K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.220/11/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a TriGon Invest Kft. (1042 Budapest, Árpád út 70., levelezési cím: 6000 Kecskemét, Tatársor 6., a továbbiakban: kérelmező) által Cserkeszőlő Község Önkormányzata (5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1.) „Belterületi belés csapadékvíz-védelmi fejlesztések megvalósítása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 88. § (1) bekezdés f) pontjára és a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését és a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő 2011. február 18-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011. február 25-én KÉ-4493/2011. szám alatt megjelent ajánlattételi felhívásával tárgyalás nélküli egyszerű eljárást indított a Kbt. VI. fejezete szerint a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A felhívás II.1.1) pontja szerint a beszerzés tárgya: „Belterületi bel- és csapadékvíz- védelmi fejlesztések Cserkeszőlőn”. A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség az alábbiak szerint került megjelölésre: „Belterületi bel- és csapadékvíz- védelmi fejlesztések megvalósítása földmedrű árok építése: 5.238 fm; burkolt árok építése: 6.356 fm; földmedrű befogadó korrekciója: 1.674 fm; kapubejárók építése: 235 db, 1.020 fm; átereszek építése: 39 db, 377 fm; folyókák és egyéb elemek építése: 38 db, 624 fm. A szükséges terület előkészítési és burkolat helyreállítási munkákkal együtt. A munkákat az ajánlattételi dokumentációval átadott vízjogi létesítési engedélynek, terveknek és költségvetési kiírásnak megfelelően kell elvégezni.” Ajánlatkérő részajánlattételre és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A szerződés befejezésének időpontját ajánlatkérő 2012. június 29. napjában rögzítette. Ajánlatkérő a beszerzést az Észak-Alföldi Operatív Program ÉAOP-2009-5.1.2D2 „Belterületi bel- és csapadékvíz- védelmi fejlesztések” projekt keretében kívánja megvalósítani. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás III.1.2) Fő finanszírozási és fizetési feltételek pontjában ajánlatkérő előírta, hogy „Az ajánlatkérő előleget nem biztosít. Az ajánlatkérő biztosítja részszámlák benyújtásának a lehetőségét. Részszámla nyújtható be legfeljebb 30 napos gyakorisággal, az elvégzett teljesítéssel arányos mértékben. A nyertes ajánlattevő köteles részszámlát kibocsátani 2011. II. negyedévében az ajánlati ár legalább 30 százalékának, 2011. IV. negyedévében az ajánlati ár legalább 30 százalékának, 2012. II. negyedévében az ajánlati ár legalább 20 százalékának megfelelő összegről. A végszámla a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítést követően nyújtható be. A végszámla nem lehet kisebb, mint az ajánlati ár 20 százaléka. A teljesítésnek a Kbt. 305. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő általi elismerését követően benyújtott számla kifizetése a Kbt. 305. § (3) bekezdése szerint történik, a szállítói finanszírozás szabályai szerint. Az ajánlatkérő a benyújtott számlák számát az ajánlatok értékelésekor figyelembe veszi és pontozza”.
3
A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg a részszempontok, súlyszámok és az értékelés módszerének megadásával. Részszempont 1. Ajánlati ár 2. Előteljesítés véghatáridőn belül 3. Benyújtani kívánt számlák száma 4. Késedelmi kötbér mértéke 5. Jótállás időtartama 6. Megvalósítási terv tartalma, kidolgozottsága, részletessége
Súlyszám 50 30 25 20 20 15
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. március 11-ében, az írásos összegezés megküldésének tervezett időpontját 2011. március 25-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. április 4-ében rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás „További információk” V.7) 11) alpontjában hiánypótlásra lehetőséget biztosított a Kbt. 83. § rendelkezései szerint. Ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ki a megfelelő ajánlattételhez, mely tartalmazta az ajánlattevőknek szóló útmutatót, a mellékleteket szerződéstervezettel és a műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentáció részét képezi a vízjogi létesítési engedély, a közútkezelői hozzájárulás, a költségvetési kiírás, a tervdokumentáció és a hálózati terv. A dokumentáció 5.23. pontjában rögzítésre került, hogy „az ajánlattevő ajánlatához csatolja a megvalósítás vonalas műszaki ütemtervét, az ajánlatkérő érvénytelennek tekinti azt az ajánlatot, mely nem tartalmaz vonalas műszaki ütemtervet”. Az 5.24. pont szerint „a műszaki ütemtervben a műszaki előrehaladásnak, az egyes munkafázisoknak, illetve az utóbbiak időigényének egyértelműen nyomon követhetőnek kell lennie, ennek megfelelően a műszaki ütemtervet munkanemenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával, heti bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven feltüntetendő valamennyi burkolat helyreállítás tervezett időpontja is. Az ütemterven feltüntetendő a szerződéskötés, a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontja is”. Az 5.25. pontban került meghatározásra, hogy „a műszaki ütemtervvel összhangban, - a műszaki ütemtervvel megegyező részletezettséggel - pénzügyi ütemterv készítendő, melyben havonkénti bontásban meg kell adni az adott
4
hónapra vonatkozó műszaki teljesítés értékét, az adott tevékenység százalékos készültségét és az adott havi összes teljesítés százalékos arányát a teljes beruházási költséghez képest”. Az 5.27. pont alapján „az ajánlattevő csatoljon az ajánlatához a műszaki és a pénzügyi ütemtervnek, az ajánlattételi felhívásnak, és az ajánlattételi dokumentációnak, valamint az ajánlatában megtett vállalásának megfelelő számlázási ütemtervet. A számlázási ütemtervben tüntesse fel a számlabenyújtás tervezett időpontját naptári nap pontossággal, a benyújtani tervezett számla összegét és a kifizetés véghatáridejét, valamint a göngyölített számlázás százalékos arányát a teljes összeghez képest”. A dokumentáció 9.2. pontjában ajánlatkérő megismételte a felhívás III.1.2) pontjában előírtakat. A 9.2. pont értelmében „Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az ajánlatkérő számára”. A 9.3. pont alapján „az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásnak és e pontnak nem megfelelő számlázási ütemtervet nem fogad el, az eltérő számlázási ütemtervet tartalmazó ajánlatot érvénytelennek tekinti”. A dokumentáció 13.9/b. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy „ajánlattevők csatoljanak ajánlatukhoz a munkaterületen elvégzendő feladatok megszervezésére vonatkozó megvalósítási tervet. A megvalósítási tervben az ajánlattevőnek ismertetnie kell a felvonulással és az organizációval kapcsolatos konkrét elképzelését. Az organizációs tervet a nyertes ajánlattevőnek kell saját költségén elkészíteni, és a hozzá esetlegesen tartozó szükséges engedélyeket beszerezni”. A 14.1. pontja rögzíti, hogy „az ajánlattevő az ajánlatában megfogalmazott vállalások alátámasztására a szakmai ajánlat részeként csatoljon ajánlatához az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő vonalas műszaki ütemtervet, pénzügyi ütemtervet, és számlázási ütemtervet”. A 14.2. pontja szerint „az ajánlattevő az ajánlatában megfogalmazott vállalások alátámasztására a szakmai ajánlat részeként csatoljon ajánlatához beárazott tételes költségvetést”. A dokumentáció szerződéstervezet 2.5. pontja értelmében „a vállalkozás ellenértékének elszámolása a jóváhagyott műszaki, pénzügyi, illetőleg számlázási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervek a szerződés mellékletét képezik”. A szerződés tervezet 2.7. pontja előírja, hogy a „vállalkozó a számláit a teljesítéskor hatályos jogszabályoknak, az Áfa tekintetében pedig az általános
5
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek megfelelően állítja ki. Az Áfa megfizetése a 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik”. A költségvetésben került megadásra a „munkanem összesítő”, melyben az alábbi tételek kerültek feltüntetésre: - Felvonulási létesítmények - Víztelenítés - Irtás, föld- és sziklamunka - Helyszíni beton és vasbeton munkák - Közmű csatornaépítés - Közmű csővezeték és szerelvények szerelése - Útburkolat alap és makadámburkolat készítése - Kőburkolat készítése - Bitumenes alap és makadámburkolat készítése - Útpályatartozék készítése A 959-10/2010. iktatási számú vízjogi létesítési engedélyben táblázatos formában került bemutatásra a létesítendő szennyvízhálózat. A táblázat fejlécében a beépítés helyéhez tartozó csatornajel is megadásra került, mely csatornajel megjelölést a kiviteli terv és a hossz-metszet is ugyanazzal a megjelöléssel alkalmaz. A csatornajelet betűk és számok kombinációja adja. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők által feltett kérdésekre kiegészítő tájékoztatást adott A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat, az Ép-Gép M6 Kivitelező Kft., a Magyar Bau Holding Zrt. és kérelmező. A kérelmező ajánlatának 109-123. oldala a pénzügyi ütemtervet, míg a 124. oldala a számlázási ütemtervet tartalmazta. Kérelmező a műszaki ütemtervben a szerződéskötés napját 2011. április 4-ében határozta meg, az F 1-0-0 és a Be 10-0 jelű csatornaszakaszok kivitelezési munkáinak kezdési időpontját pedig 2011. április 18-ában. Kérelmező számlázási ütemtervében az utolsó kivitelezéssel töltött napot, 2012. március 16-át illetően a 3. részszámla benyújtása 2012. április 1-je. A Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat ajánlattevő ajánlatának 128-132. oldalán található a vonalas műszaki ütemterv, melyben a havi bontás négyes tagolásban szerepel csatornajelenként 3 munkanem (előkészítő és földmunkák, műtárgyépítés, helyreállítás) feltüntetésével. Az ütemtervben kizárólag a szerződéskötés, a munkaterület átadása, a készre jelentés és a műszaki átadás
6
tekintetében került megadásra időpont. Ajánlattevő a pénzügyi ütemtervben csatornaszakaszonként egy munkanem teljesítését adta meg Ft-ban. Az ütemterv havi bontásban négyes tagolásban került bemutatásra, és havonként tüntette fel ajánlattevő az összes kivitelezés tekintetében a teljesítést Ft-ban és %-ban. Ajánlatkérő hiánypótlási ajánlattevőkhöz.
felhívást
és
felvilágosítás
kérést
intézett
Ajánlatkérő a 2011. március 25-én megküldött összegezése szerint az Ép-Gép M6 Kivitelező Kft., a Magyar Bau Holding Zrt. és kérelmező ajánlata érvénytelen lett, és a Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat ajánlattevő lett az eljárás nyertese 208.050.000.-Ft-os ajánlati árral. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. „Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel az ajánlat egyéb módon nem felel meg a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek: 1. Az ajánlattevő ajánlatához csatolt vonalas műszaki ütemtervben a szerződéskötés napját 2011. április 4-ében határozta meg, az F 1-0-0 és a Be 1-0-0 jelű csatornaszakaszok kivitelezési munkáinak kezdési időpontját pedig 2011. április 18-ában. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdése szerint „a 29. § szerinti előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a tevékenység tervezett megkezdését a 29. §-ban meghatározottak szerint az építésfelügyeleti hatóságnak az építtető bejelentette és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését nem tiltotta meg”. Ugyanezen rendelet 12. § (1) bekezdés e) pontja szerint „a vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg”. Ugyanezen rendelet 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését az építtető a Kbt. hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz.
7
Az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint „az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni”. Mindezek alapján, akár az ajánlattételi felhívás V.3.2) pontjában meghatározott 2011. április 4-i szerződéskötési időpontot, és a bejelentésnek a szerződéskötés napján történő megtételét feltételezve is, a kivitelezési munka a jogszabályok szerint legkorábban 2011. április 19-én kezdhető meg. Ezek alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő ajánlatában meghatározott 2011. április 18-i munkakezdés ellentétes a jogszabályokkal. 2. Az ajánlattevő a számlázási ütemtervet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 163. § (1) és (2) bekezdésével ellentétesen állította össze. Az Áfa törvény 163. § (2) bekezdése szerint az ésszerű határidő abban az esetben, ha a kifizetés nem készpénzzel történik és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. A tárgyi beruházás számlájának kiegyenlítése banki átutalással történik, így a teljesítést követő 15 napon belül számlakibocsátási kötelezettség érvényes. Az ajánlattevő a fentiek ellenére olyan számlázási ütemtervet állított össze, melyben az általa vállalt 2012. március 16-i utolsó kivitelezéssel töltött naphoz képest, 2012. április 1-jén történő 3. részszámla benyújtással számol. Ez az időpont kívül esik a 15 napos ésszerű határidőn. Figyelembe véve, hogy a vonalas műszaki ütemterv és a pénzügyi ütemterv szerint 2012. március 16-át követően kivitelezési tevékenység nem zajlik, a 3. részszámlában foglalt tevékenység teljesítésének a napja 2012. március 16., így az ésszerű határidő 15 napja 2012. március 31-én lejár. Ezek alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő ajánlatában meghatározott 2012. április 1-i számlabenyújtási időpont ellentétes a jogszabályokkal. Az ajánlattételi dokumentáció 3. számú mellékleteként csatolt vállalkozási szerződés tervezet 2.7 pontja kifejezetten előírja az Áfa törvénynek megfelelő számlakiállítást.” Kérelmező 2011. március 28-án ajánlatkérőnél iratbetekintésen vett részt. Kérelmező 2011. március 30-án előzetes vitarendezés iránti kérelmet nyújtott be, melyben vitatta ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását és a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként történő elfogadását több okból. Ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította.
8
Kérelmező 2011. április 8-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását, valamint ideiglenes intézkedésként ajánlatkérő eljárásának felfüggesztését. 1./ Kérelmező közölte, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az okból, hogy a 2011. április 18-i tervezett munkakezdés ellentétes a 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezésével. Kiemelte, hogy a Korm. rendelet értelmében a vállalkozónak nincs a kivitelezési tevékenység megkezdése előtt bejelentési kötelezettsége az építésfelügyeleti hatóság felé, a bejelentési kötelezettség az építtetőt terheli, aki jelen esetben az ajánlatkérő. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, nem is utalt rá, hogy bejelentési kötelezettségét mely időpontban kívánja megtenni, és arról sem tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ajánlatuk megtételénél bármilyen módon is vegyék figyelme, hogy ajánlatkérőnek bejelentési kötelezettsége van. Az ajánlattevők nem rendelkeztek információval azzal kapcsolatban sem, hogy ajánlatkérő mikor kívánja az építési tevékenység megkezdését bejelenteni (a szerződéskötést követően, vagy a szerződéskötés napján, vagy a szerződéskötést megelőzően, vagy az eredményhirdetést megelőzően), így azt az ütemterv készítésénél figyelembe venni sem tudták. Kérelmező kiemelte, hogy ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásában vagy a dokumentációban azt, hogy ajánlattevők az ütemtervben az építési tevékenység megkezdésének határidejét úgy adják meg, hogy ajánlatkérő meg tudjon felelni a bejelentési kötelezettségének. Kérelmező álláspontja szerint a beérkezett ajánlatok ismeretében ajánlatkérő kötelessége a határozathozatal időpontját, vagy az írásos összegezés megküldésének időpontját, vagy a szerződéskötés időpontját adott esetben úgy módosítani, hogy meg tudjon felelni bejelentési kötelezettségének, hiszen ezek csak tervezett időpontok és a Kbt. lehetőséget ad ezek változtatására bizonyos időkorlátok között. A Szerződés tervezet 2.5. és 5. pontja szintén azt támasztják alá, hogy ajánlatkérőnek lehetősége van, akár az ütemterv időrendjének változtatására is. Kérelmező szerint nem róható fel ajánlattevő munkakezdésének olyan időponthoz való kötése, amit az ajánlattételi szakaszban nem ismert, nem ismerhetett, nem róható fel továbbá azért sem mert a bejelentés ajánlatkérő feladata, és ajánlatkérőnek több olyan jogi lehetősége van, amely során biztosítani tudja a bejelentés és kivitelezés megkezdése közötti, a Korm. rendeletben előírt határidőt. A fentiekre tekintettel ajánlatkérő jogtalanul minősítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek kérelmező ajánlatát.
9
2./ Kérelmező ismertette, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, arra való hivatkozással, hogy a számlázási ütemterve a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 163. § (1) és (2) bekezdésével ellentétes. Kérelmező előadta, hogy az Áfa tv. 163. § (1) bekezdése tartalmazza a számla kibocsátására vonatkozó előírásokat, míg a (2) bekezdés azt taglalja, hogy mit kell ésszerű határidőnek tekinteni. Jelen eljárásban elvégzendő építési munka vízjogi létesítési engedély köteles, melynek következtében fordított áfás tevékenység, melyet ajánlatkérő a vitarendezési eljárásban sem vitatott. Mivel a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ezért az adó fizetésére a szolgáltatás igénybevevője, vagyis az ajánlatkérő kötelezett. Mindezek következtében az ajánlattevő által a számlázási ütemtervben feltüntetett összegek után az ajánlattevőt adófizetési kötelezettség nem terheli, a kiállított számla áthárított adót nem tartalmaz és áthárított adót nem is kell, hogy tartalmazzon, ezért a kérelmező által kibocsátott számlák nem tartoznak az Áfa törvény 163. § (2) bekezdésének hatálya alá. Kérelmező szerint ajánlatkérő vitarendezésre adott válaszában tévesen értelmezi, hogy fordított áfás számlának áthárított adót kellene tartalmazni, mivel az Áfa tv. kimondja, hogy fordított áfás esetben adó fizetésére a szolgáltatás igénybevevője, vagyis az ajánlatkérő kötelezett, így a kibocsátott számlának nem lehet, nem is lehetne, vagyis nem is kell és nem is kellene tartalmaznia áthárított adót. Kérelmének alátámasztására becsatolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által, kérelmező megkeresésére adott válaszát, mely szerint fordított adózású esetre csak az Áfa tv. 163. § (1) bekezdése vonatkozik, a (2) bekezdésben foglaltak már nem, így a 15 napos határidő nem vonatkozik a fordított áfás ügyletekre. Így jelen esetben ésszerű határidőnek nem kell a 15 napos határidőt tekinteni, azaz nem vonatkozik a számlakiállításra a 15 napos kötelem, ezért ajánlatkérő döntése jogsértő. 3./ Kérelmező ismertette, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki ütemterve és pénzügyi ütemterve nem a dokumentáció 5.24. és 5.25. pontjaiban foglaltak szerinti előírásoknak megfelelően készült, mivel a műszaki ütemterv nem heti, hanem havi bontású. A hónapok nevei szerepelnek az ütemterven, a hónapok pedig négy részre vannak osztva. A négy részre osztásból nem derül ki hogy az milyen felosztású. Hangsúlyozta, hogy egy hónap általában 30, illetve 31 napból áll. Ha a hónap négy részre osztását heteknek kell tekinteni, akkor egy hét általában 7,5 illetve 7,75 napból kell, hogy álljon. Az pedig köztudomású, hogy egy hét az 7 napból áll, azaz nyilvánvalóan a műszaki ütemterv nem heti bontásban készült.
10
Példaként említette, hogy az ütemterv első oldala, a felirat szerint 2011. április 0l-től 2011. június 30-ig tartó időszakot ábrázol, ami figyelembe véve a hónapok négy részre történő osztását 12 hétre van osztva. A fenti időszak 91 napot ölel fel, ami hetekre számolva pontosan 13 hét. A 13 nem egyenlő 12-vel. Az ábrázolt ütemterv szerint a fenti időszakban elveszett egy egész hét. A hiba ugyanígy vonatkozik a bemutatott kivitelezési időkre is. A nyertes ajánlattevő műszaki ütemtervében a munkaterület átadás időpontját 04.19-ében jelölte, mely dátumhoz rendelt vonal szerint a munkaterület átadás ideje április második negyede. Mivel 04.19-e mindenképpen április második felére esik, így semmiképpen nem szerepelhet az április második oszlopában, hanem csak a harmadikban. Amennyiben ajánlatkérő a hónapok négy részre történő osztását heteknek tekinti, akkor ellentmondás van a benyújtott ütemtervben a munkaterület átadása tekintetében, így ajánlatkérő nem állapíthatta meg egyértelműen hogy a dátum, vagy a megjelölt vonal vonatkozik a munkaterület átadására. Ajánlatkérőnek a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel felvilágosítást kellett volna kérnie a nem egyértelmű kijelentés tisztázására. 4./ Kérelmező sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki ütemterve nem csatornajelenkénti, hanem szám szerinti bontású. A csatornajelek egyértelműen beazonosíthatóak, mind a vízjogi létesítési engedélyben, mind a műszaki leírásban, mely szerint 56 csatornajel található, szemben a nyertes ajánlattevő ajánlatában szerepeltetett 42 db számmal. 5./ Kérelmező kifogásolta azt is, hogy a nyertes ajánlatában található műszaki ütemterv nem munkanemenkénti bontású, hanem „Előkészítő és földmunkák”, „Műtárgyépítési munkák”, „Helyreállítási munkák” bontású. A dokumentáció részét képező költségvetési kiírásban egyértelműen rögzítésre kerültek, hogy melyek a munkanemek, melyeket a nyertes ajánlattevő is megnevezett az ajánlata részeként benyújtásra kerülő költségvetésében. Vitatta azt is kérelmező, hogy a műszaki ütemterv a dokumentáció 5.24 pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejét. 6./ Kérelmező közölte, hogy a nyertes ajánlattevő pénzügyi ütemterve a műszaki ütemtervvel nincs összhangban, nem megegyező részletezettségű, mivel a műszaki ütemterv számonként három különböző színű vonalat („összevont munkanem”) tartalmaz, míg a pénzügyi ütemterv számonként csak egy vonalat. A pénzügyi ütemterve, mivel nem tartalmaz tevékenységet, így az adott tevékenység százalékos készültségét sem tartalmazza, valamint a műszaki ütemterv és a pénzügyi ütemterv nem eltérő bontású, így nem felel meg annak a
11
feltételnek, hogy a műszaki és pénzügyi ütemtervnek különböző idő szerinti megbontásúnak kell lennie. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Ajánlatkérő előadta, hogy a Korm. rendelet 29. §-a és 4. melléklete világosan fogalmaz a bejelentési kötelezettséggel és a bejelentéssel kapcsolatban akkor, amikor következetesen a vállalkozó/fővállalkozó adatainak bejelentését írja elő. Figyelembe véve, hogy a nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban a szerződés megkötését követően válik vállalkozóvá, a vállalkozó adatainak bejelentésére, különös tekintettel a Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése szerinti szerződéses érték bejelentésére, csak a szerződés megkötését követően kerülhet sor. Mindezek alapján bármely olyan intézkedés, mely a szerződés megkötését megelőzően vállalkozói adatot közöl, jogszabályellenes lenne, hiszen az írásos összegezés megküldését követően csak a nyertes ajánlattevő van a közbeszerzési eljárásban, de vállalkozó nincs. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az április 4-i szerződéskötési időpontot figyelembe véve, bármely ajánlattevő jogosan várhatja el az ajánlatkérőtől, hogy a bejelentési kötelezettségének azonnal, azaz a szerződéskötés napján, 2011. április 4-én tegyen eleget, azt azonban nem várhatja el egyetlen ajánlattevő sem, hogy az ajánlatkérő meg nem kötött szerződés adatait jelentse be akár az építésfelügyelethez, akár az adóhatósághoz. A fentiek alapján a kivitelezési munka legkorábbi megkezdése jogszabályszerűen 2011. április 19-én lett volna lehetséges, mellyel ellentétben a kérelmező már 2011. április 18-án munkát kívánt végezni. Az ajánlatkérő nem ért egyet azon kérelmezői állásponttal, mely szerint a Korm. rendelet előírásainak betartásával a kérelmezőnek az ajánlat összeállításakor azért nem kellett számolnia, mert erre az ajánlatkérő sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban nem hívta fel külön a figyelmet. Az ajánlatkérő egyrészt az ajánlattételi dokumentáció l. fejezet harmadik bekezdésében előírta, hogy „az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívás, jelen dokumentáció, a közbeszerzési eljárás megindításának napján hatályos Kbt. és valamennyi hatályos jogszabály figyelembevételével kell ajánlatát elkészítenie. Ha az ajánlattevő bármely megajánlása jogszabályba ütköző, vagy a törvény által semmisnek minősített, ajánlata érvénytelen”. Ebből következően ajánlatkérő felhívta a figyelmet valamennyi hatályos jogszabály figyelembe vételére. Ezen kívül a Korm. rendelet az építőipari kivitelezőkre általánosan érvényes egyik legfontosabb alapjogszabály, mely ráadásul másfél éve hatályban van, így kellően felkészült építőipari kivitelezőtől joggal várható el, hogy ismerje és betartsa annak szabályait. 2./
12
Ajánlatkérő közölte, hogy kérelmező ajánlata azon okból is érvénytelen volt, mivel a számlázási ütemtervet az Áfa tv. 163. § (1) és (2) bekezdésével ellentétesen állította össze. Az Áfa törvény 163. § (1) bekezdése szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. A (2) bekezdése értelmében az ésszerű határidő abban az esetben, ha a kifizetés nem készpénzzel történik és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számla kibocsátási kötelezettséget jelent. A tárgyi beruházás számlájának kiegyenlítése banki átutalással történik, így a teljesítést követő 15 napon belüli számla kibocsátási kötelezettség érvényes. Kérelmező olyan számlázási ütemtervet állított össze, melyben az általa vállalt 2012. március 16-i utolsó kivitelezéssel töltött naphoz képest, 2012. április 1-jén történő 3. részszámla benyújtással számol, mely kívül esik a 15 napos ésszerű határidőn. Figyelembe véve, hogy a vonalas műszaki ütemterv és a pénzügyi ütemterv szerint 2012. március 16-át követően kivitelezési tevékenység nem zajlik, a 3. részszámlában foglalt tevékenység teljesítésének napja 2012. március 16., így az ésszerű határidő 15. napja 2012. március 31-én lejár. Ajánlatkérő szerint az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységről kiállított, fordított Áfa-s számla, a 163. § (2) bekezdés b) pontja alá tartozik, mivel áthárított adót kellene tartalmaznia. A fordított Áfa-s számla olyan tevékenység ellenértékét tartalmazza, mely alapján adófizetési kötelezettség keletkezik. Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja csak az adó megfizetésére kötelezett személyét változtatja meg, nem pedig az áthárított adó fizetésére való kötelezettséget. A 142. § (3) bekezdése szerint ebben az esetben olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodni, melyben áthárított adó nem szerepel, azaz a számlának van áthárított adó tartalma, azonban azt nem a számla kibocsátója, hanem a befogadója fizeti meg. Ezt takarja a 163. § (2) bekezdés b) pontjának „kellene tartalmaznia” fordulata. Az ajánlatkérő által megkérdezett adószakértő álláspontja szerint az Áfa tv. 163. § (2) bekezdése alá kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységről kiállított számlák és az alanyi adómentes adóalany által kiállított számlák nem tartoznak. Ajánlatkérő megítélése szerint az Áfa törvényből nem vezethető le olyan gyakorlat, mely szerint a fordított Áfa-s tevékenységről a kivitelező akkor állít ki számlát, amikor csak akar, tekintet nélkül arra, hogy a teljesítés elismerésének időpontjában a megrendelőnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. 3./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat vonalas műszaki ütemterve l hónap és azon belül 4 munkahét felbontásban készült el, mely megfelel az ajánlattételi dokumentáció 5.24. pontjának. 4./
13
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat vonalas műszaki ütemterve csatornajelenkénti részletességgel készült el, mivel az ütemtervben feltüntetett számok alapján a csatornajelek pontosan beazonosíthatók, így az ütemterv megfelel az ajánlattételi dokumentáció 5.24. pontjának. Az, hogy az ajánlattevő bizonyos, egymással közvetlenül összefüggő, és együtt megépítendő csatornajeleket egy szám alá vont össze, nem teszi lehetetlenné az egyértelmű beazonosítást. 5./ Kérelmező szerint a nyertes ajánlat vonalas műszaki ütemterve tartalmaz munkanemenkénti bontást, külön színnel jelölve, azzal, hogy abban a költségvetési kiírásban feltüntetett munkanemek összevonásra kerültek. A becsatolt költségvetést, a vonalas műszaki ütemtervet és a pénzügyi ütemtervet együtt szemlélve egyértelmű, hogy milyen munkát mikor kíván az ajánlattevő elvégezni, azaz a vonalas műszaki ütemterv megfelel az ajánlattételi dokumentáció 5.24. pontjának. Ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattételi dokumentáció 5.24 pontjában csak a szerződéskötés, a készre jelentés, és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontját kérte dátumszerűen feltüntetni, a nyertes ajánlat vonalas műszaki ütemterve pedig ezeket az adatokat tartalmazta. 6./ Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlatában a pénzügyi ütemterv a vonalas műszaki ütemtervnek megfelelő részletezettséggel készült. Álláspontja szerint a pénzügyi ütemtervben összevonásra került az egyes munkanemek pénzügyi teljesítése, azonban a pénzügyi ütemterv tartalmazta az adott hónapra vonatkozó műszaki teljesítés értékét, az adott tevékenység százalékos készültségét és az adott havi összes teljesítés százalékos arányát a teljes beruházási költséghez képest, így a dokumentáció 5.25. pontjának megfelelő. Kiemelte, hogy a dokumentáció 5.25. pontja havonkénti bontást ír elő, míg a pénzügyi ütemterv a havonkénti bontásnál részletesebb bontást tartalmaz, azonban ez nem alapozhatja meg az ajánlat érvénytelenségét. Egyéb érdekelt a Mezőtúr- Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének az alábbi indokok alapján helyt adott. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő felhívását 2011. február 18-án adta fel, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálására. Ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű eljárás alapján folytatta le.
14
A Kbt. 250. § (3) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. 1./ A Döntőbizottság először a munkakezdési időpont kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét arra alapította, hogy a vonalas műszaki ütemtervben meghatározott munkakezdési időpont ellentétes az
15
építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés b) pontjával. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.005/2009/7. számú ítéletének indokolása a következőket tartalmazza: „A Kbt. kogenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi kinyilvánított ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön. Az ajánlatkérő az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, és a további értékelésből kivonni, ha az valamely előírt követelménynek nem felel meg. Sem az ajánlatkérőnek, sem az ajánlattevőnek nincs lehetősége az írott jogi normától, a közölt elvárásoktól való eltérésre. Ennél fogva az ajánlat érvényességének megítélésekor az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak döntő jelentősége van, az abban foglaltak teljesítését kell megvizsgálni… … ajánlatkérőnek joga volt a beszerzés tárgyának (mennyiségének) meghatározására, kötelezettsége keletkezett viszont megadni mindazokat az információkat, adatokat, amelyek alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehetnek. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet… … az előre, írásban megadott tartalmi és formai követelmények betartásával kell az ajánlatot elkészíteni. Az ajánlatkérőnek e vonatkozásban félre nem érthető, világos feltételeket kell meghatároznia, mert csak azt a feltételt jogosult ellenőrizni és olyan szempontból, ahogy azt a kiírásban meghatározta…” Az ítélet indokolása szerint a Kbt. 81. § (1) bekezdésének utolsó fordulata szerinti, jogszabályoknak való megfelelés nem értelmezhető akként, hogy valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés betartásának ellenőrzésére felhatalmazást kap az ajánlatkérő. Ez az alapelvek sérelmét jelentő értelmezés lenne, hiszen az ajánlattevőknek teljes biztonsággal tudniuk kell, milyen követelményeket kell teljesíteniük az érvényes ajánlattételhez. Így a jogszabályok alatt a Kbt. mellett azok a jogszabályok értendők, amelyeket maga az ajánlatkérő, mint figyelembe veendő jogszabályokat a kiírásában szerepeltetett. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem utalt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakra, így a Korm. rendelet 5. § (8) bekezdésében és 29. §-ában meghatározott, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettségre sem. A hivatkozott Korm. rendelet szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentést az építtető, azaz az ajánlatkérő
16
nyújtja be a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal az építésfelügyeleti hatósághoz. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy a fenti bejelentési kötelezettségének mely napon fog eleget tenni (a szerződéskötés előtt, a szerződéskötés napján vagy ezt követően), így azt sem, hogy a bejelentéséhez képest az ajánlattevőknek a vonalas műszaki ütemtervben a munkakezdési időpontot - a jogszabályi előírásokra is figyelemmel - mely naphoz viszonyítva kell megadniuk. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő e vonatkozásban egyértelmű feltételt, előírást nem határozott meg, a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát érvénytelenné minősítő döntésével ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. 2./ A Döntőbizottság ezt követően a számla kibocsátási időpontja kapcsán előterjesztett kérelmet vizsgálta. Ajánlatkérő dokumentációjában előírta számlázási ütemterv készítését. Hivatkozott előírásai között az Áfa tv. rendelkezéseinek betartására, továbbá közölte, hogy a teljesítés módja banki átutalás. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét arra alapította, hogy a 2012. március 16-i utolsó kivitelezéshez képest a 3. részszámla benyújtása 2012. április 1-jén került jelölésre, mely az Áfa tv. 163. § (1) és (2) bekezdésével ellentétes. Felek által sem vitatott tény, hogy fordított Áfa-s tevékenységről kell a számlát kiállítani banki átutalással. Az Áfa tv. 163. § (1) bekezdése szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben említett ésszerű idő a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan, b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.
17
A Döntőbizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a számlakibocsátására alkalmazandó-e az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja. A 2/2011. Számviteli kérdésben az adóhatóság azon kérdésre, hogy „fordított adózás alá eső ügylet bizonylatolásakor mi a számlakiállítás határideje, van-e jogszabályi előírás arra, hogy mennyi idő telhet el a teljesítés és a számlakiállítás között”, álláspontja az volt, hogy „fordított adózás alá tartozó ügyletekben nincs áthárított áfa, így az ilyen ügyletekre a 15 napos határidő nem vonatkozik”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által végzett tevékenység fordított adózás alá eső ügylet, így ezen esetben nem lehet áthárított adóról beszélni. Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja arra az esetekre tartalmaz rendelkezéseket, melyekben áthárított adó van, vagy annak kell lennie. A fentiek alapján megállapítható, hogy kérelmező a 15. napot követően tervezett számla kibocsátásával nem sértette meg az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontját, így ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné ezen okból kérelmező ajánlatát, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. 3./ A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vitató kérelmi elemeit vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában bemutatott műszaki ütemterv nem heti bontású ajánlatkérő előírásával ellentétben. A 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. Ajánlatkérő a dokumentáció 5.24. pontjában rögzítette a műszaki ütemtervre vonatkozó tartalmi elvárásait, azaz a műszaki ütemtervben a műszaki előrehaladásnak, az egyes munkafázisoknak, illetve az utóbbiak időigényének egyértelműen nyomon követhetőnek kell lennie, ennek megfelelően a műszaki ütemtervet létesítményenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával, heti bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven feltüntetendő valamennyi burkolat helyreállítás tervezett időpontja is. Az ütemterven feltüntetendő a szerződéskötés, a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontja is.
18
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása egyértelműen heti bontásra vonatkozott, mely előírásnak nem felel meg a havonkénti 4-es felosztás, mivel ebből nem nyomon követhető a munkafázisok egymásra épülése, időigénye és előrehaladása. Ajánlatkérő elvárta azt is, hogy az ajánlattevő minden egyes munkafázis kezdési és befejezési határidejét jelölje meg, mely az ajánlattevő által adott műszaki ütemterven tényszerűen nem kimutatható, csupán megközelítőleg került megadásra. Tekintettel arra, hogy a műszaki ütemtervvel kapcsolatos hiánypótlás nem ütközik a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontjába, így ajánlatkérő jogsértően mulasztotta el e körben a hiánypótlás elrendelését, ezért megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak kiemelését, hogy ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően tud dönteni az ajánlat érvényességéről. 4./ A Döntőbizottság ezt követően a csatornajel megjelölésre vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő felhívását, dokumentációját és a dokumentáció részét képező vízjogi létesítési engedélyt és kiviteli tervet. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a munkákat az ajánlattételi dokumentációval átadott vízjogi létesítési engedélynek, közútkezelői hozzájárulásnak, kiviteli terveknek és költségvetési kiírásoknak megfelelően kell elvégezni. Az 5.24. pontban adta meg ajánlatkérő, hogy a műszaki ütemtervnek mit kell tartalmaznia, így például a műszaki előrehaladásnak, az egyes munkafázisoknak, illetve az utóbbiak időigényének egyértelműen nyomon követhetőnek kell lennie, a műszaki ütemtervet munkanemenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával, havi bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven feltüntetendő valamennyi burkolat helyreállítás tervezett időpontja is. Az ütemterven feltüntetendő a szerződéskötés, a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontja is. Ajánlatkérő dokumentációjában nem adta meg a csatornajel fogalmát, de a szakmában elfogadott álláspont szerint ez szolgál a csatornaszakasz megjelölésére. Mind a vízjogi létesítési engedélyben, mind a kiviteli tervben, mind a hossz-metszetben ajánlatkérő konzekvensen alkalmazta a betűk és számok kombinációjából álló csatornajel megnevezést. Ebből következően
19
ajánlattevőknek is ezen megjelöléssel kell a műszaki ütemtervben a kivitelezést bemutatniuk, így a nem ennek megfelelő jelölés nem teljesíti az ajánlatkérői elvárásokat. Megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által használt számmegjelölés nem feleltethető meg a csatornajelnek, mely olyan hiányosság, ami hiánypótlás keretében orvosolható és ajánlatkérő ezt követően tud dönteni az ajánlat érvényességéről. A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 5./ A Döntőbizottság ezt követően a műszaki ütemterv munkanemenkénti bontására és annak időpontjára vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő a dokumentáció fent idézett 5. 24. pontjában előírta, hogy a műszaki ütemtervet munkanemenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával kellett elkészíteni. Ajánlatkérő előírásai között nem határozta meg, hogy a műszaki ütemterv tekintetében mit tekint munkanemnek, azon belül ezen munkanem felsorolását milyen részletezettségben kéri megadni. A költségvetési kiírásban ajánlatkérő alkalmazott munkanemenkénti felsorolást, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlattevőknek is ezen munkanemek alapján kellett elkészíteniük a műszaki ütemtervet, melyben munkanemenként jelölni kellett a kezdési és a befejezési időpontot. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki ütemtervében nem a költségvetésben megadott munkanem felsorolást alkalmazta, valamint nem adta meg a munkanemekre vonatkozó elvárt időpontokat, mely hiba hiánypótlás keretében orvosolható és ajánlatkérő ezt követően tud dönteni az ajánlat érvényességéről. A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 6./ A Döntőbizottság ezt követően a pénzügyi ütemterv körében kifogásolt kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő a dokumentáció 5.25. pontjában írta elő, hogy „a műszaki ütemtervvel összhangban, - a műszaki ütemtervvel megegyező részletezettséggel - pénzügyi ütemterv készítendő, melyben havonkénti bontásban meg kell adni az adott hónapra vonatkozó műszaki teljesítés értékét, az adott tevékenység
20
százalékos készültségét és az adott havi összes teljesítés százalékos arányát a teljes beruházási költséghez képest”. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatának vizsgálata alapján megállapította, hogy mivel a műszaki ütemterv sem megfelelő munkanemenkénti részletezettségű, így a pénzügyi ütemterv sem felel meg az adott követelménynek. Megállapítható továbbá, hogy a pénzügyi ütemtervben csak egy tevékenység került jelölésre, annak %-os készültségének megadása nélkül, így nem teljesíti a követelményt. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező heti bontásra történő hivatkozását, mivel a pénzügyi ütemterv havi bontásúnak minősül. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hiánypótlás a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontját nem sérti, ezen hiányok hiánypótlás keretében orvosolhatók, és ajánlatkérő ezt követően tud dönteni az ajánlat érvényességéről, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fentiekben meghatározott rendelkezését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak a jogsértés reparálhatóságára és a beszerzés értékére tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül
21
kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. május 10. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
Tóth Zoltánné
Kapják: 1. TriGon Invest Kft. (6000 Kecskemét, Tatársor 6.) 2. Cserkeszőlő Község Önkormányzata (5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1.) 3. KPG Consult Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (2700 Cegléd, Malom u. 18.) 4. Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat (5400 Mezőtúr, Kossuth út 34.) 5. Ép-Gép M6 Kivitelező Kft. (2225 Üllő, Pesti út 3337/5 hrsz.) 6. Magyar Bau Holding Zrt. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) 7. Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. (1146 Budapest, Hermina út 17.) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
