K ÖZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZER ZÉSI D ÖNTŐBI ZOT TSÁG 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.128/10/2015.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) hivatalból kezdeményezésére a Viva Natura Biztonságos Környezetért Alapítvány (1139 Budapest, Váci út 87. II/20., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Elektromos meghajtású kishajó beszerzése „ tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontjára és 11. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 122/A. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 350.000.-Ft, azaz háromszázötvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, a hivatalbóli kezdeményezés, valamint a beszerző nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában három árajánlatot kért be, az UNICAD Studio Kft-től, a Luc-tranzit s.r.o-tól és a Natura-Plan Mérnökiroda Bt-től. Az UNICAD Studio Kft. SunCat 23. típusú elektromos kishajóra adott ajánlatot 24 940 000.- Ft + Áfa összegben, 2014. november 11-én. A LUC Transit s.r.o az LC HaveBoat 22.8 típusú elektromos kishajóra adott ajánlatot 25 860 000.-Ft+Áfa összegben 2014.november10-én. A Natura-Plan Mérnökiroda Bt. MOST típusú elektromos kishajóra adott ajánlatot 25 500 000.-Ft+Áfa összegben 2014. november 5-én. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásának előkészítését követően 2014. december 22-én kelt „Közbeszerzési eljárás megindítására irányuló ajánlatkérői döntés” elnevezésű dokumentumban határozta meg a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában a közbeszerzési eljárásának adatait. A dokumentum 4. pontja szerint a beszerzés/szerződés nettó becsült értéke 24 940 000.-Ft, az 5. pont szerint a rendelkezésre álló forrás összege 24 940 000.- Ft. A beszerzés pénzügyi forrásának összetétele (saját forrás, támogatás, egyéb): a „Lesencéktől a Balatonig” kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő projekt című, KDOP-2.1.1/D-12-2012-0043 kódszámú pályázati projekt keretében megkötött Támogatási Szerződés és saját forrás. Az ajánlatkérő a 6. pontban azt rögzítette az, hogy az eljárás fajtája a Kbt. 122/A. § szerinti közbeszerzési eljárás. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt 2014. december 22. napján küldte annak a három cégnek, akiket felkért információ adására a közbeszerzési eljárása előkészítése során. A felhívás 1. pontja szerint a beszerzés tárgya: 1 db elektromos meghajtású kishajó beszerzése. Az ajánlatkérő a felhívás 10. pontja szerint a részajánlat és többváltozatú ajánlat lehetőségét kizárta. A felhívás 11. pontja szerint az ajánlatok értékelési szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az ajánlatkérő a felhívás 12-13. pontjaiban meghatározta a kizáró okokat, az alkalmassági követelményeket a gazdasági és pénzügyi alkalmasság és a műszaki, szakmai alkalmasság körében.
3
A dokumentáció tartalmazta az ajánlattételhez szükséges általános tudnivalókat, a műszaki leírást, az adásvételi szerződés tervezetét és az iratmintákat. Az ajánlattételi határidőre 2015. január 16-án az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat: UNICAD Studio Kft: 24.940.000.-Ft Luc-tranzit s.r.o: 25.860.000.-Ft Natura-Plan Mérnökiroda Bt.: 25.500.000.-Ft A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlatérő ismertette a becsült értéket és a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét, mely egységesen 24 940 000.-Ft volt. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2015. február 2-án küldte meg az ajánlattevőknek a hiánypótlási eljárást követően. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be az UNICAD Studio Kft. és a Natura-Plan Mérnökiroda Bt., a Luc-tranzit s.r.o ajánlata érvénytelen lett. Az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés szerint a közbeszerzési eljárás nyertese az UNICAD Studio Kft. lett. Az ajánlatkérő az adásvételi szerződést 2015. február 25-én kötötte meg a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlatkérő 2015. március 27-én a nyertes ajánlattevővel szerződést kötött az adásvételi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről azzal a feltétellel, hogy a Döntőbizottság a D.128/2015. számú jogorvoslati eljárásban jogjogsértést állapít meg az ajánlatkérő terhére. A kezdeményező 2015. március 9-én nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését az ajánlatkérő ellen a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Előadta, hogy a Viva Natura Biztonságos Környezetért Alapítvány „Elektromos meghajtású kishajó beszerzése” tárgyú szerződések ellenőrzése eredményeként a közbeszerzési szabályok megsértését észlelte, ezért a Kbt. 140. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, mint a 4/2011.(I.28.) Korm. r. 17. § (1) bekezdése által kijelölt operatív program közreműködő szervezete a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezi. A kezdeményező előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő a benyújtott dokumentumok alapján több ponton is megsértette a Kbt. rendelkezéseit. Előadta, hogy tekintettel arra, hogy a jelen közbeszerzési eljárást 2014. december 22-én indította az ajánlatkérő így az akkor hatályos Kbt. ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A beérkezett ajánlatokból megállapítható, hogy az eljárás becsült értékét az ajánlatkérő nem jól mérte fel, valamint ennek megfelelően jelen közbeszerzési eljárás indításakor nem alkalmazhatott volna a Kbt. 122/A.§ pontja szerinti hirdetmény és tárgyalás nélküli eljárást.
