K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.:D.412/11/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Junior Vendéglátó Zrt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31., képviseli: Kovács Szabolcs Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Szabolcs ügyvéd, 1016 Budapest, Hegyalja út 2/b., a továbbiakban: kérelmező) által Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat (1184 Budapest, Üllői út 400., képviseli: Csók és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók Csaba ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz krt. 19. III. 32., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata fenntartása alatt álló intézmények részére ételkiszállítással történő közétkeztetés biztosítása 2., 1-2. rész” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a jogorvoslati kérelem és ajánlatkérő észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a 2011. április 8-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011. április 15. napján KÉ-8978/2011. szám alatt megjelent ajánlattételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) VI.
2
fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben írt szolgáltatás megvalósítására. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás I.4) pontjában tájékoztatott arról, hogy beszerzését más ajánlattevők nevében is folytatja. A felhívás szerint a részekre történő ajánlattétel biztosított volt egy vagy több részre, azzal, hogy mindkét rész tekintetében a teljesítés helye a II.2.1) pontban kerül részletezésre. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség a következő: 1. rész: 5.375.225 adag/5 év+20% eltérés lehetséges 2. rész: 5.822.850 adag/5 év+20% eltérés lehetséges Ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés szerinti mennyiségi eltérést alkalmazza a mennyiség meghatározásánál. Teljesítések helye: 1. rész: Gyöngyszem Óvoda 1188 Bp. Vezér u. 46. Gyöngyszem Óvoda tagintézménye 1188 Bp. Podhorszki u. 51-55. Gyöngyszem Óvoda tagintézménye 1188 Bp. Damjanich u. 10/b. Napraforgó Óvoda 1186 Bp. Tövishát u. 6. Napsugár Óvoda 1188 Bp. Eke u. 16. Nyitnikék Óvoda 1185 Bp. Fülek u. 4. Nyitnikék Óvoda tagintézménye 1185 Bp. Fülek u. 2/b. Vackor Óvoda 1188 Bp. Csolt u. 4. Vackor Óvoda tagintézménye 1188 Bp. Címer u. 47. Vackor Óvoda tagintézménye 1188 Podhorszki u.51. Zöld Liget Óvoda 1188 Bp. Ady Endre u. 127. Zöld Liget Óvoda tagintézménye 1188 Rákóczi 129. Ady Endre utcai Általános Iskola 1188 Bp. Ady Endre u. 46-50. Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola 1188 Bp. Kapocs u. 56. Kastélydombi Általános Iskola 1188 Bp. Nemes u. 56-60. Táncsics Általános és Nemzetiségi Iskola 1188 Bp. Táncsics Mihály u. 53. 2. rész: Aprók Falva Óvoda 1185 Bp. Barczika tér 8. Csemete Óvoda 1182 Bp. Üllői út 679-681. Cseperedő Óvoda 1184 Bp. Építő u. 5. Dráva Óvoda 1182 Bp. Dráva u. 34/b. Hétszínvirág Óvoda 1182 Bp. Halomi út 113/a. Kerekerdő Óvoda 1183 Bp. Attila u. 9. Kerekerdő Óvoda tagintézménye 1183 Bp. Martinovics tér 13. Kerekerdő Óvoda tagintézménye 1183 Bp. Kosztolányi D. u. 28. Mocorgó Óvoda 1181 Bp. Szélmalom u. 29-31. Mocorgó Óvoda tagintézménye 1181 Bp. Petőfi u.5.
3
Szivárvány Óvoda 1181 Bp. Dolgozó u. 16. Zenevár Óvoda 1181 Bp. Reviczky Gyula u. 52-56. Brassó utcai Általános Iskola 1182 Bp. Brassó u. 1. Gulner Gyula Általános Iskola 1183 Bp. Gulner Gyula u. 2. Az ajánlatkérő tájékoztatást adott arról a felhívásban, hogy a szerződés időtartama 60 hónap. Az ajánlatkérő meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeit, a fő finanszírozási és fizetési előírásokat, a kizáró okokat és azok igazolási módját, továbbá az alkalmasság követelményrendszerét. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében a következőket rögzítette. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: b) Az ajánlatba csatolni kell, a Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja alapján a felhívás III.2.3) pont alkalmasság minimumkövetelményei rovat b) pontjában előírt követelményeknek megfelelő szakemberek bemutatását, amely tartalmazza ezen személyek nevét, végzettségét, képzettségét és a gyakorlati idejüket. Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadók a Kbt. 4. § 3/E. pontja és a 65. § (3)-(4) bekezdései és a 69. § (4)-(9) bekezdései. Amennyiben ajánlattevő erőforrást nyújtó szervezetet vesz igénybe az alkalmasság igazolásához, akkor ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy közte és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás fennáll-e. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): b) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem mutat be az alábbi követelményeknek megfelelő, a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket: ba) legalább 1 fő, legalább középfokú végzettségű és élelmezésvezetői tanfolyamot végzett, vagy dietetikus szakember, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal (közétkeztetési szolgáltatással összefüggő feladatok terén) rendelkező szakembert; bb) legalább 2 fő, legalább szakképzett szakács, legalább 1 éves szakmai gyakorlattal (közétkeztetési szolgáltatással összefüggő feladatok terén) rendelkező szakembert. bc) legalább 1 fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert. Ajánlatkérő elfogadja ugyanazon szakember bemutatását több részfeladat vonatkozásában. Az ajánlatkérő a felhívásában tájékoztatott arról, hogy az eljárásban nem kíván tárgyalni, továbbá meghatározta a IV.2.1) pontban az összességében
4
legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját, rögzítve a részszempontokat és azok súlyszámát. A felhívás szerint a releváns határidők a következők: ajánlattételi határidő 2011. május 9. 10.00 óra, az eredményhirdetés tervezett időpontja legkésőbb az ajánlatok bontásától számított 30 napon belül, és ajánlatkérő az eljárás eredményéről az összegezés közvetlen megküldésével tájékoztatja az eljárás eredményéről az ajánlattevőket. A szerződéskötés tervezett időpontjáról ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját követő naptól számított 10. nap 12.00 óráját jelölte meg. Ajánlatkérő meghatározta a bírálat módszerét és az alkalmazandó ponthatárokat, valamint az V.7) pontban az egyéb információk között további tartalmi és formai elvárásokat rögzített. Ebben közölte, hogy a hiánypótlásra a Kbt. 83. §-a szerint teljes körben biztosít lehetőséget, ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell a Kbt. 70. § (2) bekezdés szerint, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontja vonatkozásában. Rögzítette, hogy a teljesítési határidő alatt a 2011. szeptember 1-jétől számított 60 hónap értendő, továbbá közölte a kiszállítás pontos időtartamát. Közölte azt is, hogy részletes árajánlatot kér ajánlattevőktől, amit csatolni kell az ajánlatban, illetve a megajánlott tényeket, adatokat a Kbt. 20. § (7) bekezdése szerint kell igazolni. Rögzítette az eljárás során figyelembe veendő jogszabályokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy műszaki ajánlatot is be kell nyújtani és rögzítette annak tartalmát, illetve a felhívás még tartalmazta azoknak az ajánlattevőknek a címét, amelyek nevében ajánlatkérő az eljárást folytatja. A felhívás B. melléklete mindkét rész vonatkozásában rögzítette egyrészt egyezően a felhívás II.2.1) pontjában meghatározott teljes mennyiségeket, valamint a teljesítés helyeit, és megerősítette a 60 hónapos szerződés teljesítési időtartamot. Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ebben meghatározta az általános elvárásokat, mind tartalmi, mind formai vonatkozásban, rögzítette az eljárásra vonatkozó tájékoztatót, formanyomtatványokat bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, továbbá meghatározta az ajánlatok értékelésével kapcsolatos részletszabályokat. A dokumentáció tartalmazta mindkét részre vonatkozóan azonos előírásokkal a szerződéstervezetet, továbbá a műszaki specifikációt. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy az ajánlatok benyújtásával úgy tekinti, hogy az ajánlattevő tudomásul vette a felhívásban és dokumentációban tett előírásokat, a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben meghatározottakat. A benyújtott ajánlatnak maradéktalanul meg kell felelnie a műszaki leírás feltételeinek, eltérés esetén az ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a formanyomtatványok alkalmazása nem kötelező, csupán javasolt, azonban annak tartalma feltétele az érvényes ajánlattételnek. A dokumentáció 12. oldalán tájékoztatott arról ajánlatkérő, hogy
5
a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása körében a 7. számú melléklet az irányadó és e körben megismételte az ajánlattételi felhívás releváns rendelkezését. A műszaki leírás részletesen rögzítette ajánlatkérő szakmai elvárását mindkét rész vonatkozásában, tartalmazva az intézmények közétkeztetési feladatait, speciális napi adagszámait. A formanyomtatványok között a 7. számú melléklet tartalmazta az ajánlattételi felhívás III.2.3) b) pontjára vonatkozó nyilatkozatmintát. Ebben négy részre bontotta ajánlatkérő a bemutatni kívánt szakemberek felsorolását. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) bc) pontjában ajánlattevőknek legalább 1 fő szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert kell bemutatni a nyilatkozatminta szerinti képzettség/végzettség ismertetésével, továbbá a szakvizsga-bizonyítvány megléte tekintetében ajánlattevőknek van/nincs válasz közül kellett a megfelelőt aláhúzni. Az eljárás során ajánlatkérő a kérelmező részére az ajánlattételi dokumentációt 2011. április 19-én elektronikus úton megküldte. Az eljárás során ajánlattevők kiegészítő tájékoztatást kértek ajánlatkérőtől, melyet ajánlatkérő 2011. május 3-án megválaszolt. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívása ellen 2011. május 3-án a SÉF-MESTER Kft. előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely arra vonatkozott, mely szerint a kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem megfelelő eljárásrendet választott, mert megvizsgálva ajánlatkérő hasonló tárgyú szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzéseit, közösségi eljárásrendben kellett volna a jelen közbeszerzési eljárását megvalósítania. Ajánlatkérő a kérelemre adott válaszában részletesen levezette, hogy egyrészt az előzetes vitarendezési kérelem nem a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint került benyújtásra, másrészt pedig elutasította a kérelmet. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre mindkét részre nyújtott be ajánlatot a Kolozsy és Kolozsy 94’ Kft., a Diák és Munkahelyi Vendéglátó Kft., a Kinder F. és K. Vendéglátó Kft. közös ajánlattevők; a Julienne Kft., a Süllős és Süllős Bt., a Pensió 17 Kft., az Elamen Zrt. és a kérelmező. A kérelmező ajánlatában teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása körében az ajánlattételi felhívás III.2.3) bc) pontjára vonatkozóan R. I-né szakembert jelölte meg. A képzettség/végzettség ismertetése körében szakács/szakmunkásképző nyilatkozatot tett és a szakvizsga-bizonyítvány megléte vonatkozásában a „van” szót húzta alá. Az ajánlat 36. oldalán csatolásra
6
került R. I-né szakmunkás-bizonyítványa, mely szerint szakács szakmában szakmunkás munkakör betöltésére jogosult. Csatolásra került az ajánlat 37. oldalán a Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola oklevele, mely azt tanúsítja, hogy R. I-né a „kímélő és diétás étkeztetés” című (00780021 azonosító számú) tanfolyamot eredményesen elvégezte és sikeres vizsgát tett. Az oklevél kelte 2007. június 11. A szakember csatolta önéletrajzát, eszerint a tanulmányok és az iskolai végzettség körében rögzítette, hogy 1996-ban a Dobos József Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben szakács szakképesítést szerzett, 2007-ben a Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában diétás étkeztető tanfolyamot végzett. A munkahelyek tekintetében akként nyilatkozott, hogy 1971. és 1990. között konyhai kisegítő volt, 1996-tól szakácsként, 2000-től vezető szakácsként dolgozik kérelmezőnél. Ajánlatkérő az eljárásban hiánypótlást és felvilágosítást kért ajánlattevőktől. A kérelmezőtől a diétás szakács szakember vonatkozásában rögzítette, hogy „az ajánlat 28. oldalán becsatolt nyilatkozatból nem állapítható meg a fent hivatkozott alkalmassági követelmény megléte, tekintettel arra, hogy ajánlattevő által bemutatott szakember végzettsége nem azonos a fent megjelölt diétás szakács végzettséggel. Továbbá ajánlattevő által a 37. oldalon önként becsatolt oklevél nem szakvizsga bizonyítvány, illetve nem diétás szakács végzettségre utal. Fentiekre tekintettel kérjük, hogy a hiánypótlás keretében az ajánlat 28. oldalán becsatolt nyilatkozatot kiegészítve, illetve módosítva ismételten becsatolni szíveskedjen oly módon, hogy abból az 1 fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakember megléte megállapítható legyen.” Az ajánlatkérő felszólította hiánypótlásra ezen túlmenően még a Julienne Kft.-t és felvilágosítás adására a Kolozsy és Kolozsy 94’ Kft., Diák és Munkahelyi Vendéglátó Kft., Kinder F. és K. Vendéglátó Kft. közös ajánlattevőt. Ajánlatkérő a hiánypótlás határidejeként 2011. május 30. napjának 12 óráját jelölte meg. A kérelmező a fenti határidőre a következőkről tájékoztatta ajánlatkérőt. „Társaságunk álláspontja szerint az ajánlatunk részeként becsatolt dokumentum alkalmas az ajánlattételi felhívásban előírt alkalmassági kritériumnak való megfelelés igazolására, kérjük annak elfogadását. A Junior Vendéglátó Zrt. értesülései szerint a kérdéses képzettség az Országos Képzési Jegyzékben is csupán néhány hónapja szerepel és jóllehet jelenleg is folyik olyan képzés, melynek célja a szóban forgó végzettség megszerzése, mindeddig nem került sor vizsga lefolytatására, a bizonyítványok nem kerültek kiadásra.” Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2011. június 6-án megküldött összegezéssel hirdette ki. Eszerint az eljárás mindkét részben eredményes volt.
