K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.115/20/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Háló&Marco Kft. (4031 Debrecen, Szabolcs u. 25., a továbbiakban: kérelmező) által a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (4026 Debrecen, Bem tér 18/C., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Komplex épületenergetikai fejlesztés a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és azt követő döntéseit. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A továbbiakban felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Jelen közbeszerzési eljárás előzményét képezi, hogy ajánlatkérő, mint kedvezményezett és az Energia Központ Nonprofit Kft., mint a támogatás felhasználásában közreműködő szervezet között 2010. szeptember 10. napján támogatási szerződés jött létre a KEOP-5.3.0/A/09-2009-0109 azonosító számú, „Komplex épületenergetikai fejlesztés a Magyar Tudományos Akadémiai Atommagkutató Intézetében” című pályázati projekt támogatására. A támogatási szerződés 4. melléklete tartalmazta a projekt megvalósításának tervezett számszerűsíthető mutatóit, elvárt eredményeit 5 éves időszakban, e körben többek között a költségmegtakarítási, valamint energia-megtakarítási mutatókat. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2011. február 4-én feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-3327/2011. szám alatt 2011. február 11-én közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást indított. A beszerzés részletes tárgya, teljes mennyisége az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában került rögzítésre az alábbiak szerint: „komplex épületenergetikai fejlesztés 9 db épületben - külső szigetelés 15 230 m2 - nyílászáró csere 1 470 m2 - fűtés korszerűsítés 634 db radiátor szelepe - elektromos szerelés 1541 db fénycső, armatúra csere.” Részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetősége nem volt biztosított. A közbeszerzés becsült értékét ajánlatkérő a felhívás V.7.12. pontjában 314.831.643.-Ft-ban határozta meg. Közölte, hogy ezen összeg erejéig képes kötelezettséget vállalni, tekintettel arra, hogy az építési beruházás megvalósítására pályázat útján elnyert támogatási összeg felhasználásával kerül sor.
3
A felhívás V.7.13. pontjában rögzítésre került, hogy „a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott műszaki követelmények a KEOP-5.3.0/A2009-0109 azonosító számú nyertes pályázat folytán létrejött támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek alapján kerültek rögzítésre arra tekintettel, hogy amennyiben ezen műszaki paraméterek nem kerülnek megvalósításra a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás eredményeképpen, a támogatási összeg visszafizetésére kötelezné a támogató hatóság az ajánlatkérőt”. Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a finanszírozási feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. A felhívás III.1.1. pontjában szerződést biztosító mellékkötelezettségként ajánlatkérő többek között jótállási kötelezettség vállalását és jólteljesítési biztosíték nyújtását írta elő az alábbiak szerint. „Jótállás: - Külső szigetelés: 12 év; - Fűtéskorszerűsítés: 2 év; - Elektromos szerelés: 2 év; - Nyílászárók: 15 év. Amennyiben ajánlattevő által a nyílászárókra vonatkozóan becsatolt okiratokból megállapítható, hogy az adott termékre vonatkozóan a gyártó a 15 évnél hosszabb időtartamú jótállást vállal, abban az esetben az abban meghatározott jótállási időtartam az irányadó.” A felhívás III.2.3. pontjának 1. alpontjában műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumfeltételként rögzítésre került, hogy alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, illetőleg a Kbt. 69. § (8) bekezdés alkalmazása esetén az alvállalkozó, ha nem rendelkeznek együttesen az elmúlt négy évben (2007, 2008, 2009, 2010) összesen legalább 2 (kettő) db, az építési beruházás időtartama alatt folyamatosan működő (üzemelő) épületre (telephelyre) vonatkozó, épületenergetikai fejlesztés tárgyú, egyenként általános forgalmi adó nélkül számított (nettó) 200.000.000.-Ft értékű, megvalósult (műszaki átadással vagy részátadással lezárt, illetőleg érintett) beruházásra vonatkozó referencialevéllel. Az alkalmasság igazolási módjaként ajánlatkérő az elmúlt négy év (2007, 2008, 2009, 2010) legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését írta elő a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozással. A beruházásokat igazoló referencialeveleknek legalább a következőket kellett tartalmaznia: - az ellenszolgáltatás összegét,
4
az építési beruházás tárgyát és kifejezett rögzítését annak, hogy a teljesítés alatt az építési beruházás tárgyát képező épület (telephely) folyamatosan működött (üzemelt), - a teljesítés helyét és idejét, - nyilatkozni kellett arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. -
Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg ajánlatkérő az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint. Részszempont 1.Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) 2.Előteljesítés (naptári napok számában, a felhívás II. 3. pontjában meghatározott időponthoz képest) 3.Beépítendő üvegfelület 1 m2-re eső összsúlya (kg) 4.Statikai soroló kamraszáma
Súlyszám 40 25
15 5
Az ajánlattételi felhívás V.3.5.1. pontja alapján az értékelés során adható pontszám alsó és felső határa részszempontonként 0 - 10 pontig terjed. A felhívás V.3.5.2. pontja tartalmazta, hogy a legjobb tartalmi elem értéke 10 pont, a többi ajánlat tartalmi elemeinek pontszáma: 0-10 pont között, a súlyszám és a legjobb ajánlathoz viszonyított arányszám 10-zel való szorzata. A pontérték kiszámítása kerekítéssel két tizedes jegy pontossággal történik. A 4. bírálati részszempont esetében a magasabb szám a kedvezőbb megajánlás, a 3. bírálati részszempontnál pedig a minél kisebb érték a kedvezőbb megajánlás. Az ajánlattételi felhívás V.7. pontjának 2. alpontjában ajánlatkérő előírta, hogy „az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a beépítendő szerkezetek és nyílászárók műszaki paramétereit igazoló bizonylatokat, megfelelőségi igazolásokat, különös tekintettel a bírálati részszempontok szerinti vállalások alátámasztására vonatkozó bizonylatokra, igazolásokra. Minden nyílászáró esetén minimum követelmény az alábbi együttes hő átbocsátási tényező: 1,1 w/m2K. Amennyiben az ajánlatban a bírálati részszempontok körében tett ajánlati vállalásokat alátámasztó bizonylatok, illetve szállítói megfelelőségi igazolások alapján a beépítendő nyílászárók nem felelnek meg e követelménynek, abban az esetben az ajánlat érvénytelenné nyilvánításra kerül. A bírálatnál a legmagasabb pontszámot a legkedvezőbb műszaki tartalommal rendelkező ajánlat kapja”.
5
A felhívás V.7. pontjának 7. alpontjában ajánlatkérő a következőket közölte: „Az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján a részajánlattétel lehetőségét megvizsgálta műszaki szakemberek bevonásával, és megállapította, hogy a részajánlattétel biztosítása a következő körülmények folytán nem indokolt tekintettel arra, hogy a részajánlattételi lehetőség biztosítása negatívan hatna a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésének egyes körülményeire, az alábbiak szerint: 7. 1. Amennyiben a részajánlattétel lehetősége biztosított lenne, felmerülne annak szükségessége, hogy ajánlatkérőként szerződő fél részéről történjen meg az építési beruházásban résztvevő fővállalkozók tevékenységének összehangolása. Ajánlatkérő, mint tudományos kutatással foglakozó intézmény erre megfelelő szakemberrel, illetőleg ennek biztosításához szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik. 7. 2. Amennyiben több ajánlattevővel kerülne egyes részek vonatkozásában szerződés megkötésre, az a beruházás teljesítési határidejének jelentős meghosszabbodásának kockázatát vetné fel. Az ajánlatkérő kutatással foglalkozó intézmény, kötött kutatási határidőkkel, az építési beruházás teljesítése alatt a kutató tevékenység nem szünetelhet, továbbá a lehető legkisebb mértékű zavarást kell biztosítani és a teljesítést a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Erre tekintettel a munkavégzés fokozott összehangolást, irányítást igényel, az egyes munkafázisokat az egyes teljesítési helyeken (helyiségekben) egyszerre, összehangoltan kell végezni, az egyes, szorosan összekapcsolódó részfeladatok és teljesítési helyszínek ebből adódóan nem különíthetők el részajánlattételi lehetőség biztosításával figyelemmel arra a körülményre is, hogy a kivitelezés során az ajánlatkérő személyzete konténerekben kerül elhelyezésre, amely a munkavégzésüket nagy mértékben megnehezíti.” A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2011. március 2., 10.00 óra., az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének tervezett időpontja: 2011. március 11., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. március 23. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben a közbeszerzési eljárás és az ajánlatok benyújtásának részletes feltételeit tartalmazó útmutatót, kötelező iratmintákat, műszaki specifikációt, szerződéstervezetet, valamint tervrajzokat bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció IV. fejezetét képezte a műszaki leírás, amelyben ajánlatkérő a beszerzés műszaki megvalósításával kapcsolatban többek között a következő általános követelményeket rögzítette: - „A munkavégzés hétköznaponként 7.00-17.00-ig végezhető, hétvégén és ünnepnapokon nem folyhat munka.
6
Az intézetben vannak olyan munkák, amelyek időhöz vannak kötve és nem lehet azokat a munkálatok idejére felfüggeszteni. Ezen időszakra azt a részt ki kell hagyni és máshol kell munkát végezni (ezen épületek munkáinak megkezdése előtt egyeztetés során pontos ütemtervet biztosítunk). - A munkák idejére konténerek biztosítását kérjük irodai felhasználásra épületenként 30 fő részére az építkezés időtartamára. - Részletes ütemtervet kérünk csatolni épületenként és munkanemenként a munkák kezdési és befejezési időpontjáról. - A nyílászáró és fénycső armatúrák cseréjét egy időben kell végezni a szükséges helyreállítási munkákkal együtt.” -
A műszaki leírás kifejezetten a nyílászárókkal szemben a következő tartalmi követelményeket támasztotta: - A nyílászárók elrendezését, kialakítását a külön mellékelt nyílászáró áttekintő szerint kell költségezni. - A termék CE minősítéssel rendelkezzen. - Minden külső nyílászárót cserélni kell. - Minden beépítendő nyílászáró szerkezet együttes hő átbocsátási tényezője min.: Uw: 1,1 W/m2K. - Ahol már az ablakok korábban ki lettek cserélve az ablakpárkányokat ott is le kell cserélni a szigetelésnek megfelelően. - Külső ablakpárkány csak fehérre szinterezett alumínium lehet műanyag véglezárókkal. ("LINDAB" NEM) - Belső ablakpárkány fehér műanyag, műanyag véglezárókkal legyen. - Kilincsek fém, szinterezett kivitelűek legyenek. - Beépített automataszellőzőt minden második ablakba kérünk olyat, ami 11-35m3/h levegőt biztosít, 10Mpa nyomásnál és nem zárható. - Ajtók jelenlegivel megegyező módon kifelé nyíljanak (szabadba) jobbos. - Ajtókra automata behúzókat, olajféket kérünk, nyitott állapot rögzítővel. - Ajtók a III. és VIII.-IX. nyaktag épületeknél küszöb nélkül kell, hogy készüljenek, a többi ajtónál alumínium küszöböt kérünk. - Ajtók üvegezése baleset biztonsági üvegezéssel legyenek ellátva. - Ablakok tok, szárny fő és kiegészítő elemei (toktoldó, soroló) legalább 5 légkamrásak legyenek. - Ablakok üvegezése a kiírás szerinti részeken baleset biztonsági üvegezéssel legyenek ellátva. - Kapuk ipari kivitelűek és alulról felnyílóak, elektromos működtetésűek legyenek. - Az ablak és ajtók, tok és szárny szerkezet váza minimum 1.5 mm-es horganyzott vasbetét legyen.
7 -
-
Ipari kapuk, kapuk, ajtók kialakítása eltérhet a 7 kamrás profilszerkezettől, de a beépítendő szerkezetnek is legalább Uw=1.1Wm2K -kell lennie. A tömítő gumik sarkokban hegesztve legyenek. A nyílászárók alapanyaga ólommentes PVC-ből készüljön. Kérjük folyamatosan biztosítani a megrendelő felelős műszaki ellenőrének a gyártási folyamatok ellenőrzését a gyártó telephelyén. Az ablakok cseréjét csak a homlokzatról lehet végezni, az épületen belül nem lehet anyagot szállítani. A falak belső oldalán oldalfaltól-oldalfalig, padlótól a mennyezetig kérjük a falak helyreállítását-festését. Az oldalfalak egységesen 1 m mélységig legyenek lejavítva. A belső kávák minimum 2 cm-es hungarocellel legyenek kávázva és minden esetben élvédővel ellátva. Külső-belső ablakpárkányok fogadó aljzatát is ki kell alakítani. Klímák, szellőzők kivezető csöveinek áthelyezése.”
A dokumentáció VI. fejezetét a „Fővállalkozói-Építési Szerződés” tervezet képezte. A szerződéstervezetben a nyertes ajánlattevő, mint fővállalkozó került megnevezésre. A szerződéstervezet I. 6. pontja tartalmazta a bírálati részszempontok szerinti vállalásokat. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérői intézmény következő épületei kerülnek felújításra: II. épület: ECR Ionforrás épülete, III. épület: hideglabor, IV. épület, V. épület, amely a VI. számú anyagtudományi labor épülettel nyaktaggal összekötött, VIII. épület, amely a IX. számú Van de Graff gyorsítók épületével nyaktaggal összekötött, X. épület, XII. épület: radiokémiai labor, a ciklotron épülete. Kérelmező 2011. február 14-én előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérőnél, indítványozta a felhívás általa kifogásolt körben történő visszavonását, illetőleg módosítását. Az előzetes vitarendezési iratban előterjesztett kifogások a következőkben foglalhatók össze: 1. A részajánlattétel lehetőségének kizárásával ajánlatkérő - kérelmezői álláspont szerint - megsértette a Kbt. 50. § (3) bekezdését, azáltal, hogy a 9 db épület tekintetében nem biztosította épületenként, illetőleg a nyaktagok figyelembe vételével legalább 6 részben a részajánlattétel lehetőségét. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségének mellőzésével éppen azt a helyzetet idézi elő, hogy nem lehet nyertes kis- és középvállalkozás, ajánlatkérő magatartása így a jogalkotó céljával ellentétes irányba hat. Hangsúlyozta, hogy a beszerzés tárgya szerinti 9 db épület
8
egymástól földrajzilag elkülönült egységeket képez, továbbá saját önálló költségvetéssel rendelkezik, valamint részben eltérő műszaki tartalommal kell a munkálatokat megvalósítani. 2. Másodsorban kérelmező közölte, hogy álláspontja szerint a nyílászárók tekintetében előírt 15 év jótállás a Kbt. 1. § (3) bekezdésébe ütközik. 3. Harmadik kifogásként több okból sérelmezte kérelmező a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság referenciakövetelményét az alábbiak szerint. a) Közölte, hogy álláspontja szerint a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjába ütközik az, hogy ajánlatkérő nem a teljes öt éves időtartamra vonatkozóan követeli meg a referenciák benyújtását, hanem a korábbi teljesítések vizsgálatát négy éves időtartamra korlátozza. Álláspontja szerint ajánlatkérő indokolatlanul, ezáltal jogsértő módon szűkíti a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt referencia benyújtási lehetőséget. Előadta, hogy az építőiparban bekövetkezett negatív változásokra tekintettel különösen fontos, hogy a referenciákat a törvény szövege szerinti elmúlt öt évben vegye figyelembe ajánlatkérő, mivel a kivitelezők többsége rendelkezik 2006-os referenciákkal, ugyanakkor azok az ajánlatkérői szűkítés miatt nem használhatók fel. Ezen előírás megítélése szerint a Kbt. 1. § (3) bekezdésének alapelvi rendelkezését is sérti. b) Kérelmező álláspontja továbbá az, hogy a referenciák darabszámával ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken túlmutató, aránytalan alkalmasság igazolási követelményt támasztott, melynek következtében sérült a Kbt. 69. § (3) bekezdése. Megítélése szerint a teljesítőképesség alátámasztásához elegendő az 1 db referencia bemutatása, 2 db azonos értékű referenciával való rendelkezés nem tesz egy ajánlattevői társaságot a szerződés tárgyát képező munkák megvalósítására „jobban alkalmassá”. 4. Negyedik kérelmezői kifogás szerint a bírálati szempontrendszer is több okból jogsértő. Álláspontja az, hogy az ajánlatok értékelése a megadott bírálati szempontok és súlyszámok mellett nem elvégezhető, illetőleg a megfelelő ajánlattétel nem biztosított. a) E körben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a súlyszámok nem állnak arányban a részszempontok tényleges jelentőségével. E vonatkozásban a jogsértést az alapozza meg, hogy az ajánlati ár 40-es súlyszáma a többi részszempont összesített súlyszámához képest aránytalanul alacsony, nem tükrözi az ár tényleges jelentőségét a bírálati szempontrendszerben. Erre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját. Az előzőeken túlmenően a kérelmező álláspontja szerint a statikai soroló kamraszáma, valamint a beépítendő üvegfelület 1 m2-re eső összsúlya bírálati részszempontokhoz rendelt súlyszámok pedig a részszempontok tartalmi jelentőségéhez képest eltúlzott mértékű, aránytanul magas értékeket
9
képviselnek. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő a dokumentációban nyilván meghatározta a nyílászárókkal kapcsolatos elvárásokat, így ezen felül két műszaki paramétert értékelni szükségtelen. A nyílászáró két különböző műszaki paraméterének értékelése teljességgel irreleváns, különös tekintettel arra, hogy ezek együttesen fejtik ki hatásukat, összeadva határozzák meg a nyílászáró tényleges és lényeges jellemzőit, például a hő-átbocsátási tényezőjét. Ezen két műszaki szempont összesen 20-as súlyszámmal szerepel, szemben az ajánlati ár 40-es súlyszámával, annak ellenére, hogy tényleges jelentőségük önállóan nincs, és annak ellenére, hogy a kivitelezési összértékében a nyílászárók beszerzési értéke mindössze ötöd, hatod részt képvisel. b) Kérelmezői álláspont szerint a két műszaki részszempont súlyszámát megelőzően az is vizsgálandó, hogy a beépítésre kerülő nyílászárók két önálló paramétere összefügg-e az építési beruházással, a szerződés teljesítésével. Előadta, hogy egy komplett nyílászáró hő-átbocsátási tényezője függ a felhasznált anyagok minőségétől, az összeszereléstől, az egyes elemek (üveg, tok, profil, stb.) jellemzőitől, de hatásukat ezek az alapanyagok összességében fejtik ki. Ajánlatkérő jelen esetben a hő-átbocsátási tényező alapját adó elemeket külön kívánja vizsgálni, elemeire szedve szét a beépítésre kerülő nyílászárót, amely elemek, külön nem kerülnek beépítésre, külön-külön saját jellemzőik irrelevánsak. Kérelmező álláspontja az, hogy ezen bírálati részszempontok a szerződés teljesítését nem befolyásolják, így sértik a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját. Ajánlatkérő 2011. február 16-án kelt válaszában az előzetes vitarendezési kérelmet visszautasította, a felhívását változatlan tartalommal fenntartotta. A vitarendezési iratában a kérelmező által előadottak sorrendjében a következő indokolást adta. 1. Nem ért egyet azzal a kérelmezői állásponttal, hogy a részajánlattétel lehetősége önmagában kirekesztené a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, hiszen az együttes megfelelés lehetősége biztosítja az eljáráshoz való hozzáférést ezen közbeszerzési eljárásban is, de alvállalkozóként is bevonásra kerülhetnek. Hangsúlyozta, hogy az a körülmény, hogy fizikailag az épületek elkülönülnek egymástól önmagában nem teszi a beszerzés tárgyának oszthatóságára tekintettel kötelezővé a részajánlattételt. Jelen esetben lényeges körülmény, hogy az épületek funkcionálisan kapcsoltak, továbbá az építési beruházás teljesítésének ellenértékét jelentősen megemelné, ha a kivitelezést nem egy vállalkozó, hanem adott esetben kilenc különböző szervezet (személy) végezné. Szükség lenne arra is, hogy a vállalkozók tevékenységét az ajánlatkérőként szerződő fél összehangolja, a munkavégzés ütemezését megszervezze, ilyen feladatot az ajánlatkérő nem tud ellátni tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan megfelelő
10
szakemberrel, illetve szakember biztosításához szükséges pénzügyi forrásokkal nem rendelkezik. Hivatkozott továbbá arra, hogy a részajánlatok elfogadása esetén a különböző épületek felújítását végző vállalkozók a teljesítési határidőhöz kapcsolódó esetleges késedelmük esetén hivatkozhatnának arra, hogy a késedelmet az ajánlatkérőként szerződő fél idézte elő azáltal, hogy nem biztosította megfelelő szinten és minőségben a különböző vállalkozók tevékenységének koordinálását, így a részajánlattétel lehetőségének kizárása egyértelmű felelősségi viszonyokat is teremt. A részajánlattétel lehetőségének biztosítása a felelősségi határok elmosódását eredményezné, amely negatívan hatna a szerződés teljesítésének körülményeire. További indokként határozható meg ajánlatkérő szerint, hogy ennyi különálló vállalkozásnak nincs lehetőség sem raktár, sem felvonulási létesítmény biztosítására. Az ajánlatkérő speciális kutatási tevékenységet folytat, a tudományos kutatás sajátossága (atommagkutatás) speciális biztonsági előírások megtartását követeli meg, így az ajánlatkérőnél egyetlen fővállalkozó irányítása és felügyelete alatt álló munkavállalók tartózkodása az optimális. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő kutatással foglalkozó intézmény, kötött kutatási határidőkkel, az építési beruházás teljesítése alatt a kutató tevékenység nem szünetelhet, továbbá a lehető legkisebb mértékű zavarást kell biztosítani és a teljesítést a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Ha ajánlatkérő azért esik késedelembe a kutatásokra megállapított határidők tekintetében, mert az építési beruházás teljesítése is késlekedik, akkor a fővállalkozóra az ebből eredő kár áthárítható, míg részajánlattétel biztosítása esetében több fővállalkozó esetében ez jelentős nehézséget okozna vagy teljes egészében meghiúsulna. Mindezen túlmenően a beszerzés tárgyának szétbonthatóságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a fűtéskorszerűsítés során az egyes alközpontokhoz minden esetben több épület tartozik. Ebből kifolyólag is került rögzítésre az ajánlattételi felhívásban, hogy egyszerre legfeljebb három épületnél végezhető bármilyen felújítással kapcsolatos munka. 2. A jótállással kapcsolatos kifogás körében ajánlatkérő, a kérelem pontatlanságára is hivatkozva, kifejtette, hogy az előírását a piaci körülmények alapos vizsgálatára, - e körben a korábban lefolytatott közbeszerzési eljárására, ahol több ajánlattevő 20 év jótállást ajánlott meg - alapozta. Megjegyezte, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban pont a kérelmező által gyártott nyílászárókra vállalt az egyik ajánlattevő 20 év jótállást, így érthetetlen számára a 15 éves előírt jótállási időtartamot kifogásoló kérelmezői álláspont. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ajánlatkérő az európai uniós pályázat támogatási feltételei alapján köteles a jelen eljárás eredményeként megkötendő szerződés finanszírozási alapját biztosítani. A támogatási szerződésben az ajánlatkérő, mint kedvezményezett kötelezettséget vállalt arra, hogy 15 évig az előírt hőtechnikai mutatókat biztosítja, így ezen feltétel előírása jogszerű és szükségszerű.
11
3. A referenciakövetelmény előírása álláspontja szerint jogszerű, indokolt és nem túlzó mértékű. a) A kérelmező sérelmét a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak helytelen értelmezésére alapítja, annak „legfeljebb 5 év” kitétele azt jelenti, hogy ajánlatkérő az 5 éves időintervallumon belül jogosult a referenciák vizsgálatára, nem pedig azt, hogy kötelessége 5 évre visszamenőleg vizsgálni a korábbi teljesítéseket. b) A Kbt. 69. § (3) bekezdésével kapcsolatban utalt az ajánlattételi felhívás III.2.3. 1. pontjára, azon belül a 2 db referencia értékére, amelyet egyenként 200.000.000.- forintban határozott meg. Hangsúlyozta, hogy a közbeszerzés becsült értéke megközelítőleg 315.000.000.-Ft. A referencia érték a becsült érték 63 %-ában került rögzítésre, amelyre tekintettel nem túlzó a követelmény. Előadta, hogy a referenciák számának meghatározásával ajánlatkérő lényegében azt vizsgálja, hogy egy adott volumenű teljesítményt ajánlattevő képes-e megismételni, képes-e a közbeszerzési eljárás nagyságrendjéhez igazodó teljesítményt folyamatosan felmutatni. Az az ajánlattevő, aki adott időintervallumban csak egy darab 200.000.000.-Ft értékű referenciával rendelkezik, az nem feltétlenül képes ugyanazt a teljesítményt 2011-ben megismételni, hiszen pont a kérelmező által hivatkozottak alapján az építőiparban végbement negatív változások azok, amelyek akár egy ajánlattevő teljesítőképességére is komoly kihatásokkal lehetnek. Mindebből adódóan egyáltalán nem túlzó kettő darab, a közbeszerzés becsült értékének 63 %-ának értékében meghatározott referencia-igazolás előírása. 4. A bírálati szempontrendszer - annak tartalmi elemeit és súlyszámait tekintve is - jogszerűen került meghatározásra a szerződés lényeges követelményeivel összhangban. a) Az ajánlati ár aránytalanul alacsony súlyszámmal történő figyelembe vételével kapcsolatban előterjesztett kifogással összefüggésben ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a becsült érték nyilvános közzététele lerontja az ajánlati ár jelentőségét a konkrét eljárásban, ekként az ár súlyszáma annak (az árversenyhez képesti) tényleges jelentőségével arányban áll. b) A vitatott két bírálati részszemponttal kapcsolatban előadta, hogy a közbeszerzés tárgya komplex energetikai fejlesztés, amelynek szerves részét képezi a nyílászárók cseréje, hiszen ezek nélkül az építési beruházás egyes elemei – különös tekintettel a külső szigetelésre – nem fejtenék ki kedvező hatásukat. A szerződés lényeges feltételét képezi, hogy milyen minőségű nyílászárók kerülnek beépítésre. Ezen részszempontok súlyszámát álláspontja szerint az indokolja, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek biztosítása érdekében különösen fontos a minél jobb minőség elérése a nyílászárók esetében.
12
Álláspontjának alátámasztására hivatkozott továbbá a Döntőbizottság D.698/8/2007. számú határozatára, amely kimondta, hogy ajánlatkérőnek joga van eldönteni, hogy milyen körülményeket kíván értékelni az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál. A bírálati részszempontokat ajánlatkérő a saját belátása szerint szabadon határozhatja meg a Kbt. alapelvi és tételes jogszabályi rendelkezéseinek korlátai között. A Döntőbizottság a jogszabályi feltételek teljesítésére szorítkozhat, nem vizsgálhatja az ajánlatkérői szempontok célszerűségét. Kérelmező 2011. február 22-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben az előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakkal azonos tartalmú indokolás alapján kérte az ajánlattételi felhívás jogellenességének megállapítását, a felhívás megsemmisítését, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, egyebekben az ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésében. Ideiglenes intézkedésként indítványozta a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 1. § (3) bekezdését, a 3. §-át, a 49. §-át, az 50. § (3) bekezdését, az 57. § (3) bekezdés b) pontját, (4) bekezdés c) pontját és (5) bekezdését, a 65. § (1) bekezdését, a 67. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 69. § (3) bekezdését jelölte meg. A jogorvoslati kérelmet kérelmező ügyvezetője írta alá a kérelmezői társaság előnyomott neve felett. A jogorvoslati kérelem mellékletét képezte a kérelmező ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, amely szerint a cég ügyvezetője „nevét a kézzel, géppel írt. előnyomott és előnyomatatott elnevezése alatt önállóan jegyzi”. Az előzetes vitarendezési iratában foglaltakhoz képest jogorvoslati kérelmének indokolását a részajánlattétellel kapcsolatos 1. kérelmi elem vonatkozásában azzal egészítette ki, hogy ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdéséből eredő jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, mivel nem támasztotta alá, nem igazolta megfelelően, hogy az idézett törvényhely konjunktív feltételrendszerének a részajánlattétel mellőzésére okot adó mindhárom feltétele - nevezetesen, a beszerzés tárgyának műszaki oszthatatlansága, a jelentős értéknövekedés, valamint a teljesítésre, annak körülményeire gyakorolt negatív hatás - a konkrét beszerzés tárgya vonatkozásában maradéktalanul fennáll. A kérelmező a beszerzés tárgyának műszaki jellegére tekintettel azt tartja lehetségesnek, hogy az épületek nyaktaggal való összekötése miatt minimum hat részajánlattételre, de a fűtési alközpontokkal kapcsolatos ajánlatkérői hivatkozás elfogadása mellett is legalább három részajánlattételre lenne lehetőség. Hangsúlyozta, hogy az ajánlattevők teljesítőképességét a részajánlattétel biztosítása nem befolyásolja negatívan. Ajánlatkérő érvelésével szemben jogi
13
álláspontja az, hogy amennyiben a beszerzés tárgyának természete nem zárja ki a részajánlattétel biztosításának lehetőségét, akkor csak abban az esetben mellőzheti ajánlatkérő jogszerűen a részajánlattétel biztosítását, ha megfelelően igazolja, hogy az egyrészt a beszerzés költségeinek növekedésével jár, másrészt a vállalkozói teljesítésre gyakorol negatív hatást. Álláspontja az, hogy a Kbt. nem az ajánlatkérői költségek oldaláról közelíti meg a részajánlattétel biztosításának a kérdését, hanem a beszerzés konkrét tárgyának az oldaláról. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontja körében azt kell igazolnia, hogy a beszerzés értéke növekedne meg azáltal, hogy a részajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő kizárja, a b) pont szerint pedig azt, hogy a vállalkozói teljesítésre gyakorolna negatív hatást a részajánlattétel lehetőségének a biztosítása. A Kbt. ajánlattevői - vállalkozói - oldalról közelíti meg a részajánlattétel biztosításának a kérdését és nem az ajánlatkérői oldalról. Az organizációval, a biztonsági előírások teljesítésével, az ajánlatkérő intézetének területére belépő idegen vállalkozások számával, valamint a nyomon követhető felelősségi viszonyokkal kapcsolatos ajánlatkérői érvelés álláspontja szerint jelen jogkérdés megítélésében nem bír relevanciával a Kbt. szerződés teljesítésében résztvevőkre vonatkozó szabályozására is figyelemmel. Erőforrás oldalról megközelítve pedig egy munkának konkrét erőforrás igénye van, attól, hogy egy fővállalkozó végzi a teljesítést, a munkaterületen tartózkodók száma nem feltétlenül lesz kevesebb. Hivatkozott továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. sz. Korm. rendeletre, amely jogszabályi úton rendezi a koordináció kérdését arra az esetre, ha adott munkaterületen több vállalkozó, fővállalkozó párhuzamosan végez munkát. Összegezve álláspontját, kérelmező hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő nem igazolta konkrétumokkal, nem támasztotta alá számszerűsíthető adatokkal, objektív tényeken alapuló körülményekkel, hogy az egyébként nem vitatottan fizikailag legalább három részre osztható beszerzés esetén a részajánlattétel biztosítása önmagában a beszerzés jelentős értéknövekedésével járna, illetőleg a szerződés teljesítését negatívan befolyásolná. Ajánlatkérő által hivatkozott organizáció, koordináció és felelősségi viszonyok túl általános érdekek ahhoz, hogy önmagukban megalapozzák a részajánlattétel kizárását, illetőleg az ehhez kapcsolt következményként megjelölt időbeli csúszások, pótmunka veszélye, mint a teljesítésnél felmerülő esetleges negatív hatások is csak fiktív feltételezéseken alapulnak, önmagukban minden beszerzés tárgyához köthetők, nem a konkrét beszerzéssel összefüggő egyedi jellegűek, túl általánosak ahhoz, hogy eredményesen hivatkozni lehessen rájuk. Amennyiben ezen indokok elfogadhatóak lennének az a jogszabályhely kiüresedését eredményezné. A nyílászárókkal kapcsolatos jótállási kötelezettség körében előterjesztett 2. kérelmi elemet a kérelmező a jogorvoslati tárgyaláson akként pontosította, hogy sérelmét elsődlegesen arra a konkrét ajánlatkérői kikötésre alapítja, azt tartja az alapelvekkel összeegyeztethetetlennek, amely szerint egzakt módon 15 év
14
jótállást határozott meg ajánlatkérő anélkül, hogy az ajánlattevők részére e körben szabad vállalási lehetőséget biztosított volna. Ezt meghaladóan kérte annak megállapítását is, hogy a garancia mértékének - 15 éves időtartamban való - meghatározása is jogsértő, mivel az messze meghaladja a szokásos piaci mértéket. A Kbt. 69. § (3) bekezdésével kapcsolatban előterjesztett 3. kérelmi elemének indokolását kérelmező a jogorvoslati eljárás során annak hangsúlyozásával egészítette ki, hogy aránytalannak tartja a kiírás következtében kialakult azon helyzetet, amelyben például 1 db 800 millió forint értékű referencia benyújtása esetén sem felel meg ajánlattevő az alkalmassági követelménynek. A bírálati részszempontok tartalmával kapcsolatos 4. kérelmi elem vonatkozásában kérelmező kiemelte, hogy sem a műszaki leírás követelményrendszerében, sem a szerződéses feltételek követelményrendszerében nem jelenik meg a bírálat e két tartalmi eleme. Hangsúlyozta, hogy a nyílászárók vonatkozásában a szerződés lényeges feltétele - és az európai uniós támogatási szerződés által is előírt lényeges feltétel - a nyílászárók együttes hő-átbocsátási tényezője. Az ajánlatkérő által meghatározott két értékelési szempont önállóan értelmezhetetlen. A hőátbocsátási tényező minimum értéke jelenik meg határozott, nem teljesítés esetén érvénytelenséget eredményező ajánlatkérői elvárásként a felhívásban és dokumentációban, amelyet alátámaszt az energetikai korszerűsítésre, költségmegtakarításra vonatkozó európai uniós pályázat is. A kérelmező jogi álláspontja az, hogy az ajánlatkérő által meghatározott műszaki követelmények önállóan nem felelnek meg a szerződés lényeges feltételéhez való kapcsolódást előíró bírálati részszempontokkal szemben támasztott követelményeknek, mivel azok sem a műszaki leírásban, sem a szerződéses feltételek között nem jelennek meg. Kérelmező jogorvoslati kérelmét kizárólag ezen jogi érvekre alapítja, álláspontja szerint jelen jogkérdés megítélése szempontjából irreleváns az ajánlatkérő által becsatolt magánszakértői vélemény műszaki szempontú helytállósága,illetőleg ajánlatkérő műszaki okokra alapított érvelésének a műszaki elfogadhatósága. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.115/2/2011. ügyiratszámon megindította, 2011. március 1-én D.115/8/2011. számon hozott végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. Ajánlatkérő eljárásjogi okból a jogorvoslati eljárás megszüntetését, érdemben a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint kérelmező nem terjesztett elő joghatályos jogorvoslati kérelmet tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelmen szereplő
15
aláírás nem cégszerű. A kérelemhez mellékelt aláírási címpéldány tanúsága szerint a társaság kézzel, géppel írt, előnyomott és előnyomtatott elnevezése alatt kell az ügyvezető önálló aláírásának szerepelnie. Megállapítható, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelmen a bélyegzőlenyomattal előállított cégnév felett szerepel az aláírás. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. § (1) bekezdésének 2. mondata akként rendelkezik, hogy „A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság”. A cégjegyzés nem az előírt módon történt. Kérelmező, mint gazdasági társaság részéről a jogorvoslati kérelemre vonatkozó jognyilatkozat nem létezik, még a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt teljes bizonyító erejű magánokirati jelleg sem áll fenn. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy kérelmező részéről joghatályos jogorvoslati kérelem nem érkezett a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül. Érdemben az előzetes vitarendezési iratában foglaltakon túlmenően érvelését a következőkkel kívánta alátámasztani. A részajánlattétel biztosításának lehetősége vonatkozásában jogi álláspontja az, hogy a kérelmező nem megfelelően értelmezi a Kbt. 50. § (3) bekezdésében foglalt feltételrendszert. Megítélése szerint a feltételek konjunktív jellege a részajánlattétel biztosításának kötelezettsége alóli mentesítés oldaláról azt jelenti, hogy a három feltétel közül egy feltétel fenn nem állása esetén is jogosult ajánlatkérő mellőzni a részajánlattétel biztosítását, míg a kérelmezőnek ezzel szemben az az álláspontja, hogy mind a három feltétel fenn nem állását igazolni kell ezen jogosultsághoz. Az első feltétel, a beszerzés tárgyának természete vonatkozásában a kérelmező földrajzi elkülönültségre vonatkozó érveit arra tekintettel nem tartja elfogadhatónak, mivel a jelen beszerzés tárgyában felújítandó épületek egy helyrajzi számon lévő épületek, egy intézetnek az épület-komplexum rendszerét képező épületek, amelynek az egyes épületei funkcionálisan összekötöttek, egymáshoz kapcsolódnak, a benne folytatott tevékenységeket nem lehet elkülönítetten kezelni. Hangsúlyozta, hogy nem 9 db irodaépület korszerűsítése képezi a beszerzés tárgyát, amelyek önállóan is működőképesek, hanem az irodaépületeken kívül a ciklotron és vezérlőhelyisége, valamint egyéb speciális kísérleti és elektronikai laborok és azok kiszolgáló helyiségeinek korszerűsítése, amelyek tevékenységei egymással szorosan összefüggnek, azok egymásra utaltsággal üzemelnek, ezen belül vannak olyan épületek, amelyek működését éjjel-nappal biztosítani kell. Az épületegyüttes egyes tömbjei állandó technológiai, kutatási és munkakapcsolatban működnek, amelynek felújítási munkálatait egységes, szigorú ütemterv alapján kell megvalósítani. A
16
munkaterület átadás-átvétele így szakaszosan történik, a munkavégzés szoros irányítottság mellett valósítható csak meg. Hangsúlyozta, hogy az intézet tevékenységének sajátosságából kifolyólag szigorú biztonsági előírások vonatkoznak az intézet területén való tartózkodásra és munkavégzésre. Mivel nem tartózkodhat ellenőrizhetetlen létszámú vállalkozás a komplexumon belül, szükség van arra, hogy egy fővállalkozó koordinálja a teljesítést. Tekintettel arra, hogy öt szakipari munkának az egyidejű ellátása képezi a beszerzés tárgyát, fontos számára, hogy olyan vállalkozások induljanak a közbeszerzési eljárásban, amelyek lehetőleg ezen öt szakipari munkát egyszerre, egy vállalkozásként tudják elvégezni. A kérelmezői társaság például egy szakipari munkára specializálódott, nevezetesen a nyílászárók forgalmazására. A biztonsági előírásokra tekintettel, valamint az intézet területén tartózkodó megengedett létszámra tekintettel is írta ki egy fővállalkozói szerződés keretében a munkák elvégzését ajánlatkérő és nem biztosította a részajánlattételi lehetőséget mind a 9 épület vonatkozásában. Hangsúlyozta továbbá, hogy az intézet területén belül rendkívül korlátozott a felvonulásra, anyagtárolásra, anyagmozgatásra, valamint a konténerek elhelyezésére vonatkozó területi kapacitás. Nem tud teret biztosítani 9 fővállalkozó területre való felvonulásának, valamint konténereik, építőanyagaik, eszközeik elhelyezésének. A deponálási terület szűkösségét az intézet területén belül lévő úthálózat szabadon tartásának a szükségessége eredményezi, amelyet az intézeten belüli munkavégzés speciális és veszélyes jellege indokol, így például a folyamatos hűtőfolyadék szállítás. Álláspontja szerint a költségeket is jelentősen megnövelné a konténerek költsége 9 fővállalkozó esetében, továbbá a fővállalkozói szerződésből eredő kedvezményeket sem tudná érvényesíteni. Előadta, hogy a teljesítés során a tervezettek szerint egy építési egység 3 db épületet képez, minden építési egységhez 3 db 10 fős konténer tartozik. Egy konténer helyszükséglete 5 x 6,5 méter. Részajánlattétel biztosítása esetére 9 fővállalkozóhoz 27 db konténer tartozna. A saját felvonulási, raktározási és szociális konténerek legalább 3 db-ot tennének ki vállalkozásonként. Mindebből megállapítható, hogy ajánlatkérő nem tudna több fővállalkozó elhelyezésére lehetőséget biztosítani. A Kbt. 50. § (3) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban továbbá arra hivatkozott, hogy több vállalkozó teljesítése jelentős időbeli csúszásokat is okozna, amely az ajánlatkérő számára nem megengedhető, tekintettel az ajánlatkérő által működtetett berendezések folyamatos üzemeltetéséhez fűződő érdek fontosságára, e körben a speciális berendezések, üzemek leállítási idejének minimalizálására a felújítási munkálatok alatt, a tervezett leállítási idő túllépése esetén, illetőleg az esetleges csúszások miatti többszöri leállítás/újraindítás folytán keletkező anyagi károkra. Előadta, hogy az építési
17
beruházás teljesítése alatt az érintett épületben lévő összes sugárveszélyes berendezést le kell állítani. A leállításból rendkívül komoly költségek keletkeznek napi szinten, hiszen ez idő alatt többek között értékesítésre szánt anyagokat sem lehet előállítani, a kutatási szerződésekből eredő kötelezettségeket nem lehet teljesíteni. Ebből eredően a leállás időtartamát minimalizálni kell. Becsatolta az egyes berendezések leállításának és újraindításának tervezett időtartamára és költségvonzatára vonatkozó kimutatását, amely az alábbi táblázatban foglalható össze. Berendezés neve Ciklotron (XII. épület)
Leállítás időtartama 3 hét
SNMS berendezés (VI. épület) 2 hét Röntgen difraktométer (VI. 2 hét épület) VdG 5 részecskegyorsító (IX. 2 hét épület) VdG 1 részecskegyorsító (IX. 2 hét épület) ECR Ionforrás (II. épület)
2 hét
Radiokémiai labor (XII. épület)
3 hét
tervezett Leállítás/újraindítás költségei újraindítás költsége óránként: 20.000.-Ft újraindítás időtartama: 12 óra várható költség: 240.000.-Ft újraindítás költsége: 300.000.-Ft újraindítás többletköltséggel nem jár újraindítás költsége óránként: 5.000.-Ft újraindítás időtartama: 72 óra várható költség: 360.000.-Ft újraindítás költsége óránként: 3.000.-Ft újraindítás időtartama: 72 óra várható költség: 216.000.-Ft újraindítás költsége óránként: 3.600.-Ft újraindítás időtartama: 32 óra várható költség: 129.600.-Ft újraindítás többletköltségére vonatkozóan nincs nyilatkozat
Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy ezen nyilatkozatok igazolják azt a többletköltséget és időigényt, amely a leállított berendezés újraindítása miatt merül fel 2-3 leállás esetén. A hosszabb leállítás hosszabb és költségesebb újraindítást igényel a vákuumrendszerek újraindítása miatt. A gyorsító berendezések egyébként általában az év során folyamatosan működnek éppen a nagyon magas újraindítási idő és költségek miatt. Ezt bizonyítja, hogy az ajánlatkérő évente Igazgatói rendelkezés formájában szabályozza a kutatási témák által igénybe vehető szolgáltatásokat. Az intézet eredeti költségvetési terve (éves terve) 950 millió Ft, amely az év elején biztosan várható szerződéssel lekötött évi feladatokat tartalmazza. Év közben a kutatók folyamatosan újabb kutatási pályázatokat nyernek, melyek az intézet éves bevételét átlagosan 1,5 milliárd forintra emelik év végi zárás idejére. Az új pályázatok munkaigényének meghatározása folyamatosan biztosított. Ennek a
18
szabályozásnak a felújítás ideje alatt is így kell működnie, hiszen az ajánlattételi felhívás alapján alapvető követelmény, hogy az intézeti (ajánlatkérői) kutatási feladatok és munkák folyamatos teljesítése mellett kell a felújítási munkákat elvégezni. A felújítás során a berendezéseket le kell állítani, de helyükről azok nem mozdíthatók el, azokat helyben kell megvédeni a károktól és környezetükben csak az ajánlatkérői szakemberek ellenőrzése mellett végezhető kivitelezési tevékenység, még akkor is, ha a berendezések nem működnek (a Sugárvédelmi Szabályzat alapján). Részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén pl. három fővállalkozó egy-egy épületben egy időben kezdené meg az ablakcseréket, amelyeket a villanyszerelési és fűtéskorszerűsítési belső munkálatokkal egy időben kell elvégezni, így egyszerre három épületben állna le a kutatás. Míg egy fővállalkozó egy épületben végzi a belső munkálatokat, egy épületben a külső szigetelést és egy másik épületben a tetőszigetelést, amely a belső munkákat nem érinti. Így a kivitelezés ideje alatt az ajánlatkérő és a fővállalkozó folyamatosan végezheti munkáját. Ebben az esetben, egy ütemben csak egy épületben dolgozókat kell konténerekben elhelyezni és nem 3 épületben dolgozókat, valamint csak egy épület kiszerelt ablakainak az átmeneti tárolását és az új ablakok átmeneti tárolását kell a kijelölt tároló helyen megoldani, melynek kapacitása nem bővíthető. A fentieket összegezve ajánlatkérő előadta, hogy nem tudná felvállalni annak kockázatát, hogy ha az esetleges több fővállalkozó – az eltérő kapacitásukra tekintettel – nem tud megegyezni, akkor a munkavégzés késlekedéssel vagy nem az előírt ütemezés szerint zajlana. Mind a késlekedés, mind pedig az ütemezés meg nem tartása – a berendezések leállításából eredően – jelentős költségekkel járna ajánlatkérő számára. A részajánlat biztosítása, illetőleg ebből eredően a több fővállalkozóval történő szerződéskötés tehát jelentős kockázatot jelentene ajánlatkérő részére, és mindez a teljesítési határidőre, mint a közbeszerzési szerződéses teljesítésének egyik rendkívül fontos körülményére negatívan hatna. A jótállás meghatározásával kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy az érvényességi feltételt gyakorlati piaci tapasztalatira alapította. A jogorvoslati tárgyaláson becsatolta a korábbi - 2009. évi - közbeszerzési eljárásában tett ajánlatokat, amelyekben 1,4 W/m2/K – 0,6 W/m2/K hő-átbocsátási tényezővel rendelkező ablakokra az ajánlattevők 10-20 év garanciát vállaltak, továbbá hivatkozott a szintén jogorvoslati tárgyaláson becsatolt internetes oldalakra (www.tibo.hu, www.fensterplast.hu honlapokra), ahol a szakcégek 15-20 év garanciával hirdetik a termékeiket, továbbá két garanciavállalási nyilatkozatot is csatolt, az egyikben 0,87 W/m2K együttes hő-átbocsátási tényezőjű nyílászáróra 10 év garancia, a másikban 1,1 W/m2/K együttes hő-átbocsátási tényezőjű nyílászáróra 15 év garancia vállalásáról nyilatkozott a szakcég.
19
A bírálati szempontrendszerrel kapcsolatos előadását ajánlatkérő a 3. és 4. részszempont tartalma vonatkozásában a következőkkel egészítette ki. A 3. részszempont tekintetében előadta, hogy az nem a nyílászárónak a hő átbocsátási tényezőjével függ össze, hanem azok használhatóságával, tartósságával kapcsolatos követelményekkel. E körben arra hivatkozott, hogy az üvegnek a súlya jelentősen befolyásolja az ablakok kopását, tartósságát. Ezt meghaladóan a jogorvoslati tárgyaláson csatolt igazságügyi műszaki szakértői véleményben a következők kerültek rögzítésre: „Nem minden kétrétegű üveg hőszigetelt, nem minden ajtó és ablakvasalat profi, a légcellák növelésével egyenes arányban nem nő a szerkezetek hőtechnikai paramétereinek javulása. A homlokzati nyílászáró szerkezeteket hőtechnikailag külön-külön kell méretezni a keretre, tokra, üvegre és üvegosztó elemre (távtartó). Ezen túlmenően meghatározó még a beépítési szélesség, mélység és nem utolsó sorban a kiszolgáló, járulékos szerelvények tudásszintje, specifikációja is. A műanyag nyílászárók merevítése a nagy általánosságban ma még horganyzott acélszelvényekkel vannak megoldva. A bekerülő 2 réteg valamilyen „U” értékű hőszigetelésű üvegek un. standard méreteket képviselnek, ami annyit jelent, hogy erre az üvegszerkezeti konstrukcióra gyártják a profilokat. Ha az üvegek rétegszáma, a bezárt légcellák száma nő, akkor mélyebb horonymélységekkel, megerősített vasalatokkal és megerősített szárny és tokszerkezetekkel kell számolni, ami egyben nem kívánatos költségnövekedést is okoz. Katalógusból ellenőrizhető, hogy egy 4-16-4 mm-es gázzal töltött üveg 20 kg/m2 súllyal rendelkezik, ezzel szemben egy 4-12-4-12-4 mm-es két légkamrás hőszigetelt üveg 30-32 kg/m2 súllyal bír, tehát csak az üveg súlyának növekedése több mint 50 %-os. Ebben az esetben erősebb, mélyebb tok és szárnyprofilokba lehet beültetni csak az üveget, de szükséges a vasalatok, sarki merevítések megerősítése is és mint ilyen árnövekvő hatású, egyértelműen megdrágítja az 1 m2-re ablakfelületre jutó fajlagos bekerülési költséget.” A 4. bírálati részszempont vonatkozásában ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson előadta, hogy valóban érvényességi feltételként a felhívásban és dokumentációban meghatározott hő-átbocsátási értéket az egész beépítendő nyílászáró szerkezetre vonatkozóan vizsgálja. A hő-átbocsátási érték döntően a nyílászáró szerkezet - részegységenként: tok, szárny és a kiegészítő elemek, mint toktoldó, soroló - légkamra számától függ. Műszaki szempontból nem vitatott, hogy a 7 légkamrával rendelkező ablakszerkezet biztosabban tudja teljesíteni a minimum 1,1 W/m2K hő-átbocsátási tényezőt, mint az 5 légkamrás. Külön hő-átbocsátási értékkel rendelkezik, az ablak felület, a tok, valamint a soroló. Ezek közül kifejezetten a statikai soroló légkamraszámát arra tekintettel határozta meg bírálati részszempontként, mivel ez az ablak felülettől külön álló részegység, és mint ilyen önállóan is tudnia kell a minimum 1,1 W/m2K hő-
20
átbocsátási tényezőt. Az ablak felület esetében az előírt hő-átbocsátási tényező a hőszigetelés segítségével is elérhető, a felhívásban és dokumentációban meghatározott külső szigetelési előírásoknak való megfeleléssel együtt biztosított is a minimum hő-átbocsátás, ugyanakkor a sorolónak, mint műszakilag ettől elkülönült, önálló egységnek önállóan kell teljesíteni az 1,1 W/m2K hő-átbocsátási tényezőt, ezt pedig csak megfelelő kamraszámmal lehet biztosítani. Minél magasabb a sorolóléc kamraszáma, annál jobb hő-átbocsátási érték érhető el. A műszaki szakértői véleményben rögzítésre került az is, hogy a sorolólécnek igazodnia kell a beépített nyílászáró szerkezet tokszerkezetének típusához, légkamra számához, szerkezeti kialakításához, valamint épületfizikai jellemzőihez. A maga nemében azért fontos, hiszen ronthatja az egész ablakszerkezet hőtechnikai jellemzőit, vonalmenti hőhidat hozhat létre az ablakszerkezetnél, mely többlet hőveszteséget és páralecsapódást is eredményezhet. Minőségének meghatározása ezért igen fontos, így a felhívásban álláspontja szerint megfelelő súlyszámmal értékelt. A Döntőbizottság az alábbi indokolás szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásjogi kifogására tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kérelmező joghatályos jogorvoslati kérelmet terjesztett-e elő, a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának fennállnak-e a feltételei. A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján: kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja alapján: a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Kbt. 324. § (1) bekezdése határozza meg a jogorvoslati kérelem tartalmi kellékeit.
21
A Kbt. 324. § (1) bekezdés a) pontja szerint: a kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket. Rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. jogorvoslati rendszerében a jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs kötött alakisága, a Kbt. szempontjából a tartalmilag kétséget kizáróan arra jogosulttól származó jogorvoslati kérelem - a Kbt.-ben rögzített egyéb feltételek fennállása esetén - az aláírási címpéldánynak nem minden tekintetben teljesen megfelelő cégszerű aláírás esetében is alkalmas a jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó joghatás kiváltására. A Döntőbizottság – ajánlatkérő által nem vitatottan - megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalmát tekintve a Kbt. 323. § (1) bekezdése szerinti ügyfélképességgel rendelkező kérelmezőtől származik. Abban sem volt vita a felek között, hogy a kérelmet a kérelmezői társaság törvényes képviseletére – önálló cégjegyzéssel – jogosult ügyvezetője, mint akaratával megegyezőt írta alá, a kérelmet az ügyvezető a kérelmezői társaság nevében nyújtotta be, a társasági bélyegző a jogorvoslati kérelmen szerepel. A Kbt. 325. § (3) bekezdésében taxatíve kerültek felsorolásra a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának okai, a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja alapján a jogorvoslati kérelem kizárólag abban az esetben utasítható el, illetőleg szüntethető meg a jogorvoslati eljárás érdemi vizsgálat nélkül, ha a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tartalma és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem a jelen jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel rendelkező, kérelem benyújtására jogosult kérelmezői társaságtól származik, a jogorvoslati eljárás érdemi elbírálásának a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján nincs akadálya. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek az ajánlattételi felhívás részajánlattétel kizárásával, alkalmassági, továbbá egyéb érvényességi előírásaival, valamint bírálati szempontrendszerével kapcsolatos jogorvoslati kérelmét érdemben kérelmi elemenként külön-külön megvizsgálta. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárást folytat. 1. A Döntőbizottság először az 1. kérelmi elemet vizsgálta, amely arra irányult, hogy az ajánlattételi felhívásban a Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján az egy telephelyen lévő 9 épületből álló épületegyüttes tekintetében ajánlatkérőnek a részajánlat tételét legalább három részben lehetővé kellett volna tennie.
22
A Kbt. 249. § (2) bekezdés s) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak tartalmazni kell a részajánlat [50. § (3) bekezdés] lehetőségét vagy kizárását. A Kbt. 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A Kbt. 50. § (3) bekezdésének célja az, hogy a részajánlattétel lehetőségének megadásával biztosított legyen a minél szélesebb körű verseny, minél több ajánlattevő élhessen az ajánlattétel lehetőségével. Ennek korlátját elsődlegesen a beszerzés tárgyának jellege képezi. Amennyiben a beszerzés jellege lehetővé teszi a részajánlattétel lehetőségének biztosítását, az ajánlatkérő köteles vizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy a) a részekre történő ajánlattétel a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését eredményezi-e vagy b) a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósításának, vagy a szerződés teljesítésének más körülményeire negatívan hat-e. A részajánlattétel biztosítási kötelezettség alapfeltétele az, hogy a beszerzés tárgyának jellegéből adódóan ténylegesen biztosítható is legyen a részekre bontás lehetősége. Ezen alapfeltétel fennállása esetén az ajánlatkérőnek azt kell megvizsgálni, hogy a részekre történő ajánlattétel biztosítása esetén valószínűsíthetők-e jelentős költségnövekedési hatások, vagy a szerződés teljesítésére gyakorolt negatív következmények. Ezen két utóbbi feltétel vonatkozásában az idézett jogszabályhely nemleges, tagadó mondatszerkezetet alkalmaz, amelynek folytán – a negatív előjelű feltételek miatt – a jogszabály a részajánlat lehetővé tételére vonatkozóan ajánlatkérői oldalról akkor keletkeztet kötelezettséget, amennyiben mindkét negatív feltétel fennállása valószínűsíthető. Bármely feltétel hiánya esetén ajánlatkérő mentesül a részekre történő ajánlattétel biztosításának kötelezettsége alól. A részajánlattétel biztosításának kötelezettségét képező fogalmi elemeket a törvény nem definiálja, vonatkozásukban taxatív felsorolást nem alkalmaz, ekként a kérdés mindig az eset összes körülménye, különösen a beszerzés
23
tárgyának jellege, specifikumai, a szerződés teljesítési körülményeinek jellege alapján ítélhető meg. A Döntőbizottság elsődlegesen az alapfeltétel fennállását vizsgálta. Az alapfeltétel - a beszerzés tárgyának jellegéből adódó részekre bonthatóság vizsgálatának kiinduló pontja minden esetben a beszerzés tárgyának konkrét tartalma, a megrendelés keretében elvégzendő tevékenységek jellege, részekre oszthatósága. Jelen esetben a lehetséges közbeszerzési tárgyak közül kizárólag építési beruházás megvalósítása az ajánlatkérői beszerzési igény, amelynek tartalmát négy szakipari munka – nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzat és külső szigetelés, villanyszerelés – képezik. A beszerzés tárgyának tevékenységek szerinti részekre bonthatósága nem volt vita tárgya a felek között. A négy - épületen belül és kívül végzendő - szakipari munka egységes célt szolgál, azonos rendeltetésénél fogva a gyakorlatban egyidőben, egy fővállalkozó végzi a tejesítést. A vita tárgyát az alapfeltétel körében kizárólag az képezte, hogy a korszerűsítéssel érintett épületek fizikai különállósága folytán a négy különböző szakipari munka megrendelése épületenként, vagy legalábbis három épületenként, három részben, három különböző vállalkozótól biztosítható-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben a műszaki oszthatóság feltétele fennáll. Ajánlatkérő maga is akként nyilatkozott, hogy a felújítási tevékenységet 3 épületenként tervezi, amelynek okát részben a kérelmező által is elfogadott fűtési alközpontok egységességében, részben a szakipari munkák elvégzésének összehangolási igényében jelölte meg. Ekként a részajánlattétel alapfeltétele, a beszerzés tárgyának műszaki oszthatósága jelen esetben fennáll. A Döntőbizottság ezt követően a további két feltétel fennállását vizsgálta. A Kbt. 50. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor zárható ki a részajánlat tételi lehetőség biztosítása, amennyiben a részajánlattétel várhatóan az ellenérték jelentős növekedését okozza. A beszerzés ellenértékének növekedését a teljes beszerzés értékéhez kell viszonyítani, figyelemmel a Kbt. egybeszámítási szabályaira. Az ellenérték növekedését, méghozzá jelentős növekedését a beszerzés teljes értéke, a becsült érték viszonylatában kell ajánlatkérőnek valószínűsítenie. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában, és a jogorvoslati eljárás során utalt ugyan a részajánlattétel esetleges költségnövelő hatásaira, ugyanakkor nem önmagában a részekre bontás közvetlen következményeként számszerűsítette ennek valószínűségét, hanem áttételesen a teljesítésre várhatóan gyakorolt
24
negatív hatással összefüggésben elemezte az esetleges időbeli csúszások következtében az intézményében működtetett egyes berendezések leállítási és újraindítási költségeit. Továbbá szintén a szerződés teljesítésének a körülményeivel összefüggésben hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek többlet személyi és dologi kiadást okozna, amennyiben a különböző vállalkozások koordinációját saját magának kellene összehangolni. A részajánlattétel biztosítása közvetlen költségnövelő hatásának valószínűsége ekként a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem állapítható meg. A Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kapcsán ajánlatkérő érvelését az egy telephelyen lévő intézmény területi adottságaiból és az intézmény speciális tevékenységéből adódó fizikai korlátaira, működtetésének egységességéhez, az intézmény különböző épületeiben folyó kutatási tevékenységek kivitelezési munkálatok alatti összehangolásához fűzött különleges érdekre alapította. A zavartalan működés biztosításának alapvető érdeke miatt elengedhetetlen a kivitelezési tevékenységek egy fővállalkozó irányítása alatti összehangolása. A Döntőbizottság az alábbiak szerint fogadta el ajánlatkérő érvelését. A Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja alapján a beszerzés tárgyának megvalósítására és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozóan kell megvizsgálni azt, hogy a beszerzés részekre bontása milyen következményekkel járhat. A beszerzés részekre bontása jogszerűen akkor zárható ki, ha várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósítására, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A tárgybani eset ténybeli körülményeiből, a becsatolt okiratok alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben speciális jelentőséggel bír az épületek ajánlatkérő zárt telephelyén belüli egymáshoz földrajzilag is közeli elhelyezkedése és ezen épületegyüttes speciális funkcionális kapcsoltsága. A Döntőbizottság álláspontja szerint az épületek fizikailag ténylegesen elkülönültek ugyan, azonban az épületekben végzett speciális atomkutatási tevékenység, az intézmény ennek alárendelten történő működtetésének biztosítása folytán funkcionálisan oly mértékben összekapcsoltak, amely az intézményi tevékenységek kivitelezési tevékenységekkel való összehangolásához fűzött ajánlatkérői érdeket kiemelt pozícióba helyezi a részekre bontás kérdésének megítélésében. Az épületeket a szigorú határidőhöz kötött kutatási, kísérleti tevékenységek, ezek eredményeinek irodai feldolgozása, az elektronikai berendezések működtetésének, valamint a veszélyes anyagokkal való munkavégzés köti funkcionálisan össze. Ajánlatkérő intézményének folyamatos, zavartalan,
25
összehangolt működtetését, e körben a kutatói feldolgozói és kísérleti tevékenységek ideiglenes elhelyezését, olyan berendezések, mint a ciklotron leállítását és újraindítását, ezek ütemezését a beszerzés tárgyát képező különböző szakipari munkák összehangolása mellett kell biztosítani, amely erős központi irányítás, projekt koordináció mellett végezhető el. A több fővállalkozó egyidejű teljesítése értelemszerűen jelentős mértékben növeli az egyes kivitelezési tevékenységek koordinációjának megfeleléséből eredő kockázatot, illetőleg a teljesítési határidő betartásából, mint lényeges szerződéses feltételből eredő kockázatot. Ki kell emelni, hogy a beszerzés tárgyát különböző épületen belüli és kívüli szakipari munkák képezik, amelyek önmagukban is jelentős összehangolási tevékenységet igényelnek. A konkrét esetben a több fővállalkozás koordinációjából eredő esetleges nehézségek, késedelmes fővállalkozói teljesítések negatívan befolyásolhatják a működő épületegyüttesben való kivitelezés teljesítését. A Döntőbizottság elfogadta azon ajánlatkérői érvelést, hogy a határidő tényező az intézményben folyó szigorú határidőkhöz kötött kutatási tevékenységek normál menetrendjének mielőbbi visszaállításához fűződő különleges érdek miatt rendkívüli jelentőséggel bír. Ez jelenik meg az előteljesítés magas pontszámmal értékelt bírálati részszempontjában, valamint a szerződéses feltételek között is. Amennyiben épületenként szétbontásra kerül a beruházás és az egyik fővállalkozó csúszása miatt nem tartható a kutatási tevékenységekhez és a részecskegyorsítók, valamint egyéb berendezések leállításának ütemezéséhez kötött menetrend az ajánlatkérőnél valószínűsíthetően jelentős anyagi károk is keletkeznek, amely károkkal kapcsolatos igényérvényesítési problémák is felmerülhetnek több fővállalkozó esetén. A Döntőbizottság elfogadta továbbá ajánlatkérő azon érvelését is, amelyben az épületegyüttes elhelyezkedésére, a közöttük lévő úthálózat szolgálati út jellegére, veszélyes anyagok szállítására alapította a több fővállalkozás számára felvonulási terület biztosításának fizikai nehézségét, mely lényegében a beszerzés tárgyának fizikai szétválasztását is megnehezíti, indokoltságát megkérdőjelezi. Mindezekre tekintettel a jelen jogorvoslati ügyben arra az álláspontra helyezkedett a Döntőbizottság, hogy a kivitelezés épületenkénti részekre bontása negatívan hatna a szerződés teljesítésére. Erre figyelemmel jelen esetben a Döntőbizottság megállapíthatónak látta az ok-okozati összefüggést a részajánlattételi lehetőség biztosítása és az építési beruházás megvalósításának teljesítési körülményeivel összefüggő negatív hatás között. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem áll fenn, így ajánlatkérő jogszerűen zárta ki a részajánlattétel lehetőségét.
26
2. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a jótállás meghatározásával kapcsolatos kérelmi elemet és az alábbi indokok szerint annak megalapozatlanságát állapította meg. Kérelmező jogsértésként a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelvi rendelkezést jelölte meg. Azzal érvelt, hogy a jótállás az ajánlat érvényességi feltételként és nem szabad vállalási lehetőséget biztosító bírálati szempontként való rögzítése, továbbá a jótállás magas időtartamban való meghatározása sérti az esélyegyenlőség alapelvét. A Kbt. 1. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a közbeszerzési eljárás folyamán biztosítania kell az ajánlattevők számára. Rögzíteni szükséges, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő jogosultsága és felelőssége, hogy a Kbt. tételes jogszabályi keretei között, az alapelvi rendelkezések szem előtt tartásával meghatározza a közbeszerzési eljárásának feltételrendszerét, ezen belül azt, hogy az ajánlat mely tartalmi elemeit tekinti kötelező érvényességi követelménynek, milyen feltételekkel kíván szerződést kötni, illetőleg melyek azok az ajánlati elemek, amelyeket többletvállalásként az érvényességi követelményeket teljesítő ajánlatok vonatkozásában értékelni kíván. Jelen esetben ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásának III.1.1. pontjában a szerződéses feltételek körében a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó előírásai között szerepeltette, hogy jótállási kötelezettséget ír elő, amelynek minimális időtartamát a nyílászárók esetében 15 évben határozta meg. Ajánlatkérő azt is közölte, hogy ettől magasabb vállalás lehetséges, ugyanakkor ezen vállalásokat többlet ponttal nem értékeli. A Kbt. tételes rendelkezései lehetővé teszik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, mint érvényességi szerződéses feltételek ajánlattételi felhívásban történő megadását. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyes fajtájával, valamint együtt alkalmazásával és mértékével kapcsolatban a Kbt. 53/A. § állapít meg korlátokat. Jelen esetben nem volt vitatott a Kbt. 53/A. § sérelmének hiánya, kimondható, hogy a Kbt. tételes rendelkezései szempontjából önmagában a 15 év jótállási időtartam érvényességi előírása nem jogsértő. Az alapelvi rendelkezések megsértése körében a Döntőbizottság rögzíti, hogy önmagában az a tény, hogy ajánlatkérő a jótállási kötelezettség vállalását érvényességi feltételként és nem bírálati részszempontként határozta meg, az alapelvi rendelkezéseket nem sérti, ajánlatkérő diszkrecionális joga a Kbt. keretei között annak eldöntése, hogy mely prioritásrendszer alapján, milyen
27
konkrét feltételekkel kíván szerződést kötni és ehhez képest mely ajánlati elemekkel kapcsolatos vállalásokat értékeli többlet megajánlásként. A Döntőbizottság az alapelvi rendelkezések keretében kizárólag azt vizsgálhatta, hogy ezen előírásával ajánlatkérő valósít-e meg indokolatlan versenykorlátozást a beszerzés tárgyát képező piaci ágazatban, az előírás alkalmazása egyes piaci szereplők vonatkozásában eredményez-e indokolatlan hátrányos megkülönböztetést, amely különösen akkor állapítható meg, ha ajánlatkérő a vitatott rendelkezésével túllépi az előírás által elérni kívánt cél megvalósításának biztosításához szükséges mértéket. A konkrét esetben ajánlatkérő jótállásra vonatkozó előírásának célja az európai uniós pályázat keretében megvalósítandó energetikai korszerűsítés eredményei, mutatói kötelező fenntartásának biztosítása. Az energiai megtakarítási mutatók elérése és fenntartása vonatkozásában kiemelkedő jelentőséggel bír a nyílászárók minősége. A közpénzt felhasználó ajánlatkérővel szemben jogos, közérdeken alapuló elvárás, hogy minél hosszabb ideig biztosítsa a beruházásai műszaki értékének fenntarthatóságát, amelynek egyik eszköze a jótállás megkövetelése a nyertes vállalkozótól. Jelen esetben ennek mértékét a Döntőbizottság nem ítélte az ajánlatkérő által elérni kívánt célhoz képest aránytalannak, ezáltal versenykorlátozónak, arra tekintettel sem, hogy a beszerzés tárgyának piacán igazolt az ilyen mértékű vállalások széleskörű előfordulása, az nem tekinthető kirívónak, e körben a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő hasonló tárgyban lefolytatott korábbi közbeszerzései és az egyéb piackutatási - tevékenysége eredményeként rendelkezésére álló, nyilvánosan is elérhető adatokat, hivatkozásait. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 1. § (3) bekezdését a 15 éves jótállás előírásával kapcsolatban, e körben a jogorvoslati kérelmet elutasította. 3. A Döntőbizottság ezt követően a referenciakövetelményekkel kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta és megállapította, hogy kérelmezőnek az ajánlattételi felhívás III.2.3. pontjának 1. alpontjával összefüggésben előterjesztett kérelmi eleme két kérelmi elemet foglal magában, - egyrészt a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjára, másrészt a Kbt. 69. § (3) bekezdésére vonatkozóan - melyeket különkülön megvizsgált. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte megalapozottnak a Kbt. 65. § (1) bekezdésével, a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a Kbt. 1. § (3) bekezdésével kapcsolatos kérelmi elemet, amelyben kérelmező arra tekintettel kérte a Kbt. tételes, valamint alapelvi rendelkezései megsértésének
28
megállapítását, hogy ajánlatkérő nem 5 évre visszamenőleg vizsgálja az ajánlattevők korábbi teljesítéseire, referenciáira alapított alkalmasságát. A Kbt. 1. § (1)–(3) bekezdései alapján: (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 249. § (4) bekezdés alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) bekezdés szerint: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján: Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy a Kbt. alapelvei általános törvényi követelményeket határoznak meg, amelyek érvényesülését az egész közbeszerzési eljárás folyamatában biztosítani kell. Ugyanakkor az alapelvek, mint generálklauzulák tükrében a konkrét eset csak akkor és csak annyiban vizsgálandó, ha és amennyiben a jogalkotó valamely helyzetet, vagy magatartást tételesen nem szabályozott, de a magatartás sérti a közbeszerzésre vonatkozó
29
szabályokat, vagy tételesen szabályozott ugyan, de az ajánlatkérő, vagy a közbeszerzési eljárás egyéb résztvevője a tételes jogsértésen túlmenően olyan többlet tényállási elemet is megvalósított, amelyre tekintettel szükséges az alapelvi rendelkezések megsértésének vizsgálata. Minderre figyelemmel a Döntőbizottság először abban foglalt állást, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. tételes szabályát, a Kbt. 65. § (1) bekezdését és 67. § (2) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság rögzíti, hogy kérelmezői állásponttal szemben a Kbt. idézett rendelkezéseiben foglalt feltételek nem ajánlattevői jogosultságként kerültek definiálásra, hanem ajánlatkérő mozgásterét határozzák meg a tekintetben, hogy mely előírások, követelmények mentén jogosult kizárólag vizsgálni az ajánlattevő szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. Ajánlatkérő a Kbt. 65. §-a alapján a Kbt. 66-69. §-aiban foglalt keretek között dönthet saját hatáskörében az alkalmassági követelmények előírásáról és azok igazolási módjairól. A Kbt. 66.-67. §-aiban foglalt rendelkezései meghatározzák, hogy ajánlatkérő milyen tartalmi körben és milyen módon írhatja elő az alkalmassági követelményeket. A Kbt. 66.-67.§aiban rögzített alkalmassági feltételrendszer viszonylag széles körben biztosít döntési szabadságot az ajánlatkérőknek az alkalmassági követelmények meghatározását illetően, amelyek korlátját az alapelvek, valamint a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések képezik. A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerint ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságot építési beruházás esetében vizsgálhatja az elmúlt időszakban, méghozzá a megelőző legfeljebb 5 éves időszakban végzett ajánlattevői teljesítések alapján. A referenciavizsgálatra vonatkozó rendelkezés időkorlátként egyértelműen 5 évet állapít meg, ezen törvényi időtartamon belül ajánlatkérő döntési szabadságát képezi olyan konkrét időszak meghatározása, amely vonatkozásában az ajánlattevő korábbi teljesítéseit vizsgálhatja. Ajánlatkérő a konkrét esetben az alkalmasság igazolásaként a megelőző négy évben – a 2007., 2008., 2009. és 2010. években – megvalósított épületenergetikai tárgyú beruházások ismertetését kérte. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő ezen meghatározásával betartotta a referenciakövetelmények törvényi időkorlátját, a Kbt. által biztosított 5 éves időtartamot nem lépte túl, így a Kbt. 65. § (1) bekezdésére és 67. § (2) bekezdés a) pontjára alapított jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság az 1. § (3) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértésre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban megállapította, hogy jelen esetben a tételes jogszabályok betartásán túl az alapelvek megsértésére sem
30
vonható le következtetés, tekintettel arra, hogy nem állapítható meg olyan többlet tényállás, amelynek alapján az alapelvi jogsérelem kimondható lenne. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.3. pontjának 1. alpontjában foglalt, a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott feltétel, miszerint a műszaki szakmai alkalmasság 2 db befejezett (műszaki átadás-átvétellel lezárt), az építési beruházás időtartama alatt folyamatosan működő épületre vonatkozó épületenergetikai fejlesztés tárgyú referencia, amelyben a szerződésbeli ellenszolgáltatás nettó értéke egyenként elérte, vagy meghaladta a 200.000.000.-Ft-ot, sérti-e a Kbt. 69. § (3) bekezdését, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan. A Kbt. 69. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Rögzíteni szükséges, hogy a törvényben meghatározott alkalmassági követelményrendszer célja, hogy ajánlatkérő a konkrét beszerzés tárgyának jellegétől, nagyságrendjétől és rendeltetésétől függően meggyőződjön arról, hogy a szerződéses feladatokat a közbeszerzési eljárás résztvevői közül, mely szervezetek képesek teljesíteni. A Kbt. ugyanakkor összhangban a verseny indokolatlan korlátozását tiltó európai uniós alapelvekkel és a közbeszerzési irányelvekkel garanciális korlátokat is rögzít az alkalmassági feltételek megkövetelése vonatkozásában. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében ajánlatkérő az alkalmassági követelményrendszerét, illetve az egyes alkalmassági követelményeit a beszerzés tárgyára köteles korlátozni, valamint nem lépheti túl a szerződés megvalósításhoz ténylegesen indokolt, szükséges mértéket. A Döntőbizottság a fentiek alapján azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő által előírt a kezdeményezésben kifogásolt műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény a beszerzés tárgyára és a Kbt. 69. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokra figyelemmel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig került-e meghatározásra, tekintettel a közbeszerzés becsült értékére is. Nem volt vitatott a felek között az, hogy működő épületben végrehajtott épületenergetikai fejlesztési tárgyban teljesített munkák igazolására vonatkozó követelmény a konkrét közbeszerzés tárgyával áll összhangban.
31
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem keretei között abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.3. pontjának 1. alpontjában meghatározott referencia követelmény a referenciák megadott érték melletti darabszámát illetően arányban áll-e a szerződéses feladatok megvalósításával, ehhez képest nem támaszt-e indokolatlan, túlzó versenykorlátozó követelményt. A Döntőbizottság megítélése szerint négy év vonatkozásában két referencia alkalmassági követelményként történő előírása nem tekinthető túlzottnak, továbbá a 200 millió forintos érték a közbeszerzés becsült értékéhez igazodik. A Döntőbizottság osztotta azon ajánlatkérői álláspontot, hogy a becsült értékhez képest – annak 63%-ában meghatározott – átlagos volumenű referenciamunka megkövetelése nem túlzó mértékű, indokolt ajánlatkérői elvárás, hogy a beszerzés tárgyát képező munkák legalább megközelítő nagyságrendű korábbi teljesítésével az ajánlattevő tudja igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát. A Döntőbizottság álláspontja szerint a megadott értékű referenciák darabszámára vonatkozó előírás sem túlzó mértékű, figyelemmel a tárgybani beszerzés viszonylag rövid teljesítési idejére, ehhez képest a korábbi két teljesítések nagyobb – négy éves – időintervallumban történő megkövetelésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a tárgyi értéket megközelítő értékű beruházások négy éves időintervallumban való kétszeres megkövetelése nem haladja meg azt a mértéket, amely a jelen szerződésre vonatkozó ajánlattevői teljesítőképesség igazolásához ténylegesen szükséges. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez arra tekintettel sem túlzó mértékű elvárás, mivel a beszerzés tárgyát képező munkák az építési beruházásokon belül általános jellegűek, a maguk nemében különösebb speciális tudást, szakértelmet nem igényelnek. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy a vitatott alkalmassági minimumkövetelménynek az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó együttesen is megfelelhet. A Döntőbizottság rámutat, hogy a kérelmező sem állította azt, hogy az ajánlatkérő vitatott alkalmassági minimumkövetelményei egyes elemeiben lépik túl a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét, hanem azt sérelmezte, hogy összességében túlzott mértékűek. A fentiek alapján a Döntőbizottság a hasonló tárgyban hozott D.794/2010., D.823/2010. számú határozataiban kialakított álláspontjával egyezően a jelen jogorvoslati ügyben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy alkalmassági minimumkövetelményben foglalt feltételek együttes megkövetelése nem
32
minősíthető aránytalan, a versenyt indokolatlan mértékben korlátozó feltételrendszernek, nem sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglalt, a szerződés tárgyára és a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételekre vonatkozó előírását, ezért a Döntőbizottság a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. 4. A Döntőbizottság ezt követően a bírálati szempontrendszerrel kapcsolatos kérelmi elemeket vizsgálta. A kérelmező e körben támadta egyrészt az ajánlatkérő által meghatározott 3. (beépítendő üvegfelület 1 m2-re eső összsúlya) és 4. (statikai soroló kamraszáma) bírálati részszempontokat, azok súlyszámát, továbbá a nettó ajánlati ár súlyszám alacsonyságát kifogásolta a többi bírálati részszemponthoz viszonyítva. A Döntőbizottság elsődlegesen a 3. meghatározásának jogszerűségét vizsgálta.
és
4.
bírálati
részszempont
A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja szerint egyszerű közbeszerzési eljárásban a bírálati szempontokra a Kbt. 57. §-a megfelelően alkalmazandó úgy, hogy az ajánlati felhívás szerint ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 57. § (1)-(6) bekezdése az alábbiakat írja elő: (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
33
c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. (6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít. A Kbt. 57. §-a állapítja meg a bírálati szempontokra, részszempontokra, súlyszámokra az értékelési ponttartományra és a bírálat módszerére vonatkozó kötelező előírásokat. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja biztosítja a lehetőséget az ajánlatkérők számára, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont választása esetén bírálati részszempontként a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló részszempontokat határozzanak meg. Ezen pontban a jogalkotó példálódzó jellegű felsorolást is adott a lehetséges a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel összefüggő részszempontokra. E körben felsorolta egyebek mellett a minőséget, valamint a műszaki értéket. Ajánlatkérő 3. bírálati részszempontként a felhívásában a beépítendő üvegfelület 1 m2-re eső összsúlyát, 4. részszempontként pedig a statikai soroló kamraszámát adta meg, amellyel kapcsolatban egyértelműen rögzítette, hogy mely megajánlásokat tekinti előnyösebbnek.
34
A Döntőbizottság megítélése szerint a felhívásban meghatározott 3. és 4. bírálati részszempont a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik, e vonatkozásban nem állapítható meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának a sérelme. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, mely komplex épületenergetikai korszerűsítés feladatait foglalja magában. A szerződéses cél a hőenergia megtakarítás, amely döntően függ a nyílászárók minőségétől, a szigetelés és fűtéskorszerűsítés hatása is csak megfelelő nyílászárók beépítése esetén érvényesül. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a részszempont alapulhat mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőn. Ajánlatkérő mennyiségi tényezőn alapuló részszempontot határozott meg 3. és 4. bírálati részszempontként. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírálati részszempont körében értékelt ajánlati elemek a szerződés lényeges feltételeivel állnak-e összefüggésben, biztosítják-e az ajánlatok összehasonlíthatóságán és az esélyegyenlőségen alapuló objektív bírálatot. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét jogi indokokra alapította, azzal érvelt, hogy a két részszempont külön-külön nem képezi a szerződés lényeges feltételét, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírásban együttes hő-átbocsátási tényező vizsgálatát írta elő, a részszemponttal kapcsolatos egyéb minőségi követelmények, illetőleg vizsgált műszaki tényezők, így a súlytényező és a soroló kamraszáma kifejezetten, mértékegységszerűen sem a műszaki leírásban, sem a szerződéstervezetben nem jelennek meg, ekként nem tekinthető egyik részszempont sem a szerződés lényeges feltételének. Kérelmezőnek a nyílászárók minősége kérdéskörében műszaki bizonyítási indítványa nem volt, az ajánlatkérő által becsatolt magánszakértői véleményben foglaltakat műszaki szempontból nem cáfolta, maga is akként nyilatkozott, hogy a két részszempont együttesen a hő-átbocsátási tényezőnek részelemeivel lehet kapcsolatban. A bírálati részszempontok jogszerűsége kérdéskörének megítélése vonatkozásában mindenekelőtt el kell határolni a közbeszerzési műszaki leírást a bírálati szempontrendszertől. Közbeszerzési jogi szempontból más a rendeltetése és mások a jogkövetkezményei a beszerzés részletes tárgyával, a szállítandó, beépítendő termékkel kapcsolatos műszaki leírásnak, - amelyben az ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó érvényességi alapkövetelményeket határozza meg - mint a bírálati szempontrendszernek, amelynek körében ajánlatkérő a műszaki leírás minimumfeltételeihez képest többlet ajánlattevői vállalásokat értékelhet. Az érvényesség körében ajánlattevőknek a kötelezettsége, hogy a jogszabályi előírásoknak és az ajánlatkérő által támasztott műszaki követelményeknek megfelelő ajánlatot nyújtsanak be és annak megfelelően végezzék a teljesítést is. Ezen túlmenően határozhatják meg ajánlatkérők a
35
bírálati részszempontjaikat, melyekben teremtik meg a lehetőséget arra, hogy az ajánlattevők a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban további többletvállalásokat tegyenek. Jelen esetben ajánlatkérő a műszaki leírásban részletesen megadta a nyílászárókkal szemben támasztott érvényességi követelményeket. E körben a szállítandó nyílászáró minőségét adó tényezők közül kötelező feltételként magas minőségi kategóriát képviselő együttes hő-átbocsátási tényezőt, azaz a keret és az ablaküveg Uw értékét határozta meg, amely nem lehet nagyobb 1,1 W/m2Knél. Ezen feltételnek való megfelelést ajánlattevőknek megfelelőségi tanúsítványokkal kell igazolniuk. A hő-átbocsátási tényezővel összefüggésben minimum műszaki követelményként rögzítette továbbá az ablakszerkezet és a kiegészítő elemei, ekként a sorolóléc kamraszámát, amely 5 légkamránál nem lehet kevesebb. Ennél kedvezőtlenebb megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. A Döntőbizottság rámutat, hogy a Kbt. bírálati szempontrendszerre vonatkozó jogszabályi keretei között ajánlatkérőnek joga van eldönteni, hogy ezen ismertetett minőségi alapelvárásokon túlmenően a beépítendő nyílászárókkal kapcsolatban milyen további, azok minőségével összefüggésben álló tényezőket kíván értékelni az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál, amely minőségi szempontú megajánlások a szerződés lényeges feltételeivé válnak. A bírálati részszempontokat ajánlatkérő saját belátása szerint, igényeihez igazodva, szabadon határozhatja meg, ebben a jogában az alapelvi rendelkezések korlátozzák és a Kbt. 57. § (4) bekezdés rendelkezései. A Döntőbizottság nem fogadta el azon kérelmezői érvelést, hogy pusztán az a tény, hogy valamely tényezőt az ajánlatkérő kifejezetten - formálisan, mértékegységszerűen - nem tüntet fel a felhívásában, illetőleg szerződéstervezetében, megalapozza a bírálati részszempont Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogszerűtlenségét. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben a szállítandó nyílászárókkal kapcsolatban ajánlatkérő mindkét részszempont tekintetében a műszaki leíráson túlmutató követelmények teljesítését értékelte, és azt is, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának első fordulata a beszerzés tárgyával való kapcsolat vonatkozásában az előírások nem valósítanak meg jogsértést. Megjegyzendő, hogy a szerződéstervezetben a két bírálati részszempont szerinti vállalás ténylegesen feltüntetésre került, ezáltal a megkötendő szerződés részét fogják képezni. A Döntőbizottság szerint a közbeszerzés tárgyával való kapcsolatra tekintettel maguk a részszempontok meghatározása nem minősülnek jogsértőnek, ugyanakkor szükséges, hogy a részszempont tartalmát jelentő értékelési tényezők, jelen esetben az üvegfelület súlya és a statikai soroló kamraszáma ténylegesen a szerződés lényeges feltételeivel álljanak összefüggésben. A
36
szerződés lényeges feltételeivel való közvetlen kapcsolat nem formális alapon, hanem a bírálati részszempont konkrét tartalma szerint ítélhető meg. A szerződés lényeges feltételét képezi a bírálati részszempont akkor, ha ténylegesen megállapítható, hogy az a szállítandó és beépítendő termékre, jelen esetben a nyílászáróra vonatkozó vállalás valamely mennyiségileg értékelhető minőségi tényezőjén alapul. A Döntőbizottság a 3. bírálati részszemponttal kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az nem felel meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. Ajánlatkérő a 3. bírálati részszempont tartalmát akként rögzítette, hogy a beépítendő üvegfelület összsúlyát értékeli 15-ös súlyszámmal, amelynek többlet minőségi szempontjaként a vasalatok megerősítésének szükségességére, az ablakszerkezet tartósságára, használhatóságára hivatkozott a jogorvoslati eljárás során. A tárgyaláson kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az ablaküveg súlyával nem a műszaki leírásban rögzített hő-átbocsátás jobb minőségi feltételeit kívánja értékelni, hanem általánosságban az ablakok tartósságát, használhatóságát. A becsatolt magánszakértői véleményben a vasalatok teherbírásán túlmenően is csak az került lényegében leírásra, hogy egy nagyobb súlyú üveg „egyértelműen megdrágítja az 1 m2-re jutó fajlagos bekerülési költséget”. Kiemelendő, hogy a beszerzés tárgyaként ajánlatkérő kifejezetten teljes ablakszerkezetre vonatkozó cserét, beépítést határozott meg. Ehhez képest a Döntőbizottság álláspontja szerint kizárólag az ablakszerkezet részét képező üvegfelület súlyának meghatározásával kapcsolatban nem állapítható meg annak a szerződés lényeges feltételeihez való kapcsolódása, az, hogy az ajánlatkérő műszaki szakértője által is megjelölt egységes méretezési konstrukció szerint gyártott ablakszerkezetekre vonatkozó megajánlásokban kifejezetten önmagában az üveg súlya milyen többlet minőségi követelményt, műszaki értéket képvisel, ekként hogyan függ össze közvetlenül a szerződés lényeges feltételeivel. A Döntőbizottság nem fogadta el a vasalat megerősítésének szükségességével kapcsolatos ajánlatkérői magyarázatot, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgyát teljes nyílászáró - és nem kizárólag ablaküveg csere - képezi, amelyben a beépítendő nyílászárók üvegezésének súlyához megfelelően kell az ajánlatevőknek méretezni és beépíteni a vasalatot. Tekintettel arra, hogy az ajánlati szempontrendszerben az ár önálló részszempontként jelentős súllyal került meghatározásra, az üveg súlyának a műszaki szakértő által hivatkozott árnövelő hatása sem bír ezen kifejezetten mennyiségi tényezőn alapuló részszempont vonatkozásában a szerződés lényeges feltételeihez való kapcsolódás megítélésben relevanciával.
37
A Döntőbizottság megítélése szerint a D.991/2010. számú határozatában kialakított álláspontjával egyezően a jelen ügy konkrét ténybeli körülményei alapján is kimondható, hogy ajánlatkérői többlet előírás hiányában önmagában az üveg súlyával kapcsolatban nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy az valóban a szerződés lényeges feltételének minősül-e. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a 3. részszempont meghatározásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját. A 4. bírálati részszempont, a statikai soroló kamraszáma a Döntőbizottság álláspontja szerint nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját. A szerződés lényeges feltételét képezi a nyílászárók minőségi követelményei körében a hőszigetelési, hő-átbocsátási feltételek javítása. A nyílászáró - ablaküveg és profil - és kiegészítő elemeinek, mint a statikai soroló légkamraszáma ezen minőségi szemponttal áll alapvető összefüggésben. A nyílászárók vonatkozásában érvényességi feltételként ajánlatkérő minimum hő-átbocsátási tényezőt határozott meg. A nyílászáró hőszigetelő képességéhez fűzött elvárások érvényesítése függ a kiegészítő elemek, így a soroló hő-átbocsátási tényezőjétől, amelynek érdekében ajánlatkérő a sorolóléc vonatkozásában minimum 5 légkamrával való rendelkezés érvényességi követelményét támasztotta. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik a nyílászárók hő-átbocsátásával kapcsolatban az érvényességi feltételeknél kedvezőbb vállalások plusz pontszámokkal történő értékeléséhez, ezáltal a hőátbocsátással kapcsolatos minőségi elvárások terén a verseny fokozásához. A statikai soroló elvártnál nagyobb légkamraszámának értékelése ekként nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját, az a szerződés lényeges feltételeivel áll kapcsolatban. Megjegyzendő, hogy műszaki szempontból a kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelme sem tartalmaz ezzel ellentétes indokokat. A Döntőbizottság megítélése szerint a 4. bírálati részszempont megfelel a Kbt. előírásainak, kérelmező jogorvoslati kérelmét ezen kérelmi elem vonatkozásában a Döntőbizottság elutasította. A kérelmező jogorvoslati kérelmében külön sérelmezte a 3. és 4. bírálati részszempont súlyszámát. A Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja azt a követelményt támasztja, hogy ajánlatkérők a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat, súlyszámokat határozzanak meg. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a 3. bírálati részszempont meghatározása jogsértő. A Döntőbizottság szerint ezen bírálati részszempont jogszerű megállapításának hiányában nem lehet megítélni a bírálati részszempontok önmagukban való, illetőleg az árhoz viszonyított tényleges
38
jelentőségét. A teljes jogszerű bírálati szempontrendszer tartalma meghatározásának a függvénye az adható súlyszám. Így emiatt érdemben ezt a kérelmi elemet nem bírálta el a Döntőbizottság. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és azt követő döntéseit. Kérelmező megalapozatlan kérelmi elemeit a Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Döntőbizottság a konkrét esetben a beszerzés értékére, a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. április 1.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Tóth Zoltánné
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
39
Kapják: 1. Háló&Marco Kft. (4031 Debrecen, Szabolcs u. 25.) 2. Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (4026 Debrecen, Bem tér 18/C.) 3. TERRA-H Építőipari Zrt. (3242 Parádsasvár, Rákóczi Ferenc út 25.) 4. DH-Szerviz Kft. (4028 Debrecen, Tüzér u. 4.) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
