K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.566/17/2011
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az ÉTER-1. Mérnöki és Tanácsadó Kft. (1215 Budapest, Ady Endre út 57., képviseli: Dr. Balczó Gábor ügyvéd, 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. III/13., a továbbiakban: kérelmező) által az Országos Mentőszolgálat (1055 Budapest, Markó u. 22., képviseli: Dr. Zolnay Krisztina ügyvéd, Darázs & Társai Ügyvédi Iroda, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Mentőállomások energetikai korszerűsítésének előkészítése az Észak-Alföldi Régióban” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért megsemmisíti ajánlatkérő 2011. július 28-án kelt hiánypótlási felhívása „Kérem, adjon felvilágosítást minden szakemberről, hogy mely országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt! (ajánlati felhívás III.2.3. M.2 alpontjában és a 2011. június 24-én kiküldött előzetes vitára adott válasz utolsó bekezdésében foglalt feltétel) Kérem, adják meg a projekt kódszámát, megnevezését és a szakterületet, amelyben részt vettek a mellékelt táblázat (Szakemberek hp. szakmai tapasztalat 07.28.) kitöltésével!” bekezdését, valamint ajánlatkérő a hiánypótlási felhívást követően a hivatkozott bekezdéshez kapcsolódó valamennyi döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat
2
végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a felek tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. május 3. napján 2011/S 85-139385 szám alatt jelent meg. Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 106172720 szám alatt 2011. június 3-án megjelent hirdetménnyel több ponton módosításra került. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a szerződés tárgyát, teljes mennyiségét, a kizáró okokra vonatkozó előírásait és alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő sem a részekre történő ajánlattételt, sem az alternatív ajánlat tételét nem tette lehetővé, bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztását jelölte meg. A felhívás III.2.3) pontjában Műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében meghatározott alkalmasság minimumkövetelményei a módosítást követően az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: „M.2 Alkalmatlan az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, amennyiben nem rendelkezik legalább 4 fő felsőfokú végzettségű szakemberrel, akik közül okiratokkal igazolhatóan - 1 fő energetikai szakértő - 1 fő gépészmérnök - 1 fő elektromérnök - 1 fő gazdasági szakember és akik országos energetikai projektek előkészítésében/tervezésében/projektjavaslat (pályázati anyag)/Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az Ajánlattevő a Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alvállalkozóval együtt is megfelelhet a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek. Az ajánlattevő az alkalmassági feltételeknek való megfelelés vonatkozásában a Kbt. 65. § (3) és (4) bekezdése szerint vehet igénybe erőforrást nyújtó szervezetet.
3
Több ajánlattevő közös ajánlattétel esetén – a Kbt. 69. § (9) bekezdése alapján – együtt is megfelelhet a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek.” Ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi határidőt 2011. június 24. napjában, az ajánlatok felbontásának időpontját 2011. június 24. napjában az eredményhirdetés tervezett időpontját az ajánlatok bontásának napjától számított 20. napban határozta meg. Kérelmező kiegészítő tájékoztatást kért és 2011. június 17-én választ kapott ajánlatkérőtől az ajánlati felhívásban megjelölt alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában az alábbiak szerint: „15. Kérdés: Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában előírásra került: M.2. szakemberek tekintetében: „Országos energetikai projektek előkészítésében/tervezésében/projekt javaslat (pályázati anyag)/Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.” Mit ért ajánlatkérő „Országos energetikai projektek” alatt, országosan (nem régiós pályázati) kiírás Pl.: KEOP keretében beadott pályázatok, projektjavaslatok előkészítését, tervezését? Elfogadja-e ajánlatkérő referenciaként az energiahatékonysági ill. megújuló energia alkalmazására vonatkozó pályázatok teljes országot lefedő (előkészítési szakasz) teljes körű bírálatában, értékelésében munkatársaink bírálóként való részvételét? Cégünk közbeszerzés nyerteseként 2009. szeptember 28-tól 2010. év végéig végezte Az „Energia Központ” Nonprofit Kft. megbízásából „KEOP pályázatok értékelését, valamint előzetes helyszíni szemlék és helyszíni ellenőrzések lefolytatását”; több száz pályázat. Munkatársaink értékelték/bírálták teljes körűen az energetikai pályázatokat: stratégiai terveket, fejlesztési koncepciókat, energetikai auditokat, energetikai számításokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, költségvetési táblákat, BMR számításokat stb. VÁLASZ: Nem fogadja el.” „19. Kérdés: Az ajánlati felhívás III.2.3. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményei M.2. pontjában az alábbi feltétel szerepel ,,Alkalmatlan az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, amennyiben nem rendelkezik legalább 4 fő felsőfokú végzettségű szakemberrel, akik közül okiratokkal igazolhatóan - l fő energetikai szakértő - 1 fő gépészmérnök
