A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: [email protected] Ikt.sz.: D.1003/ 11 /2010.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Rex Terra Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7., képviseli: Dr. Fazekas Györgyi Ügyvédi Iroda Dr. Fazekas Györgyi ügyvéd 1192 Budapest, Kós Károly tér 3. Fszt. 6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Sármellék-Zalavár Önkormányzati Társulás (8391 Sármellék, Dózsa György u. 324., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Sármellék - Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. § és 50. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. § (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívását, dokumentációját és az azt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság egyebekben a kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 150.000,-Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2

Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. szeptember 10-én feladott 2010/S 179-273162 számú ajánlati felhívásával, melyet 2010. november 6-án 2010/S 216-330711 számon módosított, a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő a felhívásban rögzítette, hogy beszerzése finanszírozása az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), "Szennyezett területek kármentesítése feladatainak elvégzése" meghívásos pályázati konstrukció második (projektmegvalósítás) szakasza szerinti KEOP-2.4.0/2F számú, "Sármellék - Zalavár volt szovjet katonai repülőtér környezeti kármentesítése" projekt keretében történik. A felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérő megjelölte a szerződés tárgyát az alábbiak szerint: „Vállalkozási szerződés Sármellék - Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítésére.” Részekre történő ajánlattétel és alternatív ajánlat tétele nem volt biztosított. A beszerzés becsült értéke 3.776.847.622,-Ft-ban került rögzítésre. A szerződés időtartamát ajánlatkérő a szerződés megkötésétől számított 52 hónapban jelölte. A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége az alábbiak szerint: „A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 26-28. § szerinti, "D" kármentesítési célállapot elérését eredményező műszaki beavatkozás Sármellék - Zalavár volt szovjet katonai repülőtér alábbi területein: — "B" terület (volt II. számú üzemanyag-tároló), — "C" terület (volt üzemanyagtöltő), — "D" terület (volt I. számú üzemanyag-tároló). A műszaki beavatkozást a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott műszaki beavatkozási tervben és az azt elfogadó 1082-2/8/2010. iktatószámú határozatban, a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban és az azt elfogadó Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 1082-2/9/2010. iktatószámú jogerős határozatban, a tartály bontási tervben és az azt elfogadó, MKEH Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság által kiadott MKEH-GYMMBH/1884-5/2010/MU-SZH iktatószámú határozattal módosított MKEH-GYMMBH/1884-4/2010/MU-SZH iktatószámú jogerős határozatban, az épületbontási tervben és az azt elfogadó Keszthely Város Jegyzője által kiadott 3/51.013-8/2010, 3/51.014-9/2010, 3/51.011-8/2010, 3/51.012-8/2010 iktatószámú jogerős határozatokban, valamint a vasútbontási tervben és az azt elfogadó a Nemzeti Közlekedési

3

Hatóság által kiadott KU/VF/1737/4/2010 iktatószámú jogerős határozatban rögzített módon, az abban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. A műszaki beavatkozás során elvégzendő tevékenységek és főbb mennyiségi jellemzői: — kiviteli terv készítése, — terület előkészítési munkálatok, • lőszermentesítés (kb. 160 000 m²), • irtási munkák (kb. 160 000 m²), • munkálatokat akadályozó közművek áthelyezése (1 350 fm bontás, 1 200 fm építés), • kerítés áthelyezés (890 fm bontás, 1 100 fm építés), • 23 db tartály elbontása (6 db 1 000 m3, 4 db 200 m3, 10 db 50 m3, 2 db 20 m3, 1 db 15 m3), • kb. 3 440 fm csővezeték elbontása, • 8 db épület elbontása (összesen 1028,5 m² alap területtel), • térburkolat bontása (kb. 2 000 m²), • 1218 fm iparvágány elbontása, ágyazatkezeléssel, • a területen még fellelhető, használhatatlan termelőkutak, monitoring kutak eltömedékelése (6 db, 12 db), • a területrendezési munkálatok keretében humusz letermelése és deponálása (230 000 m²), — kármentesítési kiviteli munkálatok, • 1 db szennyezett talajvizet kitermelő rendszer kialakítása, • 1 db szennyezett talajvizet tisztító rendszer kialakítása, • 325 fm vízzáró résfal készítése, • 1 db in situ felszín alatti vizet és földtani közeget mentesítő rendszer kialakítása, • 1 db tisztított talajvizet szikkasztó rendszer kialakítása, • 1 db monitoring rendszer kialakítása, • 135 443 m² szigetelt biodepónia kialakítása (87 466 t m3 tiszta talaj behordással), • talaj és földtani közeg kitermelése, előmetszésekkel (kb. 471 497 l m3), • régészeti szakfelügyelet a talajmunkák során, • 275.224 t m3 szennyezett talaj tisztítása, • kivitelezés során keletkező hulladékok kezelése, — kármentesítési üzemeltetési munkálatok, • —a kiépített víztermelő-, tisztító- és szikkasztó rendszer üzemeltetése, • —a kitermelt szennyezett talaj és földtani közeg kezelése a kialakított biodepónián, tisztítást követő visszatöltése, • a kiépített in situ felszín alatti vizet és földtani közeget mentesítő rendszer üzemeltetése,

4

• a kiépített monitoring rendszer üzemeltetése, • üzemeltetéshez kapcsolódó dokumentációk, engedélyek elkészítése, hatósági engedélyeztetése, • az üzemeltetés során keletkező hulladékok kezelése, — terület helyreállítási munkálatok, • műszaki beavatkozás záró dokumentációjának elkészítése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 9. számú melléklete szerinti tartalommal, • a kiépített termelő-, tisztító- és szikkasztó rendszer teljes felszámolása, • az elbontott iparvágány egy nyomvonalon történő visszaállítása, • kezelő és deponáló térrészek elbontása, • tereprendezési munkálatok elvégzése (humusz visszahordás, tereprendezés, füvesítés). Ajánlatkérő felhívja a T. Ajánlattevők figyelmét, hogy a fenti felsorolás nem teljes körű, a beszerzés részletes leírását az ajánlatkérési dokumentáció III. kötete tartalmazza. Teljesítés időbeni ütemezésére vonatkozó főbb szakaszok, melyek egyben kötbér terhes teljesítési részhatáridők is az alábbiakban meghatározott esetekben: - kiviteli terv elkészítésére fordítható naptári napok száma: szerződés hatálybalépésétől, (amely tervezett időpontja 31.1.2011) számított 21 naptári nap (A kiviteli terv benyújtását követő 14 naptári napon belül hagyja jóvá Ajánlatkérő / Megrendelő a kiviteli tervet.). - Terület-előkészítési munkák elvégzésére fordítható naptári napok száma: • terület átadás-átvételi eljárás időtartama 6 naptári nap, szerződéskötéstől számítva (munkakezdés napja az 1. nap), • terület előkészítési munkálatok elvégzésére fordítható naptári napok száma 64, a szerződéskötéstől számítva, • kármentesítési kivitelezési munkák elvégzésére fordítható naptári napok száma: kivitelezési munkálatok elvégzésére fordítható naptári napok száma a kiviteli terv Ajánlatkérő általi jóváhagyását követő 235 naptári nap, melynek ajánlattevő ütemezése szerinti utolsó napja egyben kötbér terhes teljesítési részhatáridő is, - a kiépített kármentesítő rendszer üzemeltetésére fordítható naptári napok száma a kármentesítés kivitelezési munkálatok elvégzését követő 1395 naptári nap, - műszaki beavatkozás záró dokumentációjának elkészítésére és benyújtására fordítható naptári napok száma a kármentesítő rendszer üzemeltetésének befejezésétől számított 21 naptári nap, melynek ajánlattevő ütemezése szerinti utolsó napja egyben kötbér terhes teljesítési részhatáridő is,

5

- műszaki beavatkozási záró dokumentáció Felügyelőség általi elfogadása Műszaki beavatkozás záró dokumentációjának benyújtását követő 53 naptári nap, - iparvágány egy nyomvonalon történő visszaállítása és egyéb a Műszaki beavatkozási záró dokumentáció Felügyelőség általi elfogadása nélkül végezhető terület rendezési munkák: a kármentesítő rendszer üzemeltetésének befejezését követő 98 naptári nap, - műszaki beavatkozási záró dokumentáció Felügyelőség általi elfogadását követően végezhető terület rendezési munkák elvégzésére fordítható naptári napok száma a Felügyelőség záró dokumentációt elfogadó határozatának kiállítását követő 56 naptári napon belül, - terület átadás-átvételi eljárás időtartama, a záró dokumentáció Felügyelőség általi elfogadását tartalmazó határozat kiállítását követő és a monitoringra kötelező Felügyelőségi határozat kiállítását követő - a későbbi dátumtól számított - 63 naptári nap, melynek ajánlattevő ütemezése szerinti utolsó napja egyben kötbér terhes teljesítési részhatáridő is. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a projekt befejezésének véghatárideje, függetlenül a szerződés hatálybalépésének tényleges időpontjától, 29.5.2015-ben. Ajánlattevők a fenti teljesítésre fordítható naptári napok figyelembe vételével részletes ütemtervet kötelesek csatolni. Az ütemtervet a teljesítés első 12 hónapjára vonatkozóan heti, a továbbiakra tekintve havi bontásban kérjük megadni úgy, hogy az egyes tevékenységek kezdő és befejező időpontját pontosan, dátumszerűen is (nap/hónap/év) rögzíteni kell. Ajánlatkérő rögzíti, hogy az ajánlattevő által becsatolt ütemterv és az abban meghatározott befejezési időpontok (dátumszerűen megadva "nap/hónap/év") a fent jelzettek szerint kötbérterhes teljesítési részhatáridőnek minősülnek, melyre vonatkozóan a felhívás III.1.1 pontjában rögzítettek irányadók. Opciós ajánlat: Ajánlatkérő a műszaki beavatkozás záró dokumentációjának felügyelőség általi elfogadását követően, a kármentesítési monitoringra kötelező határozat(ok) végrehajtásában foglaltak teljesítése érdekében opciós ajánlatot kér, a kármentesítést követő monitoring tevékenység elvégzésére. Az opciós ajánlati ár képzése során a fajlagos árakat 2011-es árszinten kell meghatározni, mely fajlagos árakat ajánlatkérő az opciós ajánlat elfogadása esetén (II.2.2 pont) a nettó jelen érték számítás szabályai alapján aktualizálja, továbbá az opciós ár képzése során figyelembe vett mennyiségek a monitoring feladatokra kötelező Felügyelőségi határozat alapján kerülnek aktualizálásra és a monitoring szolgáltatásra az így számított értéken köti meg Ajánlatkérő a szerződést. Ajánlatkérő felhívja a T. Ajánlattevők figyelmét, hogy a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója alapján (KÉ 2010. évi 43. szám, 2010. április 16.) biztosítja a dokumentációba történő előzetes betekintés lehetőségét. Ajánlatkérő felhívja továbbá a T. Ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a felhívásban, vagy dokumentációban bárhol konkrét gyártót, vagy típust jelöl

6

meg, azzal kizárólag a tárgy jellegének egyértelmű meghatározását kívánta elősegíteni és azzal egyenértékű teljesítést elfogad (Kbt. 58. § (7) bekezdés).” A felhívás III.1.2) a fő finanszírozási és fizetési feltételek pontjában ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: — „Ajánlatkérő előleget nem fizet; — Nyertes Ajánlattevő részszámlát havonta, teljesítésarányosan jogosult benyújtani; — A részszámlát a Műszaki Ellenőr (Mérnök) által ellenjegyzett és a Megrendelő által elfogadott, jóváhagyott és aláírt Teljesítésigazolás alapján lehet benyújtani, mely igazolás a számla elválaszthatatlan mellékletét képezi; — A részszámlák és a végszámla fizetési határideje: teljesítéstől számított 60 naptári nap; — A beszerzés a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül az Európai Unió, a Magyar Kormány együttes finanszírozásával valósul meg. Erre tekintettel a benyújtott részszámlák és végszámla kiegyenlítése a 281/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 19. § (4) bekezdésének b.) pontjában írt módon történik, figyelemmel a Kbt. 305. §-ának előírásaira is; — Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme forint (HUF). — A 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény) 89-90.§ alapján, a szerződéses összeg, a szerződés teljesítésének ellenértéke: • A Magyar Köztársaság államterületén kívüli, és az Európai Közösség területén adóalanyként bejegyzett ajánlattevő esetében a nettó ár; • Minden további ajánlattevő esetében a nettó ár + ÁFA.” A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. Ajánlatkérő a hiánypótlásra lehetőséget biztosított, bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszert jelölte meg, ismertetve a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponttartományt és az értékelés módszerét az alábbiak szerint. Részszempont 1. Átalánydíjas nettó Szerződéses Ár (melyből a Tartalékkeret összege nettó 200.000.000,-HUF). 2. A Projekt nyomon követéséhez, és a szükséges beavatkozásokhoz javasolt stratégiák teljességének mértéke (a dokumentációban meghatározott szempontok szerint).

