K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.1000/20/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a P. Dussmann Kft. (1088 Budapest, Rákóczi út 1-3., képviseli: Jankovics Ügyvédi Iroda, Dr. Jankovics Kornélia ügyvéd, 2014 Csobánka, Pataksor 27., továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a HunépUniszol Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36. képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2., továbbiakban: II. r. kérelmező) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a BME Informatika épületeinek teljes körű üzemeltetésére” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek az I. rész tekintetében részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 83. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság egyebekben az I. rész tekintetében beterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság a II. résszel összefüggésben megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 91. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő e részben hozott eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság egyebekben a II. rész tekintetében előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg I. és II. r. kérelmezők részére külön-külön 720.000.Ft (azaz hétszázhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság az I. és II. r. kérelmezők által külön-külön lerótt 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjból I. és II. r. kérelmezőnek
2
külön-külön 180.000.-Ft, azaz egyszáznyolcvanezer forint díj kérelmezőknek történő visszautalásáról rendelkezik. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, az I-II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő és a felek észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. október 14. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S 203-309827. szám alatt 2010. október 19-én közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A felhívás II.1.5) pontja szerint ajánlatkérő vállalkozási szerződést kíván kötni a BME Informatika épületének teljes körű üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárás keretében ajánlatkérő 2 db vállalkozási szerződés megkötését kívánja megvalósítani az alábbi részek tekintetében. I. rész: Műszaki üzemeltetési feladatok (karbantartás, javítás) II. rész: Gondnoksági üzemeltetési feladatok (takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat). Ajánlatkérő a fentiek alapján lehetővé tette valamennyi részre az ajánlattételt, alternatív ajánlat benyújtására nem adott lehetőséget. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség mind a két részre vonatkozóan 24.708 m2 összes szintterületű épület üzemeltetésre 3 évre a II.1.5) pont szerint. Ajánlatkérő a kezdési időpontot 2011. január 1. napjában, a befejezést pedig 2013. december 31. napjában jelölte meg. A felhívás III.1.2) pontjában ajánlatkérő rögzítette a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattétel feltételeit, a kizáró okokat, azok igazolási módját, az alkalmassági követelményrendszerét. Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében a következő előírást tette. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
3
Az I. részre vonatkozóan: M/2, M/3, M/4. pontok tekintetében azoknak a szakembereknek a bemutatása, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe az alábbi tartalommal: - szakmai önéletrajz (a szakember aláírásával ellátva) - végzettséget igazoló bizonyítvány egyszerű másolati példánya - a szakembertől származó közreműködési szándéknyilatkozat a szakember aláírásával ellátva. M/6.: A minőségbiztosítási rendszer szerinti működést külső, akkreditált, független szervezet által kiállított dokumentum vagy tanúsítvány, vagy az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékainak benyújtásával kell igazolni. A II. részre vonatkozóan: M/2. és M/3. pontban: azoknak a szakembereknek a bemutatása, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe az alábbi tartalommal: - szakmai önéletrajz (a szakember aláírásával ellátva) - végzettséget igazoló bizonyítvány egyszerű másolati példánya - az őrzés-védelmi feladatokat ellátó szakemberek esetén: a tevékenység ellátására való jogosultság igazolása (kamarai tagsági igazolvány egyszerű másolati példánya) - a szakembertől származó közreműködési szándéknyilatkozat a szakember aláírásával ellátva. Az alkalmasság minimumkövetelményeiként ajánlatkérő az I. részre vonatkozóan azt rögzítette, hogy az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a szerződés teljesítésére alkalmatlan: M/2.: Ha nem rendelkezik legalább 1 fő legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező felsőfokú gépészmérnök végzettségű, legalább 1 fő legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező felsőfokú villamosmérnök végzettségű szakemberrel [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja]. M/3.: Ha nem rendelkezik legalább 1 fő műszaki üzemeltetés (karbantartás, javítás) terén legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű, minőségellenőrzésért felelős szakemberrel [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja]. M/4.: Ha nem rendelkezik … legalább 1 fő legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkező oktatástechnikussal [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja]. M/6.: Ha nem rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működését igazoló (külső, akkreditált, független szervezet által kiállított) dokumentummal vagy tanúsítvánnyal, vagy az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékaival [Kbt. 67. § (3) bekezdés g) pontja]. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a közös ajánlattevők a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek,
4
ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó ugyancsak együttesen felelhetnek meg ezen előírásoknak, továbbá az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők a műszaki, szakmai alkalmassági követelményeknek együttesen a Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdése szerint is megfelelhetnek. A II. részre vonatkozóan: M/2.: ha nem rendelkezik legalább 5 fő biztonsági őr végzettségű, őrzés-védelmi feladatokat ellátó, legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel, akik megfelelnek a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben foglalt vonatkozó szakmai előírásoknak [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja alapján]. M/3.: ha nem rendelkezik legalább 1 fő, a gondnoksági üzemeltetés (takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat) terén legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű, minőségellenőrzésért felelős szakemberrel [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja alapján]. M/4.: ha nem rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működtetését igazoló (külső, akkreditált, független szervezet által kiállított) dokumentummal vagy tanúsítvánnyal, vagy az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékaival [Kbt. 67. § (3) bekezdés g) pontja alapján]. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a közös ajánlattevők a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó ugyancsak együttesen felelhetnek meg ezen előírásoknak, továbbá az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők a műszaki, szakmai alkalmassági követelményeknek együttesen a Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdése szerint is megfelelhetnek. Ajánlatkérő a III.3) pontban rögzítette, hogy a szolgáltatás teljesítése bizonyos foglalkozáshoz (képzettséghez) van kötve, a II. rész tekintetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. CXXXIII. törvény szerint. Azt is rögzítette az ajánlatkérő, hogy a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek nevét és képzettségét is közölni kell az ajánlatban. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában előírta, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja szerint kívánja értékelni. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. december 2., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2010. december 13., a szerződéskötés tervezett időpontját 2010. december 23. napjában határozta meg.
5
Az ajánlati felhívás VI.3) pontja tartalmazta ajánlatkérő további tartalmi és formai elvárásait, valamint azt, hogy a Kbt. 83. §-a alapján biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. Ajánlatkérő a VI.3.15) pontjában rögzítette, hogy helyszíni konzultációs lehetőséget is biztosít, meghatározva annak helyét és időpontját. A VI.3.20) pont alapján ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, ha az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében a Kbt. 69. § (8) bekezdését alkalmazzák, akkor csatolni kell az ajánlatban a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot is. A felhívás VI.3.22) pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy hol szerezhető be az ajánlattétellel kapcsolatosan további információ, ezt kizárólag faxon vagy e-mail útján tehetik meg ajánlattevők. Ajánlatkérőt nem kötik azok az információk, amiket nem a megjelölt módon szerez be az ajánlattevő. A felhívás B. mellékletében ajánlatkérő rögzítette mind a két rész tekintetében az ajánlati felhívással egyezően a részekre vonatkozó előírásait. Ajánlatkérő a 2010. november 5-én feladott hirdetményével javította az ajánlati felhívását azzal, hogy mind a két rész tekintetében a szolgáltatást 3 éves időtartamra kívánja megkötni. Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely – egyebek mellett – tartalmazta az útmutatót az ajánlat elkészítéséhez, a felolvasólapot, a csatolandó iratmintákat és mindkét rész tekintetében a közbeszerzési műszaki leírást, melyben ajánlatkérő részletezte a beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeket, valamint a vállalkozási szerződéstervezetet. A dokumentáció 6. oldalán az I. részre vonatkozóan ajánlatkérő megismételte a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét az ajánlati felhívásban foglaltakkal azonosan. A dokumentáció 7. oldalán pedig a II. részre vonatkozóan rögzítette szintén az ajánlati felhívásban meghatározottakkal azonosan az erre a részre vonatkozó alkalmassági elvárásait. A műszaki specifikáció 25. oldalán az ajánlatkérői adatszolgáltatás fejezetben a műszaki és gondnoksági üzemeltetés vonatkozásában a 2.3. pontban az őrzésvédelem körében meghatározta az ellátandó feladatokat, így a rendészet, őrdiszpécserszolgálat, biztonsági őrség, portaszolgálat, járőrszolgálat. Ide tartoznak továbbá a portaszolgálatot ellátó biztonsági őrség feladatai, a járőrszolgálat, a vagyon- és tűzvédelmi feladatok ellátása, illetőleg esetlegesen az eseti megrendelések. Az I. rész tekintetében meghatározta ajánlatkérő, hogy nem tartoznak ajánlattevő által ellátott feladatok közé az oktatási és kutatási célú eszközök, berendezési tárgyak, a számítógépes és telefonos hálózat, telefonközpont üzemeltetése és karbantartása. A dokumentáció tartalmazta a műszaki üzemeltetéssel és a gondnoksági üzemeltetéssel kapcsolatos részletes feladatokat. Ennek körében az őrzésvédelmi feladatok tekintetében ajánlatkérő ezt egy külön pontban rögzítette a dokumentáció 45. oldalától kezdődően. Meghatározta részletesen a rendészet, őrdiszpécser, biztonsági őrség,
6
portaszolgálat, járőrszolgálat tekintetében ellátandó feladatokat. A 46. oldalon rögzítésre került, hogy a járőr- és portaszolgálatot kizárólag a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységről szóló törvény szerinti, személyre szóló, a rendőrség által kiadott igazolvánnyal és kamarai tagsággal rendelkező személy teljesíthet. A dokumentáció tartalmazta az ajánlattételhez szükséges technikai adatokat, valamint a megkötendő vállalkozási szerződéstervezeteket részenként. A szerződéstervezet 2.7. pontja a fogalom meghatározások között az üzemeltetés tekintetében azt határozta meg, hogy ez azt jelenti, hogy az üzemeltetési terület rendeltetésszerű, az Informatika épület egyes helyiségei funkcióinak megfelelő működtetéséhez szükséges szolgáltatások nyújtását foglalja magában. Ajánlatkérő a dokumentáció részeként helyszínrajzokat és fényképeket bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, valamint tájékoztatott a munka- és környezetvédelmi feltételekről, illetve a tűzvédelmi előírásokról. A közbeszerzési eljárás során ajánlatkérőhöz kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem érkezett. Ajánlatkérő a 2010. november 26-án kelt válaszában az oktatástechnikusi munkakörrel összefüggésben feltett 19. kérdésre azt a választ adta, hogy az oktatástechnikus munkakör betöltéséhez oktatástechnikus szakképesítéssel vagy audiovizuális szakasszisztens, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező szakember önéletrajzának és a végzettségét igazoló bizonyítvány másolatának a becsatolása szükséges. A 34. kérdéssel összefüggésben, mely a gondnoksági üzemeltetés alatt felmerült költségek tekintetében arra kérdezett rá, hogy az Informatika épületben a környezet sorokban milyen költséget kell feltüntetni, ajánlatkérő azt a választ adta, hogy az Informatika épület feladatok között az általános épületüzemeltetési (gondnokolás, őrzés, takarítás) költségeit kell feltüntetni. A környezet sorokban csak az épület külső környezetéhez közvetlenül kötődő feladatok (zöldnövényzet gondozása, hó eltakarítás, fagymentesítés, díszburkolat tisztítása) munkáit kell feltüntetni. A 2010. december 2-án az ajánlattételi határidőben 7 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatot nyújtott be az I. és II. rész vonatkozásában a II. r. kérelmező (Hunép Uniszol Zrt., Intersec 2000 Kft. közös ajánlattevők), a II. rész vonatkozásában az I. r. kérelmező, míg a Hérosz IQ Konzorcium (Hérosz FM Kft., A.T.S. 2003 Zrt. közös ajánlattevők) mind a két részre, a Future FM Zrt. és a Future Service Kft. az I. rész tekintetében, a Kraftszer Kft. az I. rész vonatkozásában, a B+N Kft. mind a két részre, illetve a BME 2010 Konzorcium (Strabag Zrt. és a Jánosik és Társa Kft. közös ajánlattevők) a II. részre. A II. r. kérelmező ajánlatában a II. rész tekintetében a szakemberek vonatkozásában becsatolta több szakember tekintetében egyrészt a szakmai önéletrajzát, másrészt a végzettségüket igazoló okiratokat. A személy- és vagyonőri tevékenység tekintetében az ajánlat 180. oldalától kerültek