4
- 1 fő elektromérnök - l fő gazdasági szakember és akik országos energetikai projektek előkészítésében/tervezésében/projektjavaslat (pályázati anyag)/Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.” Kérjük pontosan meghatározni, hogy a felsorolt szakembereknek milyen a Magyar Mérnök Kamara nyilvántartásában szereplő jogosultsággal kell rendelkezniük, az alkalmassághoz, illetve a gazdasági szakember esetében milyen végzettséggel? Továbbá kérjük pontos tájékoztatásukat arról, hogy a fenti hivatkozás utolsó két sorában felsorolt valamennyi feltételnek meg kell-e felelnie a szakértőknek, vagy elegendő ha például csak egy - a szaktetületére jellemző - tételre vonatkozóan rendelkeznek 3 éves szakmai tapasztalattal? Álláspontunk szerint a szakterületekre általában nem jellemző a valamennyi előírás szerinti gyakorlat szinte lehetetlen -, ezen felül a Kbt. 69. § (2) és (3) bekezdése szerinti indokolatlan terhet ró ajánlattevőre a megfelelés, hiszen egyértelműen meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét, Kérjük állásfoglalásukat erre vonatkozóan is. VÁLASZ: Mérnök Kamarai Jogosultságok: • Épületenergetikai szakértői jogosultság „ENt-Sz; TE” • Gépészmérnöki jogosultság MV Épületek „ÉG/A/ C” • Elektromérnök jogosultság MY Épületek „ÉV/A/ C” Gazdasági szakember: felsőfokú közgazdasági végzettség és minden szakember a saját szakterületére vonatkozóan legalább 3 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezzen energetikai projektek előkészítésében vagy tervezésében vagy projektjavaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány írásában.” Kérelmező az ajánlatkérő 2011. június 17. napján megküldött válasza kapcsán 2011. június 22. napján előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, melyben vitatta az ajánlati felhívás kiegészítő tájékoztatással értelmezett több rendelkezését. Ajánlatkérő 2011. június 24. napján kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében foglaltaknak nem adott helyt. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást nyújtott 2011. június 24. napján kérelmező részére az alábbi kérdés vonatkozásában: ,,7. kérdés: Mit ért Ajánlatkérő „Országos Energetikai projekt alatt?”
5
VÁLASZ: Országos energetikai projektek alatt kistérségi, regionális, országos stb. pályázatokat. projekteket értünk.” Ajánlatkérő 2011. július 28-án hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indokolás kéréssel fordult kérelmező felé 2011. augusztus 1-i válaszadási határidővel az alábbiak szerint: „Kérem, hogy az ajánlati felhívás III.2.3. pont M.1 alpontjában foglaltaknak megfelelően csatoljon nyilatkozatot valamennyi teljesített referencia megfelelőségéről! Arról nyilatkozzon, hogy a referenciaként megjelölt szerződéseket az abban foglalt feltételeknek megfelelően teljesítette és ne arról, hogy az ajánlati felhívás követelményeinek felel meg!!! Kérem, adjon felvilágosítást minden szakemberről, hogy mely országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt! (ajánlati felhívás III.2.3. M.2 alpontjában és a 2011. június 24-én kiküldött előzetes vitára adott válasz utolsó bekezdésében foglalt feltétel) Kérem, adják meg a projekt kódszámát, megnevezését és a szakterületet, amelyben részt vettek a mellékelt táblázat (Szakemberek hp. szakmai tapasztalat 07.28.) kitöltésével!” Ajánlatkérő az általa mellékelt táblázatban feladatok szerinti bontásban az egyes szakértők tekintetében kérte a projekt kódszámot megadni és a benyújtás dátumát megjelölni. Kérelmező a 2011. augusztus 1-i hiánypótlás benyújtására megjelölt határidőre a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. Egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. 2011. augusztus 8-án kelt levelében arról tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy ajánlatkérő 2011. július 20-án hiánypótlási felhívást és 2011. július 21-én hiánypótlási felhívás módosítást küldött meg részére, melyben tartalmát tekintve a Kbt. 83. §-a szerinti hiánypótlási felszólítás, illetve a Kbt. 86. §-a szerinti indokolás kérése tárgyú felszólítás is szerepelt, azonban ajánlatkérő kizárólag a hiánypótlás teljesítésére tűzött határidőt, az indokolás megadására nem. Ennek figyelembevételével kérte az indokolás benyújtására határidő tűzését. Egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. észrevételezte, hogy az általa kapcsolattartóként megjelölt K. M. részére a fent hivatkozott hiánypótlási felhívás nem került megküldésre. 2011. augusztus 11-én ajánlatkérő e-mailben részben válaszolt egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. észrevételére, amely e-mailhez csatolta az általa rögzített levelezéseket, amely alapján megállapította, hogy a hivatkozott hiánypótlási felhívás K. M. részére is megküldésre került. Egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. 2011. augusztus 11-én e-mailben válaszolt ajánlatkérő észrevételére, melyben K. M. vonatkozásában elismerte az e-mail
