K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: D.563/ 6 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: kérelmező) által a Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., a továbbiakban ajánlatkérő) „Kazincbarcika város Felsőbarcika városrészének belterületi vízrendezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemének helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. § (3) bekezdését, ezért az ajánlatkérő ajánlati felhívásának a pénzügyi gazdasági alkalmasság körében a III.2.2., G.2.2. és G.2.4. számú előírásait és ajánlatkérő az követő döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150.000.- Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmező részére jogi képviseleti díj címén 25.000,- Ft + ÁFA –t. A felek az eljárás során felmerült egyéb költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban előterjesztett észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a TED-en 2010. június 28-án adta fel hirdetményét 2010/S 124189639 szám alatt a Kbt. IV. része szerinti nyílt eljárás indítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, mely 2010. június 30-án jelent meg. Az ajánlatkérő a felhívás II.1.8 pontjában a részekre történő ajánlattételt a II.1.9) pontjában kizárta az alternatív ajánlatok lehetőségét. II.2) SZERZŐDÉS SZERINTI MENNYISÉG VAGY ALKALMAZÁSI KÖR II.2.1) Teljes mennyiség I. ütem: ÖV-1-0-0 szakasz 989 fm hosszban épül a MOL NA 300-as gázvezeték keresztezési pontjától a Lóránttfy utcai zárt csapadékcsatornába való bekötési pontig. Az övárok burkolata TB 60/100/80 előregyártott vályúelem kiegészítő 60*40*10cm lapburkolattal, betonba rakva 1:1 rézsűn, 10 cm vtg homokos kavics ágyazattal. Földutak keresztezési pontjában áteresszel. ÖV-2-0-0 szakasz 340 fm hosszban épül 1 0/00 illetve 2,8 0/00 eséssel. Burkolata TB 40/70/50 vályúelem kiegészítő sejtidomkő burkolattal, 1:1 rézsűképzéssel, a teljes szelvényben homokos kavics ágyazattal. Az elemek szűrővel ellátott vízbevezető nyílásokkal készülnek. A talajvíz beszivárgása az övárokba ezen nyílásokon, az elemek közötti illesztési hézagokon és a sejtelemek kör alakú nyílásain keresztül történik. A MOL NA 300 as nagynyomású gázvezeték és hirközlő kábelének keresztezésében szennyvízátemelő épül, hordalékfogóval, ejtőcsöves bukóaknával, 12 fm 506*3 mm acél nyomócsővel. II. ütem: Felsőbarcika belterületén tervezett vízelvezető árkok hossza 5.109 fm, melyből burkolt meder 4955 fm, zárt csatorna 154 fm. Az összegyűjtött csapadékvíz befogadója a Lórántffy úton lévő zárt csapadékcsatorna. A burkolat a csatorna vízszállító képességétől függően TB 20/30/30, TB 30/50/40, TB 40/70/50, TB 60/100/80, I/40/40-1:1,5, I/40/40-2:1 előregyártott elemekből készülnek. A zárt csatornaszakasz NA 60 cm-es tokos betoncsövekből épül gumigyűrűs kötéssel, víznyelőkkel, tisztítóaknákkal. Nagyobb átjárókban, útkereszteződésekben NA 30-40-50-80 betoncsöves átereszek készülnek. A kapubejárók 4 m szélességben talpas betoncső átereszekkel kerülnek kialakításra támfalas befogással. II.3) pontjában a szerződés időtartama vagy a befejezés, a teljesítés határideje befejezés 31.5.2011 A felhívás III.1.1. pontja szerint az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körében késedelmi kötbért, meghiúsulási kötbért és
3
jóteljesítési garanciát írt elő. A felhívás III.1.2. pontban az ajánlatkérő a finanszírozási és fizetési feltétel körében az alábbiakat írta elő: Az ajánlatkérő előleget biztosít, a vállalkozó által választható igénylési formaként, a szerződés értékének 10 %-át elérő mértékben. Az előleget az NFÜ pénzügyi eljárásrendjének megfelelően bankgaranciával kell biztosítani, amelynek lejárta az előleggel való elszámolás, vagy teljesítésbe való beszámításának időpontja. Ajánlatkérő a beruházást szállítói finanszírozás keretében valósítja meg. Az ajánlattevő teljesítésigazolással együtt beérkezett számláit a Közreműködő Szervezet, és mint a kedvezményezettel szerződő hatóság a munkák ellenőrzését követően továbbítja a Magyar Államkincstárnak kiegyenlítésre. Ajánlatkérő jogosult szállítói előleg igénybevételére, melynek maximális mértéke a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott, VI.2 pontban megjelölt projektre vonatkozó elszámolási szabályzatban kerül meghatározásra. A számlák (2 db részszámla és 1 db végszámla) ellenértékét Ajánlatkérő a Kbt. 305.§ (3) bekezdésének megfelelően az igazolt teljesítéstől számított 60 napos átutalással teljesíti. Ajánlatkérő a műszaki teljesítés előzetes, műszaki ellenőr által történt igazolása és a tárgyi időszaki jelentés kiállítása után fogadja be a vállalkozó szabályszerűen kiállított rész-számláit. A végszámla benyújtásának feltétele a befejezett műszaki átadás-átvétel és szükséges dokumentációk, jótállás biztosíték benyújtása. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: G.1. Ajánlattevő közös ajánlattevők, illetve a közbeszerzés 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó valamennyi számlavezető pénzintézettől származó, valamennyi számlára vonatkozó a felhívás megjelenése után kiállított nyilatkozata az alábbi tartalommal: 1.1.2006tól az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig bármely számláján (I.) sorban állás fordult-e elő, vagy (II.) számlája ellen bírósági végrehajtás van/volt-e folyamatban, vagy (III.) hitel-visszafizetési kötelezettségének eleget tesz-e. G.2. Ajánlattevő, közös ajánlattevők, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó az előző három lezárt üzleti évre vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített beszámolójának benyújtása a kiegészítő mellékletekkel együtt másolatban. G.3. Ajánlattevő, az előző három lezárt üzleti évre vonatkozó a beszerzés tárgya (vízépítés tárgyú) árbevételéről szóló nyilatkozata. G.4: A pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon (kötvény, értékpapír vagy letéti igazolás benyújtásával) történő igazolás arról, hogy likvid
4
pénzeszközzel (készpénz vagy fel nem használt hitelkeret) az ajánlati ár 50 %-os mértékéig ajánlattevő rendelkezésére áll vagy rendelkezésére fog állni. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) Ajánlattevő, közös ajánlattevők, illetve a 10 % feletti alvállalkozó alkalmatlan, ha (külön megfelelés): G.1. a Kbt. 66. § (1) a) pontjára figyelemmel bármely számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat tartalma szerint 1.1.2006-tól az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig bármely számláján (I.) sorban állás fordult elő, vagy (II.) számlája ellen bírósági végrehajtás van/volt folyamatban, vagy (III.) hitel-visszafizetési kötelezettségének nem tesz/tett eleget, G.2.1. a Kbt. 66. § (1) b) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti évre adózás előtti eredménye negatív, G.2.2. a Kbt. 66. § (1) d) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009. év végéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított tőke-ellátottsági mutatójának értéke évente nem éri el a 45 %-ot. Számítási mód: (saját tőke E Ft-ban/összes forrás E Ft-ban)*100, G.2.3. a Kbt. 66. § (1) d) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009. év végéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított likviditási ráta értéke évente nem éri el a 120 %-ot. Számítási mód: (forgóeszköz E Ft-ban/rövid lejáratú kötelezettségek E Ft-ban)*100, G.2.4. a Kbt. 66. § (1) d) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009. év végéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított árbevétellel arányos nyereségi mutatója évente nem haladja meg a 4 %-ot (kettő tizedesjegyig vizsgálva). Számítási mód: (üzemi eredmény E Ft-ban/nettó árbevétel E Ftban)*100. Ajánlattevő, alkalmatlan, ha (csak ajánlattevőnek kell megfelelnie): G.3. a Kbt. 66. § (1) c) pontjára figyelemmel nem rendelkezik az előző 3 lezárt üzleti évkben évente - illetve későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009 év végéig - legalább nettó 200 000 000 HUF vízépítés tárgyú árbevétellel. G.4. nem rendelkezik pénzintézeti nyilatkozata alapján 100 000 000 HUF likvid pénzeszközzel (készpénz vagy fel nem használt hitelkeret).
5
Az ajánlati felhívás VI.2. szerint a közbeszerzés ÉMOP közösségi alapból finanszírozott. (ÉMOP-3.2.1/C-2009-0015). A felhívás IV.3.4. pontja szerint az ajánlattételi határidő 2010. augusztus 16. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. augusztus 30. a VI.3.1. pont szerint. A VI.3.2. pont szerint a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. szeptember 20. A kérelmező 2010. július 15-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt. megfelelő eljárásra, továbbá kérte kötelezni a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, továbbá kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj, valamint az eljáró ügyvéd képviseleti munkadíjának (50 000 Ft + Áfa) megfizetésére. Jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlati felhívás III.2.2. pont G.2., illetve G.2.2. pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében azt az alkalmassági minimumkövetelményt, mely szerint alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő, illetve a 10 % feletti alvállalkozó, ha "A Kbt. 66. §. (1) d.) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009. év végéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított tőke-ellátottsági mutatójának értéke évente nem éri el a 45 %-ot. Számítási mód: (saját tőke E Ft-ban/összes forrás E Ft-ban)*100". Továbbá sérelmezte az ajánlati felhívás G.2.4. pontjában azt az alkalmassági minimumkövetelményt, mely szerint alkalmatlan, az ajánlattevő, közös ajánlattevő, illetve a 10 % feletti alvállalkozó ha "A Kbt. 66. §. (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009 év végiéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított árbevétellel arányos nyereségi mutatója évente nem haladja meg a 4 %-ot (kettő tizedesjegyig vizsgálva). Számítási mód: (üzemi eredmény E Ft-ban/nettó árbevétel E Ft-ban) * 100”. Jogorvoslati kérelme indoklásában hivatkozott az alábbiakra: 1.) Álláspontja szerint az előírt tőke-ellátottsági (más néven tőkeerősségi) mutató megkövetel egy irreálisan magas saját tőke állományt az összes forráson belül. A tőke-ellátottság mutató az összes forráson belül a saját források állományát mutatja. Amennyiben a társaság külső forrást vesz igénybe a finanszírozásra, romlik a tőkeerősségi mutatója, amely a jelen gazdasági környezetben abszurd elvárás. Az ajánlatkérő számára a szerződés teljesítése körében közömbös, hogy azt hitelből vagy saját forrásból finanszírozza a vállalkozó. A mutató december
6
31-i időponttal értékeli a társaságot, mely időpontban jellemző az építőiparban a magas szállítói állomány. Ezen túl az Ajánlatkérő a kiírás G.4. pontjában azt is előírja, hogy: "Pénzintézetektől származó, vagy egyéb hitelt érdemlő módon (kötvény, értékpapír vagy letéti igazolás benyújtásával) történő igazolás arról, hogy likvid pénzeszközzel (készpénz vagy fel nem használt hitelkeret) az ajánlati ár 50 %-os mértékéig Ajánlattevő rendelkezésére álljon". Ezen pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltétel már önmagában biztosítja a Kbt. 67.§. (3) bekezdésében foglalt feltétel megvalósulását a tőkeerősség vonatkozásában, további indokolatlan pénzügyi alkalmassági feltétel kiírásban való szerepeltetése álláspontja szerint jogellenes, túlzott mértékű ez az előírás. A Kbt. 69. § (3) bekezdését sérti az, hogy az ajánlatkérő túlzott mértékű előírást írt elő a tőkeellátottság vizsgálatára, figyelemmel a felhívás G.4. pontjában előírt alkalmassági feltételre is. A kérelmező jogorvoslati kérelme alátámasztására hivatkozott arra is, hogy a tőkeerősségi mutató aránypárban állított két mutató száma (saját tőke E Ftban/összes forrás E Ft-ban)*100” a gyakorlatban sok torzító tényezőtől függ. A tőkeerősségi mutató mértékét az ajánlatkérő túlzottan magasan állapította meg a III.2.2. G.4. pontban foglalt likvid pénzeszköz összege rendelkezésére állására tekintettel. A tőkeerősségi mutató magas szinten való meghatározása nem alkalmas a finanszírozási képesség megítéléséhez. A kérelmező álláspontja szerint a képződő hányados mértékét az alábbi közgazdasági tényezők befolyásolhatják. - az osztalék kivétele csökkenti a mérleg szerinti eredményt, ezáltal a saját tőke mértékét és ezért minél kisebb a számláló értéke, annál kisebb a hányados értéke. - külső finanszírozási forrás igénybevétele esetén a kötelezettségek soron keletkezik nagyobb érték, tehát az összes forrás értéke is nagyobb, ezért a nevező értéke, kisebb lesz a hányados, - a tőkeerősségi mutató pályázatban meghatározott mértéke a Kbt. rendelkezéseivel is ellentétes, mely a különböző közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó biztosítékok vonatkozásában a készpénzben történő megajánlások mellett egyenrangúként kezeli a banki finanszírozásból, illetőleg a biztosítási szerződésből keletkeztetett kötelezettségvállalásokat is. - a céltartalék képzése csökkenti a mérleg szerinti eredményen keresztül a saját tőkét, melynek következtében a mutató számlálója csökken, így a hányados értéke is. Tehát azon felül, hogy a megadott tőkeerősségi mutató értéke túlzottan magas, számtalan olyan tényező van, amely kedvezőtlenül befolyásolja a mutató
7
alakulását, azonban egy társaságot nem lehet azért diszkriminálni, mert a tulajdonosi érdekeknek megfelelően végzi tevékenységét (osztalékot fizet, céltartalékot képez). E mutató alkalmazása figyelmen kívül hagyja az adott társaság rendelkezésre álló, de kihasználatlan banki finanszírozási keretét is, továbbá az anyavállalati finanszírozás ténye is torzítja e mutatót. A jelenlegi gazdasági környezetben a tőkeerősségi mutató a pénzügyi potenciál vizsgálatára nehezen alkalmazható, mert a banki finanszírozás egyre nehézkesebbé válik. A számlálóban megjelölt saját tőke állomány magas szintje egy tőkeinjekcióval mesterségesen fenntartott, felszámolásra érett társaságot is takarhat. Az a tény, hogy az adott vállalkozás vevőktől kaphat előleget, valamint, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kölcsönöket is a kötelezettségek között kell kimutatni, a mutatót negatívan befolyásolják. Az év végén, december 31-én fennállnak olyan kötelezettségek is, mint a bérkifizetések, adó, melyek fizetési lejárta a következő év januárjában történik, melyek a viszonyítási alapot megemelik. A kötelezettségek év végi állománya még le nem járt kötelezettségeket is tartalmazhatnak, valamint olyan hátrasorolt kötelezettséget, melyet az anyavállalat által átadott tőkét jelentik. 2.) A felhívás G.2.4. pontja szerint „Alkalmatlan ajánlattevő és a közös ajánlattevők, 10 %-on felüli alvállalkozó, ha: "A Kbt. 66. §. (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel az előző 3 lezárt üzleti években, illetve 2007. évnél későbbi alakulás esetén a megalakulástól 2009 év végiéig a vizsgált évekre vonatkozóan számított árbevétellel arányos nyereségi mutatója évente nem haladja meg a 4 %-ot (kettő tizedesjegyig vizsgálva). Számítási mód: (üzemi eredmény E Ft-ban/nettó árbevétel E Ft-ban) * 100”. A kérelmező álláspontja szerint ez is jogsértő előírás az ajánlatkérő részéről, mivel az árbevétel arányos mutató csupán azt számszerűsíti, hogy egy forint árbevételből mennyi üzemi eredményt tudott létrehozni a társaság. Ez a mutató a gazdasági pénzügyi alkalmasság körében semmilyen többlet információt nem tartalmaz az Ajánlatkérő részére. Ugyanakkor az így meghatározott mutató ellentétes a Kbt. alapelvi rendelkezéseivel, így az 1. §. (3) bekezdésében foglaltakkal, ami szerint: "Az ajánlattevőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kellett biztosítani az ajánlattevők számára." Ezen mutatóknak újonnan induló, kicsi, vagy ún. alvó cégeken kívül más nem képes megfelelni. Álláspontja alátámasztásául mellékelte a Fejlesztési Igazgatóság KEOP-ból finanszírozott projektek tekintetében kiadott állásfoglalását, amely építési tárgyú beszerzések esetén megadja, hogy milyen pénzügyi mutatók alkalmazását látja megfelelőnek. A tárgyi eljárásokban előírt mutatók egyike sem felel meg az állásfoglalásnak. A jogorvoslati kérelmét e pénzügyi gazdasági mutató vonatkozásában az alábbi hivatkozásokkal kívánta alátámasztani:
8
- A saját erőforrással, munkavállalói állománnyal, tárgyi eszközökkel rendelkező vállalkozások számára ez az előírás ellentétes a magas árbevétel arányos üzemi eredmény elvárással, ugyanis e vállalkozások fix költségei magasabbak azokhoz a vállalkozásokhoz képest, akik bérelt eszközökkel dolgoztatnak, - az üzemi eredményt befolyásolják olyan tételek, melyek nem feltétlenül a kivitelezési tevékenységet minősítik pl. káreseményekkel kapcsolatos eredménytételek, céltartalék képzéssel kapcsolatos elszámolás, - a pénzügyi műveletek között kerül elszámolásra az árfolyam nyeresége és vesztesége, ami viszont alapvetően a kivitelezéshez kapcsolódó olyan tételeket tartalmaz, amely a hű és valós kép kialakításához elengedhetetlen, - figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a jelenlegi gazdasági krízis helyzetben a magas nyereségességi ráták elérése szinte lehetetlen, tehát az üzemi eredmény is csökkenő tendenciát mutat, - álláspontja szerint annak van relevanciája, hogy az adott kivitelező ne negatív eredményt termeljen hosszú távon. E körben is hivatkozott a döntőbizottsági gyakorlatra, mely szerint a jövedelmezőségi mutató a tulajdonos számára ad tájékoztatást arról, hogy milyen mértékű a cége jövedelmezősége, tehát ezen pénzügyi, gazdasági mutató nem minősíthető a szerződés teljesítése megítélése során az ajánlatkérő szempontjából relevánsnak. Tehát a jövedelmezőségi mutató nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ajánlatkérő megbizonyosodjon ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmasságáról. Kérelmező hivatkozott a vonatkozó döntőbizottsági gyakorlatra a tekintetben is, mely szerint az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutató sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A hivatkozott döntőbizottsági határozatban az adózott eredmény képezte a mutató egyik elemét, míg a jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, annak része lenne vizsgálandó, azaz az üzemi eredmény, mely még kevésbé releváns a cég jövedelmezősége megítélésében, mely mutatószám egyébként is az ajánlatkérő, mint tulajdonos számára releváns. Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását az alábbi indokok alapján: 1.) A tőke-ellátottsági mutató értékével kapcsolatos mutatószám előírása nem jogsértő, tekintettel a becsült értékre, finanszírozásra, teljesítési határidőre, fenti előírás a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben került előírásra. Ajánlatkérő előadta, hogy a nyertes ajánlattevőknek képesnek kell lennie a beruházás ütemeinek teljes költségeinek megelőlegezésére, tekintettel a Dokumentáció azon előírására, hogy az „I ütemnél csak teljes körű teljesítés alapján kerülhet sor üzembe helyezésre és számlázásra, a II. ütem tekintetében
9
50 %-os teljesítés elérése esetén kerülhet sor részszámla benyújtására, de a teljesítés során csak befejezett nyomvonal szakasz számlázható.” Meglátása szerint a 45 %-os mutató teljesítése nem aránytalan, figyelemmel arra, hogy a felhívás G.4. pontjában pedig lehetőséget biztosított arra, hogy ajánlattevő fel nem használt hitelkerettel is igazolhatja, hogy legalább 100 000 000 Ft likvid pénzeszközzel rendelkezni fog. A fentiekre tekintettel ajánlatkérő olyan céggel kíván szerződést kötni, melynek gazdálkodása kiegyensúlyozott, csökkentve a teljesítés kockázatát, továbbá a hitelképessége is megfelelő. Mindezeket a tőke ellátottsági mutató fenti módon történő előírása biztosítja. 2.) Az árbevétel arányos nyereség mutató álláspontja szerint jogszerűen került előírásra a 4 %-os mutatószámmal, ez két okból indokolt: - egyrészt arról kíván meggyőződni a mutató segítségével, hogy ajánlattevő pénzügyileg stabil, - másrészt ez a mutató az eredményen keresztül ajánlattevő költséggazdálkodására is utal. A mutató akkor kedvező, ha minél nagyobb 0nál, és megközelíti az adott ágra, ágazatra jellemző értéket. 3.) Álláspontja szerint a felhívás III.2.2. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolási mód G.4. pontjában rögzítettek és a fent előírt mutatószámok együttesen, teljes képet adnak az ajánlattevőről. 4.) A fejlesztési igazgatóság KEOP-ból finanszírozott projektek tekintetében kiadott állásfoglalását illetően előadja, hogy ezen hivatkozás a tárgybeli eljárásban nem releváns, mivel az eljárás ÉMOP-3.2.1/C-2009-0015 azonosító számú támogatásból került finanszírozásra. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. IV. fejezet nyílt eljárásának szabályai szerint folytatta le. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, annak törvényi rendelkezései hiányában. A Döntőbizottság először vizsgálta a kérelmezőnek az ajánlati felhívás G.2.2. pontjában a tőke ellátottsági mutatóra vonatkozó kérelmét és megállapította, hogy az megalapozott. A Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés
10
becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a pénzügyi gazdasági feltételek összességének az az alapvető rendeltetése és funkciója, hogy az ajánlattevő részére biztosítsák olyan pénzügyi gazdasági stabilitással rendelkező ajánlattevő kiválasztását, melynek alapján garancia van arra, hogy a teljesítés időszakában ne következzenek be a szerződésszegéssel összefüggő problémák. A teljesítésnek a nyertes ajánlattevő által történő szerződésszerű végzésére vonatkozó biztosíték mellett fontos követelmény, hogy az ajánlattevő bemutassa arra való képességét, hogy az ellenérték egészét vagy részét előfinanszírozni tudja. A konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára, becsült értékére, a teljesítéssel összefüggő specifikumokra tekintettel határozható az meg, hogy melyik pénzügyi gazdasági mutatószám, alkalmassági feltétel meghatározása indokolt. A jelen közbeszerzési eljárás becsült értéke 250 M Ft, tehát egy közepes értékű építési beruházás, ezért ezzel arányosan kell megállapítani a pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltételeket. A teljesítés időszaka kb. 8 hónap. Az ajánlatkérő finanszírozási feltételeiből megállapítható, hogy 10 % előleg fizetésére van mód. Az ajánlattevőknek számlázásra az I. ütemnél csak teljes körű teljesítés után van lehetőségük, 60 napos határidővel, míg a II. ütem tekintetében 50 %-os teljesítés esetén van mód részszámla benyújtására. A végszámla a befejezett műszaki átadás-átvételhez és a szükséges dokumentáció, jótállási biztosíték benyújtásához kötődik. Megállapítható tehát, hogy jelen beruházás előfinanszírozás igényes, ugyanakkor az ajánlatkérő által a tőke ellátottsági mutató 45 %-os mértékében meghatározott alkalmassági előírása túlzott feltételt jelen a Döntőbizottság álláspontja szerint. Egyrészt a Döntőbizottság figyelembe vette a gazdasági pénzügyi alkalmasság körében a G.4. pontban foglalt alkalmassági feltételt, mely szerint az ajánlattevőnek likvid pénzeszközzel kell rendelkeznie az ajánlati ár 50 %-a mértékéig, illetve 100 M Ft pénzeszközzel. Továbbá a G.2.3. pontban a fizető képesség vizsgálata körében az ajánlatkérő előírta a likviditási ráta min. 120 %-os mértékét (forgóeszköz E Ft-ban/rövid lejáratú kötelezettsége E Ft-ban)* 100. További biztosítékot jelent az ajánlatkérő számára e körben a G.1. pontban a banki sorbanállás, illetve bírósági végrehajtás kizártságára, valamint hitel visszafizetési kötelezettségre vonatkozó előírások. A G.2.1. pont szerint az ajánlatkérő alkalmassági feltételként írta elő, hogy az előző három üzleti évre az adózás előtti eredménye nem lehet negatív az ajánlattevőnek. Mindezen az ajánlattevő előfinanszírozási képességét, pénzügyi stabilitását, likviditását biztosító alkalmassági feltételek meglétében a Döntőbizottság a tőke
11
ellátottsági mutató évente történő 45 %-os szintű elérésével kapcsolatos előírást eltúlzottnak minősítette. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.173/2007/15 számú jogerős döntéséhez kapcsolódó igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint e mutatónak még a 40 %-os arányának nem teljesülése sem jelenti önmagában „a reménybeli szerződés helyzetének veszélybe kerülését”. A perbeli esetben lényegesen nagyobb beszerzési érték került vizsgálatra, tehát a bíróság elfogadta azt a szakértői megállapítást, hogy a tőke ellátottsági mutató 40 %-os arányban történő teljesítése nem veszélyezteti a szerződés teljesítését, figyelembe véve a többi pénzügyi gazdasági mutató által nyújtott garanciákat is. Megjegyzi azt a Döntőbizottság, hogy a G.4. pontban a 100 M Ft-os önerőre az ajánlatkérő által lehetővé tett hitelkeret előírás ellentmondásban van a tőke ellátottsági mutató meghatározott mértékével. Ugyanis a hitelfelvétel a tőke ellátottsági mutató nevezőjében szereplő összes forrás elemét képezi és mint ilyen rontja a tőke ellátottsági mutatót önmagában is. A Döntőbizottság álláspontja szerint a meghatározott mértékű tőke ellátottsági mutató az ajánlatkérő pénzügyi gazdasági alkalmassága körében a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételeket figyelembe véve a Kbt. 69. § (3) bekezdését megsértve túlzott előírásnak minősül. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az árbevétel arányos nyereségmutatóval kapcsolatos alkalmassági előírást és megállapította, hogy az szintén jogsértő az alábbiak szerint: A már hivatkozott jogerős bírói ítélet alapját képező igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint az üzemi tevékenység eredményének esetleges negatív előjele akár csak egy évben sem jelenti, hogy a reménybeli vállalkozási szerződés teljesítése veszélyeztetett. Csak a tendenciózus negatív mutató alapján lehet kétsége az ajánlattevőnek, hogy az ajánlattevő alaptevékenysége nem megfelelő jövedelmezőségű. Jelen esetben az ajánlatkérő mindhárom évben 4 %-ot meghaladó mutatójú árbevétel arányos nyereséget írt elő, mely a tőkeellátottsági mutató alapján felmutatott egyéb pénzügyi gazdasági mutatókat figyelembe véve, valamint a 0-át meghaladó mutatószám általánosan elfogadott voltára figyelemmel – olyan előírás, mely szintén a Kbt. 69. §-ába ütköző módon a vállalkozási szerződés teljesítésével nem arányos eltúlzott követelménynek minősül. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy álláspontja szerint az árbevétellel arányos jövedelmezőségi mutató elsősorban maga a tulajdonos számára ad tájékoztatást arról, hogy milyen mértékű a cége jövedelmezősége, azaz a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő számára nem ad útmutatást, hogy megbizonyosodjon az ajánlattevő pénzügyi gazdasági alkalmasságáról,
12
stabilitásáról. Ezt egyébként az ajánlatkérő által a G.2.3. pontban előírt és a min. 120 %-os likviditási rátára vonatkozó előírás biztosítja az ajánlattevő előfinanszírozási kötelezettségére figyelemmel, a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek teljesítése vizsgálata révén. A számvitelben az adózott eredménynek egy elemét képezi az üzleti eredmény, tehát az üzleti eredményre alapított árbevétel arányos jövedelmezőség vizsgálatával kapcsolatos mutatószám jogsértő jellege önmagában megállapítható az adózott eredmény/értékesítés nettó árbevétele mutatószám tekintetében érvényesülő döntőbizottsági álláspont alapján. A Döntőbizottság fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértéseket és alkalmazta (2) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívásának III.2.2., G.2.2. és G.2.4. pontjait, azt követő döntéseit, valamint a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az eljárás költségeinek viseléséről figyelemmel a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdésére is. A kérelmező jogi képviselőjének munkadíjának összegszerűségét felülvizsgálta és a kifejtett ügyvédi munkára és időigényre tekintettel határozta meg. A Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását a jogsértések reparációjának a lehetőségére figyelemmel, továbbá arra tekintettel is, hogy az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi gazdasági alkalmassági minimumkövetelmények két elemét ítélte jogsértőnek az összes közül. A jogorvoslatról való tájékoztatás a határozat tekintetében a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, 2010. augusztus 2.
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Szabóné Cs. Hajnalka
Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
13
Kapja: 1. Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.) 2. Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 3. DIAMIT Zrt. (3744 Múcsony, Szeles akna 1.) 4. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
