A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: [email protected] Ikt.sz.: D.519/22/2016.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., képviseli: dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) és a KE 2008 Konzorcium, konzorciumvezető: KÖZGÉP Építőés Fémszerkezetgyártó Zrt., 1239 Budapest, Haraszti út 44., képviseli: Dr. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda, Dr. Sárvári Tamás ügyvéd, 1363 Budapest, Csillagvölgyi út 4/G., a továbbiakban: I. r. kérelmezett; konzorciumi tag: EuroAszfalt Kft., 2225 Üllő, belterület hrsz. 3753., képviseli: Dr. Répási Gábor ügyvéd, 1136 Budapest, Tátra u. 8., fszt. 1., a továbbiakban: II. r. kérelmezett, között „Vállalkozási szerződés Sopron Városközpont értékmegőrző megújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítése során feltételezett közbeszerzési jogszabálysértések elkövetése miatt benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezés első és harmadik elemei tekintetében megállapítja, hogy az I. és II. r. kérelmezettek, mint a KE 2008 Konzorcium tagjai, illetve a PENTÁVIA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1116 Budapest, Hengermalom út 49-51., képviseli: Dr. Makula Krisztina ügyvéd, 1029 Budapest, Zsolt fejedelem u. 5., a továbbiakban: III. r. kérelmezett) megsértették a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 304. § (2) bekezdését, a hivatalbóli kezdeményezés második eleme tekintetében a jogsértés hiányát állapítja meg. A Döntőbizottság az I. és II. r. kérelmezettekkel szemben egyetemlegesen 20.000.000.-Ft, azaz húszmillió forint, a III. r. kérelmezettel szemben 5.000.000.-Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a kérelmezetteket, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar

2

Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítsék. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a hivatalbóli kezdeményezés és a felek észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a 2008. június 5. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008. június 7. napján 2008/S 110-147460. számon közzétett (a Közbeszerzési Értesítő 2008. június 11-i számában tájékoztató jelleggel megjelent (8106/2008.) ajánlati felhívásával a régi Kbt. 136/A-136/E. § szerinti keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást indított „Sopron Megyei Jogú Város úthálózatának fenntartása, felújítása és fejlesztése, valamint a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. működési területén lévő ivóvíz- és csatornahálózatok felújítása, rekonstrukciója és fejlesztése tárgyában”. Az ajánlatkérő a felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 2008/S 141188273. számon 2008. július 23. napján közzétett hirdetményével módosította. A felhívás II.1.2) pontjában szerepelt, hogy a szerződés típusa építési beruházás, valamint tervezés és kivitelezés. A felhívás II.1.3) pontja tartalmazta, hogy a hirdetmény keretmegállapodás megkötésére irányul, a II.1.4) pontban továbbá előírásra került, hogy a tervezett keretmegállapodás résztvevőinek száma 3 és időtartama 36 hónap. A II.1.4) pontban a becsült érték ÁFA nélkül 500.000.000. és 10.000.000.000.-Ft között került meghatározásra. A felhívás III.2.1) pontjában szerepelt, hogy a „közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró ok hatálya alá eső alvállalkozót.”

3

A felhívás III.2.3) pontjában műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételként szerepelt többek között az alábbi M4 kritérium is: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M4: aszfaltkeverő és hulladékkezelő telep vonatkozásában használatbavételi és telepengedély, környezetvédelmi hatósági engedély […] Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) (adott esetben): M4 ajánlattevő rendelkezzen: - Győr-Moson-Sopron, Veszprém vagy Vas megye területén min. 100 t/h kapacitású, működő aszfaltkeverő teleppel - beton, mart aszfalt, veszélyes anyagokat nem tartalmazó föld és kő hulladék kezelésére alkalmas, engedéllyel rendelkező teleppel.” A felhívás VI.2) pontjában szerepelt, hogy a szerződés „eu-alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos”, valamint hogy „a keretmegállapodás alapján a második szakaszban indított közbeszerzési eljárásokban lehetnek uniós támogatással rendelkező projektekhez kapcsolódó beszerzések.” A felhívás VI.3) További információk pontjában az alábbi előírások is rögzítésre kerültek: 3. Ajánlat érvényességéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások: a) Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy ajánlatának mely részével összefüggésben kíván harmadik személlyel szerződést kötni (Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pont). A nemleges nyilatkozatot is csatolni kell. b) Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy kíván-e a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozót igénybe venni. A nemleges nyilatkozatot is csatolni kell. 6. Ajánlattevők kötelesek az ajánlati dokumentációban lévő mintaköltségvetést a Kbt. 86. § (1) bekezdésére figyelemmel kitölteni. […] 10. Jelen közbeszerzési eljárás az ajánlatkérő, a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. […] és a Sopron Holding Zrt. mint közös ajánlatkérő által kerül lefolytatásra.” A dokumentáció 2. számú melléklete tartalmazta a mintaköltségvetést. A felhívás IV.3.4) pontjában ajánlattételi határidőként a 2008. szeptember 2. napjának 11 órája került meghatározásra. Ajánlatot nyújtott be a - KE 2008 Konzorcium (tagjai: I. r. kérelmezett, mint konzorciumvezető, valamint a II. r. kérelmezett, mint konzorciumi tag),

4

- a Swietelsky Magyarország Kft., - a Colas Sopronért 2008 Konzorcium (tagjai: Colas-Eger Zrt., mint konzorciumvezető és Alterra Építőipari Kft., mint konzorciumi tag), - a Vegyépszer Zrt. és - a Magyar Aszfalt Kft. A KE 2008 Konzorcium ajánlatának 12-52. oldalain szerepelt a beárazott mintaköltségvetés. Az ajánlat 54-56. oldalain került csatolásra a konzorciumi megállapodás, amelyben az I. és II. r. kérelmezettek az alábbiakat is rögzítették: „1.1. A Konzorcium Vezetője felhatalmazást kap a Konzorcium Tagjaitól, hogy - az ajánlatot (ajánlati dokumentációt) a Tagok nevében aláírja, szignálja és benyújtsa, - teljes jogkörrel eljárjon mind a közbeszerzési eljárás, mint pedig a Projekt megvalósítása során, - kötelezettséget vállaljon a közös ajánlat valamennyi ajánlattevője nevében, - kapcsolatot tartson az Ajánlatkérővel, - Konzorcium nevében a Szerződést aláírja és kiállítsa a számlákat, - joghatályos nyilatkozatokat tegyen és utasításokat elfogadjon a Konzorcium nevében, - a közbeszerzési eljárás és a projekt megvalósítása során a Konzorciumot képviselje, mind a Megrendelő, mind más harmadik személyekkel szemben. 1.2. Szerződő Felek rögzítik, hogy a közbeszerzési eljárás és a Projekt megvalósításával kapcsolatban kizárólag a Konzorcium Vezető Tagja jogosult az Ajánlatkérővel, és más harmadik személyekkel szemben a Konzorcium nevében eljárni. 1.3. A konzorcium vezetőjének fenti jogát a Konzorcium Tagjai a jelen megállapodás aláírásával igazolják, ennek megfelelően az aláírt Konzorciumi Megállapodás egyben a Konzorcium Vezető meghatalmazásának is tekintendő. 3. A felek kifejezetten nyilatkoznak, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés szerinti kötelezettségeik teljesítéséért a Konzorcium Tagjai Megrendelő felé, külön-külön, egyetemleges, és korlátlan felelősséggel (Ptk. 337-338. §) tartoznak, az abban foglaltak feleket közvetlenül és egyetemlegesen terhelik. A Konzorcium Tagjai hasonlóan egyetemlegesen felelősek a konzorciumi megállapodás körébe tartozó tevékenységükből eredő tartozásokért, e tevékenységükkel harmadik személynek okozott károkért.” Az ajánlat 397. oldalán szerepelt az I. r. kérelmezett azon nyilatkozata, mely szerint nem rendelkezik a felhívás II.2.3) M4 alkalmassági követelmény igazolásához szükséges eszközzel, eszközökkel, illetve „nem támaszkodik a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti erőforrást biztosító szervezetre. Ezen alkalmassági kritérium igazolását a konzorcium többi tagja biztosítja.”

5

Az ajánlat 472. oldalán az I. r. kérelmezett, a 489. oldalon a II. r. kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a szerződést teljesítéséhez nem vesz igénybe a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint alvállalkozót. Az ajánlatkérő 2008. október 6. napján küldte meg az eljárás eredményéről készült módosított összegezését, amelyben érvénytelenné nyilvánította a Vegyépszer Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát, keretmegállapodás megkötésére a KE 2008 Konzorciummal, a Swietelsky Magyarország Kft.-vel és a Colas Sopronért 2008 Konzorciummal került sor. Az ajánlatkérő, valamint tőle függetlenül a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. és a KE 2008 Konzorcium 2008. október 27. napján két keretmegállapodást kötött, melyben az alábbi előírások szerepeltek: „I.1. Megrendelő, mint Ajánlatkérő a „Sopron Megyei Jogú Város úthálózatának fenntartása, felújítása és fejlesztése, valamint a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. működési területén lévő ivóvíz- és csatornahálózatok felújítása, rekonstrukciója és fejlesztése” tárgyában keretmegállapodás megkötése céljából közbeszerzési eljárást indított. A beszerzés tárgya a mintaköltségvetésben meghatározott építési munkák. II.1. Keretmegállapodás tárgya és időtartama Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig vállalja a Sopron Megyei Jogú Város úthálózatának fenntartását, felújítását és fejlesztését, valamint a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. működési területén lévő ivóvíz- és csatornahálózatok felújítását, rekonstrukcióját és fejlesztését. Jelen keretmegállapodás 3 éves határozott időtartamra jön létre. VII. ALVÁLLALKOZÓK 1. A Vállalkozó a keretmegállapodásban, illetve a szerződésben foglaltakat személyesen, alvállalkozók, illetve a teljesítésben egyébként résztvevők közreműködésével láthatja el. 2. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Az alvállalkozó jogosultatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.” Az ajánlatkérő 2009. november 9. napján a fenti keretmegállapodásra hivatkozással a régi Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja alapján írásbeli konzultációra szóló felhívást küldött a KE 2008 Konzorcium részére. A felhívás 4./ pontjában az adott közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: „Alapadatok, okiratok A beruházás tárgya: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata […] beruházásban készülő Sopron városközpont értékmegőrző megújítása projekt kivitelezési munkái (NYDOP-3.1.1./B) A beruházás neve és helye:

6

Főtér burkolat és közműcsere, díszvilágítás Helye: Sopron, Óváros Meghatározó paraméterek A mellékelt méret és mennyiségkimutatásnak megfelelően.” A felhívás 16./ pontjában többek között az alábbi előírások is szerepeltek: „Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában és a Kbt. 71. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ajánlatkérő a Kbt. 136/C. § (3) bekezdése alapján felhívja Ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére a jelen eljárás mintaköltségvetésében „k” jelzéssel ellátott részek vonatkozásában.” A felhívás mellékleteként csatolásra kerültek a feladat tárgyát képező mintaköltségvetés szerinti tételek. A felhívás 9./ pontjában módosított ajánlattételi határidőként a 2009. november 27. napjának 11.30 órája került meghatározásra. A KE 2008 Konzorcium által benyújtott ajánlat 7. oldalán az I. r. kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont szerinti alvállalkozó(ka)t. Az ajánlat 8. oldalán továbbá csatolásra került a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjai tekintetében a II. r. kérelmezett által tett nyilatkozat, amelyben a gazdasági szereplő úgy nyilatkozott egyrészt, hogy nem fog a szerződés teljesítése során harmadik személlyel szerződést kötni, valamint nem kíván a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót és erőforrást biztosító szervezetet igénybe venni. Az ajánlat 11-19. oldalai között került csatolásra a mintaköltségvetés árazott változata. A felek az építési szerződést 2009. december 14. napján kötötték meg. A szerződés 2.1. pontja szerint a vállalkozási díj nettó 151.599.268.-Ft-ban, bruttó 189.499.085.-Ft-ban került meghatározásra. A felek 2010. augusztus 30. napján módosították a szerződést, amelynek következtében a vállalkozói díj nettó 146.694.680.-Ft-ra (bruttó 183.368.350.-Ft) változott. A III. r. kérelmezett, mint Megrendelő és a Swietelsky Magyarország Kft., mint Vállalkozó 2009. december 14. napján vállalkozási szerződést kötöttek. A szerződés tárgyát a felek az alábbiak szerint határozták meg: „1.1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a NYDOP-3.1.1./B2009-0002 számú Városközpont értékmegőrző megújítása projekt kivitelezési munkáinak (Fő tér díszvilágítása és informatikai védőcsövezése, Fő téri viziközművek rekonstrukciója) méret és mennyiség kimutatásnak megfelelő, határidőben történő elvégzését […].”

7

A szerződés 2.1. pontja a vállalkozási díjat nettó 54.233.592.-Ft-ban (bruttó 65.567.306.-Ft) rögzítette. Az ajánlatkérő 2010. július 26. napján a fenti keretmegállapodásra hivatkozással a régi Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja alapján írásbeli konzultációra szóló felhívást küldött a KE 2008 Konzorcium részére. A felhívás 4./ pontjában az adott közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: „Az NYDOP-3.1.1./B-2009-0002 számú Városközpont értékmegőrző megújítása projekthez kapcsolódóan a Fő tér kő-támfal építésének, a régészeti feltárások földmunkáinak és a burkolatba süllyeszthető elektromos aknák építésének, a Tűztorony-fogadóépület új szennyvízcsatorna építési munkák és egyéb kiegészítő munkák kivitelezése a mellékelt méret és mennyiség kimutatásnak megfelelően.” A felhívás 16./ pontjában többek között az alábbi előírások is szerepeltek: „Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában és a Kbt. 71. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ajánlatkérő a Kbt. 136/C. § (3) bekezdése alapján felhívja Ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére a jelen eljárás mintaköltségvetésében „k” jelzéssel ellátott részek vonatkozásában.” A felhívás mellékleteként csatolásra kerültek a feladat tárgyát képező mintaköltségvetés szerinti tételek. A felhívás 9./ pontjában ajánlattételi határidőként a 2010. augusztus 2. napjának 11.00 órája került meghatározásra. A KE 2008 Konzorcium által benyújtott ajánlat 7. oldalán az I. r. kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont szerinti alvállalkozó(ka)t. Az ajánlat 8. oldalán továbbá csatolásra került a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjai tekintetében a II. r. kérelmezett által tett nyilatkozat, amelyben a gazdasági szereplő úgy nyilatkozott egyrészt, hogy nem fog a szerződés teljesítése során harmadik személlyel szerződést kötni, valamint nem kíván a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót és erőforrást biztosító szervezetet igénybe venni. Az ajánlat 11-13. oldalai között került csatolásra a költségvetés árazott változata, kiegészítő munkák címmel. A felek az építési szerződést 2010. augusztus 30. napján kötötték meg. A szerződés 2.1. pontja szerint a vállalkozási díj nettó 66.544.395.-Ft-ban, bruttó 83.180.494.-Ft-ban került meghatározásra.