7
becsatolásra a vonatkozó szakemberek tekintetében egyrészt a szakmai önéletrajzok, valamint az iskolai végzettséget igazoló okiratok, továbbá a 189. oldalon B.J. szakember tekintetében a személy- és vagyonőri igazolvány, melynek tagsági igazolvány felirattal becsatolt része 2010/04. matricát tartalmazott. Az ajánlat 193. oldalán került becsatolásra M.M.I. szakember tekintetében a személy- és vagyonőri tagsági igazolvány, ugyancsak 2010/04. matricával. Az ajánlat 202. oldalán V.Z. szakemberrel kapcsolatosan a személyés vagyonőri tagsági igazolvány szintén 2010/04. matricával került becsatolásra, míg az ajánlat 207. oldalán A.R. szakember tekintetében a tagsági igazolvány 2009/04. dátumú matricával került becsatolásra. Az ajánlat 208. oldalán jelölte meg a II. r. kérelmező P.J. szakembert, mint a gondnoksági üzemeltetés terén minőségellenőrzésért felelős személyt. A 208. oldalon becsatolásra került P.J. főiskolai oklevele, mely szerint közgazdász felsőfokú végzettséggel rendelkezik. P.J. tekintetében a II. r. kérelmező nem csatolt személy- és vagyonőri igazolványt, sem kamarai tagsági igazolványt. A II. r. kérelmező ajánlatának 3. oldalán a gondnoksági üzemeltetés tekintetében az ajánlati ártáblázat az őrzés- és vagyonvédelem feladatnál a „környezet” soron nulla forintot tüntetett fel. Az ajánlat 8. oldalán a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozatban a Kbt. 60. § (1) bekezdésére tett nyilatkozat vonatkozásában az ajánlat g)-k) pontig tartalmaz nyilatkozatot, míg a Kbt. 61. § (1) bekezdése tekintetében d)-f) pontokra vonatkozóan csatolt II. r. kérelmező nyilatkozatot. A II. r. kérelmező az ajánlatában a 174. oldalon csatolta a Det Norske Veritas irányítási rendszer tanúsítványát, amely szerint a II. r. kérelmező (felsorolva a székhelyet és további telephelyeket) irányítási rendszere megfelel az ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek a következő tevékenységi körök vonatkozásában: létesítmények teljes körű üzemeltetése, karbantartása, uszoda, wellness és fürdő üzemeltetés, karbantartás, facility management, kórházi higiéniás elvárásoknak megfelelő takarítás és mosodai szolgáltatás. A tanúsítvány alapján érvényessége 2006. április 28. és 2013. április 15. között áll fenn. Az ajánlat 175. oldalon a fenti tanúsító szervezet ugyanezen tevékenységi körre igazolta a II. r. kérelmező ISO 14001:2004 számú, továbbá a 176. oldalon az OHSAS 18001:2007 számú szabványnak való megfelelőséget. Ezen két utóbbi szabvány érvényességi határideje 2013. március 25., illetőleg 2013. június 24. napja. A Kraftszer Kft. ajánlatában a 76. oldalon csatolta M.Sz. szakmai önéletrajzát. Ez alapján a nevezett szakember szakmai végzettségként elektrotechnikai műszerész és betanított oktatástechnikus végzettséget jelölt meg. Munkahelyeként 1999-től 2008-ig a Kraftszer Kft-nél, 2008-tól pedig az ajánlattevőnél – aki a Kraftszer Kft. jogutódja – áll munkaviszonyban. Szakmai gyakorlatként mind a két idézett munkahellyel összefüggésben oktatástechnikusi gyakorlatot jelölt meg. Az ajánlat 79. oldalán a szakemberrel összefüggésben az Eötvös Loránd
8
Tudományegyetem Természettudományi Kar Kommunikáció és Unesco Multimédiapedagógiai Központja szakértői véleményét Sz.S.L. stúdióvezető aláírásával arról, hogy a bemutatott dokumentumok alapján alkalmasnak találta az oktatási intézményekben oktatástechnikai feladatok ellátására. A szakértői vélemény nem tartalmazza azt, hogy az ajánlattevő milyen dokumentumokat mutatott be. A Future FM Zrt. és a Future Service Kft. közös ajánlattevők ajánlatuk 209. oldalán csatolták G.T. szakember szakmai önéletrajzát. Ebben rögzítésre került, hogy a jelenlegi munkahelye a Future FM Partner, jelenlegi munkaköre oktatás informatikus, jelenlegi munkaviszonyának kezdete 2010. Végzettség, képzettség tekintetében felsőfokú oktatás informatikus, mérnöktanár, üzemmérnök került megjelölésre. Korábbi munkahelyek tekintetében 2006. és 2010. között rendszergazda, 2005. és 2006. között szervizes és 1995-2003. műszaki tanár munkakör került megjelölésre. Csatolásra került az ajánlatba G.T. főiskolai oklevele gépészmérnök tanár képesítéssel, illetőleg szintén egy bizonyítvány, mely szerint G.T. felsőfokú oktatás informatikus végzettséggel rendelkezik. Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok vonatkozásában hiánypótlást rendelt el. A II. r. kérelmezővel összefüggésben rögzítette, hogy az ajánlattevő nem igazolta a Kbt. 61. § (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá nem tartozik. Utalt arra is ezzel összefüggésben ajánlatkérő, hogy előírt, speciális végzettséghez kötött tevékenységet, mely szerint személy- és vagyonvédelmi tevékenység akkor végezhető, ha az érintett személyt Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette. Ezen túlmenően szükséges a tevékenység végzéséhez a rendőrség által kiállított működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás. Ezek vonatkozásában felhívta ajánlatérő a II. r. kérelmezőt ezek pótlására. Az ajánlatkérő további hiánypótlási felhívása mellett abban a körben is kért a II. r. kérelmezőtől hiánypótlást, hogy az ajánlata 180, 181 és a 183. oldalain becsatolt önéletrajzokból nem állapítható meg az itt megjelölt szakemberek szakmai, gyakorlati éveinek a száma. Ajánlatkérő kérte ezt pótolni. Az ajánlatkérő a Kraftszer Kft. és a Future FM Zrt. – Future Service Kft. ajánlattevőket a jogorvoslati kérelemmel érintett körben nem hívta fel hiánypótlásra. Ajánlatkérő a hiánypótlásra határidőt biztosított 2010. december 13. napjában. A felhívott ajánlattevők benyújtották a felhívásra a hiánypótlásukat. A Hunép Uniszol Kft. ajánlattevő a 2. oldalon csatolta, hogy a társaság kamarai nyilvántartásba van véve, amely 2011. április 30-ig érvényes. Csatolta továbbá az illetékes rendőrkapitányság működési engedélyét (2011. szeptember 29-ig érvényes). A hiánypótlás 19. oldalától található B.J., M.M.I., V.Z. szakemberek szakmai önéletrajza. Ez alapján B.J. 2007. és 2010. között látott el személy- és vagyonőri tevékenységet. M.M.I. szakmai önéletrajza szerint 2003-tól 2004-ig,
9
illetve Intersec 2000 Kft., mint közös ajánlattevőnél 2004-től folyamatosan lát el személy-és vagyonőri tevékenységet. V.Z. szakmai önéletrajza alapján 2003-tól folyamatosan – először egyéni vállalkozóként – lát el az Intersec 2000 Kft.-nél személy- és vagyonőri feladatokat. Ezt követően az ajánlatkérő egyrészt 2010. december 10-én felhívta a Kraftszer Kft-t arra, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatása tárgyában adjon indokolást. Ezen a napon az ajánlatkérő tájékoztatta arról is az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 2010. december 17. napjában, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. január 3. napjában határozta meg. Ezt követően ajánlatkérő 2010. december 13-án ismételt hiánypótlási felhívásokat küldött meg ajánlattevőknek. A II. r. kérelmezőt arra hívta fel ajánlatkérő, hogy a gondnoksági üzemeltetés területén megajánlott minőségellenőrzésért felelős szakember tekintetében egyrészt a becsatolt önéletrajz és a szándéknyilatkozat nem ugyanattól a személytől származik, másrészt a bemutatott szakember nem igazolta, hogy az őrzés, biztonsági szolgálat terén is legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Arra is felhívta a II. r. kérelmezőt ajánlatkérő, hogy az ajánlat 181. és 183. oldalán bemutatott szakemberek tekintetében csatolja az ő részükre a biztonsági őr végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát. Az új hiánypótlási határidő 2010. december 15. napja volt. Ajánlatkérő felhívására mind a Kraftszer Kft., mind pedig a II. r. kérelmező becsatolta egyrészt az indokolást, másrészt a kért dokumentumokat. A II. r. kérelmező P.J. tekintetében csatolta a szakmai önéletrajzot, melyben munkahelyek, munkakörök tekintetében azt tüntette fel a II. r. kérelmező, hogy a szakember 1992-2008. között a Területi Kórháznál Berettyóújfalu gondnoksági vezetőként volt foglalkoztatva, a takarítás, őrzés és biztonsági szolgálat területen. 2008-tól pedig a II. r. kérelmezőnél gondnoksági, üzemeltetési vezető ugyanezen területen. A II. r. kérelmező csatolt a szakember aláírásával egy nyilatkozatot, mely szerint a Területi Kórházban végzett, illetve a II. r. kérelmezőnél végzett feladatai magában foglalták és foglalják a takarítás, a biztonsági őrzés gondnoksági üzemeltetését, ezen feladatok körében felügyeletet és ellenőrzést is ellát. A hiánypótlásban a II. r. kérelmező csatolta M.M.I. és V.Z. bizonyítványainak másolatát, mely szerint mindketten személy- és vagyonőri végzettséggel rendelkezik. Ezt követően ajánlatkérő elbírálta az ajánlatokat és a becsatolt hiánypótlásban tett nyilatkozatokat és dokumentumokat, majd 2010. december 17-én kihirdette az eljárást lezáró döntését. E szerint az eljárás eredményes volt mindkét részben. Az
10
I. részben érvényes ajánlatot nyújtott be a II. r. kérelmező, valamint a Future FM Zrt. és a Future Service Kft. közös ajánlattevők, továbbá a Kraftszer Kft. A II. rész tekintetében érvényes ajánlatot nyújtott be az I. és II. r. kérelmezők. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a Hérosz IQ Konzorcium (Hérosz FM Kft. – A.T.S. 2003 Zrt. közös ajánlattevők), a B+N Kft. és a BME 2010 Konzorcium (Strabag Zrt. – Jánosik és Társa Kft. közös ajánlattevők) ajánlatát. Ajánlatkérő az I. rész vonatkozásában nyertesnek a Kraftszer Kft. ajánlatát hirdette ki, 37.800.000.-Ft+ÁFA/év ellenszolgáltatásért, így 2. helyezettként a Future FM Zrt. és a Future Service Kft. közös ajánlattevők ajánlatát 38.400.000.Ft+ÁFA/év ajánlati árral. A II. rész vonatkozásában a nyertes ajánlattevő a II. r. kérelmező, 45.890.995.-Ft+ÁFA/év ajánlati árral, míg a 2. legkedvezőbb ajánlatot az I. r. kérelmező nyújtotta be 49.848.000.-Ft+ÁFA/év összegű ellenszolgáltatással. Ezt követően az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése vonatkozásában a II. r. kérelmező iratbetekintést kért 2010. december 17-én, míg az I. r. kérelmező pedig 2010. december 20. napján. Ajánlatkérő mindkét kérelmező vonatkozásában lehetővé tette az iratbetekintést 2010. december 21-én, egymást követő időpontban. Ajánlatkérő a két iratbetekintésről jegyzőkönyvet vett fel. Az iratbetekintéssel összefüggésben a II. r. kérelmező képviselői észrevételeket is tettek, mely szerint az iratbetekintést befejezni nem állt módjában. Ezt követően a II. r. kérelmező 2010. december 21-én kelt azon kérelmére, mely szerint a Kraftszer Kft. ajánlati árra adott indokolására is betekinteni kíván, ezt lehetővé tette 2010. december 22-én, melyről jegyzőkönyv készült. Az I. r. kérelmező 2010. december 22-én, illetve a II. r. kérelmező ugyanezen a napon előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be ajánlatkérő eljárást lezáró döntése miatt. Az I. r. kérelmező a II. r. kérelmező ajánlatának érvényességét kifogásolta több indokból – melynek tartalma megegyezik a jogorvoslati kérelmében rögzítettekkel – és kérte II. r. kérelmező ajánlatának felülvizsgálatát és az ajánlata érvénytelenségének megállapítását. Az I. r. kérelmező az eljárás II. része tekintetében terjesztette elő az előzetes vitarendezési kérelmét. A II. r. kérelmező az eljárás I. részében kihirdetett döntést kifogásolta, az ott nyertesnek és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az ajánlatát kifogásolva. Mindkét körben a II. r. kérelmező az ajánlati felhívás III.2.3) pont M4. alponttal összefüggésben kifogásolta az ajánlattevők e körben megjelölt szakembereit – egyezően a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal – a tekintetben, hogy egyrészt a megjelölt szakemberek nem felelnek meg az oktatástechnikusi feladatok ellátására előírt képzettségnek, és az ajánlatkérő által meghatározott gyakorlattal sem rendelkeznek. A II. r. kérelmező kérte a két hivatkozott ajánlattevő ajánlatának a felülvizsgálatát az általa rögzített tények alapján.
