K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.478/9/2011
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az ÉPKOMPLEX Építőipari és Szolgáltató Kft. (2100 Gödöllő, Rét u. 37., képviseli: Dr. Nedwed Ügyvédi Iroda, Dr. Nedwed Mária ügyvéd, 1054 Budapest, Vadász u. 32. I. em. 3., a továbbiakban: kérelmező) által a Szent István Egyetem (2100 Gödöllő, Páter Károly u. l., képviseli: Hargitai-Mezőfi Ügyvédi Iroda, Dr. Hargitai László ügyvéd, 1118 Budapest, Budaörsi út 4-18. B. lph. III. em. 20/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés SZIE ÁOTK Budapest XIV ker. Mogyoródi u. 59-63. szám alatti telephelyén a Marek kollégium nyílászárók cseréje a vonatkozó ajánlati dokumentációban leírtak szerint” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevételei, valamint a felek tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011. május 13-án feladott és a Közbeszerzési Értesítő 57. számában 2011. május 18-án KÉ-8698/2011. szám alatt megjelent ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalás nélküli eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyában.
2
Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában rögzítette a beszerzés tárgyát, amely „Vállalkozási szerződés SZIE ÁOTK Budapest XIV. ker. Mogyoródi u. 59-63. szám alatti telephelyén a Marek kollégium nyílászárók cseréje a vonatkozó ajánlati dokumentációban leírtak szerint”. Ajánlatkérő részajánlat tételére és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A szerződés teljesítésének időtartamát 2011. július 8-tól 2011. szeptember 30-ig tartó időtartamban határozta meg. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum követelményeit. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása az alábbiak szerint: Részszempont Ajánlati ár Ajánlatkérő által megjelölt teljesítési határidőnél kedvezőbb teljesítés napokban A garancia ideje években (Értékelési tartomány:1-5 év) Az előírtnál nagyobb mértékű napi kötbér (Értékelési tartomány: 200.000-800.000.Ft)
Súlyszám 60 15 15 10
Az ajánlattételi határidő 2011. június 16., az eredményhirdetés időpontja 2011. június 27., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. július 7. napjában került megjelölésre. Ajánlatkérő a felhívás „Egyéb információk” V.7) 1. pontjában hiánypótlásra lehetőséget biztosított a Kbt. 83. § rendelkezése szerint. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlat benyújtásával kapcsolatos előírásokat, a szerződés tervezetét, a csatolandó dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatok jegyzékét és a műszaki leírást. Műszaki leírásban az alábbiak kerültek meghatározásra: „Hossztoldott borovi fenyő alapanyagból készülő 68 mm szelvényszélességű nyílászáró szerkezetek, modern, hőszigetelő profilozással, kettős gumitömítéssel és hőszigetelő üvegezéssel. Az üveg rétegrendje 4-16-4 mm, mindkét üvegen lágy fémbevonattal, alu üvegtáv-tartó léccel. Felületkezelése: kívül világosbarna vizesbázisú lazúr, belül fehér festett. Pontos színárnyalatok meghatározása
3
megrendeléskor. Beépítés: előírás szerinti tokrögzítő csavarozással, PUR-hab építési hőszigetelő ragasztással. Kívül-belül takarólécek felrakásával takarva az elhelyezési, ill. diletációs hézagot. A nyílászárók ROTO NT vagy azzal megegyező más tip. nútban elhelyezett vasalattal szerelve. Fogantyú: Hoppe Tokyo kilincs. A nyílászárók a rájuk vonatkozó légzárási, vízzárási, szélállósági, hőszigetelési, hangszigetelési követelményeknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint a biztonsági eszközök teherviselő képességének megfelelnek. (CE típusvizsgálati bizonyítvány) Az ajánlatkérő által biztosított rajzok, tájékoztató jellegűek, helyszíni méretellenőrzés szükséges, figyelembe véve egy esetleges későbbi fal-hőszigetelés geometriai méretváltozásait. Az ajánlattevő által megajánlott szerkezeteknek meg kell felelni az idevonatkozó építőipari szabványoknak, műszaki irányelveknek és az érvényes hőtechnikai szabványnak. A megfelelőséget számításokkal igazoltan az ajánlatban be kell mutatni. A szerkezeteket fa, üveg illetve hőszigetelő anyagból kell legyártani, felületkezelésük: lazúrozás.” A műszaki leírás tartalmazta a beépítendő nyílászárók konszignációját is. Ajánlatkérő megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket az alábbiak szerint: „10. Kérdés: A lakószobákban jelenleg meglévő szakipari falhoz radiátor csatlakozik, ennek le, illetve visszaszerelése kinek a feladata, ha az ajánlattevőé, akkor hol költségeljük, mert az átadott költségvetés ilyen tételt nem tartalmaz. Válasz: A le- és felszerelés ajánlattevő feladata, külön tételben kérjük költségelni. 11. Kérdés: A lakószobákban jelenleg meglévő szakipari fal 95 mm vastagságú, az új nyílászáró szerkezet 68 mm vastagságú. A két szerkezet vastagsági méretéből adódó különbség miatt kérdésünk, hogy a nyílászáró szerkezet elhelyezése hova történjen. A jelenlegi nyílászáró külső, vagy belső síkjához igazodóan? Amennyiben a jelenlegi külső síkjához igazodóan, úgy a belső oldalon a meglévő mozaik parketta és az ablak között hézag keletkezik, ennek eltakarásáról az ajánlattevőnek kell gondoskodni, úgy hol költségeljük, továbbá kérünk műszaki javaslatot. Abban az esetben, ha a jelenlegi belső síkjához igazodóan, akkor a külső oldalon az erkély csatlakozásánál a jelenlegi panel betonozás kialakítása miatt „vízfogó” keletkezik, mely a csapó esőt a nyílászáró alá bevezeti, ezáltal a lakó egységek beázhatnak. Kérdésünk ezen beázási forrás megszüntetése kinek a feladata, ha az ajánlattevőé, akkor hol költségeljük, továbbá kérünk műszaki megoldást a probléma megszüntetésére. Válasz: A szerkezetet a külső síkhoz kell igazítani, ott vízzáró tömítést kell alkalmazni, a belső síknál keletkező szerkezet és parketta közötti hézagot kemény fából készült, profilozott szerkezettel azonos színre kezelt kiegészítő küszöbbel kell lezárni.
