KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTİBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.444/14/2012.
A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntıbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntıbizottság TECTUM Épületgépészeti és Kereskedelmi Kft. (1118 Budapest, Torbágy u. 13. IV/13., képviseli: Dr. Németh K. László ügyvéd 1508 Budapest, Pf.:14., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmének, amelyet Székesfehérvári Épületfenntartó és Hıszolgáltató Zrt. (8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 1., képviseli: Dr. Vas Virág Ügyvédi Iroda 1014 Budapest, Fı u. 54. II/2., a továbbiakban: ajánlatkérı) „Távhıvezeték rekonstrukciója során esedékes földmunkák elvégzése vállalkozási szerzıdés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 63. § (1) bekezdését, ezért a Döntıbizottság ajánlatkérı eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntıbizottság ajánlatkérıvel szemben 500.000,- Ft (azaz Ötszázezer forint) bírságot szab ki. A Döntıbizottság felhívja ajánlatkérıt, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú elıirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A Döntıbizottság kötelezi ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntıbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóságot, hogy az alapos kérelemre tekintettel 1.970.000.-Ft, azaz egymillió-kilencszázhetvenezer forintot térítsen vissza kérelmezı részére az érdemi határozat megküldését követı 8 napon belül. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült további költségeiket.
2
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntıbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a kérelmezı kérelme és ajánlatkérı észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérı a Közbeszerzési Értesítıben 2012. június 4-én megjelent KÉ7896/2012. számon közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. Harmadik része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkezı részben meghatározott építési beruházás tárgyában, melyet 2012. május 30-án adott fel. A felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérı az alábbiak szerint határozta meg a szerzıdést: „Távhıvezeték rekonstrukciója során esedékes földmunkák elvégzése vállalkozási szerzıdés keretében.” Ajánlatkérı a részajánlat, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja alapján a teljes mennyiség az alábbiakban került rögzítésre: „Távhıvezeték építési munkák során esedékes alépítményes hagyományos rendszer helyett jellemzıen közvetlenül földbe fektethetı elıszigetelt csırendszer részére nyomvonal feltárás a rekonstrukció kapcsán 4632 + 40 % nyvfm hosszban, átlagosan 1600*1500 mm árok szelvénnyel panel épületek között városi közterületen, majd ezt követıen homokágy készítés és csıfektetés utáni teljes értékő terület helyreállítás. A részletes mőszaki elıírásokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza.” A felhívás szerint a szerzıdés idıtartama a szerzıdés megkötésétıl számítva 24 hónap. Ajánlatkérı értékelési szempontként az összességében legelınyösebb ajánlat szempontját rögzítette, az alábbiakban megadott részszempontok szerint:
3
Részszempont 1. Az árazatlan költségvetésben sárgával jelölt sorokban szereplı egységárak és a hozzájuk tartozó becsült mennyiségek szorzatainak összege 2. Az árazatlan költségvetésben zölddel jelölt sorokban szereplı egységárak összege 3. A vállalt jótállási idı egész hónapokban kifejezve (min. 12 hónap)
Súlyszám 70 25 5
A felhívásban meghatározásra kerültek a jogi, gazdasági, pénzügyi és mőszaki információk, az alkalmassági feltételek és a minimumkövetelmények. Ajánlatkérı az ajánlattételi határidıt 2012. június 19-ében, az ajánlati kötöttség minimális idıtartamát 60 napban határozta meg. A felhívás V.2) pontja szerint a szerzıdés Európai Uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a projekt neve KEOP-5.4.0 /11-2011-0011 „A SZÉPHİ Zrt. által üzemeltetett távhırendszer primer vezetékeinek korszerősítése”. Ajánlatkérı dokumentációt is készített, mely tartalmazta egyebek mellett az iratmintákat, a szerzıdés tervezetet, az egységár-táblázat/költségvetést, a mőszaki leírást és a terveket. A mőszaki leírás szerint „A munkák tervezett idıpontja: a szerzıdés megkötésétıl számított 2 év. Az ajánlattevı az ajánlati dokumentációban közzétett árazatlan költségvetési tételekre adja meg egységáraira vonatkozó ajánlatát. Az egységáraknak tartalmaznia kell értelemszerőn az anyag- és munkadíjat is. Ezek kiértékelése az ajánlat elbírálásának szempontjai között kerül megadásra. Ajánlatkérı a megjelölt mennyiségektıl +40%-kal eltérhet az elıre nem tervezhetı akadályokból adódó feladatok miatt, az elszámolás a tényleges mennyiségek és az ajánlattevı által megadott egységárak alapján történik.” A kiadott árazatlan „Egységár-táblázat/költségvetés” 1-53. sorszám alatt „sárga” tételeket és 55-63. sorszám alatt „zöld” tételeket tartalmazott. A „zöld” tételek összmennyiségeket nem tartalmaztak, csupán a mennyiségi egységek kerültek megadásra. A sárga tételek összmennyiséget, mennyiségi egységet, egységárat és összárat tüntettek fel. Ajánlatkérı 2012. június 13-án megválaszolta az ajánlattevık által feltett kérdéseket.
4
Ajánlattételi határidıre ajánlatot nyújtott be az ORINOCO’2002 Kft. nettó 90.607.948.-Ft-os és a kérelmezı nettó 193.155.000.-Ft-os ajánlati árral, mely a „sárga” tételekre vonatkozott. Az ajánlatok bontása során ajánlatkérı tájékoztatta az ajánlattevıket, hogy a beruházáshoz kapcsolódó támogatási szerzıdés megkötésre került és a rendelkezésre álló fedezet összege 216.938.853.-Ft. Az ORINOCO’2002 Kft. ajánlatának árazott költségvetése az alábbi releváns részeket tartalmazta:
Megnevezés
I.+II. ütem 20122014 Összmenny.
Egys.
Egységár
Összár Nettó ár
Sorszá m
Tétel szám
Közmő feltárása.
1.336
m3
3.300
4.407.460
1.
210032.1
Munkaárok földkiemelése kézi erıvel
4.006
m3
2.980
11.937.499
2.
210035.1
Munkaárok földkiemelése gépi erıvel
8.012
m3
1.200
9.614.093
3.
210036.1
Földvisszatöltés tömörítéssel - kézi erıvel
1.336
m3
650
868.136
4.
2100311.1
Földvisszatöltés tömörítéssel - gépi erıvel
8.012
m3
600
4.807.046
5.
2100311.2
523
m3
6.400
3.350.001
33.
Vasbeton csatorna védelem 32-000bontása elszállítással fedlap 7.1 és egyik oldal
55.
23-0033.0/K
Betonozás C16-C20 betonminıségben
m3
16.000
56.
00-0080.0/K
Segédmunka óradíjas, ásás, betonbontás, helyreállítás, munkaárok tisztítás
h
1.900
5
57.
19-010- Árokásó, rakodó, betontörı 1.11/K munkagép használat -1,6 t
h
3.500
58.
19-010- Árokásó, rakodó, betontörı 1.11/K munkagép használat -3,2 t
h
3.500
59.
19-010- Árokásó, rakodó, betontörı 1.11/K munkagép használat -5,0 t
h
5.750
60.
19-010- Árokásó, rakodó, betontörı 1.11/K munkagép használat -10,5 t
h
7.000
61.
00-0090.0/K
Fizikai létszám óradíja
h
1.500
62.
00-0100.0/K
Mőszaki létszám óradíja
h
2.090
63.
00-0110.0/K
Tehergépkocsi 10 t óradíja
h
6.250
Ajánlatkérı megállapította, hogy az ORINOCO’2002 Kft. ajánlati ára az 1. bírálati részszempont körében 20 %-ot meghaladó mértékben alacsonyabb a rendelkezésre álló anyagi fedezethez képest. Ajánlatkérı 2012. június 25-én a Kbt. 69. § alapján felszólította az ORINOCO’2002 Kft-t indokolásra az alábbi tartalommal: „az irreálisan alacsony ajánlati árra vonatkozó, a Kbt. 69. § (3)-(4) bekezdés szerinti, objektív alapú indokolásukat közölje Ajánlatkérıvel, valamint az ajánlati ár (1. részszempont) megalapozottságának alátámasztására szolgáló okiratokat bocsássák az ajánlatkérı rendelkezésére. (…) Az ajánlatkérı által elvárt dokumentumok, számítások a következıek: A gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı objektív alapú indokolásában az érintett ajánlattevı adja meg és igazolja - a tételes költségvetéssel összhangban az alábbiakat tételesen: Az egyes tételsorokhoz tartozó díjakat részletesen anyag és díj bontásban.” Az ORINOCO’2002 Kft. a mellékelt anyag és díj felbontásban megadott költségvetés mellé az alábbi tájékoztatást adta: „Cégünk árképzésének alapja a 2008-óta tartó folyamatos távhıvezeték felújításával kapcsolatos tárgyi pályázat azonos földmunkák végzése, mely során a jelen pályázatban szereplı tételek mindegyike elıfordult, elvégzésre került. Mindemellett cégünk folyamatos fejlıdése, mind géppark, mind munkaerı tekintetében, egyre szélesedı tevékenységi körünk, új partnerekkel kötött szerzıdéseink, mind a gazdaságosabb mőködést segítik. A korábbi megrendelıi megelégedettséget, a munka jellegének ismerete és a helyi járulékos költségeket alapul véve a leadott áraink megalapozottak, mind anyag mind munkadíj tekintetében.”
6
Az ORINOCO’2002 Kft. költségvetésének releváns része anyag és díj bontásban: E anya g
I.+II. ütem
E díj
Egységár
Össz ár
Megnevezés
20122014 Össz. menny.
Egys.
210032.1
Közmő feltárása
1.336
m3
0
3300
3300
4.407.460
2.
210035.1
Munkaárok földkiemelése - kézi erıvel
4.006
m3
0
2980
2980
11.937.499
3.
210036.1
Munkaárok földkiemelése - gépi erıvel
8.012
m3
0
1200
1200
9.614.093
4.
2100311.1
Földvisszatöltés tömörítéssel - kézi erıvel
1.336
m3
0
650
650
868.136
5.
2100311.2
8.012
m3
0
600
600
4.807.046
33.
320007.1
Földvisszatöltés tömörítéssel - gépi erıvel Vasbeton csatorna védelem bontása elszállítással fedlap és egyik oldal
523
m3
0
6400
6400
3.350.001
S.sz.
Tétel szám
1.
Nettó ár
Ajánlatkérı 2012. július 2-án készítette el és küldte meg az ajánlattevık számára az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, melynek értelmében mindkét ajánlattevı érvényes ajánlatot tett, az eljárás nyertese az ORINOCO’2002 Kft. lett. Kérelmezı a Kbt. 80. §-a alapján 2012. július 3-án kérte az ajánlatkérıtıl, hogy biztosítsa számára a nyertes ajánlattevı ajánlatának és a Kbt. 69. § szerinti árindokolásának megtekintését. Az iratbetekintésre 2012. július 4-én került sor, melynek során jutott kérelmezı tudomására a nyertes ajánlattevı 2012. június 27-én kelt (hiánypótlása) árindokolása, és az anyag és munkadíj bontású tételes költségvetése.
7
Kérelmezı a Kbt. 79. §-a alapján 2012. július 6-án elızetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben kérelmével egyezıen kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevı árindokolása nem tartalmazott az ajánlati árára vonatkozó, a tételes költségvetés egyes tételsoraihoz tartozó díjakat anyag és munkadíj bontásban alátámasztó, a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, objektív alapú indokolást, ezért az ajánlatkérınek a nyertes ajánlattevı ajánlatát a Kbt. 69. § (5) bekezdése és 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Ajánlatkérı 2012. július 11-én kelt válaszában az elızetes vitarendezési kérelmet elutasította. Kérelmezı 2012. július 17-én benyújtott, majd július 23-án hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérı eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérı költségekben marasztalását. Kérelmében azt vitatta, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevı ajánlata érvénytelen, mivel az aránytalanul alacsony árra adott indokolása nem volt megfelelı, így ajánlatkérı jogsértıen nyilvánította ajánlatát érvényesnek és hirdette ki az eljárás nyertesének. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevı az ajánlatkérı indokoláskérésében foglaltaknak nem tett eleget, mivel árindokolása nem tartalmazott az ajánlati árra vonatkozó, a tételes költségvetés egyes tételsoraihoz tartozó díjakat anyag és munkadíjra bontó, azt alátámasztó, a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, objektív alapú indokolást. Az indokoláskérés szövegének - a Kbt., a logika és magyar nyelv szabályai szerinti - értelmezése alapján a nyertes ajánlattevınek az anyag és díj bontást tartalmazó tételes költségvetés mellett a költségvetés egyes tételeit alátámasztó, a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, objektív alapú indokolást is be kellett volna nyújtania az ajánlatkérı számára, így nem volt elegendı csupán az anyag és díj bontást tartalmazó tételes költségvetés benyújtása. A nyertes ajánlattevı által benyújtott, az anyag és díj bontást tartalmazó tételes költségvetés nem felelt meg, mivel annak alapján az ajánlati ár megalapozottságáról és a gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetıségérıl nem lehetett meggyızıdni. Kérelmezı szerint a nyertes ajánlattevı ajánlati ára nem csak a rendelkezésre álló fedezethez képest minısül alacsonynak, ugyanis abból az iparági tapasztalatok és gyakorlat alapján az eljárás tárgyát képezı mőszaki tartalmat nem lehet megvalósítani. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevı által adott árindokolásához csatolt tételes költségvetés olyan tételeket tartalmazott, amelyek nem nyújtanak fedezetet az
8
anyagköltségekre és a munkadíjra, így e körben a nyertes ajánlattevı ajánlati árára vonatkozóan a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, objektív alapú indokolás nem is adható. A fentieket igazolják a nyertes ajánlattevı költségvetésébıl példaszerően kiragadott alábbi tételek is: 1. tétel Közmő feltárása 3.300.-Ft/m3 A Kontroll Kft. által kiadott, és közmővezetékek építésénél általánosan elfogadott és használt, FÉMÍR norma szerint jelen tétel normaideje 5,58 óra. A nyertes ezt 591,4 Ft/óra díjjal árazta be. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft). Ugyanakkor, amennyiben 1500.-Ft/óra díjjal számolunk, akkor közmő feltárás normaideje 2,2 órára csökken, mely idı alatt l m3 közmő feltárást nem lehet elvégezni. 2. tétel Munkaárok földkiemelése kézi erıvel 2.980.-Ft/m3 A Kontroll Kft. által kiadott, és közmővezetékek építésénél általánosan elfogadott és használt, FÉMÍR norma szerint jelen tétel normaideje 3,22 óra. A nyertes ezt 925.-Ft/óra díjjal árazta be. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft). Ugyanakkor, amennyiben 1500.-Ft/óra díjjal számolunk, akkor a tétel normaideje 1,99 órára csökken, mely idı alatt 1 m3 kézi földkiemelést közmővesített városi környezetben nem lehet elvégezni. 3. tétel Munkaárok földkiemelése gépi erıvel 1.200.-Ft/m3 A FÉMÍR norma szerint jelen tétel normaideje 0,69 óra, gépköltsége 901.-Ft. A nyertes ezt 433.-Ft/óra díjjal (433 x 0,69 = 299+901 gép ktsg.=1200 Ft) árazta be. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft). Ugyanakkor, amennyiben 1500.-Ft/óra díjjal számolunk, akkor a tétel normaideje 0,2 órára (12 perc) csökken, mely idı alatt l m3 gépi föld kiemelést közmővesített városi környezetben nem lehet elvégezni. 4. tétel Földvisszatöltés tömörítéssel kézi erıvel 650.-Ft/m3 A FÉMÍR norma szerint a földvisszatöltés kézi erıvel tétel normaideje 0,90 óra. A nyertes ezt 722.-Ft/óra díjjal árazta be, és ebben a díjban a tömörítés még nem szerepel. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft).
9
Ugyanakkor, amennyiben 1500.-Ft/óra díjjal számolunk, akkor csak a földvisszatöltés kézi erıvel normaideje 0,43 órára csökken, tömörítés nélkül. Ennyi idı alatt 1 m3 föld kézi visszatöltését és tömörítését nem lehet elvégezni. 5. tétel Földvisszatöltés tömörítéssel gépi erıvel 650.-Ft/m3 A FÉMÍR norma szerint a földvisszatöltés gépi erıvel tétel normaideje 0,33 óra, gépköltsége 452. Ezt a nyertes 448.-Ft/óra díjjal (448 x 0,33=147,84 +452 Ft gép ktsg. =600.-Ft) árazta be, és ebben a díjban a tömörítés még nem szerepel. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft). A norma szerint a gépi tömörítés gépköltsége 1.620.-Ft, tehát ez az összeg már önmagában is magasabb, mint a nyertes ajánlatában szereplı földvisszatöltés tömörítéssel gépi erıvel elnevezéső tétel ára. 33. tétel Vasbeton csatorna védelem bontása elszállítással fedlap és egyik oldal 6.400.Ft/m3 A FÉMÍR norma szerint a vasbeton fal bontása kézi erıvel normaideje 19,77 óra. Ezt a nyertes 323,72.-Ft/óra díjjal árazta be, elszállítás nélkül. Ez ellentmond a költségvetési táblázat 61. zöld sorában megadott óradíjnak (Fizikai létszám óradíja 1.500.-Ft). Ugyanakkor, amennyiben 1500 Ft/óra díjjal számolunk, akkor a tétel normaideje 4,27 csökken, mely idı alatt 1 m3 vasbeton szerkezetet nem lehet elbontani, gépkocsira rakni és elszállítani. Kérelmezı szerint ajánlatkérı a nyertes ajánlattevıtıl további indokolást nem kérhet, ugyanis a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint a további tájékoztatást csak akkor kérhet a vitatott ajánlati elemekkel kapcsolatban, ha az indokolás nem volt elegendı a megalapozott döntéshez. Mivel jelen esetben a nyertes ajánlattevı a költségvetés egyes tételeihez semmiféle indokolást nem főzött, ezért álláspontja szerint ezzel kapcsolatban további felvilágosítás kérésnek már nincsen helye. A fentiekre tekintettel ajánlatkérı a nyertes ajánlattevı árindokolását nem fogadhatta volna és a nyertes ajánlattevı ajánlatát a Kbt. 69. § (5) bekezdése és 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Kérelmezı tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy a nyertes ajánlattevı indokolásából csak a szöveges indokolás az, ami részletes indokolásnak minısül, az viszont nem elegendı arra, hogy az egyes tételekre adott árat megalapozza és bemutassa azt, hogy ezen az áron miért teljesíthetı ez a feladat elvégzése. Véleménye szerint az ajánlatkérıt nem terhelte a Kbt. 69. § (3) bekezdés szerinti további tájékoztatáskérési kötelezettség sem, hiszen akkor a Döntıbizottság D. 156/2012. sz. határozatában foglaltakkal ellentétben ugyanazt a kérdést tudta volna még egyszer feltenni a nyertes ajánlattevı részére. A Kbt.
10
szerint az indokolásnak részletes kimutatásokat kell tartalmaznia, így például egy kézi erıvel történı betonozási munkánál tartalmaznia kell azt, hogy ennek a munkának mi a köbméterenkénti ára, a dolgozók fizetése, illetve egyéb olyan költségelemeket, ami a dolgozók járulékainak vagy a gépek fenntartásának a költségeit is fedezi. Elıadta, hogy ajánlatkérı másik közbeszerzési eljárásra történı hivatkozása nem alapos, hiszen az a közbeszerzési eljárás lényegesen kisebb volumenő, kb. harmincad része a jelen közbeszerzési eljárásnak. A Döntıbizottság a jogorvoslati eljárást 2012. július 24-én indította meg. Ajánlatkérı észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Elıadta, hogy indokoláskérésében az alábbiakat kérte kimutatni: „A gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı objektív alapú indokolásában az érintett Ajánlattevı adta meg és igazolja - a tételes költségvetéssel összhangban az alábbiakat tételesen: Az egyes tételsorokhoz tartozó díjakat részletesen anyag és díj bontásban.” Kiemelte, hogy az ajánlattevık nem támadták az indokoláskérést a jogvesztı határidın belül, arra nézve bekövetkezett a kötöttség, a bírálatot annak megfelelıen köteles az ajánlatkérı elvégezni és ajánlatkérı kötve van az indokoláskérés tartalmához. Ebbıl fakadóan az ajánlatkérı csak azt követelheti meg/kérheti számon az ajánlattevıktıl, amit az indokolásban elıírt. Többletkövetelmény utólagos támasztására az ajánlatkérınek nincs jogszerő lehetısége. Ajánlatkérı értelmezése és szándéka szerint, az említett indokoláskérésben azt várta el az ajánlattevıtıl, hogy az egyes tételsorokhoz tartozó díjakat részletesen adja meg anyag és díj bontásban, tekintettel arra, hogy ajánlatkérı azt kívánta megvizsgálni, hogy az ajánlattevı az ajánlati ár meghatározása során számolt-e a felmerülı költségekkel (így az anyagköltséggel és a munkadíjjal), és e felett tud-e profitot realizálni. Ajánlatkérı megítélése szerint ugyanis ebben az esetben tekinthetı a vállalási ár a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek. A nyertes ajánlattevı kimutatásával eleget tett az ajánlatkérıi elvárásnak, ugyanis anyag és díj bontásban megadta az egyes tételsorokhoz tartozó díjakat, valamint kimutatta, hogy az említett költségei ellenére is profittal tudja a munkát ellátni, így a vállalási ára a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek minısült. Álláspontja szerint akkor minısül az indokolás objektívnak, ha az nem csupán általánosságokat tartalmaz, hanem részletes, számszaki kimutatásokkal is alátámasztott. A nyertes ajánlattevı indokolása objektív, figyelemmel arra, hogy az egyes költségvetési sorokat tételesen, számszaki adatokkal alátámasztva
11
kimunkálta anyag és díj bontásban. Ajánlatkérı ennél többet nem követelhetett meg a bírálat során, tekintettel arra, hogy az indokoláskérés kifejezetten ezen adatszolgáltatásra vonatkozott. Ajánlatkérı vitatta, hogy valamennyi tétel tekintetében indokolást kellett volna adnia az ajánlattevınek, hiszen erre vonatkozóan útmutatást nem tartalmazott az indokoláskérés. Ajánlatkérı a szumma árat értékelte, így nem is kérhetett volna az egyes költségvetési tételek tekintetében indokolást. Megítélése szerint a kérelmezı által hivatkozott normák csak arra alkalmasak, hogy iránymutatók legyenek, de attól el lehet térni, mindkét irányban. Kiemelte, hogy számos norma létezik, más és más értékekkel. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az MVH ÉNGY norma szerint pl. az l. tétel (Közmő feltárása) esetében különbözı talajtípusokra különbözı normaidıt ad meg. A legmagasabb 5,58-as érték amire a kérelmezı hivatkozik -, a legrosszabb IV. típusú talajra van, holott jelen projektnél vegyes talajtípusokkal kell dolgozni. Elıadta továbbá, hogy a norma nem mindig tartalmazza pontosan azt a munkafolyamatot, amire ajánlatkérı ajánlatot kért. Például a 33. tétel esetében a normában „Vasbeton fal bontása kézi erıvel” szerepel, holott itt vasbeton védıcsatornáról van szó, melynek a teteje egyszerően leemelhetı, és nem az egészet kell elbontani, hanem elég az egyik oldalát kidönteni, ráadásul mindez gépi erıvel is megoldható. Az ORINOCO’2002 Kft. helyismerettel rendelkezik, ahogy az indoklásában is szerepelt, tudja milyenek a fehérvári fektetési módok, s tudja mit, hogyan kell elbontani. Hivatkozott arra is, hogy mivel rendkívül kiélezett a verseny az építıiparban, mindenki a lehetı legalacsonyabb áron vállalkozik, ezért nem összekeverendı a norma szerinti és a tényleges piaci ár. Ezt támasztja az is alá, hogy a kérelmezı által meghivatkozott, és a számításainál használt „Fizikai létszám munkadíja” tételre kérelmezı 1000.-Ft/órát adott meg, míg az MVH norma szerint ez 1580.Ft/óra. Ajánlatkérı közölte, hogy a „Fizikai létszám munkadíja” egy független tétel (a 2. részszempont körében értékelendı kvázi rezsióradíj), a sárga sorokban lévı tételek (1. részszempont) ezzel nem számíthatók, mert más szempont alapján lettek kalkulálva. Éppen ezért ezekhez más súlyozás tartozott, s nem adott meg hozzá konkrét mennyiségeket. Az 1. részszempont szerinti konkrét tételek munkadíja tehát nem mosható össze a 2. részszempont rezsióradíjával, ekként téves következtetést von le kérelmezı. Álláspontja szerint a csatolt indokolás objektív és a gazdasági ésszerőséggel teljes mértékben összeegyeztethetı, annak alapján az ajánlatkérı az ajánlati ár megalapozottságáról meg tudott gyızıdni, ezért további indokoláskérésnek nem látta szükségességét. Ennek alátámasztásaképpen hivatkozott egyrészt arra, hogy a jelen közbeszerzési eljárással lényegében egyidejőleg lefolytatott a „Földmunkák végzése a Széphı Zrt. részére” tárgyú közbeszerzési eljárásban
12
ugyanezen munkanemeket tartalmazó költségvetés került kiadásra. Az említett eljárásban is sor került indokoláskérésre, a tárgyi indokoláskéréssel egyezı tartalommal, tehát abban az eljárásban is a tételek anyag és díj szerinti megbontását várta el ajánlatkérı indokolás gyanánt. A hivatkozott eljárásban a nyertesnek megjelölt ajánlattevı indokolása lényegében azokat az egységárakat tartalmazta, mint a támadott indokolásban szereplı nettó egységárak. Másrészt független kontroll eszközként az Építési normagyőjtemény (továbbiakban ÉNGY) is alkalmazásra került. Az ÉNGY az Európai Uniós és hazai társfinanszírozásból megvalósuló beruházások a „szokásos piaci ár” követelményének való megfelelése, annak ellenırzése érdekében széles körően alkalmazott támogatáspolitikai intézményrendszeri módszer. Mindezek alapján megállapítható, hogy a megadott ár teljesen reális, a piaci tendenciákkal összhangban álló. A nyertes ajánlattevı ajánlatában a helyi specifikumokat és ajánlattevıi közelségbıl, helyismeretbıl valamint mőszaki adottságokból eredı versenyelınyt is érvényesítette. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Döntıbizottság D.711/24/2011., D.724/20/2011., D.725/20/2011. számú határozataira. Tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy jelen közbeszerzési eljárás tárgyát olyan mőszaki feladat képezte, ahol az ajánlattevınek a 100 %-ban földben vezetett távhıvezetékeket kell feltárni a meglévı tervek alapján, és az ajánlatkérı által elvégzett csıcserét követıen a talajt helyre kell állítani. A jelenlegi csövek betoncsatornákban vannak elhelyezve nagyrészt, mely betoncsatornák paramétereirıl ajánlatkérı konkrét adatokat nem ismer, ezért kalkulált, illetve becsült mennyiségeket határozott meg felhívásában. Elıfordulhatnak a kivitelezés során olyan váratlan helyzetek, hogy a jelenleg földben lévı betoncsatornának az átmérıje nem teszi lehetıvé az új csı behelyezését, így nem csak a betonfedelet kell levenni, hanem az oldalelemet is meg kell bontani. Ajánlatkérı nincs birtokában pontos adatoknak arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban vannak a jelenlegi vezetékek, milyen vezetési módot alkalmaztak, tehát szabadon vagy vasbeton csatornában megy a vezeték és a vasbeton csatorna milyen paraméterő. Ebbıl következik az, hogy a sárga tételekben megjelölt mennyiségek becsült mennyiségek, a tételes elszámolás alapján kerül majd a ténylegesen elvégzett munka kifizetésre. Elıadta, hogy a sárga tételek képezték az ajánlatok összehasonlításának alapját, míg a zöld tételek eshetıleges tételek, amelyek nemcsak ezen kivitelezési munka, hanem az ajánlatkérı által elvégzett munka körében elıfordulhatnak.
13
Ismertette azon álláspontját, hogy ahol gépi munkavégzés szerepel, az nem az anyagdíjban megjelenı árelem, hanem a munkadíjban, így elképzelhetı, hogy a gépi munkával végzett tételnél a megbontott tétel, anyagköltsége 0-át tartalmaz. A feladat során a távhıvezeték összmennyisége 4,6 km, ebbıl az idei évben 1,6 km az, amelyet ajánlatkérı szeretne kicserélni. Ezt a tevékenységet kizárólag a hıszolgáltatási idıszakon kívül tudja elvégezni, hiszen a jogszabály csak ebben az idıben teszi számára lehetıvé mind a karbantartási, mind a felújítási munkálatok elvégzését. Vannak olyan csıszakaszok, ahol ajánlatkérı más nyomvonalon kívánja az új csıszakaszt vezetni, itt elvileg elképzelhetı az, hogy a főtési idıszakban végezze el ezt a tevékenységeket. Egyebekben a munkafolyamat ütemezése, illetve szakaszolása körében elıadta, hogy konkrétan nem meghatározható az, hogy mi az az idımennyiség, amely alatt ajánlatkérı a csıfektetési munkákat elvégzi, hiszen úgy próbálja a munkát a nyertes ajánlattevıvel koordinálni, hogy a nyertes ajánlattevı fokozatosan fogja feltárni a jelenlegi csıszakaszokat és az ajánlatkérı az éppen feltárt csıszakaszon végzi a csıfektetést, majd ezt követıen kerül újra a nyertes ajánlattevıhöz az adott csıszakasz, ahol a helyreállítási munkálatokat kell elvégeznie (pl. füvesítés, egyéb zöldterület helyreállítása). Ajánlatkérı kifejtette, hogy az indokoláskérés egyik célzata az volt, hogy meg tudja vizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevı tud-e profitot realizálni a vállalási árában. E körben hivatkozik arra a tényre, hogy az építıipar még mindig csökkenı tendenciát mutat és ebbıl a tendenciából következik, hogy az ajánlattevık 0 (nulla) profittal, önköltségi áron vállalják a kivitelezési munkákat. Ajánlatkérı szerint az árkalkulációnál az ajánlattevık akként teszik meg ajánlatukat, hogy amennyiben anyag- és munkadíj is feltüntetésre kerül, esetlegesen mind a kettıben profitot realizálnak, abban az esetben, ha csak munkadíj kerül feltüntetésre, akkor abban érvényesítik a profitot. Ajánlatkérınek nem volt kifejezetten arra vonatkozó elıírása, hogy a nyertes ajánlattevı mutassa be azt, hogy mely tételben érvényesít profitot. Ajánlatkérı 2012. július 20-án benyújtott kérelmében kérte a szerzıdéskötés engedélyezését, mely kérelmet a Döntıbizottság D. 444/9/2012. számú végzésében elutasította. Egyéb érdekelt Orinoco 2002 Kft. észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Elıadta, hogy az általa megadott egységárak mind anyag, mind díj tekintetében teljes mértékig megalapozottak, hiszen ezeken az árakon dolgoztak Székesfehérvár területén 2008 óta ilyen, és hasonló területen végzett munkák során. Ismertette, hogy a 2008-ban kezdıdött gazdasági világválság az építıipart is súlyosan érintette, így ajánlattevı örült, hogy az árait szinten tudja tartani. Kérelmezı FÉMIR normákra hivatkozik, melyeket az építıiparban tájékoztató jelleggel, nem pedig kötelezı érvénnyel használnak. Egyéb érdekelt
14
árképzésének alapja a gazdasági és piaci helyzet ismeretén alapszik, mely sajnálatos módon közel sem azonos a FÉMIR által megadott normákkal. Ahhoz, hogy egy piaci alapon mőködı gazdasági társaság ma munkát tudjon nyerni, sokkal nagyobb hatékonysággal kell a tevékenységét végezze, mint ahogy azt a szakkönyvekben leírt normaidık megállapítják. Közölte, hogy a cég árképzése üzleti titok, de példaként egy tételt a teljesség igénye nélkül kielemzett: Gépi földmunkára adott ár 1.200.-Ft/m3 a munkára tervezett gép Yanmar VIO 55 típusú fogókotró, a kanál mérete 0,25 m3 1,00 m3 föld kitermelése ezzel a típusú géppel, 12 perc (3 percenként 1 kanál) a gép rezsióradíja 5.750 Ft a megadottak szerint 5.750.-Ft/0,2 = 1.150.-Ft/m2 tehát a költségvetésben adott ár megalapozott. Kiemelte azt, hogy az ajánlatkérınek a megadott ajánlati ár profitot tartalmaz, tekintettel arra, hogy ennek mennyiségére vonatkozóan nem volt ajánlatkérıi elıírás, így erre vonatkozóan nem kíván nyilatkozatot tenni. Egyebekben álláspontja szerint az ajánlatkérıi indokoláskérésben foglaltaknak megfelelıen adta meg az indokolását, anyag és munkadíj-bontásban ismertette a tételeket. Ha amennyiben ajánlatkérınek ez nem lett volna elegendı, akkor a Kbt. szerinti további tájékoztatáskéréssel rákérdezhetett volna egyes tételelemekre, vagy munkanemekre. Abban egyetért az ajánlatkérıvel, hogy a kisebb volumenő munkáknál magasabb a vállalási ár, vagy egységár, amivel számolt. Véleménye szerint a kérelmezı által hivatkozott más közbeszerzési eljárás nem összehasonlítható ezzel a közbeszerzési eljárással. Hiszen annak a mőszaki tartalma egy kicsit más, hiszen ott nem csak feltárás és helyreállítási munkák vannak, hanem kétéves hibaelhárítás is, amely az ajánlattevı számára nagyobb energia-befektetéssel, állandó készenléttel jár, aminek viszont költségigénye is van, így ez is megjelölésre került abban az egységárban. Egyebekben elıadta, hogy több közmő cégnek végez ilyen földmunkákat, nagyjából azonos egységárakkal számolva. Egyéb érdekelt közölte, hogy figyelembe vette azt is az ajánlati ára kialakításánál, hogy helyben végzi a munkát, tehát a telephelyrıl kilépve úgymond már a helyszínen van, ahol végezni kell a munkát, ami szintén figyelembe veendı az egységárnál. A Döntıbizottság elsıdlegesen rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésének idıpontjára tekintettel a jelen ügyben a 2012. május 30. napján hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. Ajánlatkérı a Kbt. Harmadik Rész nemzeti eljárásrend szabályainak alkalmazásával a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le.
15
A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. kiemelt rendelkezései értelmében a rendelkezı részben megjelölt közbeszerzési eljárása során ajánlatkérıt a Kbt. 122. §-ban biztosított eltérésekkel az uniós eljárásrendben alkalmazandó szabályok kötik. Kérelmezı kérelmében azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérı annak ellenére nyilvánította érvényessé a nyertes ajánlattevı ajánlatát, hogy az aránytalanul alacsony árat tartalmazott és az ajánlattevı által adott indokolás nem igazolta az ajánlati ár megalapozottságát. A Kbt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérı az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. A (2) bekezdés szerint az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérı korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelızıen végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelızıen a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérı az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérı rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülı valamely eleme esetén az adott elemre esı - anyagi fedezet összegétıl. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérı az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyızıdni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez,
16
az ajánlatkérı írásban tájékoztatást kér az ajánlattevıtıl a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevı kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérı figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott mőszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevı számára kivételesen elınyös körülményeire, d) az ajánlattevı által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevınek állami támogatások megszerzésére való lehetıségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérı köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetınek minısül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerzıdés teljesítéséhez szükséges élımunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerzıdésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerzıdésben az eljárás eredményérıl szóló értesítés ajánlattevıknek történı megküldését megelızı egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérı az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekrıl is tájékoztatást kérhet az ajánlattevıtıl. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérı összehasonlítás céljából a többi ajánlattevıtıl is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. A Kbt. 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidı lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevı, részvételre jelentkezı vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevı szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §]; c) az ajánlattevıt, részvételre jelentkezıt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevı szervezetet az eljárásból kizárták;
17
d) az ajánlattevı vagy részvételre jelentkezı nem felel meg a szerzıdés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérı által elıírt formai követelményeit; A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha: a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §]; A Kbt. indokolása szerint a törvény a „kirívóan alacsony ár” helyett az aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem elsı sorban egymáshoz, hanem a szerzıdés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni. Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérıi eljárás második lépcsıje az ajánlattevı által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. A törvény egyértelmővé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevıt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérıvel, az ı terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelı adatokat rendelkezésre. Az ajánlatkérı a becsült értéket 217.000.000.-Ft-ban, míg a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét 216.938.853.-Ft-ban határozta meg. Az eljárás során nem volt vitatott annak ténye, hogy ajánlatkérı jogszerően kérte indokolást ajánlattevıtıl, így a Döntıbizottságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az indokoláskérés során a nyertes ajánlattevı megfelelıen igazolta-e az ajánlati vállalás gazdasági ésszerőségét. A Döntıbizottság elsıdlegesen azt vizsgálta, hogy ajánlatkérı indokoláskérése mit tartalmazott. Megállapítható, hogy ajánlatkérı az alábbi tartalommal kért az Orinoco ’2002 Kft-tıl indokolást:„az irreálisan alacsony ajánlati árra vonatkozó, a Kbt. 69. § (3)-(4) bekezdés szerinti, objektív alapú indokolásukat közölje Ajánlatkérıvel, valamint az ajánlati ár (1. részszempont) megalapozottságának alátámasztására szolgáló okiratokat bocsássák az ajánlatkérı rendelkezésére. (…) Az ajánlatkérı által elvárt dokumentumok, számítások a következıek: A gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı objektív alapú indokolásában az érintett ajánlattevı adja meg és igazolja - a tételes költségvetéssel összhangban az alábbiakat tételesen: Az egyes tételsorokhoz tartozó díjakat részletesen anyag és díj bontásban.”
18
Az indokolásra felkért ajánlattevı becsatolta az anyag és díj bontású költségvetését. Egyben közölte, hogy „Cégünk árképzésének alapja a 2008-óta tartó folyamatos távhıvezeték felújításával kapcsolatos tárgyi pályázat azonos földmunkák végzése, mely során a jelen pályázatban szereplı tételek mindegyike elıfordult, elvégzésre került. Mindemellett cégünk folyamatos fejlıdése, mind géppark, mind munkaerı tekintetében, egyre szélesedı tevékenységi körünk, új partnerekkel kötött szerzıdéseink, mind a gazdaságosabb mőködést segítik. A korábbi megrendelıi megelégedettséget, a munka jellegének ismerete és a helyi járulékos költségeket alapul véve a leadott áraink megalapozottak, mind anyag mind munkadíj tekintetében.” Az ajánlatkérı az indokolás alapján a nyertes ajánlat érvényességét állapította meg, azaz az indokolás alapján gazdasági ésszerősségnek eleget tevınek ítélte a nyertes által megadott árakat. A Döntıbizottság álláspontja szerint az Orinoco’2002 Kft. indokolása nem elégíti ki a törvényben foglalt, objektív alapú indokolásra vonatkozó követelményeket, ajánlattevı nem igazolta megfelelıen az ajánlati ár gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetıségét. Az ajánlattevı által adott szöveges indokok általános megállapításokat rögzítenek konkrétumok nélkül, így ajánlatkérı ezen adatok birtokában nem tud megalapozott döntést hozni az adott áron történı szerzıdésszerő teljesítésrıl. Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevı feladata, mivel az ı érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerő adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérı rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérı meggyızıdhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetıségrıl. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyızıdés kötelezettsége az ajánlatkérıt terheli, méghozzá ezen meggyızıdést ajánlatkérınek magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. Ajánlatkérı ezen vizsgálatának teljes körőnek kell lennie, így ha nem áll rendelkezésére megfelelı adat, tény, dokumentum döntése meghozatalához, úgy további tájékoztatást kell kérnie. A Döntıbizottság a becsatolt ár megbontás és a szöveges indokolás vizsgálata alapján megállapította, hogy ajánlatkérı nem volt abban a helyzetben, hogy az ajánlattevı árának költségelemeit (pl. profit, bérköltség, járulék, általános költségek, alapanyagárak, stb.) és annak realitását vizsgálhatta volna, mivel erre vonatkozóan nem volt elegendı adat. A Döntıbizottság azt nem vitatta, hogy ajánlatkérı sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem tette kötelezıvé bármely normarendszert alkalmazását. Bár az sem vitatott, hogy ezen normarendszer a gazdasági életben alkalmazzák. A Döntıbizottság álláspontja szerint gazdaságilag ésszerő lehet a normarendszertıl eltérı árak és normaidık
19
meghatározása, de ennek indokát be kell mutatni, különösen ilyen nagy össz ajánlati ár eltérés (fedezet: 216.938.853.-Ft, ajánlattevı ára: 90.607.948.-Ft) esetén. Ajánlatkérı ezen vizsgálata alapján mindig kizárólag az ajánlattevı által megadott indokokra alapíthatja döntését, így feltételezésekre, más eljárásokra jogszerően nem hivatkozhat. Fentiek szerint ezen indokolás alapján az ajánlat érvényessége a Döntıbizottság álláspontja szerint jogszerően nem volt megállapítható, így ajánlatkérı az ajánlattevı ajánlatának érvényességérıl, csak a Kbt. 69. § (3) bekezdés szerinti további tájékoztatáskérést követıen dönthet, mely alkalmazására a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérınek jelen esetben jogszerő lehetısége van. A Döntıbizottság a fentiek alapján kérelmezı kérelmének helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérı megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 63. § (1) bekezdését. A Döntıbizottság a fentiek alapján a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján helyt adott és a (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérı eljárást lezáró döntését, valamint a (3) bekezdés e) pontja szerint bírságot szabott ki. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Döntıbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta a beszerzés értékére, a jogsérelem súlyára tekintettel. A Döntıbizottság álláspontja szerint ajánlatkérı súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy olyan ajánlattevı ajánlatát fogadta el érvényesként és hirdette ki nyertesként, aki nem igazolta az ár realitását, így az ajánlat jelen állapotában érvényesnek nem minısíthetı. A Döntıbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértésen túl figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérı együttmőködı magatartást tanúsított,
20
és terhére jogsértés még nem került megállapításra. A Döntıbizottság figyelembe vette azt a tényt is, hogy további jogcselekmény alkalmazásával a jogsértés reparálható, ezért a Döntıbizottság a fentiekre tekintettel alacsonyabb összegő bírság kiszabását ítélte indokoltnak és mérlegelése eredményeként a bírság összegét 500.000.- Ft-ban állapította meg. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntıbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követı 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A (3) bekezdés szerint amennyiben a kérelmezı jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti
21
saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezınek. A Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóságnak 1.970.000.-Ft, azaz egymillió-kilencszázhetvenezer forint kérelmezı részére történı visszatérítési kötelezettsége áll fenn. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmezı ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezı ügyfelet, illetve az ellenérdekő ügyfelet. A kérelmezı által megfizetett és a Közbeszerzési Hatóság saját bevételének minısülı kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérı általi megtérítésérıl az alapos kérelemre tekintettel a Döntıbizottság a Ket. általános szabályai szerint rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fıvárosi Törvényszék illetékes.
22
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2012. augusztus 23.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Németh K. László ügyvéd (1508 Budapest, Pf.:14.) 2. Dr. Vas Virág Ügyvédi Iroda (1014 Budapest, Fı u. 54. II/2.) 3. ORINOCO ’2002 Kft. (8000 Székesfehérvár, Pozsonyi u. 99/C.) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 5. Irattár
