KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.12/17/2014.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Lézer Irodatechnika Kft. (1149 Budapest, Mogyoródi út 32.) és a Delfin Rendszerház Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 130.) (a továbbiakban együttesen: kérelmező, képviseletükben: Borbély Magdolna ügyvéd, Dr. Borbély Magdolna Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 5. I. em. 2/A.) által a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 19-21., képviseli: Dr. Nagy Gizella ügyvéd, Nagy Gizella Ügyvédi Iroda, 1011 Budapest, Fő utca 14-18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés keretében a BKK Zrt. nyomtatási igényeit a teljes telephelyi struktúra tekintetében kielégíteni képes, egységes üzemeltetésű, költséghatékonyan fenntartható nyomtatási infrastruktúra kialakítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján folyamatban lévő és hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 77. § (1) bekezdését, és ezért megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A kérelmező jogorvoslati kérelme vonatkozásában a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 100.000.-Ft, azaz százezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára fizesse be. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy 650.000,Ft, azaz hatszázötvenezer forintot térítsen vissza a kérelmező részére - a Lézer Irodatechnika Kft. OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11714013-20002042 számú bankszámlájára - az érdemi határozat megküldését követő 8 napon belül.
2
A jogorvoslati eljárás során a fentieket meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott dokumentumai, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013/S 141-245830 számon 2013. július 23-án közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. Második rész XII. fejezet 109. § (1) bekezdés a) pontja alapján - nyílt eljárás lefolytatásával keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatásmegrendelés tárgyában. A felhívás 2013. július 19-én került feladásra. Az ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. szeptember 7-én megjelent 2013/S 174-300541 számú korrigendummal módosította a felhívását és a dokumentáció egyes részeit. Az ajánlati felhívás II.1.4) pontja szerint a keretmegállapodás 24 hónapra, egy ajánlattevővel kerül megkötésre 65.000.000.- Ft becsült érték mellett. A felhívás II.1.5) pontban került meghatározásra a beszerzés rövid leírása: „A BKK Zrt. nyomtatási igényeit a teljes telephelyi struktúra tekintetében kielégíteni képes, egységes üzemeltetésű, költséghatékonyan fenntartható nyomtatási infrastruktúra kialakítására. A szerződések az ajánlatkérő mindenkori igényei szerinti értékben és gyakorisággal kerülnek megkötésre a keretmegállapodás terhére. Ajánlatkérő a keretmegállapodás hatálya alatt összesen nettó 65 000 000 HUF-ra becsüli annak értékét, amely összegben a keretmegállapodás terhére szerződést köt. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződések alatt a Kbt. 110. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen megrendelés értendő.
3
Megrendelő fenntartja a jogot, hogy a szerződéses keretösszeget ne merítse ki”. Ajánlatkérő a részajánlattételt, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség a következők szerint került meghatározásra: Ajánlatkérő a teljes mennyiséget a keretmegállapodás jellegére tekintettel nem tudja pontosan meghatározni. Az alábbi multifunkciós eszközök és nyomtatók bérleti konstrukció keretében történő biztosítása: — minimum 17 db nagy teljesítményű, színes, A3-as, multifunkciós nyomtató, — minimum 4 db közepes teljesítményű, színes, A4-es, multifunkciós nyomtató, — minimum 15 db nagy teljesítményű, FF, A3-as, multifunkciós nyomtató, — minimum 5 db nagy teljesítményű, FF, A4-es, max. 65 cm x 65 cm x 65 cm méretű nyomtató, — minimum 1 db közepes teljesítményű, FF, A4-es, multifunkciós nyomtató, — minimum 1 db A0ás méretű színes laser plotter. A teljes eszközparkot - a Dokumentációban meghatározott 22 db saját tulajdonú és bérelt multifunkciós eszközöket és nyomtatókat egyaránt - lefedő üzemeltetés biztosítása. A nyomtatási infrastruktúra menedzsmentjét támogató rendszer bevezetése, valamint kártyaolvasók telepítése 50 nyomtató tekintetében. Az ajánlatkérő meghatározta az ajánlati felhívásban a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a fő finanszírozási és fizetési feltételeket, a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módjaikat, valamint az alkalmassági minimumkövetelményeket és igazolási módjaikat. Az ajánlatkérő az ajánlatokat összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési részszempontja alapján kívánta elbírálni a következő részszempontok mentén: 1. A4-es fekete-fehér nyomat nettó egységára (HUF/1 db nyomat). Súlyszám 25 2. A4-es színes nyomat nettó egységára (HUF/1 db nyomat). Súlyszám 25 3. SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége. Súlyszám 15 4. Kiszállási idő (minimum 2 óra, maximum 24 óra). Súlyszám 15 5. Bérleti díj (HUF/hó). Súlyszám 10 6. Mérnökóra díj (HUF/óra). Súlyszám 10 A felhívás VI.3) További információk 15. pontja szerint „A felolvasólapon megadott ellenértéknek tartalmaznia kell minden költséget, amely az eljárást megindító felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételekkel a szerződés szerinti teljesítéshez szükséges”.
4
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített. Annak I.26. 3. pontja szerint ,,Az ajánlati árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek.” Az 5. számú melléklet tartalmazta a „SafeQ rendszer bevezetésé”-re adott információkat: „A nyomtató infrastruktúra és folyamatok felügyeletét és központi adminisztrációját biztosító SafeQ rendszer bevezetése kapcsán az alábbi főbb feladatkörök ellátása: - A szoftver szállítása és beüzemelése a megrendelő által biztosított szerveren. - A rendszerrel szemben támasztott ügyféligények részletes felmérése, és elemzése a bevezetendő megoldás meghatározása, specifikálása. - Az igényfelmérés alapján meghatározott, rendszer telepítése, és bevezetése, a hozzáférési jogosultságok beállítása. (A rendszer bevezetéséhez szükséges hardver környezetet Ajánlatkérő biztosítja) - Ajánlatkérő kijelölt szakembereinek oktatása, felkészítése a rendszer üzemeltetésére (1 nap, 2 fő). - Az üzemeltetés, hibaelhárítás támogatása bármilyen meghibásodás, probléma esetén. - A SafeQ alapú költségfigyelő rendszernek kompatibilisnek kell lennie a BKK Zrt. munkavállalóinak azonosítását és a telephelyekre történő bejutását biztosító kártyás rendszer használatához kibocsátott kártyákkal, amelynek jellemzője: EMI-ISO-CT-NN 125 kHZ read only fehér bankkártya méretű proximity kártya Természetesen SafeQ rendszeren kívül azzal egyenértékű rendszer is megajánlható, ha tudásában megegyezik a fent említett termékkel, kiemelt figyelemmel a következőkkel: - Kártyás nyomtatási lehetőség az új és a meglévő nyomtatókon is! - Funkciók testre szabása felhasználók szerint. (pl. ne tudjon mindenki A3-ban nyomtatni és/vagy színesben) - A nyomtatások, másolások visszakereshetőek legyenek, tehát legyen PDF mentés a szerveren.” A 6. számú melléklet Szöveges feladatleírást tartalmazott: „Vállalkozónak az eszközök üzemeltetése és karbantartása tekintetében az alábbi feladatok ellátását kell biztosítania. - Vállalkozó köteles biztosítani a BKK tulajdonában álló, illetve bérelt eszközök teljes körű fenntartását és üzemeltetését. Ennek keretében Vállalkozó végzi a nyomtatókat érintő összes javítást, kellékanyag-pótlást és
5
-
-
-
-
cserét, illetve a megelőző karbantartásokat a gyári előírások szerint. (Szükség esetén a toner cseréről Megrendelő munkatársai is gondoskodhatnak.) A leszállított, Active Directory-val integrált nyomtató management felületen Vállalkozó folyamatosan köteles nyomon követni az eszközök, így különösen a tonerek állapotát. A tonerek 10%-os töltöttségi szintjének elérésekor Vállalkozó külön megrendelés nélkül köteles gondoskodni arról, hogy a tartalék toner Megrendelő rendelkezésére álljon. Vállalkozó minden a Rumbach Centerben használt nyomtató típushoz köteles állandó jelleggel a helyszínen rendelkezésre álló tartalék tonerről gondoskodni. Vállalkozó köteles az ajánlatában vállalt határidőn belül, a bejelentést követően a javítást, cserét megkezdeni, és elvégezni. Amennyiben a meghibásodott eszköz javításáról Vállalkozó a műszaki leírásban meghatározott határidőn belül nem tud a hiba javításáról gondoskodni, köteles a bejelentéstől számított 8 órán belül megfelelő, legalább azonos teljesítményű csereeszközt biztosítani. Vállalkozó Megrendelő megnövekedett igényeit kiszolgálni képes pótlólagos nyomtatókat az előzetesen egyeztetett határidőn belül (mely nem lehet hosszabb, mint 2 hét) köteles kielégíteni. A nyomtató eszköz megrendelő igényének megfelelő átcsoportosításáról, költöztetéséről Vállalkozó köteles gondoskodni. A vállalt szolgáltatási díj magában kell, hogy foglalja éves szinten 50 eszköz átköltöztetésének költségét. Minden további igény a felek közötti előzetes egyeztetések mentén külön kiszámlázható. A költségfigyelő rendszernek kompatibilisnek kell lennie a BKK Zrt. munkavállalóinak azonosítását és a telephelyekre történő bejutását biztosító kártyás rendszer használatához kibocsátott kártyákkal. (Ezek jellemzője: EMI-ISO-CT-NN 125 kHz read only fehér bankkártya méretű proximity kártya). Vállalkozó köteles a hivatkozott kártyára a Megrendelővel egyeztetetteknek megfelelően integrált biztonsági nyomtatási funkciót implementálni.”
Az ajánlatkérő öt alkalommal adott kiegészítő tájékoztatást. Az ajánlattevői kérdésekre 2013. szeptember 11-én megküldött kiegészítő tájékoztatás releváns részei a következők voltak: 1. Kérdés: „A költségfigyelő rendszer saját, vagy szállítandó?” Válasz: „A költségfigyelő rendszer szállítandó.” 6. Kérdés: „Ha nincs költségfigyelő rendszerük akkor mi a költségfigyelő rendszerrel kapcsolatban azt elvárt minimális műszaki tartalom” Válasz:
6
,,- Kártyás nyomtatási lehetőség az új és a meglévő nyomtatókon is. - Funkciók testreszabása felhasználó szerint (pl. ne tudjon mindenki A3-ban nyomtatni). - A nyomtatások, másolások visszakereshetők legyenek, tehát legyen PDF-ben mentés.” 28. Kérdés: „Ajánlatkérő hogyan kívánja beszerezni a SafeQ szoftvert? A felolvasólapon lévő „SafeQ szoftver üzembehelyezésének teljes költsége” tartalmazza a szoftver árát is? Milyen terminálokat vár el Ajánlatkérő? Kizárólag „embedded”, azaz beépített, vagy külső terminál is megfelel? A terminálok használata miatt indokolt az érintőképernyős vezérlés a berendezésekben. Amennyiben a SafeQ szoftver is az ajánlat részét képezi, annak konfigurálásához szükséges a háttér IT infrastruktúra, a telephelyek, felhasználók számának, valamint a licenszelési elvárásoknak a megadása. Kérjük Ajánlatkérőt a fentiekkel kapcsolatban fejtse ki elvárásait.” Válasz: „Igen, tartalmazza a szoftver árát is. Ajánlatkérő kéri Ajánlattevőket, hogy a SafeQ rendszer üzembe helyezésének mindenre kiterjedő, teljes költségét adja meg. Ajánlatkérő számára külső terminál is megfelel. Az IT infrastruktúrát a megrendelő biztosítja, viszont a konfigurálást, illetve a beüzemelést a szállítónak kell megvalósítania. Körülbelül 20 telephely van, ami a későbbiekben még bővülhet, a felhasználok száma pedig a napokban lépte át az 1500-at.” 29. Kérdés: „A műszaki leírásban kettő eszközkategóriát jelöltek meg, melyeknek a költségfigyelő rendszerhez kapcsolódnia kell. A többi eszköz mérését egyáltalán nem kérik, vagy a nyomtatási funkciót minden eszköz esetén mérni kell?” Válasz: ,,A két kategória (nagy teljesítményű színes és FF nyomtatók - összesen 32 db + a hasonló tulajdonságokkal rendelkező saját tulajdonúak) esetében szükséges a kártyás nyomtatás bevezetése, mivel ezek közös használatúak. A többi nyomtató szakterületekhez köthető, ott egyértelmű a költségviselő kiléte, ezért azoknál elegendő a nyomatok archiválása.” Az ajánlatok bontására 2013. szeptember 30-án került sor. Az ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Bravogroup Rendszerház Kft., az Invitel Technocom Kft. és Delta Services Kft. közös ajánlattevők, a SHARP Electronics GmbH Magyarországi Fióktelepe és EP Szerviz Kft. közös ajánlattevők, a Konica Minolta Magyarország Üzleti Megoldások Kft., a Xerox Magyarország Kft. és IMG Solution Kft., valamint a Colorspectrum Kft. tett ajánlatot a következő megajánlások mellett: 1. A4-es fekete-fehér nyomat nettó egységára
Kérelmező
Bravogroup
0,70
1,00
Invitel és Delta 1,70
SHARP és EP 1,29
Konica 1,00
Xerox és IMG 1,45
Colorspectrum 1,50
7 (HUF/1 db nyomat) 2. A4-es színes nyomat nettó egységára (HUF/1 db nyomat) 3. SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége 4. Kiszállási idő min. 2 óra, max. 24 óra) 5. Bérleti díj (HUF/hó) 6. Mérnökóra díj (HUF/óra)
6,00
6,00
13,00
8,69
6,00
8,5
9,50
10.000
200.000
56.000
6.635.827
5.461.994
965.900
5.950.000
2
2
2
2
2
2
2
2.649.849
1.830.275
1.437.547
1.201.603
1.321.916,50
1.755.409
1.150.000
15.000
1500
8000
3499
2000
1200
2000
2013. november 8-án az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást, illetve indokolás kérést intézett ajánlattevőkhöz. A Kbt. 70. § (1) bekezdésére történő hivatkozással kérte a kérelmezőt, hogy indokolja meg az alábbi, kirívóan alacsony megajánlást tartalmazó ajánlati elemeket: - A4-es fekete-fehér nyomat nettó egységára 0,70 HUF/1 db nyomat - A4-es színes nyomat nettó egységára 6,00 HUF/1 db nyomat - SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége 10.000.-Ft. A kérelmező 2013.11.15-én megadta az indokolását, amelyet üzleti titoknak minősített. Az indokolásban a kérelmező a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége tekintetében előadta, hogy az általa szállítani kívánt szoftver gyártója, az YSoft Magyarország Kft. nyilatkozata alapján a SafeQ szoftver üzembe helyezése megfelelően képzett szakember alkalmazása esetén maximum 30 percet vesz igénybe. Az üzembe helyezésre a Delfin Rendszerház Kft. megfelelően képzett szakemberrel rendelkezik (B.G.), így az üzembe helyezés költsége az ajánlatban megadott mérnök óradíjnak a gyártói nyilatkozat szerint szükséges maximum 30 percre vetített értéke. E számítás alapján a megajánlott ár 5.000.-Ft költséget (mérnökóra díj) és 5.000.-Ft árrést tartalmaz, így irreálisan alacsonynak szintén nem minősíthető. 2013. november 26-án az ajánlatkérő újabb a Kbt. 70. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérésre, valamint a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint további tájékoztatás, indokolás megadására hívta fel kérelmezőt: „…A Műszaki leírás fenti meghatározása alapján Ajánlatkérő megítélése szerint egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevő feladata a nyomtató
8
infrastruktúra és folyamatok felügyeletét és központi adminisztrációját biztosító SafeQ rendszer bevezetése, ennek értelmében az ajánlati árat is SafeQ rendszer bevezetésének összességére, a műszaki leírásban megfogalmazottakra mindenre kiterjedően kérte megadni. Ezen túl ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatások megadása során egyértelműsítette a SafeQ rendszer üzembe helyezésének teljes költségét a fentiek szerint. Ajánlatkérő kérte Ajánlattevőket, hogy a SafeQ rendszer üzembe helyezésének mindenre kiterjedő, teljes költségét adja meg. Felvilágosítás és indokolás megadásának módja: A fentiek alapján az ajánlattevő mutassa be, hogy ajánlatában és 2013. november 18-án benyújtott hiánypótlásában hol található a SafeQ szoftver, továbbá a bérlésre felajánlott, valamint a Megrendelő tulajdonában lévő nyomtatókon a kártyás nyomtatáshoz szükséges megoldás megvalósításának leírása és teljes költsége. A fentiekre tekintettel Ajánlattevő részletezze a SafeQ rendszer üzembe helyezésének minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától. Ajánlattevő mutasson rá a 2013. november 18-án benyújtott árindokolásában, hogy hol szerepel és milyen összeggel szerepel a szoftver költsége, valamint a nyomtatókra telepítendő terminálok költsége.” A kérelmező 2013. november 29-én megadta üzleti titokká nyilvánított indokolását, amelyben - egyebek mellett - előadta, hogy korábbi árindoklása során a SafeQ szoftver üzembe helyezési díjában azért nem szerepeltette a SafeQ szoftver bekerülési díját, mert az mindösszesen 1.-Ft, ami csupán kerekítési tényezőt képez, így az árban nem jeleníthető meg. A kérelmező csatolta a gyártó YSoft Kft. nyilatkozatát is. A nyilatkozatban a gyártó kijelentette, hogy a SafeQ rendszer összes elemét 1.-Ft-os áron biztosítja a kérelmezőnek és ez a vételár tartalmazza a kérelmező valamennyi, az eljárás során a SafeQ rendszerrel kapcsolatos járulékos költséget, függetlenül annak formájától és forrásától. Tartalmazza továbbá azon költségeket is, melyek a rendszer eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételek betartásához, a műszaki leírásban szereplő eszközök, elemek, szoftverek, feladatok teljesítéséhez szükségesek. A gyártó nyilatkozata szerint az ár magában foglalja a kártyára integrált biztonsági nyomtatási funkció implementálását, a költségfigyelő rendszer szállítását, a kártyás nyomtatási lehetőséget, a funkciók felhasználó szerinti testre szabását, a nyomatások visszakereshetőségét és így a rendszer üzembe helyezésének minden költségét, az esetleges külső terminálokat is beleértve, tartalmazza továbbá a nyomtató infrastruktúra és a folyamatok felügyeletét, központi adminisztrációját biztosító SafeQ rendszer bevezetését, üzembe helyezését, ennek árát a kérelmező felé a rendszer gyártó általi bevezetésének összességére, a műszaki leírás minden követelményére kiterjedően adták meg.
9
Az ajánlatkérő 2013. december 20-án elkészítette az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Érvényes és egyben nyertes ajánlatot tettek a SHARP Electronics GmbH Magyarországi Fióktelepe és EP Szerviz Kft. közös ajánlattevők. A többi ajánlat érvénytelen lett. A kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő a következő indokolás mellett nyilvánította érvénytelennek: „A Lézer Irodatechnika Kft. DELFIN Rendszerház Kft. közös ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát 2013.09.20-án, az ajánlatok átvizsgálását követően ajánlattevőt a BKK Zrt. ajánlatkérő hiánypótlásra és árindokolásra hívta fel 2013.11.08-án. Az ajánlattevő az előírt határidőig (2013.11.18 09:00 óra) benyújtotta hiánypótlását és árindokolását, azonban újabb hiánypótoltatás és árindokoltatás megküldése vált szükségessé. Az ajánlattevő az előírt határidőig (2013.11.18. 14:00 óra) benyújtotta hiánypótlását és árindokolását. Az ajánlattétel és a hiánypótlás során benyújtott iratokat nem tartjuk megfelelőnek az érvényesség megítélésére. Ajánlatkérő a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költségét lehetetlennek, illetve túlzottan alacsony mértékűnek ítélte, ezért ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kért 2013.09.30-án. Az ajánlattevő az előírt határidőig (2013.11.18. 09:00 óra) benyújtotta árindokolását. Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdése és a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében további árindokolást kért 2013.11.08-án. Az ajánlattevő az előírt határidőig (2013.11.29. 14:00 óra) benyújtotta és árindokolását. Az érvénytelenség oka a Kbt. 70. § (3) bekezdése. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, mivel nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az árindokolást. A Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, mivel lehetetlen, vagy túlzottan alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.” A kérelmező 2013. december 30-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása miatt. Az ajánlatkérő a vitarendezésre válaszát 2014. január 3-án adta meg, abban a következőket rögzítette: „Ajánlatkérő szempontjából mind a gazdasági ésszerűsséggel, mind a megvalósítási folyamattal összeegyeztethetetlen az Ajánlattevő által benyújtott indoklás. Ajánlatkérő álláspontja szerint a SafeQ rendszer teljes üzembe helyezése nem valósítható meg mindössze félórás szakértői ráfordítással. Ennek oka, hogy egy ilyen rendszer üzembe helyezése során több napos munkával fel kell mérni az Ajánlatkérő igényeit, ki kell szállítani a telephelyekre és üzembe kell helyezni a kártyaolvasó eszközöket, el kell készíteni a rendszertervet, majd ezt követően kerülhet sor az önmagában még továbbra sem használható SafeQ szoftver feltelepítésre. Ugyanis csak mindezek után kerülhet sor - szintén több napos munkával - a SafeQ szoftver konfigurálására, finomhangolására és végül, de nem utolsósorban az Ajánlatkérő
10
szakembereinek oktatására (ld. műszaki leírás 5. számú melléklet: SafeQ rendszer bevezetése). Ajánlatkérő fenntartja azon álláspontját, hogy ezen feladatok továbbra sem teljesíthetőek fél órás szakértői munkával, illetve költségeit továbbra sem fedezi egyszeri 10.000 Ft-os ellenszolgáltatás. Ezt támasztják alá a többi ajánlattevő által benyújtott ajánlatokban szereplő, a SafeQ rendszer teljes üzembe helyezésére vonatkozó 5-6 milliós árajánlatok is. Fentiek alapján Ajánlatkérő az előzetes vitarendezésben foglaltakat elutasítja, tekintettel arra, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el, valamint kéri indokai és válasza elfogadását.” Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát az ajánlattevőknek megküldte. A kérelmező 2014. január 13-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a jogsértés tényének megállapítását, mivel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2)-(6) és a 70. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit a kérelmező ajánlatának az érvénytelenné nyilvánításával, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, és az ajánlatkérő új eljárást lezáró döntés meghozatalára való kötelezését kérte. Kérte továbbá az igazgatási szolgáltatási díj és egyéb költségek megtérítésére az ajánlatkérő kötelezését. Előadta, hogy a Kbt. 69. §-a rendelkezéseinek megfelelően az ajánlatkérő árindoklást kért a kérelmező ajánlatának három elemét illetően. A kérelmező 2013.11.15-i hiánypótlásában árindoklása során feltüntette, hogy a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége, mint árelem számítása során 30 perc mérnökóra díjjal számolt, a gyártó YSoft Kft. nyilatkozatára alapozva. A benyújtott árindoklás eredményeként az ajánlatkérő a három árelemből kettő (fekete-fehér nyomatok ára, illetve színes nyomatok ára) tekintetében a kérelmező árindoklását elfogadta, további felvilágosítást kért azonban a harmadik elemet (SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége) tekintve. Az ajánlatkérő kérte a kérelmezőt, mutassa be, hogy ajánlatában hol található a SafeQ szoftver, valamint a nyomtatókon a kártyás nyomtatáshoz szükséges megoldás megvalósításának teljes költsége, az üzembe helyezés minden járulékos költségére (a szoftver és a nyomtatókra telepítendő terminálok költségére is) kiterjedően. Az ajánlatkérő a második hiánypótlási felhívásában csupán ezen költségelemekre kérdezett ismételten rá, nem jelezte azonban, hogy a korábbi árindoklásban a számítás alapjaként megjelölt 30 perc mérnökóra ráfordítást nem találná elfogadhatónak, arra vonatkozóan semmilyen további felvilágosítást nem kért. A kérelmező a gyártó megfelelő nyilatkozatával alátámasztva tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a megajánlott ára valóban tartalmazza valamennyi, az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban megjelölt elemet, járulékos és egyéb költséget. A csatolt gyártói nyilatkozattal alátámasztva kérelmező kifejtette, hogy a gyártó által részére biztosított kedvezményes, promóciós ajánlat
11