Súlyszám 40

24

7

3. A Projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok felmérésének, kategorizálásának, adott esetben kiszűrésének tervezett módszere, az ajánlattevő kockázatok kezelésére tett megajánlása (a dokumentációban meghatározott szempontok szerint). 24 4. Teljesítési biztosíték mértéke (nettó Szerződéses Ár %-ában kifejezve, egész számra kerekítve). 6 5. Napi késedelmi kötbér mértéke (Ft-ban, késedelmes naptári naponként). 6 Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. december 20-ában, az eredményhirdetést 2011. január 19-ében és a szerződéskötést 2011. február 8ában határozta meg. A felhívás IV.3.3) pontja szerint a dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A felhívás VI.3) 4.) pontja értelmében „A dokumentáció átvehető munkanapokon 9:00-15:00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9:00-11:00 óra között, a jelen felhívás A. mellékletének II. pontjában írt helyszínen. A dokumentáció kiváltásának feltétele, a dokumentációs díj megfizetését igazoló bizonylat átadása. Az ajánlati dokumentáció a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti módon is beszerezhető, amennyiben ajánlattevő a dokumentáció megküldését kéri, úgy a befizetést igazoló okmány másolatát, a kérelemre vonatkozó levéllel együtt telefaxon meg kell küldeni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet (A. melléklet II. pontja) részére. A dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele.” A felhívás VI.3. 24.) pontja szerint „ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 125. § (3) bekezdés b.) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az abban rögzített feltételek szerint.” Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely három kötetből állt. Az I. kötetben szerepelt az útmutató az ajánlattevőknek, a II kötet tartalmazta a szerződéses megállapodást és a III. kötet pedig a műszaki előírásokat rögzítette. A dokumentáció I. kötet 2.4) pontja (8-12. oldal) részletezte a beszerzés tárgyát és mennyiségét, mely többek között az alábbi feladatokat tartalmazta: - kiviteli terv készítése - 1 db szennyezett talajvizet kitermelő rendszer kialakítása - 1 db szennyezett talajvizet tisztító rendszer kialakítása - 1 db tisztított talajvizet szikkasztó rendszer kialakítása - 275.224 t m3szennyezett talaj tisztítása

8

A dokumentáció I. kötet 4.1) pontja rögzítette az ajánlatok értékelésére vonatkozó előírásokat. „A 2. és a 3. részszempontok értékelését szakmai zsűri végzi, a dokumentációban rögzítésre és részletezésre kerülő, a megajánlások értékelésének, összevetésének alapját képező szakmailag megítélhető jellemzők, preferenciák, szempontok szerint az alábbi értékelési módszer alapján. 2. bírálati részszempont esetén: A Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása (K.É. 2010.37. sz.) szerinti abszolút módszer, a „hasznossági függvény” módszere. Ajánlatkérő pozitívan értékeli, ha ajánlattevő az ajánlattételi időszakban felméri a projekt nyomon követésének folyamatát, módszerét, tartalmi elemeit illetve gyakoriságát. Ajánlatkérő pozitívan értékeli amennyiben az ajánlattevő a nyomon követés során felmerülő esetleges lehetséges intézkedéseket is modellezi. A hasznossági függvény ezt az alábbiak szerint tükrözi vissza: A Projekt nyomon követéséhez, és a szükséges beavatkozásokhoz javasolt stratégiák teljességének mértéke (a dokumentációban meghatározott szempontok szerint). Az ajánlattevő elkészíti az MBT elrendelő határozat és a műszaki leírás kötelező tartalma alapján a mintavételi tervet munkaterületenként, amely kiterjed a mintavétel gyakoriságára, a vizsgálandó elemekre, a mintavétel módszerére a talajvízre kiterjedően. Az ajánlattevő elkészíti az MBT elrendelő határozat és a műszaki leírás kötelező tartalma alapján a mintavételi tervet munkaterületenként, amely kiterjed a mintavétel gyakoriságára, a vizsgálandó elemekre, a mintavétel módszerére a talajvízre kiterjedően, és kétszeres gyakorisággal végez mintavételezést (a monitoring kutakban). Az ajánlattevő elkészíti az MBT elrendelő határozat és a műszaki leírás kötelező tartalma alapján a mintavételi tervet munkaterületenként, amely kiterjed a mintavétel gyakoriságára, a vizsgálandó elemekre, a mintavétel módszerére a talajvízre kiterjedően, és kétszeres gyakorisággal végez mintavételezést (a monitoring kutakban). Előbbiek mellett

Pontszám

1

3

6

9 ajánlattevő alternatív módszer* alkalmazásával a technológiai folyamatok valós idejű nyomon követése** érdekében a tisztítandó talaj és talajvíz szennyezettségi állapotának vizsgálatát is elvégzi két heti gyakorisággal, mely alternatív módszert rögzíti a mintavételi tervben. Az ajánlattevő elkészíti az MBT elrendelő határozat és a műszaki leírás kötelező tartalma alapján a mintavételi tervet munkaterületenként, amely kiterjed a mintavétel gyakoriságára, a vizsgálandó elemekre, a mintavétel módszerére a talajvízre kiterjedően, és kétszeres gyakorisággal végez mintavételezést (a monitoring kutakban). Előbbiek mellett ajánlattevő alternatív módszer* 10 alkalmazásával a technológiai folyamatok valós idejű nyomon követése** érdekében a tisztítandó talaj és talajvíz szennyezettségi állapotának vizsgálatát is elvégzi két heti gyakorisággal, mely alternatív módszert rögzíti a mintavételi tervben. Továbbá rögzíti a mintavételi tervben az alternatív módszer eredményeként tehető lehetséges beavatkozásokat*** is. *Alternatív módszer: a) In situ szerves talajgáz vizsgálat (O2, CO2, CH4, hőmérséklet, nedvességtartalom) mérése, b) In situ tájékoztató jellegű helyszíni talajvíz CH-szennyezettség mérés, vezetőképesség, pH, hőmérséklet, O2 **Valós idejű nyomon követés: arra szolgál, hogy a vállalkozó a levont következetések alapján a technológia működésének hatékonyságára befolyással tudjon lenni. ***Lehetséges beavatkozás: akkor fogadja el ajánlatkérő, ha ajánlattevő legalább az a) és b) alternatív módszerekre mindösszesen 15 db, azaz külön-külön 5 (talajra) – 10 (talajvízre) db egymástól egyértelműen különválasztható és műszaki tartalmában, technológiájában eltérő beavatkozást felsorol. Az a) és b) alternatív módszerek esetében felsorolható ugyanazon beavatkozás is külön-külön a két alternatívára, azonban ez esetben az azonos beavatkozást egynek veszi ajánlatkérő, amennyiben mindkét esetre felsorolásra kerül, így ezen esetben is meg kell lennie az összesen legalább 15 db beavatkozásnak.

Fentiekre a szakmai ajánlat keretében benyújtandó: - „A Projekt nyomon követéséhez, és a szükséges beavatkozásokhoz javasolt stratégiák teljességének mértéke” értékelési szemponthoz mintavételi terv elkészítése a táblázatban rögzített, ajánlattevői vállalásnak megfelelően. Az ajánlattevőnek a szakmai ajánlatát elsősorban a bírálat módszernél, és a dokumentációban (Közbeszerzési műszaki leírás, Műszaki beavatkozási terv. és vízjogi létesítési engedélyezési terv, továbbá a Műszaki beavatkozásra kötelező területileg illetékes Felügyelőség határozata: tartály, épület, iparvágány bontási

10

engedélyei, valamint az ezeket elfogadó jogerős Hatósági határozatok) leírtakra figyelemmel kell elkészítenie. Az ajánlatkérő az értékelés során a benyújtott ajánlatokban leírtakat értékeli, ezért az ajánlattevő felelőssége, hogy azokat a tényezőket (tartalmi elemeket, leírásokat, módszereket, stb.), amiket az ajánlatkérő a fenti bírálati szempontnál értékelésre kerülő elemként, illetve érvényességi feltételként megjelölt, ajánlata minél részletesebben tartalmazza. 3. bírálati részszempont esetén: A Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása (K.É. 2010.37. sz.) szerinti abszolút módszer, a „hasznossági függvény” módszere. Ajánlatkérő pozitívan értékeli, ha a Projekt során lehetséges, a szakmai tapasztalatok alapján előre látható műszaki problémákat, kockázati elemeket az ajánlattevő már az ajánlattétel során minél teljesebben, részletesebben feltárja, és adott esetben, már a kezelési stratégiákat („menekülési útvonalakat”) is végiggondolja, megfogalmazza. További pozitívum, ha a problémakezelés a konkrét, beszerzés tárgya szerinti - a dokumentáció részeként kiadásra kerülő alapdokumentumokból, illetve e beszerzés helyének ajánlattételi időszakban lehetséges megismeréséből adódó - speciális kockázati elemekre különös hangsúlyt fektet. A hasznossági függvény ezt az alábbiak szerint tükrözi vissza. A Projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok* felmérésének, kategorizálásának, adott esetben kiszűrésének tervezett módszere, az ajánlattevő kockázatok kezelésére tett megajánlása Az ajánlattevő a Kbt. 70.§ (2) bekezdés szerinti nyilatkozatával vállalja, hogy a teljesítés során lehetséges, felmerülő kockázatokat a teljesítéssel összefüggésben kezeli, megoldja. A szakmai ajánlat feltár kockázati tényezőket, veszélyforrásokat**. A szakmai ajánlat feltár kockázati tényezőket, veszélyforrásokat**, és ezek kategorizálására vonatkozóan metodikát ad*** A szakmai ajánlat feltár kockázati tényezőket, veszélyforrásokat**, és ezek kategorizálására vonatkozóan metodikát is ad***, továbbá a felmerülő problémák kezelésére is lehetséges megoldásokat ad. A szakmai ajánlat feltár kockázati tényezőket, veszélyforrásokat**, és ezek kategorizálására vonatkozóan metodikát is ad***, továbbá a felmerülő problémák

Pontszám

1

2 3

4

6

11 kezelésére is lehetséges megoldásokat ad, továbbá a felsorolt kockázati % tényezők, veszélyforrások legalább 50 -ában a megelőzésre, elkerülésére vonatkozó tervezett intézkedésekre is kitér. A szakmai ajánlat feltár kockázati tényezőket, veszélyforrásokat**, és ezek kategorizálására vonatkozóan metodikát is ad***, továbbá a felmerülő problémák kezelésére is lehetséges megoldásokat ad, továbbá legalább a felsorolt kockázati 10 tényezők, veszélyforrások 50%-ában a megelőzésre, elkerülésére vonatkozó tervezett intézkedésekre is kitér, és a fentiek szerint bemutatott kockázatok közül legalább 5 db, jelölten a repülőtér folyamatos, párhuzamos üzemeltetésével is összefügg. *Műszaki kockázat: az a kockázat, melynek bekövetkezése veszélyezteti a tervezett kármentesítési technológia üzemszerű működését. Ajánlatkérő üzemszerű működés alatt, a kármentesítési munkák megkezdésekor, a vállalkozó részére történő terület átadás-átvételétől, a munkák befejezéskori, a terület vállalkozó általi visszaadásáig (átadás-átvételi eljárás lezárásáig) tartó időszakot érti. **Ajánlatkérő az értékelés során kifejezetten a felszín alatti víz és földtani közeg kármentesítésére vonatkozó lehetséges kockázati elemeket veszi figyelembe. Abban az esetben kerül pontszám kiosztásra, amennyiben 20 db kockázati tényező felsorolásra kerül. ***A kategorizálásra adott metodikát ajánlatkérő akkor fogadja el, ha az legalább 3 szempont szerinti kategorizálást tartalmaz. Ajánlatkérő a „műszaki kockázat”, „kockázati elem”, „kockázati tényező”, „veszélyforrás” kifejezések alatt egy és ugyanazt érti.

