 hónap közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlat, így az alkalmasság minimumkövetelménye nem állapítható meg. Az önéletrajz alapján az is előfordulhat, hogy az említett 3 évben csak néhány hónap AM-es felelős műszaki vezetői gyakorlatot folytatott a megjelölt szakember. 3. A jogorvoslati kérelem szerint, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, a nyertes nem felelt meg a felhívás III.2.3) M2.2. pontjában előírtaknak, a kőrestaurátor szakember hiánya miatt az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A kőrestaurátor szakember esetében a nyertes ajánlattevő a hiánypótlás 3. oldalán S. J. kőrestaurátort jelölte meg a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberként, csatolta a szükséges okiratokat, többek között a szakmai önéletrajzot. A hiánypótlás keretében becsatolt szakmai önéletrajz - amely csak tartalma szerint azonosítható, mivel azon név, olvasható aláírás nincs -, álláspontja szerint nem alkalmas az ajánlatkérő által előírtak igazolására. A csatolt önéletrajz tanúsága alapján nem állapítható meg a 3 év, azaz a 36 hónap
18
műemlékek, ill. műemlék épületek restaurálása terén szerzett szakmai gyakorlat, mivel az sem évszámokat sem hónapokat nem tartalmaz. Ennek alapján a 3 év, azaz a 36 hónap műemlékek, ill. műemlék épületek restaurálása terén szerzett szakmai gyakorlat, így az alkalmasság minimumkövetelménye nem állapítható meg. A Kbt. kógens rendelkezéseivel összhangban feltételezéseken és becsléseken nem alapulhat egy ajánlattevő alkalmassága, továbbá az is kétséges, hogy egy részletes információk nélküli felsorolásból hogyan vont le a munka idejére és volumenére vonatkozó információkat az ajánlatkérő. Ajánlatkérő a 2011. augusztus 30-i hiánypótlási felhívásban már kérte a szakmai gyakorlatot alátámasztó önéletrajz csatolását, ekként a szakmai önéletrajz újbóli hiányainak pótlásának már nincs helye a Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján. 4. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. §-át. Az ajánlat 11. oldalán található OTP Bank Nyrt. által kiállított banki igazoláson 2 db számlaszám szerepel, de az ajánlatba csatolt cégkivonatban csak egy számlaszám található ezek közül. A cégkivonatban nem szerepel az OTP 11742001-20064976 (számlanyitás dátuma: 2011.03.16.) számú számlaszám. Az ajánlat e tekintetben ellenmondásos, ajánlatkérő erre figyelemmel jogsértően elmulasztotta a Kbt. 85. §-a szerinti kötelezettségét teljesíteni. Kérelmező 2011. november 7-én a jogorvoslati kérelmét kiegészítette. A jogorvoslati kérelem kiegészítése szerint a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen a költségvetés nem megfelelősége okán. Előadta, hogy a „Plébániaház / Szigetelés / 4. tétel – utólagos falszigetelés” tételnél a nyertes nem jelölt meg normát, így vélelmezhetően e tétel nem került beárazásra, amennyiben a kimutatott normák alapján számolt. A költségvetés egyes tételeinek 0,-Ft-tal történt beárazásának automatikus következménye az érvénytelenné nyilvánítás, hiánypótlásnak nincs helye a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel. Miután ez esetben úgynevezett nullás tétel található a költségvetésben, mely az ajánlat automatikus érvénytelenségét eredményezi, az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Hivatkozott a Döntőbizottság D.1000/20/2010. számú, D.941/21/2010. számú, D.211/10/2011. számú és D. 520/27/2011. számú határozataira. Ajánlatkérő észrevételében – alaptalanság miatt – a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő észrevételében az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő. Ad. 1) A nyertes ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelensége. Ajánlatkérő szerint a kérelmező elismerte, hogy a nyertes rezsióradíjában szereplő óradíja megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak. Kérelmező azt várta volna el az ajánlattevőtől, hogy 2011. augusztus 22-én kelt
19
ajánlatában már olyan tényezőket vegyen figyelembe, amelyeket maga a kérelmező is csak valószínűsíteni tud 2011. szeptember 30-án. Értelmezhetetlen ilyen elvárást megfogalmazni az ajánlattevővel szemben. A 2011-es ÉVOSZ ajánlás minimális rezsióradíjának alkalmazása, vagy nem alkalmazása önmagában nem releváns, mivel csupán egy szakmai ajánlásról van szó, amely nem kötelező érvényű az ajánlattevők számára. Kérelmező által hiányolt munkaidő norma meghatározást az ajánlattevő a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerint üzleti titoknak minősített árazott költségvetése részeként bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére. Kérelmező a cégnyilvántartás alapján megvizsgálta az ajánlattevő létszámát és arra a következtetésre jutott, hogy nincs elégséges számú munkavállalója az építési beruházás elvégzéséhez. A Kbt. 67. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlattevők éves átlagos statisztikai állományi létszámával kapcsolatos alkalmassági követelmény előírására. Ajánlatkérő ilyen követelményt az ajánlattételi felhívásban nem írt elő, és álláspontja szerint a kérelmezőnek sincs joga ilyen alkalmassági követelmény felállítására a jogorvoslati kérelmében. Kérelmező vélelme az ajánlattevő munkavállalóinak szakmai összetétele tekintetében nem tekinthető releváns információnak. A nyertes munkadíja körében kifejtette, hogy a Tanács honlapjáról letölthető táblázat a Nemzetgazdasági Minisztérium által megadott minimális órabéreket tartalmazza a 2011-ben hatályos minimálbér, ill. garantált bérminimum értékeinek megfelelően. Az ajánlattevő által az indoklás keretében benyújtott rezsióradíj számítás alkalmas arra, hogy megállapítható legyen: az alkalmazott órabér meghaladja az előírt minimális értéket. A 2011-es ÉVOSZ ajánlás minimális rezsióradíjának alkalmazása nem követelhető meg az ajánlattevőktől, mivel csupán egy nem kötelező érvényű szakmai ajánlásról van szó. Az ÉVOSZ ajánlás egyrészt nem kötelező érvényű a közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevőkre, másrészt a magyar építőipar jelenlegi viszonyai között életszerűtlen is lenne megkövetelni az ajánlattevőktől a minimum 1.930.-Ft/óra rezsióradíj alkalmazását. A nyertes anyagárak tekintetében közölte, hogy nincs akadálya, hogy a nyertes pl. a kivitelezéshez szükséges anyagokat már korábban, 2011-es árszinten megvásárolja, vagy a meglévő készlet felhasználásával még ennél is alacsonyabb költséggel dolgozzon. A közös tulajdonban lévő cégek közti szinergia, illetve a cégek közti szoros kapcsolat pozitív hatásainak, mint versenyelőnynek a megemlítése nem minősül a gazdasági törvények megsértésének. Kérelmező kifogása az anyagárak tekintetében akkor lehetne megalapozott, ha az ajánlattevő indoklásában szereplő anyag egységár elemzésekben minden magyarázat nélkül olyan számára jelentkező egységköltségeket szerepeltetett volna, amelyek jelentősen alatta maradtak volna a piaci áraknak. Amennyiben ilyen egységköltségek szerepeltek volna az
20
egységár elemzésekben, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége lett volna további felvilágosítást kérnie az ajánlattevőtől, aki ennek keretében akár szállítási szerződéssel is igazolhatta volna, hogy a kalkulációja reális. Ebben az esetben azonban nem volt erre szükség, az ajánlatkérő számára megállapítható volt ugyanis, hogy az ajánlattevő az anyag egységár elemzésekben elfogadható egységköltségekkel kalkulált. Olyan tételek esetében konkrét szállítási szerződéseket bekérni, ahol az ajánlattevő az ajánlatkérő álláspontja szerint piaci egységköltségekkel kalkulál, túlzott követelményt jelentene az ajánlattevővel szemben. A nyertes létszám levezetése vonatkozásában közölte, hogy az ajánlattevő rendelkezésére álló teljes munkaerő-állomány rugalmas kezelésével, azaz az egyes munkafázisokban szükséges munkaerő-átcsoportosítások végrehajtásával a megadott összlétszám elégséges a kivitelezés határidőre és előírásoknak megfelelő megvalósításához. Emellett az ajánlattevő az indoklásban külön kitért arra is, hogy az ajánlatában benyújtott munkadíjának és a rezsióradíja alapján számított munkadíjának a különbözete a kivitelezés során esetlegesen kialakuló kritikus helyzetetek kezelésére lehetővé teszi a mellékletben kimutatott fizikai létszám legfeljebb 30%-os növelését. Az egyes munkarészek közötti munkaerő átcsoportosítások szükségességének megítélése, illetve végrehajtásának felelőssége a kivitelező feladata. Igazi problémát az jelentene, ha a létszám levezetés alapján azt lehetett volna megállapítani, hogy az ajánlattevő összességében nem számol a projekt kivitelezéséhez elégséges munkaerő ráfordítással. Erről azonban ebben az esetben nem volt szó. A Prím Építő Kft. az ajánlata 39. oldalán megjelölte a beruházás azon részeit, melyek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni. Átalányáras szerződésről van szó, az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ajánlattevő az árazott költségvetésben külön szerepeltesse az alvállalkozókat. A kérelmező költségvetés-készítő programokkal kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban az egyes tételek tekintetében a következőket adta elő: a) Valóban megállapítható, hogy a Prím Építő Kft. a kiemelt költségvetési tételsorhoz nem jelölt meg normát, az ebből levont további következtetések (az adott tétel 0-s beárazása) azonban már helytelenek, a szóban forgó tétel ugyanis nem 0 Ft-tal került beárazásra. b-c) Az e pontokban említetett konkrét felvetésekkel kapcsolatban két megállapítás tehető: 1. A kiemelt tételek a beruházás költségvetésének csekély hányadát érintik, így a kérelmező által vitatott normaidők nem befolyásolják döntően a beruházás nyereségességét. 2. A kérelmező olyan mértékig megy bele 1-1 jelentősnek nem nevezhető tétel boncolgatásába, ami már ellentétes a vállalt ellenszolgáltatás átalány jellegével. Az ajánlatkérő egy pontosan meghatározott építési beruházás megvalósítására kíván átalányáras vállalkozási szerződést kötni a Prím Építő Kft.-vel.
21
Kérelmező figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a Prím Építő Kft. indoklásában szereplő 5.951.923.-Ft a „benyújtott ajánlat és a rezsióradíj alapján számított munkadíj különbözete”, tehát ez nem a teljes ajánlat tervezett nyereségtartalma, csupán a munkadíj oldalon jelentkező nyereség. Az ajánlatkérő kirívóan alacsony árral kapcsolatos vizsgálata kimutatta, hogy a nyertes által is elismerten létező negatív fedezetű tételek mellett egyéb tételeken, illetve munkanemeken, anyag oldalon is bőven találni pozitív fedezetű tételeket, amelyek szintén hozzájárulnak a kérelmező által felsoroltak fedezéséhez. A kérelmező a nyertes ajánlatában szereplő elírások vonatkozásában pontrólpontra megjelölte, hogy mit kell helyettük érteni, ezzel igazolta az ajánlatkérő számára, hogy az elírások nem akadályozták az ajánlat helyes értelmezését. Kérelmező a teljes költségvetés összes alkalmazott normaidejének áttanulmányozása után összesen mindössze hat olyan tételt talált, amellyel kapcsolatban aggályait megfogalmazta és a normaidőt vitatta. A kérelmező megállapításainak súlyát tovább csökkenti, ha figyelembe vesszük, hogy még ebben a hat kiemelt tételben is helyet kaptak tízezer Ft-os nagyságrendet is alig elérő felvetések. A kérelmezői álláspont szerint az ajánlattevőnek egy több száz tételt tartalmazó, több tíz millió Ft-os építési beruházás minden egyes tételén pozitív előjelű árréssel kell dolgoznia, különben az ajánlata érvénytelen. A Kbt. előírásai szerint azonban az ajánlatkérőnek az ajánlat egészének gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségét kell vizsgálnia. A gondos mérlegelés ebben az esetben az ajánlatkérő feladata és kötelessége: ha tömegével találhatóak olyan tételek az ajánlattevő által készített költségvetésben, amelyeken az ajánlattevő veszteséget realizál és ezekre a veszteséges tételekre az ajánlat más részeinek pozitív eredménye nem nyújt fedezetet, ill. az ajánlattevő nem tud rájuk magyarázatot adni, akkor összességében a negatív tételek nyilvánvalóan elvezetnek az egész ajánlat gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlenségéhez. Néhány, a beruházás összértékében csekély súllyal megjelenő negatív fedezetű tétel azonban nem okozhatja az egész ajánlat érvénytelenségét. A konkrét esetben az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatának megvizsgálásakor egyes munkarészek, ill. tételek esetében azt tapasztalta, hogy az azokban szereplő anyag, ill. díj egységárak néhány esetben jelentős mértékben eltérnek az előzetesen „várt”, a projekt előzetes költségvetésében szereplő inflációval növelt értékektől, ezért ezekre konkrétan is rákérdezett a kirívóan alacsony árral kapcsolatos indoklás kérésében. Ajánlatkérő ezen tételek esetében konkrét, kalkulációval, költségszámítással alátámasztott indoklást várt az ajánlattevőtől, abból a célból, hogy meggyőződjön róla, hogy az ajánlattevő a kiemelt tételek tényleges bekerülési költségével tisztában van. Ezzel együtt azonban nem vitatta azt sem, hogy egy átalánydíjas szerződés esetében nem szokás és szakmailag nem is indokolt egy-egy tételt önkényesen kiemelni a költségvetésből és az alapján
22
megítélni az egész ajánlatot. Ajánlatkérő nem azt várta el az ajánlattevőtől, hogy önálló tételenként bizonyítsa, hogy az ajánlatnak van fedezettartalma. Az ajánlatkérői elvárás az volt, hogy az ajánlattevő konkrét és a számára felmerülő reális költségeket is tartalmazó kalkulációt csatoljon az egyes tételekhez akkor is, ha egy-egy tételen veszteséget mutat, másrészről pedig az indoklásában igazolja, hogy ezekre a veszteséges tételekre az ajánlat más részein realizált eredmény elégséges fedezetet biztosít. Ajánlattevő ennek az elvárásnak megfelelő, részletes indoklást bocsátott az ajánlatkérő rendelkezésére. Az a körülmény, hogy az ajánlattevő egy-egy tételen negatív eredményt realizál, még nem eredményezi a teljes ajánlat érvénytelenségét. Általánosságban megállapítható, hogy egy komplex, több száz tételt tartalmazó építési beruházás esetében aligha találhatnánk akár egyetlen ajánlattevőt, vagy ajánlatot is, amelynek egyetlen tételét sem lehetne vitatni ilyen módon. A Kbt. 86. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő feladata az, hogy az indoklás egyes elemeit mérlegre tegye és megállapítsa, hogy az indoklást összességében a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e. E mérlegelés elvégzését követően az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes indoklása összességében a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Ajánlatkérő a kirívóan alacsony ár vizsgálatához számítási módszertant, és rezsióradíj összehasonlítást küldött meg. Ad. 2) A felhívás III.2.3) M2.1. pontjában előírt MV-Ép/AM kategóriás szakember hiánya körében, ajánlatkérő szerint a kérelmező félreértelmezi az ajánlattételi felhívást. Ajánlatkérő által megkövetelt minimum 3 éves, közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlat nem műszaki vezetői gyakorlatot jelent. Amennyiben az ajánlatkérő 3 éves műszaki vezetői gyakorlatot kívánt volna megkövetelni, akkor azt írta volna az ajánlattételi felhívásban. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M2.1. pontjában hivatkozott a 244/2006. (XII.5.) Korm. rendeletre, világos tehát, hogy „szakmai gyakorlat” alatt is e jogszabály (ill. annak 4. § (1) bekezdése) szerinti értelmezést értette. Kérelmező által kiemelt munkákban való részvétel számít az ajánlattevő alkalmasságának igazolása szempontjából releváns szakmai gyakorlatnak, így a csatolt szakmai önéletrajz, valamint az Építész Kamarai határozat igazolták a teljesítésbe bevonni kívánt felelős műszaki vezető alkalmasságát. Ad. 3) A felhívás III.2.3) M2.2. pontjában előírt kőrestaurátor szakember hiánya körében előadta, hogy a szakmai önéletrajz azonosíthatóságával kapcsolatos kérelmezői aggállyal kapcsolatban megállapítható, hogy a hiánypótlás keretében csatolt „rendelkezésre állási nyilatkozat” szövege szerint S. J.-től származik, ennek megfelelően azt ő írta alá. Ez az aláírás kétséget kizáróan megegyezik a szakmai önéletrajz végén szereplő aláírással, így az aláíró személye annak ellenére sem lehet vita tárgya, hogy az aláírás valóban nem olvasható. A 3 éves
23
szakmai gyakorlat meglétét vitató kérelmezői álláspontra kifejtette, hogy az ajánlatkérő véleménye az, hogy bár az önéletrajz valóban nem tartalmazza az abban felsorolt munkák időtartamát, azonban a csatolt több mint 20, szakmai gyakorlatot igazoló munkát, illetve azok nagyságrendjét számba véve könnyen megállapítható, hogy azokat minden szempontból lehetetlen lett volna összességében 3 évnél rövidebb idő alatt elvégezni. Ebből kiindulva megállapítható, hogy az ajánlattevő megfelelően igazolta, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt restaurátor művész alkalmas a kőrestaurátori feladatok elvégzésére. Ad. 4) A Kbt. 85. §-ának sérelme. Az ajánlati dokumentáció 2.4.7. pontja szerint az ajánlattevőnek a banki igazolásokat „minden, a cégkivonatban szereplő bankszámla vonatkozásában csatolnia kell”. Mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatában mind az ajánlattételi felhívás (III.2.2) P1.), mind a dokumentáció (2.4.7.) feltételeinek megfelelt és valamennyi, cégkivonatában szereplő bankszámlája tekintetében csatolta a szükséges tartalmú banki igazolást, megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.2) P1. alkalmassági minimumkövetelményt teljesítette. Így ezen minimumkövetelménnyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek nem volt oka további tájékoztatást kérni. Egyéb érdekelt a Prím Építő Kft. észrevételében - alaptalanság miatt - a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő: Ad. 1) Kérelmező olyan, a jövőben általa prognosztizált, de be nem következett jogszabályi változásokkal számol (minimálbér mértéke), mely elfogadhatatlan az ajánlat készítése szempontjából. Ajánlattevőknek az ajánlat készítése során – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényre - kizárólag az ajánlat készítésekor hatályos jogszabályi előírásokra kell tekintettel lenniük, különös tekintettel egy még ki nem hirdetett jogszabályra. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozata nem kötelező érvényű. Nyertes ajánlattevő figyelemmel volt a javaslatban megfogalmazottakra, a rezsióradíj meghatározásának módjára (költség-nemekre), azonban a rezsióradíj mértékét nem kötelező alkalmazni. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozatában javaslatot fogalmaz meg, mint az „ágazatra jellemző költségvetési segédeszközt. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § -ának h) pontja meghatározza az építőipari rezsióradíj fogalmát. A Korm. rendelet 2010. május 15-étől hatályos 3. § -ának (6) bekezdése szerint: „Az építési szerződés megkötésekor az ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.” Fentiekből is megállapítható, hogy a Korm. rendelet - a korábbi szabályozásával ellentétben - nem tartalmaz már
24
utalást az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatára az ár vizsgálatával összefüggésben. A nyertes ajánlattevő az indokolásában az ajánlatkérő elvárásának megfelelően a kért ellenszolgáltatás összegét tételenként, számadatban megadta, árkalkulációt végzett. A nyertes rezsióradíja alacsonyabb ugyan az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozatában meghatározott 1.930.