4
12. Kérdés: A folyosói nyílászárókra vonatkozó OTÉK előírás szerint a kiesést üvegtörés esetén is meg kell gátolni. A jelenlegi nyílászáró kialakításnál korlát van rögzítve a fém szerkezetű nyílászáróhoz, normál sík üvegezéssel. Az új nyílászáró esetén a műszaki leírás nem tartalmazza sem a korlát elhelyezését, sem üvegtörés esetén egyben maradó ún. biztonsági üveg alkalmazását. Kérdésünk milyen biztonsági eszközöket kell felszerelni a nyílászáróra, és azokat hol költségeljük. Válasz: A nyílászárókat fából készített falakra rögzített korláttal kell megvédeni, a nyílászárók üvegezését biztonsági fóliával kell ellátni. Mindezt külön tételben kérjük költségelni. 13. Kérdés: A földszinti üvegfalak-vitrinek esetében a jelenlegi fémszerkezetű nyílászáró kerül elbontásra. Az új nyílászárók a jelenlegivel megegyezően 30 cm-rel kiugranak a homlokzat síkjából. Kérünk műszaki megoldást, a kiugró fix ablak rögzítésének megoldásáról, illetve a tokfelső rész vízszigetelésének kialakításáról. Válasz: A meglévővel azonos megjelenésű szerkezetet felül horganylemezből készült bádogozással kell ellátni, rögzítését megfelelő statikai szilárdság elérésével kell megoldani, melyet ajánlattevő által készített gyártmánytervben kell bemutatni. A gyártmánytervet gyártás előtt ajánlatkérőnek (Megrendelőnek) jóváhagyásra be kell mutatni. 23. Kérdés: Ablakok kibontásánál keletkező falsérülések javításait ki végzi el kívül és belül? o Külső oldalon kell-e javítani, ha úgy is szigetelve lesz? o Belső oldalon lévő tapétát ki adja? o Ha a vállalkozó adja a tapétát, akkor a tapéta típusa? o Belső falfesték típusa, pontos színe? Válasz: o Kell javítani, a szigetelés időben nem meghatározható terv. o Belső oldalon lévő tapétát a vállalkozó adja. o A tapéta típusa: fűrészporos. o Belső falfesték típusa: a meglévővel azonos színű diszperziós festék.” Az ajánlattételi határidőre 2011. június 16-ára az alábbi ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: a Bayer Center Asztalosipari Kft., a Fenyőtherm Kft., az Ezüstfa Kft., a Building Society Kft., a DD Builder Kft., a Famíves Kft., a Stilfa MI Kft., a Vortex Kft., az „X”2 Kft., valamint kérelmező. Kérelmező ajánlatának 43-46. oldalán rögzítette az árazott költségvetést, a 47. oldalán pedig a kiegészítő tételeket az alábbiak szerint:
5 Ssz
1.a
1.b
2.a
2.b
3.a
3.b
4.a
4.b
5.a
5.b
Megnevezés Meglévő szakipari fal bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, kollégium szobai, külső szakipari fal gyártása és szerelése Meglévő tanuló szobai ablak bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, kollégium tanuló szobai ablak gyártása és szerelése Meglévő folyosói ablak bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, folyosói üvegfal gyártása és szerelése. Felül bukó (távnyitóval), alul fix kialakítással. Meglévő földszinti osztott, fémvázas üvegfal bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, földszinti üvegfal gyártása és szerelése. Felül bukó ablakkal (távnyitóval), alul külső rétegben fix, belső rétegben nyíló kialakítással. Az alsó rész kapcsolt gerébtokos kialakítással készül Meglévő, főbejárat melletti osztott, fémvázas üvegfal bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, földszinti üvegfal gyártása és szerelése. Felül bukó ablakkal (távnyitóval), alul külső rétegben fix, belső rétegben nyíló kialakítással. Az alsó
Méret cm
Menny db
Egységnyi anyag
Egységnyi díj
Anyag összes
Díj összes
Összesen
321
266
116
2 000
4 500
232 000
522 000
754 000
321
266
116
318 600
29 500
36 957 600
3 422 000
40 379 600
210
160
4
1 000
3 000
4 000
12 000
16 000
210
160
4
116 000
12 000
464 000
48 000
512 000
165
260
16
1 000
4 500
16 000
72 000
88 000
165
260
16
130 000
13 000
2 080 000
208 000
2 288 000
321
260
19
2 000
8 800
38 000
167 200
205 200
321
260
19
413 500
40 000
7 856 500
760 000
8 616 500
321
315
2
3 000
12 000
6 000
24 000
30 000
321
315
2
465 000
45 000
930 000
90 000
1 020 000
6
6.a
6.b
7.a
7.b
rész kapcsolt gerébtokos kialakítással készül Meglévő, Mogyoród útja felőli földszinti osztott, fémvázas üvegfal bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, Mogyoród útja felőli földszinti üvegfal gyártása és szerelése. Felül bukó ablakkal (távnyitóval), alul külső rétegben fix, belső rétegben nyíló kialakítással. Az alsó rész kapcsolt gerébtokos kialakítással készül Meglévő földszinti osztott, fémvázas üvegfal bontása, elszállítása és környezettudatos megsemmisítése Új, földszinti üvegfal gyártása és szerelése. Felül bukó ablakkal (távnyitóval), alul nyíló kialakítással.