11
Ajánlatkérő az előzetes vitarendezés vonatkozásában 2010. december 23-án válaszában tájékoztatta mindkét kérelmezőt, hogy sem az I. rész, sem a II. rész tekintetében nem kívánja a kihirdetett eredményt megváltoztatni az előzetes vitarendezési kérelemben foglalt indokok megvizsgálását követően. Ajánlatkérő az írásbeli összegezésben rögzített indokait továbbra is fenntartotta. Ajánlatkérő 2010. december 30-án tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a Döntőbizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárásra tekintettel, az eljárást lezáró szerződését a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatáig nem köti meg. Az I. r. kérelmező 2010. december 28-án nyújtott be több kérelmi elemet tartalmazó jogorvoslati kérelmet a D.1000/2010. szám alatt. Az I. r. kérelmező a pontosított jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint az eljárás során felmerült költségek viselésére. I. r. kérelmező kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását. Az I. r. kérelmező az 1. kérelmi elemében a II. rész vonatkozásában a II. r. kérelmező ajánlatának több elemét kifogásolta. Először kifogásolta azt, hogy a II. r. kérelmező által a vagyonőri tevékenységbe bevonni kívánt 5 fő biztonsági őr közül 4 fő nem rendelkezik érvényes kamarai tagsági igazolvánnyal, illetve B.J. személy- és vagyonőri igazolványának érvényességét nem igazolták. Az I. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy a megjelölt 4 személy kamarai igazolványa érvénytelen, mert azok érvényességi ideje 2010/04. a csatolt matrica szerint, míg egy esetben A.R. vonatkozásában az érvényességi idő 2009/04. Az I. r. kérelmező megkereste a Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát, illetőleg annak Elnökét a körben, hogy az ajánlatkérő által hivatkozottaknak megfelelően az igazolvány és/vagy a matrica mind a kettő alkalmas a szakemberek tekintetében annak igazolására, hogy valóban végezhetik ezt a tevékenységet. Ezzel összefüggésben a Kamara elnöke akként nyilatkozott, hogy a vonatkozó jogszabályok és a Kamara vonatkozásában megállapított szervezeti szabályok szerint csak olyan személy végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, aki kamarai tag, rendelkezik rendőrségi igazolvánnyal. Utalt arra is, hogy a tevékenység érvényes kamarai tagság hiányában nem végezhető, és az érvényességet az igazolványon elhelyezett érvényesítő matrica tartalmazza. A 2010-ben érvényes kamarai tagsággal rendelkező személyek esetén ez a dátum 2011/04. Utalt arra is e körben a Kamara elnöke, hogy a kamarai tag tagsági díj fizetése ellenében kaphat érvényesítő matricát, ezt kell felragasztani az igazolványra. Az igazolvány matrica nélkül nem teszi lehetővé a tevékenység végzését. Egy lejárt érvényesítő matricával ellátott kamarai tagsági igazolvány kamarai tagságot nem tanúsít, tevékenység végzésére nem jogosít. Hangsúlyozta, hogy 2010. április 30-át követően csak
12
olyan személy végezheti a tevékenységet, akinek az érvényesítő matricáján 2011/04-es dátum szerepel, ezen dátummal ellátott matrica 2011. április 30-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy a 2009/04-es matricát 2008-ban, míg a 2010/04-es matricát 2009-ben adta ki a Kamara, és azok 2009. illetve 2010. április 30-ig voltak érvényesek. Utalt arra az I. r. kérelmező, hogy a matricák beragasztása azért fontos az ilyen tevékenységet ellátó személyeknek, mert ez igazolja, hogy a vagyonőr milyen időtartamban végezheti a tevékenységét. Második elemként arra hivatkozott az I. r. kérelmező, hogy a minőségellenőrzésért felelős személynek is rendelkeznie kell a vagyonőri tevékenységre vonatkozó igazolvánnyal, kamarai tagsági igazolvánnyal és a képesítést igazoló bizonyítvánnyal. Ezt az álláspontját egyébként alátámasztja az is, hogy az ajánlatkérő hivatkozása ellenére ezen fenti igazolványokat és bizonyítványt is bekérte, tehát az ezzel való rendelkezést ajánlattevőnek igazolnia kellett az ajánlatban. Hivatkozott arra az I. r. kérelmező, hogy a felhívás III.2.3) pont M2. és M3. pontja előírta, hogy az e körben bevonni kívánt szakembereknek meg kell felelniük a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó szakmai előírásoknak, így a minőségellenőrzésért felelős szakembernek is rendelkeznie kell az előírásoknak megfelelő igazolásokkal, dokumentumokkal. A minőségellenőrzésért felelős szakembernek az őrzés és biztonsági szolgálat terén 5 év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, melyet a II. r. kérelmező nem igazolt. Megsértett jogszabályi rendelkezésként az I. r. kérelmező a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, illetve a Kbt. 91. § (1) bekezdését jelölte meg. Az I. r. kérelmező a 2. jogorvoslati kérelmében azt kifogásolta, hogy a II. r. kérelmező ajánlatában az informatikai épület környezetének őrzésére vonatkozó árajánlatnál 0 Ft-os megajánlás szerepelt. Ajánlatkérőnek ezzel összefüggésben alkalmaznia kellett volna a Kbt. 86. § (1) bekezdésében írtakat, mert ez mindenképpen kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősült. Megsértett jogszabályi rendelkezésként az I. r. kérelmező a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, illetve a Kbt. 91. § (1) bekezdését jelölte meg. Az I. r. kérelmező 3. kérelmi elemként azt jelölte meg, hogy a II. r. kérelmező ajánlata a 8. oldalon a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatban nem a Kbt. 60. (1) bekezdés a)-i) pontjai és a 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerepeltek, hanem a Kbt. 60. § (1) g)-k) pontja, és a Kbt. 61. § (1) d)-f) pontjai. E tekintetben ajánlatkérőnek legalább a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kellett volna kérnie. Megsértett jogszabályi rendelkezésként az I. r. kérelmező a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 85. §-át, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, illetve a Kbt. 91. § (1) bekezdését jelölte meg.
13
A 4. kérelmi eleme arra irányult az I. r. kérelmezőnek, hogy a II. r. kérelmező által becsatolt tanúsítványok nem vonatkoznak az őrzés-védelemre, erre vonatkozóan nem tartalmaztak tevékenységi kör megjelölést. Ennek alátámasztására csatolta a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának Üzemeltetés-elmélet I. kötet elektronikus jegyzetének kivonatát. Eszerint az üzembe helyezés az üzembe állítás, karbantartás, ápolás, vizsgálat, javítás, szükség szerinti hibaelhárítás, futójavítás, rendszeres felújítás, modernizáció, illetőleg az üzemeltetés irányítása vonatkozásában tervezés, gyártás, selejtezés irányítása, bontás, utóhasznosítás. Tehát e körben a jegyzet nem tartalmazza az őrzés-védelmet, illetőleg a bevezetés tartalmazza a szűkebb értelmezés szerinti üzemeltetés fogalmát, amely a technikai eszközök rendeltetésszerű használatára korlátozódik, tágabb értelemben a technikai eszközök üzemeltetése, előállítása, selejtezésük között értelmezett összetett folyamatok lehetséges realizációjaként fogalmazta meg a jegyzet. A csatolt tanúsítvány az üzemeltetést tartalmazta – mely nem foglalja magában az őrzésvédelmet -, így ez utóbbira vonatkozóan nem csatolt a II. r. kérelmező tanúsítványt. Arra is hivatkozott, hogy az Integrált Irányítási Kézikönyv álláspontja szerint nem olyan része a tanúsítványnak, amellyel igazolni lehet az őrzés-védelmet a teljes körű üzemeltetésben. Arra is rámutatott az I. r. kérelmező, hogy az MSZ EN ISO/IEC 17021:2007 szabvány a megfelelőség-értékelés szabványa. Ennek 8.2.3.f. pontja alapján a tanúsítás alkalmazási területe az érintett termékek (beleértve a szolgáltatást) folyamat stb. megjelölésével, minden egyes telephelynek megfelelően. Ez alapján egyértelmű, hogy azt a tevékenységet, amelyről a tanúsítás szól, meg kell jelölni a tanúsítványban. Azt is hangsúlyozta az I. r. kérelmező, hogy az őrzés-védelem azért sem lehet része az üzemeltetésnek, mert azt maga az ajánlatkérő is külön feladatként, külön pontban nevesítette és nem mint az üzemeltetés szerves részét és ez is azt erősíti, hogy külön tanúsítvány kellett volna ezzel összefüggésben becsatolni. Megsértett jogszabályi rendelkezések Kbt. 1. § (1), (3) bekezdései, a Kbt. 81. § (1), (3) bekezdése, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja és a Kbt. 91. § (1) bekezdése. Az I. r. kérelmező 5. kérelmi elemként az ajánlatkérő előzetes vitarendezésre adott válaszát, annak is a tartalmát kifogásolta. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a felvetettekkel kapcsolatosan kell válaszát megadnia az ehhez szükséges részletezettségben. E körben azt sérelmezi, hogy ajánlatkérő a törvényben meghatározottnak meg nem felelve nem adott választ az I. rendű kérelmezőnek az előzetes vitarendezésben feltett kérdéseire, csupán annyit válaszolt, hogy arról tájékoztatott, hogy nem módosítja az összegezését. Az I. r. kérelmező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 96. § A. (3) és (4) bekezdését jelölte meg.
