K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.708/30/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20. B. ép. V. em..), az OMS Környezetvédelmi Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla út 37.) és a BÓLEM Építőipari Kft. (5600 Békéscsaba, Őszi u. 3., képviselőjük: DRD Ügyvédi Társulás, Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd, 1075 Budapest, Asbóth u. 22., a továbbiakban együtt: II. r. kérelmező ) és a Penta Általános Építőipari Kft. (2100 Gödöllő, Kenyérgyári u. 1/E., képviseli: Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd 1037 Budapest, Hidegkuti Nándor u. 810., a továbbiakban: III. r. kérelmező) kérelmére a Füzesgyarmat Város Önkormányzata (5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a „Füzesgyarmat Város (2/A-2/B-4-5-6-78-9-10 öbl.) szennyvíz csatornázása és szennyvíz tisztító telep bővítése” című, EU-támogatással megvalósítani tervezett Projekt kivitelezési feladatok ellátására vonatkozóan” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része ellen indult jogorvoslati eljárásban I. r. kérelmező, II. r. kérelmező és III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmeinek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. § (3) és 91. § (1) bekezdését, a Kbt. 85. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 96. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti a közbeszerzési eljárás I. része vonatkozásában az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a I. r. kérelmező részére 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint 30.000.-Ft + ÁFA
2
azaz harmincezer forint plusz ÁFA ügyvédi munkadíjat, II. r. kérelmező részére 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint III. r. kérelmező részére 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011. május 13-án feladott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 94-153850 számon 2011. május 17-én közzétett, majd 2011. július 1-én 2011/S 124-204945 számon módosított ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A beszerzés tárgyát ajánlatkérő két részre bontotta, részajánlattételre lehetőséget mindkét részben biztosított. A beszerzés részletes tárgya, teljes mennyisége az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában került rögzítésre a jelen jogorvoslati eljárással érintett 1. részben az alábbiak szerint: „1. rész: Vállalkozási szerződés a „Füzesgyarmat Város (2/A-2/B-4-5-6-7-8-9-10 öbl.) szennyvíz csatornázása” című, EU-támogatással megvalósítani tervezett Projekt kivitelezési feladatok ellátása, teljeskörű megvalósítás, és jótállás a kivitelezési szerződés megkötésétől a jótállási időszak lezárásáig. Ezen belül: 1.) A beruházási tevékenység (kivitelezéshez szükséges részlettervek elkészítése, kivitelezés) elvégzése, a kivitelezési szerződés megkötését követő első naptól a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásáig. 2.) A hibabejelentési időszakban (jótállási időszak) teljeskörű rendelkezésre állás, illetve a felmerült hibák javítása, azaz a garanciális kötelezettségek teljesítése, az időszak lezárásáig (minimum a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő 12. hónap végéig). Az irányadó mennyiségek a beruházás során: Építendő csatornahossz (tervezett): 37. 116. fm gravitációs csatorna, 3.222. fm nyomott vezeték és 2. 109. db házi bekötés, továbbá 10 db átemelő;
3
Felújítandó csatornahossz (tervezett): 788 fm és 5 db házi bekötés, továbbá 23,4 fm nyomó vezeték; Vákuumos talajvízszint süllyesztéssel érintett hossz: kb. 8 km. A projekt ütemezése a hálózatépítés során: - a rekonstrukciós öböl felújításának (ideiglenes helyreállítással), átadásátvételének, határideje: 2012.06.30. - a teljes csatornahálózat kiépítése ideiglenes helyreállítással határideje: 2012.09.30. - a teljes csatorna- hálózat kivitelezési munkáinak (végleges helyreállítással) véghatárideje, műszaki átadás-átvétel lezárásának határideje: 2013.03.30. A projekt becsült értékét ajánlatkérő az 1. részben 1.840.522.400.-Ft-ban határozta meg. A szerződés befejezésének időpontja: 2013. március 30. napja. Az ajánlati felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. Az ajánlattevő személyes státuszával kapcsolatban, a részvételi feltételek között kizáró okként került a felhívás III.2.1. pontjában előírásra a) az ajánlattevővel (közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevővel), 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt bármely alvállalkozójával vagy az erőforrást nyújtó szervezettel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott kizáró okok bármelyikének fennállása; vagy b) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő) bármely alvállalkozójával szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, vagy a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró okok bármelyikének fennállása. Igazolási módként ajánlatkérő rögzítette, hogy „az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén minden ajánlattevő külön-külön), a teljesítésben a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó és az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlatban nyilatkozni köteles arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint a 61. § (1) bek. a), b) és d) pontjainak hatálya alá, illetőleg ezek fenn nem állását köteles igazolni is az ajánlatban.”
4
A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása körében a felhívás III.2.2./B. pontja alatt ajánlatkérő az elmúlt 3 év (2008., 2009., és 2010.) teljes, és a közbeszerzés tárgyának megfelelő (szennyvízcsatorna-hálózat építésből, bővítésből, vagy felújításból származó) árbevételéről (általános forgalmi adó nélkül számított árbevétel) szóló nyilatkozat csatolását írta elő a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Ehhez kapcsolódó alkalmassági minimumkövetelmény volt, hogy az elmúlt 3 évből a teljes árbevétel elérjen összesen 2,4 milliárd forintot és legalább az egyik évben a közbeszerzés tárgyának megfelelő árbevétel elérjen nettó 900. 000. 000. forintot. Az alkalmassági követelményt a közös ajánlattevők és a 10% feletti alvállalkozók együttesen teljesíthetik. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az 1. rész vonatkozásában a felhívás III.2.3. A-B pontjai alatt a következő igazolási módok kerültek meghatározásra: A.) Az elmúlt 5 év (a hirdetmény feladását megelőző 60 hónap) legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése, mely a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja és a Kbt. 68. § (2)-(3) bekezdései szerint tartalmazza az alkalmassági feltételnek való megfeleltetéshez szükséges adatokat. B.) B1-B3: Szakemberek, illetőleg vezetők - akiket munkavállalóként, vagy egyéb jogviszony keretében, a teljesítésbe be kíván vonni - megnevezése, képzettségük, végzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetése; végzettség/ jogosultság igazolása az azt igazoló dokumentum benyújtásával, illetve képzettségük (szakmai gyakorlatuk) igazolása saját kezűleg aláírt, szakmai önéletrajz, benyújtásával. Az alkalmasság igazolására benyújtott dokumentumokból egyértelműen ki kell derülnie az alkalmassági feltételek teljesítésének. A teljesítésbe bevonásra kerülő szakemberként megjelölt szakembereknek, saját kezűleg aláírt, nyertesség esetére vonatkozó, rendelkezésreállási nyilatkozatot is kell adni (Kbt. 67. § (2) e) pont szerint). Az igazolni kért alkalmassági minimumkövetelmények a felhívás III.2.3./A-B pontjai szerint a következők voltak: A.) Az elmúlt öt év (ajánlattételi határidőt megelőző 60 hónap) során teljesített igazolt referencia (ahol a teljesítés a vizsgált időszakban, sikeres átadás-átvétellel lezárult), az alábbiak szerint: A1) Legalább 1 db, legalább nettó 1. 000. 000. 000. HUF értékű szennyvízcsatorna-hálózat építésre és/vagy bővítésre és/vagy felújításra
5
vonatkozó, támogatási szerződésből (EU és/vagy önkormányzati forrásból) is finanszírozott, építési beruházás tárgyú; A2) legalább 1 db vákuumos talajvízszint süllyesztéssel végzett minimum 5 km hosszú csatornafektetés. B.) Rendelkezik a szakembergárdájában B1) legalább 3 fő felsőfokú műszaki végzettségű szakemberrel, aki rendelkezik a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint a beszerzés tárgya szerinti munkákra vonatkozó felelős műszaki vezetői jogosultsággal (MV-VZ/A, vagy korábbi szabályozás szerint ennek megfelelő), és legalább 5 (öt) éves építési beruházások területén szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá rendelkezik B2) legalább két fő olyan felsőfokú műszaki végzettségű szakemberrel, akiknek a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerinti MV-KÉ/A, vagy korábbi szabályozás szerint ennek megfelelő érvényes felelős műszaki vezetői jogosultsága, és legalább 5 év építési beruházások területén szerzett szakmai gyakorlata van, továbbá rendelkezik B3) legalább egy fő felsőfokú mérnöki végzettségű szakemberrel, akinek legalább 5 (öt) éves építési beruházások területén szerzett szakmai gyakorlata, és a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerinti gépészeti munkákra vonatkozó felelős műszaki vezetői jogosultsága (MV-Ép/ÉG, vagy korábbi szabályozás szerint ennek megfelelő) van. A 2. részajánlati körben ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimum feltételeket és azok igazolását E-G. pontok alatt írta elő. Az alkalmasság igazolásával érintett alanyi kört ajánlatkérő akként határozta meg, hogy az A), B) pontok esetén az ajánlattevő(k), közös ajánlattevők és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) együttesen is megfelelhetnek. Rögzítette továbbá, hogy a B1)-B3), illetve a (2. részt érintő) F1)-F4) pontokban felsorolt feltételek közül egy szakemberrel, csak egy feltétel igazolható. Az ajánlati felhívás IV.2.1. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja mindkét rész vonatkozásában az összességében legelőnyösebb ajánlat volt az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont 1. Ajánlati ár (nettó) 2. Megajánlott - FIDIC feltételek szerinti hibabejelentési (Jótállási) időszak hossza (hónap).
Súlyszám 60 15
6 3. Megajánlott késedelmi kötbér mértéke (%/nap a nettó „Szerződés Elfogadott Végösszegé”-re vetítve). 4. Az előírt határidőhöz képest megajánlott előteljesítés időtartama (naptári nap). 5. Minőségterv
10 10 5
A felhívás tartalmazta, hogy a beruházás közösségi alapokból finanszírozott, a projekt kódszáma: KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0014. A felhívás VI. pontjában, a további információk között ajánlatkérő egyebek mellett a következőket írta elő: 16. pont: „Érvénytelen az ajánlat részenként külön-külön azon szakmai ajánlati elem esetében, amely elbírálási részszemponttal függ össze, és ajánlattevő nem ad, vagy hibával/hiányossággal ad szakmai ajánlatot (dokumentációban részletezve), ezen elemre vonatkozóan”. 24. pont: „ A megfelelő kivitelezési minőség biztosítása érdekében ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén legalább az egyik konzorciumi tag) rendelkezzen a beszerzés tárgyára vonatkozó (mélyépítés) ISO 9001 minőségirányítási rendszer meglétét igazoló akkreditált tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, vagy bármely EU tagállamban letelepedett szervezettől származó egyenértékű tanúsítvánnyal, vagy az ISO 9001 szabvány előírásaival egyenértékű és a projekt megvalósítása során működtetni tervezett minőségirányítási rendszer egyéb bizonyítékaival.” 28. pont: „Ahol ajánlatkérő a felhívásban, dokumentációban FIDIC terminológia szerinti fogalmakat alkalmaz, ott a FIDIC Piros Könyvben, illetve a különleges feltételekben definiált, meghatározott tartalmat kell érteni az adott megnevezéseken.” A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2011. július 18., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2011. augusztus 17., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. augusztus 29. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek I. kötete a közbeszerzési eljárás és az ajánlatok benyújtásának részletes feltételeit ismertető útmutatót, valamint kötelező iratmintákat, ún. minősítési formanyomtatványokat, továbbá jegyzékeket, II. kötete szerződéses megállapodást, valamint a FIDIC Piros Könyv szerinti szerződéses rendszer alapján általános és különös szerződéses feltételeket, III. kötete műszaki specifikációt, IV. kötete árazatlan költségvetési kiírást, V. kötete pedig tervdokumentációt tartalmazott.
7
Az I. kötet „Általános Rész” című „A” fejezetének az építési munkák összefoglaló ismertetését tartalmazó 2. pontja alapján a kivitelezési munkák részét képezi többek között az 1. rész, csatornahálózat építés esetén az üzembe helyezés előtti és üzembe helyezéskori próbák elvégzése/elvégeztetése, a csatornák öblítése, a burkolatok helyreállítása, a szükséges forgalomterelések biztosítása, valamennyi egyéb szükséges munkálat elvégzése. Ugyanezen fejezet 3. pontja tartalmazta a közös ajánlattételre vonatkozó előírásokat, e körben egyebek mellett azt, hogy „ahol a felhívás, a dokumentáció, vagy a Kbt. ajánlattevőre vonatkozó igazolási, nyilatkozattételi, vagy egyéb kötelezettséget ír elő, azt, ellenkező rendelkezés hiányában, valamennyi közös ajánlattevőnek, külön-külön, egyaránt teljesítenie kell. A közös ajánlattevők által együttesen benyújtható nyilatkozatok akkor fogadhatók el joghatályosnak, ha kiderül belőle, hogy valamennyi tagra vonatkozik és, ha ezek aláírására az ajánlat részeként benyújtandó együttműködési megállapodásban rögzített képviseleti jog szerint kerül sor. A dokumentáció I. kötet „Az ajánlatok összeállításának tartalmi és formai követelményei” című „C” fejezetének „Az ajánlat elvárt tartalma, érvényesség feltétele” című 8. pontjában, annak 8.1. pontja alatt a szakemberekkel kapcsolatos alkalmassági feltételek között ajánlatkérő közölte, hogy amennyiben ajánlattevő több részre tesz ajánlatot és ugyanazon szakemberrel kívánja alkalmasságát igazolni, elegendő egyszer csatolni az önéletrajzot és az előírt jogosultság, végzettség igazolására szolgáló dokumentumokat. Ugyanezen fejezet 8.2. pontja a szakmai ajánlatot képező jegyzékek elkészítésére vonatkozó utasításokat rögzítette. A szakmai ajánlatnak 4 db jegyzékből kellett állnia az alábbiak szerint: 1. kereskedelmi ajánlat, 2. megvalósítási ütemterv, 3. minőségterv, ezen belül: 3.1. munkaszervezet, erőforrásterv, 3.2. a fenntartható fejlődés érdekében felállítandó rendszer bemutatása, 3.3. a környezetvédelmi, mentesítési és havária terv bemutatása, 3.4. a projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok felmérése kezelésére tervezett intézkedés, 4. egyenértékűség igazolása. A tárgyi jogorvoslati eljárás által érintett 2. és 3.1. számú jegyzékekre vonatkozó utasítások a következők voltak: „2. jegyzék: Ütemterv
8
Az ajánlattevőnek a felhívás és a dokumentáció feltételi szerint a szakmai ajánlat részeként ütemtervet kell adnia (több részre történő ajánlattétel esetén, részenként külön-külön), mely szöveges bemutatással kiegészítendő. Az ütemtervet heti bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven ábrázolandó folyamatok: - egy soron, szerepeltetendők a kivitelezést megelőző tevékenységek; - a kivitelezés folyamatai körében külön-külön ábrázolandók legalább az egyes létesítmény-részek kivitelezése. Létesítmény-rész: 3/III. kötet 2.6 (1-7.) és 2.9 pontja szerinti csatorna szakaszok és a 2.9 pont szerinti átemelők; - külön sorokon kell bemutatni az üzembe helyezés előtti próbák, az üzembe helyezéskori próbák időtartamait. A szöveges részben kifejezetten ki kell fejteni a kivitelezés megkezdését megelőző tevékenységek (külön-külön) tervezett időtartamát és tervezett sorrendjét, a munkafázisok időigényét, sorrendjét, az előírt feltételek biztosítása érdekében tervezett főbb megoldásait. Az ütemterven fel kell tüntetni, továbbá az átlag napi előrehaladást. Érvénytelen az ajánlat a vonatkozó rész esetében, ha nem nyújtja be, az ajánlat műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében ütemtervet, és leírást, vagy ha az ebben foglaltak nem felelnek meg az ajánlati felhívás, és az ajánlati dokumentáció vonatkozó rendelkezéseinek. Érvénytelen az ajánlat, ha az ütemterv és a leírás együttesen sem támasztja alá, hogy a rekonstrukciós csatorna szakaszon a szennyvízelvezetés folyamatosan biztosított lesz.” „3. jegyzék: Minőségterv A szakmai ajánlat ezen pontja egy elbírálási részszemponttal függ össze, így az ezen szemponttal összefüggő szakmai ajánlatot nem lehet módosítani, kiegészíteni hiánypótlás keretében (Kbt. 83. § (1) bekezdés b) pont). 3.1. jegyzék: Munkaszervezet, erőforrás terv Az ajánlattevőnek be kell adnia (több részre történő ajánlattétel esetén, részenként külön-külön) a projektszervezet (munkaszervezet) felépítésének a tervét (grafikus bemutatás – adott esetben – maximum 5 oldal szöveges kiegészítéssel), amely megadja a résztvevő felek Megrendelő, Vállalkozó, Alvállalkozó, és Mérnök) közötti utasítási rendszert. Az ábra tartalmazza a jelen eljárás keretében kiadott dokumentumok szerint, az építési beruházás teljesítéséért, minőségbiztosításért, a vállalkozó(k), (alvállalkozók) részéről felelős főbb személyeket, valamint a projekt során teljesítendő főbb feladataikat.
9
Ajánlattevőnek erőforrás tervet kell benyújtania – adott részre vonatkozóan – amely rögzítse: - azt a mennyiségű és szakértelmű szakembert (projektvezetőtől a szakmunkásokig, segédmunkásokig), akikkel a feladat a megadott módszer és ütemezés szerint végrehajtható (humán erőforrás tervezés), illetve - a munkát végzők számát, továbbá - a beruházás során alkalmazni kívánt főbb gépeket, eszközöket, azok kapacitás adatait (gép/eszköz erőforrás terv). Érvénytelen az ajánlat, a vonatkozó rész esetében, ha ajánlattevő nem nyújtja be, ha nem ad a fentiek, illetve a vonatkozó bírálati módszertan szerinti részletezettséggel, tartalommal, az ajánlat műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében, a munkaszervezet bemutatására vonatkozó szakmai ajánlatot. Projektspecifikus az az ajánlat, amelyben a projektszervezetben nevesítetten szerepel valamennyi, az alkalmasság igazolása körében megnevezett, és a kiemelt feladatokhoz rendelt személyek (legalább a vállalkozó kulcsszemélyzete) külön-külön nevesítetten szerepelnek. Érvénytelen az ajánlat, ha nem tartalmazza a humán erőforrás tervet, vagy, ha az ebben foglaltak kifejezetten kétségessé teszik a projekt megajánlott ütemterv szerinti megvalósíthatóságát.” Ugyanezen fejezet 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlati ár megadásával kapcsolatos feltételeit. E körben többek között tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy a szerződéses ár alapja az egyösszegű ár, melynek tartalmaznia kell a munkák szerződés szerinti elvégzésének mindent figyelembe vehető teljes költségét. Ezzel összefüggésben rögzítette továbbá, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlati ár bontását jelentő tételes árazott költségvetést, azonban az egyes árajánlatok összehasonlításának az alapja az egyösszegű nettó ajánlati ár (ún. átalányár.) A dokumentáció I. kötet „Az ajánlatok felbontása” című „D” fejezetének 19. pontja tartalmazta az ajánlatok értékelésével kapcsolatos részletes feltételeket. Az 5. bírálati részszempont vonatkozásában ajánlatkérő a következő táblázatban foglalt alszempontok és módszer szerint értékelte az ajánlatokat: Minőségterv (az elbírálás) elemei 1) a feladat végrehajtásában szereplő szakemberek bemutatása 1)1. Projektszervezet 1)2. Projektszervezeten belül a
Pontkiosztás Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 5 pont Általánosan kerül bemutatásra: 2,5 pont
10 minőségbiztosítás bemutatása, ezen belül a) aki(k) biztosítja, hogy a specifikált minőségirányítási rendszer vagy a szerződés által megkövetelt tevékenységek tervezettek, kivitelezettek, szabályozottak, haladásuk figyelemmel kísért legyen; b) aki(k) felelős azért, hogy a projekt sajátos követelményeit valamennyi részleg és alvállalkozó megismerje; c) aki(k) dönt azokban a problémákban, amelyek a b) szerinti csoportok csatlakozási felületein keletkeznek; d) aki(k) átvizsgálja a belső felülvizsgálat eredményeit; e) aki(k) szabályozza a helyesbítő tevékenységeket. 2) a fenntartható fejlődés érdekében felállítandó rendszer a) a gépek, berendezések, felszerelések, eszközök, termékek kiválasztása során alkalmazni tervezett főbb módszerek b) azon főbb módszerek, amiket használni kívánnak, hogy a beruházásra vonatkozó szabályozó követelmények kielégítést nyerjenek. 3) környezetvédelmi mentesítési és havária terv bemutatása 4) a Projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok felmérése, azon belül: 4)1. a kockázatok kezelésére javasolt stratégia; 4)2. a helyesbítő és megelőző tevékenységek a nem megfelelőség megjelenésének vagy ismétlődésének elkerülése rendjében.
Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 1 pont Általánosan kerül bemutatásra: 0,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 1 pont Általánosan kerül bemutatásra: 0,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 1 pont Általánosan kerül bemutatásra: 0,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 1 pont Általánosan kerül bemutatásra: 0,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 1 pont Általánosan kerül bemutatásra: 0,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 5 pont Általánosan kerül bemutatásra: 2,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 5 pont Általánosan kerül bemutatásra: 2,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 10 pont Általánosan kerül bemutatásra: 5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 5 pont Általánosan kerül bemutatásra: 2,5 pont Projektspecifikusan kerül bemutatásra: 5 pont Általánosan kerül bemutatásra: 2,5 pont
A pontkiosztás módszereként az abszolút pontozást, majd relatív egyenes arányosítást határozta meg. Jelen jogvita az 1./2. alszemponttal függ össze. Az I. kötet mellékleteiben ún. minősítési formanyomtatványokat bocsátott ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére, melyek kitöltésével kellett ajánlattevőknek megtenniük az ajánlatkérő által előírt nyilatkozataikat a teljesítésbe bevonni, illetőleg az alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt alvállalkozókra és erőforrást nyújtó szervezetekre, a szerződéses feltételekre, az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozóan, valamint ismertetniük az
11
alkalmassági követelményekkel kapcsolatos adatokat, dokumentumokat, a bírálati részszempontok szerinti vállalásokat. A 2. számú minősítési formanyomtatvány a Kbt. 71. § szerint az alvállalkozókkal, az 5-7. számú minősítési formanyomtatvány a kizáró okokkal, a 9. számú minősítési formanyomtatvány a felhívás III.2.2./B. pontjában rögzített pénzügyi alkalmassággal, a 10. számú minősítési formanyomtatvány a referenciával, a 11. számú minősítési formanyomtatvány a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekkel kapcsolatos nyilatkozatmintákat tartalmazta. A 9. számú minősítési formanyomtatvány kitöltésével ajánlattevőknek az elmúlt 3 évre vonatkozó árbevételükre kellett nyilatkozatot tenniük. A formanyomtatvány lábjegyzetében rögzítésre került, hogy „a nyilatkozatot azon ajánlattevőnek, közös ajánlattevőnek, 10%-ot meghaladó alvállalkozónak, erőforrást nyújtó szervezetnek kell külön-külön benyújtania, amely hozzájárul az alkalmassági feltétel teljesítéséhez”. A dokumentáció további kötelező mellékleteit képezték a szakmai ajánlatot tartalmazó jegyzékekkel kapcsolatos formanyomtatványok, nyilatkozatok. Minden jegyzékhez tartozott egy nyilatkozatminta arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő által szolgáltatott jegyzékek valós adatokon alapulnak, melyek szerint teszi meg ajánlattevő az ajánlatát és teljesíti a szerződést. A 4. számú jegyzékkel kapcsolatos formanyomtatvány szerinti nyilatkozat tartalma a következő volt: „Alulírott … ……kijelentem, hogy 1. Ajánlatunkban kizárólag a tételes árazatlan költségvetésben, illetve közbeszerzési tervdokumentációban előírt anyagok, berendezések, eszközök, stb. szállítását, beépítését kívánjuk megajánlani. 2. Ajánlatunkban a tételes árazatlan költségvetésben, illetve közbeszerzési tervdokumentációban előírtak mellett – a csatolt jegyzék szerinti – az előírttól eltérő, egyenértékű, anyagok, berendezések, eszközök, stb. beépítését kívánjuk megajánlani. A kimutatást, és az egyenértékűséget igazoló dokumentumokat (termék/ek/ műszaki adatlapja/i/), jelen nyilatkozat mögé csatolva tartalmazza ajánlatunk”. A dokumentáció II. kötete a szerződéses feltételeket tartalmazta, amelynek 1. része az ajánlatkérőként és a nyertes ajánlattevőként szerződő felek által aláírandó „Szerződéses megállapodás”, 2. része a FIDIC Általános Feltételek, (a továbbiakban: ÁSZF), 3. része a FIDIC Különös Feltételek (a továbbiakban: KSZF) voltak.
