KÖZB ES ZER ZÉ SEK TANÁCSA KÖZB ES ZER ZÉ SI DÖNTŐB I ZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Email cím:
[email protected] Ikt.sz.: D.506/ 16 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a MITT Zrt. (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 76., képviseli: Kádár Balázs Ügyvédi Iroda, dr. Kádár Balázs ügyvéd, 1054 Budapest, Báthory u. 7., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben, valamint Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő részben elutasítja, illetőleg a jogorvoslati eljárást részben megszünteti. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető része ellen annak kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelemnek van helye. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása 2010. június 8-án került közzétételre a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED) 2010/S 109-165584 sz. alatt. A hirdetmény feladásának dátuma: 2010. június 6.
2
A felhívás II.1.1) pontja szerint az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés: „A KÖZOP-5.5.0 kódszámú pályázati kiírásra beadott, "Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben" című, valamint a "Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése" című pályázati projektjavaslatok keretében Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése.” A felhívás II.1.5) pontja értelmében a szerződés meghatározása/tárgya: „Vállalkozási szerződés keretében a KÖZOP-5.5.0 kódszámú pályázati kiírásra beadott "Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben" című, valamint a "Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése" című KÖZOP-ból finanszírozható pályázati projektjavaslatok keretében megvalósítani kívánt összesen 2 db projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának (RMT), ennek keretében a költség-haszon elemzésének (CBA) és kapcsolódó dokumentumainak elkészítése, szakértői feladatok elvégzése. Nyertes ajánlattevő köteles a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatást az ajánlati felhívásban, az ajánlati dokumentációban meghatározott mennyiségi és minőségi meghatározás szerint, illetve egyéb előírások és minőségi követelmények betartása mellett teljesíteni. Az ajánlattevő köteles betartani a KÖZOP-5.5.0 útmutatójának valamennyi vonatkozó előírását.” Ajánlatkérő a rész-, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: „Vállalkozási szerződés keretében a KÖZOP-5.5.0 kódszámú pályázati kiírásra beadott "Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben" című, valamint a "Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése" című KÖZOP-ból finanszírozható pályázati projektjavaslatok keretében megvalósítani kívánt összesen 2 db projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának (RMT), ennek keretében a költség-haszon elemzésének (CBA) és kapcsolódó dokumentumainak elkészítése, szakértői feladatok elvégzése. Nyertes ajánlattevő köteles a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatást az ajánlati felhívásban, az ajánlati dokumentációban meghatározott mennyiségi és minőségi meghatározás szerint, illetve egyéb előírások és minőségi követelmények betartása mellett teljesíteni. Az ajánlattevő köteles betartani a KÖZOP-5.5.0 útmutatójának valamennyi vonatkozó előírását. Jelen eljárásban nyertes Ajánlattevő feladata a nagyprojektekhez kapcsolódóan: RMT elkészítése és CBA elkészítése az ajánlati dokumentációban részletezettek szerint. Ezen feladattal összefüggő fő elvárás: A fent megnevezett 2 nagyprojekttel összefüggésben összesen 1-1 db RMT és annak részeként 1-1 db CBA elkészítése az alábbi útmutatók alapján:
3
- "KÖZOP-5.5.0 Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 20072013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz: KözOP2009-5.5 ("Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése"), - "Módszertani útmutató költség-haszon elemzés elkészítéséhez". Az útmutatók letölthetőek a www.nfu.hu/doc/923 weboldalról. A beruházáshoz kapcsolódó 1-1 darab részletes megvalósíthatósági tanulmányt egy elektronikus és hat nyomtatott példányban kell szolgáltatni. A RMT-oknak olyan szintű kidolgozottságúaknak kell lenniük, hogy alkalmasak legyenek a nagyprojektek további előkészítésére és egyben megalapozzák az engedélyes tervek készítését.” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 14 hónap a szerződés megkötésétől számítva. Ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a következők szerint rögzítette a fő finanszírozási és fizetési feltételeket és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket: „Ajánlatkérő előleget nem fizet. A Nyertes Ajánlattevő egy részszámlát (1. RMT) és egy végszámlát (2. RMT) nyújthat be. Ajánlatkérő az ellenszolgáltatást, a teljesítésigazolás kiadását és a Közreműködő Szervezet részéről történő számlabefogadását követően, a 281/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet vonatkozó előírásai, különös tekintettel a 19. § (4) bekezdés b.) pontja alapján közvetlen szállítói finanszírozással 60 napon belül átutalással teljesíti, a Kbt. 305. § (3) bekezdése alapján. Ajánlatkérő felhívja a T. Ajánlattevők figyelmét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 36/A. §-ában foglaltakra.” Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta a kizáró okokat, valamint alkalmassági követelményrendszerét. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolási módjai körében a III.2.2) pontban P2. alatt ajánlatkérő előírta a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az utolsó három lezárt pénzügyi évről szóló, a számviteli jogszabályok szerint készített éves beszámoló becsatolását, amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga nem írja elő a beszámoló közzétételét, ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén valamennyi konzorciumi tag, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyszerű vagy könyvelője (könyvvizsgálója) által kiadott nyilatkozatát az utolsó három lezárt üzleti év tekintetében a mérleg szerinti eredményről (évenkénti bontásban). Ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként rögzítette, hogy alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt, a közös ajánlattevőt valamint a
4
közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, ha: P2. Az Ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti ajánlattevőt, a közös ajánlattevőt és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, ha bármelyikük mérleg szerinti eredménye az elmúlt három lezárt üzleti évből egynél többen negatív. P3. Az Ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti ajánlattevőt, a közös ajánlattevőt és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, ha az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben (2007., 2008., 2009.) teljes árbevételének összege nem éri el összesen a nettó 250 000 000 HUF-ot. P4. Az Ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti ajánlattevőt, a közös ajánlattevőt és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, ha az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben (2007., 2008., 2009.), a közbeszerzés tárgya szerinti (megvalósíthatósági tanulmány készítése) árbevételének összege nem éri el összesen a nettó 50 000 000 HUF-ot. Az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőnek, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a P1 és P2 alkalmassági követelmények esetén külön-külön, a P3 és P4. alkalmassági követelmények esetén pedig együttesen kell megfelelniük. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában rögzítette, hogy M1. az ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben (2007., 2008., 2009.) - összesen legalább nettó 30 000 000 HUF vállalási díj értékben Uniós nagyprojektek szerinti RMT és/vagy CBA elkészítésére vonatkozó, - összesen legalább nettó 15 000 000 HUF vállalási díj értékben közösségi közlekedés fejlesztés területen RMT és/vagy CBA elkészítésére vonatkozó referenciával. M2. az ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik az alábbi szakemberekkel. - projektvezető: közlekedési mérnök végzettségű szakember, aki rendelkezik legalább 2 db EU finanszírozású projekt előkészítésében szerzett tapasztalattal, melyből egy közlekedés fejlesztés tárgyú, - projektvezető helyettes: felsőfokú gazdasági végzettségű szakember, aki rendelkezik legalább 2 db uniós projekt előkészítésében szerzett tapasztalattal, melyből egy nagyprojekt, - 1 fő építőmérnök végzettségű szakember.