6
megküldését, azonban továbbra is fenntartotta észrevételét a tekintetben, hogy ajánlatkérő kizárólag a hiánypótlás teljesítésére tűzött határidőt, a Kbt. 86. §-a szerinti indokolás megadására nem. Egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. 2011. augusztus 16-án előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérő 2011. augusztus 11-én kelt tájékoztatása tekintetében. Kérelmező 2011. augusztus 10-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő ajánlati felhívása megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. 1./ Kérelmében előadta, hogy jogsértőnek tartja a 2011. július 28-án ajánlatkérő részéről küldött „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indoklás kérése” tárgyú levélben foglaltakat, amely jogsértés vonatkozásában a tudomásszerzésének napját is 2011. július 28-ában jelölte meg. Előadta, hogy 2011. július 28-án kapta kézhez a „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indokolás kérése” tárgyú okiratot az ajánlatkérőtől, amely a hiánypótlási felhívásban megfogalmazottak álláspontja szerint túlterjeszkednek a felhívásban, a tájékoztatásban, valamint az előzetes vitarendezésben adott válaszokban megfogalmazott referenciákon, erre tekintettel a hiánypótlási felhívás jogsértő. Álláspontja szerint a hiánypótlási felhívás értelmezhetetlen és érthetetlen is, önmagában is ellentmondó, így teljesíthetetlen. Kérelmező álláspontja szerint ezzel az eljárásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését, 65. § (1) bekezdését, valamint a 81. § (2) bekezdését. Kérelmező előadta, hogy valójában projekt kódszám megnevezésű fogalom sem létezik, pályázatoknak van kódszáma, amelyet az uniós pályázatok kapcsán a közreműködő szervezet ad a befogadott pályázatokhoz rendelt projekt kódszámot ezt követően ezáltal lehet azonosítani. A hiánypótlási felhívás előzményét képezi az ajánlati felhívás III.2.3) M.2. alpontja, amely szerint az alkalmasság minimum követelményei között a szakmai tapasztalatok meghatározásának vonatkozásában a következőket szögezi le. „... országos energetikai projektek előkészítésében/tervezésében/projekt javaslat (pályázati anyag)/Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.” A kiegészítő tájékoztatás 19. kérdésére az ajánlatkérő által adott válasz a szakmai tapasztalat meghatározásának vonatkozásában a következő volt: „... minden szakember a saját szakterületére vonatkozóan legalább 3 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezzen energetikai projektek előkészítésében
7
vagy tervezésében vagy projekt javaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány írásában.” A fentiek alapján kérelmező megállapította, hogy az ajánlati felhívás szerint az adott szakembernek 3 éves tapasztalattal kell rendelkeznie saját szakterületére vonatkozóan energetikai projektek előkészítésében vagy tervezésében vagy projektjavaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány írásában. Kérelmező álláspontja szerint a hivatkozott tájékoztatás és ajánlati felhívás szerint nem feltétel energetikai projektek írása és beadása a megjelölt szakember részéről, a hiánypótlásban megjelölt tevékenység, nevezetesen, hogy a megjelölt szakemberek „országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt” nem. Ajánlatkérő nem szabta feltételül, hogy adott projekt Európai Uniós pályázaton támogatásban részesüljön, és így pályázati azonosítót kapjon. Megvalósíthatósági tanulmányt jellemzően minden komolyabb energetikai projekthez készíttetnek a beruházók, függetlenül attól, hogy később kívánnak-e Európai Uniós pályázaton indulni. A szakembereknek a megkövetelt referenciák teljesítéséhez nem kellett „országos energetikai projektek írásában és beadásában” részt venniük. Kérelmező álláspontja szerint projekt írás, mint tevékenység nem létezik, csak pályázatot lehet írni a mindenkori kiírás követelményrendszerének megfelelően. A „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indoklás kérése” tárgyú levélben ajánlatkérő ajánlattevők által megjelölt szakemberek szakmai tapasztalatának alátámasztására a következő kérést fogalmazta meg: „Kérem adjon felvilágosítást minden szakemberről, hogy mely országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt! (ajánlati felhívás III.2.3) M2. alpontjában és a 2011. június 24-én kiküldött előzetes vitára adott válasz utolsó bekezdésében foglalt feltétel) Kérem adják meg a projekt kódszámát, megnevezését és a szakterületet, amelyben részt vettek a mellékelt (Szakemberek hp. szakmai tapasztalat 07.28.) kitöltésével!” Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő azon kérése, mely szerint szükséges megadni a projekt kód számát (pályázati azonosító), értelmezhetetlen, mivel a megkövetelt szakmai referenciáknál nem szabta feltételül, hogy adott projekt Európai Uniós pályázaton induljon, illetve támogatásban részesüljön. Az energetikai projektek sok esetben nem jutnak túl az előkészítési fázison, így az adott fejlesztés, beruházás előkészítéséhez nem lehet társítani kódszámot, azonban a komoly felmérési, tervezési munkálatok végrehajtása megtörténik. Energetikai projektek legtöbbje nem pályázaton elnyert támogatásból valósul meg. Továbbá sem az ajánlati felhívásban, sem pedig a kiegészítő tájékoztatásban nincs arra utalás, hogy elvárás lenne az energetikai projekt előkészítésének vonatkozásában, hogy a projekt valamilyen támogatásban részesüljön, azaz pályázatban vegyen részt, így a „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indoklás kérése” tárgyú levelükben elvártak túlterjeszkednek