4
A kezdeményező hivatkozott arra, hogy az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok alapján megállapítható, hogy az eljárás megindításakor figyelembe vett költségvetés helytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 11.§-ában deklarált „általában kért, illetve kínált legmagasabb” nettó teljes ellenszolgáltatás (nettó 25.860.000.- Ft) meghaladja a közbeszerzés eredetileg becsült értékét (nettó 24.940.000.- Ft), valamint a megindított eljárásfajta alkalmazhatósági feltételeként egyedüliként szereplő 25.000.000.- Ft-os értékhatárt is! Kérte, hogy a Döntőbizottság a hivatalból történő jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérői mulasztást és a közbeszerzési eljárást vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, a Kbt. 3. §-át, a Kbt.11. § (1) bekezdését, a Kbt. 18. § (2) bekezdését és a Kbt. 122/A. § pontját. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2015. március19-én-én megindította a kezdeményező által 2015. március 18. napján benyújtott hiánypótlást követően. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezésre tett észrevételében a következőket adta elő. Hivatkozott arra, hogy a beszerzés tárgyát képező elektromos kishajót hazánkban nem gyártanak, az csak külföldi forrásból szerezhető be magyarországi forgalmazón keresztül. A forintban megjelenő eladási ár az euro árfolyamának függvényében változik Az ajánlatkérő 2014. év végére a forint erősödésére számított az euro árfolyamot illetően, ezért a bekért árajánlatokhoz képest alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket. Az ajánlatkérő az általa képviselt közérdekű célt, a környezet védelmét kívánta előmozdítani, ezért napelemes töltésű, ún. nullemissziós és nulla ökológiai lábnyommal rendelkező kishajót kívánt beszerezni figyelembe véve az alapítványi célok között szereplő más célokat, így a jövő nemzedéke egészséges nevelését és az ezzel összefüggő gyermekprogramokat is. Álláspontja szerint a Kbt. 2. § (l) és (4) bekezdése szerinti alaplevek nem sérültek, mivel nyílt eljárástípus esetén sem jelentkezett volna olyan ajánlattevő, aki - figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre megfelelő ajánlatot tudott volna tenni. A tárgyi közbeszerzési eljárásban beszerezni kívánt termék esetében a szállítási határidő jellemzően több hónap, akár fél év is lehet. Ha új közbeszerzési eljárást kellene indítani, akkor valószínűleg nem tudna a közbeszerzés megvalósulni a projekt befejezési határidejéig. A jelenlegi projektzárási határidő 2015. március.18., azonban hosszabbítási kérelem van beadva, az ajánlatkérő 2015. június 30-ig kért hosszabbítást. Az ajánlatkérő a fenti indokok alapján elsődlegesen kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését jogsértés hiányában, másodlagosan a jogsértés megállapítása esetén a Kbt. 152. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények mellőzését, mivel álláspontja szerint a Kbt. alapelveit nem sértette meg, a jogsértések a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményét nem befolyásolták, továbbá hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevővel adásvételi szerződést megszüntető okiratot kötött a jogsértés megállapítása esetére.
5
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemben lefolytatta és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. Az ajánlatkérő 2014. december 22-én indította meg a közbeszerzési eljárását a hirdetmény közvetlen megküldésével, melynek alapján a Döntőbizottság a vizsgálatot a Kbt. ezen időpontban hatályos szabályai alapján folytatta le. A hivatalbóli kezdeményezésre következőket mondják ki:
irányadó
jogszabályi
rendelkezések
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A Kbt. 3. §-a alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt.4. § 13. és 14. pontja szerint e törvény alkalmazásában: 13. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; 14. közbeszerzési eljárás megkezdése: A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni; A Kbt. 7. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió
a
6
A Kbt. 7. §. (2) bekezdése szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 10. § (1) bekezdése szerint, a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 11. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 119. §-a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés] A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122122/A. §-ban foglalt eltérésekkel.
7
A Kbt. 122/A. § (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kisvagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítése keretében az annak megkezdéséhez szükséges cselekményeket kell elvégeznie, így különösen a piacfelmérés keretében meg kell határoznia a közbeszerzés becsült értékét is. A Kbt. kógens szabályozás szerint a becsült érték meghatározására vonatkozó fenti kötelezettség tárgya a Kbt. 11. §-ában foglalt fogalmi meghatározásra tekintettel a közbeszerzési eljárás előkészítésének szakaszában meghatározott, a piaci adatok alapján megállapítható legmagasabb piaci ár, illetőleg érték. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása előkészítő szakaszában az Unicad Stúdió Kft.-től a Luc-Tranzit s.r.o.-tól és a Natura Plan Mérnökiroda Bt.-től kért be a piaci árra vonatkozó adatokat. E cégek közül a Luc-Tranzit s.r.o. és a Natura Plan Mérnökiroda Bt. is a megkeresés keretében adott válaszában az elektromos kishajóra vonatkozóan 25 millió forintot meghaladó nettó árat határozott meg, kivéve az Unicad Stúdió Kft.-t, akinek a részéről beszerzett piaci információ szerint az elektromos kishajó ára a 25 millió forintot nem haladta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a becsült érték meghatározása során kizárólag a rendelkezésére álló piaci értékeket, árakat veheti figyelembe a becsült értékre vonatkozó vizsgálat időpontjában. A Kbt. csak a kógens rendelkezések keretén belül teszi lehetővé a későbbi értékváltozás figyelembe vételét, így olyan árubeszerzés esetén, ha annak tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog, vagy rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződés esetén (Kbt. 12. §, 13. §). Az ajánlatkérő tárgyi árubeszerzése azonban nem a fenti esetkörbe tartozik, mivel annak tárgya ingó dolog tulajdonjogának a megszerzése volt (Kbt. 7. § (2) bekezdés), ezért az ajánlatkérő nem vehette volna figyelembe a későbbi és az árra kiható esetleges árfolyamváltozásokat, vagy más pénzügyi hatásokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást csak abban az esetben alkalmazhatta
8
volna, amennyiben a becsült érték nem éri el a 25 millió forintot, azonban az eljárás adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a benyújtott piaci szereplők által közölt előzetes adatok közül két piaci szereplő részéről is a beszerzés tárgyára vonatkozó tájékoztató át a 25 millió forintot meghaladta. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását, hogy a beszerzés tárgyát képező áru külföldi forrásból történő kizárólagos beszerzésére tekintettel a forint/euró árfolyamnak a forint erősödését eredményező változására számított és ezért határozta meg a becsült értéket a bekért árajánlatokhoz képest alacsonyabb összegben. A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően figyelmen kívül hagyta a becsült érték meghatározásánál az általa beszerzett legmagasabb piaci értéket, ezért a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásfajta választása is jogsértő volt, tekintettel arra, hogy a becsült érték a piaci információk alapján a 25 millió forintot meghaladta. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményezésben vitatott közbeszerzési eljárásával megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontjára és a Kbt. 11. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 122/A. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 18. § (2) bekezdésének sérelmét nem állapította meg, mivel az ajánlatkérő a részekre bontás tilalmát érintő jogsértést nem követett el, valamint a rendelkező részben meghatározott konkrét Kbt. rendelkezések megsértésén kívül a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti alapelvi jogsértés sem volt megállapítható többlettényállás hiányában. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, és a (3) bekezdés e) pontja szerint bírságot szabott ki. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.
9
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett indokoltnak tartotta bírságot kiszabni az ajánlatkérővel szemben, mivel a jogsértés a közbeszerzési eljárás egészére kihatott az eljárásfajta jogsértő meghatározása miatt. A Döntőbizottság a bírság mértékének a megállapítása során a Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét, így különösen a jogsértés súlyát, a beszerzés tárgyát és nemzeti értékhatárt meghaladó alacsonyabb értékét. Mérlegelte, hogy a beszerzés támogatásból valósul meg, melynek alapján a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az adásvételi szerződést megszüntette a Döntőbizottság döntése függvényében, ugyanakkor a Döntőbizottság a D.35/2014. számú ügyben az ajánlatkérővel szemben már korábban jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2015. április 17. Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
10
Kapják: 1. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1.) 2. Viva Natura Biztonságos Környezetért Alapítvány (1139 Budapest, Váci út 87. II/20) 3. UNICAD Sudio Kft. (1138 Budapest, Turóc u. 7. J. lh. 3/3.) 4. Luc-tranzit s.r.o (399 Radzovce 98558) 5. Natura-Plan Mérnökiroda Bt. (1068 Budapest, Bajza u. 45. 2/14.) 6. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 7. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 8. Irattár