12
Az ÁSZF 6.10. alcikkelye a Vállalkozó személyzetének és eszközeinek nyilvántartásáról akként rendelkezik, hogy „a Vállalkozó köteles a Mérnök részére benyújtani azon információkat, amelyek bemutatják a Helyszínen lévő személyzetének kategóriánkénti, valamint eszközeinek típusonkénti számát. Ezen részleteket a Mérnök által jóváhagyott formában minden hónapban be kell nyújtani”. Az ÁSZF 7.4. alcikkelye az üzempróbákkal kapcsolatos feltételeket tartalmazza, mely alkalmazandó minden a Szerződésben meghatározott üzempróbára, kivéve az átvétel utáni üzempróbákat. Az ÁSZF 8.3. alcikkelye rendelkezik az ütemtervről az alábbiak szerint: „A vállalkozó köteles benyújtani a Mérnök részére egy részletes megvalósítási ütemtervet a 8.1. Alcikkely (a munkák megkezdése) szerinti értesítés kézhezvételétől számított 28 napon belül. A vállalkozónak be kell nyújtania továbbá egy aktualizált ütemtervet minden alkalommal, amikor a korábbi ütemterv nem egyezik meg az előrehaladás aktuális mértékével, vagy a vállalkozó kötelezettségeivel. Minden ilyen ütemtervnek magába kell foglalnia többek között: (d) egy alátámasztó jelentést, a következő tartalommal: (i) a Vállalkozó által a Létesítmény megvalósítása során alkalmazni kívánt módszerek és több fázisok általános leírása, valamint (ii) a Vállalkozó indokolható írásos előrejelzése, amely részletezi személyzetének szakmai összetételét és az egyes munkafázisok során a Helyszínen használt eszközeinek típusát”. A szerződéses feltételek 3. részében, a KSZF Preambuluma akként rendelkezik, hogy „a jelen Különös Feltételek módosításokat és kiegészítéseket határoznak meg az Általános Feltételekhez viszonyítva. Az itt megfogalmazott kikötések, módosítások, kiegészítések megváltoztatják az Általános Feltételekben foglaltakat és különbözőség vagy ellentmondás esetén az ebben a Különös Feltételekben foglalt kikötések az irányadók”. A KSZF alkalmazásában az üzempróbákkal kapcsolatos 7.4. alcikkely az alábbi bekezdéssel egészül ki: „A szerződési feltételekben meghatározottak szerint „Átvételt megelőző üzempróbáknak” kell tekinteni: − az üzembehelyezést megelőző próbákat, melyek magukba foglalják a megfelelő ellenőrzéséket és funkcionális próbákat, amelyek megmutatják, hogy a létesítmény egyes műszaki egységei külön-külön biztonságosan üzemelnek,
13
− az üzembehelyezéskori próbákat, amelyek magukba foglalják a meghatározott üzemeltetési próbákat, és azt mutatják be, hogy a létesítmény része, illetve egésze, minden meglévő működtetési feltétel mellett képes biztonságosan és megbízhatóan üzemelni. Az előírt próbákat a Vállalkozónak a tervekben, és Műszaki előírásokban rögzített, ill. a Mérnök által jóváhagyott módon kell teljesítenie”. A KSZF alkalmazásában a megvalósítás időtartamával kapcsolatos 8.2. alcikkely a) és b) pontja törlendő és az alábbiakkal helyettesítendő: „A Vállalkozónak be kell fejezni a Létesítményt a Megvalósítás időtartamán belül, beleértve: a) az üzembehelyezést megelőző és az üzembehelyezéskori próbák teljes és sikeres teljesítését, és b) a Szerződés szerinti minden munka befejezését, ahogy az a Létesítmény, vagy a Szakasz szempontjából befejezésre kellett, hogy kerüljön a 10.1 Alcikkely [A Létesítmény és a Szakaszok átvétele] szerinti átvétel céljából. A KSZF alkalmazásában az ütemtervre vonatkozó 8.3. alcikkely első bekezdésének első mondata törlésre kerül és alábbi mondattal helyettesítendő: „A Vállalkozó, a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárás során, ajánlatában köteles benyújtani, a Megrendelő részére, az ott előírt tartalommal és részletezettséggel, egy megvalósítási ütemtervet, mely jelen Ütemterv alapjaként szolgál.” Az átvételkori próbákra vonatkozó 9. alcikkely a következőkre módosul: 9.1. „Vállalkozó kötelességei Az alcikkely kiegészítendő a következővel: Az üzembehelyezést megelőző és a üzembehelyezéskori próbákat a Vállalkozónak a tervekben, és Műszaki előírásokban rögzített, ill. a Mérnök által jóváhagyott módon kell teljesítenie.” A dokumentáció műszaki leírást tartalmazó III./1. kötete a megvalósítással kapcsolatos általános feltételeket, III./2. kötete az általános műszaki és minőségi követelményeket, III./3. kötete pedig a részletes információkat, műszaki követelményeket tartalmazta. A III./1. kötet „Vállalkozó feladatai általában” című 1.3. pontjában egyebek mellett rögzítésre került, hogy „a vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a kiváltásra kerülő, a keresztezett, vagy más módon érintett közművek üzeme, ezáltal az érintett ingatlanok ellátása a munkák közben folyamatos legyen”. A III./1. kötet „A szerződés teljesítésével kapcsolatos általános követelmények” című 2. fejezetének 2.1. alpontja ismerteti többek között a vállalkozó kulcs
14
személyzetét. Eszerint „a vállalkozó kulcsszemélyzete az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő személyekből áll, akik a különböző tervezésre és építés-kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek. Az utóbbiakat kiegészítő kulcsszemélyzetnek nevezzük, ezek körébe tartoznak feltétlenül: - Munkavédelmi Koordinátor - Tűzvédelmi felelős - Környezetvédelmi felelős - Minőségbiztosításért felelős vezető (amennyiben az ajánlati felhívásban nem került kiírásra)”. Az átadás-átvételi eljárásra és ehhez kapcsolódóan az üzempróbákra vonatkozó ajánlatkérői előírások a dokumentáció III./1., III/2. kötetei alapján a következők: A III./1. kötet 2.10.4.6. alpontja rendelkezik az üzempróbák tervezési feladatairól, mely szerint „az Üzempróbák tervében a Vállalkozónak be kell mutatni a Létesítmény: - minden gépészeti és elektromos berendezésének üzembehelyezést megelőző üzempróbáit, - a gravitációs és nyomóvezetékek próbáinak tervét, - a Létesítmény próbaüzeme alatti ellenőrző vizsgálatok és mérések tervét”. A III./1. kötet 2.12.2. „Üzempróbák” című alpontja alapján a vállalkozónak a Szerződéses Feltételek 7.4. alcikkelye szerint el kell végeznie a Létesítmény üzempróbáit, ennek keretében: - a gépészeti és villamos berendezésekre az ellenőrző, funkcionális próbákat, - a gravitációs és nyomóvezetékekre, valamint a nyomás alatti rendszerekre el kell végezni a 3/2 Kötetben előírt vizsgálatokat és próbákat. A III./2. kötet 11. pontja rögzítette a műszaki átadás-átvétel és az üzembe helyezés követelményeit, melynek 11.1. alpontjában a műszaki átadás-átvétel általános feltételeként került felsorolásra, különböző tesztelések elvégzése mellett az ipari kamerás vizsgálat. Ennek részletes feltételei a III./2. kötet az „Üzemeltetésre való átvétel, üzembe helyezés részletezése” című 11.2. alpont alatt, „Szennyvíz csatornák ipari kamerás minősítése” című 11.2.2. alpontban találhatók, melyek többek között az alábbiak: „Az ipari kamerázás – mint az egyik legfontosabb csatornaminősítő eljárás – az üzembe helyezés feltétele. Csak azok a csatornák kerülnek átvételre, melyek kamerás vizsgálatát elvégezték. Az üzemeltetésre átvett csatornákat garanciális
15
időn belül, a beruházási költség terhére újra kell kamerázni, ez a garanciális idő sikeres lezárásának feltétele. A feltárt hibák esetében a garanciális jogok érvényesítését az üzemeltető a beruházás és a műszaki ellenőr bevonásával közvetlenül gyakorolja a kivitelező felé. A hibás szakaszok kijavítása és ezen vizsgálatok költségeinek megtérítése a kivitelező kötelezettsége”. A dokumentáció III/3. kötetének 2.6. pontjában kerültek megnevezésre a rekonstrukciós és megszüntetésre kerülő csatorna szakaszok. Ennek szöveges része alapján az Árpád utcán haladó, majd a Mátyás király utcai meglévő csatornába vezető nyomóvezeték egy szakasza megszüntetésre kerül, mégpedig úgy, hogy az Árpád és Botond utca sarkán elhelyezkedő tervezett 2-6-0 jelű csatorna 5. sz. aknájába kötjük át a meglévő nyomóvezetéket. A szakaszok pontos megjelölését ajánlatkérő táblázatos formában az I. kiegészítő tájékoztatásban adta meg. A dokumentáció IV. kötete tartalmazta az árazatlan költségvetést, melynek közmű csővezetékre vonatkozó 54. főtétel/36-37. sorszámú altételei következők voltak: „KPE nyomócső szerelése gumigyűrűs toktömítéssel, idomozással földárokba szerelve”. Az árazatlan költségvetés 57. tétele: „szennyvízátemelő építése…építési, gépészeti, és villamos terv szerint, mennyiség: 10 db.” Az árazatlan költségvetés 73. tétele: „csatorna kamerás vizsgálata, vizsgálati jegyzőkönyvek készítése, mennyiség: 37.770. m.” Ajánlatkérő két részben küldte meg a kiegészítő tájékoztatásokat az ajánlattétel iránt érdeklődők részére, az I. számú kiegészítő tájékoztatásban egyebek mellett az alábbi kérdések és válaszok szerepeltek: 10. Kérdés: „Az Ajánlati dokumentáció 3. kötetének 2.6. pontjában meghatározottakon kívül hol kell még rekonstrukciós munkákat végezni?” Válasz: „Az R-1 jelű helyszínrajz tartalmazza az összes rekonstrukcióra tervezett csatornát. A Kossuth utcai csatornát a Széchenyi utcai ág becsatlakozásáig NA 300 méretben, míg a többit NA 200 kell megépíteni ároknyitásos technológiával. A helyszínrajzon feltüntetett házibekötések új bekötések, de értelemszerűen a már meglévő bekötéseket is rá kell kötni az új csatornára.
16 Tervezett (ároknyitásos technológiával épülő )rekonstrukciós létesítmények Gerinc csatorna KGPVC
Új bekötő vezeték KG PVC DN150/160
Nyomóvezeték KPE PN-10
Utcanév hossz
átmérő
mennyiség
hossz
hossz
m
DN
db
m
m
átmérő anyag DN
Kossuth
134
300
2
21,0
-
-
Kossuth
343
200
1
7,5
-
-
Jókai
58
200
2
18,5
-
-
Béke
123
200
-
-
-
-
Mátyás király
120
200
-
-
-
-
-
-
-
-
23,4
110
134 654
300 200
5
47
23,4
110
Árpád összesen
Megszüntetésre kerülő létesítmények Gerinc csatorna KGPVC
Bekötő vezeték KG PVC DN150/160
Nyomóvezeték KPE PN-10
Utcanév hossz
átmérő
mennyiség
hossz
hossz
m
DN
db
m
m
átmérő anyag DN
Mátyás király
-
-
-
-
147,5
110
Árpád
-
-
-
-
124,4
110
összesen
-
-
-
-
271,9
„ 27. Kérdés: „A tervezett nyomóvezeték anyaga KMPVC vagy KPE több helyen ellentmondásosan szerepel a kiadott dokumentációban.” Válasz: „ A nyomóvezeték anyaga: KPE,” 29. Kérdés: Ajánlati Dokumentáció 4 melléklet 2.1.2.1.2 pont a bekötő csatornákra vonatkozik: „A bekötő csatorna ipari kamerás minősítéséhez szükséges vizsgálatokat a csatorna műszaki átadás-átvételét követő fél év múlva lehet leghamarabb elkezdeni, a minősítést pedig legkésőbb a garanciális időszak vége előtt 1 hónappal be kell fejezni. A vizsgálatok költsége a beruházási költség része.” A fenti követelmény azt jelenti, hogy a műszaki átadás-átvételhez nem kell a bekötések kamerás vizsgálatát elvégezni? A lezárt műszaki átadás – átvételt követően kerül sor a végszámla benyújtására, mely egyben a projekt lezárását jelenti. A jótállási idő alatt Vállalkozónak a
17
feladata a felmerült építési hibák javítása. A kamerás vizsgálat elvégzésének költsége ebben az esetben hogyan kerül elszámolásra?” Válasz: „Az idézett részben a garanciális időszakban elvégzendő ipari kamerás minősítéshez szükséges vizsgálatokról van szó, melyek költségét ajánlati áruknak tartalmazni kell. A végszámla benyújtása után nem számolható el költség. A kivitelezés műszaki átadás-átvételéhez szükséges vizsgálatokatköztük az ipari kamerás minősítést- ettől függetlenül el kell végezni a műszaki átadás-átvétel előtt is”. 33. Kérdés: „A kiviteli terv készítés költségét melyik tételben kell szerepeltetni? Mivel az energiaellátás engedélyezési terv szinten sem áll rendelkezésre kérjük megadni azt a költség előirányzatot melyet minden ajánlattevő egységesen beállíthat ajánlatába.” Válasz: „A tervezési költségeket a költségvetésben plusz sor beszúrásával kell szerepeltetni. Az átemelők elektromos betáplálásának terveit az Áramszolgáltató készítheti. A költségkalkulációnál az átemelőkhöz legközelebbi villanyoszlopról történik az áramvételezés. Az elektromos ellátás költségeit az ajánlatnak tartalmaznia kell. Az árak minden Ajánlattevőre egységesen vonatkoznak: Mérőhely kiépítés: 280.000.-Ft, Hálózatfejlesztés: 172.800.-Ft, 1 fm vezeték: 1.500.-Ft, Tervezés: 80.000.-Ft.” A II. számú kiegészítő tájékoztatás többek között az alábbi kérdéseket és válaszokat tartalmazta: 14. Kérdés: „Kérjük annak megerősítését, hogy mindkét részre történő ajánlattétel esetén ugyanazokat a felelős műszaki vezetőket lehet megnevezni mindkét rész vonatkozásában, ha egyébként alkalmasak a feladatra.” Válasz: „Igen, megjelölhető mindkét részben ugyanaz a szakember, ha megfelel a felhívásban foglalt előírásoknak.” 26. kérdés: „ Szíveskedjenek közölni a gerincvezetékek és a bekötő vezetékek mosatásának, kamerázásának Ft/fm árát.”
18
Válasz: „A kamerázást csak a Békés Megyei Vízművek Zrt. végezheti. A feltöltés-, mosatás-, kamerázás díja jelenleg 350.-+Áfa/fm”. 27. Kérdés: „Jól értelmezzük-e, hogy a gerincvezetékeket a lefektetés után min. 3 hónap elteltével lehet első ízben, majd a garanciális időn belül újra kell kamerázni, illetve a bekötő csatorna ipari kamerás minősítését a műszaki átadásátvételt követő fél év múlva lehet leghamarabb elkezdeni?” Válasz: „Minden vezetéket 3 hónap elteltével lehet első ízben kamerázni.” 41. Kérdés: „Az Ajánlati Dokumentáció I. kötet 8.2. pontja (2. jegyzék ütemterv) szerint „a kivitelezés folyamatai körében külön-külön ábrázolandók legalább az egyes létesítmény-részek kivitelezése. Létesítmény-rész: 3/III. kötet 2.6. (1-7.) és 2.9. pontja szerinti csatorna szakaszok és a 2.9. pont szerinti átemelők”. Kérem ellenőrizze és javítsa a hivatkozást, mert a 3/III. kötet 2.6. pontja a rekonstrukcióról és a megszüntetésre kerülő szakaszokról szól, míg a 2.9. pont az adott kötetben nincs.” Válasz: „A fenti hivatkozás helyesen: létesítmény rész: 3/III. kötet 31-43 oldal.” 43. Kérdés: „Az Ajánlati Dokumentáció I. kötet 8.2. pontja szerint az ütemterven külön sorokon kell bemutatni az üzembe helyezés előtti próbák, az üzembehelyezéskori próbák időtartamait. Kérem pontosan meghatározni, hogy mit értenek üzembe helyezés előtti és üzembehelyezéskori próbákon.” Válasz: „Az ütemterven az üzembe helyezés előtti próbák időtartamait kérjük feltüntetni.” 65. Kérdés: „Kérnénk megerősíteni, hogy a 3.1. jegyzékben kizárólag a Kbt. 71. § (1) bekezdés b), illetve d) pontja szerinti alvállalkozók részéről felelős főbb személyeket kell megjelölni.” Válasz: „A hivatkozott jegyzékben a Kbt. 71. § (1) bekezdés b), illetve d) pontja szerinti alvállalkozók részéről felelős főbb személyeket kell megjelölni.” Az ajánlattételi határidőre a bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint az 1. részben következő társaságok tettek ajánlatot: I. r. Kérelmező II. r. kérelmező III. r. kérelmező INNOTERV-TRIGON közös ajánlattevők
Ajánlati ár (nettó Ft) 1.447.587.037. 1.579.422.000. 1.688.887.830. 1.514.730.000.
19 Zemplénkő Kelet-Magyarországi Építőipari Fő Vállalkozó és Bányászati Kft.
1.678.782.000.
KEVIÉP Építőipari Kft.
1.654.978.130.
A-Híd Építő Zrt.
1.655.850.000.
I. r. kérelmező 1. részajánlatának 187-193. oldalán szerepelt a 3.1. jegyzéke. Ennek projektszervezet/munkaszervezet részeként két grafikus ábrát csatolt, melynek 1. ábrája a Megrendelő, Mérnök, Vállalkozó, Alvállalkozó közötti utasítási rendszert adta meg az eljárásra irányadó FIDIC Általános és Különleges Szerződéses Feltételei beidézésének szöveges kiegészítésével, 2. ábrája pedig a kivitelező (Vállalkozó) személyzetét ismertette az alábbiak szerint: Kivitelező (önálló Fővállalkozó): SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. Feladata: az eljárás tárgyát képező létesítmények megvalósítása az Ajánlati felhívásban, a kapcsolódó dokumentációban, és különösen a szerződéses megállapodás 2.2 pontjában írtaknak megfelelően. Projekt Koordinációs Iroda projektvezető T. P. * (feladatköre azonos a jelen eljárásra irányadó FIDIC ÁSZF/KSZF-ben a Vállalkozó Képviselője kapcsán meghatározott feladatkörrel) Minőségbiztosításért felelős személy: M.A.* (felelősségi köre a projektszintű minőségirányítás/ellenőrzés Dokumentáció 3/1. kötet 2.4. pontjában foglalt előírások figyelembevételével)
az
Ajánlati
Környezetirányításért felelős személy: K.M. D. – (felelősségi köre a projektszintű környezetirányítás az AD 3/1. kötet 2.5 pontjában foglalt előírások figyelembevételével) Munka- és egészségvédelmi koordinátor/tűzvédelmi felelős É. I. * (felelősségi köre a projektszintű munkavédelmi koordináció az AD 3/1. kötet 2.6 pontjában foglalt előírások figyelembevételével). Az előzőeknek alárendelten: Vízi létesítmények megvalósításával összefüggő munkarészek megvalósítása: MV-VZ/A felelős műszaki vezető: T. P. **, P.L.**, K.T.** Az előzőeknek alárendelten:
Épületgépészeti munkarész megvalósítása: MV. Ép./EG felelős műszaki vezető: S. G.**
Közlekedési létesítmények megvalósításával összefüggő munkarészek megvalósítása: MV-KZ/A felelős műszaki vezető: B.T. **, M. P. **
20
10 % alatti alvállalkozók/az általuk teljesítendő munkarészek: kiegészítő tervek készítése (3/1. kötet 2.10.1. előírásainak megfelelően, egyéb mérnöki szolgáltatás (Reild Bau Kft./ felelős személy L. F.*), terület előkészítés (régészet, lőszermentesítés), földmunka, dúcolás, vákuumkutas talajvízszint süllyesztés, nyíltvíztartás, bontási munkák, vezetékfektetés, csőszerelés, csatornarekonstrukció, védőcső sajtolás, útépítés, úthelyreállítás, geodézia, mostatás, ipari kamerás vizsgálat, forgalomtechnika, tereprendezés, szerkezetépítési munkák, szerelőipari munkák, műtárgyépítés, műtárgyürítés, tisztítás, fertőtlenítés, közmű kiváltások, szakfelügyeletek, minőségvizsgálatok, elektromos kivitelezési munkák, szállítás, irányítástechnikai munkálatok, őrzés és vagyonvédelem,veszélyes és nem veszélyes (bontási, építési, stb.) hulladék elszállítás, elhelyezése, kezelése, úttisztítás, növénytelepítés, tereprendezés.
A 2. ábrához kapcsolt lábjegyzet: * A Fővállalkozó kulcsszemélyzete ** Az alkalmasság igazolása körében megnevezett személy.
II. r. kérelmező 1. részajánlatának 255-259. oldala tartalmazta a 2. jegyzéket, a vonalas megvalósítási ütemtervet, valamint ennek szöveges magyarázatát. A szöveges kiegészítésben egyebek mellett leírta II. r. kérelmező, hogy „egy időben 22-25 brigád dolgozik a településen. Az építő egységek személyi és tárgyi összetételét úgy határoztuk meg, hogy képesek legyenek napi 13-45 m gravitációs csatorna, ill. 15-60 m szennyvíznyomócső lefektetésére (függően az átmérőtől és a fektetési helytől). Külön brigádok fogják a végleges úthelyreállítást végezni. A közterületi átemelőket olyan komplex brigád építi, amely a kútsüllyesztést a gépészeti szerelést, villamos szerelést, irányítástechnikát is tudja végezni. /lásd. Erőforrás lista/.” II. r. kérelmező 1. részajánlatának 268. oldalán szerepelt a 3.1. jegyzékének 4 részből álló erőforrásterve. Az 1. részében a Vállalkozó kulcsszemélyzetét és ezek létszámát mutatta be. A 2. részben a csatornaépítő brigádokra és gépekre vonatkozó adatokat ismertette brigádonkénti létszám, brigádszám, gépek, gépek mennyisége szerinti bontásban. Ehhez kapcsolódóan megadta a munkafázisok időigényét, átlagos napi haladását a következők szerint: - gravitációs gerincvezeték műanyagcsőből hozzátartozó bekötésekkel: 1345 m - nyomott vezetékek: 15-60 m - végleges úthelyreállítás: 200-600 m. A napi munkaidőt 8 órában határozta meg.
21
A 3. részben az átemelő építő komplex brigádokra és gépekre vonatkozó adatok kerültek ismertetésre brigádonkénti létszám, brigádszám, gépek, gépek mennyisége szerinti bontásban. Ehhez kapcsolódóan a munkafázisok átlagos időigénye: - átemelő építési munkái /kút, akna, út, kerítés: 9 nap - átemelő gépészeti munkái 8 nap - átemelő villamos-irányítástechnika munkái 8 nap. A 4. részben a helyreállító brigádokra és gépekre vonatkozó adatok kerültek ismertetésre brigádonkénti létszám, brigádszám, gépek, gépek mennyisége szerinti bontásban. Az INNOTERV-TRIGON közös ajánlatot tevők 1. részajánlatuk 7-12. oldalán csatolták a 2. minősítési formanyomtatványt, ebben a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)d) pontja szerinti nyilatkozatot. A Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján megjelölték, hogy többek között a mérnöki szolgáltatások, szakértői feladatok tevékenységéhez vesznek igénybe 10% alatti alvállalkozót. Nyilatkoztak, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján 10% feletti alvállalkozóként kívánják bevonni a teljesítésbe a Sura 2004 Kft.-t a földmunkák, szennyvíz, csatornahálózat és csatorna műtárgyak építése tevékenységi részbe a teljesítés értékének 24%-os arányában. Nyilatkoztak továbbá, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazásában 10% alatti alvállalkozóként kívánják az alkalmassági feltételek igazolásához igénybe venni többek között az LG MÉRTAN Bt.-t. A közös ajánlatot tevők 1. részajánlatának 15. oldalán volt található „Ajánlati Nyilatkozat Függelékében” a következő teljesítési határidőket vállalták: A rekonstrukciós öböl felújításának (ideiglenes helyreállítással), átadás-átvételének, határideje
2011. november 19.
A teljes csatorna- hálózat kiépítése ideiglenes helyreállítással határideje
2012. május 9.
A teljes csatorna- hálózat kivitelezési munkáinak (végleges helyreállítással) véghatárideje, műszaki átadás-átvétel lezárásának határideje
2012. szeptember 29.
A közös ajánlatot tevők konzorciumi tagjának, a Trigon Invest Kft.-nek az 1. részajánlat 27-39. oldalán t csatolt cégkivonatának 8/1. pontja szerint a társaság létesítő okiratának kelte: 2004. augusztus 1, hatályos: 2004. szeptember 27. A 9/47. pont alapján a cég fő tevékenysége: folyadék szállítására szolgáló közmű
22
építése. A 16/1. pont szerint az átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd társaság a Somogyi és Társa Kft. A közös ajánlattevők 1. részajánlatának 53. oldalán csatolták az Innoterv Magyarország Zrt. részére kiállított érvényes MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány szerinti minőség irányítási rendszerre vonatkozó tanúsítványt, melyben tanúsított szakterületekként „fővállalkozásban közműrendszerek, hulladéklerakók megvalósítása, mélyépítés, tervezés, kivitelezés, geodéziai tevékenység, komposztáló telepek létesítése és üzemeltetése szerepeltek. A közös ajánlatot tevők és a 10% feletti alvállalkozó az 5-6. minősítési formanyomtatványok szerint nyilatkoztak a kizáró okok hatálya alá nem tartozásról. A részajánlat 120-121. oldalán a 9. minősítési formanyomtatványt, a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerint előírt pénzügyi alkalmassági – árbevételi – nyilatkozatot a konzorciumi vezető tag, az Innoterv Magyarország Zrt., valamint a 10% feletti alvállalkozója nyújtotta be. A részajánlat 122-124. oldalán került csatolásra a felhívás III.2.3./A. pontjában megkövetelt és a dokumentáció 10. minősítési formanyomtatványa szerinti referencia nyilatkozat, amely tartalmazta, hogy a referenciát a Trigon Invest Kft., konzorciumi tag bocsátja a közös ajánlattevők rendelkezésére. A referenciaigazolás tanúsága szerint a referenciamunka Fülöpszállás és Soltszentimre településeken végzett hálózat építés volt 2004. április 13-ai kezdési és 2006. augusztus 31-ei műszaki átadás-átvételi idővel. A referenciát Fülöpszállás Önkormányzata kiadmányozta. A közös ajánlattevők 1. részajánlatának 127-131. oldalán található 11. számú minősítési formanyomtatvány a felhívás III.2.3/B1-B3. pontjaiban rögzített alkalmassági feltétel alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről szóló nyilatkozatot tartalmazza, melyben többek között megjelölésre kerültek: Az Innoterv Zrt. részéről rendelkezésre bocsátott szakemberként a III.2.3/B1. alkalmassági követelmény igazolására: A szerződés teljesítésekor betöltendő munkakör: Név: Szakági építésvezető, ellátja a vízépítési felelős B. A. műszaki vezetői feladatkört.
Képzettség, jogosultság: okleveles építőmérnök, Felelős Műszaki Vezető MV-VZ/A
Az LG MÉR-TAN Bt., 10 % alatti alvállalkozó részéről rendelkezésre bocsátott szakemberként III.2.3/B1. alkalmassági követelmény igazolására:
23
A szerződés teljesítésekor betöltendő munkakör: Név: Szakági építésvezető, ellátja a vízépítési felelős G. G. műszaki vezetői feladatkört.
Képzettség, jogosultság: okleveles vízgazdálkodási üzemmérnök, Felelős Műszaki Vezető MV-VZ/A
Közös ajánlattevők a 2. részajánlatukban a felhívás III.2.3/F1. pontja alatti alkalmassági követelményének való megfelelésük igazolására azonos szakterületre az Innoterv Zrt. részéről B.A.-t, MV-VZ/A okleveles építőmérnököt, felelős műszaki vezetőt jelölték. A közös ajánlattevők 1. részajánlatuk 184-193. oldalán csatolták a 2. jegyzék vonalas megvalósítási ütemtervét, 193-196. oldalán az ezzel kapcsolatos szöveges magyarázatot. A vonalas ütemterv az egyes munkarészek előrehaladását heti bontásban ismertette, a 2011. évben a 35.- 52. hétig, 2012. évben az 1-52. hétig, a 2013. évben az 1-12. hétig. Az ütemterv tartalmazta továbbá az egyes munkák megkezdésének és befejezésének dátumát. A rekonstrukciós szakasz kivitelezése az ütemterv alapján 2011. 41. hetén kezdődik és 2012. 12. hetén fejeződik be. Az ütemterv a rekonstrukciós, valamint az új csatorna szakaszok építése tekintetében a földmunka, a vezetéképítés ideiglenes helyreállítással, valamint a végleges burkolat helyreállítás munkarészeinek előrehaladását ábrázolta. Ezen túlmenően szemléltette az átemelő szerkezetek építésének, az átadás-átvételt megelőző üzempróbáknak, valamint az átadás-átvételi eljárásnak az ütemezését. A rekonstrukciós szakaszok létesítmény részei kivitelezésének előrehaladását a vonalas ütemterv 4-20. sora szemléltetette, míg az ütemterv 21-673. sora az új létesítmény részek, csatorna szakaszok kivitelezésének előrehaladását mutatta be. A 674-684. sorokon az átemelő szerkezetek építésének ütemezése került ismertetésre, a 685. sor az üzembe helyezés előtti próbák időtartamát, végezetül a 686. sor a műszaki átadás-átvétel időtartamát ábrázolta. A vonalas ütemtervben és annak szöveges részében egyaránt a rekonstrukciós öböl felújításának időtartamaként 2011.10.14 – 2012.03.22. közötti időszak került feltüntetésre. A vonalas ütemterv a rekonstrukciós munkákon belül a Kossuth utca, Mátyás király utca, Jókai utca, valamint Mátyás utca leágazás földmunkáit, továbbá vezetéképítés ideiglenes helyreállítással, és végleges burkolat helyreállítás munkarészeit tartalmazta. A földmunkák és a vezetéképítés ideiglenes helyreállítással munkarészekre az ütemterv alapján
24
2011.10.14. és 2011.11.19. között kerül sor, míg a végleges burkolat helyreállítás 2011.02.21.-2012.03.22. közötti időszakban történik. A vonalas műszaki ütemterv 22. sora szerint a 2-6-0 számú új csatorna szakasz földmunkájára és vezetéképítésére ideiglenes helyreállítással 2011.10.152011.11.08. között kerül sor. A végleges burkolat helyreállítás 2012.02.08 – 2012.03.30. között valósul meg. A vonalas ütemterv 685. sorában feltüntetett üzembe helyezés előtti próbák időtartama: 2012.04.05.-2012.05.21., a műszaki átadás-átvételé pedig 2012.0927-2012.09.29. Az ütemterv szöveges részében rögzítésre került, hogy a földmunka, valamint vezetéképítés ideiglenes helyreállítással átlagos napi előrehaladása: 25 fm, a végleges burkolat helyreállítás átlagos napi előrehaladása: 100 fm. Az ütemterv szöveges része tartalmazza továbbá, hogy a közös ajánlattevők rekonstrukciós csatornaszakasz munkavégzése során biztosítják a szennyvíz folyamatos elvezetését. A kivitelezést nyíltárkos technológiával aknaközönként végezik. A megszüntetésre kerülő szakasz felső végétől „repülővezetékkel” mobil átemelő segítségével emeli át a szennyvizet az alsó aknába. az adott szakaszon lévő házi bekötések folyamatos üzemét is ugyanilyen módon oldja meg. A zavartalan üzem biztonsága érdekében tartalékszivattyúkat is a helyszínen tart. A bontandó csatornaszakasz felső végét a bontást megelőzően vízzáróan lezárja. A közös ajánlattevők 1. részajánlatának 199-247. oldalán került csatolásra a 3. jegyzék, melynek 1-2. pontjai általános jelleggel a minőségterv alkalmazási területét és célját ismertették. Ebben közös ajánlattevők egyebek mellett rögzítették, hogy 1.3. „Jelen projekt megvalósítás során az INNOTERV-TRIGON közös ajánlattevők vezetőjének (Innoterv Zrt.) irányítási rendszer dokumentációját kívánják adaptálni, és a Projekt utasítási rendszer (Projektirányítási rendszer) dokumentációjaként kiadni.” Továbbá rögzítették, hogy 2.4. „Tekintve, hogy a projekt dokumentációs rendszer, szabályozások, eljárások könnyebben kezelhetők egy rendszer szerint, így a Projekt utasítási rendszeren (Projektirányítási rendszeren), és ezen belül a „Minőségterv” is az INNOTERVTRIGON közös ajánlattevők által működtetett minőségirányítási rendszerére épül, amely kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeit.”