14
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2010. december 31-én nyújtotta be ajánlatkérő közbeszerzési eljárása I. része vonatkozásában a D.1010/2010. szám alatt. Ebben kérte jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint az eljárás során felmerült költségek viselésére. A II. r. kérelmező az I. résszel összefüggésben kifogásolta mind az e részben nyertesnek kihirdetett, mind a második legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatának érvényességét. Álláspontja szerint ajánlatkérő mindkét kifogásolt ajánlattevővel összefüggésben megsértette a Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, továbbá Kbt. 91. § bekezdését, Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 96./A § (3) bekezdését. A II. r. kérelmező mind a Kraftszer Kft. ajánattevő, illetve a Future FM Zrt és a Future Service Kft. közös ajánlattevő ajánlata tekintetében azt kifogásolta, hogy az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) e) pontja alapján figyelemmel arra, hogy nem rendelkeznek ajánlattevők az ajánlatkérő által előírt képzettségű szakemberrel, így a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 67. § (3) d) pontja szerint előírt műszaki. illetve szakmai alkalmasságuk nem állapítható meg. A Kraftszer Kft. ajánlattevő által az előírt képzettséget igazoló bizonyítvány becsatolására nem került sor a szakember vonatkozásában, ugyanakkor nem igazolt a szakember vonatkozásában legalább 2 éves oktatástechnikusi, vagy audiovizuális szakasszisztensi, vagy ezekkel mindenben egyenértékű szakmai gyakorlattal való rendelkezést sem. Az ajánlatában betanított oktatástechnikusként megjelölt szakember, M.Sz. szakember sem oktatástechnikusi képzettséget (vagy azzal egyenértékű más képzettséget) nem igazolt, sem az ajánlatkérő által e körben előírt 2 éves szakmai gyakorlat fennállásának megállapíthatóságára nem közölt adatokat, illetve az igazolt végzettséggel kapcsolatosan ez egyenértékűség nem igazolhat. A II. r. kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megjelölt szakember nem felel meg az ajánlatkérő e körben tett alkalmassági előírásainak, sem oktatástechnikusi, sem az audiovizuális szakasszisztensi igazolt képzettsége nincsen, továbbá ezen képzettségekkel ténylegesen, és mindenben egyenértékű képzettséget sem igazolt. A nyertes ajánlatot követő második legkedvezőbb ajánlattevő a Future FM Zrt. Future Service Kft. közös ajánlattevők ajánlata sem felel meg az ajánlatkérő oktatástechnikusi, audiovizuális szakasszisztensi, vagy ezekkel egyenértékű képzettséggel rendelkező szakemberrel szemben támasztott követelményeinek. Az ajánlatban megjelölt, mérnöktanár végzettségű G.T. szakember ugyancsak nem rendelkezik azzal az előrt speciális, vagy azzal egyenértékű képzettséggel, illetve az adott végzettségek vonatkozásában 2 éves szakmai gyakorlattal, amelyet az oktatástechnikusi, vagy az audiovizuális szakasszisztensi képzés
15
biztosít. E körben a műszaki tanári munkakörben való feladatellátás nem felel meg az ajánlatkérő által speciálisan megkövetelt képzettségnek, illetve a 2 éves gyakorlatnak. A II. r. kérelmező mindkét ajánlattevő ajánlatával összefüggésben hivatkozott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz mellékletének első részének a rendelkezéseire, illetve a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzéke szerint a 13. sorszám alatt az oktatástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei, ezen belül a szakképesítés munkaterülete („az oktatástechnikus munkaterülete az oktatási és művelődési intézményekben a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelése. Gondoskodik a stúdiók üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók tervezését és kivitelezését” II.) került meghatározásra, valamint a kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 1. számú melléklete 40. sorszám alatti előírása alapján - az audiovizuális szakasszisztens munkaterülete az audiovizuális területen a kulturális-szolgáltató (gyártási és forgalmazási feladatok) tevékenység folyamatos fenntartása, a gyártásirányítás feladatainak ellátása, a médiumok előállításának figyelemmel kísérése, a médiumok szakszerű terjesztése. A behatárolt döntési jogkör és felelősség birtokában a beosztott asszisztens közvetlen média előállítási és/vagy terjesztési folyamatot tervez, a szükséges eszközök és anyagok felhasználását ellenőrzi. Alapvető műszaki, technológiai munkafolyamatokat tervez és szervez. A szakképesítéssel korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység látható el, továbbá önálló vállalkozás végezhető - utalva az az álláspontja a II. r. kérelmezőnek, hogy az ajánlattevők által bemutatott szakemberek az előírt képzettséggel nem rendelkeznek, erre vonatkozó igazolást nem csatoltak, és az előírt szakképesítéssel (annak szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerével) egyenértékű más szakképesítésre vonatkozó, illetve annak egyenértékűségét kétséget kizáróan igazoló dokumentumokat sem mutattak be. Arra is hivatkozott a II. r. kérelmező, hogy ajánlatkérő nem rokon tevékenységet, hanem egyenértékűséget és meghatározott képzettséggel való rendelkezést írt elő és egyébként a szakképesítések egymáshoz való megfeleltetését jogszabály rendezi. Az ajánlatkérő által előírt szakképesítések vonatkozásában - specialitásukból fakadóan - nincsen azokkal mindenben egyenértékű más szakképesítés, ez szükségszerűen következik az egyes szakképesítések különbözőségéből. Ugyanakkor ajánlatkérő nem adott lehetőséget az általa előírt egyenértékűségi szabálytól való eltérésre, utólagosan pedig az értékelés során egyes szakképesítések általa történő egyenértékűnek való minősítése sérti a Kbt. 1. §ában rögzített ajánlattevők esélyegyenlőségének, és a verseny tisztaságának alapelveit.
16
A megsértett jogszabályi rendelkezésként ajánlatkérő a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját, a Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdését, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdését jelölte meg. A II. r. kérelmező is kérte a Döntőbizottságtól annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését tekintettel arra, hogy az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakra ajánlatkérő nem adta meg a kérelemmel összefüggésben álláspontját olyan részletességgel, amely szükséges ahhoz, hogy a kérelmező el tudja dönteni azt, hogy elfogadja-e ajánlatkérő álláspontját vagy jogorvoslati kérelmet nyújt be a Döntőbizottsághoz. A körben hivatkozott a II. r. kérelmező a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvekre, mely szerint az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve szerint a jogsérelmet szenvedett eljárási résztvevő először – amennyiben a tagállamok ezt előírják – az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ugyancsak hivatkozott arra, hogy a fenti rendelkezések szerint az ajánlatkérőknek ebben az esetben a döntéseiket minden esetben írásban meg kell indokolniuk. Ennek ajánlatkérő a II. r. kérelmező álláspontja szerint nem tett eleget, hiszen csak annyiról tájékoztatta a II. r. kérelmezőt, hogy fenntartja a döntését, azt nem kívánja megváltoztatni. A II. r. kérelmező az I. r. kérelmező által előadottakra utalva nem fogadta el I. r. kérelmező álláspontját az őrzés-védelem területén megajánlott szakemberek tekintetében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a tagsági igazolvány érvényességét kell megítélni, illetve a megajánlott személyek rendelkeznek a későbbi évre vonatkozó érvényesítő matricával. A minőségellenőrzésért felelős szakember tekintetében ismételten azt hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő előírása alapján csak a kifejezett őrzésvédelmi feladatokat ellátó személyek vonatkozásában követelte meg a kamarai tagsági igazolvány másolati példányának becsatolását. Utalt arra is, hogy az általa becsatolt tanúsítványok kiterjednek a vagyonvédelmi tevékenységre. Egyébként ajánlatkérő a II. részben üzemeltetési feladatokat jelölte meg a beszerzése tárgyaként, és ebbe maga az ajánlatkérő is beleértette a vagyonvédelmi tevékenységet az üzemeltetés fogalmának meghatározásakor. Emiatt sem volt számára kétséges, hogy a vagyonvédelem beletartozik a teljes körű üzemeltetésbe. Az általa becsatolt tanúsítványok kiterjednek a facility management tevékenységre, ez pedig kifejezetten tartalmaz őrzés-védelmet. Hivatkozott e körben a facility management folyamatábráját levezető internetes honlapra. Abban az esetben pedig a tanúsítvány nem tartalmazza külön azt a tevékenységet, melyet egyébként a megjelölt valamely tevékenység tartalmaz. A II. r. kérelmező az ajánlatában a II. rész tekintetében az őrzésvédelem sor „környezet” előírással összefüggésben arra hivatkozik, hogy ajánlatkérő e körben a kiegészítő tájékoztatás körében az épület külső környezetére vonatkozóan az ahhoz kapcsolódó feladatok tekintetében tett megajánlást kell feltüntetni. A II. r. kérelmező szerint azonban az itt, a kiegészítő tájékoztatásban meghatározott
17
feladatok a takarítás és a gondnoksági feladatok ellátására vonatkozó elvárásokat rögzítette, ezért az őrzésvédelem tekintetében környezeti takarítást, illetve ezzel összefüggő költségeket nem kellett feltüntetni, ezért ajánlott meg e körben nulla forintot. A Döntőbizottság az I. r. és a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján indított jogorvoslati eljárást egyesítette 2011. január 4-én a Kbt. 331. §-a alapján a D.1000/2010. szám alatt. Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint alaptalan jogorvoslati kérelmek elutasítását. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével összefüggésben előadta, hogy az ajánlati felhívás II. részében az III.2.3) pont, M/2. és M/3. alkalmassági követelményhez tartozó igazolási módnál az őrzés-védelmi feladatokat ellátó szakemberek esetén írta elő a tevékenység ellátására való jogosultság igazolását, ezt a kamarai tagsági igazolvány egyszerű másolati példányával kellett az ajánlatban igazolni. Ez az igazolási mód - az ajánlatkérő szerint - kizárólag az M/2. alkalmassági követelménynek való megfelelésre bemutatott szakemberekre vonatkozik, az M/3. alkalmassági követelménynek való megfelelésre bemutatott szakemberre (minőségellenőrzésért felelős szakember) nem vonatkozik. Utalt arra, hogy az M/2. alkalmassági követelménynél áll fenn az a feltétel, hogy a szakembereknek meg kell felelniük a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. foglalt vonatkozó szakmai előírásoknak. Hivatkozott arra az ajánlatkérő, hogy álláspontja szerint a szakmai kamara alapszabályában az került rögzítésre, hogy a tagdíj – melyet évente kell a tagoknak fizetni -, illetve a tagdíj befizetését követően a tevékenység személyes végzésére jogosító hatósági igazolvánnyal rendelkező tag személyre szóló kamarai tagságot igazoló igazolványt és/vagy érvényesítő matricát kap. A tagdíj alapján kiállított igazolvány és/vagy az érvényesítő matrica az adott naptári évre szól és a lejárat utáni év április 30-ig érvényes. Ajánlatkérő elfogadta a Személyi Vagyonvédelmi- és Magánnyomozói Szakmai Kamara Elnökének az álláspontját, hogy egy vagyonőr érvényes igazolvánnyal rendelkezzen, nem elég maga az igazolvány, hanem valóban az adott évre vonatkozó matrica is szükséges, tehát ezt az álláspontját az Elnöknek, illetőleg e körben is elfogadta. Hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy álláspontja szerint az az eset is előfordulhat, amennyiben a tagdíjat a vagyonőr befizeti és az érintett személyeknek kell ráragasztani erre az igazolványra vagy plasztik-kártyára a matricát és ez elmaradt ettől függetlenül elképzelhető, hogy befizette a tagdíjat és ez már feljogosítja a tevékenység végzésére. Azonban ezt nem vizsgálta az értékelés során, tehát azt, hogy esetleg e körben hiánypótlást rendelt volna el,
18
vagy nem (ezt ilyen körben nem vizsgálta), hanem elfogadta a becsatolt kártyákat, illetőleg a becsatolt igazolványok vonatkozásában a matricát. Azt is hangsúlyozta, hogy nem volt előírása az, hogy a plasztik-kártyával összefüggésben vagy ennek az igazolvány vonatkozásában a matricát láthatóan be kell csatolni. Tehát ebből fakadóan az igazolvány becsatolása volt az előírás, ezt vizsgálta ajánlatkérő. Az I. r. kérelmezőnek a II. r. kérelmező az M/3. alkalmassági követelménynek való megfelelése körében kifogásolt szakemberrel összefüggésben előadta, hogy P.J. szakembert a minőségellenőrzési feladatok ellátására mutatta be, ezért nem kellett az ajánlatba csatolni a vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez feljogosító okmányok másolatát. Utalt arra is ajánlatkérő, hogy a minőségellenőrnek nem az a feladata, hogy az őrzés-védelmi körében tevékenységet fejtsen ki, hanem ezeknek a tevékenységeknek a minőség-ellenőreként kell közreműködjön, ezeket kell ellenőriznie. Hivatkozik arra, hogy a II. részre vonatkozóan valóban össze van vonva az M/2. és az M/3. igazolási mód, azonban a 3. francia bekezdésben akként írta elő az elvárását, hogy az őrzés-védelmi feladatokat ellátó szakemberek esetén a tevékenység ellátására jogosultság igazolása kamarai tagsági igazolvány egyszerű másolatával történik. A minőségellenőr nem az őrzés-védelmi feladatokat ellátó szakember, hanem ezen szakemberek ellenőre. A II.2.3) pont M/3 pontjában a feltételek között egyértelműen megjelölte, 1 fő gondnoksági őrzés, gondnoksági üzemeltetés, takarítási- és biztonsági szolgálat terén 5 év szakmai gyakorlattal rendező felsőfokú végzettségű minőségellenőrt kér megajánlani, tehát sehol nem írta felül, hogy az őrzés-védelem tekintetében kamarai tagsággal, illetőleg az ilyen tevékenység ellátására vonatkozó igazolvánnyal kell rendelkeznie, tehát nem kérte ennek a becsatolását sem. Az I. r. kérelmező harmadik kérelmi elemével összefüggésben a következőket adta elő ajánlatkérő. A II. r. kérelmező ajánlata 3. oldalán található táblázatból (gondnoksági üzemeltetés) megállapítható, hogy az Informatika Épület környezetének őrzésére „0” forint árajánlat került feltüntetésre. Sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy az Ajánlati Ártáblázat részletező soraiban nem lehet nulla forint megajánlást szerepeltetni. A nyertes ajánlat sem tartalmaz olyan megszorító nyilatkozatot, hogy a nyertes cég - a teljesítés során - nem látja majd el az Informatika épület környezetének őrzését. A kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában éppen II. r. kérelmező kérdésére válaszolta azt, hogy a környezet sorokban csak az épület külső környezetét közvetlenül kötelező feladatokat kell megvalósítani, mint a zöld növényzet gondozása, hóeltakarítás, fagymentesítés, vízburkolat tisztítása, illetőleg a dokumentációban is ezzel összefüggésben voltak előírásai. E vonatkozásban akként értelmezte ajánlatkérő a II. r. kérelmező megajánlását, hogy az épület környezetének ellenőrzését is elvégzi, de nem számol fel érte ellenszolgáltatást, melyre az előírásai alapján lehetősége volt.
