KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D. 852/ 16 /2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár út 5., a továbbiakban: kérelmező) által a Kutas Község Önkormányzata (7541 Kutas, Petőfi u. 70., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Kutas Község Önkormányzatának települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése, valamint szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250.§ (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 88.§ (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§ (1) és (3) bekezdését. A Döntőbizottság kérelmezőnek a nyertes ajánlatának a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségével kapcsolatban előterjesztett jogorvoslati kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást – érdemi vizsgálat nélkül – elkésettségre tekintettel megszünteti. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 500. 000. Ft (ötszázezer forint), bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB-nél vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kötelesek befizetni. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,- Ft (azaz Egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi rendelkezésének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől
2
számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és szóban előterjesztett észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2009. november 13-án közétett, KÉ- 23285 számú hirdetménnyel a Kbt. VI. fejezete szerinti – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlattételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2009/135. számában jelentette meg. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában adta meg ajánlatkérő a beszerzése tárgyához kapcsolódó teljes mennyiséget az alábbiak szerint: Települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az alábbi gyűjtőkből: - 120 literes szilárd hulladékgyűjtő edényzet: 472 lakás (amelyben benne foglaltatik a karácsonyfa gyűjtése - a szilárd hulladékgyűjtő edényzet mellé kihelyezett fenyőfa elszállítása) - önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményeiben (feladatellátási helyek) 120 és 240 literes szilárd hulladékgyűjtő edényzet: 5 helyszínen - 120 literes szilárd hulladékgyűjtő edényzet: 12 gazdálkodási szervezetnél A gyűjtőedényzetek ürítése hetente egy alkalommal szükséges megtenni. - köztemetőben 1 db 5 m3-es konténer biztosítása és alkalomszerű ürítése Évi legalább kettő alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzése és egyidejűleg lakossági veszélyes hulladék begyűjtése. Az ingatlantulajdonosok 110-120 literes edényzettel való ellátása. Biztosítani szükséges a lakosság részére az építési és egyéb vegyes hulladék elhelyezését a hulladéklerakó telepen. A közterületre telepített 1 db szelektív hulladékgyűjtő szigeten a 3 frakciós szelektív hulladékgyűjtő edényzet kihelyezetése és havi ürítése, 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása, edényzet kihelyezetése és havi ürítése. A vegyes kommunális szilárd hulladék várható mennyisége 3 145 m3 / év + köztemetőben konténer, lomtalanítás és fenyőfa elszállítása. Szelektíven gyűjtött hulladékok közül várhatóan a műanyag 20 m3/év, papír 10 m3/év, üveg 15 m3/év. A közszolgáltatással érintett település lakossága 1 563 fő.
3
Kijelölt ártalmatlanító hellyel ajánlatkérő nem rendelkezik, erről is az Ajánlattevőnek kell gondoskodnia. A felhívás II.1.7.) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a részekre történő ajánlattételt nem biztosítja. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III. pontjában határozta meg a részvételi feltételeket. E körben rögzítette többek között a kizáró okokat, a gazdasági, illetve pénzügyi alkalmasság minimumkövetelményeit valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit és ezek igazolási módjait. Ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg az alábbi részszempontok, alszempontok és súlyszámok megadásával. Részszempont 1. Ellenszolgáltatás bruttó összege (Ft) a. Lakossági, önk. és int. és gazd. szolgáltatók részére biztosított ürítés havi díja b. Köztemetői konténer ürítésének díja (alkalom) c. 120 literes edényzet bruttó ára (Ft) 2. Szelektívhulladék gyűjtési szigetek kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés minél korábbi bevezetése (hét) 3. Az évi díjemelés mértéke a KSH inflációs adatához képest
Súlyszám 50 40 5 5 10 40
A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges határidők a következők voltak: ajánlattételi határidő 2009. december 2., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2009. december 14., a szerződéskötés tervezett időpontja pedig 2009. december 22. Az ajánlattételi felhívás egyéb információkat tartalmazó V.7. pontjában ajánlatkérő rögzítette többek között, hogy 2) az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésre és a kért ellenszolgáltatásra a Kbt. 70.§ (2) bekezdése szerint, 3) a hiánypótlás lehetősége a Kbt. 83.§ (1) és (2) bekezdése alapján biztosított, 11) Az Ajánlattevőnek be kell tartania az ajánlatának elkészítésekor és a szolgáltatás nyújtásakor a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.22.) Korm. rendeletet, a
4
települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely többek között eljárási útmutatót tartalmazott az ajánlattevőknek, valamint részét képezték a közszolgáltatási szerződés tervezet, továbbá a kötelezően alkalmazandó formanyomtatványok. Ajánlatkérő a dokumentáció részletes ajánlattételi feltételeket tartalmazó III. fejezetének 2. pontjában az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában foglaltakkal azonos módon rögzítette a beszerzése tárgyának teljes mennyiségét képező szolgáltatások körét. A dokumentáció III. fejezetének a 13. pontjában adta meg ajánlatkérő a szerződéses feltételekre vonatkozó részletes információkat, amelynek részét képezték a bruttó ajánlati ár, mint 1. bírálati részszempont feltételeire vonatkozó ajánlatkérői előírások. E körben az ajánlatkérő a következőket rögzítette. „Az ajánlatkérő az ajánlattevők által megajánlott havi szolgáltatás teljesítésére vonatkozó bruttó ajánlati árakat veti össze. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazon elemeket, amelyek az ajánlat elkészítése, az eszközök helyszínre szállítása és beüzemelése, valamint a garanciális időszak költségei jelentenek, továbbá minden olyan vámot, adót, tartalékösszeget vagy egyéb díjat, (pl.: agyag, felszerelés, munkaerő, szállítás, ideiglenes szolgáltatások, másolás, nyomtatás, jogdíjak költségei, stb.), amely a szerződés értelmében, vagy egyéb okból ajánlattevőt terhelik. Az árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától. Az ajánlatban szereplő árnak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot. Az ilyen ajánlatot tartalmazó ajánlatot az Ajánlatkérő érvényteleníti. Az árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától. Az árajánlat készítésekor az Ajánlattevőnek figyelembe kell vennie a kifizetés feltételeit, valamint az inflációból eredő bizonytalanság mértékét. Ha az ellenszolgáltatás összege számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a betűvel kiírt összeget tekinti Ajánlatkérő érvényesnek. Ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és ez a szerződéskötés valutaneme is.” A fentieket meghaladóan a dokumentáció III. fejezet 18. pontját képező bírálati részszempontok részletes információi között ajánlatkérő ismételten közölte, hogy az 1. bírálati részszempont vizsgálatakor mit fog figyelembe venni.
5
Eszerint az ellenszolgáltatás bruttó összege bírálati részszempontja alatt az általa kért szolgáltatások teljesítésére ajánlattevő által tett havi bruttó ajánlat összegét érti. A minél kevesebb ellenszolgáltatás összeget ajánló ajánlattevő kapja a legnagyobb pontszámot. Ajánlatkérő rögzítette, hogy ezen részszempontot a),b) és c) pontokba foglalt alszempontokra osztotta, és ennek megfelelően eltérő súlyokat rendelt a 1 a), lakossági, önkormányzati és gazdálkodó szervezetek részére biztosított ürítés havi díjának, 1 b) a köztemetői konténer ürítési díjának valamint 1 c) a 120 literes edényzet biztosításának alszempontjaihoz. Az ajánlatokat ezek figyelembe vételével kérte megadni. A dokumentáció 3. kötetében ajánlatkérő kötelező formanyomtatványokat bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Ennek részét képezte többek között a 70.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozatminta az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció feltételeinek az elfogadásáról, továbbá a közszolgáltatási szerződés. Ez utóbbit a dokumentáció 3. kötet 17. mellékletében foglaltak szerint ajánlattevőknek cégszerűen aláírva, és értelemszerűen kitöltve kellett az ajánlatukhoz csatolniuk. A 17. melléklet alapján a szerződés aláírása azt jelenti, hogy az ajánlattevők elfogadják az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban foglalt feltételeket. A közszolgáltatási szerződés 2. pontjában található a szerződés tárgya és meghatározása, amely az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontban és a dokumentáció III. fejezetének 2. pontjában foglaltakkal azonos módon tartalmazta a teljesítendő szolgáltatások felsorolását. Az ajánlattételi határidőre a kérelmező és a Kaposvári Vagyongazdálkodási Zrt. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) nyújtott be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyv alapján az ajánlattevők a bírálati részszempontok szerint az alábbi vállalásokat tették. 1. Egyéb érdekelt Részszempontok 1. Ellenszolgáltatás bruttó összege (Ft) a) Lakossági, önk. és int. és gazd. szolgáltatók részére biztosított ürítés havi díja b) Köztemetői konténer ürítésének díja (alkalom) c) 120 literes edényzet bruttó ára (Ft) 2. Szelektív hulladék
Érték -
Mennyiségi egység -
346 667
Ft
6 500
Ft
1000
Ft
0,14
hét
6
gyűjtési szigetek kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés minél korábbi bevezetése 3. Az évi díjemelés mértéke a KSH inflációs adatához képest Kérelmező: Részszempontok 1.Ellenszolgáltatás bruttó összege (Ft) a) Lakossági, önk. és int. és gazd. szolgáltatók részére biztosított ürítés havi díja b) Köztemetői konténer ürítésének díja (alkalom) c) 120 literes edényzet bruttó ára (Ft) 2. Szelektív hulladék gyűjtési szigetek kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés minél korábbi bevezetése 3. Az évi díjemelés mértéke a KSH inflációs adatához képest
78
%
Érték -
Mennyiségi egység -
1400
Ft
15000
Ft
1
Ft
0,14
hét
20
%
A kérelmező ajánlatának a 47. oldalán cégszerűen aláírással ellátva csatolta Kbt. 70.§ (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ajánlattételi felhívás és dokumentáció, valamint a szerződéses feltételek elfogadásáról és a szerződés ajánlatkérő által előírt feltételek szerinti teljesítéséről. Kérelmező ajánlatának 561-571 oldalán található a cégszerűen aláírt és a hiányzó adatokkal értelemszerűen kitöltött közszolgáltatási szerződés, amely a szerződés tárgyát képező szolgáltatásokat teljeskörűen tartalmazza. Ajánlatkérő a Kbt. 83.§ szerinti hiánypótlási eljárás keretében mindkét ajánlattevőhöz azonos tartalommal kérdést intézett. A felvilágosítás kérés mindkét ajánlattevő esetében az 1 a) bírálati részszempontra megajánlott árra, valamint 3. részszempontra tett ajánlattevői vállalásokra vonatkozott. Az 1 a) részszemponttal kapcsolatban ajánlatkérő kérdése mindkét ajánlattevő
7
vonatkozásban a következő volt.: „A 2. számú melléklet – Felolvasólapon Ajánlattevő az 1.a) – Lakossági, önk. és int. és gazd. Szolgáltatók részére biztosított ürítés havi díja értékelési szempontra (egyéb érdekelt: 346 667 Ft-ot, kérelmező 1 400 Ft-ot) adott meg. Kérem, magyarázza meg, hogy ezt a díjat hogyan értsük, mit foglal magában, mire vonatkozik.” A felvilágosítás kérésre vonatkozó válaszok megadására ajánlatkérő 2009. december 11-ig biztosított lehetőséget. A kérdésre adott választ mindkét ajánlattevő határidőre benyújtotta. Egyéb érdekelt a válaszában rögzítette, hogy az általa megajánlott havi bruttó ürítési díj fedezetet nyújt a dokumentációban meghatározott 472 db. lakás, 12 db. gazdálkodási szervezet, és 5 helyszínen lévő feladat-ellátási helyen az Önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményeiben keletkező szilárd hulladék havi bruttó ürítésének díjára. Ezen túlmenően közölte, hogy a díj fedezetet nyújt továbbá az évi kettő alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzésére és egyidejűleg a lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésére, valamint az építési és egyéb vegyes hulladék elhelyezésére a hulladék lerakó telepen. Ezt meghaladóan egyéb érdekelt utalt arra, hogy az általuk megajánlott ürítési díj tartalmazza valamennyi, a szolgáltatás ellátása során felmerülő költségeket egy hónapra vetítve. Kérelmező a válaszában előadta, hogy az általa megajánlott 1400 Ft-os összeg alatt 1 db. edényzetre vetített havi ürítési díjat kell érteni, azaz az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási részszempontban rögzítettekkel összhangban ajánlatuk a havi ürítési díjat tartalmazza 1 tárolóedényre vonatkoztatva. Az összeget kérelmező úgy számította ki, hogy 1 db. edényzet évi 52 ürítését osztotta vissza 12 hónapra. Előadta, hogy miután sem az ajánlattételi felhívás sem a dokumentáció nem tartalmaz olyan adatot, ami alapján ajánlatkérő a szolgáltatással érintett edényzet számának pontos megállapítását lehetővé tette volna, így a tényleges szolgáltatással arányban álló reális ár meghatározására kizárólag ezzel a módszerrel volt lehetőségük az eljárásban. Ajánlatkérő 2009. december 21-én – halasztott időpontban- hirdette ki a közbeszerzési eljárás eredményét. Az eredményhirdetés elhalasztását tartalmazó közleményben ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját 2009. december 29-ére módosította. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés 7. pontja alapján ajánlatkérő kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenséggel kapcsolatos indokként ajánlatkérő rögzítette, hogy kérelmező a hiánypótlás keretében feltett kérdésre adott válaszban nem tér ki az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában megjelölt olyan szolgáltatásra, amelyet tartalmaznia kellene az ajánlatban megajánlott áraknak: évi legalább kettő alkalommal a településen
8
meghirdetett lomtalanítás elvégzése és egyidejűleg lakossági veszélyes hulladék begyűjtése. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja pontosan meghatározza mindazon mennyiségeket, amelyre ajánlatot szükséges adni. Ugyanezen mennyiség ismétlődik a dokumentáció 2. kötet III. fejezet 1. rész 2. pontjában, illetve a közszolgáltatási szerződés 2.1. pontjában is. Ezek alapján az Ajánlattevők az érintett mennyiséggel tisztában voltak. Mivel kérelmező tisztázó kérdésre adott válasza nem tartalmazza a fenti pontokban lévő szolgáltatásokat, ezért a Kbt. 70.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívás tartalmi követelményeinek nem felel meg, tehát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlata érvénytelen. Az összegzés 8 a) pontja alapján a nyertes ajánlattevő az egyéb érdekelt lett, mivel ő adta az összességében legelőnyösebb érvényes ajánlatot. A szerződést ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2009. december 29-én megkötötte. Kérelmező 2009. december 29-én nyújtotta be az alap jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedés elrendelésével a szerződéskötés megtiltását. Kérelmező a jogorvoslati kérelem indokolásában előterjesztettek alapján több okból támadta ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. Az alap jogorvoslati kérelem több szempontból irányult az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásai jogszerűtlenségének a megállapítására. Ezen túlmenően kérelmező támadta az eljárást lezáró döntés jogszerűségét. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88.§ (1) bekezdésének f) pontját, mivel jogsértően nyilvánította érvénytelennek az ajánlatát. Ezt meghaladóan kérelmező az alap jogorvoslati kérelmének 12. pontjában észrevételként utalt arra, hogy az ajánlatkérő az eljárás során nem vette figyelembe a 64/2008. (III.28.) Korm. rendeletet, valamint a 224/2004. (VII.22.) Korm. rendeletben foglaltakat. Az alap jogorvoslati kérelemnek az eljárást lezáró döntés jogszerűtlensége vonatkozásában előterjesztett kérelmi eleme indokolásaként a kérelmező előadta, hogy ajánlatát az ajánlattételi felhívás, valamint az ajánlattételi dokumentáció alapján nyújtotta be, maximális figyelemmel az abban foglalt formai és tartalmi követelményekre. Álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás feltételeinek az elfogadását és az ajánlatának az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerinti megtételét támasztja alá a feltételek elfogadásáról szóló Kbt. 70.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a kérelmező ajánlatának a részét képezte.
9
A Döntőbizottság 2009. december 30-án D. 852/2/2009. sz. végzésével kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, amelyben többek között a Kbt. 324.§ (1) bekezdés c), d), e) pontjainak megfelelően részletes indokolást kért a jogorvoslati kérelem 12. pontjában foglalt észrevétellel kapcsolatban, amennyiben kérelmező erre tekintettel is kéri a Döntőbizottság eljárását. A hiánypótlási felszólítás külön is kitért arra, hogy kérelmező az előzőekkel összefüggésben jelölje meg a jogsértő esemény megtörténtének és kérelmező arról való tudomásszerzésének az időpontját, a megsértett jogszabályi rendelkezést, valamint a Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt. Kérelmező 2010. január 11-én teljesítette a hiánypótlást. A hiánypótlási felszólításra adott válaszában rögzítette, hogy az alap jogorvoslati kérelem 12. pontjában foglaltak is a jogorvoslati kérelem részét képezik, amely jogsértésről a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése során szerzett tudomást A kérelem kiegészítés indokolásaként előadta, hogy a 64/2008. (III.28.) kormányrendelet 4. §-a szerint a közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. A kormányrendelet hivatkozott passzusa nem áll összhangban ajánlatkérő összegezésében ismertetett döntésével, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő, egyéb érdekelt, ajánlatában az egész település 1 hónapra vonatkozó valamennyi hulladékgazdálkodási feladatára adott ajánlatot, a kérelmező pedig mindezt egy egységre vetítette ki. Ennek ellenére ajánlatkérő kérelmező ajánlatát nyilvánította érvénytelennek, amellett, hogy az egyéb érdekelt ajánlatát érvényesnek és egyben nyertes ajánlatnak hirdette ki. Az előzőek alapján ajánlatkérő döntése álláspontja szerint ellentétes többek között a hivatkozott kormányrendelettel, így jogsértőnek minősül. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását az alábbi indokok alapján. Előadta, hogy jogszerűen nyilvánította kérelmező ajánlatát a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek, mivel a Kbt. 83.§ keretében kért tisztázó kérdésre adott kérelmezői válasz nem tartalmazta az évi legalább két alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzése és egyidejűleg a lakossági veszélyes hulladék begyűjtése tárgyú szolgáltatásokat. Ajánlatkérő a kérelmező válaszát akként értékelte, hogy a kérelmező által megadott ár ezeket a szolgáltatásokat nem tartalmazta, holott az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja szerint az árnak ezen szolgáltatásokat is magában kellett volna foglalnia. Ennél fogva a kérelmező ajánlata nem felelt meg a Kbt. 70.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívás tartalmi követelményeinek, így az a Kbt.88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő hangsúlyozta az összegezésben leírtakat, miszerint az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja pontosan meghatározta mindazon mennyiségeket, amelyre ajánlatot szükséges adni. Ugyanezen
10
mennyiség ismétlődik a dokumentáció 2. kötet III. fejezet 1. rész 2. pontjában, illetve a közszolgáltatási szerződés 2.1. pontjában is, ezek alapján az Ajánlattevők az érintett mennyiséggel tisztában voltak. Ajánlatkérő a kérelmező kérelem kiegészítésében foglaltakkal kapcsolatban előadta, hogy az ajánlattételi felhívás V.7. pontjának 11. alpontjában felhívta az ajánlattevők figyelmét a hivatkozott kormányrendeletben foglaltak betartásának a kötelezettségére az ajánlat elkészítése során. Utalt arra, hogy a jogszabályi hivatkozás számát valóban tévesen jelölte meg, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a kormányrendeletben foglaltakat mellőzte volna. Kérelmező az ajánlattételi felhívás tartalmát már az eredményhirdetés előtt megismerte, így álláspontja szerint kérelmező ezen kérelmi eleme elkésetten került benyújtásra. A hivatkozott kormányrendelet mellőzését cáfolja az a tény is, hogy kérelmezőnek az egységnyi díjtételként megadott közszolgáltatási díj meghatározását nem kifogásolta, a tisztázó kérdés nem a díj meghatározásának módszerére, hanem annak tartalmára kérdezett rá. Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárás során becsatolt észrevételben osztva ajánlatkérő álláspontját előadta, hogy egyrészt jogszerűen nyilvánította kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné. Ezen túlmenően álláspontja szerint kérelmező ajánlata a Kbt. 88.§ (1) bekezdés g) pontja alapján is érvénytelen, mivel az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Kérelmező jogorvoslati tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásait kifogásoló kérelmi elemeit a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényi határidők leteltére tekintettel visszavonta. Kérelmező az ajánlata érvénytelenségére vonatkozó kérelmi eleme indokolásának kiegészítéseként hivatkozott az ajánlatában becsatolt cégszerűen, eredeti aláírással ellátott szolgáltatási szerződésre, amely az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjával azonosan tartalmazta a beszerzés teljes mennyiségét, beleértve az ajánlatkérő által kifogásolt két tételt, nevezetesen a lomtalanítást, valamint a veszélyes hulladék elszállítását is. Kérelmező álláspontja szerint a szerződés aláírása is azt támasztja alá, hogy a kérelmező a szerződéses mennyiség pontos tartalmát megismerte, annak teljesítését minden egyes szolgáltatás vonatkozásában vállalja, azt magára nézve kötelező érvényűmnek tekinti. Ebből kifolyólag ajánlatkérő nem értékelhette volna a vitatott megajánlásban szereplő árat akként, hogy annak összege nem terjed ki a hivatkozott szolgáltatások teljesítésére. A kérelmező a tárgyaláson a 2010. január 11-én benyújtott hiánypótlásra adott válaszával kapcsolatban indítványozta, hogy a Döntőbizottság az abban foglaltakat a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó kérelmi elemként vegye
11
figyelembe, és állapítsa meg, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlat vonatkozásában megsértette a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontját, valamint a Kbt. 91.(1) bekezdését. Indokolásul előadta, hogy a 64/2008. (III.28.) kormányrendelet 7.§ (4) bekezdése alapján a közszolgáltatási díj alapját képező ürített hulladékmennyiséget az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata alapján kell megadni. Ettől eltérni nem lehet. Amennyiben a nyertes ajánlattevő ezzel a módszerrel számolt volna, akkor a vitatott bírálati résszempont vonatkozásában nem ajánlhatott volna meg 346 667 forintot. Amennyiben 346 667Ft/edényre vonatkozó árat adott volna meg, úgy ezt ajánlatkérőnek a kirívóan magas árként kellett volna értékelnie és a Kbt. 86.§ szerinti eljárást lefolytatnia. Kérelmező a tárgyaláson megtekintette a nyertes ajánlattevőnek a hiánypótlási eljárás keretében feltett tisztázó kérdésre adott válaszát, amellyel kapcsolatban előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát ezen válasz alapján is érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, ugyanis a nyertes ajánlattevő sem tér ki válaszában minden egyes tételre, amelyet az ajánlatkérő a szolgáltatás mennyisége keretében előírt, így pl. nem tért ki arra, hogy az általa megajánlott ár fedezi-e a szelektív hulladék havi ürítését. Az egyéb érdekelt nyertes ajánlattevő ezt meghaladóan nem adta meg a vitatott a díjtétel számítási módszerét sem. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő kérdése egyértelműen a számítási módszerek leírására irányult és nem arra, hogy felsorolja a szerződéses mennyiséget képező minden egyes szolgáltatást. Tekintettel a kormányrendeletben foglaltakra kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat alapján az elszámolást nem lehet jogszabályszerűen biztosítani. Ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A kérelmező tárgyaláson előterjesztett nyilatkozataira a jogorvoslati eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv kézbesítését követően a megadott határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelme a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kifogásoló kérelmi elem vonatkozásában megalapozott. A Kbt. 3.§ alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést maga a Kbt. kifejezetten megengedi. Az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzése a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozik, ajánlatkérő általános egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés c), és g) pontja szerint:
12
(1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. (3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban c) a bírálati szempontokra az 57. § (1) –(5) bekezdése; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 81. § (1), (3) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 85. § alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján jogszerűen nyilvánította-e ajánlatkérő az összegezésben maghatározott okból kérelmező ajánlatát érvénytelenné. A Döntőbizottság az idézett jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben mindenekelőtt szükségesnek tartja rögzíteni azt, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő feladata és felelőssége, hogy a beszerzési igényének és az ajánlattevőkkel szembeni elvárásainak megfelelően a mindenkori jogszabályi keretek között meghatározza a közbeszerzési eljárásának feltételeit, így a bírálati szempontrendszerét, az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, valamint részszempontok értékelésre kerülő tartalmi elemeit. A Kbt. kógens szabályozási rendszeréből következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag azon követelmények teljesítését kérheti számon az ajánlattevőktől és veheti figyelembe az ajánlatok elbírálásakor, amelyeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az eljárás feltételrendszerét
13
meghatározó felhívásban és dokumentációban egyértelműen előírt. Ebből kifolyólag egy ajánlat érvénytelenségét is csak olyan előírásnak való meg nem felelés eredményezheti, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban vagy dokumentációban konkrétan és egyértelműen előírt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja részletes felsorolást tartalmazott a beszerzés tárgyát képező egyes konkrét szolgáltatásokról, valamint az ezekhez tartozó mennyiségekről. Ugyanezen mennyiségek kerültek rögzítésre az ajánlattételi dokumentáció III. fejezet 2. pontjában, valamint a dokumentáció IV. fejezetében csatolt közszolgáltatási szerződés tervezet 2. pontjában. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzés tárgya a következő szolgáltatásokat és feladatokat foglalja magában: 1. gyűjtőedényzetek ürítése heti egy alkalommal a lakosság, az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények, valamint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a felhívásban és dokumentációban meghatározottak szerint, 2. köztemetőben konténer biztosítása és alkalomszerű ürítése, 3. évi legalább két alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzése és egyidejűleg lakossági veszélyes hulladék begyűjtése. 4. Az ingatlantulajdonosok 110-120 literes edényzettel való ellátása. 5. A lakosság részére az építési és egyéb vegyes hulladék elhelyezésének biztosítása a hulladéklerakó telepen. 6. A közterületre telepített 1 db szelektív hulladékgyűjtő szigeten a 3 frakciós szelektív hulladékgyűjtő edényzet kihelyezetése és havi ürítése. 7. 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása, edényzet kihelyezetése és havi ürítése. 8. ártalmatlanító hely biztosítása. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására vonatkozó bírálati szempontrendszerét, az ajánlatok részszempontok szerinti kötelező tartalmi elemeit a felhívás és a dokumentáció tartalma alapján. A Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő 1. részszempontként 50-es súlyszámmal az ellenszolgáltatás bruttó összegét kívánta értékelni, amelyre az ajánlattevőknek forintban kellett megadni az ajánlataikat. 2. részszempontként ajánlatkérő a szelektívhulladék gyűjtési szigetek kialakítását, a szelektív hulladékgyűjtés minél korábbi bevezetését határozta meg, amely részszemponthoz 10-es súlyszámot rendelt. A részszempontra ajánlattevőknek hetekben számolva kellett a vállalásaikat megadniuk. A 3. részszempontként 40-es súlyszámmal ajánlatkérő az évi díjemelés mértékét rögzítette, amelyet ajánlattevőknek %-os értékben kellett megajánlaniuk a KSH inflációs adatának viszonylatában. Az 1. részszemponton belül ajánlatkérő 3. alszempontot határozott meg eltérő súlyszámokkal a következők szerint. 1 a) lakossági, önkormányzat és intézményei és gazdálkodó szervezetek részére biztosított ürítés havi díja 40-es súlyszámmal 1 b) köztemetői konténer ürítésének díja/alkalom 10-es súlyszámmal 1 c) 120 literes edényzet bruttó ára/Ft. 10-es
14
súlyszámmal. A bruttó ajánlati ár tehát ezen alszempontok tekintetében megajánlott árakat jelenti, amelyeket ajánlatkérő eltérő súllyal vesz figyelembe az ajánlatok értékelésénél. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő az egyes bírálati részszempontok és alszempontok vonatkozásában az ajánlattételi felhívásban, illetve dokumentációban támasztott-e egyéb részletes követelményeket az egyes ajánlati elemekkel szemben. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció III. fejezet 13. és 18. pontjaiban adta meg az egyes bírálati részszempontokkal kapcsolatos részletes elvárásait. E körben az 1. bírálati részszempontként meghatározott bruttó ajánlati ár vonatkozásában az elvárásait akként határozta meg, hogy az ajánlattevők által megajánlott havi szolgáltatás teljesítésére vonatkozó bruttó ajánlati árakat veti össze. Ezen túlmenően rögzítette, hogy a megajánlott áraknak tartalmazniuk kell minden a szolgáltatással kapcsolatban közvetlenül és közvetetten felmerült költségelemet, valamint olyan egyéb költségeket is, amelyek az ajánlat elkészítése, vagy a garanciális időszak költségei jelentenek. Ezt meghaladóan egyéb feltételként támasztotta azt, hogy az ajánlatban szereplő áraknak fix áraknak kell lenniük, valamint az ajánlatot a kifizetés feltételeire, illetve az inflációból eredő bizonytalanság mértékére figyelemmel kell lenniük. A fentieken túlmenően az ajánlati ár kalkulációjára, illetve annak módszerére vonatkozóan ajánlatkérő egyéb feltételt sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban nem írt elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy az 1. bírálati részszempontban meghatározott alszempontok szerint ajánlatkérő a szerződéses szolgáltatások közül 1 a) a gyűjtőedényzetek ürítése a lakosság, az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények, valamint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, 1 b) köztemetőben konténer biztosítása és alkalomszerű ürítése, 1 c). az ingatlantulajdonosok 110-120 literes edényzettel való ellátása vonatkozásában kért nevesítve egyösszegű árajánlatot. A dokumentáció részletes feltételei tartalmazzák, hogy a kért szolgáltatásokra megajánlott árakban milyen költségeket kell szerepeltetnie ajánlattevőknek, amelyből következtetni lehet arra, hogy az ajánlatkérő az árajánlatot valamennyi szerződéses szolgáltatás teljesítésére kéri, ugyanakkor ajánlatkérő sem az ajánlattételi felhívásban sem a dokumentációban konkrétan nem határozta meg, hogy a bírálati rész és alszempontok szerint nem nevesített szolgáltatások árát milyen módon kéri a megajánlott ár szempontjából figyelembe venni, kalkulálni. Ajánlatkérő nem írta elő ajánlati áraknak a beszerzés mennyiségeként meghatározott szolgáltatások szerinti részletezését, valamint az árképzés módszerének egyéb szempontból történő bemutatását sem.
15
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő által a hiánypótlásként feltett, de tartalmát tekintve a Kbt. 85.§ szerint minősülő tisztázó kérdést, és az arra adott kérelmezői választ. A kérdés akként került rögzítésre, hogy az 1 a) bírálati alszempont körében megajánlott díjtételt ajánlatkérő „hogyan értse, az mit foglal magában, mire vonatkozik”. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérdés szóhasználatából következően ajánlatkérő csak általánosságban kérdez rá az 1 a) részszempontra megajánlott ár tartalmára, ugyanakkor a kérdés megfogalmazásából nem vezethető le, hogy ajánlatkérő konkrétan az árképzés mely tartalmi elemeire, módszerére vár ajánlattevőktől magyarázatot. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a kérdésre adott válaszában utalt arra, hogy az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási részszempontban rögzítettekkel összhangban tartalmazza ajánlata az 1 a) részszempont szerinti havi ürítési díjat, valamint közölte, hogy a havi ürítési díjat 1 db. edényzet ürítési díjára számítva adta meg. A kérelmező a válaszában azon árképzési módszerét is részletezte, amely szerint az egy edényzet ürítési díjára vetítve adta meg a szolgáltatás árát. Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció 1 a) bírálati alszempontjára vonatkozó előírásai azon túlmenően, hogy a bruttó ajánlati árban az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi szolgáltatás valamennyi költségét szerepeltetni kell egyéb részletezést, konkrétumot nem tartalmaz a Döntőbizottság álláspontja szerint az általános jelleggel feltett tisztázó kérdésre adott kérelmezői válasz alapján ajánlatkérő nem nyilváníthatta jogszerűen érvénytelenné kérelmező ajánlatát azon okból, hogy a kérdésre adott válasz nem tartalmazta az évi legalább két alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzésére és egyidejűleg lakossági veszélyes hulladék begyűjtésére vonatkozó árelemet. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok érvényessége körében kizárólag azt vizsgálhatja, hogy azok megfelelnek-e a felhívásnak, a dokumentációnak, illetve az egyéb jogszabályi rendelkezéseknek. Ha valamely feltétel ezekben nem kerül nevesítésre, úgy az ajánlatot ezen feltételre történő hivatkozással nem lehet érvénytelennek nyilvánítani. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen ügyben az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmából az állapítható meg, hogy az 1 a) részszempont vonatkozásában ajánlatkérő általánosságban azt a feltételt támasztotta, hogy a bruttó ajánlati árban az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi szolgáltatás valamennyi költségét szerepeltetni kell. Ajánlatkérő ugyanakkor sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő a beszerzés tárgyaként rögzített szolgáltatások, illetve azok költségei, valamint az egyéb költségek szerinti részletes árajánlat csatolását. A Döntőbizottság álláspontja
16
szerint ajánlatkérő a tisztázó kérdésben sem kérte a kérelmezőtől, hogy mutassa be a megajánlott egyösszegű ár ezen szempontok szerinti részletes kifejtését, valamint azt, sem, hogy a megajánlott díj milyen számítás, kalkuláció eredménye. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján ajánlatkérő a kérelmező válaszából, amely szerint az ajánlata az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási részszempontban rögzítettekkel összhangban tartalmazza az 1 a) részszempont szerinti havi ürítési díjat egy egységnyi tételre vetítve, nem vonhatta le jogszerűen azt a következtetést, hogy a megajánlás nem tartalmazza a szerződéses szolgáltatások vonatkozásában az évi legalább két alkalommal a településen meghirdetett lomtalanítás elvégzésére és egyidejűleg lakossági veszélyes hulladék begyűjtésére vonatkozó árelemet. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jogsértően nyilvánította az összegezésben megjelölt okból érvénytelennek, ezért megsértette a Kbt. 250.§ (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§ (1) és (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően elsőként eljárásjogi szempontból vizsgálta a kérelmező nyertes ajánlattevő érvénytelenségének a megállapítására irányuló kérelmi elemét és megállapította, hogy a kérelmi elem elkésett, ezért az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nyertes ajánlat érvényessége vonatkozásában előterjesztett kérelmi eleme tartalmilag két okból kifogásolja az ajánlatkérő döntését. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat egyfelől azért érvénytelen, mert közszolgáltatás díja nem a 64/2008. (III.28.) kormányrendeletben foglaltak szerint került megadásra, ellenkező esetben az ajánlat kirívóan magas ellenszolgáltatást tartalmaz, amelyről ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 86.§ alapján kellett volna meggyőződnie. Más szempontból a nyertes ajánlata a tisztázó kérdésre adott válasza alapján is érvénytelen, mivel „az ajánlatkérő logikája szerint” a nyertes által megajánlott vitatott ajánlati árelem sem tartalmazza az ajánlatkérő által a beszerzés mennyisége körében előírt minden egyes szolgáltatásra vonatkozó megajánlást. A Kbt. 322.§ szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint (2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra
17
jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. szigorú jogvesztő határidőkhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását, amelyre szubjektív és objektív határidőt állapít meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő kérelmi elem tekintetében a jogsértés megtörténtének az időpontja az eredményhirdetés időpontja. A vizsgált esetben az eljárást lezáró döntését ajánlatkérő 2009. december 21-én hirdette ki, ettől az időponttól számított nyolc napon belül van lehetőség az eljárást lezáró döntésben foglaltak vonatkozásában jogorvoslati kérelem előterjesztésére, kivéve, ha a jogsértés kérelmezőnek később jutott a tudomására. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy mely időpontot kell a jogsértő eseményről való tudomásszerzés időpontjaként tekinteni és megállapította, hogy a tudomásszerzés időpontja az eredményhirdetés időpontja, 2009. december 21. napja. Kérelmező ekkor értesült ugyanis ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséről, arról, hogy az eljárás nyertese egyéb érdekelt lett. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a tudomásszerzésen nem a közbeszerzést lezáró ajánlatkérői döntés jogsértő jellegéről, a vélt jogsértésről, azok bizonyítékairól kell tudomást szerezni a kérelmezőnek. Tudomásszerzésen a jogsértő ténynek (azaz az ajánlatkérői döntésnek) kérelmező tudomására hozását kell érteni. Nincs jogi relevanciája annak, hogy a kérelmező a megismert döntést mikor és hogyan értelmezi, milyen időpontban kezdi a versenytárs ajánlatát vizsgálni azért, hogy ellenőrizze annak érvényességet. A Döntőbizottság ebből kifolyólag nem tekintette a tudomásszerzés vizsgálata szempontjából relevánsnak azt a körülményt, hogy kérelmező a nyertes ajánlattevő tisztázó kérdésre adott válaszát a jogorvoslati tárgyaláson ismerte meg. 2010. február 3-án. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy kérelmező a kiegészítő kérelmet a jelen esetben irányadó határidőn belül nyújtotta-e be. A Döntőbizottság áttekintette a 2009. december 29-én postára adott alap jogorvoslati kérelem 12. pontját, és megállapította, hogy az abban foglalt észrevétel nem minősíthető konkrét jogorvoslati kérelmi elemnek, különösen nem a nyertes ajánlat érvényességét támadó kérelmi elemnek. Ezt támasztja alá a Döntőbizottság hiánypótlási felszólítása arra vonatkozóan, hogy kérelmező a hivatkozott észrevételt, mint jogorvoslati kérelmi elemet kéri-e figyelembe venni. Ennek függvényében szólította fel a Döntőbizottság a kérelmezőt a Kbt. 324.§ (1) bekezdés c), d) és e) pontjaira is kiterjedő részletes indokolás megadására. Kérelmező a hiánypótlási felszólításra adott válaszát 2010. január 11-én nyújtotta be.
18
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a hiánypótlás tartalmát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hiánypótlásban foglaltak alapján kérelmező azt kifogásolja, hogy ajánlatkérő összegezésében ismertetett döntése nem áll összhangban a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) kormányrendeletben foglaltakkal, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az egész település egy hónapra vonatkozó valamennyi hulladékgazdálkodási feladatára adott ajánlatot, a kérelmező pedig mindezt egy egységre vetítette ki, melynek alapján ajánlatkérő döntése álláspontja szerint ellentétes többek között a hivatkozott kormányrendelettel, így jogsértőnek minősül. A kérelmező a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként az eredményhirdetés napját jelölte meg. A Döntőbizottság a hiánypótlás tartalma alapján megállapította, hogy az nem tartalmaz a Kbt. 324.§ (1) bekezdés c) pontja, valamint a Kbt. 324.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti konkrét kérelmet a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapítására vonatkozóan. A Döntőbizottság ezt követően megállapította, hogy kérelmező a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására vonatkozó kérelmi elemét a jogorvoslati tárgyaláson terjesztette elő, amelynek időpontja 2010. február 3. napja volt. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2010. február 3-án előterjesztett kérelem kiegészítés vonatkozásában a kérelem elkésett. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva megállapította, hogy a kérelem érdemi vizsgálatának a Kbt. 323. § (2) bekezdésére figyelemmel részben eljárásjogi akadálya, így abban a tekintetben a jogorvoslati eljárást a Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontjára és a Kbt. 325. § (4) bekezdésére figyelemmel megszüntette, míg érdemben a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértést és a Kbt. 340.§ (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben, valamint a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében, amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
19
A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság a bírság jogalapja körében értékelte, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésére, azaz a kérelmező ajánlattevő ajánlatának elbírálására kiható jogsértést követett el, tekintettel arra, hogy kérelmező ajánlatát az összegezésben megjelölt okok alapján jogsértően nyilvánította érvénytelennek. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a jogsértés súlyán kívül figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés a szerződés megkötésére tekintettel nem reparálható, a szerződés 10 éves időtartamára, mely körülmények magas összegű bírság kiszabását indokolnák. A Döntőbizottság ugyanakkor tekintettel volt a beszerzés alacsonyabb értékére, amelyre tekintettel alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak és a bírság összegét 500 000,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 345. § (1 )bekezdésén és a 346. § (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, 2010. február 22. Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapja: 1. Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár út 5.) 2. Kutas Község Önkormányzata (7541 Kutas, Petőfi u. 70.) 3. Kaposvári városgazdálkodási Zrt. (7400 Kaposvár, Cseri út 16.) 4. Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024. Budapest Margit krt. 85.) 5. Irattár