25
A 3.1. jegyzék projektszervezet/munkaszervezet részét a részajánlat 206. oldala és 207-212. oldalai tartalmazták oly módon, hogy a 206. oldalon egy folyamatábra szerepelt a Megrendelő Mérnök Vállalkozó Alvállalkozó közötti utasítási rendszerre vonatkozóan, a 212. oldalon pedig egy úgynevezett feladatmátrix került csatolásra, mely a projekt egyes résztevékenységihez rendelte hozzá a projektben résztvevő személyeket, FIDIC meghatározás alapján a Vállalkozó személyzetét, azok projektben betöltött pozíciójának, szerepének megjelölésével. A kettő közötti részek, a 207-211. oldalig szöveges magyarázatot tartalmaztak. A 206. oldalon található folyamatábra a következő információkat tartalmazta:
B.A. Felelős műszaki vezető MVVZ/A vízépítés
Megrendelő Megrendelőnek alárendelten Mérnök (a Megrendelő személyzete) Mérnöknek alárendelten (a Vállalkozó személyzete): M. Gy. Projektvezető A projektvezetőnek alárendelten: K.I. G,G. S. T. B.T. Felelős műszaki Felelős műszaki Felelős Felelős vezető vezető műszaki műszaki MV-VZ/A MV-ZA/A vezető MVvezető MVvízépítés vízépítés KÉ/A út KÉ /A szennyvízcsat. szennyvízcsat. építmények út építmények A felelős műszaki vezetőknek alárendelten szakterületek szerint: Építésvezetők, Művezetők, Csoport/brigádvezetők Szakmunkások Segédmunkások
N. Z. Felelős műszaki vezető MV-ÉpÉG gépészet
Az előzőeket meghaladóan a projektvezetővel utasítási viszonyban állóként, mellérendelt szerepkörben került feltüntetésre a Vállalkozó kiegészítő kulcsszemélyzete, úgy mint: Tervezők (Megfelelő jogosultsággal rendelkező Tervezők
Minőségbiztosításért Környezetvédelmi Munkavédelmi felelős vezető koordinátor: Koordinátor: (Minőségi mérnök) P.A. Sz. L. P.A.
Tűzvédelmi felelős: B.P.
A projektszervezeti ábra alatt megjelölésre kerültek a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerint bevont alvállalkozók részéről felelős személyek, többek között: - a Sura 2004 Kft. 10% feletti alvállalkozó részéről: R. S. G.
26
- az LG MÉR-TAN Bt., mint a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján 10% alatti alvállalkozó részéről: G. G. A 207. oldal első felében az ábrához tartozó projektirányítás szervezeti felépítésének szöveges ismertetése a következőket tartalmazta: „ A projektvezetés szakemberei, akik az építési beruházás teljesítéséért és a minőségbiztosításért felelősek: - 1 fő személyében a Vállalkozó képviselője: M.Gy. - 3 fő személyében felelős műszaki vezetőként a kivitelezésért felelős mérnökök: B. A.: felelős műszaki vezető (vízépítés, szennyvíz csatorna építése) K. I.: felelős műszaki vezető (vízépítés, szennyvíz csatorna építése) G. G.: felelős műszaki vezető (vízépítés, szennyvíz csatorna építése) - 2 fő személyében felelős műszaki vezetőként a kivitelezésért felelős mérnökök: S. T.: felelős műszaki vezető (út építmények építése) B. T.: felelős műszaki vezető (út építmények építése) - 1 fő személyében felelős műszaki vezetőként a kivitelezésért felelős mérnök: N. Z.: felelős műszaki vezető (gépészeti munkák) - 1 fő személyében Projekt szintű felelős munkavédelmi koordinátor - 8 fő személyében alvállalkozói munkavédelmi koordinátorok (munkájukat összehangolja, felügyeli, koordinálja a projekt szintű felelős munkavédelmi koordinátor) - 1 fő személyében Projekt szintű tűzvédelmi felelős - 1 fő személyében Projekt szintű környezetvédelmi felelős - 1 fő személyében Projekt szintű minőségbiztosításért (minőségirányítás/ellenőrzésért) felelős vezető - 2 fő személyében Minőségirányítási vezető(k) (közös ajánlattétel tagjainak saját irányítási rendszereinek vezetői).” A 207. oldal második felében és a 208. oldal első felében a közös ajánlatot tevők a kivitelezés szakemberigényét és gépi kapacitását ismertették a 2. jegyzék ütemtervében megjelölt munkarészek – földmunka, ideiglenes helyreállítás, végleges helyreállítás, átemelő építés – szerinti bontásban. A 208. oldal 2. felében az 1. ábrához tartozó utasítási rendszer szöveges leírása volt található a vonatkozó FIDIC Piros Könyv szerződéses rendszer kikötéseinek beidézésével. A 209. oldal első felében az ajánlatban megnevezett személyek projekt során teljesítendő feladatai kerültek felsorolásra, az ismertető ezen belül kifejezetten
27
kitért a felelős műszaki vezetők megnevezésére és feladatkörük leírására. E körben az LG MÉR-TAN Bt. részéről rendelkezésre bocsátott G. G. felelős műszaki vezető vonatkozásában a következő feladat meghatározás szerepelt: „Szakági építésvezető – MV-VZ/A: A vízépítési feladatokra vonatkozóan (szennyvízcsatorna hálózat) ellátja a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti felelős műszaki vezetői feladatkört. Utasítás jogköre kiterjed a beosztott dolgozókra és az alvállalkozókra az adott szakterületnek megfelelően. Ellátja a szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerinti esetleges egyéb vonatkozó feladatokat.” A 209. oldal második felétől a 2011. oldal lap aljáig terjedően a projekt megvalósításért felelős személyek pozícióira, feladat és felelősségi köreire vonatkozó jogszabályhelyeknek, a FIDIC ÁSZF rendelkezéseknek, valamint a dokumentáció kikötéseinek összefoglalása, beidézése volt található. Ezen szöveges ismertetésben részletezett pozíciók kerültek hozzárendelésre a tárgyi beszerzés megvalósításának feladataihoz a 212. oldalon csatolt feladatmátrixban, mely utolsó 5 sorában a következő tevékenységek és személyek szerepeltek: Feladatok, Intézkedések
Projekt vezető
Annak ellenőrzése, hogy a specifikált minőségirányítási rendszer vagy a szerződés által megkövetelt tevékenységek tervezettek, kivitelezettek, szabályozottak, haladásuk figyelemmel kísért legyen A projekt sajátos követelményeinek megismertetése valamennyi részleg és alvállalkozó részére Az előző pont szerinti csoportok csatlakozási felületein keletkezett problémák megoldása A belső felülvizsgálat eredményeinek átvizsgálása A helyesbítő tevékenységek szabályozása
X
X
Szakági felelős műszaki vezetők X
Építésveze tő
X
X
X
X
X
X
X
Minőségügyi Mérnök
Alvállalkozó munkahelyi irányítója
X
X
X
X
X
X
A közös ajánlattevők 3.1. jegyzékének erőforrásterv részét az 1. részajánlat 217/A. oldalán csatolták. Az erőforrásterv a projekt előrehaladásának heti bontásában – 2011. év 35. hetétől 2013. év 12. hetéig bezárólag – szemléltetette a humán és gépi erőforrás felhasználását folyamatábra formájában. Humán erőforrásként az erőforrásterv felsorolta a Vállalkozó 3.1. jegyzék munkaszervezet részében ismertetett személyzetét, valamint a kivitelezéshez
28
szükséges szakipari munkákat végzőket. A folyamatábra tartalmazta a heti bontású előrehaladás folyamán az egyes szakemberek igénybevételét, szakaszonkénti létszámát. A gépi erőforrásterv a személyi erőforrástervvel azonos módon számba vette a kivitelezés megvalósításához szükséges gépi eszközöket és a projekt előrehaladása szerinti folyamatábrában szemléltetette ezek felhasználását. A gépi eszközök igénybevétele a rekonstrukciós szakasz kivitelezésétől, a 41. héttől kezdődik. A közös ajánlattevők 1. részajánlatuk 248. oldalán csatolták a 4. jegyzék szerinti egyenértékűségi nyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy az ajánlatukban kizárólag a tételes árazatlan költségvetésben, illetve közbeszerzési tervdokumentációban előírt anyagok, berendezések, eszközök, stb. szállítását, beépítését kívánják megajánlani. A részajánlat 251-258. oldalain szerepelt a részletes árazott költségvetés, melynek 36-37. tételeiben „KMPVC nyomócső szerelése gumigyűrűs toktömítéssel” került beárazásra. A költségvetés 58. tétele: „szennyvízátemelő építése …üzempróbával az építési, gépészeti és villamos terv szerint, mennyiség: 10 db.”, ár: 40. 220.000.-Ft anyag és 17.000.000.-Ft munkadíj” volt. A költségvetés 73. tétele: „a csatorna ipari kamerás vizsgálata”, mennyiség: 37.770. m, , ár: 350.-Ft egységár, 13.219.500.-Ft össz munkadíj” volt. III. r. kérelmező 1. részajánlatának költségvetésében a 73. tételre 37.770. m. mennyiségben 700 forintos egységárat adott. Ajánlatkérő 2011. augusztus 4-én hiánypótlást rendelt el, majd 2011. augusztus 9-én és 22-én felvilágosítás kéréseket intézett az ajánlattevőkhöz. A 2011. augusztus 4-én kiadott felvilágosítás kérésben az INNOTERVTRIGON Közös ajánlatot tevők ajánlata vonatkozásában ajánlatkérő rámutatott, hogy a költségvetés 36-37. sorszámú tétel megnevezésében KM PVC csövet szerepeltet. Ezzel kapcsolatban kérte annak indokolását, hogy miért PVC csövet használt a költségvetés ezen tételeiben. A 2011. augusztus 22-én kiadott felvilágosítás kérésben I. r. kérelmező és az INNOTERV-TRIGON közös ajánlatot tevők ajánlatával kapcsolatban közölte, hogy egyrészt az ajánlati dokumentáció első kötetének előírása szerint a minőségtervnek tartalmaznia kell a projektszervezeten belüli minőségbiztosítás (Minőségterv) bemutatását, azon belül pedig az 1/2. bírálati alszempont a)-d)
29
pontja szerinti elemeket. Kérte, hogy I. r. kérelmező és az INNOTERVTRIGON közös ajánlatot tevők mutassanak rá arra, hogy az ajánlatukban csatolt minőségtervben az 1/2. alszempont pont a)-d) alpontja szerinti elemek hol találhatók. I. r. kérelmező válaszában mindenekelőtt rögzítette, hogy álláspontja szerint az ajánlatának 191. oldalán csatolt diagram valamennyi értékelésre kerülő elemre vonatkozóan projektspecifikusan tartalmazta a megfelelő információkat. Közölte, hogy a kért adatszolgáltatás során elsősorban a jogszabályi és az egyéb dokumentumokra – így FIDIC Piros Könyv és az ajánlati dokumentáció – való hivatkozással élt az 5 oldalas terjedelmi korlátra tekintettel. A konkrét tájékoztatását az alábbiak szerint adta meg: a) aki(k) biztosítja, hogy a specifikált minőségirányítási rendszer vagy a szerződés által megkövetelt tevékenységek tervezettek, kivitelezettek, szabályozottak, haladásuk figyelemmel kísért legyen;
b) aki(k) felelős azért, hogy a projekt sajátos követelményeit valamennyi részleg és alvállalkozó megismerje;
A projektszervezeti projektspecifikusan megnevezte személyében a projektvezetőt.
ábrában T. P.
A projektvezető feladatköre tekintetében megjelölte, hogy az azonos a FIDIC ÁSZF/KSZF-ben a Vállalkozó képviselője kapcsán rögzített feladatkörrel, melyből következik, hogy a projektvezető felel az a) pontban meghatározott feladat teljesítésért is, méghozzá az alábbi szakemberek operatív közreműködése révén: - Minőségbiztosításért felelős személy: M. A. a projektszervezeti ábra szerint, - felelős műszaki vezetők, melyek tevékenységét a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet szabályozza. I. r. kérelmező ezen részben beidézte a hivatkozott jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. A projektszervezeti ábrában projektspecifikusan megnevezte T. P. személyében a projektvezetőt. A projektvezető feladatköre tekintetében megjelölt FIDIC ÁSZF/KSZF szerinti státuszból az is következik, hogy a projektvezető a legfőbb felelőse a b) pontban meghatározott feladatnak is az alábbi szakemberek operatív közreműködése révén: - Minőségbiztosításért felelős személy: M.A. I. r. kérelmező a feladatkör leírásaként idézte a dokumentáció III. kötet
30 vonatkozó részeit. c) aki(k) dönt azokban a problémákban, amelyek a b) szerinti csoportok csatlakozási felületein keletkeznek;
d) aki(k) átvizsgálja a belső felülvizsgálat eredményeit;
A projektszervezeti projektspecifikusan megnevezte személyében a projektvezetőt.
ábrában T. P.
A projektvezető feladatköre tekintetében megjelölt FIDIC ÁSZF/KSZF szerinti státuszból az is következik, hogy a projektvezető a legfőbb felelőse a c) pontban meghatározott feladatnak is az alábbi szakemberek operatív közreműködése révén: - minőségbiztosításért felelős személy: M.A. - felelős műszaki vezetők I. r. kérelmező a feladatkör leírásaként idézte a dokumentáció III. kötet vonatkozó részeit. A projektszervezeti ábrában projektspecifikusan megnevezte T. P. személyében a projektvezetőt. A projektvezető feladatköre tekintetében megjelölt FIDIC ÁSZF/KSZF szerinti státuszból az is következik, hogy a projektvezető a legfőbb felelőse a c) pontban meghatározott feladatnak is az alábbi szakemberek operatív közreműködése révén: - minőségbiztosításért felelős személy: M.A. I. r. kérelmező a feladatkör leírásaként idézte a dokumentáció III. kötet vonatkozó részeit.
Az INNOTERV-TRIGON közös ajánlattevők 2011. augusztus 4-én kért felvilágosítás kérésre adott válaszukban rögzítették, hogy a 4. számú jegyzékkel kapcsolatos nyilatkozatuk, valamint a költségvetés 36-37. tételei ellentmondásban állnak egymással. Közölték, hogy a Kbt. 85. § (2) bekezdés a) pontja alapján semmis a 36-37. tételben megadott KMPVC cső szerepeltetése. Erre tekintettel a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján, hiánypótolást teljesítettek, melyben a 36-37. tételt az ajánlatkérő által előírt módon adták meg a KMPVC anyagot, KPE anyagra cserélték. A felolvasólapon megadott ajánlati áruk a hiánypótlással nem módosult. Az INNOTERV-TRIGON közös ajánlattevők 2011. augusztus 22-én kiadott felvilágosítás kérésre vonatkozó válaszukban rámutattak az ajánlatuk 212. oldalán szereplő feladatmátrixra, azok utolsó 5 sorára. Az ajánlatok értékelése
31
során az ebben megadott információkat kérték az 5. bírálati részszempont I/2. a)-d) alszempontjaira vonatkozó ajánlati tartalmi elemekként figyelembe venni. Az INNOTERV-TRIGON közös ajánlattevők 2011. augusztus 11-én hiánypótlást is teljesítettek, melyben a 2. jegyzék szerinti vonalas ütemtervet kiegészítették az egyes munkálatok napi előrehaladásának megadásával. A rekonstrukciós földmunkákra, valamint ideiglenes helyreállításra 20 fm/nap előrehaladási sebességet, a végső helyreállításra 100 fm/nap előrehaladási sebességet tüntettek fel. Ajánlatkérő 2011. szeptember 13-án, halasztott időpontban hirdetett eredményt. Az összegezés 4. a) pontja alapján az eljárás mindkét részben eredményes lett, 6. a) pontja alapján az 1. részre benyújtott 7 ajánlatból érvényes a III. r. kérelmező, a KEVIÉP Kft., valamint az INNOTERV-TRIGON Közös ajánlatot tevők ajánlata volt. Az összegezés 7. pontja alapján a többi 4 ajánlatot, köztük I. és II. r. kérelmező ajánlatait ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, az érvénytelenség okaként az I. és II. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját jelölte meg. Az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelenségének részletes indokait akként adta meg, hogy a Kbt. 85. §-a alapján megküldött felvilágosítás kérésre benyújtott válaszát nem fogadta el, mivel a felvilágosítás kérés 2.4. számú kérdésre adott válaszában a kért adatok hollétére nem mutatott rá, ezzel szemben 5 oldalas leírást csatolt, melyben megadta a minőségterv bírálati részszempont 1/2. alszempontjának a)-d) alpontjaiban rögzített elemeire vonatkozó információit. Ekként minőségtervét a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontjába ütközően kiegészítette. A II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét azzal indokolta, hogy az „ajánlattevő a humán erőforrás tervét nem az ajánlati dokumentáció 3.1. jegyzék szerint, a műszaki ütemterv függvényében készítette el, csak egy allokációt mutatott be”. Ezért az ajánlati dokumentáció 19.8. pontja alapján, a minőségterv részszempontjára, mint bírálati elemre nem tett a 3.1 jegyzék elvárásaira tekintettel a dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatot. Az összegezés 8. a) pontja alapján az 1. rész tekintetében nyertes az INNOTERV-TRIGON Közös ajánlatot tevők ajánlata, 8. b) pontja alapján a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlat a III.r. kérelmező ajánlata. I. r. kérelmező 2011. szeptember 15-én előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett ajánlatkérőnél az ajánlata érvénytelenségével összefüggésben,
32
kérte az összegezés módosítását az ajánlat érvényessé nyilvánítását, az értékelésbe történő bevonását. I. r. kérelmező 2011. szeptember 22-én az ajánlatkérőnél megtekintette a benyújtott ajánlatokat és a hiánypótlás, valamint felvilágosítás kérés dokumentumait. II. r. kérelmező 2011. szeptember 16-án nyújtotta be az előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlata érvényességének megállapítása és az értékelésbe történő bevonása iránt. III. r. kérelmező 2011. szeptember 14-én a nyertes ajánlatának megtekintése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az iratbetekintés javasolt időpontjaként 2011. szeptember 16-át jelölte meg. Ajánlatkérő az iratbetekintésre 2011. szeptember 19-én biztosított lehetőséget, amelyet követően 2011. szeptember 20-án előzetes vitarendezést kezdeményezett III. r. kérelmező a nyertes ajánlata érvénytelenségének megállapítása és a társasága ajánlatának nyertessé nyilvánítása iránt. III. r. kérelmező 9 kérelmi elemben fogalmazta meg kifogásait ajánlatkérő eljárásával szemben. Az előzetes vitarendezési irat 1. pontjában azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő 10% alatti alvállalkozója, az LG MÉR-TAN Bt. nem szerepel Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) által vezetett elektronikus névjegyzékben, melyre tekintettel ajánlatkérőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani a nyertes ajánlattevő ajánlatát. Az előzetes vitarendezési irat 3. pontja a nyertes ajánlattevő műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása végett csatolt referenciájával kapcsolatban tartalmazta, hogy a cégiratokban fellelhető jogutódlás ténye miatt kétséges, hogy a referenciamunkát a nyertes ajánlatevő konzorciumi tagja, a Trigon Invest Kft. teljesítette-e. Ajánlatkérő 2011. szeptember 20-án kelt válaszában az I. r. és II. r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasította, az összegezésben foglalt álláspontját I. r. és II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelensége tekintetében fenntartotta. III. r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét, annak 2., valamint 4-9. pontjában ajánlatkérő 2011. szeptember 23-án kelt válaszában elutasította, míg az 1. és 3. pontokban foglaltakkal összefüggésben felvilágosítást kért a Kbt. 85. § alapján a nyertes ajánlattevőtől. Az 1. pontban megfogalmazott vitarendezési kifogással kapcsolatban arra való hivatkozással kért felvilágosítást, hogy az ajánlatból nem állapítható meg egyértelműen, hogy az LG MÉR-TAN Bt. a szerződés teljesítése során a Kbt.
33
71. § (1) bekezdés d) pontjában felsorolt tevékenységek közül mely tevékenységekben vesz részt. A 3. pontban előterjesztett kifogás vonatkozásában ajánlatkérő felhívta a nyertes ajánlattevőt azon releváns cégiratok csatolására, melyek igazolják, hogy a Trigon Invest Kft. jogosult a referencia felhasználására. A nyertes ajánlattevő a 10% alatti alvállalkozóval kapcsolatban válaszában akként nyilatkozott, hogy az LG MÉR-TAN Bt. kizárólag a felelős műszaki vezetőként bevont G. G. révén vesz részt a teljesítésben, mely tevékenység a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint felsorolt tevékenységek közül a mérnök szolgáltatások, szakértői feladatok körébe tartozik. A nyertes ajánlattevő válaszában csatolta a jogutódlás alapdokumentumát képező, 2009. augusztus 25-én kelt, a Somogyi és Társa Kft., valamint társasága között létrejött szétválási szerződést. A szerződés 1. pontjában a felek rögzítették, hogy a Somogyi és Társa Kft. 2009. április 6. és 2009. május 20. napi taggyűlésén úgy határozott, hogy szétválik akként, hogy belőle kiválással létrejön a Somogyi és Társa Kft., valamint további vagyonrésszel történő kiválásra kerül sor a Gt. 86. § (2) bekezdés alapján, amely kivitt vagyonnal a társaságból kiváló tagok a Trigon Invest Kft.-hez csatlakoznak, míg a fennmaradó társaság, mint Hírös Mélyépítő Kft. tevékenységét tovább folytatja változatlan forma, adó és cégjegyzékszám mellett. A szerződés III. pontja rendelkezett a társaságok vagyonmegosztásáról. Az 1. pont alapján a vagyon megosztás aránya: - Fennmaradó Hírös Mélyépítő Kft.: 99,94% - Létrejövő Somogyi és Társa Kft.: 0,03% - Befogadó Trigon Invest Kft.: 0,03%. A III./2. pontban rendelkeztek a felek arról, hogy a Trigon Invest Kft., mint befogadó társaság mely referenciák felhasználására jogosult. A 2006. évi referenciák között szerepelt Fülöpszállás Község Önkormányzata részére végzett Fülöpszállás és Soltszentimre települések szennyvízcsatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének megvalósítása. I. r. kérelmező 2011. szeptember 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének az ajánlata érvénytelenségét, valamint a nyertes ajánlata érvényességét és nyertességét megállapító része ellen. Indítványozta jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint 100.000.-Ft+ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az ügyvédi
34
munkadíj igazolásaként kérelmező jogi képviselője csatolta a felek között létrejött általános ügyvédi megbízási szerződést. A jogsértő esemény megtörténtének időpontjaként 2011. szeptember 13-át, az eredményhirdetés időpontját, a kérelmező jogsértésről való tudomásszerzésének napjaként 2011. szeptember 20-át, az előzetes vitarendezésre adott válasz megküldésének napját, valamint 2011. szeptember 22-ét, az iratbetekintés időpontját jelölte meg. Megsértett jogszabályi rendelkezésekként a Kbt. 85. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. a 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését jelölte meg. A tárgyalási nyilatkozataiban, valamint a jogorvoslati tárgyalást követő beadványaiban pontosított jogorvoslati kérelme, az egyes kérelmi elemek sorrendjében az alábbiakban foglalható össze. 1. Álláspontja szerint az 5. bírálati részszempontra vonatkozó felvilágosítás kérésre adott válasza megfelel az ajánlatkérő elvárásainak, nem lépte át a Kbt. 85. § (1) –(2) bekezdéseinek korlátait. Azon túlmenően, hogy egzakt módon rámutatott arra, hogy a 3.1. jegyzékében mely adatokat kell az 5. bírálati részszempont 1.2. alszempont a)-d) elemeinek tekinteni minőségtervét nem módosította és nem is egészítette ki. A felvilágosításra adott válaszából kitűnik, hogy többlet információt az ajánlatban csatolt ábrához képest nem tartalmaz. Álláspontja az volt, hogy a minőségterve projekt specifikus módon tartalmazza az ajánlatkérő által megkövetelt információkat. Amennyiben ajánlatkérő ezzel nem ért egyet, akkor a következmények az ajánlatok értékelése, a pontozás körében lettek volna levonhatók jogszerűen és nem az érvénytelenség körében. Annak előre bocsátásával, hogy nincs indítványa a nyertes ajánlata tekintetében a Kbt. 1. § (3) bekezdés megsértésére, érdemi észrevételként kérte figyelembe venni, hogy a nyertes ajánlattevő minőségtervében a kérelmezővel azonos jogszabályhelyeket jelölt meg, projektszervezetét a kérelmezőéhez hasonló struktúrában mutatta be. E vonatkozásban arra tekintettel sem vitatta a nyertes ajánlat érvényességét, mivel ennek ténye – álláspontja szerint – éppen azt támasztja alá, – a két projektszervezeti ábra hasonlósága miatt – hogy a társaságának ajánlata is érvényes. Minderre figyelemmel – álláspontja szerint – ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. 2. Rámutatott, hogy az ajánlati felhívás III.2.3./B1. pontjában előírt műszaki alkalmassági követelménynek a nyertes ajánlattevő B.A. szakember bevonásával kíván megfelelni, mely szakembert jelölte meg a felhívás III.2.3./F1. pontjában
35
rögzített alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében is. Figyelemmel az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában meghatározott, az alanyi körre vonatkozó ajánlatkérői kikötésre – álláspontja szerint – a nyertes ajánlattevő nem volt jogosult a megfelelést ugyanazon szakemberrel az 1. és 2. részajánlatában is igazolni. Megítélése szerint az alanyi körre vonatkozó ajánlatkérői rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján nemcsak az egyes részeken belül, hanem a két rész vonatkozásában összességében tilos volt ugyanazon szakemberrel két alkalmassági feltétel igazolása. Az előzőekre tekintettel ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján jogszerűen nem állapíthatta volna meg a nyertes ajánlat érvényességét. 3. Hivatkozott a felhívás VI.3.24. pontjára, amelyben ajánlatkérő egyéb érvényességi feltételként támasztotta közös ajánlattétel esetén legalább az egyik konzorciumi tag beszerzés tárgyára vonatkozó ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel való igazolt rendelkezését. A nyertes közös ajánlatot tevők ajánlatukban a konzorciumvezető tanúsítványát csatolták. Ehhez képest ellentmondásos és álláspontja szerint érvénytelenséget is eredményez a nyertes ajánlattevő minőségtervében szereplő nyilatkozat, amely szerint a konzorciumi tagok közösen működtetnek egy minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszert. Jogi álláspontja szerint a kérdéses ellentmondás a Kbt. 85. § alapján nem feloldható, illetve e tekintetben a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontja alapján hiánypótlás nem alkalmazható, mivel a minőségirányítási tanúsítvány az 5. bírálati részszemponttal, nevezetesen a minőségtervvel függ össze. Az előzőekre tekintettel ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlattevő ajánlatát. 4. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő projektszervezet/munkaszervezet ábrájához csatolt szöveges magyarázat meghaladja a 3.1. jegyzék ezen részére vonatkozó kötelező előírásként rögzített 5 oldalas terjedelemi korlátot, melyre tekintettel a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 5. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő 3.1. jegyzéke, annak erőforrásterv részében sem felel meg a kiírás feltételeinek, mivel nem állapítható meg, hogy tartalmazza-e a rekonstrukciós csatorna szakaszokra vonatkozó gépi és humán erőforrásokat, ennélfogva nem alkalmas arra, hogy alátámassza a megvalósítási ütemterv teljesíthetőségét. Rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő 2. jegyzékének – azaz a megvalósítási ütemtervnek – a szöveges része alapján az ajánlattevő vezetéképítési, illetve ideiglenes helyreállítási munkavégzést 2011.10.14- 2011.11.19. között, végleges
36
helyreállítási munkavégzést 2012.02.21-2012.02.23. között tervez a rekonstrukciós szakaszon. Ezen információkat az erőforrástervvel összevetve – álláspontja szerint – az állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő nem számolt a rekonstrukciós szakaszok megvalósításához szükséges erőforrásokkal. Rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő az erőforrástervében a humán és gépi erőforrást a „vezetéképítéshez” rendeli. Előadta, hogy ajánlatában maga a nyertes ajánlattevő is különbséget tesz vezetéképítés és rekonstrukció között, amelyből arra lehet következtetni, hogy a „vezetéképítés”-hez rendelt erőforrások nem a rekonstrukciós szakaszra vonatkoznak. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő grafikus ütemterve kizárólag az új vezetéképítés ütemezését tartalmazza, a rekonstrukciós szakaszokét nem, így az erőforrástervet az új csatornaépítés tekintetében vetette össze a grafikus ütemtervvel. Álláspontja szerint a vezetéképítés munkákra a nyertes által gépi erőforrásként megjelölt forgó-kotrókból, illetőleg a tehergépkocsikból – a megvalósítási ütemtervben megadott időtartam alatt – az alábbi mennyiség bevonása szükséges: 42. hét (2011.10.172011.10.23.) Forgó-kotró Tehergépkocsi
18 21
43. hét (2011.10.242011.10.30.) 21 24
44. hét (2011.10.312011.11.06) 29 32
Ehhez képest a nyertes ajánlattevő ajánlatában a következő adatok szerepelnek: 42. hét (2011.10.172011.10.23.) Forgó-kotró Tehergépkocsi
16 16
43. hét (2011.10.242011.10.30.) 20 21
44. hét (2011.10.312011.11.06) 29 29
A fenti számításokból az következik, hogy – miután a nyertes ajánlattevő még az új vezetékek megépítéséhez szükséges eszközmennyiséggel sem számolt megfelelően – az ütemtervének szöveges részében közölt időtartamban ütemezett rekonstrukciós szakaszok megvalósításához szükséges erőforrásokat sem vette figyelembe az erőforrástervében. Rögzítette, hogy az előző számításai a rekonstrukciós szakaszok ideiglenes helyreállítására vonatkoznak. A végleges helyreállítás esetében is az állapítható meg, hogy a rekonstrukcióhoz a nyertes ajánlattevő nem rendelt megfelelő mennyiségű gépi erőforrást, mivel nem a megvalósítási ütemezésével összhangban állapította meg a szükséges
37
finisherek számát. A finisherek bevonásával ugyanis kizárólag 2012. 4. hetét követően számol, holott egyértelműen igazolható a grafikus ütemtervéből, hogy a 2011. év 42-52. hetében, illetőleg 2012. 1-3. hetében is tervez végleges helyreállítást. Az előzőekre figyelemmel álláspontja az, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott erőforrásterv nem támasztja alá a munkák ütemterv szerinti megvalósíthatóságát, ezért az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 6. Előadta, hogy ajánlatkérő a I./33. számú kiegészítő tájékoztatásban kötelezte ajánlattevőket arra, hogy ajánlati árukba építsék be az átemelő szerkezetek áramellátásának költségeit. Ennek ellenére – megítélése szerint – megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő költségvetéséből ez a tétel hiányzik, így nem a teljes műszaki tartalomra tette meg az ajánlatát, mely a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 7. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata arra tekintettel is érvénytelen, hogy a I./27. számú kiegészítő tájékoztatás ellenére a költségvetésében nem KPE, hanem KM PVC anyagú nyomóvezetékekre tett ajánlatot. Jogi álláspontja az, hogy ajánlatkérő a Kbt. 85. § (2) bekezdésébe ütközően hívta fel a nyertes ajánlattevőt e körben felvilágosítás megadásra és jogsértően fogadta el a nyertes ajánlattevő önkéntes hiánypótlását, mivel az ajánlatban nem volt tényadatok közötti, jogszerűen feloldható ellentmondás, valamint hiány, hiányosság sem. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő 4. számú jegyzékkel kapcsolatos – általános érvényű – nyilatkozatának ellentmondást tartalmazó tényadatként történő figyelembe vétele nem helyénvaló. A nyilatkozat, annak tartalma alapján sem releváns, mivel a megajánlott anyagok egyenértékűségére vonatkozik, mely kérdés jelen esetben műszakilag fel sem merülhet. Az előzőekre tekintettel – álláspontja szerint – a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az előzőeket meghaladóan kérte a nyertes ajánlatevő ügyfélképességi kifogásának elutasítását. Hangsúlyozta, hogy az eljárást lezáró döntést támadja, amelyhez álláspontja szerint közvetlen jogos érdeke fűződik, a szerződéskötési pozíciókkal kapcsolatos nyertes ajánlattevői érvelés pedig amiatt nem helyénvaló, mert egyrészt az összetett bírálati szempontrendszer alapján, másrészt az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárást követő döntési lehetőségei alapján nem lehet egyértelmű következtetést a szerződéskötési pozíciókra levonni.