8

A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. 2010. szeptember 9. napján a fenti keretmegállapodásra hivatkozással írásbeli konzultációra szóló felhívást küldött a KE 2008 Konzorcium részére „Sopron, Fő tér vízvezeték, szennyvízés csapadékcsatorna rekonstrukció” tárgyban. A felhívás 4./ pontjában az adott közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: „Az NYDOP-3.1.1./B-2009-0002 számú Városközpont értékmegőrző megújítása projekthez kapcsolódóan a Fő tér kő-támfal építésének, a régészeti feltárások földmunkáinak és a burkolatba süllyeszthető elektromos aknák építésének, a Tűztorony-fogadóépület új szennyvízcsatorna építési munkák és egyéb kiegészítő munkák kivitelezése a mellékelt méret és mennyiség kimutatásnak megfelelően.” A felhívás 9./ pontjában ajánlattételi határidőként a 2010. szeptember 21. napjának 11.00 órája került meghatározásra. A KE 2008 Konzorcium által benyújtott ajánlat 7. oldalán az I. r. kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont szerinti alvállalkozó(ka)t. Az ajánlat 8. oldalán továbbá csatolásra került a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjai tekintetében a II. r. kérelmezett által tett nyilatkozat, amelyben a gazdasági szereplő úgy nyilatkozott egyrészt, hogy nem fog a szerződés teljesítése során harmadik személlyel szerződést kötni, valamint nem kíván a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót és erőforrást biztosító szervezetet igénybe venni. Az ajánlatkérő 2010. október 5. napján a fenti keretmegállapodásra hivatkozással a régi Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja alapján írásbeli konzultációra szóló felhívást küldött a KE 2008 Konzorcium részére. A felhívás 4./ pontjában az adott közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: „Az NYDOP-3.1.1./B-2009-0002 számú Városközpont értékmegőrző megújítása projekthez kapcsolódóan a Sopron, Fő tér burkolatkészítés, elektromos rendezvényszekrények elhelyezése kiegészítő kivitelezési munkái a mellékelt méret és mennyiség kimutatásnak megfelelően.” A felhívás 16. pontjában az alábbi előírás is szerepelt: „Ajánlatkérő a Kbt. 136/C. § (3) bekezdése alapján felhívja Ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére a jelen eljárás mintaköltségvetésében „k” jelzéssel ellátott részek vonatkozásában.” A felhívás mellékleteként csatolásra kerültek a feladat tárgyát képező mintaköltségvetés szerinti tételek.

9

A felhívás 9./ pontjában ajánlattételi határidőként a 2010. október 7. napjának 15.00 órája került meghatározásra. A KE 2008 Konzorcium által benyújtott ajánlat 7. oldalán az I. r. kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont szerinti alvállalkozó(ka)t. Az ajánlat 8. oldalán továbbá csatolásra került a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjai tekintetében a II. r. kérelmezett által tett nyilatkozat, amelyben a gazdasági szereplő úgy nyilatkozott egyrészt, hogy nem fog a szerződés teljesítése során harmadik személlyel szerződést kötni, valamint nem kíván a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót és erőforrást biztosító szervezetet igénybe venni. Az ajánlat 11. oldalán került csatolásra a költségvetés árazott változata, pótmunkák címmel. A felek az építési szerződést 2010. október 10. napján kötötték meg. A szerződés 2.1. pontja szerint a vállalkozási díj nettó 10.047.416.-Ft-ban, bruttó 12.559.270.-Ft-ban került meghatározásra. A Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. elnevezése a cégnyilvántartás adatai szerint 2011. november 28-i hatállyal Soproni Vízmű Zrt.-re változott. A hivatalbóli kezdeményező 2016. június 24. napján hivatalból indított jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő által a fenti tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium között létrejött, Sopron „Városközpont értékmegőrző megújítása” tárgyú szerződés teljesítése során feltételezett jogsértések miatt. Előzményként előadta, hogy 2016. május 18. napján kérelem érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) Elnökétől, amely a 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetként kezdeményezte a Hatóság hivatalból indított eljárását. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a KEHI Elnökének beadványa alapján ellenőrzési eljárás elrendelése nélkül, a Kbt. 153. (1) bekezdés c) pontjára tekintettel kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. A fenti projekt vonatkozásában a KEHI a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rend. 11. § (3) bekezdése alapján ellenőrzést folytatott a „központi költségvetésből, illetve európai uniós támogatásból 2007 és 2015 között finanszírozott egyes – különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal által szabálytalannak minősített – építési beruházások vizsgálata” tárgyában. A KEHI csatolta az eljárása során beszerzett iratokat, így a keretmegállapodásos eljárás első részének ajánlati felhívását, a keretmegállapodás, az az alapján kötött szerződések másolati példányait, a KE

10

2008 Konzorcium által benyújtott ajánlatokat és a szerződések alapján teljesített szolgáltatások kifizetési igazolásait. A hivatalbóli kezdeményező a szerződés teljesítése során az alábbi jogsértéseket valószínűsítette, amelyek egyben a hivatalbóli kezdeményezés következő három elemét is képezték: 1. A keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő a Fő tér felújításával összefüggő egyes feladatok ellátása céljából a verseny újbóli megnyitása nélkül három alkalommal folytatott le írásbeli konzultációt, amely során az I. r. kérelmezett a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján úgy nyilatkozott, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót. Az írásbeli konzultációk eredményeként, a projekt megvalósításával összefüggésben a felek között az alábbi három építési szerződés jött létre: 1. A felek 2009. december 14. napján építési szerződést kötöttek a „Fő tér burkolása, Fő tér díszkivilágítása és informatikai védőcsövezése, Fő téri víziközművek rekonstrukciója” tárgyában 151.599.268,- Forint + áfa (bruttó 189.499.085,- Forint) vállalkozási díj mellett. A szerződés módosítására 2010. augusztus 30. napján került sor tekintettel egy, a munkálatok során feltárt római kori út és falmaradványok bemutatására szolgáló építmény kivitelezési munkáinak megrendelésére vonatkozóan. 2. A felek 2010. augusztus 30. napján újabb építési szerződést kötöttek a „Fő tér kő-támfal építésének, a régészeti feltárások, földmunkáinak és a burkolatba süllyeszthető elektromos aknák építésének, a Tűztoronyfogadóépület új szennyvízcsatorna építési munkák és egyéb kiegészítő munkák kivitelezése” tárgyban. A vállalkozási díj 66.544.395,- Forint + áfa (bruttó: 12.559.270,- Forint) összegben került meghatározásra. 3. 2010. évben, vélhetően annak a második felében, létrejött egy további építési szerződés a felek között „Sopron Fő tér burkolatkészítés, elektromos rendezvényszekrények elhelyezése kiegészítő munkálatainak kivitelezése” tárgyban. A szerződésben a vállalkozói díj 10.047.416,- Forint + áfa (bruttó 12.559.270,- Forint) összegben került meghatározásra, illetve a teljesítés ideje: 2010. október 30. napjáig. A fenti szerződések alapján a hivatalbóli kezdeményező szerint megállapítható, hogy a kikötött vállalkozási díj együttes összege nettó 228.191.079.-Ft volt, amely összeget a felek a fentiekben hivatkozott módosítással nettó 223.286.491.-Ft összegre változtattak. A rendelkezésre álló adatok szerint a fenti összeg az ajánlattevő részére kifizetésre, illetve a projekt megvalósításához biztosított uniós támogatás terhére elszámolásra került. A hivatalbóli kezdeményező előadta azt is, hogy az I. r. kérelmezett képviselője a hivatalbóli kezdeményezéshez mellékelt, OLAF által folytatott ellenőrzésről

11

készült jegyzőkönyv szerint az ellenőrzés során úgy nyilatkozott, hogy összesen nettó 241.420.943.-Ft összegben nyújtott be számlát a megrendelőknek. Létezett ugyanis egy negyedik építési szerződés is, amelynek megkötésére a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.-vel 2010. október 14-én került sor. A szerződés megkötését szintén a fentiekben hivatkozott közbeszerzési eljárás előzte meg, a 2008. október 27-én, a felek között létrejött keretmegállapodás alapján. Ez utóbbi szerződésben a KE 2008 Konzorcium nettó 18.134.452.-Ft díjazás ellenében vállalta a „Sopron Fő tér vízvezeték, szennyvíz- és csapadékcsatorna rekonstrukció” tárgyú munkák elvégzését. A negyedik építési szerződést megelőző írásbeli konzultáció keretében is – összhangban a többi írásbeli konzultáció során tett nyilatkozataival – azt nyilatkozta az I. r. kérelmezett, hogy a szerződés teljesítéséhez 10% feletti mértékben alvállalkozót, illetve erőforrást nyújtó szervezetet nem vesz igénybe. A KEHI által lefolytatott ellenőrzési eljárásban beszerzésre került az I. r. kérelmezett és az általa igénybe vett alvállalkozók között megkötött szerződés és számlák másolata arról, hogy az alvállalkozók (SchmidtGép 2002 Kft., III. r. kérelmezett, Elektron GM Kft.) által kiszámlázott teljesítések melyik fővállalkozói szerződéshez kapcsolódnak. A kimutatás alapján a hivatalbóli kezdeményező szerint az ajánlattevő az egyes szerződések teljesítésében három olyan alvállalkozót vont be, akik teljesítésének értéke jelentősen meghaladta az írásbeli konzultációk eredményeként megkötött fő vállalkozási szerződések értékének 10%-át: - az ajánlattevő mindhárom szerződés teljesítésébe bevonta alvállalkozóként a III. r. kérelmezettet, amely cég teljesítésének értéke - a 2009. december 14-i szerződés esetében 89%-os (nettó 131.026.316.-Ft), a bevonás időpontja 2010. december 18. napja volt, - a 2010. augusztus 30-i szerződés esetében 83%-os (nettó 55.194.106.-Ft), a bevonás időpontja 2010. december 18. napja volt, - a 2010. október 10-i szerződés esetében 45%-os (nettó 4.570.994.-Ft), a bevonás időpontja 2010. január 4. napja volt; - az ajánlattevő a 2010. október 10. napján kelt szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonta az Elektron GM Kft.-t is a csatlakozószekrények kiépítésének elvégzéséhez. Az alvállalkozó teljesítésének értéke a fővállalkozói szerződés értékének a 47%-a (nettó 4.749.80.-Ft), a bevonás időpontja 2010. október 10. napja volt; - az ajánlattevő továbbá a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.-vel 2010. október 14. napján megkötött szerződés teljesítésébe alvállalkozóként a SchmidtGép Kft.-t vonta be, amely alvállalkozó teljesítésének értéke a fő vállalkozási szerződés értékének a 87%-a (nettó 15.958.318.-Ft), a bevonás időpontja 2009. május 26. napja volt. A kimutatás a hivatalbóli kezdeményezéshez csatolásra került. A fentiekben hivatkozott írásbeli konzultációk során az ajánlatkérő külön felhívta az ajánlattevőt arra, hogy nyilatkozzon a 10%-ot meghaladó mértékben

12

igénybe venni kívánt alvállalkozókról, továbbá az I. r. kérelmezett az adott szerződések teljesítésével kapcsolatban minden esetben külön nyilatkozatot nyújtott be arról, nem kíván 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót igénybe venni. A hivatalbóli kezdeményező idézte a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését. Tekintettel a fentiekre, a hivatalbóli kezdeményező szerint felmerült annak a gyanúja, hogy az ajánlattevők a teljesítés során a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben vettek igénybe alvállalkozókat, amely magatartásával megsértették a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését. A hivatalbóli kezdeményező szerint a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában előírt bejelentési kötelezettséget csak a konkrét megrendelést tartalmazó szerződés tekintetében lehet értelmezni, hiszen egy keretmegállapodás megkötése még nem jelent tényleges megrendelést. A régi Kbt. 136/B. § (1) bekezdése is arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás megkötésével szerez jogosultságot arra, hogy a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgyak egy-egy részére az eljárás második részében több szerződést kössön. Ezen túlmenően a hivatalbóli kezdeményező szerint, amennyiben a becsült érték alsó határa 500.000.000.-Ft volt, az alvállalkozókat 1.000.000.000.-Ft alatt nem kellett volna bejelenteni, amely a 10% feletti alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályt értelmetlenné teszi. A keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás első részének eredményeként az ajánlatkérő továbbá nemcsak a KE 2008 Konzorciummal kötött keretmegállapodást, hanem két másik ajánlattevővel is, a keretmegállapodás szerint a teljes ellenszolgáltatásnak a becsült összege volt az 500.000.000.-Ft – 10.000.000.000.-Ft közötti összeg, nem pedig a szerződéses ára. Mindezeken túlmenően a keretmegállapodásos eljárás nemcsak Sopron Megyei Jogú Város úthálózatának fenntartása, felújítása és fejlesztése tárgyú szerződések megkötésére irányult, hanem az ivóvíz- és csatornahálózatok felújítására, rekonstrukciójára és fejlesztésére is, amely alapján megrendelőként a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. is kötött utóbb szerződést. Fentiek miatt a keretmegállapodások alapján különböző szerződéses partnerek között előre meg nem határozott összegben jöhetett létre szerződés, és a 10 %-os mérték meghatározásakor ezért is az egyedi szerződésekre kellett figyelemmel lenni. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezés 1. eleme vonatkozásában a jogsértés elkövetésének idejét a 2009. szeptember 25. és 2011. június 4. közötti teljesítési időszakban jelölte meg. 2. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint – hivatkozott az OLAF által 2012. május 10. napján felvett helyszíni ellenőrzésről készült jelentés 3. oldal ötödik bekezdésében elhangzottakra – az ajánlattevőként szerződő felek által igénybe vett alvállalkozók bevonták a

13

Magyar Aszfalt Kft.-t is, amely cég a projekt megvalósulása során az aszfaltot szolgáltatta, továbbá amely cég a keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás első részében ajánlattevőként vett részt. A hivatalbóli kezdeményezéshez csatolt OLAF által felvett helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv 6. oldalán az alábbi megállapítások szerepelnek: „Dr. S. T., a Közgép Zrt. képviseletében kijelenti, hogy a jelen jegyzőkönyvben foglaltak üzleti titkokat és egyéb bizalmas adatnak minősülő információkat tartalmaz, ezért a jegyzőkönyvben foglaltakról, illetőleg a jegyzőkönyvről harmadik személy részére tájékoztatás adásához nem járul hozzá.” A hivatalbóli kezdeményező kifejtette, hogy a keretmegállapodásos eljárás első része során közzétett ajánlati felhívás III.2.3) M4 pontja szerint az alkalmasság minimumkövetelménye többek között az is volt, hogy az ajánlattevő rendelkezzen Győr-Moson-Sopron, Veszprém vagy Vas megye területén minimum 100 t/h kapacitású, működő aszfaltkeverő teleppel. A hivatkozott alkalmassági követelménynek az ajánlattevő a II. r. kérelmezett kapacitásaira támaszkodva kívánt megfelelni. A rendelkezésére álló iratokban nem szerepel nyilatkozat a II. r. kérelmezett részéről arra vonatkozóan, hogy a teljesítés során maga helyett a Magyar Aszfalt Kft. erőforrásait (aszfaltkeverő telep) kívánja igénybe venni, illetőleg igazolás sem található a Magyar Aszfalt Kft. vonatkozásában a szükséges erőforrások rendelkezésre állásáról. A hivatalbóli kezdeményező szerint tehát a KE 2008 Konzorcium az ajánlati felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek valójában az alvállalkozóin keresztül bevont Magyar Aszfalt Kft. erőforrásai (aszfaltkeverő telep) útján tett eleget. Nevezett gazdasági szereplő, mint szub-alvállalkozó, azért sem tekinthető erőforrást nyújtó szervezetnek, mert a régi Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdése csak és kizárólag az ajánlattevő számára adja meg az erőforrást nyújtó szervezet igénybevételének lehetőségét, az alvállalkozónak nem. Idézte a régi Kbt. 304. § (1) és (2) bekezdéseit. Kifejtette, hogy a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás a rendelkezésre bocsátott iratok között nem szerepel, így a Magyar Aszfalt Kft., mint szub-alvállalkozó, projektbe való bevonásának pontos körülményei, illetve teljesítésének a mértéke egyáltalán nem állapíthatók meg. Tekintettel a fentiekre, a Magyar Aszfalt Kft. projektbe való bevonására a hivatalbóli kezdeményező szerint feltehetően a régi Kbt. 304. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértésével került sor. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezés 2. eleme vonatkozásában a jogsértés elkövetésének idejeként a 2008. július 21. napját jelölte meg, amely időpont az ajánlatok elkészítésének, illetve benyújtásának határideje volt. 3. A hivatalbóli kezdeményező továbbá a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az alvállalkozóként közreműködő III. r. kérelmezett szubalvállalkozóként vonta be a teljesítésbe a Swietelsky Magyarország Kft.-t, amely

14

cég részére összesen 54.233.592.-Ft került kiszámlázásra, és ez az összeg az ajánlatkérő által a III. r. kérelmezettől megrendelt munkák értékének a 28%-át jelenti. A hivatalbóli kezdeményező ebben a körben szintén hivatkozott a kezdeményezéséhez csatolt kimutatásban található adatokra. A régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerint ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését – csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének 10%-át meghaladó mértékben teljesítési segédet. A hivatalbóli kezdeményező szerint a III. r. kérelmezett a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésében foglalt közbeszerzési szabályok megsértésével vette igénybe a saját teljesítésének 10%-át meghaladó mértékben a Swietelsky Magyarország Kft. erőforrásait. A jogsértés elkövetésének idejeként a 2010. április 6. és a 2010. szeptember 21. napja közötti időszakot jelölte meg, vagyis azt az időszakot, amikor az érintett szerződés teljesítése folyt. A hivatalbóli kezdeményező mindhárom elem esetében 2016. május 18. napját jelölte meg a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként, amely a KEHI, mint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti kérelmező által küldött kérelem Közbeszerzési Hatóság részére való megérkezésének az időpontja. Valamennyi kérelmi elemmel összefüggésben kifejtette, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. §-a szerint az ajánlatkérő a projekt befejezésétől számított 5 évig, KKV-k esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. Fenti kormányrendelet alapján az ajánlatkérő, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek projekt szintű, elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnek és a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartanak, amely iratokat legalább 2020. december 31-éig megőriznek. Tekintettel a projekt Európai Uniós forrásokból (NYDOP-3.1.1/B2009-0002) történő megvalósítására, a jogorvoslati kérelem előterjesztésének objektív határideje 2020. december 31, amely időpont egyben a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. § megnevezett iratok megőrzési határideje is. A hivatalbóli kezdeményező kérte a jogsértések megállapítását, és a kezdeményezés 1. és 2. elemei esetében a KE 2008 Konzorcium tagjaival (I. és II. r. kérelmezettel) a kezdeményezés 3. eleme esetében a III. r. kérelmezettel szemben bírság kiszabását.

15

A hivatalbóli kezdeményező a jogorvoslati eljárás során a II. r. kérelmezett észrevételével összefüggésben kifejtette, hogy a II. r. kérelmezett védekezését arra alapozza, hogy az alvállalkozói szerződések megkötésében, illetve az alvállalkozók kiválasztási folyamatában csak és kizárólag az I. r. kérelmezett vett részt, ebben neki magának semmilyen szerepe és felelőssége nem volt. A hivatalbóli kezdeményező szerint a régi Kbt. 52. §-a szerinti konzorciális együttműködés lényegében polgári jogi társaság, ezért a Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint – háttérjogszabályként – ennek tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hivatalbóli kezdeményező idézte továbbá a régi Kbt. 4. § 1. pontját, amely szerint ajánlattevőnek minősül az a jogi személy, amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz. A rendelkezésre álló adatok alapján a II. r. kérelmezett, mint ajánlattevő vett részt a közbeszerzési eljárásban, ezért a régi Kbt. 41. § (2) bekezdés szerint ajánlatához kötve van. Tekintettel a fentiekre megállapítható az I. és II. r. kérelmezett jogsértésért való egyetemleges felelőssége. A II. r. kérelmezett által a kezdeményezés második eleme tekintetében előadottaknak ellentmond Sz. G., az I. r. kérelmezett vezérigazgatóhelyettesének nyilatkozata, mely szerint a Swietelsky Kft.-n, mint szubalvállalkozón kívül még további 5-6 szub-alvállalkozó vett részt a projekt megvalósításában, köztük a Magyar Aszfalt Kft. A vezérigazgató-helyettes állítása szerint a szub-alvállalkozók bevonására arra tekintettel is sor került, hogy a II. r. kérelmezett saját tulajdonában álló aszfaltkeverő telepe átalakítás alatt állt, illetve a munka kis volumenéhez mérve gazdaságtalan lett volna a konzorcium kiszolgálása. Ennek következtében került bevonásra a Magyar Aszfalt Kft., amely az alvállalkozók által tőle megrendelt aszfaltot szállította. Figyelemmel arra a tényre, mely szerint a saját telep igénybevétele nem lett volna gazdaságos az ajánlattevő részéről a teljesítés során, nem lehet elmenni amellett, hogy a Magyar Aszfalt Kft. bevonása eredményeként az ajánlatban eredetileg kiszámolt költségek csökkenése következett be. Így a hivatalbóli kezdeményező szerint tisztázandó a költségcsökkenés mértéke. A hivatalbóli kezdeményező felhívta a figyelmet arra is, hogy a II. r. kérelmezett az ajánlatban nyilatkozott az aszfaltkeverő telep rendelkezésre állásáról. A rendelkezésre álló iratokban azonban nem szerepel nyilatkozat a részéről arra vonatkozóan, hogy a teljesítés során maga helyett a Magyar Aszfalt Kft. erőforrásait (aszfaltkeverő telep) kívánja igénybe venni, illetőleg igazolás sem található a Magyar Aszfalt Kft. vonatkozásában a szükséges erőforrások rendelkezésre állásáról. A II. r. kérelmezett, mint nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek valójában az alvállalkozóin keresztül bevont Magyar Aszfalt Kft. erőforrásai (aszfaltkeverő telep) útján tett eleget, tehát a Magyar Aszfalt Kft., mint szub-alvállalkozó, azért sem tekinthető erőforrást nyújtó szervezetnek, mivel a régi Kbt. 65. § (3)-(4)

16

bekezdése csak és kizárólag az ajánlattevő számára adja meg az erőforrást nyújtó szervezet igénybevételének lehetőségét, az alvállalkozónak nem. A hivatalbóli kezdeményező szerint a Magyar Aszfalt Kft., mint szub-alvállalkozó projektbe való bevonásának pontos körülményei, illetve teljesítésének a mértéke egyáltalán nem állapíthatók meg. A hivatalbóli kezdeményező a fentiekre tekintettel fenntartotta, hogy a Magyar Aszfalt Kft. projektbe való bevonására feltehetően a régi Kbt. 304. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértésével került sor. A hivatalbóli kezdeményező cáfolta azt a kérelmezetti állítást is, mely szerint jogorvoslati eljárás – figyelemmel a kérelemben feltételezett jogsértés időpontjára (2008. július 21.) – már nem indítható. Álláspontja szerint – tekintettel a projekt Európai Uniós forrásokból (NYDOP-3.1.1/B-2009-0002) történő megvalósítására – a jogorvoslati kérelem előterjesztésének objektív határideje 2020. december 31., amely időpont egyben a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. § megnevezett iratok megőrzési határideje is, így a jogorvoslati eljárás megindítása minden jogszabályi feltételnek megfelelt. Az ajánlatkérő észrevételével összefüggésben a hivatalbóli kezdeményező cáfolta, hogy a kezdeményezés első és harmadik eleme tekintetében az alvállalkozói teljesítések értékét a keretmegállapodás teljes értékéhez viszonyítva kell figyelembe venni. Idézte a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését, a régi Kbt. 136/A. § (1) bekezdését, amelyekből következik, hogy teljesítés jogszerűen közbeszerzési szerződés alapján képzelhető el, melyek megkötésére a tárgyi eljárásban a régi Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja alapján az írásbeli konzultációt követően került sor. A fentiek alapján megállapítható, hogy az írásbeli konzultáció során az ajánlattevő ajánlatot tesz. A keretmegállapodásos eljárás második részét képező írásbeli konzultációk során az ajánlatkérő külön felhívta ajánlattevőt arra, hogy nyilatkozzon a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról – mellyel kapcsolatosan az ajánlattevő nemleges nyilatkozatot csatolt ajánlatához. Amennyiben az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első szakaszában tett ajánlatot tekintette irányadónak, felmerül a kérdés, hogy az eljárás második szakaszában, az írásbeli konzultációk során miért hívta fel az ajánlattevőt a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerinti alvállalkozók megjelölésére. A fentiek alapján tehát az írásbeli konzultáció során tett ajánlattevői ajánlat tekintetében ugyanúgy értelmezhető és kötelező a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésében foglaltak megtartása, mint bármely más eljárástípus során tett ajánlat tekintetében. A hivatalbóli kezdeményező az I. r. kérelmezett elkésettségre vonatkozó kifogásával összefüggésben kiemelte, hogy az alvállalkozók részére biztosított előleg, illetve alvállalkozói szerződések megkötése nem minden esetben jelenti, hogy az alvállalkozó az ajánlattevő teljesítésében ténylegesen tíz százalékos

17

mértéket meghaladóan vesz részt. Az alvállalkozók közbeszerzési szerződésben való tényleges közreműködése a számlákon feltüntetett érték és teljesítési időszak alapján azonban kétséget kizáróan megállapítható – erre tekintettel került ilyen módon megjelölésre a jogsértés elkövetésének ideje. Idézte a Kbt. 152. § (2) bekezdését, amely nyelvtani értelmezése szerint, amennyiben a beszerzés támogatásból valósult meg, az a) és b) pontban kifejtett legfeljebb három-, illetve ötéves objektív határidő helyett az iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Amennyiben az iratmegőrzési kötelezettség időtartama nem érné el az ötéves időtartamot a jogalkotó kisegítő jelleggel legalább ötéves objektív határidőt határoz meg a jogorvoslati kérelmek előterjesztésére. Az ajánlattevő elkésettségre való hivatkozásával kapcsolatos érvelése abban az esetben volna helyes, ha az iratmegőrzés időtartamára külön jogszabály ötévesnél rövidebb időtartamot írna elő, vagy ha a Kbt. a 152. § (2) bekezdés a) és b) pontjának mintájára a „legkésőbb” valamint „legfeljebb” szóhasználattal élne. Tekintettel arra, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet az iratmegőrzési kötelezettséget 2020. december 31. napjáig írja elő, ez az időpont irányadó a tárgyi jogorvoslati kezdeményezés határidőben történő előterjesztésének megállapításánál. A hivatalbóli kezdeményező hivatkozott a döntőbizottsági gyakorlatra, amely szerint a jogorvoslati kezdeményezés előterjesztésére vonatkozóan támogatásból megvalósuló beszerzések esetén legalább és nem legfeljebb ötéves objektív határidő áll a kezdeményező rendelkezésére. Az I. r. kérelmezettnek a kezdeményezés első elemét érintő érdemi védekezésére a hivatalbóli kezdeményező úgy reagált, hogy a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerinti alvállalkozó igénybevétele a szerződés teljesítésében való közreműködéséhez és nem a keretmegállapodáshoz kapcsolódik, mely utóbbi a legtöbb esetben nem tartalmazza a szerződéskötéshez szükséges valamennyi végleges feltételt. Amennyiben az írásbeli konzultáció csupán a keretmegállapodásban foglaltak szolgai másolására szolgálna, úgy az eljárás e második szakaszában az ajánlattevő részéről az alvállalkozói teljesítésről szóló nyilatkozat benyújtásának megkövetelése értelmetlen volna. Tekintettel arra, hogy a keretmegállapodásos eljárás első szakaszában valóban csak a beszerzés becsült értékhez képest lehet mérni az esetleges alvállalkozói teljesítések mértékét, az ajánlatkérő helyesen követelte meg az alvállalkozói teljesítésekre vonatkozó nyilatkozat ismételt becsatolását, melyet az eljárás e második szakaszában már az ajánlathoz és az ajánlattevő által kért egyértelműen meghatározott szerződéses ellenértékhez lehetett igazítani. A III. r. kérelmezett észrevételével kapcsolatosan a hivatalbóli kezdeményező felhívta a figyelmet, hogy a Kbt. 197. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett beszerzések alapján megkötött szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzésére – melynek részletes

18

eljárásjogi szabályait a Korm. rendelet és a Ket. szabályozza – és az ezen ellenőrzések alapján indított jogorvoslati eljárások során a Kbt. eljárásjogi szabályainak alkalmazását írja elő. A Kbt. 197. § (2) bekezdése szabályozza azon eseteket, amikor a fentiektől eltérően a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény szabályait kell alkalmazni. Kiemelendő, hogy a jogalkotó - a két bekezdés együttes értelmezésével – továbbra is a Kbt. jogorvoslati szabályait rendeli alkalmazni a szerződések ellenőrzésével kapcsolatban megindított eljárásokban. A régi Kbt. alapján megkötött szerződések ellenőrzése alapján kezdeményezett jogorvoslati eljárások egyedüli gátja a Kbt. 152. § (2) bekezdésében meghatározott szubjektív és objektív kezdeményezési határidők elmulasztása lehet. Az alvállalkozó érvelésének helyessége esetében a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontjában kifejtett iratmegőrzési kötelezettségre utaló szabály – mely a korábbiakban kifejtettek értelmében 2020. december 31-ig ró kötelezettséget – okafogyottá válna, holott a jogalkotói szándék – a Kbt. 197. § (1) bekezdése értelmében - a közbeszerzési szerződések módosítása valamint teljesítése során elkövetett jogsértések hatékonyabb feltárását célozta meg. Ezzel a szándékkal ellentétes az a következtetés, hogy a régi Kbt. alapján megkötött szerződések mintegy mentességet élveznek az ellenőrzések és az azok alapján feltárt esetleges jogsértések elbírálásának folyamata alól. A hivatalbóli kezdeményező cáfolta a III. r. kérelmezettnek a kezdeményezés harmadik eleme körében előadott, a Döntőbizottság hatásköre hiányára vonatkozó védekezését. Álláspontja szerint a kérelmezett kijelentése annyiban téves, hogy a jogorvoslati kezdeményezés harmadik eleme nem a közte és szubalvállalkozója között megkötött szerződés (továbbiakban alvállalkozói szerződés) ellenőrzésével/jogsértés megállapításával kapcsolatos, hanem a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésére vonatkozik, miszerint az alvállalkozó a régi Kbt. rendelkezésével ellentétes módon vett igénybe szub-alvállalkozót a közbeszerzési szerződés teljesítése során. Az alvállalkozói szerződés bemutatására amiatt került sor, hogy alátámasztást nyerjen a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerinti jogsértés, lévén, hogy a szub-alvállalkozó által nyújtott teljesítés mértéke – többek között – az alvállalkozói szerződés értékének bemutatásával történhet. Az a tény, hogy a szub-alvállalkozó kapcsolata a közbeszerzési szerződéssel egyszerűbben kimutatható legyen, szintén az alvállalkozói szerződés bemutatása volt szükséges. A fentiek értelmében a kezdeményezés harmadik eleme továbbra is a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos közbeszerzési jogsértés megállapítására irányul - az alvállalkozói szerződés bemutatására bizonyítási eszközként került sor. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. A kezdeményezés egyes elemeivel összefüggésben az alábbiakat adta elő.

19

1. Álláspontja szerint a keretmegállapodás teljes értékéhez viszonyítva kell figyelembe venni az alvállalkozói teljesítések értéket. Ezt támasztja alá, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodás első részében kizárólag annak teljes értéke alapján tudta megtenni a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát, mivel ekkor még az egyes egyedi szerződések értékéről nem lehetett tudomása. 2. A II. r. kérelmezett ajánlatában biztosította a felhívásban előírt aszfaltteleppel való rendelkezés alkalmassági követelménynek való megfelelést, azonban a teljesítés során ezt nem ő, hanem az alvállalkozójának alvállalkozója bocsátotta rendelkezésre. Azon körülmény, hogy az ajánlatban az ajánlattevő igazolta valamely alkalmassági követelményt, még nem zárja ki azt, hogy később a szerződés teljesítése során ezen a területen más alvállalkozó is közreműködjön. A hivatalbóli kezdeményezés nem tér ki arra, hogy a teljes keretmegállapodás időszaka alatt a Magyar Aszfalt Kft. aszfaltkeverő telepe került-e bevonásra, vagy csupán egyes egyedi szerződések teljesítése során. Megjegyezte, hogy a régi Kbt. nem zárja ki azt sem, hogy valamennyi egyedi szerződés teljesítése során más aszfaltkeverő telep kerüljön bevonásra. Hivatkozott arra, hogy a szerződésben nem került kikötésre, hogy kizárólag az ajánlatban bemutatott műszaki-technikai felszereltséget lehet a szerződés teljesítése során igénybe venni, tehát annak sincs jelentősége, hogy az adott műszaki-technikai kapacitás / felszerelés az alkalmasságot igazoló ajánlattevő, vagy esetlegesen egy másik gazdasági szereplő tulajdonában van-e. Azon körülmény továbbá, hogy az adott eszköz tulajdonjoga nem ajánlattevőt illeti, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy alvállalkozó bevonására került sor. Előadta azt is, hogy a szerződés teljesítése során fogalmilag kizárt, hogy a nyertes ajánlattevő kapacitást biztosító szervezetet vegyen igénybe, a teljesítés szakászában kizárólag alvállalkozói teljesítésről beszélhetünk, ezért nem hiba, hogy a nyertes ajánlattevő nem jelölte meg kapacitást biztosító szervezetként a teljesítéskor igénybe vett alvállalkozót. 3. A kezdeményezés ezen eleme tekintetében kérte az 1. elem körében általa előadottak figyelembe vételét. Előadta továbbá, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozójának a teljesítésbeli aránya nem haladja meg a 10%-ot, akkor fogalmilag kizárt, hogy az alvállalkozó alvállalkozójának a teljesítése a nyertes ajánlattevő felé a 10%-os teljesítést meghaladja. Nyilatkozott arról, hogy a szerződés teljesítése során bevont – korábban be nem jelentett – alvállalkozókról, és a bevonás mértékéről – azok bejelentése hiányában – nem volt tudomása. Az ajánlatkérő továbbá előadta azt is, hogy a tárgyi beruházás 55,64%-os támogatási intenzitással az Európai Regionális Fejlesztési Alapból valósult meg, a támogatást nyújtó szervezet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt.

20

Az I. r. kérelmezett elsődlegesen a hivatalbóli kezdeményezés elkésettségére hivatkozott, másodlagosan kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. A kezdeményezés első és második elemeivel összefüggésben az alábbi észrevételeket terjesztette elő. 1. A kezdeményezés ezen eleme elkésett tekintettel arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogsértés elkövetésének idejét 2009. szeptember 25. és 2011. június 4. közötti teljesítési időszakban jelölte meg, a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként pedig 2016. május 18. napját. A beadványban foglaltakra tekintettel a jogsértés nem folyamatos jellegű, ezért minden egyes esetben a hivatalbóli kezdeményezőnek be kellett volna mutatnia a jogsértés megtörténtének konkrét időpontját. Az időszak kezdő időpontja az alvállalkozói számlák közül a számlán feltüntetett legkorábbi teljesítési dátum, míg a befejezés időpontja az alvállalkozói számlák közül a számlán feltüntetett legkésőbbi teljesítési dátum. Azonban a hivatalbóli kezdeményező által bemutatott, feltételezett jogsértés esetében minden egyes alvállalkozóra vonatkozóan kimutatható a jogsértés időpontja, hiszen az alvállalkozók 10%-ot meghaladó mértékben történő igénybevétele egy adott időponthoz köthető. A hivatalbóli kezdeményező ezen időpontnak a számlán feltüntetett teljesítési dátumot tekintette, azonban nem tette vizsgálat tárgyává, hogy az egyes alvállalkozók esetében mikor következhetett be a jogsértés. Mindez kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a Kbt. szerinti öt éves objektív határidő számítási alapját is ez határozza meg és dönti el, hogy a hivatalbóli kezdeményezés elkésettnek minősül-e. A kérelmezett az alábbi táblázatban összegezte a hivatalbóli kezdeményezés 1. eleme tekintetében megnevezett alvállalkozókra vonatkozóan a számlán feltüntetett teljesítési dátumokat és a feltételezett jogsértések időpontját: Cég neve PENTAVIA Kft.

Számla teljesítése 2010.11.29. 2010.11.15.

Összesen

Összeg 17.102.203 Ft 113.924.113 Ft 131.026.316 Ft

A PENTAVIA Kft. esetében a feltételezett jogsértés időpontja: 2010.11.15. Cég neve PENTAVIA Kft. Összesen

Számla teljesítése (Előleg) 2009.09.25. 2010.09.15. 2011.06.04.

Összeg 50.000.000 Ft 51.194.106 Ft 4.000.000 Ft 55.194.106 Ft

A PENTAVIA Kft. esetében a feltételezett jogsértés időpontja az előleg kifizetésére tekintettel 2009. szeptember 25. napja, de legvégső esetben is az előleggel való elszámolás időpontja, azaz 2010. szeptember 15. A feltételezett jogsértés időpontja nem lehet 2011. június 4-e, mert az előző teljesítés

21

alkalmával a hivatalbóli kezdeményező érvelését figyelembe véve a PENTAVIA Kft. teljesítése már átlépte a 10%-os mértéket. Cég neve PENTAVIA Kft. Összesen

Számla teljesítése 2011.01.04

Összeg 4.570.994 Ft 4.570.994 Ft

A PENTAVIA Kft. esetében a feltételezett jogsértés időpontja 2011.01.04. Cég neve Számla teljesítése Összeg Elektron GM Kft. 2010.10.30. 4.749.800 Ft Összesen 4.749.800 Ft Az Elektron GM Kft. esetében a feltételezett jogsértés időpontja 2010.10.30. Cég neve SchmidtGép Kft. Összesen

Számla teljesítése 2010.11.30.

Összeg 15.958.318 Ft 15.958.318 Ft

A SchmidtGép Kft. esetében a feltételezett jogsértés időpontja 2010.11.30. A kérelmezett vitatta, hogy a feltételezett jogsértések időpontjára a számlán feltüntetett teljesítési dátum lenne irányadó, hiszen az alvállalkozó bevonása már a szerződések megkötésével, a munka megkezdésével megvalósul. A kérelmezett vitatta továbbá, hogy az objektív jogorvoslati határidőként a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján az iratmegőrzési kötelezettség időpontját (2020. december 31.) kell tekinteni. A Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ötéves időtartam értelmében ugyanis a Döntőbizottság hivatalból indított eljárása az előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől számított öt éven belül kezdeményezhető. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határideje a fentiekben bemutatott táblázat szerint minden egyes esetben lejárt, mivel a jogsértés időpontja 2011. június 24. előtti időpontban következett be. A fenti leírtak alátámasztása céljából hivatkozott a Döntőbizottság gyakorlatára is. Érdemben az I. r. kérelmezett vitatta a hivatalbóli kezdeményező azon kijelentését, amely szerint a régi Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában előírt bejelentési kötelezettséget csak a konkrét megrendelést tartalmazó szerződés tekintetében lehet értelmezni. A régi Kbt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy keretmegállapodásos eljárás, illetőleg a keretmegállapodás megkötése esetén mely összeg tekinthető a közbeszerzési érték tíz százalékának, illetőleg nem nevesíti, hogy az alvállalkozó részvételének mértékét mi alapján kell megállapítani. Már a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során meg kellett jelölni azt, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe kíván-e

22

venni alvállalkozókat. E körben nyilvánvalóan a becsült értékre lehetett figyelemmel lenni, a régi Kbt. 39/A. §-ában foglaltakra tekintettel. Az ajánlatkérő sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló ajánlati felhívás, sem az írásbeli konzultációk során nem határozta meg azt, hogy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértéknek milyen összeg tekinthető, illetőleg e tekintetben az ajánlattevők mit tarthatnak viszonyításai alapnak. A régi Kbt. 136/C. § (4) bekezdésben foglaltak szerint a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet. A fentiekből következik, hogy az írásbeli konzultációk során, tehát az eljárás második szakaszában az ajánlattevő kötve van a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban tett nyilatkozataihoz, nincs lehetősége a keretmegállapodásos eljárásban közöltekhez képest az alvállalkozók bevonásával kapcsolatban eltérő módon nyilatkozni. A keretmegállapodásos eljárás és az írásbeli konzultációk bár önálló eljárások, a régi Kbt. 136/C. § (4) bekezdése alapján mégsem függetlenek egymástól. Az írásbeli konzultációk során a kérelmezettek a keretmegállapodásos eljárás során tett nyilatkozatukat erősítették meg. A régi Kbt. nem rendelkezik arról, hogy egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát mi határozza meg. A meghatározást tovább nehezíti, hogy a jogorvoslati eljárással érintett esetben a régi Kbt. 7/A. címe alatt található keretmegállapodásos eljárásról van szó, amely eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő lefolytatja a megfelelő eljárást a keretmegállapodás megkötése céljából. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Mivel a régi Kbt. sem a keretmegállapodásra vonatkozóan, sem általánosságban nem határozza meg, hogy mit kell figyelembe venni az egyes gazdasági szerepelők szerződés teljesítésében való részvétele arányának meghatározásakor, ezért vitatta a hivatalbóli kezdeményező azon állítását, amely szerint az egyes írásbeli konzultációk eredményeként megkötött fővállalkozási szerződésekhez kapcsolódóan az alvállalkozók részvételét az adott fővállalkozási szerződésben az alvállalkozók által kiszámlázott érték határozza meg. Az I. r. kérelmezett felhívta a figyelmet, hogy a Döntőbizottság a „Vállalkozási szerződés Sopron Városközpont értékmegőrző megújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének ellenőrzése során feltételezett közbeszerzési jogszabálysértések elkövetése miatt

23

indította meg a jogorvoslati eljárást. Ennek alapja, hogy a hivatalbóli kezdeményező a Fő tér felújításával összefüggő három írásbeli konzultáció eredményeként megkötött három építési szerződéshez kapcsolódóan vélelmez jogsértést. A hivatkozott három építési szerződés a NYDOP-3.1.1./B-2009-0002 számú Városközpont értékmegőrző megújítása megnevezésű projekttel függ össze. Ezzel szemben hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében azt is rögzíti, hogy az „ajánlattevőként szerződő fél a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.-vel megkötött szerződés teljesítésébe alvállalkozóként a SchmidtGép Kft.-t vonta be, amely alvállalkozó a teljesítésének értéke a fő vállalkozási szerződés értékének a 87%-a (nettó 15.958.318,- Forint).” Így a hivatalbóli kezdeményezésben egy olyan jogsértés megállapítására is található kezdeményezés, amelyet a Döntőbizottság által megindított jogorvoslati eljárás nem tartalmaz. A tárgyi jogorvoslat a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és a KE 2008 konzorcium között „Vállalkozási szerződés Sopron Városközpont értékmegőrző megújítása” tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban indult. A hivatalbóli kezdeményező azonban a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.-vel megkötött „Sopron, Fő tér vízvezeték, szennyvíz- és csapadékcsatorna rekonstrukció” megnevezésű vállalkozási szerződéssel kapcsolatban tesz megállapításokat, amelyre a tárgyi jogorvoslati eljárás nem terjed ki. Az I. r. kérelmezett továbbá felhívta a figyelmet a kezdeményezés első elemét érintő néhány számszaki pontatlanságra. Így idézte a hivatalbóli kezdeményezés 4. oldalán található 2. pont utolsó mondatát („A vállalkozási díj 66.544.395.-Ft + áfa (bruttó: 12.559.270.-Ft) összegben került meghatározásra”), az 5. oldalán és folytatólagosan a 6. oldalon található mondatot („Az alvállalkozó teljesítésének értéke a fővállalkozói szerződés értékének 47%-a (nettó 4.479.80.-Ft) volt”). Álláspontja szerint végül a hivatalbóli kezdeményezésben bemutatott tényállás és a jogsértés nincs összhangban. Az irányadó tényállás szerint az I. r. kérelmezett három olyan alvállalkozót vont be, amelyek teljesítésének értéke jelentősen meghaladta az írásbeli konzultációk eredményeként megkötött fővállalkozási szerződések értékének 10%-át. Ehhez kapcsolódóan hivatalbóli kezdeményező a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésének megsértését indítványozza. A kérelmezett azonban a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését abban az esetben sértené, ha nem vonta volna be a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben megjelölt alvállalkozót, valamint az ilyen alvállalkozó helyett vagy mellett – a szerződéskötéskor előre nem látható ok hiányában – más alvállalkozót is alkalmazott volna a teljesítés során. Ő ugyanakkor sem a keretmegállapodásos, sem az írásbeli konzultációk során nem nyilatkozott akként, hogy a közbeszerzés 10%-át meghaladó mértékben kíván igénybe venni alvállalkozót, következésképpen a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését nem sértette meg.

24

2. A hivatalbóli kezdeményezés ezen eleme azért késett el, mert a 4/2011 (I. 28.) Korm. rendelet szerinti iratmegőrzési kötelezettség időpontja (2020. december 31.) nem vehető objektív határidőként figyelembe tekintettel a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határideje 2013. július 21. napján lejárt, figyelemmel arra, hogy a jogsértés időpontja 2008. július 21. napja volt. Érdemben előadta, hogy az ajánlatban a II. r. kérelmezett nyilatkozott az aszfaltkeverő telep rendelkezésre állásáról, amely aszfaltkeverő telep a projekt teljesítése során rendelkezésre állt. A II. r. kérelmezett által megjelölt aszfaltkeverő telep rendelkezésre állására vonatkozó kötelezettség őt terhelte, ugyanis az ajánlatban foglaltak teljesítéséért mindegyik ajánlattevő a rá irányadó nyilatkozatok, igazolások, dokumentumok szerint külön-külön tartozik felelősséggel. Ezt támasztja alá a régi Kbt. 99. § (1) bekezdése is. A II. r. kérelmezett által bemutatott aszfaltkeverő telep megfelelt az alkalmassági követelményeknek, amelyet az is bizonyít, hogy nyertes ajánlattevőként kiválasztásra kerültek. A közbeszerzési eljárás során olyan kritérium nem került megfogalmazásra, hogy az aszfaltot csak a II. r. kérelmezett által megnevezett aszfaltkeverő telepről lehet beszerezni. Tehát az aszfaltkeverő telep a szerződés teljesítése során rendelkezésre állt, az aszfaltot pedig a projekt teljesítésében részt vevő alvállalkozók bárhonnan beszerezhették. Az alvállalkozók saját munkaszervezésük keretében dönthettek arról, hogy a munkavégzésükhöz szükséges anyagot, így az aszfaltot melyik gazdasági szereplőtől vásárolják meg. Ennek keretében az alvállalkozók az aszfaltot a Magyar Aszfalt Kft.-től vették meg. Az I. r. kérelmezett megjegyezte, hogy a régi Kbt. 4. § 2. pontja alapján a Magyar Aszfalt Kft. nem minősül alvállalkozónak. Ebből adódóan a Kbt. 304. § (1)-(2) bekezdésének megsértése fel sem merülhet. Továbbá azért sem került sor jogsértésre, mert a másik aszfaltkeverő telep bevonása a munkák gyorsítását célozhatja, továbbá nincs olyan megkötés, amely szerint az ajánlatban megjelölt erőforrás mellett további erőforrás ne lenne bevonható, illetőleg az ajánlatban megjelölt aszfaltkeverő telep megnevezése nem zárja ki másik aszfaltkeverő telep alkalmazását. A II. r. kérelmezett a kezdeményezés első elemével összefüggésben előadta, hogy az I. r. kérelmezett nyilatkozott arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót. Ahogyan maga a beadvány is tartalmazza, az abban jelzett, azon alvállalkozói szerződéseket, amelyek teljesítései a beadványban felhozott érvek szerint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladták, az I. r. kérelmezett kötötte az alvállalkozókkal. Ő maga az érintett alvállalkozók kiválasztásában, a szerződések megkötésében, teljesítésében semmilyen módon nem vett részt, az

25

alvállalkozókkal kötött szerződésekben félként nem szerepelt. Amennyiben tehát megállapítható, hogy a kérelemben említett alvállalkozói szerződések megkötése nem felelt meg a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésében rögzítetteknek, abban az esetben a jogsértést kizárólag az a személy követhette el, amely a Kbt. 304. § (2) bekezdésébe ütköző módon kötött szerződést. A II. r. kérelmezett hivatkozott arra is, hogy őt az I. r. kérelmezett az alvállalkozói kiválasztásának és velük a szerződések megkötésének folyamatába nem vonta be, azaz sem előzetesen, sem szerződéskötést követően nem kapott tájékoztatást az alvállalkozóival megkötni szándékozott, illetve megkötött szerződésekről (egyebekben ilyen jellegű kötelezettség az I. r. kérelmezettet nem is terhelte). A kezdeményezés második elemével összefüggésben a II. r. kérelmezett idézte a felhívás vonatkozó M4 alkalmassági feltételét, amelynek ő teljes mértékben eleget tett. A hivatalbóli kezdeményezésben írt indokoktól eltérően tehát nem volt szükség arra, hogy más szervezet erőforrására támaszkodjon a konzorcium, mivel saját erőforrással rendelkezett. Megjegyezte, hogy az ajánlatba becsatolt telephely engedélye a teljes projekt időtartama alatt fennállt, azaz jogi értelemben a keverő rendelkezésre állt. Ugyanakkor tény, hogy volt, amikor a tompaládonyi keverő műszaki okokból nem tudott aszfaltot kiszolgálni, így ilyen esetekben valóban más aszfaltgyártó kellett szállítsa az aszfaltot a projekthez. Ezzel azonban jogsértést nem valósított meg, a régi Kbt. csak a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozóra írja elő annak ajánlatban történő szerepeltetését, olyan rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, hogy műszaki alkalmasság körében az alkalmasságot igazolón kívül más ne lenne bevonható a teljesítésbe. Megjegyezte azt is, hogy a közbeszerzési gyakorlat a beruházáshoz anyagot szolgáltató szállítókat nem tekintette alvállalkozónak, ezen gyakorlatnak megfelelően a régi Kbt. alvállalkozó fogalma módosításra, illetve pontosításra is került. Végül hivatkozott arra, hogy azon alvállalkozói szerződéseket, amelyek a teljesítésbe bevonták – nem alvállalkozóként, hanem szállítóként – a Magyar Aszfalt Kft.-t, nem ő maga kötötte. Így nem volt arra (sem) ráhatása, hogy ezen alvállalkozók mely szervezetet vonnak be a teljesítésükbe, illetve, hogy közreműködőikkel a Kbt. 304. §-ában előírtak szerint szerződjenek. A II. r. kérelmezett fentiekre tekintettel kérte vele szemben a jogsértés hiányának a megállapítását, továbbá megjegyezte, hogy a feltételezett jogsértés beadványban megjelölt időpontjára figyelemmel – 2008. július 21. – jogorvoslati eljárás már nem indítható. A hivatalbóli kezdeményezőnek a jogorvoslati eljárás során kifejtett álláspontjával ellentétben cáfolta a konzorciumi tag egyetemleges felelősségét.

26

Hivatkozott arra, hogy a jelen eljárásban érintett közbeszerzési szerződésekre és közös ajánlattevői együttműködésekre – a szerződések időpontjára figyelemmel – a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) rendelkezései alkalmazandók. A régi Kbt. 52. §-a nem tartalmaz rendelkezést konzorciális együttműködésről, kizárólag annyit rögzíti, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, amennyiben az ajánlatkérő ezt megköveteli, a nyertes ajánlattevőknek gazdasági társaságot kell létrehozniuk. Kétségtelen, hogy a régi Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezései közel állnak a közbeszerzési szerződés megvalósítása során együttműködő vállalkozások gyakorlati együttműködési rendszeréhez, azonban ezen, közbeszerzési együttműködések esetében a Pjt-knek nem minden ismérve áll fenn, így elvi éllel nem mondható ki, hogy ezen ajánlattevői együttműködésekre egy az egyben alkalmazandóak lennének a Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai. Ugyanakkor a régi Ptk. a polgári jogi társaságok szabályai között sem rögzít olyat, amely szerint a Pjt. tagok egyikének bárminemű magatartásáért, mulasztásáért, esetleges jogszabálysértéséért felelős lenne a másik tag. A régi Kbt. 2009. előtt – azaz a tárgyi ügyben megkötött keretszerződés létrejöttekor – egyáltalán nem tartalmazott rendelkezést a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségére vonatkozóan, azaz a közös ajánlattevők egyetemleges felelőssége kizárólag abból származott, hogy azt az adott, konkrét közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő előírta, és ezt az ajánlattevő elfogadta, tehát egy tisztán polgári jogi, felek közötti szerződéses rendelkezésből. A régi Kbt. 2009. április 1. napjától alkalmazandó, 304/A. §-ának (3) bekezdése pedig kizárólag annyit rögzít, hogy a nyertes ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek, a régi Kbt. ezen utóbb hatályba léptetett rendelkezése a megkötött keretszerződésre eleve nem alkalmazandó, de amennyiben alkalmazását írnák elő, abban az esetben is kizárólag akként lenne értelmezhető, hogy a szerződés, tehát az ajánlatkérő és ajánlattevő közötti polgári jogi jogviszony teljesítésére vonatkozóan írja elő az ajánlattevők egyetemleges felelősségét. Ezen rendelkezésnek kiterjesztő értelmezése nem lehetséges. A II. r. kérelmezett a hivatalbóli kezdeményező által a kezdeményezés második eleme kapcsán előadottakra („..a jogi képviselő arra hivatkozva kívánja kizárni az EuroAszfalt Kft. felelősségét a Magyar Aszfalt Kft. bevonásával kapcsolatosan, hogy szerinte utóbbi cég nem alvállalkozóként, hanem szállítóként biztosította az aszfaltot.”) megjegyezte, hogy az aszfaltot szállító, anyagot biztosító társaságok nem minősülnek alvállalkozónak. Tehát amennyiben az I. r. kérelmezett alvállalkozója aszfalt szállításra kötött szerződést a Magyar Aszfalt Kft.-vel, úgy – mivel nem alvállalkozó – nem alkalmazandó ezen szerződésre a (további) 10%-os szabály. Véleménye szerint önmagában az a körülmény, hogy Sz. G. szub-alvállalkozónak minősítette nyilatkozatában a Magyar Aszfalt Kft.-t, a jogviszony tényleges, jogi minősítése szempontjából nem tekinthető relevánsnak, ugyanakkor a hivatalbóli kezdeményező által hivatkozottak értelmében Sz. G. azt is mondta, hogy a

27

Magyar Aszfalt Kft. az alvállalkozók által megrendelt aszfaltot szállította, azaz – a nyilatkozatot értelmezve – anyagot biztosított. Álláspontja szerint Sz. G. azon nyilatkozata, mely szerint ne lett volna gazdaságos a konzorcium kiszolgálása, egy szubjektív vélemény, ez a jelen eljárásban tényként nem kezelhető, de relevanciával sem bír, többek között azért sem, mert őt magát az I. r. kérelmezett alvállalkozói nem keresték meg azzal, hogy a tompaládonyi keverőről kívánnának aszfaltot igénybe venni. A II. r. kérelmezett utalt rá, hogy amennyiben közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújt be, utóbb nem kérhető számon és nem kérdezhető meg az érintett társaságtól, hogy az ajánlatnál magasabb vagy alacsonyabb áron sikerült az adott tétel megvalósítására alvállalkozóval vagy éppen szállítóval szerződni, azaz az adott tétel teljesítése ténylegesen mennyibe került a vállalkozónak. Mindezek alapján véleménye szerint nem releváns a jelen eljárásban, hogy következett-e be konkrétan az aszfalt vásárlások kapcsán költségcsökkenés a teljesítésben résztvevő valamely szereplőnél, az eredeti ajánlati árhoz képest, az által, hogy aszfalt szállítására a közbeszerzési szerződés teljesítése során – állítólagosan – a Magyar Aszfalt Kft.-vel kötött az I. r. kérelmezett alvállalkozója szerződést. Kifejtette, hogy semminemű tudomása nincs arról, hogy az I. r. kérelmezett milyen áron szerezte be az aszfaltot a Magyar Aszfalt Kft.-től (amennyiben volt ilyen jogviszony). Azon észrevételre, hogy nem vonta be a közbeszerzési eljárásba erőforrást biztosítóként a Magyar Aszfalt Kft.-t ismételten leszögezte, hogy erre nem is volt szükség, hiszen saját keverővel rendelkezett, ami megfelelt az ajánlati felhívásnak, amit a közbeszerzési eljárás során hatósági engedéllyel egyértelműen igazolt. A II. r. kérelmezett rögzítette, hogy az érintett projekt kapcsán nem kötött olyan alvállalkozói szerződést, amelynek kapcsán felmerülne a 10%-os szabály megszegése. Kifejtette, hogy releváns okiratok ismeretének hiányában nem tudta megállapítani, hogy valóban bevonásra kerülte 10%-ot meghaladó mértékben az I. r. kérelmezett által alvállalkozó és amennyiben igen, az valóban 10%-ot meghaladó mértékben további alvállalkozóként igénybe vette-e a Magyar Aszfalt Kft.-t. A III. r. kérelmezett a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen kifejtette, hogy a hivatalbóli kezdeményezés álláspontja szerint elkésett. Idézte a Kbt. 142. § (4) bekezdését és a Kbt. 145. § (3) bekezdését, a Kbt. 197. § (1) és (2) bekezdéseit, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi Kbt.) 181. § (1) bekezdését, amelyekből következő álláspontja szerint a Közbeszerzési Hatóság a szerződések módosítására és teljesítésére vonatkozó követelmények közül főszabály szerint a Kbt.-be ütköző követelmények teljesülését jogosult ellenőrizni. A Döntőbizottság hatáskörébe is a közbeszerzési szerződések Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt

28

indult eljárások lefolytatása tartozik a főszabály szerint. Tekintettel azonban arra, hogy a Kbt. kifejezetten előírta, hogy a 2011. évi Kbt.-t a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre is alkalmazni kell, ez is egy olyan követelmény, amelyet a Kbt. támaszt. A jogalkotó tehát közvetetten így biztosította, hogy – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételei fennállnak – a 2011. évi Kbt.-ben foglalt anyagi jogi előírások is ellenőrizhetőek a Közbeszerzési Hatóság részéről, és a további feltételek fennállása esetén ezek tekintetében a Döntőbizottság jogorvoslati eljárást folytathat le. A Kbt. azonban nem tartalmaz olyan követelményt, amely szerint a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre a régi Kbt.-t alkalmazni kell, és ha igen, akkor mely kivételekkel. A régi Kbt. azonban annak okán továbbra is alkalmazandó, hogy a 2011. évi Kbt. előírta, hogy a 2003. évi Kbt. rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. A jogalkotó azonban a Kbt.-ben a régi Kbt. előírásainak az alkalmazására vonatkozó lehetőséget közvetett módon sem teremtett, így ezek ellenőrzésére és a kapcsolódó jogorvoslati eljárások megindítására sem kerülhet sor a Kbt. szabályainak alkalmazásával. A Kbt. a jogorvoslati eljárási jogszabályok (2015. évi Kbt. XXI. fejezetének) alkalmazását a Kbt.-n kívül csak a 2011. évi Kbt. anyagi jogi szabályainak alkalmazása esetére írta elő. Azt nem írta elő, hogy a régi Kbt.-t is ugyanazokkal a kivételekkel kell alkalmazni, mint a 2011. évi Kbt.-t. Tekintettel arra, hogy a régi Kbt. alkalmazása köréből a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályok nem kerültek kivételre, és helyettük a Kbt. jogorvoslati szabályainak alkalmazási kötelezettsége nem került kifejezetten előírásra, így a régi Kbt. alapján megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre továbbra is a régi Kbt. jogorvoslati szabályait kell alkalmazni. A régi Kbt. eltérő hivatalbóli kezdeményezői kört határozott meg jogosultként, de az megállapítható, hogy valamennyi hivatalbóli kezdeményezői kör és valamennyi jogsértés esetében a jogsértések megtörténtétől számított három éven túl nem volt lehetőség jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Ha a Döntőbizottság a fentiektől eltérően arra a következtetésre jutna, hogy a jogorvoslati eljárásra a Kbt. eljárási szabályait lehet alkalmazni, akkor a III. r. kérelmezett kérte annak figyelembe vételét, hogy a legalább 5 éves objektív határidőre tekintettel a kezdeményezés a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel is elkésett. A III. r. kérelmezett előadta azt is, hogy a Döntőbizottságnak a jelen jogorvoslati eljárásra nincs hatásköre. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendeletet a 2. § (1) bekezdése szerinti szerződések teljesítésének és módosításának jogi, műszaki és szakmai szempontú ellenőrzésére kell

29

alkalmazni. A rendelet alkalmazásában szerződés a Kbt. 3. § 24. és 27. pontja szerinti szerződés. A Kbt. 3. § 24. pontja szerint „közbeszerzési szerződés a törvény szerinti ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés.” A hivatalbóli kezdeményezés harmadik elemében körülírt tényállás szerint az alvállalkozóként közreműködő III. r. kérelmezett szub-alvállalkozóként vonta be a teljesítésbe a Swietelsky Magyarország Kft.-t. Utóbbi cég részére összesen 54.233.592.-Ft került kiszámlázásra, amely az ajánlatkérő által a III. r. kérelmezettől megrendelt munkák ellenértékének 28%-át jelenti. A feltételezett jogsértés pedig abban áll, hogy a III. r. kérelmezett a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésében foglalt közbeszerzési szabályok megsértésével vette igénybe a saját teljesítésének 10%-át meghaladó mértékben a Swietelsky Magyarország Kft. erőforrásait. A kezdeményezéssel kifogásolt szerződés a III. r. kérelmezett, mint megrendelő, és a Swietelsky Magyarország Kft., mint vállalkozó között jött létre. A szerződésben az ajánlatkérő nem volt szerződő fél, a szerződés tőle eltérő jogalanyok között jött létre. A kezdeményezéssel érintett szerződés tehát nem felel meg a Kbt. 3. § 24. pontja szerinti közbeszerzési szerződés fogalmának. A Korm. rendelet szerint azonban az ellenőrzés csak ezen közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának jogi, műszaki és szakmai szempontú ellenőrzésére alkalmazandó. A Korm. rendelet nem alkalmazandó azoknak a szerződéseknek az ellenőrzésére, amelyet nem az ajánlatkérő kötött meg, hanem más gazdasági szereplők, például alvállalkozó szub-alvállalkozóval. A kérelmezett idézte a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontját, amelyből következő álláspontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnökének értelemszerűen csak abban az esetben lett volna lehetősége kezdeményezni a jogorvoslati eljárást a kezdeményezés harmadik eleme esetében, amennyiben az abban feltételezett jogsértés a Kbt. 3. § 24. pontja szerinti szerződést (közbeszerzési szerződést) érintette volna. A kérelmezett idézte a Kbt. 145. § (3) bekezdését, amely – a Korm. rendelettel összhangban – a Döntőbizottság hatáskörét is csak a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések esetében állapítja meg, az olyan szerződések esetében azonban nem, amelyet nem közbeszerzési eljárás alapján kötöttek meg. A III. r. kérelmezett nem volt ajánlatkérő, a Swietelsky Magyarország Kft.-vel kötött szerződés aláírása előtt nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Érdemben úgy nyilatkozott, hogy a KE 2008 Konzorcium a hivatalbóli kezdeményező által sem vitatottan nem jelölt meg sem a keretmegállapodásos eljárás első részében, sem a konzultációs eljárások során a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A törvényi előírás szerint csak ebben az esetben nem vehet igénybe az alvállalkozó a saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Arra vonatkozóan a törvény nem írt elő jogkövetkezményt, ha az ajánlattevő nem jelölt meg a közbeszerzés értékének

30

tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, de a teljesítés során ez a mérték a megjelölés elmaradása ellenére tíz százalék fölé emelkedik. A hivatalbóli kezdeményező arra alapozza a III. r. kérelmezett jogsértését, hogy az ajánlattevő a teljesítés során a közbeszerzés értékének 10%át meghaladó mértékben vett igénybe alvállalkozókat. Azt a hivatalbóli kezdeményező sem állította, hogy az I. r. kérelmezett az ajánlatában tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót jelölt volna meg. A régi Kbt. 304. § (2) bekezdése, első mondata második fordulatának előírását a III. r. kérelmezett esetében csak akkor lehetne alkalmazni, ha az ajánlattevő az ajánlatában a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók között őt megjelölte volna. A III. r. kérelmezettnek nem volt információja az eljárás során tett ajánlattevői nyilatkozatok tartalmáról, és a keretösszeg felhasználásáról sem. Teljesítésbe való bevonására úgy került sor, hogy műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatkérésre adott alvállalkozói ajánlatot, és ezzel a műszaki tartalommal kötött konkrét szerződést. A III. r. kérelmezett csak azzal az ellenértékkel lehetett tisztában, amelyet számára a megrendelő fél, az ajánlattevő megfizetett. Fentiekre tekintettel a III. r. kérelmezett nem sértette meg a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését, mert a rendelkezésben előírt előfeltétel, mely szerint őt az ajánlattevő az ajánlatában a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók között megjelölte, nem teljesült. A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta a felek által előterjesztett eljárásjogi kifogásokat. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel kezdeményezte a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, ha a Közbeszerzési Hatóság a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti hatósági ellenőrzésének eredménye alapján, vagy ha a hatósági ellenőrzés megkezdése nélkül is valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor, különösen ha a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt. A hivatalbóli kezdeményező a KEHI megkereséséből értesült az általa feltételezett jogsértésekről és nyilatkozata szerint annak alapján, a hatáskörébe tartózó hatósági ellenőrzés lefolytatása nélkül benyújtotta hivatalbóli kezdeményezését.

31

A hivatalbóli kezdeményezés mindhárom kérelmi elemében a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesítése során elkövetett, feltételezett jogsértések megállapítását kérte a kezdeményező. A hivatalbóli kezdeményező fentiekben megjelölt kezdeményezési joga arra az esetkörre vonatkozik, ha a feltételezett jogsértés (többek között a szerződés teljesítése) a Kbt.-be ütköző módon történt. A Kbt. Nyolcadik Része (Záró rendelkezések) a hatálybalépés alatt tartalmazza az alábbi rendelkezéseket: 196. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. november 1-jén lép hatályba. (2) A 31. § (5) bekezdése és a 32. § (3) bekezdése 2016. november 1-jén lép hatályba. (3) A 40. § 2017. február 1-jén lép hatályba. A Kbt. Nyolcadik Része (Záró rendelkezések) az átmeneti rendelkezések között tartalmazza az alábbiakat: 197. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra. Fenti rendelkezésekből következik, hogy a Döntőbizottságnak a Kbt. alapján kellett vizsgálnia az eljárásjogi feltételek meglétét, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárás egy 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésével kapcsolatosan valószínűsített jogsértéssel függ össze. Az eljárásjogi feltételek meglétének vizsgálata körében a Döntőbizottságnak mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményező jogosult volt-e a kezdeményezés előterjesztésére és annak elbírálására a Döntőbizottság rendelkezik-e hatáskörrel. A III. r. kérelmezett arra hivatkozott, hogy a hivatalbóli kezdeményezőnek nem áll fenn a Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti ellenőrzési hatásköre a

32

tárgyi projekt alapján kötött szerződésekkel kapcsolatosan, mivel egyrészt a Kbt. nem biztosít lehetőséget a régi Kbt. szerinti jogsértéssel szembeni kezdeményezés benyújtására, ebből következően a jogorvoslati eljárás lefolytatására a Döntőbizottság sem rendelkezik hatáskörrel. Másrészt a hatáskör hiánya azért is megállapítható, mert a hivatalabóli kezdeményezés harmadik eleme tárgyát képező szerződés – ahol a feltételezett jogsértés elkövetésre került – nem közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés volt. A Döntőbizottság a III. r. kérelmezett álláspontjával összefüggésben rögzíteni kívánja, hogy a kezdeményezés előterjesztését nem előzte meg a Közbeszerzési Hatóság Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti hatósági ellenőrzési eljárása, tehát a hivatalbóli kezdeményező ezen eljárásra vonatkozó hatáskörének fennállását, esetleges hiányát nem vizsgálta. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezését kifejezetten a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján, de a jogszabályhely azon fordulata alapján nyújtotta be, amely szerint feltételezhető a közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés teljesítése során a jogsértés. A Kbt. 145. § (2) és (3) bekezdése az alábbi előírásokat tartalmazza: (2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás tekintetében – ideértve a 21. § (4) bekezdésében említett külön jogszabály szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) – a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik – a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével – a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 117. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása. A Kbt. 3. § 24. pontja szerint e törvény alkalmazásában: közbeszerzési szerződés: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. Fentebb a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján benyújtott hivatalbóli kezdeményezés az érintett felek által közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződések feltételezhetően

33

jogellenes teljesítése miatt került benyújtásra. A Kbt. 145. § (3) bekezdése alapján ugyanakkor a Döntőbizottság hatáskörébe valamennyi, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésének jogellenességével kapcsolatos eljárás beletartozik. A Kbt. 145. § (3) bekezdésében definiált „közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés” a Döntőbizottság álláspontja szerint tágabb kategória, mint a III. r. kérelmezett által hivatkozott, Kbt. 3. § 24. pontja szerinti „közbeszerzési szerződés”, a két fogalmat a jogalkotó szándékosan eltérően definiálta. A Döntőbizottság a saját hatáskörét érintő, Kbt. 145. § (3) bekezdésén alapuló jogértelmezése szerint nem csupán az ajánlatkérő által kötött szerződések, hanem valamennyi, a közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés vizsgálatára – így a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező szerződés vizsgálatára is – hatáskörrel rendelkezik. A Döntőbizottság rögzíteni kívánja ugyanakkor, hogy a hivatalbóli kezdeményezés vonatkozásában hatáskörét nem csupán a Kbt. fentebb idézett 145. § (3) bekezdése, hanem a 145. § (2) bekezdése is megalapozza, tekintettel arra, hogy az valamennyi, a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt indult eljárás lefolytatását a hatáskörébe utalja. A hivatalbóli kezdeményezés egyes elemei nyilvánvalóan a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok megsértését feltételezik, amelyek elbírálására a jelen jogorvoslati eljárásban kerül sor. A Kbt. 197. § (2) bekezdése ugyanakkor akként rendelkezik, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény rendelkezéseit a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, – az (1) bekezdés második mondatában foglalt kivétellel – közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell. A 2011. évi Kbt. 181. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti, rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell. A Döntőbizottság az eljárásjogi kifogással összefüggésben figyelemmel volt arra is, hogy a Kbt. 197. § (2) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés alapján a 2015. november 1. napját megelőzően közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésekre a 2011. évi Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2011. évi Kbt. 181. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően

34

közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre a régi Kbt. előírásait kell alkalmazni. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel megállapította, hogy amennyiben a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja és a Kbt. egyéb rendelkezései a hivatalbóli kezdeményező számára az „e törvénybe ütköző”, vagyis a Kbt.-be ütköző jogsértéssel kapcsolatos hivatalbóli kezdeményezés benyújtására adnak felhatalmazást, a kezdeményezési jogosultság körébe a Kbt. 197. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 2011. évi Kbt. 181. § (1) bekezdése értelmében a régi Kbt. szerinti jogsértés is beletartozik. Az I. és II. r. kérelmezettek az objektív jogvesztő jogorvoslati határidő megtartottságát is vitatták, amelyet a Döntőbizottság a Kbt. előírásai alapján az alábbiak szerint vizsgált meg. A Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől – közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől – számított öt éven belül kezdeményezheti. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján tényként rögzíti, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó támogatásból valósult meg, ezért az objektív jogorvoslati határidő megtartottságára a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontja irányadó. A Döntőbizottság nem értett egyet a kérelmezettek által előadott azon indokokkal, melyek szerint az objektív határidő leghosszabb időtartama öt év lehet, vagyis az ennél hosszabb iratmegőrzési határidő nem vehető figyelembe. Az idézett jogszabályhelyből ugyanis az következik, hogy a kezdeményezés benyújtására az iratmegőrzési időn belül van lehetőség, de amennyiben ez az időpont rövidebb, mint öt év, akkor legalább a jogsértés elkövetésétől számított öt évig mindenképpen fennáll a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésére való jogosultság. Az idézett jogszabályhely alapján tehát, amennyiben az adott esetben az iratmegőrzési határidő az öt évet meghaladja, ezt kell figyelembe venni.

35

A 2011. február 9. napjától változatlanul hatályban lévő 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013 programozási időszakban – az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban együtt: alapok) származó – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre, a címzettekre és a kedvezményezettekre. A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. § (3) bekezdése szerint a kedvezményezett, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnek, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartanak, és legalább 2020. december 31éig megőriznek. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az arra nyitva álló objektív jogorvoslati határidőn belül került előterjesztésre, ezért az I. r. kérelmezettnek az egyes feltételezett jogsértések megtörténte időpontját vitató egyéb kifogásait nem vizsgálta meg. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés egyes elemeit érdemben az alábbiak szerint vizsgálta, irányadó gyakorlata szerint a keretmegállapodásos eljárás ajánlati felhívása feladása napján, vagyis a 2008. június 5. napján hatályos anyagi jogszabályok alapján. A hivatalbóli kezdeményezés első eleme alapján a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálata tárgyává tennie, hogy a tárgyi keretmegállapodásos eljárás második részeként kötött szerződések teljesítése során sérült-e a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése azért, mert a KE 2008 Konzorcium a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben vont be a teljesítésbe alvállalkozókat. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme alapján a Döntőbizottság abban a kérdésben foglalt állást, hogy sérült-e a Kbt. 304. § (1) bekezdése azért, mert a keretmegállapodásos eljárás második részében a KE 2008 Konzorcium olyan alvállalkozót vett igénybe, amelynek kapacitásai igénybevételéről a közbeszerzési eljárás során nem nyilatkozott. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik elemének tárgya az volt, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részébe alvállalkozóként bevont gazdasági szereplő megsértette-e a Kbt. 304. § (2) bekezdését azért, mert a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben vont be a teljesítésbe további alvállalkozót.

36

A régi Kbt. 136/A. § (1) – (2), valamint (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. (2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni. (5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát és az ellenszolgáltatás mértékét. A keretmegállapodásban a közbeszerzés mennyiségét az 50. § (2) bekezdése alkalmazásával kell meghatározni. A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. A régi Kbt. 50. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A régi Kbt. 136/B. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: adott közbeszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni. A régi Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében a keretmegállapodásban meghatározott feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációt követően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyen rangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményének kihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét tartalmazza.

37

A régi Kbt. 136/C. § (1) bekezdés d) pontja szerint, ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapján csak egy ajánlattevővel kötötték vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját alkalmazza, a konzultációra szóló felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: d) az adott közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A Kbt. 136/C. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban szükség szerint felhívhatja az ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére. A régi Kbt. 304. § (1) és (2) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése, 52. §] szerződő félnek kell teljesítenie. (2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését – csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek. A régi Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: (1) Az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. A keretmegállapodásos eljárás olyan sajátos közbeszerzési eljárásfajta, amelynek közvetlen eredményeként nem konkrét teljesítési kötelezettséget tartalmazó szerződés(ek) hanem ezek keretfeltételeit megteremtő általános megállapodás(ok) jön(nek) létre a felek – az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő – között. A konkrét teljesítésre vonatkozó egyedi szerződések megkötése ezen keretmegállapodás hatálya alatt, az ebben rögzített lényeges feltételrendszer alapján történik meg. Lényegi elem, hogy a keretmegállapodás alapján, annak időtartama alatt, a beszerzés tárgyára a keretmegállapodásban

38

rögzített ár és adott esetben meghatározott beszerzési mennyiség erejéig többször, különböző időpontokban köthető szerződés új közbeszerzési eljárás kiírásának kötelezettsége nélkül. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll: az eljárás első része a Kbt.-ben rögzített eljárásfajták alkalmazásával történő közbeszerzési eljárás lefolytatása, amely a konkrét szerződések keretfeltételeit tartalmazó megállapodás megkötésével zárul egy vagy több ajánlattevővel. Több ajánlattevő esetén az eljárás folytatása úgy is lehetséges, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás teljes lényeges feltételrendszere alkalmazásával a Kbt. 136/C. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó konzultációra vonatkozó felhívást küld a gazdasági szereplő részére a verseny újbóli megnyitása nélkül, ha a keretmegállapodás a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi lényeges feltételét tartalmazta. A Döntőbizottság tényként rögzíti, hogy az ajánlatkérő, valamint a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. a KE 2008 Konzorciummal a Kbt. 136/B. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásával írásbeli konzultációt követően több, a hivatalbóli kezdeményezésben bemutatottak szerint összesen négy szerződést kötött. A hivatalbóli kezdeményezés ugyanakkor egyértelműen az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium között létrejött, Sopron „Városközpont értékmegőrző megújítása” tárgyú szerződés teljesítésével összefüggésben került előterjesztésre, ezért a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát kizárólag ezek, az alábbiakban felsorolt, vagyis az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium között - a 2009. november 9-én megküldött írásbeli konzultációt követően 2009. december 14. napján, - a 2010. július 26. napján megküldött írásbeli konzultációt követően a 2010. augusztus 30. napján, valamint - az ajánlatkérő által a 2010. október 5. napján megküldött írásbeli konzultációt követően a 2010. október 10. napján megkötött szerződések képezik. Bár szintén a Sopron „Városközpont értékmegőrző megújítása” projekttel függött össze, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által a 2010. szeptember 9. napján megküldött írásbeli konzultációt követően kötött szerződés, tekintettel arra, hogy azt nem a hivatalbóli kezdeményező által ajánlatkérőként megjelölt jogalany kötötte, nem képezi a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát, erre vonatkozó konkrét kezdeményezés hiányában. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium 2008. október 27. napján keretmegállapodást kötöttek egymással, amelynek tárgya volt többek között Sopron Megyei Jogú Város felújítása és fejlesztése is. A keretmegállapodás megkötését megelőző közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában a becsült érték nettó 500.000.000.-Ft és 10.000.000.000.-Ft között került rögzítésre, továbbá a

39

felhívás VI.3) 6. pontja szerint az ajánlattevőknek mintaköltségvetést kellett ajánlatukhoz csatolniuk, amely a keretmegállapodás I.1. pontja szerint annak részét is képezte. Tényként megállapítható az is, hogy a KE 2008 Konzorcium a keretmegállapodásos eljárás első részére benyújtott ajánlata 472. és 489. oldalain a felhívás VI.3) pontjában foglaltaknak megfelelően a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében nemlegesen nyilatkozott. A Döntőbizottság azt is rögzíti, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolyatott írásbeli konzultációs eljárások közül kettő esetében – a 2009. november 9-i és a 2010. július 26-i írásbeli konzultációra szóló felhívásban – szintén kérte, hogy az ajánlattevők nyilatkozzanak a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról, és az ajánlattevők mindhárom vizsgált konzultációs eljárásban ezzel kapcsolatos, nemleges nyilatkozatot tettek. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés első és harmadik elemének megítélése tekintetében alapvető kiindulási pontnak tekintette, ezért elsődlegesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy keretmegállapodásos eljárás esetén mi minősül a régi Kbt. 304. § (2) bekezdése szerinti „közbeszerzés értékének”. A fentiekben a Döntőbizottság a vonatkozó jogszabályok ismertetésével levezette, hogy a keretmegállapodásos eljárás első részében az ajánlatkérő és az ajánlattevő valamennyi lényeges, a keretmegállapodás alapján kötendő további szerződés(eke)t érintő kérdésben megállapodást kötnek. A tárgyi keretmegállapodás részét képezte az ajánlattevők, köztük a KE 2008 Konzorcium által adott költségvetés, amelyben tételesen szerepelt valamennyi, az adott keretmegállapodás alapján ellátandó feladat vállalási ára. A keretmegállapodás becsült értéke egy minimális és egy maximális érték között került meghatározásra, amely becsült érték úgy volt értendő, hogy az ajánlatkérő 500.000.000.-Ft és 10.000.000.000.-Ft közötti értékben fog megrendeléseket adni a nyertes ajánlattevők felé. A keretmegállapodásos eljárást megindító felhívásban rögzített becsült érték ugyanakkor rendkívül tág összeghatárt ölelt fel, és nyilvánvalóan nem jelenthette a keretmegállapodás alapján megkötendő egyes szerződések értékét. A régi Kbt. 136/A. § (1) bekezdés második mondata szerint a keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Az ajánlatkérő tehát, amikor a keretmegállapodásos eljárás második részeként írásbeli konzultációra szóló felhívást küld, meghatározza, hogy mely, a keretmegállapodás részét képező szolgáltatásokkal összefüggésben kíván szerződést kötni.

40

Jelen esetben a keretmegállapodás szerinti mintaköltségvetés szerinti tételekre kért az ajánlatkérő ajánlatot, sőt külön „k” jelzéssel ellátva olyanok is szerepeltek az ajánlatkérésben, amely tételek a keretmegállapodásban nem voltak megtalálhatóak. Az egyes írásbeli konzultációs eljárások során tehát az ajánlatkérő a keretmegállapodás által biztosított keretek között lebonyolította az adott közbeszerzéseket, és a Kbt. 136/A. § (1) bekezdés második mondatából következően az adott közbeszerzések megvalósítására megkötötte a szerződéseket. Az írásbeli konzultációs eljárás során az ajánlatkérő részéről új igények is megjelentek, olyan feladatokat is be kellett az ajánlattevőnek áraznia, amelyek nem szerepeltek a keretmegállapodásban. A keretmegállapodással érintett projekt megvalósítása során ezért az ajánlatkérőnek olyan feladatok ellátására is szerződést kellett kötnie, amelyek a keretmegállapodás megkötésekor nem voltak előre láthatók. A Döntőbizottság álláspontja szerint a régi Kbt. 136/A. § (1) bekezdése szerinti, adott közbeszerzés megvalósítására irányuló építési beruházások, szolgáltatások pontos ellenértéke, vagyis a konkrét közbeszerzés értéke az adott feladat ismeretében volt látható, sőt mivel az ajánlatkérő mindhárom vizsgált szerződés esetén a keretmegállapodás szerinti mintaköltségvetésben szereplőkön kívüli további tételekre is ajánlatot várt, az adott közbeszerzés valós értéke az ajánlat benyújtásakor vált ismertté. Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a KE 2008 Konzorcium tagjai már a keretmegállapodásos eljárás során is úgy nyilatkoztak, hogy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben nem vesznek igénybe alvállalkozót. A keretmegállapodás alapján nem történik tényleges munkavégzés, tehát ennek alapján ténylegesen nem vehető igénybe alvállalkozó, erre csak a keretmegállapodás alapján megvalósított egyes közbeszerzések, a tényleges feladatvégzés céljából kötött egyedi szerződések során van gyakorlati lehetősége a feleknek. A KE 2008 Konzorcium tagjai által tett nyilatkozat voltaképpen arra a jövőbeli esetre vonatkozott, ahol az alvállalkozó tényleges igénybevétele végbe mehet, vagyis a keretmegállapodás második részeként kötött egyes szerződésekre. A Döntőbizottság hangsúlyozza azt is, hogy a KE 2008 Konzorcium tagjai a vizsgálat tárgyát képező, keretmegállapodásos eljárás második részeként folytatott konzultációs eljárásokban is úgy nyilatkoztak, hogy a szerződés teljesítése során nem vesznek igénybe a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben alvállalkozót, amely nyilatkozatuk már nyilvánvalóan nem a keretmegállapodásra, hanem az annak alapján megvalósított tényleges közbeszerzésre vonatkoztatható csak. A régi Kbt. 4. § 2. pontja szerint alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy

41

módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi. A hivatalbóli kezdeményezés első eleme tekintetében a Döntőbizottság tényként állapította meg – és ezt a felek sem vitatták –, hogy az ajánlattevőként szerződést kötő fél – KE 2008 Konzorcium – teljesítésében olyan régi Kbt. 4. § 2. pontja szerinti alvállalkozók is részt vettek, amelyek az ajánlatban nem kerültek megjelölésre. A 2009. december 14. napján megkötött szerződésben kikötött vállalkozói díj összege alapján a közbeszerzés értéke nettó 151.599.268.-Ft volt és a III. r. kérelmezett részére a közreműködésére tekintettel nettó 131.026.316.-Ft került kifizetésre (86,43%). A 2010. augusztus 30-i szerződésben kikötött vállalkozói díj összege alapján a közbeszerzés értéke nettó 66.544.395.-Ft volt, és a III. r. kérelmezett részére a közreműködésére tekintettel nettó 55.194.106.-Ft került kifizetésre (82,94%). A 2010. október 10én kötött szerződésben kikötött vállalkozói díj összege alapján a közbeszerzés értéke nettó 10.047.416.-Ft volt, és a III. r. kérelmezett részére nettó 4.570.994.Ft (45,49%), az Elektron GM Kft. részére pedig nettó 4.749.800.-Ft került kifizetésre (47,27%), amelyek mindhárom szerződés esetében jelentősen meghaladták az adott közbeszerzés értékének 10 %-át. Az I. és II. r. kérelmezettek a szerződést voltaképpen nem maguk, hanem annak értéke jelentős, közel 90 %-os mértékét alvállalkozóik útján teljesítették. A Döntőbizottság ebben a körben rögzíti, hogy a D.230/13/2012. számú végzésében – az érintett jogorvoslati eljárás kérelmezőjének ügyfélképességét érintő vizsgálata során – arra a következtetésre jutott, hogy „a közbeszerzési eljárás célja és rendeltetése az, hogy az ajánlatkérő megtalálja azon szerződő partnerét a kizáró okok, az alkalmassági minimumkövetelmények és az egyéb érvényességi feltételek útján, aki képes a szerződés sikeres és biztonságos teljesítésére. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelve 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint és a (régi) Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az építési beruházás egy építési munka kivitelezéséből és tervezéséből áll. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő kötelezettsége a szerződés teljesítése, az alvállalkozók csak részt vállalhatnak egy építési beruházás tervezéséből és kivitelezéséből az ajánlattevő teljesítését segítve. Egy rész elvégzésének a vállalása nem jelentheti az egész vagy csaknem az egész szerződés teljesítését. Az építési beruházás esetében a tervezés és kivitelezés megvalósítása nem a teljesítés megszervezésének vagy a tervezők és kivitelezők megbízásának a feladatát jelenti az ajánlattevő számára, hanem a tényleges teljesítést.”

42

A Döntőbizottság fenti végzésében megjelenő joggyakorlatát tükrözi egyebekben az is, hogy a 2011. évi Kbt.-ben (128. § (2) bekezdése) és a jelenleg hatályos Kbt.-ben (138. § (3) bekezdése) a jogalkotó egyaránt előírta, hogy a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi alvállalkozót az ajánlatkérő felé be kell jelenteni, sőt a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdései az igénybe vett alvállalkozói teljesítés arányával összefüggő korlátozásokat is tartalmaznak. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a KE 2008 Konzorcium tagjai, vagyis az I. és II. r. kérelmezettek a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett három szerződés teljesítése során megsértették a régi Kbt. 304. § (2) bekezdését tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítésében a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben olyan, régi Kbt. 4. § 2. pontja szerinti alvállalkozók is közreműködtek, amelyek az ajánlatban nem kerültek megjelölésre. A jogsértés tekintetében az I. és II. r. kérelmezettek felelőssége a közöttük létrejött és a tárgyi keretmegállapodásos eljárás első részében csatolt konzorciumi megállapodás 3. pontján alapul. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik eleme tekintetében a rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a III. r. kérelmezett 2009. december 14. napján szerződést kötött a Swietelsky Magyarország Kft.-vel. A fentiekben megjelölt szerződés tárgya az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium között 2009. december 14. napján kötött szerződés tárgyának egy részét képezte. Fentebb a hivatalbóli kezdeményezés első eleme vizsgálata körében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő és a KE 2008 Konzorcium tagjai által 2009. december 14. napján kötött szerződés teljesítésébe a III. r. kérelmezett a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben, a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésébe ütköző módon került bevonásra. A régi Kbt. 304. § (2) bekezdéséből a jelen tényállás vonatkozásában az következik, hogy mivel az ajánlatkérő előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölését, a teljesítésben csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhetett közre. A jogszabály következő fordulata szerint, abban az esetben, ha az ajánlatban a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozót jelöltek meg, ez az alvállalkozó nem vehet igénybe a saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben további teljesítési segédet. A Döntőbizottság tényként rögzíti, és a hivatalbóli kezdeményezés első eleme tekintetében erre is figyelemmel állapított meg jogsértést, hogy az ajánlatban nem került megjelölésre olyan alvállalkozó, amely a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben közreműködött a teljesítésben. A III. r. kérelmezett tehát jogsértő módon került bevonásra a szerződés teljesítésébe, a Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor azért, mert jogsértő módon az I.

43

és II. r. kérelmezettek nem tüntették fel őt alvállalkozóként ajánlatukban, rá, mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozóra, ettől még vonatkozott a Kbt. 304. § (2) bekezdés azon fordulata, hogy mint alvállalkozó, nem vehet igénybe a saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben további alvállalkozókat. A Döntőbizottság tényként rögzítette, hogy a KE 2008 Konzorcium és a III. r. kérelmezett között létrejött szerződésben egyértelműen meghatározásra került a vállalkozási díj (nettó 131.026.316.-Ft), és ezt a jogorvoslati eljárás során a felek sem vitatták. A III. r. kérelmezett és a Swietelsky Magyarország Kft. közötti szerződés is rögzítette a Swietelesky Magyarország Kft.-t megillető vállalkozási díjat nettó 54.233.592.-Ft-ban, amely a III. r. kérelmezett vállalkozási díjának 41,39 %-a. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmezett a Swietelsky Magyarország Kft.-vel való szerződése megkötésekor tudatában volt a saját teljesítése ellenértékével, és azzal is, hogy a további alvállalkozót a saját teljesítése ellenértékének tíz százalékát meghaladó mértékben vonja be. Az a jogorvoslati eljárás során tényként volt megállapítható, hogy a KE 2008 Konzorcium és a III. r. kérelmezett egymással 2009. december 14. napján szerződést kötött, és a III. r. kérelmezett tisztában volt azzal, hogy az I. és II. r. kérelmezettek közbeszerzési eljárásban vettek részt, tehát ezért mindegyikőjükre vonatkoznak a Kbt. előírásai. A Döntőbizottság szerint azt, hogy a felek tudatában voltak fentieknek, az is alátámasztja, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás első, keretmegállapodás megkötésére irányuló részében a Swietelsky Magyarország Kft. is nyújtott be ajánlatot, mi több, az ajánlatkérő a Swietelsky Magyarország Kft.-vel is kötött a tárgyban keretmegállapodást. A III. r. kérelmezett a Döntőbizottság álláspontja szerint a Magyarország Kft.-vel kötött szerződése során megsértette a Kbt. bekezdését azért, mert mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát mértékben igénybe vett alvállalkozó, a saját teljesítésének tíz meghaladó mértékben vett igénybe teljesítési segédet.

Swietelsky 304. § (2) meghaladó százalékát

Figyelemmel arra, hogy a hivatalbóli kezdeményezés közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés teljesítése során felmerült jogsértésekkel összefüggésben került előterjesztésre, a kezdeményezés második eleme tekintetében a vizsgálat tárgyát kizárólag az képezhette, hogy a Magyar Aszfalt Kft. szerződés teljesítésébe történő bevonása jogszerűnek minősült-e. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés második elemét a fentiekre tekintettel vizsgálta meg.

44

A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés második eleme érdemi elbírálásakor figyelemmel volt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.389/2014/6. szám alatt hozott jogerős ítéletében foglaltakra. A bíróság ítéletében kimondta, hogy a „tényállás-tisztázási és bizonyítás felvételi kötelezettség az alperest (Döntőbizottság) az eljárása során […] csak a jogilag releváns tények tekintetében terheli. A jogilag releváns tények körét a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezések határolják be. A hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban az alperesnek a kérelem keretei között a felperes (hivatalbóli kezdeményező) és a beavatkozó (ajánlatkérő) nyilatkozatai, az általuk előterjesztett bizonyítékok és a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján kell vizsgálnia a beavatkozó eljárásának jogszerűségét. A mellett, hogy az alperes tényállástisztázási és bizonyítási kötelezettsége nem korlátlan, mivel csak az eljárása során a döntése meghozatalához szükséges jelentős tényeket köteles feltárnia, és a megalapozott döntéséhez szükséges bizonyítékokat értékelés körébe vonni.” A jogorvoslati eljárás során a felek nem vitatták, hogy a Magyar Aszfalt Kft.-től aszfaltot vásároltak a tárgyi közbeszerzési eljárások során. Fentiekből következően tényként állapítható meg, hogy a szerződés teljesítése során használt aszfalt bizonyos mennyiségét nem az ajánlattevők szolgáltatták. A régi Kbt. 304. § (1) és (2) bekezdései szerint a szerződést vagy a nyertes ajánlattevő(k) közvetlenül, vagy a nyertes ajánlattevő(k) alvállalkozóik útján teljesíthetik. Amennyiben a szerződést nem az ajánlattevőként megjelölt gazdasági szereplő teljesíti, a régi Kbt. 304. § (2) bekezdéséből következően a szerződést olyan alvállalkozó is teljesítheti, amely a szerződés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben került igénybevételre, és az ajánlatban ilyenként megjelölésre került. Sem a hivatalbóli kezdeményezés, sem a felek nyilatkozatai mellékleteként nem került csatolásra olyan irat, amelyből a Magyar Aszfalt Kft.-nek a szerződés teljesítése során betöltött szerepe – régi Kbt. 4. § 2. pontja szerinti alvállalkozói minősége –, a szerződés teljesítésébe történő bevonásának mértéke, a vásárolt aszfalt ellenértéke megállapítható lett volna. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdéséből eredő tényállástisztázási kötelezettségére tekintettel azért, mert a tárgyi projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó részleges finanszírozás útján valósult meg, a 2016. augusztus 31. napján kelt D.519/19/2016. számú végzésével a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja szerinti belföldi jogsegélyt kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, amely a hivatalbóli kezdeményezés jelen elemével összefüggésben kifejezetten arra irányult, hogy a Magyar Aszfalt Kft. szerződés(ek) teljesítésébe történő bevonását alátámasztó iratokat csatolja, amennyiben ilyenek rendelkezésére állnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium

45

által 2016. szeptember 22. napján küldött iratok között sem volt fellelhető olyan dokumentum, amely az aszfalt vásárlásával függött volna össze, illetve amelyből az adás-vétel értéke megállapítható lett volna. Fentiekre tekintettel, a hivatalbóli kezdeményező által feltételezett jogsértés adatokkal, dokumentumokkal való alátámasztottságának hiánya miatt a Döntőbizottság a kezdeményezés második eleme tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az nyilvánvaló, hogy az aszfalt bizonyos, meghatározott mennyiségét nem az ajánlattevőként megjelölt II. r. kérelmezett szolgáltatta, azonban azt nem lehetett a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítani, hogy a Magyar Aszfalt Kft. szerződés teljesítésébe történő bevonásra során a régi Kbt. szerinti alvállalkozónak minősült-e, illetve azt sem, hogy a beszerzett aszfalt olyan mennyiségű volt, amelyre tekintettel a Magyar Aszfalt Kft. igénybe vétele a régi Kbt. 304. § (2) bekezdésébe ütközhetett volna. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján a hivatalbóli kezdeményezés első és harmadik eleme tekintetében a jogsértés megtörténtét, míg a Kbt. 165. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hivatalbóli kezdeményezés második eleme tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. A Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. A Kbt. 165. § (7) bekezdése szerint a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a

46

támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként bírságot kellett kiszabnia, tekintettel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontjában foglaltakra. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy az I. és II. r. kérelmezettek a régi Kbt. előírásaiba ütközően vettek igénybe a közbeszerzés értékének tíz százalékos mértékét meghaladóan alvállalkozókat, úgy, hogy az ajánlatkérő nem lehetett abban a helyzetben, hogy a régi Kbt. szerint az alvállalkozókkal szembeni ellenőrzési kötelezettségének eleget tegyen. A Döntőbizottság különös tekintettel volt arra, hogy az I. és II. r. kérelmezett által az alvállalkozók igénybe vételére a vizsgált három közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződések értékének közel 90 %-ában került sor alvállalkozónak minősülő gazdasági szereplőkkel. A vizsgált szerződések összértéke nettó 228.191.079.-Ft volt, amelyből alvállalkozókkal nettó 195.541.216.-Ft értékben, mindösszesen 85,7 %-ban kötöttek szerződést, vagyis közel a teljes beszerzési értékek tekintetében. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy az I. r. kérelmezettel szemben már állapított meg az idén és tavaly bírságot (D.911/53/2015., D.244/21/2016., D.258/22/2016), és hogy a jogsértés már nem reparálható. A III. r. kérelmezettel szemben megállapított bírság tekintetében a Döntőbizottság arra is tekintettel volt, hogy a III. r. kérelmezett az általa az I. és II. r. kérelmezettekkel kötött szerződésének (amelynek értéke nettó 131.026.316.-Ft volt) a 41,4 %-át képező értékben kötött a régi Kbt.-be ütköző szerződést teljesítési segéddel. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság összegét a rendelkező részben foglaltak alapján állapította meg, és az I. és II. r. kérelmezetteket a bírság megfizetésére a közöttük létrejött konzorciumi megállapodás 3. pontjában foglaltakra tekintettel – amely kimondta, hogy a konzorcium tagjai „egyetemlegesen felelősek a konzorciumi megállapodás körébe tartozó tevékenységükből eredő tartozásokért” – kötelezte egyetemlegesen. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 157. § (1) bekezdése szerint, a Ket. 72. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Győr-Moson-Sopron megye

47

területén található - a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 161. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, 2016. szeptember 27.

Dr. Fáry Zoltán sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül:

Bán János sk. közbeszerzési biztos

Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos

Nagy Edina

Kapják: 1. Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, Közbeszerzési Hatóság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 2. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) 3. Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók B. u. 42.) 4. Dr. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda Dr. Sárvári Tamás ügyvéd (1121 Budapest, Csillagvölgyi u. 4/G.) 5. Dr. Répási Gábor ügyvéd (1136 Budapest, Tátra u. 8. fszt. 1.) 6. Dr. Makula Krisztina ügyvéd (1029 Budapest, Zsolt fejedelem u. 5.) 7. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20. B. ép. V. em) 8. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 9. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 10. Irattár