-Ft-nál, de a pótlékokkal, járulékokkal növelt személyi alapbért meghaladja, melyre tekintettel nem minősülhet érvénytelennek. Téves a kérelmezőnek a Kbt. 86. §-a szerint, az ajánlattevő által megadandó indokolás tartalmával kapcsolatos jogi okfejtése is. A Kbt. 86. §-ának szabályozási rendszeréből ugyanis elsődlegesen az állapítható meg, hogy az ajánlatkérőnek kell meghatározni azokat a lényeges ajánlati elemeket, melyekkel kapcsolatosan indokolást vár. Nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által kért elemekre az indokolást objektív adatokkal alátámasztva megadta, az indokolás és a csatolt költségvetés alkalmas volt arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár megalapozottságáról meggyőződhessen. (1) „díjköltség meghatározása”: A rezsióradíj meghatározásánál az indoklásban nem azt állította, hogy az ÉVOSZ ajánlása szerinti rezsióradíjat alkalmazta, csupán azt, hogy figyelembe vette az ajánlást. A rezsióradíj kalkulációjánál az ÉVOSZ által készített táblázat struktúráját követte, de a benne lévő költségnemek értékeit a saját tapasztalatainak megfelelően töltötte ki. A táblázatot, az általa meghatározott értékekkel kitöltve az indokláshoz mellékletként csatolta. (2) „a munkaidő norma meghatározásának hiányossága”: Az indokláshoz mellékelte az árazott költségvetést, benne minden egyes költségvetési sornál a normaidőkkel kiegészítve. A normaidő meghatározása a hivatalos költségvetés készítő program (TERC) alapján került meghatározásra. Azonban a költségvetésben számos olyan tétel szerepelt (K tételek), melyek nem szerepelnek a TERC által készített költségvetés készítő programban, így ezen tételek normaidejének meghatározása egyrészt saját tapasztalati úton történt, másrészt a TERC költségvetés készítő programban lévő hasonló jellegű tételek normaidejét vette figyelembe. Megjegyezte, hogy a költségvetés-készítő programok közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásának kötelezettsége 2010. évben megszűnt. (3) A normaidő szükségletet minden egyes tételnél meghatározta. A létszám meghatározása az össznormaidő kiszámításával történt, ennek alátámasztására indoklásához csatolta a létszámlevezetés dokumentumot. Az indoklásban nem állította, hogy a kivitelezést 12 fő saját szakmunkással kívánja elvégezni, csupán azt írta, hogy a kivitelezés megvalósításához napi átlagban 12 fő szakmunkás munkája szükséges. Az ajánlatban a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint szinte az összes munkanemet felsorolta, jelezve, hogy a munkát alvállalkozóival kívánja megvalósítani. Az indoklásban levezetett 12 fő szakmunkás az „élőmunka” szükségletet jelzi. A teljesítésbe a szakemberek (élőmunka) munkajogviszony,
25
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is bevonhatóak, mely utóbbi alvállalkozói minőséget jelent a Kbt. terminológiája alapján. Ezen utóbbi körülményből fakadóan, az ezzel kapcsolatos kérelmi elem téves jogi feltevésen alapul, mivel az élőmunkát jelentő létszám nem feltétlenül azonos egy gazdasági társaság személyi állományával, mely az ajánlat érvényességét ebből adódóan nem befolyásolhatja. (4) A bevonni kívánt alvállalkozók költségével számolt, attól függetlenül, hogy az ajánlatban ez nem került megbontásra, ezzel ellentétes következtetés az ajánlat tartalma alapján sem vezethető le. (5) Az indokláskérésben felsorolt tételek egységárelemzésében valóban vannak negatív előjelű tételek, de ez nem azt jelenti, hogy ezáltal a munka összességében is veszteséges lenne. Indoklásában kifejtette, hogy az általa számolt, a benyújtott ajánlat és a rezsióradíj alapján számított munkadíj különbözete, ami 5.951.923.- Ft, többek között fedezetet nyújt az ajánlatkérő által tételesen kért költségkimutatás „mínuszos” tételeinek fedezetére. Az átalánydíjas szerződés esetében nem költségsoronként kell, hanem összességében kell bizonyítani az ajánlati ár gazdasági ésszerűsségét, a teljesítés megalapozottságát. [Kbt. 86. § (1) bekezdés a) pont]. A nyertes ajánlattevő ajánlata mínusz 19%-os eltérést mutat a számított átlaghoz képest, mely lényegében csekély mértékben tér el a jogszabály által még reálisnak elfogadott mínusz 15 %-os mértéktől. Nyertes ajánlattevő tehát, ajánlatában a tűrési határt jelentő mínusz 15 %-os eltéréshez képest sem tett kirívóan alacsony mértékű ajánlatot, az eltérés mindösszesen 4 %. Műszaki, pénzügyi ütemtervével kapcsolatosan megjegyezte, hogy a tervekben található adminisztrációs elírások nem befolyásolják a műszaki tartalmat, illetve azok hibája mind a Kbt. 85. § (2) bekezdés, mind a 83. § szerint orvosolhatóak. Ad. 2-3) L. I., mint a teljesítésbe bevonni kívánt szakember megfelel a felhívás III.2.3) M2.1. pontjában foglalt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételnek. Hivatkozott arra, hogy a becsatolt önéletrajz formai hiánya nem eredményezi az ajánlat automatikus érvénytelenségét. Ad. 4) Az OTP Bank által kiállított banki igazoláson valóban 2 db számla szerepel, de az egyik ebből technikai jellegű számla, amit a cégkivonatban nem kell feltüntetni. A Hitel-Világ-Stádium Alapítvány észrevételezte, hogy jelen közbeszerzés megvalósításához az önrészhez támogatást nyújtott az ajánlatkérőnek. Kérte annak figyelembe vételét, hogy olyan jellegű építési munkákról van szó, amelyek mielőbb megvalósítandók az időjárási viszonyokra, a közösség érdekére tekintettel.
26
A Döntőbizottság az érdemi vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozó, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános egyszerű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint járt el. Tárgyalás nélküli eljárást folytatott le. A Kbt. 240. § (1) bekezdése alapján e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Döntőbizottság először az 1. kérelmi elem körében folytatta le a vizsgálatot, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az 1. kérelmi elem részben alapos. A Kbt. 1. kérelmi elemre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 250. § (3) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;
27
b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. (7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot. (9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított
28
munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Döntőbizottság rámutat, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőt általános indokoláskérési kötelezettség terheli, amennyiben az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlat egésze, vagy valamely részajánlat tekintetében, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor, ha az egyik részszempontra vagy alszempontra megajánlott ár kirívóan alacsony. A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében tehát főszabály szerint minden esetben fennáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége azon árajánlat tekintetében, amellyel kapcsolatban megállapítható, hogy a többi ajánlathoz, illetve a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ezen általános főszabályhoz képest a Kbt. 86. § (2) bekezdése olyan külön speciális jogszabályi tényállásokat is meghatároz, amelyek fennállása esetén nem mérlegelhető az indokolás elrendelése. A Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott számítások mellett, ezen speciális esetekben, az ajánlattevő ajánlati ára a törvény erejénél fogva tekintendő kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. Jelen esetben az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján értékelte a nyertes ajánlati árát kirívóan alacsonynak. Az ajánlatkérőnek a fentiek alapján kötelezettsége volt a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetén az általa lényegesnek tartott ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok, valamint indokolás kérése. Annak eldöntése, hogy mi tekinthető e szempontból az ajánlati elemekre vonatkozó lényeges adatnak, az ajánlatkérő feladata, ennyiben az ő mérlegelésén múlik, hogy milyen elemekre nézve, milyen adatokat kér. Mérlegelése során azonban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmához kötve van, mert az abban foglaltak határozzák meg valamely ajánlati elem lehetséges adattartalmát. Ehhez képest ítélhető meg a konkrét ajánlat alapján azoknak az adatoknak a köre, amelyekre nézve az ajánlatkérőnek indokolást kell kérnie az érdemi értékelést megelőzően. Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete a következőket rögzíti: „Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékűnek tartott ajánlat benyújtójának lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelően érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit olyan időpontban – szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után – indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb,
29
valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek.” A Döntőbizottság a fentiek tükrében megállapította, hogy az ajánlatkérő nem győződött meg a nyertes ajánlati árának kirívóan alacsonyságáról, a nyertes indokolása az ajánlatkérőben kétségeket ébreszthetett, az ajánlatkérőnek további írásbeli tájékoztatást kellett volna kérnie a nyertestől a megajánlott anyagárak tekintetében. A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben a nyertes teljesítette az ajánlatkérő indokoláskérésében foglaltakat azáltal, hogy az indokolásában megadta az ajánlatkérő által az indokoláskérésben megjelölt tételekre a következő adatokat: anyag és díj egységár költségkalkulációja. Nem helytálló a nyertes ajánlattevő indokolásában foglalt azon hivatkozás, hogy az ajánlatkérő az átalánydíjas szerződésre tekintettel az indokoláskérésben megjelölt tételekre nem volt jogosult indokolás bekérésére. A fentiek szerint az ajánlatkérő mérlegelésén múlik ugyanis a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján, hogy milyen, általa lényegesnek tartott elemekre nézve, milyen adatokat kér az ajánlattevőtől. A rezsióradíj tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes 1.620.-Ft-os rezsióradíjat ajánlott meg, melynek költségelemzését az indokolás 2. számú mellékletében rögzítette. A nyertes indokolásából megállapítható, hogy a 2009. évi Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben foglalt bértarifa és 2010-es évi munkaidőkeret alapján állapította meg – havi 100.000.-Ft-os személyi alapbérrel és 175 munkaórával számolva – az 1.620.-Ft-os rezsióradíjat. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § h) pontja határozza meg az építőipari rezsióradíj fogalmát, mely szerint: „a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építésiszerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív
30
Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező maga sem vitatta, hogy a nyertes rezsióradíja a bérköltséget az előírásoknak megfelelően tartalmazta. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes rezsióradíj kimutatását, és megállapította, hogy a nyertes az Építőipari Ágazati Párbeszédbizottság 2010/13 (2010. 06. 21.) számú határozatában foglalt költség elemek alapján vezetette le az 1.620.-Ft-os rezsióradíjat, az abban foglalt valamennyi költség elemet feltüntette. A nyertes rezsióradíja alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszédbizottság – nem kötelező érvényű - segédletében foglaltaknak, az adatokkal alátámasztott indokolást a nyertes a rezsióradíjra megadta. Fentiek alapján a Döntőbizottság elfogadta a nyertes ajánlattevő rezsióradíj vállalását. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az indokoláskérésében az anyag és díj egységárak kimutatását kérte, nem várta el a nyertestől a normaidő költségvetés-készítő programmal történő levezetését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásában azt állította, hogy „napi átlagban 12 fő szakmunkással” kívánja megvalósítani a kivitelezést. Ezen kívül a nyertes az ajánlatában megjelölte a közbeszerzés azon részeit, amelyek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. A munkaidő szükséglet körében a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes az indokolásának 1. számú mellékletében feltüntette az egyes tételekhez, és azon belüli munkanemekhez az összes normaidő értékeket, melyek alapján nem helytálló a kérelmező azon hivatkozása, hogy a nyertes indokolásában „munkaidő szükséglet kimutatást nyomokban lehet felfedezni”. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. § (3) bekezdése szerint írásban tájékoztatást kellett volna kérnie a nyertestől az egyes tételeken belüli egységárak tartalmát megalapozó adatokról az anyagárak tekintetében.