38
II. r. kérelmező 2011. szeptember 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének az ajánlata érvénytelenségét megállapító része ellen. Indítványozta jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit jelölte meg. Indokai szerint ajánlatkérő az összegezésében rögzítettek alapján okszerűtlenül és jogszerűtlenül állapította meg az ajánlatuk 3.1. jegyzékének erőforrásterv részével kapcsolatban az érvénytelenséget. Kifejtette, hogy az erőforrástervvel összefüggésben ajánlatkérő nem támasztott formai előírásokat, ajánlattevőknek kizárólag a 3.1. jegyzékére vonatkozó elvárásoknak kellett megfelelniük. Álláspontja az, hogy a közölt tartalmi követelményeket az ajánlatának 268. oldalán csatolt erőforrásterve kielégíti. Hangsúlyozta, hogy ebben részletesen ismertette a teljesítésbe bevonni kívánt humán erőforrás személyi felépítését, az alkalmazni kívánt eszközök felsorolását azok kapacitásainak adataival, továbbá az egyes csatornaépítő, átemelő építő és helyreállító brigád tevékenységének munkaidő igényét fm-ben megadva a napi előrehaladásukat. Álláspontja szerint a műszaki ütemtervvel összhangban az ajánlatkérő által elvárt részletezettségben adta meg az erőforrástervet. A dokumentáció nem tartalmazott arra vonatkozóan kifejezett előírást, hogy a műszaki ütemtervet és az erőforrás tervet egységes rendszerbe, szerkezetbe kell az ajánlattevőknek foglalniuk. Ez a 3.1. jegyzékre vonatkozó rendelkezés nyelvtani, logikai értelmezéséből sem következik. Ajánlatkérő a megvalósítási ütemterv és az erőforrásterv összefüggése tekintetében kizárólag azt rögzítette taralmi érvénytelenségi okként, hogy ha az erőforrástervben foglaltak kétségessé teszik a projekt műszaki ütemterv szerinti megvalósíthatóságát. Ehhez képest a társasága ajánlatának érvénytelenségét olyan okra alapította, amely nem sorolható e tartalmi körbe, és amely nem volt a kiírás szerint követelmény. Nem fogadja el az összegezésben megfogalmazottakat a tekintetben sem, hogy a 3.1. jegyzéke csupán erőforrás allokációt tartalmaz. A jegyzék az erőforrás hozzárendeléssel összefüggésben utal a műszaki ütemtervben is feltüntetett egyes munkafázisok időintervallumára, időigényére, sorrendjére. Ilyen módon nem kezelhető pusztán statikus adathalmazként. A műszaki ütemtervet tartalmazó 2. és az erőforrástervet tartalmazó 3.1. jegyzékének összevetésből – megítélése szerint – kizárólag az állapítható meg, hogy a megvalósítás az általa megadott gépi és emberi erőforrás mellett biztosítható. Kérte továbbá figyelmen kívül hagyni az ajánlatkérőnek a FIDIC ÁSZF és KSZF kikötéseivel kapcsolatos érvelését. Álláspontja szerint tévesek és nem
39
megalapozottak ajánlatkérő e körben tett hivatkozásai. Egyrészt ajánlatkérő a műszaki ütemterv tekintetében eltérő szabályokat írt elő a FIDIC feltételektől, másrészt a FIDIC Piros Könyv 8.3. pontja kifejezetten a nyertes ajánlattevővel szemben támaszt a teljesítés során a műszaki ütemtervvel kapcsolatos adatszolgáltatási, aktualizálási kötelezettséget, és mint ilyen jogi relevanciával jelen esetben nem bír, a tárgyi kiírás tartalmára nézve erre alapítottan a konkrét ajánlatkérői előírásokon túlmenő egyéb következtetés nem vonható le. Minderre figyelemmel kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította ajánlatát az összegezésben rögzített okból érvénytelenné. III. r. kérelmező 2011. szeptember 30-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a nyertes ajánlata érvényességét és nyertességét megállapító része ellen. Indítványozta jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Megsértett jogszabályi rendelkezésekként a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit, a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdéseit, a Kbt. 85. § (1) bekezdését, a Kbt. 86. § (1) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) és (3) bekezdéseit, a Kbt. 96. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt alapelvi rendelkezéseit jelölte meg. Kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértően nem minősítette a nyertes ajánlattevőt a kizáró okok hatálya alá tartozónak, ajánlattételre alkalmatlannak, valamint a nyertes műszaki ajánlatot érvénytelennek, illetőleg a megajánlott ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak. Ezt meghaladóan kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem az általa javasolt időpontban biztosított lehetőséget az iratbetekintésre. A tárgyalási nyilatkozataiban, valamint a jogorvoslati tárgyalást követő beadványaiban pontosított jogorvoslati kérelme kérelmi elemenként az alábbiakban foglalható össze. 1. Álláspontja szerint ajánlatkérő annak ellenére nem zárta ki a nyertes ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja alapján, hogy 10% alatti alvállalkozója, nevezetesen az LG MÉR-TAN Bt. nem szerepel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § (7) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (a továbbiakban: MKIK) által a vállalkozói kivitelező tevékenységet végzőkről vezetett elektronikus névjegyzékben. Tényállításának alátámasztására közjegyzői okiratot is csatolt, melynek tanúsága szerint az MKIK honlapján az „On-Line Építőipari Kivitelezői Nyilvántartás”
40
menüpont alatt az elektronikus kereső rendszer alkalmazásával a vállalkozásról nem lelhető fel adat. Vitatta a nyertes ajánlattevő állítását, miszerint a vonatkozó jogszabályok, így az Étv., valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet releváns rendelkezései a felelős műszaki vezető számára nem teszik kötelezővé a névjegyzékbe vételt. Azzal érvelt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az LG MÉR-TAN Bt. nemcsak felelős műszaki vezetőként, hanem szakági építésvezetőként is feltüntetésre került, amelyből – álláspontja szerint – egyértelmű következtetés vonható le arra nézve, hogy az alvállalkozó a teljesítés során a kivitelezésben vesz részt, mint felelős műszaki vezető és szakági építésvezető. Hivatkozott a nyertes ajánlat 128., 206., 207. és 209. oldalaira, melyekből kiemelte, hogy a projektszervezeti ábrában a felelős műszaki vezető, valamint a szakági építésvezető tisztségek egymástól elkülönülve, hierarchikus rendszerben és irányítási rendben állnak, illetőleg a „Feladatok, intézkedések” mátrix-ban, szintén külön kerültek feltüntetésre. Az is megállapítható a nyertes ajánlatából, hogy az építésvezetőt a konkrét fizikai munkát végzőkkel (szakmunkás, segédmunkás) azonos halmazban szerepeltette, mely szintén azt támasztja alá, hogy a 10% alatti alvállalkozója bejegyzésre köteles vállalkozói kivitelezőnek minősül. Hivatkozott az Étv. 2. § 36. pontjára, a 39. § (1), (3)-(5) és (7) bekezdéseire, valamint a 38/A. §-ára, továbbá a 191/2009. (IX. 15.) 1. § (1) bekezdésére, 2. § k) pontjára, 12-14. §-aira. Az idézett rendelkezések összevetése alapján – megítélése szerint – az MKIK névjegyzékébe való bejegyzés szempontjából kivitelezési tevékenységként kell tekinteni az LG MÉR-TAN Bt. által a közbeszerzés tárgyának teljesítése során végzett tevékenységeket, így a felelős műszaki vezetői és a szakági építésvezetői tevékenységet is. Álláspontja szerint a jogszabályok egységes folyamatként kezelik a kivitelezést, attól sem a felelős műszaki vezető, sem a szakági építésvezető felelősségi köreit és feladatait nem különítik el. Mindkét tevékenység ilyen módon kivitelezési tevékenységnek minősül, a kivitelezési tevékenység végzésére jogosult vállalkozások számára pedig a kamarai névjegyzékbevétel kötelező. Rámutatott, hogy az LG MÉR-TAN Bt. cégkivonatának tanúsága szerint a társaság tevékenységei között több építési tevékenység is szerepel, úgy, mint például lakó- és nem lakó épület építése, út, autópálya építése, híd, alagút építése. Ezen tényadatok is azt támasztják alá, hogy az LG MÉR-TAN Bt.-nek szerepelnie kell az MKIK névjegyzékében. III. r. kérelmező érvelését támasztja alá továbbá – álláspontja szerint – a nyertes ajánlattevő által hivatkozott D.619/2011. számú döntőbizottsági határozat is.
41
Az eseti döntés indokolása összhangban van azon kérelmezői értelmezéssel, miszerint építőipari kivitelezői tevékenységnek az Étv. 39. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységek, valamint az építési tevékenységekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek egyaránt minősülnek. Minderre tekintettel III. r. kérelmező álláspontja az, hogy a kizáró ok fennállása miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenség megállapításának lett volna a nyertes ajánlattevővel szemben jogszerűen helye. 2. Az előzőekkel összefüggésben kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő az előzetes vitarendezést követően jogsértően adott ki felvilágosítás kérést az 1. kérelmi elemben megjelölt alvállalkozó teljesítésbe való bevonásának minőségével kapcsolatban, mivel nem álltak fenn a Kbt. 85. § alkalmazásának ténybeli alapjai. Az LG MÉR-TAN Bt. alvállalkozói státusza – megítélése szerint – a nyertes ajánlatból egyértelműen megállapítható, kétségtelen, hogy az alvállalkozó felelős műszaki vezetői és építésvezetői minőségben is teljesíteni kíván. Nem volt e körben – álláspontja szerint – az ajánlatban ellentmondásos nyilatkozat. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a nyertes ajánlattevő válaszában kizárólag a felelős műszaki vezetői tisztséget jelölte meg. III. r. kérelmezői az előzőekre figyelemmel a Kbt. 85. § megsértésének megállapítását indítványozta. 3. Előadta, hogy ajánlatkérő jogsértően nem alkalmazott hiánypótlást – és nyilvánította a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényessé – amiatt, hogy a nyertes közös ajánlattevők közül csak az egyik tag, nevezetesen a konzorciumvezető csatolta a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírt árbevételre vonatkozó nyilatkozatot. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben nem a nyertes ajánlattevő alkalmasságát vitatja, hanem azt sérelmezi, hogy a formai hiányban szenvedő nyertes ajánlattal szemben ajánlatkérő nem rendelt el hiánypótlást, ennek elmulasztásával jogsértően mondta ki az ajánlat érvényességét. Az előzőekre tekintettel a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdései megsértésének megállapítását indítványozta. 4. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolásaként benyújtott referenciáját ajánlatkérő nem fogadhatta volna el jogszerűen, méghozzá arra tekintettel, hogy a nyertes konzorciumi tagjának, a Trigon Invest Kft.-nek a cégirataiból megállapítható, hogy a referencia alapját képező beruházást ténylegesen nem a társaság maga teljesítette, az csak jogutódlás folytán, formális átruházási jogtechnikai aktus
42
révén került a birtokába. A referenciának ekként kizárólag jogi és nem tényleges tulajdonosa a nyertes ajánlattevő. A referenciával kapcsolatos cégjogi jogutódlás tényét és annak cégjogi jogszerűségét III. r. kérelmező nem vitatta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelen esetben a Kbt. alkalmassággal kapcsolatos jogintézményének garanciális jellegéből kell kiindulni, amely értelmét veszítené, kiüresedne, ha a referencia felhasználhatósága valódi mögöttes teljesítés hiányában pusztán formális cégjogi jogutódlás folytán elfogadható lenne. A formális jogutódlás ténye vonatkozásában kifejtette, hogy a cégadatok és a referenciával igazolni kívánt teljesítés dátuma alapján az állapítható meg, hogy a kérdéses referenciamunkát a Somogyi és Társa Kft. végezte el 2004. április 13. és 2006. augusztus 31. között. A Trigon Invest Kft. a teljesítés időszakában, 2004. szeptember 27-én kezdte meg működését, mint önálló, elkülönült jogalany. Erre tekintettel kijelenthető, hogy a referencia projektet ténylegesen nem a Trigon Invest Kft. valósította meg. Rámutatott a szétválási szerződés vagyonmegosztási rendelkezésének 1. pontjára, kiemelte, hogy a Trigon Invest Kft. a Somogyi és Társa Kft.-nek mindösszesen 0,03% -os arányú jogutódja és nem teljeskörű jogutódja. E körülmény lényeges annak alátámasztása tekintetében, hogy a referencia átvétele kizárólag a cégek közötti jogtechnikai egyezkedés eredménye, melyben a referencia felhasználására vonatkozó jogosultságot nem a tényleges teljesítésre alapítottan döntötték el. Jogi álláspontja szerint mind a Kbt. tételes és alapelvi rendelkezéseiből, mind az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK Irányelv 48. cikkéből az következik, hogy csak azok az építési beruházások szolgálhatnak az alkalmasság igazolására, amelyet maga a gazdasági szereplő valósított meg, végzett el. Jelen esetben ez nem áll fenn, így ajánlatkérő a Kbt. alapelveire figyelemmel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. 5. I. r. kérelmező álláspontjával azonos indokok alapján kérte annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 85. § jogsértő alkalmazásával nyilvánította ajánlatkérő érvényessé, mivel a nyertes társaságok költségvetésükben KPE anyagú nyomóvezeték helyett KMPVC anyagú nyomóvezetéket ajánlottak meg. Műszaki álláspontja az, hogy egyenértékűségről a két különböző anyag tekintetében nem lehet szó. Jogi szempontból kifejtette, hogy a Kbt. 85. § alkalmazásának ténybeli feltételei nem álltak fenn, mivel nem volt az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés, vagy olyan ellentmondás, amely a Kbt. 85. § (2) bekezdésében foglaltak alapján feloldható. Nem minősíthető konkrét tényadatok közötti ellentmondásnak az általános megfelelőségi nyilatkozat ellenére a
43
költségvetésben nem az ajánlatkérő által előírt termékre vonatkozó ajánlattétel. E körben önkéntes hiánypótlással történő ajánlatmódosítás sem fogadható el, ellenkező esetben sérülnek a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályai. Érvelése – álláspontja szerint – megfelel a hatályos joggyakorlatnak. Minderre tekintettel III. r. kérelmező a nyertes ajánlattal szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített érvénytelenségi ok fennállása miatt indítványozta jogsértés megállapítását. 6. III. r. kérelmező ezen kérelmi elemében a nyertes ajánlattevő által csatolt 3.1. jegyzék grafikus projektszervezet ábra részének megfelelőségét vitatta amiatt, hogy – álláspontja szerint – abban nem kerültek teljes körűen a projektben résztvevő személyek, így a Sura 2004. Kft., mint a nyertes ajánlattevő 10% feletti alvállalkozója, valamint az erőforrástervben feltüntetett 8 fő alvállalkozói munkavédelmi koordinátor és 2 fő minőségirányítási vezető megjelölésre. Rámutatott, hogy a 3.1. jegyzék grafikus munkaszervezeti ábrájának kötelező tartalmi elemét képező utasítási rendszernek magában kellett foglalnia a megrendelő, a mérnök, a vállalkozó és az alvállalkozó közötti utasítási rend ismertetését. Ebben az utasítási rendben – megítélése szerint – jogsértően nem nevesítette a nyertes ajánlattevő a nevezett 10% feletti alvállalkozót, valamint a koordinátorokat és a minőségirányítási vezetőket. Ajánlatkérő azt is előírta továbbá, hogy a projektszervezeti ábrának tartalmaznia kell a kulcsszemélyeket, azaz a projekt megvalósításáért felelős főbb személyeket, méghozzá –álláspontja szerint – külön az ajánlattevő és külön az alvállalkozók vonatkozásában. Megállapítható, hogy a nevezett 10% feletti alvállalkozónak a projekt előrehaladásáért felelős kulcsszemélyzete nincs feltüntetve a nyertes ajánlattevő 3.1. jegyzékében. Az előzőekre figyelemmel III. r. kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 7. III. r. kérelmező a nyertes ajánlattevő 2. jegyzéke vonatkozásában sérelmezte, hogy a rekonstrukciós csatorna szakaszon a szennyvízelvezetés folyamatos biztosítottsága nem megállapítható. Indokait arra alapította, hogy a műszaki ütemterv nem tartalmazza teljes terjedelemben a rekonstrukciós és megszüntetési munkákat, így a Béke és az Árpád utca vonatkozásában a rekonstrukciós létesítményeket, a megszüntetésre kerülő létesítményeket (Mátyás Király utca - Árpád utca), az Árpád utcai nyomóvezeték megszüntetését, valamint az ároknyitásos technológiával épülő új szakaszának kivitelezését.
44
Ezen munkarészek bemutatása hiányában nem vizsgálható az ajánlatkérő által támasztott azon követelmény, miszerint a rekonstrukciós csatorna szakaszon a szennyvízelvezetés folyamatosan biztosított lesz. Továbbá előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 3/III. kötetének 2.6 fejezetében leírtak szerint a fent említett nyomóvezetéket a szintén új építésű 2-6-0 jelű csatorna 5. sz. aknájába (0+289 szelvény) kell kötni, mely folyásszelvényig a nyertes ajánlatában feltüntetett 25 fm/nap átlagos napi előrehaladást figyelembe véve leghamarabb 2011.10.29-ére épülhet meg. A beadott 2. jegyzék alapján nem állapítható meg, hogy amikorra elkészül a rekonstrukcióval, megépül-e a befogadó, és a szennyvízelvezetés folyamatosan biztosított lesz-e, továbbá, hogy a vállalt 2011.11.19-i határidő tartható-e a rekonstrukciós öböl felújításának átadás-átvétele tekintetében, hiszen a Béke és Árpád utcai ároknyitásos technológiával épülő rekonstrukciós létesítményeket nem mutatta be a nyertes ajánlattevő. Erre tekintettel – álláspontja szerint – a nyertes ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 8. Előadta, hogy kötelező ajánlatkérői előírás ellenére a nyertes ajánlattevő 2. jegyzék alatt csatolt megvalósítási ütemtervében nem vette figyelembe az átadás-átvételi eljárást megelőző üzempróbák során az ipari kamerázásra vonatkozó 3 hónapos tesztelési időt, mely hiba az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Hivatkozott a dokumentáció II. kötetének 7.4. pontjára, a III/1. kötetének a 2.12. pontjára, III/2. kötetének a 11. pontjára, I./29. számú kiegészítő tájékoztatásra, a II./27. számú kiegészítő tájékoztatásra, valamint a II./43. számú kiegészítő tájékoztatásra. Ezen előírásokból egyértelműen kiolvasható, hogy az átadás-átvételi eljárást megelőző üzempróbának tartalmaznia kell az ipari kamerás vizsgálatot, melynek legalább 3 hónapos időtartamát a nyertes ajánlattevő nem építette be a műszaki ütemtervébe. Az előzőekre figyelemmel a nyertes ajánlat – megítélése szerint – a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 9. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő költségvetésében szereplő 73. tételre adott ár összege – ajánlatkérő II./26. számú kiegészítő tájékoztatására figyelemmel – arra utal, hogy a nyertes csak egy ipari kamerás tesztelésre adott árajánlatot, holott a kiírás tartalma alapján két ipari kamerás vizsgálatot kell az ajánlattevőnek elvégeznie, egyet az átadás-átvételi eljárást megelőző üzempróbája, egyet pedig az átadás-átvételi eljárás üzempróbája során.
45
A nyertes ajánlata e vonatkozásban nem egyértelmű, így ajánlatkérőnek az érvényesség megállapítása előtt a Kbt. 85. § alkalmazásával felvilágosítás kérési kötelezettsége lett volna. Az előzőekre figyelemmel a Kbt. 85. § (1) és a Kbt. 81. § (1) bekezdése megsértésének megállapítását indítványozta. 10. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon nem hívta fel a Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján a nyertes ajánlattevőt az ajánlati árának indokolására. Rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő költségvetésének a kézi erővel történő közmű feltárásra vonatkozó 13. tétele 200 forintos egységárban került beárazásra, amely – megítélése szerint – a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető, az adott egységár mellett a munka nem teljesíthető. Hivatkozott továbbá arra, hogy az általa megajánlott ellenszolgáltatás és a nyertes vállalási ára között több, mint 174 millió forint különbség van, mely önmagában megalapozza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként történő minősítést és az indokoláskérés kiadását. Az előzőekre figyelemmel III. r. kérelmező álláspontja az, hogy ajánlatkérő az indokoláskérés elmulasztásával megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését. 11. Rámutatott, hogy 2011. szeptember 14-én írásban iratbetekintési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, melyben 2011. szeptember 16-át javasolta iratbetekintési időpontként. Ajánlatkérő ehhez képest csak 2011. szeptember 19-én biztosított erre számára lehetőséget, mellyel megsértette a Kbt. 96. § (3) bekezdését. Álláspontja szerint a Kbt. kógens 96. § (3) bekezdés alapján ajánlatkérőnek kötelessége az ajánlattevő által javasolt időpontban biztosítania az iratbetekintést, a törvény nem ad számára kimentésre lehetőséget. Az előzőekre figyelemmel III. r. kérelmező álláspontja az, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező vonatkozásában D.708/2011. számon, a II. r. kérelmező vonatkozásában D.712/2011. számon, a III. r. kérelmező vonatkozásában D.717/2011. számon megindított jogorvoslati eljárásokat D.708/2011. szám alatt egyesítette. Ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson előadott érdemi ellenkérelmében mindhárom kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte azok alaptalanságára hivatkozva. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmére vonatkozó nyilatkozatai a kérelmi elemek sorrendben a következők:
46
1. Hangsúlyozta, hogy a 3.1. jegyzékre vonatkozó előírásaiban egyrészt érvényességi feltételként támasztotta a projekt munkaszervezetének grafikus bemutatását az utasítási rendszer ismertetésével, másrészt ettől elkülönülten az 5. bírálati részszempont keretében minimum érvényességi feltételként követelte meg a projektszervezeten belüli minőségirányítási struktúra leírását az általa megadott alszempontok alapján. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi szervezeti struktúra I. r. kérelmező ajánlatában, a 3.1. jegyzékében nem volt beazonosítható kért a Kbt. 85. § alapján felvilágosítást. I. r. kérelmező a felvilágosítás kérésre adott válaszában adta meg teljes egészében az 5. bírálati részszempontra vonatkozó ajánlatának tartalmi elemeit, ennélfogva a Kbt. 85. § (2) bekezdésének korlátaira figyelemmel jogszerűen döntött az ajánlat érvénytelenségéről. 2. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás egyértelműen, részenként megfogalmazta a teljesítésbe bevonandó szakemberekkel kapcsolatos feltételeket. A felhívásban az is rögzítésre került, hogy ugyanazon szakember több területre nem jelölhető, ugyanakkor a kitétel egyes részajánlatok vonatkozásában volt értelmezhető. Több részajánlat benyújtása esetén ajánlatkérő nem zárta ki az azonos szakemberrel történő megfelelést. Ezen okból kifolyólag jogszerűen nyilvánította érvényessé a nyertes ajánlatát. 3. Közölte, hogy a felhívás VI.3.24. pontjában rögzített egyéb érvényességi feltétel az volt, hogy közös ajánlattétel esetén legalább az egyik konzorciumi tag rendelkezzen ISO 9001 szabvány szerinti, vagy azzal egyenértékű minőségirányítási rendszerrel, melynek igazolási módjaként tanúsítvány, vagy egyéb bizonyíték csatolását írta elő. Nyertes ajánlattevő ezen feltételnek a konzorciumvezető társaság tanúsítványa csatolásával eleget tett. A 3.1. jegyzékben az I. r. kérelmező által hivatkozott nyertes ajánlattevői nyilatkozat a megfelelés megítélésében nem bír relevanciával. A minőségtervet más szempontok alapján értékelte, melyek között a tanúsítvány címzetti körét és tartalmát nem vizsgálta. A jogorvoslati kérelem erre tekintettel – álláspontja szerint – alaptalan. 4. A nyertes ajánlat vizsgálata során tényként állapította meg, hogy az ajánlattevő 3.1. jegyzékének szöveges munkaszervezeti leírás része nem lépte túl az 5 oldalas terjedelmi korlátot, melyre tekintettel a jogorvoslati kérelem e körben – álláspontja szerint – alaptalan. 5. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő 3.1. jegyzék szerinti erőforrásterve összhangban van a 2. jegyzék szerinti műszaki ütemtervével, abból a rekonstrukciós szakaszok megvalósítása is alátámasztott, I. r. kérelmező érvelése ténybelileg és jogilag sem helytálló.