7
Az 1. részben nyertes ajánlattevő az Elamen Zrt. lett 125.348.195.-Ft nettó ajánlati árral és 120 naptári napos fizetési határidővel. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a Julienne Kft. adta 127.380.965.-Ft nettó ajánlati árral, 120 naptári napos fizetési határidővel. A 2. rész vonatkozásában a nyertes ajánlatot szintén az Elamen Zrt. adta 131.102.225.-Ft nettó ajánlati árral és 120 naptári napos fizetési határidővel. A 2. részben a Julienne Kft. ajánlata lett a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat, nettó 137.127.180.-Ft ajánlati árral és 120 naptári napos fizetési határidővel. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította mindkét rész vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel. Ennek indokaként azt rögzítette az összegezésben az ajánlatkérő, hogy a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében a szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakember feltételre bemutatott szakemberek vonatkozásában elrendelt hiánypótlást nem teljesítette, az eredeti ajánlatában pedig nem mutatott be szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert. Az ajánlatkérő 2011. június 6-án tájékoztatta kérelmezőt ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen kérelmező 2011. június 7-én nyújtotta be az előzetes vitarendezési kérelmét. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének módosítását az ajánlata érvénytelensége körében. Hangsúlyozta, hogy ajánlata érvényes volt álláspontja szerint, mivel a diétás szakács szakképesítést 1999-ben törölték. A képesítést az OKJ-ba nemrég vették vissza, az azóta eltelt időben pedig vizsga nem került lebonyolításra. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő a felhívásban nem diétás szakács szakvizsgával rendelkező személy meglétét kívánta meg, hanem 1 fő szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert. Ennek a követelménynek ajánlata megfelelt, mert diétás szakács szakember rendelkezésére áll, aki szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. A kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmében valamennyi ajánlatba kérte az iratbetekintés lehetőségének biztosítását. Ajánlatkérő 2011. június 9-én 15 órakor biztosította kérelmezőnek az iratbetekintést valamennyi ajánlattevő ajánlatába. Ajánlatkérő a 2011. június 9. napján kelt válaszában elutasította kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. Ebben levezette egyrészt, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján az OKJ-s adatbázisban 2006. óta folyamatosan szerepel a diétás szakács képesítés. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlattételi felhívásban e körben meghatározott elvárásával kapcsolatos értelmezésével összefüggésben kifejtette, hogy olyan szakembert kellett bemutatni, akinek diétás szakács végzettsége van és rendelkezik szakvizsga-bizonyítvánnyal. A kérelmező 3 fő szakács szakembert mutatott be, akik közül egyik sem rendelkezik diétás szakács végzettséggel,
8
csupán szakács végzettséggel. Ezt támasztja alá ajánlatkérő álláspontja szerint egyrészt a vizsgált szakember által aláírt önéletrajz, ahol saját maga szakács képzettségről nyilatkozott. Ajánlatkérő ezen indokok alapján nem módosította az eljárást lezáró döntését. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2011. június 14-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, továbbá kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárás költségeinek a megfizetésére. A pontosított jogorvoslati kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásának III. 2.3. pontjának b) alpontja tartalmazta, hogy „Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem mutat be az alábbi követelményeknek megfelelő, a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket: bc) legalább 1 fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert. Ajánlatkérő elfogadja ugyanazon szakember bemutatását több részfeladat vonatkozásában.” A kérelmező a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be, melyben álláspontja szerint ajánlatkérő előírásának megfelelően igazolta alkalmasságát és megfelelő dokumentumokkal igazolta azt, hogy bevon a teljesítésbe 1 fő szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakácsot. Az ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlásra szólította fel e körben és kérte, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatát módosítsa vagy egészítse ki. Kérelmező a megadott határidőn belül tájékoztatta ajánlatkérőt arról az álláspontjáról, miszerint az ajánlata megfelelt az ajánlatkérői előírásnak, így már abban igazolta a szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakember teljesítésbe történő bevonását. A fenti előzményeket követően kapta kézhez ajánlatkérőtől 2011. június 7-én az összegezést, illetve az ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról szóló tájékoztatót, amelyek értelmében ajánlata érvénytelen volt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében, mert - nem mutatott be az ajánlati felhívás II.2.3) pont bc) alpontjában előírt diétás szakács szakembert, - ajánlatkérő hiánypótlási felhívására a hiányt nem pótolta, - a becsatolt oklevél nem szakvizsga bizonyítvány, illetve az nem diétás szakács végzettségre utal. Ajánlatkérő arra is utalt az összegezésben, hogy a kérdéses képzés 1993. óta szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, továbbá a benyújtott ajánlatok alapján is megállapítható, hogy pl. 2000-ben már szereztek diétás szakács képesítést OKJ szakvizsga bizonyítvánnyal.
9
Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyet ajánlatkérő elutasított. Kérelmező szerint ajánlata érvényes volt, az az ajánlati felhívás III.2.3) pontjának b) alpontjában előírtaknak is megfelelt, hiszen - a 36. oldalon csatolta R. I-né szakmunkás bizonyítványát, amelynek értelmében nevezett személy szakács szakmában eredményes szakmunkás vizsgát tett, azaz szakács szakvizsgával rendelkezik, ennek megfelelően tehát nem valós az az ajánlatkérői állítás, miszerint ajánlata abban a hiányban szenved, hogy nem került csatolásra szakvizsga bizonyítvány, illetve nem mutatott be az ajánlati felhívás fenti pontja szerinti követelménynek megfelelő teljesítésbe bevonni kívánt szakembert, - a 37. oldalon szerepelt R. I-né oklevele, amely szerint nevezett személy a Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában „kímélő és diétás étkeztetés” tanfolyamot eredményesen elvégezte, és sikeres vizsgát is tett. Mindezek alapján kérelmező hangsúlyozta, hogy az általa bemutatott szakember olyan szakács, aki szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik és diétás szakács szakembernek is tekintendő. Fentiekhez kapcsolódóan kiemelte, hogy az ajánlati felhívás kérdéses pontjában ajánlatkérő annak az elvárásának adott hangot, miszerint: - a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek közül - legalább egy főnek olyan diétás szakács szakembernek kell lennie, aki - szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, azaz - ajánlatkérő kifejezetten nem írta elő azt, hogy diétás szakács szakvizsgával kell a szakembernek rendelkeznie, így - ezt utólag ajánlatkérőkön nem kérheti számon, ezen okra hivatkozással érvénytelenség nem állapítható meg. Az alkalmassági feltétellel összefüggésben utalt arra, hogy diétás szakács szakképesítés 1993. és 2010. között (tehát 18 év hosszan) nem létezett, és ez a szakképesítés még most sem szerezhető meg, figyelemmel arra, hogy a diétás szakács szakképesítést 1999-ben törölték az OKJ-ből (lsd. 16/1999. (IV 2.) OM). Kérelmező a jogorvoslati eljárásban csatolta a diétás étkeztetés tanfolyam tematikáját – melyet az általa bemutatott szakember végzett el – és ennek 4. pontjában az került rögzítésre, hogy a képzés célja az, hogy szakképzett szakácsok képessé váljanak diétás szakács, dietetikus irányítása mellett napi, időszaki étrend, ételsor összeállítására, elkészítésére. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság keresse meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet annak érdekében, hogy mikor volt diétás szakácsképzés, mikor került megszüntetésre és mikortól indult újra a képzés. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a verseny tisztaságának, és az esélyegyenlőségnek az alapelvi követelményét (Kbt. 1. § (l) és (3)
10
bekezdés), érdemben nem vizsgálta meg, hogy ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívásban foglaltaknak, megsértve ezzel a Kbt. 81 § (l) bekezdését, tévesen állapította meg az ajánlata érvénytelenségét, megsértve ezzel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdését f) pontját, a fentiekből következően pedig azzal, hogy az érvényes ajánlatát nem bírálta el megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 90. § (1) bekezdését is. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban észrevételt tett. Ebben kérte egyrészt a jogorvoslati eljárás megszüntetését ügyfélképesség hiányára tekintettel, illetve álláspontja szerint alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a hatályos Kbt. egyfelől a közbeszerzési eljárásra, másfelől pedig a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmaz. A Kbt. 323. § (1) bekezdés szerint: „Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező.” A Kbt. 323. § (1) bekezdésének megfogalmazásából („olyan ajánlattevő, akinek ...”) egyértelműen következik, hogy a közbeszerzési eljárás során definiált ajánlattevői minőség szükséges, de nem elégséges feltétele a jogorvoslati kérelmezői státusznak. További törvényi követelmény valamennyi jogorvoslati kérelmet előterjesztő ajánlattevő esetében a jogos érdeksérelem fennállása. Ezt a kérelmezőnek igazolnia, a Döntőbizottságnak pedig a konkrét ügyhöz kapcsolódóan vizsgálnia kell. A jogos érdeksérelem törvényi fordulatának értelmezése kapcsán a jogos érdeksérelem akkor áll fenn, ha a vitatott ajánlatkérői tevékenység vagy mulasztás megállapítása esetében a jogorvoslati kérelmet előterjesztő ajánlattevő közbeszerzési eljárással összefüggő jogi helyzetében kedvező változás következik be. Ezzel ellentétes jogértelmezési álláspont - akkor is van lehetőség a jogorvoslati jog gyakorlására, ha a kérelmező jogi helyzetében semmiféle értékelhetően kedvező hatás nem állhat be - a jogorvoslati jogosultság társadalmi rendeltetésével ellentétes gyakorlat kialakulását eredményezi. Erre tekintettel pedig a jogorvoslati eljárás tényéből fakadó moratóriumi szabályokra figyelemmel az ajánlatkérők törvényes érdekeit sértő helyzetet eredményez. A kérelmező státuszának igazolásához szükséges érdeksérelem vizsgálata körében nem hagyhatók figyelmen kívül az alábbi jogi tények: a kérelmező az utolsó helyen állt az értékelés során, valamennyi az értékelésben a kérelmezőt megelőző ajánlattevő ajánlata érvényes, és kérelmező nem kifogásolta a többi ajánlattevő ajánlatának érvényességét.
11
Mindezekből az következik, hogy a kérelmező – még akkor is, ha ajánlata érvényesnek minősülne és ajánlatkérő ennek megfelelő új döntést hozna – a vitatott közbeszerzési eljárás során kialakult jelenlegi jogi helyzetében érdemlegesen kedvező változás nem következhet be, nincs esélye arra, hogy a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője, avagy második helyezettje legyen. A kérelmező által hivatkozott kár bekövetkezte tekintetében azt hangsúlyozta, hogy a Kbt. 54. § (10) bekezdésében meghatározott esetekben járna vissza a dokumentáció ellenértéke, ezek között pedig az érvényes ajánlattétel nem szerepel. Ajánlatkérő érdemben előadta, hogy a kérelem alaptalan arra tekintettel, hogy a kérelmezői ajánlat 28. oldalán becsatolt nyilatkozatból nem állapítható meg a felhívás III.2.3) bc) pontjában előírt alkalmassági követelmény megléte, tekintettel arra, hogy ajánlattevő által bemutatott szakember végzettsége nem azonos a fent megjelölt diétás szakács végzettséggel. Továbbá ajánlattevő által a 37. oldalon önként becsatolt oklevél nem szakvizsga bizonyítvány, illetve nem diétás szakács végzettségre utal. Az e körben kiadott hiánypótlásában kérte az ajánlat 28. oldalon becsatolt nyilatkozatot kiegészítve, illetve módosítva ismételten csatolja be kérelmező oly módon, hogy abból az 1 fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakember megléte megállapítható legyen. Ajánlattevő a fenti hiányt nem pótolta, amelyre tekintettel ajánlatkérő az ajánlata tartalma alapján végezte el a bírálatot a Kbt. 83. § (7) bekezdésének megfelelően. Ajánlatkérő álláspontja szerint a felhívás III.2.3) bc) pontja egyértelműen azt írta elő, hogy ajánlattevőnek egy fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert kell bemutatnia, azaz egy fő diétás szakács szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakembert. Kérelmező álláspontjának elfogadása irracionális, a szavak hétköznapi értelmezésével ellentétes eredményre vezetne. Rámutatott továbbá, hogy ajánlattevő ajánlata érvénytelenné nyilvánításának nem az az oka, hogy a bemutatott szakember milyen szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, hanem az, hogy nem mutatott be diétás szakács szakembert. Ajánlatkérő vitatta azt a kérelmezői állítást, mely szerint 1993-2010. között nem volt diétás szakács képzés tekintettel arra, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján található Országos Képzési Jegyzékek adatbázisában (https://www.nive.hu/szakkepdb2/okj/index.php) a diétás szakács képesítés 2006 óta folyamatosan szerepel a Jegyzékben 342-es sorszám alatt. Következésképpen ajánlatkérő rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan írta elő a fenti szakembert, mint alkalmassági követelményt. Ajánlatkérő álláspontja szerint a verseny tisztaságát, és az esélyegyenlőséget nem sértette, mint alapelvet, tekintettel arra, hogy a rendelkezésére álló
12
információk alapján megalapozott volt alkalmassági követelménye, továbbá valamennyi ajánlattevő ajánlatát azonos mértékben, és módon bírálta el. A fentiek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő „diétás szakács” végzettségű szakembert az ajánlatban nem mutatott be, így erre vonatkozóan az ajánlattevőt hiánypótlásra szólította fel, amelynek ajánlattevő nem tett eleget. Mivel ajánlattevő sem az ajánlatában sem a hiánypótlás során diétás szakács szakembert nem mutatott be, így ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (1) bekezdésének megfelelően bírálta el kérelmező ajánlatát és állapította meg, hogy az érvénytelen. A Döntőbizottság először eljárásjogi kérdésként azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának van-e eljárásjogi akadálya. A Döntőbizottságnak eljárásjogi kérdésként azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének kifogásolása vonatkozásában. A Döntőbizottság először az ügyfélképesség körében végezte el a vizsgálatát az alábbiak szerint. A Kbt. 322. §-a szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A Kbt. 323. §-ában határozta meg a jogalkotó a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét, melyben az ajánlatkérőn, az ajánlattevőn, részvételi jelentkezőn, a kamarán és az érdekképviseleti szerven kívül követelményként támasztotta az ügyfélképesség megállapításához a közvetlen jogos érdeksérelem fennállását, a jogos érdek veszélyeztetését. A jog, illetve jogos érdeksérelem fennállása, annak veszélye mindig vizsgálandó az ügyfélképesség körében. A fenti rendelkezés szerint akkor lehet valamely eljárási résztvevőnek az ügyfélképességét megállapítani, ha a vélt vagy valós e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti jogát, jogos érdekét. A
13
jogorvoslati kérelem benyújtásához a törvény ajánlattevő vonatkozásában közvetlenül kimutatható jog-, illetve érdeksérelmet, vagy annak veszélyét követeli meg. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, ezt a jogalkotó nem sorolta és nem is sorolhatta fel, mivel ezek minden egyes esetben eltérőek lehetnek. Ebben mindig az adott tények, adatok, körülmények vizsgálatát követően kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntőbizottság megítélése szerint jelen esetben kérelmező ügyfélképessége a saját ajánlata érvénytelenségének vitatására fennáll, megállapítható. A vizsgált esetben a kérelmező a körben kifogásolta az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, mely szerint ajánlatkérő az előírásával ellentétesen nyilvánította ajánlatát érvénytelenné, ezzel szemben ajánlata érvényes volt, mert igazolta azt, hogy rendelkezik az előírás szerinti szakemberrel. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ügyfélképességet e körben az sem befolyásolja, hogy a kérelmező ajánlata minősült volna a legkedvezőtlenebbnek mindkét részben, a bírálatba történő bevonás esetén. A kérelmezőnek elvitathatatlan joga van ahhoz, hogy ajánlata érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntést vitassa, kifogásolja, ezt a jelen esetben nem befolyásolja az, hogy egyébként az eljárási pozíciója változik-e az ajánlatkérő által esetlegesen hozandó új döntéssel. Az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a saját ajánlata érvénytelenségét kifogásoló ajánlatkérői döntés tekintetében a kérelmező ügyfélképessége egyértelműen megállapítható. Így eljárásjogi akadály hiányában a kérelmet a Döntőbizottság érdemben elbírálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az nem alapos. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő eljárást elzáró döntése jogsértő volt-e a körben, mellyel a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel és ezzel egyben a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, mivel ajánlatát nem vonta be az értékelésbe. A Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívás 2011. április 8. napján került feladásra, így a vizsgálat során az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kellett a Döntőbizottságnak eljárnia. A Kbt. 249. § (1) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni.
14
A (2) bekezdés szerint az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat; A (4) bekezdés értelmében az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (3) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek. A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdése szerint (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 70. § (1) értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell.
15
A Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdései arról rendelkeznek, hogy (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. 90. § (1) azt a szabályt rögzíti, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A fenti rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy ajánlatkérőnek az egyszerű eljárásban is olyan módon kell az ajánlattételi felhívását elkészítenie, hogy az alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot. Az ajánlatkérőnek ezért pontosan, egzaktan meg kell adnia a beszerzése tárgyát és annak mennyiségét, továbbá az alkalmasság követelményrendszerét. Ezeket minden esetben az ajánlattételi felhívásban kell megadnia. Ennek azért van jelentősége, mert a potenciális ajánlattevők az ajánlattételi felhívásban meghatározott beszerzési tárgy és mennyiség, továbbá az ajánlatkérő által elvárt alkalmassági követelmények alapján tudnak arról dönteni, hogy a közbeszerzési eljárásban el tudnak-e, el kívánnak-e indulni, képesek-e a beszerzés tárgyát ajánlatkérőnek szolgáltatni, szállítani, kivitelezni. Ehhez szorosan kapcsolódik
16
az is, hogy ajánlatkérőnek – miután az a célja, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a legalkalmasabb és a bírálati szempont szerint legelőnyösebb ajánlatot tevővel megkösse az eljárást lezáró szerződést – meg kell határoznia azokat a szempontokat, melyek alapján el tudja dönteni azt, hogy melyik a legalkalmasabb és számára legmegfelelőbb ajánlatot tevő. Ennek körében meg kell határoznia egyrészt az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó elvárásait (kizáró okok), másrészt a szerződés teljesítésére való alkalmasságot igazoló szempontrendszert. Az alkalmasság szempontrendszerét minden esetben úgy kell meghatároznia ajánlatkérőnek, hogy figyelemmel kell lennie ennek körében a Kbt. 3. §-a szerinti kogencia alapján a törvényben meghatározott alkalmassági igazolási módokra (Kbt. 66. § és 67. §), illetve arra, hogy az általa meghatározott egy vagy több igazolási módhoz kapcsolódó alkalmassági feltételek esetén mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki azt, hogy az ajánlattevő alkalmasnak minősüljön a szerződés teljesítésére. Ezen túlmenően ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az elvárt alkalmasság körében az igazolási módot, a kapcsolódó adatokat és tényeket – az üzleti titokhoz fűződő ajánlattevői érdekre is figyelemmel – többek között a beszerzés tárgyára kell korlátoznia. A szerződés elvárásainak megfelelő későbbi teljesítése érdekében ajánlatkérőnek meg kell győződnie arról, hogy az ajánlattevő valóban képes-e, alkalmas-e annak teljesítésére, rendelkezik-e a beszerzés tárgyához kapcsolódó elvárt szakértelemmel. Ez alapján pedig a szerződés tárgyához ténylegesen igazodó alkalmassági feltételt kell meghatároznia, és azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő alkalmas-e a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság megvizsgálva a beszerzés tárgyát, az ajánlatkérői alkalmassági követelményrendszert és a kérelmező ajánlatát és a következőket állapította meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában a III.2.3) bc) pontban 1 fő szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakács szakembert kért bemutatni az ajánlatban. Ez az előírás a Döntőbizottság álláspontja szerint akként értelmezendő, hogy ajánlatkérő diétás szakácsot kér megajánlani, olyan szakembert aki ilyen minőségében rendelkezik szakvizsga bizonyítvánnyal. Ajánlatkérő ezen túlmenően kért legalább 2 fő szakképzett szakácsot is megajánlani, valamint többek között dietetikus szakembert is. Az ajánlatkérő ezen előírása ellen nem kezdeményeztek jogorvoslati eljárást, így ajánlattevőknek ennek megfelelően kellett az alkalmasság körében a teljesítésben részt vevő szakembereket bemutatniuk. A kérelmező ajánlatában bemutatott szakemberrel összefüggésben a releváns nyilatkozatban a szakvizsga-bizonyítvány tekintetében a „van” szó került aláhúzásra. A kérelmező csatolta ezen kívül a szakember szakmunkás-
17
bizonyítványát, illetve egy oklevelet arról, hogy a szakember a Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában „kímélő és diétás érkeztetés” tanfolyamot elvégezte. A Döntőbizottság e körben a következőket vizsgálta. A kérelmező csatolta a jogorvoslati eljárásban a fenti Iskola Kímélő és diétás étkeztetés (egészségtudatos táplálkozás és kiegészítő étrendi kezelések) tanfolyam tematikáját. E szerint a képzési program célja, hogy a szakképzett szakácsok képessé váljanak diétás szakács, dietetikus irányítása mellett – egyes betegségcsoportnak megfelelő, szakszerű – napi, időszaki étrend, ételsor összeállítására és elkészítésére. Ez alapján megállapítható, hogy szakképzett szakácsok diétás szakács, vagy dietetikus irányítása mellett képessé válnak ennek a tanfolyamnak az elvégzésével arra, hogy az egyes betegségcsoportoknak megfelelő ételsort, étrendet állítsanak össze és készítsenek el. A tematika maga rögzíti, hogy a képzés arra ad majdan lehetőséget, hogy ezen tevékenységet diétás szakács dietetikus irányítása mellett végezzék el. A gyakorlati képzés is külön kezeli a diétás szakács, dietetikus irányítása mellett betegségtípusonkénti diétás ételek elkészítését, az önállóan végezhető korszerű, egészségtudatos, betegségmegelőző, kímélő ételek készítésétől. A szakember részére ezen tanfolyam alapján oklevelet állított a képzési intézmény, mely szerint eredményes elvégezte a tanfolyamot és eredményes vizsgát tett a diétás étkeztetés tanfolyam keretében. A Szinergia Szakképző Iskola (Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskola tagintézménye) szervez diétás szakács képzést is, szakács+cukrász+diétás szakács, illetve szakács+pincér+diétás szakács szakképesítés körében. A nyilvánosan elérhető adatbázisok a diétás szakács képzés tekintetben megjelölik az OKJ-s számot, mely 33 811 0001 33 01. A jelentkezés feltételei között a szakács, vagy gyorsétkeztetési eladó szakképesítés került feltüntetésre. A megszerezhető bizonyítvány diétás szakács államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány. A Döntőbizottság ezen kívül megvizsgálta a szakember önéletrajzát, mely azt tartalmazta, hogy szakács szakképesítéssel rendelkezik és diétás étkeztető tanfolyamot végzett, betöltött pozícióként 2000. óta vezető szakácsot jelölt meg. A fentiek összevetése alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a kérelmező nem mutatott be szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező diétás szakácsot, mert az általa e körben nevesített szakember „kímélő és diétás étkeztetés” körében végzett tanfolyamot, mely nem azonos a diétás szakács képzettséggel. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő e körben a Kbt. 83. § (1)
18
bekezdése alapján hiánypótlást alkalmazott, így az ajánlat erre tekintettel már nem módosítható, illetve egészíthető ki. A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság nem találta alaposnak a kérelmező jogorvoslati kérelmét, így azt mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság nem állapított meg alapelvi sérelmet sem a következő indokokra tekintettel. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (3) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. alapelvi rendelkezései törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az egyes tételes speciális rendelkezéseknek kell az általános alapelvi rendelkezésekhez igazodnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alapelvi rendelkezések szerinti jogsértések megállapításától abban az esetben lehet eltekinteni, ha az a tételes jogszabályokban maradéktalanul leképezhető. Az alapelvek így válnak a jogszerű eljárás fokmérőjévé. Ha a közbeszerzési eljárás tanúsított valamely magatartás a tételes rendelkezéseknek megfelel, akkor az alapelvi sérelem megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elégtelen az alapelvi rendelkezés érvényre jutatásához. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben nem állapítható meg olyan többlet tényállás, vagy olyan ajánlatkérői magatartás, mely az alapelvek érvényre juttatását akadályozta volna, vagy az nem valósulhatott volna meg, így nem állapított meg alapelvi sérelmet sem ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével összefüggésben. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes.
19
A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. július 25.
Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Kovács Szabolcs Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Szabolcs ügyvéd (1016 Budapest, Hegyalja út 2/b.) 2. Csók és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók Csaba ügyvéd (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III. 32.) 3. Kolozsy és Kolozsy 94’ Kft. (1138 Budapest, Váci út 159/A. I. lph. fszt. 2.) 4. Julienne Kft. (1165 Budapest, Újszász u. 45/B. „O” épület) 5. Süllős és Süllős Bt. (1171 Budapest, Páncél u. 16.) 6. Elamen Zrt. (1095 Budapest, Soroksári út 98.) 7. Pensió 17 Kft. (1103 Budapest, Kőér u. 1-5.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
