K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.147/21/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Mátra Építőipari Klaszter Kft. (3200 Gyöngyös, Gábor Áron úti laktanya 2740/45., a továbbiakban: kérelmező) által Mezőkövesd Város Önkormányzata (3400 Mezőkövesd, Deák F. u. 7., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Mezőkövesdi Városi Bölcsőde kapacitásbővítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) Kbt. 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, továbbá a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmezőnek 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. december 7. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítő 146. számában 2010. december 10. napján KÉ-34806/2010. szám alatt közzétett ajánlattételi felhívásában tárgyalásos egyszerű eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés megvalósítására. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontja alapján ajánlatkérő vállalkozási szerződést kíván kötni kivitelezési munkák ellátása érdekében a mezőkövesdi Városi Bölcsőde kapacitásbővítése érdekében. Ajánlatkérő sem a részekre történő, sem az alternatív ajánlattételre nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.2.1) pontjában a következőképpen határozta meg a teljes mennyiséget: „1.) 680 m2 bruttó alapterületen meglévő bölcsődeegység felújítása (külső homlokzat felújítása 302 m2-en utólagos hőszigetelő homlokzati bevonattal és nyílászárók cseréjével; válaszfalazás 64 m2-en meglévő válaszfalak részleges bontásával; új padlóburkolat készítése 92,5 m2-en; 400 m2 felületen belső festés; a meglévő fűtéshálózat átépítése, új kazánegység létesítésével; épületgépészeti hálózat víz, szennyvízfelújítása; meglévő csapadékvíz elleni szigetelés rekonstrukciója 315 m2-en; komplex akadálymentesítés. Meglévő játszóudvar felújítása, meglévő terasz felújítása 163 m2-en. 2.) 453 m2 bruttó alapterületen új épületegység létesítése (4 db gyermek csoportszoba kialakítása 192 m2 területen, a kapcsolódó átadó és fürdető helyiségekkel 84,3 m2 területen; kiszolgáló helyiségek 90 m területen; komplex akadálymentesítés; komplett gépész- villamosszerelési munkálatok. 3.) Új játszóudvar létesítése. 4.) Új terasz és térburkolat kialakítása 190 m2-en. 5.) 23 db parkoló kialakítása kőzúzalék alapra készített gyephézagos burkolóelemekkel. A pontos mennyiség a dokumentációban részletezve.” Ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában közölte, hogy a szerződés kezdő időpontja 2011. március 16. napja, a befejezés pedig 2011. augusztus 22. napja.
3
Ajánlatkérő meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeit, így a mellékkötelezettségeket, továbbá a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat, vagyis a kizáró okokat és igazolási módját. Ajánlatkérő meghatározta a részvételi feltételek között a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét. A III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó: P4. a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján csatolják a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló pénzintézeti igazolás eredeti vagy egyszerű másolati példányát. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a P4. pontban előírt alkalmassági feltételnek ajánlattevőnek és a 10% feletti alvállalkozónak együttesen kell megfelelnie, és az annak megfelelő minimumkövetelményt teljesítenie. Az alkalmasság minimumkövetelményei: P4. nem rendelkezik legalább 10 millió Ft/év és 5 millió Ft/káresemény értékű szakmai felelősségbiztosítással. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg a bírálat szempontjaként. A részszempontokat a következőképpen határozta meg: 1. ajánlati ár (bruttó Ft), súlyszám 70 2. garanciavállalás ideje (év, minimum 2, a 10 évnél hosszabb jótállási időtartamra is a maximum pontszám kerül kiosztásra), súlyszám 20 3. teljesítési határidő (naptári nap, maximum 165), súlyszám 10. Ajánlatkérő meghatározta a releváns eljárási határidőket, így az ajánlattételi határidő 2011. február 3., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. február 28., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. március 16. Az ajánlatkérő a kiegészítő információk között rögzítette, hogy a beszerzése EU alapokból finanszírozott, megjelölve a vonatkozó projektet. Ajánlatkérő az V.3.3) pontban meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét, az alapvető szabályait, illetve megjelölte az első tárgyalás időpontját. Az V.3.5.2) pontban ajánlatkérő meghatározta a bírálati szempont vonatkozásában alkalmazandó módszert. Ajánlatkérő az V.7) pontban az egyéb információk között meghatározta az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásait. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlathoz csatolandó nyilatkozatokat, illetve annak tartalmát.
4
Az V.7.4) pontban ajánlatkérő a második francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevőnek csatolnia kell a nyilatkozatát a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjaira, a nemleges nyilatkozatot is kérte ajánlatkérő csatolni. Az V.7.5) pontban ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelménynek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen. Az V.7.12) pontban előírásra került, hogy árazott költségvetést kell csatolni az ajánlathoz. Az árazott költségvetés szerkezete nem térhet el a kiadott árazatlan költségvetés szerkezetétől. Az V.7.13) pont szerint ajánlattevő köteles kötelezettségvállaló nyilatkozatot csatolni, mely szerint nyertessége esetén a Kbt. 306. § (2) bekezdés szerint a vállalkozásra vonatkozó vállalkozói felelősségbiztosítási szerződést (all risk típusú) köt, illetve a meglévő biztosítási szerződését a jelen közbeszerzés tárgyára kiterjeszti. Az V.7.14) pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlattevőnek az ajánlati árat a felolvasólapon kell megadnia nettó és bruttó értékben. Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult az ajánlatkérőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. Ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Az V.7.17) pont szerint a fejlesztéssel érintett intézmény 2011. június 20-ig működik és ajánlatkérő meghatározta, hogy a munkaterület milyen korlátozással biztosítható. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, mely tartalmazta az általános tudnivalókat az ajánlattevők részére, a csatolandó iratmintákat, valamint az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásokat, a szerződéstervezetet, továbbá a megvalósítandó kivitelezés tervdokumentációját úgymint építész, tartószerkezeti, épületgépészeti, villamos és tűzjelző terveket, valamint a részletes építészeti-műszaki leírást, továbbá az árazatlan költségvetést. A dokumentáció 28. oldalán a szerződéstervezet 3. pontja rendelkezett a vállalkozói díjról. Ez alapján ajánlatkérő kérte az ajánlati árat nettó, illetőleg 25%-os ÁFA összeggel terhelten bruttó végösszegben megajánlani. Tájékoztatott arról, hogy a vállalkozói díj átalányösszeg (a befejezési határidőig érvényes prognosztizált ár), mely az ajánlatkérő igényei alapján került megállapításra. A vállalkozói díjba a szolgáltatás tárgyának, a beépítendő anyagoknak és minden egyéb releváns körülménynek be kell épülnie, továbbá megfelelő tartalékkeretet kell bekalkulálni az előre nem látható többletmunkákra, ráfordításokra, körülményekre és az esetleges műszaki
5
bizonytalanságokra. A vállalkozói díjnak ez alapján a felbecsülhető összes költséget, valamennyi bizonytalansági kockázat árfedezetét tartalmaznia kell. A vállalkozási szerződés átalányáras, többletmunka nem számolható el. Az árnak tartalmaznia kell minden díjat, illetéket, átadási, beüzemelési, használatbavételi engedélyhez szükséges szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének költségeit. Ezen túlmenően a szabványoknak megfelelő minősítési, vizsgálati és mérési költségeket, a felvonulási, vagyonvédelmi díjakat, a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit, a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításhoz szükséges munka ellenértékét, azaz a létesítmény megvalósításának teljes díját. A szerződéstervezet tartalmazta, hogy a kivitelezéshez szükséges ideiglenes energiamérés kiépítésének, és a közüzemi díjak összege is részét kell képezze a vállalkozói díjnak. A szerződéstervezet tartalmazta, hogy ajánlatkérő 10% előleget biztosít, továbbá 1 db részszámla is benyújtható, ezzel összefüggésben ajánlatkérő meghatározta a benyújtás részletes feltételeit. A kivitelezés műszaki leírása részletesen meghatározta ajánlatkérő elvárásait. Tartalmazta az általános előírásokat, a tervezési programot, a fennálló állapot ismertetését, az építészeti- és épületszerkezeti leírásokat, mellékletként pedig tartalmazta az építési engedélyt, az építési hulladék tervlapot, a tűzvédelmi műszaki leírást, továbbá az energetikai számítást. Az építészeti leírásban ajánlatkérő tájékoztatott a tervezett épületről, az azzal kapcsolatos elvárásairól, a meglévő épület átalakításáról, a külső létesítmények és akadálymentes használat feltételeiről, a megvalósítandó célról. Az épületszerkezeti leírás is részletezte a megvalósítandó munkákat, így a válaszfalak, kémények, tetőfedés, bádogos munkák, vízszigetelések, hőszigetelések, nyílászárók, asztalos munkák, lakatos munkák, szárazépítés, padlóburkolatok, továbbá falburkolatok, vakolatok, felületkezelés, útépítés és térburkolás, illetve kertépítés munkanemeket, az azzal kapcsolatos elvárásokat. A költségvetési főösszesítő a következőket tartalmazta: A „Mezőkövesd, Bölcsőde korszerűsítése és bővítése” építése kivitelezési munkálatainak elvégzéséről Munkanem: 1. Építészeti és tartószerkezeti munkák: 2. Épületgépészeti munkák: 3. Épületvillamossági munkák: 4. Tűzjelzőhálózat létesítési munkák: Nettó összesen:
anyag:
díj:
6
Anyag+díj nettó összesen: ÁFA 25%: Bruttó összesen: Ajánlatkérő az építészet és tartószerkezet, az épületgépészet, az elektromos szerelési munkák és a tűzjelző-rendszer kiépítése tekintetében árazatlan költségvetési kiírást is készített. Ajánlatkérő 2011. január 10-én megtartotta a helyszíni bejárást. Ezen felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy a dokumentáció áttekintése és a helyszíni bejárás során felmerült kérdéseket kiegészítő tájékoztatás keretében megválaszolja. Ennek megfelelően ajánlattevők kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemmel fordultak ajánlatkérőhöz, ebben ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a dokumentációból hiányzó költségvetési tételekről különbözeti költségvetést készít, amelyet elektronikus formában megküld. Az eredeti költségvetést az ott szereplő mennyiségekkel kell beárazni, a többlet- illetve az elmaradó mennyiségeket a különbözeti költségvetésben kell szerepeltetni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra adott válasza mellé mellékelt kiegészítő költségvetést, ahhoz pedig készített költségvetési főösszesítőt. Ebben megjelölte munkanemenként az építészeti és tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, tűzjelzőhálózat létesítési munkákat. Az 5. pontban rögzítette a különbözeti költségvetés összesen értékét. A munkanemeket anyag és díj megosztásban kérte megajánlani. A kiegészítő költségvetési tételeket nettó összesen, anyag és díj összesen, továbbá bruttó összesen árban kellett megajánlani. A kiegészítő költségvetés tartalmazta tételesen az építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági munkákat. Az építészet kiegészítő költségvetése a 6. pontban az üvegtégla falazat készítése 19,5x19,5x10 cm elemekből elmaradó tételként -3,20 m2-t határozott meg. A 8. pontban a vékonyrétegű fedővakolat készítése mennyiségeként 211,20 m2-t, a 9. pontban a polisztirol alapú összetett külső hőszigetelő rendszer tekintetében szintén 211,20 m2-t, míg a 10. pontban a gumilemez vagy PVC burkolat borítása tételnél 23,70 m2-t jelölt meg mennyiségként. Ajánlatkérő csatolta ezen túlmenően az épületvillamosítás kivitelezési tervének villámvédelmi alaprajzát, továbbá a javasolt munkaterület lehatárolásának helyszínrajzát a meglévő épületegység felől. Az ajánlattételi határidőre, 2011. február 3. napjára összesen 10 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Ajánlattevő neve Nettó ajánlati ár Bruttó ajánlati ár Erdei-Generál Kft. 79.995.000.-Ft 99.993.750.-Ft Adeptus-H Zrt. 91.950.341.-Ft 114.937.926.-Ft
7
1+1 Kereskedelmi Kft. és Korall Lakáskerámia Kft. Wiktori Kft. Középület és Lakásépítő Zrt. Saturnus Kft. Fenstherm Kft. Kérelmező Pro-Fa ST Kft. D & D Builder Kft.
98.408.595.-Ft
123.010.744.-Ft
99.985.234.-Ft
124.981.543.-Ft
100.647.394.-Ft
125.809.243.-Ft
105.500.879.-Ft 111.666.387.-Ft 129.378.852.-Ft 131.002.545.-Ft 132.226.890.-Ft
131.876.099.-Ft 139.584.234.-Ft 161.723.565.-Ft 163.753.181.-Ft 165.283.613.-Ft
A Wiktori Kft. ajánlattevő ajánlatában a 31. oldalon csatolta 8. számú mellékletként az alvállalkozókra vonatkozó iratot. Ebben rögzítette, hogy a következő részek teljesítéséhez kíván 10% alatti alvállalkozót igénybe venni: - építőmesteri szakipari munkák, - elektromos szerelési munkák, - általános gépészet, - festés – mázolás, - asztalosipari munkák, - gipszkartonozási munkák, - melegburkolás. Az ajánlat 32. oldalán a 8/b. számú mellékletben nyilatkozott a szerződés teljesítéséhez a 10%-ot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és az igénybevétel területéről. - elektromos szerelés: Kristonvill Kft., - építőmesteri munkák: Lőrinc Zoltán, - épületgépészet: Csirmaz és Társa Kft., - melegburkolás: Nyikes István, - asztalosmunkák: Csirmaz György, - gipszkartonozás: Aranyosi Imre, - festés: Petrán Adrienn. Az ajánlat 33. oldalán a 9. számú mellékletben az ajánlattevő akként nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe 10% feletti alvállalkozót. A kiegészítő költségvetés 6. tételében az üvegtégla falazat elkészítésénél az ajánlat tartalmazta zárójelben, hogy elmaradó tételről van szó és -3 m2 került feltüntetésre. A 8. pontban a vékony rétegű védővakolat elkészítésével összefüggésben az ajánlat 211 m2-t tartalmaz, és ugyanennyi m2-t tartalmaz a 9. pontban a polisztirol alapú összetett külső hőszigetelő rendszer kiegészítése munkanem. A 10. pontban a gumilemez vagy PVC burkolat bontása tekintetében pedig 24 m2-t.
8
Kérelmező ajánlata tartalmazta a 8. számú mellékletet, amely a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontjára vonatkozóan tartalmazott nyilatkozatot. Ebben a kérelmező nyilatkozott arról, hogy az eljárásban a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe a következők tekintetében: - kőműves munkák, - villanyszerelési munkák, - épületgépészeti munkák, - burkolási munkák, - festési munkák, - lakatos munkák. Az ajánlat 32. oldalán a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatban a kérelmező akként nyilatkozott, hogy 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót nem kíván igénybe venni. Ajánlatkérő megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat és a Kbt. 83. §-a alapján 2011. február 7-én hiánypótlási felhívásokat küldött ajánlattevőknek. A kérelmezőtől több hiány pótlását kérte, így a kizáró okokkal kapcsolatosan, a 10% alatti alvállalkozók tekintetében, a többségi befolyás vonatkozásában. Hiánypótlásra hívta fel az alkalmasság tekintetében a gazdasági és pénzügyi alkalmasság vonatkozásában a számlavezető pénzintézet által kiadott nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében is felhívta ajánlatkérő kérelmezőt hiánypótlásra. A Wiktori Kft. tekintetében szintén alkalmazott ajánlatkérő hiánypótlást a kizáró okok körében. Hiánypótlás teljesítésére ajánlatkérő 2011. február 10., 9.00 órát jelölte meg határidőként. A felhívott ajánlattevők teljesítették a hiánypótlásokat. Ajánlatkérő 2011. február 10-én megkezdte a tárgyalásokat az ajánlattevőkkel. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a tárgyaláson lehetőségük nyílik arra, hogy az ajánlati ár, a garancia időtartama és a teljesítési határidőre vonatkozóan módosítsák ajánlataikat. Tájékoztatott arról is, hogy az ajánlattevőkkel külön-külön az ajánlatok beérkezésének sorrendjében tárgyal. Ajánlatkérő megállapította, hogy a Pro-Fa ST Kft., illetve a Saturnus Kft. ajánlattevők nem jelentek meg a tárgyaláson. A tárgyalást követően (ugyanezen a napon) az ajánlattevők véglegesítették ajánlati áraikat a következők szerint: Ajánlattevő neve Kérelmező Erdei-Generál Kft. Wiktori Kft. Középület és Lakásépítő Zrt.
Nettó ajánlati ár 74.980.000.-Ft 79.000.000.-Ft 86.250.000.-Ft
Bruttó ajánlati ár 93.725.000.-Ft 98.750.000.-Ft 107.812.500.-Ft
87.990.000.-Ft
109.987.500.-Ft
9
Adeptus-H Zrt. 1+1 Kft. és a Korall Lakáskerámia Kft. D & D Builder Kft. Fenstherm Kft.
89.191.831.-Ft
111.489.789.-Ft
89.800.000.-Ft
112.250.000.-Ft
92.000.000.-Ft 98.000.000.-Ft
115.000.000.-Ft 122.500.000.-Ft
Ajánlatkérő 2011. február 14-én a tárgyalás eredménye alapján megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a többi ajánlattevő ajánlati ára és a becsült érték összevetése alapján kirívóan alacsonynak értékelt ajánlati árat tartalmaz. Ezért a Kbt. 86. §-a alapján felhívta arra, hogy az általa megajánlott ellenszolgáltatás összegét megalapozó adatokat, indokolást (a tárgyaláson kialakított ellenszolgáltatásnak megfelelő összegű árazott, tételes költségvetést, alvállalkozói, beszállítói árajánlatokat stb.) adjon. Ezen túlmenően a kérelmező tekintetében felhívta arra is ajánlatkérő, hogy a hiánypótlást az általa meghatározott formai előírásnak megfelelően nyújtsa be. A kérelmező a biztosított határidőben megküldte a formai előírásnak megfelelő hiánypótlását és az ajánlatkérő által kért indokolást. Ennek megfelelően nyilatkozott a következőkről: „Vállalkozási díj kalkuláció Kivitelezés időtartama: 120 nap Átlaglétszám (építőmesteri): 24 fő Nettó bér/fő/hó: 90.000.-Ft Járulékok, adók, egyéb költségek: 95.000.-Ft Havi költség/fő: 185.000.-Ft 24 fő 4 hónapra vonatkozó nettó munkabére: 17.760.000.-Ft Járulékos költségek (személyszállítás, védőruha stb.) 3.125.000.-Ft Egyéb, a díjban felszámolandó költségek várható összege 4.500.000.-Ft Kalkulált díjra eső költség: 25.385.000.-Ft Vállalkozói díj (építőmesteri): 28.032.758.-Ft Vállalkozói díj várható nyeresége: 2.647.758.-Ft.” A kérelmező csatolta továbbá a LILT Építőipari Áruház Kft. árajánlatát. Ebben a mellékelt árazatlan költségvetésben részletezett anyagokra, helyszínre szállításra, utólag egyeztetett szállítási ütemezésben az építőanyagok biztosítása és szállítása költségeként nettó 29.126.459.-Ft-ot, bruttó 36.408.074.-Ft-ot ajánlott. A felhívott társaság a kérelmező által megküldött árazatlan költségvetésben megjelölt anyagok tekintetében adta a fenti árajánlatot. A kérelmező ezen túlmenően csatolta a Green-Top Kft. alvállalkozó árazott költségvetését a központi fűtésszerelés, gázszerelés, belső víz- és csatornaszerelés, külső víz- és csatornaszerelés tekintetében. Csatolta továbbá a költségvetési főösszesítőt a beszerzéssel összefüggésben a következők szerint:
10
„A Mezőkövesd, Bölcsőde korszerűsítése és bővítése építése kivitelezési munkálatainak elvégzéséről” Munkanem Építészeti és tartószerkezeti munkák: Kiegészítő költségvetés: Épületgépészeti munkák: Kiegészítő költségvetés: Épületvillamossági munkák: Kiegészítő költségvetés: Tűzjelzőhálózat létesítési munkák: Nettó összesen:
Anyag 31.716.580.-Ft 1.009.778.-Ft 7.001.124.-Ft 320.900.-Ft 6.142.892.-Ft 8.140.-Ft 747.828.-Ft 49.947.242.-Ft
Anyag+díj összesen: ÁFA 25%: Bruttó összesen:
74.980.000.-Ft 18.745.000.-Ft 93.725.000.-Ft
Díj 20.569.000.-Ft 780.403.-Ft 3.645.225.-Ft 37.954.-Ft 2.624.509.-Ft 34.760.-Ft 340.877.-Ft 28.032.758.-Ft
A kérelmező csatolta ezen túlmenően az árazott költségvetést, az ideiglenes melléklétesítmények, zsaluzás és állványozás, irtás, föld- és sziklamunka, sík alapozás, park- és kertépítés, helyszíni beton és vasbeton munka, előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése, falazás és egyéb kőművesmunka, vakolás és rabicolás, szárazépítés, tetőfedés, burkolás, bádogozás, asztalosmunkák, lakatosszerkezetek elhelyezése, üvegezés, festés-mázolás, szigetelés, útburkolatalap, kőburkolat készítés, bitumenes burkolatok, útpályatartozék építés vonatkozásában. Ugyancsak csatolta a kérelmező a központi fűtés és gázszerelés, csatornázás vonatkozásában beárazott költségvetést, az elektromos szerelési munkákhoz kapcsolódó, az épületgépészet és épületvillamosság, továbbá a tűzjelző költségvetési kiírást, valamint az árazott kiegészítő költségvetést, az ajánlatkérő által előírt munkanemek beárazásával. Az árazott költségvetés 61. tétele a belső vízcsatorna szerelésnél a vezetékrendszer fertőtlenítése tekintetében nem tartalmazott anyagköltséget. A kérelmező a hiánypótlása 56-57. oldalán akként nyilatkozott megerősítve az ajánlatában tett nyilatkozatát, hogy 10%-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe kőműves, villanyszerelési, épületgépészeti, burkolási, festési, lakatos munkák tekintetében. Ajánlatkérő ezt követően elbírálta az ajánlatokat, majd 2011. február 28-án kihirdette az eljárást lezáró döntését. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be a D & D Builder Kft., az Adeptus-H Zrt., a Festherm Kft., az 1+1 Kft. és a Korall Lakáskerámia Kft. közös ajánlattevők, a Wiktori Kft., továbbá a Középület és Lakásépítő Zrt.
11
Az eljárás nyerteseként ajánlatkérő az általa meghatározott bírálati szempont szerint a Wiktori Kft.-t hirdette ki bruttó 107.812.500.-Ft-os ajánlati árral, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a Középület és Lakásépítő Zrt. nyújtotta be 109.987.500.-Ft bruttó ajánlati árral. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a kérelmező, az Erdei-Generál Kft, a Pro-Fa ST Kft., a Saturnus Kft. ajánlatát. A kérelmezővel összefüggésben ajánlatkérő azt állapította meg, hogy a tárgyalást követően a véglegesített ajánlatában kirívóan alacsonynak minősített ellenszolgáltatást ajánlott meg. Ajánlatkérő ennek megfelelően adatokat, indokolást kért kérelmezőtől, aki a felhívásnak megfelelően benyújtotta az adatokat, az indokolását. Ajánlatkérő a következők alapján nem fogadta el a kérelmező indokolását. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező csatolta a kimutatását a munkadíjjal kapcsolatosan, meghatározta a foglalkoztatotti létszámot, a nettó munkabért, a járulékos költségeket, továbbá a várható nyereséget is. Ez mellett azonban a kivitelezéshez felhasznált anyagok tekintetében ilyen kimutatást nem készített, csupán egy beszállítói ajánlatot csatolt, mely hivatkozik egy árazatlan költségvetésre. Ajánlatkérő megállapította, hogy ez az árazatlan költségvetés nem került az indokoláshoz becsatolásra, így nem volt tudható, hogy milyen anyagokra vonatkozott az árajánlat. A beszállítói árajánlat és a tárgyaláson véglegesített ellenszolgáltatásnak megfelelő költségvetés között az anyagárban több mint nettó 10,5 millió Ft különbözet volt fellelhető, amelyről azonban a kérelmező semmilyen formában (alvállalkozói, beszállítói ajánlatok, nyilatkozat saját tulajdonú anyagfelhasználásról, nyereségszámítás stb.) nem nyilatkozott. Ezen túlmenően utalt arra is ajánlatkérő, hogy a kérelmező csatolta ajánlatában az alvállalkozói költségvetést anyag- és díjtételekkel együttesen beárazva, illetve csatolt egy olyan költségvetést is, ahol csak a díjtételek voltak beárazva. A csak a díjtételekkel beárazott alvállalkozói költségvetés azt is tartalmazta, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagokat és szerelvényeket a megrendelő biztosítja. A kérelmező ilyen alvállalkozói költségvetést az épületvillamossági munkák tekintetében nem csatolt, hanem csak olyat, amelyben az anyag- és munkadíj is beárazva volt. Ebből ajánlatkérő azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező e körben 10%-ot meghaladó mértékben kíván bevonni alvállalkozót, azonban a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatában nem jelezte, hogy ezen munkarésznek csak egy részét kívánja alvállalkozó bevonásával teljesíteni. Ajánlatkérő arra is utalt az indokolásában, hogy az eredeti ajánlati árhoz képest (bruttó 161.723.565.-Ft) a végső ajánlati ár bruttó 93.725.000.-Ft-ra változott. Az eredeti ajánlati ár mindössze 58%-a maradt a végső kérelmezői ajánlati ára. A kérelmező minden tételnél drasztikus árcsökkentést hajtott végre olyan mértékben, hogy nyomott projektárak és/vagy gyenge minőségű anyagok esetén lenne ez az ár tartható, továbbá semmilyen tartalékra vagy váratlan költségre nem nyújtanak fedezetet, és valószínűsítette az ajánlatkérő, hogy ezeken a
12
nyomott árakon megfelelő teljesítés nem várható. Utalt arra is, hogy a vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy egyes tételeknél azok nem is valósíthatóak meg a végső ajánlati árban meghatározott áron (pl. betörésjelző rendszer anyaga, meglévő épületrész elektromos felújítása). Miután a szerződést ajánlatkérő egyösszegű átalányáron kívánja megkötni, elképzelhető, hogy elvileg egyes munkák nyeresége kompenzálhat más munkanemek során jelentkező veszteséget, azonban az átdolgozott költségvetésben ajánlatkérő nem talált olyan jelentősebb tételt, amely ilyen érdemi tartaléknak lenne tekinthető. Ez alapján azt a következetést vonta le, hogy nagy valószínűséggel ezen az áron a kivitelezés veszteséges lenne, amely így komoly kockázatot jelent ajánlatkérő számára és nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. Ezen indokok alapján ajánlatkérő kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. A kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2011. március 3-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő. Ebben hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelennek az indokolásadásra tekintettel, mert mind a munkadíjra, mind az anyagköltségre teljes körű indokolást adott, és ebből egyértelműen megállapítható volt az általa megajánlott ajánlati ár megalapozottsága, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége. Utalt arra, hogy az nem eredményezheti az ajánlata érvénytelenségének megállapítását, hogy az eredeti ajánlatban megajánlott ajánlati árat a tárgyalás eredményeképpen milyen mértékben csökkenti. Becsatol árajánlata a beépítendő anyagokra vonatkozóan a teljes anyagszükségletet lefedi és amennyiben ajánlatkérő erről nem volt meggyőződve, tájékoztatást kérhetett volna kérelmezőtől. A kérelmező végső ajánlati árában is több mint 10%-os nyereségtartalmat prognosztizált, ami azt is jelenti, hogy a beruházás ilyen áron történő megvalósítása nem hordozott magában semmilyen kockázatot ellentétben ajánlatkérő indokolásával. A második legkedvezőbb ajánlatot adó Erdei-Generál Kft. ajánlati ára 4.020.000.Ft-tal volt magasabb, mint a kérelmező ára, azonban vele szemben ajánlatkérő nem kért a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra tekintettel indokolást. A kérelmező megjelölte az álláspontja szerint az ajánlatkérő által megsértett jogszabályi rendelkezéseket, hivatkozott az álláspontját alátámasztó dokumentumokra és indítványozta, hogy az ajánlatkérő módosítsa az eljárást lezáró döntését, kérelmezőt hirdesse ki az eljárás nyertesének. Ajánlatkérő 2011. március 4-én adta meg válaszát a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére. Ebben rögzítette, hogy a Kbt. 86. §-a alapján kért, a tárgyaláson adott végleges ajánlatában rögzített ellenszolgáltatás mértékére tekintettel indokolást, illetve az azt megalapozó adatokat. A felhívásra kérelmező csatolt kimutatást a munkadíjra vonatkozóan, meghatározta a létszámot, a nettó munkabért, a járulékos költségeket, továbbá a várható
13
nyereséget. Ugyanakkor a felhasznált anyagok tekintetében semmilyen nyilatkozatot nem tett, csak egy beszállítói ajánlatot csatolt, melynek tartalma alapján az indokolás hiányos volt. Utalt arra is, hogy a beszállítói ajánlat és az ellenszolgáltatás között az anyagköltségben több mint nettó 10,5 millió Ft különbözet van, erről a tényről azonban az indokolás semmilyen indokolást nem tartalmazott. Miután teljes körű indokolást kért ajánlatkérő, abba mindenképpen beletartozott volna, az anyagköltségre adott indokolás is. Még egyszer hangsúlyozta, hogy az ajánlat érvénytelensége azért került megállapításra, mert az indokolás hiányos volt. Az indokolással összefüggésben még arra is rámutatott ajánlatkérő, hogy miután hiányos volt az anyagköltség vonatkozásában, így a munkadíjba kalkulált nyereség sem ad megfelelő biztosítékot a teljesíthetőségre, az nem tekinthető érdemi tartaléknak. Ez utóbbi körben még arra is rámutatott, hogy nincs is olyan tétel az árazott költségvetésben, mely érdemi tartalékot jelenthetne. Ez alapján pedig valószínűsíthető, hogy a teljesítés veszteséges lesz. Ajánlatkérő a megajánlott végleges ajánlati ár alapján nem látta biztosítottnak a beruházás elvárt és megfelelő, szerződésszerű teljesítését. Ajánlatkérő az összegezésben nemcsak az ellenszolgáltatás mértékére tekintettel nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek, hanem azért is, mert az épületgépészet vonatkozásában csatolt alvállalkozói költségvetést, míg az épületvillamosság tekintetében olyan költségvetést csatolt, ahol az anyagdíj és a munkadíj került beárazásra. Az épületvillamosságra vonatkozó költségvetés nettó összege meghaladja a végleges ellenszolgáltatás mértékének 10%-át, azonban ajánlatkérő akként nyilatkozott az ajánlatában, hogy egyáltalán nem kíván 10% feletti alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel nem módosította az előzetes vitarendezéssel érintett összegezést. Az ajánlatkérő döntése ellen az Erdei-Generál Kft. szintén benyújtott előzetes vitarendezési kérelmet, melyben a felelősségbiztosítással összefüggésben kifogásolta az ajánlatkérői döntést. Ebben azt rögzítette, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérői előírásnak megfelelően tartalmazta ajánlata a felelősségbiztosítás igazolását, ezért kérte az összegezés módosítását, ajánlata érvényessé nyilvánítását és elbírálását. Ajánlatkérő az Erdei-Generál Kft. előzetes vitarendezésére is érdemben válaszolt 2011. március 4-én. Ebben hangsúlyozta, hogy előírásának megfelelően ajánlattevőnek nyertessége esetén vagy új felelősségbiztosítást kell kötnie a beszerzés tárgyára, vagy a meglévőt kell kiterjesztenie akként, hogy a beruházás szerepeljen a meglévő biztosításban. Az Erdei-Generál Kft. a hiánypótlásában becsatolta az Allianz Hungária Biztosító Zrt. fedezeti igazolását, amely szerint az ajánlattevőnek a biztosításában 3 millió Ft összegű kártérítési limitje van, szemben az előírt 5 millió Ft/káresemény előírással. Ez
14
pedig ajánlatkérő álláspontja szerint azt jelenti, hogy az Erdei-Generál Kft. nem felelt meg az előírt gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételnek. Ajánlatkérő e körben sem módosította az összegezését. Ezt követően a kérelmező 2011. március 3-án iratbetekintést kért ajánlatkérőtől a nyertes ajánlattevő ajánlatába történő betekintésre. Ajánlatkérő 2011. március 11-én biztosította az iratbetekintést a kérelmezőnek. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2011. március 8-án nyújtotta be. A Döntőbizottság hiánypótlást rendelt el, melyet a kérelmező 2011. március 18-án teljesített, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság ezen a napon indította meg. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére, valamint kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását. A kérelmező 2011. március 21-én faxon előterjesztve egyrészt pontosította, másrészt kiegészítette a jogorvoslati kérelmét. A kérelmező a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson tovább pontosította jogorvoslati kérelmét. A saját ajánlata érvénytelenségét kifogásoló jogorvoslati kérelem vonatkozásában jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként az előzetes vitarendezésre adott ajánlatkérői válasz megküldésének időpontját, 2011. március 4. napját jelölte meg. A jogorvoslati kérelem kiegészítésében pedig arra hivatkozott a kérelmező, hogy a tudomásra jutás időpontja a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben az iratbetekintés időpontja, azaz 2011. március 11. napja. A kérelmező jogorvoslati kérelme két részre irányult, egyrészt a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító, illetve a nyertes ajánlat érvényességét és nyertessé történő nyilvánítását megállapító ajánlatkérői döntést kifogásolta. Továbbá kérte annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő alapelvi jogsértést valósított meg azzal a Kbt. 1. § (3) bekezdés alapján, hogy nem egyenlő mércével mérte az ajánlattevőket tekintettel arra, hogy bizonyos ajánlattevőknél elfogadott olyan nyilatkozatokat, amiket más ajánlattevőknél pedig nem és utóbbi esetben ez érvénytelenséget is eredményezett. 1. A kérelmező a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntés tekintetében hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő a Kbt. 86. §-ában foglaltak szerint adatokat és indokolást kért tőle. A kérelmező megadta az indokolását adatokkal, számításokkal támasztotta alá ajánlata, illetve a vállalt ellenszolgáltatás gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető voltát, ennek ellenére ajánlatkérő ezt nem fogadta el. Az ajánlatkérő által felhozott indokokkal összefüggésben kérelmező rámutatott arra, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő indokoláskérése nem tartalmazta azt, hogy a felhasznált anyagok tekintetében kimutatást kellett volna csatolni tekintettel arra, hogy az indokoláskérés
15
alvállalkozói és beszállítói árajánlat csatolását kérte, amennyiben ilyennel kérelmező rendelkezik. A kérelmező a vonatkozó árajánlatot csatolta. Az árajánlat nem azonos a beszállítói szerződéssel, az kizárólag egy tájékoztató adat, melyet a kérelmező az ajánlata összeállításánál figyelembe vett. Arra is utalt az árajánlattal összefüggésben, hogy az abban szereplő árhoz sem az árajánlatot adó, sem a kérelmező nincs kötve. A beszállítói árajánlatban hivatkozott árazatlan költségvetés hiányára történő ajánlatkérői utalással összefüggésben azt hangsúlyozta a kérelmező, hogy a beszállítói árajánlattal összefüggésben semmilyen ajánlatkérői előírás nem volt, továbbá miután árazatlan költségvetésről volt szó, az árakat, összegeket nem is tartalmazott, így a jelen esetben kérelmező szerint irreleváns annak tartalma. Utalt arra is a kérelmező, hogy az általa az ajánlatkérői indokoláskérésnek megfelelően becsatolt árazott költségvetésében nemcsak a munkadíj tételek, hanem az anyagköltség is megjelölésre került, így nem alapos ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy nem tett eleget a kérelmező a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás tekintetében kért indokolásnak. Utalt arra is, hogy az általa becsatolt és ajánlatkérő által is hivatkozott beszállítói árajánlat az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés megfelelő tételeire adott árajánlatot, így az álláspontja szerint egyértelműen tartalmazta az érintett anyagok vonatkozásában az anyagköltségeket. Utalt arra e körben, hogy a becsatolt árajánlat és a végső ajánlatában e tekintetben (építőanyagok biztosítása és szállítása) az ajánlata eltérő összeget tartalmaz, ennek oka az, hogy kérelmező a bekért árajánlatot természetesen saját üzletpolitikájának megfelelően kalkulálhatja, illetőleg veheti figyelembe a végleges ár kialakításában. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó indokoláskérésében tételes felsorolást alkalmazott és annak megfelelően kellett az indokolást összeállítani. Az indokolása ennek megfelel, hiszen csatolta az árazott tételes költségvetését és a rendelkezésére álló beszállítói árajánlatot. Az ajánlata érvényességének alátámasztására hivatkozott még a kérelmező arra is, hogy a nyertes ajánlattevő anyagköltségre vonatkozó megajánlása minimálisan 1-2%-ban tér el az általa megadott anyagköltség kalkulációtól. 2. Az egyes tételek vonatkozásában kérelmező arra hivatkozott, hogy nem jelölt meg olyat, hogy ezekkel összefüggésben alvállalkozói kifizetések lennének. Az, hogy az elvégzendő feladattal összefüggésben kérelmező alvállalkozót vesz igénybe nem azt jelenti, hogy a teljes elvégzendő feladatot alvállalkozó végezné, így azt sem jelentheti, hogy a megkötésre kerülő alvállalkozói szerződés értéke meghaladná az általa ajánlott ellenszolgáltatás 10%-át. Ezt a kérelmező az épületvillamosság vonatkozásában hangsúlyozta, így álláspontja szerint az általa adott indokolásból az sem vezethető le, hogy az épületvillamossági munkák tekintetében 10%-ot meghaladó mértékben kívánna alvállalkozót bevonni, sőt az sem, hogy csak egy szervezetet kívánna
16
alvállalkozóként e körben a teljesítéshez igénybe venni. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is a kérelmező, hogy az ajánlatában a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozat valós tartalmú, megfelel mind a Kbt., mind az ajánlatkérő előírásának. Kifejezetten megjelölte azt is, hogy milyen kivitelezési munkákkal összefüggésben kívánt 10% alatti alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. Ezek a nyilatkozatok azt támasztják alá, hogy kérelmező az ajánlatkérő által hivatkozott villamossági munkák tekintetében sem kívánt 10% feletti alvállalkozót igénybe venni (kifejezetten 10% alatti alvállalkozó bevonását jelölte meg). Ajánlatkérő a kérelmező által megajánlott ajánlati árból kalkulálva alaptalanul állapította azt meg, hogy a villamossági munkák tekintetében kérelmező 10% feletti alvállalkozót kíván bevonni, hiszen arra nem kért ajánlatkérő nyilatkozatot, hogy a megjelölt munkák vonatkozásában hány 10% alatti alvállalkozót kíván a teljesítésbe bevonni. Erre hivatkozással sem nyilváníthatta volna ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek. E körben terjesztett elő kérelmező alapelvi sérelmet. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevővel összefüggésben ajánlatkérő ugyanebben a vonatkozásban nem állapított meg érvénytelenséget, míg a kérelmezővel szemben igen. Ez álláspontja szerint sérti az esélyegyenlőséget, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglalt alapelvi előírást. Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a fentieken túlmenően a Kbt. 85. §-át. Ennek indokaként azt adta elő, hogy ha ajánlatkérő az ajánlatában tett nyilatkozat és az árajánlat tételei között ellentmondást észlel, akkor lehetősége lett volna felvilágosítást kérnie. Ajánlatkérő azonban nem alkalmazta ezt a jogintézményt, hanem esélyegyenlőséget sértve ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Azzal az ajánlatkérői kifogással összefüggésben, mely az ajánlatban benyújtott ár és a végleges ajánlati ár közötti különbségre vonatkozott arra mutatott rá a kérelmező, hogy a Kbt. ilyen érvénytelenségi okot nem ismer. Abból, hogy csökkentette a vállalási árát, nem vonható le az a következtetés, hogy az ajánlati ár alapján a szerződés nem vagy csak veszteségesen teljesíthető. A tárgyalások éppen arra irányulnak az ajánlatkérő és az ajánlattevők között, hogy ajánlatkérő az általa meghatározott szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kösse meg az eljárást lezáró szerződést. A tartalékképzés hiányával összefüggésben kérelmező arra utalt, hogy ajánlatkérőnek e körben semmilyen előírása nem volt. Egyösszegű átalányárra kért ajánlatot, míg a váratlan költségekre nem kért tartalékot képezni, így ez nem adhat alapot a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapítására és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására. A kirívóan alacsony ajánlati ár körében arra is felhívta a figyelmet a kérelmező, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára csupán 13%-kal nagyobb az általa vállalt árnál, és ez is azt támasztja alá, hogy nem tekinthető az ajánlati ára kirívóan alacsonynak. A nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben arra is rámutatott a kérelmező, hogy az épületgépészeti és
17
épületvillamossági munkák ellenértéke 1-2% eltéréssel azonos az általa megajánlott árakkal, csupán az építészeti és tartószerkezeti munkáknál található eltérés, ezt azonban a kérelmező az indokolásában részletesen megindokolta. Ajánlatkérő egyösszegű átalányárat kért megajánlani, így annak összességében kell fedeznie valamennyi költséget, kiadást és összességében kell a teljesíthetőséget ezzel összefüggésben megállapítani. Kérelmező álláspontja szerint kétséget kizáróan kell tudni ajánlatkérőnek arról döntenie, hogy a vizsgált ajánlati áron a teljesítés nem valósítható meg. Ajánlatkérő kérelmező álláspontja szerint egyrészt csak és kizárólag az általa kért indokoláskérés alapján vizsgálhatja meg az ajánlati ár teljesíthetőségét, ez pedig az általa adott indokolás alapján megállapítható volt. Ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítás tekintetében semmilyen objektív tényre, adatra nem hivatkozott, csupán az általa valószínűsített feltételezések alapján állapította meg a kirívóan alacsony ár tekintetében, hogy az alapján a szerződés nem teljesíthető, azonban feltételezésekre alapítva nem lehetett volna az ajánlata érvénytelenségét megállapítani. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával összefüggésben megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 86. § (3) bekezdését. A 2011. március 21-én faxon benyújtott jogorvoslati kérelem kiegészítésében kérelmező kifogásolta új kérelmi elemként a nyertes ajánlattevő, a Wiktori Kft. ajánlatának érvényességét, majd e körben a jogorvoslati kérelmet 2011. április 11-én megtartott tárgyaláson pontosította. A kérelmező eljárásjogilag arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségével összefüggésben 2011. március 11-én az iratbetekintésen szerzett tudomást az ezt megalapozó indokokról. Ehhez képest kiegészítő jogorvoslati kérelmét 2011. március 21-én nyújtotta be, így a Kbt-ben meghatározott eljárásjogi határidőt betartva a kiegészítő kérelmi elemei nem tekinthetőek elkésettnek. A kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen több okból. 3. Kifogásolta kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét a kiegészítő költségvetés 6, 8, 9 és 10. tétele tekintetében. E körben arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő kiegészítő költségvetésének ezen tételei nem megfelelő mennyiségben kerültek beárazásra. Előadta, hogy kifejezett mennyiségi előírások kerültek meghatározásra, így a 6. tételnél -3,2 m2, a 8. tételnél 211,2 m2, a 9. tételnél szintén ugyanilyen mennyiséget, míg a 10. tételnél 23,7 m2. A nyertes ajánlattevő ajánlatában ehhez képest -3 m2, a 8. tételnél és a 9. tételnél 211 m2, míg a 10. tételnél 24 m2 került megajánlásra. Ez alapján álláspontja szerint az ajánlat érvénytelen tekintettel arra, hogy az nem a kiadott árazatlan költségvetés tételeit tartalmazta. Hangsúlyozta, hogy nem tudja elfogadni a
18
nyertes ajánlattevőnek azon hivatkozását, hogy a kiadott költségvetési kiírást árazta be, csak a használt program kerekített a tizedes értékeken. E körben arra utalt, hogy álláspontja szerint a költségvetési kiíráson nem lehetett módosítani, így a módosítás bármilyen indoka irreleváns. Ezzel összefüggésben még azt is nyilatkozta a kérelmező, hogy ezekkel a mennyiségekkel a nyertes ajánlattevő nem a kiadott mennyiségekre adta meg ajánlatát. A kérelmező arra is utalt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a belső vízcsatorna szerelésnél a vezetékrendszer fertőtlenítéséhez (árazott költségvetés 61. tétele) anyagköltséget nem kalkulált. Ajánlatkérő ezen két kérelmi elemmel összefüggésben megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. 4. Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes az ajánlatában 10% alatti alvállalkozói teljesítésként jelölte meg az elektromos, az építőmesteri, a gépészeti, a melegburkolási, az asztalos, a festési és a gipszkarton munkákat. Az ajánlat azonban nem tartalmazta, hogy ezen munkák elvégzéséhez csak részben vagy egészben kíván-e a nyertes ajánlattevő alvállalkozót bevonni. Az sem került rögzítésre, hogy egy vagy több alvállalkozóval kívánja-e a feladatokat teljesíteni, továbbá egyértelműen kizárta a 10% feletti alvállalkozó igénybevételét. Erre tekintettel a kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Hivatkozott alapelvi sérelemre is e körben egyezően a saját ajánlata érvénytelenségének kifogásolása körében előadottakkal. Álláspontja szerint a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint ajánlatkérőknek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania ajánlattevőknek. Kérelmező szerint azzal, hogy ugyanazon ajánlatban szereplő tényeket az ajánlatkérő vele szemben érvénytelenségi okként állapított meg, míg a nyertes ajánlattevőnél ezt elfogadta és nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, megsértette az egyenlő bánásmód alapelvi követelményét. Ajánlatkérő kérte az álláspontja szerint alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése mindenben megfelel a Kbt. vonatkozó előírásainak. A Kbt. 86. § (5) és (6) bekezdése alapján ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Ajánlatkérő megfelelően a törvényi előírásoknak megvizsgálta a véglegesen benyújtott ajánlati árakat, a becsült értéket és megállapította, hogy a kérelmező ajánlati ára eléri a törvényben rögzített 15%-os eltérést, így indokolást és adatokat kért a kérelmezőtől. Az adatokat és az indokolást olyan körben kérte, amellyel a kérelmező az általa megajánlott ajánlati ár teljesíthetőségét, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét tudja igazolni. Utalva a kérelmező által elmondottakra hangsúlyozta, hogy az indokoláskérésben megjelölt zárójelben lévő felsorolás nem taxatív, hanem
19
ebben a körben releváns adatokra utalt és ezt álláspontja szerint kifejezetten jelzi, hogy a felsorolás végén az „stb.” került rögzítésre, amely egyértelműen jelzi, hogy ezen túlmenően további adatok, tények szintén felhozhatóak az indokolásban. Kérelmező a munkadíjjal összefüggésben csatolt igazolást, amely több adatot tartalmazott, pl. a munkabérekről, járulékos költségekről. Ugyanakkor az indokolás nem tartalmazott semmilyen adatot a kivitelezés során felhasználásra kerülő anyagok díja tekintetében. Ez utóbbi körben csak egy árajánlatot csatolt, azonban annak tartalma nem volt egyértelműen beazonosítható, értékelhető. A csatolt beszállítói árajánlat hivatkozik „mellékelt árazatlan költségvetés”-re azonban az, hogy ez a hivatkozott árazatlan költségvetés mit tartalmazott, arra vonatkozóan semmilyen tény vagy adat nem került rögzítésre, így ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő nem is volt abban a helyzetben, hogy ezzel kapcsolatosan érdemi vizsgálatot végezhetett volna. Utalt arra, hogy a beszállítói ajánlat és a tárgyaláson véglegesített ellenszolgáltatásnak megfelelő költségvetés között az anyagárban mintegy 17 millió forint különbözet mutatkozott, erről azonban a kérelmező semmilyen nyilatkozatot nem csatolt, az eltérést semmilyen objektív ténnyel illetve adattal nem igazolta, azaz az indokolás e körben nem felelt meg a törvényi előírásoknak, illetőleg az általa kibocsátott indokoláskérésnek. Hivatkozott ajánlatkérő arra is, hogy a bírálat során egyrészt a piaci árakat vette a vizsgálata alapjául és e körben meg is keresett szakértőt. Ajánlatkérő csatolt egy Sáth és Társa Bt. (tervező) által tett nyilatkozatot, mely szerint megvizsgálta a kérelmező által benyújtott ajánlati dokumentációt, annak részét képező költségvetést, továbbá a hiánypótlás során benyújtott költségvetést. Ennek vizsgálata eredményeképpen azt állapította meg, hogy a hiánypótlás során becsatolt költségvetés drasztikus költségcsökkentést tartalmazott, a végleges ajánlati ár az eredeti ajánlati árnak mindössze 58%-a maradt. Hivatkozott arra is a tájékoztató, hogy a kérelmező költségvetésének tételes vizsgálata azt eredményezte, hogy szinte minden tétel árát drasztikusan csökkentette, példálózó felsorolásként hivatkozott a Gres lap burkolat anyagárára, amely eredetileg 4.274.-Ft volt és csökkentésre került 2.210.-Ft-ra, a polisztirol összetett hőszigetelő rendszer anyagára 80 mm hőszigeteléssel 3.258.-Ft-ról 1.280.-Ft-ra változott. Ezen árak körültekintő beszerzés, nyomott projektárak és/vagy gyenge minőségű anyagok esetén esetleg tarthatóak, de semmilyen tartalékra, nem várt költségre nem nyújtanak fedezetet és valószínűtlen, hogy minden tételnél tartani lehessen a nyomott árakat. Utalt arra is, hogy álláspontja szerint vannak olyan tételek, amelyek biztosan nem valósíthatóak meg az átdolgozott árak alapján: - betörésjelző rendszer anyagára 904.000.-Ft-ról 227.000.-Ft-ra (25%-ra), - számítógéprendszer anyagára 456.000.-Ft-ról 151.000.-Ft-ra (33%-ra), - meglevő épületrész elektromos felújítása 345.000.-Ft-ról 20.000.-Ft-ra, munkadíja 330.000.-Ft-ról 46.000.-Ft-ra (az eredeti összeg 5,7%-ára, illetve 14%-ára).
20
Azt is rögzítette a tájékoztató, hogy a szerződést ajánlatkérő átalányáron kívánja megkötni, így elvileg lehetséges egyes munkák nyeresége kompenzáljon más munkák veszteségét, azonban a hiánypótlás során becsatolt költségvetés nem tartalmazott olyan jelentősebb tételt, amely érdemi tartalékként funkcionálhatna. Ezzel összefüggésben a társaság azt nyilatkozta, hogy nagy valószínűséggel a kivitelezés veszteséges lesz, amely komoly kockázatot eredményezhet mind a kivitelező, mind pedig ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő azt elismerte, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint nem kell kötelezően az ajánlati árak vonatkozásában tartalékot képezni, és az erre vonatkozó kalkulációt rögzíteni, azonban összevetve egyrészt a többi ajánlattevő által elvégzett kalkulációval, másrészt a kérelmező egyes tételeivel, ez is csak megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az adott indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, ezen az áron megfelelően a szerződés nem teljesíthető. Ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy a kérelmező által megajánlott ajánlati ár megalapozott és hogy ez alapján a teljesítés valóban elvégezhető, ezért döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Ajánlatkérő az indokolásban szereplő munkadíjra, foglalkoztatási létszámra, munkabérre és költségekre vonatkozó kérelmezői indokolást megalapozottnak tartotta. Ajánlatkérő döntőbizottsági kérdésre előadta, hogy az összegezésben az alapár és a tárgyaláson véglegesített ajánlati ár közötti jelentős különbségre vonatkozó megállapítása nem önálló érvénytelenségi ok, hanem az összegezésben egyébként megállapított érvénytelenségi okok alátámasztása. Az egyéb érdekelt Wiktori Kft. észrevételt tett, kérte az álláspontja szerint alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Az egyéb érdekelt észrevételében kérelmező által előterjesztett, majd a jogorvoslati tárgyaláson pontosított kérelme vonatkozásában észrevételt terjesztett elő abban a körben is, ahol a kérelmező pontosította a kérelmét az egyéb érdekelt által rögzítettek alapján. A kiegészítő költségvetés hivatkozott 6, 8, 9. és 10. tételek tekintetében a kiadott excel költségvetési kiírás került beárazásra, a cellák értéke a kiadottak szerinti, a program a megjelenítésben kerekítette az értéket. A belső víz csatorna szerelésénél az anyagköltség minimális mennyiségű, melyet az egyéb érdekelt a díj oldalon vett figyelembe. A 10% alatti alvállalkozóval kapcsolatos kérelmezői kifogással összefüggésben előadta egyéb érdekelt, hogy vitatja, hogy a kérelemben megjelölt valamennyi tevékenységfajta meghaladná a közbeszerzés értékének 10%-át. Az egyéb érdekelt a kivitelezéshez szükséges anyagokat saját maga vásárolja meg és ez nem haladja meg a közbeszerzés értékének 10%-át.
21
Ezek alapján az egyéb érdekelt arra hivatkozott, hogy a kérelmező ajánlatával összefüggésben felhozott kifogásai alaptalanok, ajánlata mindenben megfelelt az ajánlatkérői előírásnak. Az egyéb érdekelt megjegyezte, hogy a kérelmező pályázatában nem található köztartozásmentes adóigazolás, továbbá a cégkivonat tanúsága szerint a kérelmezői társaságban tagként szerepel a Norvelte Kft. és a Lasancz-Bau Kft. Az APEH nyilvános honlapján a Lasancz-Bau Kft.-t végrehajtás alatti adózóként tartja nyilván, ehhez képest pedig az ajánlatban a Lasancz-Bau Kft. mérleg- és eredménykimutatásai találhatóak. Utalt arra is az egyéb érdekelt, hogy a kérelmezőt érintően az APEH honlapon az Áfa-alanyok listájában az alkalmazottak száma nincs kitöltve. Az egyéb érdekelt a kérelmező ajánlatával összefüggésben a következő észrevételeket tette. Az alépítményi feltöltéshez a költségvetésben szereplő anyagok nettó 1.610.Ft/m3 áron nem beszerezhetőek, továbbá meddő használatát feltételezik, amely nem felel meg az elvárt technológiának. Az építkezés közelében található hulladék lerakóhely befogadó árai (nettó 2.250.-Ft/tonna) alapján az egyéb érdekelt szerint a kérelmező költségvetésében szereplő, elszállítással együtt kalkulált 2.060.-Ft/m3 ár a lerakás költségét sem fedezi. Az építési hulladék lerakása megtörténhet a legközelebbi tiszafüredi hulladéklerakóban is, ahol azonban az ár nettó 3.700.-Ft/tonna. Az építészeti és tartószerkezeti költségvetés tételeinek 90%-a olyan alacsony munkadíjjal (1.000.-Ft alatti rezsiórabér), amely feketemunkát feltételez, ellenkező esetben pedig magas veszteséget. Az építőanyagok egyes árai jelentősen a hivatalos beszerzési ár alatt kerültek kalkulálásra. Itt hivatkozott az egyéb érdekelt példálózó felsorolással a Porotherm áthidalók a listaár alatt 40%-kal, ugyanezen falazóelemek szintén a listaár alatt 40%-kal kerültek a költségvetésben kalkulálásra. Egyéb érdekelt álláspontja szerint ilyen beszerzési forrás nem létezik. A padlóburkolatok anyagára azt mutatja, hogy a kérelmező nem a célnak és a technológiának megfelelő segédanyagokkal kalkulált, mivel az I. osztályú greslap, flexibilis ragasztó és fúgázó esetében a padlóburkolatot kültéren nem lehet 1.990.-Ft/m2 áron elkészíteni. A konszignáció alapján a nyílászárókat a költségvetésben szereplő áron I. osztályú minőségben faszerkezettel nem lehet elkészíteni, a kérelmező által megajánlott árak műanyag nyílászárók árai. Az egyéb érdekelt Erdei-Generál Kft. 2011. március 31-én észrevételt tett. Ebben rögzítette, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, és a jogsértésről az egyéb érdekelt a kérelmező 2011. március 18-i leveléből szerzett tudomást, illetve csatlakozott a kérelmező által
22
előadottakhoz és megsemmisítését.
kérte
az
ajánlatkérő
eljárást
lezáró
döntésének
A Döntőbizottság az észrevétel tartalma alapján felhívta az egyéb érdekeltet annak közlésére, hogy a közölteket észrevételnek tekintse-e vagy tartalma alapján jogorvoslati kérelemnek. Az egyéb érdekelt 2011. április 4-én közölte, hogy az észrevételét kéri jogorvoslati kérelemnek tekinteni, ennek megfelelően a Döntőbizottság jogorvoslati kérelemként a D.205/2011. szám alatt iktatta. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elkésettség és a hiánypótlás nem teljesítése miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Döntőbizottság először eljárásjogi kérdésként megvizsgálta, hogy a kérelmező által 2011. március 21-én 15 óra 28 perckor faxon feladott a Döntőbizottsághoz 16 óra 8 perckor megérkezett és 2011. március 24-én postán megküldött jogorvoslati kérelem kiegészítés elkésett-e, és e körben van-e akadálya a Döntőbizottság érdemi vizsgálatának. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű tárgyalásos eljárást a 2010. december 7-én feladott ajánlattételi felhívásával indította meg, így a jogorvoslati kérelmet az ekkor hatályos jogszabályok alapján kellett a Döntőbizottságnak megvizsgálnia. A közbeszerzési törvény e körben a következő rendelkezéseket tartalmazza: A Kbt. 3. § alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A Kbt. 323.§ (2) bekezdés alapján a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
23
A Kbt. 323. § (4) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Kbt. 323. § (7) bekezdése szerint a (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság a fenti rendelkezések alapján megvizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelem kiegészítésével kapcsolatos adatokat, dokumentumokat és a következőket állapította meg. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2011. február 28-án hirdette ki. Az összegezés alapján a nyertes ajánlatot a Wiktori Kft. nyújtotta be, kérelmező ajánlata érvénytelen lett a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjai alapján. Kérelmező 2011. március 3. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be ajánlatkérő őt érintő döntése ellen. Az előzetes vitarendezési kérelem nem tartalmazta a nyertes ajánlattevő ajánlatának vitatását. Ajánlatkérő a válaszát 2011. március 4-én küldte meg kérelmezőnek. Kérelmező 2011. március 11-én ajánlatkérőnél betekintett az ajánlatokba, így a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlata tekintetében nem kezdeményezett előzetes vitarendezést. Ezt követően 2011. március 21-én 15 óra 28 perckor feladott és a Döntőbizottságnál 16 óra 8 perckor vett adással megküldte a jogorvoslati kérelem pontosítását és kiegészítését tartalmazó dokumentumot. A kérelmező postai úton is feladta ezt a dokumentumot, melyet a Döntőbizottság 2011. március 24-én iktatott, a borítékon 2011. március 22. napja szerepelt. A Döntőbizottság a fenti tények alapján azt állapította meg, hogy kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét kifogásoló kérelmi elemeket előzetes vitarendezés kezdeményezése nélkül - a 2011. március 11-én megtekintett iratokat követően terjesztette elő, azt megelőzően a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést kifogásolta mind az előzetes vitarendezési kérelmében, mind a jogorvoslati kérelmében. A Döntőbizottság álláspontja szerint – ami rögzítésre került a D.10/18/2011. számú határozatban – a jogorvoslati kérelem benyújtása vonatkozásában vizsgálandó annak tartalma, hogy a Kbt. 323. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott rendelkezések, így a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidő megtartottsága vizsgálható legyen. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rámutat, hogy a Kbt. 323. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárási cselekmény – nevezetesen az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos iratbetekintés – esetében
24
vélelmezett a kérelmezői tudomásra jutás. Ezen eljárási cselekmény alkalmazása esetén a hivatkozott jogszabályhelyek által meghatározott időpontok az érintett jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaiként tekintendők a törvény erejénél fogva, amelyektől későbbi időpontban való tudomásra jutásra kérelmező joghatályosan nem hivatkozhat. Ezen törvényi időpont a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az eljárást lezáró döntéssel összefüggésben megtekintett iratokban szereplő jogsértésekkel kapcsolatban az iratbetekintés befejező időpontja. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés vonatkozásában iratbetekintés esetén, amennyiben azt követően a megtekintett iratokban szereplő jogsértéssel kapcsolatban a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján három munkanapon belül előzetes vitarendezési kérelem nem került előterjesztésre, akkor az iratbetekintés időpontja releváns határidő és ettől az időponttól számított 10 napon belül nyújtható be a jogorvoslati kérelem határidőben. A kérelmező 2011. március 11-én tekintett be az iratokba, így joghatályosan 2011. március 21-én a Döntőbizottság munkaidejét figyelembe véve terjeszthette elő az ezen alapuló kérelmét. Kérelmező 2011. március 21-én 16 óra 8 perckor megküldött dokumentumban terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben, ami a fenti határidőket tekintve határidőben benyújtottnak tekintendő. A fentiek alapján a Döntőbiztosság megállapította, hogy nincs eljárásjogi akadálya a kérelmező kérelem-kiegészítése érdemi vizsgálatának. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat körében a következő indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos. A Döntőbizottság először a kérelmező saját ajánlata érvénytelenségének megállapítását kifogásoló kérelmi elemet vizsgálta meg. Ajánlatkérő az összegezésben arra hivatkozással nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján, mivel a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében kért indokolása alapján nem tudta megállapítani, hogy a vállalás összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel, és így nem tudott arról sem meggyőződni, hogy a vállalt áron a szerződés teljesíthető-e, illetve a kérelmező nyilatkozatától eltérően 10% feletti alvállalkozót kíván igénybe venni az épületvillamossági munkák tekintetében. 1. Elsődlegesen sérelmezte a kirívóan alacsony ár körében adott indokolásának az el nem fogadását ajánlatkérő részéről, álláspontja szerint az indokolásában alátámasztotta vállalása gazdasági észszerűséggel való összeegyeztethetőségét, elfogadhatóságát, az indokoláskérésben megjelölteket csatolta, illetve nyilatkozott ezzel kapcsolatban.
25
A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességének vizsgálata körében a kötelezettségeit: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő.
26
(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés alapján az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést; g) ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. Ajánlatkérő a Kbt. 86. §-a alapján köteles meggyőződni az ajánlattevők által az ajánlatban megtett vállalási ár megalapozottságáról, gazdasági ésszerűségéről. Ennek érdekében ajánlatkérő köteles indokolást kérni, ha a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kirívóan alacsony ár kerül megajánlásra. Tárgybani eljárásban ajánlatkérő ezen rendelkezések figyelembe vételével megállapította, hogy kérelmező nettó vállalási ára – a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján – kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősült. Ezen esetben ajánlatkérő nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelenné az ajánlatot, hanem köteles indokolást kérni az ajánlattevőtől, melynek tárgybani ügyben ajánlatkérő eleget tett.
27
Kérelmező ezen indokolásadásra való felhívást nem támadta, csak megadott indokolásának el nem fogadását. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján kell meggyőződnie az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ebből fakadóan az indokolásra felhívott ajánlattevő feladata és érdekkörébe tartozó az, hogy vállalása megalapozottságára, teljesíthetőségére vonatkozó minden tényt, adatot ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson kifejezetten az indokolásában. Ajánlatkérőnek az ajánlattevő által megadott adatok, indokok, előadások alapján kell és tudja azt megítélni és eldönteni, hogy a megajánlott ajánlati árat a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e és az indokolásban foglalt adatok, indokok megalapozottá teszik-e az ajánlattevő kirívóan alacsony ajánlatát. Ezért az ajánlattevőnek kell olyan indokolást adnia, olyan indokokat, adatokat megjelölnie, hogy az ajánlata megalapozottságát nyilvánvalóvá tegye, mint ahogy a Döntőbizottság a D.135/9/2011. számú határozatában is ekként foglalt állást. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő döntését vizsgálja felül, mely ilyen esetben azt jelenti, hogy azt vizsgálja, hogy ajánlatkérő az ajánlattevő által megadott indokolás alapján jogszerűen vagy jogsértően döntötte az ajánlat érvényességéről. A Döntőbizottság erre tekintettel kizárólag kérelmező által a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő részére adott indokolás alapján vizsgálta ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntését, az abban rögzített indokokat. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által a közbeszerzési eljárásban megadott - fentiekben részletesen ismertetett - indokolását, hogy az minősíthetőe objektív alapúnak, elfogadhatónak, amelyből kétséget kizáróan következtetést lehet levonni az ajánlati elem megalapozottságára, arra, hogy a megadott vállalás a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta ajánlatkérő indokoláskérését, valamint az adott indokolást, illetve a kérelmező ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a teljes ellenszolgáltatásra kért indokolást. Jelen esetben építési beruházásról van szó, mely több munkanemből tevődik össze. Az elvégzendő munkák tekintetében pedig ajánlattevőknek munkadíj és anyagköltség megbontásban kellett ajánlataikat benyújtaniuk, valamint ezek nettó és bruttó ára megjelölésével. A kérelmező az indokolásában teljes körű indokolást adott a munkadíj tekintetében, annak valamennyi elemére kitérve. Ezt ajánlatkérő a Döntőbizottság által megtartott tárgyalást követően tett nyilatkozatával elfogadta.
28
Ajánlatkérő az indokoláskérésben példálódzó felsorolással („stb.”) nevesítette azt, hogy melyek azok a dokumentumok, adatok, nyilatkozatok, melyek alkalmasak az objektív indokolásadáshoz. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a felsorolás ellentétben kérelmező értelmezésével nem tételes felsorolás, így az objektív alapú tényeket, adatokat tartalmazó indokolásadáshoz adott esetben további dokumentumok, adatok csatolása is szükséges volt. A Döntőbizottság megvizsgálva ajánlatkérő indokoláskérésében felsorolt dokumentumokat megállapította, hogy a kérelmező e körben csatolta a LILT Építőipari Áruház Kft. árajánlatát az építőanyagok biztosítása és szállítása tekintetében, így ez alapján eleget tett ajánlatkérő azon felhívásának, hogy az indokolásba csatoljon beszállítói árajánlatot. A beszállítói árajánlattal – és a beszállítóhoz intézett kérelmezői árajánlat bekérés tartalmával – összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy ebből nem lehetett megállapítani, hogy a beszállító milyen mennyiségre, milyen anyagokra adta meg árajánlatát tekintettel arra, hogy a nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a kérelmező által csatolt árazatlan költségvetésben részletezett anyagokra adta meg az árajánlatot. Azonban sem az árajánlathoz, sem pedig kérelmező a hiánypótlásában nem csatolta be ezt a hivatkozott árazatlan költségvetést, ezt nem csatolta a jogorvoslati eljárásban sem, így annak megalapozottsága nem került kétséget kizáróan bizonyításra. Ajánlatkérő a példálódzó felsorolásban nevesítette a tételes és kérelmező végleges ellenszolgáltatásának összegét tartalmazó árazott költségvetést. A kérelmező ennek eleget téve az árazott költségvetést (alvállalkozóit is, és ez beépült a kérelmező árazott tételes költségvetésébe) benyújtotta az indokolásadás során. Azonban e körben a rendelkezésre álló iratok alapján az is megállapítható volt, hogy a kérelmező az épületgépészeti munkanemnél a Green-Top Kft. által a központi fűtés szerelés és a gázszerelés körében becsatolt alvállalkozói költségvetés – ezt is nevesítette ajánlatkérő az indokoláskérésében – vonatkozásában valamennyi megjelölt munkanem tekintetében anyagköltségként 0.-Ft-ot ajánlott meg. Az alvállalkozó a költségvetés végén azt rögzítette, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagokat és szerelvényeket a megrendelő biztosítja. A Döntőbizottság hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a fentiekben hivatkozott alvállalkozói költségvetés arra tekintettel, hogy csak díjköltséget tartalmazott, nem volt alkalmas annak alátámasztására, hogy a kérelmező által vállalt végleges ellenszolgáltatás anyagköltség része megalapozott. A Döntőbizottság hangsúlyozza azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 86. § (3) bekezdése szerint az ajánlat adatai és az adott indokolás alapján arról kell döntenie, hogy a megajánlott ár alapján a szerződés teljesíthető-e, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e, azaz az ár megalapozott-e. Ha és amennyiben nem áll ajánlatkérő számára rendelkezésére valamennyi adat, tény ennek eldöntésére – a Kbt. 81. § (1) bekezdésében írt kötelezettségére tekintettel
29
– további adatokat, tényeket, azaz indokolást kell kérnie annak érdekében. hogy meggyőződhessen az ár megalapozottságáról. A kérelmező az anyagköltség tekintetében nem hozott ajánlatkérő tudomására semmilyen adatot, tényt, így ajánlatkérő nem győződhetett meg az ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségről, a vállalás megalapozottságáról. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (3) bekezdését azzal, hogy nem kért további tájékoztatást kérelmezőtől az általa megajánlott ajánlati ár megalapozottsága tekintetében és ennek hiányában döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. 2. A kérelmező kifogásolta ajánlatkérőnek azon döntését az ajánlata érvénytelensége körében, mely szerint az általa véglegesített ajánlati árból az épületvillamossági munkanem vonatkozásában megállapítható volt, hogy annak összege meghaladja az ajánlati ár 10%-át, ehhez képest pedig a kérelmező nem jelölte meg 10% feletti alvállalkozó igénybevételét ezen munkanem tekintetében. Ajánlatkérő megállapította ezen összefüggésben, hogy az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló adatokat, tényeket, kérelmező ajánlatát és a hiánypótlás körében tett nyilatkozatát és megállapította, hogy az erre vonatkozó kérelmi elem alapos. A Kbt. 250. § (3) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet; A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdései szerint (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az
30
ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 71. § (1)-(4) bekezdései alapján (1) Az ajánlatban meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe, b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit) és százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni, c) az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet, és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik, továbbá d) a 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nevét, címét. (2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét. (3) (4) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő e körben tett előírásait és megállapította, hogy az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett ajánlatukban a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjára vonatkozóan, a nemleges nyilatkozatot is csatolni kellett. A kérelmező ennek megfelelően nyilatkozott a 8. számú mellékletben arról, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában 10%-ot meg nem haladó mértékben vesz igénybe alvállalkozót, többek között a villanyszerelési munkák tekintetében. A kérelmező ezen túlmenően az ajánlatában akként
31
nyilatkozott, hogy nem kíván igénybe venni 10% feletti alvállalkozót, továbbá megjelölte az erőforrást nyújtó szervezeteket, az alkalmassági minimumkövetelmények megjelölésével, mely körbe az erőforrást nyújtó szervezeteket igénybe kívánta venni. A kérelmező a hiánypótlásában csatolt egy nyilatkozatot, melyben kijelentette, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat szerint megjelölte azt a 10% alatti alvállalkozót, akit az alkalmasság igazolása körében kíván igénybe venni. Szintén csatolt egy nyilatkozatot a kérelmező, melyben megerősítette, hogy 10% alatti alvállalkozót kíván igénybe venni, többek között a villanyszerelési munkák tekintetében. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatkérő előírásainak megfelelően nyilatkozott az alvállalkozók tekintetében. A Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja az alkalmasság körében igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében ír elő nevesítési kötelezettséget, ami jelen esetben nem releváns. A kérelmező ajánlatából egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem vesz igénybe 10% feletti alvállalkozót, az épületvillamossági munkák tekintetében. Kifejezetten nyilatkozott arról kérelmező, hogy e körben 10% alatti alvállalkozót kíván a teljesítésbe bevonni. Ajánlatkérő nem vonhatott volna le arra tekintettel megalapozott következtetést, hogy a kérelmező az épületvillamossági munkák tekintetében 10% feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, mert az épületvillamossági munkák mértéke a végleges ajánlati árból levetítve meghaladja annak 10%-át. A kérelmező álláspontját osztotta a Döntőbizottság a tekintetben, hogy csatolta azon nyilatkozatát, mely szerint bizonyos munkák tekintetében 10% alatti alvállalkozót von be, és esetlegesen ezen munkanem költsége meghaladja a teljes ellenszolgáltatás 10%-át, nem vonja maga után automatikusan azt, hogy ezt a munkanemet az ajánlattevő egy alvállalkozóval kívánja elvégeztetni, tekintettel arra, hogy a munkanemek tekintetében az ajánlattevő több alvállalkozót is bevonhat a teljesítésbe. A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a rendelkezésre álló tények alapján ajánlatkérő nem vonhatta le alappal azt a következtetést, hogy a kérelmező az épületvillamossági munkák tekintetében 10% feletti alvállalkozót vonna be a teljesítésbe. A Döntőbizottság ezen indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A kérelmező mind a saját ajánlata érvénytelensége, mind pedig a nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában (4. kérelmi elem) alapelvi kifogást terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőséget azzal, hogy vele szemben érvénytelenségi oknak tekintette az alvállalkozók körében tett nyilatkozatát összevetve a végleges árajánlata bizonyos részével, míg a nyertes
32
ajánlattevő ugyanilyen nyilatkozatát érvényesnek fogadta el. Ezzel ajánlatkérő nem egyenlő mércével értékelte bírálata során az ajánlattevői ajánlatokat. A Kbt. 1. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság álláspontja szerint alapvetően abban az esetben állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályaiban nem rögzített további olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. A tárgybani eljárásban tényként az volt megállapítható, hogy a kérelmező az ajánlatában egyértelműen nyilatkozott az alvállalkozók köréről, ezt az általa, a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerint kért indokolásában becsatolt árazott költségvetés sem módosította. Ennek ellenére ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította azon indokolással, hogy nem jelölt meg ajánlatában 10% feletti alvállalkozót, holott a végleges ajánlati árból azt szűrte le az ajánlatkérő, hogy az épületvillamossági munkák tekintetében a beszerzés ezen része meghaladja a 10%-os mértéket. Az is tényként rögzíthető, hogy a nyertes ajánlattevő 10% alatti alvállalkozókat vesz igénybe több munkanem tekintetében, 10% feletti alvállalkozót nem, és a nyertes ajánlattevő az ajánlata 32. oldalán kifejezetten név szerint megjelölte az igénybe venni kívánt alvállalkozókat, megjelölve a beszerzés vonatkozó részét, minden résznél egy alvállalkozó került megjelölésre. Ajánlatkérő ajánlatát érvényesnek fogadta el e tekintetben. Ezen tényekből a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy az ajánlatkérő a bírálat és az értékelés során nem azonosan értékelte az ajánlattevők ajánlatait és nem részesítette őket egyenlő elbánásban, mert egyes ajánlattevők esetén elfogadta a 10% alatti alvállalkozók tekintetében tett megajánlást, amelyet más ajánlattevőnél – jelesül a kérelmezőnél – érvénytelenségi okként jelölt meg. Ez alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása során alapelvi sérelmet valósított meg. A Döntőbizottság megítélése szerint ugyanakkor a konkrét magatartás a Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelveket sértette, a nem egyenlő elbánással zárta ki a kérelmezőt a versenyből ajánlatkérő. A kérelmező azt is kifogásolta ajánlatkérő előzőekben vizsgált érvénytelenséget megállapító indokával összefüggésben, hogy ha ajánlatkérő az alvállalkozók vonatkozásában tett nyilatkozatai és a végleges árajánlat egyes tételei körében
33
ellentmondást észlelt, akkor alkalmaznia kellett volna a Kbt. 85. §-ában foglalt felvilágosításkérés intézményét. Miután ezt nem alkalmazta ajánlatkérő, hanem ennek elmulasztásával állapította meg ajánlata érvénytelenségét, ezért megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdését. A Kbt. 85. § (1) és (2) bekezdései értelmében (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 85. §-a szerint ajánlatkérő abban az esetben, ha a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban előírt iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű nyilatkozatokat, igazolásokat észlel valamely ajánlatban, akkor e körben felvilágosítást kérhet az érintett ajánlattevőtől. A Kbt. ezen rendelkezése egyrészt behatárolja azt az esetkört, amikor ajánlatkérő felvilágosítást kérhet, nevesítve a vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat, továbbá a rendelkezés alapján egyértelműen megállapítható, hogy ez egy lehetőség ajánlatkérő vonatkozásában, nem pedig kötelezettség. A Döntőbizottság rámutat, hogy a Kbt. szabályozása alapján a felvilágosítás kérés tehát nem kötelezően alkalmazandó szabály, az a törvény szerinti lehetőség, amellyel az ajánlatkérő belátása szerint élhet. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerinti bírálati kötelezettség megsértésének kockázatával jár azonban, ha az ajánlatkérő a felvilágosítás kérés lehetőségét figyelmen kívül hagyja és ennek következményeként jogsértően bírálja el az ajánlatot.
34
A Döntőbizottság megvizsgálva a rendelkezésre álló nyilatkozatokat azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlatában és a hiánypótlás során kifejezetten és egyértelműen nyilatkozott arról, hogy nem vesz igénybe 10% feletti alvállalkozót és 10% alatti alvállalkozót a beszerzés mely részébe kíván bevonni. A kérelmező ennek megfelelően állította össze a tételes költségvetését, az épületvillamossági munkák tekintetében is. Ezek alapján megállapítható, hogy nem volt ellentmondás a nyilatkozatok és a tételes költségvetés között. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő helytelen következtetést vont le a 10% feletti alvállalkozó igénybe vételével összefüggésben a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján, megsértve a Kbt. 81. § (1) bekezdésében írt kötelezettségét. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy tárgybani esetben tehát nem az a helyzet volt megállapítható, hogy ellentétes nyilatkozatok, adatok kerültek a benyújtott ajánlatban meghatározásra, hanem ajánlatkérő az egyértelmű nyilatkozatokból vont le helytelen és jogsértő következtetést a kérelmező ajánlata tekintetében. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem állapította meg ajánlatkérő tekintetében azt, hogy megsértette volna a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 85. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezért az alaptalan kérelmi elemet elutasította. 3. A kérelmező a jogorvoslati kérelem kiegészítésében kifogásolta a nyertes ajánlattevő Wiktori Kft. ajánlatának érvényessé nyilvánítását a körben, hogy álláspontja szerint az általa megajánlott árazott tételes kiegészítő költségvetés nem a teljes beszerzési tárgyra, annak nem a teljes mennyiségére került benyújtásra. A Kbt. 250. § (1) bekezdése alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Kbt. 77. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. A Kbt. 78. § (1) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A Kbt. 83. § (1)-(8) bekezdései értelmében (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre
35
vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia.
36
A Döntőbizottság először ténybeli szempontból vizsgálta meg azt, hogy kérelmező milyen tényekre alapítva kifogásolta a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánítását. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat és a releváns tények alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az árazott tételes költségvetés 61. tételében a vezetékrendszer fertőtlenítése munkanemnél anyagköltségként 0.-Ft-ot jelölt meg, és a kiegészítő költségvetés 6., 8., 9 és 10. tételeiben nem a kiadott árazatlan kiegészítő költségvetés mennyiségét ajánlotta meg, hanem annál részben kevesebbet, részben a 10. tételnél többet. Ez alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlati dokumentáció részeként kiadott árazatlan költségvetésben és kiegészítő költségvetésben több munkatételnél a nyertes ajánlattevő kerekítést használt, továbbá a 61. tételnél nem rögzítette az anyagköltséget. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban is érvényesül a Kbt. 70. § (1) bekezdésének azon alapvető követelménye, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatukat elkészíteniük és benyújtaniuk. A közbeszerzési eljárások lényegi eleme, hogy ajánlatkérők meghatározott beszerzési tárgyra kérnek ajánlatokat az ajánlattevőktől. Ajánlatkérőknek a közbeszerzésük tárgyára vonatkozó műszaki leírásokat a Kbt. 58. §-a alapján kötelező megadni, mely konkrét eljárásban az ajánlattételi dokumentációban valósult meg. A közbeszerzési eljárás építési beruházási tárgyára tekintettel a Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek kötelezettsége volt, hogy a dokumentáció részeként árazatlan költségvetést is az ajánlattevők rendelkezésére bocsásson, amit kiegészített és pontosított a kiegészítő tájékoztatás keretében. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének követelménye, továbbá ajánlatkérő felhívása V.7.12) pontjának, valamint a dokumentáció előírásainak az alapján az ajánlattevőknek az ajánlatuk részeként az ajánlattételi dokumentációban kiadott tételes költségvetést kellett beárazva benyújtani, valamint a kiegészítő költségvetést. Megállapítható, hogy a tételes költségvetés egésze foglalja magában az ajánlatkérő beszerzése tárgyának összességét, a beszerzés teljes műszaki tartalmát. Erre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra. A Kbt. kógens rendelkezései meghatározzák azokat a jogintézményeket, amelyek alkalmazásával végezhetik, illetve kötelesek elvégezni ajánlatkérők a benyújtott ajánlatok bírálatát. E jogintézmények közé tartozik a hiánypótlás is.
37
Abból a szabályozási struktúrából következően, hogy a Kbt. tételesen szabályozza az ajánlatok értékelése során alkalmazható jogintézményeket, eszközöket (pl. felvilágosítás kérése, indokolás kérése, számítási hiba javítása, hiánypótlás) ajánlatkérőknek ennek megfelelően kell eljárniuk az ajánlatok értékelése során. A Döntőbizottság megítélése szerint a hiánypótlás szabályozása alapján vizsgálható, hogy fennáll-e a jogszerű lehetőség a nyertes ajánlattevő ajánlata hibáinak kiküszöbölésére. A Döntőbizottság szerint abban az esetben, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a vizsgált időszakban hatályos hiánypótlási szabályok szerint sem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására. A Kbt. 70. §-ának rendelkezései értelmében az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. A bírálat tárgyát több szempontból is képezi a benyújtott ajánlat és annak bírálati szempont szerinti értékelése kétséget kizáróan megvalósul minden közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattevőknek kötelezően meg kell adni az ajánlattételi határidőben az ajánlati árukat, méghozzá a beszerzési tárgyra vonatkozóan. A tárgybani esetben a Döntőbizottság megvizsgálva a nyertes ajánlattevő ajánlatát megállapította, hogy a 61. tételnél a vezetékrendszer fertőtlenítése munkanemnél – mely egyébként a beszerzés tárgyához, az építési beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatás – a nyertes ajánlattevő adott megajánlást az elvégzendő munkára, rögzített ajánlati árat. A jelen munkanem specialitásából fakadóan a nyertes ajánlattevő megadta vállalását (így az ajánlati árát) a kifogásolt tételre, az ebben foglalt műszaki tartalomra (vezetékrendszer fertőtlenítése), a vizsgált munkanem az építési beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatás, mely ebből fakadóan az magában foglalja a használt tisztítószert is, nem életszerű annak külön történő megjelentetése. Erre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét, mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság a kiegészítő költségvetés tekintetében kifogásolt nyertes ajánlatkérői megajánlás vonatkozásában is megállapította a hiánypótlás alkalmazásának lehetőségét. Az ajánlatkérői előírás alapján egyértelműen az állapítható meg, hogy ajánlatkérő a kifogásolt tételekénél tizedes pontossággal adta meg az elvárt mennyiséget. A nyertes ajánlattevő pedig azt kerekítve, a tizedes mennyiségeket elhagyva adta meg ajánlatát. Tehát e körben is megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ezen tételeknél is megtette a vállalását, rögzített ajánlati árat. Az ajánlatkérő saját előírásának való megfelelés tekintetében azonban csak a hiánypótlást követően kerülhet abba a helyzetbe,
38
hogy az ajánlat érvényességéről dönteni tudjon, a nyertes ajánlattevő hiánypótlásában rögzítettek figyelembe vételével. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. 4. A Döntőbizottság a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő alvállalkozók körében előadott kifogásával és a megjelölt jogsértésekkel kapcsolatosan visszahivatkozik a 2. kérelmi elemnél kifejtettekre és azt változatlanul fenntartja. A nyertes ajánlattevő ajánlatában kifejezetten megjelölte a 10% alatti alvállalkozókat név szerint, beszerzés részeként megjelölve, így az ajánlata megfelelt e körben az ajánlatkérő előírásának, ajánlata e tekintetben nem minősíthető a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelennek. A kérelmező kérte annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését arra tekintettel, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlattevőt nyilvánított az eljárás nyertesévé. A Kbt. 91. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság e körben azt hangsúlyozza, hogy az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelőség a jelen esetben nem mondható ki azért, mert ajánlatkérő elmulasztotta a hiánypótlást és így a vizsgált ajánlattevő ajánlatának érvényessége-érvénytelensége a hiánypótlás jogsértő elmulasztása miatt nem állapítható meg. A fentiek alapján tehát nem állapítható meg a Kbt. 91. §-ának megsértése, mert ennek a rendelkezésnek megsértése csak akkor valósulna meg, ha a vizsgált ajánlat érvénytelensége egyértelműen megállapítható lenne. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette Kbt. 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, továbbá a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ez alapján a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
39
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján ezt meghaladóan az alaptalan kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság a reparációra tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. április 27.
Dr. Dajka Gabriella sk Közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Veliczky Gáborné sk közbeszerzési biztos
Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Mátra Építőipari Klaszter Kft. (3200 Gyöngyös, Gábor Áron úti laktanya 2740/45.) 2. Lucsik és Társa Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 54.) 3. Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18.)
40
4. D&D Builder Kft. (4026 Debrecen, Bethlen G. u. 6-8. F. épület I/9.) 5. Adeptus-H Zrt. (3525 Miskolc, Szepessy Pál u. 3.) 6. Fenstherm Kft. (3390 Füzesabony, Hunyadi u. 72.) 7. 1+1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1044 Budapest, Tomori u. 8/b.) 8. Korall Lakáskerámia Kft. (3400 Mezőkövesd, Kőrisfa út 1.) 9. Wiktori Kft. (3400 Mezőkövesd, Dohány u. 5.) 10.Középület és Lakásépítő Zrt. (3530 Miskloc, Gizella u. 11.) 11.Erdei-Generál Kft. (4130 Derecske, Lehel u. 10.) 12.Pro-Fa St Kft. (4030 Debrecen, Lahner u. 24/A.) 13.Saturnus Kft. (1173 Budapest, ferihegyi út 90.) 14.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi út 20-22.) 15.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 16.Irattár