47
6. Közölte, hogy az átemelők áramellátási költségét az 58. tételsoron kellett az ajánlattevőknek feltüntetniük. E tekintetben az I. r. kérelmező által hivatkozott I./33. számú kiegészítő tájékoztatás kizárólag az áramszolgáltató által megállapított aktuális díjakra vonatkozóan tartalmazott tájékoztató jellegű információt, ugyanakkor azt nem írta elő, hogy az átemelő szerkezetek esetében külön soron kell azt költségelni. Ennek megfelelően nyújtotta be a nyertes ajánlattevő és az I. r. kérelmező is az ajánlatát, melyre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen része is megalapozatlan. 7. Álláspontja szerint nem volt jogsértő a nyertes ajánlattevő költségvetésében szereplő nyomóvezetékek anyagára vonatkozó Kbt. 85. § szerinti felvilágosítás kérés, továbbá a válasz alapján a helyes adattartalom, valamint az önkéntes hiánypótlás elfogadása sem. Megítélése szerint a Kbt. 85. § lehetővé teszi jelen tényállás keretei között a 4. jegyzékre adott nyilatkozat tartalma és a költségvetés ezzel ellentétes adata közötti ellentmondás feloldását. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme vonatkozásában előadta, hogy okszerűen és jogszerűen állapította meg a 3.1. jegyzék erőforrásterv részének a nem megfelelőségét, melyre tekintettel jogszerűen vonta le az érvénytelenség következményét. Álláspontja szerint a hivatkozott jegyzékkel kapcsolatos előírásaiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2. jegyzék szerinti megvalósítási ütemtervvel összhangban, annak megfelelően kell a 3.1. jegyzék humán, illetve a gépi erőforrás tervét elkészíteni, amely egyben azt is jelenti, hogy konkrétan a műszaki ütemterv egyes szakaszaihoz kell hozzárendelni az erőforrásokat. Az erőforrásterv lényegében a megvalósítási terv realitását hivatott alátámasztani az ajánlattevő által megadott személyi, illetve tárgyi feltételek függvényében. II. r. kérelmező 3.1. jegyzékének erőforrás terv része e vizsgálat elvégzésére nem volt alkalmas, mivel az csupán az ajánlattevő erőforrás szükségletének számbavételét tartalmazza. Álláspontja szerint magából az erőforrásterv fogalmából is levezethető az erőforrások igénybevételének, időben és térben történő felhasználásának folyamatábra szerű bemutatási kötelezettsége. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tárgyi projekt a FIDIC Piros Könyv szerződéses rendszerében valósul meg. Hivatkozott a FIDIC ÁSZF 8.3. pontjára, mellyel összhangban áll az ajánlati dokumentáció 3.1. pont alatti jegyzékkel kapcsolatos előírása. A feltételek összevetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy az erőforrástervet az ütemterv függvényében kellett elkészíteni, így jogszerűen vonta le az érvénytelenségi következményt a II. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában.
48
III. r. kérelmező következők:
kérelmi elemeire vonatkozó nyilatkozatai sorrendben a
1-2. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a felelős műszaki vezetői tevékenység nem MKIK bejegyzés köteles, ennélfogva a nyertes alvállalkozójával szemben nem állt fenn a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok. Az előzetes vitarendezés folyamatában a Kbt. 85. § szerinti felvilágosítás kérés kiadása sem volt jogsértő, mivel az ajánlatból nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a nevezett alvállalkozó végez-e konkrét építési, kivitelezési tevékenységet. Álláspontja szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység nem sorolható ebbe a kategóriába. 3. Álláspontja szerint a csatolt konzorciumi szerződésből megállapítható, hogy az Innoterv Kft. jogosult a közös ajánlatot tevők képviseletére. A kiírás tartalmából nem vonható le olyan következtetés, hogy az árbevételi nyilatkozatot mindkét társaságnak be kellett volna nyújtania, már csak azért sem mert a vonatkozó pénzügyi alkalmassági követelmény esetében lehetőség volt együttes megfelelésre. 4. Álláspontja szerint az előzetes vitarendezési eljárás során becsatolt cégiratok egyértelműen igazolják azt, hogy a referencia tulajdonosa a nyertes közös ajánlattevők konzorciumi tagja, ennélfogva kizárólag annak elfogadásáról volt jogosult dönteni. 5. A nyertes költségvetésében szereplő KMPVC anyagú nyomóvezetékekkel kapcsolatban az I. r. kérelmező 8. kérelmi elemére tett nyilatkozatát tartotta fenn. 6. A nyertes ajánlattevő grafikus projektszervezeti ábrájának megfelelőségével kapcsolatban közölte, hogy nem volt olyan előírása, amely szerint a projektben résztvevő minden egyes szervezetet és személyt fel kell tüntetni, kizárólag az ún. kulcsszemélyzet megjelölése és a közöttük fennálló utasítási rendszer ismertetése volt kötelező. Az érvényesség megállapítása erre tekintettel okszerű volt. 7. III. r. kérelmező rekonstrukciós csatornaszakaszokkal kapcsolatos tényállításai nem helytállók, kérte e körben is a jogorvoslati kérelem elutasítását. 8. Közölte, hogy az ipari kamerás vizsgálat ütemtervben való feltüntetése nem volt ajánlatkérői előírás, így a nyertes ajánlattevő 2. jegyzék szerinti ütemterve az üzempróbák tekintetében is megfelelő.
49
9. Előadta, hogy az ipari kamerás vizsgálat költségét a 73. tételben kellett az ajánlattevőknek feltüntetniük. E tekintetben a III. r. kérelmező által hivatkozott II./29. számú kiegészítő tájékoztatás kizárólag azt tartalmazta, hogy az ipari kamerás tesztelés árát az ellenszolgáltatásnak fedeznie kell, továbbá a II./26. számú kiegészítő tájékoztatás az erre vonatkozó tájékoztató egységárat adta meg. Ugyanakkor azt nem írta elő ajánlatkérő, hogy a kamerás vizsgálatot külön tételben kell szerepeltetni. Ennek megfelelően nyújtotta be a nyertes ajánlattevő és a III. r. kérelmező is az ajánlatát azzal a különbséggel, hogy a nyertes ajánlattevő ugyanarra tételre olcsóbb árajánlatot adott. 10. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő a beruházás teljes költségét tartalmazó egyösszegű ajánlati árakat értékelt a bírálati szempontrendszerében. Erre tekintettel nem helyénvaló azon III. r. kérelmezői álláspont, hogy a költségvetés egy tételének alacsony volta megalapozza az indokoláskérés kötelezettségét. Álláspontja továbbá az, hogy a III. r. kérelmező ajánlati ára és a nyertes ajánlattevő által megadott ellenszolgáltatás közötti különbség sem alapozza meg önmagában a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként történő minősítést és az indokoláskérés kötelezettségét. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének a társasága ajánlata érvényességét érintő része vonatkozásában ügyfélképességi, továbbá az erőforrástervvel kapcsolatos 5. kérelmi eleme tekintetében elkésettségi kifogást terjesztett elő. Érdemi ellenkérelmében egyrészt kérte az ajánlatának érvénytelensége megállapítása iránt előterjesztett jogorvoslati kérelmek elutasítását, másrészt az I. és II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelensége vonatkozásában csatlakozott ajánlatkérő álláspontjához. Az I. r. kérelmező ügyfélképességének hiányára vonatkozó kifogását arra alapította, hogy adott esetben az I. r. kérelmező ajánlatának érvényességéből és a nyertes ajánlat érvénytelenségéből nem következik egyenesen az I. r. kérelmező ajánlatának nyertessé nyilvánítása, tekintettel az összetett bírálati szempontrendszerre, valamint arra, hogy az eljárást lezáró döntés esetleges megsemmisítése esetén nem kötelezett ajánlatkérő az ajánlatok újraértékelésére. Erre figyelemmel – álláspontja szerint – a Kbt. által megkövetelt közvetlen jog, vagy jogos érdeksérelem, valamint ezek veszélye nem áll fenn. Az 5. kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy I. r. kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében az erőforrástervet kizárólag a humán erőforrás biztosítottsága vonatkozásában sérelmezte, míg a tárgyalást követően, 2011. október 24-én csatolt beadványában kérelmét kiterjesztette a gépi erőforrás
50
meglétének kifogásolására is – álláspontja szerint – a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló törvényes határidőn túl. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatos érdemi nyilatkozatait a következők szerint tette meg. 3. Az ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban osztotta ajánlatkérő álláspontját, hangsúlyozta, hogy a felhívás VI.3.24. pontjában rögzített feltételnek maradéktalanul eleget tett a konzorciumvezető tanúsítványának csatolásával. Ezen túlmenően egyéb követelményt az ajánlatkérő nem támasztott. 4. Előadta, hogy a 3.1. jegyzékének projektszervezet/munkaszervezet grafikus ábrájához kapcsolt szöveges kiegészítés nem lépi túl az 5 oldalas terjedelmi korlátot. Közölte, hogy a projekt szervezeti ábra az ajánlatának 206. oldalán található, melynek szöveges magyarázata az ajánlat 207-211. oldalain szerepel. Ebből a 207. oldal második fele és a 208. oldal első fele tartalmilag nem a 3.1. jegyzék projektszervezeti ábra részére vonatkozik, hanem az erőforrásterv részére, a 212. oldalon bemutatott projekt szervezeti mátrix pedig grafikus ábrának és nem szöveges magyarázatnak minősül. Erre tekintettel ajánlata megfelel a 3.1. jegyzékkel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásoknak. 5. A 3.1. jegyzék erőforrásterv részével kapcsolatban előterjesztett kérelmi elem tekintetében hangsúlyozta, hogy nem volt olyan ajánlatkérői előírás, mely szerint a vonalas műszaki ütemterv szakaszainak megfelelően kellett megbontani az erőforrástervet. Nem látta megalapozottnak azt az I. r. kérelmezői állítást, miszerint az erőforrásterv kifejezetten kétségessé teszi a projekt megvalósíthatóságát. Kifejtette, hogy ajánlata 207-208. oldalán megtalálható a brigádok munkanemenkénti bontásban történő bemutatása, valamint rögzítésre került, hogy az tartalmazza a projekt megvalósításához szükséges mennyiségű és szakértelmű szakembert. A bemutatásból látható, hogy nem tett különbséget a brigádok összeállításánál az új, illetve rekonstrukciós szakaszok kivitelezését illetően, mivel ilyen ajánlatkérői előírás nem volt. A humán erőforrásterv lefedi a teljes kivitelezési időszakot, valamint a gépi erőforrás terv is megfelelő, hiszen tartalmazza az alkalmazni kívánt főbb gépeket, eszközöket, azok kapacitás adatait, mindazt, amit az ajánlati dokumentáció utasításai szerint tartalmaznia kell. Kérelmező érvelését kizárólag a saját munkavégzési módszerére alapítja, amely nem vehető figyelembe, mivel az ajánlattevők egyedi sajátossága. Nem ítélheti meg kérelmező a saját munkamódszere alapján, hogy a megvalósításhoz rendelt erőforrás a nyertes ajánlattevő számára elegendő-e, vagy sem. Ajánlatkérőnek az
51
erőforrás szükségletre vonatkozóan nem volt minimum elvárása, azt minden ajánlattevőnek a saját munkamódszerének függvényében kellett kialakítania. Minderre figyelemmel kérte az 5. kérelmi elem körében a jogorvoslati kérelem elutasítását. 6. Az átemelő szerkezetek áramellátásának költségeivel kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérővel egyezően hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő a I./33. számú kiegészítő tájékoztatásban nem kötelezte az ajánlattevőket külön költségvetési sor feltüntetésére. Rögzítette, hogy az ajánlati árának kialakításánál figyelembe vette az I./33. számú kiegészítő tájékoztatást, a szükséges költségeket az ajánlatának 67. és 58. tételébe építette be. 7. A nyomóvezeték anyagával kapcsolatos kérelmi elemmel összefüggésben nem vitatta, hogy a költségvetésének 36.-37. soraiban KMPVC anyagú cső szerepelt, továbbá azt sem, hogy a I./27. számú kiegészítő tájékoztatás tükrében ezen tételt helyesen KPE vezetékként kellett megadni. Kiemelte az ajánlatának 248. oldalán csatolt nyilatkozatot, melyben egyértelműen vállalta, hogy az ajánlatában kizárólag az előírt anyagok beépítését kívánja megoldani. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés 36-37. tételét e nyilatkozat tartalmával ellentétesen adta meg, mely a Kbt. 85. § alapján ajánlatkérő részéről rákérdezési kötelezettséget keletkeztetett. Ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy a felvilágosítás kérésre adott válaszát, valamint az önkéntes hiánypótlást e körben elfogadta. III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban érdemi nyilatkozatai a következőkben foglalhatók össze. 1. Elsődlegesen azzal érvelt, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok fennállását kizárólag azokkal a személyekkel kapcsolatban kell ajánlatkérőnek vizsgálnia, akikkel szemben felmerülhet, hogy a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve. Magyar vállalkozók a magyar jogszabályok szerint a személyes joguk alapján alapíthatnak gazdasági társaságokat, vagyis velük szemben fogalmilag nem értelmezhető a letelepedés szerinti ország joga. Erre tekintettel nem bír relevanciával, hogy az LG MÉR-TAN Bt. be van-e jegyezve az MKIK névjegyzékébe, vagy nincs. Másodsorban előadta, hogy az LG MÉR-TAN Bt., mint ténylegesen mérnöki tanácsadást végző cég és jelen eljárás szerinti szerződés teljesítésébe felelős műszaki vezetőként 10% alatti alvállalkozói minőségben bevonni kívánt szervezet számára nem teszi jogszabály kötelezővé az MKIK névjegyzékbe való bejegyzést, a tevékenysége végzésének nem képezi jogszabályi előfeltételét a
52
névjegyzékbevétel. Bejegyzés köteles tevékenységnek ugyanis kizárólag az építőipari kivitelezési tevékenység minősül, mely kategóriába az egyéb kivitelezéshez kapcsolódó tevékenységek, így a mérnöki tanácsadás, felelős műszaki vezetés nem sorolható. Hivatkozott e körben az Étv. 39. § (3)-(5) és (7) bekezdéseire. Csatolt egy az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda munkatársa által 2011. október 11-én kiállított nyilatkozatot közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolati példányban, amely a következőket tartalmazza: „A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevében K. L. ezúton nyilatkozom, hogy a felelős műszaki vezetői tevékenységet, illetve műszaki ellenőrzést végző Betéti Társaságoknak, illetve Korlátolt Felelősségű Társaságoknak nem kell rendelkezniük Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai regisztrációval. Mivel a fenti tevékenységek TEÁOR ’08 szerinti szakmakódja 7112, így ezen Társaságok mérnöki tanácsadói tevékenységet végeznek, ami nem minősül az 1997. LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti vállalkozói kivitelezői tevékenységnek.” Érvelését támasztja alá továbbá – álláspontja szerint – a Döntőbizottság D. 619/2011. számú eseti döntése is. Előadta továbbá, hogy megalapozatlan III. r. kérelmező azon tényállítása, miszerint nevezett alvállalkozó építésvezetőként is a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül. Hangsúlyozta, hogy az alvállalkozó ügyvezetője kapcsán a szakági építésvezető és a felelős műszaki vezető fogalmakat szinonimaként alkalmazta. Utalt a 3.1. jegyzékének projektszervezet felépítésére vonatkozó szöveges részére, ahol az ügyvezető vonatkozásában a szakági építésvezető meghatározás akként szerepel, hogy „MV-VZ/A: A vízépítési feladatokra vonatkozóan (szennyvízcsatorna hálózat) ellátja a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti felelős műszaki vezetői feladatkört.” Az építésvezető jogszabályban nem definiált fogalom, azon az építést vezető, irányító személyt kell érteni. A felelős műszaki vezető a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet vonatkozó részei szerint tipikusan ilyen személy. Az sem zárható ki továbbá, hogy egy projektszervezetben felelős műszaki vezető alá további építésvezetők legyenek beosztva. 2. Álláspontja az, hogy ajánlatkérőnek az alvállalkozó bevonásával kapcsolatos felvilágosítás kérése nem ütközött a Kbt. 85. §-ába. 3-4. A 3. és 4. kérelmi elemekkel kapcsolatban csatlakozott az ajánlatkérő által előadottakhoz. A referencia elfogadhatósága vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a referencia szabályos cégjogi jogutódlás folytán a Trigon Invest Kft.-t illeti. Rajta kívül senki más nem jogosult a referenciát felhasználni.
53
5. A nyomóvezetékek anyagával kapcsolatos kérelmi elemnél I. r. kérelmező azonos kérelmére tett nyilatkozatát tartotta fenn. 6. A 3.1. jegyzék projektszervezet/munkaszervezet részével kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában álláspontja az, hogy a nyertes ajánlat maradéktalanul tartalmazza az ajánlatkérő által előírt elemeket. Kifejtette, hogy III. r. kérelmező kifogásait a kiírás téves értelmezésére alapítja. Rámutatott, hogy a 3.1. jegyzékre vonatkozó kikötések alapján a projektszervezet felépítése két részből áll, egy grafikus bemutatásból és egy ahhoz tartozó szöveges kiegészítésből, mely két résznek kell együttesen a munkaszervezeten belüli utasítási rendszert megadni. Ajánlatkérő – III. r. kérelmező hivatkozásával szemben – nem írta elő, hogy az ábrában valamennyi felelős személyt fel kell tüntetni, csak a főbb személyek megjelölését tette kötelezővé. Az ajánlatának 206. oldalán található ábrában nevesítetten, projektspecifikusan szerepelnek azok a szakemberek, akiket az alkalmasság körében kellett bemutatni, valamint azok, akik a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségbiztosítási területekért projektszinten felelősek. A felelős főbb személyek főbb feladatai is fellelhetőek úgy a szöveges kiegészítésben, mint a grafikus ábrázolás körében. Téved a kérelmező, amikor azt állítja, hogy a Sura 2004. Kft. és a részéről felelős személy nincs benne a projektszervezet felépítésének a tervében. A szöveges kiegészítésben szerepel a 10 % feletti alvállalkozó és a részéről felelős személy. Az ajánlat 206. oldalán található ábrában indokolatlan lett volna a Sura 2004. Kft. ügyvezetőjét nevesítetten szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő kulcsszemélyzetének nem tagja, nem lát el felelős műszaki vezetői feladatokat, és nem tölt be projektszinten kiegészítő kulcsszemélyzeti funkciót sem. Minderre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. 7. A 2. jegyzékkel kapcsolatban rámutatott, hogy a műszaki ütemtervének 195. oldalán közölte, hogy a rekonstrukciós munkák kivitelezése 2011.10.14.2011.11.19., illetve 2011.02.21.-2012.03.22. közötti időszakban történik. A kiegészítő tájékoztatás II./12. válaszában ajánlatkérő a rekonstrukciós szakaszt gyűjtőfogalomként rögzíti, mely alatt kell érteni mind a rekonstrukciós létesítményeket, mind a megszüntetésre kerülő létesítményeket. Ennek megfelelően mutatta be mind a rekonstrukciós létesítmények, mind a megszüntetésre kerülő létesítmények kivitelezésének előrehaladását. Az ajánlata 196. oldalán nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a rekonstrukciós csatornaszakasz munkavégzése során biztosítja a szennyvíz folyamatos elvezetését. Ez önmagában kimeríti azon ajánlatkérői elvárást, mely szerint a vonalas ütemtervnek és a szöveges leírásnak együttesen alá kell támasztania, hogy a rekonstrukciós szakaszokon a szennyvízelvezetés folyamatosan biztosított lesz. A vonalas műszaki ütemtervből látható, hogy az Árpád utca új nyomóvezeték befogadójának (2-6-0) földmunkája és vezetéképítése ideiglenes
54
helyreállítással 2011.11.08-án befejeződik. A rekonstrukciós szakaszok építésének befejezését 2011.11.19-re vállalta. Az Árpád utcai megszüntetendő vezeték (124,4 m) és az Árpád utcai új nyomóvezeték (23,4 m) 20 méteres haladási sebességgel is számolva kevesebb, mint nyolc nap. Megjegyzendő, hogy III. r. kérelmező ajánlatában ez 3 nap. Látható, hogy 2011.11.08-a és 2011.11.19-e között a rendelkezésre álló idő 11 nap, vagyis az Árpád utcai rekonstrukció elvégezhető. Az előzőekre tekintettel kérte álláspontja szerint III. r. kérelmezőnek azon kifogása sem megalapozott, hogy a 2. jegyzék hiányos, melyből az következik, hogy a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítása sem megállapítható. Minderre figyelemmel kérte a jogorvoslati kérelem 7. kérelmi elem körében történő elutasítását. 8. A 2. jegyzék szerinti ütemtervvel kapcsolatos azon kérelmi elem vonatkozásában, miszerint a nyertes ajánlattevő nem vette figyelembe az ipari kamerázásra vonatkozó 3 hónapos várakozási időt elsődlegesen hangsúlyozta, hogy a kérelmező és nyertes ajánlattevő között nincs vita a tekintetben, hogy a kamerás vizsgálatok elvégzendőek-e, illetve, hogy ezek elvégzése előtt szükséges-e a három hónapos időtartam kivárása. A jogkérdés megítélése szempontjából lényeges ténybeli vita a felek között az, hogy a kamerás vizsgálat az átvételt megelőző két próbatípus közül (üzembehelyezést megelőző, üzembe helyezéskori) melyikbe tartozik. Ajánlatkérő nem adott taxatív felsorolást arra, hogy pontosan mely vizsgálatok az üzembehelyezést megelőző, és melyek az üztembehelyezéskori próbák. Nyertes ajánlattevő álláspontja szerint a kamerás vizsgálat üzembehelyezéskori próbának tekintendő, és mint ilyen a II./43. számú kiegészítő tájékoztatás alapján az ütemtervnek nem volt kötelezően ábrázolandó eleme. Rámutatott, hogy a dokumentáció III/I. kötet 2.10.4.6. pontja akként rendelkezik, hogy a vállalkozónak az üzempróba keretén belül el kell végezni a gépészeti és elektromos berendezések üzembehelyezést megelőző próbáit. Mivel csak a gépészeti és elektromos berendezések próbáihoz rendeli az üzembehelyezést megelőző kifejezést ajánlatkérő, ebből következően a gravitációs és nyomóvezeték próbái üzembehelyezéskori próbának minősülnek. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy az ütemterve alapján megállapítható, hogy számolt a kérdéses három hónappal, ugyanis egyetlen olyan szakasz sincs az ütemtervben, ahol a vonatkozó építési munkák – vezetéképítés, földmunkák – befejezése és az átadás-átvétel között ne telne el a három hónap. Ezt III. r. kérelmező sem kifogásolta.