5
Ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja alapján kívánta elbírálni. Ajánlatkérő meghatározta az eljárása szempontjából releváns határidőket. Ajánlatkérő a felhívását a későbbiekben módosította, ennek eredményeként az eljárási határidők is módosultak, ennek keretében az ajánlattételi határidő 2010. július 20-áról 2010. augusztus 24-ére módosult. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabta. A dokumentáció útmutatót, nyilatkozatmintákat, műszaki leírást (Feladat meghatározás), szerződéstervezetet tartalmazott. A műszaki leírás keretében ajánlatkérő mindkét RMT vonatkozásában ismertette feladat-meghatározást. Ennek keretében ajánlatkérő rögzítette, hogy a KÖZOP Irányító Hatósága a közösségi közlekedési rendszer két fontos területének – Petőfi tér személyszállítási központ és az elővárosi közúti gyorsvasút – fejlesztést megelőző vizsgálatát támogatja. A cél a lehetséges megvalósítható alternatívák feltárása, összehasonlítása, fejlesztésre javasolt alternatíva kiválasztása és bemutatása. Ajánlatkérő ismertette, hogy a két RMT – egyebek mellett – az alábbi közösen vizsgálandó munkarészeket tartalmazza: - forgalomfelvétel és forgalmi modell készítése elsősorban az elővárosi (MÁV, Volán, egyéni közlekedés) és városi közlekedési igények, módválasztási szokások felmérésére, mely alapjául szolgála fejlesztési irányok és a lehetséges alternatívák vizsgálatához, illetve kiindulási adatokat szolgáltat a több szempontú értékeléshez és a közgazdasági költség-haszon elemzéshez, - a forgalmi modell és a jelenlegi közlekedési hálózat/szolgáltatások értékelése alapján a jelenlegi rendszer gyengeségeinek/erősségeinek feltárása (pl.: modal split, eljutási idő, gyaloglási távolságok, átszállások száma, környezetterhelés, közlekedés biztonság, üzemeltetés, infrastrukturális ellátottság, ITS, stb.), helyzetértékelés, - célok meghatározása a helyzetértékelés figyelembevételével (pl: utazási idő csökkentése, átszállások számának csökkentése, szolgáltatási színvonal növelése, balesetek számának csökkentése, légszennyezettség csökkentése, stb.), - alternatívák meghatározása a felvázolt problémákra (alternatíva lehet például a vasúti, a busz hálózat infrastruktúrájának fejlesztése, a jelenlegi szolgáltatás színvonalának növelése, tram-train rendszer bevezetése, közúti hálózat fejlesztése, a közösségi közlekedési hálózat átszervezése, stb., illetve ezek kombinációi), - a közös megalapozó vizsgálatot követően a két projektjavaslat vizsgálata külön-külön is tovább folyhat, mivel az alternatívák meghatározása során a legfontosabb döntések ezen a ponton megszületnek (pl: az intermodális
6
csomópontot alapvetően meghatározza az a kérdés, hogy a jövőben milyen módon fejlesztik az elővárosi közlekedést: szükséges-e a területen a nagy vasút és a közúti vasút összekapcsolása, vagy a vasút és a közúti vasút között közös peron kialakítása szükséges, vagy az elővárosi közlekedés a busz hálózat kiterjesztésével célszerű fejleszteni, ennek megfelelően növelni kell a tervezett buszpályaudvar kapacitását. Ajánlatkérő az 1. és a 2. számú RMT tekintetében ismertette a különböző változatokat, egyúttal rögzítette, hogy az intermodális személyszállítási központ tartalmazza a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés kiszolgálására alkalmas autóbusz pályaudvar teljes infrastruktúráját, a közlekedési alrendszerekkel való kapcsolatok kiépítését és a szükséges közlekedési kapacitások fejlesztését. Ajánlatkérő felsorolta a kiépítendő fejlesztendő közlekedési kapacitásokat, egyúttal rögzítette, hogy a tervezett közlekedési rendszernek mely közlekedési alrendszerek között kell kapcsolatokat biztosítani a szükséges infrastruktúra kiépítésével. Ezek között szerepelt a vasút, helyi és helyközi autóbuszközlekedés, helyi trolibusz közlekedés, helyi kötöttpályás villamos közlekedés (1-es, 2-es villamos), kerékpáros közlekedés, gyalogos közlekedés, PKDebreceni Agglomerációban bevezetendő sérült- mozgásukban korlátozott lakosok igényeit kiszolgáló rugalmas közlekedési rendszer, személygépkocsi/ egyéni közlekedés, integrált villamos és nagyvasúti rendszer (2. számú RMT alapján). A műszaki leírás 4.9. pontja az 1. számú RMT vonatkozásában rögzítette a Keresletvizsgálat/utasforgalom vizsgálat tartalmát: A) Debrecen DKV Zrt. helyi autóbusz, trolibusz, egyes villamos szakaszai, B) Helyközi autóbusz közlekedés, C) Vasúti közlekedés, D) Egyéni közlekedés utasforgalmának felmérése, utazási célforgalmi felmérés. A dokumentáció átvételével kapcsolatban a felhívás IV.3.3) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlattevők a dokumentációt a Régi Városháza I. emelet 124. számú irodájában, az ajánlatkérő által kibocsátott csekken vagy a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP Nyrt.-nél vezetett 11738008-15461009 számú számlájára "Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat - megvalósíthatósági tanulmány" megjelöléssel történő átutalást követően vásárolhatják meg nettó 50 000 HUF-ért. Ajánlatkérő a felhívás VI.3. pontjában (További információk) 21. pont alatt felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy - a Kbt. 86. § (2) bekezdésén túlmenően a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz három vagy annál több ajánlat beérkezése esetén - az alábbi két esetben:
7
a) amennyiben valamely ajánlat az összes ajánlati ár számtani átlagánál legalább 25 %-al alacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmaz. /Ajánlatkérő a különbség megállapításához kiszámítja az ajánlati árak számtani átlagát. Ezen összeg 25 %-ának megfelelő értéket meghaladó eltérés esetén az ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak minősül./ Ajánlatkérő nem alkalmazza ezen pont szerinti rendelkezést, amennyiben az ezen pont szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatnak minősülő ajánlatok száma meghaladja a beérkezett ajánlatok számának felét. b) amennyiben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat ajánlati ára legalább 20 %-al alacsonyabb, mint az ajánlati árak alapján sorrendben következő ajánlattevő ajánlati ára. /Ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást követő ajánlati ár 20 %-al csökkentett összegéhez viszonyítja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást. Amennyiben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alacsonyabb, mint az azt követő ajánlati ár 20 %-al csökkentett összege, az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatnak minősül./ Kérelmező az ajánlatkérő ajánlati felhívása ellen 2010. június 23-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárásban pontosított. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, 49. §-át, 50. § (3) bekezdését, 53. § (1) és (6) bekezdését, 54. § (2) bekezdését, 69. § (2)-(3) bekezdéseit, valamint a 86. §-át a Kbt. 49. § második fordulatára tekintettel. Kérelmező kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás megsemmisítését, ideiglenes intézkedés keretében a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Kérelmező a jogsértést a pontosított jogorvoslati kérelmében összesen nyolc kérelmi elemre alapította, a következők szerint. Az első kérelmi elem arra vonatkozott, hogy az ajánlati felhívás II.1.1) és II.1.5) pontjaiban eltérően került rögzítésre a szerződéshez rendelt elnevezés, a II.1.5) pontban a teljes mennyiség került rögzítésre, nem az adott pontnak megfelelő előírás. Kérelmező a jogsérelmet kifejezetten a II.1.1), és a II.1.5) pont egymást nem lefedő, nem teljesen megegyező tartalmára alapította, álláspontja szerint az előbbi pontban szűkebben, az utóbbi pontban pedig tágabban írta körül ajánlatkérő a beszerzés tárgyát. Ez kérelmező álláspontja szerint ellentmondásos. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-ának első fordulatát. A második kérelmi elemben kérelmező a felhívás VI.3.21) pontjában szereplő rendelkezést sérelmezte. Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő a felhívás ezen pontjában előzetesen meghatározta, hogy mely ajánlatokat minősít majd kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak. Kérelmező álláspontja szerint erre ajánlatkérőnek kizárólag építési beruházások esetén van lehetősége, szolgáltatás
8
megrendelésekor nem, mivel ezzel korlátozná az ajánlattevők ajánlattételre vonatkozó szabadságát. Ajánlatkérő kizárólag az ajánlatok benyújtását követően jogosult és köteles a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást megítélni, mivel az mindig egyedileg, valamennyi ajánlat ismeretében, a beszerzés összes körülményeinek figyelembe vételével lehetséges. Kérelmező álláspontja szerint a kiírásban rögzített automatizmus semmilyen közvetlen viszonyban nem áll a becsült értékkel, holott a becsült érték egy fontos viszonyítási pont a kirívóan alacsony ár kérdésének megítélése szempontjából. Másfelől a sérelmezett rendelkezése a felhívásnak kérelmezői álláspont szerint automatikus érvénytelenné nyilvánítási jogkövetkezményt takar, amennyiben az adott ajánlattevő ára, a felhívásban rögzített adott százalékos eltérést mutatja. Kérelmezői értelmezés szerint ez automatikusan érvénytelenné nyilvánítás a Kbt. indokoláskérési kötelezettségére vonatkozó rendelkezésére tekintettel sérelmes. Amennyiben egyértelműen rögzítésre került volna a felhívásban, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben a kirívóan alacsonyan minősítést követően automatikusan indokolásadásra szólítja fel a kérelmezőt, úgy az elfogadható lenne adott esetben a kérelmező számára, a jelenlegi megfogalmazásban ugyanakkor az semmiképpen sem elfogadható. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő sérelmezett előírásának a piaci árak, megajánlások tekintetében torzító hatása van, az ajánlattevőket arra szorítja, hogy a vállalási árakat inkább fölfelé kalkulálják, attól a következménytől tartva, hogy amennyiben az ajánlati ára 20%-os eltérést mutat, akkor beáll az érvénytelenség a kirívóan alacsony ár miatt. Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 86. §-ának kógens rendelkezése zárt, abban a jogalkotó körülírta, hogy milyen esetekben lehet egy árat kirívóan alacsonynak minősíteni, ezt a zárt szabályozást töri fel az ajánlatkérő szabályozása, amelyet a Kbt. nem tilt ugyan, azonban ellentétes az alapelvi rendelkezésekkel, a verseny tisztaságával és az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel alapelveivel. Amennyiben a jogalkotó ilyen lehetőséget szolgáltatás megrendelése esetén is biztosítani kívánt volna az ajánlatkérő számára, úgy a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletben tette volna ezt kifejezetten az ajánlatkérők számára lehetővé. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §ának második fordulatát. A harmadik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50.§ (3) bekezdését, összefüggésben a Kbt. 1. § (3) bekezdésével és 49. § második fordulatával, mivel nem tette lehetővé a részajánlattételt. Kiemelte, hogy a felhívás II.2.1) pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége 2 db projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának (RMT) és ennek keretében a költség-haszon elemzésének (CBA) és kapcsolódó dokumentumainak elkészítése, szakértői feladatok elvégzése, vagyis a beszerzés tárgya összesen 1-1 db RMT és 1-1 db CBA elkészítése. Az érintett nagyprojektek ugyan azonos támogatási programba tartoznak, azonban mind tárgyukban, mind földrajzi
9
elhelyezkedésükben különböznek, tehát egymástól elkülönülten, önállóan is végrehajtható feladatot, beszerzési tárgyat képeznek, amiket ajánlatkérő önállóan fog elbírálni és értékelni. A felhívás III.2. pontjából, a fizetési feltételekből is megállapítható, hogy ajánlatkérő maga is két különböző feladatként kezeli teljesítés szempontjából az RMT-k elkészítését. Kérelmező álláspontja szerint nem vehetők figyelembe a gazdasági ésszerűség körében kizárólag az ajánlatkérő érdekkörébe tartozó szervezési, koordinációs indokok, mivel a részajánlattétel korlátozása által elérhető előnyök ilyen esetben általában jóval kisebbek, mint a verseny korlátozásával járó hátrányok. Alapvetően tehát két önálló projektről van szó, amelyek elválaszthatatlanságát az ajánlatkérő arra alapítja, hogy ezen két projektnek közös alapjául szolgál a forgalomfelvétel, illetőleg a forgalmi modellnek a felállítása. Nem vitatta, hogy ez a feladatkör mindkét projekt számára fontos, ugyanakkor álláspontja szerint ez a körülmény önmagában még nem teszi elválaszthatatlanná magát a projektet. Hangsúlyozta, hogy akár finanszírozási oldalról, akár egyéb technikai specifikum oldaláról nincs olyan körülmény, amely kizárná azt, hogy adott esetben részajánlattétel biztosítása mellett a nyertes ajánlattevők együttműködve, közösen készítsék el ezeket az alapul szolgáló modelleket, vagy pedig nem a projekt részeként, hanem már eleve külön, előzetesen kerüljön elkészítésre a forgalomfelvétel, illetőleg forgalmi modell, amely a két projekthez önállóan is alapul szolgálhat. Ezek a specifikumok is azt támasztják alá, hogy elválasztható a két feladat. Hangsúlyozottan külön RMT-t és külön CBA-t kell az ajánlattevőnek elkészíteni, ezek önmagukban pedig elválaszthatók. A két projekt, feladat különállóságát igazolja az is, hogy a felhívásból és a mögöttes iratokból is kikövetkeztethetően ajánlatkérő a beszerzési igényét két projektre alapítja, önálló szerződéskötéssel, önálló finanszírozással. Külön-külön kell elkészíteni az RMT-ket és a hozzá kapcsolódó CBA-kat és maga a finanszírozás is ütemezett, időben is elválik. Az egészet projekt szemléletben kezelve a kettő semmiképpen sem kapcsolódik egymáshoz szorosan és elválaszthatatlanul, adott esetben az a lehetőség is fennáll, hogy az egyik projekt utóbb meghiúsul, amely meghiúsulás ugyanakkor nem vonja maga után automatikusan a másik projektnek az együttes meghiúsulását is, adott esetben csak az egyikre is szerződés kerülhet megkötésre. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő a két projekt elválaszthatatlanságát alapvetően a közös forgalmi modellel indokolta. Kérelmező álláspontja szerint ez az érv önmagában nem elegendő a két projekt elválaszthatatlanságának alátámasztására. Egyebekben pedig az ajánlatkérő által alapul hivatkozott közös forgalmi modell a jelenleg meglévő forgalmi helyzetnek a felmérését jelenti, ez pedig a már előadottak okán akár előzetesen elvégezhető, akár a részenként kiírt projektek nyertes ajánlattevői által közösen összehangoltan. Kérelmező nem vitatta ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a két fejlesztés funkcióját tekintve és területi elhelyezkedésben is kapcsolódik egymáshoz, illetőleg hogy a két projekt javaslat egyazon forgalmi modell köré épül.
10
Kérelmezői álláspont szerint ugyanakkor a két RMT közötti kapcsolat alapvetően egyirányú, az elővárosi közlekedés vizsgálata határozza meg az intermodális központra vonatkozó elvárásokat. Az elővárosi közlekedés vizsgálatának eredménye meghatározza az intermodális központra vonatkozó elvárásokat, az elővárosi vasút koncepciója erősen befolyásolja az intermodális csomópont forgalmát. Léteznek jogtechnikai és eljárási megoldások, melyekkel egyfelől biztosítható a munka duplikált elvégzésének az elkerülése, valamint a két RMT projekt között a szakmai összhang. Ilyen megoldás lehet például az eredeti pályázati kiírásban is megnevezett, közösen vizsgálandó munkarészeknek az elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztésére vonatkozó RMT-ben történő elhelyezése. Előírható egyúttal az elővárosi, gyorsvasúti rendszer fejlesztése RMT projekt számára az intermodális csomópont helyszínére vonatkozó jelenlegi és jövőbeni forgalmi adatainak rendelkezésre bocsátása. Ennek megfelelően a két RMT szakmai összhangja biztosítható. Létezik tehát olyan szempontú műszaki megoldás, amely a Kbt. 50. § (3) bekezdésével összeegyeztethető, az alapján a részajánlattétel biztosítása az ajánlatkérőtől megkövetelhető. A kérelmező álláspontja szerint a két RMT szakmai tartalma, és a megvalósításhoz szükséges kompetenciák olyan mértékben különböznek, hogy erősen versenykorlátozó a részajánlat lehetőségének a kizárása. A jelenlegi kiírás szerint adott esetben csak olyan nemzetközi konszern pályázhat, akinek két egymástól távolálló témában van referenciája. A negyedik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdését, mivel a felhívás III. 1.2. pontjában nem hivatkozott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII.8.) Korm. rendeletre, valamint a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendeletre, melyek a szerződés teljesítésével kapcsolatban lényeges rendelkezéseket tartalmaznak. Az ötödik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § (2) bekezdését, mert a felhívás VI.3.18. pontjában nem került rögzítésre a pontos cím, ahol a dokumentáció átvehető. A Kbt. kógens rendelkezése alapján mindenképpen meg kell jelölni a dokumentáció átvételének a pontos helyét, ez ugyanakkor a címzés tekintetében a felhívásból hiányzott. A hatodik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését, mivel a felhívás III.2.2) pontjában a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében a P2. pontban nem határozta meg, hogy az elmúlt három évet milyen időponthoz mérten kell - alkalmazni (felhívás megjelenése, ajánlattételi határidő lejárta).
11
A hetedik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, mivel a felhívás III.2.2) P2. pontjában a becsült értékre tekintettel túlzó mértékben határozta meg az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben összesen elért 250 M Ft-os teljes árbevétellel való rendelkezést. Kérelmező tudomása szerint a beszerzés becsült értéke mintegy 50 M Ft. A szellemi termék különböző feltételek mellett előállítható, egy jelentős éves bevétellel rendelkező nagy szervezet árai magasabbak lehetnek a magasabb fenntartási költségek okán, míg egy kis szervezet alacsonyabb költségei miatt alacsonyabb áron lehet képes a megrendelni kívánt szellemi termék előállítására. Az ajánlatkérő által megkövetelt 250 M Ft összegű bevétel bizonyos méretű vállalkozásokat kizár a pályázattól függetlenül attól, hogy szakmai teljesítő képességük tekintetében alkalmasak-e. A nyolcadik kérelmi elem szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését azzal, hogy a felhívás III.2.3) M2. pontjában projektvezetőnek kizárólag közlekedési mérnök végzettségű szakembert írt elő. Nem vitatta, hogy közlekedési mérnökre a teljesítés szempontjából szükség lesz, azt vitatta, hogy kifejezetten a közlekedési mérnöknek kell lennie magának a projektvezetőnek. Álláspontja szerint a projektvezetői feladatok tervezéssel, koordinálással, egyes feladatok összehangolásával kapcsolatosak, tehát alapvetően szervezői képességeket és gyakorlatot feltételez, ebből kifolyólag pedig akár lehetne ezen projektvezető építészmérnök, építőmérnök, vagy akár közgazdász, ezt nem lehet leszűkíteni közlekedési mérnökre. Kifogásolta az építőmérnöki szakember olyan formában történő megkövetelését, ahogy azt ajánlatkérő a felhívásban tette, álláspontja szerint fontosabb lenne közlekedési szektorban járatos és megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember előírása. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberek nem szükségszerűen kerültek megállapításra, így a projektben vasúti mérnök közreműködése nem került kiírásra annak ellenére, hogy a projekt jelentős része kötöttpályás közlekedésre vonatkozik. A projekt tartalma szerint nem indokolt, hogy a projekt vezetésére nem gazdasági szakemberek kerülnek kinevezésre, ugyanis a felhívás nem kivitelezésre, hanem tanulmányok elkészítésére vonatkozik. Ajánlatkérő észrevételében a kérelmi elemek sorrendjében az alábbi indokokra hivatkozással kérte a jogorvoslati kérelem, mint alaptalan elutasítását. 1.) Felhívását az 1564/2005. EK rendelet 2. sz. mellékletének kitöltésével tette közzé, annak tartalma megfelelő. 2.) A Kbt. nem határozza meg kógens jelleggel, hogy az ajánlatkérő milyen ajánlati árat köteles kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak tekinteni, a mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely ponttól tekinti kirívóan
12
alacsonynak az ajánlatban megadott vállalási árat. Legkésőbb az eljárás bírálati szakaszában fel kell állítania egy objektív szempontrendszeren alapuló mérlegelési metodikát. Jelen esetben ezen objektív szempontrendszert már az ajánlattétel szakaszában ismertette az ajánlattevőkkel, amely fokozza a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, mivel ez esetben kizárt, hogy az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket az ajánlati árak ismeretében az értékelés során előnyben részesítsen. Hangsúlyozta, hogy a meghatározott metodika csak arra kötelezi, hogy indokolást kérjen az ajánlattevőktől, ez semmilyen formában nem korlátozza az ajánlattevők ajánlattételi szabadságát. Ajánlatkérő álláspontja szerint nem követett el jogsértést azáltal, hogy az objektív szempontrendszer már az ajánlattétel szakaszában ismertette a potenciális ajánlattevőkkel. Kiemelte, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának legfontosabb viszonyítási alapja az ajánlattevők ajánlatai árai által generált árszint. Az általa felállított objektív szempontrendszer alkalmas az esetleges, ajánlati árakon alapuló piaci árszintet torzító tényezők kiküszöbölésére. A szempontrendszerét differenciáltan határozta meg, annak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerül sor, ha három vagy annál több ajánlat kerül benyújtásra. Ajánlatkérő vitatta azt a kérelmezői értelmezést, miszerint a sérelmezett előírása a felhívásnak azt is jelentené egyúttal, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő automatikusan érvénytelenné nyilvánítaná az ajánlatot. Kiírását a Kbt. előírásaival összhangban állította össze, azt nem írta felül, ebből következően ajánlatkérő a felhívásban foglalt esetek beállta esetén a Kbt. 86. §-a előírásainak megfelelően indokoláskérésre köteles. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező által vitatott rendelkezését kifejezetten akként határozta meg, hogy „a Kbt. 86. § (2) bekezdésén túlmenően a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján milyen esetben tartalmaz az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást”. Az ajánlatkérőnek tehát a döntését az adott ajánlat érvényességére vonatkozóan mindenképpen meg fogja előzni szükség esetén egy indokoláskérés. Ajánlatkérő az adott eset összes körülményét figyelembe véve dönt arról, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz-e, vitatott rendelkezését a piaci viszonyokra tekintettel határozta meg, az eljárás specifikus, azt a bér és anyagköltségekre, kamarai tájékoztatásokra is tekintettel alkalmazta. A felhívásban rögzített 20, illetve 25 %-os mértékkel kapcsolatban előadta, hogy több döntőbizottsági határozatot is figyelembe vettek ezen mérték meghatározásakor. Ezek alapján úgy ítélték meg, hogy egy ilyen tárgyú szolgáltatás megrendelése esetén, a piaci árak figyelembevétele mellett is ez az a nagyságrend, ami mellett már reálisan felmerülhet a kirívóan alacsony ár. Az a körülmény, hogy alacsonyabb rendű jogszabályok közül a jogalkotó az építési beruházás esetén hívja fel kifejezetten az ajánlatkérő figyelmét a
13
kérelmező által jelen esetben vitatott módszer lehetőségére még nem jelenti azt, hogy szolgáltatás megrendelés esetén ajánlatkérő ne alkalmazhatna hasonló módszert. 3.) Ajánlatkérő megvizsgálta részajánlattétel biztosításának lehetőségét. A részajánlat kizárására azért került sor, mert a KÖZOP-5.5.0. pályázati konstrukció és az EU-s eljárási rend szerint egy tevékenységhez csak egyféle támogatás rendelhető hozzá. Jelen esetben - bár két külön projekt előkészítéséről van szó - azok eredménye összefügg egymással, mivel mindkettő Debrecen regionális közlekedési csomópont szerepét erősíti, célcsoportja azonos, földrajzi és műszaki vonatkozásban középtávon összekapcsolódik, egymást kiegészíti. Jelen előkészítő szakaszban olyan összefüggő tanulmányrészek, adatfelvételezésen alapuló forgalmi modellezések kidolgozása történik, melyek külön-külön történő elkészítése párhuzamos és kettős finanszírozást tenne szükségessé, aminek lehetőségét a támogató és az EU-s eljárásrend kizárja. Álláspontja alátámasztása érdekében csatolta a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2010. január 28-án kelt, ajánlatkérő részére címzett levelét, amelyben a projektek támogatásának feltételei között az ajánlatkérő által hivatkozottak rögzítésre kerültek. Ezen levélben a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. egyebek mellett feltételül szabta, hogy az ajánlatkérő, mint projektgazda a két projekt javaslatra együttesen folytasson le feltételes közbeszerzési eljárást az RMT készítésére, ennek során biztosítani kell a kettős finanszírozás elkerülését. A projekt kiírásából fakadóan a két projektnek közös alapja a forgalmi modell, alternatívák keresése, a forgalmi adatok begyűjtése és ezek értékelése. Amennyiben ezt a fázist a projekt különállósága tekintetében kétszeresen csinálná meg, az ellentétes lenne a gazdasági ésszerűséggel és a pályázat finanszírozás oldaláról sem lenne lehetséges, a támogatási szerződést sem lehetne ilyen formán megkötni. Ajánlatkérő külön és kifejezetten hivatkozott a dokumentációnak – a tényállás részévé tett – azon rendelkezéseire, amelyek a két RMT szempontjából a közösen vizsgálandó munkarészeket határozták meg. Ezek alapján kiemelte, hogy a dokumentáció hivatkozott rendelkezéseiben egyértelműen több olyan feladat is meghatározásra került, amely nem választható külön két projektre, egy adott területre külön-külön forgalmi modellt felépíteni két külön projekt számára nem lehet, mert gyakorlatilag kétszer végeznék el ugyanazt a feladatot (amely gazdaságilag ésszerűtlen lenne), a két projekt kapcsolódik egymáshoz, mivel az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének kiemelt végpontja az intermodális központ, ugyanis ide fut be minden közlekedési eszköz. A vizsgálatok során folyamatos interakció szükséges a két fejlesztési terület között, azok különkülön történő vizsgálata nem tenné lehetővé, hogy egy összességében optimális megoldás kerüljön kiválasztásra. A forgalmi modellt a két, már
14
részben külön-külön készülő RMT során is használni kell, mert a további részletes tervezés során felmerülő kérdésekre a modell újbóli futtatásai tudnak csak válaszokat adni, ekként a közös, megbonthatatlan feladatrész a teljes vizsgálat folyamatát végig kíséri, újra meg újra használják, módosítják. A két RMT egyúttal folyamatosan visszanyúl a forgalmi modellhez, amelyben az egyes elképzeléseket vizsgálják, a különböző változatok sokféle kombinációját futtatják át a modellen, ez nem csak az RMT első felében, a lényegi irányok kialakítása során, hanem később pl: a CBA számítás során is szükséges, mivel a modell segítségével meg lehet vizsgálni a különböző díjpolitikát, tarifarendszerek hatását a közlekedők módválasztására. Ez pedig csak közösen történhet. Ajánlatkérő konkrét jogszabályi hivatkozásokkal levezette, hogy EU forrásból történő finanszírozás esetén milyen indokokra tekintettel nem megengedett a kettős finanszírozás. A két fejlesztés, mindfunkcióját tekintve, mind területi elhelyezkedésében is kapcsolódik egymáshoz, azok közös célt szolgálnak (helyi, illetve elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése hatékonyabbá tétele), ennek okán a vizsgálandó fejlesztési területek egy része ugyanazon igények kielégítését is szolgálhatja, folyamatos visszacsatolás szükséges a két terület között, egyúttal a két fejlesztés területi átfedésben is van egymással. Ajánlatkérő vitatta a kérelmező azon hivatkozását, hogy a kiírás alapján csak olyan nemzetközi konszern pályázhat, akinek két, egymástól távolálló témában van referenciája. Idézte a felhívás III.2.3. M1. szerinti alkalmassági követelményét, amely alapján rámutatott arra, hogy akár egy referenciával is meg lehetne felelni a kiírásnak, amennyiben az közösségi közlekedésfejlesztés területén uniós nagyprojektek szerinti RMT és/vagy CBA elkészítésére vonatkozik. 4.) A felhívás III.I.2. pontjában hivatkozott a kifizetés tekintetében irányadó jogszabályokra. Véleménye szerint a kérelmező által említett két jogszabály nem kifejezetten a jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés finanszírozására vonatkozik. 5.) A dokumentációt kérelmező átvette, ezért vitatta e kérelmi elem tekintetében kérelmező ügyfélképességét. 6.) A teljes árbevétel esetében a tárgyévet megelőző 3 év esetében naptári évekről van szó. Kétség esetén pedig lehetőség van kérdés feltevésre. 7.) Téves az a kérelmezői állítás, hogy az eljárás becsült értéke nettó 50 M Ft. Jelen eljárás becsült értéke nettó 240 M Ft, melyre tekintettel az elmúlt 3 évben összesen a teljes árbevételre vonatkozó nettó 250 M Ft-os elvárása nem túlzó. Jelen beszerzése, mind volumenét, mind tárgyát tekintve
15
egyedülálló, az 100 %-osan pályázati pénzből kerül finanszírozásra, ennek megfelelően ajánlatkérőnek nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy egy pénzügyileg stabil cég lehessen a közbeszerzési eljárás nyertese. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján együttes megfelelést követelt meg ebben az összefüggésben, ami könnyebbség az ajánlattevők számára, ami szintén az eljárásban való részvételt, potenciális részvételt segíti, egyebekben pedig a közbeszerzés tárgyából kifolyólag úgy ítélte meg ajánlatkérő, hogy ilyen volumenű összbevétel mindenképpen szükséges a szerződés pénzügyi oldalról megnyugtató módon történő teljesítésének a garantálásához. 8.) Mindkét tématerület speciális és összetett közlekedésfejlesztés. Az intermodális központra vonatkozó RMT a közlekedésfejlesztés mellett építészeti megoldási javaslatokat is kell, hogy tartalmazzon. Mindkét téma speciális műszaki-szakmai ismereteket kíván meg elsősorban az irányítótól (projektvezető) és az építőmérnöki végzettségű szakember sem mellőzhető. Ajánlatkérő ismételten utalt az együttes megfelelés lehetőségére, ennélfogva az ajánlat nem írta azt elő, hogy milyen relációban kell az ajánlattevőnek ezen projektvezető szakemberrel rendelkeznie, ilyenformán ajánlattevő be tud vonni szakembert konkrétan a teljesítésbe e körben, így az nem sértheti, nem lehet sérelmes ez az előírás a kérelmező számára. Egyebekben pedig a projektvezető az a szakember, aki az egész munkát összefogja, nála kell hogy meglegyen ajánlatkérő álláspontja szerint kifejezetten az a specifikus szakértelem és gyakorlat, a végzettség, ami a közbeszerzés konkrét tárgyához igazodik, illetőleg ellentmondásosnak látja azt a kérelmezői hivatkozást, miszerint a projektvezető tekintetében el tud képzelni építő vagy építészmérnököt, ugyanakkor a másik oldalról pedig sérelmezi, hogy ajánlatkérő szakemberként építőmérnököt követel meg. Egyéb érdekelt Pro Urbe Kft. a jogorvoslati eljárásban a 3. sz. kérelmi elem (részajánlattétel lehetőségének kizárása) tekintetében előadta, hogy a kérelmi elem szempontjából alapvető fontosságú az intermodalitás jelentésének, céljának a tisztázása, mivel ezzel indokolható meg, hogy a közbeszerzési eljárás miért nem bontható részekre, azok miért függenek össze szervesen. Az intermodalitás célja az, hogy a közösségi közlekedést vonzóvá tegye a közlekedők számára, ennek keretében olyan komplex kiszolgáló egységeket hozzanak létre, amely megkönnyíti, kényelmessé teszi az átszállást egyik közlekedési eszközről a másikra, ennek során olyan kiszolgáló környezetet is kiépítsenek az utazóközönség számára, amely túlmutat önmagán a közlekedésen, és minden egyéb, életszerűen előforduló ügyintézésnek az alapjául szolgálhat. Ebből következően az egyes közlekedési eszközök és azok kiszolgáló egységeinek az összekapcsolása, összehangolása, vonzóvá tétele szervesen összefügg egymással. A dokumentációban rögzítésre került a két projekttel érintett fejlesztési kör. Álláspontja szerint, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő két projekt keretében
16
törekszik a megvalósításra, azok szervesen és elválaszthatatlanul összefüggenek egymással. Ez a feladaton, a célon túl megmutatkozik abban is, hogy az ajánlatkérő által is hivatkozott forgalmi modell alapvető és jövőbe mutató. A forgalmi modellnek csak egy része a jelenlegi állapot felmérése, ugyanakkor a forgalmi modell keretében különböző változatokat, alternatívákat kell készíteni a jövőre vonatkozóan, így az a jövőbeli lehetőségek modellezésének is alapjául szolgál. További egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban nem tettek nyilatkozatot. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alaptalan, részben pedig az elbírálás eljárásjogi akadályba ütközik. Az első kérelmi elem alapján a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy sérült-e a Kbt. 49. §-ának első fordulata a felhívás II.1.1) és II.1.5) pontjának tartalmi meghatározására tekintettel. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Felhívásában egyebek mellett meghatározta a közbeszerzés tárgyát, teljes mennyiségét, megadta a szerződéshez rendelt elnevezést. Kérelmező e vonatkozásban a jogsértést kifejezetten a felhívás II.1.1) és a II.1.5) pontja egymást nem lefedő, nem teljesen megegyező tartalmára alapította, mivel az előbbi pontban szűkebben, az utóbbi pontban pedig tágabb írta körül ajánlatkérő a beszerzés tárgyát. Ez kérelmező álláspontja szerint ellentmondásos. Ezzel szemben megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 49. §-ának első fordulatát jelölte meg, kiemelve, hogy a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni. A Kbt. 49. §-a értelmében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. IV. fejezete alkalmazásában a 49. § szerinti ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény és a 101. § (1) bekezdése szerinti részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját a közbeszerzési hirdetmények közzétételénél használt szabvány űrlapokról szóló európai közösségi rendelet II. melléklete tartalmazza.
17
Az IRM rendelet 1. § (2) bekezdésében hivatkozott európai közösségi rendelet a közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 2005. szeptember 7-i 1564/2005/EK bizottsági rendelet. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által közzétett hirdetményt, amely alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívását az 1564/2005/EK bizottsági rendelet II. sz. melléklete kitöltésével, magyar nyelven tette közzé, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 49. § első fordulatának a sérelmét nem látta megállapíthatónak. A Döntőbizottság a kérelmező által a jogorvoslati tárgyaláson előadottak alapján egyúttal megvizsgálta, hogy a felhívás II.1.1) és II.1.5) pontja ellentmondásos-e, sérült-e a 49. § második fordulata, az alapján biztosított volt-e az ajánlattevők részére, hogy egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A felhívás II.1.1) pontjában ajánlatkérőnek a szerződéshez rendelt elnevezést, míg a II.1.5) pontjában a szerződés meghatározását/tárgyát kell megadnia. Ezen túlmenően a felhívás II.2.1) pontjában kell megadni a teljes mennyiséget. A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy ajánlatkérőt a szerződéshez rendelt elnevezés [felhívásminta II.1.1) pont] meghatározásában előírás nem köti, így ajánlatkérő maga dönthet arról, hogy a szerződéshez milyen elnevezést rendel. A II.1.1) pontban ajánlatkérő megadta a szerződéshez rendelt elnevezést, amely közvetlenül kapcsolódott a beszerzés tárgyához, azzal összefüggésben állt, ekként az segítette a szerződés beazonosítását, kifejezte a szerződés lényegét, jellegét. A II.1.1) ponthoz képest a hirdetmény II.1.5) pontja kifejezetten a beszerzés szakmai, tartalmi szempontú meghatározását szolgálja, amely célnak és követelménynek az ajánlatkérő által a II.1.5) pontban rögzített tartalom eleget tett. Az a körülmény, hogy ajánlatkérő a szerződéshez a II.1.1) pontban a II.1.5) pont tartalmát nagy részben lefedő elnevezést rendelt, nem alapoz meg jogsértést. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság álláspontja szerint a hirdetményminta II.1.1) és II.1.5) pontja, noha kapcsolódik egymáshoz, ugyanakkor eltérő funkciót szolgál, így nem követelmény azok tartalmának teljes körű egybeesése. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a felhívás II.1.1) és II.1.5) pontjának tartalmi vizsgálata jogsértést nem látott megállapíthatónak, a Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívás kérelmező által hivatkozott két pontjának tartalma nem akadályozhatta az ajánlattevőket a megfelelő ajánlattételben. Erre tekintettel a Döntőbizottság az első kérelmi elemet nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a második kérelmi elem alapján azt vizsgálta, hogy jogsértő-e ajánlatkérő azon előírása, amelyben az ajánlatkérő előre rögzítette, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatást milyen esetekben tekinti kirívóan alacsonynak.
18
A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Kérelmező az ajánlati felhívás VI.3.21) pontjában foglalt rendelkezés jogszerűségét egyebek mellett azon az alapon vitatta, hogy értelmezése szerint ajánlatkérő automatikus érvéntelenné nyilvánításról rendelkezett, a felhívásból nem következett, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőt az előre rögzített esetek bekövetkezte esetén indokolásadásra szólítaná fel. A Döntőbizottság az ajánlati felhívás támadott VI.3.21) pontjának vizsgálta alapján a kérelmező ezzel kapcsolatos értelmezését nem látta megállapíthatónak. A Döntőbizottság álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezésből arra nézve vonható le következtetés, hogy az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az adott ellenszolgáltatatást kirívóan alacsonynak minősíti, anélkül azonban, hogy ehhez az ajánlatkérő automatikusan érvénytelenségi következményt fűzött volna. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő sérelmezett rendelkezéséből – az érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó kifejezett ajánlatkérői kikötés hiányában, illetőleg a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozás alapján – az következik, hogy ajánlatkérő az általa meghatározott esetekben az ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak minősíti, amely esetben a Kbt. által előírt vizsgálatot lefolytatja, ennek keretében az ajánlattevőt indokolásadásra szólítja fel. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy összeegyeztethető-e a Kbt. rendelkezéseivel az, hogy ajánlatkérő előre rögzíti, hogy az ellenszolgáltatást milyen egyéb esetekben tekinti kirívóan alacsonynak. A jogalkotó a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos indokoláskérés jogintézményét annak érdekében tette az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy – a
19
Kbt. alapelveivel, különös tekintettel a verseny tisztaságának alapelvi követelményével össze nem egyeztethető módon – ne lehessen olyan ajánlattevő az eljárás nyertese, aki a közbeszerzési eljárásban gazdaságilag nem megalapozott, a szerződésszerű teljesítést veszélyeztető ellenszolgáltatás mellett tette meg ajánlatát. A jogalkotó a Kbt. 86. §-ának szabályozásában nem határozta meg, hogy milyen esetekben, illetőleg az ajánlati árak milyen mértékű eltérése esetén minősül az ajánlati ár kirívóan alacsonynak, ennek rendező elveit csak az ajánlattevő által megadott indokolás tekintetében rögzítette a Kbt. 86. § (6) bekezdésében. Erre tekintettel minden esetben az adott beszerzés konkrét specifikumai alapján ítélhető meg a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kérdése. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő sérelmezett előírását és megállapította, hogy az ajánlatkérő előírása figyelembe veszi a benyújtásra kerülő ajánlatok számát, az összes ajánlati ár számtani átlagától, illetőleg a legalacsonyabb összegű való eltérés százalékos eltérését. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a kirívóan alacsonnyá minősítésre vonatkozó kritériumait differenciáltan állította fel, előírása alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a közbeszerzési eljárása során benyújtásra kerülő ajánlatok releváns sajátosságait. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, miszerint az ajánlatkérő által megállapított feltételek nincsenek tekintettel a ténylegesen benyújtott ajánlati árakra. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy ajánlatkérő rendelkezése a versenytársak árainak ismerete hiányában eleve nem korlátozza az ajánlattevőket az ajánlattételben, ennek részeként az ajánlati áraik kialakításában. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő sérelmezett előírása olyan szempontból is alkalmas a konkrét közbeszerzési eljárás sajátosságainak a figyelembe vételére, hogy ajánlatkérő olyan mértékben határozta az ajánlati árak közötti specifikus eltérések százalékos értékeit (25%, 20%), amely mértékű eltérés már felvetheti, hogy az adott ajánlati ár kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak minősül. Ajánlatkérő a vitatott rendelkezéssel nem korlátozta a kirívóan alacsonnyá minősítést az általa meghatározott két esetre nézve (ez következik a „túlmenően” kitételből), így ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása további sajátosságait is figyelembe véve az általa előre meg nem határozott esetben is dönthet a kirívóan alacsonnyá minősítésről. A Döntőbizottság a fentiekben már kifejtette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. kógens rendelkezése folytán nem alkalmazhat automatikus érvénytelenné nyilvánítást, ilyen rendelkezést az ajánlatkérő sem tett, ajánlatkérő köteles indokolást kérni, amelyre benyújtott objektív és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolás esetén az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Ezen túlmenően a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő rendelkezésének a Kbt. alapelveivel történő ütközése sem állapítható meg, az nem sérti a verseny tisztaságát – ellenkezőleg, a feltételek előre történő rögzítése az ajánlatkérő döntéshozatalának átláthatóságát és objektivitását növeli.
20
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező második kérelmi elemét nem találta megalapozottnak, így azt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a kérelmező harmadik kérelmi elemét vizsgálta, amelyet a kérelmező a részajánlattétel lehetősége kizárásának jogsértő voltára alapított. A Kbt. 50. § (3) bekezdése értelmében a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta. A Döntőbizottságnak a kérelmi elem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennálltak-e ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában a részekre történő ajánlattétel biztosításának a törvényi feltételei. Ajánlatkérő a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint minősülő ajánlatkérő, így a Kbt. 50. § (3) bekezdésének szabályozása kiterjed rá. Erre tekintettel a Döntőbizottság megvizsgálta az 50. § (3) bekezdésében szabályozott további feltételeket is. A Kbt. kógens rendelkezéséből fakadóan két további körülmény bír a kérelmi elem elbírálása szempontjából relevanciával, egyfelől a közbeszerzés tárgyának a természete, másfelől a gazdasági ésszerűség. A Döntőbizottság a tényállás részévé tette a dokumentáció azon releváns rendelkezéseit, amelyek a két RMT egymással való szoros összefüggését, kölcsönhatását, közös alapját képezik. Ezek közül a Döntőbizottság kiemeli, hogy a két RMT több közösen vizsgálandó munkarészt tartalmaz (forgalomfelvétel és forgalmi modell készítése elsősorban az elővárosi (MÁV, Volán, egyéni közlekedés) és városi közlekedési igények, módválasztási szokások felmérésére, a forgalmi modell és a jelenlegi közlekedési hálózat/szolgáltatások értékelése alapján a jelenlegi rendszer gyengeségeinek/erősségeinek feltárása, célok meghatározása a helyzetértékelés figyelembevételével, alternatívák meghatározása a felvázolt problémákra). A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő okszerű, a dokumentációban szereplő leírásból levezethető magyarázatot adott arra vonatkozóan, hogy a két RMT milyen formában, indokok mentén kapcsolódik egymáshoz, az egyes RMTk milyen kölcsönhatásban, rendszerszintű összefüggésben állnak egymással. A
21
Döntőbizottság álláspontja szerint megállapítható, hogy a két RMT közös célt szolgál, azok a közösségi közlekedés rendszerének szerves részeit alkotják, bármelyik elem tekintetében eszközölt változtatás közvetlenül kihat a rendszer másik elemére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendszerbeli összefüggés, és az azok összefüggésben történő kezeléséhez kapcsolódó előnyök lényegesen hangsúlyosabb sajátosságai a beszerzés tárgyának, mint az, hogy a két fejlesztés irányának a meghatározása esetleg külön, egymásra épülve is elképzelhető. Mindezekből a Döntőbizottság álláspontja szerint okszerűen következik, hogy – kérelmező hivatkozásával ellentétben – a két RMT együttesen történő kialakítása mellett szóló érvek, és elérhető előnyök lényegesen hangsúlyosabbak, ezáltal biztosítható az, hogy az egyes megoldási lehetőségek kidolgozása, vizsgálata folyamatában az RMT-k és a CBA-k ajánlatkérő számára legelőnyösebb módon kapcsolódjanak egymáshoz, ajánlatkérő számára a célhoz rendelten a legoptimálisabb eredmény elérését tegyék lehetővé. Ebből következően – a beszerzés tárgyának természetéből fakadóan – indokolt volt ajánlatkérő részéről, hogy a két RMT-t és a kapcsolódó CBA-kat a részajánlattétel lehetőségének kizárásával lefolytatott közbeszerzési eljárás egyedüli nyertesével kívánja elkészíttetni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez felel meg egyúttal a gazdasági ésszerűség követelményének is. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a negyedik kérelmi elemet vizsgálta, amelyben kérelmező azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a felhívásában nem jelölt meg olyan jogszabályokat, amelyek a szerződés alapján kifizetésre kerülő ellenszolgáltatás szempontjából lényeges rendelkezéseket tartalmaznak. A Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét sem találta megalapozottnak. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a hirdetményminta II.1.2) pontja a fő finanszírozási és fizetési feltételeket és/vagy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre történő hivatkozást kell, hogy tartalmazza. Ebből következik, hogy az ajánlatkérőnek nem kell valamennyi vonatkozó feltételt előre rögzítenie, valamennyi vonatkozó jogszabályt feltüntetnie a hirdetményminta ezen pontjában, illetőleg, hogy az ajánlatkérő a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sem köteles feltüntetni, e tekintetben az ajánlatkérőnek választási lehetősége van. Megállapítható, hogy az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott feltételeket meghatározta (részszámlák benyújtása, előleg fizetésének hiánya, fizetés módja, maximális intervalluma), ehhez kapcsolódóan – noha arra nem volt köteles – jogszabályhelyeket is megjelölt. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ilyen módon a felhívás II.1.2) pontjának tartalmát megfelelően határozta meg. A Döntőbizottság egyúttal rögzíti azt is, hogy a kérelmező a Döntőbizottság kifejezett felhívása ellenére sem konkretizálta, hogy az általa a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogszabályok mely konkrét rendelkezéseinek az
22
ismertetését hiányolja a felhívásból, és az ezzel kapcsolatos sérelmét milyen konkrét indokokra alapítja. Egyebekben a Döntőbizottság megjegyzi, hogy a dokumentáció szerződéstervezetet tartalmazott, amelyből az ajánlattevők szintén információkat szerezhetnek az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatban. Ezt követően a Döntőbizottság az ötödik kérelmi elemet vizsgálta, ennek keretében pedig az ajánlatkérő ügyfélképességi kifogásra elsődlegesen azt, hogy ezen kérelmi elem érdemi elbírálásának eljárásjogi feltételei fennállnak-e. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a számára, mint közigazgatási szervre kötelező jogszabályi keretek között kell elbírálnia a felek ügyfélképességét. A Döntőbizottság eljárására elsődlegesen a Kbt. szabályozását kell alkalmazni, mögöttes jogszabályként, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogalkotó a Kbt. 323. § (1) bekezdésében specifikusan, eltérően szabályozta az ügyfélképesség kérdéskörét, melyre tekintettel ezen kógens szabályozás alapján kell megítélni alapvetően a kérelmező ügyfélképességét. A Döntőbizottság megítélése szerint minden egyes esetben egyedileg, a konkrét ügy specifikumai alapján kell azt mérlegelni, hogy megállapítható-e az ügyfélképesség feltételeként megkövetelt közvetlen jogos érdeksérelem. A Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. az ajánlatkérőn kívül a kérelem előterjesztésének követelményeként támasztja, hogy jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértse vagy veszélyeztesse. Ajánlatkérőn kívül kérelmezőként tehát csak azok nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. A következetes bírói gyakorlat szerint a jogos érdeknek az ügyfél szempontjából közvetlenül kell jelentkeznie. Kérelmező az 5. kérelmi elemében egyedül azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a felhívásában nem jelölte meg pontosan a dokumentáció átvételének pontos helyét, kérelmező, más, további ténybeli körülményre nem hivatkozott. A Döntőbizottság ugyanakkor az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a kérelmező részéről a dokumentációt T. Z. 2010. június 23. napján átvette. Ebből következően a Döntőbizottság megállapította a kérelmező
23
az ajánlati felhívásban szereplő, álláspontja szerint nem elégséges információ alapján is átvette a dokumentációt. Erre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező tekintetében a dokumentáció megszerzésével kapcsolatban jog vagy jogos érdek közvetlen sérelmét nem látta megállapíthatónak. A Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A (4) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján az ötödik kérelmi elem vonatkozásában megszüntette. Ezt követően a Döntőbizottság a hatodik kérelmi elemet vizsgálta, amelyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében a P2. pontban nem határozta meg, hogy az elmúlt három évet milyen időponthoz mérten kell alkalmazni (felhívás megjelenése, ajánlattételi határidő lejárta). Ajánlatkérő a hivatkozott rendelkezést az utolsó három lezárt pénzügyi évről szóló, a számviteli jogszabályok szerint készített éves beszámoló tekintetében írta elő. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a rendelkezése értelmezési kereteit egyértelműen meghatározta, rögzítette, hogy a „számviteli jogszabályok szerint elkészített, utolsó három lezárt pénzügyi év” vonatkozásában kéri az éves beszámolót. Ismert egyfelől hirdetmény feladásának időpontja, másfelől a számviteli törvény meghatározza az éves beszámoló elkésztésnek, lezárásának szabályait, időpontját, ezek alapján az ajánlatkérői előírás értelmezhető, az előírás tartalma szempontjából a kérelmező által hiányolt információ (felhívás megjelenése, ajánlattételi határidő lejárta) nem bír relevanciával. Erre tekintettel ajánlatkérő előírása teljeskörű, egyértelmű. Erre tekintettel a Döntőbizottság ezen kérelmi elemet elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a hetedik kérelmi elemet vizsgálta, amiben a kérelmező az ajánlatkérő által megkövetelt 250 millió Ft nagyságrendű árbevétel mértékét sérelmezte. A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
24
kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. 66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. 69. § (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által előírt mértéket az alábbi indokokra tekintettel nem találta eltúlzottnak. Ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékét 240 millió Ft-ban határozta meg. Ehhez képest ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya szerinti forgalom tekintetében mindössze összesen nettó 50 millió Ft árbevételt követelt meg. Ez az összeg lényegesen alatta marad a becsült értéknek, ezáltal a potenciális ajánlattevők nagyobb számban történő részvétele biztosított. A Döntőbizottság rámutat továbbá arra, hogy a kérelmező által sérelmezett 250 millió Ft-os bevételt ajánlatkérő nem a közbeszerzés tárgya tekintetében követelte meg, hanem a teljes bevétel tekintetében, amely a beszerzés becsült értékének nagyságrendileg megfeleltethető. Ezen túlmenően a Döntőbizottság álláspontja szerint hangsúlyos az is, hogy ajánlatkérő a 250 millió Ft-os összbevétel kimutatására a szerződés teljesítésére nyitva álló mindössze 14 hónapnál lényegesen hosszabb intervallum tekintetében követelte meg (3 év, azaz 36 hónap). Ez a körülmény a Döntőbizottság álláspontja szerint ugyancsak a potenciális ajánlattevők nagyobb számban történő részvételét segíti elő a közbeszerzési eljárásban. Emellett a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő e körben kifejezetten együttes megfelelést írt elő, ami szintén könnyítés az ajánlattevők számára. A
25
Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő a fizetési feltételek körében rögzítette, hogy előleget nem fizet, mindössze egy részszámla és egy végszámla benyújtására van lehetőség, a kifizetés feltétele a teljesítésigazoláson túlmenően a közreműködő szervezet részéről a számlabefogadás, a kifizetésre rendelkezésre álló határidő 60 nap, a teljesítés időszaka pedig hosszabb (14 hónap). A teljesítés ezen időszaka alatt felmerülő költségeket az ajánlattevőknek részben meg kell előlegezniük, mindezen körülmények ugyancsak az ajánlatkérő megfelelő pénzügyi stabilitását követelik meg. Mindezek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő által megkövetelt 250 millió Ft-os összbevételt nem tekintette eltúlzottnak, így a kérelmező kérelmi elemét elutasította. Végezetül a Döntőbizottság a kérelmező nyolcadik kérelmi elemét vizsgálta, amely az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberekkel volt kapcsolatos. A Kbt. 67. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ajánlatkérő 1 fő közlekedési mérnök végzettségű projektvezetőt, 1 fő felsőfokú gazdasági végzettségű projektvezető helyettest, és 1 fő építőmérnök végzettségű szakembert követelt meg. Ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmasság minimumkövetelmények tekintetében együttes megfelelést írt elő. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberek végzettsége és minősége a közbeszerzés tárgyához igazodott, azt ajánlatkérő okszerűen írta elő. A közbeszerzés tárgya közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok és ahhoz kapcsolódó költség-haszon elemzések elkészítése, a beszerzés tárgya szempontjából releváns gyakorlat ezen végzettségű és tapasztalatú szakembereknél jellemzőbben, specifikusabban lehet
26
jelen, mint a kérelmező által megjelölt egyéb végzettségű szakembereknél, ennélfogva a közlekedésmérnöki, a gazdasági, és az építőmérnöki végzettséget ajánlatkérő okszerűen követelte meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő előírása megfelelt a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, így ezen kérelmi elemet is elutasította Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította, míg az ötödik kérelmei elem tekintetében a jogorvoslati eljárás – ügyfélképesség hiányában – megszüntette. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás az eljárás megszüntetése vonatkozásában a Kbt. 345. §-án, míg a határozat érdemi része tekintetében a Kbt. 346. §-án alapul. B u d a p e s t, 2010. július 28.
Dr. Cseh Tamás Attila sk. Székelyné Bihari Mária sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. 2. 3. 4.
Kádár Balázs Ügyvédi Iroda, dr. Kádár Balázs ügyvéd (1054 Budapest, Báthory u. 7.) Debrecen Megyei Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.) IFUA Horváth & Partners Kft. (1119 Budapest, Fehérvári út 79.) COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. (1133 Budapest, Metropol West Irodaház, Váci út 76., III. emelet) 5. Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. (1052 Budapest, Bécsi u. 5.) 6. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5.) 7. ProUrbe Kft. (1034 Budapest, Szomolnok u. 14.) 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár
