K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.23/ 12 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot: A Döntőbizottság az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., a továbbiakban: kérelmező) által az Országos Mentőszolgálat (1055 Budapest, Markó u. 22., képviseli: Darázs és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Zolnai Krisztina ügyvéd, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Egészségügyi felelősségbiztosítás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. § (1) bekezdését és 93. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 300.000.-Ft (azaz háromszázezer forint) bírsággal sújtja. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsának a kincstárnál vezetett MNB 1003200001720361-00000000 számú számlájára kell befizetnie. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 150.000.-Ft (százötvenezer forint) igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti közvetlen ajánlattételi felhívással induló egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 251. § (2) bekezdésére hivatkozással. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívást 2010. december 10-én küldte meg három ajánlattevő részére, a Generali Providencia Biztosító Zrt., a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és kérelmező részére. Ajánlatkérő ezen ajánlattevők részére kézbesítő és e-mail útján küldte meg a felhívást. Kérelmező részére a kézbesítés mellett e-mail útján a felhívást S. Z. részére küldte meg. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a részajánlat tételét nem biztosította. Ajánlatkérő dokumentációt nem készített, a felhívásban adta meg a releváns információkat. A műszaki leírás körében rögzítette, hogy az ajánlatot 20 millió Ft/év és 5 millió Ft/káresemény-, kárkifizetési limitekre vonatkozóan kéri megadni, kiterjesztett bejelentési időszak megajánlásával. A szerződés időtartamát egy évben (az egy éven belül okozott károkért való helytállás) jelölte meg. A felhívásban ajánlatkérő előírta a részvételi feltételeket, a bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját választotta. Rögzítette, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít. Meghatározta a felhívásban az eljárási határidőket: az ajánlattételi határidőt 2010. december 27-ében, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. január 10ében jelölte meg. Előírta, hogy eredményhirdetést nem tart, az ajánlatok elbírálásának eredményéről az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésével értesíti az ajánlattevőket. Ajánlatkérő a felhívás mellékletében megadta az ajánlatkérővel szemben az elmúlt 5 évben indult, függőben lévő vagy marasztalással zárult kártérítési igényeket, továbbá az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Ez utóbbi körében rögzítésre került a következő: „Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatukban megadott elérhetőségek pontosan tartalmazzák a kapcsolattartó személy nevét, beosztását, telefon és fax számát, valamint e-mail címét. Kérjük továbbá megadni a levelezési címet, ahol a közbeszerzési eljárás időtartama alatt a dokumentumokat biztonsággal fogadni tudja.”
3
S. Z. 2010. december 15-én e-mail útján kiegészítő tájékoztatást kért ajánlatkérőtől, amelyre ajánlatkérő megadta a kiegészítő tájékoztatást és e-mail útján megküldte az ajánlattevők részére, kérelmező tekintetében S. Z. részére. A kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő rögzítette, hogy a biztosítási időszak 2011. január 10-től 2012. január 10-ig tart, amennyiben a szerződéskötés időpontjára vonatkozóan nem történik az eljárás folyamán módosítás. A szerződésben a biztosítás időszaka az aláírás napjától számított 365 nap, azaz egy év. Az ajánlattételi határidőre, 2010. december 27-ig 2 ajánlat érkezett: 1. Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ajánlati ár/év: 18.590.000.-Ft/év 2. Kérelmező Ajánlati ár/év: 4.900.000.-Ft/év Kérelmező ajánlatának 3. oldalán becsatolt felolvasólapon megjelölte az ajánlattevő nevét, címét, telefon- és fax számát, valamint a kapcsolattartó személy nevét, illetve annak e-mail címét (
[email protected]). Kérelmező az ajánlatban csatolta cégkivonatát. Az ajánlat 67. oldalán csatolásra került a kérelmező cégjegyzésre jogosult tagjai által dr. C. V., a kérelmező alkalmazottjának adott meghatalmazás arra vonatkozóan, hogy kérelmezőt tárgybani közbeszerzési eljárásban teljes jogkörrel képviselje, az ajánlatban szereplő dokumentumokat, nyilatkozatokat a kérelmező nevében aláírja. A meghatalmazás kiterjedt bármilyen információ megadására, nyilatkozatok megtételére, kötelezettségek vállalására, melyet kérelmező magára nézve kötelezőnek ismer el. Ajánlatkérő felhívta kérelmezőt a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerinti indokolás megadására a kirívóan alacsony ajánlati árra tekintettel. Megjelölte, hogy az indokolás beérkezésének határideje 2010. december 29. Az indokolást kérte elektronikusan is megküldeni részére. A bontási jegyzőkönyvet és az indokolásadásra való felhívást ajánlatkérő kérelmező vonatkozásában S. Z. részére küldte meg e-mail útján. S. Z. az ajánlatkérő által előírt határidőben megadta a kérelmező által megajánlott ajánlati ár vonatkozásában az indokolást, ami az alábbiakat tartalmazta: „Biztosítási feltételeink szerint, mivel megszakították a folyamatos kockázatviselésünket, a korábbi biztosítások hatálya alá tartozó káreseményeket társaságunk már nem téríti meg. Díjunkat ennek, valamint a megküldött, illetve korábban társaságunknak bejelentett kár adataik alapján, kockázat arányosan határoztuk meg. Hangsúlyozzuk, hogy díjunkat annak tudatában határoztuk meg, hogy közel 20 éves folyamatos biztosítási fedezet után, társaságunk –
4
tender nyerés esetén is – csak a szerződés aláírását követő nap 0 órájától, a biztosítási időszak alatt bekövetkező és be is jelentett károkra nyújt fedezetet. Azaz társaságunk az érvényes biztosítási feltételek alapján egyszersmind, véglegesen lezárta a korábbi időszakokban bekövetkezett, és azoknak még ismertté nem válása miatt be nem jelentett károkat.” Ajánlatkérő 2010. december 30-án e-mail útján tájékoztatta az ajánlattevőket kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Tájékoztatásában rögzítette, hogy a kérelmező által a Kbt. 86. § (2) bekezdés szerint megtett indokolását nem fogadta el, így ajánlatát érvénytelennek minősítette a Kbt. 86. § (5) bekezdése alapján. Ezen e-mailt kérelmező tekintetében S. Z.-nak küldte meg. 2010. december 31-én megküldte ajánlatkérő az összegezést is az ajánlatok elbírálásáról az ajánlattevők részére e-mail útján, mely szerint nyertes ajánlattevőként a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t jelölte meg, kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező tekintetében ezen e-mail S. Z. részére került megküldésre. S. Z. 2011. január 4-én a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról szóló tájékoztatást továbbküldte e-mail útján kérelmező jogtanácsosának, Dr. N. E.-nek, aki a jogorvoslati eljárásban képviselte kérelmezőt. 2011. január 6-án kérelmező telefonos megkeresésére ajánlatkérő e-mail útján C. V. részére megküldte az összegezést az ajánlatok elbírálásáról. Ajánlatkérő 2011. január 10-én megkötötte a szerződést a nyertes ajánlattevővel. Kérelmező 2011. január 12-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá az eljárás költségeiről, az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről való rendelkezést. Kérelmező jogorvoslati kérelmében elsődlegesen sérelmezte, hogy nem az ajánlatában a felolvasólapon egyértelműen megjelölt kapcsolattartónak küldte ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban küldött értesítéseket, annak ellenére, hogy az ajánlatban a kapcsolattartó megjelölése mellett csatolta annak meghatalmazását is a kérelmező képviseletére vonatkozóan a közbeszerzési eljárásra, valamint a cégkivonatot, melyből megállapítható, hogy ki jogosult kérelmező képviseletére. Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az indokoláskérés nem történt meg ajánlatkérő részéről, mivel azt kérelmező megbízott biztosítási ügynökének, S. Z.-nak küldte, nem pedig a kérelmező által megjelölt kapcsolattartó személy
5
részére. Érvényesül ez az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során küldött bármely értesítésre is, nem kapott ajánlatkérő részéről értesítést sem a kiegészítő tájékoztatásról, sem a bontásról, sem a hiánypóltásról, sem az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, így ezen eljárási cselekményekről kérelmező nem szerzett tudomást. Kérelmező előadta, hogy az ajánlattételi felhívást kézbesítő útján kapta meg, arra megtette ajánlatát, majd 2011. január első napjaiban értesült S. Z.-tól, hogy érvénytelenné nyilvánították kérelmező ajánlatát, ezért kereste meg kérelmező ajánlatkérőt, hogy küldje meg részére az összegezést. Az összegezést 2011. január 6-án kapta meg, akkor szerzett róla tudomást. Kérelmező hangsúlyozta, hogy a megbízott biztosítási ügynökük a közbeszerzési eljárásban való képviseletre, ajánlattételre, indokolásadásra nem jogosult. Rögzítette, hogy megbízási jogviszony áll fenn kérelmező és az ügynök között a 2003. évi LX. törvény 33. § (1) bekezdése szerinti biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Ez a biztosítási igények felmérését, biztosítási ajánlatok átvételét, felvett biztosítási ajánlat továbbítását a biztosítónak foglalja magában. E körben csatolta kérelmező a megbízási szerződést. Hivatkozott még arra kérelmező, hogy a megbízott biztosítási ügynöknek nem állt fenn kötelezettsége arra, hogy az indokolás adására hatáskörrel rendelkező egységet értesítse, és a rendelkezésre álló adatok alapján választ adjon. Ajánlatkérő ezen mulasztása miatt kérelmezőnek nem volt lehetősége, hogy szélesebb információval, adatokkal rendelkező illetékes egysége adja meg az indokolást. Megjegyezte továbbá, hogy a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik a cég szervezeti képviseletéről, a cégjegyzési jogról. A cégjegyzésre jogosultakon kívül képviseleti joggal rendelkezhet a cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott. A képviseleti jogra irányuló meghatalmazást az ajánlat részeként kérelmező benyújtotta. Kérelmező e körben megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 86. § (1) bekezdésére és a 93. § (1) bekezdésére hivatkozott. Sérelmezte ezen túlmenően, hogy ajánlatkérő mind a kirívóan alacsony ár körében küldött indokoláskérést, mind pedig az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításról szóló tájékoztatást e-mail útján küldte meg kérelmező részére, mely nem elégíti ki a Kbt.-ben előírt írásban való megküldés követelményét. E körben hivatkozott a Kbt. 4. § 11/A. pontjára, mely szerint írásbeli formának minősül a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat az elektronikus formájában. Megjegyezte továbbá, hogy a felhívásban sem került rögzítésre a kapcsolattartásnak ezen formája. Kérelmező e körben megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 86. § (1) bekezdésére hivatkozott.
6
Kifogásolta továbbá ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Álláspontja szerint a kirívóan alacsony ajánlati árra vonatkozó indokolásában megfelelő, a vállalás megalapozottságát alátámasztó magyarázatot adott arra, hogy a szerződés díját mi alapján tudja a korábbinál alacsonyabb értéken kalkulálni. E körben hangsúlyozta, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja az volt, hogy kockázatviselése nem terjed ki a korábbi biztosítási szerződések hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseménynek minősülő káreseményekre. Figyelembe vette továbbá a korábbi bejelentett károk adatait, az elmúlt 20 év kárstatisztikáját, mivel közel 20 évig volt ajánlatkérő a kérelmező biztosított partnere. Továbbá, hogy az előírt 1 éves időszakban okozott, bekövetkezett, bejelentett károkra vállalt kérelmező fedezetet. Az indoklás nem volt általános jellegű, kizárólag a közbeszerzés tárgyával megegyező tárgyú szerződéses viszonyának adatain alapult. Ennek körében előadta, hogy az ajánlati ára tartalmazott a kiterjesztett időszakra vonatkozóan is ajánlatot, az előírt 1 éves szerződéses időtartamon túlmenően 30 napot. A 2 éves kiterjesztett időszak vállalásának kötelezettségét ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, ennek mértékét sem jogszabály, sem a biztosítási szakmában kialakult gyakorlat nem határozza meg. Kérelmező által az ajánlatban csatolt általános szerződési feltételek körében is rögzítésre került, hogy az előírt időszakban bekövetkezett és még azt követően 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet a biztosítása és ezen kiterjesztett 30 napos időszakra vonatkozóan is tartalmaz az ajánlati ára megajánlást. Kérelmező e tekintetben a Kbt. 86. § (5) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlattételi felhívást kézbesítő és e-mail útján küldte meg ajánlattevőknek 2010. december 10-én. Kérelmező tekintetében e-mailen S. Z.nak küldte meg az ajánlattételi felhívást, aki a kérelmezőt képviselte az ajánlatkérővel korábban, mintegy 20 évig fennálló szerződéses viszonyban. S. Z. figyelmeztette ajánlatkérőt arra, hogy lejár a beszerzés tárgyában a korábbi szerződése a kérelmezővel, és azt meg kell hosszabbítani vagy ki kell írni közbeszerzési eljárást. S. Z. a közbeszerzési eljárás során aktívan, tevőlegesen közreműködött, e-mail útján kiegészítő tájékoztatás iránt kérdést intézett ajánlatkérőhöz, az ajánlatot ő hozta be ajánlatkérőhöz, majd a kirívóan alacsony ár körében való indokolásadásra való felhívás esetén - a határidő rövidségére tekintettel telefonon is megkereste S. Z.-t ajánlatkérő, aki akkor szabadságon volt, ezért kérte ajánlatkérő, hogy nevezzen meg másik személyt, aki az indokolást meg tudja válaszolni. S. Z. ekkor úgy tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy nincs ilyen személy, ő fogja megadni az indokolást. Az indokolás határidőben meg is érkezett Selmeczi Zoltán részéről ajánlatkérőhöz. Mindezek alapján ajánlatkérő joggal feltételezhette, hogy S. Z. jogszerűen képviseli kérelmezőt, a
7
közbeszerzési eljárás teljes folyamatában ő vett részt, és az eljárás során nem jelezte sem ő, sem kérelmező, hogy S. Z. nem jogosult kérelmező képviseletére. Ajánlatkérő jóhiszeműen járt el. Az ajánlattételt követően azért S. Z.-nak küldte a közbeszerzési eljárás során az értesítéseket, mert nem vette észre, hogy az ajánlat felolvasólapján kérelmező megjelölt egy kapcsolattartó személyt. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy a kérelmező által az ajánlatban megjelölt kapcsolattartó személy nem jelentkezett, nem kereste meg ajánlatkérőt az egész közbeszerzési eljárás alatt, csak 2011. január 6-án telefonon kérte, hogy az összegezést küldje meg neki ajánlatkérő. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy S. Z. valójában csak kérelmező képviseletében közvetítette a közbeszerzési eljárás során a kérelmező álláspontját, kockázatvállalást nem tett, azt kérelmező tette, tehát a Selmeczi eljárása megfelelt az ügynöki tevékenységének. Ajánlatkérő előadta, hogy az írásbeliség követelményének megfelel az e-mail útján való megküldés is, ez már peres eljárásban is teljesen elfogadott tájékoztatási mód, mivel egyértelműen megállapítható az e-mailből, hogy kinek, mikor és mely dokumentum került megküldésre. Ajánlatkérő rögzítette, hogy az írásbeliség fogalmát a Kbt. 4. § 11/A. pontja tartalmazza, azonban nem ad taxatív felsorolást, hanem példálódzó jelleggel jelöli a írásbeli módokat. A 257/2007. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján elfogadott elektronikus eszköz az e-mail is. Ajánlatkérő rögzítette a kirívóan alacsony árra adott indokolás körében, hogy azt azért nem fogadta el, mert nem a felhívásban előírt szolgáltatásra adott ajánlatot. Az indokolás alapján vált ismertté, hogy a megajánlott ajánlati ára nem tartalmaz a kiterjesztett időszakra vonatkozóan ajánlatot. Továbbá nem tartalmazott az indokolás részletes, konkrét adatokat, számításokat az ajánlati ár megalapozottsága tekintetében, csak a múltbeli szerződéses viszonyra utalt. Ajánlatkérő előadta, hogy a kiírása a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a további jogviszony létrejöttét célozta, az eddigi gyakorlat ajánlatkérőnél 2 éves kiterjesztett időszak volt, ez ismert volt kérelmező számára is. Valóban a felhívásban ezt kifejezetten nem rögzítette, csak olyan formában, hogy kiterjesztett időszakra vonatkozóan is kér ajánlatot. A kiterjesztett időszak az egészségbiztosítás esetén azt jelenti, hogy a megjelölt egy évben felmerülő káreseményeket téríti a biztosító, továbbá az ezen egy éven belül felmerülő, de még a további két évben kiderülő problémákat is vállalja és az ajánlati árnak ezt a kiterjesztett időszakra vonatkozó árat is tartalmaznia kell. Megjegyezte, hogy az egészségügyben gyakran előfordul, hogy a káresemény két éven belül derül ki. Ajánlatkérő előadta, hogy mivel a szerződéskötés időpontjáig kérelmező nem jelezte a jogorvoslati eljárás megindítása iránti szándékát, nem kezdeményezett
8
előzetes vitarendezést, ezért ajánlatkérő az előírt időpontban 2011. január 11-én megkötötte a szerződést. Egyéb érdekelt, a nyertes ajánlattevő is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, emellett elkésettségre hivatkozott. Előadta, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme szerint 2010. december 31-én értesült a közbeszerzési eljárást lezáró döntésről, melytől számított 10 napig van lehetősége jogorvoslati kérelem benyújtására, ezzel szemben csak 2011. január 12-én terjesztette elő kérelmét. Egyéb érdekelt álláspontja szerint a megbízott ügynöknek küldött értesítéseket közölt értesítésnek kell tekintetni, mivel megbízott személyről van szó. Egyéb érdekelt előadta, hogy az e-mail útján való kézbesítés írásbeli úton megküldött dokumentumnak minősül, e körben hivatkozott a Kbt. 4. § 11/A. pontra és a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésére. A kérelmező kirívóan alacsony ajánlati ára tekintetében adott indokolása vonatkozásában arra hivatkozott, hogy kérelmező indokolásából egyértelműen kiderül, hogy kérelmező ajánlati ára nem tartalmaz fedezetet a kiterjesztett időszak tekintetében. Az indokolás e körben releváns része: „díjunkat annak tudatában határoztuk meg, hogy … csak a szerződés aláírását követő nap 0 órájától, a biztosítási időszak alatt bekövetkező és be is jelentett károkra nyújt fedezetet”. A Döntőbizottság először – az egyéb érdekelt eljárási kifogása alapján – azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a Kbt.-ben megállapított jogorvoslati határidőben érkezett-e. A Kbt. 323. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az eljárást lezáró döntés támadása esetén tehát a jogorvoslati kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomásra jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. Tárgybani esetben – a határozat további részében kifejtett részletes indokok alapján - a közbeszerzési eljárásban kérelmező képviseletére jogosult az eljárás eredményéről szóló összegezést 2011. január 6-án kapta meg e-mail útján. Így az eljárás eredményéről, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról kérelmező akkor szerzett ténylegesen tudomást. Ekkor nyílt meg a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 10 napos határidő, kérelmező kérelmét 2011. január 12én terjesztette elő. Kérelmező kérelme ezért a jogorvoslati határidőn belül érkezett, nem késett el.
9
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet és megállapította, hogy a kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti közvetlen ajánlattételi felhívással induló egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tartalma alapján először azt vizsgálta, hogy kérelmező joggal sérelmezi-e, hogy a közbeszerzési eljárás folyamán nem az általa megjelölt és meghatalmazott kapcsolattartó részére küldte meg ajánlatkérő az eljárási cselekményekről szóló értesítéseket. A kérelmező által hivatkozott Kbt. 86. § (1) bekezdésben és 93. § (1) bekezdésben megjelöltek szerint járt-e el ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás iratainak kérelmező részére való kézbesítést illetően, különösen kérelmező által kifogásolt indokolásadásra való felhívás kapcsán és az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról szóló tájékoztatás vonatkozásában. A Kbt. 250. § (3) bekezdés alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. A Kbt. 93. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
10
A Kbt. fenti jogszabályhelyei egyértelműen rögzítik, hogy az ajánlattevőt kell felhívni a kirívóan alacsony ár tekintetében indokolás adásra, továbbá az ajánlattevőt kell tájékoztatni az ajánlatának érvénytelenségéről. Tárgybani eljárásban ajánlatkérő kézbesítő útján megküldte az ajánlattételi felhívást az ajánlattevők részére, így kérelmező részére is. A felhívásban kifejezetten felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatuk pontosan tartalmazza az általuk kijelölt kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségeit, ahol a közbeszerzési eljárás időtartama alatt a dokumentumokat fogadni tudja. Kérelmező ajánlatában a felolvasólapon egyértelműen megadta a kapcsolattartó személy nevét (Dr. C. V.), elérhetőségeit, továbbá csatolta az ajánlatában ezen személy részére adott, tárgybani közbeszerzési eljárásban való képviseletre vonatkozó meghatalmazását is. Kérelmező ezen ajánlatban tett nyilatkozatával és meghatalmazásával egyértelműen megjelölte, hogy ki jogosult kérelmező képviseletére tárgybani közbeszerzési eljárásban, ki jár el kérelmező nevében. Ez mind ajánlattevőre, mind ajánlatkérőre nézve kötelező érvényű. A fentiekben hivatkozott jogszabályhelyekben rögzített azon követelmény, hogy az ajánlattevőt kell tájékoztatni a közbeszerzési eljárás egyes eljárási cselekményeiről, kérelmező tekintetében tárgybani eljárásban akkor teljesül, ha a kérelmező által az ajánlatában megjelölt postacímre, faxszámra, vagy kapcsolattartó elérhetőségére történik meg. A kérelmező részére való jogszerű kézbesítés kizárólag ezen esetben valósul meg. Ajánlattevőnek pedig ezen elérhetőségen kellett biztosítania, hogy fogadni tudja az értesítéseket, megkereséseket. Ajánlatkérő ezzel szemben kérelmező tekintetében - egy korábbi jogviszonyban való képviseletre hivatkozással - egy másik személy, S. Z. részére küldte meg a közbeszerzési eljárás iratait. A fentiek alapján ajánlatkérő ezen személynek megküldött közbeszerzési értesítéseknek a joghatályos kézbesítésére - tekintettel a felolvasólapon megjelölt adatokra és a csatolt meghatalmazásban foglaltakra - nem hivatkozhat. Kérelmező joggal sérelmezi, hogy nem a tárgybani eljárásban képviseletre jogosult személynek küldte ajánlatkérő a releváns közbeszerzési iratokat, a kirívóan alacsony ajánlati ár tekintetében az indokolásadásra való felszólítást, illetve az ajánlatának érvénytelenségéről szóló tájékoztatást. Ezen fenti ajánlatkérői kötelezettséget nem befolyásolja, hogy S. Z. a közbeszerzési eljárás során több eljárási cselekmény tekintetében részt vett, nem hagyhatta volna figyelmen kívül az ajánlatban a kérésre kifejezetten megjelölt, meghatalmazott kapcsolattartó személyét. Különösen fontos, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételre jogosult részére küldje meg az iratokat, értesítéseket, mivel így történik meg azok hivatalos, jogszerű kézbesítése, így tudj ajánlatkérő biztosítani az ajánlattevők számára, hogy a részükről illetékes
11
személy vagy szervezet járjon el a közbeszerzési eljárásban és tegyen nevükben jognyilatkozatokat. Ajánlatkérő magatartása tekintetében tévedésre hivatkozott, nem volt rosszhiszemű, azonban ez nem mentesíti őt az alól, hogy az ajánlattevők Kbt. szabályainak megfelelő tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen az egész közbeszerzési eljárás folyamán. Ajánlatkérő tárgybani eljárásban kérelmezőt az előírásoknak megfelelően, joghatás kiváltása alkalmas módon nem értesítette a közbeszerzési eljárási cselekményekről, ennek körében különösen a kirívóan alacsony ajánlati ár tekintetében az indokolásadásra való felhívásról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. A Döntőbizottság megállapította, hogy mindezek alapján ajánlatkérő megsértette a kérelmező által kifogásolt közbeszerzési eljárási iratok tekintetében a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. § (1) bekezdését és 93. § (1) bekezdését. Ezzel szoros összefüggésben, önmagában már abból fakadóan, hogy kérelmező tekintetében nem az arra jogosult, meghatalmazott személynek küldte ajánlatkérő a hivatkozott értesítéseket, az email útján való továbbítás vizsgálata nem releváns. A fentiekből fakadóan a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása sem jogszerű önmagában már arra tekintettel, hogy ajánlatkérő kérelmező részére az indokolásadásra való felhívást nem megfelelően küldte meg, kérelmezőt nem hívta fel jogszerűen indokolásadásra. Emiatt a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása körében jogsértését állapított meg a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdése tekintetében. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. § (1) bekezdését és 93. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot alkalmazott. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítésére a szerződés megkötésére tekintettel nincs lehetőség. A Kbt. 340.§ (3) bekezdés e) pontja alapján amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az
12
eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a bírság kiszabásától a jogsértés súlyosságára, reparáció hiányára tekintettel nem tekinthet el. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyosságán kívül értékelte, hogy a jogsértés reparációjára nincs lehetőség, a szerződés megkötésre került. E tényezők magasabb összegű bírság kiszabását indokolták. Ugyanakkor a beszerzés alacsony becsült értékű, azt ajánlatkérő 16 millió Ft-ban jelölt meg, ajánlatkérő mind a közbeszerzési eljárásban, mind a jogorvoslati eljárásban való együttműködő, jóhiszemű magatartást tanúsított, valamint ajánlatkérővel szemben az elmúlt 4 évben nem került jogsértés megállapításra. Ezen tényezők alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolják. Így az eset összes körülményét tekintetbe véve a Döntőbizottság alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak és a bírság összegét mérlegelési jogkörében 300 ezer Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a határozat ellen a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2011. február 28. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapja: 1. Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) 2. Darázs és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Zolnai Krisztina ügyvéd (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) 3. Generali-Providencia Biztosító Zrt. (1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
