K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.436/ 6 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot: A Döntőbizottság a Laki Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59., képviseli: Varga Dóra Ügyvédi Iroda dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd 1075 Budapest, Asbóth u. 22., a továbbiakban: kérelmező) által a Gödöllő Város Önkormányzata (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7., képviseli: Polányi Ügyvédi Iroda dr. Polányi Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Szent István krt. 5. II/2/a., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés keretében Gödöllő Főtér közműkiváltások és tájépítészeti felszín rehabilitáció” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88.§ (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§ (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 900 000 Ft (kilencszázezer forint) igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. Az eljárást megindító ajánlati felhívás 2010. március 27-én 2010/S 61-090379. számon jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetmény 2010. március 26-án került feladásra. Ajánlatkérő uniós forrásból kívánja beszerzését megvalósítani, a beruházás a "Gödöllő ökovárossá válásának első lépése: a város-központ arculatának és infrastruktúrájának integrált fejlesztése" (pályázati azonosító: KMOP-5.2.1/B2f-2009-0007) c. pályázati projekt keretében valósul meg. A felhívás II.2.1) pontja rögzítette a beszerzés teljes mennyiségét: Gödöllő város, Szabadság téren funkcióbővítő városrehabilitáció (közművek + felszín) a (hrsz: 276/5, 291/1, 291/5, 291/8, 291/10, 294/1, 297/3, 312, 409) helyrajzi szám alatti terület térrendezésének kivitelezése. Szabadság tér rekonstrukciója: Élményekben gazdag, egymáshoz kapcsolódó terek, burkolt felületek, lépcsőzetes terepszintek létrehozásával minőségi közterület kialakítása. Megvalósítandó a zöldterület növelése, a rendezvénytér és pihenőparki övezet kialakítása, melyhez hozzátartoznak az új utcabútorok (hulladékgyűjtő, ülőpad, kandeláber, információs tábla, faveremrács, akna fedlap, kerékpártároló, zászlórúd, forgalomterelő oszlopok) elhelyezése is. A környezetrendezés tartalmazza a területtel összefüggő áruszállítás és egyéb időszakos gépjármű közlekedés lehetőségének biztosítását, szabadtéri vendéglátóhelyek részére biztosított védett területek megformálását. A tér városi térré történő átalakításakor a természetes elemek használata, ezek kombinációjának létrehozása elsődleges cél. Természetes kőburkolatok, soliter és csoportos zöldfelületek, vizes látványelemek használata tervezett. Továbbá egy szökőkút létesítése. A rendezvényekhez kapcsolódóan, azok energiaellátását rejtetten biztosító szerelvényezés megvalósítása, valamint a templom díszkivilágításának kiépítése is feladat. A rekonstrukció tartalmazza a tér alatti teljes közműrendszer kiváltását korszerűsítését és áthelyezését új közműsávba. Kiváltásra és áthelyezésre kerülő közművek felsorolása: Gázelosztó vezeték. Távhő vezeték. Vízvezeték. Szennyvízcsatorna. Csapadékvíz elvezetés. Elektromos kábel. Középfeszültségű kábelhálózat. Közcélú kábelhálózat. Közvilágítási kábelhálózat. Telekommunikációs alépítmény. A részletes kiviteli tervdokumentációt az Ajánlati Dokumentáció tartalmazza. Az egyes munkákhoz tartozó becsült érték Áfa nélkül: Közműkiváltások 110 294 000 HUF, Tájépítészet 336 000 000 HUF, Szökőkút építés 17 980 000 HUF.
3
Összesen 464 274 000 HUF. A részekre történő ajánlattétel lehetőségét nem biztosította ajánlatkérő. A felhívás II.3) pontjában rögzítette ajánlatkérő a szerződés befejezési határidejét, mely 2010. október 31. Ajánlatkérő rögzítette a felhívásban a részvételi feltételeket, eljárási határidőket. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta, meghatározva a bírálati részszempontokat és súlyszámokat, valamint az értékelés módszerét. Részszempont Súlyszám 1. ajánlati ár (nettó Ft) 80 2. műszaki tartalom kidolgozottsága az alábbi alszempontokkal: 12 2.a organizációs terv 4 2.b projekt ütemterv 2 2.c minőségellenőrzési terv 2 2.d építési munkák alatti közlekedési forgalmi terv 4 3. teljesítési határidő (előteljesítés naptári napban megadva, a II.3 pontban megadott legkésőbbi teljesítéshez képest) 4 4. vállalt jótállási idő (hónap) 4 Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította. A felhívás VI. pontjában a További információk között megjelölésre kerültek az alábbiak: — Ajánlattevőnek ajánlatában csatolnia kell ajánlattevő kifejezett, egyértelmű, cégszerű nyilatkozatát a Kbt. 70.§ (2) bekezdése szerinti tartalommal. — Ajánlatkérő a dokumentáció részeként szerződéstervezetet bocsát rendelkezésre, amely többek között tartalmazza a szerződés teljesítésének biztosítékaként nyújtandó garancia minimumfeltételeit is. Az ajánlatokat az ajánlati felhívásban és dokumentációban részletezettek szerint úgy kell kidolgozni, hogy az ajánlattevő által a bírálati részszempontok tekintetében történt részletes vállalásokat egyértelműen rögzítő vállalkozási szerződést eredeti példányban, cégszerűen aláírva, a másolati példányokban másolati példányban be kell nyújtani. A felhívásban előírt követelményeknek eleget tevő szerződés benyújtása az ajánlat érvényességének feltétele. — Ajánlattevőnek a szerződés mellékleteként részletes, egymással összhangban álló műszaki és pénzügyi ütemtervet kell csatolnia, azokban megjelölve a saját és az alvállalkozói teljesítéseket is. Az ajánlati dokumentációban megadott szerződés cégszerűen aláírt benyújtása az ajánlat érvényességének feltétele. — Az ajánlatok tartalmazzanak tételesen részletezett költségvetést anyag- és díjbontásban, feltüntetve az adott tételhez tartozó mennyiséget és egységárat, valamint munkanemenkénti összesítőt és főösszesítőt.
4
Ajánlattevőnek ajánlati árát a felolvasólapon kell megadnia nettó értékben. Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult Megrendelőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. Ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni, s az nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a nettó árat veszi figyelembe. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely műszaki leírást, kiviteli terveket, árazatlan költségvetést, a szerződéses és fizetési feltételek ismertetését, nyilatkozatmintákat, valamint vállalkozási szerződéstervezetet tartalmazott. A szerződéses és fizetési feltételek ismertetése körében a 3. pontban az ár vonatkozásában az alábbiakat rögzítette ajánlatkérő: „3. Ár: Ajánlattevő tételes árajánlatát, munkanemenként és eszközökként összesítve tegye meg. Az ettől eltérő formátumú árajánlatot Ajánlatkérő nem fogad el. Ajánlattevő a teljes beruházás díját a mellékelt, árazatlan költségvetés részletezettségével adja meg: adjon árazott költségvetést, valamint adja meg az árazott mennyiségi kimutatás főösszesítőjét a mellékelt műszaki dokumentáció szerint. 3.1. Kiegészítéseket a műszaki dokumentációban foglaltakon felül nem tehet. Az ajánlatot a műszaki dokumentáció költségvetési kiírása szerint kell megadni, abból elhagyni tételeket nem lehet. 3.2. Az anyag és munkadíj, illetve a beszerzési költségek magában foglalnak minden, a kivitelezéshez szükséges költséget, adót, vámot, minden egyéb ráfordítást, azon felül semmilyen jogcímen plusztérítés nem igényelhető. 3.3. Az ajánlattevőknek nyilatkoznia kell az árban alkalmazott ÁFA tartalom százalékos mértékéről. 3.4. A nyertes ajánlattevő kötelezi magát arra, hogy az ajánlatkérővel az eredményhirdetést követő 20. napon szerződést köt.” A nyilatkozatminták között szerepelt a felolvasólap, melyen –egyebek mellett- a nettó ajánlati árat kellett feltüntetni. A szerződés-tervezet 3. pontja a szerződéses átalányár és a kifizetések rendjét (elszámolás) tartalmazta: 3.1. Jelen szerződésben foglalt munkák elvégzésének végleges, a közbeszerzési eljárásban elfogadott egyösszegű átalányára nettó: …………………..Ft. + ÁFA azaz nettó……………………………………………………….…forint + ÁFA
5
