KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.370/13/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. (1095 Budapest, Soroksári út 98., képviseli: Dr. Kollár Ügyvédi Iroda, Dr. Kollár Edit ügyvéd, 1052 Budapest, Városház u. 16., a továbbiakban: kérelmező) által Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés alapján Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézmények étkeztetési feladatainak ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 76. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérő felhívását és az ezt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2.000.000,- Ft (azaz kettőmillió forint) bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 200.000.-Ft, azaz kettőszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy 17.300.000.-Ft, azaz tizenhétmillió-háromszázezer forintot térítsen vissza a kérelmező részére a határozat megküldését követő 8 napon belül. A jogorvoslati eljárás során felmerült ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik.
2
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő 2016. május 5-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2016. május 7-én 2016/S 089-156750 iktatószámon megjelent ajánlati felhívással a Kbt. Második része szerinti uniós értékhatárt elérő értékű nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. A felhívás II.1.) pontjában az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: „Vállalkozási szerződés alapján Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézmények étkeztetési feladatainak ellátása, mely magában foglalja az alábbiakat: — címkézett, zárt, 1-szer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben diétás étkezés és ellátás biztosítását, — webes panaszkezelő, ügyfélszolgálati felület működtetését, mely munkaidőben képes a panaszok fogadására és kezelésére, valamint ajánlatkérő részére megfelelő hiteles riportok készítésére.” A felhívás II.2.4) pontja szerint a beszerzés az alábbiak szerint került részletesen ismertetésre: „Konyhák üzemeltetése, tálalási, mosogatási, kiszállítási feladatok; címkézett, zárt, 1-szer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben diétás étkezés és ellátás biztosítása, webes panaszkezelő, ügyfélszolgálati felület működtetése, valamint az étkeztetés során keletkezett ételhulladék biztonságos elszállítása a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint. 20 főzőkonyha, 14 tálalókonyha üzemeltetése. A nyertes köteles az igénylő gyermekek és tanulók teljes körére vonatkozóan biztosítani a szolgáltatást. Mennyiség: gyermek, tanuló „normál” és „diétás”: — óvodák: tízórai: 42.476 adag/év, ebéd: 426.845 adag/év, uzsonna: 405.308 adag/év,
3
— általános iskolák: tízórai: 146.599 adag/év, ebéd: 563.834 adag/év, uzsonna: 132.216 adag/év, — középiskolák: tízórai: 0 adag/év, ebéd: 34.319 adag/év, uzsonna: 0 adag/év, — kollégiumok: reggeli: 18.110 adag/év, tízórai: 0 adag/év, ebéd: 41.375 adag/év, uzsonna: 0 adag/év, vacsora:32.215 adag/év, — alkalmazottak: ebéd: 63.948 adag/év. Kbt. 58. § (1) bekezdés szerint (+ 10% opcióként).” Az ajánlatkérő a felhívásban a részekre történő ajánlattételt kizárta. Az ajánlatkérő a felhívás III.1.4) M1) pontjában műszaki és szakmai alkalmassági minimumkövetelményként előírta, hogy „Nem rendelkezik a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített összesen 2 referenciával, amely közétkeztetés ellátásra vonatkozik, és amelyből 1 referencia megfelel alábbiaknak: — legalább 1 éven keresztüli folyamatos teljesítés, — legalább évi nettó 450.000.000 HUF értékű, — legalább napi 4.200 adag meleg ebéd elkészítésére vonatkozott, amelyben a szerződés diétás étkeztetésre is vonatkozik, miszerint az ajánlattevő címkézett, zárt egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben végezte az óvodai és iskolai korcsoport részére – legalább napi 65 fő – a diétás ételek készítését, és ajánlattevő a szerződésben meghatározottak szerint, szolgáltatás ellátása során min. 1 éven keresztül folyamatosan működő, hétköznapokon 8:00–16:00 óra között elérhető telefonos, email, online hiba bejelentésre diszpécser működött.” Az ajánlatkérő a felhívás VI.3) pontjában rögzítette, hogy „Ig. mód: 321/2015. Kr. 21. § (3) a)–j) részletes alk. köv. és ig. helyhiány miatt a dok.-ban.” Az ajánlatkérő a felhívás IV.1.11) pontjában a nyertes ajánlattevő kiválasztására a legjobb ár-érték arány értékelési szempontrendszert jelölte meg az alábbi részszempontok megadásával: Részszempont Súlyszám 1. Rezsikulcs 60 2. Fizetési határidő (min. 30 naptári nap, max. 60 naptári nap) 10 3. Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény 20 4. Szakmai ajánlat dietetikai megfelelősége 20 4.1. Változatossági mutató 5 4.2. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rend. 1. mell. való megfelelés 5 4.3. Naponta összes energia bevitel zsírból származó aránya 5
4
4.4. Naponta összes energia bevitel hozzáadott cukorból származó aránya
5
Az ajánlatkérő a felhívás IV.2.2) pontjában ajánlattételi határidőként 2016. június 1. napjának 14.00 óráját határozta meg. A felhívás VI.3) További információk 7.) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy „P szám: 1–100. Módsz: 1. ford. arány 2–4 pontozás. Részletek dok.-ban.” Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben az alkalmasság és az értékelés kapcsán az alábbiak kerültek rögzítésre: „12. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M/1. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek) az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban), jelen eljárás tárgyával megegyező (közétkeztetés ellátása) legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetése. Az ismertetésnek tartalmaznia kell legalább a teljesítés idejét (a kezdési és befejezési határidő ÉV/HÓ bontásban) és helyét, a szerződést kötő másik fél nevét, címét, a referenciát nyújtó személy megnevezését, elérhetőségét, a szolgáltatás tárgyát, az ellenszolgáltatás összegét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ismertetést a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. §-a szerint kell benyújtani. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése alapján amennyiben szolgáltatás-megrendelésre vonatkozó referencia igazolás, vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást, vagy a nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről a szolgáltatás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%ot. Ezt a referencia igazolásban/nyilatkozatban is szerepeltetni kell! Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M/1. Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban) teljesített összesen két db referenciával, amely jelen eljárás tárgyával megegyező (közétkeztetés ellátása) szolgáltatás ellátására vonatkozik, és amelyből egy db referencia megfelel az alábbi követelményeknek: - legalább egy éven (12 hónapon) keresztüli folyamatos teljesítésre vonatkozik, - legalább évi nettó 450 millió Ft ellenszolgáltatási összegű,
5
- legalább napi 4200 adag meleg ebéd elkészítésére vonatkozott, amelyben a szerződés diétás étkeztetésre is vonatkozik, miszerint az ajánlattevő címkézett, zárt egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben végezte az óvodai és iskolai korcsoport részére – legalább napi 65 fő – a diétás ételek készítését, melyből egy db referencia esetében az ajánlattevő a szerződésben meghatározottak szerint, a szolgáltatás ellátása során legalább egy éven (12 hónapon) keresztül folyamatosan működő, munkaidőben (hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra között) elérhető telefonos, e-mail és online hiba bejelentési lehetőséget biztosító ügyfélszolgálati (diszpécser) központot működtetett. A diétás étkeztetésre vonatkozó referencia tekintetében feltétel, hogy ajánlattevő a diétás ételt a bemutatott referencia alapjául szolgáló szerződés szerint - az óvodai és iskolai korcsoport részére címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben - szállította. Ugyanazon referencia több alkalmassági követelmény igazolására is megjelölhető, amennyiben abból az egyes előírásoknak való megfelelés különkülön megállapítható. 19.) A legjobb ár-érték arány értékelési szempontja esetén a módszerek ismertetése: - a 3. értékelési részszempont: a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2012. évi 61. szám; 2012. június 1.) III/B/1. pontja szerinti abszolút értékelési módszer, a „pontozás” módszere, Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-100 pont (az adható pontszámot Ajánlatkérő két tizedes jegyre kerekíti). Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény Súlyszám: 20 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2012. évi 61. szám; 2012. június 1.) III/B/1. pontja szerinti abszolút értékelési módszer, a „pontozás” módszere. Jelen esetben ajánlatkérő a „pontozás” módszerét alkalmazza. Az ajánlatkérő azt értékeli, ha ajánlattevő nevezésében induló csapat az ajánlati felhívás feladását megelőző két évben (2014 és/vagy 2015) országos szervezésű, kimondottan közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen országos döntőbe jutott. A fentiek alapján megadott, az ajánlattevő nevezésében induló csapat által a versenyen való döntőbe jutás alapján fog az adott ajánlat pontot kapni az ajánlati
6
felhívás feladását megelőző két évhez viszonyítva. Ennek megfelelően, ha az ajánlattevő nevezésében induló csapat mindkét, az ajánlati felhívás feladását megelőző évben országos döntőbe jutott, az ajánlat a maximum 100 pontot kapja, a többi ajánlattevő pontszáma pedig a következők alapján kerül meghatározásra: Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény
Pontszám
Mindkét évben az országos döntőbe jutott
100
Egyik évben az országos döntőbe jutott
60
Nevezett, de egyik évben sem jutott az országos döntőbe
20
Nem nevezett és nem vett részt a versenyen
1
Az így kapott pontszámok a súlyszámmal felszorzásra kerülnek. Amennyiben a részpontszámok értékelésekor törtszám keletkezik, úgy 2 tizedes jegyig történik a kerekítés.” A Junior Vendéglátó Zrt. kiegészítő tájékoztatás kérésére az ajánlatkérő 2016. május 11-én az alábbi választ adta: „A TED-en 2016. május 5-én 2016/S 089156750 hirdetményszámon közzétett ajánlattételi felhívás alkalmassági minimumkövetelményei M/1. pontjában található megfogalmazás nem értelmezhető. Kérjük, egyértelműen tisztázzák az elvárt minimumkövetelményeket.” Válasz: „A részletes ajánlattételi felhívás a megjelent hirdetmény 1.3. pontjában megjelölt linken keresztül (közbeszerzési dokumentumok között az utolsó fájl) letölthető.” A kérelmező 2016. május 13-án - a jogorvoslati kérelmével azonos tartalmú vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő, mely kérelmet az ajánlatkérő 2016. május 19-én elutasította. Az ajánlatkérő 2016. június 1. napján megtartotta az ajánlatok bontását, melyre a Sodexo Magyarország Kft. és a Junior Vendéglátó Zrt. nyújtott be ajánlatot.
7
A kérelmező 2016. május 25-én benyújtott, majd 2016. június 1-jén hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kérte - az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásának jogsértő jellegére tekintettel - jogsértés megállapítása mellett a felhívás megsemmisítését. A kérelmező a jogsértő esemény megtörténtének időpontjaként 2016. május 7-ét a hirdetmény megjelenésének napját, míg a jogsértő eseményről történő tudomásszerzésként 2016. május 19-ét, a kérelmező vitarendezési kérelmére adott ajánlatkérői válasz megérkezésének napját jelölte meg. 1./ A kérelmező ismertette, hogy álláspontja szerint a Kbt. 65. §-ába ütközik az ajánlatkérő felhívása M/1. pontjában meghatározott alkalmassági feltételei közül azon előírás, mely szerint a referenciát egy szerződés keretében történő teljesítéshez köti. Véleménye szerint ez az előírás nem indokolt, mivel a szükséges tapasztalat, gyakorlat megszerzését az a tény nem befolyásolja, hogy azt egy vagy több szerződés keretében szerezte-e meg az ajánlattevő. Kiemelte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság is azt az álláspontot képviselte a D.166/10/2016. számú döntésében, hogy a referencia egy szerződés keretében történő teljesítése nem mennyiségi vagy műszaki feltétel, ezért azt a Kbt. 65. § (3) bekezdésében szükséges értékelni. Az egy szerződés keretében teljesített, számos feltételnek megfelelő alkalmassági követelmény az esélyegyenlőség alapelvének csorbítását is eredményezheti. A kérelmező ismertette, hogy a korábbi hirdetmény kapcsán vitarendezést kezdeményezett, melynek eredményeként az ajánlatkérő ajánlati felhívását ugyan visszavonta és módosította az alkalmassági feltételeket akként, hogy nem egy, hanem két referenciát ír elő, azonban végsőként mégis egy referenciában várja el a vitatott feltételek teljesülését („melyből egy db referencia megfelel az alábbiaknak”). Így az alkalmassági feltétel tartalmilag változatlan és továbbra is jogsértő. A kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérői előírás annak okán jogsértő, hogy az alkalmassági követelmény a beszerzés tárgyához kapcsolódó számos feltételt egyetlen szerződéshez kötötten írta elő. 2./ A kérelmező hivatkozott arra, hogy azon követelmény, mely szerint „melyből egy darab referencia esetében az ajánlattevő a szerződésben meghatározottak szerint a szolgáltatás ellátása során legalább 1 éven (12 hónapon) keresztül folyamatosan működő, munkaidőben hétköznapokon 8.00 16:00 óra között elérhető telefonos, e-mail, online hiba bejelentési lehetőséget biztosító ügyfélszolgálati (diszpécser) központot működtetett.”
8
„A diétás étkeztetésre vonatkozó referencia tekintetében feltétel, hogy ajánlattevő a diétás ételt a bemutatott referencia alapjául szolgáló szerződés szerint – az óvodai és iskolai korcsoport részére címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető egyadagos kiszerelésben szállította” A kérelmező közölte, hogy mindkét feltétel azért jogsértő, mert a referenciát szerződésben meghatározottként fogadja csak el az ajánlatkérő. Amennyiben az ajánlattevőnek van a fentieknek megfelelő referenciája, azonban az egyszer használatos kiszerelésben történő szállítást és a diszpécser szolgálat üzemeltetését nem írta elő a referenciaként nyújtott szerződése, abban az esetben a valós, de szerződéssel alá nem támasztható referenciát, az ajánlatkérő nem fogadja el az alkalmasság igazolásaként. Kifejtette, hogy tevékenysége során folyamatos ügyfélszolgálatot (diszpécserszolgálatot) működtet. Ennek előírása méltányolható elvárás az ajánlatkérőtől, azonban a referenciában történő, „szerződésben meghatározottak szerinti” előírás jogsértő, hiszen nem attól működik megfelelően az ajánlattevő diszpécserszolgálata, hogy az a referenciaszerződésben előírásra kerül vagy sem. Álláspontja szerint ezen alkalmassági követelmény más módon is teljesíthető, azzal, hogy ennek szerződésben történő meglétét írja elő ajánlatkérő, súlyosan sérti a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdését. Előadta, hogy jelenleg a közétkeztetési szolgáltatást az ajánlatkérőnek a kérelmező teljesíti, folyamatos ügyfélszolgálat elérhetőség működtetésével akként, hogy annak konkrét megnevezése az ajánlatkérővel kötött szerződésben nem szerepel, melynek igazolására becsatolta az ajánlatkérővel kötött szerződést és annak módosításait. 3./ A kérelmező ismertette, hogy az ajánlatkérő alkalmassági feltételként írta elő azt, hogy az ajánlattevő „címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető egyadagos kiszerelésben végezte az óvodai és iskolai korcsoport részére – legalább napi 65 fő – a diétás ételek készítését”. Közölte, hogy a diétás ételeket a nyertes ajánlattevő készíti el, szállítja ki a tálalókonyhákba, és tálalja ki a gyerekeknek. A gyerekek nem a dobozokban kapják meg az ételt, nem abból fogyasztják el. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi és minőségbiztosítási előírásokat, valamint a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet előírásait betartja az ajánlattevő, irreleváns, hogy milyen formában kerül kiszállításra az étel. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésében előírhatja, hogy ebben a formában kéri a szállítást, de alkalmassági követelményként, szerződéssel alátámasztott referenciaként előírni a dobozban történő szállítást jogellenes, hiszen a közbeszerzés tárgyához nem
9
kapcsolódik. Véleménye szerint az ajánlattevők az ételek elkészítésére vonatkozóan nyújtanak szakmai referenciát, nem azok dobozolására, szállítására vonatkozóan. Megjegyezte továbbá, hogy az egyszer használatos műanyag dobozok használata erősen környezetszennyező, ezért a közbeszerzések során kívánatos környezetvédelmi alapelveket sérti azok használatának indokolatlan előírása. A kérelmező vitatta az ajánlatkérő vitarendezési válaszában kifejtett azon álláspontját, hogy a tálalás során előfordulhat a konyhákban keresztszennyeződés, ennek elkerülése céljából került előírásra az ételek zárt dobozban történő szállítása és tálalása. Ezen érvelés a kérelmező szerint nem támasztja alá a vitatott alkalmassági követelmény jogszerűségét, mivel a szakmai referencia az ételek elkészítésére és nem a csomagolására vonatkozik. A csomagolásra vonatkozó ajánlatkérői igényt, amennyiben ez a vállalkozási szerződésben az ajánlatkérő részéről előírásra kerül, nyilvánvalóan teljesíti az ajánlattevő. Viszont álláspontja szerint a csomagolásra vonatkozó szerződéses referencia előírás – melyben az adott csomagolású ételnek diétás ételnek, valamint óvodai és iskolai étkezésnek kell lennie - jogsértő. Megjegyezte, hogy a hosszú évek szolgáltatásával bizonyította a kérelmező, hogy megfelelő diétás étkezést képes a megfelelő mennyiségben szolgáltatni. Soha nem fordult még elő olyan probléma, hogy „keresztszennyeződés” érte volna a diétás élelmiszereket. A fentiek ellenére a kérelmező referenciával tudja igazolni, hogy címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető egyadagos kiszerelésben szállított szerződéses partnerei részére az ajánlati kiírásban előírt mennyiségű adag ételt – ez azonban nem szerepel szerződéses – kötelezettségként a referenciaként benyújtható közétkeztetési szerződéseiben. Kiemelte továbbá, hogy ezen alkalmassági követelmények ilyen módon – a közétkeztetési szolgáltatásra vonatkozó referencia szerződésben – történő előírása kizárólag arra alkalmas, hogy a lehetséges ajánlattevők körét oly mértékben leszűkítse, hogy gyakorlatilag egy piaci szereplő tehessen érvényes ajánlatot, mely sérti a Kbt. 2. § (2) és 65. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat. A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy az 1-3 kérelmi elem vonatkozásában megsértett jogszabályhelyként kizárólag a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdésének a vizsgálatát kéri, az alapelvek megsértésének megállapítását nem. Hangsúlyozta, hogy nem valós az ajánlatkérő arra vonatkozó állítása, hogy a kérelmező rendelkezik ilyen referenciával. A kérelmező az első három kérelmi elem kapcsán rögzítette, hogy van ilyen szolgáltatásra vonatkozó referenciája, de ezen követelmények összekapcsolása és egy referencián belül, szerződésben rögzítetten nincs, így ennek együttes megkövetelése a jogsértő. Kiemelte azt is,
10
hogy a gyakorlatban valamennyi feltételnek megfelelő szolgáltatást folytat, de nem írásbeli szerződéses feltételként. Előadta, hogy rendelkezik szerződésben vállalt dobozos kiszerelésű, mikrohullámú sütőben melegíthető dobozos ételszállításra vonatkozó referenciával, de az szociális intézmények részére történt, így a referencia nem felel meg az adott főre vonatkozó óvodai és iskolai kitételnek.
4./ A kérelmező szerint jogsértő a dokumentációban meghatározott „Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény” értékelési részszempont. Az ajánlatkérő ennek keretében azt értékeli, ha az ajánlattevő nevezésében induló csapat az ajánlati felhívás feladását megelőző két évben (2014 és/vagy 2015) országos szervezésű, kimondottan közétkeztetők részére kiírt szakácsverseny országos döntőjébe jutott. Ez a részszempont jelentősen szűkíti a versenyt. A versenyen történő részvétel és a szolgáltatás minősége nincs kapcsolatban egymással. A versenyen az adott cég egy csapata indul – nyilvánvalóan a legjobb szakácsok –, akik bemutatják képességeiket. Ez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevő valamennyi konyháján valamennyi alkalmazottja ilyen teljesítményre képes. A versenyen történő eredményes részvételnek inkább az a célja és értelme, hogy bemutassa azt, hogy a közétkeztetésben is lehet minőséget alkotni, és a győzelem a versenyt megnyerő cégnek komoly reklámot jelent. Kiemelte továbbá, hogy a verseny önkéntes, a verseny értékelése szubjektív, így alkalmatlan objektív szakmai szempontok megítélésére. A kérelmező rögzítette, hogy az ajánlattevők többsége nem indul minden évben ezen a versenyen, így például a kérelmező 2012-ben döntős volt ezen a versenyen, 2013-ban pedig megnyerte. Ezt követő években nem indult, helyet adva más szolgáltatóknak is, mivel azt, hogy alkalmas egy ilyen jellegű verseny megnyerésére, már bizonyította. A kérelmező szerint a versenyen elért helyezés azt mutatja, hogy az adott cég mennyi időt és pénzt szán arra, hogy megfelelő reklámlehetőségekhez jusson. A versenyen elért helyezés a piaci résztvevő általános szakmai képességeivel nincs szoros összefüggésben, és sérti a Kbt. 76. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelveket. A kérelmező a 4. kérelmi elem kapcsán előadta, hogy megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 76. § (6) bekezdésének a vizsgálatát kéri. Közölte, hogy ezt a versenyt pár éve az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete szervezi, mely akként működik, hogy akik részt akarnak venni, azok kiállítanak egy csapatot. Többféle kategóriában lehet indulni, a cél, hogy bemutassák azt, hogy adott alapanyagokból is lehet ízletesen és gazdaságosan főzni. Véleménye szerint ezen verseny inkább reklám célú. Kérelmező kiemelte annak tényét, hogy álláspontja
11
szerint ennek a versenynek, illetve a versenyen történő részvételnek, mint értékelési szempontnak az alkalmazása jogsértő, hiszen ezen versenyen való részvétel, illetve döntőbe való jutás, vagy a szereplés sikeressége nincs kihatással a szolgáltatás színvonalára, ezért a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontjainak nem felel meg az előírás. Rögzítette továbbá, hogy 2013. évben megnyerte a versenyt, azóta nem indult.
Az ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. 1./ Véleménye szerint a kérelmező rosszhiszeműen járt el a jogorvoslati eljárás megindításával, célja a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás ellehetetlenítése, akadályozása. Ezen állítását arra alapozta, hogy a kérelmező a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást megelőző években a jelenleg is hatályos és érvényes szerződése alapján 2011. szeptember 1-től folyamatosan ellátja a közétkeztetési szolgáltatást az ajánlatkérő közoktatási intézményeinél. Ez a szerződés, annak adagszáma, a szerződés alapján kapott éves ellenszolgáltatás összege és a szolgáltatás időtartama alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező alkalmas és megfelel a támasztott referenciakövetelményeknek. A kérelmező 2014. és 2015. években kért és kapott az ajánlatkérőtől a jelenlegi szerződésre vonatkozó referenciaigazolásokat, amelyeket más közbeszerzési eljárásokban az alkalmasságának igazolására bemutatott vagy felhasznált. Az ajánlatkérő becsatolta ezen referenciaigazolásokat. Kifejtette, hogy amennyiben a referenciakövetelmények esetében nem határozna meg referenciaszámot, vagy más korlátot és azt „több, azaz bármennyi szerződésből” teljesíthetőnek fogadná el, akkor fennáll a veszélye annak, hogy olyan ajánlattevő vagy ajánlattevők nyernék el a közbeszerzési eljárást, amelyek soha nem teljesítettek ekkora, vagy ehhez – a referenciakövetelmény előírásaiból következően - nagyságrendileg hasonló közétkeztetési szolgáltatást. Több szerződésből teljesített, felaprózódott referencia összeadódása és annak elfogadása azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy akár tizenöt a piacon teljesen új vagy minimális tapasztalattal rendelkező ajánlattevő közös ajánlattevőként próbálná ellátni a szolgáltatást és ennek következményeiként a szolgáltatás színvonalában, vagy folytonosságában az ajánlatkérő intézményeinél jelentkeznének anomáliák, arra tekintettel, hogy az egyes intézményekben különböző ajánlattevők látnák el a szolgáltatást, nyilván más-más minőségi színvonalon, és más-más eljárásrend alapján. Az ajánlatkérő úgy gondolta, hogy a legfontosabb a közétkeztetésben részt vevő gyermekek és szülők véleménye, az ajánlatkérő nekik tartozik felelősséggel a szolgáltatás színvonalát illetően, amelyet a nyertes ajánlattevő tud garantálni. Ezért azon kérelmezői állítás, hogy a közétkeztetési gyakorlat megszerzését nem befolyásolja, hogy azt egy vagy több szerződés keretében szerezte meg az az
12
ajánlattevő, igencsak eufemisztikus kijelentés és ajánlatkérő részéről elfogadhatatlan. Az ajánlati felhívásban követelményként megadott két db referencia előírás véleménye szerint nem jogsértő, ahogy azt a Döntőbizottság a D.490/9/2011. számú határozatában kifejtette. 2./ Az ajánlatkérő közölte, hogy a referenciakövetelmények előírását a közbeszerzési eljárás volumene is indokolta, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevőnek 2,3 millió adag ételt kell elkészítenie az ajánlatkérő intézményei részére évente. Az eljárás becsült értéke nettó 2,8 milliárd forint, így a referencia követelményt ennek megfelelően állapította meg. A Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy egy referenciakövetelményt legfeljebb hány szerződésből lehet igazolni, csak azt határozza meg, hogy az előírásnak figyelemmel kell lennie a törvény alapelveire, annak a közbeszerzés tárgyára kell korlátozódnia, valamint azt a becsült értékre is figyelemmel a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező elmulasztotta a jogorvoslati kérelmében azt feltüntetni, hogy a Kbt. 65. § (5) bekezdés alapján, maga a közbeszerzési törvény definiálja, hogy a fenti feltételnek, azaz a ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés becsült értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szolgáltatás igazolását követeli meg. A közbeszerzés tárgya közétkeztetési feladatok, erre vonatkozó szolgáltatás ellátása, amelyet a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő intézményeiben kell teljesítenie úgy, hogy biztosítja a diétás étkezést zárt, melegíthető, egyadagos kiszerelésben és a szerződés időtartama alatt ügyfélszolgálatot biztosít. Az ajánlatkérő ennek megfelelően a referencia tárgyát „közétkeztetés ellátásában” határozta meg. Ismertette, hogy a közbeszerzés tárgya magában foglalta a címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben diétás étkezés és ellátás biztosítását, valamint webes panaszkezelő, ügyfélszolgálati felület működtetését. Ezért írta elő az ajánlatkérő referenciakövetelményként, hogy a referenciaként bemutatott szerződéseknek az általános közétkeztetés ellátásán kívül ki kell terjednie a diétás étkeztetésre és egy további referencia keretében az ügyfélszolgálat biztosítására, mivel így garantált az ajánlatkérő számára, hogy a nyertes ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás az ajánlatkérő által kért szolgáltatással (ahhoz kapcsolódó minden szolgáltatással együtt) műszakilag egyenértékű legyen. Az ajánlatkérő megítélése szerint a piaci szereplők felkészültségének, szervezeti felépítésének, gazdasági kapcsolatainak, pénzügyi eredményeinek, referenciamunkáinak és teljesítőképességének ismeretében kijelenthető, hogy az
13
alkalmassági minimumkövetelmények nem korlátozták az ajánlatkérő számára is megfelelő színvonalon szolgáltatást nyújtani képes vállalkozások közötti valódi versenyhelyzet kialakulását. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményeket a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeire, és e körben a lehetséges ajánlattevők számára, nagyságrendjére, és egyidejűleg az arányosság közbeszerzési alapelvére tekintettel határozta meg, melyet alátámaszt az is, hogy 2 ajánlattevő tett ajánlatot. Az ajánlatkérő kiemelte, hogy a kérelmező az ajánlatkérőnél teljesített szolgáltatása alapján, jelenleg is rendelkezik referenciaigazolással, amely kiterjed és megfelel a diétás ételek készítésére és azok címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető egyadagos kiszerelés biztosítására vonatkozó feltételnek, így az nem minősíthető versenykorlátozónak. Hivatkozott arra is, hogy a célja a minőség-orientált közétkeztetés biztosítása. Az ajánlatkérő tapasztalata szerint a tálalás során, a tálaló konyhák műszaki kialakítása miatt, előfordulhat keresztszennyeződés, melynek elkerülésének legegyszerűbb módja az ételek zárt dobozban történő szállítása, tálalása. Éppen azért várja el, hogy mikrohullámú sütőben melegíthető, címkézett, zárt, egyszer használatos, egyadagos kiszerelésben végezze ajánlattevő a szolgáltatást, hogy az egészségügyi kockázatokat minimálisra csökkentse. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szolgáltató, azaz maga a kérelmező is a fenti előírás szerint látja el jelenleg a szolgáltatást, így jogosan várható el az ajánlatkérő részéről, hogy a jelen közbeszerzési eljárás során, ugyanolyan – azaz nem rosszabb - feltételeket érvényesítsen, mint amit a jelenlegi szolgáltatás is tartalmaz. Az ajánlatkérő a lehető legkörültekintőbben akar eljárni a diétás étkeztetés során, mivel a legapróbb hiba, figyelmetlenség súlyos reakciókat válthat ki az ételallergiás gyermekeknél, akár életveszélyes állapotot is előidézve, így az ajánlatkérő jogosan várja el ajánlattevőktől az erre való alkalmasságuk igazolását szerződéssel alátámasztott referenciával. Az ajánlatkérő kifejtette, hogy több ezer gyerek közétkeztetése során a folyamatos rendelkezésre állás, kapcsolattartás, gyors és hatékony kommunikáció, különösen a „fogyasztói panaszok” azonnali kezelése tekintetében elengedhetetlen, ez pedig az ügyfélszolgálat révén valósulhat meg szakmailag megfelelő, ugyanakkor költséghatékony módon. Előadta, hogy a kérelmező maga is elismerte a jogorvoslati kérelmében, hogy jelenleg is ellátja az ajánlatkérő számára a közétkeztetési szolgáltatást ügyfélszolgálat folyamatos működtetésével járulékos szolgáltatásként, illetve azon kívül is ügyfélszolgálatot működtet. Az ajánlatkérő célja, hogy a jelenleg a közétkeztetés ellátásához igénybevett ügyfélszolgálati támogatás a továbbiakban is fennmaradjon, a jövőbeni szolgáltatás ne legyen rosszabb minőségű, mint a jelenlegi szolgáltatás. Közölte, hogy az ügyfélszolgálati referencia külön
14
alkalmassági feltételként került előírásra, igazolása külön referenciával is történhet. Az ügyfélszolgálati referencia esetében az ajánlatkérő csak a szolgáltatás tárgyát – azaz, magát az ügyfélszolgálati rendszer meglétét – írta elő, ezzel kapcsolatban további, mennyiségi, minőségi, és műszaki feltételt nem támasztott. Az előírt referenciakövetelménynek, a referenciaként bemutatott szerződéseknek az általános közétkeztetés ellátásán kívül ki kell terjednie egy további referencia keretében az ügyfélszolgálat biztosítására is, hiszen így garantált ajánlatkérő számára, hogy a nyertes ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás az ajánlatkérő által kért szolgáltatással (ahhoz kapcsolódó minden szolgáltatással együtt) műszakilag egyenértékű legyen. Az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező által hivatkozott D.166/10/2016. számú döntőbizottsági határozat jelen jogorvoslati eljárásra vonatkozóan nem releváns, mivel az abban megtámadott eljárás ajánlatkérője sokkal szigorúbb feltételeket támasztó referencia előírást tett. Álláspontja szerint az ügyfélszolgálat előírása olyan plusz előírás, amely speciális, de jelen eljárás szempontjából releváns, a szerződés teljesítéséhez szükséges és elvárható. Az ajánlatkérő a másik három feltétel (időtartam, mennyiség, összeg) vonatkozásában úgy ítélte meg, hogy annak egy szerződésből történő megkövetelése a közbeszerzés volumene és a közétkeztetési szolgáltatás minőségének a szerződés teljes időtartamára vonatkozó fenntartása és zavartalansága miatt indokolt, továbbá a közbeszerzési törvény és vonatkozó végrehajtási rendeletnek maradéktalanul megfelelő. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a referencia szerződésben meghatározottkénti előírása azért jogszerű, mivel az ügyfélszolgálat biztosítása a dokumentáció részét képező szerződés-tervezetben kötelező feltételként szerepelt, illetve törvényi előírás, hogy a közpénzből gazdálkodó ajánlatkérői szervezet csak akkor láthatja biztosítottnak a szerződéses feltétel ellátását, ha azt az ajánlattevő egy korábban ellátott szolgáltatásnál is szerződés alapján már ellátta vagy biztosította. Ezt támasztja alá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése is. Ezért a referenciakövetelmény szerződés helyett más „formában” történő elfogadása törvényellenes lenne az ajánlatkérő részéről, továbbá a szolgáltatás ellátásának „valóssága” nem lenne megállapítható. Az ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a jelenleg hatályos szerződésében konkrétan nincs rögzítve, hogy hány főnek van diétás étkeztetés szolgáltatás teljesítési kötelezettsége a kérelmezőnek, de álláspontja szerint a szerződést összességében kell vizsgálni, ugyanúgy, ahogy a tárgyban rögzítésre került, hogy hány fő ellátását kell biztosítani, abból kiolvasható, hogy a diétás étrend milyen korosztály számára, illetve hány fő részére kerül megvalósításra. Kiemelte, hogy a szóbeli megállapodás is szerződésnek minősül, így a kérelmező akár ezen szóbeli megállapodás alapján teljesített diszpécserszolgálattal is meg tudott volna felelni az ajánlatkérő előírásainak.
15
4./ Az ajánlatkérő kifejtette, hogy közvetlen logikai kapcsolat áll fenn a versenyen történő részvétel és elért eredmény, továbbá a későbbi szolgáltatás minősége között. Előadta, hogy a közétkeztetési versenyen elért helyezéssel kapcsolatban mindenképpen le lehet vonni arra vonatkozó következtetést is, hogy a versenyen szakmailag kiváló, eredményes szereplő képes lehet hasonló teljesítmény elérésére máskor is. Le lehet továbbá következtetést vonni arra is, hogy az adott gazdasági szereplő képes-e üzleti tevékenységét oly módon megszervezni, szervezeti készségeit, stratégiáját úgy alakítani, hogy egy ilyen megmérettetésen eredményt érjen el, és ennek alapján fel lehet mérni, hogy az adott gazdasági szereplő a piacon hol helyezkedik el a versenytársaihoz képest. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az adott ajánlattevő gazdasági szereplő a későbbiekben is képes lesz a versenyen elért minőség és a szükséges szakmai követelmények biztosítására. Az országos közétkeztetési versenyen elért helyezés esetében levonható arra vonatkozó következtetés továbbá, hogy minél jobb eredményt, helyezést ért el az adott résztvevő gazdasági szereplő közétkeztetési versenyen az elmúlt egy-két évben, annál nagyobb valószínűséggel fog tudni jó, illetve jobb szolgáltatást nyújtani a szerződés teljesítése során ajánlatkérő számára például annál a gazdasági szereplőnél, aki egy ilyen versenyen el sem indult. Ezen összefüggés megalapozza azt, hogy a versenyen elért helyezés jó okkal kerüljön értékelés alá. Előadta, hogy ha egy étel olcsó, de nem kellő szakmai megalapozottsággal készült, akkor nagyon valószínű, hogy nem megfelelő módon és nem megfelelő formában kerül a gyermekek elé, és a végén nem éri el az alapvető célját. Ebben az esetben az ajánlatkérő sikeres teljesítés nélkül fizette meg az ellenszolgáltatást, csak a szerződésszegésből eredő következmények (kötbér) alkalmazására van lehetősége. Az ajánlatkérő véleménye szerint, ezért az ajánlattevőktől elvárható közétkeztetési szolgáltatás minőségének okszerű, a közétkeztetési szakma ideértve az étkeztetőket és az étkezést felhasználókat is - által is elfogadott bizonyítéka, ha az általa készített étel díjazásban részesült. Az objektivitás biztosítása érdekében az ajánlatkérő széles kört határozott meg, hiszen minden országos közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért döntős eredményt elfogad, azt nem korlátozza például a legnagyobb presztízzsel bíró Országos Közétkeztetési Szakácsversenyre (OKÉS), mert szinte minden létező díjat elfogad, mivel e vonatkozásban is el akarta kerülni a potenciális ajánlattevői kör esetleges szűkítését. Közölte, hogy a kérelmező állítása szerint maga is részt vett a korábbiakban többször közétkeztetési szakácsversenyen, így elismerte annak fontosságát és súlyát, továbbá azt, hogy a piaci részvétel szempontjából igenis jelentősége van
16
annak, ha egy piaci szereplő a versenyre vonatkozóan eredményt tud felmutatni, azaz annak a piaci forgalmat érintő pozitív hozadéka van, az a potenciális megrendelők számára is egyfajta értékmérőnek tekinthető. Ennek jelen esetben azért is van kiemelt jelentősége, mert az ajánlatkérő is egy ilyen potenciális megrendelő, aki egy olyan – szakmailag megalapozott – szerződést kíván megkötni, ahol a minőségre nem lehet panasz, így nyilvánvaló, hogy részben a versenyen elért eredmények mentén tud a piacon eligazodni, így ezt kívánja értékelni is. Az ajánlatkérő – internetről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapjáról elérhető – információi szerint például, a NÉBIH támogatásával az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) és a Közétkeztetők, és Élelmezésvezetők Országos Szövetség (KÖZSZÖV) hirdeti meg az Országos Közétkeztetési Szakácsversenyt, az OKÉS – t, melyen például az ország minden versenyezni vágyó közétkeztetője megmérettetheti magát. Ez egy nyitott verseny, rangot jelent a részvétel, bármelyik közétkeztető cég indíthat csapatokat. Évről évre nő a versenyen induló közétkeztető cégek száma, jelentős, az ország több területén is működő cégek és kisebb helyi szolgáltatók részvételével. Az ajánlatkérő a döntőbe jutást értékeli plusz pontokkal az értékelés során, nem szűkíti le azt a nyertesekre. A fentieken kívül felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által az országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredményt értékelési részszempontként írta elő, azaz az annak való megfelelés vagy meg nem felelés az alkalmassági követelménnyel szemben nem vonja maga után az ajánlat érvénytelenségét. Az ajánlattevő az elért eredményének megfelelően kap kedvezőbb vagy kevésbe kedvezőbb pontszámot, de ajánlata nem lesz érvénytelen. Azt is hangsúlyozta, hogy ezen értékelési szempont nem kizárólagos és egyedüli, az ajánlatkérő a dokumentációban több más értékelési szempontot is meghatározott, amelyek között nagyobb súlyszámmal bíró szempont is található. A fentiekben kifejtettek alapján álláspontja szerint a kifogásolt értékelési szempont teljes mértékben megfelelt a Kbt. 76. § (6) bekezdésében foglaltaknak, azaz a szerződés tárgyához kapcsolódik, nem biztosít önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, szakmai szempontokon értékelhető tényezőkön alapul, biztosítja a Kbt. 2. § (1) – (5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását, továbbá nem a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság körébe esik. A 4. kérelmi elem vonatkozásában közölte, hogy 2014-ben a közétkeztetésre vonatkozó jogszabályok olyan változáson mentek át, amely átrendezte a közétkeztetés minőségi előírásait, ezért írta elő az utóbbi két évre korlátozottan a szakácsversenyen történő részvételt és a helyezéshez kapcsolódó minősítést, mivel
17
a 2014-es szakácsversenyen már csak ezen 37/2014. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően vehettek volna részt a résztvevők és annak megfelelően készítették el az adott receptjeiket és így lettek értékelve. Az ajánlatkérő azt is kiemelte, hogy a vitatott értékelési részszemponthoz tartozó súlyszám 20, így a 60-as súlyszámmal minősített ár lesz az értékelés a lényegi eleme, illetőleg a többi szakmai minőségi követelményhez képest ugyanolyan súlyszámot határozott meg.
A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárását 2016. május 5-én indította meg, így a jogvita elbírálására is az ebben az időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételek előírásával. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az (5) bekezdés alapján a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi
18
szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. A Kbt. szabályozási rendszere alapján a közbeszerzési eljárás felhívásában elő kell írnia az ajánlatkérőnek azokat az elvárásait, feltételeit, amelyek alapján meg tudja állapítani az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A jogalkotó elvárásként határozta meg az ajánlatkérővel szemben, hogy az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára korlátozza és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írja elő. Ezzel a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy az alkalmassági követelmények olyan mértékben kerüljenek meghatározásra, melyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, ugyanakkor ajánlatkérő nem támasszon túlzott elvárásokat a gazdasági szereplőkel szemben, az igazodjon a szerződés tárgyához, arra korlátozódjon, biztosítva ezzel a gazdasági szereplők közötti minél szélesebb versenyt valamint azt, hogy így minél több gazdasági szereplő legyen képes részt venni a közbeszerzési eljárásban.
19
Az ajánlatkérő az alkalmasság követelményében megfogalmazott elvárásaival azt jelzi az ajánlattevőknek, hogy a beszerzése tárgyára is figyelemmel milyen gazdasági, pénzügyi és műszaki háttér, szakmai tapasztalat, szakértelem, gyakorlat, illetve hatékonyság teszi alkalmassá a gazdasági szereplőt a szerződés teljesítésére, azaz milyen feltételek alapján tekinti az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket olyannak, akik teljesíteni tudják az általa elvártakat. Ezek az elvárások nem lehetnek korlátlanok és öncélúak és ezt az elvárást rögzítette a jogalkotó a Kbt. 65. § (3) bekezdésében. A Döntőbizottság kiemelten hangsúlyozni kívánja, hogy az ajánlatkérő alkalmasság követelményrendszerének a vizsgálata során mindig az adott közbeszerzési eljárás specifikumai, körülményei alapján kell megítélni a Kbt.nak való megfelelést. Az alkalmasság feltételei körében is szükséges annak kiemelése, hogy az eljárást megindító felhívás előírásai egységükben vizsgálandóak, nem az előírások önállóan. A konkrét közbeszerzési eljárás tekintetében az volt megállapítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az ajánlatkérő vizsgálni kívánta az ajánlattevők alkalmasságát a referencia alapján. Előírásra került, hogy alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban) teljesített összesen két db referenciával, amely jelen eljárás tárgyával megegyező (közétkeztetés ellátása) szolgáltatás ellátására vonatkozik, és amelyből egy db referencia megfelel az alábbi követelményeknek: – legalább egy éven (12 hónapon) keresztüli folyamatos teljesítésre vonatkozik, - legalább évi nettó 450 millió Ft ellenszolgáltatási összegű, - legalább napi 4200 adag meleg ebéd elkészítésére vonatkozott, amelyben a szerződés diétás étkeztetésre is vonatkozik, miszerint az ajánlattevő címkézett, zárt egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben végezte az óvodai és iskolai korcsoport részére – legalább napi 65 fő – a diétás ételek készítését, és melyből egy db referencia esetében az ajánlattevő a szerződésben meghatározottak szerint, a szolgáltatás ellátása során legalább egy éven (12 hónapon) keresztül folyamatosan működő, munkaidőben (hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra között) elérhető telefonos, e-mail és online hiba bejelentési lehetőséget biztosító ügyfélszolgálati (diszpécser) központot működtetett. A diétás étkeztetésre vonatkozó referencia tekintetében feltétel, hogy ajánlattevő a diétás ételt a bemutatott referencia alapjául szolgáló szerződés szerint - az óvodai és iskolai korcsoport részére címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben - szállította.
20
Ugyanazon referencia több alkalmassági követelmény igazolására is megjelölhető, amennyiben abból az egyes előírásoknak való megfelelés különkülön megállapítható. Tényként megállapítható, hogy a kérelmező 1-3. kérelmi elemeiben azt vitatta, hogy az ajánlatkérő előírásaiban rögzített követelmények ilyen formában történő összekapcsolása idézi elő a jogsértő állapotot úgy, hogy egyébként a követelmények önmagukban a beszerzés tárgyához kapcsolódnak. A fentiek alapján a Döntőbizottság együtt bírálja el ezen kérelmi elemeket. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívásában 2 referencia benyújtását követelte meg, melyből egy referenciának kell teljesítenie több követelményt, így például, szolgáltatás jellegét, szolgáltatás időtartamát, ellenszolgáltatás összegét, adagszám szerinti meghatározását, mely feltételeket követően további szűkítést alkalmazott az ajánlatkérő akként, hogy ezen teljesült követelményeken felül az adott referencia szolgáltatásban szerződéses feltételként kell szerepelnie további követelményeknek is, így például a megadott számú és korcsoportú diétás étkeztetésnek, amelyet zárt egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésű dobozban szolgáltat. A Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés tárgyát és megállapította, hogy valamennyi feltétel megjelölésre került beszerzési tárgyként. A Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a beszerzés tárgya és az ajánlatkérő által elvárt további előírásokra tekintettel azon további követelmény előírását, hogy egy szerződésben kell valamennyi követelménynek teljesülnie, mely a szerződés teljesítéséhez nem feltétlenül szükséges. Ezt támasztja alá azon körülmény is, hogy az ajánlatkérő jelenlegi szolgáltatójának referenciaként szolgáló szerződése sem tartalmazza ezen követelményeket maradéktalanul, holott az ajánlatkérő szolgáltatás megrendelése nem változott. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem elfogadható az ajánlatkérő azon hivatkozása, mely szerint a szerződéses feltétel teljesülhet szóbeli megállapodással is. Az előírás egyértelműen a szolgáltatási szerződésben rögzített követelményekre vonatkozik, mely szerződés ezen ajánlatkérő általi kitételeket nem tartalmazott. Az ajánlatkérő hivatkozása szerint ugyanazon szolgáltatást kívánja jelen eljárás során is megrendelni, ezzel ellentétben nem elegendő számára azon nyilatkozat, hogy az ajánlattevő ilyen módon teljesített, hanem ezen teljesítés vonatkozásában szerződésben rögzítést is előírt, mely további szigorúbb követelményt eredményezett. A Döntőbizottság a fentiek alapján nem fogadta el az ajánlatkérő azon hivatkozását sem, mely szerint a kérelmező a jelenlegi szolgáltatásával
21
teljesítheti a referenciakövetelményt, hiszen az elvárt feltétel sem a szerződésben, sem annak módosításaiban nem szerepelt, azaz a diétás adagszámok, korcsoportra bontva, illetőleg a speciális kiszállítási forma. A Döntőbizottság szerint ezen ajánlatkérői előírások együttes hatása valóban túlzott mértékű, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladja, mivel olyan ajánlattevőket zár el az érvényes ajánlattétel lehetőségétől, akik képesek a szerződés teljesítésére, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező 1-3. kérelme kapcsán megsértette a Kbt. 65. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően a 4. kérelmi elemet vizsgálta, melyben a kérelmező azt vitatta, hogy az ajánlatkérő felhívásában és dokumentációjában meghatározott 3. értékelési részszempont sérti a Kbt. 76. § (6) bekezdését. A Kbt. 76. § (1) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (a továbbiakban: értékelési szempontok). A (2) bekezdés szerint értékelési szempontként alkalmazhatóak a) a legalacsonyabb ár, b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra: a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka; b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. A (6) bekezdés alapján az értékelési követelményeknek kell megfelelniük: a) a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;
szempontoknak
az
alábbi
22
b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását; d) az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket; e) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. A (7) bekezdés értelmében a (6) bekezdés a) pontjának megfelelően az értékelési szempontok akkor tekintendők a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján megvalósítandó építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek a) az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállítása, nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy b) az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódnak; még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás végeredményének tulajdonságait. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívásában a legjobb árérték arányt megjelenítő szempont alapján kívánta elbírálni az ajánlatokat. Ennek során 3. részszempontként az „Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény” – t határozott meg. Az ajánlatkérő azt kívánta értékeli, ha ajánlattevő nevezésében induló csapat az ajánlati felhívás feladását megelőző két évben (2014 és/vagy 2015) országos szervezésű, kimondottan közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen országos döntőbe jutott. Ennek megfelelően, ha az ajánlattevő nevezésében induló csapat mindkét, az ajánlati felhívás feladását megelőző évben országos döntőbe jutott, az ajánlat a maximum 100 pontot kapja, a többi ajánlattevő pontszáma pedig az alábbiak alapján kerül meghatározásra: Mindkét évben az országos döntőbe jutott 100 pont Egyik évben az országos döntőbe jutott 60 pont Nevezett, de egyik évben sem jutott az országos döntőbe 20 pont Nem nevezett és nem vett részt a versenyen 1 pont
23
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tudott olyan indokot felmutatni, mely ezen részszempont jogszerűségét alátámasztaná, hiszen a versenyen történő indulás önkéntes, az adott gazdasági társaság egy két fős csapatának eredményéből nem lehet következtetést levonni az összes többi szakács teljesítményére és tudására. Továbbá az ajánlatkérő ezen közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredményt kizárólag az ajánlati felhívás feladását megelőző két évben (2014 és/vagy 2015) korlátozta, mely a versenyt tovább szűkíti. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen versenyen elért eredmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a közétkeztetések kapcsán alkalmazandó jogszabályok megváltoztak, hiszen a hivatkozott jogszabály bizonyos rendelkezései 2014. szeptember 1-jétől, más rendelkezések 2015. július 1-jétől hatályosak, egyebekben ezen jogszabályi változás a versenyen elért teljesítményre kihatással nem volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen értékelési részszempont nem felelt meg a Kbt. 76. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 144. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdését, valamint a 76. § (6) bekezdését, ezért a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő felhívását és az ezt követően hozott valamennyi döntését megsemmisítette, továbbá a (3) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabott ki.. A Kbt. 165. § (4) bekezdés értelmében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10%-a. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a. A (11) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe
24
ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel a felhívás több alapvető eleme volt jogsértő, mely nagymértékben befolyásolta nem csak az ajánlattevői vállalásokat, hanem a részvételt is. A bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottsága az eset valamennyi körülményét mérlegelte. A Döntőbizottság figyelembe vette a beszerzés kiemelkedően magas több milliárdos értékét, a viszonylag hosszú (5 éves) szerződéses időtartamot, mely magasabb összegű bírság megállapítását eredményezné. A Döntőbizottság a bírság mértékének enyhítése kapcsán figyelembe vette az ajánlatkérő együttműködő magatartását, illetve azt, hogy a felhívás megsemmisítésével a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság mindezen szempontok együttes mérlegelése alapján a bírság összegét 2.000.000.-Ft-ban állapította meg. A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntőbizottság a Kbt. 150. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (továbbiakban: MvM rendelet) 2. § alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. Az MvM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés értelmében amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási
25
szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. A Döntőbizottság 17.300.000.-Ft, igazgatási szolgáltatási díjat térített vissza a kérelmező részére az alapos jogorvoslati kérelemre tekintettel a 45/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Vas megye területén található - a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2016. június 27. Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
26
Kapják: 1. Dr. Kollár Edit ügyvéd (1052 Budapest, Városház u. 16.) 2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.) 3. Junior Vendéglátó Zrt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31.) 4. Sodexo Magyarország Szolgáltató Kft. (1143 Budapest, Ilka u. 31.) 5. HUNGAST Mecsek Kft. (1119 Budapest, Fehérvári út 85.)
6. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 7. Irattár