8
mind az ajánlati felhívásban, mind pedig a kiegészítő tájékoztatásban megkövetelt referenciákon a szakemberek tekintetében. Kérelmező azért tartja a 2011. július 28-án ajánlatkérő részéről küldött „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indoklás kérése” tárgyú levélben foglaltakat jogsértőnek, mivel az abban foglalt követelménytámasztás új, nem azonos a június 17-én és június 24-én tett ajánlatkérői intézkedésekkel, tehát ezen intézkedés elleni jogorvoslati kérelem a fenti júniusi fejleményekre hivatkozás elfogadásával megalapozottan elkésettnek nem tekinthető. Az Ajánlati felhívás III.2.3. pont M.2 alpontja az alkalmasság minimumkövetelményei között a szakmai tapasztalat meghatározásának vonatkozásában a következőket mondja ki: „... országos energetikai projektek előkészítésében/tervezésében/projektjavaslat (pályázati anyag)! Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek” Ezzel szemben a Kiegészítő tájékoztatás 19. kérdésére adott válasza a szakmai tapasztalat meghatározásának vonatkozásában a következő: „... minden szakember a saját szakterületére vonatkozóan legalább 3 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezzen energetikai projektek előkészítésében vagy tervezésében vagy projektjavaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány írásában.” Itt tehát az a változás, hogy az Ajánlati felhívásban megfogalmazott feltételekkel szemben a Kiegészítő tájékoztatásban nem kérik a szakemberek országos projektekben való részvételét. Ezen túlmenően a július 28-án kiküldött és jelen jogorvoslattal támadott „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indoklás kérése” tárgyú ajánlatkérői felhívásban ajánlatkérő részben a Kiegészítő tájékoztatásban, részben az Ajánlati Felhívásban megfogalmazottakkal ellentétesen a szakemberek referenciáinak tekintetében „országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt” megfogalmazással él. Ajánlatkérői megfogalmazás a következő: „Kérem adjon felvilágosítást minden szakemberről, hogy mely országos energetikai projektek írásában és beadásában vettek részt! (ajánlati felhívás III.2.3. M2. alpontjában és a 2011. június 24-én kiküldött előzetes vitára adott válasz utolsó bekezdésében foglalt feltétel) Kérem adják meg a projekt kódszámát, megnevezését és a szakterületet, amelyben részt vettek a mellékelt táblázat (Szakemberek hp. szakmai tapasztalat 07.28.) kitöltésével!” Ajánlatkérő a 2011. augusztus 24-i észrevételében maga is elismeri, hogy az Ajánlati felhívásban megfogalmazottakkal szemben a 2011. június 17-i
9
kiegészítő tájékoztatásában a szakmai tapasztalatok tekintetében következőket követeltelte meg: „3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek energetikai projektek előkészítésében vagy tervezésében vagy projektjavaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány írásában.” Azaz megkövetelt referenciaként szó sincs országos projektekről, ill. kötelezően minden szakember tekintetében „projektek írásában és beadásában” való részvételről, ami ellentétes az ajánlati felhívással, a kiegészítő tájékoztatással és az előzetes vitarendezésre adott válaszokkal. Ajánlatkérő észrevételeiben azt írta, hogy az energetikai projektek megfogalmazás országos energetikai projekteket jelent, amellyel kérelmező nem ért egyet. Kérelmező ajánlatkérő által a tárgyaláson előadottakkal kapcsolatosan előadta, hogy nem fogadja el azon ajánlatkérői álláspontot, miszerint a 2011. július 28-án kelt „Hiánypótlási felhívás, felvilágosítás és indokolás kérése” tárgyú felhívás kérelmezőhöz intézett része 2. bekezdése valójában felvilágosítás kérés, és nem hiánypótlás, tekintettel arra, hogy a második bekezdésben sem jelölte meg a Kbt. 85. § (1) bekezdését, amely alapján felvilágosítást kérne. Kérelmező előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési gyakorlata szerint az ajánlatkérő feltehető akaratának vizsgálata nem ajánlattevő dolga, arról ajánlatkérőnek egyértelműen kell nyilatkoznia, álláspontja szerint jelen esetben ezt ajánlatkérő nem tette meg, illetőleg hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő által felvilágosítás kérésnek hivatkozott részében az ajánlatkérői szóhasználat, mint „feltétel” „adják meg” kifejezések szerepelnek, amely felszólításra utal, tehát minden bizonnyal nem felvilágosítást szándékozott kérni ilyen formában ajánlatkérő, illetőleg ugyanezen bekezdésben a „hp” rövidítés is szerepel, amely kérelmező álláspontja szerint a hiánypótlás szónak a rövidítése. Kérelmező a fentiekhez kapcsolódóan előadta, hogy jogsértőnek tartja az ajánlatkérő projekt