31
Az anyagdíj vonatkozásában a nyertes az indokolásában arra hivatkozott, hogy Prímfest Kft.-vel való együttműködésének köszönhetően, a versenytársaknál előnyösebb beszerzési árakkal és feltételekkel szerzi be a kivitelezéshez szükséges építőanyagokat, ez indokolja a piaci árnál alacsonyabb kivitelezési költségeket. E körben a Döntőbizottság rámutat, hogy az ajánlatkérő az indokoláskérésében az „anyag és díj egységárainak részletes, számításokon, költségkalkulációkon alapuló alátámasztását” várta el a nyertestől, melyet a nyertes az indokolásában megtett. A nyertes az indokolásában az anyagár tekintetében új információkat közölt, mely tekintetben az ajánlatkérő a bírálat során nem rendelkezett olyan adatokkal, melyek alapján az anyagár teljesíthetőségét eldönthette. A Döntőbizottság e körben kiemeli a K-36-012-000-0000001 számú - Lábazati vakolat készítése 5 cm vastagságban STO vagy más WTA rendszerű légpórusos vakolattal - költségvetési tételt. E tétel esetében a nyertes anyag egységár elemzésében 15.855,3 Ft/m2 nettó anyag egységárat szerepeltetett, melyhez képest az ajánlatában 2.999 Ft/m2-t anyag árat ajánlott meg. A tétel egységárra vetített nettó árrése az indokolás szerint: -13.375 Ft/m2. Mindezek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az anyagárak vonatkozásában az ajánlatkérőnek írásban további tájékoztatást kellett volna kérnie a nyertestől, annak érdekében, hogy az anyagár teljesíthetőségét eldönthesse, hogy fennáll-e a nyertes által az indokolásában hivatkozott objektív körülmény, vagy a nyertes az anyagárakat a meglévő készlete, vagy egyéb okból tudja-e tartani. Fentiek alapján a nyertes anyagárának vizsgálata során az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (3) bekezdését. Ezt meghaladóan az 1. kérelmi elemet a Döntőbizottság alaptalanság miatt elutasította, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 86. § (3) bekezdésében szabályozott eljárást követően dönthető el az, hogy a nyertes ajánlati ára elfogadható-e és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. A Döntőbizottság a 2. kérelmi elem vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy e kérelmi elem nem alapos. A Kbt. 2. kérelmi elemre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint, az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni
32
az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. A Kbt. 88. § (1) bekezdése értelmében, az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Döntőbizottság a Kbt. 81. § (2) bekezdése alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.3) M2.1. pontjában előírtaknak
33
megfelelően ítélte-e meg a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a konkrét esetben az ajánlattételi felhívás III.2.3) M2.1. pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételében a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja, ill. Kbt. 67. § (4) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjai alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, ill. képzettségük ismertetését várta el, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. (Név, képzettség, ill. ennek igazolására szolgáló dokumentumok, valamint szakmai gyakorlat bemutatásával.) A szakemberek bemutatása során a képzettséget alátámasztó önéletrajz, a végzettséget igazoló dokumentumok, szakmai jogosultságról szóló okiratok, valamint az adott szakemberek rendelkezésre állása tekintetében aláírt nyilatkozatok voltak csatolandók. Ajánlatkérő az M2.1. pontban a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimumkövetelményeként „legalább 1 fő, minimum 3 éves, közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező, MV-Ép/AM kategóriás, névjegyzékbe felvett műszaki vezetőt” követelt meg, hivatkozott a 244/2006. (XII.5.) Korm. rend. 1. mellékletére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő azt állította, hogy nem műszaki vezetői gyakorlatot követelt meg. Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az előírt gyakorlatot az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete alapján jogszerűen ítélte meg. A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a területi kamarák közös, az országos kamarák által külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 8. § szerinti igazolása alapján. (2) A területi kamara a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személyeket jogosultságuk megállapításával egyidejűleg névjegyzékbe veszi. A névjegyzék a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyeknek a 6. § (1) bekezdés pontjaiban szereplő személyes adatait, szakirányú végzettségét, valamint a mellékletben meghatározott névjegyzéki jelét tartalmazza. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét.
34
A szakmai kamara nyilvános névjegyzéke tartalmazza a névjegyzékbe bejegyzett szakemberek vonatkozásában a szakmagyakorlási jogosultságokat. Nem ajánlatkérő, hanem a kamara irányába kell az érintett személyeknek az igazolási közbenső kötelezettségeiknek eleget tenniük, a szükséges feltételek teljesülését igazolniuk, mivel a kamara dönt azok megfelelőségéről és ennek függvényében a jogosultság esetleges visszavonásáról. Az 1. melléklet 2. pontja a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez a felelős műszaki vezetők besorolása vonatkozásában a következőket rögzíti: 2. „AM” kategória a) Tevékenységi kör: Műemléki védelem alatt álló építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. b) Jelölése a névjegyzékben: MV-Ép/AM - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: okleveles építészmérnöki végzettség
3 éves szakmai gyakorlat műemléki területen, szakember irányítása mellett
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a konkrét esetben a nyertes által megajánlott L. I. szakember MV-Ép/AM kategóriában a szakmai kamarai névjegyzékben szerepel. Miután a Korm. rendelet alapján a névjegyzékbe vétel feltétele „3 éves szakmai gyakorlat műemléki területen, szakember irányítása mellett”, L. I. szakember megfelelt az ajánlattételi felhívás azon előírásának, hogy „minimum 3 éves, közbeszerzés tárgya szerinti (műemléki védelem alatt álló építményeken végzett felújítás) építési beruházásokon szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező, MV-Ép/AM kategóriás, névjegyzékbe felvett műszaki vezető” szakemberrel kell az ajánlattevőnek rendelkeznie. A Döntőbizottság megállapította, hogy - a kérelmező előadásával szemben - az ajánlattételi felhívás nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a 3 éves előírt szakmai gyakorlatot szakmai önéletrajzzal kellett az ajánlattevőnek igazolnia. A nyertes ajánlatban a szakmai gyakorlat igazolása tekintetében ezért hiányosság nem volt fellelhető. A nyertes ugyanakkor eleget tett az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, a hiánypótlásában a felhívásban előírtak szerint az eredeti ajánlatból hiányzó szakmai önéletrajzot pótolta.
35
Mindezek alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésére álló adatok alapján a nyertes alkalmasságát jogszerűen állapította meg. A kérelmező a nyertes alkalmasságát a 2. kérelmi elemben alaptalanul kifogásolta. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének 3. elemét az alábbi indokokra tekintettel alaptalanság miatt elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. - fentiekben idézett - 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 81. § (2), (3) bekezdése, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja, a Kbt. 83. § (1), (2), (7) bekezdése, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.3) M2.2. pontjának megfelelően ítélte-e meg a nyertes műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát a kőrestaurátor szakember esetében. A felhívás III.2.3) M2.2. pontjában ajánlatkérő a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározta, hogy az ajánlattevő rendelkezzen „legalább 1 fő, minimum 3 éves, műemlékek, ill. műemlék épületek restaurálása terén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező okleveles kőrestaurátor szakemberrel”. A Döntőbizottság megállapította, hogy e tekintetben a nyertes eredeti ajánlata hiányos volt, a nyertes kőrestaurátor szakembert az eredeti ajánlatában nem nevezett meg, szakmai önéletrajzot sem csatolt. A nyertes hiánypótlásában S. J. kőrestaurátor szakembert mutatta be, becsatolta a szakmai önéletrajzot, a szakember végzettségét igazoló okiratot, rendelkezésre állási nyilatkozatát. E végzettséget igazoló okiratból megállapítható, hogy a szakember kő-szobrász restaurátor művész, oklevelének kelte 1977. június 30. A szakember szakmai önéletrajza rögzíti az elvégzett főbb munkákat, az elmúlt 5 év jelentősebb munkáit. Az önéletrajzon név ugyan nem szerepel, az önéletrajz hiánypótlásban való elhelyezkedéséből, és a rendelkezésre állási nyilatkozaton szereplő aláírásból azonban beazonosítható. A Döntőbizottság a fenti adatok értékelésével azt vonta le, hogy a hiánypótlásból a szakember kőrestaurátori végzettsége, és 3 éves, műemlékek, ill. műemlék épületek restaurálása terén szerzett szakmai gyakorlata megállapítható, melynek alapján a felhívás III.2.3) M2.2. pontja tekintetében az alkalmasság igazolása a hiánypótlásban megtörtént. A Döntőbizottság a 4. kérelmi elem vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy e kérelmi elem alapos.
36
A Kbt. 4. kérelmi elemre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A felvilágosítás kérés a Kbt. 85. §-a szerint nem kötelezően alkalmazandó szabály, az a törvény szerinti lehetőség, amellyel belátása szerint élhet az ajánlatkérő. A Kbt. 81. § (1) bekezdés szerinti bírálati kötelezettség megsértésének kockázatával jár azonban, ha az ajánlatkérő a felvilágosítás kérés lehetőségét figyelmen kívül hagyja, annak ellenére, hogy az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás lelhető fel. A konkrét esetben az ajánlatkérő a felhívás III.2.2) P1. pontjában a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint megkövetelte az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó valamennyi bankszámlája vonatkozásában az ajánlattételi határidő napjának lejártát megelőző 45 napnál nem régebbi, számlavezető pénzintézettől származó előírt tartalmú nyilatkozatok csatolását. A nyertes ajánlattevő cégkivonata szerint az OTP Bank Nyrt.-nél 1 db számlával rendelkezik. Ehhez képest az ajánlat 11. oldalán található pénzintézeti nyilatkozatában az OTP Bank Nyrt. 2 db számla vonatkozásában állította ki a felhívás III.2.2) P1. pontja szerinti igazolást. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlat nem volt egyértelmű, a banki igazolással kapcsolatban az ajánlatkérőnek a bírálat során felvilágosítás kérést kellett volna alkalmaznia. A nyertes ez esetben közölhette volna a jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatával egyezően, hogy a cégkivonatban nem szereplő számla technikai számla, ezért nem állította ki a bank e számlára a banki igazolást.
37
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kiegészítő kérelem nem alapos. Kérelmező a kiegészítő kérelmében a „Plébániaház / Szigetelés / 4. tétel – utólagos falszigetelés” tétel vonatkozásában állította, hogy a nyertes „nem jelölt meg normát, így vélelmezhetően e tétel nem került beárazásra, a 0,-Ft-tal történt beárazás automatikus következménye az érvénytelenné nyilvánítás”. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát a kérelmező által vitatott tétel vonatkozásában, és megállapította, hogy az árazott költségvetés e tétele az ajánlat 86. oldalán nem nullás, az anyag és díj az ajánlatban beárazásra került. Mindezek alapján az ajánlat a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint nem érvénytelen. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket, és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg. A Kbt. 340.§ (3) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlatának bírálatát jogsértően végezte el. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, melynek során figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, arra, hogy a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre ugyan befolyása volt, a jogsértés azonban reparálható. A Döntőbizottság értékelte az ajánlatkérő eljárást segítő együttműködő magatartását. A Döntőbizottság e szempontok alapján a bírság kiszabását mellőzte.
38
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint rendelkezett. A Kbt. 324. § (3) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 720.000,-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta a hiánypótlásában. Kérelmező a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján 120.000.-Ft igazgatási díj megfizetésére volt köteles, melynek alapján a Döntőbizottság intézkedett 600.000.-Ft, azaz hatszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjnak a visszatérítéséről a kérelmező részére, a rendelkező részben foglaltak szerint. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. november 21. Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Dóra Simon sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
39
Kapják: 1. Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 2. Nagycenki Római Katolikus Plébánia (9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5.) 3. PRÍM Építő Építőipari Kft. (1083 Budapest, Illés u. 17. fszt. 2.) 4. Stettin-Hungária Kft. (9400 Sopron, Somfalvi u. 14.) 5. Dreiszker és Társai Építőipari és Kereskedelmi Kft. (9700 Szombathely, Pinkafői út 1.) 6. Hitel-Világ-Stádium Alapítvány (1117 Budapest, Bercsényi u. 19/C. fszt. 2.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár