K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.332/13/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (9400 Sopron, Ipari park krt. 13., a továbbiakban: kérelmező) által Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál u. 42., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Petőháza 2011. évi építési beruházásai” tárgyú közbeszerzési eljárása I. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét, elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli, valamint tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő 2011. április 15-én közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével nemzeti értékhatárt meghaladó Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos egyszerű eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Jelen közbeszerzés eljárás részben Európai Uniós támogatási forrásból valósul meg. A támogatást nyújtó neve: MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága (MVH Zala Megyei Kirendeltség 8901 Zalaegerszeg, Pf. 142). A támogatott projekt a Nemzeti Diverzifikációs Program a vidéki települések
2
megújítása és fejlesztése jogcím 2067825637 azonosító szám, mértéke: 39.162.326.-Ft. Az ajánlattételi felhívás szerint a közbeszerzés mennyisége: Tárgya: „Petőháza 2011. évi építési beruházásai” I. rész: 2.1.1) a Közösségi Ház emeletének, kis létszámú csoportos foglalkoztatható helyiségekké történő átalakítása mintegy 329,56 m2-en (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 51. Hrsz.: 269/123). 2.1.2) a volt Cukorgyári tekepálya külső-belső felújítása (9443 Petőháza, Kinizsi P. u. 50. hrsz.: 269/125). A külső átalakítás során néhány ablak befalazására került sor. Továbbá a homlokzat teljes felújítása - nyílászáró csere és homlokzati hőszigetelés fog megvalósulni. A héjazat lecserélésre kerül, az új fedés korszerűbb rétegrenddel készül. Ez utóbbi munka érinti a bádogos szerkezeteket is. A födém felső oldali hőszigetelése, valamint belső tér, falfelület és mennyezet festése is készül. 2.1.3) a ravatalozó épületének felújítása (9443 Petőháza (külterület) hrsz.: 015). Faszerkezetek újbóli védelméről gondoskodni kell. Ehhez a faanyagok szükség szerinti javítására és újra gyalulására kerül sor. Az így kijavított felületekre vihető fel a mahagóni színű lazúr 2 rétegben. A fenti munkákhoz az épületet be kell állványozni. A belső felújítás keretében valamennyi belső teret, falfelületet és mennyezetet is ki kell festeni. A nagy belmagasság miatt guruló állványzat alkalmazása is indokolt. II. rész: Dózsa György utca parkosítása. Teljes terület: 4583 m2. Megépül itt 200 m2 térkő burkolatú, akadálymentes sétány, 4 db pihenőhellyel. 300 m2 járda térkő burkolatos felújítására, 156 db dísznövény telepítésére, 2887 m2 füvesítésére kerül sor. A telkekhez gyephézagos kapubejárók épülnek 573 m2-en. A részletes adatokat a műszaki dokumentáció tartalmazza. A felhívás 3. pontja szerint a szerződés meghatározása vállalkozási szerződés. A nyertessel egyösszegű (átalányáras) vállalkozási szerződés kötésére kerül sor. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje: I. részen belül: 2.1.1) 2011. szeptember 15. 2.1.2) 2011. július 15. A tetőhéjazat csere munkáinak elvégzésére 2011. június 15. 2.1.3) 2011. szeptember 15. II. rész: munkaterület átadása: 2011. augusztus 1.
3
Befejezési határidő: 2011. október 30. A felhívás 6. pontjában meghatározásra kerültek az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei. A felhívás 7. pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívás 8. pontjában rögzítésre kerültek az alkalmassági követelmények és a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak. A felhívás 9. pontjában meghatározásra került a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolása. A felhívás 12. pontjában a hiánypótlás lehetőségét ajánlatkérő biztosította a Kbt. 83. § (1) bekezdés alapján. A felhívás 13. pontja szerint az ajánlattételi határidő: 2011. május 4., 16,00 óra. A felhívás 17. pontja szerint az eljárásban lehet tárgyalni. A felhívás 18. pontja szerint a tárgyalásos eljárás menete, alapvető szabályai, tárgyalás helye és ideje: A tárgyalás időpontja: 2011. május 9., 15,30 óra Helye: Petőháza, Kinizsi Pál u. 42. tárgyaló. Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel az ajánlatok bontásával fordított sorrendben tárgyal. A tárgyaláson az ajánlattevők nyilatkozattételre jogosult személlyel képviseltessék magukat. A tárgyaláson csak az érvényes (hiánypótlás után érvényessé vált) ajánlatot tevő ajánlattevők vehetnek részt. A felhívás 19. pontja szerint a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. május 24. A felhívás 20. pontja előírta, hogy az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlattételi határidő lejártától számítottan a Kbt. 78. § (2) bekezdése figyelembevételével a szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul, akkor annak befejezéséig tart kivéve, ha ajánlatkérő úgy nyilatkozik, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. A felhívás 21. pontja rögzítette, hogy az eljárás eredményét tartalmazó írásbeli összegezés megküldésének a napja: 2011. május 11.
4
A felhívás 22. pontja szerint az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: 2011. április 15. A felhívás 23. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy rész ajánlattételre van lehetőség, többváltozatú (alternatív) ajánlattételre nincs lehetőség. Ajánlatkérő a felhívás 26. pontjában a kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban közölte, hogy csak írásban kérhető az ajánlattételi felhívásban megadott címre, faxszámra és e-mail címre való megküldéssel. Határideje az ajánlatok bontását megelőző 5. munkanap. Az ajánlatkérő a választ legkésőbb az ajánlatok bontását megelőző 3. munkanapig adja meg. A felhívás 28. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az eredményhirdetéskor az összegezésben a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevőt is meghatározza, az eljárás nyertesének visszalépése esetén vele köt szerződést. A felhívás 29. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattevőket az eljárás eredményéről a Kbt. 93. § (2) bekezdésében foglalt összegzés megküldésével írásban értesíti. A felhívás 31. pontja szerint az eljárás lebonyolításának módja a mellékelt „Ajánlattételi feltételek” szerint történik. A felhívás 33. pontja szerint ajánlatkérő helyszíni bejárást nem tart. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, melyben „Ajánlattételi feltételek” cím alatt - többek között - az alábbi előírások találhatóak: 1.2. Ajánlatot csak a megküldött „Ajánlattételi felhívás”, az „Ajánlattételi feltételek” és a szerződés tervezet elfogadásával, e dokumentumokban meghatározott formai- és tartalmi követelmények betartásával, jelen ajánlattételi feltételekhez csatolt nyilatkozatminták tartalmának kitöltésével és cégszerű elfogadásával lehet benyújtani. 4. Vállalkozási szerződés: Ajánlattevőknek nyilatkozattal el kell fogadni az ajánlati feltételekhez csatolt szerződéstervezetet az eredmény köteles teljesítés érdekében. 6. Az ajánlatokhoz benyújtandó iratok, nyilatkozatok, igazolások 6.1. Tartalomjegyzék 6.2. 1. számú nyilatkozat Felolvasólap 6.3. 2-12-ig számú nyilatkozatok. Az adott nyilatkozathoz csatolva az ajánlattételi felhívásban előírt igazolásokat: referenciaigazolások, a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség bemutatása, felelős műszaki vezetői jogosultság igazolása, az ajánlott személy
5
által aláírt szakmai önéletrajz, rendelkezésre állási nyilatkozat, iskolai végzettség igazolása. 6.4. Cégkivonat és aláírási címpéldány 6.5. Az utolsó három pénzügyileg lezárt év beszámolói (mérleg és eredménykimutatás) 6.6. Árazott költségvetés 6.8. Egyéb, a kiírás alapján csatolandó, vagy ajánlattevő által csatolni kívánt dokumentumok, az ajánlattevő által választott sorrend szerint. A dokumentációban ajánlatkérő csatolta a Felolvasó lap mintát 1. számú nyilatkozatként az alábbi tartalommal: 1. Ajánlattevő neve: 2. Ajánlattevő címe: 3. Vállalási ár: 1.) Rész Nettó: ………………………Ft Áfa:…………………………Ft Bruttó:……………………...Ft, azaz ……………………………… 2.) Rész Nettó: ………………………Ft Áfa:…………………………Ft Bruttó:……………………...Ft, azaz ……………………………… A dokumentáció 10. számú melléklete tartalmazta az alábbi ajánlattevői nyilatkozatmintát: „Alulírott ……………………………Ajánlattevő kijelentem, hogy ajánlatomat a nemzeti értékhatárt meghaladó egyszerű közbeszerzési eljárásban az „Ajánlattételi felhívás” az „Ajánlattételi feltételek” és a műszaki leírások ismeretében nyújtottam be. Vállalom, hogy az ajánlattételi felhívásban, az ajánlattételi feltételekben és annak műszaki tartalmában meghatározott követelményeket és előírásokat betartva, az ajánlattételi feltételek részét képező vállalkozási szerződés-tervezet feltételeit elfogadva, az abban foglaltak szerint a szerződést megkötöm és teljesítem az ajánlatomban foglalt vállalási áron.” A dokumentáció tartalmazta Vállalkozási szerződés tervezetet, amely – többek között – az alábbiakat tartalmazta: A Preambulum szerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: A megrendelő a közbeszerzés tárgyával szemben támasztott műszaki követelményeket az ajánlati dokumentációban határozta meg. Megrendelő a közbeszerzési eljárásában benyújtott ajánlatokat megvizsgálta, egymással összevetette. Megrendelő közbeszerzési eljárásban hozott döntése szerint a nyertes ajánlattevő vállalkozó lett.
6
1. A szerződés tárgya: megrendelő megrendeli, vállalkozó elvállalja a műszaki leírás, építési engedély és azok szerves részét képező árazott költségvetési kiírás alapján a munkálatok elvégzését. 2. Vállalkozói díj (értelemszerűen kell kitölteni) 1.) Rész vállalkozási díj (egyösszegű átalánydíj): ………..……Ft + ……..Áfa, bruttó: …………….., azaz összesen: …………………………….forint. 2.) Rész vállalkozási díj (egyösszegű átalánydíj): ………………Ft + …….. Áfa, bruttó: ……………., azaz összesen: …………………………….forint. 4.1. Megrendelő biztosítja a terveket, dokumentációkat alapadatként. Minden egyéb, a feladat kiírásnak, jogszabályoknak, előírásoknak, műszaki szabványoknak stb. megfelelő módon történő elvégezhetőségéhez, dokumentálásához, műszaki átadás-átvételéhez szükséges dokumentumok, stb. elkészítése, biztosítása vállalkozó feladatát képezi. 4.3. Megrendelő megbízottja (lebonyolító, műszaki ellenőr) a munka végzését bármikor megtekintheti, ellenőrizheti, hogy a munkavégzés a terveknek és a jóváhagyott költségvetésnek megfelelően történik-e. 4.5. Szerződő felek tudomásul veszik, hogy mindennemű pótmunka, továbbá a tervektől és költségvetéstől eltérő kivitelezés (a továbbiakban együtt pótmunka) csak külön megrendelésre, illetőleg előzetes ármegállapodás alapján végezhető el. Vállalkozó a szerződés teljesítése során a megrendelt pótmunkák elvégzését nem tagadhatja meg. Pótmunkán azon munkarész értendő, mely az ajánlati dokumentációban nem szerepel. 4.6. A szerződés teljesítése során felmerülő többletmunkákat a fix összegre vállalt munkarészeknél vállalkozó köteles külön térítés nélkül elvégezni. Többletmunka alatt az a munkarész értendő, mely az ajánlatban szerepel ugyan, de attól eltérő mennyiséget kell kivitelezni. 4.7. A műszaki tervekben előirányzott anyagok, szerkezetek teljesítést akadályozó hiánya, vagy a megrendelő változtatási szándéka esetén az ezeket helyettesítő anyagok és szerkezetek beépítéséről és az esetleges vállalkozói díjkülönbözetről a felek a 4.6. pontban rögzítettek szerint járnak el. 8. Egyéb feltételek: Szerződő felek a vállalkozási szerződésben foglaltakon túl az alábbi felsorolt mellékletekben rögzített feltételekben állapodnak meg. A mellékletek a szerződés szerves részét képezik, azzal együtt kezelendők.
7
8.1. Ajánlati dokumentáció (ajánlattételi felhívással együtt) és melléklete (tervdokumentáció, műszaki dokumentáció, műszaki leírás). 8.2. Vállalkozó ajánlata részét képező részletes és tételes árajánlati költségvetés Az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés főösszesítője 3 fő munkarészt különböztetett meg az első rész tekintetében: - Közösségi ház felújítási munkái, - Tekepálya felújítási munkái, - Ravatalozó felújítási munkái. Az egyes költségvetési munkarészekben külön feltüntetésre kerültek az elszámolható (pályázati) költségvetés szerinti vállalási árak és a nem elszámolható költségvetések szerinti vállalási árak. A dokumentáció részét képezte a ravatalozó épületének felújítási terve, a volt cukorgyári tekepálya felújítási terve és építész műszaki leírása, valamint a közösségi ház tetőtéri szintjének átalakítására és felújítására vonatkozó kivitelezési tervdokumentáció. A 2011. május 4-én tartott ajánlattételi határidőre az I. részre 3 ajánlatot nyújtottak be az alábbiak szerint: Mesterpont Kft. Nettó: 43.962.100.- Ft Betonépfor Kft. Nettó: 39.448.750.- Ft Kérelmező Nettó: 50.819.139.- Ft II. részre 3 ajánlatot nyújtottak be az alábbiak szerint: L+P Kft. Nettó: 11.245.498.- Ft Betonépfor Kft. Nettó: 24.712.250.- Ft Kérelmező Nettó: 16.614.250.- Ft Kérelmező ajánlata 212. oldalán az I. részre benyújtott főösszesítő az alábbiakat tartalmazta: Közösségi ház felújítási munkái: Tekepálya felújítási munkái: Ravatalozó felújítási munkái: Műszaki észrevételek: Mindösszesen:
Nettó
ÁFA
Bruttó
26.513.175.- Ft
6.628.294.- Ft
33.141.469.- Ft
14.432.181.- Ft
3.608.045.- Ft
18.040.227.- Ft
1.117.181.- Ft
279.295.- Ft
1.396.476.- Ft
8.756.602.- Ft
2.189.151.- Ft
10.945.753.- Ft
50.819.139.- Ft
12.704.785.- Ft
63.523.924.- Ft
8
Az ajánlat 274. oldalán műszaki észrevételek-összesítő cím alatt található a munkanem megnevezése: közösségi ház, anyag összege: 7.738.786.-Ft, díj összege: 1.017.816.-Ft. Ennek részletesen kibontott tartalma a 275. oldalon található, mely tartalmaz építészeti, gépészeti és villanyszerelési munkákat, berendezéseket, anyagokat, anyag összesen: 7.738.786.-Ft és díj összesen: 1.017.816.-Ft összegben. Ajánlatkérő kérelmező esetében a II. rész tekintetében kért hiánypótlást. Tárgyalás tartására került sor 2011. május 9-én 15,30-kor. Ajánlatkérő tárgyalás előtt közölte az ajánlattevők jelenlévő képviselőivel, hogy a hiánypótlások áttekintését követően tárgyalásra csak az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőkkel kerülhet sor és megítélése szerint a kérelmező ajánlata az I. rész tekintetében nem érvényes, mivel a kiadott költségvetéshez kiegészítő tételeket adott és azok árát az ajánlati árában is szerepeltette. Tekintettel arra, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelennek tekintette, vele az I. rész vonatkozásában tárgyalásra sem került sor. Ezt követően ismertetésre került a tárgyalások menete, az első fordulóban különkülön való tárgyalás során minden ajánlattevő lehetőséget kapott az ajánlatánál kedvezőbb ajánlat megtételére. Az első forduló zárásaként minden ajánlattevő jelenlétében a megadott új ajánlatokat felolvasták, egyben lehetőséget kaptak arra, hogy a tárgyalás második fordulójában részt vehessenek, és a végső ajánlatukat a felolvasó lap szerint megtehessék. A második fordulóban beadott ajánlatokat a Bíráló Bizottság az ajánlattevők jelenlétében ismételten ismertette. A végső ajánlati árak az alábbiak voltak: I. rész vonatkozásában: Mesterpont Kft. Betonépfor Kft. Kérelmező II. rész vonatkozásában: L+P Kft. Betonépfor Kft. Kérelmező
Nettó: 38.400.000.- Ft Nettó: 37.000.000.- Ft Nettó: 50.819.139.- Ft Nettó: 11.245.498.- Ft Nettó: 11.500.000.- Ft Nettó: 16.614.250.- Ft
Ajánlatkérő a 2011. május 11-én kiküldött írásbeli összegezésben ismertette a döntését, amelynek értelmében a nyertes az I. rész vonatkozásában a Betonépfor Kft. lett. Az I. rész tekintetében a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné lett nyilvánítva, mivel nem a kiadott költségvetési kiírásnak megfelelően adta meg ajánlatát. Tekintettel arra, hogy ajánlata kiegészítő tételeket tartalmaz, eltért a kiadott költségvetéstől.
9
Ajánlatkérő még az összegezés kiküldésének napján írásban tájékoztatta a kérelmezőt a Kbt. 93. § (1) bekezdése értelmében az ajánlata érvénytelenségének az indokairól az alábbiak szerint: „Ajánlattevő az ajánlati dokumentáció részét képező árazatlan költségvetést az I. rész vonatkozásában több tétellel kiegészítette és a pótlólagos tételeket be is építette a felolvasólapon lévő ajánlati árába. Ajánlatkérő megítélése szerint a tárgyalás megkezdése előtt ajánlattevő ajánlata nem volt érvényes, a tárgyalás pedig nem arra szolgál, hogy az ajánlatok érvénytelenségi hibáit orvosolja. Amennyiben ajánlattevő úgy ítélte meg, hogy a kiadott költségvetés kiegészítésre szorul, nem teljes, akkor ezt az ajánlatok beadása előtt, kiegészítő tájékoztatás kérése formájában az ajánlatok bontását megelőző 5. munkanapig jelezhette volna és ajánlatkérő meg tudja ítélni, hogy jogosak-e az észrevételek, kívánja-e emiatt a dokumentációt módosítani. Ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás lehetőségével nem élt. A tárgyalás valóban nem csak ár megtárgyalására irányulhat, azonban a műszaki észrevételek megítélésünk szerint csak úgy kezelhetőek az esélyegyenlőség figyelembe vételével, hogy ajánlattevő nem építi be az árába a kiadott árazatlan költségvetésen túlnyúló észrevételeit, hanem mint tárgyalási alapot képező észrevételként teszi meg, és ajánlatkérő akkor az ajánlatok műszaki tartalmának egy szintre hozása érdekében, amennyiben egyetért a műszaki kiegészítésekkel a többi ajánlattevő számára is megadja a lehetőséget, hogy ezen esetleg ajánlatkérő által is elfogadható észrevételek figyelembe vételével tegyék meg módosított ajánlatukat. Tekintettel arra, hogy ajánlattevő a műszaki észrevételeivel kiegészítve tette meg ajánlatát, a tárgyalást megelőzően ajánlata nem volt azonos műszaki szinten a többi ajánlattal, így ajánlatkérő számára nem volt értékelhető.” A kérelmező 2011. május 12-én nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet ajánlatkérőhöz, melyben vitatta ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenné minősítését, valamint kizárását a tárgyalási fordulókból, az eljárás további részéből. Ajánlatkérő előzetes vitarendezésre adott írásos válaszát 2011. május 16-án küldte meg, melyben azt a tájékoztatást adta, hogy fenntartja az írásbeli összegezésben foglaltakat és nem kívánja döntését megváltoztatni az I. rész vonatkozásában. Kérelmező 2011. május 18-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottságnál, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő azon döntésének megsemmisítését, amellyel a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, továbbá valamennyi ezt követő eljárási cselekményének megsemmisítését.
10
Jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson és az azt követő beadványában az alábbiak szerint pontosította. Kérelmező jogsértőnek - a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjába ütközőnek - tartja ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, mivel megítélése szerint ajánlata nem sértette az ajánlatkérő egyetlen felhívásban, dokumentációban rögzített előírását sem. „Ugyanis az nem tartalmazott tilalmat a költségvetési kiírás tervdokumentáció tartalmával összefüggésben tett - kiegészítésére vonatkozóan. Nem adott útmutatást arra vonatkozóan sem, hogy az ajánlattevőknek a tárgyalások megkezdése előtt, miképpen, milyen formában kell/lehet jelezni műszaki kiegészítő tájékoztatás észrevételeiket”. Ugyanakkor - figyelemmel az ajánlatkérő azon elvárására, hogy átalányáras szerződés jöjjön létre a műszaki leírásban meghatározott teljes műszaki tartalomra - a kiegészítés szükségszerűvé válása esetén éppen az ajánlati kiírásból következik a módosítás, kiegészítés ajánlatkérői elvárása, méghozzá a megajánlott ajánlati áron belül. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részeként az Archit Line Bt. által készített komplett kiviteli terveket, műleírásokat, építési engedélyt és költségvetési kiírást biztosított az ajánlattevők részére, ami alapján készítette el a kérelmező is az ajánlatát. Az ajánlati felhívás 2/33. oldalán szerepel, hogy: „A nyertessel egyösszegű (átalányáras) vállalkozási szerződés kötésére kerül sor”. Amit a csatolt vállalkozási szerződés tervezet tartalma is alátámaszt. A Legfelsőbb Bíróság 2008/267. számú határozata szerint: „Átalányár esetén a vállalkozó a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkát külön díjazás nélkül köteles elvégezni (1959. évi IV. törvény 403. §)”. ... „A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az átalányár kikötését követően a vállalkozó már nem hivatkozhat mennyiségi eltérésekre, mert a vállalkozási szerződésben részletezett, tervben szereplő munkát a kikötött átalánydíjért köteles kivitelezni.” Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2006. (XI. 30.) számú kollégiumi ajánlása szerint: „A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek” (Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú Polgári Elvi Döntés). „A Ptk. 403. § (4) bekezdése értelmében: a vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható.” „Az átalánydíjon tett ajánlat esetén a költségvetés előirányzott tételei másodlagos jelentőségűvé válnak, és így nem szolgálnak alapul a munka megítéléséhez.”
11
Mindezek alapján a kérelmező jóhiszeműen, és kifejezetten az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásában és dokumentációjában - az átalányáras szerződéskötési szándékban megfogalmazottak szerint - előírtaknak megfelelően járt el, amikor az ajánlattételi felhívásnak és ajánlati dokumentációnak, valamint az előző mellékletét képező műszaki dokumentációnak megfelelően, kiegészítve a költségvetést - a műszaki leírásban meghatározott, de onnan viszont hiányzó tételekkel -, oly módon tett egyösszegű (átalányáras) árajánlatot, hogy az a teljes műszaki tartalomra vonatkozott. Azaz a kérelmező - az átalányár fogalmának fentiek szerinti ismeretében - mindenre kiterjedő, a költségvetésben nem szereplő, de a tervdokumentációban, illetve egyéb iratanyagban szereplő tevékenységek beárazásával kiegészítő tételeket csatolt a költségvetés végére és ezt az ajánlati átalányár kiszámításakor figyelembe vette. Tette ezt mindazért, mert az ajánlatkérő nem tett a felhívásában, dokumentációjában, annak mellékleteiben, vagy kiegészítő tájékoztatás keretében semmilyen korlátozó utasítást, mely alapján feltételezhető lett volna, hogy ez nem tehető meg az ajánlat készítése során. Nem tartalmaztak a kiírási dokumentumok utalást, utasítást arra vonatkozóan sem, hogy az ajánlattevők a tárgyalást megelőzően benyújtásra kerülő ajánlataikban miképpen kötelesek megadni műszaki észrevételeiket. Az ajánlatkérő indokolásában erre vonatkozó hivatkozása téves: nem rendelkezett az alkalmazandó formáról, de nem is tiltotta meg egyik megoldás alkalmazását sem, így megítélése szerint a többlet tételek ajánlati árba építése nem volt (vonatkozó előírás hiányában nem lehetett) ellentétes a kiírással, hiszen erről nem rendelkezett semmiképpen. Arra vonatkozólag sem volt a kiírás feltételeit tartalmazó dokumentumokban kikötés, hogy a terveken szereplő tételek közül lennének/vannak olyanok (és melyek azok), amelyeket az ajánlatban nem kell szerepeltetni, azaz, hogy ajánlatkérő esetlegesen szándékosan nem szerepeltette a kérelmező által feltüntetett, kiegészítendőnek gondolt tételeket a költségvetésben. Tehát nem szerepelt a kiírásban olyan tartalom, hogy az átalányáras szerződés ellenére, bizonyos, a műszaki dokumentációban egyértelműen szereplő, de a költségvetésből hiányzó tételek elvégzését nem várja el az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől, így ezek szerepeltetése az árban nem elvárás, esetlegesen tilos. Továbbá, amennyiben a kérelmező - vonatkozó ajánlatkérői rendelkezés hiányában - a megajánlott ajánlati áron kívül, amellett külön tételként nyújtotta volna be a műszaki észrevételeit tartalmazó költségvetést, költséget, akkor az alternatív ajánlatnak, vagy opciós tételnek minősülhetett volna, melyet viszont kifejezetten tiltott az ajánlattételi felhívás. Így az ajánlatkérő által indokolásában jelzett megoldás téves, mivel az esetlegesen ennek megfelelően benyújtásra kerülő ajánlat érvénytelen lett volna,
12
mivel az tételesen sértette volna az ajánlatkérő felhívásban rögzített egyértelmű elvárását az alternatív ajánlat és opciós elemek megajánlhatósága tekintetében. Kérelmező álláspontja szerint nem módosított a kiadott tételes költségvetésen, a kiírás szerinti tételeket árazta be, ugyanakkor azon tételeket, melyek a költségvetési kiírásban nem szerepeltek, de a műszaki leírásban, és a kiviteli terveken leolvashatóak voltak, külön fejezetben műszaki észrevételek címszó alatt szerepeltette, az ajánlati átalányárába beépítette, így ajánlata semmiben nem sértette az ajánlatkérő által kiírásában meghatározottakat. Fentiekkel kapcsolatban hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.005/2009/7. számú ítéletének indokolására, amely a következőket tartalmazza: „A Kbt. kógenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi kinyilvánított ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön. Az ajánlatkérő az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, és a további értékelésből kivonni, ha az valamely előírt követelménynek nem felel meg. Sem az ajánlatkérőnek, sem az ajánlattevőnek nincs lehetősége az írott jogi normától, a közölt elvárásoktól való eltérésre. Ennél fogva az ajánlat érvényességének megítélésekor az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak döntő jelentősége van, az abban foglaltak teljesítését kell megvizsgálni … ajánlatkérőnek joga volt a beszerzés tárgyának (mennyiségének) meghatározására, kötelezettsége keletkezett viszont megadni mindazokat az információkat, adatokat, amelyek alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehetnek. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet ... az előre, írásban megadott tartalmi és formai követelmények betartásával kell az ajánlatot elkészíteni. Az ajánlatkérőnek e vonatkozásban félre nem érthető, világos feltételeket kell meghatároznia, mert csak azt a feltételt jogosult ellenőrizni és olyan szempontból, ahogy azt a kiírásban meghatározta ...” Kérelmező jogsértőnek - a Kbt. 250. § (1) bekezdésbe ütközőnek - tartja, hogy nem vehetett részt a tárgyaláson, egy ajánlati kötöttséggel nem érintett - hiszen éppen az ajánlati ár, illetve annak tartalma képezte tárgyalás részét - ajánlati elem érvénytelensége okán, figyelemmel arra, hogy tárgyalásos eljárásban az ajánlati kötöttség a tárgyalások lezárását követően jön létre. Ezzel összefüggésben az ajánlatkérő - Kbt. 1. § (3) bekezdésbe ütköző - jogsértést követett el azzal, hogy nem biztosította a kérelmező részvételét a tárgyaláson. A Kbt. 128. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb
13
érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő megfogalmazta a tárgyalás menetét. A tárgyalás menete nem korlátozta, hogy szerződéses feltételekről, vagy a műszaki tartalomról, vagy az árról tárgyal-e az ajánlatkérő. Így kérelmező joggal feltételezte azt, hogy a tárgyalások során hozzák egy szintre az eltérő műszaki tartalmat, és az alapján teheti majd meg valamennyi ajánlattevő a végső ajánlatát. Nem helytálló ajánlatkérő esélyegyenlőség megsértésére vonatkozó hivatkozása az indokolásában, figyelemmel arra, hogy ajánlati kötöttséggel még nem rendelkező ajánlatokról van szó, melyekre az ajánlatkérő által alkalmazott formában ez nem értelmezhető, hiszen ezek még a tárgyalások eredményeként módosíthatóak, véglegesíthetőek az ajánlatkérői elvárásoknak megfelelően. Kérelmező a tárgyaláson kifejtett álláspontjának, miszerint a terveket is figyelembe véve kellett az ajánlatot megadni, alátámasztására a szerződéstervezet 1., 4.1, 4.3 és 8.6 pontjára hivatkozott. A Döntőbizottság a tárgyaláson felszólította a kérelmezőt, hogy a műszaki észrevételek című dokumentumában szereplő tételek vonatkozásában jelölje meg, hogy azok melyik tervben találhatóak. A kérelmező 2011. június 14-ei beadványában kijelentette, hogy fenntartják azon álláspontjukat, mely szerint a terveken szereplő teljes műszaki tartalmat kellett árazni az ajánlatban. A műszaki észrevételeiben foglalt tételekre vonatkozóan az alábbiakat adta elő: „Építészeti munkák: 1. A lépcsőnjáró berendezés szerepel a KÉ-01 jelű tervezett emeleti alaprajzon (2.1 jelű helyiség), illetve az építészeti műszaki leírás 1. oldalán is említésre kerül, hogy az épület akadálymentesítését ezen szerkezettel kívánják megoldani. Mivel a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 2. A két oldalra nyíló hangszigetelt harmonika fal szerepel a KÉ-01 jelű tervezett emeleti alaprajzon (2.9 jelű helyiség). Mivel a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 3. A konyhapult elhelyezése 180 cm széles alsószekrénnyel, egymedencés mosogatóval és 2 tárcsás főzőlappal szerepel a KÉ-01 jelű tervezett emeleti alaprajzon (2.3 jelű helyiség). Mivel a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük.
14
4. Az AB-6 jelű ablak szerepel a KÉ-01 jelű tervezett emeleti alaprajzon (2.1 jelű helyiség), illetve a konszignációs tervlapon. A terven és a konszignációban is AB-6ncs jellel van feltüntetve, amit az észrevételek között csak AB-6 jellel neveztünk, de ugyanarról a nyílászáróról van szó. Mivel a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. Számunkra az látszott, hogy a fenti nyílászárót az ajánlatban szerepeltetni kell. 5. A meglévő homlokzati deszkaburkolat lazúros festése a KÉ-05 jelű homlokzati rajzon látható 5-ös jelű homlokzatképzési számmal. A KÉ-04 jelű homlokzati rajzra nem kerültek feltüntetésre a homlokzatképzési anyagok számai, viszont az anyagjelölés alapján egyértelmű, hogy ott is szükséges a homlokzati deszkaburkolatok lazúros festése. Mivel a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. Gépészeti munkák: 1. A költségvetési kiírás a meglévő gépészeti rendszerekhez, födémáttörést és faláttörést helyreállítással, sem a vízellátásban, sem a fűtésben, sem a szellőzésben nem írt ki, viszont műszakilag indokolt. A GF-3 jelű központi függőleges csőterven, és a GV-2 jelű víz-csatorna függőleges csőterven is láthatóak a meglévő födémben és falakban lévő áttörések, ezért a szükséges darabszámot a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 2. Költségvetésben a csővezetékek kiírásánál a horonyvésésre a következő megjegyzés látható: „horonyvésés külön tételben”, ilyen tétel viszont a későbbiekben nem szerepelt, ezért szerepeltettük a műszaki észrevételek alatt. Az erre vonatkozó tételek a következők: Közösségi Ház elszámolható költségvetés 71. és 72. számú tétele. Közösségi Ház gépészeti nem elszámolható költségvetés, víz-csatorna szerelés 1. számú tétele, valamint a Közösségi Ház gépészeti nem elszámolható költségvetés, fűtés szerelés 21. és 22. számú tétele. 3. Költségvetésben a szellőzés szerelés idomainál a következő megjegyzés látható: „külön tételben kiírt tartószerkezetre szerelve”, ilyen tétel viszont a későbbiekben nem szerepelt, ezért szerepeltettük a műszaki észrevételek alatt a szellőzés szerelés többlet munkáit. Az erre vonatkozó tételek a következők: Közösségi Ház gépészeti nem elszámolható költségvetés, víz-csatorna szerelés 22., 23. és 24. számú tétele. 4. A meglévő gázrendszer ürítésével, levágásával, visszabontásával, helyreállításával, nyomáspróbájával és hatósági átadásával a költségvetési kiírás nem foglalkozik, viszont műszakilag indokolt és a GG-1-es jelű gázellátás bontási alaprajzon látható, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 5. A meglévő gépészeti elemek bontása nem szerepelt a költségvetési kiírásban, viszont a GG-1 jelű gázellátás bontási alaprajzon, és a GG-2 jelű gázellátás
15
függőleges bontási csőterven láthatóak bontandó gépészeti elemek, berendezések, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. Villanyszerelési munkák: 1. A telekommunikációs csatlakozó aljzatból a költségvetési kiírásban 8 db szerepelt, viszont a GE-2 jelű villamos alaprajzon 14 db látható. A 6 db különbözeti mennyiséget a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 2. A vezérlések, és a vezérelt eszközök kábeleinek összeköttetéséhez lángálló kötődobozok elhelyezése elengedhetetlen a vonatkozó előírások szerint (a 9/2008. ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról). Ezt a költségvetési kiírás nem tartalmazta, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük (3 db). 3. A Geze típusú ablaknyitó motorok, vezérlések a GE-1 jelű villamos alaprajzokon láthatóak, viszont a költségvetési kiírásban nem voltak, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 4. Az ajtótartó mágnes és tápegysége a meglévő tűzgátló ajtóhoz került észrevételezésre, mivel a GE-1 jelű villamos alapjrajz és a TJ-01 jelű tűzjelző alaprajz szerint a meglévő ajtó nem rendelkezik a szükséges szerelvényekkel. 5. Tűzzáró tömítések készítése az áttört tűzszakasz határokon, 9/2008. ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szerint kötelező, mégpedig olyan módon, hogy a tömített rész egyenértékű legyen az áttöretlen szerkezettel. Mivel a GE-1 jelű villamos alaprajz 2.2 számú helyisége a tűzszakasz határon áttörve lesz, ezért elengedhetetlen a vonatkozó előírások szerint a tűzzáró tömítés kivitelezését. A költségvetési kiírásban erre vonatkozó tétel nem volt, ezért a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 6. Utánvilágító táblák elhelyezését a költségvetési kiírás nem tartalmazta, viszont a 9/2008. ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szerint elengedhetetlen elhelyezni minden porraloltó készüléknél, kézi jelzésadóknál, kijárati jelzőtábláknál, kezelési felirati tábláknál, ezért a műszaki észrevételeknél szerepeltettük. 7. Az aljzatbetonba telepített padlódobozokból a költségvetési kiírásban csak 1 db szerepelt, viszont a GT-1 jelű villamos alaprajzon a 2.3 és 2.5 jelű helyiségben is van 1-1 db. A különbözeti mennyiséget a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 8. Az 1.4 jelű álmennyezeti lámpatestből a költségvetési kiírásban csak 6 db szerepelt, viszont a GE-1 jelű villamos alaprajzon összesen 14 db látható. A 8 db különbözeti mennyiséget a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük. 9. Mozgásérzékelőket a költségvetési kiírás nem tartalmazott, viszont a GE1 jelű villamos alaprajz 2.11 és 2.12 jelű helyiségében is látható 1-1 db. A hiányzó mennyiséget a műszaki észrevételek alatt szerepeltettük.
16
Kérelmező a 2011. június 14-ei beadványában közölte azon igényét, hogy ajánlatkérő fizessen meg részére 80.000.-Ft szakértői díjat. Erre vonatkozóan mellékelt egy megbízási szerződést 2010. február 1-jei keltezéssel, amelynek tárgyában az szerepel, hogy a kérelmező részére közbeszerzési tanácsot nyújt a megbízott. Konkrétan közbeszerzési eljárás ebben a dokumentumban nem került megjelölésre a megbízási szerződés mellé számla sem volt mellékelve. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében előadta, hogy az ajánlattételi felhívás 23. pontja is tartalmazta, hogy részajánlattételre lehetőség volt, de alternatív ajánlattételre nem. Ajánlatkérő a Kbt. 54. § (2) bekezdése értelmében a megvalósítani tervezett építési beruházáshoz árazatlan költségvetést is rendelkezésre bocsátott, hogy az ajánlattevők annak kitöltésével tegyék meg ajánlataikat. A kérelmező a tervek áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy a kiadott árazatlan költségvetés kiegészítésre szorul, mivel az ajánlatkérő vagy nem pontosan szerepeltette benne a mennyiségeket, vagy kihagyott belőle tételeket. Kérelmezőnek jogában állt volna az ajánlattételi szakaszban jelezni esetleges észrevételeit kiegészítő tájékoztatás kérése formájában a Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattételi határidőt megelőző 5. munkanapig bezárólag, hogy ajánlatkérő vizsgálja felül, esetleg egészítse ki a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetést. Tárgyi eljárásban az ajánlattételi szakaszban kiegészítő tájékoztatás iránti kérés, kérdés a kérelmezőtől és más ajánlattevőktől sem érkezett, vagyis ajánlatkérő megítélése szerint egyértelmű és világos volt a költségvetés, illetve a megvalósítandó építési munka. Amennyiben kérelmező jelzi, hogy módosítási, kiegészítési javaslata van az ajánlatok beadását megelőzően, akkor ajánlatkérőnek jogában állt volna közvetlenül, írásban tájékoztatva az ajánlattevőket tájékoztatni a dokumentáció esetleges módosításáról, amennyiben egyetért kérelmező felvetéseivel. Kérelmező nem így járt el, hanem a beadott ajánlatának a 275. oldalán közölte részletesen a költségvetést kiegészítő műszaki észrevételeit, amelyeket az ajánlat 212. oldalán található közbeszerzési főösszesítőben is szerepeltetett bruttó 10.945.753.-Ft értékben és a mindösszesen ajánlati árában is szerepeltette, amely ár megegyezett a felolvasólapon szereplő ajánlati árával. Ajánlatkérő egyetért kérelmezővel abban, hogy a tárgyalásos eljárásban, még egyszerű eljárásnál is az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésével jön létre, azonban ajánlatkérőnek az ajánlattevőkkel folytatandó tárgyalásoknál egyéb szempontokra is figyelemmel kell lennie, hogy az a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglalt esélyegyenlőséget biztosítsa. A Kbt. 251. § (5) bekezdése értelmében az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben
17
foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni. Ajánlatkérő álláspontja szerint tekintettel arra, hogy tárgyi eljárás az egyszerű eljáráson belül tárgyalásos, alkalmazandóak rá a 128. § (1) bekezdésében foglaltak is, vagyis a tárgyalások arra irányulnak, hogy ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Ajánlatkérő a tárgyalást megelőzően úgy ítélte meg, hogy nem tudná biztosítani az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára, ha a kérelmező ajánlatát a kiadott költségvetéstől való mintegy 10 millió Ft-os eltérései figyelembe vételével a tárgyalásban bevonná, mivel az ajánlattételi felhívásban is utalt rá, hogy az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal és megítélése szerint a tárgyalás során is csak azonos kérdések, azonos műszaki tartalom tárgyalható meg. Amennyiben elfogadta volna érvényes ajánlatnak kérelmező ajánlatát, két lehetőség merülhetett volna fel: ajánlatkérőnek a tárgyalást megelőzően tájékoztatnia kellett volna az ajánlattevőket, hogy az egyik ajánlattevő az árazatlan költségvetést mintegy 10 millió Ft értéket jelentő kiegészítő tételekkel kiegészítette, amellyel azonban ajánlatkérő nem ért egyet, így gyakorlatilag már a tárgyalást megelőzően a kérelmező ajánlati ára a kiegészítő tételeivel csökkent volna, megsértve az esélyegyenlőséget, mivel akkor lett volna egy műszaki szinten az ajánlata a többi ajánlattevő ajánlatával, ha a kiegészítő részeket elhagyja, de így már a tárgyalást megelőzően változott volna az ára, vagy az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel való külön tárgyalás során a kérelmezővel a kiegészítő tételeiről is tárgyal, amellyel szintén sérült volna a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti esélyegyenlőség. A tárgyalások valóban nem csak az árra irányulhatnak, azonban ajánlatkérő a kiadott költségvetést nem kívánta újra tárgyalni, az árazatlan költségvetést kérte beárazni, a terv tartalmazhat olyan tételeket is, amelyeket ajánlatkérő nem kíván beszerezni, illetve megvalósítani. Kérelmező pedig olyan tételre is ajánlatot tett, ami a költségvetésben nem szerepelt, mivel ajánlatkérő nem kívánta beszerezni. Az árazatlan költségvetés az iránymutatás az ajánlattevők számára, amellett, hogy természetesen nem tételes elszámolás van, azonban megítélése szerint jogos ajánlatkérői igény, hogy az ajánlattevők arra tegyenek ajánlatot, amire ajánlatkérő ajánlatot kér. Amennyiben nem értik, hogy a terven esetleg más is van, vagy számításuk szerint más mennyiségek jönnek ki, akkor azt az ajánlatok beadását megelőzően kellett volna jelezni, vagy a másik lehetőség, hogy tehet külön műszaki észrevételt az ajánlattevő, javaslatokat is, hogy a tárgyaláson mit tárgyaljon az ajánlatkérő, azonban ezt nem beleszámítva az ajánlati árába, hanem mint megtárgyalandó észrevételt, amelynek függvényében, ha ajánlatkérő egyetért vele a kiegészítésekkel, felmérésekkel, módosítható az ajánlat, de úgy, hogy mindegyik ajánlattevőnek megadja ugyanazt a lehetőséget és ugyanarról a műszaki tartalomról tárgyal velük. Ellenkező esetben sérül az esélyegyenlőség alapelve.
18
Ajánlatkérő ennek figyelembe vételével döntött a kérelmező ajánlatának a kizárása mellett. A tárgyalás célja jelen esetben nem egy tisztázatlan műszaki tartalom megtárgyalása volt, ajánlatkérő egyértelműen megadta a támogatott és nem támogatott tételeket, figyelemmel a rendelkezésre álló forrására. Kérelmező ajánlatkérő megítélése szerint nem arra adott ajánlatot, amit ajánlatkérő kért így nem volt azonos műszaki tartalmú ajánlata a tárgyalást megelőzően a többi ajánlattevőével. A tárgyalások pedig nem arra irányulnak, hogy a különböző műszaki tartalmú ajánlatokat egy szintre hozzák, hanem hogy az ajánlatkérő által előírt és elvárt műszaki tartalomra tett legkedvezőbb érvényes ajánlattevővel köthessen szerződést. Ajánlatkérő megítélése szerint a műszaki tartalom a kiadott árazatlan költségvetés és tervek figyelembe vételével adott volt, a tervből ajánlatkérő arra kért ajánlatot, amit az árazatlan költségvetésben szerepeltetett (Pl: vannak olyan tervek, amelyek ütemekre vannak bontva, de ha ajánlatkérő csak az I. ütemre kér ajánlatot, akkor ajánlattevő a II. ütemre ne adjon, ha pedig mennyiségi eltérési javaslata van, azt kiegészítő tájékoztatás során feltehette volna, vagy külön tárgyalási javaslatként, nem kész tényként összeadva az eredeti tartalomra kiírt ajánlati árával). Kérelmező azon álláspontjával, hogy nem módosított a kiadott tételes költségvetésen ajánlatkérő nem ért egyet, mivel kérelmező módosított a költségvetésen, hiába külön oldalon megszövegezve szerepeltette, de összegében hozzáadta a teljes árához, így nem volt azonos műszaki tartalmú az ajánlata a többi ajánlattevőével. Ajánlatkérő kiadott egy árazatlan költségvetést, akkor ennek a beárazását várja el és nem azt, amit ajánlattevő gondol még hozzáírni. Ajánlatkérő a tárgyaláson becsatolta az építésztervező 2011. június 6-án kelt nyilatkozatát a kérelmező ajánlata 275. oldalán található műszaki dokumentumával kapcsolatban, amely az alábbiakat tartalmazta: „A kérelmező által kimutatott többletköltségekhez nem rendeltek tételszámot, ami nem teszi lehetővé a tételek pontos beazonosíthatóságát! Több tételnél nem szerepel pontos típus, megnevezés műszaki információ sem. 1. Lépcsőnjáró: az engedélyezési terven és a kiviteli tervben is szerepel pontos típusszámmal. A gépet legkésőbb a használatbavételi engedélyig be kell szerezni. Jelen közbeszerzési eljárásban a gép helyét és csatlakozási pontját a tervek szerint ki kell építeni: ennek tételeit a költségvetési kiírás is tartalmazza. Az ajánlatkérő nyilatkozata alapján az elnyert pályázatban a gépbeszerzést nem támogatták, egy másik - folyamatban lévő, a belső berendezések beszerzésével kapcsolatos - pályázattal kívánja támogatottá tenni az Önkormányzat, ezért nem szerepel a költségvetési kiírásban a gép beszerzése. A kérelmező ajánlatában szereplő, meg nem nevezett típusú lépcsőnjáró, a rendelkezésre álló pályázati árajánlattal összevetve is IRREÁLISAN magas, 2,5 x-es árat tartalmaz. A tételnél nem szerepel
19
2.
3. 4.
5.
pontos típus, megnevezés, műszaki információ sem, így abban sem lehetünk biztosak, hogy a kérelmező által kiválasztott gép elfér-e az adott helyen, megfelelő teljesítményű-e, alkalmas-e arra, hogy a tervezett helyre beépítsék! Hangszigetelt harmonika fal: elhelyezése nem szükségszerű, pályázaton nem támogatták, ezért ajánlatkérő döntése alapján nem szerepel a költségvetésben. Mivel azonban a tervezői nyilatkozat és a pályázat szerint összhangban kell lennie az engedélyezési és kiviteli tervnek, ezért a kiviteli terven is szerepeltetni kellett (alaprajz és metszet). Hiánya nem befolyásolja a hatósági engedély (használatbavétel) megszerzését és az MVH sem ellenőrzi a meglétét, mivel nem biztosított rá forrást. Elhelyezése a „belső berendezéssel kapcsolatos pályázat” megnyerése által lehetséges. A kiviteli terven emiatt nem kapott külön konszignációs jelet, NEM SZEREPEL A KONSZIGNÁCIÓS TERVLAPOKON SEM!!! A kérelmező ajánlatában szereplő, meg nem nevezett típusú mobil válaszfal, a rendelkezésre álló pályázati árajánlattal összevetve is IRREÁLISAN magas, több mint 3x-os árat tartalmaz. A tételnél nem szerepel pontos típus (habár a kiviteli terv alaprajzon rajta van), megnevezés, műszaki információ sem (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANGGÁTLÁSRA, ÖSSZSÚLYRA, SZABAD NYÍLÁSSZÉLESSÉGRE ÉS BURKOLATRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK HIÁNYA), így abban sem lehetünk biztosak, hogy a kérelmező által kiválasztott mobil fal elfér-e! Konyhapult: berendezési tárgy, beszerzése külön pályázat által történik. Elhelyezése nem szükségszerű, pályázaton nem támogatták, ezért ajánlatkérő döntése alapján nem szerepel a költségvetésben. AB-6 jelű ablak nincs a terveken, a költségvetésben és a konszignációban, hanem AB-6ncs jelzésű (ncs = nincs csere – I. ütemben kicserélésre került). A többi nyílászáró jelétől feltűnően megkülönböztetett jelzésű ablakok a tűzvédelmi funkciójukra történő felhívás miatt kaptak egyedi konszignációs jelet! Homlokzati deszkaburkolat lazúros festése nem szerepel a költségvetésben (nincs rá szükség – I. ütemben elkészült). A kérelmező ajánlata egyébként sem tartalmazza sem a színt, sem a rétegszámot. Lazúrozás esetén pedig előkészítő munkákra (csiszolás, portalanítás és esetleg állványépítésre is szükség lehet, ami a „póttételek” között nem szerepel). Ugyancsak nem tudni, hogy ez a tétel az ablakok közti faburkolatra, vagy a tetőszerkezet faburkolatú párkányára vonatkozik-e?”
Ajánlatkérő a kérelmező tárgyalás utáni beadványára reagálva előadta, hogy „ajánlattevő tévedésben van a tekintetben, hogy egy építési beruházásban 1:1ben csak a terveket kell megvalósítani, ebben az esetben ajánlatkérőnek nem lenne kötelessége kiadni árazatlan költségvetést, ami az ajánlatok
20
összehasonlítását teszi lehetővé. Ajánlattevő saját mulasztását próbálja késve orvosolni, mivel ha nem volt valami számára világos, hogy a terven miért szerepel egy tétel, a költségvetésben pedig nem, akkor erre a Kbt.-ben biztosított időben joga lett volna kérdést feltenni. Azt kérelmező sem vitatta, hogy ajánlata a tárgyalás előtt nem volt egy szinten a többi ajánlattevőével, mivel ő bővebb műszaki tartalomra adott ajánlatot, abban pedig szintén téved, hogy a tárgyalás arra szolgál, hogy az ajánlatokat egy műszaki szintre hozza az ajánlatkérő. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban egyértelműen utalt rá, hogy csak érvényes ajánlattevőkkel tárgyal, kérelmező ajánlata pedig, mivel más műszaki tartalomra adott ajánlatot, nem volt összehasonlítható a többi ajánlattevőével (akik részéről hasonló értelmezési problémák nem merültek fel, mint kérelmező részéről). Természetesen ajánlatkérő a tervektől sem tekint el, azonban éppen azért készít árazatlan költségvetést, hogy orientálja az ajánlattevőket, hogy a tervből mit kíván megvalósítani. A terv pedig arra szolgál, hogy az ajánlattevők által beárazott munkákat a terv szerinti kivitelezésben valósítsák meg. A terv és az árazatlan költségvetés nagyon sok esetben nem fedi le egymást teljesen, mivel adott esetben ajánlatkérő nem kíván minden megvalósítani a tervből (többnyire anyagi megfontolásból), ezért a szűkített igényeit tartalmazza az árazatlan költségvetés. Itt nincs prioritása egyiknek sem, mivel a terveket is figyelembe kell venni a tervszerű, jogszerű megvalósításhoz, továbbá a munkarészeket az árazatlan (ajánlattevő által beárazott) költségvetés figyelembe vételével kell megvalósítani, ami egyben az ajánlatok összehasonlításának az alapját is képezi. A vállalkozási szerződéstervezet is elég egyértelműen rögzíti, hogy a tervektől és a költségvetéstől eltérő kivitelezés csak külön megrendelésre történhet. Továbbra sem vitatja, hogy tehetett volna műszaki észrevételeket kérelmező, de nem abban a formában, amellyel az ajánlattétel során élt, mivel így ajánlatkérő jogszerűen, az esélyegyenlőség megtartása mellett nem tudta kezelni észrevételeit, továbbá a jóhiszemű eljárásvitel követelményét is szem előtt tartva, kérelmezőnek a Kbt.-ben az ajánlattevők számára biztosított eszközöket (kiegészítő tájékoztatás kérése, műszaki észrevétel, de nem egyben beleszámolva a felolvasólapon lévő végösszegbe, hanem, mint tárgyalási alap a többi ajánlattevővel egységesen) kellett volna igénybe vennie. Ami tervezői válaszokat a tárgyaláson ajánlatkérő átadott kérelmező a Döntőbizottság részére, azokat kérelmező még az ajánlattétel előtt megkaphatta volna, ha a törvényes határidőben ezt jelzi, továbbá, ha számára a többi ajánlattevővel szemben nem volt egyértelmű a kiírás (amelyre vonatkozó észrevételezési ideje már eltelt).” Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság okán. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során észrevételt nem tettek.
21
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le a 2011. április 15-én közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással. A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 3. § előírja, hogy (1) bekezdésében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 240. § (1) bekezdés alapján e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 250. § (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. § azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérés határideje az ajánlatok bontását megelőző ötödik munkanap, megadásának határideje az ajánlatok bontását megelőző harmadik munkanap; d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §;
22
e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet; f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 251. § (2) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. A Kbt. 251. § (5) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. Kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt, hogy ajánlatkérő ajánlatát a Kbt. 88. § f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította azon okból, hogy nem a kiadott költségvetési kiírásnak megfelelően adta meg az ajánlatát és ezért a tárgyalásokon már részt sem vehetett. A Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján a dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az
23
ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. 58. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 70. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 70. § (8) bekezdése szerint az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, ami tartalmazza a 80. § (3) bekezdése szerinti összes adatot. A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetőleg a dokumentáció módosításának tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő legkorábban a módosító hirdetmény feladásának napjától számított huszadik napot követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez az időpont korábbi, mint az eredeti ajánlattételi határidő, ekkor az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. A Kbt. 77. § (1) és (2) bekezdése az alábbiakat írják elő: (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. (2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
24
A Kbt. 78. § (1) bekezdése szerint az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A Kbt. 80. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem elbírálása során megvizsgálta, hogy az ajánlattételi felhívás tartalma és a Kbt. vonatkozó előírásai szerint milyen követelmények voltak támaszthatóak a benyújtott ajánlatokkal és konkrétan az azokban beadott, árazott költségvetésekkel szemben. Az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció előírásai alapján egyértelmű volt, hogy az ajánlattevőknek a megadott árazatlan költségvetés beárazásával kellett ajánlatukat benyújtaniuk. A felhívás egyértelműsítette azt is, hogy többváltozatú, illetve alternatív ajánlattételre nincs lehetőség. A felhívás nem tartalmazott olyan előírást, hogy a megadott költségvetéstől el lehet térni. Az ajánlatkérő nem tett utalást arra sem, hogy a tárgyalások során a költségvetésben megadott műszaki tartalom tekintetében is egyeztetni, tárgyalni kíván. A felhívás értelmében ajánlatkérő ártárgyalást kívánt lefolytatni, de csak azokkal az ajánlattevőkkel, akik a felhívás és a dokumentáció általa előírt feltételeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be. Ez egyben azt is jelentette, hogy ajánlatkérő a Kbt. 81. § (1) bekezdése szerinti érvényességi vizsgálatot már a tárgyalás előtt lefolytatja. A dokumentáció ajánlati feltételek fejezetének 1.2. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy ajánlatot csak a megküldött ajánlattételi felhívás, az
25
ajánlati feltételek és a szerződéstervezet elfogadásával e dokumentumokban meghatározott formai és tartalmi követelmények betartásával az ajánlati feltételekhez csatolt nyilatkozatminták tartalmának kitöltésével lehet benyújtani. Ezen dokumentumok közé tartozott az árazott költségvetés is. Ajánlatkérő a felolvasólapon azt várta el, hogy az ajánlattevők nettó egyösszegű ajánlati árat jelöljenek meg. Az ajánlattevőknek mellékelniük kellett ajánlatukban a dokumentáció 10. számú mellékletében megadott nyilatkozatot, mely szerint az ajánlatot az ajánlattételi felhívás az ajánlati feltételek és a műszaki leírások ismeretében nyújtotta be az ajánlattevő. A fentiek értelmében az ajánlatkérő által az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott árazatlan költségvetés beárazása és benyújtása az ajánlattevők számára kötelező volt. A Döntőbizottság hivatkozva a D.211/10/2011. és a D.305/27/2011. számú határozataira a felhívás részét képező költségvetésre vonatkozóan az alábbiakra mutat rá. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési, műszaki leírást. A Kbt. 54. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt köteles készíteni. Ugyanezen paragrafus második bekezdése szerint az építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. előző rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő konkrét beszerzési igénye az építési beruházások során az általa ajánlattevők rendelkezésére bocsátott költségvetésből állapítható meg. Ez tartalmazza az ajánlatkérő által megvalósítani kért tényleges műszaki tartalmat, a beszerzés tárgyának összességét. A beárazott tételes költségvetés minősül az ajánlat azon részének, amely alapján a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlattevő az ajánlati árát kalkulálta és amelyből megállapítható az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot, az lefedi-e a beszerzés tárgyát, vagy attól eltér-e. A beárazott költségvetések képezik az alapját annak, hogy az egyes ajánlatok is összehasonlíthatóvá váljanak, hiszen ezek összevetése alapján állapítható meg, hogy az egyes ajánlatok valóban ugyanazon műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatot tartalmaznak-e. A Kbt. 54. § (2) bekezdése kifejezetten kiemeli azt, hogy az árazatlan költségvetés rendelkezésre bocsátása azt a célt is szolgálja, hogy az ajánlatok érdemben összehasonlíthatók legyenek. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlat adási kötelezettségének, ha az árazatlan
26
költségvetésben meghatározott műszaki tartalmat ajánlata lefedi, attól nem tér el, az nem tartalmaz sem kevesebbet, sem többet. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem helytálló a kérelmező azon állítása, hogy a felhívás értelmezhető úgy is, hogy a terveken szereplő teljes műszaki tartalmat kellett beárazni az ajánlatban. Ezen álláspontot nem támasztja alá a Kbt. 58. § (1) bekezdése és a Kbt. 54. § (2) bekezdése sem, hiszen ezekből egyértelműen az vezethető le, hogy a beszerzési igény műszaki tartalma építési beruházás esetében az árazatlan költségvetésből állapítható meg és vezethető le. Ajánlatkérő a beszerzését támogatásból valósítja meg, ezért a támogatási szerződésben meghatározott tételekre vonatkozóan állította össze az árazatlan költségvetését, ami nem egyezik meg a terveken szereplő minden egyes tétellel, hiszen a tervek magasabb műszaki tartalmat irányoztak elő. Amennyiben ajánlatkérő a terveken szereplő összes műszaki tartalmat meg kívánta volna valósítani, akkor azt az árazatlan költségvetésben is érvényre juttatta volna. Jelen esetben ajánlatkérő a költségvetésben kifejezetten megjelölte, elkülönítette a támogatott, illetve a nem támogatott tételeket is. Ezen tényből pedig csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a beszerzés ajánlatkérő által előírt teljes műszaki tartalmát ténylegesen az árazatlan költségvetés adja meg és nem a tervek. Ajánlattevőknek is a megadott költségvetés figyelembe vételével kell az ajánlatot megadni, és nem az annál esetleg jóval tágabb körű tervekben szereplő tételekre vonatkozóan, amire esetleg fedezet sincsen, illetőleg egy másik közbeszerzési eljárásban kíván megvalósítani ajánlatkérő. Az tény, hogy a tervek figyelembe veendők a költségvetésben megadott tételek megvalósítása során, de csak a tételes költségvetésben, az ajánlatkérő által elvártak tekintetében, tehát a két dokumentum ilyen vonatkozásban egészíti ki egymást. A fentiekben kifejtettek figyelembe vételével kell jelen esetben értelmezni a Kbt. 70. § (1) bekezdésének előírását, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentáció meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Tényszerűen megállapítható és ajánlatkérő maga sem cáfolta azt, hogy ajánlata a megadott árazatlan költségvetésen túlmutató tételeket is tartalmazott, amelyeket az ajánlata 275. oldalán részletezett és amelyek anyagi vonzatát az egyösszegű ajánlati árban is szerepeltette, ezért e tételek szerves egységet képeztek a költségvetés értékelése szempontjából. Megállapítható, hogy ajánlatkérő nem az árazatlan költségvetésnek megfelelően nyújtotta be az ajánlatát. Ajánlatkérőnek az ajánlatok Kbt. 81. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata során elsődlegesen azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlata vizsgálata során - az előzőekben kifejtettek szerint - jogszerűen azt állapította meg, hogy az ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció feltételeinek,
27
mivel a benyújtott árazott költségvetés a megadott ajánlatkérői árazatlan költségvetéstől eltért, így ez a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja érvénytelen. A felhívás alapján megállapítható volt, hogy a tárgyalások nem a műszaki tartalom pontosítására szolgáltak, hanem kizárólag a legkedvezőbb ajánlati ár elérésére irányultak. Ajánlatkérő azt is közölte, hogy az érvénytelennek minősülő ajánlatot benyújtott ajánlattevőkkel tárgyalásokat már nem folytat le, ezért értelemszerűen a kérelmezőt a tárgyalásokba már nem vonta be, abból kizárta. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a kérelmező ajánlata önmagában azért is jogszerűtlennek lett nyilvánítva, mert eltért a megadott árazatlan költségvetéstől. A kérelmező és az ajánlatkérő észrevételei, valamint a felhívás dokumentumai alapján az is megállapítható volt, hogy a kérelmező állítása abban a tekintetben sem fogadható el teljes körűen, hogy kizárólag olyan költségvetésben nem szereplő tételeket árazott be, amelyek a tervekben szerepelnek. Példaként felhozható az építészeti munkáknál a lépcsőn járó, amely a kiviteli tervben pontos típusszámmal szerepel, viszont a kérelmező nem jelölt meg típusszámot és egyéb műszaki információt sem. Az is megállapítható volt, hogy a kérelmező olyan tételeket is beárazott, amelyek az ajánlatkérő által kiadott költségvetésben nem elszámolható költségvetési tételként szerepeltek (2., 3., 4., 5. számú tétel). A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen eltérések is megalapozzák ajánlatkérő azon döntését, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és a tárgyalások lefolytatására már nem hívta meg. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő álláspontját a tekintetben, hogy a kérelmezőnek az ajánlattételi határidő letelte előtt módja és lehetősége volt arra, hogy ajánlatkérőtől a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján a megfelelő ajánlattétel érdekében kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől a tervek, illetve az árazatlan költségvetés eltérései vonatkozásában. Kérelmező ezt az eljárási cselekményt elmulasztotta, erre tekintettel utólag a felhívás feltételrendszerének kibővített értelmezése sem lehetséges. A kérelmező a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának egyes ítéleteire való hivatkozásai jelen jogi tényállás mellett a Kbt. specifikus és kógens szabályozására tekintettel nem vehetők figyelembe. Az általa hivatkozott közbeszerzésekre vonatkozó ítélőtáblai ítélet a jelen esetben figyelembe vehető, de az abban megállapítottak a kérelmező álláspontjával ellentétes értelműek, mivel tartalmazzák azt is, hogy a Kbt. kógenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi kinyilvánított ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön. Az ítélet azt is kimondja, hogy ajánlatkérő az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz és akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani és a további értékelésből kivonni, ha az valamely követelménynek nem felel meg. Az ítélet
28
rámutat arra is, hogy az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet. Mindezeket figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint tényszerűen megállapítható volt, hogy a kérelmező az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetéstől eltért, azt kiegészítette, a kiegészítő tételeket pedig az egyösszegű átalányárba beszámította, ezért az ajánlata jogszerűen lett érvénytelenné nyilvánítva. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése szerint rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. június 28.
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
29
Kapják: 1. Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (9400 Sopron, Ipari park krt. 13.) 2. Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál u. 42.) 3. Betonépfor Kft. (9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. Betontelep) 4. Mesterpont Kft. (9443 Petőháza, Jókai u. 8.) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
