KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.553/10/2013.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottsága a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) által a Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Kállai Kettős tér 1., képviseli: Prekub Ügyvédi Iroda, Dr. Prekub János Ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Luther tér 11. fszt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Kölcsönszerződés 875 millió Ft pénzkölcsön nyújtása iránt” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban a jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit az ajánlatkérő maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bíróságnak címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, valamint az ajánlatkérő nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az ajánlatkérőhöz 2013. december 2. napján érkezett egy „vételi ajánlat” tárgyú irat H. J.-től, a Három Cserje Kft. tagjától és egyben Nagykálló Város közigazgatási területén lévő Ipari Park részét képező földterület tulajdonostársainak képviselőjétől. H. J. a tulajdonostársak nevében ajánlatot tett a 25 hektár nagyságú földterület eladására 875.000.000.-Ft-os vételárért.
2
Kikötötte, hogy 2013. december 24. napjáig tartják fenn az ajánlatukat, ezért e napig várják az ajánlatkérő elfogadó válaszát. Az ajánlatkérő 2013. december 5. napján tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontjának megjelölésével. Az ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként az alábbiakat adta elő: A Nagykálló Város közigazgatási területén lévő Ipari Park területének egy része három magánszemély osztatlan közös tulajdonában áll. Ennek a területnek az ajánlatkérő meg kívánja szerezni a tulajdonjogát, mert a városfejlesztési terveihez erre feltétlenül szükség van. A tulajdonjog megszerzése érdekében korábban folytatott tárgyalások a 2012. évben eredménytelenül zárultak. Az ajánlatkérő 2013. december 2. napján eladási ajánlatot kapott a megvásárolni kívánt területre vonatkozóan a tulajdonosok képviselőjétől azzal a feltétellel, hogy az eladási ajánlat csak korlátozott ideig, 2013. december 24. napjáig áll fenn. Ezen időpontig az ajánlatkérőnek az eladási szándék elfogadásáról nyilatkoznia kell. Az ajánlatkérő a terület vételárát pénzintézeti kölcsönből kívánja finanszírozni. Ahhoz, hogy az ajánlatkérő megalapozottan tudjon nyilatkozni az eladási ajánlat fenntartásáig a vételi szándékról, a kölcsönfelvételre irányuló közbeszerzési eljárásnak legalább az eredményhirdetésig el kell jutnia. Más eljárásfajta alkalmazása a rendkívüli sürgősség miatt lehetetlen, így az ajánlatkérő hibáján kívül előállt sürgős eset által indokolt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az egyetlen lehetőség a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges fedezet megteremtésére. Az ajánlattételi felhívás 2. pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége kölcsönszerződés pénzkölcsön nyújtása iránt 875.000.000.-Ft értékben. Az ajánlattételi felhívás 4. pontja szerint a szerződés időtartama a következő: „A kölcsönt 20 év futamidővel 2033. december 31. napjáig kell törleszteni.” Az ajánlattételi felhívás 12. pontja szerint az ajánlattételi határidő 2013. december 13-án 11 óra volt. Az ajánlattételi felhívás 16. pontja szerint az első tárgyalás időpontja 2013. december 17-én 15 óra volt. Az ajánlattételi felhívás 17. pontjában az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét és a részekre történő ajánlattétel lehetőségét kizárta. Az ajánlatkérő ajánlattételre az OTP Bank Nyrt. Északkelet-magyarországi
3
Régió Nyíregyházi Fiókját, a Szabolcs Takarékszövetkezetet és a TRAVILL Invest Zrt.-t hívta fel. A Döntőbizottság Elnöke 2013. december 13-án hiánypótlási felhívással fordult az ajánlatkérőhöz, melyben egyebek mellett az alábbiak szerinti hiányosságok pótlását kérte: 1. Kérem, mutassa be részletesen, hogy az ajánlatkérő számára miért feltétlenül szükséges a jelen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása! Ezzel összefüggésben kérem, • mutassa be, hogy az ajánlatkérő miért csak (20 éves futamidejű) kölcsön felvételével tudja az ingatlant megvásárolni • mutassa be, hogy az ajánlatkérő számára miért szükséges feltétlenül a Nagykállói Ipari Park területéből, 25 hektár nagyságú, osztatlan közös tulajdonban álló terület megvásárlása • tájékoztasson arról, hogy az ajánlatkérő számára miért olyan kedvező a vételi ajánlatban szereplő 875 millió Ft-os vételár, amellyel azonnal élni kíván! 2. Kérem, mutassa be részletesen az ajánlatkérő városfejlesztési terveit, valamint azt, hogy a tervek megvalósításához miért szükséges feltétlenül a terület tulajdonjogának megszerzése! Kérem, hogy küldje meg részemre a városfejlesztési terv azon részeit, melyek érintik a megvásárolni kívánt területet! 3. Kérem, mutassa be részletesen, hogy az ajánlatkérő számára miért volt váratlan és előre nem látható az, hogy az ingatlantulajdonosok vételi ajánlatot tesznek, hiszen – amint az a vételi ajánlatból is kiderül – korábban már az ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott a tulajdonosokkal! 4. A tájékoztatójából kiderül, hogy az ajánlatkérő régóta szeretné megszerezni a Nagykállói Ipari Park területének egy részét, ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott. Kérem, nyilatkozzon arról, az ajánlatkérőnek mikor merült fel a jelen közbeszerzés tárgyára vonatkozóan a beszerzési igénye, mikor szerzett tudomást arról, hogy nem rendelkezik az ingatlan megvásárlásához szükséges fedezettel! Kérem, mutassa be időrendben, a dátumok feltüntetésével, hogy az ajánlatkérő a beszerzési igénye felmerülésétől kezdődően milyen intézkedéseket tett a fedezet megteremtése érdekében! 5. Kérem, dokumentumokkal igazolja, hogy korábban már tárgyalásokat folytatott az ingatlan tulajdonosaival! Kérem tájékoztasson a vételi ajánlat megtételének előzményeiről, valamint arról, hogy a tárgyalások 2012. évi eredménytelen lezárását követően milyen egyeztetések zajlottak az ajánlatkérő és az ingatlantulajdonosok között! Az ajánlatkérő a hiánypótlásában előadta, hogy a kölcsönfelvétel a 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a értelmében a Kormány jóváhagyásához kötött, így az ajánlatkérőnek a kölcsönfelvétel mértékére, feltételeire és indokoltságára vonatkozó döntését a Kormány bírálja felül. Az ajánlatkérő hiánypótlásában
4
tájékoztatott arról, hogy milyen tartalmú kérelmet terjesztett a Kormány elé. Előadta, hogy a Kormány döntésének meghozatala folyamatban van. Az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy a földterület megvásárlásáról folytatott tárgyalások 2011. évben kezdődtek és 2012. évben eredménytelenül lezárultak. Ezt követően a vásárlás lehetősége 2013. december elejéig kizárt volt, mert tárgyalásokat és egyeztetéseket nem folytattak. A tulajdonosok képviselője 2013. november hónap közepén jelezte informálisan az ajánlatkérő vezetésének, hogy új ajánlat megtételére készülnek, ezért minden átmenet nélkül sürgőssé vált a vételár fedezetének megteremtése. A szóbeli egyeztetéseken közölt előzetes adatok alapján az ajánlatkérő elindította a kölcsön engedélyezésére vonatkozó előzetes eljárást, majd a hivatalos írásbeli ajánlat kézhezvétele után a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A szerződés megkötését ahhoz a bontó feltételhez kötötte, hogy a Kormány a kölcsön felvételét jóváhagyja. Az ajánlattételre felhívott ajánlattevők közül az ajánlattételi határidőig senki sem tett ajánlatot. Az ajánlatkérő 2013. december 19. napján készítette el az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az összegezés 7. pontja szerint az eljárás eredménytelen volt, mert nem nyújtottak be ajánlatot. Az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az eredménytelen eljárást követően nem indul új eljárás. A Döntőbizottság Elnöke hivatalból megindította a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását 2013. december 20-án DT.867/4/2013. szám alatt. A Döntőbizottság Elnöke a megindító iratában rögzítette, hogy a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság 2013. december 20-án D.553/2/2013. szám alatt tájékoztatta a feleket a jogorvoslati eljárás megindításáról. Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését arra tekintettel, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, emiatt szerződést nem kötöttek, valamint az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően nem indul új közbeszerzési eljárás. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás tárgyalásán előadta, hogy a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás közbeszerzési tárgyaként megjelölt kölcsön felvételéhez a fedezetet nem állította be a 2013. évi költségvetésébe, ugyanis a 2012. évben befejeződtek a tárgyalások a beszerzendő földterület tulajdonosával, a Három
5
Cserje Kft.-vel, és ezért nem számíthatott arra az ajánlatkérő, hogy a 2013. évben kap majd egy ajánlatot a Három Cserje Kft.-től. Ezért nem állt a rendelkezésére fedezet a vételárra, és ezért volna szükség a kölcsön felvételére. Az ajánlatkérő képviselőtestülete hozott egy döntést arról, hogy a 875.000.000.Ft-os vételárért érdemes megvenni az adott földterületet, ugyanis ez pénzügyileg egy reálisan becsült vételár. Mivel már 2011. év óta váratott magára a földterület megvétele, továbbá – amiképpen ezt az ajánlatkérő a Döntőbizottságnak bemutatta a Kormány számára küldött kérelmében is – szükséges és nagyon hatékony lenne az ajánlatkérő számára az ipari park beindítása, valamint emiatt a földterület megvétele, ezért az ajánlatkérő képviselőtestülete úgy határozott, hogy feltétlenül szükséges számára a kölcsön felvétele. 2013. december 20-án jelent meg azon kormányhatározat hivatalosan, amely szerint a Kormány nem hagyta jóvá az ajánlatkérő hiánypótlásában bemutatott engedélyezési kérelmet, így amennyiben eredményes lett volna a közbeszerzési eljárás és megkötötte volna az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést, akkor a szerződés 10. pontja alapján fel kellett volna azt bontani. A 2011. és 2012. évben azért lett volna fedezete az ajánlatkérőnek a célja elérésére, mert akkor még nem a földterületet kellett volna megvásárolnia, hanem a Három Cserje Kft. tagjainak üzletrészeit, amelyek összára lényegesen alacsonyabb, mint a tárgy szerinti földterület ára. Az ajánlatkérő az üzletrészeket közbeszerzési eljárás útján kívánta megvásárolni, azonban a közbeszerzési eljárás eredménytelen lett. Az ajánlatkérő a 2012. október 18-án elkészült összegezésbe belefoglalta, hogy a közbeszerzési eljárás azért lett eredménytelen, mert egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. A beszerzés tárgyát képező üzletrészeken olyan mértékű teher volt, amelyeket az ajánlatkérő nem kívánt kiegyenlíteni. A földterület megvásárlásának beszerzési igénye először a Három Cserje Kft.-től 2013. december 2-án érkezett „vételi ajánlat” tárgyú irat áttanulmányozása során merült fel az ajánlatkérőben. Az ajánlatkérő kényszerhelyzetben volt a „vételi ajánlat” tárgyú irat kézhezvételekor, ugyanis 2013. december 2-áig már egy éve nem kapott ajánlatot, és nem volt lehetősége tárgyalásokat folytatni az üzletrészekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő úgy gondolta a „vételi ajánlat” tárgyú irat áttanulmányozását követően, hogy nem lehet azt tudni, hogy mikor kap még ezt követően olyan kedvező ajánlatot, amely alapján megérné a céljait megvalósítani, és ezért fogadta el a Három Cserje Kft. ajánlatát ezen elfogadási határidővel. 2012. október 18-át követően semmiféle tárgyalás, vagy megállapodás, vagy ajánlattétel nem történt az ipari parkkal kapcsolatosan sem az üzletrészekre, sem a földterületre vonatkozóan 2013. december 2-áig. A Három Cserje Kft. 2013. november végén tett szóbeli ajánlata nem volt hivatalos. Nem volt olyan eljárási cselekmény, ami alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészületeit megkezdhette volna, ezért kérte azt az ajánlatkérő, hogy írásban is tegye meg a
6
Három Cserje Kft. az ajánlatát, és ezt követően tudta csak felelősségteljesen az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészületeit és a közbeszerzési eljárást megkezdeni. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemben lefolytatta, és az alábbi indokokra tekintettel a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. Második rész uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerinti, a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását 2013. december 5. napján indította meg, ezért a jogorvoslati eljárás során a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 3. § első fordulata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. §-a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 82. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. A Kbt. 94. § (1) bekezdése szerint, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A jogalkotó alapvető célja a Kbt. szabályozásával az volt, hogy az ajánlatkérők a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárásfajták alapján elégítsék ki beszerzési igényeiket. Szigorú feltételekhez kötötte a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajták alkalmazását, melyek
7
között a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazását egyébként is kivételes esetben tette lehetővé. Az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi feltétel fennáll-e, az ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát. A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja több együttesen fennálló feltétel meglétéhez köti ezen eljárásfajta alkalmazását. Követelmény: az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség, a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők be nem tarthatósága, továbbá a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A közbeszerzés tárgyának egésze vonatkozásában kell e törvényi feltételeknek együttesen fennállniuk. Egy törvényi feltétel nem teljesülése is megalapozza az ajánlatkérő jogsértését. A Döntőbizottság a fentiek tükrében vizsgálta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának a jogalapját. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő esetében az eljárásfajta jogszerűsége fennállt. A Döntőbizottság a konkrét esetben az ajánlatkérő által előterjesztett érvek, bizonyítékok alapján elfogadta az előre nem látható rendkívül sürgős helyzet fennállását. E körben a Döntőbizottság értékelte azt, hogy az ajánlatkérő és a földterület tulajdonosai között 2012. október 18-át követően semmiféle tárgyalás, vagy megállapodás, vagy ajánlattétel nem történt az ipari parkkal kapcsolatosan sem az üzletrészekre, sem a földterületre vonatkozóan 2013. december 2-áig, a „vételi ajánlat” tárgyú irat benyújtásának napjáig. Semmilyen érdemi körülmény nem utalt arra 2013. december 2-a előtt, hogy a tulajdonosok a földterületet el kívánják a számára adni. Ebből következően az ajánlatkérő nem állíthatta be a 2013. évi költségvetésébe a földterület előre nem tudható vételárának a fedezetét, és ezért a közbeszerzési tárgyként megjelölt kölcsön felvétele elengedhetetlen volt, mivel a fedezetet egyéb forrásból nem tudta volna előteremteni. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2012. október 18-a után nem lehetett abban a helyzetben, hogy 2013. december 2-át megelőzően lássa a beszerzési igényének, azaz a kölcsön felvétele szükségességének a felmerülését. Az ajánlatkérő a Kbt. 85. § (2) bekezdésének, a Kbt. 88. § (4) bekezdésének, a bírálati eljárás időtartamának, valamint
8
tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás időtartamának a figyelembe vételével a gyorsított eljárásra előírt határidőket sem tudta volna betartani. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőt nem terhelte mulasztás a rendkívül sürgős helyzet előállásában, mivel a földterület tulajdonosainak a joga az eladási ajánlatuk előterjesztése és ezen ajánlatba foglalt feltételek meghatározása. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott konjunktív feltételek teljesültek. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontját. A Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás tartalmát nem találta jogsértőnek. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hivatalból indított eljárásban megállapította jogsértés hiányát. A Döntőbizottság az eljárási költség viseléséről a Kbt. 134. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontjára és a Ket. 156. §-ára figyelemmel rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni.
9
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2014. január 17.
Dr. Jánosi Bálint sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. Prekub Ügyvédi Iroda (4400 Nyíregyháza, Luther tér 11. fszt. 1.) 2. OTP Bank Nyrt. Északkelet-magyarországi Régió Nyíregyházi Fiókja (Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.) 3. Szabolcs Takarékszövetkezet (Nyíregyháza, Országzászló tér 4.) 4. TRAVILL Invest Zrt. (Miskolc, Zsigmondy u. 2.) 5. Irattár