19
Az I. r. kérelmező 3. kérelmi elemével összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a kizáró okok hatálya alá nem tartozás igazolásának jelenlegi rendszerében az ajánlati felhívásban előírt kizáró okok közül közjegyző által hitelesített nyilatkozattal a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), f) és i) pontjait, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjait kell igazolni. A II. r. kérelmező ajánlata 8-9. oldalán becsatolt közjegyző által hitelesített nyilatkozatról a bírálat során megállapította, hogy a benne szereplő kizáró okok betűjeleinek egymás után következő felsorolása - szövegszerkesztési hiba miatt elcsúszott ugyan, de a kizáró okok szövege megegyezik a Kbt.-ben szereplő tételes jogi szövegezéssel, és emiatt ezt a nyilatkozatot el kellett fogadnia a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), f) és i) pontjai, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjai igazolására. Ajánlatkérő az I. r. kérelmező 4. kérelmi elemével összefüggésben a következőket nyilatkozta. Álláspontja szerint a II. r. kérelmező ajánlatába becsatolt tanúsítványok megfeleltek az általa az ajánlati felhívás III.2.3) pont, M/4. alkalmassági követelménynek. Az ajánlat 209., 210. és 211. oldalain becsatolt tanúsítványok mindegyikében szerepel a „létesítmények teljes körű üzemeltetése” kitétel. Az ajánlat bírálata és a tanúsítványok vizsgálata során elfogadta, hogy az említett kitétel – szükségszerűen - magában foglalja az őrzés-védelmi tevékenységet is. Annál is inkább, mivel egyik tanúsítvány sem tartalmaz olyan megjegyzést, hogy a tanúsítás a teljes körű üzemeltetésen belül nem terjed ki az őrzés-védelmi tevékenységre. Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy az I. r. kérelmezőnek kell azt bizonyítania, hogy a teljes körű üzemeltetés nem foglalja magában az őrzésvédelmi tevékenységet, ezt pedig álláspontja szerint nem tudta igazolni. Az ajánlatkérő szerint az I. r. kérelmező által hivatkozott egyetemi jegyzet nem releváns, egyébként sem írta elő az annak való megfelelést. Ajánlatkérő az 5. kérelmi elemmel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési törvény akként rendelkezik a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében, hogy ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontját kell megküldeni. A (4) bekezdés szerint pedig az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszától számított 10. napig nem kötheti meg a szerződést. Ez alapján ajánlatkérő úgy értelmezte, hogy a Kbt. nem ró ajánlatkérőre részletes indokolási kötelezettséget, hanem annyit rögzít, hogy csak az álláspontjáról köteles tájékoztatni a kérelmet előterjesztőt. Ezzel összefüggésben az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme e körben is alaptalan. Ajánlatkérő a II. r. kérelmező kérelmi elemével összefüggésben, mely szerint az I. részben nyertesként kihirdetett Kraftszer Kft., illetőleg a 2. legjobb ajánlattevőként megnevezett Future FM Zrt. és Future Service Kft. közös
20
ajánlattevők ajánlata érvényes, a kifogásolt oktatástechnikusi, audiovizuális szakasszisztensi szakképesítéssel, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező szakembereket mutattak be az ajánlatukban. E körben hangsúlyozta az ajánlatkérő, hogy álláspontja szerint a megvizsgált dokumentumok, illetőleg a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján mindkét szakember végzettsége egyenértékű az általa előírt oktatástechnikus, illetve audiovizuális szakasszisztensi végzettséggel. Ez alapján mindkét szakember alkalmas arra, hogy a szerződés teljesítése során az ehhez kapcsolódó feladatokat elvégezzék. Arra is utalt, hogy mindkét szakember önéletrajzából megállapítható, hogy rendelkeznek legalább kétéves szakmai gyakorlattal. Hivatkozott arra, hogy a fenti körben a kiegészítő tájékoztatás 19. sz. kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy az oktatástechnikusi munkakör betöltéséhez oktatástechnikusi szakképesítéssel vagy audiovizuális szakasszisztens, vagy ezekkel egyenértékű végzettséggel rendelkező szakembert kell ajánlattevőnek megajánlani. A Kraftszer Kft. olyan szakembert mutatott be, aki elektronikai műszerész és betanított oktatástechnikus szakmai végzettséggel rendelkezik (amit ajánlattevő dokumentummal is alátámasztott). E szerint a szakember alkalmas arra, hogy a végzettsége alapján oktatási intézményekben az oktatástechnikusi feladatokat ellássa. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő közös ajánlattevők pedig olyan személyt ajánlottak meg, aki üzemmérnök, mérnök tanár és felsőfokú oktatásinformatikus végzettséggel rendelkezik. Az előzetes vitarendezéssel összefüggésben ajánlatkérő ugyanarra hivatkozott, mint az I. r. kérelmező e körben előterjesztett kérelme vonatkozásában már előadott. Álláspontja szerint mindenben betartotta a Kbt. 96/A. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakat. Megvizsgálta az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltakat, azokat nem találta alaposnak, a döntését nem módosította és erről tájékoztatta a kérelmet benyújtó ajánlattevőket. Utalt arra, hogy az álláspont terjedelmével összefüggésben a Kbt. nem tartalmaz részletszabályokat, és arról pedig egyértelműen tájékoztatást adott, hogy a döntését nem kívánja megváltoztatni. Ez alapján ajánlattevők egyértelműen értesültek arról, hogy az előzetes vitarendezési kérelmeket alaptalannak tekintette, az eljárást lezáró döntést nem módosította. Utalt arra is, hogy a II. r. kérelmező sem fejtette ki az oktatástechnikus szakemberek körében azt, hogy mit kifogásol, így erre vonatkozóan ő sem tudta az álláspontját kifejteni. Az egyéb érdekelt Kraftszer Kft. kérte a II. r. kérelmező által az ajánlatát támadó alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a II. r. kérelmező a szakemberek vonatkozásában azt kifogásolja az ajánlatával összefüggésben, hogy álláspontja szerint az ott megjelölt személy nem alkalmas a szerződés teljesítésére, a végzettsége alapján az nem egyenértékű az ajánlatkérő által a felhívásban és a kiegészítő tájékoztatásban előírt elvárással. Álláspontja
21
szerint a kérelem nem alapos és kérte a II. r. kérelmező rá vonatkozó kérelmi elemének az elutasítását. Érdemben előadta, hogy az általa megajánlott M.Sz. megajánlott szakember rendelkezik azzal a végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal, amelyet ajánlatkérő előírt. A szakember elektronikai műszerész és betanított oktatástechnikus szakmai vizsgával rendelkezik. Ezen túlmenően becsatolt egy olyan igazolást, mely szerint a szakember alkalmas az oktatási intézményekben az oktatástechnikai feladatok ellátására. A szakember ezen túlmenően 11 éves oktatástechnikusi szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet az egyéb érdekeltnél töltött. Hivatkozott az egyéb érdekelt a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 08.) MKM rendeletre. Ebben az oktatástechnikusi szakképesítés szerepel, azonban a tényleges oktatás már a jelen közbeszerzési eljárás megkezdése előtt megszűnt. Minderre figyelemmel álláspontja szerint annak eldöntésében, hogy valamely megajánlott szakember képzettsége egyenértékű-e az ajánlatkérő által előírttal, azt kell vizsgálni, hogy a megajánlott szakember ismeretanyaga egyenértékű-e a megajánlani kért képzettséggel, továbbá azt kell vizsgálni e körben, hogy ajánlatkérő milyen tárgyban, milyen feladat elvégzésére kéri megajánlani a szakembert. Hangsúlyozta azt is, hogy az oktatástechnikusi ismeretanyag egyenértékű más képzések, így az elektronikai műszerészképzés során elsajátított ismeretanyaggal. Ez alapján álláspontja szerint egyértelműen igazolt a szakember alkalmassága, és e körben csatolt egy szakvéleményt a Pataki István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola igazgatójától. Ezzel azt kívánta az egyéb érdekelt igazolni, hogy az elektronikai műszerész többek között szakmai ismereteket, elméleti tantárgyakat is tanul, és ez a szakma hasonló jellemzőkkel bír, mint a korábban oktatástechnikus képzés. Az oktatástechnikus képzés szintén szakmai és elektronikai ismeretanyagot szolgáltatott, így a szakvélemény szerint a megajánlott szakember az elektronikai műszerész végzettségével alkalmas a szerződés teljesítésére, végzettsége egyenértékű az oktatástechnikusi végzettséggel. Az egyéb érdekelt azt is hangsúlyozta, hogy ezen túlmenően jelentősége van annak, hogy ajánlatkérő milyen feladat elvégzésére kívánja a vitatott szakembert igénybe venni. Az egyéb érdekelt álláspontja szerint a szakembernek az a tevékenysége, hogy a megjelölt előadótermekben és tanulói helyiségekben biztosítsa a hangosítást, a számítógépes projektor üzemeltetését, az írás- és a diavetítő, továbbá a video- és tolmácsberendezés üzemeltetését. Ez alapján tehát az a feladata a szakembernek, hogy az egyetemi oktatók számára biztosítsa a feladatok ellátásához szükséges készülékek rendelkezésre bocsátását, beállítását, üzemeltetésének feltételeit, illetve az esetleges karbantartást, javítást. Ez alapján egyértelmű álláspontja szerint, hogy az elektronikai műszerész végzettség – figyelemmel annak ismeretanyagára – egyértelműen egyenértékű a fenti tevékenységhez megajánlani kért oktatástechnikusi végzettséggel. Hivatkozott
22
arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ePálya honlap a híradásipari technikus szakképzettséggel kapcsolatban egyértelműen azt igazolta, hogy a munkakörök, amennyiben az ismeretanyag átfedést mutat, kölcsönösen betölthetőek, azaz az oktatástechnikusi és az elektronikai műszerész szakképesítések egyenértékűek. Azt is kérte az egyéb érdekelt figyelembe venni, hogy már az ajánlatába csatolta ajánlatkérő előírásának megfelelően az egyenértékűségre vonatkozó dokumentumot, azt a jogorvoslati eljárásban kiegészítette. A Döntőbizottság nem alkalmazott ideiglenes intézkedést, mert annak feltételei nem álltak fenn. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket benyújtásuk sorrendjében vizsgálta. Először az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának II. részét kifogásoló kérelmi elemeket vizsgálta, és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben a következő indokokra tekintettel részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított és folytatott le. Ajánlatkérő a felhívást 2010. október 14. napján adta fel közzététel céljából, így az ebben az időpontban hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést kellett a Döntőbizottságnak vizsgálnia. A Kbt. 3. § (1) bekezdése alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 41. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A Kbt. 41. § (2) bekezdése alapján a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A Kbt. 56. § (1)-(4) bekezdései szerint (1) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. (2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. (3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az
23
ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. (4) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével: a) az 54. § (4) bekezdése szerinti eset; b) ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni. A Kbt. 70. § (1)-(3) bekezdése szerint (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdése értelmében (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
24
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § (1)-(7) bekezdései alapján (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.
25
(6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. A Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint az ajánlat érvénytelen ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A fenti rendelkezések alapján ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat köteles ellenőrizni abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az előírásaiban, illetve a jogszabályok rendelkezéseiben foglaltaknak. Ajánlattevők pedig úgy kötelesek benyújtani az ajánlataikat, hogy abban betartsák az ajánlatkérő által meghatározott tartalmi és a Kbt. 70/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti formai előírásokat. Annak érdekében, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő előírásainak mindenben megfelelő ajánlatot tudjanak benyújtani a Kbt. 56. §-a szerint lehetőségük van arra, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottakkal összefüggésben, azok értelmezése, pontosítása érdekében kiegészítő tájékoztatást kérjenek. Ajánlatkérőt pedig az a kötelezettség terheli, hogy a kiegészítő tájékoztatásban feltett kérdésekre meghatározott törvényi követelmények betartása mellett válaszoljon, értelmezze, pontosítsa a nem egyértelmű előírásait. Az e körben adott tájékoztatás a közbeszerzési eljárás részévé válik, azt ajánlattevőknek az ajánlatuk elkészítésekor figyelembe kell venniük. Ajánlatkérő vizsgált előírásai vonatkozásában jogorvoslati kérelem nem került előterjesztésre, az abban foglaltak nem kerültek kifogásolás alá, így ennek megfelelően kellett ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálatát, értékelését elvégeznie.
26
A fentiek előre bocsátása mellett a Döntőbizottság megvizsgálta az I. r. kérelmezőnek az ajánlatkérő II. részben hozott eljárást lezáró döntését az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak alapján. 1. Az I. r. kérelmező a Hunép-Uniszol Zrt. (II. r. kérelmező) ajánlatának érvénytelenségét támadta annak körében, hogy a II. r. kérelmező által az ajánlatában, illetve a hiánypótlási felhívásra benyújtott dokumentumaiban nem igazolta az alkalmasságát a szerződés teljesítésére. Ennek indokát abban adta meg, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás III.2.3) pont M/2. és M/3. pontjában előírtakkal szemben nem igazolta azt, hogy az M/2. pontban meghatározott őrzésvédelmi feladatokat ellátó szakemberekkel összefüggésben a tevékenység ellátására való jogosultságot, valamint az M/3. pontban meghatározottakkal ellentétben nem igazolta, hogy a gondnoksági üzemeltetéssel összefüggésben legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező minőségellenőrzésért felelős szakemberrel rendelkeznek, mert nem csatolta ezen szakember vonatkozásában az őrzésvédelemmel kapcsolatosan az e tevékenység ellátására vonatkozó jogosultság igazolását. A Döntőbizottság a kérelmi elemmel összefüggésben először az őrzésvédelem körében megajánlott 4 szakember B.J., M.M.I., V.Z. és A.R. szakemberek vonatkozásában becsatolt iratokat vizsgálta, összevetve ajánlatkérő vonatkozó előírásával. Ajánlatkérő e körben azt írta elő a már fent hivatkozott ajánlati felhívásában, hogy a II. rész vonatkozásában M/2. és M/3. alpontokkal összefüggésben azokat a szakembereket kell bemutatnia, akiket bevonni kíván a teljesítésbe. Az ajánlatban csatolni kell a szakmai önéletrajzot a szakember aláírásával, a végzettséget igazoló bizonyítványt, az őrzésvédelmi feladatokat ellátó szakemberek esetén a tevékenység ellátására való jogosultság igazolását, a kamarai tagsági igazolvány egyszerű másolati példányát és a közreműködési szándéknyilatkozatot. A Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson e körben az I. r. kérelmező olyan okirati bizonyítékot csatolt, amelyben a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Elnöke adott az I. r. kérelmező által feltett kérdésekre tájékoztatást. Ennek megfelelően a Szakmai Kamara Elnöke akként nyilatkozott, hogy a vonatkozó 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) 3. § (2) bekezdése és a 6. § (1) bekezdése alapján természetes személy személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet csak kamarai tagként, a rendőrhatóság által kibocsátott igazolvány birtokában végezhet. E körben hangsúlyozta, hogy kamarai tagság vagy érvényes kamarai tagság hiányában nem végezhető a törvény hatálya alá tartozó tevékenység, az érvényességet a kamarai tagsági kártyán elhelyezett érvényesítő matrica tartalmazza, így a 2010-ben érvényes kamarai tagsággal rendelkező személyek esetén ez a dátum a matricán 2011/04. 2010. április 30-át követően tehát csak olyan személy végezheti a tevékenységet,
27
akinek az érvényesítő matricáján 2011/04. dátum szerepel. A 2009/04-es matrica ennek megfelelően 2008-ban került kiállításra, míg a 2010/04-es matrica 2009ben és ez utóbbi alapján a tevékenység 2009-ben és 2010. április 30-ig volt végezhető. A Döntőbizottság a Szakmai Kamara Elnökének nyilatkozatát elfogadta és ennek megfelelően vizsgálta meg a II. r. kérelmező által az ajánlatában és a hiánypótlásában e körben becsatolt iratait. Ezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatban a 189. oldalon becsatolt B.J. személy- és vagyonőri igazolványa 2010/04-es, a 194. oldalon becsatolt és M.M.I-re vonatkozó kamarai tagsági igazolvány szintén 2010/04-es matricát tartalmazott. A 197. oldalon M.S. vonatkozásában az igazolványhoz kapcsolódó matrica 2011/04-es. A 202. oldalon V.Z. szakember tekintetében 2010/04, míg a 207. oldalon A.R. vonatkozásában 2009/04-es matrica található a kamarai tagsági igazolványon. Ezek alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy a II. r. kérelmező B.J., M.M.I, V.Z és A.R. tekintetében nem igazolta alkalmasságát a szerződés teljesítésére, mert olyan kamarai tagsági igazolványokat csatolt, amelyeken a matrica alapján a megajánlott szakemberek tevékenysége vonatkozásában 2010. április 30-ig, illetve A.R. tekintetében 2009. április 30-ig igazolta a tevékenység jogszerű végzésének törvényi feltételei fennállását. Azt is hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy a II. r. kérelmező csatolt egy olyan kamarai tagsági igazolványt, ahol az ott megajánlott szakember 2011/04-es matricával rendelkezik, akinek 2010-ben érvényes kamarai tagsága és a tevékenység jogszerű végzése megállapítható. Ajánlatkérő előírása szerint az ajánlatban legalább 5 fő biztonsági őr végzettségű, őrzésvédelmi feladatokat ellátó szakembert kell megajánlani. A II. r. kérelmező a fentiek alapján ennek az előírásnak nem tett eleget, mert csak 1 fő olyan szakembert ajánlott meg, aki az ajánlattételi határidőben 2010. december 2-án jogosult volt a tevékenység végzésére. A Kbt. 83. § (2) bekezdése lehetővé teszi az összes ajánlattevő számára a hiánypótlás lehetőségét, méghozzá olyan módon, hogy az ajánlat módosítható, kiegészíthető annak érdekében, hogy az megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a vonatkozó jogszabályok előírásainak. A Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglalt kivételi kör tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a hiánypótlás nem alkalmazható. Ezek az ajánlat azon elemei, amelyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján értékelésre kerülnek, a szakmai ajánlat, ha az az elbírálási részszemponttal összefügg, nem vonható be hiánypótlás útján új közös ajánlattevő 10% feletti alvállalkozó, erőforrás szervezet, továbbá nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, ami olyan érvénytelenségi okkal függ össze, mely alapján az ajánlatot ajánlattételi határidő után nyújtották be, vagy a biztosítékot nem az ajánlattételi határidőben, vagy nem a meghatározott összegben bocsátották rendelkezésre.
28
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy e körben a Kbt. 83. § (2) bekezdése lehetővé teszi a hiánypótlás alkalmazását, így e körben ajánlatkérő a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint hiánypótlás alkalmazása után dönthet a II. r. kérelmező ajánlatának érvényességéről. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt, hogy az ajánlati felhívás III.2.3) M/3. pontjában előírt, a gondnoksági üzemeltetés (takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat) minőségellenőrzéséért felelős szakember tekintetében becsatolt dokumentumok, igazolások megfeleltek-e az ajánlatkérő előírásának. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a III.2.3) pont M/2. és M/3-as pontjaiban a fentiek alapján már beidézett előírások szerint be kell mutatnia azokat a szakembereket, akik a teljesítésben részt vesznek. Az ajánlatkérő az előírása 3. francia bekezdésében kifejezetten azt rögzítette, hogy az őrzésvédelmi feladatokat ellátó szakemberek esetén a tevékenység ellátására vonatkozó igazolást kell becsatolni. Az alkalmasság minimumkövetelményei körében azonban egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő külön szabályozta az M/2. és M/3. pontokban foglalt elvárásait. Ennek megfelelően az M/2. pont tartalmazta a biztonsági őr végzettségű, őrzésvédelmi feladatokat ellátó személyekre vonatkozó minimumkövetelményeket, ajánlatkérő csak itt hivatkozott az Szvmt. előírásaira. Az is megállapítható, hogy ajánlatkérő az M/3. ponthoz kapcsolódó minimumkövetelményekben nem követelte meg azt, hogy a minőségellenőrzésért felelős szakember biztonsági őr végzettségű legyen és őrzésvédelmi feladatokat lásson el, nem hivatkozott az Szvmt-re, mint kötelezően alkalmazandó jogszabályra. Csak és kizárólag annyit rögzített, hogy e körben 1 főt kér megajánlani, aki a gondnoksági üzemeltetés (takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat) terén legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá felsőfokú végzettségű. A II. r. kérelmező az ajánlatában csatolta a 208. oldalon P.J. szakember főiskolai oklevelét, mely szerint közgazdász végzettséget szerzett. Az ajánlatkérő e körben hiánypótlást rendelt el, melyben kérte becsatolni a P.J. szakember vonatkozásában a szakmai önéletrajzot és a szándéknyilatkozatot. Ez alapján megállapítható, hogy P.J. szakember 1992-2008. között gondnoksági vezetőként a takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat feladatokat látott el, és 2008-tól folyamatosan a II. r. kérelmezőnél gondnoksági üzemeltetési vezető és a fenti feladatokat lát el. A hiánypótlásban csatolásra került P.J. együttműködési nyilatkozata. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása szerint a gondnoksági üzemeltetéssel összefüggésben nem követelte meg a biztonsági őr végzettséget, csupán annyit határozott meg, hogy felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie – ennek meg is felel a becsatolt főiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány -, továbbá legalább 5 év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A Döntőbizottság álláspontja szerint a II. r. kérelmező a hiánypótlásában ezt igazolta.
29
A fentiek alapján a Döntőbizottság az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. Ezt követően 2. kérelmi elemként azt vizsgálta meg a Döntőbizottság, hogy a II. r. kérelmező az ajánlatában, az ajánlati ártáblázatban a II. résszel összefüggésben a gondnoksági üzemeltetésre adott megajánlása körében az őrzésvédelem környezetre vonatkozó sorában történt „0” forintos megajánlás érvényes-e. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az ajánlat e körben érvénytelen. A Kbt. 50. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A Kbt. 50. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az attól való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) Ennek megfelelően ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy pontosan rögzítse a beszerzése tárgyát, annak mennyiségét annak érdekében, hogy az ajánlattevők információval rendelkezzenek a beszerzés tárgyáról. Ennek körében ajánlatkérő köteles konkrétan meghatározni a beszerzése tárgyát, egyrészt a felhívásban, illetve a dokumentációban. Amennyiben ajánlatkérő nem ad pontos tájékoztatást e körben, ajánlattevőknek lehetőségük van arra, hogy kiegészítő tájékoztatás formájában erre rákérdezzenek ajánlatkérőtől. A vizsgált esetben ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a II. résszel összefüggésben azt határozta meg, hogy annak tárgya 24.708 m2 összes szintterületű épület üzemeltetése, pontosan gondnoksági üzemeltetési feladatok ellátása, takarítás, őrzés, biztonsági szolgálat formájában. Az is megállapítható ajánlatkérő előírásai alapján, hogy bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg. A dokumentációban annak 108. oldalán kibocsátott 2. sz. nyilatkozatminta szerint a II. rész vonatkozásában gondnoki feladatokat, takarítást kell ellátni az Informatika Épület és környezetében. Az őrzés- és vagyonvédelem tekintetében szintén az Informatika Épület és annak környezetében kell azt ellátni.
30
Ajánlatkérőhöz az eljárás során kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés érkezett az őrzés- és vagyonvédelem vonatkozásában a „környezet” sorra vonatkozóan. Ajánlatkérő a 34. pontban azt a választ adta ezzel összefüggésben, hogy a „környezet” sorban az épület külső környezetéhez közvetlenül kötődő feladatok, így a zöldnövényzet gondozása, hóeltakarítás, fagymentesítés, díszburkolat tisztítása munkáit kell feltüntetni. Az ajánlati dokumentáció 14. oldalán a gondnoksági üzemeltetés tekintetében az ajánlati árnak tartalmaznia kell a feladat folyamatos, szerződésszerű teljesítéséhez szükséges összes munkadíjat, annak járulékait, a teljesítéshez szükséges anyagok költségét. Ajánlattevő e körben a megadott árajánlatot köteles részletezni a 2. sz. nyilatkozatmintában foglalt táblázat felhasználásával. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő pontosan meghatározta az őrzésvédelem tekintetében az üzemeltetett épület környezete vonatkozásában elvárt feladatokat, ennek megfelelően kellett ajánlattevőknek a feladatok elvégzéséért kalkulált ajánlati árat megjelölni. A Döntőbizottság álláspontja szerint, miután a feladat konkrét tartalma meghatározásra került, azzal összefüggésben ajánlattevőnek feladat ellátási kötelezettsége állt fenn, így annak ellenszolgáltatását meg kellett adnia az ajánlatában. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el azt, hogy e körben „0” forintos megajánlás is adható volt, mert a konkrét feladatokhoz kapcsolódó konkrét költségeket kellett feltüntetni az ajánlat kifogásolt részében. A Döntőbizottság álláspontja szerint e körben hiánypótlást nem alkalmazhat ajánlatkérő, mivel a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlat azon elemének módosítását eredményezné, mely a Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján értékelésre kerülne, azaz a bírálati szempontot kellene a hiánypótlás alapján módosítani. Ez alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta azt a kifogását az I. r. kérelmezőnek, mely szerint a II. r. kérelmező ajánlata azért sem volt érvényes, mert a kizáró okok tekintetében nem a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-i) pontjai, továbbá nem a Kbt. 61. § (1) bekezdés d)-e) pontjaira, valamint nem a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaira vonatkozóan csatolta az előírt nyilatkozatot. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban azt írta elő a kizáró okok vonatkozásában, hogy ajánlattevőknek igazolniuk kell, hogy nem állnak a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-i) pontjai és a 61. § (1) bekezdés d)-e) pontjai hatálya alatt. A II. r. kérelmező ajánlatában a kizáró okok tekintetében a 8. oldalon az Intersec 2000 Kft. olyan nyilatkozatot csatolt, ahol a Kbt. 60. § (1) bekezdés g)-k)
31
pontjáig, illetve a 61. § (1) bekezdés d)-f) pontjáig nyilatkozott a kizáró okok hatálya alá nem tartozásról. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a közös ajánlattevő által becsatolt nyilatkozat a Kbt. 60. § (1) bekezdés g)-l) pontig megjelölt hivatkozás tartalmában megegyezik a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglaltakkal. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatban a j) és a k) pontokban megjelöltek tartalmukban megegyeznek a Kbt. 60. § (1) bekezdés h)-i) pontjával. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a nyilatkozat nem tartalmazza a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontjában rögzítetteknek megfelelő nyilatkozatot. Az is megállapítható volt a II. r. kérelmező ajánlatából annak tartalma vizsgálatát követően, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés d)-f) pontig tartalmazott nyilatkozatot, míg a hatályos Kbt. nem tartalmaz f) pontos kizáró okot. Ezen túlmenően az is megállapítható volt, hogy a közös ajánlattevő nem csatolt nyilatkozatot a Kbt. 61. § (1) bekezdés d)-e) pontjai tekintetében. Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérőt az a kötelezettség is terheli, hogy megvizsgálja az ajánlatokat abból a szempontból, hogy van-e helye hiánypótlásnak, számítási hiba javításának, felvilágosítás kérésnek, kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, vagy tartalmi elem esetén indokoláskérésnek. Az ajánlatkérő csak ezen bírálat eredményeképpen kerülhet olyan helyzetbe, hogy az ajánlatok érvényességéről-érvénytelenségéről döntsön. Ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (1) bekezdés alapján valamennyi ajánlattevő számára köteles biztosítani a hiánypótlást. Ez kötelezettség ajánlatkérő vonatkozásában, azaz ha a feltételek fennállnak ennek alkalmazásától nem tekinthet el. Az ajánlatkérőnek a hiánypótlást az ajánlat valamennyi eleme tekintetében biztosítania kell, kivéve a (2) bekezdésben felsoroltakat. A hiánypótlás alapján az ajánlat módosítható, kiegészíthető azzal a megkötéssel, hogy az nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek, ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni, a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát, a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. Ajánlatkérőnek ezen elemek kivételével valamennyi hiány esetén biztosítania kell a hiánypótlást.
32
A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a közös ajánlattevő (Intersec 2000 Kft.) nem nyilatkozott egyrészt a Kbt. 60. § (1) g) pontja, illetve a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontja vonatkozásában a kizáró okok fenn nem állásáról. Miután a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy olyan körben tartalmazott II. r. kérelmező ajánlata hiányosságot, mely a hiánypótlással orvosolható, így ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint hiánypótlást kellett volna alkalmaznia. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt a kérelmi elemét az I. r. kérelmezőnek, mely szerint a II. r. kérelmező nem igazolta az ajánlatkérő előírásának megfelelően azt, hogy rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működését igazoló tanúsítvánnyal vagy dokumentummal. A Döntőbizottság megvizsgálta e körben ajánlatkérő előírását és megállapította, hogy ajánlatkérő a II. résszel összefüggésben gondnoksági üzemeltetési feladatokat határozott meg, és e körben elkülönítette a takarítást, az őrzést és a biztonsági szolgálatot. A gondnoksági üzemeltetés vonatkozásában azt rögzítette az ajánlatkérő, hogy e körben takarítási feladatokat, ügyeleti takarítást, gondnoki feladatokat, továbbá ruhatári, postázási, kézbesítési, kertészeti munkákat, meghatározott segédmunkákat, szennyfogó szőnyegek tisztítását, kártevőmentesítést kell ajánlattevőnek ellátnia. A dokumentációban a 45. oldalon külön feladatként határozta meg az őrzés- és vagyonvédelmet. E körben részletezte mind a rendészet és őrdiszpécser, mind a biztonsági őrség, portaszolgálat, járőrszolgálat, illetve a vagyon- és tűzvédelmi feladatokat. Ajánlatkérő előírásából a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevőknek mind a takarítás, mind az őrzés és biztonsági szolgálat tekintetében igazolniuk kellett azt, hogy rendelkeznek e körben minősítő szervezet által kiállított tanúsítvánnyal. Hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő külön nevesítette a takarítástól az őrzés és biztonsági szolgálatot, azaz ajánlatkérő előírása szerint két elkülönülő tevékenységként kellett ajánlattevőknek az előírást kezelni. Ennek megfelelően mind a takarításra, mind az őrzés- és vagyonvédelemre vonatkozóan be kellett ajánlattevőknek csatolniuk a tanúsítványokat. A II. r. kérelmező az ajánlata 174-177. oldalán csatolta egyrészt az ISO 9001:2008, az ISO 14001:2004 és az OHSAS 18001:2007 tanúsítványokat. A tanúsítványok minden esetben többek között létesítmények teljes körű üzemeltetésére, karbantartására, továbbá facility management, kórházi higiéniás elvárásoknak megfelelő takarítás és mosodai szolgáltatásra vonatkoztak. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező a takarítás vonatkozásában igazolta, hogy rendelkezik a tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal, míg a gondnoksági üzemeltetés tekintetében előírt őrzés és biztonsági szolgálat vonatkozásában nem csatolt tanúsítványt, tekintettel arra,
33
hogy erre vonatkozóan a tanúsítvány nem tartalmazott tevékenységi kör megjelölést. A Döntőbizottság e körben is arra hivatkozik, hogy ez olyan hiánya volt a II. r. kérelmező ajánlatának, mellyel összefüggésben hiánypótlás alkalmazható, így ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint hiánypótlást kellett volna alkalmaznia. A Döntőbizottság megvizsgálta azt a kérelmi elemet is, mely szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését azzal, hogy az előzetes vitarendezési kérelmek vonatkozásában nem tájékoztatta az I. r. kérelmezőt részletesen a kérelemben megjelölt pontokkal összefüggésben álláspontjáról. A Kbt. 96/A. § (1)-(4) bekezdései alapján (1) Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum; b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: vitarendezést kérelmező). (2) A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be valamely - az ajánlatok bontását követően - történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a
34
szerződést, illetőleg - ha részajánlat tétele lehetséges volt - a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést, ha ez az időpont a 99. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötési időpontnál későbbre esik. Az előzetes vitarendezés során ajánlatkérőnek a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról kell a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatni. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezése alapján ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemben megjelölt jogsértések, illetve kifogásolás alá eső jogsértő cselekmények vonatkozásában az erre vonatkozó álláspontjáról kell tájékoztatni a kérelmet benyújtót. Ez azt jelenti a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy ajánlatkérőnek valamennyi felvetett, vélelmezett jogsértésre vonatkozóan ki kell fejteni álláspontját, arra is tekintettel, hogy az az előzetes vitarendezés célja, hogy az esetleges jogsértések még ajánlatkérőnél kerüljenek orvoslásra. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha ajánlatkérő a felvetett jogsértések vonatkozásában ajánlatkérő mindegyikre válaszol, és nem elegendő az, hogy csak annyit rögzítsen a válaszában, hogy megvizsgálta a kérelmeket és továbbra is fenntartja a döntését. A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az ajánlatkérő előzetes vitarendezésre adott válaszát és abból megállapította, hogy a kérelmekben kifogásolt elemekre ajánlatkérő nem adott választ, hanem csupán annyit rögzített, hogy megvizsgálta a kérelmet és nem találta alaposnak. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság vizsgálta azt, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megvalósított-e alapelvi sérelmet. Az I. r. kérelmező arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő döntése alkalmas arra, hogy meghatározott ajánlattevőt jogellenesen előnyben, míg másokat hátrányban részesítsen, így megsértve az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. A Döntőbizottság e körben a következőket állapította meg. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