55
Álláspontja szerint a III. rendű kérelmező tévesen értelmezi a próbák egy soron, illetőleg külön soron történő ábrázolásának a kérdését is. Az üzembe helyezés előtti próbák időtartamainak a feltüntetése is lehetséges egy soron, továbbá nem volt olyan előírás, mely szerint minden, az üzembe helyezés előtti próbák körébe tartozó vizsgálatot külön-külön kell ábrázolni. Mindezek alapján – álláspontja szerint – a jogorvoslati kérelem e körben sem megalapozott. 9.-10. Az ipari kamerázással kapcsolatos költségvetési, valamint a kirívóan alacsony ár kérdésében az ajánlatkérő álláspontját osztotta. 11. Az iratbetekintési kérelem vonatkozásában megjegyezte, hogy az iratbetekintés néhány napos csúszása nem akadályozta a kérelmezőt jogorvoslattal kapcsolatos jogai gyakorlásában. Egyéb érdekeltként III. r. kérelmező tett észrevételt az I. r. és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmeivel kapcsolatban. Az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása kérdéskörében osztotta az ajánlatkérő álláspontját. Rögzítette, hogy a jogszerűtlen kiegészítés ténye azáltal is valószínűsíthető, hogy a felvilágosítás kérésre adott I. r. kérelmezői válasz – feltételezése szerint – túllépte az 5 oldalas terjedelmi korlátot, amely önmagában is érvénytelenséget von maga után. Az I. r. kérelmezőnek a nyertes ajánlattal szemben előterjesztett, 5 oldalas korláttal kapcsolatos kérelmi eleme vonatkozásában előadta, hogy a grafikus ábrák valóban nem tartoznak hozzá az ajánlatkérői előírás szerinti szöveges részhez, ugyanakkor álláspontja az, hogy ezen egységes szövegrészbe nem illeszthetők bele az erőforrás tervvel kapcsolatos elemek. Támogatta I. r. kérelmező azon kifogását is, hogy a nyertes ajánlattevő 3.1. jegyzékének erőforrásterv része nem felel meg az ajánlatkérői elvárásoknak, mely álláspontját a rekonstrukciós és megszüntetésre kerülő vezetékekkel kapcsolatos 7. kérelmi elemének indokaira alapította. Amennyiben megállapítható a 2. jegyzék szerinti megvalósítási ütemterv vonatkozásában a nyertes ajánlattevői mulasztás az felveti az erőforrás terv megfelelésének hiányát is. Kérte erre tekintettel az erőforrás terv vizsgálatát. A II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelensége kapcsán kiemelte, hogy az erőforrás terv funkciója az, hogy biztosítsa a megvalósítási ütemtervben rögzített előrehaladás megvalósíthatóságát. Ennélfogva a humán és gépi erőforrás statikus adathalmazként történő bemutatása nem elfogadható. Az erőforrás hozzárendelés időbeliségének magából az erőforrás tervből megállapíthatónak
56
kell lennie. A II. r. kérelmező ajánlatának érvényessége, vagy érvénytelensége e kérdés függvényében ítélhető meg. A Döntőbizottság elsődlegesen – az egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő eljárásjogi kifogásaira is figyelemmel – azt vizsgálta, hogy valamennyi kérelmi elem vonatkozásában fennállnak-e a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi feltételei. A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy van-e ügyfélképessége az I. r. kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ajánlata elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A Kbt. 323. § (1) bekezdés első fordulata szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Jelen esetben I. r. kérelmező a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő volt, mely minőségében jogorvoslati kérelem benyújtására abban az esetben jogosult, ha a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység, mulasztás jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem határozza meg a közvetlen jog és érdeksérelem normatív fogalmát, ennélfogva esetenként ítélhető meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a sérelmezett tevékenység, vagy mulasztás és kérelmező jogi helyzete között közvetlen oksági kapcsolaton alapuló érdeksérelem, vagy veszélyeztetés fennáll-e. Nem volt vitatott, – és a Döntőbizottság is ekként értékelte – hogy az I. r. kérelmező saját ajánlata érvénytelenségének vitatására rendelkezik ügyfélképességgel. Egyéb érdekeltként nyertes ajánlattevő a társasága ajánlata érvényességével szemben előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában tette vitássá a közvetlen, jogos érdeksérelem meglétét, méghozzá amiatt, hogy a vélelmezett jogsértések fennállása esetén sem állapítható meg egyenes következtetéssel, teljes bizonyossággal I. r. kérelmező nyertessége és szerződéskötése az ajánlatkérővel. A Döntőbizottság nem fogadta el az egyéb érdekelt érvelését. A közbeszerzési eljárásokban kiemelt jelentőséggel bír, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlatot a Kbt. előírásának megfelelően bíráljon el, ugyanazon mércével ítélje meg minden ajánlattevő ajánlatának érvényességét és csak olyan
57
ajánlat vehessen részt a bírálati szempont szerinti értékelésben, amely teljesítette azokat az érvényességi feltételeket, amelyeket a kérelmezőtől is megköveteltek, illetőleg amelyek hiánya miatt adott esetben a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánították. Ennélfogva a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége ellen irányuló jogorvoslati kérelmeknél alapesetben abból kell kiindulni, hogy az ellenérdekű félnek fennáll a közvetlen, jogos érdeke arra vonatkozóan, hogy az előzőekkel ellentétesnek vélelmezett ajánlatkérői magatartás esetén igényét jogorvoslati úton érvényesítse. Ehhez képest kivételes helyzetként értékeli a joggyakorlat – a közbeszerzési eljárásban elfoglalt kérelmezői pozíció és nyertességi/szerződéskötési esély alapján – azokat az eseteket, amelyekben egyértelműen megállapítható, hogy a jogorvoslatot kezdeményező fél közbeszerzési eljárási jogi helyzetén a kérelem pozitív elbírálása sem változtat, így adott esetben jogorvoslattal történő jogérvényesítéssel is kizárt számára a konkrét közbeszerzési eljárás megnyerésének, az ajánlatkérővel való szerződéskötésnek a lehetősége. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme egyaránt irányult a társasága ajánlatának érvénytelenségével, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességével kapcsolatos jogsértés megállapítására. A konkrét esetben az összetett bírálati szempontrendszerre figyelemmel nem mondható ki, hogy I. r. kérelmezőnek az ajánlata érvényessége és a nyertes ajánlata érvénytelensége esetén nincs esélye a közbeszerzési eljárás megnyerésére, a szerződés megkötésére, ennélfogva ügyfélképességét az ajánlata érvénytelenségének és ezzel együtt a nyertes ajánlat érvényességének vitatására a Döntőbizottság fennállónak ítélte. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme érdemi elbírálásának ügyfélképesség hiánya sem képezi akadályát. A Döntőbizottság ezt követően I. r. kérelmező 5. kérelmei eleme vonatkozásában vizsgálta, hogy az törvényes határidőben került-e benyújtásra. A Döntőbizottság nem fogadta el egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogását, melyet amiatt terjesztett elő, hogy I. r. kérelmező a 3.1. jegyzék szerinti erőforrástervét kizárólag a humán erőforrásterv tekintetében kifogásolta törvényes határidőben, a gépi erőforrásterv vonatkozásában előterjesztett kérelem azonban határidőn túl került benyújtásra. A Döntőbizottság megállapította, hogy a sérelmezett ajánlatkérői döntés a 3.1. jegyzék nem megfelelősége ellenére a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása volt, melyre vonatkozó jogorvoslati kérelem egyéb érdekelt által sem vitatottan törvényes határidőben került előterjesztésre. A jogorvoslati tárgyalást követő beadványában I. r. kérelmező ugyanezen ajánlatkérői döntést
58
sérelmezte annak más tartalmi elemében, más szempontjából is, mely kifogás – az érintett döntés azonossága miatt – a Döntőbizottság álláspontja szerint nem minősül új kérelmi elemnek. Erre figyelemmel a Döntőbizottság a tárgyalást követően – méghozzá döntőbizottsági felszólításra – benyújtott beadványban pontosított kérelem előterjesztésének időpontjaként egységesen az írásbeli jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontját vette figyelembe és érdemben vizsgálta az I. r. kérelmező 5. kérelmi elemét. A Döntőbizottság az előzőek alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének elbírálása nem ütközik eljárásjogi akadályba, így érdemben vizsgálta I. r. kérelmező valamennyi kérelmi elemét. A Döntőbizottság az alábbi indokolás alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást folytatott, melyre vonatkozó ajánlati felhívását 2011. május 13-án adta fel közzétételre, így az ügy megítélésére ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései irányadók. 1. A Döntőbizottságnak az 1. kérelmi elem vonatkozásában abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a kiírása feltételeire tekintettel okszerűen és jogszerűen nyilvánította-e I. r. kérelmező ajánlatát érvénytelenné amiatt, hogy az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempontjaira vonatkozó ajánlatát utólag a Kbt. 85. § alapján benyújtott válaszában adta meg teljes terjedelemben. Az irányadó jogszabályi rendelkezések a következők A Kbt. 3. § (1) bekezdés szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 70. § (1) bekezdése az ajánlattevők kötelezettségeként rögzíti, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) és (3)-(4) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
59
(4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § (1) –(2) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. 85. § (1)-(2) bekezdései a felvilágosítás kérés szabályait rögzítik az alábbiak szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel – kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot –, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt
60
előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban – a 83. § (5) bekezdése szerint – további hiánypótlásnak nincs helye”. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. Elöljáróban a Döntőbizottság a következők rögzítését tartja szükségesnek. A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő jogosultsága és felelőssége, hogy a beszerzési igényének megfelelő műszaki/szakmai elvárásokat a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően meghatározza. Ezen belül – a Kbt. tételes és alapelvi rendelkezéseinek korlátai között – az ajánlatkérő maga dönti el, hogy beszerzési igényének függvényében milyen kötelező szakmai feltételeket támaszt, és ezeket meghaladóan melyek azok a számára előnyös jellemzők amelyeket az alapfeltételek teljesítésének ellenőrzését követően többlet pontszámmal értékel a Kbt. 57. § keretei között meghatározott bírálati részszempontok tartalma és a bírálat módszere alapján. A felhívás és dokumentáció – ezen belül a műszaki leírás – kötelező feltételeinek való megfelelést ajánlatkérő a kógens Kbt. 70. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése alapján köteles az ajánlattevőktől számon kérni. A Kbt. 3. § (1) bekezdésében foglalt kógenciájából következően ajánlatkérő nem tekinthet el a műszaki/szakmai minimumfeltételeket nem teljesítő ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításától. A Kbt. 81. § (4) bekezdéséből következik, hogy ajánlatkérő a bírálati szempontrendszer szerinti értékelésbe kizárólag az előzőekben idézett jogszabályi feltételek mentén elbírált, érvényes ajánlatokat vonhatja be. Az érvényességi vizsgálattól eltérő elvek határozzák meg az ajánlatok bírálati szempontrendszer szerinti értékelését. A bírálati szempontrendszerre vonatkozó ajánlatok kialakítása ugyanis a verseny szabadságánál fogva ajánlattevők kompetenciája. A bírálati szempontként meghatározott szakmai ajánlatok minőségi szempontú minősítése ebből kifolyólag nem érvényességi, hanem értékelési kérdés, mely értékelést ajánlatkérő a Kbt. 57. § keretei között kialakított bírálati szempontrendszere alapján, az egyes részszempontokhoz
61
rendelt súlyszámok és az általa alkalmazásával köteles elvégezni.
meghatározott
pontozási
módszer
A minimum elvárásnak minősülő alap feltételek esetében a Kbt. kógenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi – egyértelműen közölt – ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön, ajánlatkérő pedig az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, melyek teljesítését köteles az ajánlattevőktől számon kérni, megfelelés hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményét levonni. A Kbt. kógenciájára tekintettel érvénytelenségi jogkövetkezmény kizárólag olyan feltétel alapján vonható le jogszerűen, amely feltételt ajánlatkérő a kiírásban kifejezetten és egyértelműen érvényességi alap követelményként közölt. A kiírás kétségessége esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet. Az érvényesség, vagy érvénytelenség kérdésének eldöntése során a Döntőbizottság az előzőkre tekintettel elsődlegesen a vitatott körben vizsgálta a kiírás feltétel-meghatározásának módját, struktúráját, ezen belül elsődlegesen azt, hogy az ajánlatkérő pontosan milyen alap megfelelési, érvényességi követelményeket támasztott. Jelen esetben megállapítható, hogy szakmai ajánlatuk részeként a 3. jegyzékben az ajánlattevőknek minőségtervet kellett benyújtaniuk, melynek az ajánlati dokumentációban rögzítettek szerint megvoltak a kötelező formai, tartalmi érvényességi kellékekei. Ajánlatkérő a formai és tartalmi kötelező feltételeknek megfelelő minőségtervet az a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti egyéb módon értékelhető tényezőkön alapuló bírálati részszempontként értékelte az 5. bírálati részszempont keretében a dokumentációban megadott értékelési alszempontok alapján. A minőségterv részét képezte a 3.1. jegyzékkel kapcsolatos ajánlatkérői utasítások értelmében a projektszervezet/munkaszervezet bemutatása, melyre vonatkozóan – meghatározott formai feltételek mellett – a határozati tényállás alapján a következő fő tartalmi utasítások voltak érvényesek: 1. a projektirányítási ábra jelenítse meg a projekt megvalósításának FIDIC szerződéses rendszer feltételei alapján meghatározott szereplői közötti utasítási rendet, valamint 2. tartalmazza a projekt teljesítéséért és a minőségbiztosításért felelős főbb személyeket, illetőleg főbb feladatokat. 3. Az előzőeken túlmenően tartalmazza az 5. bírálati részszempont releváns alszempontjai, értékelési elemei körében előírt adatokat.
62
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a minőségtervet, és ezen belül annak 3.1. jegyzékét, azaz a projektszervezet ismertetésével kapcsolatos részét több bírálati alszemponton keresztül is értékelte. Ajánlatkérő az értékelés módja vonatkozásában azt a meghatározást adta, hogy a projektszervezet alszempontok szerinti általános bemutatása kevesebb pontot ér, míg az ún. projektspecifikus bemutatás magasabb pontszámmal értékelt. Projektspecifikus az a projektszervezeti leírás volt, amelyben az ajánlattevő szakemberei az alkalmassági feltételeknek való megfelelés igazolásával összhangban konkrétan megnevezésre is kerültek. A Döntőbizottság összevetette a 3.1. jegyzék utasításait az 5. bírálati részszempont szerinti értékelési alszempontokkal és megállapította, hogy a projektszervezet bírálati alszempontrendszer szerinti általános bemutatása kötelező érvényességi alapfeltétel és egyben alacsonyabb pontszámmal értékelt tartalmi ajánlati elem is volt, ilyen módon az ajánlat ezen része vonatkozásában az érvényesség és az alacsonyabb pontszámmal történő értékelés határai nem voltak elkülöníthetők. Ezen feltételrendszert törvényes határidőben az érdekelt felek nem kifogásolták, ekként az ajánlattevőknek – a 3.1. jegyzék 3. tartalmi utasítása alapján – az érvényes ajánlattétel érdekében minden az 5. bírálati részszempont alszempontrendszerében értékelt adatot egyértelműen meg kellett adniuk az ajánlatukban. Erre tekintettel I. r. kérelmező azon érvelése, hogy a nem elegendő mennyiségű adat megadásának következménye az ajánlatok értékelése körében vonható le kizárólag a projektspecifikusság megítélése vonatkozásában helytálló. Az értékelési körbe vont általános adatok egyértelmű megadásának hiánya érvénytelenséget eredményez, és – mivel egyben bírálati részszempontról van szó – az esetleges ajánlati hiba, vagy hiányosság az ajánlat e részében a Kbt. 83. § (1) bekezdés szerinti hiánypótlás útján sem orvosolható. A Döntőbizottság megállapította, hogy az 5. részszempont 1/2. bírálati alszempont a)-e) elemei a 3.1. jegyzék 1-2. utasításaihoz képest többlet elvárásokat támasztottak a projektszervezeti ismertető kötelező tartalmi elemeit illetően. Ezen alszempontban ajánlatkérő a projektszervezeten belüli minőségbiztosítás folyamatában résztvevő személyek megjelölését követelte meg alap érvényességi feltételként és értékelte egyben tartalmi ajánlati elemként. Amennyiben az 1/2. alszempont a)-e) pontjaiban megjelölt folyamatokért felelős személyek az ajánlattevő 3.1. jegyzékben nem kerültek kifejezetten és egyértelműen megállapítható módon feltüntetésre, akkor kizárólag az ajánlat érvénytelensége volt megállapítható. Amennyiben ezen személyek az alkalmassági kritériumok tekintetében szereplő szakemberek személyében beazonosítható módon kerültek megjelölésre, akkor az ajánlat projektspecifikus és magasabb pontszámmal értékelt.
63
A Döntőbizottság az előzőek alapján azt vizsgálta I. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában, hogy a 3.1. jegyzéke projektszervezeti részében egyértelműen megjelölésre kerültek-e az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempont ajánlatkérő által kifogásolt a)-d) elemeiben rögzített minőségbiztosítási folyamatokért felelős személyek. A Döntőbizottság a rögzített tényállás alapján azt állapította meg, hogy I. r. kérelmező 3.1. jegyzékének projektszervezeti részében nem jelölte meg kifejezetten a hivatkozott alszempont a)-d) elemeiben leírt minőségbiztosítási folyamatokért felelős személyt, vagy személyeket. I. r. kérelmező projektszervezeti ábrájából és az ahhoz kapcsolt lábjegyzetből kizárólag a 3.1. jegyzékkel kapcsolatos 1. és 2. utasításnak való megfelelés állapítható meg. Az I. r. kérelmező bemutatta a FIDIC Piros Könyv szerinti utasítási rendszerét, valamint a projekt megvalósításáért a Vállalkozó oldaláról felelős főbb személyeket, ezen belül megjelölt egy a minőségirányításért felelős személyt is, ugyanakkor a projektszervezeti ábrája nem tartalmazza kifejezetten az 1/2. alszempont a)-d) pontjaiban leírt minőségbiztosítási részfolyamatokhoz rendelt személy(e)k megjelölését, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 70. § (1) bekezdésére és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel kizárólag azt a döntést hozhatta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné I. r. kérelmező ajánlatát. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlata ezen részével összefüggésben nem volt jogosult a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján felvilágosítás kérésre, mivel annak nem álltak fenn a tényállási feltételei. Az ajánlat 3.1. jegyzéke részében nem volt nem egyértelmű adat, nyilatkozat. A 3.1. jegyzék projektszervezeti ismertetőjével kapcsolatban – az előzőekben rögzítettek szerint – hiányosság volt megállapítható a jegyzékre vonatkozó 3. utasításában megfogalmazott előírás teljesítése vonatkozásában. Az ajánlat hiányosságára tekintettel ténylegesen a hiánypótlás eljárási cselekményének alkalmazása merülhetett volna fel, ugyanakkor tárgyi esetben a hiányosság az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempont szerinti tartalmi elemeit érintette, ilyen módon a hiánypótlás elrendelésének a Kbt. 83. § (2) bekezdése képezte jogi akadályát. Megállapítható ugyanakkor, hogy I. r. kérelmező a Kbt. 85. § (1) bekezdésére való hivatkozással kért felvilágosításában ténylegesen hiánypótlást teljesített, mellyel kiegészítette a projektszervezeti ábráját az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempontjában meghatározott személyek konkrét megnevezésével. Tekintettel arra, hogy a pótolt adatok vonatkozásában a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási akadály áll fenn a Döntőbizottság jogszerűnek
64
ítélte az I. r. kérelmező által teljesített hiánypótlás el nem fogadását és az I. r. kérelmező 1. részajánlatának eredeti tartalma szerinti elbírálása alapján a részajánlat érvénytelenné nyilvánítását. A Döntőbizottság e körben rögzíti továbbá, hogy az ajánlatkérő az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempontjában konkrétan megfogalmazott elvárására I. r. kérelmező kizárólag az ajánlatban közölt kifejezett, tényszerű adatszolgáltatással felelhetett volna meg a teljesítés minőségbiztosításában résztvevő személyek, vagy ezek pozícióinak megnevezésével. Sem a FIDIC Piros Könyv definícióira, sem az egyes felelősségi köröket meghatározó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nem helyettesítheti a tényszerű adatszolgáltatást, mivel ezen rendelkezések nem adnak konkrét iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az I. r. kérelmező 3.1. jegyzékében szereplő projekt szervezeti ábrában feltüntetett személyek közül kit, vagy kiket kell az 5. bírálati részszempont 1/2. alszempontjában rögzített minőségbiztosítási folyamatok felelőseként figyelembe venni. Ezt I. r. kérelmezőnek – az ajánlati kötöttség jogintézményére és ezzel összefüggésben a hiánypótlás korlátaira figyelemmel – az ajánlatában kellett volna kifejezetten közölnie. A Döntőbizottság az előzőekre figyelemmel megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította I. r. kérelmező 1. részajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített okból érvénytelenné, minek alapján a jogorvoslati kérelmet az 1. kérelmi elem körében elutasította. A Döntőbizottság ezt követően I. r. kérelmezőnek a nyertes ajánlat érvényességével kapcsolatban előterjesztett kérelmi elemeit vizsgálta. A Döntőbizottság e vizsgálat eredményeként az alábbi indokolás alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattal szemben I. r. kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelem 7. kérelmi eleme alapos. 7. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat költségvetésében szereplő KMPVC anyagú nyomóvezetékkel kapcsolatos 7. kérelmi elem az alábbiakra tekintettel alapos. Irányadó jogszabályi rendelkezések az 1. kérelmi elemnél felhívott Kbt. 3. § (1) bekezdés, a Kbt. 70. § (1) bekezdés, a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdés, a Kbt. 83. § (1)-(2) bekezdései, Kbt. 85. § (1)-(2) bekezdései, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, valamint az alábbi rendelkezések. A Kbt. 54. § (2) bekezdés alapján építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára
65
vonatkozó, annak megfelelő rendelkezésére bocsátani.
árazatlan
költségvetést
az
ajánlattevők
A Kbt. 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdés alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Kbt. 78. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A Kbt. 91. § (1) bekezdés alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság elöljáróban a következők rögzítését tartja szükségesnek. A közbeszerzési eljárások lényegi eleme, hogy ajánlatkérők meghatározott beszerzési tárgyra kérnek ajánlatokat az ajánlattevőktől. A Kbt. felhívott 70. §, továbbá 81. § (1), (3) bekezdései, továbbá 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján – a törvény kógens jellegére figyelemmel – érvényes ajánlat kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott előírásoknak megfelelően a közbeszerzés teljes és az ajánlatkérő által előírt pontos műszaki tartalmára tehető. Ez különösen a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezésére tekintettel bír jelentőséggel, a Kbt. felhívott 77. § alapján ugyanis az ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát követően nem módosítható. Az előzőekkel állnak összhangban a Kbt. 83. § szerinti hiánypótlás és a Kbt. 85. § szerinti felvilágosítás kérés szabályai, amelyek – amellett, hogy rendeltetésük a minél több érvényes ajánlat értékelésbe történő bevonhatóságának, ezáltal a verseny szélesebb körűvé tételének biztosítása – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezés érvényre juttatása érdekében kimondják, hogy alkalmazásuk nem eredményezheti az ajánlat Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján értékelésre kerülő adatának, tartalmi elemének a módosítását. Az állandósult Döntőbizottsági joggyakorlat szerint a hiánypótlás, felvilágosítás kérés szabályai nem törik át a főszabályként érvényesülő ajánlati kötöttség rendelkezését. Ennélfogva abban az esetben, ha valamely ajánlattevő az ajánlatát nem az ajánlatkérő által előírt beszerzési tárgyra, nem a kiírás teljes és pontos műszaki tartalmára teszi meg nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen
66
hibájának, hiányosságának hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés útján történő módosítására. Építési beruházások esetében általános, hogy az ajánlatkérő beszerzése tárgyát, annak teljes műszaki tartalmát munkarészenkénti és munkanemenkénti tételes költségvetés kiadásával határozza meg, ilyen módon az adott építési munkára vonatkozó ajánlattétel a költségvetési kiírás beárazásával történik. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot. Minderre figyelemmel a Döntőbizottság kialakult joggyakorlata az, hogy ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha ajánlatát a teljes műszaki tartalomra a tételes árazott költségvetés benyújtásával adja meg. Tekintettel továbbá az ajánlati kötöttség és hiánypótlási, valamint felvilágosítás kérési szabályok előzőekben kifejtett összefüggéseire a Döntőbizottságnak egységes a joggyakorlata abban is, hogy az ajánlatkérő által előírt összes költségvetési tételre ki nem terjedő, vagy a teljes költségvetési kiírás pontos tartalmának nem megfelelő, az ajánlatkérő által előírtakhoz képest eltérő, nem a beszerzés teljes részletes tárgya szerinti műszaki tartalomra megtett ajánlat érvénytelen. Konkrét esetben nem volt vitatott a felek között, hogy a beszerzés tárgyát képező műszaki tartalomra a dokumentációban kiadott költségvetési kiírás beárazásával kellett ajánlattevőknek árajánlatot tenniük. Nem volt ténybeli vita abban sem, hogy az egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő nem az ajánlatkérő által előírt anyagú nyomóvezetékekre, hanem attól eltérő anyagú nyomóvezetékre tett a költségvetés 36-37. tételében árajánlatot. Vitatott volt a felek között ugyanakkor az, hogy nyertes ajánlattevőnek volt-e a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján jogi lehetősége ezen ajánlati hiba Kbt. 85. § (1) bekezdése alkalmazásával, továbbá hiánypótlás teljesítésével történő korrigálására. A nyertes ajánlattevő azzal érvelt, hogy a kiírás vitatott műszaki jellemzőjével kapcsolatos adat kétféleképpen szerepelt az ajánlatában, mely adatok közül a 3637. számú költségvetési tételeiben helytelenül megadott információ a Kbt. 85. § (2) bekezdés alapján jogszerűen semmisnek volt tekinthető az ajánlati ár módosítása nélkül. A kérdéses műszaki tartalommal, anyaggal kapcsolatos helyes adatot a 4. jegyzékre vonatkozó nyilatkozata tartalmazta, mely rögzíti, hogy az ajánlattevő kizárólag az ajánlatkérő által előírt anyagokat fogja a teljesítés során alkalmazni. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését.
67
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtette, hogy építési beruházás esetén a teljes műszaki tartalomra vonatkozó konkrét ajánlattétel a Kbt. 54. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a költségvetési kiírás beárazásával történik. Az állandósult gyakorlat szerint a jogszabályok betartására és a kiírásnak megfelelő ajánlattételre vonatkozó általános nyilatkozat nem azonos a konkrét ajánlattal, az ezzel kapcsolatos tényleges adattartalommal. Jelen esetben a nyertes ajánlattevő nyilatkozat formájában kinyilvánított azon szándéka, hogy kizárólag az ajánlatkérő árazatlan költségvetésében meghatározott anyagokat kívánja ajánlatában megajánlani nem tekinthető a költségvetés konkrét műszaki tartalmára tett ajánlatnak, erre vonatkozó tényadatnak. A nyilatkozatban kinyilvánított általános ajánlattételi szándék és a konkrét ajánlat közötti összhang hiánya nem minősíthető a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 85. § (2) bekezdés szempontjából az ajánlat különböző pontjain eltérő tartalommal és értékben szereplő – ajánlatkérő oldaláról rákérdezési kötelezettséget keletkeztető – adatnak. Az előzőekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő Kbt. 85. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérése nem volt helyénvaló. A nyertes ajánlattevő nem a pontos műszaki tartalomra tett ajánlatot, mely ajánlati hiba az ajánlatban eltérő helyen szereplő konkrét műszaki adat hiányában nem volt (az ajánlati ár változtatása nélkül) feloldható, ekként a nem megfelelő ajánlattétel nem volt orvosolható. A Döntőbizottság az ajánlati kötöttséget érintő, feloldhatatlan ajánlati hiba miatt kizárólag jogsértés megállapításáról dönthetett a nyertes ajánlatevő ajánlatának érvényessége vonatkozásában. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel I. r. kérelmező jogorvoslati kérelemének a 7. kérelmi elem körében helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, mivel az 1. részben érvénytelen részajánlatot nyilvánított nyertesnek. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlat érvénytelenségét egyetlen érvénytelenségi ok fennállása is megalapozza, ebből következően az érvénytelenség jogkövetkezményei a nyertesnek hirdetett ajánlat vonatkozásában már egyetlen érvénytelenségi ok esetén is beállnak. Ugyanakkor a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem kereteire tekintettel vizsgálta az I. r. kérelmező által hivatkozott további érvénytelenségi okokat is. 2. A 2. kérelmi elem körében I. r. kérelmező azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő ugyanazon szakemberrel kívánt megfelelni a felhívás 1. közbeszerzési részre vonatkozó III.2.3/B1. pontja alatt és a 2. közbeszerzési részére vonatkozó II.2.3/F1. pontja alatt rögzített alkalmassági követelménynek.
68
A Döntőbizottság a kiírás tartalma alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező érvelése nem helytálló. A felhívás III.2.3. pontja rendelkezik a szakemberekkel kapcsolatos követelmények teljesítésére vonatkozó alanyi körről. Ebben egyértelműen megtiltotta ajánlatkérő az egyes szakterületek közötti átjárhatóságot részajánlati körön belül, ugyanakkor – I. r. kérelmező érvelésével szemben – az nem állapítható meg a felhívás vonatkozó rendelkezéséből, hogy ugyanarra a szakterületre mindkét részre vonatkozó ajánlattétel esetén a különböző részajánlatokban nem jelölhető azonos szakember. E körben a kiírás egyértelmű feltételei az ajánlati dokumentáció I. kötet 8.1. pontja alatt és a II./14. számú kiegészítő tájékoztatásban kerültek meghatározásra, melyek kétséget kizáróan rögzítik, hogy mindkét részre történő ajánlattétel esetén azonos szakterületre vonatkozó alkalmasság az 1. és 2. részben azonos szakemberrel igazolható. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlata az I. r. kérelmező 2. kérelmi elemében kifogásolt okból nem érvénytelen, az érvényesség megállapítása e körben ajánlatkérő részéről helyénvaló volt. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet erre tekintettel elutasította. 3. A 3. kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt-e a felhívás VI.3.24. pontjának. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő érvényességi feltételként támasztotta azt, hogy közös ajánlattétel esetén legalább az egyik tag rendelkezzen ISO 9001 minőségirányítási rendszer alkalmazására vonatkozó tanúsítvánnyal, vagy a szabvány követelményeivel egyenértékű rendszer működtetésének egyéb bizonyítékaival. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes közös ajánlattevők ajánlatukban a vezető tag részére kiállított érvényes tanúsítványt csatoltak, mellyel teljesítették a felhívás VI.3.24. pontjában meghatározott feltételt. A Döntőbizottság nem fogadta el I. r. kérelmező azon érvelését, hogy a becsatolt tanúsítvány ellenére az ajánlat érvényessége amiatt nem állapítható meg, hogy a minőségterv általános bevezetőjében az ISO 9001 rendszer működtetésére vonatkozóan a közös ajánlatot tevők a tanúsítvány címzettjéhez képest a minőségirányítási rendszer közös működtetésére tettek nyilatkozatot. Ajánlatkérő az ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban az azzal való rendelkezésen kívül egyéb feltételt és igazolási módot nem határozott meg. Magának a rendszernek a működtetésére vonatkozóan tartalmi előírása nem volt, ekként a megfelelés önmagában a rendszer működtetése tényének igazolásával
69
biztosítható volt. Nem volt vitatott, hogy ezen minimum követelménynek a nyertes közös ajánlattevők a vezető tag ISO 9001 tanúsítványa csatolásával eleget tettek. A rendelkezéssel kapcsolatos megfelelést nem rontotta le a minőségirányítási rendszer tényleges működtetésének körülményére vonatkozó nyilatkozat. A rendelkezés és a konkrét működtetés között az ajánlati kiírás vonatkozó feltételrendszere alapján az I. r. kérelmező által hivatkozottak szerint nem volt összefüggés. Egyéb iránt a minőségirányítási rendszer közös működtetésének mikéntjét a nyertes ajánlat minőségterve nem részletezte. Ekként az sem kizárt, hogy az Innoterv Zrt. tanúsított ISO 9001 rendszerének alkalmazását terjeszti ki a közös projekt teljesítésének időtartamára a konzorciumi partnerének a működésére. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részajánlata az I. r. kérelmező 3. kérelmi elemében hivatkozott okból nem érvénytelen, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. 4. A 4. kérelmi elemében I. r. kérelmező azt sérelmezte, hogy a nyertes 3.1. jegyzékének projektszervezet/munkaszervezet grafikus ábrájához csatolt szöveges magyarázata meghaladja az 5 oldalas minimum terjedelmi korlátot. Nem volt vitatott a felek között, – és a Döntőbizottság is a kiírás feltételei alapján ekként értékelte – hogy amennyiben ajánlattevő a projektszervezetet bemutató grafikus ábrához szöveges magyarázatot is mellékelt, abban az esetben e melléklet terjedelme nem lehetett több 5 oldalnál. Az sem volt vitatott, hogy ezen terjedelmi korlátot ajánlatkérő a 3.1. jegyzék vonatkozásában kizárólag a projektszervezeti ábrához fűzött ajánlattevő választása szerinti szöveges kiegészítéssel szemben támasztotta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részajánlata 206. oldalának első – hozzávetőleg – 2/3 részében grafikus munkaszervezeti ábra található, míg második – hozzávetőleg – 1/3 részében az ábrához tartozó szöveges magyarázat szerepel, melyet további 5 oldal szöveges magyarázat követ az ajánlat 207-211. oldalának lap aljáig terjedően. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő előadásával egyezően megállapította, hogy a 207-211. oldalon lévő szöveges magyarázat csak egy része vonatkozik tartalmilag a projektszervezeti ábrára, méghozzá a 207. oldal 1. felén lévő szöveg és a 208. oldal 2. felétől a 211. oldal lap aljáig terjedő szöveg.
70
A 207. oldal 2. felében és a 208. oldal 1. felében lévő szöveg tartalmilag a 3.1. jegyzék erőforrásterv részével függ össze, mivel ezekben a nyertes ajánlattevő a konkrét kivitelezés emberi és gépi kapacitását vette számba. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő kijelentésének megfelelően megállapította, hogy a projektszervezetre vonatkozó szöveges magyarázat – a hivatkozott részek levonásával – nem lépi túl az 5 oldalas terjedelmi korlátot. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a jogorvoslati kérelem alapján eldöntendő kérdés kizárólag az 5 oldalas terjedelmi korlát betartása, vagy be nem tartása volt, a 3.1. jegyzék szerkesztésének mikéntje nem képezte jogvita tárgyát, ennélfogva a Döntőbizottság III. r. kérelmező erre vonatkozó előadását nem vette figyelembe. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlatevő 1. részajánlata az I. r. kérelmező 4. kérelmi elemében hivatkozott okból nem érvénytelen, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. 5. A Döntőbizottság az 5. kérelmi elem vonatkozásában azt vizsgálta a 3.1. jegyzékkel kapcsolatos ajánlatkérői utasítások alapján a kérelem keretei között, hogy a nyertes ajánlattevő erőforrásterve kifejezetten kétségessé teszi-e a projekt megajánlott ütemterv szerinti megvalósíthatóságát. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét arra a tényállításra alapította, hogy a rekonstrukciós szakaszok vonatkozásában nem számolt a nyertes ajánlattevő a szükséges erőforrásokkal. Ezt abból vezette le, hogy a vonalas ütemterv kizárólag az új vezetéképítés előrehaladását ábrázolja, melyet, összevetve az erőforrástervben megadott gépi kapacitással az állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő még az új építéshez szükséges mennyiségű gépi erőforrással sem számolt megfelelően. A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a műszaki ütemtervben vállalt előrehaladás az erőforrás szükséglet meghatározás függvényében bizonyítottan nem kétséges, aggályos-e. A 3.1. jegyzék erőforrásterv részére vonatkozó utasításokból látható, hogy ajánlatkérő az erőforrásterv elbírálása vonatkozásában saját maga számára is szigorú korlátokat szabott. Az erőforrásterv nem megfelelősége okán, annak tartalmi és formai kellékeinek megléte esetén érvénytelenséget kizárólag abban az esetben állapíthat meg, ha magából az erőforrástervből kifejezetten és egyértelműen az ütemterv megvalósításának veszélyeztetésére vonható le következtetés. Az erőforrástervvel szemben ajánlatkérő a projekt műszaki ütemterv szerinti megvalósításához szükséges mennyiségű és szakértelmű
71
humán erőforrás, valamint gépi erőforrás bemutatását várta el. A szükséges mennyiség körében minimum létszámot, vagy gépi kapacitást nem határozott meg, ennek kialakítását ajánlattevők mérlegelésére bízta. Ezen ajánlatkérői megfontolás a gyakorlat szerint is helyénvaló, hiszen a projekt előrehaladásának megtervezése, a műszaki ütemterv elkészítése szabadon kialakított ajánlattevői vállalás függvénye, ezzel összefüggésben ajánlattevő saját erőforrás kapacitásának felmérését követően maga dönti el, hogy az általa alkalmazott munkamódszerrel a megvalósítási ütemtervben vállalt előrehaladásához milyen minőségű és mennyiségű erőforrás hozzárendelése elegendő. A humán és gépi erőforrás szükséglet meghatározása számos az ajánlattevő társaságára egyedileg jellemző tényező függvénye, mint például a munkamódszer, a know-how, a technológia a projekt irányításért felelős szakemberek szervezőképessége, stb. Az erőforrás tervezés szubjektív jellegét az is mutatja, hogy ajánlatkérő az abban szolgáltatott adatokkal összefüggésben – a dokumentációban kinyilvánított érvénytelenségi ok megfogalmazásából ítélve – az ajánlat érvénytelenségét maga is kizárólag abban az esetben látta megállapíthatónak, ha az erőforrástervből egyértelműen kitűnik, hogy annak megalapozatlansága kifejezetten veszélyezteti a projekt ütemterv szerinti megvalósíthatóságát. Az előzőekre figyelemmel annak megítélése, hogy az ajánlattevők az általuk szolgáltatott megvalósítási ütemterv teljesítéséhez elegendő humán és gépi kapacitást rendeltek-e és ennek alapján az ütemterv megvalósítása nem veszélyeztetett-e olyan ténykérdés, mellyel kapcsolatos adatokat – ajánlatkérő konkrét előírásainak hiányában – ellenkező bizonyításig az ajánlattevő erre vonatkozó nyilatkozata alapján valósnak kell elfogadni. Érvénytelenség külön ellenbizonyítás nélkül az ajánlati dokumentáció releváns kitétele alapján is kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha és amennyiben az erőforrástervből kétségtelenül kitűnik az ütemterv teljesíthetőségének megalapozatlansága, az ütemtervben szolgáltatott adattartalom nem valós jellege. A Döntőbizottság az előzőek tükrében vizsgálta, hogy I. r. kérelmező megfelelően alátámasztotta-e azon állítását, hogy a nyertes ajánlattevő erőforrásterve a szükséges kapacitások hozzárendelésének hiányában veszélyezteti a projekt műszaki tartalmának vállalt ütemterv szerinti megvalósíthatóságát. A Döntőbizottság nem fogadta el I. r. kérelmezőnek a rekonstrukciós szakaszok kivitelezésére vonatkozó erőforrás hiányával kapcsolatos érvelését.
72
Rögzíteni szükséges, hogy ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevők számára az új csatornahálózat és a rekonstrukciós szakaszok építéséhez szükséges erőforrások külön szemléltetését. A Döntőbizottság – I. r. kérelmező állításával szemben – megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő vonalas ütemtervében feltüntette a rekonstrukciós szakaszok kivitelezését méghozzá 2011. 41. hetétől kezdődően 2012. 12. hetéig bezárólag. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő erőforrástervében ezen időszakban humán és gépi erőforrás felhasználás is szerepel. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem írta elő kifejezetten a rekonstrukciós és új szakaszok építéséhez rendelt erőforrások külön-külön történő szemléltetését, ellenkező bizonyításig azt kell feltételezni, hogy a nyertes ajánlattevő erőforrástervében az összes kivitelezési munkával és munkarésszel egységesen számolt. I. r. kérelmező kalkulációja a gépi erőforrás szükséglet számításával kapcsolatban a Döntőbizottság álláspontja szerint nem támasztja alá azt, hogy a nyertes ajánlattevő az általa megadott ütemtervet az erőforrástervében ismertetett kapacitások mellett nem képes teljesíteni. I. r. kérelmező egy a jogorvoslati kérelemben pontosan nem részletezett módszer, elv alapján számította ki a műszaki tartalom megvalósításához megítélése szerint szükséges gépi erőforrásokat. A Döntőbizottság álláspontja szerint I. r. kérelmező által helyesnek vélt kapacitás számítás nem elegendő arra, hogy a nyertes ajánlattevő társaságára jellemző munkaszervezési, technológiai háttérre vonatkozó tényezők mellett a nyertes által megadott adattartalom helytállóságát kétségbe vonja olyan módon, hogy abból kifejezetten a műszaki tartalom ütemterv szerinti megvalósításának kétségessége legyen megállapítható. A Döntőbizottság e kérelmi elem vonatkozásában a nyertes ajánlattevő álláspontját osztotta és megállapította, hogy I. r. kérelmező a beszerzés tárgyának műszaki tartalmával összefüggésben nem támasztotta alá azt, hogy a nyertes ütemtervének betartásához pontosan milyen mértékű humán és gépi erőforrás szükséges, ekként azt sem, hogy a nyertes által megadott erőforrás szükséglet veszélyezteti a projekt vállalt ütemterv szerinti megvalósíthatóságát. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részajánlata az I. r. kérelmező 5. kérelmi elemében hivatkozott okból nem érvénytelen, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. 6. A Döntőbizottságnak a 6. kérelmi elem keretében abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlatevő az I./33. kiegészítő tájékoztatás tartalmára
73
tekintettel megfelelően tette-e meg ajánlatát az átemelő szerkezetek áramellátási költségeinek beépítésére figyelemmel. A Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy az érvényesség, vagy érvénytelenség kérdésének megítélése során az ajánlattal kapcsolatos tartalmi követelmények pontos meghatározása mellett annak is kiemelt jelentősége van, hogy ajánlatkérő az elvárt feltételeknek való megfelelést miként kéri az ajánlatban bemutatni, igazolni. A feltételnek való megfelelés igazolására vonatkozó nem egyértelmű előírás, továbbá a konkrét igazolás előírásának hiánya az ajánlattevő terhére nem róható. Jelen esetben ajánlatkérő a I./33. számú kiegészítő tájékoztatásban közölte, hogy az átemelők elektromos ellátásának költségeit az ajánlatnak tartalmaznia kell, melynek megadta az áramszolgáltató által szabott hatályos árait. A feltételmeghatározás alapján ajánlattevőknek kétségtelenül ezen költség számításba vételével kellett az ajánlati árukat kalkulálniuk. Utóbb, a szerződés teljesítése során nem hivatkozhat a nyertes ajánlattevőként szerződő fél ezen költség felmerülésére előre nem látott kiadásként. Ugyanakkor ajánlatkérő nem követelte meg az adott költségnek a részletes ajánlati árban való megjelenítését, árazatlan költségvetését a kiegészítő tájékoztatás kiadását követően erre tekintettel nem módosította, illetőleg nem írta elő az ajánlattevők számára a költség külön tételként történő beárazását. Kizárólag arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az ellenszolgáltatásukat erre a költségre tekintettel tegyék meg. Ajánlatkérő nem követelte meg ezen költség külön bemutatását, ennélfogva ajánlattevők maguk voltak jogosultak eldönteni azt, hogy a bírálati részszempontként értékelt egyösszegű ajánlati árukba a költséget miként építik be. A jogorvoslati eljárás során az egyéb érdekelt nyertes ajánlatevő és I. r. kérelmező is egyaránt akként nyilatkozott, hogy erre vonatkozó külön költségvetési tételsor hiányában a költséggel az 58. tételre megadott árban számoltak, mely „az átemelők megépítése…. a villamos terv szerint” volt. Tekintettel arra, hogy az ár kialakítása a verseny szabadságánál fogva ajánlattevők kompetenciája és a szóban forgó költség külön megjelenítését ajánlatkérő nem kérte, így ajánlattevők szabad belátásuk szerint építhették be a költséget az egyösszegű ajánlati árukba. Az 58. tételre tett árajánlatból, annak a nyertes ajánlattevő és I. r. kérelmező által megadott mértékének különbözőségéből önmagában nem vonható le olyan következtetés, hogy a nyertes ajánlattevő kétséget kizáróan nem kalkulált az átemelők áramellátásának költségével.
74
A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részajánlata az I. r. kérelmező 6. kérelmi elemében hivatkozott okból sem érvénytelen, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. A Döntőbizottság ezt követően az alábbi indokolás alapján megállapította, hogy II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapos. A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő 3.1. jegyzék erőforrásterv részére vonatkozó utasításai tükrében okszerűen és jogszerűen vonta-e le a II. r. kérelmező erőforrástervével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség jogkövetkezményét, arra alapítottan, hogy az erőforrásterv nem a műszaki ütemterv függvényében készült. A jogkérdés megítélésére irányadó jogszabályi rendelkezések a Kbt. felhívott 3. § (1) bekezdés, 70. § (1) bekezdés 81. § (1) és (3) bekezdés, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja. A Döntőbizottság az előzőekben már rögzítette, hogy a Kbt. kogenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön, ugyanakkor ajánlatkérő az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, kizárólag akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, ha az valamely egyértelműen előírt követelménynek nem felel meg. Az állandósult bírósági és döntőbizottsági joggyakorlat szerint továbbá a Kbt. kogenciájára tekintettel érvénytelenségi jogkövetkezmény kizárólag olyan feltétel alapján vonható le jogszerűen, amely feltételt az ajánlatkérő a felhívásban, dokumentációban, vagy az ezek értelmezésére szolgáló kiegészítő tájékoztatásban kifejezetten és egyértelműen közölt. A kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet. Az érvényesség, vagy érvénytelenség kérdésének eldöntése során a Döntőbizottság az előzőkre tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő a 3.1. jegyzék erőforrásterv részével kapcsolatban pontosan milyen formai, tartalmi követelményeket támasztott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentáció 8.2. pontja alatt a 3.1. jegyzék úgynevezett erőforrástervével kapcsolatban ajánlatkérő azt a tartalmi követelményt támasztotta, hogy az ajánlattevők jelenítsék meg - az összes szakembert a projektvezetőtől a segédmunkásokig, akikkel a feladat a megadott módszer és ütemezés szerint végrehajtható - ezek létszámát, valamint
75
- a megvalósítás során alkalmazni kívánt főbb gépeket, eszközöket, azok kapacitás adatait. Ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy abban az esetben minősíti érvénytelennek az erőforrásterv nem megfelelősége okán az ajánlatot, ha és amennyiben az nem tartalmazza a humán erőforrástervet, vagy, ha az ebben foglaltak kifejezetten kétségessé teszik a megajánlott ütemterv szerinti megvalósíthatóságot. Egyéb követelményt ajánlatkérő az erőforrástervvel kapcsolatban nem írt elő, magának az erőforrástervnek a fogalmát a felhívásban és a dokumentációban nem határozta meg. Az előzőek alapján rögzíthető, hogy az ajánlat abban az esetben nem megfelelő, ha az erőforrásterv nem tartalmazza az ajánlatkérő által előírt adatmennyiséget, valamint ha ezen adatok kifejezetten kétségessé teszik a műszaki ütemterv megvalósíthatóságát. A Döntőbizottság osztotta azon II. r. kérelmezői álláspontot, hogy az erőforrástervvel kapcsolatban ajánlatkérő formai követelményeket nem támasztott, így azt sem írta elő, hogy az erőforrástervnek a megvalósítási ütemterv szerkezetét kell követnie, annak függvényében kell elkészülnie. A megvalósítási ütemterv és az erőforrásterv kapcsolatának mibenléte kizárólag az ütemterv megvalósítása kétségessé tételének megengedhetetlenségével határozható meg. Ennek megállapíthatósága eredményezi a kiírás alapján az ajánlat érvénytelenségét. A Döntőbizottság az előzőekben kifejtette, hogy az ütemtervben vállalt előrehaladás és ennek erőforrás szükséglet biztosítása – egyéb kifejezett ajánlatkérői előírás hiányában – teljes mértékben az ajánlattevő saját mérlegelésén alapuló vállalása körébe tartozó tartalmi kérdés. A 2. jegyzék és a 3.1. jegyzék erőforrásterv részének összefüggése a kiírásban kizárólag annyiban került meghatározásra, hogy az erőforrásterv ne tegye kétségessé az ütemterv megvalósíthatóságát. Ennélfogva érvénytelenségi következmény a két jegyzék összevetése alapján csak abban az esetben vonható le, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az erőforrásterv veszélyezteti a projekt ütemterv szerinti megvalósítását. Ajánlatkérő a két jegyzékkel kapcsolatos összhang megteremtésére, ennek módjára a kiírásban nem adott konkrét iránymutatást, ennélfogva ajánlattevők a kötelező tartalmi kellékeken belül szabad belátásuk szerint alakíthatták ki az erőforrásterv tartalmát és szerkesztését.
76
A Döntőbizottság az előzőek tükrében vizsgálta meg a II. r. kérelmező erőforrástervét és állapította meg, hogy az teljesíti az ajánlatkérő dokumentációban kinyilvánított elvárásait. Jelen esetben nem volt vitatott, hogy a II. r. kérelmező által benyújtott erőforrásterv a 3.1. jegyzék utasításai szerinti humán és gépi kapacitás adatokat tartalmazza. A Döntőbizottság II. r. kérelmező előadásával egyezően megállapította, hogy az erőforrásterv a kapacitás mennyiségi adatainak bemutatásán túlmenően tartalmilag meg is teremti az összhangot a műszaki ütemtervvel azáltal, hogy a műszaki ütemterv egyes munkarészeinek előrehaladását az egyes munkák elvégzésére rendelt brigádok és gépek adatainak függvényében is szemlélteti, megadva a létszám és mennyiségi adatokat, valamint ehhez kapcsolódóan az egyes munkafázisok időigényét, az átlagos napi előrehaladás mértékét. Az erőforrásterv az előzőek alapján alkalmas arra, hogy az ajánlatkérő döntsön a megvalósítási ütemterv betarthatóságáról, vagy ennek kétségbe vonhatóságáról. Ajánlatkérő az érvénytelenséget II. r. kérelmező 1. részajánlatával szemben arra alapította, hogy az erőforrásterv nem a műszaki ütemterv függvényében készült, mely a kiírás tartalma alapján – erre vonatkozó kifejezett ajánlatkérői utasítás hiányában – okszerűtlen, ennélfogva jogsértő. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a vonatkozó és a határozat tényállási részében rögzített FIDIC szerződéses feltételekkel kapcsolatos érvelését. Helytállóan hivatkozott II. r. kérelmező arra, hogy a FIDIC Piros Könyv ÁSZF 8.3. pontja a műszaki ütemterv teljesítés során történő aktualizálásával kapcsolatos kikötéseket tartalmazza. Ilyen kikötés többek között az, hogy a megvalósítás tényleges előrehaladásához képest aktualizált ütemtervet a teljesítés helyszínén lévő gépek típusának és a Vállalkozó személyzetének leírását tartalmazó dokumentummal kell alátámasztani. Ebből a rendelkezésből a tárgyi erőforrásterv ajánlatkérő által az összegezésben értelmezett tartalmára nem vonható le következtetés. A FIDIC ÁÉSZF 8.3. pontja a kiírás konkrét tartalma tekintetében nem bír relevanciával. A Döntőbizottság az előzőek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a közbeszerzési eljárása 1. részében megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel a kiírásának tartalmával ellentétesen, az összegezésben meghatározott okból nem érvénytelen részajánlatot nyilvánított érvénytelenné és zárt ki az ajánlatok bírálati szempontrendszer szerinti értékeléséből.
77
A Döntőbizottság ezt követően az alábbi indokolás alapján megállapította, hogy III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos. 5. A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy a nyertes ajánlat költségvetésében szereplő KMPVC anyagú nyomóvezetékkel kapcsolatos 5. kérelmi elem körében a jogorvoslati kérelem az I. r. kérelmező azonos ténybeli és jogi alapon előterjesztett 7. kérelmi elemével kapcsolatos indokolás alapján alapos. A Döntőbizottság III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban is megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás 1. részében a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, mivel az 1. részben érvénytelen részajánlatot nyilvánított nyertesnek. A Döntőbizottság III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme kapcsán is rögzíti, hogy az ajánlat érvénytelenségét egyetlen érvénytelenségi ok fennállása is megalapozza, ebből következően az érvénytelenség jogkövetkezményei a nyertesnek hirdetett ajánlat vonatkozásában már egyetlen érvénytelenségi ok esetén is beállnak. Ugyanakkor a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem kereteire tekintettel vizsgálta a III. r. kérelmező által hivatkozott további érvénytelenségi okokat is. 1. A Döntőbizottság III. r. kérelmező 1. kérelmi eleme körében azt vizsgálta, hogy érvénytelen-e a nyertes ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített okból, amiatt, hogy a 10% alatti alvállalkozója, nevezetesen az LG MÉR-TAN Bt. a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik. Az irányadó jogszabályi rendelkezések a következők: A Kbt. 61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d)-e) pont tekintetében alvállalkozó, aki d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve. A Kbt. 69. § (8) bekezdése szerint az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen – a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának
78
igazolásához szükséges – a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)(3) bekezdése szerinti – igazolásokat, nyilatkozatokat is. A Kbt. 70. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 88. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki a) a kizáró okok (60-61. §) hatálya alá tartozik. A Kbt. 20. § (7), (8) és (9) bekezdései szerint (7) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, az alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is. (8) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés, illetőleg – két szakaszból álló eljárásban – a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatva vagy – az (1) bekezdés alkalmazása esetén – e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti elektronikus formában a 7. § (2) bekezdése szerinti határidőig megőrzi. (9) A (7) bekezdés szerinti elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki. Tárgyi esetben a jogorvoslati kérelem keretei között a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nem zárta-e ki a nyertes ajánlattevő által az alkalmassági követelmények körében a felhívás III.2.3/B1. pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés céljából
79
a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékű alvállalkozóként megjelölt LG MÉR-TAN Bt.-t a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerint. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kizáró okokat és azok igazolását a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján kötelezően előírandó kizáró okokon túlmenően többek között a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjára való utalással határozta meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az LG MÉR-TAN Bt.-t a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozóként jelölte meg a felhívás III.2.3./B1. pontjában rögzített alkalmassági követelmény, nevezetesen MV-VZ/A kategóriás jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetővel való rendelkezés igazolása céljából. A Kbt. felhívott kogens 61. § (1) bekezdés d) pontja értelmében ajánlattevőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerint bevont alvállalkozóra kiterjedően is nyilatkoznia kell a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kizáró ok fenn nem állásáról, illetőleg ajánlatkérői oldalról kötelezettség keletkezik a kizáró ok előírása folytán a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerint megjelölt alvállalkozó vonatkozásában a Kbt. 20. § (7) bekezdése alapján a kizáró okokkal kapcsolatos adatok ellenőrzésére. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő érvelésével kapcsolatban rögzíti, hogy a Kbt. kizáró okok igazolására vonatkozó jogszabályi rendszeréből, tételes rendelkezéseiből nem következik az, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok kizárólag a külföldi vállalkozások vonatkozásában vizsgálható. A társaságok alapítására vonatkozó jogosultság ténye a magyarországi letelepedésű vállalkozások vonatkozásában nem jelenti egyben azt, hogy egy meghatározott tevékenységet folytató vállalkozás a tevékenység szerinti nyilvántartásba be is van jegyezve. Az igazolás magyarországi letelepedésű vállalkozásokra vonatkozó alkalmazási kötelezettségét támasztja alá a Közbeszerzések Tanácsának Útmutatója is, mely kifejezetten a magyarországi letelepedésű építési kivitelezési, kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozások Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okkal kapcsolatos igazolási módjaként jelöli az MKIK elektronikus névjegyzékében való szereplést. Jelen esetben nem volt ténybeli vita a felek között a tekintetben, hogy az LG MÉR-TAN Bt., mint a nyertes ajánlattevő Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti 10% alatti alvállalkozója nem szerepel a MKIK kivitelezői névjegyzékében.
80
Vitatott volt ugyanakkor egyrészt az, hogy az alapul fekvő jogszabályok így az Étv., valamint a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján terheli-e nevezett alvállalkozót az általa végzett és a tárgyi közbeszerzési eljárásban a bevonását megalapozó alvállalkozói tevékenység tárgya alapján MKIK regisztrációs kötelezettség. Ezzel összefüggésben vitatott volt a felek között továbbá az is, hogy az alvállalkozó a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés pontosan mely teljesítési tevékenységeibe kerül bevonásra, ezek között van-e olyan tevékenység, amely megalapozza a MKIK regisztrációs kötelezettséget. A Döntőbizottság elsődlegesen az alvállalkozó konkrét közbeszerzésben végzendő teljesítési tevékenysége kérdésében foglalt állást, ennek függvényében dönthető el ugyanis az a kérdés, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján terheli-e a MKIK névjegyzékébe való regisztrációs kötelezettség, vagy nem. A Döntőbizottság nem fogadta el e körben III. r. kérelmező érvelését. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlat vonatkozó részeit és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részajánlatában az LG MÉR-TAN Bt.-t az ajánlatának minden részében, mint a vízépítési feladatok ellátására vonatkozó MV-VZ/A. jogosultsági kategóriával rendelkező felelős műszaki vezetőt jelölte meg. A nevezett alvállalkozó és az alkalmassági követelményt teljesítő ügyvezetője ekként került megjelölésre az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatokat tartalmazó 2. minősítési formanyomtatványban, a felhívás III.2.3/B1. pontja szerinti alkalmasság igazolására vonatkozó 11. minősítési formanyomtatványban, és ezekkel összhangban a 3.1. jegyzék projektszervezeti ábrájában, valamint az ahhoz kapcsolódó szöveges kiegészítésben. Ez utóbbi tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy a 3.1. jegyzék projekt ábrájának szöveges melléklete kifejezetten részletezi az egyes szakági felelős műszaki vezetők feladatkörét. Ebben az LG MÉR-TAN Bt. vonatkozásában, mint ahogy az összes többi, az ajánlat ezen részében felsorolt felelős műszaki vezető vonatkozásában valóban szerepel a „szakági építésvezető” megjelölés, ugyanakkor ezen megjelöléshez tartozóan a feladat és felelősségi kör leírása alapján egyértelműen beazonosítható a nevezett személyeknek, így az LG MÉRTAN Bt. ügyvezetőjének a projekt megvalósításában felelős műszaki vezetőként történő részvétele. Az ajánlat tartalmából nem vonható le – a III. r. kérelmező érvelésével szemben – olyan következtetés, hogy a nevezett alvállalkozó a felelős műszaki vezetői feladatkörökön kívül, egyéb konkrét építési, kivitelezési feladatokat is teljesít. A Döntőbizottságnak a vonatkozó jogszabályok, így a felek által is hivatkozott Étv., valamint a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tükrében azt kellett megítélnie, hogy a felelős műszaki vezetőként az alkalmasság igazolásához a
81
teljesítésbe 10% alatti mértékben bevont alvállalkozóval szemben fennáll-e a MKIK elektronikus névjegyzékébe való bejelentkezési kötelezettség, ennek függvényében helytálló volt-e ajánlatkérő az alvállalkozó közbeszerzési eljárásból való ki nem zárására és a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó döntése. A Döntőbizottság áttekintette a releváns jogszabályi rendelkezéseket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § (1) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek összessége. (2) Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat, a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c) aki – vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló – olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. (3) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. (7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt. Az Építésügyi kivitelezésről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint e rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed többek között a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházás-lebonyolító, építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira.
82
Ugyanezen törvényhely (4) bekezdése alapján a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet alkalmazni a 2. § e), f), h)-j) pontját, a 3-4. §-t, a 17-21/A. §-t, továbbá a 31. § (5) bekezdését. A Korm. rendelet 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések szerint: 2. § E rendelet alkalmazásában k) vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy, l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelező, m) alvállalkozó kivitelező: a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. A építőipari kivitelezésre vonatkozó részletes szabályokat a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet határozza meg. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjából kitűnik, hogy a jogszabály megkülönbözteti az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevő személyek körét, melyben önálló résztvevőnek minősíti magát a kivitelezőt. A Korm. rendelet III. fejezete rögzíti a személyi körre vonatkozó részletes szabályok összességét, mely szabályozási rendszerben önálló résztvevőként kerül nevesítésre a kivitelező és a felelős műszaki vezető, akik tevékenyégére eltérő jogszabályi rendelkezések irányadók. Az Étv. 39. § (7) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. Az Étv. idézett 39. § (3) bekezdése alapján látható, hogy a törvény az építőipari kivitelezésben résztvevő személyek közül kifejezetten csak a vállalkozó kivitelezők, az ilyen tevékenységet végezni szándékozók számára teszi kötelezővé a MKIK névjegyzékébe történő bejelentkezést, a többi résztvevő tekintetében nem áll fenn regisztrációs kötelezettség. A Döntőbizottság erre tekintettel a tárgyi közbeszerzésben kizárólag felelős műszaki vezetői tevékenységet végző alvállalkozó vonatkozásában a regisztrációs kötelezettséget nem ítélte fennállónak, melyet a nyertes ajánlattevő által becsatolt, az MKIK Építésügyi Regisztrációs Irodától származó nyilatkozat is alátámaszt.
83
A Döntőbizottság megállapította, hogy a vállalkozó kivitelező fogalmát és az alvállalkozó kivitelező fogalmát a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet rögzíti, melyben a jelen esetben irányadó alvállalkozó kivitelezői minősítés tartalmi feltételeként építési szerződés megkötését határozza meg. A Döntőbizottság a nevezett alvállalkozó közbeszerzési pozíciója alapján megállapította, hogy az ajánlattevővel a beszerzés tárgyának megvalósítása érdekében az alvállalkozó kizárólag felelős műszaki tevékenység ellátására köthet szerződést és nem a Korm. rendelet 3. §-ban definiált és tartalmi kellékeit tekintve részletesen meghatározott építési szerződés megvalósítására. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből az vezethető le, hogy önmagában a felelős műszaki vezetői tevékenység nem minősíthető olyan vállalkozói kivitelezői tevékenységnek, melyre építési szerződés köthető. A Döntőbizottság az előzőekre figyelemmel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozója nem köteles a MKIK jegyzékébe bejelentkezni, mivel nem minősül az Étv. és a Korm. rendelet értelmében vállalkozói kivitelezőnek, ennélfogva a bejegyzés hiánya a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem keletkeztet kizáró okot. A Döntőbizottság megállapította, hogy III. r. kérelmező 1. kérelmi elemében rögzített okból kifolyólag a nyertes ajánlat nem érvénytelen, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. 2. A Döntőbizottság a 2. kérelmi elem körében megállapította, hogy valóban nem álltak fenn az LG MÉR-TAN Bt. alvállalkozói minőségére vonatkozó felvilágosítás kérés ténybeli alapjai, mivel az ajánlat e részében nem volt nem egyértelműen közölt, vagy ellentmondásos tényadat. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. kógens 85. § (1) bekezdését, mivel a felvilágosítás kérés kötelező törvényi tényállási feltételei nem álltak fenn. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy a jogsértés a nyertes ajánlattevő ajánlata érdemi elbírálásának jogszerűségét az alvállalkozó kizárásának megítélése tekintetében nem befolyásolta. 3. A Döntőbizottság nem osztotta III. r. kérelmező azon álláspontját, hogy ajánlatkérő jogellenesen mulasztotta el hiánypótlás útján a felhívás III/2.2. pontjában rögzített alkalmassági követelmény – árbevételi nyilatkozat – közös ajánlattevők konzorciumi tagjától történő bekérését. Nem volt vitatott, hogy az alkalmassági követelményt az ajánlattevők és a 10% feletti alvállalkozóik együttesen teljesíthették. A konzorciumvezető és a 10%
84
feletti alvállalkozója benyújtotta a nyilatkozatot, melyek tartalma alapján a minimumfeltételnek való megfelelés III. r. kérelmező által sem volt vitatott. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban részletesen meghatározta az egyes igazolások, nyilatkozatok közös ajánlattétel esetén történő benyújtásának módját. E körben a dokumentáció I. kötet „A” fejezet 3. pontja rögzítette, hogy ellenkező kikötés hiányában főszabályként a nyilatkozatokat külön-külön kell benyújtani. Az árbevételi nyilatkozat 9. számú minősítési formanyomtatványának lábjegyzetében ajánlatkérő ugyanakkor azt rögzítette, hogy a nyilatkozatot azon közös ajánlattevőnek, 10% feletti alvállalkozónak kell külön-külön benyújtania, amely hozzájárul az alkalmasság teljesítéshez. Jelen esetben a közös ajánlattevők közül az a közös ajánlattevő nyújtotta be a nyilatkozatot, mely a III. r. kérelmező által sem vitatottan hozzájárult az alkalmasság teljesítéséhez, ennélfogva ajánlatkérő az előírására figyelemmel jogszerűen, nem rendelt el a közös ajánlattevők másik tagja tekintetében a nyilatkozat csatolására vonatkozó hiánypótlást. A jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság ezen kérelmi elem körében elutasította. 4. A referenciaigazolás tekintetében a vonatkozó alkalmassági követelménynek való tartalmi megfelelőség nem volt vitatott. III. r. kérelmező a referencia felhasználhatóságát vitatta azon az alapon, hogy a szabályos jogutódlástól függetlenül a referenciamunka tényleges teljesítése nem állapítható meg A Döntőbizottság nem fogadta el III. r. kérelmező érvelését. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 1. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással - VI. fejezet) is létrehozható. A Gt. 17. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Megállapítható, hogy a referenciát a nyertes közös ajánlattevők részére rendelkezésre bocsátó társaság, a Trigon Invest Kft. 2004. augusztus 25-én jött létre szétválással és beolvadással történő jogutódlással.
85
A Gt. 67. § (1) bekezdés alapján jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. A Gt. 85. § (1) bekezdés szerint a szétváló gazdasági társaság jogutódai ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette. A Gt. 86. § (1), (3) bekezdése alapján: (1) Kiválás esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság vagy társaságok jönnek létre. (3) Különválás esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át. Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy jogutódlás egy gazdasági társaság átalakulását jelenti, amely általában a jogelőd társaság megszűnésével történik. Ezekben az esetekben a jogelőd vagyona automatikusan a jogutód társaságra, illetőleg társaságokra száll át, a jogutód jogosulttá válik a jogelőd követeléseire és felel a jogelőd kötelezettségeiért. A szétválás az átalakulás egy speciális formája, ahol a jogelőd társaság nem szűnik meg, hanem változatlan társasági formában működik tovább, a kiválás jogi aktusával ekként a jogelőd változatlan működése mellett, tőle elkülönült új gazdasági társaság jön létre. A jogelőd társasági vagyonának felhasználásával alakuló új gazdasági társaság valóban nem minősíthető a jogelőd társaság teljes körű jogutódjának, ugyanakkor önmagában ez a tény a jogelőd társaság szétválás előtt teljesített referencia munkájából eredő jogok érvényesíthetőségét nem befolyásolja. A gazdasági társaságok működésük során szerzett jogaikról való rendelkezésének kérdése társasági jogi és nem közbeszerzési jogi kérdés, melynek alapvető szabályait a Gt. határozza meg. A referencia egy adott társaság múltbeli szerződéses teljesítéséhez fűződő jogosítványt testesít meg, mellyel való rendelkezés a társaság abszolút és kizárólagos joga. Jogutódlás esetén a jogelőd társaság működése során szerzett referenciából eredő jogokat a jogutód társaság a jogutódlás ténye folytán érvényesítheti. Nem bír relevanciával e körben a jogutódlás formája, az a körülmény, hogy a referencia megszerzése a jogelőd társaság megszűnésével
86
automatikus és adott esetben egyetemleges jogutódlás útján, vagy a referenciamunkát teljesítő szétváló jogelőd társaság kifejezett ezirányú rendelkezése folytán történt. A Gt. 85. § (1) bekezdéséből következik, hogy a működése során jogosultságokat szerző társaság szétválása esetén rendelkezik a szerzett jogai érvényesítéséről, mely rendelkezés harmadik személlyel szemben, így jelen esetben a referenciát elfogadó ajánlatkérővel szemben abszolút hatályú. A konkrét esetben nem volt vitatott, hogy a szétváló jogelőd társaság a szétválási szerződésben a tárgyi közbeszerzési eljárásban bemutatott referenciával kapcsolatban akként rendelkezett a Gt. 85. § (1) bekezdés alapján, hogy az abból eredő jogok érvényesíthetőségét a kiváló és beolvadó társasághoz, nevezetesen a Trigon Invest Kft.-hez telepíti. A rendelkezés folytán a referencia tulajdonosa a Trigon Invest Kft. A felek között létrejött szétválási szerződés ezen rendelkezése minden harmadik személlyel szemben hatályos, ennélfogva ajánlatkérő jogszerűen nem dönthetett volna a referencia el nem fogadásáról. A Döntőbizottság az előzőekre figyelemmel III. r. kérelmező 4. kérelmi elemét alaptalanság miatt elutasította. 6. A Döntőbizottság a 6. kérelmi elem körében azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő projektszervezeti ábrája megfelel-e az ajánlatkérő által előírt követelményeknek. Kérelmező azt vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő 10% feletti alvállalkozója, valamint a szöveges kiegészítésben megjelölt 2 fő minőségirányítási szakembere és 8 fő munkavédelmi koordinátora nem került a grafikus ábrában feltüntetésre, valamint azt, hogy az alvállalkozók részéről nem kerültek külön nevesítésre a projekt teljesítésért és a minőségbiztosításért felelős főbb személyek. A 3.1. jegyzék projektszervezet/munkaszervezet bemutatásával kapcsolatban első számú ajánlatkérői utasítás a jegyzék szerkezetére vonatkozott. A jegyzék e részét grafikus ábra formájában kellett ajánlattevőknek benyújtaniuk, melyet saját belátásuk szerint szöveges magyarázattal egészíthettek ki. A jegyzék ezen részével kapcsolatos tartalmi elvárásokat ugyanakkor a grafikus ábrának kellett teljesítenie, függetlenül attól, hogy ajánlattevő fűzött-e szöveges magyarázatot az ábrához, vagy nem. A grafikus ábra tartalmával kapcsolatos ajánlatkérői utasítások a következők voltak:
87
1. jelenítsen meg egy utasítási rendet (a FIDIC szerződéses terminológia szerint) az Megrendelő, a Vállalkozó, Alvállalkozók és Mérnök között, 2. tartalmazza az építési beruházás teljesítéséért és a minőségbiztosításért a vállalkozók (alvállalkozók) részéről felelős főbb személyeket és főbb feladatokat. Ezen túlmenően ajánlatkérő nem kifejezetten a grafikus ábrához kapcsoltan, de érvényességi feltételként rögzítette a 3.1. jegyzékben az 5. bírálati szempont szerinti adatok megjelenítését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a grafikus ábrával kapcsolatos 1. tartalmi követelménynek a nyertes ajánlattevő 3.1. jegyzéke megfelel, mivel az ajánlatkérő által meghatározott szereplők közötti utasítási rendszer a grafikus ábrából kiolvasható. Az ábrából megállapítható, hogy a Megrendelő utasítási joggal rendelkezik a Mérnök irányában, a Mérnök a Projektvezető vonatkozásában, a Projektvezető pedig utasítás jogot gyakorol a Vállalkozó teljes személyzete felett beleértve az Alvállalkozókat is. Az ábrából az is kiolvasható, hogy a projektvezető közvetlen utasítási jogát a Vállalkozó személyzetén belül – beleértve az Alvállalkozókat is – a felelős műszaki vezetőkkel szemben gyakorolja, míg ez utóbbiak az utasítási jogukat a projektszervezeti hierarchiában alattuk elhelyezkedő személyek, építésvezetők, stb. tekintetében gyakorolják. Az 1. tartalmi követelményben nem volt kifejezett elvárás az alvállalkozók nevesítése és a közbeszerzés teljesítésében való részarányuk szerinti megkülönböztetése. Erre tekintettel III. r. kérelmező által hivatkozott azon okból, hogy a Sura 2004 Kft., mint 10% feletti alvállalkozó nem szerepel kifejezetten az utasítási rendben az ajánlat nem érvénytelen. A 2. tartalmi követelmény értelmezése tekintetében a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő álláspontját osztotta. A meghatározás tartalmából a Döntőbizottság álláspontja szerint nem következik az, hogy a grafikus ábrában a megvalósításért felelős összes alvállalkozó összes vezető személyét külön-külön fel kell tüntetni. A feltétel nyelvtani és logikai értelmezése alapján a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevővel egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljes projekt megvalósításáért és minőségbiztosításért felelős főbb személyeket kell csak az ábrában feltüntetni, mely főbb személyeket akár a vállalkozó, akár az alvállalkozó delegálhatja. Ezen értelmezés következik a feltétel megfogalmazásában az alvállalkozóra való utalás zárójelben történő szerepeltetéséből is.
88
A Döntőbizottság erre tekintettel nem fogadta el az összes alvállalkozó főbb személye szervezeti ábrában történő feltüntetésének kötelezettségére vonatkozó III. r. kérelmezői álláspontot. Ajánlatkérő a projekt ábrában kizárólag a főbb irányító személyek feltüntetését várta el nem pedig az összes koordinátor és minőségirányítási vezető megnevezését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ábrája tartalmazza a projekt megvalósításáért felelős főbb személyeket, valamint a minőségbiztosításért felelős személyt, ennélfogva III. r. kérelmező érvelését az ábrához mellékelt szöveges részben megjelölt koordinátorokkal, minőségirányítási vezetőkkel kapcsolatban nem fogadta el. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a 6. kérelmi elem körében elutasította, annak alaptalansága miatt. 7. A Döntőbizottságnak a 7. kérelmi elem keretei abban kellett állást foglalnia, hogy a műszaki ütemterv megjeleníti-e az ajánlatkérő által elvárt összes létesítmény részt, valamint abban, hogy az ütemterv alátámasztja-e a rekonstrukciós csatornaszakaszon a szennyvízelvezetés folyamatos biztosításának kötelezettségét. A 2. jegyzékkel, azaz a megvalósítási ütemtervvel kapcsolatos utasítás szerint az ütemtervnek két részből kellett állnia, egy grafikus és egy szöveges részből. A grafikus rész vonatkozásában a kérelem által érintett körben kötelező ajánlatkérői utasítás volt az egyes létesítmény részek, csatornaszakaszok és átemelők külön-külön ábrázolása. A minimálisan ábrázolandó konkrét létesítmény részeket a II./41. számú kiegészítő tájékoztatásban pontosította ajánlatkérő dokumentáció III/3. kötetének 31-43. oldalán lévő létesítmény részekre történő utalással. A Döntőbizottság - III. r. kérelmező által sem vitatottan – megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő vonalas ütemterve a dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásban előírt összes csatornaszakasz/ létesítmény rész kivitelezésének előrehaladását ábrázolja, valamint ezt meghaladóan a rekonstrukciós szakaszoknak a határozat tényállási részében rögzített részeinek kivitelezési munkálatait is feltünteti. A vonalas ütemterv az előzőek alapján megfelelt ajánlatkérő elvárásainak. A 2. jegyzékkel kapcsolatban további elvárásként fogalmazta meg ajánlatkérő, hogy a grafikus ütemtervből és annak szöveges kiegészítéséből együttesen megállapíthatónak kell lennie a szennyvízelvezetés rekonstrukciós szakaszokon történő folyamatos biztosítottságának. Ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen.
89
III. r. kérelmező a rekonstrukciós szakaszoknak az ütemtervben való nem teljeskörű feltüntetésére hivatkozva állította azt, hogy a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítottsága nem megállapítható. Kétségtelen tény, hogy a kiemelt ajánlatkérői utasítás alapján ajánlattevők ütemtervének kellett arra vonatkozó információt, adatot tartalmaznia, hogy a szennyvízelvezetés a kivitelezés alatt miként lesz biztosított. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a vonalas ütemtervben nem várta el a rekonstrukciós szakaszok kivitelezésének bemutatását, az ajánlattevőknek a 2. jegyzék szöveges részében kellett ismertetniük, hogy a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítását miként valósítják meg. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő 2. jegyzéke szöveges részének tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy abban az alkalmazott technológia leírásával bemutatásra került a rekonstrukciós szakaszokon a folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó megoldási javaslat. Ezen technológiai leírást a III. r. kérelmező nem vitatta, kizárólag arra hivatkozott, hogy az összes rekonstrukciós szakasz bemutatása hiányában és a vállalt napi előrehaladási sebesség függvényében a feltételnek való megfelelés nem állapítható meg. A Döntőbizottság nem fogadta el III. r. kérelmező érvelését. Ajánlatkérő a dokumentációban egyáltalán nem követelte meg a rekonstrukciós szakaszok munkálatai előrehaladásának ismertetését. A nyertes ajánlattevő akként nyilatkozott a 2. jegyzékében, hogy a rekonstrukciós munkálatok tekintetében az ideiglenes helyreállítást 2011. 11. 19-ig vállalja, melyet a vonalas ütemtervében meg is jelenített egyes szakaszok kivitelezésének bemutatásával. Annak kérdése pedig, hogy az egyes új szakaszok munkálatainak előrehaladása, illetőleg ehhez képest a rekonstrukciós munkálatok előrehaladása függvényében a napi előrehaladási sebesség alapján miként biztosítja ajánlattevő a folyamatos szennyvízelvezetést, ajánlattevői vállalás körébe tartozó kérdés, mellyel kapcsolatos ajánlattevői nyilatkozatok valóságtartalmát ellenkező bizonyításig el kell fogadni, kivéve, ha a vállalásból egyértelműen kitűnik annak teljesíthetetlensége. Jelen esetben ez nem áll fenn, e körben a Döntőbizottság osztotta a nyertes ajánlattevő határozati tényállásban rögzített részletes álláspontját és elfogadta e körben tett tényállításait. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy a 2. jegyzékkel kapcsolatos 7. kérelmi elem megalapozatlan, a jogorvoslati kérelmet e körben elutasította. 8. A Döntőbizottság a 2. jegyzékkel kapcsolatban a kérelem keretei között vizsgálta, hogy az ipari kamerás vizsgálat elvégzése függvényében ajánlattevő megfelelően határozta-e meg az ütemtervében az üzempróbák időtartamát, a
90
vállalt és bírálati részszempontként is értékelt teljesítési határidő ezáltal alátámasztott-e. Kétségtelen tény, hogy ajánlattevőknek a 2. jegyzékre vonatkozó ajánlatkérői utasítások alapján és a II./43. számú kiegészítő tájékoztatás alapján meg kellett jeleníteniük ütemtervükben az üzempróbák időtartamát, méghozzá az üzembe helyezés előtti üzempróbák időtartamát. A felhívásból az is kiderül, hogy az ipari kamerázás, mint az egyik alapvető tesztelési eljárás az átadás-átvétel feltétele, melynek kivárási ideje a II./27. számú kiegészítő tájékoztatás alapján 3 hónap. Nem volt vita a felek között abban, hogy az átadás-átvételkor, vagy azt megelőzően az ipari kamerás vizsgálatot el kellett végezni. Az ehhez kapcsolódó kivárási időtartammal a vállalt teljesítési határidő számításakor ajánlattevőknek kalkulálniuk kellett, melyet mind a dokumentáció előírásai, mind a vonatkozó kiegészítő tájékoztatások megerősítenek. A Döntőbizottság osztotta azon nyertes ajánlattevői álláspontot, hogy a felhívás nem tartalmaz arra vonatkozó kifejezett utasítást, hogy az ipari kamerázással az ajánlattevők pontosan mely próbák – az üzembe helyezést megelőző, vagy üzembe helyezéskori próbák – keretében számoljanak. Az is kétségtelen, hogy a vonalas ütemtervnek kizárólag az üzembe helyezést megelőző próbák időtartamát kellett szemléltetnie. A Döntőbizottság elfogadta a nyertes ajánlattevő azon műszaki álláspontját is, hogy az üzembe helyezés előtti próbák során a gépészeti és elektromos berendezések üzembe helyezést megelőző próbái kerülnek elvégzésre, míg a gravitációs vezetékek átadás-átvételt megelőző tesztelése, magának a megépített, felújított létesítménynek az átadás-átvétel előtti végső teljes üzempróbája üzembehelyezéskori próbának minősül. Az is nyilvánvaló műszaki tény, hogy a kamerás vizsgálat a gravitációs vezetékek teszteléséhez kapcsolódik, ilyen módon a vonalas ütemtervben való feltüntetése valóban nem volt kötelező. Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy a vállalt végső teljesítési határidő bírálati részszempont, melyet az ütemtervnek alá kell támasztania, a bírálati résszempontban tett vállalással az ütemtervnek összhangban kell állnia és az ipari kamerás vizsgálat az átadás-átvétel, a megvalósítás befejezésének feltétele, ajánlatkérő nem tekinthet el annak vizsgálatától, hogy a kamerás tesztelés 3 hónapos kivárási idejével az ajánlattevők az általuk vállalt végső határidő meghatározása során számoltak-e, vagy nem. Ennélfogva függetlenül attól, hogy ajánlatkérő az átadás-átvétel előtti végső üzempróbák megjelenítését előírta-e az ütemtervben, vagy nem vizsgálnia kellett volna, hogy ajánlattevők az ipari kamerázás kivárási idejét a vállalt teljesítési határidőbe beépítették-e.
91
A nyertes ajánlattevő 2. jegyzékében nincs erre vonatkozó konkrét adat, ennélfogva e tekintetben a Kbt. 85. § (1) bekezdésében foglalt felvilágosítás kérésnek lett volna helye. A Döntőbizottság ugyanakkor rögzíti, hogy a kérelem a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó döntés jogszerűtlenségének megállapítására irányult. A döntés előzőekben rögzített jogsértő jellege egy érvénytelenségi ok fennállása miatt is megállapítható volt, így a Döntőbizottság további jogsértést a nyertes ajánlatának érvényessé nyilvánításával kapcsolatban nem állapított meg. 9. A Döntőbizottság III. r. kérelmező 9. kérelmi eleme körében a határozati tényállás alapján megállapította, hogy az ajánlati ár megadásakor valóban két ipari kamerázás költségével kellett számolniuk ajánlattevőknek ugyanakkor az átemelő szerkezetek áramellátásához hasonlóan ajánlatkérő ezen költség vonatkozásában sem adott meg külön tételt. A jogorvoslati kérelem az I. r. kérelmező 6. kérelmi elemével kapcsolatban rögzített indokolással azonos indokolás alapján e körben sem alapos. 10. A Döntőbizottság nem ítélte megalapozottnak a III. r. kérelmező kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos kérelmi elemét. A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdései alapján (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő;
92
c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Jelen esetben III. r. kérelmező a nyertes ajánlattevő ellenszolgáltatásának kirívóan alacsony árként történő minősítését és ennek alapján a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérés hiányát vitatta, méghozzá egy költségvetési tétel álláspontja szerinti kirívóan alacsonysága miatt. A közbeszerzési törvény szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. kogenciájából fakadóan ajánlatkérő a törvényben meghatározott esetekben nem tekinthet el az indokoláskéréstől, mely indokolás tartalma alapján köteles meggyőződni az ajánlati ár gazdasági ésszerűségéről, az ajánlati ár megalapozatlansága esetén pedig az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania. A Kbt. kogenciájából ugyanakkor az is következik, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján kizárólag azokkal az ajánlatokkal szemben áll fenn indokoláskérési kötelezettség, amelyekben szereplő ellenszolgáltatás ténylegesen és minősítetten, kirívóan alacsony. Jelen esetben a beérkezett ajánlatok számára tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó speciális törvényi tényállások közül ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítettek alapján volt köteles az ajánlati árakat vizsgálni. Nem volt vitatott, hogy a nyertes ára nem érte el azt a törvényi határértéket, amelytől alacsonyabb ár esetében a Kbt. a törvény erejénél fogva kötelezővé teszi a kirívóan alacsony árra vonatkozó indokoláskérést. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 1. részre adott ajánlati ára a 7 beérkezett ajánlat közül a 2. legalacsonyabb és a versenytársak áraihoz viszonyítva a Döntőbizottság álláspontja szerint a törvény által megkövetelt minősített, kirívó alacsonyság nem állapítható meg. Az ellenszolgáltatás relatív alacsonysága nem alapoz meg a törvény által a kirívó alacsonyság esetére megkövetelt indokoláskérési kötelezettséget. A Döntőbizottság nem fogadta el III. r. kérelmező egy költségvetési tétel kirívóan alacsonyságával kapcsolatos álláspontját.
93
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az irreálisan alacsony ár vizsgálatának célja az, hogy ajánlatkérő meggyőződjön arról, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés a megajánlott áron összességében ténylegesen teljesíthető-e. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő egyösszegű ár megajánlását írta elő, az ajánlattevő ajánlata akkor kirívóan alacsony, ha a Kbt. 86. § (1) bekezdésében meghatározott összár minősítetten alacsony. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy jelen esetben nem áll fenn a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerinti indokoláskérési kötelezettség, így a jogorvoslati kérelmet ezen kérelmi elem tekintetében elutasította. 11. A Kbt. 96. § (3) bekezdése szerint az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2)-(3) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett, erre tekintettel az ajánlattevő kérheti hogy más ajánlattevő ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. A Döntőbizottság megállapította, hogy az idézett rendelkezés utolsó fordulatában a jogalkotó az iratbetekintést kérő számára biztosította annak lehetőségét, hogy maga határozza meg az irat megismerésének időpontját. Ebből következően a Kbt. kogens rendelkezései alapján ajánlatkérőnek kizárólag az iratbetekintést kérő által javasolt napon munkaidőben kell biztosítania az iratok megismerésének lehetőségét. Jelen esetben megállapítható, hogy III.r. kérelmező 2011. szeptember 14-én kérte az iratbetekintés biztosítását, megjelölve 2011. szeptember 16-át. Ajánlatkérő III. r. kérelmező számára az iratbetekintés lehetőségét csak ettől későbbi időpontban, 2011. szeptember 19-én biztosította, mely alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megjegyzi, hagy ajánlatkérő nem akadályozta a III. r. kérelmezőt jogorvoslati jogainak gyakorlásában. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározott jogsértést, ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő 1. közbeszerzési részt lezáró
94
döntését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja szerint egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság jelen esetben bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak a jogsértés reparálhatóságára, az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). (5) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Döntőbizottság rögzíti, a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján mindhárom kérelmező vonatkozásában 720.000.-Ft volt, mivel a I. II. és III. r kérelmezők a Kbt. 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmeztek. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezte mindhárom kérelmező részére 720.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, mivel az ajánlatkérő terhére mindhárom kérelemnek helyt adva jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban az I. r. kérelmező által megbízott jogi képviselő 100.000.-Ft egyösszegű ügyvédi munkadíj megtérítését kérte. A Döntőbizottság jelen esetben a csatolt megbízási szerződéssel igazolt ügyvédi munkadíjat 30.000.-Ft+ÁFA, azaz 30.000.-Ft.+ÁFÁ-ra mérsékelte, mely döntésében figyelembe vette elsődlegesen azt a tényt, hogy kérelmező csak egy kérelmi elemének adott helyt, figyelembe vette továbbá az ügy bonyolultságát a beadványok számát, a tárgyalás időtartamát, valamint az ügy jogi megítélését.
95
A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. november 8. Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapja: 1. Füzesgyarmat Város Önkormányzata (5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1.) 2. Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 3. DRD Ügyvédi Társulás, Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 4. Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd (1037 Budapest, Hidegkuti Nándor u. 8-10.) 5. Innoterv Magyarország Zrt. (2040 Budaörs, Keleti u. 7.) 6. KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi út 46.) 7. HARCON Építő és Szerelő Zrt. (1036 Budapest, Lajos u. 160-162.) 8. ZEMPLÉNKŐ Kft. (3950 Sárospatak, Páncél hegy) 9. A-HÍD Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) 10. KÖZGÉP Építő és Fémszerkezet Gyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) 11. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 12. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 13. Irattár