javaslat és pályázati anyag ajánlatkérő által szinonim fogalomként történő meghatározását. Álláspontja szerint a projektjavaslat és a pályázati anyag két teljesen külön fogalom, mint ahogy a projekt és a pályázat is. Ezen fogalmakat ajánlatkérő folyamatosan felcseréli, amely miatt mind az ajánlati felhívás, mind pedig a hiánypótlás szakmailag értelmezhetetlen. Projekt és projekt javaslat nem azonos a pályázattal. A pályázat mindig valaminek az elnyerésére irányul; lásd tervpályázat, közbeszerzési pályázat, pénzügyi támogatás elnyerésére irányuló pályázat stb. 2./ Kérelmező a tárgyaláson elhangzott ajánlatkérői nyilatkozatokat követően 2011. szeptember 9-én újabb jogorvoslati kérelmi elemet terjesztett elő. Kérelmi elemében kifogásolta, hogy az ÉMI Nonprofit Kft. és ajánlatkérő között lezajlott e-mail váltásról és az ÉMI Nonprofit Kft. előzetes vitarendezési
10
kérelméről az eljárás során nem szerzett tudomást, kizárólag ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatából. Kérelmező előadta, hogy a tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy ajánlatkérő jogi képviselője egy másik ajánlattevőtől kapott egy e-mailt, amiről nem tudta eldönteni, hogy kiegészítő tájékoztatás kérése vagy előzetes vitarendezési kérelem, ezért csak közvetlenül válaszolt, ezt követően sem kérelmezőnek, sem más ajánlattevőnek nem küldte meg a fenti nyilatkozatokat, valamint annak ellenére, hogy a Döntőbizottság valamennyi irat haladéktalan felterjesztésére hívta fel ajánlatkérőt, ezt az e-mail váltást nem terjesztette fel. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő fenti eljárásával megsértette a Kbt. 7. § (1) bekezdését, a Kbt. 330.§ (2) bekezdését, a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Ajánlatkérő a 2011. július 28-án kelt „Hiánypótlás és felvilágosítás kérése” tárgyú okiratával kapcsolatban előadta, hogy kérelmező felé egyrészt hiánypótlással, másrészt felvilágosítás kéréssel fordult, a hiánypótlási rész az első bekezdésre vonatkozik, egyebekben azt jelen eljárásban kérelmező nem is támadja, a kérelmezőt érintő rész 2. bekezdése tekintetében a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján felvilágosítás kéréssel fordult kérelmezőhöz, és nem hiánypótlási felhívást intézett hozzá. Álláspontja szerint az „adjon felvilágosítást” szóhasználat felvilágosítás szavából sem következhet más, mint hogy felvilágosítás kérés, nem pedig hiánypótlás. A kérelmező által előadottakra reagálva előadta, hogy a Kbt. nem követeli meg, hogy az ajánlatkérő jelölje meg az általa nem értelmezhető részt, azonban ennek ellenére ajánlatkérő ezt megtette, előzetesen megjelölte a szakembereket az energetikai projekt írása, illetve projekt kódszám, illetve a szakterület vonatkozásában azt, hogy e tekintetben kért felvilágosítást, erre vonatkozik a felvilágosításban zárójelben, dőlt betűvel feltüntetett rész is, ajánlatkérő ezzel kívánta pontosítani, hogy mely tekintetben vár felvilágosítást kérelmezőtől. A felvilágosítás kérés során hivatkozott a mellékelten kitöltendő táblázatra, amelyet azért szándékozott kitöltetni kérelmezővel, mert az általa benyújtott ajánlatból nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a megajánlott szakembereknek az ajánlatban megkövetelt 3 év szakmai gyakorlat rendelkezésére áll-e, az a táblázat kitöltésével könnyebben megállapítható. Előadta, hogy felvilágosítás-kérésben megjelölt projekt kódszámok és szakterületek megnevezése, illetve annak a megjelölése nem volt kötelező, ezt úgy értelmezte, hogy amennyiben van ilyen a kérelmező birtokában, abban az esetben csatolja ezt annak érdekében, hogy ajánlatkérő el tudja bírálni az ajánlatot. Kérelmező által hivatkozott tevékenység megnevezés, amely a projektek írásában és beadásában való részvételt követeli meg, szintén úgy értelmezendő, hogy amennyiben van ilyen a kérelmező birtokában, akkor azt csatolja,
11
tekintettel arra, hogy e tekintetben ajánlatkérő tájékozódni akar mindösszesen. Előadta, hogy az ajánlati felhívásban megjelölt tevékenységeket változatlanul el kívánta fogadni. Ajánlatkérő a projekt kódszámok, illetve pályázati kódszámok kapcsán előadta, hogy álláspontja szerint nemcsak az európai uniós pályázatokhoz kapcsolódik projekt kódszám vagy pályázati kódszám, ez lehet hazai vagy önkormányzati, adott esetben kistérségi projekt is, amelyhez támogatás társul, magának a pályázati felhívásnak van kódszáma, amelynek a csatolását kérték, ez a kódszám pályázatonként, eljárásonként lehet más és más, ezeket egyedi azonosítószámnak hívják, amely bizonyos esetben egy adószám is lehet, de egészen más kódolással határozzák meg ezt a pályázatot kezelő szervezetek. Kérelmező kérelmi eleme tekintetében ajánlatkérő álláspontja az volt, hogy a kérelmező kiegészítő tájékoztatásokban, előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban foglaltakról történő tudomásszerzésének időpontjára - 2011. június 17. és 2011. június 24. - is tekintettel a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján elkésettnek minősül. A 2011. június 17-én minden ajánlattevő részére megküldött első kiegészítő tájékoztatásban egyértelműen rögzítésre került, hogy ajánlatkérő milyen feltételeknek való megfelelést írt elő a szakemberekkel szemben. A közbeszerzés tárgyára is tekintettel ajánlatkérő olyan szakemberek megajánlását kérte, akik - az előírt végzettség mellett - a saját szakterületükön legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek energetikai projektek előkészítésében vagy tervezésében vagy projektjavaslat (pályázati anyag) írásában, vagy Megvalósíthatósági Tanulmány Írásában. A fenti feltételek ajánlatkérői értelmezése szerint országos energetikai projektekre vonatkoznak, mivel az energetikai korszerűsítéshez, mint a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó energetikai projektek előkészítésében, vagy tervezésében, vagy ilyen projektekben, projektjavaslatok (pályázati anyag) írásában vagy Megvalósíthatósági tanulmány írásában kérte a szakmai tapasztalat igazolását. Megjegyzi, hogy ajánlatkérői értelmezés tekintetében írt pályázati anyagon a projektjavaslatot érti, ezért is használta a zárójelet. A második kiegészítő tájékoztatást és előzetes vitarendezési kérelemre adott választ 2011. június 24-én küldte meg ajánlatkérő ajánlattevők részére, amelyben megválaszolja azt a kérdést is, hogy mit ért országos energetikai projekt alatt. ,,7. kérdés: Mit ért Ajánlatkérő Országos Energetikai projekt alatt” VALASZ: Országos energetikai projektek alatt kistérségi, regionális, országos stb. pályázatokat. projekteket értünk.” Következésképpen, kérelmező jogorvoslati kérelmében írt állításával ellentétben ajánlatkérő egyrészt meghatározta, hogy mit ért „országos energetikai projekt” alatt, másrészt nem kérte, hogy a szakemberek „Európai Uniós pályázatok” írásában, vagy beadásában szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezzenek.
12
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalás során előadta, hogy amennyiben kérelmező nem tudta értelmezni az eljárás tárgyát képező felvilágosítás kérést, ebben az esetben több lehetősége is lett volna informálódni, adott esetben telefonon vagy e-mailben, úgy, mint más ajánlattevők is tették. A fentiekben hivatkozott módon történő informálódással kapcsolatos kérelmi elemmel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb érdekelt „észrevétel” megnevezésű megkereséssel fordult ajánlatkérő felé 2011. augusztus 8-án. Tekintettel arra, hogy az ÉMI Nonprofit Kft. nem a Kbt.-ben szabályozott jogintézményt alkalmazta, így ajánlatkérő a megkeresés formájának megfelelően, e-mailben válaszolt. E tekintetben ajánlatkérőt nem kötötte a Kbt. szerint a többi ajánlattevő részére vonatkozó megküldési kötelezettség. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb érdekelt - a válasszal nyilvánvaló módon nem elégedett meg - így előzetes vitarendezést kezdeményezett 2011. augusztus l7én, amelyre ajánlatkérő nem válaszolt még az eljárás 2011. augusztus l8-án történő felfüggesztésére tekintettel. Álláspontja szerint a felfüggesztés következtében a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében előírt határidő a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. A közbeszerzési eljárásnak abban a szakaszában, amelyben az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb érdekelt „észrevétellel” fordult ajánlatkérőhöz, nem lehet kiegészítő tájékoztatást kérni, tekintettel arra a tényre, hogy ezzel az ajánlat benyújtását megelőzően élhet ajánlattevő. Ajánlatkérőt a Kbt. 7. §-ban köti az írásban illetve az elektronikusan történő dokumentálási kötelezettség, amelynek eleget tett. Következésképpen a jogorvoslati kérelemben megjelölt Kbt. szakaszok egyikét sem sértette meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő álláspontja szerint az a tény, hogy ajánlattevők rendszeresen, informális úton próbálják a kapcsolatot felvenni ajánlatkérővel, nem ajánlatkérő hibája. Az ajánlattevői megkeresést - a kiegészítő tájékoztatás kérésén illetve előzetes vitarendezési kérelmen kívül - a Kbt. nem szabályozza, illetve nem szankcionálja. Ajánlatkérő előadta, hogy a Döntőbizottság részére megküldött dokumentumokhoz adminisztrációs hiba folytán nem kerültek csatolásra a fent hivatkozott dokumentumok, amennyiben ez szándékos lett volna a tárgyaláson nem hivatkozott volna ezekre. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról,, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét is tájékoztatja. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket három munkanapos
13
határidővel hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására felhívni amennyiben az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Az eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb érdekelt az előzetes vitarendezési kérelmét 2011. augusztus 17-én küldte meg ajánlatkérő részére. A fent hivatkozott Kbt. szakasz alapján ajánlatkérő 3 munkanapon belül köteles a kérelmezőt tájékoztatni az álláspontjáról továbbá tájékoztatni a többi ajánlattevőt az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról és az arra adott válaszról. Ajánlatkérő nem döntött még az előzetes vitarendezései kérelemben foglaltakról tekintettel az eljárás 2011. augusztus 18-án történő felfüggesztésére is. Mivel az előirt határidő (3 munkanap) a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik, és 2011. augusztus 17. és 18. között egy munkanap telt el, így álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. idevonatkozó rendelkezéseit. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének részben helyt adott alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt eljárásra vonatkozó szabályok alapján folytatta le, melyre vonatkozó felhívását 2011. április 28-án adta fel közzétételre, így az akkor hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálása szempontjából. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)–(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta
14
- a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés kimondja, hogy a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kb. 85. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Döntőbizottság kérelmező 1. kérelmi elemében foglaltaknak helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és a kiegészítő tájékoztatásban rögzítettek szerint alkalmassági feltételül kizárólag azt írta elő, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell olyan szakemberekkel, akik országos energetikai projektek előkészítésében, tervezésében, projekt javaslat (pályázati anyag), Megvalósíthatósági Tanulmány írásában legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Kérelmező ezen feltétel ismeretében tette meg ajánlatát, amely kapcsán ajánlatkérő 2011. július 28-án a „Hiánypótlás, felvilágosítás és indokolás kérése” tárgyú levelében további dokumentumok csatolására hívta fel kérelmezőt.
15
A tekintetben, hogy a hivatkozott levél kérelmezőhöz intézett része 2. bekezdése hiánypótlásnak vagy felvilágosítás kérésnek minősül-e a Döntőbizottság a levél tartalma, szóhasználata, nyelvtani szabályok figyelembevételével arra az álláspontra helyezkedett, hogy kérelmező a hivatkozott felhívást alappal értelmezte hiánypótlási felszólításként, mivel az 1. bekezdés ajánlatkérő által közöltek szerint is hiánypótlási felhívás, a 2. bekezdés az 1. bekezdéshez hasonlóan további dokumentumok csatolására szólítja fel kérelmezőt, azonban jogszabályi hivatkozást egyik bekezdés sem jelöl meg a felhívás tartalma tekintetében. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában mind az ajánlati felhívásában és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakhoz képest további alkalmassági feltételeket követelt meg, tekintettel arra, hogy országos energetikai projektek előkészítésében, tervezésében, projekt javaslat (pályázati anyag), Megvalósíthatósági Tanulmány írásában szerzett 3 éves szakmai tapasztalaton felül országos energetikai projektek beadásában történő részvételt, valamint ahhoz kapcsolódóan projekt kódszám, megnevezés, szakterület megjelölését kérte táblázat kitöltése formájában. Ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában foglaltak korábban nem kerültek előírásra, így e tekintetben vonatkozásukban hiány sem volt megállapítható, így a hiánypótlási felhívás jogsértően került kibocsátásra. Tekintettel arra, hogy mind az ajánlattevő, mind az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakhoz kötve van, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogellenesen írt elő az ajánlati felhívásban és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakon felüli további alkalmassági feltételhez kapcsolódó igazolás csatolását. A fentiek értelmében ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésében foglalt előírást, ezért a Döntőbizottság a hiánypótlási felhívás vonatkozó részét megsemmisíti. Kérelmező kérelmi eleme azon része tekintetében, mely szerint jogsértő ajánlatkérő „projektjavaslat” és „pályázati anyag” kifejezések szinonim értelmezése, a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja az alábbi indokok szerint. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) M2 alpontjában használt „projektjavaslat” szót „pályázati anyag”-ként értelmezte, pontosította azzal, hogy azt a szó mögött közvetlenül, mint egy magyarázó jelentést zárójelben szerepeltette. Az ezt követő felvilágosítás kérésre adott válaszából is egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a „projekt” szót a „pályázat” szó szinonimájaként használja, és ehhez az eljárás során következetesen ragaszkodott. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekben hivatkozott szavak rokonértelmű használata a magyar nyelvtani szabályoknak megfelelő, a hétköznapi nyelvben elterjedtnek mondható, ezért
16
ennek ajánlatkérői alkalmazása figyelemmel a közbeszerzési eljárás során vonatkozásukban tett ajánlatkérői nyilatkozatokra jogellenesnek nem minősíthető. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a fentiekben kifejtettek értelmében ajánlatkérő a hivatkozott szavak értelmezésével az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem csorbította, a verseny tisztaságát nem veszélyeztette, ezért a Döntőbizottság kérelmező ezen kérelmi elemét elutasítja. A Döntőbizottság kérelmező 2. kérelmi elemét az alábbi indokok alapján elutasította. A Kbt. 7. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint - elektronikusan köteles dokumentálni. A Kbt. 96/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [83. §], felvilágosítás [85. §] vagy indokolás [86-87. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Az eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket. A Kbt. 98. § szerint: (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
17
(3) A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni. (4) A közbeszerzési eljárás az (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével zárul le. A Kbt. 330. § (1), (3) bekezdései szerint: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárás 327. § és 328. § szerinti eseteiben az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Kbt. 338. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevőjét, ha a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. A Döntőbizottság megállapította, hogy egyéb érdekelt ÉMI Nonprofit Kft. 2011. augusztus 17-én nyújtotta be előzetes vitarendezési kérelmét ajánlatkérőhöz, amelyet követően ajánlatkérő 2011. augusztus 18-án a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen függesztette fel a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást miután tudomást szerzett kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelemről. Ennek következtében ajánlatkérő alappal hivatkozik a Kbt. 330. § (3) bekezdésére, miszerint a felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Kbt. 96/A. § (3) bekezdése 3 munkanapos határidőt biztosít ajánlatkérőnek arra, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét tájékoztassa. Jelen esetben az eljárási határidőt 3 munkanapban határozza meg a törvény, amely 2011.
18
augusztus 17-ével, a kérelem benyújtásával kezdődött, amely határidő az eljárás felfüggesztése miatt annak fennálltáig a Kbt. 330. § (3) bekezdésében foglaltak szerint meghosszabbodott. Jelen eljárásban kérelmező azt találta sérelmesnek, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról nem értesült a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében meghatározott 3 munkanapos határidőn belül. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére tekintettel nem értesítette kérelmezőt az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, tekintettel arra, hogy a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése szerint az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról kell az ajánlattevőket értesítenie 3 munkanapon belül, amely azonban az eljárás felfüggesztésére tekintettel nem telt el, ezért a fenti tájékoztatási kötelezettségének ajánlatkérő az eljárás felfüggesztésének megszűnte után jogszerűen, határidőben eleget tehet. Mindezek alapján ajánlatkérő a Kbt. 7. § (1) bekezdésében foglalt dokumentálási kötelezettségét sem sértette meg, ezért a Döntőbizottság e tekintetben jogsértést nem állapít meg, és kérelmező alaptalan kérelmi elemét elutasítja. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. 330. § (2) bekezdésében előírt, ajánlatkérőt terhelő Döntőbizottság részére történő teljeskörű iratmegküldési kötelezettségnek történő megfelelés vizsgálata, illetőleg szankcionálása a Kbt. 338. §-a alapján a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a fentiekben hivatkozott teljeskörű iratmegküldési kötelezettségnek határidőben nem tett eleget, azonban az eljárás során a jelen jogorvoslati eljárás szempontjából nem releváns iratokat a Döntőbizottság részére megküldte, ezért a Döntőbizottság jogsértést nem állapít meg, és kérelmező alaptalan kérelmi elemét elutasítja. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan részeiben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elemek körében a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint jogsértést állapított meg, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárás során hozott döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
19
A Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság az eset összes körülményének vizsgálata alapján nem tartotta indokoltnak a bírság kiszabását, figyelemmel a beszerzés értékére és a reparálhatóságra. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340 § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. szeptember 27.
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
20
Kapják: 1. Dr. Balczó Gábor ügyvéd (1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. III/13.) 2. Dr. Zolnay Krisztina ügyvéd, Darázs & Társai Ügyvédi Iroda (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) 3. FZH Tervező és Szolgáltató Kft. (1222 Budapest, Karácsony S. u. 7.) 4. Építész Kaláka Kft. (1039 Budapest, Puszta köz 3.) 5. TOP-Kvalitás Kft. (2800 Tatabánya, Bakony u. l/l.) 6. Reál Energo Kft. (2030 Érd, Ligetszépe u. 8.) 7. Metódus Kft. (1112 Budapest, Csenger u. 11.) 8. HINTERLAND Mérnöki Iroda Zrt. (1165 Budapest, Sarjú út 6.) 9. Energosol Konzorcium (4032 Debrecen, Tessedik Sámuel utca l. fszt. 4.) 10.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.85.) 12. Irattár
