KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt. sz.: D.741/18 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1. a Rácalmás E&M Konzorcium vezető tagja, aki a jogorvoslati eljárásban a konzorciumi tag Mátra Építőipari Klaszter Kft. 3200 Gyöngyös, Gábor Áron úti laktanya 2740/6. képviseletében is eljár, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Rácalmás Város Önkormányzata (2459 Rácalmás, Széchenyi tér 19., képvisel: Sár és Társai Ügyvédi Iroda 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16., továbbiakban: ajánlatkérő) „Rácalmás Polgármesteri Hivatal kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81.§ (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 83.§ (2) bekezdését, Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel a Kbt. 81.§ (3) bekezdését és a Kbt. 91.§ (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Az elkésett kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150.000,-Ft (azaz Egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelmező részére. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
2
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a határozat érdemi része tekintetében, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni, míg a határozat megszüntető rendelkezése vonatkozásában a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő 2010. július 30-án feladott, a Közbeszerzési Értesítő 90. számában 2010. augusztus 2-án KÉ-21520/2010. számon megjelent ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a beszerzés tárgyát építési beruházásban jelölte meg. A felhívás II.2.1) pontja a beszerzés teljes mennyiségét a következők szerint tartalmazta: „Rácalmás Polgármesteri Hivatalának kialakítása a volt nevelőotthon (Meszlényi-Exler kúria) átalakításával, bővítésével mintegy 600 m2-en, valamint 18 db parkoló építése a dokumentációban részletezettek szerint.” Az ajánlatkérő a részekre történő és az alternatív ajánlattételt nem biztosította. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a kizáró okokat, az alkalmasság feltételrendszerét. A felhívás III.2.3) pont, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell M 2. azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetését, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek (végzettséget igazoló dokumentummal, valamint a névjegyzékbe vételről szóló határozat eredeti vagy másolati példányával, és rendelkezési állási nyilatkozattal (Kbt. 67§ (2) bekezdés e) pontja) Ezzel összefüggésben az alkalmasság minimumkövetelménye, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha (M 2.) nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyára vonatkozó 1 fő építész, 1 fő gépész és 1 fő elektromos felelős műszaki
3
vezetővel, akik a 244/2006. (XII.5.) sz. kormányrendelet szerinti „A” kategóriás felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkeznek és a felelős műszaki vezetői névjegyzékben szerepelnek. Ajánlatkérő előírása szerint ajánlattevő, illetve 10 % feletti alvállalkozója ezen feltételeknek együttesen is megfelelhet. A felhívás IV.2.1) pontja alapján a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. A felhívás tartalmazta a részszempontokat, és az azokhoz tartozó súlyszámokat. Ajánlati ár (nettó Ft) 20 A kötelező garancia ideje (12 hónap) feletti vállalás (hónap) 5 Az előírt késedelmi kötbér (300.000 Ft/nap) feletti vállalás (Ft/nap) 2 Teljesítési határidő 2 ISO 9001 minőségirányítási rendszert alkalmaz, (vagy azzal egyenértékű 2 minőségirányítási rendszere van.) A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. augusztus 27., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. szeptember 08., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. szeptember 28. napja. A felhívás V.2) pontjában ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy a szerződés Eu alapokból finanszírozott projekttel, a KDOP-3.1.1/C-2009-0011. kódszámú „Az Egykori Rácalmási Nevelőotthon épületegyüttesének köz- és gazdasági célú hasznosítása” című pályázattal kapcsolatos. A felhívás tartalmazta a tárgyalás szabályait. E szerint, az első tárgyalás időpontja 2010. szeptember 1. napja, ajánlatkérő a tárgyalásokat a Polgármesteri Hivatalban az ajánlattevőkkel külön-külön folytatja le. A végleges ajánlat megtétele után a borítékok bontása együttesen történik. A felhívás V.7) pont, egyéb információk cím alatti 1. pont szerint ajánlatkérő 2010. augusztus 16. napján helyszíni szemlét, konzultációt tart. A 2. pont tartalmazta, hogy az ajánlattételi dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció másra át nem ruházható. Az 5. pont alapján ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83.§ (2) bekezdése szerint. a 13. pont szerint minden egyéb információt az ajánlati dokumentáció és annak műszaki leírásai tartalmazzák.
4
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, mely I. ajánlattételi felhívás, II. kiegészítés a műszaki leíráshoz, az ajánlati dokumentáció elkészítéséhez, III. kitöltendő nyilatkozatminták, IV. vállalkozói szerződés fejezetekből állt. A II. fejezet 1. pontban (14. o.) ajánlatkérő rögzítette, hogy a teljes körű ajánlat adásánál együttes súllyal kell figyelembe venni a kiviteli tervdokumentációt, annak költségvetés- és anyag kiírásait, műszaki leírásait és jelen dokumentumban, valamint a helyszíni bejáráson elhangzottakat és a feltett kérdésekre adott válaszokat. Amennyiben ajánlattevő nem talál összhangot a fenti dokumentumok egyes részei között, azt a kérdések feltevésének határidejéig jelezni köteles, hogy ajánlatkérő az egyértelműség érdekében nyilatkozni tudjon. A II. fejezet 2. pont (14. o.) szerint az ajánlatot úgy kell összeállítani, hogy az a generál-kivitelezői egyösszegű átalányáras szerződés alapja legyen a „Rácalmás Polgármesteri Hivatal kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárás során kiadott tervdokumentációk kivitelezésének. Ennek érdekében az ajánlat tartalmazza a pályázati kiírással, kiviteli tervdokumentációval kapcsolatos kivitelezői észrevételeket, kiegészítéseket, az ajánlati dokumentációban esetlegesen nem szereplő, de a terv alapján szükséges munkákat. A II. fejezet 10. pont (15. o.) szerint az ajánlat részét képezi a pályázati anyagban kiadott szerződés, véleményeltérési nyilatkozat csatolható hozzá. A II. fejezet 15. pontban (15. o.) ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot teljességi nyilatkozat aláírásával kell benyújtani, amelyhez iratmintát csatolt. A II. fejezet 17. pont (16. o.) tartalmazta, hogy a helyszíni bejáráson a terület adottságait fokozottan vegyék figyelembe ajánlattevők, hogy az építés során felmerülő – már most látható, vagy várható – tervtől eltérő munkákat költségelni tudják, mert ebből adódó többletköltségeket a későbbiek során ajánlatkérő nem fogad el. A költségvetésben szereplő mennyiségeket a terv szerint ellenőrizni és szükség szerint módosítani kell, a költségvetés kiírással esetleg nem rendelkező munkanemekhez is el kell készíteni a részletes költségvetést. Ajánlatkérő a II. fejezet 30. pontban (17-18. o.) huszonegy francia bekezdésben ismertette, hogy a költségvetés összeállításakor mely szempontokat kéri figyelembe venni (pl. az építéshez szükséges ideiglenes közműellátás engedélyeztetése és kivitelezése, megvalósulási tervdokumentáció elkészítése, közterület igénybevételének költsége kivitelező feladata, piperetakarítást költségelni kell, riasztórendszerek kivitelezése, tűzszakaszolás, tűzgátlás terv szerint, keletkezett sitt, törmelék elszállítása, kéményseprő szakvélemény beszerzése, az építés ideje alatti fogyasztás költsége, felirati rendszer, faszerkezetek megfelelő kezelése, beépített bútorok és berendezések költségelése). E pont utolsó bekezdésében került rögzítésre, hogy az „ajánlat csak az ajánlati felhívásban, a jogerős építési engedélyben, annak műszaki leírásában, jelen dokumentációban, a kiadott szerződéstervezetben és a helyszíni
5
bejáráson rögzítettek, az eljárás során felmerült kérdésekre adott válaszokban foglaltak maradéktalan teljesítése esetén érvényes és fogadható el”. A II. fejezet Tárgyalás címet viselő 32. pont (18-19. o.) utolsó két francia bekezdése tartalmazta: • „Az ajánlatok érvényességéről, az eljárás eredményéről Ajánlatkérő a tárgyalást követően dönt. Ajánlatkérő valamennyi Ajánlattevővel tárgyal, attól függetlenül, hogy ajánlata érvényes-e. • Ajánlatkérő külön – külön tárgyal Ajánlattevőkkel, a tárgyalás végén valamennyi ajánlattevő végleges ajánlatát együtt bontja ki Ajánlatkérő.” A dokumentáció kitöltendő nyomtatványokat, nyilatkozatokat tartalmazó III. fejezetében található 1. sz. nyomtatvány (21-22. o.) az ajánlat tartalomjegyzéke, amely szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell „12. Teljesítésbe bevonni kívánt műszaki vezetők bemutatása (11. sz. nyomtatvány) 13. Műszaki vezetők végzettségét igazoló okmányok 14. Műszaki vezetők névjegyzékbe vételéről szóló határozata 15. Műszaki vezetők rendelkezésre állási nyilatkozata 16. Nyilatkozat a Kbt. 67. § (2) bek. e) pont szerint (12. sz. nyomtatvány)” „29. Teljességi nyilatkozat (18. sz. nyomtatvány) 30. Vállalkozási szerződés 31. Tételes költségvetés.” A 11. sz. nyomtatvány (35. o.) szerint a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt műszaki vezetőket az alábbi adatok feltüntetésével kellett ajánlattevőnek bemutatnia: Szakember neve, Végzettség, Szakmai tapasztalat ideje, Névjegyzéki szám. A 12. sz. nyomtatvány (36. o.) szerint ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett a Fizikai dolgozó és a Műszaki vezető vonatkozásában a Végzettség, Képzettség, Létszámadat megadásával. A Teljességi nyilatkozat 18. sz. nyomtatvány (42. o.) szerint ajánlattevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a tárgyi munka elvégzése – függetlenül attól, hogy az általa benyújtott tételes költségvetés a teljes műszaki tartalomra kiterjed-e – a műszaki (kiviteli) tervek, hatályos jogszabályok és szabványok, valamint a közbeszerzési eljárás során rögzített műszaki tartalom szerint teljes körű, üzemképes, üzembiztos és kulcsrakész megvalósítása a vállalt egyösszegű átalányáron vagy azon belül. A dokumentáció IV. fejezete szerinti vállalkozói szerződés 3.1. pontja (46. o.) – egyebek mellett – tartalmazza, hogy a vállalkozói díj egyösszegű átalányár, mely a vállalakozó által megismert műszaki tartalomra és az általa megvizsgált, munkavégzésre alkalmasnak talált munkaterületre tekintettel került meghatározásra.
6
A vállalkozói szerződés 3.2. pontja (47. o.) alapján a vállalkozói díj fix átalányár, az árforma szabad ár. A szerződés 7.9 pontjában (53. o.) a szerződéshez kapcsolódó mellékletek között 3. sz. mellékletként a „Vállalkozói ajánlat tételes költségvetés” került megjelölésre. A kiviteli tervdokumentáció tartalmazza az árazatlan tervezői költségvetési kiírásokat szakágankénti, a forrás fajtája (saját, pályázati) és az elvégzendő feladat (felújítás, új) szerinti bontásban. A költségvetések címlapján feltüntetésre került: a költségvetés kiírás megnevezése, Leírás , Fájlnév, Hitelesítés időpontja, Hitelesítési kód, Tételek száma, Össznormaidő órában, valamint Összgépköltség (tájékoztató érték) forintban. A tételes költségvetések Sorszám, tételszám/Megnevezés/Mennyiségmértékegység, Normaidő (h), Gépköltség (Ft) címeket tartalmaztak. A megjelölt időpontban megtartott helyszíni szemléről (amelyen kérelmező képviselője is jelen volt) felvett jegyzőkönyv szerint, az eljárás során kiadott anyagok ismertetését követően a résztvevők a helyszínt megtekintették, az ajánlatadásig a helyszín folyamatosan megtekinthető. Ajánlatkérő 2010. augusztus 23-án kiegészítő tájékoztatást nyújtott. A relevans kérdés-válaszok az alábbiak voltak: A 2. oldal 13.) számú kérdésre, hogy a költségvetési kiírás nem tartalmazza az építési területen lévő különböző anyagok elszállítását, esetleges tárolását, deponálását, áthelyezését, és amennyiben ajánlattevő feladata, ennek költsége költségvetési pótlapon költségelhető-e, ajánlatkérő válasza az volt, hogy munkaterület előkészítési költséget számolhat. A kiegészítő tájékoztatás következő kérdései szerint a költségvetési kiírás nem tartalmazza 7.) sz.: a dokumentáció 30. pontja szerinti fogyasztás költségét, 8.) sz.: a dokumentáció 30. pontja szerinti közterület igénybevételének költségét, 9.) sz.: az építési engedély VI. fejezet Forgalmi rend 1/a pont szerinti forgalomkorlátozási terv költségét, 14.) sz: az építési területen lévő fémszerkezetek (rácsos virágtartó) sittbe történő bontását, 16.) sz.: az ideiglenes vízvételi hely kiépítését, 17.) sz.: az ideiglenes áramvételi hely kiépítését, 18.) sz.: az ideiglenes szociális helyiség telepítését, 19.) sz.: az ideiglenes építésvezetői helyiség telepítését, 20.) sz.: a durvatakarítás költségeit, 21.) sz.: a piperetakarítás költségeit,
7
22.) sz.: az építési terület őrzésének költségét, 23.) sz.: a szakhatósági engedélyek beszerzésének költségeit, 25.) sz.: a meglévő kapubehajtó előtti önkormányzati burkolatok megóvásának, átadás előtt eredeti állapot visszaállításának költségeit, 26.) sz.: a teljes füves terület többszöri kaszálását (kivitelezés ideje alatt), 27.) sz.: a meglévő falazott kémények bontásához szükséges állványzat építését, 45.) sz.: az 1,002 t többlet betonacél mennyiség költségét (költségvetési kiírás 5,04 t betonacél mennyiséget tartalmaz, statikus terven ezzel szemben 6,043 t szerepel), 46.) sz.: az S-2 terven szereplő „A3 kiváltó” költségét, 50.) sz.: a 2 db padlásfeljáró létra készítését, 51.) sz.: az L-5 jelű felülvilágító ablakok rögzítéséhez az acél keret költségét, 62.) sz.: a K1 terven jelölt „betonfelület” bontásának költségét. Ezek költsége ajánlatkérő válasza szerint költségvetési pótlapon költségelhető. A kiegészítő tájékoztatás 8. oldalán található 75.) és 76.) sz. kérdés arra irányult, hogy a költségvetési kiírás nem tartalmazza a gépészeti alapvezetékek horonyvésését, illetve faláttöréseit, ezek mennyiségi meghatározását, illetve azt kérték, hogy ennek költsége költségvetési pótlapon költségelhető. Ajánlatkérő válasza szerint ajánlattevő feladata a választott technológiának megfelelő költségelés. A kiegészítő tájékoztatás 9. oldalán található 81. sz. kérdésre, mely szerint az itt fel nem tett műszaki észrevételeket is szerepeltethetik-e a költségvetési pótlapon, ajánlatkérő válasza az volt, hogy igen, de más pályázó költségvetésével nem tudja összevetni. A 10. oldalon szereplő 10.) sz. kérdés, hogy hány darab villámhárító kerül beépítésre, mivel a lakatos konszignáció szerint 2 db készül, az elektromos kiírás pedig 5 db-ot tartalmaz, ajánlatkérő válasza 5 db volt. A 11-12. oldalon található 12.) sz. kérdés szerint a költségvetési kiírásból kimaradt az „A3 jelű” kiváltó, amely a statikai terven szerepel. Ajánlatkérő válasza szerint az A3 jelű kiváltó az üzlet felújításánál szerepeljen. A 12. oldalon szereplő 4.) sz. kérdésre, hogy nincsenek a szerelő kőműves munkák kiírva (úgymint horonyvésés, födémbontás, stb.) ajánlatkérő azt válaszolta, hogy a szerelő kőműves munkákat a gépészeti megvalósítás mikéntje alakítja, ajánlattevő feladata azt meghatározni. Az ajánlattételi határidőig öt ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát. A bontási jegyzőkönyv szerint ajánlatot nyújtott be a Lőrinci Építő és Fővállalkozó Kft. nettó 199.813.133 Ft, a Prím Építő Kft. nettó 229.997.186 Ft, a Hajdu Épker Kft. nettó 235.000.044 Ft és kérelmező által vezetett (E&M Konzorcium, Konzorciumi tag: Mátra Építőipari Klaszter Kft.) nettó 160.884.336 Ft és a Fejérduna-Ép Kft. nettó 229.920.698 Ft ajánlati árral.
8
A Hajdu Épker Kft. ajánlata 15. oldalán található a teljesítésbe bevonni kívánt műszaki vezetők bemutatását tartalmazó 11. sz. nyomtatvány szerinti táblázatban ajánlattevő H. S., B. Cs. , É. A. és B. S. szakembereket szerepeltette. B. Cs. szakember vonatkozásában a táblázatban az alábbi adatok kerültek feltüntetésre: „Végzettség: gépészmérnök, Szakmai tapasztalat ideje: 10 év (lásd Önéletrajz), Névjegyzéki szám: Gépészeti munkák felelős műszaki vezető FMV-ÉG/A/03-…./2012”. (A hivatkozott önéletrajzot Hajdu Épker Kft. ajánlata nem tartalmazta.) Az ajánlat 18. oldalán került csatolásra B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnöki végzettséget tanúsító 63/1980. számú oklevelének másolata. Az ajánlat 19. oldalán található B. Cs. szakember (született: 1978. december 2.) energetikai mérnöki végzettséget tanúsító 14/2003. számú oklevelének másolata. Az ajánlat 25. oldalán került csatolásra B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnök részére a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara által kiállított határozat másolata, amely szerint nevezett szakember FMV-ÉG/A/03…./2012. kód alapján jogosult az építmények épületgépészei felelős műszaki vezetői tevékenységre. Az ajánlat 28. oldalán található B. Cs. szakember (született: 1978. december 2., felelős műszaki vezetői névjegyzéki sorszám: MV-Ép/ÉG/…./2015) közjegyző által hitelesített rendelkezésre állási nyilatkozatának másolata, melyben a szakember nyilatkozik, hogy a Hajdú Épker Kft. nyertessége esetén a rendelkező részben megjelölt tárgyú kivitelezési munkában részt kíván venni, a szerződésében foglaltak szerint rendelkezésre áll, mint felelős műszaki vezető. Az ajánlat 32. oldalán található, a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pont szerinti nyilatkozatot tartalmazó 12. sz. nyomtatványban ajánlattevő 3 fő felelős műszaki vezetőt + 1 fő műszaki vezetőt (építésvezető) tüntetett fel A Gépészmérnök/felelős műszaki vezető vonatkozásában Képzettség/Gépészmérnök, Létszámadat/1 fő került feltüntetésre. Az ajánlat 85. oldalán található az ajánlattevő 18. sz. nyomtatvány szerinti teljességi nyilatkozata. Az ajánlat 86-96. oldalán csatolta ajánlattevő az általa aláírt vállalakozói szerződést. Az ajánlat 97. oldalán szereplő generálkivitelezői ajánlat munkanemenként és forrás szerint részletezett főösszesítője szerint, az ajánlat mindösszesen nettó 235.000.044.-HUF összegű (összes anyagköltség 142.009.095, összes munkadíj 92.990.949).
9
Az ajánlat főösszesítőt követő oldalai a beárazott tételes költségvetést tartalmazzák a következő főbb munkanemenkénti bontásban: Építészet: 98-212. o. Gépészet: 213-290. o. Elektromos szerelési munkák: 291-353. o. Külső munkák: 354Egyéb tételek Egyéb póttételek: 367-368. o. Gépészeti póttételek: 369-373. o. A költségvetés fejezetenként további összesítőket tartalmaz. A tételes költségvetés felépítése klasszikus kétoszlopos költségvetés, amely tétel sorszámot, tételszámot, tételkiírást, mennyiséget, mennyiségi egységet, egységre jutó anyagot és munkadíjat, valamint a tétel ára összesen anyagot és munkadíjat tartalmaz (normaidőt, rezsióradíjat nem). A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 156. oldalán szereplő 136. tétel 2 db. villámhárító szívócsúcsot tartalmaz. Ajánlat 218. oldalán a 17. tétel mennyisége 1 db. A 227. oldal 2. tétel mennyisége 0 m. A 236. oldal 9. tétele 0 m. A 237. oldal 14. tételnél a műszaki tartalom DN 40. A 240. oldal 25. tétele 3 db. A 266. oldalon a 7. tétel 33 fm-el szerepel. A 267. oldal 8. tétele 35 fm, a 9. tétel 20 fm. Az ajánlat 273-274. oldalain a 8-11. tételek műszaki tartalma DN 315, mennyiség összesen 5 db. Az ajánlat 331. oldalán a 49. tétel 4 db. A 349. oldal 33. tétel 1 db. Az ajánlat 365. oldalán található 49. tétel 19 m-t tartalmaz. Ajánlatkérő 2010. augusztus 31-én hiánypótlási felhívást intézett ajánlattevőkhöz, mely a kérelemmel érintett körben elvárást nem tartalmazott. (A Hajdu Épker Kft. esetében ajánlatkérő egyebek mellett az építész műszaki vezető rendelkezésre állási nyilatkozatát kérte csatolni.) A 2010. szeptember 1. napján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv - egyebek mellett - tartalmazta: „A tárgyalás során az ajánlatkérő lehetőséget ad az ajánlatok módosítására, amelyet a felek jelen jegyzőkönyvbe foglalnak. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a nyertes Ajánlattevőnek a végleges ajánlatát ki kell dolgoznia, és tételes költségvetésként a szerződés mellékletét fogja képezni.”
10
A jegyzőkönyvben rögzítésre került a tárgyalás menete: ajánlattevőkkel különkülön tárgyal ajánlatkérő, a tárgyalás során kiosztja az üres ajánlattételi lapokat, melyet ajánlattevők kitöltenek, a végleges ajánlatok megtétele után a bontás közösen történik. A tárgyalás szabályait résztvevők tudomásul vették. A tárgyalás során ajánlatkérő tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a műszaki tartalmat nem módosítja. A jegyzőkönyv szerint az ajánlattevők végső ajánlataikat az alábbiak szerint adták meg: Lőrinci Építő és Fővállalkozó Kft. nettó ajánlati ár: 142.700.000 Ft Prím Építő Kft. nettó ajánlati ár: 193.450.000 Ft Hajdu Épker Kft. nettó ajánlati ár: 174.900.000 Ft Kérelmező nettó ajánlati ár: 147.800.000 Ft Fejérduna-Ép Kft. nettó ajánlati ár: 183.500.000 Ft Ajánlatkérő 2010. szeptember 1. napján kelt hiánypótlási felhívása a Lőrinci Építő Kft. és kérelmező vonatkozásában – egyebek mellett – a következőket tartalmazta: „Ajánlatkérő által ajánlata kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. Kérem, hogy a tárgyalás során adott ajánlatában az ajánlati ár tekintetében indokolja meg a megajánlott árat különös tekintettel a Kbt. 86. § (2) bekezdésére. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 86. § (5) és (6) bekezdésére is.” A hiánypótlási felhívás a Hajdu Épker Kft. ajánlatát nem érintette. A Hajdu Épker Kft. 2010. szeptember 6-án kelt hiánypótlása 5-6. oldalán csatolta B. Cs. felelős műszaki vezető (született: 1978.12.02., felelős műszaki vezetői névjegyzéki sorszám: MV-Ép/ÉG/…./2015) „Rendelkezésre állási nyilatkozat/Nyilatkozat kizáró okok vonatkozásában” elnevezésű nyilatkozat eredetben aláírt, közjegyző által hitelesített példányát, amelyben a szakember úgy nyilatkozott, hogy a Hajdu Épker Kft. nyertessége esetén a kivitelezési munkában részt kíván venni, egy megnevezett egyéni vállalkozó alkalmazottjaként, a munkáltatója és a Kft. között létrejött vállalkozói szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre áll, mint felelős műszaki vezető. A kérelmező 2010. szeptember 5-én kelt hiánypótlása 27-31. oldalain ismertette az indokolása felépítését, a csatolt mellékleteket.
11
Az 1. sz. melléklet tartalmazta a Kbt. 86. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot, rezsi óradíját. Az 1520.-Ft rezsi óradíj számítás kimutatásában egy hónapra mutatta be a munkavégzés számítási alapját, az alkalmazott létszámot szakmánként, műszaki vezetővel együtt, feltüntetve a bérköltséget és a munkáltató által fizetett járulékot is tartalmazó bruttó havi összegeket, a gépkocsik, valamint kérelmező havi rezsiköltségét (iroda, rezsi, telefon, további alkalmazottak), megjelölve 12 %-os nyereségelvárását. A hiánypótlás 36. oldalán kérelmező nyilatkozott, hogy konzorciumi társa a Mátra Építőipari Klaszter Kft. többségi tulajdonosa a Lasancz-Bau Kft., amely mindennemű építőanyag, valamint gépészeti- és elektromos alapanyagok illetve szerelvények kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Közölte, hogy fennálló megállapodása értelmében ezeket az anyagokat jóval alacsonyabb árért tudja beszerezni, mivel a beszállító nagykereskedői kedvezménnyel adja tovább a termékeit. Kérelmező a 2/a. sz. mellékletként csatolta a 2010. március 11-én kelt megállapodás másolatát, mely szerint a Lasancz-Bau Kft. az építészeti anyagokra, víz-, csatorna-, gépészeti- illetve villamossági szerelvényekre a mindenkori kereskedelmi árból 35 %-os kedvezményt biztosít kérelmező számára a pályázatokon való versenyképes részvétel biztosítása érdekében. Kérelmező 2/b. sz. mellékletként csatolta a kedvezményt nyújtó Lasancz-Bau Kft. 2010. szeptember 3-án kelt, a 35 %-os kedvezmény biztosítására vonatkozó nyilatkozatát is. Az indokolás szerint kérelmező a speciális anyagok, vagy szerkezetek árazása során kiterjedt hazai és külföldi gyártókörétől bekért, a kivitelezési munkák befejezési határidejéig érvényes ajánlatokat vette figyelembe. Az ajánlatban meghatározott anyagárak tartalmazzák a kálót, a fuvar költséget és a megfelelő nyereséget is. Kérelmező árindoklása második részében egy általa, mint beruházó által 2010ben megvalósított új építkezés, egy háromlakásos lakóház tükrében mutatta be a ajánlata valószerűségét. Az összehasonlító elemzésben a példaként bemutatott beruházás, mint új építésű beruházás megvalósulási m2 egységárához, költségeihez hozzávett olyan többleteket, amelyekkel szerinte pontosabban megközelíthető a beszerzés tárgyát képező épület műszaki tartalma, úgymint: felújítási feladat (cca. + 35 %), illetve műemléki felújítási feladat miatti többletköltség (cca. + 25 %), többlet organizációs költségek pl. nagyobb építési távolság miatt (cca. 10 %), valamint a jelen beruházásnál igényként jelentkező kert- és útépítés költéségét (cca. 15 %). Kérelmező szerint a beszerzés tárgyát képező műemléki felújítás nettó alapterületére vetített, - az előzőekben bemutatott tényezőkkel korrigált -
12
négyzetméter áron a beruházás nettó 147.800.000 Ft-ból valósítható meg. Közölte, hogy a tárgyaláson már egy előre kidolgozott bekerülési költséggel vett részt. Az alapajánlata szerinti nettó 160.884.336 Ft összköltség tartalmazta a saját 8 %-os tartalékkeretét, melyet a tárgyalás során elengedett. Kérelmező az általa leírtak igazolására csatolta az alapul vett beruházás legfontosabb dokumentumainak másolati példányát: 3/a. sz. melléklet: a telek adás-vételéről szóló dokumentum 3/b. sz. melléklet: az egyik lakás értékesítéséről szóló adás-vételi szerződés másolata 3/c. sz. melléklet: jogerős Építési Engedély másolata 3/d. sz. melléklet: Engedélyezési tervek másolata 3/e. sz. melléklet: a kivitelezési fázisokról készült fotódokumentáció. A 2010. szeptember 8-án megtartott eredményhirdetésen a kérelmező nem vett részt. A 2010. szeptember 8-án elkészített összegezés 8. pontja szerint az eljárás nyertese a Hajdu Épker Építőipari és Kereskedelmi Kft., a nyertest következő legkedvezőbb ajánlatot a Fejérduna-Ép Kft. tette. Ajánlatkérő a Lőrinci Építő Kft. és a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező 2010. szeptember 10-én kelt előzetes vitarendezési kérelmében vitatta az ajánlata érvénytelenítésére vonatkozó összegezés 7.1. pontját, ismertette az észrevételeit, az álláspontját alátámasztó tényeket, kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatának a megfelelő bírálati szempontok szerinti értékelését. A Lőrinci Építő Kft. is vitarendezési kérelmet terjesztett elő 2010. szeptember 10-én, melyben az összegezés 6-7. pontjában szereplő, - megítélése szerint a Kbt. rendelkezéseivel ellentétes – ajánlatkérői megállapítások módosítását kérte részletesen kifejtett indokai alapján. Ajánlatkérő 2010. szeptember 13-án kelt válaszában tájékoztatta ajánlattevőket, hogy az előzetes vitarendezési kérelmeket megvizsgálta, azokat nem tartja megalapozottnak részletezett indokai alapján, amelyre tekintettel az eljárást lezáró döntését nem kívánja megváltoztatni. Az érdemi döntést nem befolyásoló észrevétel alapján ajánlatkérő 2010. szeptember 13-án módosította összegezését, melyet megküldött ajánlattevők részére. Kérelmező vonatkozásában a módosított összegezés 7. pontja tartalmazta: „ajánlatkérő felhívta ajánlattevőt, hogy indokolja meg az ajánlati árat, mert azt irreálisan alacsonynak tartja. Ajánlattevő által benyújtott indokolásában csatolta, hogy nagykereskedelmi áron tud az építőanyagokhoz, gépészeti- és elektromos alapanyagokhoz, víz- és csatorna anyagokhoz hozzájutni. A benyújtott
13
dokumentumok alapján 35 %-os kedvezménnyel. Nyilatkozik továbbá arról, hogy gyártóktól szerzik be a speciális anyagokat és szerkezeteket. Az indokolás nem tér ki az építőanyagok mennyiségére és konkrét bekerülési költségeit számadatokkal nem támasztotta alá. Ajánlattevő ezen kívül egy idei beruházás négyzetméter árait adta meg, hogy ahhoz képest jelen beruházás ára, hogy változik. A becsatolt más épület bekerülési költségeit, amely lakóingatlan kivitelezéséről szól, ajánlatkérő nem tudja figyelembe venni, hiszen más funkcióra épülő épületekről van szó, valamint a lakóépület költségvetését ajánlatkérő nem ismeri, így nem tudja a két épület költségeit összevetni. Nyilatkozata alapján 1520 Ft-os építőmesteri rezsióradíjjal kalkulált, amely 12 % nyereséget is tartalmaz. Az ÁÉPB Bizottság 2010/13 (2010.06.21.) számú határozatában elfogadta az ágazatra jellemző költségvetési segédeszközt, eszerint az egy munkaórára számított minimális rezsióradíj nettó 1930 Ft/óra (nettó). Az ágazatra jellemző munkabért az indokolás nem igazolja, lényegesen alacsonyabb díjjal kalkulált ajánlattevő. A Kbt. 86. § (6) bekezdése szerint a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ajánlatkérő a Kbt. 86.§ (5) bekezdése szerint a Kbt. 86.§ (6) bekezdésére tekintettel nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indoklást”. Ajánlatkérő a 2010. szeptember 13-án kelt válaszlevelében tájékoztatta kérelmezőt, hogy kérésére – a nyertes ajánlattevő ajánlatába – az iratbetekintés lehetőségét 2010. szeptember 15. napján 10.30 órakor biztosítja. Kérelmező 2010. szeptember 20-án tájékoztatta ajánlatkérőt arról, hogy 2010. szeptember 21-én jogorvoslati kérelmet nyújt be. Kérelmező 2010. szeptember 21-én fax, e-mail és postai úton megküldött jogorvoslati kérelmében ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról 2010. szeptember 13-án hozott ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ajánlata elbírálását kérte. Kérelmező szerint ajánlati ára realitását megfelelően indokolta. A Döntőbizottság felhívására pontosított jogorvoslati kérelme szerint ajánlata érvénytelenné nyilvánításával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1.§ (3) bekezdését, a Kbt. 88.§ (1) bekezdés g) pontját és a Kbt. 86.§-át.
14
Álláspontja szerint az anyagárai vonatkozásában az árindoklásban leírt és bizonyított kedvezmény elég tekintélyes mértékű ahhoz, hogy belátható legyen tárgyi felújítási feladat anyagoldalának alátámasztottsága. A 35 %-os egyedi kedvezménnyel, - amely bármely építőanyag tetszőleges mennyiségére vonatkozik, - ajánlati ára anyag oldalának realitása számszakilag is egyszerűen bizonyítható, az anyagok illetve termékek listaárából, illetve termelői árából kiindulva. Kérelmező szerint elfogadhatatlan az az ajánlatkérői érvelés is, hogy a kérelmező által ez évben megvalósított beruházás árához történő viszonyítás nem fogadható el, mert annak költségvetését, műszaki tartalmát, paramétereit az ajánlatkérő nem ismeri. Megítélése szerint az alapterületi adatokat (műszaki paramétereket), szerződések másolataival igazolt árak révén számszaki adatokat (pénzügyi paramétereket) is ajánlatkérő tudomására hozta. A műszaki tartalmat pedig pont az összehasonlíthatóság kedvéért egy szintre hozta azzal, hogy hozzászámolta azoknak a tényezőknek a becsült költségeit is arányosan, amelyek figyelembe vételével már összehasonlítható a két építkezés. Kérelmező szerint az ÉÁPB Bizottság 2010/13 (2010.06.21.) sz. határozatában közölt 1.930,- Ft/óra rezsióradíjjal, valamint az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszlevélben szereplő adattal, vagyis a munkára kalkulált időráfordítással számolva (20 fő x 176 óra/hó x 8 hónap = 28.160 óra) alap ajánlati ár és csökkentett ajánlati áruk díj oldala egyaránt megfelel a közbeszerzési eljárás elvárásainak: Díj oldal - elvárás: 28.160 óra x 1.930,- Ft/óra = 54.348.800,- Ft Díj oldal - alapajánlat: 68.333.026,- Ft Díj oldal- csökkentett ajánlat: -8,13 % = 62.777.551,- Ft A díj tételeik összege mindkét ajánlat esetében felette van az elvárásnak. Kérelmező hivatkozott a Döntőbizottság D.218/12/2010. sz. határozatára, mely tartalmazza, hogy „a Kbt. 86.§ (3)-(7) bekezdésére figyelemmel a kiindulási adatoktól eltérő adatok is reálisak lehetnek, ... vagyis a kiindulási adatoktól el lehet térni abban az esetben, ha az ajánlattevő reális, objektív módon meg tudja indokolni az eltérést és igazolja, hogy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető és teljesíthető vállalása, az ajánlatban megadott ellenszolgáltatása.” Kérelmező értelmezése szerint az ÉÁPB 2010/13 (2010.06.21.) sz. határozata egy irányvonalat jelöl meg, de ha valamely ajánlattevő ajánlata attól eltér, (csupán erre való hivatkozással) azt nem lehet érvénytelennek nyilvánítani, meg kell győződni először a közölt rezsióradíj realitásáról, hogy gazdasági ésszerűséggel nézve azzal a díjjal a szerződés teljesíthető-e. Ezt viszont – álláspontja szerint - kellően bizonyítja a hiánypótlása 35. oldala.
15
Kérelmező bemutatta, hogy az egyes ajánlattevők az alapajánlatukhoz képest jelentős mértékben csökkentett végleges ajánlatot nyújtottak be. Lőrinci Építő Kft.: - 28,58 % Prim Építő Kft.: - 15,89 % Hajdu Épker Kft.: - 25,57 % Kérelmező: - 8,13 % Fejérduna-Ép Kft.: - 20,19 % Kérelmező szerint ebből az derül ki, hogy ha egy vállalkozó árcsökkentés alkalmával az eredeti bekerülési költségnek közel- illetőleg több mint egynegyed részét el tudja engedni, akkor vagy a korábban megjelölt ár tartalmazott túl sok „biztonságot" (nyereséget), vagy az új ár „túl nagy kockáztatással" került kialakításra. Saját versenyára ezzel szemben egy reális megvalósíthatóságot tartalmazott, amely már csak annyi csökkentési lehetőséget engedett, amely mellett a megvalósítás még biztonságosan megoldható. Az ajánlati árak összességét tekintve kérelmező szerint az mutatható ki, hogy kérelmező ajánlati ára és a legmagasabb ár között is csak 23,6 % különbség mutatkozik, tehát az árak nagyjából egy szinten mozognak, vagyis az a megállapítása, hogy egy ár túl magas vagy túl alacsony, csak egyszerre alkalmazható minden ajánlatra. A nyertesként kihirdetett ajánlattevő is több mint 60.000.000.-Ft-ot engedett ajánlati árából, mégsem kellett árindoklást adnia. A Döntőbizottság felhívására tett nyilatkozata szerint kérelmező megítélése szerint az általa benyújtott végső ajánlati árat csak a többi vállalkozástól bekért, az általuk tett végleges vállalásra vonatkozó részletes árkalkuláció ismeretében lehetett volna vizsgálni. „E körben jelezte kérelmező a Kbt. 1. § (3) bekezdésének a megsértését”. Ajánlatkérőnek minden ajánlattevőtől kérni kellett volna a módosított árat tartalmazó tételes költségvetést, viszont az eredmény kihirdetése után a Kbt. 128. § (7) bekezdése alapján erre már nincs lehetősége. Kérelmező felhívásra pontosított kérelme szerint a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában nem az előírásoknak megfelelően igazolta a „bevonni kívánt szakember meglétét”. Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont alapján érvénytelen, mert nem nyújtotta be az előírt dokumentumokat az előírt tartalommal. A kérelem hivatkozott a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatának 15-30. oldalain megjelölt műszaki vezetőkkel kapcsolatos egyes iratokra. Kérelmező szerint az állapítható meg, hogy egy idősebb és egy fiatalabb B. Cs-t kívánnak bevonni műszaki vezetőként a gépészet terén, bár fiatalabb B. Cs. minősítése „energetikai mérnök”. Műszaki vezetésre jogosító igazolása csak idősebb B. Cs-nek van bizonyítva, viszont a nyilatkozatok alapján csak a fiatalabb B. Cs. tud rendelkezésre állni a kivitelezés alatt, mint felelős műszaki
16
vezető, bár nincs 10 év szakmai tapasztalata. Ebben a rendelkezésre állási nyilatkozatban van ugyan utalás a felelős műszaki vezetői névjegyzéki sorszámára, ám ez hitelt érdemlően nincs igazolva. A kérelem szerint kérdéses, hogy ki lesz jogosult a felelős épületgépészeti műszaki vezetői teendők ellátására. Ajánlatkérő nem kért hiánypótlást e körben. Kérelmező szerint az általa megjelölt alábbi költségvetési tételek alapján megkérdőjelezhető a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatának érvényessége. Építészeti és tartószerkezeti munkák körében: PÁLYÁZATI FELÚJÍTÁS Ajánlat 156. oldal: 136. tétel: - pályázók kérdéseire adott hivatalos válaszok 10. oldal 5 db - ajánlat szerint 2 db ÜZLET FELÚJÍTÁS Pályázók kérdéseire adott hivatalos válaszok 11-12. oldal: "A3" jelű kiváltó - statikai tervek 1 db - ajánlat szerint 0 db Épületgépészeti munkák tekintetében: ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS; FŰTÉS Ajánlat 215. oldal: 1-3. tételek: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! Ajánlat 218. oldal: 15. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! 17. tétel mennyisége: - hivatalos kiírás szerint 2 db - ajánlat szerint 1 db Ajánlat 220. oldal: 26 tétel: - Hivatalos kiírásban nem szerepel! Ajánlat 221. oldal: 31. tétel: - Hivatalos kiírásban nem szerepel ! Ajánlat 222. oldal: 32-33. tételek: - Hivatalos kiírásban nem szerepel! ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS; KÜLSŐ VÍZ-CSATORNA Ajánlat 227. oldal: 2. tétel mennyisége: - hivatalos kiírás szerint 48 fm - ajánlat szerint 0 fm ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS; VÍZ-CSATORNA Ajánlat 235. oldal:
17
1-4. tételek:
- A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges!