3.2. Az átalányár tartalmazza a szerződésszerűen elvégzett munka ellenértékeként (egyebek mellett): - A vállalkozó által igénybe vett alvállalkozók munkadíját és költségeit. - A kiviteli tervdokumentáció szerinti megvalósításhoz szükséges valamennyi építési-, segédszerkezeti-, és ideiglenes kivitelezési munka, anyag, eszköz stb. költségét függetlenül attól, hogy az a tételes költségvetési kiírásban szerepel-e. - A műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, az anyagköltséget, a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, valamint a munkadíjat. - A kivitelezési munkákat. - Az építési tevékenységhez felhasznált anyagok, energia- és közműszolgáltatás költségét. - A megvalósítás költségét a kiviteli tervdokumentációban és a szerződéshez csatolt iratokban, elsősorban a tételes költségvetési kiírásban meghatározatott műszaki tartalomra, mennyiségi kimutatás és minőségi követelmények szerint. - A megvalósításhoz szükséges valamennyi költséget és pótlékot. Ajánlatkérő a felmerült kérdésekre megadta a kiegészítő tájékoztatást. Az ajánlattételi határidőre, 2010. április 27-ig 3 ajánlatot nyújtottak be. A bontási jegyzőkönyvben ismertetett adatok szerint: - a kérelmező nettó 432.100.000 Ft ajánlati árral, - a KÖZMŰ GENERÁL Kft. nettó 482.406.179 Ft ajánlati árral, - a Penta Általános Építőipari Kft. nettó 463.086.154 Ft ajánlati árral. Kérelmező ajánlatának 3. oldalán szerepelt a felolvasólap, mely szerint: Nettó ajánlati ár: 432.100.00,- Ft. Az ajánlat 90-153. oldalán tartalmazta az árazott költségvetést, melyen belül a 91. oldalon a költségvetési főösszesítőben nettó összesenként 432.100.000 Ft szerepelt. Az ajánlat 226-246. oldala tartalmazta a vállalkozási szerződés-tervezetet kitöltve, melynek 3.1. pontjában kérelmező az egyösszegű nettó átalányárként „432.100.000,- Ft+ÁFA azaz nettó négyszázharminckétmillió-egyszázezer forint + ÁFA”-t jelölte meg. Kérelmező ajánlatában, a 4. oldalon tette meg nyilatkozatát a Kbt. 70.§ (2) bekezdése szerinti tartalommal. Ajánlatkérő 2010. április 30-án hiánypótlásra szólította fel az ajánlattevőket, kérelmezőt az ajánlat aláírása vonatkozásában. Ajánlatkérő 2010. május 6-án tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a KÖZMŰ GENERÁL Kft. ajánlata számítási hibát tartalmazott, melyet a Kbt. 84§ alapján ajánlatkérő javított, az ajánlattevő által benyújtott költségvetés tételes összesítését követően az ajánlat végösszege helyesen nettó 481.485.754 Ft.
6
Ajánlatkérő 2010. május 13-án hirdette ki eljárást lezáró döntését, mely szerint kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján. A benyújtott ajánlat 3. oldalán szereplő felolvasólapon nettó ajánlati árként 432.100.00,- Ft összeg került megjelölésre, amely a megadott számjegyek alapján 43.210.000,- Ft-nak felel meg. Ugyanakkor a becsatolt Költségvetési Főösszesítő és a Vállalkozási szerződésben megjelölt nettó vállalási ár 432.100.000,- Ft, így a benyújtott ajánlat két különböző vállalási árat tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a Felolvasólap maga és annak tartalma nem tartozik a Kbt. 83. §-ban meghatározott pótolható hiányosságok körébe, tehát az a hiánypótlás során nem javítható, a benyújtott ajánlatban feloldhatatlan ellentmondás állapítható meg, tekintettel arra, hogy két jognyilatkozat két különböző vállalási árat tartalmaz, tehát így a beadott ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő az eljárás nyerteseként a Penta Általános Építőipari Kft.-t jelölte meg. Kérelmező 2010. május 18-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be ajánlatkérőhöz az eljárást lezáró döntés, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása miatt. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek nem volt jogszerű lehetősége az ajánlat automatikus érvénytelenné nyilvánítására amiatt, hogy a felolvasólapon feltüntetett ajánlati ár - adminisztrációs hibából - egy "0" -val kevesebbet tartalmazott, mint az ajánlat egyéb részei, így a költségvetés és a szerződéstervezet. Kérelmező szerint az árazott költségvetés határozza meg az ajánlati ár tényleges mértékét, és a tényleges ajánlati ár egyértelműen megállapítható volt az ajánlatból. Amennyiben ajánlatkérő számára nem volt egyértelmű, úgy felvilágosítás kéréssel, hiánypótlással orvosolható lett volna a probléma. Kérte ezért kérelmező az összegezés módosítását és ajánlatának érvényessé nyilvánítását. Ajánlatkérő 2010. május 20-án kelt válaszában fenntartotta az összegezésében foglalt álláspontját, melyre tekintettel nem módosította az összegezést. Kérelmező 2010. május 28-án adta postára jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és az eljárás költségeiről, az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről való rendelkezést. Kérelmező jogorvoslati kérelmében vitatta ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek nem volt jogszerű lehetősége az ajánlat automatikus érvénytelenné nyilvánítására azon az alapon, hogy a felolvasólapon feltűntetett ajánlati ár - adminisztrációs hibából - egy "0" -val kevesebbet tartalmazott, mint az ajánlat egyéb részei, így a költségvetés és a szerződéstervezet. A Kbt. nem ismeri a felolvasólap fogalmát, a felolvasólap
7
alkalmazását csupán a gyakorlat alakította ki az adatok kigyűjtése érdekében, a felolvasólap egy kivonat a megajánlásokról. Emiatt az ajánlatkérő által meghatározott felolvasólap nem élvezhet elsőbbséget az ajánlat egyéb adataival, becsatolt irataival, információival szemben, jelen esetben a költségvetési főösszesítőhöz vagy a szerződéstervezethez képest, amely két irat mindegyike 432.100.000,-Ft-ban jelölte meg az ajánlati árat. Kérelmező szerint az ajánlatkérőnek az ajánlat egésze alapján kellett volna a bírálatot elvégeznie, ugyanis az ajánlati ár nem csak a felolvasólapon szerepelt, hanem a költségvetési főösszesítőben, valamint a cégszerűen aláírt szerződéstervezetben is. Mivel az ajánlat egyéb részei, a költségvetés és a szerződéstervezet helyesen tartalmazták az ajánlati árat, ezen esetlegesen nem egyértelmű kérdést a Kbt. 85. §-a alapján tisztázni lehetett volna, illetőleg hiánypótlás keretében a felolvasólap az elvárt formára hozható lett volna anélkül, hogy ez a tartalmi elemek módosulását eredményezte volna. Kérelmező hangsúlyozta, hogy az ajánlatban részletesen kidolgozott, árazott költségvetést nyújtott be, melynek főösszesítője tartalmazta az összesen ajánlati árat. Kérelmező szerint az árazott költségvetés határozza meg az ajánlati ár tényleges mértékét, mivel az ajánlati ár nem más, mint a kötelezően csatolt költségvetésben szereplő egységárak és mennyiségi adatok szorzatainak összege. Ajánlatkérő ezért akkor is az árazott költségvetésben szereplő összeget vehetné figyelembe, ha az ajánlat egyéb részein szereplő adatok ettől eltérőek lennének. Erre tekintettel ajánlatkérő a kérelmező felolvasólapján feltüntetett ,,432.100.00,-Ft"-ot tekinthette volna számítási hiba eredményeként is, melyre figyelemmel ajánlatkérő a Kbt. 84. §-a alapján az alapadatokat (azaz a költségvetésben előre megadott mennyiségeket és a kérelmező által rögzített egységárakat) alapul véve elvégezhette volna a megfelelő matematikai műveleteket, és ennek eredményeképpen megkapta volna a helyes árat, azaz a 432.100.000,-Ft-ot. Kérelmező megjegyezte, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelensége megállapításának maga mond ellent, amikor mind a bontási jegyzőkönyvben, mind az összegzéshez csatolt táblázatban 432.100.000,-Ftban jelöli meg kérelmező ajánlati árát. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a tényleges ajánlati ár ajánlatkérő számára is egyértelműen megállapítható volt. Mindezek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, a 83. § (2) bekezdését, a Kbt. 85. §-át, valamint a Kbt. 84. §-át. Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmező ajánlatában a felolvasólapon nettó ajánlati árként 432.100.00,- Ft összeget jelölt meg. Ez az összeg a megadott számjegyek
8
alapján 43.210.000,- Ft-nak felel meg. Ugyanakkor a becsatolt Költségvetési Főösszesítő és a Vállalkozási szerződésben megjelölt nettó vállalási ár 432.100.000,- Ft, így a benyújtott ajánlat két különböző vállalási árat tartalmaz. Ajánlatkérő álláspontja szerint a felolvasólap nem csupán egy "kivonat", hanem ajánlattevő azon jognyilatkozata, amely az általa nyújtott, az adott ajánlatra vonatkozó összes vállalási feltételt tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a felolvasólap maga és annak tartalma nem tartozik a Kbt. 83. §-ban meghatározott pótolható hiányosságok körébe, tehát az a hiánypótlás során nem pótolható, illetve javítható, a benyújtott ajánlatban feloldhatatlan ellenmondás állapítható meg, mivel a két jognyilatkozat két különböző vállalási árat tartalmaz, így a beadott ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a felolvasólapon megjelölt érték és a költségvetésben, illetve szerződésben megjelölt végösszeg közötti ellentmondás nem tartozik a Kbt. 84.§-ban meghatározott számszaki hibák ajánlatkérő általi javításának körébe, tekintettel arra, hogy az eltérés nem kérelmező által elkövetett számítási hibából vagy számszaki elírásokból adódott. Nem alkalmazható a Kbt. 83.§, valamint a Kbt. 85.§ sem jelen esetben tekintettel arra, hogy a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat, míg az ajánlatkérő által feltehető tisztázandó kérdések is kizárólag a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében történhetnek, ezek azonban nem eredményezhetik az ajánlat módosítását. Mindezek alapján ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértette meg a kérelmező által hivatkozott Kbt. 83. § (2), a Kbt. 84. § és Kbt. 85. §-t. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakat megvizsgálta és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy kérelmező kérelme alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az
9
ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 81.§ (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság a kérelem alapján, a kérelmező ajánlatának érvényessége, érvénytelensége kapcsán azt vizsgálta, hogy kérelmező az ajánlatában az ajánlati árat különböző összegekben tüntette-e fel, vagy a megajánlás egyértelmű volt az ajánlatában. A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy egy ajánlatot egységében kell figyelembe venni, értékelni. Az ajánlatban lévő megajánlások, igazolások, egyéb dokumentumok értékelésekor az ajánlat egészére figyelemmel kell lenni, az ajánlatban szereplő minden adat, nyilatkozat figyelembe vételével lehet csak teljes körűen értékelni egy ajánlatot. Tárgybani esetben kérelmező a felolvasólapon az ajánlati árát 432.100.00,- Ftban jelölte meg, az ajánlatba csatolt árazott költségvetés főösszesítőjében és a kitöltött vállalkozási szerződéstervezetben 432.100.000,- Ft-ot jelölt meg vállalási árként. A Döntőbizottság álláspontja szerint tárgybani esetben az ajánlati ár megajánlása egyértelműen megállapítható volt kérelmező ajánlatából. A kérelmező által az ajánlatban csatolt tételes árazott költségvetésben 432.100.000 Ft került rögzítésre, ismertetve munkanemenként lebontva a tárgybani építési beruházás során felmerülő összes költséget. Az ajánlati ár alapját a tételes árazott költségvetés adja, mely a szerződéstervezet szerves részét is képezi. Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával határozza meg. Ezen túlmenően a kérelmező által az ajánlatba csatolt kitöltött vállalkozási szerződéstervezetben, melyben a teljes építési beruházásra vonatkozó ajánlattevő általi vállalási árat kellett –egyebek mellett- feltüntetni, szintén ugyanazon összeg, 432.100.000 Ft került megajánlásra, mind számmal, mind betűvel kiírva.
10
Ezen adatok ismerete mellett értékelhető a felolvasólapon szereplő 432.100.00,Ft összeg. Ezen ár tagolásából, a pontok elhelyezéséből egyértelműen látható, hogy kérelmező százmilliós tagolást alkalmazott, így kérelmező ajánlata az ajánlati ár vonatkozásában – az ajánlati ár ajánlatban való többszöri megjelölése mellett - egyértelmű, nem tartalmaz e tekintetben ellentétes, különböző adatot. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor is kérelmező ajánlati árát 432.100.000 Ftban hirdette ki, mely összhangban van a beruházás becsült értékével is. Kérelmező tehát az ajánlatában több helyen következetesen, egybehangzóan a 432.100.000 Ft ajánlati árat jelölte meg, így ajánlati ára egyértelműen megajánlott, egyértelműen megállapítható volt, ezáltal értékelhető. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel nem látta megalapozottnak kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, ezért megállapította a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§ (3) bekezdésének megsértését és megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 318.§ (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében érdemben eljárva a Kbt. 340.§ (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§ (3) bekezdését és alkalmazta a Kbt. 340.§ (3) bekezdés b) pontjában írt jogkövetkezményt, ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A Döntőbizottság a jogsértés reparációjára tekintettel bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontjában írt jogkörében eljárva a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, így a Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a 900 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. július 5. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Székelyné Bihari Mária sk. Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Tóth Zoltánné
11 Kapják: 1. Varga Dóra Ügyvédi Iroda dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 2. Polányi Ügyvédi Iroda dr. Polányi Tamás ügyvéd (1055 Budapest, Szent István krt. 5. II/2/a.) 3. Közmű Generál Kft. (4400 Nyíregyháza, Nádor u. 64.) 4. Penta Kft. (2100 Gödöllő, Kenyérgyári út 1/E.) 5. Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (1146 Budapest, Hermina út 17.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