Kőműves, lakatos és asztalos 8. helyreállítási költségek
650
260
1
4 000
16 000
4 000
16 000
20 000
650
260
1
865 000
85 000
865 000
85 000
950 000
165
260
2
1 000
4 500
2 000
9 000
11 000
165
260
2
138 000
14 000
276 000
28 000
304 000
160
1 500
2 500
240 000
400 000
640 000
49 971 100
5 863 200
55 834 300
Összesen:
A kérelmező ajánlatának 47. oldala az alábbiakat tartalmazta: Tételszám Egységre jutó Tételkiírás Anyag Munkadíj 1. 15-001-002 (2) ÖN Sávalap kétoldalas zsaluzása fa zsaluzattal, max. 0,8 m magasságig 42 m2 471 1.200 2. 42-071-017.1-0148034 (22) Parkettalezáró elemek elhelyezése 11. kérésre adott válasz 332,5 m 313
195
A tétel ára összesen Anyag Munkadíj
19.782
50.400
104.073
64.838
7
3. 43-001-002.1.2-0148211 (9) Sima fémlemez fedés készítése lemezszalagból, minősített ötvözött horganylemezből, RHEINZINK fedés standard felületű (eredeti fényű) lemezszalagból, 650x0,65 mm, cikkszám: 1 636 507 földszinti vitrinek 13. kérdésre adott válasz szerint 30,6 m2 5.225 2.755 159.885
84.303
4. 45-051-001 (1) Fogódzó rendszer elhelyezése, meglévő acélkorlát bontásával 4, *180 mm km fenyő fakorlátos felületkezeléssel folyosói védőkorlátok 12. kérdésre adott válasz 25,6 m 1.850 2.250 47.360
57.600
5. 46-001-003.2-0112471 (50) üvegezés biztonsági fóliázás 12. kérdésre adott válasz 64 m2 6.891
441.024
48.000
44.375
76.875
750
6. 47-012-001.2.2.2-1111251 (7) Tapétázás javítása papíraljzat nélkül, bútorozott helyiségben, 91-120 g/m2-es tapétával Rauhfaser fűrészporos tapéta, finomabb szemcsés, felület festésével 23. kérdésre adott válasz Mapei-Glicovil Standard ragasztóval 125 m2 355 615
7. 82-000-004.2.6 (50) Gáz- és fűtésszerelési berendezési tárgyak le és felszerelése fűtésszerelési berendezési tárgyak lapradiátorok 10. kérdésre adott válasz szerint 125 db 500 3.850 62.500 Munkanem összesen: 878.999
481.250 863.266”
Ajánlatkérő 2011. június 27-én küldte meg az eljárás eredményéről szóló összegezést ajánlattevők részére, amely szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatott tett az Ezüstfa Kft. és a Bayer Center Asztalosipari Kft. Az eljárás nyertese az Ezüstfa Kft. lett. Érvénytelen ajánlatott tett a Fenyőtherm Kft., a Building Society Kft., a DD Builder Kft., a Famíves Kft., a Stilfa MI Kft., a Vortex Kft., az „X”2 Kft., valamint kérelmező.
8
Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az összegezésben az alábbiak szerint indokolta: „Az Épkomplex Kft. az ajánlati dokumentációtól és kiegészítő tájékoztatástól eltérően a költségvetési tételeket kiegészítette a következőkkel: sávalap zsaluzás, parketta elzáró elemek elhelyezése, sima fémlemez fedés, tapétázás javítás tételekkel, ezért ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint érvénytelen.” Kérelmező 2011. június 30-án előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben kifogásolta ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Az előzetes vitarendezési kérelemre ajánlatkérő 2011. július 4-i válaszában a következőket közölte: „Előzetes vitarendezési kérelmének bevezető indokolásaként úgy nyilatkozik, hogy „Sem az ajánlattételi felhívás, sem a dokumentáció, sem a kiegészítő tájékoztatás nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy műszaki észrevételeket, kiegészítő költségvetést ne tehetnének az ajánlattevők.” A fenti indok azért nem megalapozott, mert a Kbt. 88. § f) pontja szerint akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg - egyebek között - az ajánlati dokumentációnak, amit egyébként a kiegészítő tájékoztatás keretében ajánlatkérő értelmezhet, pontosíthat. Értelmezhetetlen, hogy milyen tiltást hiányol fent idézett indoka értelmében, hiszen a Kbt. 88. § f) pontja értelmében ez a tiltás az ajánlat érvénytelenségének jogkövetkezményével fogalmilag adott. Az egyes tételekkel kapcsolatban ugyancsak általánosságban jelezzük, hogy olyan kiegészítő tájékoztatást ajánlatkérő nem adott, aminek alapján a „sima fémlemez fedés”, a „sávalap zsaluzás”, a „parketta elzáró elemek elhelyezése”, és a „tapétázás javítás” külön tételben való költségelését megengedte volna. A kérdéses üveg és szakipari fal cseréjéhez szervesen kapcsolódó költségelésekre ajánlatkérő eleve nem kívánta a dokumentációt ekként értelmezni. Az üvegezés biztonsági fóliázása, a radiátorok le- és felszerelése, a védőkorlát viszont nem tartozik ebbe a körbe ezért a külön tételben való költségélésre vonatkozóan ajánlatkérő értelmezte a dokumentációt ekként. Külön kiemeljük a „sávalap zsaluzás” kérdését. Amint az előzetes vitarendezési kérelem is idézi, a kiegészítő tájékoztatás 13. válasz pontja tartalmazza „a meglévővel azonos megjelenésű szerkezetet” kell ajánlattevőknek megajánlaniuk. - Egy sávalappal kiegészülő szerkezet eleve nem a meglévővel azonos megjelenésű. - Ráadásul az ajánlat műszakilag így nem is értelmezhető, hiszen a zsaluzás csak a betonszerkezet készítésének egyik eleme, még kérdés, hogy a zsaluzat milyen esetleges vasalás után hogyan lesz betonnal kiöntve. - Ezzel együtt ajánlatkérő azért sem tehetett fel ezt illetően tisztázó kérdést, mert szó sem lehetett ilyen beton segédszerkezet kiépítéséről, minthogy az már gyökeresen változtatta volna meg a kiírás műszaki tartalmát. Ez esetben ugyanis
9
már kellett volna statikai terv és engedélyeztetés is. Ajánlatkérő igyekezett a verseny szempontját is nézni, de a Kbt. 88. § f) pontjától nem tudott eltekinteni, különös tekintettel a „sávalap zsaluzás” kérdésére is. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő kénytelen kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasítani, és ajánlatának érvénytelenségét illető döntését fenntartani.” A Bayer Center Asztalosipari Kft. ajánlattevő 2011. július 1. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett melyben kifogásolta az Ezüstfa Kft. ajánlata érvényessé nyilvánítását és az eljárás nyerteseként történő kihirdetését. Az előzetes vitarendezési kérelemre ajánlatkérő 2011. július 4-i válaszában közölte, hogy a kérelemnek helyt ad, és a Kbt. 96. § (4) bekezdés alapján az összegezést módosítja. A módosított összegezés szerint az Ezüstfa Kft. ajánlata érvénytelen, az eljárás során egyetlen érvényes ajánlattevő és az eljárás nyertese a Bayer Center Asztalosipari Kft. lett. A módosított összegezés kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítását és annak indokait nem érintette. Kérelmező 2011. július 13-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását. Kérelmező kérelmében az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést vitatta, mellyel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által felsorolt tételek költségvetésükben történő feltüntetését az ajánlati dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak indokolták, így az ajánlata érvényes. 1./ Sávalap zsaluzás A kiegészítő tájékoztatás 13. kérdése az alábbiak szerint szólt: „A földszinti üvegfalak-vitrinek esetében a jelenlegi fémszerkezetű nyílászáró kerül elbontásra. Az új nyílászárók a jelenlegivel megegyezően – 30 cm-re kiugranak a homlokzat síkjából. Kérünk műszaki megoldást, a kiugró fix ablak rögzítésének megoldásáról, ill. a tok felsőrész vízszigetelésének kialakításáról.” Ajánlatkérő a fenti kérdésre a következő választ adta: „A meglévővel azonos megjelenésű szerkezetet felül horganylemezből készült bádogozással kell ellátni, rögzítését megfelelő statikai szilárdság elérésével kell megoldani, melyet ajánlattevő által készített gyártmánytervben kell bemutatni. A gyártmánytervet gyártás előtt ajánlatkérőnek (Megrendelőnek) jóváhagyásra be kell mutatni.” Kérelmező előadta, hogy a horganylemez költségét szerepeltette a költségvetés 47. oldalán, 3. tételszám alatt („sima fémlemez fedés készítése lemezszalagból, minősített ötvözött horganylemezből, földszinti vitrinek 13. kérdésre adott válasz szerint”).
10
Előadta továbbá, hogy az ajánlat 47. oldal 1. tétele alatt szereplő „sávalap kétoldalas zsaluzása fa zsaluzattal” alatt a horganylemez fogadására alkalmas fa szerkezet kialakítását és annak költségeit értette. Álláspontja szerint a tétel feltétlenül indokolt a kiegészítő tájékoztatásból megismert válasz alapján. Kérelmező az általa választott műszaki megoldás vázlatát a jogorvoslati kérelméhez mellékelte. A választott megoldás a homlokzati falsíkból előre ugró nyílászárók feletti bádogozás fedés fogadására szükséges zsaludeszka elhelyezése, a mellékelt vázlatrajz szerinti lejtést biztosító merevítő bordák elhelyezésével (ezt értelmezi fa zsaluzatként), beton alkalmazása nélkül. Az általa kalkulált anyagszükséglet 42 m2, amint azt a költségvetés is ekként tünteti fel. Az előbbi tétel külön költségelését azért tartotta indokoltnak, mert az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott költségvetési kiírásban kizárólag a nyílászárók gyártását és helyszíni szerelését kérte beárazni, de a fogadó szerkezet kiépítését és bádogozását nem tartalmazta külön, pedig a kiegészítő tájékoztatásból egyértelművé vált, hogy ezt valamennyi, szám szerint 22 db földszinti üvegfalvitrin esetén el kell végezni. Álláspontja szerint az, hogy ajánlatkérő a fogadó szerkezet vonatkozásában gyártmánytervet kíván bekérni a vállalkozótól, szintén azt igazolja, hogy az erre vonatkozó műszaki megoldást és ennek költségvetési tételeit az ajánlati dokumentáció, illetve az árazatlan költségvetés nem tartalmazza, ezért ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjába ütköző módon állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek felül kellett volna vizsgálnia a műszaki költségvetési kiírást, tekintettel arra, hogy ennyi kérdés érkezett a megvalósítással kapcsolatban, ami azt bizonyítja, hogy a költségvetési kiírás nem volt kellőképpen egyértelmű és részletes. Véleménye szerint magán a műszaki kiíráson és megoldáson nem változtatott, kiegészítő tételeket azért szerepeltetett, mert a feltett kérdésekből és az arra adott válaszokból azt a következtetést vonta le, hogy ezek a plusz tételek léteznek, azért szerepeltette külön, hogy nyilvánvalóvá tegye ajánlatkérő számára, hogy ezeket a tételeket is meg kívánja valósítani. Mivel ezek az alap költségvetési kiíráshoz képest pluszként jelennek meg, nem akart a későbbiekben pótmunka, vagy egyéb jogcímen további követelésekkel fellépni ajánlatkérő felé. Kérelmező előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatásra adott ajánlatkérői válaszok szerint a kérelmezőt érvénytelenné nyilvánító 4 tétel mellett nem szerepelt a külön tételben való szerepeltetés lehetősége. Meglátása szerint egyértelműen meg kellett volna adnia ajánlatkérőnek a feltett kérdésekre adott válasz során, hogy nem szerepeltetheti külön tételként, vagy melyik tételbe építse be. 2./ Parketta elzáró elemek elhelyezése
11
A kiegészítő tájékoztatás 11. válasza értelmében „A szerkezetet a külső síkhoz kell igazítani, ott vízzáró tömítést kell alkalmazni, a belső síknál keletkező szerkezet és parketta közötti hézagot keményfából készült, profilozott szerkezettel azonos színre kezelt kiegészítő küszöbbel kell lezárni”. A kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően kérelmező külön költségelte a parketta elzáró elemek elhelyezését (47. oldal 2. tétel: „parketta elzáró elemek elhelyezése, 11. kérdésre adott válasz”), mivel a rendelkezésre bocsátott költségvetési kiírás erre vonatkozó tételt nem tartalmazott, ezért az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjába ütköző módon állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott műszaki konszignáció nem volt kellően részletes, ezek a plusz tételek, amiket felsorolt, a konszignációs rajzokon nem látszottak, nem kerültek szerepeltetésre, ezért kerültek bele a kiegészítő költségvetésbe. 3./ Sima fémlemez fedés Kérelmező az 1. kérelmi elem során kifejtettekre tekintettel előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatás 13. válasza értelmében „a meglévővel azonos megjelenésű szerkezetet felül horganylemezből készült bádogozással kell ellátni”, ennek költségét szerepeltette a költségvetés 47. oldalán, 3. tételszám alatt („sima fémlemez fedés készítése lemezszalagból, minősített ötvözött horganylemezből, földszinti vitrinek 13. kérdésre adott válasz szerint”), mivel ennek költségvetési tételeit az ajánlati dokumentáció, illetve az árazatlan költségvetés nem tartalmazza, ezért ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjába ütköző módon állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Kérelmező előadta, hogy mivel nem minden egyes nyílászárónál merült fel a bádogozással történő vízszigetelésnek a problémája, ezért ez semmiképpen nem érhető bele a nyílászárónak az árazásába, szerelésébe, ezért kalkulálta külön tételként ezt a bádogozási munkát. 4./ Tapétázás javítás Kérelmező a tapétázás javítás költségei vonatkozásában előadta, hogy ezen költséget azért tartotta szükségesnek külön szerepeltetni, mert álláspontja szerint a költségvetés más részében felsorolt „kőműves, lakatos és asztalos helyreállítási költségek” nem tartalmazzák a tapétázás helyreállításával kapcsolatosan felmerülő költségeket, márpedig a helyreállítást teljes körűen el kell végezni, így ezen költségek szerepeltetése is szükséges. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelemben ismertetett költségvetési tételek műszakilag szükségszerűek voltak, az ajánlatban történő szerepeltetésük az ajánlati dokumentációból és a kiegészítő tájékoztatásból megismert feladat teljes körű, I. osztályú elvégzéséhez szükségesek, így az ajánlat mindenben megfelelt a felhívás és dokumentáció követelményeinek, ezért az ajánlatkérő a Kbt. 88. §
12
(1) bekezdés f) pontjába ütköző módon állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Ajánlatkérő kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint kérelmező jogorvoslati kérelme egyetlen jogszabályhelyre vonatkozó jogsértést állít, nevezetesen azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, amikor kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint „Az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (l) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.” A fenti jogszabályhelyen szereplő utalásokkal felhívott, a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjai és a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjai és az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdése nem relevánsak, mivel nem az itt előírt formai követelmények miatt döntött ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. A szóban forgó érvénytelenségi ok az összegezés szerint a következő volt: „Az Épkomplex Kft. (2100 Gödöllő, Rét u. 37.) az ajánlati dokumentációtól és kiegészítő tájékoztatástól eltérően a költségvetési tételeket kiegészítette a következőkkel: sávalap zsaluzás, parketta elzáró elemek elhelyezése, sima fémlemez fedés, tapétázás javítás tételekkel, ezért ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint érvénytelen.” Az eltérést a kérelmező nem vitatja, és azzal érvel, hogy a „felsorolt tételek költségvetésünkben történő feltüntetését az ajánlati dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak indokolták, így az ajánlat álláspontunk szerint érvényes”. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlati dokumentációban szereplő költségvetési tételek felsorolása olyan tartalmi eleme az ajánlati dokumentációnak, amelytől való eltérés az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ajánlatkérő megvizsgálta a kérelmező ajánlatának hiánypótlás keretében történő korrigáltatásának lehetőségét, de a Kbt. előírásai miatt nem lett volna jogszerű. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ellenszolgáltatás értékelése elválaszthatatlan a költségvetési tételektől, ehhez képest a költségvetési tételek megváltoztatása egyszersmind az ellenszolgáltatás eredményének módosításával jár, ezért ajánlatkérő jogszerűen a költségvetési tételek megváltoztatására irányuló hiánypótlást nem írhatott elő a kérelmező ajánlata tekintetében. A kérelmező „indokoltságra” hivatkozik a költségvetési tételek
13
megváltoztatásával kapcsolatban, és ebből vonja le azt a jogi következtetést, hogy ezen indokoltságra tekintettel érvényes az ajánlata. A Kbt. kógens 88. § (1) bekezdés f) pontja az eltérést illetően nem „indokolatlan” eltérésről szól. Kérelmező jogi következtetése akkor lenne alapos, ha az ajánlata alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés úgy fogalmazna, hogy csak akkor érvénytelen az ajánlat, ha pl. a dokumentációtól „indokolatlanul” tér el. Ilyen minősítésre, értelmezésre azonban a Kbt. nem ad lehetőséget. Nem adja jogi magyarázatát a kérelem annak, hogy amikor „tételesen reagál az ajánlatkérő által az érvénytelenség okaiként felsorolt egyes költségvetési tételekre” akkor ezt ajánlatkérő milyen jogsértésének indokaként adja elő. Nem azt állítja ugyanis a kérelmező, hogy ezek a tételek szerepeltek volna a dokumentációban, vagy a kiegészítő tájékoztatásban. Jogsértésről csak ez esetben lehetne szó, de kérelmező nem vitatja, hogy nem szerepeltek. Ajánlatkérő előadta, hogy a kérdéses szakipari fal cseréjéhez szervesen kapcsolódó költségelésekre vonatkozóan ajánlatkérő eleve nem kívánta a dokumentációt akként értelmezni, hogy további tételek bevezetésével lenne ajánlat tehető. A kiegészítő tájékoztatás során a szervesen nem kapcsolódó tételek (az üvegezés biztonsági fóliázása, a radiátorok le- és felszerelése, a védőkorlát) körében a külön tételben való költségelésüket ajánlatkérő kifejezetten előírta. Ezen túl azonban sem a dokumentáció sem a kiegészítő tájékoztatás nem adott lehetőséget további tételek feltüntetésére. A kérelmező szerinti „indokoltság” és „műszaki szükségszerűség” műszakilag sem állja meg a helyét. Kérelmező megtehette volna az ajánlatát új tételek beállítása nélkül. Ajánlatkérő a „sávalap zsaluzás” körében előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemhez kapcsolódóan előadta, hogy kérelmező a horganylemez fogadására alkalmas fa szerkezetként határozza meg a sávalap kétoldalas zsaluzása fa zsaluzattal tételt. A jogorvoslati kérelemhez csatolt vázlat műszaki szempontból azért nem fogadható el műszaki szükségszerűségként arra, hogy külön tételt szerepeltessen, mert ajánlatában ezt a 4.b tételben műszakilag indokoltan kalkulálhatta volna. Egyébként az, hogy a zsaluzás a betonozással összefüggő szakkifejezés, nem vitatható. A költségvetési tétel szám 15- ... is a betonszerkezetek fogadására alkalmas zsaluzat készítésére vonatkozik. Az asztalosszerkezetek készítését a 44- ... vagy esetleg az ácsmunkáknál a 35- .... tételszámon kellett volna kiírni, még abban az esetben is, ha „ÖN”, azaz módosított tételt alkalmaz. A kérelemhez csatolt vázlat jól mutatja, hogy a kiegészítő szerkezet szerves része az üvegfalvitrinnek, annak ellenére, hogy az nem a meglévővel azonos megjelenésű.
14
Ajánlatkérő a „parketta elzáró elemek elhelyezése” körében előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemhez kapcsolódóan előadta, hogy az műszaki szempontból azért nem fogadható el műszaki szükségszerűségként arra, hogy külön tételt szerepeltesse, mert a kiegészítő küszöb elhelyezése álláspontja szerint a nyílászáró egységárában, anyagárában benne foglaltatik, ezért azt abban a tételben műszakilag indokoltan kalkulálhatta volna, a fal-találkozásokat lezáró takarólécekhez hasonlóan. Ajánlatkérő a „sima fémlemez fedés” körében előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemhez kapcsolódóan előadta, hogy műszaki szempontból sem fogadható el, hogy külön tételként szerepeltessék, kérelmező ajánlatában a nyílászáró egységárában, anyagárában műszakilag indokoltan kalkulálhatta volna, mivel a szerkezet fedés nélkül rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. Ajánlatkérő a „tapétázás javítás” körében előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemhez kapcsolódóan előadta, hogy műszaki szempontból sem fogadható el, hogy külön tételként szerepeltessék, mert kérelmezőnek a vállalási árba bekalkulálva, a 8. tételben a kőműves, lakatos és asztalos helyreállítási költségekben kellett volna szerepeltetnie, mivel a helyreállítási szón van a hangsúly, tekintettel arra, hogy a tételkiírás a szerelését is tartalmazza, amely szerelés akkor tekinthető teljes körűnek, ha az elhelyezéssel összefüggő hibák, sérülések kijavítása is megtörténik. Az előzőek alapján ajánlatkérő szerint jogszerű döntést hozott kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára alapított érvénytelenné nyilvánításáról. Egyéb érdekelt Bayer Center Asztalosipari Kft. előadta, hogy a kiegészítő küszöb elhelyezésével kapcsolatban osztja ajánlatkérő álláspontját, miszerint az magában a nyílászárónak az árában benne van, mivel a munka megvalósításához hozzá tartozik ennek a takarólécnek az elhelyezése és az egy költségben történő szerepeltetése. Egyéb érdekelt az 1. tétel a sávalap zsaluzás tekintetében előadta, hogy a vízzáró réteget akármilyen technológiával is, de meg kell valósítani a rendeltetésszerű használat érdekében. Ők ezt meg is tették az ajánlatukban, ennek a műszaki megvalósítása eltérő lehet, a lényeg, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ennek kapcsán hőtechnikai számításokat is kért ajánlatkérő A tapétajavítás szempontjából szükségesnek tartja azt rögzíteni, hogy 160 db nyílászáró beépítéséről van szó, amely beépítése kapcsán különböző helyreállítási költségek keletkeznek a munka folyamatából adódóan, bizonyos szinteken csempejavítás, más helyeken tapétázás, adott esetben ha az egyik fal ledőlne, neki kötelessége volna azt visszafalazni és az eredeti állapottal megegyező minőségű beépítési környezetet átadni megrendelő részére.
15
Álláspontja szerint ez a 8. tételben a helyreállítási költségek keretein belül ezek a javítási munkálatok érvényesíthetőek, ez vélhetően vállalkozónként eltérő összegeket is jelenthet, tekintettel arra, hogy nem mindenki számol ugyanazokkal a költségekkel, vagy a felmerülő javítási munkálatokkal. A Döntőbizottság kérelmező kérelmét elutasította az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű eljárásra vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 2011. május 13-án került feladásra, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálása szempontjából. A Kbt. 250. § (3) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; a g) pontja értelmében egyszerű közbeszerzési eljárásban megfelelően alkalmazandó az ajánlatok elbírálására a Kbt. 81-89/A. §-a és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §-a azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 30, - építési beruházás esetében 60 - napon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés értelmében az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést.
16
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. (2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. (3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. (4) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével: a) az 54. § (4) bekezdése szerinti eset; b) ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni. A Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján a dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. 58. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Kérelmező jogorvoslati kérelmében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította
17
azon okból, hogy az ajánlati dokumentációtól és a kiegészítő tájékoztatástól eltérően a költségvetési tételeket négy tétellel, a 1. sávalap zsaluzás, 2. parketta elzáró elemek elhelyezése, 3. sima fémlemez fedés, 4. tapétázás javítás tételekkel kiegészítette. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem elbírálása során megvizsgálta, hogy az ajánlattételi felhívás tartalma és a Kbt. vonatkozó előírásai szerint milyen követelmények voltak támaszthatóak a benyújtott ajánlatokkal és konkrétan az azokban beadott, árazott költségvetésekkel szemben. Az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció előírásai alapján egyértelmű volt, hogy az ajánlattevőknek a megadott árazatlan költségvetés beárazásával kellett ajánlatukat benyújtaniuk. A felhívás nem tartalmazott olyan előírást, hogy a megadott költségvetéstől el lehet térni, további tételeket lehetne szerepeltetni. A kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő pontosan meghatározta azokat a tételeket, amelyeknél kiegészítő tételek alkalmazására lehetőség volt. Ajánlattevőknek az ajánlatuk megtételekor figyelembe kell venniük a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat is. A Döntőbizottság hivatkozva a D.211/10/2011. számú határozatára a dokumentáció részét képező költségvetésre vonatkozóan az alábbiakra mutat rá. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési, műszaki leírást. A Kbt. 54. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt köteles készíteni. Ugyanezen paragrafus második bekezdése szerint az építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. fent idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki tartalmát az építési beruházásoknál az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott árazatlan költségvetés képezi. Ez tartalmazza az ajánlatkérő által megvalósítani kért tényleges műszaki tartalmat, a beszerzés tárgyának összességét. A beárazott tételes költségvetés minősül az ajánlat azon részének, amely alapján a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlattevő az ajánlati árát kalkulálta és amelyből megállapítható a műszaki tartalomnak való megfelelőség. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot, az lefedie a beszerzés tárgyát, vagy attól eltér-e. A beárazott költségvetések képezik az alapját annak, hogy az egyes ajánlatok is összehasonlíthatóvá váljanak, hiszen ezek összevetése alapján állapítható meg, hogy az egyes ajánlatok valóban
18
ugyanazon műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatot tartalmaznak-e. A Kbt. 54. § (2) bekezdése kifejezetten kiemeli azt, hogy az árazatlan költségvetés rendelkezésre bocsátása azt a célt is szolgálja, hogy az ajánlatok érdemben összehasonlíthatók legyenek. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az árazatlan költségvetésben meghatározott műszaki tartalmat ajánlata lefedi, attól nem tér el, kivéve, ha e vonatkozásban az ajánlatkérő a felhívásban, a dokumentációban vagy a kiegészítő tájékoztatás keretében másként nem rendelkezett. A fentiekben kifejtettek figyelembevételével kell jelen esetben értelmezni a Kbt. 70. § (1) bekezdésének előírását, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, figyelemmel a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakra. Kérelmező ajánlatában szereplő kiegészítő költségvetés hét tételt tartalmazott, ajánlatkérő a hét tételből négy tétel szerepeltetése miatt nyilvánította érvénytelenné kérelmező ajánlatát, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tájékoztatásban megadott információk szerint a hét tételből három esetében kifejezetten előírta a külön tételben történő szerepeltetést, a további négy tétel esetében ilyen előírás nem volt, azaz kiegészítő tételként nem kerülhettek feltüntetésre. Tényszerűen megállapítható és kérelmező maga sem cáfolta azt, hogy ajánlata a megadott árazatlan költségvetésen túlmutató tételeket is tartalmazott, amelynek értékét az egyösszegű ajánlati árban is szerepeltette, ezért e tételek szerves egységet képeztek a költségvetés értékelése szempontjából. Megállapítható, hogy kérelmező nem az árazatlan költségvetésben és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát. Ajánlatkérőnek az ajánlatok Kbt. 81. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata során elsődlegesen azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlata vizsgálata során - az előzőekben kifejtettek szerint - jogszerűen azt állapította meg, hogy az ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció feltételeinek, mivel a benyújtott árazott költségvetés a megadott ajánlatkérői árazatlan költségvetéstől eltért, ahhoz az ajánlatkérő rendelkezései ellenére rendelt kiegészítő tételeket, így az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
19
Mindezeket figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint megállapítható, hogy kérelmező az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetéstől eltért, azt ajánlatkérő rendelkezései ellenére kiegészítette, a kiegészítő tételeket pedig az egyösszegű átalányárba beszámította, ezért az ajánlata jogszerűen lett érvénytelenné nyilvánítva. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. augusztus 22.
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
Dóra Simon sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
20
Kapják: 1. Dr. Nedwed Mária ügyvéd, Dr. Nedwed Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Vadász u. 32. I. em. 3.) 2. Dr. Hargitai László ügyvéd, Hargitai-Mezőfi Ügyvédi Iroda (1118 Budapest, Budaörsi út 4-18. B. lph. III. em. 20/A.) 3. Bayer Center Asztalosipari Kft. (1022 Budapest, Aranka u. 12.) 4. Fenyőtherm Kft. (6000 Kecskemét, Rezgő u. 1.) 5. Ezüstfa Kft. (1145 Budapest, Thököly út 135.) 6. Building Society Kft. (1054 Budapest, Báthori u. 5.) 7. DD Builder Kft. (4026 Debrecen, Bethlen u. 6-8. E. 119.) 8. Famíves Kft. (6728 Szeged, Dorozsmai út 35.) I 9. Stilfa MI Kft. (6237 Kecel, Malom u. 2/1.) 10. Vortex Kft. (1116 Budapest, Építész u. 8-12.) 11. „X”2 Kft. (9700 Szombathely, Hunyadi út 11.) 12. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.85.) 13. Irattár
