A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot

K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: [email protected] Ikt.sz.: D.696/21/2011.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az ÉPKAR Zrt. (1112 Budapest, Németvölgyi út 146., képviseli: Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda, Dr. Némethi Péter ügyvéd, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 40. II. 09., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Thaly Kálmán u. 17., képviseli: Bujdosó Ügyvédi Iroda, Dr. Bujdosó Arnold ügyvéd, 7090 Tamási, Vas Gereben u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata részére új 40 férőhelyes bölcsőde építése, a kapcsolódó közművek kiépítése és parkosítási feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 85. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, (azaz százhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, és 50.000.-Ft + Áfa ötvenezer forint + Áfa ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2

INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésére bocsátott iratai, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-13277/2011. számon jelent meg 2011. június 3. napján. A felhívás feladására 2011. május 27. napján került sor. Ajánlatkérő a felhívását a 2011. július 1-jén közzétett KÉ-15983/2011. számú hirdetménnyel módosította. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzés a KMOP-4.5.2-09-2009-0022 "A Varázskert megépítése, negyven férőhelyes új bölcsődei tagintézmény létrehozása Budapest, IX. kerületében." pályázat keretében kerül megvalósításra. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a szerződés teljes mennyiségét: „Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata részére új 40 férőhelyes bölcsőde építése, a kapcsolódó közművek kiépítése. Az ajánlattevő feladata, hogy a felhívásban megjelölt helyen egy új, 40 gyermek részére férőhelyet biztosító bölcsődét építtessen meg, illetve az épület működéséhez szükséges közműveket építse ki. A magasépítési munka keretében szükséges valamennyi, az ajánlattételi dokumentáció részeként kiadott építési engedélyezési tervben, és kiviteli tervekben megjelölt munkákat, így a feltáró utat, valamint az épületben földszintet, tető-téri szintet, és gépészeti szintet kiépíteni a dokumentációban részletezettek szerint. A nyertes ajánlattevő feladata továbbá a kapcsolódó épületgépészeti, és épületvillamossági feladatok elvégzése is. Emellett a bölcsődei épület megépítéséhez kapcsolódó parképítési feladatok elvégzése a kiadott engedélyezési tervekben és kiviteli tervekben foglaltak szerint. A részletes műszaki adatokat a kiadott műszaki dokumentáció tartalmazza.” Ajánlatkérő a felhívás III.2) pontjában meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait és az alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételként ajánlatkérő – egyebek mellett – az alábbiakat írta elő: „1.) Ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója rendelkezzen 1-1 fő felsőfokú műszaki végzettséggel, 5 éves kivitelezési tapasztalattal rendelkező,

3

- a 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet szerinti MV-ÉP/A műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakemberrel, - a 244/2006. (XII.5.) Korm. rendelet szerinti MV-ÉP/ÉG és MV-ÉP/ÉV műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakemberrel. 2.) Ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója rendelkezzék a felhívás feladását megelőző 3 évben mindösszesen minimum 2 darab új építésű, vagy épületbővítéssel, emeletráépítéssel kivitelezett nevelési, oktatási, szociális, vagy egyéb közhasználatú épület kivitelezésére, valamint a hozzá kapcsolódó közművek kivitelezésére vonatkozó építési referenciával, melyek közül egy referencia értéke elérte a nettó 200 millió forintot, további egy referencia értéke pedig a nettó 120 millió forintot, és legalább egy referencia tartalmaz kertépítési munkákat. 3.) Ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója rendelkezzen az alábbi szakemberekkel: - minimum 10 fő minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, kőműves szakképesítéssel rendelkező szakemberrel. - minimum 5 fő, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező festő-mázoló szakképesítéssel rendelkező szakemberrel. - minimum 5 fő, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező szakemberrel. - minimum 5 fő, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező lakatos szakképesítéssel rendelkező szakemberrel. - minimum 4 fő, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező épületgépészeti szerelő szakképesítéssel rendelkező szakemberrel. - minimum 1-1 fő, minimum 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező felsőfokú minőségirányítási és munkavédelmi végzettségű szakemberrel. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: „1.) Azoknak a szakembereknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket a teljesítésbe ajánlattevő be kíván vonni. Az előírt végzettség, képzettség illetve a szakmai gyakorlat időtartamának igazolására az ajánlattevő csatolja a szakemberek szakmai önéletrajzát, műszaki végzettséget és műszaki vezetői jogosultságot igazoló okirataikat (Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pont). 2.) A felhívás feladását megelőző három év magasépítési beruházásainak ismertetése. Az ismertetett építési beruházások kivitelezését a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint kell igazolni (Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pont).

4

3.) Azoknak a szakembereknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket a teljesítésbe az ajánlattevő be kíván vonni. Az előírt végzettség, képzettség, illetve a szakmai gyakorlat időtartamának igazolására az ajánlattevő csatolja a szakemberek szakmai önéletrajzát, végzettséget igazoló okirataikat (Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pont.” Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánta elbírálni a következő részszempontok alapján: Részszempont Ajánlati ár Előteljesített napok száma Jótállási időtartama

Súlyszám 5 1 2

A felhívás V.7) Egyéb információk pontjában – többek között – az alábbiakat rögzítette: „2.) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi, és a Kbt. 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerint formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, melyek a következők: (..) - az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó, vagy a Kbt. 69. § (8) bekezdés szerinti szervezet által készítettdokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia, az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személynek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. Az ajánlatban bemutatott szakemberek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot. 7.) Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők kötelesek az ajánlathoz csatolni teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (illetve gazdasági társaság ajánlattevők esetén a cégjegyzésre jogosult személyek által aláírt és pecséttel ellátott) együttműködési (konzorciumi) megállapodásukat, amelyben egyetemlegesen felelősséget vállalnak a szerződés teljesítéséért, és meghatározzák közreműködésük módját és arányát, valamint kijelölik és meghatalmazzák a közös ajánlattevőt képviselő tagot. 8.) Amennyiben eltérés van a felhívás és a dokumentáció tartalma között, úgy a felhívás rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. 12.) Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. § szerint biztosítja.” Ajánlatkérő a módosított ajánlattételi határidőt 2011. július 18. napjában, az eredményhirdetés időpontját 2011. augusztus 10. napjában, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. augusztus 22. napjában határozta meg.

5

A szerződés teljesítésének végső határideje: 2012. június 15. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely eljárási útmutatót, a mellékletek között iratmintákat, szerződéstervezetet, ütemtervet, árazatlan költségvetési kiírást és műszaki terveket tartalmazott. A dokumentáció III.7.3. pontban, az ajánlat elkészítésével kapcsolatos formai követelmények között ajánlatkérő rögzítette, hogy „Az ajánlatban bemutatott szakemberek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító okiratot”. A szerződéstervezet 4. pontja tartalmazza a vállalási ár meghatározását és a kapcsolódó szerződéses feltételeket: „4.1. A teljes műszaki tartalom megvalósítására vonatkozó vállalkozói díj. (Vállalkozó nettó ajánlati ára + 5 % tartalékkeret). 4.2. A felek rögzítik, hogy jelen szerződés mellékletét, annak elválaszthatatlan részét képezi a Vállalkozó ajánlatában található, a vállalási árát részletező árazott költségvetés is. 4.3. A vállalási ár fix összegű és teljes körű, vagyis magában foglal minden vállalkozói kifizetési igényt. Ebbe beleértendő minden jogszabály által megkövetelt vizsgálat, elemzés, mérés, egyéb szükséges munkálatok költségeit, stb., valamint mindazok a költségek, amelyek a megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek. 4.4. A tartalékkeret összege a vállalkozót illeti meg a hiánytalan és hibátlan teljesítés esetén, és valamennyi, a kivitelezés folyamán felmerülő többletmunkára nyújt fedezetet. A vállalkozó a teljesítés során nem hivatkozhat arra, hogy valamely, a műszaki dokumentációban szereplő, vagy abból levezethető tétel az árazott költségvetésben nem szerepel. A vállalkozói díj minden olyan munka elvégzését is tartalmazza, amely a vonatkozó engedélyek, vagy azok részét képező szakhatósági kikötésekben foglalt feltételek teljesüléséhez szükségesek. 4.5. A vállalkozó tudomásul veszi, hogy abban az esetben amennyiben a vállalási árat alulprognosztizálta, az ebből eredő pluszköltségeket, kiadásokat, stb. nem háríthatja át a megrendelőre, és ez nem mentesíti az I. osztályú teljesítési kötelezettség alól. 4.7. A vállalkozói díj minden olyan feladat elvégzését, feltétel teljesítését és azok költségét tartalmazza, amely az ajánlattételi dokumentáció bármely részéből, rendelkezéséből megállapíthatóan a jelen szerződés teljesítéséhez, a műszaki átadás-átvételhez, üzembe helyezéshez, végleges használatba vételhez szükséges, függetlenül attól, hogy az adott feladat, feltétel, illetve munkanem a beárazott költségvetésben tételesen szerepel-e, vagy sem.”

6

A műszaki dokumentációban kiadott Építészeti műszaki leírás 53. oldalán a tervező megadta a zajhatárértékeket. Rögzítette, hogy a környezeti pontokra és a homlokzat mögötti helyiségekre vonatkozó zajhatárértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (III. 22.) KvVMEüM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A tervező rögzítette, hogy a Rendelet 4. melléklete a zajtól védendő helyiségekben (foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben) a zajterhelési határértéket nappal 40 dB értékben határozza meg. A hűtésszerelési kiviteli tervhez készített árazatlan költségvetés 2. tétele az alábbiakat tartalmazta: „Beltérbe telepíthető légcsatornázható kompakt léghűtéses folyadékhűtő, centrifugál ventillátorral, scroll kompresszorral, villamos vezérlő szekrénnyel, hűtőközeg oldali szabályozó és védelmi elemekkel egybeépítve, hűtőközeggel és olajjal feltöltve, Szanyó Kft. forgalmazás, beépítési helyére leszállítva, felállítva, hűtővíz oldali bekötéssel. Pl. Olimpia Splendid gyártmányú folyadékhűtő család C-10 folyadékhűtő, padlóra állítva, bekötve (Szanyú Kft. forgalmazás). Q h=9,6KW, 1 db.” Az építész árazatlan költségvetés 35 Ácsmunkák fejezete összesen 11 tételsort tartalmazott, amelyek között nem szerepelt a homlok- és ereszdeszkázás munkanem, mennyiség. Ajánlatkérő 2011. június 17-én és június 22-én kiegészítő tájékoztatást adott. A június 17-én adott kiegészítő tájékoztatás releváns 16. pontjában rögzített kérdés arra vonatkozott, hogy a 35-ös ácsszerkezet munkanem nem tartalmazza az eresz- és homlokdeszka tétel kiírását. Az ajánlattevő kérte a tételek és a mennyiségek meghatározását. Ajánlatkérő válasza: „A terven feltüntetett mennyiségben, kerüljön beépítésre az ácsszerkezeti munkák tételeibe.” A bontási jegyzőkönyvben az ajánlatkérő az alábbiak szerint rögzítette a benyújtott ajánlatok felolvasólapján megadott adatokat: Ajánlattevő Kérelmező HUNÉP Universal Zrt. – HUNÉP Capital-Bau Kft. közös ajánlattevők ÉPKOMPLEX Kft. HBF Építőipari Kft. – ALPINE Hungária Építő Kft. Aktuál Bau Kft.

Ajánlati ár összesen (nettó Ft) 338.000.000.-Ft

Előteljesített napok száma (nap) 15 nap

287.999.444.-Ft

15 nap

36 hónap + 24 hónap = 60 hónap

304.932.508.-Ft

16 nap

60 hónap

298.812.200.-Ft

15 nap

36 + 24 = 60 hónap

355.286.693.-Ft

45 nap

24 hónap

Jótállási időtartama 24 hónap

7 BAU-VERTIKÁL Kft.

297.871.000.-Ft

15 nap

FŐV-2 Zrt.

301.967.797.-Ft

15 nap

96 hónap (36 + 60 hónap = 96 hónap) 60 hónap

A HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Kft. ajánlatának 197. oldalán nyilatkozott az Alpine Hungária Kft. két referenciáról, a referenciaigazolásokat a 198-202. oldalon csatolta. Az 1. referenciaigazolás szerint a kivitelezés tárgya: Vácrátót Petőfi Sándor Általános Iskola bővítése, akadálymentesítése. Megbízó: Vácrátót Község Önkormányzata Megbízás teljes összege. 232.220.216.-Ft nettó Építés időtartama: 2009. november 3-tól 2010. szeptember 26. A szerződés műszaki tartalma: 1. Sportcsarnok építése 187.624.707.-Ft nettó Épületgépészet: vízellátás-csatornázás (közműves ivóvíz ellátás és közműre kötött csatornázás kiépítése WC-kben, zuhanyzókban, stb.), gázellátás: (közműves, növelt kisnyomású földgázellátás kiépítése), központi fűtés, szellőzés. Telken belüli közműépítés: közműves víz-, szennyvízcsatorna átemelő szivattyúval, földgáz rendszerek kiépítése és csapadékvíz elvezetés kiépítése nyílt árkos gyűjtőig kivezetve. 2. Iskolafelújítás 44.595.509.-Ft nettó „A” épület (nyílászáró csere, meglévő központi fűtés bontása, új rendszerű fűtési rendszer építése), „B” épület (statikai megerősítés, tetőfedés, nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, meglévő központi fűtés bontása, új rendszerű fűtési rendszer építése, utólagos szigetelés), „C” épület (hőszigetelés, bádogozási munkák), „D” épület (az épület komplett bontása), telken belüli közműépítés, udvarépítés, parkosított zöldfelület. A 2. referenciaigazolás szerint a kivitelezés tárgya Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Szociális Foglalkoztató épület generál kivitelezési munkái. Megrendelő: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzata A megrendelés összege. 181.116.980.-Ft nettó Építés időtartama: 2009. július 27-től 2009. november 30. Műszaki tartalomba tartozik az épületgépészet (vízellátás, csatornázás, gázellátás, központi fűtés, szellőzés) és a külső közműépítés. A közös ajánlattevők az ajánlat 363. oldalán csatolták az Alpine Hungária Építő Kft. nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítéséhez közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben nem kíván alvállalkozót igénybe venni. Nyilatkozott továbbá arról, hogy a Kbt. 69. § (8) bekezdését alkalmazza, a közbeszerzés értékének 10 %-át nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat az alábbiak szerint jelölte meg:

8

- Evotech Kft. (K. O. FMV-ÉV és villanyszerelő, AF III.2.3.) 1. és 3.) - Nyak-Ép Kft. (kőműves, AF III.2.3.) 3.) - Black Fish Mérnök Kft. (K. L. FMV-ÉG, AF III.2.3.) 1.) - Alpine Bau GmbH (statisztikai állományi létszám, AF III.2.3.) 4.) - Kerülőváz Kft. (lakatos AF III.2.3.) 3.) - Pekár és Kis Nagy Épületgépészeti és Szolgáltató Kft. (épületgépészeti szerelő AF III.2.3.) 3.) - V. J. építési vállalkozó (AF III.2.3.) 3.) Az ajánlattevő az ajánlatának 203-302. oldalain csatolta a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatását, képzettséget igazoló okiratokat és a szakmai önéletrajzokat. A közös ajánlattevők az ajánlat 369-371. oldalán csatolták a 2011. június 20. napján kelt konzorciumi megállapodásukat, mely szerint a HBF - Alpine Konzorcium vezetője a HBF Építőipari Kft., a Konzorcium társult tagja az Alpine Hungária Építő Kft. A megállapodás 3. pontja rögzíti, hogy a Konzorcium határozatlan időtartamra jön létre, rögzíti, hogy a konzorciumi megállapodás az aláírás napjától érvényes és hatályos, hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága, vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételekkel. A megállapodás 5. pontja tartalmazta a Konzorcium vezetésével és képviseletével kapcsolatos klauzulákat: „A konzorciumi partnerek megállapodnak abban, hogy a Konzorcium vezetője a HBF Építőipari Kft. A képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, és egyebekben is kapcsolatot tartson az ajánlatkérővel. A képviselő felel a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés végrehajtásáért, a kifizetéseket is beleértve.” A megállapodás 9. pontja az alábbiakat rögzítette: „A Konzorcium vezetője teljes körű felhatalmazással bír a konzorciumi partnerektől annak érdekében, hogy bármely tevékenységet, (..) beleértve többek között az (ajánlatkérővel) megrendelővel kapcsolattartást, a jognyilatkozatok megtételét, bármely tárgyalás lefolytatását, vagy levelezést a konzorciumi partnerrel folytatott egyeztetést követően a Konzorcium tagjai nevében lebonyolítson. A Konzorcium vezető tagja, illetve a képviselője kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan bármilyen jogi nyilatkozatot megtegyen, és bármelyik, illetve az összes tag nevében kötelezettséget vállaljon, illetve befogadjon.” Az ajánlattevők ajánlat 372. oldalán csatoltak egy meghatalmazást, amelyben a HBF Építőipari Kft. a tárgybani közbeszerzési eljárás keretében az ajánlat

9

cégszerű aláírására hatalmazta fel az Alpine Hungária Kft.-t, mint a HBF-Alpine Konzorcium tagját. A 373. oldalon csatolt meghatalmazás szerint pedig az Alpine Hungária Építő Kft. hatalmazta meg a HBF Építőipari Kft.-t az ajánlat cégszerű aláírására, valamint, hogy eljárjon a fenti közbeszerzési eljárás keretében, a szerződés teljes időtartama alatt a HBF Alpine Konzorcium tagjainak képviselőjeként. Az ajánlattevők az ajánlat 401. oldalán csatolták a kitöltött költségvetési főösszesítőt, valamint a 402-501. oldalig a beárazott tételes költségvetést. Az épületgépészet/hűtés részben az 1. hűtésszerelési munkák körében a 2. tételnél rögzítésre került, hogy a folyadékhűtő esetében az ajánlattevők a Ferroli RPC IR 387M1 eszközt árazták be. A 405. oldalon szerepelt a 35. Ácsmunkák fejezet beárazott költségvetése, amelyben a nyertes ajánlattevők a dokumentációban kiadott költségvetést további sorokkal (12. és 13. sor) egészítették ki, megadva a homlok- és ereszdeszkázás munkák mennyiségét, költségét. Ajánlatkérő a 2011. augusztus 5-én kibocsátott hiánypótlási felhívásának 6.3. pontjában utalt az ajánlattételi felhívás III.2.3) 2. pontjában előírt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételre, és a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást, illetőleg hiánypótlást kért a HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Kft. közös ajánlattevőktől arra vonatkozóan, hogy az ajánlat 198-200. oldalán megjelölt referenciamunka keretében megvalósított iskola felújítási rész emeletráépítéssel vagy épületbővítéssel valósult-e meg. Amennyiben nem, csak a referencia másik része (sportcsarnok építése) vehető figyelembe, aminek értéke nem éri el a 200 millió forintot. Ez esetben az ajánlattevő csatoljon olyan, az alkalmassági előírásoknak mindenben megfelelő, valamennyi előírt adatot tartalmazó új referenciaigazolást, amely nettó 200 millió forint vagy a feletti munkára vonatkozik. A hiánypótlási felhívásának 6.4., 6.5., 6.6. pontjában a közös ajánlattevők ajánlatában megjelölt, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekkel kapcsolatosan megállapított hiányosságok vonatkozásában kérte az ajánlat kiegészítését. Közös ajánlattevők a 2011. augusztus 12-én beadott hiánypótlásának 9. oldalán csatolták a HBF Építőipari Kft. nyilatkozatát Aba Nagyközség Önkormányzata részére történt teljesítésről. A 10. oldalon csatolták a megbízott műszaki ellenőr által aláírt referencia adatlapot, amely szerint a referenciát adó Aba Nagyközség Önkormányzata, a referenciát kiállító személy a megbízott műszaki ellenőr, a referenciamunka tárgya: Aba Sámuel Általános Iskola bővítés, emeletráépítés és a hozzátartozó Művészeti tagozat Szakiskola bővítése, felújítása.

10

Az ellenszolgáltatás teljes összege: nettó 315.656.479.-Ft, a teljesítés ideje: 2010. augusztus 6-től 2011. április 26-ig. A 11. oldalon csatolták az Alpine Hungária Kft. nyilatkozatát az LHK Klagenfurt részére teljesített referenciáról. A nyilatkozat szerint az elvégzett munka műszaki tartalmát képezte a VEZ Új Tartományi Kórház-Egészségügyi Ellátó/Szolgáltató Központ építése: az intézmény, mint új építmény az alábbi építményegységekből áll: központi konyha és energiaközpont, étkezde és raktár, központi gyógyszertár, központi laboratórium, mosoda, hulladékgyűjtő központ. Az ellenszolgáltatás összege: 20,5 M EUR – 5.513.475.000.-Ft (Alpine Bau GmbH: 50 %). A teljesítés tényleges befejezésének időpontja: 2010. március 8. A hiánypótlás 12-20. oldalán csatolták az LKH Klagenfurt projektvezetőjének igazolását és annak hiteles magyar nyelvű fordítását arról, hogy az Alpine Bau GmbH a klagenfurti Új Tartományi Kórház Egészségügyi Ellátó-Szolgáltató Központja létesítmény kivitelezője volt. Ajánlatkérő a 2011. augusztus 15-én kiadott hiánypótlási felhívásában a közös ajánlattevők ajánlata vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlattevők a beárazott költségvetés 35 Ácsmunkák fejezetében 12. és 13. sz. új tételt szerepeltettek, nem építették be az árat a tervezői válaszok szerint. Ajánlatkérő kérte a költségvetés releváns oldalának javítását. Ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy a költségvetés a hűtésnél más típus lett költségelve, ezért kérte a Kbt. 89/A. § (2) bekezdése alapján az egyenértékűség bizonyítását. Az ajánlattevők a 2011. augusztus 18-án becsatolták a beárazott költségvetés javított oldalát, amelyen a minta szerint előírt 11 tétel szerepelt, külön soron már nem költségelték a homlok- és ereszdeszkázás munkákat. A munkanem összesítőben szerepeltett összes anyagár és díjköltség nem változott. A hiánypótlás 3. oldalán közölték, hogy mellékelt gyártői adatlap és termékismertető alapján nyilatkozik arról, hogy a tervezett műszaki elvárásnak az Olimpia Splendid C-10 folyadékhűtő helyett az általuk költségelt Ferroli RPC IR 387 M1 típus egyenértékűen megfelel. A hiánypótlás 6-54. oldalán csatolták a Ferroli folyadékhűtő magyar nyelvű műszaki adatlapját és termékismertetőjét. A 2011. augusztus 19-én kiadott hiánypótlási felhívásának 6.1. pontjában az ajánlatkérő kérte a közös ajánlattevőktől, hogy az abai referencia vonatkozásában olyan igazolást csatoljon, amelyet a referenciát adó megrendelő képviseletére jogosult személy írt alá. Az ajánlattevők 2011. augusztus 22-én becsatolták Aba Nagyközség Önkormányzata részére teljesített referencia igazolását, amelyet a megrendelő képviseletében a polgármester írt alá.

11

A 2011. augusztus 31-én kiadott hiánypótlási felhívásában az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlatban csatolt konzorciumi megállapodás szerint a konzorciumvezetői feladatokat a HBF Építőipari Kft. látja el, amely cég jogosult a konzorciumi tagok nevében jognyilatkozatot tenni. A hiánypótlási eljárás során és a tisztázó kérdésekre adott válaszokban a benyújtott nyilatkozatokat az Alpine Hungária Kft. írta alá. Erre tekintettel az ajánlatkérő kérte, hogy a csatoljanak olyan meghatalmazást vagy konzorciumi szerződésmódosítást, amelyből az Alpine Hungária Kft. jognyilatkozat tételi lehetősége megállapítható, vagy pedig csatolják valamennyi, az Alpine Hungária Kft. által aláírt jognyilatkozatot a HBF Építőipari Kft. aláírásával. Az ajánlattevők 2011. szeptember 2-án csatolt hiánypótlásuk 19-21. oldalán csatolták a 2011. szeptember 1-jén kelt konzorciumi megállapodásokat. E megállapodásnak az 5. pontja tér el szövegében az eredeti ajánlatban becsatolt konzorciumi megállapodástól: „ 5. A Konzorcium vezetése és képviselete: A konzorciumi partnerek megállapodnak abban, hogy a Konzorcium vezetője a HBF Építőipari Kft. A képviselő felel a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés végrehajtásáért, a kifizetéseket is beleértve.” A felek a hiánypótlás 22. oldalán csatolták a 2011. szeptember 1-jén kelt meghatalmazást, amely szerint a HBF Építőipari Kft. az Alpine Hungária Kft.-t felhatalmazza az ajánlat cégszerű aláírására. Rögzítésre került továbbá: „Meghatalmazott a szerződéskötés időpontjáig korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, és egyebekben is kapcsolatot tartson az ajánlatkérővel.” Ajánlatkérő 2011. augusztus 19. napi hiánypótlási felhívásának 6.2. pontjában a HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Kft. közös ajánlattevők ajánlata vonatkozásában állapított meg további hiányosságokat az ajánlattételi felhívás III.2.3) 3. pontjában előírt alkalmassági feltételek igazolásának módja körében. Az ajánlattevő a 2011. augusztus 22-i hiánypótlásában csatolta P. J.és S. G. szakmai önéletrajzát, a végzettségét igazoló okiratot. A 11-12. oldalon nyilatkozott a teljesítésben résztvevő szakemberek létszámadatairól végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban. Csatolta továbbá K. S. szakmai önéletrajzát. Ajánlatkérő 2011. szeptember 2-án hirdette ki az eljárás eredményét. A közbeszerzési eljárás nyertesei a Hunép Universal Zrt. – Hunép Capital Bau Kft.

12

közös ajánlattevők lettek, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Építő Kft. közös ajánlattevők tették. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvényessé, az Aktuál Bau Kft., az ÉPKOMPLEX Kft., a BAU-VERTIKÁL Kft. és a FŐV-2 Zrt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. A FŐV-2 Zrt. 2011. szeptember 5-én terjesztett elő előzetes vitarendezési kérelmet, amelyben a saját ajánlatának érvénytelenségéről, valamint a nyertes és a nyertest követő ajánlat érvényességéről hozott döntések jogszerűségét vitatta. A kérelmező 2011. szeptember 9-én előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmében a nyertes és a nyertest követő ajánlat érvényességét, a HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Építő Kft. közös ajánlattevők 2011. szeptember 10-én előterjesztett vitarendezési kérelmükben a nyertes ajánlat érvényességét vitatták. Ajánlatkérő 2011. szeptember 12-én a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján hiánypótlást és felvilágosítást kért egyebek mellett a nyertes ajánlattevőktől, majd 2011. szeptember 19-én a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján módosította az összegezést. A módosított eljárást lezáró döntés szerint a Hunép Universal Zrt. – Hunép Capital Bau Kft. közös ajánlattevők ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, a nyertes ajánlatot a HBF Építőipari Kft. – Alpine Hungária Építő Kft. közös ajánlattevők tették, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat a kérelmezőé. Ajánlatkérő 2011. szeptember 26-án a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján javította az összegezést. A FŐV-2 Zrt. 2011. szeptember 21-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a saját ajánlatának érvénytelenné, valamint a nyertes ajánlat és a kérelmező ajánlatának érvényessé nyilvánítása miatt. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a D.689/2011. szám alatt lefolytatta és a 2011. november 2-án meghozott D.689/21/2011. számú határozatában az elkésetten előterjesztett kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet érdemben elutasította. Kérelmező 2011. szeptember 23-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, mivel a nyertesnek kihirdetett ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen volt. Kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és 400.000.-Ft + Áfa ügyvédi költség megfizetésére. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során pontosított jogorvoslati kérelmében a következő kérelmi elemeket rögzítette.

13

1./ Ajánlatkérő 2011. augusztus 15-én kelt, a költségvetéssel kapcsolatos tisztázó kérdésekre adott válaszában a nyertes a költségvetés 406. oldalát javította, és hiánypótlás keretén belül újra becsatolta. Az eresz és homlokdeszka tételek árát beépítette az ácsszerkezet munkák tételeibe, amelynek következtében az ajánlatevő indoklása alapján az ár nem változott meg. Kérelmező álláspontja szerint két lépésben is jogsértő volt az ajánlattevő eljárása. Egyrészt az eredeti ajánlatának költségvetését úgy készítette el, hogy az eltért az ajánlattevő által kiadott tételes árazatlan költségvetéstől, mivel azt az eresz és homlokdeszka tételek esetében két önálló tételsorral kiegészítette, és külön tételsoron árazta be. A dokumentációban kiadott árazatlan költségvetés alapján ezeket a költségeket azonban az ácsmunkák tételsorba kellett volna beépíteni. Ez már önmagában jogsértő. A hiánypótlási felhívásában az ajánlatkérő éppen azt írta elő az ajánlattevő számára, hogy ezen a két tételsoron jelzett költségeket építse be a kiadott költségvetésnek megfelelően, ezzel gyakorlatilag az ajánlatkérő tette lehetővé az ajánlattevő számára azt, hogy a megfelelő formai változtatásokat megtéve az eredetileg előírtnak megfelelő költségvetéssel pontosítsa az ajánlatát. Kérelmező azt nem vitatta, hogy a hiánypótlás során az ajánlattevő nem egészítette ki, nem módosította a költségvetését, az érvénytelenséget a dokumentációban előírt formától való eltérésben jelölte meg. Kérelmező szerint utólagosan az ajánlat immanens részei tekintetében a hiánypótlás és tisztázó nyilatkozat nem változtathatja meg az ajánlattevő ajánlatának már bekövetkezett érvénytelenségét. A költségvetés „javítása” a hatályos jogszabályok alapján még hiánypótlás keretében sem lehetséges, ennek következtében az ajánlatot az ajánlattevőnek hiánypótlás nélkül a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt által e kérelmi elem kapcsán előterjesztett elkésettségi kifogás tekintetében a kérelmező kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelmének e részét is a jogvesztő határidőben terjesztette elő, mivel az érvényességet vitatja. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésében – a hiánypótlástól eltekintve – jogszerűen állapíthatta volna meg az nyertes ajánlat érvénytelenségét. 2./ A nyertes ajánlattevők a műszaki ajánlatban a folyadékhűtő tekintetében egyenértékű eszközként a Ferroli RPC IR 387M1 terméket ajánlották meg. A kérelmező tényszerűen rögzítette, hogy a tárgybani közbeszerzési eljárás során sem az ajánlattételi felhívás, sem pedig az ajánlattételi dokumentáció és műszaki kiírás nem tartalmazott olyan műszaki paramétereket, amelyek alapján az egyenértékűség, objektív szempontok alapján értékelhető lenne. Kérelmező szerint azonban a megajánlott folyadékhűtőt az alábbi indokokból nem lehet

14

műszakilag egyenértékűnek tekinteni az kiírásban meghatározott Olimpia Splendid C10 típusú folyadékhűtővel. A megajánlott termék teljes elektromos igénye az ajánlatkérő által megjelölt terméktől 1,54 kW-tal több, ezáltal az egyenértékűként megajánlott termék üzemeltetése az eredeti terméknél költségesebb. A megajánlott termék hangnyomásszintje 67 dB/A, amely 14 dB/A értékkel magasabb, mint az előírt termék hangnyomásszintje, ezáltal a környezetet lényegesen jobban zavarja, mint az eredetileg betervezett és a költségvetésben kiírt termék. A bölcsődei funkció (pl. a gyerekek pihenő idejében) esetében a hangnyomásszint minél kisebb mértéke különösen fontos paraméternek számít. Kérelmező hivatkozott az MSZ-04-6013:1988 számú szabványra, amely előírja, hogy az oktatási intézményekben a megengedett zajszint 40 dB/A lehet. Kérelmező nem vitatta, hogy a szabványban előírt értéket az ajánlatkérő által előírt eszköz zajkibocsátási értéke is meghaladja, azonban véleménye szerint a tervdokumentációban a tervező megfelelő hangcsillapító eszközöket, kialakításokat tervezett be, e megoldás azonban már nem képes a 14 dB/A értékkel magasabb zajszint csillapítására is. A 14 dB/A hangnyomásszint többlet igen jelentős, bármilyen kiegészítő hangcsillapító megoldásokkal történő kezelhetősége, beépíthetősége is kétséges, mert jelen esetben nincs hely a kiegészítő hangcsillapító megoldások beépítésére. A hangcsillapítói szerkezeteket, illetve hangcsillapító megoldásokat a következő szerkezeteknél kellene beépíteni: - A légtechnikai vezetékekbe, többlet hangcsillapítók beépítése: ha nem kerülnek többlet hangcsillapítók beépítésre, abban az esetben a légvezetékek üzemelés közben hangosak lesznek, zúgnak, fütyülnek. - A helyiség határoló szerkezeteibe: oldalfal, padlószerkezet, tetőtér kiépítési álmennyezet: a helyiségen van egy nagyméretű szellőző rács is az udvar felé, amely jellegéből adódóan erre nem alkalmas. - A helyiség ajtaja helyett nagyobb hanggátlású ajtót kellene beépíteni, de ez lényegesen költségesebb megoldás. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevők által megjelölt folyadékhűtő esetében számottevő többletköltségekkel számolhatunk annak érdekében, hogy az a közbeszerzési műszaki dokumentációval kompatibilissé váljon. Az ajánlatkérő által becsatolt, a Kavaterv Kft. által 2011. október 21-én készített tervezői nyilatkozat kapcsán a kérelmező kifejtette, hogy a tervező a terveken NA200 méretű légcsatornát szerepeltetett, amely alátámasztja azt is, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott berendezés működtetéséhez nagyobb légvezeték beépítése szükséges. Az NA200-as méret és FERROLI berendezés megfelelőségét külön részletes gépészeti méretezéssel lehetne meghatározni, ellenőrizni. A hangosabb gép üzemelése az épületben és környezetében nagyobb

15

hanghatásokkal jár, de a nagyobb hanghatások nem a légtechnikai rendszeren keresztül terhelik az épületet, hanem a gépészeti teret határoló épületszerkezeteken át, illetve a homlokzati szellőzőrácson át a külső környezetet. Kérelmező utalt arra, hogy a megajánlott berendezés gyártói ismertetésében szerepel az a kitétel, hogy a Ferroli termékeket az 5,9 és 14,9 kW közötti hűtőteljesítmény-tartományban, illetve a 6,5 és 15,1 kW fűtőteljesítménytartományban 5 nagyságot tartalmazó, új, ipari hűtősorozatot háztartási és kommunális épületek kisteljesítményű, légkondicionáló rendszerei igényeinek megfelelően tervezték, a jelen eljárás tárgya azonban nem tekinthető sem háztartási, sem pedig kommunális épületnek. Összegezve a fentieket, a nyertes ajánlatban szereplő terméket egyenértékű megajánlásként értékelni nem lehetett, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 3./ Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.3.) 1. és 3. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek milyen végzettségű és képzettségű szakemberekkel kell rendelkeznie. Kérelmező utalt a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjában előírtakra, és közölte, hogy a Kbt. a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek esetében kettős feltételt rögzít: a szakembernek alá kell írnia az őt bemutató dokumentumot, és alá kell írnia a rendelkezésre állási nyilatkozatát. A nyertes ajánlatban megjelölt szakemberek esetében nem került csatolásra a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjában előírt rendelkezésre állási nyilatkozat, emiatt az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, és mivel e pótolható hiányosságra az ajánlatkérő nem rendelt el hiánypótlást, megsértette a Kbt. 83. §-át. 4./ Az ajánlattételi határidő 2011. július 18. napjában került megjelölésre. A nyertes ajánlattevők az eredeti ajánlatukhoz csatolták a 2011. június 20. napján aláírt konzorciumi megállapodást, amelyben a Konzorcium vezetőjeként a HBF Építőipari Kft.-t jelölték meg. Az ajánlatkérő 2011. augusztus 31-én a konzorciumi megállapodással kapcsolatosan előírt hiánypótlási felhívására az ajánlattevők 2011. szeptember 1. napi dátummal új, módosított konzorciumi szerződést csatoltak be. Az új konzorciumi szerződés tartalmazta, hogy az abban foglaltak „a mai naptól hatályosak és érvényesek”, azaz a megállapodás – a konzorciumi szerződésben foglalt képviseleti meghatalmazás is - 2011. szeptember 1. napján lépett hatályba. Kérelmező kifejtette, hogy az ajánlatkérői hiánypótlás és az arra becsatolt dokumentumok alapján levonható az a következtetés, hogy az Alpine Hungária Kft. a módosított konzorciumi szerződést megelőzően nem volt jogosult a közbeszerzési eljárás során

16

jognyilatkozat megtételére. Ennek eredményeképpen az ajánlattétel időpontjában ténylegesen nem rendelkezett olyan felhatalmazással – miután a módosított konzorciumi szerződés több mint 1 hónappal később kelt, mint az ajánlat benyújtásának időpontja –, amely lehetőséget biztosított az ajánlat aláírására a konzorciumvezető helyett. Ennek következtében az eredetileg benyújtott – 2011. július 18. napi keltezésű –, és kizárólag az Alpine Hungária Kft. által aláírt felolvasólapot, megajánlást értékelni és joghatályos közlésként kezelni az eljárás során nem lehetett. A konzorcium nevében eljáró Alpine Hungária Kft. 2011. szeptember 1. napján került olyan jogi helyzetbe, hogy a konzorcium nevében joghatályos nyilatkozatot tegyen. A 2011. szeptember 1jén kelt konzorciumi szerződés nem alkalmas arra, hogy visszamenőleges hatállyal az Alpine Hungária Kft. számára a felhatalmazást megadja. A fentiekre tekintettel a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, tekintve, hogy ajánlatkérő a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltak megsértésével járt el az eljárás során. 5./ Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevők nem feleltek meg a felhívás III.2.3) 2. pontjában előírt alkalmassági feltételnek, nem rendelkeztek a megfelelő számú és tárgyú referenciával, ezért a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatban igazolt vácrátóti referencia kapcsán közölte, hogy a referenciamunka több épülettel kapcsolatos építési tevékenységet foglalt magába. A referencia teljes értéke nettó 232.220.216.-Ft volt. A referencia munka teljes összege épületenként az alábbiak szerint oszlik meg: Sportcsarnok – új építés nettó 187.624.707.-Ft Iskola felújítás: „A” épület felújítása, „B” épület felújítása, „C” épület felújítása, „D” épület felújítása. A fentiek alapján kérelmező álláspontja szerint megállapítható, hogy az ajánlatkérő által előírt követelményrendszernek kizárólag az új építésű Sportcsarnok felel meg nettó 187.624.707.-Ft-os összeggel. Ebben az esetben a referencia munka nettó ellenértéke nem éri el az előírt nettó 200 millió forint összeget. Ajánlattevők az ajánlatukban bemutatták továbbá a Budapest XV. kerület Önkormányzat - Szociális foglalkoztató épület referenciamunkáját, amely esetben az ellenszolgáltatás összege nettó 181.116.980.-Ft volt. Az ajánlattételi felhívásban előírt új építés vagy épületbővítés, emeletráépítés a becsatolt referenciaigazolásból egyértelműen nem állapítható meg. Abban az esetben, ha ez műszakilag adott esetben egyértelmű lenne, a referencia munka nettó ellenértéke akkor sem éri el az előírt nettó 200 millió forint összeget. A hiánypótlás 10. oldalán csatolt Aba Nagyközség Önkormányzatának referenciaigazolását nem a Kbt. 68. § (2) bekezdés szerinti másik fél állította ki, a referenciaigazoláson nincs bélyegző (az aláírás nem cégszerű). A

17

referenciamunka bővítést és felújítást is tartalmazott. A becsatolt referencia levélből nem derül ki egyértelműen, hogy mennyi volt az ajánlatkérő által előírt új építés vagy épületbővítés, emeletráépítés munkarészre eső ellenszolgáltatás összege, illetve a referenciaigazolás nem tartalmazza, hogy a munka tartalmaztae a kapcsolódó közművek építését is. Ennek tükrében a referenciaigazolás nem alkalmas a felhívásban előírt feltételek igazolására. Az ajánlattevők az ajánlatban a Kbt. 69. § (8) bekezdés szerinti szervezetként megjelölt Alpine Bau GmbH által teljesített referencia igazolását csatolták. A referencia új építésre vonatkozott. Kérelmező álláspontja szerint a becsatolt referenciaigazolásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a munka tartalmazta-e a kapcsolódó közművek kivitelezését is, emiatt a referenciaigazolás nem alkalmas a felhívásban előírt feltételek igazolására. Összegezve a fentieket, a nyertes ajánlattevők nem rendelkeznek olyan nettó 200 millió forint értékű referenciával, amely új építésű, vagy épületbővítéssel, emeletráépítéssel kivitelezett nevelési, oktatási, szociális, vagy egyéb közhasználatú épület kivitelezésére, valamint a hozzá kapcsolódó közművek kivitelezésére vonatkozott. Kérelmező nem értett egyet ajánlatkérő azon álláspontjával, mely szerint nincs relevanciája annak, hogy a referencia új építést, emeletráépítést vagy épületbővítést tartalmaz. Kérelmező szerint az ajánlatkérő a „valamint a hozzá kapcsolódó közművek kivitelezésére” kitételt is fogalomzavaróan alkalmazza, tekintve, hogy nem válik egyértelművé, hogy az épülethez kapcsolódó valamennyi – rendeltetésszerű használathoz indokolt – közműre kiterjed. Kérelmező szerint ezen értelmezés a helyes, mivel a beszerzés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használata is több közművet érint, így az abban megjelenő referenciamunka fontos követelmény lehet az alkalmasság megállapítása tekintetében. Nem fogadható el azon hivatkozás sem, mely szerint a közmű rácsatlakozás igazolásával az ajánlattevő megfelel az alkalmassági feltételnek, ugyanis közműépítés, mint tevékenység műszaki tartalmában nem azonosítható a közmű rácsatlakozással. Kérelmező szerint a Kbt. 85. § alapulvételével mindenképpen indokolt lett volna a bírálat során ezen körülmény egyértelműsítése és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás kérése. Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 85. §-ban foglaltak megsértésével járt el az eljárás során. Ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező igazgatási szolgáltatási díj viselésére történő kötelezését kérte. 1./ A nyertes ajánlat tartalmazta az eresz és homlokdeszka árát, azok egyértelműen, összegszerűen, önálló költségvetési soron szerepeltek. Nem jelenti az ajánlat tartalmi megváltoztatását az, ha ezen tételek beépítésre kerülnek egy másik költségvetésbe. A Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja csak az

18

ajánlat tartalmi módosításának tilalmát írja elő, az ajánlatkérő pusztán formai hiánypótlást kért. Ajánlatkérő e kérelmi elem kapcsán elkésettségre is hivatkozott. Véleménye szerint elkésett a kérelmi elemnek az a része, amelyben a kérelmező kifogásolja az eredetileg benyújtott költségvetés formai megfelelőségét. Ajánlatkérő rámutat arra, hogy ezt a kérelmező sem a vitarendezési kérelmében, sem pedig a jogorvoslati kérelmében nem kifogásolta. 2./ Közölte, hogy a bíráló bizottság figyelembe vette a tervező, a Kavaterv Kft., K. J. gépész tervező 2011. augusztus 18-án kelt véleményét, amelyet az iratokhoz csatolt: „Mind a tervezett, mint a megajánlott hűtőberendezés olasz gyártmányú, zárt térben telepíthető, légcsatornázható kivitelű. A tervezett berendezés a hűtőteljesítménye biztosításakor a hűtőközeg visszahűtéséhez,a hő eltávolításához a beépített ventilátor által keringtetett külső levegőt használja fel. Ahhoz, hogy ez a levegő minél kevesebb lehessen (∼700 m3/h), ezáltal a csatlakozó légcsatorna keresztmetszete és (NA 160), a légáramba vízlágyítón keresztül folyamatosan vízbepermetezés történik. A megajánlott berendezés prospektusait átvizsgálva megállapítható, hogy ez a berendezés klasszikus, csak levegővel történő visszahűtést végez, ezáltal a szellőző levegő mennyisége (∼5500 m/h) és a légcsatorna keresztmetszete is nagyobb. A berendezések a légcsatorna keresztmetszetén túl más tekintetben (akusztika, COP, stb.) műszakilag lényegesen nem térnek el egymástól, azok egyenértékűeknek tekinthetők, ezért tervezői szempontból a megajánlott típus ellen kifogást nem emelek. Megjegyezni kívánom, hogy a megajánlott berendezés konkrét típusának, nagyságának meghatározása, és az ezzel kapcsolatos további műszaki teendők ajánlattevő feladatát képezik.” Ajánlatkérő utalt arra, hogy sem a gépészeti műszaki leírásban, sem az árazatlan költségvetésben különösebb előírást, vagyis nem tüntette fel a zajcsökkentéssel kapcsolatos kialakításra, illetőleg azt, hogy ez milyen határértékeket képes kezelni, vagy csillapítani. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a műszaki leírásban egyértelműen meghatározta azokat a műszaki jellemzőket, amelyeket figyelembe vesz az egyenértékűség vizsgálatakor és a kérelmező által hivatkozott két értéket az elektromos igény, illetőleg a zajszint vonatkozásában nem határozott meg feltételt, ennek hiányában pedig érvénytelenséget nem volt jogosultsága megállapítani. A Döntőbizottság 2011. október 26-án a D.696/6/2011. számú végzésében felhívta az ajánlatkérőt, hogy csatolja a tervező nyilatkozatát arról, hogy tervezett-e zajvédelmet, zajvédelmi burkolatot, valamint arról, hogy a

19

beépítendő hűtőberendezés zajvédelmének tervezésekor milyen kibocsátott zajforrás-értékkel számolt. Az ajánlatkérő 2011. november 7-én csatolta a generáltervező Trilit Kft. Építészeti és Konstrukciós Iroda részéről F. Z. okl. építészmérnök, építész vezetőtervező és K. J. gépész tervező alábbi nyilatkozatát: „Tárgyi épület tervezése során komplex módon vettük figyelembe az épületbe betervezett összes gépészeti zajkeltő berendezést, valamint az épület üzemelésekor adódó egyéb zajforrásokat (pl.: konyhaüzem). Jelen beruházásra vonatkozó zajhatárérték követelményeket, a kivitelezési terv Építészeti műszaki leírásában (53. oldal) külön jeleztük. A követelmények biztosítását építészeti és gépészeti elemekkel együttesen valósítottuk meg. Építészeti elemek Az akusztikai méretezés során figyelembe vettük a tervezett épületszerkezeti elemek (falak, födémek, stb.) hanggátlását. Ahol a zajhatárérték biztosítás érdekében beavatkozás vált szükségessé, ott többlet szerkezeteket terveztünk be. A többletszerkezetekről az Építészeti Műszaki leírás Akusztikai szerkezeti megoldások fejezetben (50-58. oldalak), műszaki tervlapok érintett részeiben jelzett utasításokkal (K-É-02, CDM-ISO-LAT úsztatás, K-É-03, 2 cm vtg. OSB lap tetősíkban) és a költségvetés kiírásokban rendelkeztünk. Gépészeti elemek (..)A hűtési tervekben a tervezett hűtőberendezéseknél (sem a fali split jellegű, sem a szellőző gépházba tervezett folyadékhűtőnél) annak működési elve okán, a prospektusa szerinti akusztikai értékek mellett külön zajvédelem tervezésére nem volt szükség. A folyadékhűtőt a rezgés átvitelét megakadályozó gumikompenzátorral (hűtési költségkiírás 6. tétele) csatlakoztattuk a csőhálózathoz. Gépészet A betervezett Olimpia Splendid beltéri folyadékhűtő magyar nyelvű prospektusa szerint a C10 nagyságú gépnek 54 dBA az össz-hangnyomásszintje és 68 dBA a hangteljesítményszintje. Az olasz (angol) nyelvű adatlap szerint hangnyomásszint van megadva, belső (1 m-re) 53 dBA, külső (4 m-re) 48 dBA. Építészet A beépítendő hűtőberendezés zajvédelmének tervezésekor az akusztikai számításokat az Olimpia Splendid típusú hűtőberendezés zajforrás értékének alapulvételével végeztük el. A tervezett és véglegesen megvalósított zajvédelmi berendezések azonban ettől magasabb érték mellett is biztosíthatják a jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a bölcsőde foglalkoztató, háló-, és használati helyiségeiben és környezetében. A Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján lehetővé kell tenni, hogy az ajánlattevők a költségvetésben megjelölt típusú berendezés helyett más típusú berendezés beépítésére is tehessenek ajánlatot. A megajánlott Ferroli típusú hűtőberendezés megfelel az árazatlan költségvetésben

20

és a gépészeti műszaki leírásban előírt feltételeknek, ahol a zajforrás értéke tekintetében semmilyen feltétel nem került előírásra. A kivitelezőnek az építést követően szavatolnia kell, hogy az építmény megfelel a jogszabályban előírtaknak, és az abba beépített hűtőberendezés a zajforrás értéktől függetlenül biztosítja a 27/2008. (III.22.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékeket. Ezt a teljesítés során, és a végleges megvalósulás időpontjában mérésekkel tudjuk ellenőrizni, és kizárólag hiba és hiánymentes teljesítés (beleértve a jogszabályokban előírt határérték biztosítását) esetén kerül sor a műszaki átadás-átvétel lezárására és a teljesítésigazolás kiadására. A kivitelező által tett vállalási ár átalányár. (..) A dokumentációban előírt zajterhelési határérték betartása hatóságilag kötelező, a fentiek alapján ennek biztosításáért a vállalkozó nem tarthat igényt többlet vállalkozói díjra. A fentiek alapján az ajánlatkérő a Ferroli típusú hűtőberendezést egyenértékűnek fogadta el.” 3./ A nyertes ajánlatban hiányosságként megjelölt rendelkezésre állási nyilatkozattal kapcsolatosan az ajánlatkérő kifejtette, hogy a Kbt. 70/A. § (1) bekezdéséből nem vezethető le az, hogy amennyiben ajánlatkérő nem írja elő a rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolását, abban az esetben a törvény erejénél fogva erre mégis köteles az ajánlattevő és az ajánlatkérő a Kbt. e passzusára hivatkozva hiánypótlásban kérhetné az ajánlattevőtől. Utalt arra is, hogy a felhívásban a további információk körében az érintett jogszabályi előírást beidézte, több más formai feltétel előírása mellett, nem vitásan benne van szó szerint beidézve a rendelkezésre állási nyilatkozat is, azonban ez amiatt került be, mert az ajánlatkérő az igazolás módjaként az önéletrajzok csatolását írta elő és így csak az első fordulata vehető figyelembe ennek az idézetnek. Ajánlatkérő utal továbbá arra, hogy a dokumentációban a kötelezően mellékelendő iratok jegyzékében sem tüntette fel külön a rendelkezésre állási nyilatkozatot, mint becsatolandó iratot. 4./ A nyertes Konzorcium az ajánlatában csatolt egy meghatalmazást, mely szerint a konzorciumvezető HBF Építőipari Kft. meghatalmazza az Alpine Hungária Építő Kft.-t az ajánlat aláírására, jognyilatkozat tételére. A meghatalmazásból következik, hogy az valamennyi, az ajánlattal kapcsolatos nyilatkozatra, azaz a tisztázó kérdésekre adott válaszokra, illetve hiánypótlásra is kiterjed. A hiánypótlási felhívásban ezen hiányosság tévesen került megjelölésre, tekintettel arra, hogy a meghatalmazás megléte elkerülte az ajánlatkérő figyelmét. 5./ Az ajánlatkérő az ajánlat 201-202. oldalain becsatolt referenciaigazolást (Bp. XV. kerület Önkormányzata Szociális Foglalkozató Épület) elfogadta, így e tekintetben hiánypótlást nem írt elő, ezen referencia tartalmazott már kertépítési

21

és közműépítési munkákat és értéke elérte a nettó 120 millió forint összeget. A referencia megnevezéséből (Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata Szociális Foglalkoztató épület generál kivitelezési munkái), illetve referenciában adott részletes műszaki meghatározásból az új építés kétséget kizáróan megállapítható, mivel a tartalma szerint az tartalmaz alapozási, tartó és födémszerkezeti, tetőszerkezeti, közműépítési, gépészeti, burkolási stb. unkákat, továbbá udvar kivitelezési feladatokat. Egyébként sincs relevanciája annak, hogy a referencia új építést, emeletráépítést, vagy épületbővítést tartalmaz, figyelemmel arra, hogy mindhárom építési mód elfogadható. Ennek megfelelően az ajánlattevőnek csupán egy továbbá referenciát kellett igazolnia, amelynek már nem kellett kertépítési munkákat tartalmaznia és értékének el kellett érnie a nettó 200 millió forint összeget. A „VEZ Új Tartományi Kórház” vonatkozásában kiállított referenciaigazolásból megállapítható, hogy az tartalmaz közműépítési munkákat (távhőrendszerre való rácsatlakozás), és értéke pedig elérte a nettó 200 millió forint összeget, így a referencia elfogadható. A felhívásban előírt feltételnek megfelelően - a referenciában megjelölt mindhárom építési mód megfelelő (vagylagos felsorolás), tehát az alkalmasság igazolására megfelelő a referencia, ha akár mindegyik, akár csak egyes (vagy egyetlen) építési módokat tartalmaz, - a közműépítésnek a referenciához kell kapcsolódnia, nem pedig a beszerzés tárgyához, így referencia értelemszerűen csak azon közműveket tartalmazza, amelyek kapcsolódtak a referenciában megjelölt munkához. Az ajánlatkérő nem írta elő, hogy valamennyi létező, szóba jöhető közmű tekintetében kell a referenciának munkavégzést tartalmaznia. A referenciák e tekintetben rendkívül eltérőek lehetnek, hiszen pl. valamelyik referencia gázhálózatra való csatlakozást, míg más távhő hálózatra való rácsatlakozást tartalmazhat (a kettő együttes jelenléte szinte kizárt), így semmiképpen sem értelmezhető úgy az előírás, hogy a referenciának valamennyi létező közműfajta tekintetében tartalmaznia kell munkavégzést (ez lehetetlen feltétel lenne). Az ajánlatkérő azt sem írta elő, hogy a referenciának a beszerzés tárgya szerinti közműfajták tekintetében kell munkavégzést tartalmaznia. Mivel a közműépítésnek a referenciához kell kapcsolódnia, nem pedig a beszerzés tárgyához, így az ajánlatkérő ebből a szempontból vizsgálhatta meg a referencia megfelelőségét. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő részletes műszaki leírást adott, így megállapítható volt a referenciához kapcsolódó közműépítés megléte. A fentiek alapján az ajánlattevő rendelkezik az előírt számú és feltételeknek megfelelő referenciákkal, így az Aba Nagyközség Önkormányzata által kiállított referenciaigazolás vizsgálata szükségtelen volt. Az Alpine Hungária Kft., egyéb érdekeltként a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.

22

1./ Kifejtette, hogy az ajánlat részét képező árazott költségvetés – amennyiben ennek elemei nem kerülnek az eljárás keretében értékelésre – nem tekinthető a fentiekben hivatkozott, a hiánypótlásból kizárt tartalmi körbe tartozónak. Amennyiben az ajánlat ezen szakmai részét (részletes költségvetés) nem értékeli az ajánlatkérő, és az ajánlati ár, mint bírálati szempont az értékelés tárgya, úgy az ajánlati árat alátámasztó árazott költségvetés hiánypótlási körbe tartozik, és a fentiekben hivatkozott általános szabály alapján a hiánypótlást az ajánlatkérőnek el kell rendelnie. Álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés alapján az általa benyújtott árazott költségvetést javítsa/kiegészítse, a költségvetés kiegészítéséhez kapcsolódóan a korábban benyújtott árazott költségvetés egyes ételeit a megadott árak tekintetében módosítsa is. Az ajánlat érvényességének feltétele ugyanakkor az, hogy a hiánypótlást követően az árazott tételes költségvetés megfelel-e az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt követelményeknek, azaz valamennyi költségvetési tétel beárazásra kerül. E kérelmi elem kapcsán az egyéb érdekelt is hivatkozott az elkésettségre. Kifejtette, hogy a kérelmező már 2011. augusztus 15-én tudomást szerzett a hiánypótlási felhívás tartalmáról, arról hogy az ajánlatkérő a költségvetés javítását kéri. Az iratbetekintésen a kérelmező csupán arról szerzett tudomást, hogy az ajánlattevő eleget tett a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. 2./ Közölte, hogy a műszaki leírásban és az árazatlan költségvetésben meghatározott műszaki paramétereknek a megajánlott folyadékhűtő berendezés maradéktalanul megfelelt. Egyetértett az ajánlatkérő azon álláspontjával, mely szerint nem állapítható meg az érvénytelenség pusztán abból az indokból, hogy a két termék nem minden műszaki paramétert illetően megegyező. Ajánlatkérő kizárólag azon műszaki paraméterek összehasonlításával vizsgálhatja az egyenértékűséget, amelyeket a dokumentációban kifejezetten előírt. Az áramfogyasztás és a hangnyomásszint tekintetében az ajánlatkérő nem határozott meg műszaki követelményt, a kérelmező által hivatkozott szabványt nem tette a felhívás vagy a dokumentáció részévé. Az egyéb érdekelt részletes műszaki leírást adott a hiánypótlás keretében, amelynek alapján az ajánlatkérői műszaki elvárások teljesülése megállapítható volt. Téves az a kérelmezői állítás, mely szerint a tervezők a berendezéshez hangcsillapítót terveztek volna be, kivéve a padlóra szerelt rezgéscsillapítót. Egyéb érdekelt véleménye szerint az esetleges dB/A különbség nem releváns, mivel a berendezés egy elkülönült helyiségben található, így a környezetet nem zavarja. 3./ Kifejtette, hogy a saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozat csatolása nem volt a felhívásban előírt követelmény, a felhívás csupán a formai szabályokat illetően utalt a felhívás V.7. pontjában a Kbt. 70/A. § (1)-(3) bekezdésekre. Amennyiben ajánlatkérő elvárta volna a rendelkezésre állási

23

nyilatkozat csatolását a szakemberek kapcsán, úgy azt a felhívás III.2.3. pontjának igazolási mód rovatában kellett volna feltüntetni. 4./ Már az alapajánlat is tartalmazta az Alpine Hungária Kft. nevében eljáró B.S. és H.A. – konzorcium nevében történő nyilatkozattételre – szóló meghatalmazását, e körben maga a hiánypótlási felhívás sem volt indokolt. A szeptember 1-jei dátummal keltezett konzorciumi megállapodás csak némiképp módosítja az eredeti ajánlatban becsatolt megállapodást. Egyéb érdekelt véleménye szerint azt a kérelmező sem vitatta, hogy a felek között a polgárjogi jogviszony 2011. június 20-tól jött létre és az Alpine Hungária Kft. már a június 20-án kelt konzorciumi megállapodás alapján is rendelkezett felhatalmazással jognyilatkozatok tételére. 5./ Egyéb érdekelt szerint a csatolt referenciaigazolások alapján alkalmasság megállapítható volt. Az abai referenciából egyértelműen kiderül, hogy az emeletráépítésre vonatkozik, a XV. kerületi referenciaigazolásból pedig kétségtelenül megállapítható az új épület építése, illetve ezen felül kertépítési és a közműépítési munkák is. Az említett referenciamunkák ellenértéke is megfelel az előírásoknak. További egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást megindító hirdetménye feladására 2011. május 27. napján került sor, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadóak. A kérelmező a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánítását, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredményéről hozott döntés jogszerűségét vitatta. A Kbt. 250. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. § megfelelően alkalmazandóak. A Kbt. 70. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell”.

24

A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdései a következőkről rendelkeznek (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. §-a vonatkozik a hiánypótlásra: 83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.

25

(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott

26

feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. kógens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, így a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos részletes műszaki feltételrendszerrel kapcsolatos követelményeknek. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata – a Kbt. előírásainak megfelelően – meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel kapcsolatosan. Az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, e vizsgálat során az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlásra, felvilágosítás megadására hívja fel az ajánlattevőt, vagy egyes ajánlati elemek vonatkozásában indokolást, magyarázatot kérjen. Az 1./ kérelmi elem vonatkozásában az alábbi indokokra tekintettel Döntőbizottság megállapította, hogy az nem alapos. Kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során javított költségvetést vette figyelembe a nyertes ajánlat érvényességének elbírálása során. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt elkésettségi kifogását vizsgálta meg, amelyet arra alapítottak, hogy a kérelmező költségvetés javítására lehetőséget biztosító hiánypótlási felhívásról már 2011. augusztus 15én tudomást szerzett. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelmet és megállapította, hogy az ajánlattevő kizárólag az érvényességi vizsgálat eredményét, az eljárást lezáró döntés ellen terjesztett elő jogorvoslati kérelmet eljárási jogi jogsértés, hiánypótlási felhívás jogsértő előírásának megállapítására indítványt nem terjesztett elő. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az eljárást lezáró döntés jogszerűségét kifogásoló jogorvoslati kérelmet a kérelmező e részében is a jogvesztő határidőn belül terjesztette elő. A fentiek rögzítése mellett a Döntőbizottság megállapította, hogy nem áll fenn jogi lehetőség jogsértés megállapítására amiatt, hogy az ajánlatkérő a 2011. augusztus 18-án, hiánypótlás keretében becsatolt, javított beárazott költségvetéssel kiegészített ajánlatot bírálta el, mivel a hiánypótlásra lehetőséget biztosító ajánlatkérői döntés jogszerűségét jogorvoslati kérelemmel nem támadták. A nyertes ajánlattevő által elvégzett javítás megfelelt az ajánlatkérő által előírtaknak, az ajánlattevők a 35 Ácsmunkák fejezetben a homlok- és ereszdeszkázási munkák árát beépítették a munkanem tételeibe. A hiánypótlás

27

során becsatolt iratból megállapítható az is, hogy az ajánlattevők nem módosították sem a munkanem összesített árát, sem az értékelt ellenszolgáltatást, a vállalkozói díjat. Erre tekintettel az ajánlattevők nem módosították az ajánlatukat, a hiánypótlás során elvégzett javítás pusztán formai jellegű volt, amely nem ütközik a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti módosítási tilalomba. Ajánlatkérő e részében jogszerűen bírálta el a nyertes ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont szerinti érvénytelenségi ok nem állt fenn. A 2./ kérelmi elem az alábbi indokból megalapozott. A kérelmező arra alapította a nyertes ajánlat érvénytelenségét, hogy az ajánlattevők által megajánlott folyadékhűtő berendezés, a Ferroli RPC IR 387M1 termék nem egyenértékű a műszaki tervdokumentációban megjelölt Olimpia Splendid C10 típusú folyadékhűtővel. A 4. § 15. pontja határozza meg a műszaki leírások tartalmára vonatkozó általános követelményeket, amelynek értelmében a közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációt tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket; A Kbt. 58. §-ában határozta meg a jogalkotó azokat a tételes jogi rendelkezéseit, amelyek keretei között az ajánlatkérők megállapíthatják a beszerzési tárgy műszaki leírását, azon elvárását, hogy milyen műszaki tartalmú termékek szállítását kéri. A műszaki leírás meghatározásának választható módját a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjai tartalmazzák: „(3) A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra,

28

nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.” A Kbt. 89/A. § (2) bekezdése értelmében nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése. Kérelmező azt kifogásolta, hogy a nyertes ajánlatban megajánlott folyadékhűtő több műszaki paraméterre, így a hangnyomás szintje és a teljes elektromos igénye nem felel meg az ajánlatkérő által előírtaknak az ajánlatkérő által, illetve szabványban előírtaknak. A Döntőbizottság a Kbt. 89/A. §-ában előírtak tükrében elsődlegesen rögzíti, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség pusztán abból az indokból, hogy a megajánlott, illetőleg a tervdokumentációban megjelölt termék nem mindenben megegyező. Az ajánlatkérő kizárólag olyan szempontokat vehet figyelembe, olyan műszaki paraméterek összehasonlításával vizsgálhatja az egyenértékűséget, amelyeket a dokumentációban kifejezetten megjelölt. Az egyenértékűség vizsgálata szempontjából kizárólag olyan műszaki jellemzők, teljesítmény-, funkcionális követelmények vehetőek figyelembe, amelyek tekintetében az ajánlatkérő feltételt írt elő. Ebből következően az érvénytelenség nem alapítható gazdaságossági szempontokra, arra, hogy a megajánlott eszköz üzemeltetése adott esetben költségesebb, mint az ajánlatkérő által megjelölt

29

eszközé. A konkrét esetben ajánlatkérő sem tett olyan előírást, mely szerint az üzemeltetési költségeket is az egyenértékűség vizsgálata során szempontként kívánja figyelembe venni. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy önmagában az a körülmény, hogy az egyik berendezés elektromos teljesítmény igénye magasabb, mint a másiké, még nem igazolja a magasabb (éves) üzemeltetési költségeket, annak vizsgálatához további műszaki alapadatok ismerete szükséges, adott esetben az, hogy a berendezés napi szinten mennyi elektromos teljesítményt vesz fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint az megfelelőség a teljes elektromos igény műszaki paraméterre tekintettel az üzemeltetési költségei vonatkozásában nem vizsgálható, az egyenértékűség hiánya nem állapítható meg. A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy tervdokumentációban a tervező rögzítette a zajtól védett helyiségekben a zajterhelési határértékeket. Ezen előírását jogszabályra, a rendelet 4. számú mellékletében foglaltakra alapította. A tervrajzok, a gépészeti, műszaki leírás, a generáltervező nyilatkozata alapján a Döntőbizottság tényszerűen rögzíti, hogy a gépészeti zajkeltő berendezések okozta zaj csillapítását, annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt zajhatárértékek betarthatóak legyenek, a tervező komplex módon, építészeti és gépészeti elemekkel együttesen valósította meg. Nem volt vitatott az, hogy a dokumentációban megjelölt folyadékhűtő berendezés hangnyomásszintje önmagában meghaladja a jogszabályban előírt zajhatárértéket, ugyanakkor figyelembe kell azt venni, hogy a tervek elkészítése során a tervező számolt a zajcsillapítással. Figyelemmel arra, hogy a zajhatárértékek betartása jogszabályban előírt kötelezettség, az előírás teljes a megjelölt berendezés hangnyomásszintjénél magasabb értékkel rendelkező, a nyertes ajánlattevők által megajánlott folyadékhűtő esetében az ajánlatkérő köteles vizsgálni a hangnyomásszint műszaki paramétert az egyenértékűség megállapítása során. Figyelembe kell azt is venni, hogy a határértéknek nem a zajforrásnál, hanem a védendő helyiségnél kell teljesülnie, így önmagában az egyenértékűséget nem zárja ki a magasabb hangnyomásszint. A gépész tervező és a generál tervező nyilatkozata alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az előírt zajhatárérték betarthatósága érdekében mind gépészeti, mind építészeti szempontból a kiadott tervekhez képest további zajcsillapítási intézkedések szükségesek. Erre tekintettel a dokumentációban megjelölt berendezéstől eltérő működési elvű, magasabb hangnyomásszintű berendezés esetén az egyenértékűség csak akkor igazolt, ha az ajánlattevő igazolja, hogy az általa javasolt műszaki megoldással és megajánlott berendezéssel megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha teljesíthető a szerződés. Ez érvényességi kérdés, az egyenértékűséget az ajánlatkérő az ajánlat elbírálása során kell hogy megvizsgálja. Az egyszerű közbeszerzési eljárásokban is érvényesül az ajánlati kötöttség elve, a Kbt. 99. § (1) bekezdése alapján a

30

szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. Jogsértő, a Kbt. specifikus és alapelvi rendelkezéseibe is ütközik az olyan elbírálás, mely arra ad lehetőséget, hogy a szerződés tárgyának, a teljesítés tartalmának tényleges és pontos meghatározása a nyertes ajánlati tartalom alapul vétele mellett utólagosan kerüljön meghatározásra, véglegesítésre, pontosításra. A fentieket figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevők által becsatolt gyártói, műszaki adatlap és termékismertető alapján nem állapítható meg egyértelműen és kétséget kizáróan az, hogy a megajánlott berendezés egyenértékű a dokumentációban megjelölt folyadékhűtővel. Nem állapítható meg továbbá, hogy az ajánlattevő számolt-e azzal, hogy a megfelelő zajcsillapításhoz további építészeti és gépészeti intézkedések szükségesek, az ajánlata magában foglalja-e az ehhez kapcsolódó többlet műszaki tartalmat, az ezzel járó esetleges többletköltségeket a megajánlott ellenszolgáltatás tartalmazza-e, az ajánlattevők által javasolt műszaki megoldás megfelelő-e. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kötelezően előírja a bírálat során azt, hogy az ajánlatkérő megvizsgálja, van-e olyan hiba, vagy ellentmondás az ajánlatban, amely miatt adott esetben szükséges a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kérése. A Kbt. 85. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő jogosult

31

a műszaki ajánlatának nem egyértelmű, ellentmondásos tartalmát hitelt érdemlően tisztázni, vagy a hiányzó ajánlati tartalmat pótolni a Kbt. 85. § (1) bekezdésében előírtak betartása mellett. A konkrét esetben az ajánlattevők nem igazolták az egyenértékűséget, az ajánlatkérő az érvényességet jogszerűen ezért nem állapíthatta meg. A nyertes ajánlattevők által az egyenértékűség vonatkozásában megtett nyilatkozat olyan nem egyértelmű nyilatkozatnak minősül, melyre vonatkozóan az ajánlatkérőnek felvilágosítást kellett volna kérnie, és csak ezt követően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy jogszerű döntést hozzon a műszaki ajánlat megfelelőségéről, az ajánlat érvényességéről. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlat elbírálása során megsértette a Kbt. 85. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. 3./ Kérelmező arra alapította a nyertes ajánlattevők ajánlatának érvénytelenségét, hogy az ajánlat és a hiánypótlások alapján nem jogszerűen, nem megfelelően igazolták az alkalmasságot a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek tekintetében. A kérelmező arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlat hiányos volt, nem tartalmazta a szakemberek által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatot. A Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a nem elektronikusan beadott ajánlattal szemben formai követelmény az, hogy az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó, vagy 69. § (8) bekezdés szerinti szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosulta(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A 67. § (1) bekezdés c), a 67. § (2) bekezdés c) és e),a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot. A Kbt. 249. § (2) bekezdés h) pontja értelmében az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével,

32

képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelnek. A Kbt. 69. § (8) bekezdés szerint az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó nem mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó nem mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges – a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)(3) bekezdése szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat is. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) 1. és 3. pontjában az ajánlatkérő a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeként előírta, hogy az ajánlattevőnek, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak rendelkeznie kell meghatározott számú, képzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel. A III.2.3) 1. és 3. pont szerinti alkalmasságot az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontját akként írta elő igazolni, hogy az ajánlattevőnek leírást kell csatolnia azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük és gyakorlatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A leíráshoz mellékelni kell a szakemberek önéletrajzát, a végzettséget igazoló okiratokat, az 1. alkalmassági feltétel tekintetében pedig a műszaki vezetői jogosultságot igazoló okiratot, amelyekből egyértelműen ki kell derülnie az adott szakember végzettségének, képzettségének, jogosultságának és gyakorlati idejének. A Kbt. kógens előírásai alapján az ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságát kizárólagosan a felhívásban meghatározott feltételek alapján vizsgálhatja, az ajánlat érvényességét e körben csak a felhívásban előírt formai és tartalmi követelményekhez kötötten ítélheti meg. Az érvénytelenséget nem alapíthatja olyan indokra, amelyre vonatkozóan feltételt a felhívásban nem írt elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítésbe bevonni szükséges szakemberek tekintetében az ajánlatkérő sem az alkalmassági feltétel meghatározása, sem az alkalmasság igazolásának módja körében nem írta elő a rendelkezésre állási nyilatkozat csatolását. Az ajánlattételi felhívás V.7) 2. pontjának és a dokumentáció III.7.3. pontjának a kérelmező által hivatkozott előírásai sem határoztak meg az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolásához kapcsolódóan további iratok, nyilatkozatok becsatolását. Kifejezett ajánlatkérői előírás hiányában ilyen többletkövetelmény a Kbt. fent idézett rendelkezéseiből sem vezethető le, abban az esetben sem, ha a vizsgált műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételnek

33

az ajánlattevő részben vagy teljes mértékben a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazásával kíván megfelelni. A jelen esetben az ajánlatkérőnek a becsatolt önéletrajzok és a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok alapján a felhívásban előírtak teljesülését kellett megvizsgálnia, azt, hogy az illető szakember rendelkezik-e a műszaki-szakmai alkalmassághoz előírt végzettséggel, képzettséggel, szakmai tapasztalattal. A nyertes ajánlattevők a felhívás III.2.3) 1. és 3. pontjában előírt alkalmassági feltételnek valós megfelelést részben a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókkal együttesen igazolták, a hiánypótlásokkal kiegészített ajánlat tartalmazta a szakemberek ismertetését, a saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzokat, valamint a szakemberek képezettségét, végzettségét igazoló iratokat. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen végezte el a nyertes ajánlattevők műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának vizsgálatát, a nyertes ajánlat e részeiben nem volt hiányos, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok nem állt fenn. 4./ A jogorvoslati kérelmében a kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét az ajánlattevői Konzorcium képviseleti jogosultsága vonatkozásában is vitatta. Kérelmező a kérelmét arra alapította, hogy az eredeti ajánlatban becsatolt konzorciumi megállapodás nem jogosította fel a Konzorcium tagját, az Alpine Hungária Kft.-t arra, hogy a Konzorcium nevében és képviseletében ajánlati nyilatkozatot tegyen, a hiánypótlások és a felvilágosítás kérésekre történő válaszadás során a Konzorcium nevében nyilatkozzon. E jogosítványt kizárólag a 2011. szeptember 2-án, hiánypótlás keretében becsatolt, 2011. szeptember 1jén kelt és hatályba lépett új konzorciumi szerződés biztosította az ajánlattevő számára, azonban nem alkalmas arra, hogy a korábban megtett nyilatkozatokat visszamenőlegesen joghatályossá tegye. A Kbt. 52. §-a rendelkezéséből következően több ajánlattevő közösen is nyújthat be ajánlatot. A közös ajánlattétel esetén egy vagy több ajánlattevő együttesen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, közösen tesznek eleget az ajánlatkérő előírásainak, közösen vállalnak kötelezettséget a közbeszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlatkérő felé. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy több, egyébként önálló személy az egymás közötti jogviszonyait, és az ajánlatkérő felé fennálló jogait és kötelezettségeit, kapcsolatát, ezen jogviszony tartalmát konzorciumi megállapodásban szabályozza, melyre tekintettel az ajánlattevő a konzorcium, melyhez azonban szervesen hozzátartoznak a konzorciumot alkotó tagok. A konkrét esetben a HBF Építőipari Kft. és az Alpine Hungária Kft., mint a HBF – Alpine Konzorcium közösen nyújtottak be ajánlatot, és konzorciumi megállapodást kötöttek. Az ajánlatban csatolt

34

konzorciumi megállapodásban rögzítették, hogy a Konzorcium vezető tagja a HBF Építőipari Kft., amely korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben. A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor, hogy az ajánlat 372. oldalán csatolt meghatalmazás alapján az Alpine Hungária Kft. törvényes képviselői is jogosultak a közbeszerzési eljárás keretében a HBF - Alpine Konzorcium ajánlatának cégszerű aláírására. Az ajánlatkérői hiánypótlási felhívásra becsatolt, 2011. szeptember 1-jén kelt új konzorciumi megállapodás és az Alpine Hungária Kft. részére megadott újabb meghatalmazás mindösszesen annak tényét rögzítette, hogy a konzorciumi tagok a korábbi megállapodásukkal összhangban megerősítették, hogy a nem vezető tag, az Alpine Hungária Kft. is jogosult közbeszerzési eljárás során a Konzorciumot képviselni. A korábban megtett ajánlati, valamint a hiánypótlás során, illetőleg a felvilágosítás kérések alapján megadott nyilatkozataikat a konzorciumi tagok nem módosították. A fentieket rögzítve a Döntőbizottság álláspontja szerint már az eredeti ajánlatban becsatolt iratok, konzorciumi megállapodás, meghatalmazás alapján az Alpine Hungária Kft. is jogosult volt a megállapodás megkötésének, a meghatalmazás kiállításának napjától, 2011. június 20-tól joghatályos nyilatkozatot, ajánlatot tenni a Konzorcium nevében. E jogosultsága már az eredetileg benyújtott ajánlatban csatolt iratokból is megállapítható volt. A Konzorcium részéről benyújtott, és a közbeszerzési eljárás során kiegészített ajánlatban a kötelezettségvállalás megtörtént, az ajánlati kötöttség fennáll az ajánlatkérő által meghatározott időtartamig, az ajánlat e kérdés tekintetében érvényes. 5./ A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvényesnek a nyertes ajánlatot a referenciák vonatkozásában előírt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétel igazolása tekintetében. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen eleme sem alapos. Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) 2. pontjában az alkalmasság feltételeként előírta, hogy az ajánlattevőnek, illetve a 10% feletti alvállalkozójának rendelkeznie kell meghatározott számú, értékű, műszaki tartalmú kivitelezési referenciával. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy a nyertes ajánlattevők a referencia vonatkozásában előírt alkalmassági minimumkövetelménynek maradéktalanul nem felelt meg. Az ügy elbírálása szempontjából releváns alkalmassági feltételként az ajánlatkérő azt írta elő, hogy az ajánlattevőnek, illetve a 10% feletti alvállalkozójának rendelkeznie kell minimum 1 darab, új építésű, vagy épületbővítéssel, emeletráépítéssel kivitelezett nevelési, oktatási, szociális vagy egyéb közhasználatú épület

35

kivitelezésére, valamint a hozzá kapcsolódó közművek kivitelezésére vonatkozó építési referenciával, melynek értéke elérte a nettó 200 millió forintot. A jogorvoslati eljárás során vitatott volt az ajánlatkérői előírás tartalma, az, hogy az igazolható referenciamunkával kapcsolatosan ajánlatkérő milyen műszaki feltételt határozott meg. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem részletezte a továbbiakban ezen alkalmassági feltétellel kapcsolatos részletes követelményeket, kiegészítő tájékoztatást ezzel összefüggésben nem adott. A Döntőbizottság a felhívásban előírt feltételt megvizsgálva megállapította az ajánlatkérő a referencia tárgyát képező épülettel kapcsolatos, az alkalmasság körében igazolható kivitelezési munkák körét határozta meg, amely lehet új épület építése, épület bővítése, vagy emeletráépítés. Ajánlatkérő előírta továbbá az épülthez kapcsolódó közművek kivitelezését is. E vonatkozásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásban nem írta azt elő, hogy az adott épülethez kapcsolódó valamennyi közmű kivitelezése esetén igazolható a referenciával az alkalmasság. Külön előírás hiányában tehát az alkalmasság megállapítható, amennyiben a referenciák igazolásából kitűnik, hogy az épület építéséhez, bővítéséhez kapcsolódóan az épülethez kapcsolódó valamely közmű kivitelezése is megtörtént. Megállapítható továbbá, hogy az ajánlatkérő a felhívásában kifejezetten nem írta azt elő, hogy a közmű kivitelezési munkáknak hálózati közműfejlesztéssel járó közművet kell kiépíteni. Nem volt feltétel közterületről való önálló közműfejlesztéssel járó kivitelezés igazolása, hanem elfogadható telekhatáron belüli közmű kivitelezés, az elvezető/bekötő közmű fővezetékre való rákötés. Nyilvánvalóan amennyiben új épület építése a referencia tárgya, az épület épületgépészeti elemeinek rákötése a telken belüli nyaktagra egyúttal azt is jelenti, hogy telken belül a rákötés közműépítési feladatokat is magában foglal. A fentiek rögzítése mellet a Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevők hiánypótlásokkal kiegészített ajánlatát, és megállapította hogy az ajánlattevők a legalább 200 millió forint értékű referenciával kapcsolatos műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételnek való megfelelést a Kbt. 68. § (9) bekezdés szerinti szervezet, az Alpine Bau GmbH referenciájával igazolták, amelyet az ajánlattevők a 2011. augusztus 12. napi hiánypótlás során becsatoltak be. A megrendelő egyetértő záradékával ellátott referenciaigazolás 20,3 millió EUR értékű építési beruházás, új, szociális és egyéb közhasználatú épület (kórházegészségügyi ellátó szolgáltató központ) építését igazolta, mely igazolásból megállapítható, hogy a kivitelezés tartalmazott közműépítési munkákat (távhőrendszerre való rácsatlakozás), amely megfelel az ajánlatkérő által előírt feltételeknek.

36

A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő döntése jogszerű volt, a nyertes hiánypótolt ajánlata a felhívás III.2.3) 2. pont szerinti alkalmassági feltételnek való megfelelés tekintetében érvényes volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi ok megállapítására nem állt fenn jogalap. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a jogorvoslati kérelem megalapozott része vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását, figyelembe véve a beszerzés becsült értékét, a jogsértés reparálhatóságát és az ajánlatkérő együttműködő magatartását. A Döntőbizottság rögzíti, a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján 120.000.-Ft volt, mivel a kérelmező a Kbt. 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezte 120.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező által megbízott jogi képviselő 400.000.Ft + Áfa összegű ügyvédi munkadíj megtérítését kérte, amelynek igazolására becsatolta a megbízási szerződést. A Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdése szerint: (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). (5) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A

37

Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Kbt. kifejezetten lehetőséget ad a feleknek az eljárás során felmerült költségei (így az ügyvédi megbízási díj, készkiadások) előterjesztésére. A Kbt. 341. § (5) bekezdés utolsó fordulata megteremti a lehetőséget a költségek mérséklésére, a mérséklés részletes és okszerű indokolása mellett, valamint a mérlegelés szempontjainak kimerítő felsorolásával. E körben figyelembe kell venni, hogy a fél képviselője hány jogorvoslati tárgyaláson vett részt, milyen terjedelmű beadványokat terjesztett elő, milyen jogi megítélésű volt az ügy, azt, hogy az ügyfél a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolta-e a felmerült költségeit, illetőleg, hogy azok a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban merültek-e fel. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.459/2007/7. számú jogerős ítéletében foglalt, az ügyvédi megbízási díjra vonatkozó szempontokat. A jogerős ítélet indokolása szerint a Kbt. 346. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem biztosít alanyi jogot arra, hogy a megalapozott kérelmet előterjesztő ügyfél az eljárással felmerült költségeinek teljes mértékben való megtérülésére igényt tarthasson. A hatóságot mérlegelési jog illeti meg és a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényessége, színvonala alapján állapítandó meg a megbízási díj összege. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kérelmező költségigényét mérsékelte. A Döntőbizottság az ügyvédi képviselet eredményességével kapcsolatban figyelembe vette azt a tényt, hogy a jogorvoslati kérelemnek részben, 1 kérelmi elem tekintetében adott helyt, a megállapított jogsértéssel összefüggésben széles körű bizonyítási eljárásra nem került sor. A jogi képviselő a Döntőbizottságnál betekintett a nyertes ajánlatába, a tárgyaláson az ügyfél képviseletét ellátta. Mindezen körülmények alapján a Döntőbizottság a Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi munkadíj címén fizetendő eljárási költséget 50.000.-Ft + ÁFA munkadíjra mérsékelte és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az ajánlatkérőt a munkadíjnak kérelmező részére történő megfizetésére. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem

38

rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 7.

Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos

Kovács Lajos sk. közbeszerzési biztos

Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Nagy Orsolya ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 50. fszt. 3.) 2. Dr. Bujdosó Arnold ügyvéd (7090 Tamási, Vas Gereben u. 1.) 3. Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 40. II. 09.) 4. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 5. HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. (1094 Budapest, Bokréta u. 19.) 6. HBF Építőipari Kft. (1144 Budapest, Füredi út 74-76.) 7. DRD Ügyvédi Társulás (1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. I. em.) 8. Aktuál Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Sóstói út 61.) 9. Épkomplex Kft. (2100 Gödöllő, Rét u. 37.) 10. Bau-Vertikál Építőipari Kft. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76.) 11. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 12. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 13. Irattár