tartalmazza a rendszer teljes üzembe helyezésének, telepítésének minden elemét és költségét, a gyártó az ajánlattevő felé a kedvezményes díjszabás mellett a teljes műszaki üzembe helyezést, (így a hiánypótlási felhívásban felvetett feladatokat is) vállalja. Ebből következik, hogy az ajánlattevőnek a szoftver üzembe helyezése során egyetlen további, a kedvezményes vételárat meghaladó költsége keletkezik: ez a gyártó által szolgáltatott és az ajánlatkérő által megadott helyeken üzembe helyezett rendszer éles indítása. Ezen munkafolyamatra - a gyártó korábbi nyilatkozata szerint - elégséges a legfeljebb a számítás alapját képező 30 percnyi munka, megfelelő szakember alkalmazása esetén. A kérelmező fenti árindoklása ellenére az ajánlatkérő 2013. december 20-i Összegezésében a kérelmező ajánlatát érvénytelenként jelölte meg, irreálisan alacsony ár alkalmazására hivatkozva. A kérelmező élt az előzetes vitarendezés lehetőségével és csupán ennek során, az arra kapott válaszban vált előtte ismertté, hogy az ajánlatkérő a megjelölt 30 percnyi mérnökóra mennyiségét nem tartja gazdaságilag ésszerűnek és a dokumentációban megjelölt műszaki követelményekkel összeegyeztethetőnek. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adott válaszában - az eljárás során először - kifejtette, hogy a munkafolyamatok nem végezhetőek el ajánlattevő fél órás munkájával, illetve hivatkozott arra, hogy a beadott egyéb ajánlatok is 5-6 millió Ft körül mozognak. Az ajánlatkérő álláspontjával ellentétben a közbeszerzés tárgyát képező feladat, a SafeQ rendszer üzembe helyezése maradéktalanul teljesíthető az ajánlattevő szakemberének mindössze fél órás munkájával, hiszen a gyártótól olyan készültségi fokon veszi át a kérdéses terméket, ami lehetővé teszi, hogy ilyen kevés ráfordított idő mellett is teljes mértékben megfeleljen ajánlattevő szolgáltatása a dokumentációban, műszaki leírásban megfogalmazott valamennyi követelménynek. Ezen körülményt az árindoklások során az ajánlattevő megfelelően igazolta is az ajánlatkérő felé, becsatolta állításai igazolásaként a vonatkozó gyártói nyilatkozatokat is. Az ajánlatkérő állításával ellentétben a beadott egyéb ajánlatok közül csupán három mozog valóban 5-6 millió forint körül ezen árelem vonatkozásában, az ajánlatok többsége (4 db ajánlat) ennél jóval alacsonyabb árat jelölt meg. A fentiekre tekintettel az ajánlatkérő a Kbt. szabályaival ellentétes módon minősítette a kérelmező ajánlatát érvénytelennek. A kérelmező az eljárás során a követelményeknek mindenben megfelelő ajánlatot tett, olyan árakon, melyek az egyedi beszerzési kedvezményei miatt igen előnyösnek minősülnek, azonban megfelelő árrést is tartalmaznak, így a gazdasági ésszerűség és a tisztességes piaci magatartás követelményeinek is mindenben megfelelnek. A Kbt. rendelkezései az ajánlatkérő kötelezettségévé teszik, hogy tájékozódjon az ajánlati elemek megfelelő alátámasztottságáról. Az ajánlattevőnek pedig kötelessége ezen tájékoztatást objektív és konkrét adatokra alapozva megadnia. Az ajánlatkérőnek, amennyiben az ajánlat és az árindoklás valamely elemét nem
12
tartotta egyértelműnek, a Kbt. 69. § (3) és 70. § (2) bekezdése értelmében további indoklást, felvilágosítást kellett volna kérnie atekintetben, hogy a kérelmező hogyan kívánja a megjelölt fél óra mérnökóra igénybevételével teljesíteni a kérdéses feladatot. Mivel a 30 perc mérnökóra kapcsán a kérelmezőhöz az ajánlatkérő kérdést nem intézett, a kérelmező alappal feltételezhette így, hogy erre vonatkozó indoklásra ajánlatkérő nem tart igényt, a fél óra mérnökóra igény megjelölését és a hozzá fűzött magyarázatot ajánlatkérő elfogadta. A Kbt. rendelkezései és a vonatkozó joggyakorlat tükrében egyértelmű, hogy az árindoklás körében az ajánlattevői magyarázatnak objektívnek, számításokkal megfelelően alátámasztottnak kell lennie. A kérelmező ennek megfelelően konkrét adatokkal, nyilatkozatokkal és számításokkal alátámasztva indokolta meg árképzését. Ugyanakkor az objektivitás követelménye az ajánlatkérői kérdésfeltevésre is vonatkozik, az irreálisan alacsonynak tartott árakra vonatkozó felvilágosítás kérése során az ajánlatkérőnek ugyanúgy konkrétan, egyértelműen meg kell jelölnie kérdése tartalmát, a kérdésfeltevés sem lehet általános. Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlatkérő kérésének megfelelően, arra kimerítően válaszolva adja meg objektív, alátámasztott árindoklását, nem várható el azonban, hogy olyan indoklást is benyújtson, amire ajánlatkérő rá sem kérdezett - különös tekintettel arra, hogy a Kbt. 69. § rendelkezései szerint az ajánlatkérőnek kötelessége a megalapozott döntéshez szükséges valamennyi tájékoztatást megkérnie a vitatott ajánlati elemekre. Ennek ellenére a fél óra mérnökóra díjra alapított számítást ajánlatkérő először csak az előzetes vitarendezés során kifogásolta, miután kétszeri hiánypótlás keretében az árindoklás körében csak általános, a mérnökórák mennyiségét és díjazását meg sem említő kérdéseket tett fel, kérte ugyan a teljes üzembe helyezés mindenre kiterjedő költségének megadását, nem kért azonban részletes felvilágosítást a munkaidő igény megjelölését illetően. Ennek ellenére a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy árképzése megalapozott és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető számításon alapul. A kérelmező rögzítette, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése a különösen szóhasználattal él, az pedig egy példálózó jellegű, nem taxatív felsorolást vezet be. Az ajánlatkérőnek minden esetben a konkrét, benyújtott árindokolások gazdasági ésszerűségét kell vizsgálnia, a Kbt. csupán támpontokat ad arra, hogy tipikusan milyen indokok fogadhatók el. Mindezek alapján a kérelmező ajánlata a jogszabályokkal ellentétes módon került érvénytelenként megjelölésre, az ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 69. § (3) és 70. § (2) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés teljesítését, amikor nem minden, általa (utóbb) kétségesnek tartott ajánlati elemre kérdezett rá. Az ajánlatkérőnek már a második hiánypótlási felhívásában rá kellett volna kérdeznie a 30 perc mérnökóra idő vállalhatóságára, kérdésfeltevés hiányában pedig nem hivatkozhatott volna erre az érvénytelenség okaként - megjegyezve,
13
hogy csupán az előzetes vitarendezés során derült ki az is, hogy valójában erre az (alá nem támasztott) véleményére alapozza az ajánlatkérő az érvénytelenség megállapítását. Az ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező eljárási költségekben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható magából a közbeszerzési eljárás irataiból, de még a kérelmező jogorvoslati kérelméből is, hogy nem szükséges további felhívása a kérelmezőnek indokolásra, tájékoztatásra, mivel a 3. bírálati részszempont műszaki tartalmára megtett 10.000.-Ft ajánlati árára eddig beadott indokolásai is megalapozatlanok, egymással ellentétesek, továbbá nem felelnek meg a Kbt. 69. § (4) bekezdése, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55. cikke által támasztott objektivitási követelményeknek, valamint nem összeegyeztethetők a Kbt. alapelveivel sem. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban, továbbá a feltett kérdésekre adott kiegészítő tájékoztatásaiban pontosan megadta e részszempont tartalmát, továbbá az ajánlatkérő számára kötelezően nyújtandó szolgáltatásokat. Az ajánlatkérő szerint az előírásai nem hagytak kétséget afelől, hogy az ajánlatkérő a SafeQ rendszer bevezetése, üzembe helyezése, teljes költsége tekintetében az ahhoz kapcsolódó valamennyi szolgáltatás nyújtását és annak beárazását követelte meg. Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt, hogy a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költségére tett 10.000,- forintos megajánlását indokolja, mivel az az ajánlatkérő megítélése szerint túlzottan alacsony árajánlat. A kérelmezői indokolás alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az indokolás nem tudja alátámasztani a 3. bírálati részszempont és annak műszaki tartalmára vonatkozó teljesítést 10.000,- Ft-ból. A kérelmezőnek sem az ajánlata, sem a benyújtott indokolása nem utalt arra, hogy a 30 perces saját munkavállalói tevékenységen kívül bármely harmadik személy részt venne a 3. bírálati részszempont teljesítésében. Egyértelmű volt a közös ajánlattevők nyilatkozata arról is a Kbt. 40. § (1) és (2) bekezdése szerint, hogy harmadik személy sem 10 % felett, sem az alatt nem vesz részt a teljesítésben. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a konkrét kérelmezői árajánlatnak a szolgáltatás tartalmához viszonyított kirívó alacsonysága miatt akár további indokolási felhívás nélkül is megállapítható lett volna az ajánlati ár megalapozatlansága, az érvénytelenség. Ugyanakkor az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseire tekintettel annak érdekében, hogy - az egyértelmű megítélésű helyzet ellenére - biztosítsa a kérelmező számára az indokolás megadási lehetőséget a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége tekintetében a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján további tájékoztatást kért a kérelmezőtől. A
14
kérelmező 2013. november 29-én benyújtott második árindokolásában teljes egészében eltért mind az ajánlatában, mind az első árindokolásában foglaltaktól. A második árindoklása nemcsak az ajánlatával és első árindokolásával ellentétes, hanem ezen túl megkérdőjelezi a kérelmezői magatartás tisztaságát is. Emellett kijelenthető, hogy ez, az újabb indokolás összeegyeztethetetlen a közbeszerzési eljárásokban az árajánlat objektív, gazdasági ésszerűségi követelményével. A kérelmező előadása szerint az ajánlatkérő korábban nem jelezte, hogy a számítás alapjaként megjelölt 30 perc mérnökóra ráfordítást nem találná elfogadhatónak, arra vonatkozóan semmiféle további felvilágosítást nem kért. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyílt közbeszerzési eljárása ajánlati feltételei valamennyi ajánlattevőre, így a kérelmezőre is külön kérés nélkül is kötelezők. Az ajánlatkérő álláspontja szerint téves a kérelmezőnek a még további, külön 30 perces időráfordításra vonatkozó felhívás kiadása hiánya sérelmezése. Minden egyes esetben az adott ügy tényállása és a konkrét szolgáltatás műszaki tartalma alapján ítélhető meg, hogy szükséges-e és milyen további kérdés, felhívás szükséges az árajánlat és az indokolás megalapozatlanságának, gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőségének megállapításához. Az ajánlatkérő nem tartotta megállapíthatónak, hogy a SafeQ szoftver telepítése a kérelmező által megadott idő és költség mellett biztosítható, mivel ez csak SafeQ a rendszer teljes üzembe helyezési idejének és költségének mindössze egy elhanyagolható része. A rendszer teljes üzembe helyezésének elemei az ajánlati dokumentáció, valamint az ajánlattevők kérdéseire adott válaszok alapján a következők: - SafeQ szoftver licenc biztosítása; - Kártyás nyomtatási funkció biztosítása a megjelölt kategóriájú bérelt, valamint saját nyomtatókra; - Ügyféligények felmérése, elemzése; - Bevezetendő megoldás meghatározása, specifikálása; - Rendszer telepítése, bevezetése, jogosultságok beállítása; - Szakemberek oktatása, felkészítése; - Üzemeltetés, hibaelhárítás támogatása. Ezen több hetes időtartamú, valamint milliós költségű feladatnak az elvégzésével szemben kérelmező ajánlata mindössze 30 percnyi mérnökórát és 10.000.- Ft költséget tartalmazott. Az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak a fenti indoklását, ugyanis a gazdasági ésszerűsséggel nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a kérelmező azon vállalása, amely szerint a szoftver és hardver eszközöket, valamint a biztonsági nyomtatási funkció, a kártyás nyomtatási lehetőség és a visszakereshetőség implementálását nettó 1.-Ft áron biztosítja. A közbeszerzései verseny tisztasága érdekében követelik meg és adják meg, mind a közösségi szervek, mind a hazai jogalkotó példálódzó jelleggel, hogy az árajánlat indokolása körében az ajánlatkérők milyen indokolásokat fogadhatnak
15
el. Az ajánlatkérő előtt nem ismert olyan uniós vagy magyar joggyakorlat, mely az utólagos 1.- Ft-os árura és valamennyi szolgáltatásra kiterjedő árajánlatot elfogadhatóvá tenné. Az ilyen 1.- Ft-os árut/szolgáltatást/mindent magában foglaló indokolás elfogadása alapjaiban ellentétes a közbeszerzési eljárások lényegével, tételes rendelkezéseivel, alapelveivel. A konkrét ügyben azonban az 1.- Ft-os hivatkozás nemcsak az aránytalanul alacsony ár indokolás szempontjából elfogadhatatlan. A jelen ügyben téves a kérelmezőnek a 4. § 2. pont b) pontjára, mint gyártóra vonatkozó hivatkozása. A Kbt. 4. § 2. pont b) pontjának szabályozása a gyártóra, mint gyártóra, illetve a forgalmazóra, mint forgalmazóra vonatkozik az adott áru tekintetében. A közbeszerzés tárgyát a 3. részszempont tekintetében számos az ajánlatkérő részére közvetlenül nyújtandó olyan szolgáltatás képezi, mely nem függ össze a gyártó, a forgalmazó személyével, így ha harmadik személyt kíván/kívánt volna a kérelmező igénybe venni a szerződés teljesítéséhez köteles lett volna ezt a területet vagy érték függvényében magát a személyt is nevesíteni a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében tett nyilatkozatában. A kérelmező utólag és tiltott módon módosítani kívánja az ajánlatát azzal, hogy az ajánlatában meg nem nevezett szolgáltatási területen harmadik személy 1.- Ft-ért minden szolgáltatást nyújtani fog az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő megjegyezte, hogy jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban a kérelmezőn kívül több ajánlattevő is szállítani kívánta a SafeQ rendszert, azonban ajánlatkérő tudomása szerint számukra sem a szoftvert, sem pedig a tartozékokat nem biztosította azonos feltételekkel az YSoft Magyarország Kft., mely felveti verseny tisztasága betartását, valamint a Kérelmező és a Y-Soft Magyarország Kft. magatartása további jogsértő jellegét is. Az ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmező az Y-Soft fenti diszkriminatív, versenytorzító, egyébként megindokolhatatlan vállalása alapján gazdasági erőfölényhez jut, s visszaél azzal. Eljárásával a többi ajánlattevőt hozza egyértelműen hátrányos helyzetbe. Ez a hátrány jól láthatóan nem hatékonysági okból áll fenn, hanem egy olyan ár miatt, ami képtelenné teszi a piaci szereplőket tényleges, hatékonyságon alapuló, valós piaci versenyben történő megmérettetésre. Az Y-Soft gyártói képviselet lévén a SafeQ termék, valamint a hozzá kapcsolódó hardver eszközök tekintetében Magyarországon monopolhelyzetben van. Az ajánlatkérő a Lézer Irodatechnika Kft. és az Y-Soft között olyan megállapodást feltételez, amely a gazdasági verseny korlátozását, torzítását célozza, ezért ezt a Tpvt. 11. §-ának megsértésének feltételezése miatt a törvény bejelentésre, panaszra vonatkozó szabályai szerint jelzi a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy mindegyik ajánlattevővel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járt el, a 3. bírálati részszempontra tett vállalásokkal összefüggésben.
16
Az ajánlatkérő 2013. november 8-án a Kérelmező mellett az Invitel Technocom Kft. és Delta Services Kft közös ajánlattevőt, a Bravogroup Rendszerház Kft. ajánlattevőt és a Xerox Magyarország Kft.-IMG Solution Kft. közös ajánlattevőt is felhívta árindokolásra a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége tekintetében. A Xerox Magyarország Kft. - IMG Solution Kft. közös ajánlattevő nem nyújtott be árindokolást. A kérelmező mellett az Invitel Technocom Kft és Delta Services Kft. közös ajánlattevőt és a Bravogroup Rendszerház Kft. ajánlattevőt az ajánlatkérő 2013. november 26-án a Kbt. 69. § (3) bekezdésének megfelelően további tájékoztatásra, árindokolásra hívta fel a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége tekintetében, mivel az indoklás és a rendelkezésre álló iratok alapján nem tudott minden kétséget kizáróan meggyőződni az ajánlati árak megalapozottságáról. Az Invitel Technocom Kft. és Delta Services Kft. közös ajánlattevő nem nyújtott be újabb árindokolást. Az indokoláskérésben megjelölt határidőig mindössze a kérelmező és a Bravogroup Rendszerház Kft. nyújtotta be a tájékoztatását. A Bravogroup Rendszerház Kft. által felajánlott nyomatmenedzsment eszköz nem felel meg az ajánlati kiírás feltételeinek, ezért ajánlata érvénytelen, az érvénytelenség oka a többek között Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja. A fentiek alapján ajánlatkérő mindegyik ajánlattevővel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járt el. Az ajánlatkérő megjegyezte, hogy a kérelmező által az írásbeli összegezés, illetve döntés indokolása tekintetében előadottak kívül esnek a kérelmező tekintetében irányadó jogvesztő jogorvoslati határidőn. Továbbá a D.395/2013. sz. ügy tényállása jelentősen eltérő, emellett annak bírósági felülvizsgálata is folyamatban van. Az ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy tartalmilag egyértelmű volt a közbeszerzési eljárás dokumentumaiból, illetőleg az eljárási cselekményekből, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján minősül érvénytelennek a kérelmező ajánlata. A második indokoláskérésből egyértelműen kitűnik, hogy a Kbt. 69. §a körében, a (3) bekezdés alapján került a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításra. Valóban van az összegezésben egy elírás: a Kbt. 70. § (3) bekezdése, illetőleg a 74. § (2) bekezdés b) pontja került megjelölésre a Kbt. 69. § (5) bekezdés, illetőleg a 74. § (2) bekezdés a) pontja helyett. Ugyanakkor a Kbt. 2. §-ában szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére, illetőleg a közbeszerzési eljárás dokumentumaira tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő mely indokok alapján nyilvánította a kérelmezői ajánlatot érvénytelennek. A 3. részszempontra tett kérelmezői vállalás nem volt összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel, tehát a 10.000.- Ft-os ellenérték mellett nem volt megállapítható a kérelmezői ajánlatnak az érvényessége. Egyértelmű az összegezésből az ajánlatkérő álláspontja szerint az, hogy a 10.000.- Ft-os
17
vállalást nem tartotta az ajánlatkérő a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, amely 10.000.- Ft-os vállalásnak a keretén belül nyilvánvalóan értékelte azt, hogy egy félórás időráfordítással számolt az ajánlattevő a nyilatkozata szerint. Az ajánlatkérőnek a 10.000.- Ft-os vállalásnak a tartalmát is felül kellett bírálnia akkor, amikor az érvényesség körében döntést hozott. Hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy a kérelmező, illetőleg a kérelmező ajánlatában megjelölt gyártó maga is üzleti titoknak nyilvánította az indokolását, erre tekintettel nem volt abban a helyzetben, hogy az összegezésben az 1.- Ft-os ajánlatra tekintettel hivatkozást tegyen. Az összegezés megfogalmazása az üzletit titokká nyilvánításra tekintettel történt. A Döntőbizottság Elnöke az eljáró tanács jelzése alapján a jogorvoslati eljárást D.12/12/2014. sz. végzésével kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 146. § (1) bekezdése második mondata első és negyedik fordulatára tekintettel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített, a verseny nyilvánossága biztosítására vonatkozó ajánlatkérői kötelezettséggel összhangban, a Kbt. 77. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határoztae meg az eljárást lezáró döntésében a kérelmezői ajánlat érvénytelenségének indokát. A kérelmező a kiterjesztéssel összefüggésben előadta, hogy tekintettel arra, hogy az összegezés indokolásából semmilyen mértékben nem derült ki, hogy mi az oka az indokolások el nem fogadásának, ezért az előzetes vitarendezés során sem volt lehetőség a tényleges ok érdemi vitatására. Csak a vitarendezésre adott válaszból derült ki, hogy az indokolásnak mely elemét nem tartja elfogadhatónak az ajánlatkérő (fél óra mérnökóra elegendősége), illetve csak a jogorvoslati eljárás során derült fény arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlat egyéb elemét (Y-Soft Kft. gyártói pozíciója) sem tartja elfogadhatónak. A kérelmező álláspontja szerint mindkét kérdés olyan, ami a közbeszerzési eljárás normál menete során egyértelműen tisztázható és eldönthető lett volna, ha az ajánlatkérő jelzi ezekkel kapcsolatos aggályait és további kérdéseket tesz fel. A kérelmező az eljárást lezáró döntés érdemi tartalmát és az alapjául szolgáló indokokat egyedül az előzetes vitarendezés során tudhatta meg és ezt követően azokat a kérdéseket, melyek egyébként a közbeszerzési eljárásban is orvosolhatóak és tisztázhatóak lettek volna, egyedül a jogorvoslati eljárásban vitathatta, ami a Kbt. alapelveivel és rendelkezéseivel ellentétes. Az ajánlatkérő összegezése olyan formai hibákat (dátum elírás, illetve háromszori hiánypótlásra utalás a tényleges kettő helyett) és tartalmi hibákat (nem megfelelő Kbt. hivatkozás) tartalmaz, ami kizárólag a döntés megsemmisítését vonhatja maga után. Az ajánlatkérő a tárgyaláson maga is elismerte, hogy az összegezésben elírás történt a Kbt. szerinti jogalap tekintetében. Az, hogy a Kbt. mely pontjára alapozza egy ajánlatkérő egy ajánlat
18
érvénytelenségét, olyan horderejű kérdés, ami nem minősíthető egyszerű adminisztratív hibának. Az ajánlatkérő a hivatalbóli kiterjesztéssel összefüggésben elsődlegesen jogsértés hiányának a megállapítását, másodlagosan pedig a jogsértés megállapítása mellett további jogkövetkezmény alkalmazásának a mellőzését kérte. Az ajánlatkérő érdemben, tartalmilag helyesen és megalapozottan tüntette fel az írásbeli összegezésében a kérelmező ajánlatának az érvénytelenné nyilvánító döntése indokát. Az ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy az írásbeli összegezése egyes jogszabályi rendelkezéseket nem pontosan tüntetett fel, azonban ettől függetlenül az érvénytelenné nyilvánítás oka, indoka egyértelműen megállapítható volt: a 3. bírálati részszempontra megtett kérelmezői árajánlatra benyújtott kérelmező árindokolást az ajánlatkérő nem ítélte elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek. Az ajánlatkérő szerint az egyértelmű indok megadás mellett, egy téves jogszabályi hely feltüntetés nem alapoz meg jogsértést. Nem áll fenn jogszabályi kötelezettség jogszabályi rendelkezés feltüntetésére, továbbá mind a közbeszerzési eljárásban, mind a közigazgatási eljárásban a tartalom szerinti elbírálás érvényesül. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásában teljeskörűen biztosította a közbeszerzési versenynek a tisztaságát, átláthatóságát és a nyilvánosságát. E verseny nyilvánossága tette lehetővé, hogy a nyilvánosan közzétett felhívásra bármely gazdasági szereplő benyújthatta az ajánlatát, megtehette a vállalásait, a bírálati szakaszban is átláthatóak a bírálati cselekmények a valamennyi ajánlattevőnek kiadott felhívások által. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalával a közbeszerzési verseny befejeződik. Az eljárást lezáró döntést tartalmazó összegezés - a kiadott jogszabályi mintának megfelelően- magában foglalta az előírt elemeket és a kérelmező tekintetében is tartalmilag helyesen az érvénytelenné nyilvánítás okát. Így a konkrét ügyben a kiadott összegezés tartalma mellett kijelenthető, hogy a verseny nyilvánossága nem sérült. A konkrét ügyben az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint esetlegesen az képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy a Kbt. 77. § (1) bekezdése azon rendelkezése sérült-e, hogy a kiadott összegezés indokolása megfeleltethető-e a „részletes indokáról” szóló kitételnek. Az ajánlatkérő megítélése szerint ugyanakkor az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy egyben betartsa a Kbt. más kötelező szabályából rá háruló kötelezettséget is és nem valósíthatja meg az összegezésében a Kbt. érdemi tételes jogi rendelkezéseinek megsértését és más jogszabályok (különösen a Ptk.) megsértését sem, a további részletes indokok megadásával. A Kbt. 77. § (1) bekezdése szabályozása ugyan ehelyütt erre külön nem tér ki, azonban ettől függetlenül mind az írásbeli összegezés összeállításakor az ajánlatkérőnek, mind
19
annak jogszerűsége megítélésekor a jogalkalmazó szervnek számot kell vetnie ezzel a döntése meghozatala során. A Kbt. 80. § (1) bekezdésében, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a jogalkotó felhatalmazta az ajánlattevőket arra, hogy az ajánlatuk, részvételi jelentkezésük üzleti titkot tartalmazó részének a nyilvánosságra hozatalát megtilthassák. A közbeszerzési eljárásban a kérelmező az árindokolását üzleti titokká minősítette, ami nem ütközik a Kbt. 80. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátokba. A Kbt. 81. § (4) bekezdése és a Kbt. 82. §-a alapján az ajánlatkérő nem hozhatja nyilvánosságra az ajánlattevő által üzleti titokká minősített részeket. A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Szemle 2013. 12. számában foglalkozott az üzleti titok kérdésével és a 3. pontban adott válaszában az ajánlatkérővel azonos álláspontot képviselt. Az ajánlatkérő áttekintette építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK Irányelve (továbbiakban: Irányelv) és az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit, melyek eljárása megfelelőségét támasztották alá. Az ajánlatkérő hivatkozott az irányelv 6., 41. cikkére, valamint a C-450/06. sz. ügyre. Mind az irányelv szabályozása, mind az Európai Bíróság ítélete megmutatja, hogy a közösségi jogalkotás észlelte és megfelelő megoldást is adott a kétfajta jogszabályi kötelezettség ütközése esetén, nem kényszerítve az ajánlatkérőt jogsértésre. Az ajánlatkérő megjegyezte, hogy a Döntőbizottság sem biztosít iratbetekintést az aránytalanul alacsony árral összefüggő jogvitákban, s következetesen törekszik az ajánlattevői üzleti titok megtartására összhangban az Európai Bíróság fentiekben hivatkozott ítéletének a jogorvoslati szakaszra vonatkozó részével. Összegezve az ajánlatkérő a számára adott árindokolási ajánlattevői üzleti titok kötöttség miatt/mellett, akként igyekezett összeállítani az összegezése indokolását, hogy ne valósítson meg üzleti titokra vonatkozó jogsértést. A magyar Kbt. nem adott erre külön normatív szabályozást, azonban ajánlatkérő terhére nem eshet, hogy egymással ütköző szabályok miatt mindkettőnek való megfelelés teljes körűen nem lehetséges. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a Kbt. rendelkezései nem nyújtanak felmentési jogalapot az üzleti titok megsértésére és az annak jogkövetkezménye alól való mentesüléshez. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés és a jogorvoslati kérelem vizsgálata során a következőket állapította meg.
20
Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része XII. fejezete szerinti keretmegállapodásos eljárást folytatott le. Az eljárást megindító felhívás 2013. július 19. napján került feladásra, így a Döntőbizottság az e napon hatályos Kbt. előírásait vette figyelembe a hivatalbóli kezdeményezés és a jogorvoslati kérelem elbírálása során. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében „A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát”. A Kbt. 108. § (1) és (2) bekezdés a) pontja a következőkről rendelkeznek: 108. § (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. (2) Ennek során a) nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak - tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. §-ban foglaltak figyelembevételével. A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében „Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek”. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. §-a a következőkről rendelkezik: 69. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. (2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott
21
elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. (8) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami
22
támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot. A Kbt. 70. §-a a következőket mondja ki: 70. § (1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége alcím alatt a Kbt. a következőkről rendelkezik: 74. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §]; c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha: a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §]; b) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [70. §]; c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
23
(4) Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie. 75. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a) a kizáró okok [56-57. §] hatálya alá tartozik; b) részéről a kizáró ok [56-57. §] az eljárás során következett be. (2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése], b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése]. (3) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni. (4) A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (2) bekezdés alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét. A Kbt. 77. § (1) és (2) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. A Kbt. az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága és az üzleti titok védelme alcím alatt a következőkről rendelkezik: 80. § (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy
24
kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. (4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. 81. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. A Döntőbizottság először a hivatalbóli kiterjesztés körében folytatott le vizsgálatot, tekintettel arra, hogy az összegezésben a kérelmezői ajánlat érvénytelensége indokának a jogszerű megadása a feltételét képezi a kérelmező jogorvoslati kérelme elbírálásának. A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlata érvénytelenségéről az ajánlatkérő a kérelmezőt az összegezés megküldésével tájékoztatta. Ezért a Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés elbírálása során azt vizsgálhatta, hogy az összegezésben megjelölt indok alapján jogszerűen nyilvánította-e a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné.
25
A Kbt. szabályai alapján az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az eljárás során az ajánlat érvénytelenségének okát és az ezek alapjául szolgáló, okszerű indokolást az ajánlattevő tudomására hozza. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 35. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálására vonatkozó Kbt. 77. § (2) bekezdése szerinti - írásbeli összegezés mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza. A 9. sz. melléklet 10. pontja értelmében az összegezésben meg kell adni az érvénytelen ajánlatot tevők nevét, címét és az érvénytelenség indokát. Az összegezés törvényi rendeltetése megjeleníteni azokat a tényeket, szempontokat, érveket és összefüggéseket, amelyeken az ajánlatkérő döntése alapul. Az összegezés előírt tartalmú elkészítésével - a nyilvánosság és átláthatóság Kbt. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvi követelményére is figyelemmel - biztosítható az ajánlattevő teljes körű tájékoztatása ajánlata érvénytelenné nyilvánításának valós indokairól, és a döntés jogszabályi alapjáról. Az összegezés az ajánlatok elbírálásáról címet viselő dokumentum - ezen belül az érvénytelenség kérdésében hozott ajánlatkérői döntés megfelelő indokolása - egyebek mellett az ajánlattevők jogorvoslathoz való joga rendeltetésszerű gyakorlása biztosítása érdekében bír kiemelt jelentőséggel. Annak ellenére, hogy a minta nem ad részletes leírást arra vonatkozóan, hogy az indokolást milyen tartalommal kell megadni, az indokolásnak a Döntőbizottság következetes álláspontja szerint olyan információ tartalommal kell bírnia, hogy abból világosan és egyértelműen kitűnjön az ajánlattevő ajánlata bármely okból történő érvénytelenné nyilvánításának az oka. Az ajánlatkérő az összegezésben foglalt eredménytelenségi indok jogszerű megadásával kapcsolatosan az üzleti titok védelmére hivatkozott. A Döntőbizottság nem vitatja, hogy a jelen esetben a Kbt. 80. §-ában foglalt, az üzleti titokká nyilvánítást lehetővé tevő, és a Kbt. 77. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések konkurálnak egymással. A Döntőbizottság nem vitatja azt sem, hogy a kérelmezőnek jogszerű lehetősége volt arra, hogy indokolását, illetve tájékoztatását üzleti titokká nyilvánítsa, ugyanakkor az érvénytelenné nyilvánítás indokolása az ajánlattevők jogorvoslathoz való joga gyakorlása, és annak rendeltetésszerű biztosítása érdekében kiemelt jelentőséggel bír. Az érvénytelenség indoka jogszerű megadásának az elmaradása a jogorvoslathoz való jogot sérti, amely jog mind a döntőbizottsági, mind a
26
bírósági, európai bírósági joggyakorlatban nem vitatottan garanciális, alapvető jelentőséggel bír. Az érvénytelenség indokolásának lehetővé kell tennie azt az érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő számára, hogy jogorvoslati jogait érvényesítse, a Döntőbizottság számára pedig azt, hogy a felülvizsgálati jogkörét gyakorolja (Európai Törvényszék T-50/05. sz. ügyben hozott ítélete). Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a C-450/06. sz. ügyben hozott, az ajánlatkérő által hivatkozott bírósági ítélet nem a saját ajánlat érvénytelenségének az indoklásával, hanem a nyertes ajánlattevő ajánlatába történő betekintéssel, illetve annak a felülvizsgálati szerv részére történő rendelkezésre bocsátásának a kérdéskörével foglalkozik. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy az ajánlattevő ajánlatának az érvénytelenségét megindokolja akként, hogy az érvénytelenség indokolásából egyértelműen megállapítható legyen, mely körülményre, adatra, információra tekintettel nyilvánította az ajánlattevői ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelennek, ennek hiányában az érvénytelenné nyilvánított és üzleti titokkal érintett ajánlattevő maga sem tudja, hogy mely indokból került az ajánlata ténylegesen érvénytelenné nyilvánításra, így a jogorvoslati joga sérül. A Döntőbizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a Kbt. 74.- 75. §-a taxatív módon szabályozza az ajánlatok, részvételi jelentkezések érvénytelenségi eseteit. Az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására csupán a Kbt.-ben meghatározott esetekben kerülhet sor, ezért garanciális jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő az ezen szakaszokban meghatározott mely esetkörre tekintettel nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot. A fentieket követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő mely indokokra figyelemmel nyilvánította a kérelmező ajánlatát a Kbt. 70. § (3) bekezdése és a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné. Az ajánlatkérő az összegzésben rögzítette, hogy az ajánlattétel és a hiánypótlás során benyújtott iratokat nem tartja megfelelőnek az érvényesség megítélésére. Rögzítette, hogy a SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költségét lehetetlennek, illetve túlzottan alacsony mértékűnek ítélte, ezért az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kért, amelyre a kérelmező benyújtotta az indokolását. Majd az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdése és a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében további árindokolást kért, amelyre ugyancsak benyújtotta a kérelmező az árindokolását. Ezt követően az ajánlatkérő rögzítette, hogy az érvénytelenség oka a Kbt. 70. § (3) bekezdése, majd pedig felhívta a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontjának a rendelkezéseit.
27
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2013. november 8-i indokoláskérésében a Kbt. 70. § (1) bekezdésére, míg a 2013. november 26-i indokoláskérésben a Kbt. 70. § (1) bekezdésére és a Kbt. 69. §-ára is hivatkozott. A Döntőbizottság elöljáróban rámutat arra, hogy a Kbt. 69. §-a és 70. §-a, az irreális ajánlati elem alcím alatt két eltérő, ugyanakkor egymáshoz hasonló jogintézményt szabályoz. A Kbt. 69. §-a vonatkozik az irreálisan alacsony megajánlásra az ár vonatkozásában, míg a Kbt. 70. §-a szabályozásának célja, hogy az ajánlati áron kívüli vállalások tekintetében is biztosítsa azok megalapozottságát, teljesíthetőségét. A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megtett jogszabályi hivatkozások alapján is megállapítható, hogy a Kbt. 69. §-ához fűződő érvénytelenségi okot rögzít a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja, míg a Kbt. 70. §-ához fűzött érvénytelenségi okot a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során kért indokolásokkal kapcsolatosan mind a Kbt. 69. §-ára (2013. november 26-i hiánypótlás), mind pedig a Kbt. 70. §-ára (2013. november 8-i, és 2013. november 26-i hiánypótlás) hivatkozott. Az összegezésben ugyanakkor a kérelmezői ajánlat 3. részszemponttal kapcsolatos érvénytelenségét a Kbt. 70. § (3) bekezdésére és az ahhoz kapcsolódó, Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontjára alapította. A 3. értékelési részszempontot a „3. SafeQ szoftver üzembe helyezésének teljes költsége” képezte, azaz az árelemet, ellenszolgáltatásra vonatkozó összeget tartalmaz, így arra a Kbt. 69. §-a irányadó, az irreálisan alacsony elem miatti érvénytelenné nyilvánítást a Kbt. ezen szakasza alapozhatja meg. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során elismerte, hogy az érvénytelenség indoka körében elírás történt a kérelmezői ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja, és a 69. § (5) bekezdésére tekintettel érvénytelen. A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő álláspontját, hogy a közbeszerzési eljárás során megvalósult jogcselekményekből megállapítható az érvénytelenség tényleges indoka és ennek következtében elírás ténye, hiszen egyrészt a közbeszerzési eljárás dokumentumai is eltérő jogszabályhelyekre hivatkoznak. Másrészt pedig mivel az ajánlatkérő a kérelmezői ajánlatot az összegezésben nyilvánította érvénytelenné, - a nyilvánosság alapelvi követelményére is tekintettel - az összegezés törvényi rendeltetése megjeleníteni az érvénytelenség indokát, ezen dokumentumban kell az ajánlatkérőnek megjelölni, hogy mely jogszabályi rendelkezésre tekintettel minősül a kérelmező ajánlata érvénytelennek. Ennek hiányában nincs abban a helyzetben a kérelmező, hogy a jogorvoslati jogát hatékonyan gyakorolni tudja.
28
A közbeszerzési eljárás Kbt. 69. §-ára, illetve 70. §-ára is alapított cselekményeire, a taxatív érvénytelenségi körre, a két jogintézmény hasonló jogi szabályozásra, valamint a Kbt. 69. §-ához, illetve a 70. §-ához fűzött önálló érvénytelenségi okokra tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő tartalom szerinti elbírálás követelményére alapított érvelését sem tudta elfogadni. Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (5) bekezdésére alapítva a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján kívánja az ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani, úgy az összegezésben ezt kell rögzítenie. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérői érvénytelenné nyilvánítás a kérelmezői ajánlat tekintetében a fentiek miatt a Kbt. rendelkezéseibe ütközik, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. § (1) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta azt is, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt-e el az érvénytelenség indoka megadásakor. A Döntőbizottság rögzíti azt, hogy az ajánlatkérő az összegezésben nem közölte egyértelműen, hogy milyen okok miatt állapította azt meg, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 70. § (3) bekezdése, és a 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen, nem közölte, hogy pontosan mely körülmény, milyen ok alapozza meg a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenséget az indokolás, illetőleg a tájékoztatás vonatkozásában, az érvénytelenné nyilvánítással kapcsolatos összefüggések egyértelműen nem állapíthatók meg. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint az elkészített összegezés 10. pontjában a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításának okáról adott ajánlatkérői indokolás nem teljesíti a fentiekben kiemelt jogszabályi követelményeket. Az összegezés idézett megfogalmazása nem nyújt elégséges információt arról, hogy milyen okok miatt minősül a kérelmezői ajánlat érvénytelennek, milyen hiányosságok miatt került sor a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítására, az érvénytelenné nyilvánítással kapcsolatos összefüggések megállapítására az összegezés nem volt alkalmas. Az ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell jelölnie, hogy az ajánlattevő ajánlata milyen okból nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, nem elégséges arra hivatkozni, hogy 3. értékelési részszempontra tett megajánlás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő fentiek szerinti kötelezettsége a korábbiakban rögzítettek alapján az üzleti titokká nyilvánítástól függetlenül fennáll, mert ennek hiányában az érintett ajánlattevő jogorvoslati joga sérül, nem tudja, hogy az ajánlatkérő pontosan milyen okból nyilvánította a kérelmezői ajánlatot érvénytelenné.
29
A Döntőbizottság megjegyzi továbbá, hogy az ajánlatkérő üzleti titokra alapított érvelésével az előzetes vitarendezési eljárásban adott válaszával is ellentétesen járt el, hiszen a valamennyi ajánlattevő részére megküldött válaszában is hivatkozott a kérelmező üzleti titokká nyilvánított indokolása, tájékoztatása tartalmára. Ezen túl Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező helytállóan mutatott rá arra, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenség indoka körében eltérően nyilatkozott az előzetes vitarendezési eljárásban, valamint a jogorvoslati eljárásban, amely ugyancsak a jogorvoslati jog hatékony gyakorlását akadályozza, illetve alátámasztja a nyilvánosság alapelvének a sérelmét. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. § (1) bekezdését amiatt is, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelensége tekintetében az indokolási kötelezettségének csak részben tett eleget, a kérelmezői közös ajánlattevő ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról hozott döntésének indokolása nem felel meg a Kbt. 77. § (2) bekezdése és a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 9. sz. melléklet 10. pontjában foglaltaknak. A Döntőbizottság - az előzőekben részletezett indokokra tekintettel - a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján a hivatalbóli kiterjesztés kapcsán megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. § (1) bekezdését, alkalmazta a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérő nem jogszerű módon adta meg a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításának az indokát, és ezért megsemmisítette az ajánlatkérő összegezését, ezen körülmény akadályát képezi annak, hogy elvégezhető legyen a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításának a jogszerűségi vizsgálata. A fentiekre figyelemmel a kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást az alábbi rendelkezések alapján megszüntette. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
30
A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette a kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében. A Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (2) bekezdése alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege – a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntőbizottság bírság kiszabását indokoltnak tartotta a jelen esetben különös tekintettel arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati jogát nem tudta hatékonyan gyakorolni az ajánlatkérői jogsértés következtében. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a jogorvoslati eljárással érintett beszerzés relatív alacsony becsült értékét, valamint figyelembe vette a jogsértés reparálható jellegét is. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy az ajánlatkérővel szemben az elmúlt két évben két alkalommal szabott ki
31
bírságot (D.395/2013., D.580/2012. sz. ügy). E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. Az eljárási költség összegét a Döntőbizottság a következőkre figyelemmel állapította meg a rendelkező részben meghatározottak szerint. A kérelmező 650.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A kérelmező jogorvoslati kérelme vonatkozásában a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Kbt. 139. § (6) bekezdése alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást a (4) bekezdésben foglalt okból végzéssel megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem visszavonása esetén azonban a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. A kérelmező összesen 650.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, ezért a Közbeszerzési Hatóságnak mindösszesen 650.000,- Ft visszatérítési kötelezettsége van a kérelmező által megadott bankszámlaszámra. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 156. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
32
A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2014. február 20.
Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Borbély Magdolna ügyvéd, Dr. Borbély Magdolna Ügyvédi Iroda (1363 Budapest, Pf. 7.) 2. Dr. Nagy Gizella ügyvéd, Nagy Gizella Ügyvédi Iroda (1011 Budapest, Fő utca 14-18.) 3. Bravogroup Rendszerház Kft. (1145 Budapest, Újvilág u. 50-52.) 4. Invitel Technocom Kft. (2040 Budaörs, Puskás T. u. 8-10.) 5. Delta Services Kft. (1033 Budapest, Szentendrei út 39-53.) 6. SHARP Electronics Gmbh. Magyarországi Fióktelepe (2040 Budaörs, Liget u. 1.) 7. EP Szerviz Kft. (1163 Budapest, Őrhalom u. 9.) 8. Konica Minolta Magyarország Üzleti Megoldások Kft. (1117 Budapest, Galvani u. 4.) 9. Xerox Magyarország Kft. (1138 Budapest, Madarász V. u. 47-49.) 10. IMG Solution Kft. (1145 Budapest, Szugló u. 9-15.) 11. Colorspectrum Kft. (1131 Budapest, Dolmány u. 26.) 12. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 13. Irattár