Ajánlat 236. oldal: 9. tétel: - hivatalos kiírás szerint 48 fm - ajánlat szerint 0 fm Ajánlat 237. oldal: 14. tétel: - hivatalos kiírás szerint 8. tétel műszaki tartalom: DN 15 - ajánlat szerint műszaki tartalom: DN 40 Ajánlat 240. oldal: 25. tétel: - hivatalos kiírás szerint 7 db - ajánlat szerint 3 db PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; FELÚJÍTÁS; FŰTÉS Ajánlat 243. oldal: 1-3. tételek: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! Ajánlat 245. oldal: 13. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; ÚJ ÉPÍTÉS; FŰTÉS Ajánlat 253. oldal: 6. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; ÜZLETHELYISÉG; FŰTÉS Ajánlat 256. oldal: 1. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; FELÚJÍTÁS; GÁZ Ajánlat 261. oldal: 1. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; FELÚJÍTÁS; KLÍMA Ajánlat 266. oldal: 1-4. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! 7. tétel: - hivatalos kiírás szerint 0 fm - ajánlat szerint 33 fm Ajánlat 267. oldal: 8. tétel: - hivatalos kiírás szerint 0 fm
18
- ajánlat szerint 9. tétel:
- hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint Hivatalos kiírás 1/3. oldal: 4. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint 5. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint Hivatalos kiírás 2/3. oldal: 7. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint 8. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint
35 fm 0 fm 20 fm 50 fm 0 fm 30 fm 0 fm 6 fm 0 fm 50 fm 0 fm
PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; FELÚJÍTÁS; KÜLSÖ VÍZ-CSATORNA Ajánlat 273-274. oldal: 8-11. tételek - műszaki tartalom: DN 315 - mennyiség összesen: 5 db Hivatalos kiírás 2/4. oldal: 7-9. tételek - műszaki tartalom: DN 160 és DN 200 - mennyiség: összesen: 4 db PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; FELÚJÍTÁS; VÍZ-CSATORNA Ajánlat 282. oldal: 1-4. tételek: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! Ajánlat 284. oldal: 11. tétel: - hivatalos kiírás szerint 6 fm - ajánlat szerint 2 fm Hivatalos kiírás 2/3. oldal: 8. tétel: - hivatalos kiírás szerint 3 db - ajánlat szerint 0 db PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁS; ÜZLETHELYISÉG; VÍZ-CSATORNA Ajánlat 288. oldal: 1. tétel: - A tétel költségelése a pályázók kérdéseire adott hivatalos válasz alapján "költségvetési pótlapon" lehetséges! Elektromos szerelések KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETRÉSZ; FELÚJÍTÁS Ajánlat 331. oldal: 49. tétel: - hivatalos kiírás szerint
1 db
19
- ajánlat szerint
4 db
KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETRÉSZ; ÚJÉPÍTÉS Ajánlat 349. oldal: 33. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint
11 db 1 db
Parkoló- és útépítés Ajánlat 365. oldal: 49. tétel: - hivatalos kiírás szerint - ajánlat szerint
229 m 19 m
Kérelmező 2010. szeptember 28-án fax, e-mail és postai úton megküldött kérelem kiegészítésében jogsértés megállapítását, bírság kiszabását kérte ajánlatkérővel szemben arra tekintettel, hogy nem nyilvánította a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné annak ellenére, hogy a nyertes ajánlatában szereplő költségvetés több tétel vonatkozásában nem felel meg a kiadott árazatlan költségvetésben foglaltaknak. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 81.§ (1) bekezdését és a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontját jelölte meg. Ajánlatkérő észrevételére reagálva kérelmező előadta, hogy az ajánlati ár megadásakor nem valamennyi tartalékát építette bele az ajánlati árba, tisztában volt azzal, hogy a tárgyalásos eljárásban kedvezőbb árajánlatot kell majd tenni. Az a kérelmezői üzletpolitika része, hogy az anyagár beszerzéséből fakadó, 35%-os kedvezményből az előterjesztett ajánlati árban hány %-os mértéket biztosít az ajánlatkérő részére. Az, hogy a kérelmező ilyen %-os kedvezménnyel szerzi be az anyagokat, nem jelenti azt, hogy ezt a 35% kedvezményt automatikusan érvényesíti teljes egészében az ajánlati árban, csupán azt, hogy a versenytársakhoz képest rögtön kedvezőbb ajánlatot tud tenni. Jelen esetben az előterjesztett ajánlati ár is csak a 35%-os kedvezmény egy részét tartalmazta, míg a tárgyalás során további kedvezményt ajánlott fel ebből a tartalékából a kérelmező. Ajánlatkérő tévesen ítéli meg a helyzetet azáltal, hogy a kérelmező ajánlatának anyagárait a többi ajánlattevő ajánlatával veti össze és von le ennek alapján teljesen téves következtetést. Az építőipari anyagok szabadáras termékek, így kérelmező csak azt tudja igazolni, hogy az általa beszerzett anyagok, a saját beszállítójánál alkalmazott anyagárakhoz képest kerülnek 35%-os kedvezménnyel beszerzése, de azt nem lehet kimutatni, hogy a versenytársak mennyiért szerzik be az anyagokat, milyen kedvezményeket érvényesítenek, hiszen nem is szólította fel ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt az anyagáraik tételes igazolására. Kérelmező nem ismeri, hogy a többi ajánlattevő hogyan kalkulált az anyagárakkal, abban milyen
20
kedvezményt érvényesített, de azt tudja, hogy abban jelentős tartalékokat mutattak be, hiszen a végső ajánlataikban a tárgyalás során jelentős árengedményt érvényesítettek. Lőrinci Építő és Fővállalkozó Kft.; 28,58% Prím Építő Kft.: 15,89% Hajdú Épker Építőipari és Kereskedelmi Kft.: 25,57% Fejérduna-Ép Kft.: 20,19% Ezeket az engedményeket csak úgy tehették, hogy nagyobb részt a korábbi kalkulációban szereplő anyagárakból adtak kedvezményt. Kijelenthető, hogy kérelmező már az eredeti ajánlata benyújtásakor biztosított olyan kedvezményeket, melyet a versenytársak csak a tárgyalásos szakaszban ajánlottak meg, de ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező ajánlata már első körben tartalmazott volna valamennyi kedvezményt, és azt sem jelenti, hogy a végső ajánlati árban is érvényesített kérelmező minden kedvezményt, a 35% kedvezményt, különös tekintettel arra, hogy kérelmező 12%-ot meghaladó hasznot is realizál az ajánlat szerint. Kérelmező közölte, hogy alapajánlata szerinti nettó 160,884.336,- Ft összköltség tartalmazta a saját 8 %-os tartalékkeretet, melyet elengedett a tárgyalás folyamán. Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a többi ajánlattevő anyagárai alapján hozzon döntést ajánlatkérő, amikor a tárgyalási szakaszban a versenytársak jelentős árengedményeket tettek és az így megtett végső ajánlat anyagára nem ismert az ajánlatkérő részére. Kérelmező szerint tételes kimutatást adott az általa alkalmazandó óradíjjal kapcsolatban, ugyanakkor ajánlatkérő nem tért ki arra, hogy ezt miért nem tartja elfogadhatónak. Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmező által alkalmazott díj alacsonyabb az ajánlott rezsi óradíjnál, nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérelmező nem tudja a munkát teljesíteni. Ajánlatkérő az érvénytelenség egyetlen elemében sem tért ki arra, hogy mivel cáfolja, hogyan igazolja, hogy a megajánlott rezsi óradíjjal nem lehet a kivitelezést végrehajtani. A 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet (2) bekezdés előírásai alapján, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétöl havibér alkalmazása esetén 89.500 forint. A minimálbérhez képest a kérelmező által a teljesítésbe bevonni kívánt munkavállalók, átlagosan 160%-át kapják munkabérként Kérelmező álláspontja az, hogy a munkabér jelentősen meghaladja a minimálbért és az ahhoz tartozó adó és járulékköltségeket.
21
Ajánlatkérő az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását, illetve amennyiben kérelme ellenére a Döntőbizottság jogsértést állapítana meg, azt kérte, hogy a Döntőbizottság tekintsen el a bírság kiszabásától. Ajánlatkérő előadta, hogy a kirívóan alacsony ár tekintetében azért szólította fel indokolásra kérelmezőt és a Lőrinci Építő Kft-t, mert végleges ajánlati áruk a többi ajánlattevő végleges ajánlati árához és a beszerzés becsült értékéhez képest is jelentősen alacsonyabbak voltak. Az ajánlati ár vonatkozásában kért ajánlatkérő magyarázatot a Kbt. 86. § (2) bekezdésére tekintettel. Ajánlatkérő szerint már kérelmező alapajánlatában megmutatkozott az anyagárak 35%-os kedvezménnyel való beszerzése összevetve a többi ajánlattevő által megadott anyagárral. Erre hivatkozással a tárgyalás során megadott ajánlatban - további díjcsökkentés indokolásaként - már nem lehet hivatkozni. A kérelmezőn kívüli négy ajánlattevő eredeti ajánlatában szereplő anyagár átlaga 138.563.839,- Ft, míg kérelmező ajánlata 95.551.310,- Ft, mely az átlagtól 31,04 %-kal tér el. Ajánlatkérő szerint nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kedvezmény - a becsatolt megállapodás alapján - nem terjed ki a költségvetésben szereplő valamennyi tételre (pl. növényekre, termőföldre kifejezetten nem vonatkozik). Ajánlatkérő szerint álláspontját támasztja alá az is, hogy a kérelmező által becsatolt keretmegállapodás az anyagárra vonatkozóan 2010. márciusi keltezésű, tehát az eredeti ajánlat megadásakor a kedvezmény már ismert volt a kérelmező számára. Kérelmező indokolásában arról nyilatkozott, hogy gyártóktól szerzi be a speciális anyagokat és szerkezeteket, de az indokolás nem tért ki az építőanyagok mennyiségére és konkrét bekerülési költségeit számadatokkal nem támasztotta alá. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy a jelen ügyben érintett kivitelezési munka árkalkulációját nem lehet összehasonlítani egy másik idei építésű projekt költségeivel, főleg úgy, hogy annak költségvetését, műszaki paramétereit ajánlatkérő nem ismeri. Egy épület költségei függenek többek között a tervező személyétől, a rendelkezésre álló forrástól, az épület kivitelezési helyétől, az épület rendeltetésétől, az épület felszereltségétől, a felhasznált anyagok minőségétől, attól, hogy felújításról vagy új épület építéséről van-e szó, különböző járulékos költségektől, a közművesítettségtől. Mivel a kérelmező által bemutatott beruházás költség-nemeit ajánlatkérő nem ismeri, így az sem állapítható meg, hogy összehasonlítható-e a két projekt megvalósulási költsége, ezért az erre alapított árindokolást nem fogadhatta el.
22
Az 1.520,- Ft rezsióradíj kapcsán ajánlatkérő hivatkozott az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésére, mely szerint a vállalkozói díjnak magában kell foglalnia a) a közvetlen költséget, ennek keretében aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, b) a fedezetet, ennek keretében ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket, bb) a tervezett nyereséget. A Kormányrendelet 2. § h) pontja részletesen meghatározza az építési rezsióradíj fogalmát: építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza, a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket. Kérelmező ajánlatában 12%-os nyereséget is tartalmazó 1.520,-Ft/óra rezsióradíjjal kalkulált. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) szakértői csoportja által a fenti kormányrendelet alapján, a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott tényadatokra támaszkodva 1.930,-Ft/óra minimális rezsióradíjat állapított meg a 2010/13 (2010. 06. 21.) számú határozatában. Az ÉÁPB szakmai ajánlás keretében javasolja a közbeszerzéssel foglalkozó szervezetek részére, hogy a vállalkozási díj elemei között a minimális építőipari rezsióradíj alatti értéket - amit az irreálisan alacsony ajánlati ár mérlegelése tekintetében irányadónak kell tekinteni - ne fogadjanak el. Mivel a Közbeszerzési törvény nem határozza meg pontosan a kirívóan alacsony ár fogalmát, ezért az ajánlatkérőnek esetenként, a közbeszerzési eljárás sajátosságaira is tekintettel kell megítélnie, hogy az ajánlattevő által adott ár kirívóan alacsony-e, ehhez nyújt segítséget többek között az ÉÁPB határozat is. A fogalmat a jogalkalmazó szervek eljárásaik során töltik meg tartalommal, az aktuális joggyakorlatot jól példázza a Döntőbizottság D.33/14/2009. számú
23
határozata, mely szerint "Kirívóan alacsony árról akkor beszélhetünk, ha valamely ajánlati elem lényegesen, feltűnő mértékben eltér a megadott áraktól és az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy a megajánlott ajánlati áron a szerződés teljesíthető-e. … Ilyen eltérés esetén az ajánlatkérőnek piaci ismerte, a közbeszerzési eljárást megelőzően végzett becsült érték számítása alapján gondolnia kell arra, hogy az ajánlattevő a műszaki tartalomra, az árképzésre vagy más gazdasági megfontolásra tekintettel ajánlott olyan árat, amely kirí a többi ár közül." Mivel az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során jellemzően nem rendelkezik olyan mélységű információval, hogy teljes bizonyossággal megállapíthassa a kért ellenszolgáltatás reális jellegét, sőt nincs mögötte a teljes tényállás felderítéséhez szükséges megfelelő jogi eszközrendszer sem, ezért az egyedüli eszköze, hogy írásban kérjen indokolást, mellyel részben csökkenteni tudja az információhiányt. A Kbt. 86. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint fel is hívta kérelmezőt a törvénynek megfelelő indokolás benyújtására. A kirívóan alacsony árhoz kapcsolódóan a joggyakorlat számos orientáló elvet is kidolgozott, ilyenek a többi ajánlattal való összehasonlítás, a becsült értékkel való összevetés, az ajánlatkérő korábbi közbeszerzési eljárásai során szerzett tapasztalat, a tervezői értékbecslés, megfelelő szakértő szakvéleménye vagy az adott piac jellemzői. Kérelmező 8,13%-ot csökkentett az ajánlati árán, míg a többi pályázó ennél lényegesen nagyobb százalékban. Ajánlatkérő szerint a kérelmező eredeti ajánlata is kirívó alacsony volt (160.884.336,- Ft), amit a csökkentéssel tovább fokozott. Az eredetileg ajánlott árak alapján a másik négy pályázó ajánlati átlaga 223.750.000,- Ft, míg a kérelmezőé 160 millió összegű. Százalékosan ez 28,09%-kal alacsonyabb árat jelentett már az árcsökkentés előtt is. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy indokolást az ajánlati árra, nem pedig a rezsióradíjra vonatkozóan kérte. Az indoklásból megállapítható volt, hogy a kérelmező (és a Lőrinczi Építő és Fővállalkozó Kft.) ajánlati áraik kalkulációja során jelentősen eltértek a Kbt. 86. § (6) bekezdésében említett, az ágazatban általánosan alkalmazott rezsióradíjtól. Ajánlatkérő a többi ajánlattevő esetében nem vizsgálta a rezsióradíj mértékét, mivel azok az árajánlatok nem voltak kirívóan alacsonyak, és ezért nem kért tőlük indoklást. Megjegyezte, hogy az összegzésben az ajánlatkérő nem használta „a többi ajánlattal összevetve" kifejezést, ilyen jellegű összevetés a rezsióradíj tekintetében a fentebb részletezett okokból nem készült. Ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattevők költségvetésének tételes összehasonlítása nem történt meg, viszont az anyagárakat, a díjakat és a teljes ajánlati összegeket összehasonlította.
24
Az ajánlatnak tartalmaznia kellett a beárazott tételes költségvetést, annak hiánya kizáró ok volt a dokumentáció II. 30. pontja alapján. Ugyanakkor a dokumentáció, illetve felhívás nem határozta meg, hogy az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, ha valamely tételt nem a kiadott költségvetés szerint tartalmazza az ajánlat. Ezt támasztja alá az is, hogy ajánlatkérő teljességi nyilatkozat adásához kötötte az ajánlat megadását az ajánlattételi dokumentáció II. 15. pontja szerint. A teljességi nyilatkozat alapján a kivitelezők arra vállalkoznak, hogy a tervekben, műszaki leírásokban, illetve a közbeszerzési eljárás közben keletkezett iratokban foglalt műszaki tartalmat valósítják meg, mely folyamat eredményeként kulcsrakész üzemképes épületet adnak át. A pályázatok bontása és a tárgyalás közötti rövid időkeret miatt kérte, hogy ajánlattevők egyösszegben adjanak új ajánlatot és a pályázat nyertesének kell tételes költségvetést csatolnia a módosított ajánlati árhoz. A költségvetés átdolgozása a pályázati elszámolásához szükséges. A tárgyalás feltételrendszerét - amely tartalmazta, hogy csak a nyertes ajánlattevőtől kér újabb tételes költségvetést ajánlatkérő - az ajánlattevők tudomásul vették a tárgyalás megkezdésekor, ezzel kapcsolatban kifogással nem éltek a tárgyalás során. A műszaki tartalom nem változott a tárgyalás során. A kérdésekre adott válaszok műszaki tartalmát a nyertes ajánlattevő ajánlatában külön sorokon "Egyéb tételek" címmel hozza a költségvetési főösszesítőben (4.914.026.- Ft összeggel). Amennyiben az "Egyéb tételek" című fejezetből bármilyen mennyiség kimaradt, a kivitelezőknek akkor is meg kell azt valósítania a fent leírtak miatt. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában szereplő szakemberrel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a csatolt rendelkezésre állási nyilatkozatban szereplő adatok alapján hitelt érdemlően meggyőződött arról, hogy a nyilatkozatot adó személy szerepel a hatályos felelős műszaki vezetői névjegyzékben. Ez alapján megállapítható volt, hogy a Hajdu Épker Kft. a felhívásban szereplő alkalmassági feltételeknek megfelel. A Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő közölte, hogy a rendelkező részben megjelölt beszerzés becsült értékét 160.000.000,-Ft-ban jelölte meg. Ezt az összeget úgy kalkulálta, hogy a KDOP-3.1.1/C-2009-0011 számú európai uniós projekt befogadott pályázati anyagában szereplő 121.402.000,- Ft összegű nettó építési költséget - a költségvetés összeállítása és a közbeszerzés elindítása között eltelt idő figyelembe vételével - 10%-kal megnövelve vette figyelembe, azaz nettó 133.542.200.-Ft építési költséggel számolt. Ehhez hozzáadta ajánlatkérőnek a pályázatban nem szereplő, de a megvalósítandó projektben benne lévő és jelen közbeszerzési eljárás során beszerzendő munka költségét
25
(infrastruktúra fejlesztés), nettó 26.457.800,- Ft-ot. A pályázati dokumentáció tervezői fajlagos költségbecslést tartalmazott, tételes költségvetést és rezsióradíjat nem. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. szeptember 22-én indította meg. A jogorvoslati eljárás során 2010. október 14. napján tárgyalást tartott, melyen – a szabályszerű értesítés ellenére – kérelmező nem jelent meg, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem pontosítására hívta fel. Kérelmező nyilatkozatát az érdekeltek részére a Döntőbizottság megküldte. Kérelmező nyilatkozatára tett észrevételében ajánlatkérő kifogásolta, hogy a Döntőbizottság felhívásának kérelmező nem tett eleget. Felhívás ellenére nem jelölte meg az általa sérelmezett ajánlatkérői magatartást, a végleges ajánlati árhoz igazodó tételes költségvetéssel összefüggésben a tudomásszerzése időpontját sem közölte. A Döntőbizottság a kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemek eljárásjogi vizsgálata során megállapította, hogy kérelmező következő kérelme elkésett. Kérelmező szerint végleges ajánlati árát a többi ajánlattevő végleges ajánlati árát tükröző részletes árkalkuláció ismeretében vizsgálhatta volna ajánlatkérő. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 1. § (3) bekezdését jelölte meg. A Kbt. 1.§ (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos Kbt. 323.§ (2) bekezdése szerint a kérelem a) közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében aa) az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól, ab) az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól, b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól, c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól, d) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított tizenöt napon belül nyújtható be.
26
A Kbt. 323. § (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Kérelmező 2010. szeptember 21-én benyújtott alap jogorvoslati kérelmében megjegyezte, hogy valamennyi ajánlattevőtől kérni kellett volna a módosított árhoz igazodó tételes költségvetést. A Döntőbizottság felhívására 2010. október 18-án azt közölte, hogy végleges ajánlati árát a többi ajánlattevő végleges ajánlati árát tükröző részletes árkalkuláció ismeretében vizsgálhatta volna ajánlatkérő. A közbeszerzési eljárás dokumentumainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a 2010. szeptember 1. napján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tartalmazta, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek kell végleges ajánlatát kidolgoznia, mely tételes költségvetés a szerződés mellékletét fogja képezni. Ajánlatkérő a tárgyaláson jelenlévő kérelmező részére 2010. szeptember 2. napján 08:46-kor küldte meg a tárgyalási jegyzőkönyvet. A Kbt. 323.§ (2) bekezdés b) pontja értelmében a tárgyalási jegyzőkönyv kérelmező részére történő megküldését követő naptól számított tizenöt napon belül kifogásolhatta kérelmező azt, hogy csak a nyertes ajánlattevő ajánlattevőnek kell végleges ajánlatát kidolgoznia. Ajánlatkérő 2010. szeptember 1. napján kelt, 2010. szeptember 2. napján 08:34kor megküldött felhívása tartalmazta a Kbt. 86.§ alapján kért indokolását. A Kbt. 323.§ (2) bekezdés b) pontja értelmében a tárgyalási jegyzőkönyv kérelmező részére történő megküldését követő naptól számított tizenöt napon belül kifogásolhatta kérelmező azt, hogy tőle indokolást kért ajánlatkérő a végső ajánlati ára vonatkozásában. A jogorvoslati kérelem benyújtására kérelmező rendelkezésére álló határidő 2010. szeptember 17. napján letelt, mely időponthoz képest kérelmező első ízben 2010. szeptember 21-én fax és e-mail útján megküldött beadványában jelezte kifogását. A fenti jogorvoslati kérelmi elem vizsgálatának az elkésettségre tekintettel eljárásjogi akadálya van, így az érdemben nem vizsgálható. A Kbt. 325.§ (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325.§ (4) bekezdés értelmében a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat
27
nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok miatt a jogorvoslati eljárást ezen kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 325.§ (4) bekezdés alapján megszüntette, mert a kérelmi elem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a külön jogorvoslatot a Kbt. 345.§-a biztosítja. Az ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, VI. fejezet szerinti általános egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 249. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. A Kbt. 250. § (1) bekezdés alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a d) pontja szerint az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §; a g) pont értelmében az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 56. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban
28
foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése kimondja, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 83. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 83. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. A Kbt. 83. § (5) bekezdése kimondja, hogy a hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.
29
A Kbt. 83. § (6) bekezdése szerint a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. 86. § (1) bekezdés értelmében, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 86. § (2) bekezdése szerint az indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 86. § (4) bekezdése tartalmazza, az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. A Kbt. 86. § (5) bekezdése kimondja, az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
30
A Kbt. 86. § (6) bekezdése értelmében a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Kbt. 86. § (9) bekezdése tartalmazza, hogy az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. A Kbt. 86. § (10) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat a honlapján teszi közzé. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerint, az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; A Kbt. 88. § f) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) alapján az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Döntőbizottság először kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról hozott ajánlatkérői döntést vizsgálta meg. A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő kérelmező tárgyalás során módosított egyösszegű ajánlati árát kirívóan alacsonynak értékelte, melyre vonatkozóan indokolást kért. Ezt kérelmező nem támadta. Az indokolást benyújtotta, melyet ajánlatkérő nem fogadott el, nem tartotta a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, ezért kérelmező ajánlatát érvénytelenné minősítette. Kérelmező ezt az ajánlatkérői döntést sérelmezte jogorvoslati kérelmében. A Döntőbizottságnak - a kérelmet tartalma alapján vizsgálva - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy követett-e el jogsértést ajánlatkérő azzal, hogy nem fogadta el kérelmező ajánlati árra vonatkozó indokolását. Abban az esetben, ha ajánlatkérő megítélése szerint egy ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, a követendő eljárást Kbt. előzőekben ismertetett 86.§-a szabályozza. Az eljárás célja, hogy ajánlatkérő
31
meggyőződhessen az adott ajánlat megalapozottságáról, ajánlattevő pedig alátámaszthassa, igazolhassa az általa tett ajánlat teljesíthetőségét, realitását. A Kbt. előzőekben kiemelt rendelkezései alapján az ajánlatkérőnek a kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlatot benyújtó ajánlattevőtől - döntésének meghozatala előtt - adatokat és indokolást kell kérnie, majd az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, ezt követően dönteni az ajánlat érvényességéről. Az ajánlatkérői kérdés mind ajánlatkérő mind pedig ajánlattevő mozgásterét meghatározza. Kérelmezőnek a feltett kérdésre kell választ adnia. Az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi ajánlati elemre, tételre ki kell térnie, ajánlatkérőnek pedig a kapott indokolás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján kell értékelni az ajánlatot. A jelen esetben ajánlatkérő egyösszegű átalányárra vonatkozó ajánlat benyújtását írta elő. Az egyösszegű ajánlati ár összetevőire ajánlatkérő kizárólag az alap ajánlat vonatkozásában vonhatott le következtetéseket a költségvetési főösszesítő számai (pl. összes anyag, díj) alapján, de a kérelmezők által benyújtott végső ajánlati ár vonatkozásában költségvetés nem állt rendelkezésére. Az egyes ajánlattevők által kalkulált rezsióradíj tekintetében ajánlatkérő sem az alap sem a végső ajánlat tekintetében nem rendelkezett ismerettel. A végső ajánlatok benyújtását követően ajánlatkérő ajánlati ára indokolására hívta fel a kérelmező által vezetett konzorciumot. A felhívásban ajánlatkérő nem jelölte meg az indokolni kért ajánlati elemeket, kizárólag a Kbt. 86.§ (2) bekezdését megjelölve kérte a tárgyalás során módosított egyösszegű ajánlati ár indokolását. A Kbt. 2009. április 1-től hatályos 86.§ (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve a szerződés teljesítésével összefüggő eszköz és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet, vagy azokat kirívóan meghaladják. Felhívásra adott indokolásában kérelmező bemutatta rezsi óradíj kalkulációját, további havi rezsiköltségeit, építőanyag, gépészeti-, elektromos alapanyagok és szerelvények tekintetében igazolta kedvező beszerzési árait, megjelölte ajánlati ára nyereségtartalmát. Ajánlata realitását egy általa, mint beruházó által 2010ben megvalósított új építésű háromlakásos lakóház tükrében mutatta be.
32
Az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. §-a alapján azt kellett megítélnie, hogy a kérelmező indokolása tartalmazott-e olyan adatot, információt, mely az ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen voltát, teljesíthetetlenségét mutatja. Amennyiben erre nem vonható le következtetés az indokolás el nem fogadása jogsértő. Kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítását ajánlatkérő a módosított összegezés szerint arra alapította, hogy kérelmező indokolása nem tért ki a 35 %-os kedvezményű építőanyagok mennyiségére és konkrét bekerülési költségeire, ezeket számadatokkal nem támasztotta alá. E mellett hivatkozott ajánlatkérő arra, hogy a kérelmező által bemutatott építési beruházás négyzetméter áraihoz történő viszonyítást az épületek eltérő funkciója okán nem fogadta el. Kifogásolta továbbá, hogy az ÁÉPB Bizottság 2010/13 (2010.06.21.) számú határozatában szereplő nettó 1930 Ft/óra rezsióradíjnál alacsonyabb 1520 Ft-os építőmesteri rezsióradíjjal kalkulált kérelmező. A Döntőbizottság ajánlatkérő indokoláskérésére figyelemmel vizsgálta a kérelmező közbeszerzési eljárás során adott indokolását és azt állapította meg, hogy kérelmező ajánlati ára alátámasztásaként konkrét számadatokat tartalmazó indokolást adott az ajánlati árában megjelenő költségeiről. A Döntőbizottság szerint az ajánlat érvénytelenné nem nyilvánítható olyan számadat hiánya miatt, melyet ajánlatkérő nem kért és amelynek hiánya az indokolás reális megítélésére nincs kihatással. Így nem fogadható el az építőanyagok mennyiségére és konkrét bekerülési költségeire vonatkozó ajánlatkérői kifogás. A Döntőbizottság szerint nem fogadható el az az ajánlatkérői hivatkozás sem, hogy kérelmező által bemutatott beruházás az épületek eltérő funkciója, a lakóépület költségvetésének hiánya miatt nem vethető össze. Ajánlatkérő álláspontjától eltérően, a Döntőbizottság megítélése szerint kérelmező értelemszerűen az általa már megvalósított saját beruházása tapasztalatai alapján, ennek tényleges költségeit - az indokolásban is bemutatott - korrekciós tényezők figyelembevételével tudja kalkulálni a jelen beszerzés tárgyát képező kivitelezési költségeit. E mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ajánlatkérő a végső ajánlatokat költségvetés csatolása nélkül kérte megadni, így minden alapot nélkülöz a kérelmező által bemutatott és a beszerzés tárgyát képező épületek költségei összevetésének hiányára alapított ajánlatkérői kifogás. Különösen arra tekintettel vitatható az ajánlatkérői álláspont, hogy a jogorvoslattal támadott
33
közbeszerzési eljárásban ajánlattevők alap ajánlati árához képest 4060.000.000.- Ft közötti összeggel csökkentették – költségvetés nélkül – végleges ajánlati áraikat. A jelen esetben az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő indokolás kérésében nem határozta meg azokat az általa lényegesnek ítélt ajánlati elemeket, amelyekre vonatkozóan adatokat kér. Nem írta elő, hogy kérelmező jelölje meg rezsióradíját, illetve azt, hogy rezsióradíját az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozatában szereplő rezsióradíj elemekre bontva adja meg. A kérelmező indokolásában ezen elemekre nem is tért ki, így nem vonható le következtetés arra, hogy a kérelmezői vállalkozásnál jelentkező költségelemekre (ügyviteli, technikai költségek) a megjelölt rezsióradíj nem nyújt fedezetet. Az nem vitatható, hogy a kérelmező által az indokolásban megjelölt 1.520.-Ft rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2010/13. (2010. 06.21) számú határozatban szereplő 1.930.-Ft-nál, de a bizottság határozata szerinti kalkulációra figyelemmel az megállapítható, hogy fedezetet nyújt a pótlékokkal, járulékokkal növelt személyi alapbérre. A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban, kizárólag arra tekintettel, hogy a kérelmező által megadott rezsióradíj nem éri el az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2010/13. (2010. 06.21) számú határozatban szereplő 1.930.Ft-ot, - magának a rezsióradíj összetevőinek ismerete nélkül - ajánlatkérő nem nyilváníthatta jogszerűen érvénytelenné kérelmező ajánlatát azzal az indokkal, hogy az „ágazatra jellemző munkabért az indokolás nem igazolja”. Az előzőek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem mondható ki, hogy az indokolásban foglaltakra figyelemmel a kérelmező ajánlati ára teljesíthetetlen lenne. A fentiek alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250.§ (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88.§ (1) bekezdés g) pontjára figyelemmel a Kbt. 81.§ (3) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság kérelmezőnek azt a kérelmi elemét vizsgálta meg, mely szerint a nyertesnek hirdetett ajánlattevő nem megfelelően igazolta B. Cs. szakember alkalmasságát. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívás, a kiegészítő tájékoztatással pontosított dokumentáció rendelkezéseit a felek a jogvesztő határidőn belül nem támadták, így ahhoz mind ajánlatkérő, mind ajánlattevők kötve vannak.
34
Az ajánlatkérő a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg a beszerzési igényére tekintettel az ajánlatok elbírálásának szempontját, alkalmassági feltételrendszerét, azokat a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai feltételeket, amelyeket ajánlatkérőnek, illetve alvállalkozójának a szerződés teljesítésére való alkalmassága körében igazolnia kell. Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlatot összevesse az általa meghatározott alkalmassági feltételrendszerrel és ha azt állapítja meg, hogy az ajánlat nem teljes, nem felel meg valamely ajánlatkérői elvárásnak, intézkedjen a hiány megszüntetése érdekében. Amennyiben erre bármely okból nem kerülhet sor, az ajánlatot köteles érvénytelenné nyilvánítani. Az ajánlatkérő tehát maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz. A konkrét esetben a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumfeltételeként ajánlatkérő – egyebek mellett – azt a követelményt támasztotta, hogy ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója rendelkezzen egy fő gépész felelős műszaki vezetővel, aki a 244/2006. (XII.5.) sz. kormányrendelet szerinti „A” kategóriás felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik és a felelős műszaki vezetői névjegyzékben szerepel. A felhívás a Kbt. 67.§ (2) bekezdésre hivatkozással tartalmazta, hogy a III.2.3)M2 pontban írt alkalmasságot a gépész felelős műszaki vezető végzettségét igazoló dokumentum, a névjegyzékbe vételről szóló határozat eredeti vagy másolati példányának és a rendelkezési állási nyilatkozatnak az ajánlatba történő csatolásával kell igazolni. Az előzőek alapján a Döntőbizottság - a kérelem keretei között - vizsgálta, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata tartalmazza-e a gépész felelős műszaki vezető végzettségét igazoló dokumentumot, a névjegyzékbe vételéről szóló határozat eredeti vagy másolati példányát és a rendelkezési állási nyilatkozatot. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 15. oldalán a teljesítésbe bevonni kívánt gépészeti munkák felelős műszaki vezetőjeként B.Cs. szakembert jelölte meg, akinek végzettsége gépészmérnök, tíz év szakmai tapasztalattal rendelkezik, névjegyzéki szám: Gépészeti munkák felelős műszaki vezető FMVÉG/A/03-…./2012. Ezzel összhangban van az ajánlat 32. oldalán szereplő nyilatkozat, mely szerint teljesítésbe egy fő gépészmérnök végzettségű/képzettségű szakember vesz részt. Az ajánlat 18. oldalán került csatolásra B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnöki végzettséget tanúsító 63/1980. számú oklevelének másolata. Az ajánlat 25. oldalán került csatolásra B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnök részére a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara által
35
kiállított, határozat másolata, amely szerint nevezett szakember FMV-ÉG/A/03…./2012. kód alapján jogosult az építmények épületgépészei felelős műszaki vezetői tevékenységre. A Döntőbizottság áttekintette a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatát, és hiánypótlás keretében csatolt rendelkezésre állási nyilatkozatokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata, az általa csatolt hiánypótlási dokumentáció nem tartalmazza B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnök felelős műszaki vezetőként történő rendelkezésre állási nyilatkozatát. A hiányzó rendelkezésre állási nyilatkozat hiánypótlás keretében pótolható lett volna. Azzal, hogy B. Cs. szakember (született: 1947. február 17.) gépészmérnök felelős műszaki vezető rendelkezésre állási nyilatkozatának pótlására ajánlatkérő nem hívta fel a Hajdu Épker Építőipari és Kereskedelmi Kft-t, megsértette a Kbt. 81.§ (2) bekezdését, valamint a Kbt. 83.§ (2) bekezdését. Tekintettel arra, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatából egyértelműen megállapítható volt, hogy a gépészeti munkák felelős műszaki vezetőjeként azt a B. Cs. szakembert kívánja bevonni a teljesítésbe, akinek a felelős műszaki vezetői névjegyzéki száma FMV-ÉG/A/03-…./2012., a Döntőbizottság nem tett megállapítást a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában szereplő 1978. december 2. napján született, a felelős műszaki vezetői névjegyzékben MV-Ép/ÉG/…./2015. szám alatt regisztrált B. Cs. szakember II.2.3)M2 pontban írt gépész felelős műszaki vezetői alkalmassági feltételnek való meg nem felelésével összefüggésben. Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatának általa megjelölt költségvetési tételei nem felelnek meg az ajánlatkérő által kiadott, illetve kiegészítő tájékoztatás keretében pontosított árazatlan költségvetésnek. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő részéről nyújtott kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül az arra jogosultak nem támadták meg, ahhoz mind az ajánlatkérő, mind ajánlattevők kötve vannak. Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő ajánlatot kell benyújtania, ajánlatkérő pedig a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján köteles elbírálni az ajánlatot. Az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontra figyelemmel érvénytelen, amennyiben a benyújtott ajánlat
36
nem felel meg a felhívás, - jelen esetben az ajánlatkérő részéről nyújtott kiegészítő tájékoztatással együttesen értelmezendő – dokumentáció, illetve a jogszabályi előírásoknak. A Döntőbizottság áttekintette a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban közölt ajánlatkérői elvárásokat és azt állapította meg, hogy bár ajánlatkérő lehetővé tette, hogy ajánlattevők a tárgyalás során módosítsák költségvetéssel alátámasztott egyösszegű ajánlati áraikat és végső ajánlataikat ehhez igazodó tételes költségvetés benyújtása nélkül tegyék meg, az ajánlat érvényességét mégis ahhoz a feltételhez kötötte, hogy ajánlattevők benyújtott ajánlatában szereplő költségvetés egyezzen meg az általa kiadott árazatlan költségvetésben szereplővel, eltérést a kiegészítő tájékoztatás során megfogalmazottak szerint biztosított. A dokumentáció II. fejezet 30. pont utolsó bekezdésében ajánlatkérő azt az elvárását fogalmazta meg, hogy csak az ajánlattételi felhívásban, a jogerős építési engedélyben, annak műszaki leírásában, a dokumentációban, a kiadott szerződéstervezetben a helyszíni bejárás során, a kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszokban foglaltaknak mindenben maradéktalanul megfelelő ajánlatot fogadja el érvényesnek. A dokumentáció II. fejezet 32. pont utolsó előtti francia bekezdése értelmében az ajánlatok érvényességéről ajánlatkérő a tárgyalást követően dönt. Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel tárgyal, attól függetlenül, hogy ajánlata érvényes-e. Az előzőek alapján a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő alap ajánlata – mely ajánlatkérő előírása szerint a műszaki tartalom tekintetében nem módosult a tárgyalás során – a kérelmező által megjelölt költségvetési tételek tekintetében megfelelt-e a dokumentációban, annak részeként kiadott árazatlan költségvetési kiírásban és az ajánlatkérő által nyújtott kiegészítő tájékoztatásban foglalt elvárásoknak. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában található költségvetés a 156. oldalon 136. tétel mennyiségeként feltüntetett 2 db, nem felel meg a kiegészítő tájékoztatás 10. oldal 10. kérdésére adott válaszban foglaltaknak, miszerint 5 db villámhárító szívócsúcs kerül beépítésre. A nyertes ajánlatában 3 darabbal kevesebb került költségelésre, megajánlásra. A kérelemmel egyezően az volt megállapítható, hogy sem a költségvetésben, sem a kiegészítő tájékoztatás 5. oldal 46. kérdésére adott válasz szerint költségvetési pótlapon, sem a kiegészítő tájékoztatás 12. kérdésére (11-12. oldal) adott válasz szerinti üzlet felújításánál (182-197. o.) nem szerepel a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában a költségvetési kiírásból kimaradt „A3 jelű” kiváltó elhelyezése, költségelése. A nyertes ajánlatának 218. oldalán található 17. tétel mennyisége 1 db, a tervezői költségvetés 3/5. oldal 16. tételében kiírt 2 darabbal szemben, tehát a
37
nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában 1 darabbal kevesebb került költségelésre, megajánlásra. A tervezői költségvetés 1/2. oldal 2. tételében kiírt 48 méterrel szemben a nyertes ajánlatának 227. oldalán található 2. tétel mennyisége 0 m, tehát az ajánlatban 48 méterrel kevesebb került költségelésre, megajánlásra. Ugyanez vonatkozik az ajánlat 236. oldal 9. tételére, ahol a tétel mennyisége 0 m, a tervezői költségvetés 1/4. oldal 4. tételében kiírt 48 méterrel szemben, tehát az ajánlatban 48 méterrel kevesebb került költségelésre, megajánlásra. A nyertes ajánlat 240. oldalán található 25. tétel mennyisége 3 db, a tervezői költségvetés 3/4. oldal 13. tételében kiírt 7 darabbal szemben, tehát az ajánlatban 4 db-bal kevesebb került költségelésre, megajánlásra. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatának 264-269. oldalán található „Pályázati finanszírozás, felújítás, Klíma szerelés, kizárólag I. ütem” költségvetés nem tartalmazza a tervezői költségvetés 1/3. oldal 4. tétel 50 m, 5. tétel 30 m, 2/3. oldal 7. tétel 6 m, 8. tétel 50 m. Tehát a nyertes ajánlatban ezen tételek mennyiségével kevesebb került költségelésre, megajánlásra. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 284. oldalán található 11. tétel mennyisége 2 m, a tervezői költségvetés 1/3. oldal 4. tételében kiírt 6 méterrel szemben, tehát 4 méterrel kevesebb került költségelésre, megajánlásra a nyertesi ajánaltban. A Hajdu Épker Kft. ajánlata 284. oldalán található 12. tétel mennyisége– a kérelemben megjelölt 0 db-tól eltérően – 1 db, a tervezői költségvetés 2/3. oldal 8. tételében kiírt 3 darabbal szemben, tehát az ajánlatban 2 darabbal kevesebb került költségelésre, megajánlásra. Az ajánlat 349. oldalán található 33. tétel mennyisége 1 db, a tervezői költségvetés 5/10. oldal 33. tételében kiírt 11 darabbal szemben, tehát az ajánlatban 10 darabbal kevesebb került költségelésre, megajánlásra. Az ajánlat 365. oldalán található 49. tétel mennyisége 19 m, a kertépítészeti kiviteli terv árazatlan költségvetés 62. „Burkolatok készítése” fejezetben kiírt 1. tétel kiemelt szegély 59 m, 2. tétel süllyesztett szegély 12 m tételektől eltérően. A kérelmező által e tételnél hivatkozott 229 m szükséges mennyiség a kiadott tervezői költségvetésben nem volt fellelhető. Az megállapítható, hogy a nyertes ajánlatában a tervezői kiírásnál kisebb mennyiségben került költségelésre, megajánlásra. Az előzőek alapján a Döntőbizottság azt állapíthatta meg, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérői előírásnak, a nyertes ajánlata részét képező költségvetés nem a kiadott árazatlan költségvetés és kiegészítő tájékoztatásban foglaltak szerinti mennyiségben tartalmazza az adott tételeket, ezért az a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az érvénytelenség megállapításának elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81.§ (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ebben a részben helyt adott kérelmező jogorvoslati kérelmének.
38
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertesnek hirdetett ajánlat érvényesként nem fogadható el arra tekintettel, hogy ajánlatában szereplő teljességi nyilatkozatában teljes körű, üzemképes, kulcsrakész megvalósítását vállalta az általa vállalt egyösszegű általányon. A Döntőbizottság szerint ugyanis a Kbt. 70.§ (2) bekezdése vonatkozásában tett nyilatkozat nem mentesíti ajánlattevőt a felhívás, – jelen esetben a kiegészítő tájékoztatással együttesen értelmezendő – dokumentáció konkrét előírásainak megfelelő ajánlat elkészítésének és benyújtásának követelménye alól. A szakmai ajánlat részét képező költségvetés előzőekben megjelölt mennyiségi eltérései a Kbt. 83. § (6) bekezdésére figyelemmel hiánypótlás keretében nem voltak kiküszöbölhetők. A nyertes ajánlat 220. oldal 26., 221. oldal 31. és 222. oldal 32-33. tételei, valamint a 266. oldal 7., 267. oldal 8. és 9. tételei a kiadott tervezői költségvetésben nem szerepelő tételek. Az ajánlat 237. oldal 14. tételében a visszacsapószelep mérete DN 40, a tervezői költségvetéstől eltérően, amelyben a 2/4. oldal 8. tétele DN 15. Az ajánlat 273-274. oldalán található 8-11. tételek aknamérete DN 315, mennyisége összesen 5 db, a tervezői költségvetési kiírástól eltérően, amelyben a 2/4. oldal 7-9 tételek mérete DN 160 és DN 200, mennyisége pedig összesen 4 db. Az ajánlat 331. oldalán található 49. tétel mennyisége 4 db, a tervezői költségvetési kiírás 7/15. o. 49. tételétől eltérően, amely 1 db. Az előzőekben megjelölt tételekkel kapcsolatban ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást nem adott. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy nyertes ajánlata részét képező költségvetés az itt megjelölt tételek vonatkozásában eltért a kiadott árazatlan költségvetéstől, melyre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az érvénytelenség megállapításának elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81.§ (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ebben a részben helyt adott kérelmező jogorvoslati kérelmének. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő költségvetésének 215. oldalán szereplő 1-3., a 235. oldal 1-4., a 243. oldal 1-3., a 256. oldal 1., a 261. oldal 1., a 266. oldal 14., a 282. oldal 1-4., illetve a 288. oldal 1. tételei faláttörést, horonyvésést tartalmaznak. E tételekre irányadó kiegészítő tájékoztatás – 8. oldal 75. és 76., valamint a 12. oldal 4. sz. kérdésekre adott ajánlatkérői válasz – nem tartalmazott olyan elvárást, hogy ezeket a tételeket költségvetési pótlapon kell szerepeltetni, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint ez okból a nyertes ajánlat érvénytelensége a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem állapítható meg.
39
A Kbt. 250.§ (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. rendelkezései alapján az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt – miután az ajánlat az értékelésbe nem vonható be – nem lehet nyertesként megjelölni. Ajánlatkérő azonban a Hajdu Épker Kft. érvénytelen ajánlatát értékelte, majd hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyertesének, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91.§ (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel adott helyt kérelmező jogorvoslati kérelmének és a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, illetve a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján szabott ki bírságot ajánlatkérővel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelenné, a Hajdu Épker Kft. érvénytelen ajánlatát, érvényessé, nyilvánította és az eljárás nyerteseként hirdette ki. A bírság összegének meghatározása során a Döntőbizottság figyelemmel volt beszerzés értékére, arra, hogy az eljárást lezáró ajánlatkérő döntés megsemmisítésével a jogsértés reparálható, így az eset összes körülményét tekintetbe véve a Döntőbizottság alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak és a bírság összegét mérlegelési jogkörében egymillió forintban állapította meg.
40
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontjában írt jogkörében eljárva a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján a jogsértőt kötelezte a 150.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. november 2. Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Veliczky Gáborné sk közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1.) Sár és Társai Ügyvédi Iroda (1243 Budapest, Pf.: 590.) Hajdú Épker Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6086 Szalkszentmárton. Vecsei út 29.) Lőrinc Építő és Fővállalkozó Kft. (1193 Budapest, Derkovits Gy. u. 82.) Prím Építő Kft. (1083 Budapest, Illés u. 17. fsz. 2.) Fejérduna-Ép Kft. (2400 Dunaújváros, Béke tér 3.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi út 20-22.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