35
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem állapított meg a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdés szerinti alapelvi jogsérelmet. A Döntőbizottság álláspontja szerint csak abban az esetben állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályaiban nem rögzített további olyan többlet tényállási elem is felmerül a jogorvoslati kérelem kapcsán, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. Jelen esetben a Kbt. tételesjogi rendelkezései biztosítják a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget, továbbá a Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ennek alapján úgy ítélte meg, hogy nem állapítható meg olyan többlettényállás, mely megalapozná az alapelvi jogsérelem kimondását. Ezt követően a Döntőbizottság a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megsértésére irányuló kérelmet vizsgálta meg és megállapította, hogy az alapos. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint nyertes ajánlattevő csak az lehet, aki érvényes és az ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján megállapítható egyrészt, hogy ajánlatkérő jogsértően nem alkalmazta a Kbt. 83. § (2) bekezdését, illetve az is megállapításra került, hogy a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen volt az ajánlati ár vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntésében a II. rész vonatkozásában olyan ajánlattevőt hirdetett nyertesként ki, aki érvénytelen ajánlatot nyújtott be, így megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét vizsgálta. E körben megállapította, hogy az I. részben nyertes ajánlattevőként, illetve a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőként kihirdetett ajánlattevők ajánlata nem volt érvénytelen a következő indokok alapján, ezért ezt a kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasította. A II. r. kérelmező azt kifogásolta a két ajánlattevő ajánlatával összefüggésben, hogy azok olyan szakembert ajánlottak meg az oktatástechnikusi tevékenység
36
ellátása körében, amellyel összefüggésben az ajánlattevők nem igazolták az egyenértékűséget az ajánlatkérő előírásai alapján. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő vonatkozó előírásait. E körben megállapította, hogy a beszerzés tárgya az I. részben az ajánlati felhívás II.1.5) pontja alapján műszaki üzemeltetési feladatok ellátása, e körben is karbantartás és javítás. Ehhez kapcsolódó alkalmassági követelményként azt határozta meg az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek rendelkezni kell 1 fő legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatástechnikussal (Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja). Ennek körében a dokumentáció részletes előírást nem tartalmazott, így ajánlattevők a kiegészítő tájékoztatásban feltették azt a kérdést, hogy mit kell érteni az oktatástechnikusi munkakörrel összefüggésben. Ajánlatkérő a 19. kérdésben azt rögzítette, hogy ehhez a munkakör betöltéséhez oktatástechnikus szakképesítéssel vagy audiovizuális szakasszisztens vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező szakember önéletrajzának és a végzettséget igazoló bizonyítvány másolatának becsatolása szükséges. A dokumentációban ajánlatkérő az I. részben rögzített feladatokkal összefüggésben azt határozta meg, hogy a műszaki üzemeltetési feladatok körében biztonságtechnikai alrendszereket, vészhangosítási alrendszert, TV-elosztó hálózati alrendszert, telemechanikai alrendszert kell többek között működtetnie. A dokumentáció 33. oldalán az 1.2.7. alpontban határozta meg az oktatástechnikai, audiovizuális feladatokat. Ennek megfelelően ajánlattevőnek ajánlatkérő meghatározott helyiségeiben hangosítást, számítógépes projektor üzemeltetését, írásvetítő, diavetítő üzemeltetését, videorendszerek és tolmácsberendezés üzemeltetését kell megvalósítania. E körben ajánlattevő feladata az oktatástechnikai és audiovizuális készülékek egyetemi oktatók számára történő kiadása, visszavétele, beállítása, hangolása és szükség esetén karbantartás, javítás, illetőleg eseti rendezvényeken ezen feladatok biztosítása. A Döntőbizottság megvizsgálta a Kraftszer Kft. ajánlatát a szakember vonatkozásában. Ebben a 76. oldalon csatolta M.Sz. szakmai önéletrajzát, mely szerint szakmai végzettsége elektronikai műszerész, betanított oktatástechnikus. Csatolta a közreműködési szándéknyilatkozatot, továbbá egy igazolást a HaveRock Bt-től, mely szerint M.Sz. 1994-1998. között a Bt. által működtetett stúdióban dolgozott, mint hangtechnikus. A 79. oldalon csatolta ajánlattevő az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kommunikáció és Unesco Multimédiapedagógiai Központjának stúdióvezetője által kiállított szakértői véleményt, mely szerint M.Sz. a beterjesztett dokumentumok alapján az oktatási intézményekben az oktatástechnikai feladatok ellátására alkalmas. Ezen túlmenően az ajánlattevő csatolta a jogorvoslati eljárásban a Pataki István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola szakvéleményét. Ez alapján az oktatástechnikusi szakképzés 2008-ig állt fenn. A képzések összehasonlítása során 3 tényezőt kell figyelembe venni, a
37
szakterületet, a szakképzés szintjét és a képzés során eltöltött szakmai órákat. Ez alapján megállapította a vélemény, hogy M.Sz. elektronikai szakterületen szakmunkás célú szakközépiskolai képzésen vett részt 4 év szakmai elméleti és gyakorlati órák alapján. Ennek megfelelően M.Sz. végzettsége alapján oktatástechnikusi munkakör betöltésére alkalmas, végzettsége egyenértékű az oktatástechnikusi végzettséggel. Az ajánlattevő hivatkozott arra és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson csatolta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról letöltött dokumentumot. Ez alapján a híradásipari technikus megjelölés alatt a szakképesítéssel rokon szakképesítések között az elektrotechnikai műszerész és az oktatástechnikus, mint rokon szakképesítések kerültek rögzítésre, tehát a két szakma egyenértékű. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő előírásának megfelelően csatolta egyrészt M.Sz. szakmai önéletrajzát, ahol feltüntetésre került a betanított oktatástechnikusi végzettség, és ezt két szakértői véleménnyel támasztotta alá, mely szerint M.Sz. alkalmas az oktatási intézményekben oktatástechnikai feladatok ellátására. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő igazolta, hogy az általa megajánlott szakember végzettsége egyenértékű az ajánlatkérő által előírt végzettséggel. Ezen indokok alapján a Döntőbizottság elutasította II. r. kérelmező ezen kérelmi elemét. A Döntőbizottság ugyanezen kérelmezői kifogás alapján megvizsgálta a Future FM Zrt. és a Future Service Kft. közös ajánlattevők ajánlatát. E körben a Döntőbizottság visszautal az előző jogorvoslati kérelemben részletezett ajánlatkérői előírásokra. Közös ajánlattevők a 209. oldalon csatolták G.T. szakmai önéletrajzát. E szerint G.T. iskolai végzettsége üzemmérnök, mérnöktanár és rendelkezik felsőfokú oktatásinformatikus végzettséggel. Az ajánlat 270. oldalán becsatolásra került G.T. főiskolai oklevele a gépész mérnöktanár szakon szerzett végzettségéről, a 271. oldalon pedig az a bizonyítvány, mely szerint G.T. felsőfokú oktatásinformatikus végzettséggel rendelkezik. Ezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő felsőfokú oktatásinformatikus végzettséget igazolt és nem oktatástechnikusi végzettséget, valamint az egyenértékűség tekintetében sem csatolt semmilyen dokumentumot, szakvéleményt vagy nyilatkozatot annak érdekében, hogy a két végzettség közötti egyenértékűséget igazolja. A Döntőbizottság e körben is arra hivatkozik, hogy ez is olyan hiány (az egyenértékűség igazolása), mely hiány pótolható, így ajánlatkérőnek e körben is az ajánlat érvényességéről szóló döntését megelőzően hiánypótlást kell alkalmaznia a Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján.
38
A Döntőbizottság vizsgálta a II. r. kérelmező azon hivatkozását, mely szerint az ajánlatkérő megsértette az ő vonatkozásában is a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság e körben részletesen kifejtette álláspontját, hogy az I. r. kérelmező ugyanezen körben előterjesztett jogorvoslati kérelme vonatkozásában azt nem kívánja megismételni, de annak fenntartása mellett megállapítja, hogy az ajánlatkérő a II. r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmével összefüggésben megsértette a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező által kifogásolt alapelvi sérelmeket szintén nem állapította meg az I. r. kérelmezőnél kifejtett indokok alapján, mivel álláspontja szerint a konkrét jogsértésekkel kapcsolatban megjelölt részletszabályok biztosítják az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. A II. r. kérelmező sem jelölt meg, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján sem állapítható meg olyan többlettényállás, mely megalapozná az alapelvi jogsérelem kimondását. A II. r. kérelmező is kérte annak vizsgálatát, mely szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését azzal, hogy a Kraftszer Kft. ajánlatát hirdette ki nyertes ajánlattevőnek. A Döntőbizottság visszautal e körben is az I. r. kérelmező ezen kérelmi elemével összefüggésben rögzített jogszabályi rendelkezésekre. Az I. rész tekintetében azonban az állapítható meg, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 91. § (1) bekezdését, mivel ajánlatkérő olyan ajánlattevő ajánlatát nyilvánította érvényessé és nyertessé, mellyel összefüggésben a Döntőbizottság nem adott helyt a II. r. kérelmező kérelmének és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényes volt. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelemének részben helyt adva a II. részben Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését, valamint a 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság egyebekben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az I. résszel összefüggésben a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján részben helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság egyebekben a Kbt. 340. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet a II. résszel összefüggésben elutasította. A reparációra tekintettel a Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását.
39
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett. A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. és II. r. kérelmező ajánlatkérőnél előzetes vitarendezés iránt nyújtott be kérelmet. A Kbt. 324. § (3) bekezdése szerint az igazgatási szolgáltatási díj mértéke (jelen esetben 900.000.-Ft) 20%-kal kevesebb, ha a Kbt. 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig a kérelmező a tudomására jutott jogsértések miatt előzetes vitarendezést kezdeményez. Az I. és II. r. kérelmezők külön-külön a jogorvoslati kérelmük benyújtásával egyidejűleg 900.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolták. Ezen indokok alapján a Döntőbizottság I. és II. r. kérelmező számára külön-külön 180.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmezők részére történő visszautalásáról rendelkezett. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2011. február 8. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
Nagy Edina
Kapja: 1. Jankovics Ügyvédi Iroda, Dr. Jankovics Kornélia ügyvéd (2014 Csobánka, Pataksor 27.) 2. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) 3. Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Loránd ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 5. Dr. Kalló Ügyvédi Iroda, Dr. Kalló János Márk ügyvéd (1136 Budapest, Raoul Wallenberg u. 9. III/2.) 6. Intersec 2000 Kft. (4241 Bocskaikert, Báthory u. 8.) 7. Future FM Zrt. (1148 Budapest, Fogarasi út 5.) 8. HÉROSZ FM Kft. (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.) 9. A.T.S. 2003 Zrt. (2241 Sülysáp, Pesti út 55.) 10. B+N Referencia Kft. (3937 Komlóska, Szkalka köz 1.) 11. STRABAG Property and Facility Services Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45. D. épület) 12. Jánosik és Társai Kft. (1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-13. BCW Irodaház) 13. Irattár