Fentiekre a szakmai ajánlat keretében benyújtandó: - „A Projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok* felmérésének, kategorizálásának, adott esetben kiszűrésének tervezett módszere, az ajánlattevő kockázatok kezelésére tett megajánlása” értékelési szemponthoz tartozó bemutatás. A feltárás, kezelés, elkerülése érdekében tett megajánlások bemutatása szöveges leírásban, de legalább arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vállalja a teljesítés során lehetséges felmerülő kockázatokat a teljesítéssel összefüggésben kezeli, megoldja. Az ajánlattevőnek a szakmai ajánlatát elsősorban a bírálat módszernél, és a dokumentációban (Közbeszerzési műszaki leírás, Műszaki beavatkozási terv. és vízjogi létesítési engedélyezési terv, továbbá a Műszaki beavatkozásra kötelező területileg illetékes Felügyelőség határozata: tartály, épület, iparvágány bontási engedélyei, valamint az ezeket elfogadó jogerős Hatósági határozatok) leírtakra figyelemmel kell elkészítenie. Az ajánlatkérő az értékelés során a benyújtott ajánlatokban leírtakat értékeli, ezért az ajánlattevő felelőssége, hogy azokat a tényezőket (tartalmi elemeket, leírásokat, módszereket, stb.), amiket az ajánlatkérő a fenti bírálati szempontnál értékelésre kerülő elemként, illetve érvényességi feltételként megjelölt, ajánlata minél részletesebben tartalmazza.”

12

A dokumentáció I. kötet 38-40. oldala az alábbiakat tartalmazta: „Szakmai ajánlat részeként benyújtandó ajánlati elemek A szakmai ajánlat elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő megbizonyosodjon az ajánlattevő felkészültségéről, szükséges erőforrásairól és az elvégzendő feladatokra vonatkozó ismereteiről. Az ajánlat érvénytelen, ha nem nyújtja be az alábbi részletes leírásokat, bemutatásokat (nem ad szakmai ajánlatot), vagy ha a szakmai ajánlatban foglaltak nem felelnek meg az ajánlatkérési dokumentáció (valamennyi részében), vagy a felhívásban meghatározott bármely feltételnek. 1. Organizációs terv Ajánlattevőnek részletes leírást - melyet ki kell egészítenie helyszínrajzzal, helyszín rajzokkal - kell ajánlatához csatolnia, az organizációs tervre vonatkozóan, az ütemezéshez igazítottan: - az ajánlattevő kármentesítés teljesítéséhez rendelt térbeni szervezési megoldásait kell bemutatni (különös tekintettel a Műszaki beavatkozási tervben, illetve műszaki leírásban foglaltakra), kitérve a kármentesítés helyszínére vonatkozó korlátok teljesíthetőségére is; Korlátok: ld. különösen a műszaki leírás vonatkozó részeit, „korlát”, „korlátok”, megjelöléssel ellátott rendelkezések. Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be – vagy ha nem ad a fentiek szerinti részletezettséggel, tartalommal – az ajánlat műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében organizációs terve(ke)t, vagy az nincs szinkronban a dokumentációban (Közbeszerzési műszaki leírás, Műszaki beavatkozási terv és vízjogi létesítési engedélyezési terv, továbbá a Műszaki beavatkozásra kötelező területileg illetékes Felügyelőség határozata; tartály-, épület-, iparvágány bontási engedélyei, valamint az ezeket elfogadó jogerős Hatósági határozatok) kiadott dokumentumokkal. 3. Fizetési ütemterv Ajánlattevő ajánlata részeként fizetési ütemezést (összhangban a teljesítési ütemtervvel) köteles benyújtani az ajánlati felhívásban és a dokumentációban részletezett, vonatkozó rendelkezések szerint. Jelölendő a számlabenyújtás időpontja (nap/hónap/év), illetve külön jelölendő a felhívásban, dokumentációban jelzettek szerint, várható kifizetés időpontja (nap/hónap/év) is. Az ütemtervben megadott kezdési és befejezési időpontok nem eshetnek hivatalos munkaszüneti napokra (az alábbiakat tekinti ajánlatkérő hivatalos munkaszüneti napoknak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 125. § (3) bekezdése alapján (kivéve húsvéthétfő és pünkösdhétfő napjait, melyek pontos időpontját jelen pillanatban nem rendezi vonatkozó jogszabály a közbeszerzés tárgyát képező munka teljesítésének időtartamára): január 1., március 15., május 1. augusztus 20., október 23., november 1., december 2526.).

13

Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be, ha nem ad a fentiek szerinti részletezettséggel, tartalommal, az ajánlat műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében a fizetési ütemtervet, vagy ha a fizetési ütemtervben foglaltak nem felelnek meg a dokumentációban, vagy a felhívásban, a fizetési ütemezésre vonatkozóan meghatározott feltételeknek. Érvénytelen, ha az ajánlati ár kirívóan alacsony, vagy magas (Kbt. 86. § szerint).” A dokumentáció 40. oldala határozta meg a Tételes árazott költségvetés (részletes árajánlat) megtételéhez szükséges követelményeket, mely rögzíti, hogy „A létrejövő szerződés egyösszegű, átalányáras szerződés, ajánlati kötöttség a megajánlásra kerülő egyösszegű átalányárra (nettó szerződéses árra) jön létre. Az ajánlattevő az átalányárat (nettó szerződéses árat) a feladat és a helyszín ismeretében kell, hogy megadja, I. osztályú minőségű teljesítést figyelembe véve; az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra, körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel kell meghatároznia”. A dokumentáció 20. sz. melléklete tartalmazta a „Részletes árajánlatot”, melyben III.1.1) és III.1.2) sorszám alatti /a „Teljes víztisztító rendszer üzemeltetése” és „Víztisztító rendszer üzemeltetése zsompkutak”/ tételeknél 1 egység került megjelölésre mennyiségként. A II.2 Talajkezelés tételeknél a mennyiség azonosan került meghatározásra a felhívásban foglaltakkal. A dokumentáció II. kötet „Szerződéses Megállapodás” 2.2) pontja szerint a vállalkozó fő feladatát képezi többek között „a műszaki beavatkozás megvalósítása az ajánlatkérési dokumentáció III (Műszaki előírások), a NyugatDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott műszaki beavatkozási tervben és az azt elfogadó 1082-2/8/2010. iktatószámú határozatban-, a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban és az azt elfogadó Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 1082-2/9/2010. iktatószámú jogerős határozatban rögzített módon, és ennek keretében a kármentesítési kivitelezési munkák elvégzése, továbbá a kiépített kármentesítési rendszer üzemeltetése.” A Szerződéses Megállapodás 2.3) pontja rögzíti, hogy „Vállalkozó jelen szerződés aláírásával egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a Sármellék és Zalavár települések közigazgatási területén található, a fent részletezett hrszokkal megjelölt szennyezett területen Kármentesítési Műszaki Beavatkozást végez el az ajánlatkérési dokumentáció III. (Műszaki előírások), a NyugatDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott a „B” területre vonatkozóan 1645-7/2/2009. iktatószámú hatósági határozatban, a „C” területre vonatkozóan 1645-6/2/2009. iktatószámú

14

határozatban, a „D” területre vonatkozóan a 1082-2/7/2010. iktatószámú módosító határozatban meghatározott „D” kármentesítési célállapot határérték elérése érdekében az ajánlatkérési dokumentációban foglaltak szerint. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés szerinti szolgáltatás teljesítése az alábbi határértékek biztosításával valósul meg teljes körűen. (Táblázatos formában került megadásra szennyezőanyagonként talajra, talajvízre területenként bontásban a „D” célhatárérték.) Vállalkozó az előbbi, a környezeti kármentesítés szerződésszerű megvalósítására vállalt kötelezettsége mellett kifejezett kötelezettséget vállal arra, hogy jótállási/szavatossági kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz jelen szerződésben, illetve a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.” A 2.4. pont értelmében „...Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával vállalja, hogy a kiépítendő kármentesítési technológia alkalmas arra, hogy a szerződés célját megvalósítsa, azaz a munkaterületen található talaj és talajvízszennyezést megszüntesse. Vállalkozó kijelenti, hogy a technológia alkalmazásának nincs jogi, szakmai vagy egyéb akadálya” A 2.5. pont rendelkezik arról, hogy „Vállalkozó a Szerződéses Megállapodás aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és Megrendelő által a rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat, mint szakcég saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Vállalkozó a 7.2. pont szerinti szerződéses árat ezen információk figyelembevételével, kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva és a helyszín ismeretében állapította meg. Vállalkozó a környezeti kármentesítés a hatóság és a jogszabályok által előírt mértékű, I. osztályú minőségi követelményeknek megfelelő megjelenésű és minőségű megvalósításához, zavartalanul használható állapotához szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta.” A szerződéses megállapodás 7.1) pontja szerint „vállalkozó havonta teljesítés arányosan jogosult számlát kiállítani, a műszaki ellenőr által kiállított teljesítésigazolás alapján.” A dokumentáció „műszaki előírások” III. kötet az alábbiakat tartalmazta: 9. oldal, „A kivitelezés lebonyolítását befolyásoló tényezők”, melyben a következőt rögzítette ajánlatkérő: „A kivitelezés során elengedhetetlen szempont az, hogy a kármentesítéssel érintett területen jelenleg üzemelő Fly Balaton repülőtér üzemelését annak zavartalan működését a kivitelezési és kármentesítési tevékenységek nem befolyásolhatják. („korlát”)” 25. oldal, „Munkagödör kialakítására vonatkozó követelmények”;

15

37. oldal, „Szikkasztódrének kialakítására „Helyszínt előkészítő munkálatok”

vonatkozó

követelmények”/

43. oldal, „Víztisztítási technológia (100 m3/nap kapacitású víztisztító berendezésre)” 64. oldal, „Előírások azon munkafolyamatokra melyek érinthetik a repülőtér üzemeltetését” „Azoknál a munkafolyamatoknál amelyek érinthetik a repülőtér üzemelését az alábbi előírások betartása szükséges. („korlátok”) Ezek betartása mellett biztosíthatóvá válik a repülőtér zavartalan üzemeltetése, az esetleges zavarás vagy zavaró körülmények minimális szintűre történő csökkentése. Ajánlattevő a repülőtér üzemeltetője részére a kerítés nyomvonalának módosításának eredményeként szükséges SRA módosításhoz adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel tartozik. Az SRA-ra történő belépés, illetve munkavégzés csak kísérettel és átvizsgálást követően engedélyezett. A kifutópálya fénysorának vonalán történő áthaladás csak a torony előzetes engedélye után lehetséges ezért szükség van torony és az áthaladó pont közötti rádió összeköttetésre. A munka az akadály sávokban csak előzetes engedély után, folyamatos torony munkavezetővel történő rádió összeköttetés mellett lehetséges. Kiemelten fontos továbbá („korlátok”): A gurulók, az előtér, illetve a futópálya akadálysávjában nyitott árkok, gödrök, a felszínből kiemelkedő építmények nem létesíthetők, kivéve a tervekben meghatározott mértékig. Munkavégzés alatt a pálya akadálysíkjaiba benyúlóan munkát végezni TILOS. A rádió navigációs berendezések bármilyen zavarása, árnyékolása TILOS.” A Műszaki Beavatkozási Terv (a továbbiakban: MBT) tartalmazta többek között a geofizikai méréseket (79-109. oldal), a műszaki beavatkozás részletes leírását (110-113. oldal), a szennyezett talaj mennyiségére vonatkozó adatokat (114-122. oldal), a kutak műszaki kialakítását, annak helyeit (122-149. oldal) és a szennyezett talajvíz paramétereit. Az MBT 115. oldalán rögzítésre került, hogy „a talajkitermelés során kitermelésre, így a biodepóniákba kerülő szennyezett talajok teljes mennyisége tehát mintegy 275 224 tömör m3. A 149-150. oldal szerint „a lehatárolásokból kiszámolták a szennyezett víztest területét és mennyiségét. A vízmennyiség meghatározásánál 1 m-es vízoszloppal és 0,3-as hézagtényezővel számoltak. A szennyezett talajvíztest területi elterjedése az összes talajvízszennyező anyag által kijelölt „D” érték feletti mértékben szennyezett területek szuperponált

16

alapterülete 215 700 m2, mennyisége a kőzetfizikai paramétereket figyelembe véve kb. 64 600 m3 az alábbi táblázat alapján.(…) A talajvíz tisztítás során a fent kiszámolt vízmennyiség lehetőleg minimum 3-szoros térfogatát kell a víztisztító berendezésen átvezetni.” A dokumentációt az Elgoscar-2000 Kft., a Geohidroterv Kft., a Közgép Zrt., a Saubermacher-Magyarország Kft., a DEKONTA a.s, a Hídtechnika Kft., a DEC Hungary Kft., az ST-Logistic Kft. és kérelmező vásárolta meg. A Geohidroterv Kft. a dokumentációt 2010. szeptember 20-án, a dokumentáció módosítását 2010. november 2-án vette át. 2010. október 07-én ajánlatkérő helyszíni bejárást tartott, majd 2010. október 19-én ajánlatkérő tájékoztatta a dokumentációt kiváltottakat arról, hogy az ajánlattételi határidőt a kiegészítő tájékoztatások nagy számára tekintettel módosította. 2010. november 09-én küldte meg ajánlatkérő a dokumentáció módosításáról szóló tájékoztatást azon ajánlattevőknek, akik addig kiváltották a dokumentációt. Kérelmező 2010. december 16-án váltotta ki a dokumentációt, a módosítását és a kiegészítő tájékoztatást. Ajánlatkérő 2010. december 14-én megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket az alábbiak szerint: 38. Kérdés: „Az in situ talajkezeléssel érintett területeken készültek-e talajmechanikai vizsgálatok. Ezek nagyban befolyásolhatják a fúrások, valamint az oltóanyag felhasználásának költségeit. Kérjük küldjék meg a talajmechanikai vizsgálatok eredményeit.” Válasz: „Jelen kármentesítési projekt kapcsán készült minden terv és dokumentáció, valamint az azokat elfogadó jogerős hatósági határozatok átadásra kerültek az ajánlattevők részére ezen dokumentációk alapján szükséges az ajánlatot megtenni.” 80. Kérdés: „Mivel a tárgyi beszerzés szolgáltatás beszerzésére irányul, ezért kérjük mutasson rá arra a jogszabályra, vagy jogszabályi környezetre, amely alapján szükséges egy környezeti kármentesítéshez (műszaki beavatkozáshoz) kiviteli terv elkészítése. Amennyiben ennek elkészítését szükségesnek találják mégis, akkor részletezzék tételesen az ajánlatkérő által elvárt kiviteli terv tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat munkanemenként, munkafázisonként, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozási terv a 219/2004. (VII21.) Korm. rend. 8. mellékletben meghatározott kötelező tartalmi alapján kiviteli terv szintű tervdokumentáció.” Válasz: „A Kbt. 28. § (l) bekezdésére tekintettel került meghatározásra szolgáltatási beszerzés, mivel jelen közbeszerzési eljárásban a meghatározó

17

értékű közbeszerzési tárgy szolgáltatási jellegű. Tekintettel a jelen beszerzés becsült értékében kisebb hányadot képviselő építési feladatokra, ajánlatkérő a tárgyi feladatok teljesítésében tapasztalt ajánlattevőre kívánta bízni a kiviteli terv elkészítését. Jelen projekt esetében a kiviteli terv elkészítését ajánlatkérő írja elő.” 84. Kérdés: „Kérjük bocsássák rendelkezésünkre az érintett hatásterületre végzett összes talaj áteresztőképességére vonatkozó akkreditált mérésekkel alátámasztott vizsgálati és mérési jegyzőkönyveket.” Válasz: A dokumentáció mellékleteként csatolásra került az összes elkészített tanulmány- és tervdokumentáció és ezek mellékletei, így ajánlattevő ezek ismeretében teszi meg ajánlatát.” 87. Kérdés: „Kérjük bocsássák rendelkezésünkre azon háttérszámításokat, amelyek alapján meghatározták a szennyezett víz mennyiségét. Ez az adat/számítás ellenőrzése az átalányáras szerződés miatt elengedhetetlen a véleményünk szerint.” Válasz: A dokumentáció mellékleteként csatolásra került az összes elkészített tanulmány- és tervdokumentáció, valamint ezek mellékletei” A módosított ajánlattételi határidőre - 2010. december hó 20-ra - ajánlatot nyújtott be a DEKONTA a.s., a „Sármellék-Zalavár 2015.” Konzorcium (tagok: kérelmező, Lokomo 424 Kft., Geohidroterv Kft., Agruniver Holding Kft., WESSLING Hungary Kft., TAUW bv), a Sármellék HBMF Konzorcium (tagok: Hídtechnika Kft., Biopetrol Kft., Mecsek-Öko Zrt., a Flóra Bt.) és az ELGOSCAR-2000 Kft. A kérelmező ajánlatának 1033-1035. oldalán cégszerűen aláírt módon, a Pp. 196. § (1) bekezdés a) és d) pontjának megfelelő okiratban, a módosított ajánlatkérési dokumentáció I. kötetének 15. számú mellékletével mindenben megegyező módon, 2010. december hó 10-i keltezéssel arról nyilatkozott, hogy (…), mint közös ajánlattevő a közbeszerzési dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után kijelentem, hogy (...). Kérelmező az eszközök rendelkezésre állását az ajánlat 1037-1044. oldalain okirati formában igazolta, melynek dátuma 2010. december hó 1. napja volt. Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy 2011. január 5-én az eljárást felfüggesztette. Kérelmező 2010. december 30-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson

18

pontosított. Kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívásának és dokumentációjának megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. 1./ Kérelmező kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációban nem határozta meg teljes körűen a beszerzés egyes részfeladatai tekintetében a teljes mennyiséget, mely sérti a Kbt. 49. § második mondatában, az 50. § (1) bekezdésében és az 1. § (3) bekezdésében foglaltakat. A dokumentáció értelmében a nyertes ajánlattevőnek 21 naptári nap alatti kiviteli tervet kell készítenie, amelynek tartalmát azonban az ajánlatkérő nem adta meg. Mivel a kármentesítési (szennyeződés-mentesítési) szolgáltatás nem építési engedély köteles tevékenység, így kiviteli tervkészítési kötelezettséget és annak tartalmára vonatkozó előírást - semmilyen hazai jogszabály, egyéb rendelkezés nem ír elő, így különösen lényeges lenne a feladat dokumentációban való meghatározása. A kiviteli terv nem, vagy nem megfelelő teljesítése ugyanakkor szerződés szerint kötbér és egyéb szerződésszegéshez kapcsolódó következményekkel jár. Kiemelte továbbá, hogy a tételes árajánlat - és ez alapján az ajánlati ár - alapját képező mennyiségek is a tervek és határozatok alapján kerültek meghatározásra, mivel a kivitelezési tevékenységet a terveknek és az azokat elfogadó határozatoknak megfelelően kell végezni. A kivitelező feladata a tervekben és határozatokban rögzített tevékenységek végrehajtása, azokra irányuló módosítási lehetőség nélkül, és függetlenül a tevékenységgel ténylegesen elért eredményektől. Ugyanakkor a dokumentáció több helyen rögzít olyan előírást, amely a feladatot eredménykötelmes tevékenységként írja le. Ezen előírások szerint a Vállalkozó elsődleges feladata a hatósági határozatban előírt „D” kármentesítési célértékek elérése, a munkaterületen található talaj és talajvízszennyezés megszüntetése a kitűzött határidőre. A dokumentáció alapján tehát nem dönthető el egyértelműen, hogy a beszerzés tárgyát a tervekben és határozatokban foglalt és mennyiségileg meghatározott feladatok végrehajtása képezi, vagy a munkaterületen található talaj és talajvízszennyezés megszüntetése (határozatban előírt "D" célértékek elérése), az ajánlattevő által a meglévő tervek és határozatok alapul vételével készítendő ajánlatkérő által egyébként pontosan meg nem határozott tartalmú - kiviteli tervben, a szintén bírálati szempontként értékelt kockázatkezelési tervben és a mintavételi tervben rögzített alternatív beavatkozások szükségszerinti megvalósításával. Ismertette, hogy ezt a problémát a potenciális ajánlattevők is észlelték, mivel 94

19

db tisztázó kérdést tettek fel az eljáráshoz kapcsolódóan, amelynek több mint a fele a beszerzés tárgyának, mennyiségének és céljának pontos meghatározásához kapcsolódott, e körben kiemelte a 38., 84. és a 87. kérdésre adott választ. A választ ajánlattevő 27 oldalas anyagban adta meg, azonban továbbra sem tette egyértelművé a beszerzés tárgyát és mennyiségét olyan mértékben, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel - azonos kockázati tényezőkkel kalkulálva - ajánlatot adjanak. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy nem vitatja ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatáskérésre adott válaszaiban sem foglalt állást arra vonatkozóan, hogy a beszerzés szerinti tárgyat és mennyiséget a tervek és határozatok szerinti munkák és munkamennyiségek megvalósítása, vagy a kitűzött célértékek elérése képezi; illetőleg párhuzamosan mindkét követelményt megjeleníti, amelyek azonban eltérő feladatokra és mennyiségekre engednek következtetni a dokumentáció alapján. Ajánlatkérő a kivitelezői kockázat mértékét el nem viselhető, és az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt ellehetetlenítő szintre emeli azzal, hogy a megvalósítandó tervekért való felelősségvállalást teljes körűen elutasítja, ugyanakkor az azoktól eltérő eljárás lehetőségét megtiltja. A munkaterületen található talaj és talajvízszennyezés megszüntetése (cél), mint szerződésszerű, kifizetést megalapozó teljesítés párhuzamos előírásával, mindamellett szakmai ajánlat (kockázatkezelési és mintavételi terv) keretében értékeli a lehetséges eltérésekre adott ajánlattevői megajánlásokat, és előírja, hogy ezen intézkedések esetleges megvalósítását is építse bele az ajánlattevő az egyébként tételesen (egységár és mennyiség bontásban) megadott ajánlati árába. Kérelmező szerint ajánlatkérő nem vállalja a felelősséget a tervek megfelelősége iránt, illetve megtagadja az érdemi válaszadást a kérdés tekintetében. Önmagában a hatóság elfogadó határozatára való hivatkozás nem egyenértékű a tervezői felelősségvállalással, ahogy az kifejtére kerül. Továbbá a tervek ajánlattétel keretében történő megismerésének lehetősége alapján a tervek megfelelősége nem lehet az ajánlattevő (Vállalkozó) felelőssége, különös tekintettel arra, hogy az alapadatok ellenőrzésére a pályázati szakaszban nem volt lehetősége. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem határozta meg egyes tételesen árazandó feladatok mennyiségét, így különösen a régészeti szakfelügyelet, víztisztító rendszer üzemeltetése, tisztítandó talajvíz mennyisége, talajvíz monitoring rendszer üzemeltetése, talajkezeléshez szükséges oltóanyag mennyisége. Ezek költségeit és mennyiségeit így csak becsléssel lehet meghatározni, amely jelentős kockázattal jár az ajánlattevők számára, különös tekintettel az átalányáras szerződéses konstrukcióra. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy a bírálati részszempontként meghatározott „Projekt nyomon követéséhez, és a szükséges beavatkozásokhoz

20

javasolt stratégiák teljességének mértéke”, valamint a „Projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok felmérésének, kategorizálásának, adott esetben kiszűrésének tervezett módszere, az ajánlattevő kockázatok kezelésére tett megajánlása” is azt támasztja alá, hogy az ajánlatkérő által meghatározott technológia nem megfelelő, a mennyiségi meghatározás alapján ajánlatot nem lehet tenni. Kiemelte, hogy a bírálati részszempontok vitatása a beszerzés mennyiségének nem megfelelő meghatározásához kapcsolódik, azt indokolja. A leíráshoz fűzött magyarázatokból is következik, hogy az ajánlatkérő értékelni kívánta a terv szerinti folyamatok eredményeinek pontos nyomon követésére vonatkozó vállalást, és az arra vonatkozó megajánlásokat, hogy eltérés esetén ajánlattevő milyen korrigáló intézkedések, beavatkozások megtételét vállalja. Ezzel ajánlatkérő egyértelműen kimondja, hogy előzetesen is számít a terv szerinti folyamatok végzése során a tervezettől eltérő eredményekre, és kiemelten értékeli az eredmény elérése érdekében tett ajánlattevői vállalásokat. A megajánlott alternatív beavatkozási módszerek nem illeszkedhetnek teljes egészében a hatóság által jóváhagyott tervekhez, és különösen nem az ajánlati ár megadásának alapját képező mennyiségekhez. Ugyanis éppen azért lehet szükség rájuk, mert a mintavételek a határozat szerinti technológia megfelelő (megfelelő ütemű) eredményességét nem igazolják. A vonatkozó hatályos jogszabályok szerint azonban a környezetvédelmi felügyelőség határozata nem jelenti azt, hogy a hatóság átvállalná a felelősséget a terv minden kétséget kizáró megvalósíthatóságáért és eredményességéért. A kármentesítés bármely szakaszában - ha az ajánlattevők által is kérdezett bizonytalanságok miatt - nem halad megfelelően a beavatkozás, a felügyelőség új tényfeltárást, ez alapján új beavatkozást rendelhet el, és csak a megvalósítást követően elkészült záró dokumentáció alapján jogosult lezárni az eljárást, vagyis akkor, ha a beavatkozási folyamat ténylegesen a kitűzött eredményre vezetett. Vagyis a terv szerinti végrehajtás előírása esetén a terv megfelelősége a tervező és Ajánlatkérő, és nem az ügydöntő hatóság felelőssége. 2./ Az Ajánlatkérő szakmai-műszaki ajánlat részeként előírta részletes Organizációs terv, Teljesítési ütemtervet, és Fizetési ütemterv benyújtását az ajánlatban. Ezen szakmai anyagok teljes körű elkészítése azonban az ajánlatkérési dokumentáció alapján nem volt lehetséges, a következők szerint. - A (műszaki) beavatkozás jelentős részét egy működő polgári reptéren kell elvégezni, és erre az ajánlatkérési dokumentáció semmilyen mélységben nem tér ki, csupán csak rögzíti, hogy ez kockázatot, „korlátot” jelent a munkavégzés során. Ennek kezelése a pályázati szakaszban nem lehetséges a rendelkezésre álló/átadott adatok, információk alapján, vagyis használható organizációs terv elkészítése sem lehetséges.

21

- Ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban rögzítette a pontos mérföldkövekhez rendelt teljesítési időpontokat, melyektől nem lehet eltérni, ezzel párhuzamosan Teljesítési ütemterv benyújtását kérte. Az ütemterv tehát érdemben csak a „mérföldkövek közötti” teljesítésre vonatkoztatható. További ellentmondást és kockázati tényezőt jelent a meghatározott elszámolási mód egy esetleges részszámlázási lehetőségnél, melyre elviekben havonta %-osan van lehetősége a vállalkozónak. A meg nem határozott munkamennyiségek esetében azonban a tényleges teljesítés %-a sem határozható meg, így a részteljesítés elszámolhatósága a pénzügyi ütemterv alapján kérdéses. A részteljesítés alapján el nem számolható költségek szintén a Vállalkozó kockázatát növelik. Illetve az egyértelműen meg nem határozott beszerzési tárgyra, feladatokra és mennyiségekre tekintettel az ajánlatkérési dokumentáció szerinti elszámolási rendszer alkalmazására - és ehhez igazodóan pénzügyi ütemterv készítésére valójában nincs mód. A vállalkozónak azonban első szerződéses feladatként a korábban már részletezettek szerint - pontosan meg nem határozott tartalmú kiviteli tervet kell készítenie, amelynek feladataival biztosan módosulni fog a kizárólag az ajánlati felhívás és ajánlatkérési dokumentáció információi alapján az ajánlattételi szakaszban elkészítendő Teljesítési Ütemterv. A szakmai ajánlat keretében kért tervet tehát nem lehet később a szerződés részeként kezelni (vagyis feleslegesen kell elkészíteni), vagy a kiviteli terv elkészítése már a teljesítés első hónapjaiban szerződés-módosítás igényét veti fel. - Részletes pénzügyi ütemterv (Fizetési ütemterv) csatolása is előírás, amely azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem készíthető el megfelelően. Így a későbbiekben nem képezheti ez sem a pénzügyi elszámolás alapját. A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének hiánya és elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság miatt. Álláspontja szerint kérelmezőnek, mint a „Sármellék – Zalavár 2015.” Konzorcium vezetőjének, önállóan ügyfélképessége nincs közigazgatási eljárásban, mivel az általa benyújtott iratok alapján a vele közös ajánlatot benyújtó öt másik ajánlattevő nem hatalmazta fel a Rex Terra Kft-t a hatóság előtti képviseletre. Előadta, hogy - figyelemmel arra a tényre, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlattételi határidő lejártát követően került benyújtásra, nem pedig előtte – az érvényes ajánlattétel feltételeként előírt konzorciumi megállapodás kötelezően elvárt tartalmi elemeiből sem vonható le olyan következtetés, hogy a konzorciumi megállapodás ajánlatban történő csatolása esetén a konzorciumvezető tag a hatóság előtt is eljárhatna a konzorcium képviseletében.

22

Kiemelte, hogy ajánlattevőknek egy közbeszerzési eljárásban az a céljuk, joguk, jogos érdekük, hogy a felhívásban és dokumentációban meghatározott előírások, ajánlatkérői elvárások alapján érvényes ajánlatot nyújtsanak be, ajánlatukat vonják bírálat alá és amennyiben a bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot adták, az eljárás nyertesei legyenek. E célt jelen eljárásban kérelmező több ajánlattevővel közösen kívánta elérni. Álláspontja szerint, amennyiben a Kbt. 52. §-a szerinti közös ajánlattétel történik a közbeszerzési eljárásban, úgy a közös ajánlattevők együttesen felelnek meg a Kbt. ajánlattevő fogalmának, az „ajánlattevői” minőség a közös ajánlattevők együttes fellépéséhez kötődik. Kérelmező nem önállóan nyújtott be ajánlatot, hanem rajta kívül még öt másik független jogalany alkalmi társulásának, gazdasági érdekközösségének vezetőjeként, így egy közigazgatási eljárásban történő hatóság előtti eljárásban valamennyi „társult” szervezetnek ügyféltársként (pertársként) meg kell jelennie. Ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdésének utolsó fordulata alapján, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt. A kérelmezővel, mint konzorciumvezetővel közös ajánlatot benyújtó Geohidroterv Kft. az ajánlatkérési dokumentációt 2010. szeptember hó 20. napján vette át személyesen, a módosításokkal egybeszerkesztett dokumentációt 2010. november hó 9. napján e-mail útján kapta meg. Kérelmező, mint Konzorciumvezető 2010. december hó 16. napján személyesen átvette a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt, valamint az összes, a közbeszerzési eljárás során addig keletkezett iratot, ide értve a kiegészítő tájékoztatást is. Hangsúlyozta, hogy kérelmező benyújtott ajánlatának 1033-1035. oldalán arról nyilatkozott, hogy a dokumentáció tartalmi követelményeit áttanulmányozta, melynek keltezése 2010. december hó 10-e. Ezek alátámasztására 2010. december hó 1-jei keltezéssel okiratokat is csatolt. A fentiek alapján kérelmező jogsértésről történő tudomásszerzésének időpontja nem azonos a kérelmező kérelmében megjelölt időponttal. Álláspontja szerint a Kbt. 323. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő határidő 2010. november hó 24. napján eltelt, mivel a kérelmezővel közös ajánlatot benyújtó Geohidroterv Kft. 2010. november hó 9. napján kapta meg a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt, így ez tekinthető tudomásszerzés időpontjának. 1./ Ajánlatkérő érdemben előadta, hogy a dokumentáció II. kötete alapján az elérendő cél a részterületenként definiált „D” kármentesítési célállapot határérték. A fentiek miatt, figyelemmel a Kbt. alábbi rendelkezéseire, a

23

beszerzés tárgya és a mennyisége egyértelműen, pontosan, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően és részletesen meghatározásra került az ajánlati felhívásban és az ajánlatkérési dokumentációban. A dokumentáció funkciója a Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében „a megfelelő ajánlattétel elősegítése”, azonban a Kbt. 4. §-ának 15. pontja alapján a közbeszerzési műszaki leírás is a dokumentáció részét képezi. Ajánlatkérő ismertette, hogy nem készült statikai, talajmechanikai vizsgálat. A kiviteli terv elkészítését nem az építési beruházásokat szabályzó „az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet határozza meg, hanem ajánlatkérő saját döntési kompetenciája alapján kéri ennek készítését. Ajánlatkérő szerint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján elkészített műszaki beavatkozási terv nem „kiviteli terv szintű tervdokumentáció”, hanem méretezett engedélyes terv. Ennek megfelelően jelen szolgáltatás beszerzésére irányuló eljárás, illetve az eljárás során ajánlattevők rendelkezésére bocsátott tervdokumentációk, valamint az azokat elfogadó hatósági határozatok kapcsán számos olyan kivitelezési (építési) munkarész került meghatározásra, melyek ajánlatkérő általi pontos, mindenre kiterjedő meghatározása, tervezése nem lehetséges, így a kiviteli terv elkészítését ajánlatkérő a tárgyi feladatok teljesítésében tapasztalt ajánlattevőkre kívánta bízni, külön tartalmi és formai megkötés nélkül. Ajánlatkérő kiemelte, hogy pontosan a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján elvégzendő munka természetéből adódó, az időjárási körülményekből eredő esetleges kockázatok miatt épített be 200.000.000,- Ft tartalékkeretet, melyről részletesen a dokumentáció II. kötet szerződéstervezet 7. illetve 8. pontjában rendelkezett. Előadta, hogy egy elviselhetetlen mértékű kivitelezői kockázat esetén - tekintve, hogy egy eljárásban történő ajánlattételi szándék vonatkozásában kizárólag az ajánlattevő kompetens az ajánlati felhívás és az ajánlatkérési dokumentáció alapján döntést hozni – a kérelmező által vezetett konzorcium nem nyújtott volna be ajánlatot. A fajlagos egységre vetített meghatározás egy alapvető matematikai műveletet igényel csupán. Ami kérelmező „átalányáras szerződéses konstrukció” miatti jelentős kockázatát illeti, ajánlatkérő utalt a dokumentáció II. kötetében közölt szerződéstervezet 8. pontjában rögzített tartalékkeret biztosítására. Ajánlatkérő előadta azon álláspontját, mely szerint a bírálati részszempont értékelésének meghatározásával nem mondja ki, hogy „számít a terv szerint folyamatok végzése során a tervezettől eltérő eredményekre”, azonban azt hangsúlyozta, hogy ha a kármentesítési folyamatok sajátosságait vizsgáljuk jelen esetben a talajvíz, valamint talaj és földtani közeg kármentesítését -, akkor szakmai tapasztalat nélkül is egyértelműen látható, hogy olyan folyamatokat

24

(jelen esetben kármentesítési rendszereket) kell 3,5 - 5 éves időtartamra előre tervezni, melyek legnagyobb részben az időjárási viszonyoktól (hulló csapadék mennyiségének és környezet hőmérsékletének viszonya) függenek és csak megfelelő bizonytalansági tényezők figyelembe vételével lehetséges a meghatározás. A tervezett rendszer kiemelt, legfontosabb eleme a szennyezett talajvíz kitermelhetősége, valamint annak megtisztítását követően a talajvíz visszaszikkasztása, elősegítve ezáltal azt, hogy a talajszemcsékhez kötött további szennyeződés vízfázisba kerülhessen, így az újból elszennyeződött talajvíz újbóli kitermelésével, tisztításával és szikkasztásával elősegítve a talaj ún. „átmosatásos” tisztítását. Ennek megfelelően látható, hogy a tervezett kármentesítés legfontosabb eleme, a szennyezett talajvíz kitermelhetősége, így a kármentesítés sikere is legnagyobb részben – de nem kizárólagosan - a hulló csapadék mennyiségétől függ. Ajánlatkérő azzal, hogy bírálati szempontként értékeli a „A Projekt nyomon követéséhez, és a szükséges beavatkozásokhoz javasolt stratégiák teljességének mértéke”-t, valamint a „A Projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok felmérésének, kategorizálásának, adott esetben kiszűrésének tervezett módszere, az ajánlattevő kockázatok kezelésére tett megajánlása”-t, azt kívánta felmérni, hogy ajánlattevők az ajánlati felhívás és a dokumentáció – melynek III. kötetének mellékletét képezte az összes rendelkezésre álló terv és az azokat elfogadó hatósági határozatok - áttekintését, ellenőrzését és megismerését követően fel tudják-e mérni jelen projekt esetében a fellépő kockázatokat, a kiépített kármentesítési rendszer üzemeltetése során esetlegesen felléphető eltéréseket, valamint, hogy ezen kockázatok megelőzésére valamint a fellépő, esetleges eltérésekre tud-e műszaki beavatkozásokat ajánlani, mely a kármentesítés sikerességét segíti elő. Hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában a tervektől eltérő új technológiák ajánlattevők általi megajánltatása (ezt az ajánlat felhívás II.1.9. pontjában egyértelműen rögzítette is), hanem kizárólag a „Ajánlatkérési dokumentáció III. (Műszaki előírások), a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott műszaki beavatkozási tervben és az azt elfogadó 1082-2/8/2010. iktatószámú határozatban-, a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban és az azt elfogadó Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 1082-2/9/2010. iktatószámú jogerős határozatban” rögzített módon kiépített és üzemeltetett kármentesítési technológia üzemeltetésének és a kármentesítés üzemeltetése általi tervezett előrehaladásának valós idejű nyomon követése, valamint eltérés esetén a kármentesítési rendszer üzemeltetésének optimalizáltatása az előzetesen ajánlattevők által megajánlott beavatkozásokkal.

25

Kiemelte, hogy az ajánlati felhívás II.2.1 pontja, a dokumentáció I. kötet II. fejezet 2.4 pontja és a IV. fejezete, a dokumentáció II. kötet 2.4 pontja, valamint a III. kötet - melynek szerves részét képezte a kármentesítés megkezdéséhez szükséges összes dokumentáció és terv, valamint az azokat elfogadó hatósági határozatok - alapján egyértelműen megadásra került a beszerzés tárgya. A közbeszerzési eljárás során érkezett, a beszerzés tárgyával és mennyiségével összefüggő nagyszámú tisztázó kérdés beérkezését követően ajánlatkérő módosította az ajánlati felhívás és az ajánlatkérési dokumentáció azon részeit, melyek az ajánlattevői kérdésekből leszűrhető módon ellentmondást tartalmaztak, vagy nem voltak egyértelműek. Ezt ajánlatkérő a Kbt. 56. § (4) bekezdésében megfogalmazott tilalomra tekintettel, a Kbt. 76. § (1) bekezdésben foglalt szabályok szerint tette meg. Ajánlatkérő utalt arra, hogy a kármentesítés sajátosságaira tekintettel nem lehet pontosan meghatározni a keletkező veszélyes hulladék mennyiségét és mennyiségi megoszlását, ugyanis azt nem lehet előre pontosan tervezni, hogy pl. a kitermelhető, szabad fázisú szénhidrogén pontosan milyen mennyiségben lesz kitermelhető, valamint például – mivel ajánlattevők döntési kompetenciája -, hogy a szűrőkben lévő aktív szén töltetet regeneráltatja vagy veszélyes hulladékként fogja elszállítani. Emellett számos hasonló példát lehet felhozni, amiből egyértelműen látszik, hogy a területileg illetékes hatóság által elfogadott műszaki beavatkozási terv, valamint az ajánlatkérési dokumentáció III. kötete által meghatározott kármentesítési technológia pontos meghatározása mellett számos olyan elemet tartalmaz, melyet ajánlattevőnek kell a saját szakmai tapasztalata és ajánlattevő által preferált technológia által megadnia. Ezzel analóg például a kitermelt szennyezett talaj tisztítása is, mely esetében a dokumentáció III. kötet „Ex-situ talajkezelés” pontjában meghatározottaknak megfelelően „Ex-situ talajkezelés jelen esetben a munkagödrökből kitermelt és a tisztító felületeken (biodepóniákon) feldeponált szennyezett földtani közeg megfelelő tisztítását jelenti. A tisztítás pontos módjának, menetének meghatározása a kármentesítést végző feladata. Ennek megfelelően ajánlatkérő nem tudja meghatározni előre az „ex-situ” talajtisztításhoz használandó biológiai oltóanyag típusát, valamint a tisztításhoz használt, szükséges adalékanyagok típusát és mennyiségét sem. Ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények meghatározása esetében minimumkövetelményeket határozott meg, így a jelen közbeszerzési eljárás tárgyaként meghatározott feladat, határidőre történő sikeres befejezéséhez számos más eszköz, munkagép és szakember is szükséges, melyek biztosítása ajánlattevők feladata. Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta ugyan a depóniák kialakítása során a kialakítandó depónia terek pontos helyét, kiterjedését, valamint a depónia terek rétegrendjét, de a depónia terek kialakításának a műszaki megoldását nem, ugyanis ez ajánlattevők döntési kompetenciája kell, hogy legyen, ugyanis ajánlatkérő nem ismerheti ajánlattevők rendelkezésére álló gépek és berendezések típusát, mennyiségét a

26

dokumentációban meghatározottakon túl. Ajánlatkérő nem rendelkezik információval arra vonatkozóan sem, hogy Ajánlattevők milyen berendezéssel kívánják az egyes fólia csíkokat összeilleszteni, úgy, hogy az megfeleljen a meghatározott paraméternek, ennek megfelelően nem lehet előre meghatározni a szükséges átlapolás mértékét sem. 2./ Ajánlatkérő a „Teljesítési ütemterv” kapcsán előadta, hogy amennyiben a szerződés teljesítése során olyan, a szerződéskötéskor előre nem látható ok, körülmény merülne fel, amely valamelyik fél jogos érdekét sérti, úgy ajánlatkérőként szerződő fél a jogszabály gondos mérlegelésével fogja megítélni a szerződésmódosítás esetleges szükségességét, ill. ennek jogszabályi lehetőségét és korlátait, figyelemmel a szerződéstervezet 9.3) pontjában foglaltakra is. Ajánlatkérő a „Fizetési ütemterv” kapcsán ismertette, hogy a közbeszerzési eljárása során a Kbt. 48. § (3) – (4) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe vette. Mindezeken túl betartotta a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet közbeszerzéssel összefüggő szabályait is, továbbá az ajánlati felhívás és dokumentáció módosításáról és annak tételes tartalmáról előzetesen tájékoztatta a Közreműködő Szervezetet. Megjegyezte, hogy a benyújtott pályázati dokumentáció az ajánlatkérési dokumentáció III. kötetének mellékletei alapján készült el, így teremtve meg a koherenciát jelen közbeszerzési eljárás és az igényelt támogatási dokumentáció között. Kérelmező ajánlatkérő eljárásjogi kifogása kapcsán ismertette, hogy rendelkezik ügyfélképességgel, mivel a közös ajánlattevők önállóan jogosultak a jogorvoslati kérelem előterjesztésére. Az elkésettség vonatkozásában közölte, hogy a konzorcionális megállapodás 2010. december 18-án kelt, és a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot kivéve, valamennyi ajánlatban becsatolt nyilatkozat kelte 2010. december 19-e. Az ajánlat 1033. oldalán becsatolt nyilatkozatban szereplő gépek feletti rendelkezési jog a bérleti szerződés tanúsága szerint 2010. december 16-án keletkezett, így elírás volt a december 10-i dátum, mely helyesen december 18. Egyéb érdekelt, az Elgoscar-2000 Kft. ismertette, hogy ajánlattevő feladata tapasztalata, tudása, technikai és műszaki ellátottsága alapján annak megítélése, hogy a hatóság által elrendelt műszaki-beavatkozási terv alkalmas-e az adott kármentesítési célállapot (D) elérésére, és vállalja-e ennek a technológiának alkalmazásával járó gazdasági-szakmai kockázatot. Akik ajánlatot adtak, vállalták ezt a gazdasági-szakmai kockázatot.

27

Az Elgoscar-2000 Kft. reálisan felmérte, belső szakmai tervzsűrin felülvizsgálta a műszaki beavatkozási tervet és megállapította, hogy a műszaki beavatkozási terv teljes körű, a megadott technológiák alkalmazásával az adott „D” kármentesítési határérték elérése, szakmailag korrekt üzemeltetéssel biztosítható. A műszaki beavatkozási terv (MBT) kitér és tartalmazza a földtani közeg (talaj és talajvíz) teljes szennyezett térfogatára a beavatkozási technológiát. A technológiák Magyarországon számos vállalkozó által eredményesen használt, hatóság által engedélyezett, kipróbált technológiák. A belső tervzsűrin sem sikerült hatékonyan a beavatkozás biztonságát növelő új technológiát javasolni, így a többi ajánlattevőhöz hasonlóan elfogadta a pályázat feltételeit, a kockázatot az eredményes befejezéshez vállalhatónak értékelte. A rendszer üzemeltetése az adott technológiai eredményességét alapvetően meghatározza és ajánlatkérő megadta azt a lehetőséget, hogy ajánlattevő szakmai múltja, referenciái alapján feltárja az eredményes befejezést esetleg veszélyeztető üzemeltetési kockázatokat és ezek megelőzésére már a pályázati időszakban adjon meg kockázatkezelési alternatívákat, lehetőségeket. Az üzemeltetés során a vállalkozónak kell meghatározni a termelőkutak fúrási beüzemelési sorrendjét, a depresszió mértékét, a vízszinttartás módját továbbá azt, hogy a statikusan meghatározott szennyezett víztömeghez képest hányszoros vízmennyiséget kell kitermelni ahhoz, hogy a 219/2004. (VII. 24.) Kormány rendelet szerinti záró dokumentáció benyújtható legyen és a talajvíz tisztításban egy tartós, állandósult értékkel az 5 éves utómonitoring alatt se haladja meg a talajvíz szennyezettsége a „D” kármentesítési határértéket. Ajánlatkérő nem határozhat meg ennek a célnak a biztosításához konkrét vízmennyiséget, mivel vállalkozó a kezelendő víz mennyiségére jelentős befolyással bírhat: − kitermelő kutakat üzemeltetheti úgy, hogy – kitermelés mértéke – minden kútból közel egyforma, így a kevésbé szennyezett vízből ugyanannyit termel ki, mint az erősen szennyezettből, − üzemeltetheti úgy, hogy a szennyeződés központjában lévő kutakból jóval nagyobb mennyiségű vizet termel ki, így a szennyeződés csökkenése gyorsabb lesz, − tisztíthatja a vizet úgy, hogy a kibocsátáskor éppen a „B” szennyezettségi érték alatt legyen, ebben az esetben a visszavezetett víz tisztító hatása kisebb, de úgy is tisztíthatja, hogy a kimenő oldali vízminősége a vizsgálat komponensekre „nd” nem detektálható szintű legyen. Ez utóbbi esetben hamarabb, kisebb vízmennyiség kitermelésével érheti el Vállalkozó az előírt célértéket. A kockázatok feltárása és bemutatása, azokra adandó vállalkozói reakciók végiggondolása és összefoglalása nagyon jó alkalmat biztosítottak, hogy a helyszíni bejárást követően a projekt lehetséges kockázatait – még a pályázat

28

benyújtását megelőzően – értékelhessék. Az ehhez szükséges adatok az ajánlattételi időszakban rendelkezésre álltak. Ajánlatkérő a fenti bírálati szempont alkalmazásával, véleménye szerint, a saját és a projekt kockázatait kívánta csökkenteni, ugyanakkor teret biztosított az ajánlattevők számára is, hogy reális, átgondolt ajánlatot adjanak, a kockázatokat felmérve készítsék el ajánlatukat. Ezt igazolja az a tény is, hogy a három ajánlat ajánlati árának szórása mindössze 7,5 %. Ajánlatkérő kiviteli terv készítését írta elő. Ennek szükségessége vitathatatlan, hiszen a tervezési fázisban a később esetlegesen felmerülő problémák jelentős hányada felmérhető és megelőzhető. Ebből következik, hogy a kiviteli terv minél mélyebb, átgondoltabb elkészítése az ajánlattevő kifejezett érdeke (ajánlatkérő általi tartalmi értékelése ezáltal szükségtelen), mivel ezzel a kivitelezés során felmerülő, nem tervezett kiadásait minimalizálhatja. Egy működő repülőtéren a kiviteli terv készítésének előírása tehát egyértelműen a nyertes ajánlattevőt segíti, és a kiviteli terv tartalmának meghatározása attól függ, hogy a területen kármentesítést végző, nyertes ajánlattevő mit óhajt kockáztatni. Egy műszaki beavatkozási terv (MBT) nem lehet kiviteli terv szintű, nem térhet ki minden részletre, nem tartalmazhat olyan tételeket, amelyek a kivitelezést végző cég döntésétől függnek. Ezen részletek a kiviteli tervben kerülnek kidolgozásra. Ilyenek pl. az elektromos áram vételi száma és helye, a vezetékeknek a repülőtér műszaki részlegével történő egyeztetést követő nyomvonal kijelölése, a vezetékeknek az úthálózatot keresztező helyei, kiviteli egyeztetések jegyzőkönyvei, esetleg a repülőtér áramellátásának, kommunikációs hálózatának nyomvonala, azokkal történő keresztezések módja, a fúrások kiviteli és üzembe helyezési sorrendje; a műszaki paraméterek biztosítására, igénybevételére tervezett technikai eszközök (markolók, teherautók) paraméterei, ezek organizációja; ideiglenes veszélyes hulladék gyűjtőhelyek száma, helye, stb. Úgyszintén a kiviteli tervben kell megadni az alkalmazni kívánt biológiai talajtisztítás részletes technológiáját, a biológiai vagy biokémiai készítmény típusát, használati, forgalomba hozatali engedélyeket, a kezelések módját és számát, a kezelések hatásának értékelését. Szintén a kiviteli terv része a vízháztartás, víztisztítási forgalomba hozatali engedélyek, a kezelések módja és száma, a kezelések hatásának értékelése. A vízkitermelés kutankénti intenzitásának megtervezése szintén vállalkozói feladat. Ajánlatkérő nem írhatja elő, hogy pl. SM-6 termelőkútból napi 115 m3, míg az SM-8 jelű termelőkútból napi 15m3 vízmennyiséget kell kitermelni függetlenül attól, hogy a kutak kapacitása – vízhozama – ezeket a mennyiségeket lehetővé tesz-e vagy sem. A vállalkozó üzemeltetési felelőssége meghatározó a műszaki beavatkozás eredményességét illetően. Baleset és életvédelmi szempontból sem közömbös, hogy a kiviteli terv milyen szintű és ezt a vállalkozó milyen módon egyeztette a működő, üzemelő repülőtér műszaki részlegével.

29

Az ajánlati dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásokban rendelkezésre állt mindazon információ, amire az ELGOSCAR-2000 Kft-nek, mint kármentesítéssel foglalkozó szakcégnek az ajánlat (és az egyes ajánlati elemek, pl. organizációs terv, számlázási ütemterv) megalapozott elkészítéséhez szüksége volt. Megfelelő szakmai múlttal rendelkező szakcégként, a mindennapi munka során elfogadható és jelen esetben is természetes, hogy az ajánlatkérő által megadott mennyiségek elérése (pl. kitermelendő földtani közeg mennyisége, vagy a módosítás előtti dokumentációban szereplő víztisztító rendszer üzemeltetésének hónapban megadott időtartama) önmagukban, megfelelő szakértelemmel végzett üzemeltetés nélkül nem jelenthetnek „garanciát” a munka elvégzésére, a „D” kármentesítési határérték elérésére. Az elbírálásban az esélyegyenlőség véleménye szerint kizárólag úgy biztosítható, hogy egy elfogadott technológia megvalósítására bármelyik ajánlattevő számára kötelező legyen minden vonatkozó előírás, és az eredményességért ajánlattevő tárjon fel minden kivédhető, megelőzhető kockázatot. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárási kifogásai alapján elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem alapján az érdemi vizsgálatnak van-e eljárási akadálya. Az eljárási kifogást ajánlatkérő egyrészt arra alapította, hogy a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége, másrészt arra, hogy a kérelem elkésett. A Döntőbizottság ténybelileg rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatot a „Sármellék-Zalavár 2015.” Konzorcium nyújtotta be. A Konzorcium tagja és vezetője a Rex Terra Kft. A jogorvoslati kérelmet kérelmezőként a Rex Terra Kft. nyújtotta be. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a konkrét ügyben a kérelmező jogosult önállóan jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

30

A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak közül külön nevesíti az ajánlatkérőt, az ajánlattevőt, a részvételre jelentkezőt, valamint az egyéb érdekeltet, ezek közül mindazok, akik a Kbt. anyagi jogi rendelkezései alapján benyújthatnak, egyben jogosulttá is válnak jogorvoslati kérelem benyújtására, amennyiben jogaik, jogos érdekeik sérülnek. A fent kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valaki egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, még nem jelent automatikusan jogot arra, hogy a közbeszerzési eljárás bármely részét, az eljárás során hozott bármely döntést jogorvoslati kérelem előterjesztésével vitassa. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól függ, hogy a jogsértő esemény, a kifogásolt magatartás vagy mulasztás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti- vagy veszélyezteti-e. Akinek a vélt törvénysértésből jog- vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nincs jogosult jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Azt, hogy a törvény által megkövetelt közvetlen érdekeltség fennáll-e, mindig konkrétan, az adott személy és a kifogásolt magatartás vagy mulasztás vonatkozásában kell megítélni. A Kbt. 52. §-a rendelkezéséből következően több ajánlattevő közösen is nyújthat be ajánlatot. A közös ajánlattétel esetén egy vagy több ajánlattevő együttesen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, közösen tesznek eleget az ajánlatkérő előírásainak, közösen vállalnak kötelezettséget a közbeszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlatkérő felé. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy több, egyébként önálló személy az egymás közötti jogviszonyait, és az ajánlatkérő felé fennálló jogait és kötelezettségeit, kapcsolatát, ezen jogviszony tartalmát konzorciumi megállapodásban szabályozza, melyre tekintettel az ajánlattevő a konzorcium, melyhez azonban szervesen hozzátartoznak a konzorciumot alkotó tagok. A konkrét esetben a kérelmező az ajánlatkérő dokumentációjának rendelkezéseit vitatta, annak jogsértő jellegére tekintettel. A kérelmező a dokumentációt nem a konzorcium vezetőjeként, hanem önálló ajánlattevőként váltotta ki, így ezen ajánlattevői minőségéből következik azon jogosultsága, hogy a dokumentáció rendelkezéseit a jogvesztő határidőn belül kérelemmel támadja. Fontos annak kiemelése is, hogy a jogalkotó meghatározta azt a jogvesztő időtartamot, mely időtartam alatt a felhívás és dokumentáció jogszerűen vitatható, így az ezen időben előterjesztett jogorvoslati kérelem kapcsán nem bír relevanciával annak ténye, hogy a kérelmező az ajánlattételkor közös ajánlattevőként kíván az eljárásban indulni. Mindezekből következően a kérelmező közvetlen érintettsége fennáll. A Döntőbizottság ezt követően ajánlatkérő elkésettségi kifogását vizsgálta. Ajánlatkérő elkésettségi kifogását arra alapította, hogy kérelmező konzorciumban tett ajánlatot, és a konzorcium másik tagja a kérelmezőt

31

megelőzően vette át a dokumentációt és a kiegészítő tájékoztatást, így a kérelmező tudomásra jutása is ezen időpontra tehető. A Kbt. 323. § (2) bekezdése értelmében a kérelem a) közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében aa) az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól, ab) az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól, b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól, c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól, d) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított tizenöt napon belül nyújtható be. A (4) bekezdés alapján a (2) és (3) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A közbeszerzési eljárás indításakor hatályos rendelkezés értelmében a jogvesztő határidő objektív határidő, így a tudomásra jutás nem vizsgálható. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő a dokumentáció átvételét követő naptól nyílik meg. Ez minden ajánlattevő esetében külön vizsgálandó, így a Döntőbizottság nem látott jogi lehetőséget arra, hogy az adott ajánlattevő jogorvoslati kérelem előterjesztésének lehetőségét egy másik ajánlattevő dokumentáció kiváltásához rendelje. Tényként megállapítható, hogy a dokumentációt kérelmező 2010. december 16án vette át, és saját nevében nyújtott be a jogorvoslati kérelmet. Ebből következően a Döntőbizottság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy kérelmezőnek mikor került birtokába a dokumentáció, így nem bír relevanciával annak ténye, hogy kérelmező egy dokumentációt korábban kiváltó potenciális ajánlattevővel kíván közös ajánlatot benyújtani. A Döntőbizottság e körben nem fogadta el ajánlatkérőnek a kérelmezői ajánlatban foglalt nyilatkozatra történő hivatkozását sem tekintettel arra, hogy a tudomásra jutás időpontja a Kbt. hatályos szabályai alapján objektív időponthoz, a dokumentáció átvételéhez köthető. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem elbírálásának eljárásjogi akadálya nincs, így az érdemben vizsgálható.

32

A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. Második rész IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. Kérelmező kérelmében ajánlatkérő dokumentációjának beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó előírását támadta. A Kbt. 1. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 49. §-a kimondja, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 50. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A Döntőbizottság elsődlegesen fontosnak tartja annak kiemelését, hogy kérelmező kérelmében a Kbt. 49. § és 50. § megsértésére hivatkozott, mely az ajánlati felhívásra tartalmaz előírásokat. A Kbt. ezen §-ai alapján a felhívásban kell a beszerzés tárgyát és mennyiségét meghatározni, azonban a törvény lehetőséget biztosít ajánlatkérőnek arra, hogy ezen beszerzési tárgy részletezését, pontosabb meghatározását a dokumentációban adja meg. Kérelmező kérelme egyértelműen a dokumentációban meghatározott mennyiségekre vonatkozott, így a Döntőbizottság ezt vizsgálta. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. kógens rendelkezései alapján ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési igényének megfelelően a beszerzése tárgyát és műszaki specifikációját, azon elvárását, hogy milyen műszaki-szakmai tartalmú szolgáltatás teljesítését kéri. Az ajánlatkérő kötelezettsége és felelőssége az, hogy úgy határozza meg a beszerzés tárgyát, a műszaki követelményeket, és ezzel összhangban az ajánlatadás feltételeit, illetőleg az elbírálás során kötelezően figyelembe vett szempontokat, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, tegye lehetővé a közbeszerzési eljárásban történő egyenlő esélyű ajánlattételt, valamint biztosítsa a verseny tisztaságát. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlattételi feltételeket úgy határozza meg, hogy azok alapján az ajánlattevők - valós ok nélkül - nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot

33

tenni, a felhívás, a dokumentáció, illetőleg a műszaki leírás vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációjának részét képezte a Műszaki Beavatkozási Terv, mely megadta az elvégzendő technológia részletes leírásán kívül a szennyezett talaj teljes mennyiségét, a szennyezett víztest területét és mennyiségét. Előírta továbbá azt is, hogy a kiszámolt vízmennyiség minimum háromszoros térfogatát kell megtisztítani. A dokumentáció előírásai alapján ajánlattevő feladatát képezte a talaj és talajvíz tekintetében a „D” határérték elérése, melyet akként kellett biztosítani, hogy a Műszaki Beavatkozási Tervben rögzített technológia számos részfeladat tekintetében lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek arra, hogy saját technológiai megoldásaikat alkalmazzák. Így például a szennyezett talaj tisztítás pontos módját, menetét, stb. A Döntőbizottság nem vitatja ajánlatkérő azon állítását, hogy jelen beszerzés tárgya speciális szolgáltatás megrendelése, melynek szerződésszerű teljesítése kockázattal jár, hiszen a technológia alkalmazásának eredményességét számos kockázati elem befolyásolja, így például az időjárás, üzemeltetés, stb. Ebből adódóan ajánlatkérőnek fokozott gondossággal kell eljárnia az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció feltételrendszerének meghatározásakor. A feltételeket és a beszerzési igényt úgy kell meghatározni, hogy abból egyrészt kétséget kizáró módon el tudják dönteni ajánlattevők, hogy ajánlatot nyújtanak-e be, másrészt a beszerzési igény minden ajánlattevő számára egyértelmű legyen. Jelen eljárásban ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyának mennyiségét, egyben előírta, hogy ezen mennyiségtől függetlenül (akár az alatt, akár azt meghaladóan) el kell érni a „D” szennyezettségi határértéket. Ajánlatkérő a dokumentáció 20. sz. mellékletében olyan árajánlat mintát bocsátott ki, melynek alkalmazása kötelező volt az ajánlattevők számára. Ez az árajánlat minta csak az elvárt szolgáltatási elemek mennyiségét tartalmazta, ennek kitöltésével adta meg ajánlattevő az egyösszegű átalányárát, ami a szerződéses árat képezi. Ajánlatkérő azt is előírta, hogy ezen árképzést úgy kell elkészíteni, hogy ajánlattevő vegye figyelembe az előre nem látható munkákat, ráfordításokat, körülményeket, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokat. A Döntőbizottság a Műszaki Beavatkozási Terv részletes áttekintését követően megállapította, hogy az tartalmazta a szennyezett talaj mennyiségét, és a szennyezett talajvíz paramétereit. Megállapítható továbbá, hogy a víztisztító rendszer üzemeltetése az ajánlattevő feladata, mely mennyisége „egységben” került meghatározásra akként, hogy ajánlatkérő nem adta meg, mit ért egység

34

alatt. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az üzemeltetés az ajánlatkérő feladata, mely feladat megfelelő ajánlattevői technológiával történő végzése befolyásolja a „D” határérték elérését. Ennek ellenére a Döntőbizottság álláspontja szerint az egyébként is kockázatokkal teli üzemeltetést tovább nehezíti a nem megfelelően meghatározott üzemeltetési mennyiség magadása. Az egységekre vállalt ajánlati ár köti az ajánlattevőt anélkül, hogy biztos lenne abban, mit jelent az üzemeltetés egysége. A Döntőbizottság nem vitatja azt, hogy egyes szakcégek számára az üzemeltetés egységekben történő megadása értelmezhető, viszont az megállapítható, hogy nem minden ajánlattevő számára azonosan értelmezhető. A Kbt. szabályai alapján ajánlatkérőnek akként kell megadnia a beszerzési igényét, így a beszerzés tárgyának mennyiségét, hogy az alapelvi rendelkezések biztosíthatóak legyenek. Hiszen ekkor az ajánlati árak is megfelelően összehasonlíthatóak, és elkerülhető a felek között később, a teljesítés során előforduló jogvita. A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy ajánlatkérő nem határozta meg a kiviteli terv tartalmi követelményét. Megállapítható, hogy a kármentesítés szolgáltatásra vonatkozó kiviteli terv elkészítése nem jogszabályi kötelezettség, így ennek tartalmi elemeit, részleteit jogszabály nem szabályozza. Ajánlatkérő jogosultsága a Kbt. szabályai alapján az, hogy eldöntse e beszerzési igényét. Jelen esetben ajánlatkérő a kiviteli terv készítésének kötelezettségét rögzítette. A fentiek alapján egyértelmű ajánlatkérői kötelezettség annak megadása, hogy e feladat elvégzésének mik a tartalmi követelményei. A Döntőbizottság nem vitatja ajánlatkérő és egyéb érdekelt azon álláspontját, mely szerint a kiviteli terv tartalmi elemének tekinthető például a beavatkozás megvalósítása során az üzemeltetésben alkalmazandó gépi és humán erőforrás, a víztisztító berendezés műszaki paramétereinek bemutatása (pl. vezérlés, vezetékek elhelyezése), a biológiai talajtisztítás részletes technológiája, a biológiai vagy biokémiai készítmény típusa, a kezelés módja és száma, a kezelések hatásának értékelése, melynek ismertetése jelen eljárásban nem található. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen ajánlatkérői megadási kötelezettség nem hárítható ajánlattevőkre, ami az alapelvi rendelkezésekkel ellentétes. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen feltételrendszere összességében értékelve nem felel meg az egyenlő esélyű ajánlatadás követelményének. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő beszerzés mennyiségének meghatározása sérti a Kbt. 49. § és 50. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. § (3) bekezdését.

35

A Döntőbizottság megvizsgálta a 2. és 3. bírálati részszempontot is és megállapította, hogy a részszempont értékelése kapcsán megadott indokolás tartalmából nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy az ajánlatkérő által megadott technológia nem megfelelő, arra ajánlattevőknek új megoldási javaslatokat kell tenniük. Ezen ajánlatkérői előírás tartalma alapján megállapítható, hogy az az üzemeltetés során bekövetkező kockázatok nyomon követésére kér megoldási javaslatot, mely a technológia eredményességét növeli. A Döntőbizottság a fentiek alapján kérelmező ezen hivatkozását nem fogadta el, és e körben jogsértés nem állapított meg. 2./ A Döntőbizottság ezt követően a szakmai ajánlat részeként benyújtandó organizációs terv és pénzügyi ütemterv elkészítéséhez szükséges ajánlatkérői előírást vizsgálta. Kérelmező a pénzügyi ütemterv alapján azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő egységekben megadott tételeinél nem értelmezhető, hogy a számlázás havi bontásában mit kell szerepeltetni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződéses megállapodás 7.1) pontja egyértelműen rögzítette azt, hogy a vállalkozó havonta teljesítés arányosan jogosult számlát kiállítani, a műszaki ellenőr által kiállított teljesítésigazolás alapján. Ebből következően az egységekben történő elszámolás a tényleges teljesítéshez kapcsolódik. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekben megállapított jogsértő egységekben megadott mennyiség kihatással van a pénzügyi ütemterv elkészítésére is. Csak abban az esetben készíthető ajánlattevők által pénzügyi ütemterv, ha egyértelműen megállapítható a beszerzés konkrét mennyisége, mely a kiviteli terv és az egységekben megadott tételeknél nem teljesíthető. Az organizációs terv vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció III. kötetében megadta azon korlátokat, amelyeket ajánlattevőknek a repülőtérre tekintettel figyelembe kell venniük, valamint a kiemelten fontos korlátokat. Ezen információk alapján az ajánlattevők organizációs terv készítési kötelezettsége teljesíthető. Megállapítható továbbá, hogy a repülőtér működését néhány részfeladat elvégzése érinti csak, így a korlátok, csak ezen részeknél bírnak jelentőséggel. Az organizációs terv elkészítéséhez elegendő információt tartalmazott a dokumentáció, így ezen információk birtokában ajánlattevők egyenlő eséllyel tehettek ajánlatot, ezért a 2. kérelmi elemnek a Döntőbizottság részben helyt adott. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a – fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, ezért

36

megsemmisítette ajánlatkérő ajánlati felhívását, dokumentációját és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését. Kérelmező alaptalan kérelmi elemét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a jogsértés reparációjára tekintettel nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását. A Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2011. február 14. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos

Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:

1. Dr. Fazekas Györgyi Ügyvédi Iroda (1192 Budapest, Kós Károly tér 3. Fszt. 6.) 2. Sármellék-Zalavár Önkormányzati Társulás (8391 Sármellék, Dózsa György u. 324.) 3. DEKONTA a.s (Dretovice 109, 273 42 Stehelceves, Cseh Köztársaság) 4. Hídtechnika Kft. (1138 Budapest, Karikás F. u. 20.) 5. Elgoscar-2000 Kft. (1134 Budapest, Klapka u. 1-3.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 7. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár