K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.211/10/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Scorpio-Trans Kft. (2117 Isaszeg, Diófa u. 2., a továbbiakban: kérelmező) által Mogyoród Nagyközség Önkormányzata (2146 Mogyoród, Dózsa György út 40., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Mogyoród Nagyközség hagyományos faluközpontjának (Római Katolikus templom és környéke) rehabilitációja KMOP-5.2.1/A-09-2009-0028 projekt kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli nyilatkozatai, valamint a tárgyalási nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás megindításáról szóló ajánlattételi felhívását 2011. február 1-én küldte meg a Közbeszerzési Értesítő részére, mely annak 2011/15. számában KÉ-2240/2011. iktatószámon jelent meg.
2
Az ajánlattételi felhívás II.1.7) pontja szerint ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlattételt nem biztosította. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: Mogyoród Nagyközség hagyományos faluközpontjának (Római Katolikus templom és környéke) rehabilitációja KMOP-5.2.1/A-09-2009-0028 projekt kivitelezése, az alábbiak szerint: - térrendezés (szegélyépítés 320,8 m, díszburkolat 1126 m2, utcabútorok 28 db) - útépítés (útszegély 405 m, aszfalt útpálya szerkezet építés 80 m2, aszfaltszőnyegezés 950 m2, térkő burkolat 270 m2) - vízcsőcsere (vízvezeték átépítés 195 m, tűzcsap építése 2 db, meglévő házi bekötések átépítése 42 m) - forgalomtechnika (útburkolati jelek felfestése 60 m2, forgalomirányító táblák elhelyezése 15 db, meglévő közúti jelzőtáblák áthelyezése 4 db, közúti táblák felszerelése 30 db, kiegészítő táblák felszerelése 3 db) - csapadékvíz elvezetés (csatornaépítés 198 m, víznyelő aknák 16 db, hordalékfogó műtárgy 2 db, keresztrács 1 db, rácsos folyóka 1 db, víznyelőbekötés 86 m, tetővízlefolyó bekötés 28 m, kitorkollás kiépítés 1 db) - 0,4 kV-os kábelkiváltás (kisfeszültségű hálózat, NAYY-J 4 x 150 mm2, NAYY-J 4 x 95 mm2) - közvilágítás (közvilágítási hálózat, NAYY-J 4 x 16 mm2, NAYY-J 4 x 10 mm2) - 20 kV-os kábelkiváltás (középfeszültségű hálózat, NA2X2Y 3 x 1 x 185/25 mm2) - zöldfelületek (fakivágás 19 db, bozót és cserjeirtás 70 m2, gyepnyesés vagy kapálás 50 m2, talajjavítás szerves tárgyával 495 m2, földlabdás facsemete 7 db, karózás 7 db, konténeres cserje 92 m2, egynyári palánta 9 m2, füvesítés 390 m2). A beszerzés tárgyát képező munkák nem engedélyköteles beruházás megvalósítására irányulnak. A közbeszerzés tárgyát és mennyiségét részletesen a közbeszerzési dokumentáció részét képező műszaki leírás tartalmazza. Rendelkezésre álló fedezet: nettó 87.183.176.- HUF. Az ajánlattételi felhívás II.3.) pontja szerint a szerződés befejezésének határideje 2011. július 31. Az ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiakban megadott részszempontok és súlyszámok szerint:
3
Szempont Nettó vállalkozási díj (nettó HUF) Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül (egész)
Súlyszám 3 1
Az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján eredményhirdetést nem tart, az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc napon belül megküldi az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi felhívás V.3.2) pontja szerint ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldését követő naptól számított 10. napon, ha ez a nap munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon kíván szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattételi felhívás V.7) pontja egyéb információk alatt előírásra kerültek többek között - az alábbiak: - Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a Kbt. 70/A. § (1) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. - Az ajánlattevőnek a szakmai ajánlata részeként tételes árazott költségvetést és kivitelezési ütemtervet kell csatolnia az ajánlatához (legalább heti bontásban), valamint azzal összhangban kifizetési ütemtervet. - Az ajánlatkérő a Kbt. 83. §-a szerint hiánypótlást biztosít. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely több kötetből állt. 1. kötet Útmutató az ajánlattevőknek, 2. kötet Vállalkozási szerződés, 3. kötet Műszaki leírás. A dokumentáció 1. kötete az alábbiakat írta elő: 13. AJÁNLATOK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 13.1 Az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlattevő ajánlata érvényes-e. Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint, ha: - egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést; - kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]; - lehetetlen vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].
4
Ajánlatkérő a dokumentációban közölte az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A szakmai és pénzügyi ajánlat körében az alábbiakat kellett benyújtani: Tételes költségvetés (CD-n is be kell nyújtani, xls formátumban) - Főösszesítő - Térrendezés - Építészeti részletek - Útépítés, vízcsőcsere - Forgalomtechnika - Csapadékvíz elvezetés - 0,4 kV-os kábelkiváltás - Közvilágítás - 20 kV-os kábelkiváltás - Zöldfelületek. Helyszíni bejárásra került sor 2011. február 9-én. Ajánlatkérő 2011. február 16-án kiegészítő tájékoztatást adott. A tételes költségvetés elkészítését érintő 1., 4., 7., 9., 10., 12., 15. kérdésekre adott válaszokban szerepel az, hogy a költségvetési kiírási szerkezet és az abban szereplő mennyiségek nem változtathatók meg, valamint a dokumentációban szereplő tervek és a költségvetési kiírás szerint kell eljárni. Az ajánlattételi határidőben, 2011. február 21-én az alábbi 10 ajánlattevő tett ajánlatot. 1. Kérelmező Nettó vállalkozási díj 75.262.962.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap 2. Rózsaép Kft. Nettó vállalkozási díj 94.685.826.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap 3. Penta Általános Építőipari Kft. Nettó vállalkozási díj 86.765.432.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap 4. Deponátor Kft. Nettó vállalkozási díj 77.988.336.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap 5. Főkert Kft. Nettó vállalkozási díj 87.181.839.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap 6. VIANOVA 87 Zrt. Nettó vállalkozási díj 87.603.519.- Ft + ÁFA Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 36 hónap + 24 hónap
5
7. Nemesgép Zrt. Nettó vállalkozási díj Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 8. ÁR-LA Magyarország Kft. Nettó vállalkozási díj Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 9. Magyar Aszfalt Nettó vállalkozási díj Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül 10. Si-Mi ’97 Kft. Nettó vállalkozási díj Vállalt jótállás a kötelező 36 hónapon felül
86.347.628.- Ft + ÁFA 36 hónap + 24 hónap 95.796.674.- Ft + ÁFA 36 hónap + 24 hónap 79.746.610. – Ft+Áfa 36 hónap + 24 hónap 86.972.287.- Ft + ÁFA 36 hónap + 24 hónap
Ajánlatkérő 2011. február 21-én, majd 2011. március 3-án hiánypótlást rendelt el, melynek körében felvilágosítás- és indokoláskérést is intézett ajánlattevők felé. Kérelmezőtől a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást kért, mivel az alábbi tételekre 0,00 Ft-ot ajánlott meg: 193. oldal, Csőcsere Ssz. 2.1
2.2
2.3 2.4 2.5
Tétel szövege Meglévő NA 150 mm-es azbesztcement vízvezeték átépítése D160 P10 KPE anyagú csőre, burkolat bontással és helyreállítással, földmunkával, idomokkal, 1 db tolózárral, csőkötésekkel, fertőtlenítéssel, vízzárósági és nyomáspróbával Meglévő NA 100 mm-es azbesztcement vízvezeték átépítése D110 P10 KPE anyagú csőre, burkolat bontással és helyreállítással, földmunkával, idomokkal, 2 db tolózárral, csőkötésekkel, fertőtlenítéssel, vízzárósági és nyomáspróbával
Menny. Egység
Anyag egységár
Díj egységre
Anyag összesen
Díj összesen
85
m
0,00 Ft
2.200,00 Ft
0,00 Ft
187.000,00 Ft
110
m
0,00 Ft
2.200,00 Ft
0,00 Ft
242.000,00 Ft
Földfeletti tűzcsap építése
1
db
0,00 Ft
25.000,00 Ft
0,00 Ft
25.000,00 Ft
Földalatti tűzcsap építése
1
db
0,00 Ft
25.000,00 Ft
0,00 Ft
25.000,00 Ft
Meglévő házi bekötések átépítése
42
m
0,00 Ft
2.400,00 Ft
0,00 Ft
100.800,00 Ft
198. oldal, Közvilágítás Sorszám:
67.1
Megnevezés:
Cikkszám:
Igényelt Szállítási m.e. menny.: határidő:
Irány ár:
Várható költség:
Lámpatest Kis bahnhof 50 W FE-04
A-10019842
db
3,0
0,00 Ft
0,00 Ft
Lámpatest Nagy bahnhof 70 W FE-07
A-10019843
db
4,0
0,00 Ft
0,00 Ft
Lámpatest Nagy bahnhof 100 W FE-07 Szerelvénylap GURO EKM 1261/91081 1xE27/2x5x16mm2
A-10024636
db
9,0
0,00 Ft
0,00 Ft
A-10006843
db
13,0
0,00 Ft
0,00 Ft
A-10026502
db
1
0,00 Ft
0,00 Ft
200. oldal, 20 kV-os hálózat kivilágítás 55.21
Köf. kapcs. FHK 2V+1 TR BIZT
6
Ajánlatkérő kérte, hogy az indokolás térjen ki különösen arra, hogy az ajánlattevő által a fenti tételekre megadott árak hogyan egyeztethetők össze a gazdasági ésszerűséggel, illetve azok hogyan fedezik az adott tételek költségeit. Az indokolást a fenti tételek tekintetében soronként külön-külön, számításokkal kérte megadni. Felhívta a figyelmet ajánlatkérő a Kbt. 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az ajánlatkérő érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot, amennyiben nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az ajánlattevő által adott indokolást. Kérelmező az ajánlatának 193. oldalán szereplő 0,- Ft-os tételekre vonatkozóan a következő indokolást adta: „A vízvezeték átépítésével kapcsolatosan megkerestük a helyi vízszolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DRMV) műszaki csoportvezetőjét P. J. személyében, aki Cs. Gy.-hez a projekttel kapcsolatos felelős személyhez irányított bennünket. Cs. Úr megbeszélésünkkor arról tájékoztatott bennünket, hogy a DMRV az átépítést saját költségén anyaggal és szakmunkával együtt elvégzi, beleértve a tűzcsapok és a házibekötések átépítését is. A közbeszerzésen nyertes vállalkozótól csak a feltárás bontási és földmunkáit, illetve a helyreállítást kéri elvégezni. Ennek ismeretében a fenti tételek esetében csak a ránk háruló munkadíjakkal számoltunk, anyagköltség így bennünket nem terhel”. Kérelmező ajánlatának 198. és 200. oldalán található 0-s tételekre a következő indokolást adta: „A fenti anyagok 0.-Ft-tal történő beárazása más tételekben való szereplésük okán történt. Így együttes ajánlatot kaptunk beszállítónktól a lámpaoszlopok, lámpatestek és szerelvénylapok tekintetében, ezért a lámpatestek és szerelvénylapok árait a lámpaoszlopok tételeinél kalkuláltuk be. Szintén együttes ajánlatot adott beszállítónk a trafóállomás és KÖF kapcsoló tekintetében, ezért a KÖF kapcsoló árát a trafóállomás tételnél számoltuk be”. Az összegezést ajánlatkérő 2011. március 18-án készítette el, melyet 2011. március 19-én küldött meg ajánlattevőknek. E szerint érvényes ajánlatot nyújtott be a Magyar Aszfalt Kft., az összes többi ajánlattevő ajánlata érvénytelen lett. Nyertes ajánlattevőként a Magyar Aszfalt Kft.-t hirdette ki ajánlatkérő. Az összegezés 7. pontja szerint a kérelmező érvénytelenségének indoka az alábbi volt: „1. Az ajánlat 193. oldalán a 2.1 - 2.5 számú tételekre megajánlott 0.-Ft-os anyagköltségre tekintettel az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy az indoklás nem helytálló információkon alapul, ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az ajánlattevő által adott indoklást, ezért az ajánlat a Kbt.
7
88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlattevő által adott indoklás alapján megállapítható, hogy ajánlattevő nem az előírásoknak megfelelően készítette el a költségvetést [ajánlattételi felhívás II.2.1., II.1.7 pont], ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 2. Az ajánlat 198. oldalán (A-10019842, A-10019843, A-10024636, A10006843) és 200. oldalán (A-10026502) megajánlott 0.-Ft-os költség alapján az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az ajánlattevő által adott indoklást, továbbá megállapítható, hogy az ajánlattevő nem a kiírásnak megfelelően készítette el a költségvetést, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) és f) pontja alapján érvénytelen.” Kérelmező 2011. március 23-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztetett elő, melyben kifogásolta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította az ajánlatát. Ajánlatkérő a 2011. március 28-án kelt válaszlevelében az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. Kérelmező 2011. április 5-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyet a 2011. április 20-án megtartott tárgyaláson és az azt követő beadványában pontosított az alábbiak szerint: 1. Az ajánlatkérő jogellenesen alkalmazta a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontját az alábbiak szerint: Ezen érvénytelenségi okra hivatkozás körében a kérelmező ajánlata 193. oldalán a 2.1 - 2.5 számú tételek tekintetében az összegezés arra hivatkozik, hogy az ajánlattevő nem az előírásoknak megfelelően, az ajánlattételi felhívás II.2.1, II.1.7 pontba ütközően készítette el a költségvetést. Kérelmező szerint a hivatkozás értelmezhetetlen és megalapozatlan, mivel az ajánlattételi felhívás II.2.1. a beszerzés teljes mennyiségét megjelölő pont, amellyel ellentétes bármely tényt, adatot egyrészt a kérelmező ajánlata nem tartalmaz, másrészt ilyen beazonosítható tényt az ajánlatkérő sem jelölt meg. Másrészt az ajánlattételi felhívás II.1.7. pontja kizárólag arra vonatkozó információt tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattétel lehetőségét nem biztosítja. Ebbe a pontba szintén nem ütközik a kérelmező ajánlata, mivel részajánlatot a kérelmező ajánlata nem tartalmaz és ezzel ellentétes tényt az ajánlatkérő sem jelölt meg. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontra hivatkozás az ajánlat 198. oldalán (Al0019842, A-l0019843, A10024636, A-l0006843) és 200. oldalán (A-10026502) szereplő tételek tekintetében azért minősül jogellenesnek, mivel semmilyen adatot, tényt nem tartalmaz az összegzés, amely alátámasztaná, igazolná és a
8
kérelmező számára érdemben beazonosíthatóvá tenné, hogy az ajánlata milyen okból nem felel meg az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban közölt feltételeknek. Az ajánlattételi dokumentációban az ajánlatkérő nem írta elő, hogy a dokumentáció mellékletét képező árazatlan költségvetés egyes tételeinek ki nem töltése az egész ajánlat érvénytelenségét vonja maga után, ezért álláspontja szerint az ajánlatkérő jogellenesen és a verseny tisztaságát súlyosan megsértve alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját a kérelmező ajánlata tekintetében. 2. Az ajánlatkérő jogellenesen alkalmazta a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 88. § (1) bekezdés g) pontját az alábbiak szerint: Ezen érvénytelenségi ok alkalmazásának alapja a Kbt. 86. § (1) bekezdés volt, amely alapján csak akkor lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot, ha az abban rögzített jogszabályi feltétel maradéktalanul megvalósul. Az ajánlatkérő álláspontja szerint tévesen és a hatályos jogszabályi előírásba ütközően alkalmazta a fent hivatkozott jogszabályt, amely jogalkalmazás egyúttal a verseny tisztaságára vonatkozó előírás megsértését is jelentette. Álláspontja szerint az ajánlatkérő tévesen és jogellenesen alkalmazta az indokoláskérést, mivel arra csak akkor kerülhetett volna sor, ha a jogszabályban felsorolt vagylagos feltételként rögzített bármely eset a kérelmező ajánlata tekintetében fennáll. Mivel a tárgybani eljárás során csak az a) pont értelmezhető, nyilvánvaló, hogy kizárólag az ajánlat egészére vonatkozó összesített ajánlat lehetett volna a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapításának alapja. Ebből következően az ajánlatkérő jogellenesen járt el, amikor nem a kérelmező összesített ellenszolgáltatását, vagyis az ajánlat egészét vizsgálta, hanem az abból kiemelt néhány tételt és erre alapozta az indokolás kérését, majd az érvénytelenné nyilvánítást. Az ajánlatkérő az írásbeli indokolás kérésében a kérelmező terhére azt a megállapítást tette, hogy: „A benyújtott ajánlatban kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak az ajánlatkérő az alábbi elemet tekinti:…” A fentiek alapján egyértelmű, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdését jogellenesen értelmezve nem az összesített ellenszolgáltatást vette górcső alá, hanem annak egyes önállóan ebben a körben nem értelmezhető elemeit. Nem vitás, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdésében foglaltakon túl is köteles az írásbeli indokolás kérésére a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján, de csak abban az esetben, ha az alacsony ellenszolgáltatás az adott összesített ellenszolgáltatás tekintetében merül fel a többi ajánlathoz, vagy a beszerzés becsült értékéhez viszonyítottan. A jogszabály ezen egyértelmű rendelkezése (például a beszerzés becsült értékére való utalás) alapján tehát fel sem merülhet
9
az indokolás kérése az ajánlat egyes tételeinek esetlegesen kirívóan alacsony értéke esetén. Az ajánlatkérő által kiküldött írásbeli indokoláskérés egyértelműen rögzíti, hogy az ajánlatkérő nem a kérelmező által adott összesített ellenszolgáltatást, hanem csak annak kiemelt egyes tételeit tekintette kirívóan alacsonynak. Az ajánlatkérő fenti jogellenes eljárása a verseny tisztaságát is sérti. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a fenti téves és jogellenes eljárását (tehát azt, hogy az ajánlat egyes önállóan nem vizsgálható tételeit tekinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálata alapjának) a többi, és így a nyertes ajánlattevő ajánlata tekintetében is alkalmazta-e és az így lefolytatott vizsgálat kiterjedt-e arra az esetre, amikor az egyes tételben az ajánlattevő nem 0 összeget, viszont az átlagos piaci árnál irreálisan kevesebb összeget szerepeltetett. Megjegyezte, hogy az ajánlatkérő eljárása ebben a körben is ellentétes a Kbt. 93. § (1) bekezdésében foglaltakkal, mivel az összegzés kérelmezőre vonatkozó része nem tartalmazza az arra vonatkozó világos és egyértelmű magyarázatot, hogy a kérelmező összesített ajánlatát mi okból tartja az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak. Álláspontja szerint ugyanis - feltéve, de meg nem engedve, hogy az egyes kiragadott tételek tekintetében az ajánlatkérő álláspontja megalapozott - az egyes ajánlati elemekre vonatkozóan az összegezésben szereplő tényállítások nem tekinthetőek az összesített ellenszolgáltatás kirívóan alacsony értéke indokolásának, amely utóbbi körülményt az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához a jogszabály megkövetel. Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdése megsértését nem kifogásolta kérelmében. Kérelmező a Kbt. 88. § (1) bekezdése g) pontja tekintetében álláspontja alátámasztásának igazolására hivatkozott a Döntőbizottság a D.149/9/2011. számú határozatára. Kérelmező 2011. április 28-án tett írásbeli észrevételt, melyben újólag megerősítette a Kbt. 86. §-ának alkalmazásával kapcsolatban előadott jogi érvelését, mely szerint a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást akkor kell vizsgálni, ha az összesített ellenszolgáltatást az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak értékeli. Tehát a 86. § (2)-(10) bekezdéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ajánlat a többi ajánlathoz, vagy a becsült értékhez képest kirívóan alacsonynak értékelhető. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatok összesített ellenszolgáltatása értékelésére csak azután kerülhet sor, ha az egyéb érvénytelenségi okok nem merülnek fel. Amennyiben egy ajánlat érvénytelensége a Kbt. 88. § (1) bekezdés a)-f) pontjai tekintetében fennáll, úgy a g)-h) pont szerinti érvénytelenségi vizsgálata már értelmetlen. Amennyiben az ajánlatkérőnek az a tárgyaláson hivatkozott aggálya merült fel a kérelmező ajánlatával összefüggésben, hogy a beszerzés tárgyát képező munka után pótmunka ellenértékét igényelheti, úgy lehetősége és kötelezettsége lett volna a
10
Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérni. Erre a kérelmező egyértelműen kijelenthette volna, hogy az egyösszegű átalányárra tekintettel kérelmező semminemű követeléssel nem élhet és nem is kíván élni. Ajánlatkérő 2011. április 12-én küldte meg a Döntőbizottság részére írásbeli észrevételét az alábbiak szerint: A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjával kapcsolatos érvénytelenségre vonatkozóan előadta, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján a pénzügyi ajánlatot az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetés megfelelő kitöltésével és benyújtásával kellett megtenni, annak érdekében, hogy az ajánlatok megalapozottsága vizsgálható legyen, illetve az ajánlatok egymással összehasonlíthatóak legyenek. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban több helyen is kiemelte, hogy a költségvetési kiírás szerkezete és az abban szereplő mennyiségek nem változtathatók meg, kifejezetten azon megfontolásból, hogy az ajánlatokban szereplő tételek egymással összehasonlíthatók legyenek. (Lásd az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 1., 4., 7., 9., 10., 12. és 15. pontját.) Amennyiben az ajánlattevők nem a rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetésnek megfelelően készítenék el az ajánlataikat, abban az esetben sem az ajánlatok megalapozottságának vizsgálata, sem az ajánlattevők összehasonlíthatósága nem lenne megoldható. Ebből kifolyólag az ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlattevők az előírásoknak megfelelően nyújtsák be az árazott tételes költségvetéseket. Ajánlatkérő e körben utalt a Kbt. 250. § (1) bekezdésére. Az ajánlattételi felhívás II.2.1 pontjában, továbbá az ajánlattételi dokumentáció 3. kötetében (műszaki leírás) határozta meg ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ezen tárgyra és mennyiségre kért ajánlatot, az ajánlattevőknek pedig ezen tárgyra és mennyiségre kellett ajánlatot tenni. Az ajánlat 193. oldalán a 2.1 - 2.5 számú tételek tekintetében a kérelmező 0.-Ftos anyagköltséget jelölt meg. A kérelmező az ajánlatkérő 2011. március 3. napján ezen tételekkel összefüggésben feltett kérdésére úgy nyilatkozott, hogy ezen tételek tekintetében csak munkadíjakkal számolt, mivel a fenti munkarészeket a helyi vízszolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szóbeli tájékoztatása alapján „saját költségén anyaggal és szakmunkával elvégzi, beleértve a tűzcsapok és a házi bekötések átépítését is”. A kérelmező fenti nyilatkozatából megállapítható, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció feltételeinek, mivel nem tett az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott teljes műszaki tartalomra ajánlatot. A kérelmező a szóban forgó munkarészek anyagköltségével
11
egyáltalán nem, a munkadíj költséggel pedig részben nem számolt, azaz a közbeszerzés egy részére tett csupán ajánlatot, holott az ajánlattételi felhívás II.1.7 pontja ezen lehetőséget kizárta. Ajánlatkérő álláspontja szerint a válaszban a kérelmező egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tételeket nem tekinti a közbeszerzés részének és így a közbeszerzési eljárás alapján a vállalkozási szerződés tárgyának sem. Mindezt ajánlatkérőtől független szervezet szóbeli tájékoztatására alapozva tette meg a kérelmező. Mivel az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi határidő lejártakor beáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő csak olyan ajánlatot nyilváníthat érvényessé, melyek megfelelnek az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak, ellenkező esetben az ajánlatot az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani. Amennyiben a kérelmező számára nem volt egyértelmű, hogy a szóban forgó tételek a közbeszerzés tárgyát képezik-e, abban az esetben élnie kellett volna a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségével, és nem a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-ről kapott szóbeli tájékoztatás alapján eljárni, figyelemmel többek között arra, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő áll jogviszonyban egymással. (A többi kilenc ajánlattevő esetében egyértelmű volt, hogy ezen tételek a közbeszerzés tárgyát képezik, és valamennyi ajánlattevő megfelelően, az előírások szerint beárazta ezen munkarészeket.) Megjegyezte, hogy az ajánlatkérő is lefolytatta a szükséges egyeztetéseket a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, és arra tekintettel határozta meg a beszerzés tárgyát, mennyiségét és egyéb feltételeket. A kérelmező az ajánlat 198. oldalán (A-10019842, A-l0019843, A-l0024636, Al0006843) és 200. oldalán (A-l0026502) szintén 0.-Ft-os költségeket szerepeltetett. A kérelmező az ajánlatkérő kérdésére az alábbiakat adta elő: „A fenti anyagok 0.-Ft-tal történő beárazása más tételekben való szereplésük okán történt. Így együttes ajánlatot kaptunk beszállítónktól a lámpaoszlopok, lámpatestek és szerelvényoszlopok tekintetében, ezért a lámpatestek és szerelvénylapok árait a lámpaoszlopok tételeinél kalkuláltuk be. Szintén együttes ajánlatot adott beszállítónk a trafóállomás és KÖF kapcsoló tekintetében, ezért a KÖF kapcsoló árát a trafóállomás tételnél számoltuk be.” A fentiekből megállapítható, hogy a kérelmező nem az ajánlattételi dokumentációban szereplő árazatlan költségvetésnek megfelelően készítette el az ajánlatát, mivel bizonyos sorokat összevont, ebből következően az ajánlata nem volt összehasonlítható a többi ajánlattevő költségvetésével. Amennyiben ajánlatkérő lehetővé tenné, illetve elfogadná a tételes költségvetésben szereplő sorok - tetszőleges mértékű - összevonását, megváltoztatását, abban az esetben az ajánlatok összehasonlítása nem volna lehetséges, hiszen ily módon akár egyetlen sorban is szerepelhetne valamennyi tétel.
12
A Kbt. 54. § (2) bekezdése szerinti esetben az árazatlan költségvetés elkészítése, és az annak megfelelő árazott költségvetés benyújtásának előírása a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő számára kötelező. Az ajánlatkérő ennek megfelelően elkészítette az árazatlan költségvetést, és a dokumentációban előírta az árazott költségvetés benyújtását (lásd az ajánlat részeként benyújtandó igazolások jegyzékét). A kiírásban szereplő árazatlan költségvetés alkalmazása tehát valamennyi ajánlattevő számára kötelező volt, az árazatlan költségvetés sorainak beárazásával kellett elkészíteni a szakmai ajánlatot. A dokumentációban szereplő költségvetés szerkezetétől, az abban meghatározott tételektől és mennyiségektől tehát eltérni nem lehetett. A 2011. február 16. napján kiadott kiegészítő tájékoztatásban az ajánlatkérő több helyen is jelezte, hogy a költségvetési kiírási szerkezet és az abban szereplő mennyiségek nem változtathatók meg. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a kiadott árazatlan költségvetést a dokumentációban kiadott minta szerint kellett elkészíteni, illetve az is, hogy azon szerkezeti vagy tartalmi módosításokat végrehajtani nem lehetett. Az ajánlat 193. oldalán a 2.1 - 2.5 számú tételek tekintetében - az indoklásában foglalt információk alapján - az ajánlattevő tartalmi módosítást hajtott végre, hiszen az indoklásból egyértelműen kiviláglik, hogy a tételes költségvetésből „kivette” a vitatott tételek díját. Ez a gyakorlatban ugyanazt jelenti, mintha a szóban forgó tételek mennyiségét nullára csökkentette volna, ami a szerződés teljesítése során is igen komoly problémaforrás lehetett volna, hiszen a be nem árazott tételek anyagdíja pl. a nyertes ajánlattevő ajánlatában nettó 2.788.254.Ft-ot tett ki. Amennyiben ajánlatkérő elfogadta volna a kérelmező indoklását, azzal kockáztatta volna a projekt műszaki tartalom szerinti megvalósulását, amely magatartással - figyelemmel az európai uniós támogatás felhasználásának szigorú szabályaira - a támogatás folyósítását is veszélyeztetné. Az ajánlat 198. oldalán az A-10019842, A-10019843, A-10024636, A10006843 és 200. oldalán az A-10026502 számú tételek tekintetében szerkezeti változtatást hajtott végre a kérelmező, mivel bizonyos sorokat összevont, melyre a Kbt. és a dokumentáció rendelkezései nem adtak lehetőséget. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában az alábbiakról tájékoztatta az ajánlattevőt: „Az ajánlatkérő a Kbt. 93. § (1) bekezdésének megfelelően járt el, az összegezésben valamennyi érvénytelen ajánlat esetében - így a kérelmező tekintetében is - egyértelműen megjelölte az érvénytelenség indokát. A Kbt. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az indoklást milyen részletességgel kell kifejteni, álláspontunk szerint az indoklás megfelelően konkrét volt.” Az ajánlatkérő következetes álláspontja szerint az összegezés konkrétan és megfelelő részletességgel tartalmazta az érvénytelenné nyilvánítás indoklását,
13
az összegezés a Kbt. előírásainak maradéktalanul megfelelt. Az összegezés - a jogszabályi hivatkozáson felül - egyértelműen tartalmazta, hogy a kérelmező ajánlatában szereplő költségvetés (1) mely tételek tekintetében nem felel meg az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak, illetve (2) a megjelölt tételek miért nem felelnek meg az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak. Az ajánlatkérő nem az mondta ki általános jelleggel, hogy az ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak, hanem konkrét indoklást is fűzött az érvénytelenné nyilvánításhoz. 2. Kbt. 88. §(1) bekezdés g) pontjával kapcsolatosan Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelem 2. pontja tartalmilag a Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdése szerinti indokláskérés alkalmazásának jogszerűségére vonatkozik, azaz a kérelem magának az indoklás kérésének a megalapozottságát vitatja és nem az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, a kérelemnek ezen pontja a Kbt. 323. §-a alapján elkésett. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül nyújtható be. Az indokolást az ajánlatkérő 2011. március 3. napján megküldött levelében kérte. Az ajánlatkérő megjegyzi, hogy a beszerzés becsült értékéhez képest a kérelmező által ajánlott ajánlati ár kb. 14 %-kal alacsonyabb, ami - figyelemmel arra, hogy a beszerzés becsült értéke viszonylag alacsony - már megalapozza a Kbt. 86. §-a szerint eljárás alkalmazását, tehát ezen jogorvoslati kérelem azon túl, hogy elkésett, megalapozatlan is. A Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdését összeolvasva a (2) bekezdés nem az (1) bekezdés alkalmazásának kizárólagos esetét rögzíti, hanem azt a tényállást, amikor az (1) bekezdés alkalmazása különösen, de nem kizárólagosan alkalmazandó, tehát a ,,15 %-os szabály” nem az egyetlen alkalmazási lehetősége a Kbt. 86. §-a szerinti eljárásnak. Az ajánlatkérő fenntartotta, hogy jogszerűen járt el az indokláskérésre adott válasz megítélésében, és jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján. A kérelem nem tartalmaz arra vonatkozóan semmiféle előadást, hogy a kérelmező által az indokláskérésre adott válasz a Kbt. előírásainak megfelelő lenne. A kérelmező maga sem cáfolta, hogy az indokláskérésre adott válasz nem volt összhangban az ajánlatkérő és a Kbt. előírásaival, az érvénytelenné nyilvánításnak nyilvánvalóan ez volt az indoka. A 2011. március 3. napján küldött levelében az ajánlatkérő megjelölte a vitatott ajánlati elemeket, és meghatározta, hogy az indoklás mire térjen ki, illetve, hogy milyen módszerrel kéri alátámasztani a vitatott ajánlati elemeket. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. §-a alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező indokolása tartalmazott-e olyan adatot, információt, mely az ajánlati
14
ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, teljesíthetőségét igazolja-e. A Kbt. 86. § (3) bekezdésében részletezett objektív alapú indokolás követelményének az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező nem tett eleget, mivel nem hozott az ajánlatkérő tudomására olyan tényeket és körülményeket, amelyek alapján ajánlatkérő azok objektivitásáról, alátámasztottságáról, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető voltáról meggyőződhetett volna. Ellenkezőleg, az ajánlat 193. oldalán a 2.1 - 2.5 számú tételek tekintetében a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy ezek biztosítása nem feladata a nyertes ajánlattevőnek, így ennek költsége nem őt terheli. Az ajánlat 198. oldalán (A-10019842, A-10019843, A-10024636, A-10006843) és 200. oldalán (A-10026502) szereplő tételek tekintetében a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy anyagok 0.-Ft-tal történő beárazása más tételekben való szereplésük okán történt. Az indoklás azonban nem tartalmazott a megjelölt ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, melyből ajánlatkérő megállapíthatta volna, hogy az adott tételek árazása megtelelő-e, csupán utalt arra, hogy a költségek máshol szerepelnek. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező egyik esetben sem adott elfogadható indoklást a megadott határidőben. Az ajánlatkérő csak az ajánlatban, illetve a megadott határidőben benyújtott iratok alapján tudja az ajánlatokat elbírálni, így az előzetes vitarendezéshez csatolt árajánlatokat utólagosan nem állt módjában figyelembe venni. Az ajánlatban és a hiánypótlásban szereplő iratok figyelembevételével ajánlatkérő döntése jogszerű volt, melyen nem változtatna az a tény sem, ha a vitarendezés során utólagosan csatolt iratok esetleg megfelelő indoklásul szolgáltak volna. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 93. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő nem ért egyet a kérelem utolsó francia bekezdésében foglalt azon kijelentéssel, mely szerint az összegezés nem tartalmazta az arra vonatkozó világos és egyértelmű magyarázatot, hogy a kérelmező összesített ajánlatát mi okból tartja az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak. Az ajánlatkérő az indokláskérésben pontosan megfogalmazta, hogy az ellenszolgáltatást milyen okból tartja aggályosnak, kirívóan alacsonynak, illetve annak mely elemeit kifogásolja, valamint megadta, hogy a kérelmező az indokolás során milyen szempontokat vegyen figyelembe. Az ajánlatkérő - a kérelmező válasza alapján - az összegezésben egyértelműen azt rögzítette, hogy az indoklásban is szereplő kifogásolt elemekre való tekintettel minősül kirívóan alacsonynak az összesített ellenszolgáltatás. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a verseny tisztaságának elvét sem. Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség megállapításán túlmenően vizsgálták meg a 0.-Ft-os tételekre tekintettel a kérelmező árképzését. Ezért kértek a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdése alapján indokolást a kérelmezőtől, amit nem tartottak elfogadhatónak
15
és ezért állapították meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenséget is, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő képviselő testülete csak az eljárás végén hoz végleges döntést. Ajánlatkérő a 2011. április 21-én benyújtott észrevételében kifejtette azon álláspontját, hogy a D.149/2011. számú jogorvoslati eljárásban a jelen eljáráshoz viszonyítva eltérő volt a tényállás, mivel az első esetben az ajánlatkérő nem volt köteles alkalmazni a Kbt. 86. §-ában foglaltakat, míg jelen esetben ajánlatkérő jogosult volt indokolást kérni. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdése szerinti indokoláskérés alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó jogorvoslati kérelem a Kbt. 323. §-a alapján elkésett. Ajánlatkérő észrevételében azt is megjegyzi, hogy a Kbt. 83-87. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozóan a Kbt. nem határoz meg időbeli sorrendet, tehát amíg az ajánlatkérő döntéshozó szerve nem nyilvánít egy ajánlatot érvénytelennek, addig azt érvényesnek kell tekinteni. Tehát nem kizárható az a lehetőség, hogy egy ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontja alapján is érvénytelennek minősüljön. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelenségének gyakorlati jelentősége és oka, hogy kérelmező a beszerzés részét képező, több millió Ft értékű munkát nem árazott be, amit maga is elismert. A kérelmezővel történő esetleges szerződéskötés esetén már most látható, hogy a kérelmező a munkák egy részét az ajánlatában megadott nettó ajánlati árért nem kívánja elvégezni, miután egyes tételeket nem tekint feladatának. Így a kérelmezővel történő szerződéskötés sértené az ajánlatkérő alapvető érdekeit, valamint a verseny tisztaságát is, miután a többi ajánlattevő árajánlata készítésekor minden, a műszaki leírásban szereplő tételre az előírásoknak megfelelően díjat számolt. A kérelmező nyertessége esetén már most nyilvánvaló, hogy jelentős pótmunka igényre és előre nem látható, az ajánlatban be nem árazott munkákra lehet számítani. Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. Ajánlatkérő 2011. február 2-án adta fel a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására tárgyi hirdetményét. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a hirdetmény feladásakor hatályban lévő Kbt. előírásai alapján vizsgálta meg. A Kbt. 240. § (1) bekezdése szerint e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
16
A Kbt. 250. § (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) bekezdés az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet; g) pontja szerint az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. § azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A kérelmező jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő által megsértett jogszabályhelyekként a Kbt. 93. § (1) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, továbbá a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 88. § (1) bekezdés g) pontját jelölte meg. A kérelmező kifogásolta, hogy az összegezés nem tartalmazza az arra vonatkozó világos és egyértelmű magyarázatot, hogy a kérelmező ajánlatát ajánlatkérő milyen okból nem tartotta megfelelőnek a felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek tekintetében, továbbá összesített ajánlatát mi okból tartja az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak. A Kbt. 93. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
17
Ajánlatkérő az összegezését a felhívásban megjelölt határidőn belül küldte meg az ajánlattevőknek, így a kérelmezőnek is. Ezt a kérelmező sem kifogásolta a jogorvoslati kérelmében. Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget a kérelmező ajánlatának 193. oldalán található 2.1.-2.5, az ajánlat 198. oldalán található A-10019842, A-10019843, A-10024636, A10006843 és a 200. oldalon található A-10026502 tételekre hivatkozva állapította meg, mert kérelmező nem a kiírásnak megfelelően készítette el a költségvetést. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az összegezésben konkrétan megjelölte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján meghozott érvénytelenségről szóló döntése milyen okokra vezethető vissza. A Kbt. 93. § (1) bekezdése nem határoz meg ajánlatkérő felé olyan követelményt, hogy a tényleges ok megjelölésen túl milyen mélységben, milyen részletességgel kell indokolni az érvénytelenséget. Ajánlatkérő összegezésben közölt döntése alapján a kérelmező értelmezni tudta ajánlata érvénytelenségének indokát, ez alapján előzetes vitarendezést kezdeményezett és jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Így konkrét jogsérelem nem érhette. Ajánlatkérő az összegezés 7. pontjában a fentiekben már megjelölt tételekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a megajánlott 0.-Ft-os anyagköltségre tekintettel az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Továbbá kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra adott indokolás nem helytálló információkon alapult, amit ajánlatkérő nem tartott elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, ezért a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánításának okát megfelelően indokolta. Az indokolás tartalma alapján ajánlatkérő abba a helyzetbe került, hogy azt kifogásolni tudta előzetes vitarendezési, illetve jogorvoslati kérelem benyújtásával, így konkrét jogsérelem e tekintetben nem érte. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő a Kbt. 93. § (1) bekezdését nem sértette meg, ezért a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan. A kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A kérelmező jogorvoslati kérelmében rögzítette azt, hogy az összegezésben szereplő Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi okra történő
18
ajánlatkérői hivatkozás során az ajánlata 193. oldalán a 2.1.-2.5. számú tételek, valamint a 198. és 200. oldalon megjelölt tételekre utalva került közlésre az, hogy nem az előírásoknak megfelelően készítette el a tételes költségvetést, az ajánlattételi felhívás (II.1., II.1.7.) előírásaira tekintettel. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részének elbírálása során először azt vizsgálta meg, hogy az ajánlattételi felhívás tartalma és a Kbt. vonatkozó előírásai szerint milyen követelmények voltak támaszthatóak jelen közbeszerzési eljárásban a benyújtott ajánlatokkal szemben. A Kbt. 70. § (1) bekezdését az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 77. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. A Kbt. 77. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha: f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve
19
az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban is érvényesül a Kbt. 70. § (1) bekezdésének azon alapvető követelménye, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatukat elkészíteni és benyújtani. A közbeszerzési eljárások lényegi eleme, hogy ajánlatkérők meghatározott beszerzési tárgyra kérnek ajánlatokat az ajánlattevőktől. Ez jelen esetben egyrészről az ajánlati felhívás II.1. pontjában főbb tárgyakban, valamint a dokumentációban részletesen kifejtve került közlésre. Ajánlatkérő a felhívás II.1.7. pontjában közölte azt is, hogy nem lehet részekre ajánlatot benyújtani, illetve alternatív ajánlattételt sem biztosított. Ezért ajánlattevőknek értelemszerűen az ajánlatkérő által konkrétan megjelölt beszerzési tárgyakra, az előírt követelményeknek megfelelően kellett az ajánlatukat benyújtaniuk. Ajánlatkérőknek a közbeszerzésük tárgyára vonatkozó műszaki leírásokat a Kbt. 58. §-a alapján kötelező megadni, mely konkrét eljárásban az ajánlati dokumentációban valósult meg. A közbeszerzési eljárás építési beruházási tárgyára tekintettel a Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek kötelezettsége volt, hogy a dokumentáció részeként árazatlan költségvetést is az ajánlattevők rendelkezésére bocsásson. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének követelménye, továbbá ajánlatkérő felhívásának V.7. pontjában meghatározottan ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kellett ajánlatát elkészítenie és benyújtania, amelyhez a szakmai ajánlat részeként tételes árazott költségvetést kellett csatolni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás során azt is közölte ajánlattevőkkel, hogy a költségvetési kiírás szerkezete, az abban szereplő mennyiségek nem változtathatók és a dokumentációban szereplő költségvetési kiírás szerint kell eljárni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tételes költségvetés egésze foglalja magában az ajánlatkérő beszerzése tárgyának összességét, a beszerzés teljes műszaki tartalmát. Erre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, azaz a tételes költségvetés mindegyik sora, oszlopa megfelelő ajánlati tartalommal kitöltésre kerül. Az előzőekben előadottaknak megfelelően benyújtott ajánlattal kapcsolatban a Kbt. 250. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlattevő az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. Jelen esetben a közbeszerzési eljárás nem tárgyalásos volt, tehát az ajánlati kötöttség, az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlattal szemben áll be. A Kbt. szabályozása e szerint a tárgyalás nélküli egyszerű eljárásoknál nem ad
20
felhatalmazást az ajánlat módosítására, az még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Döntőbizottság álláspontja szerint abban az esetben, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hatályos hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására, mivel a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A Kbt. 70. §-ának rendelkezései értelmében az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. Az ajánlattevőknek kötelezően meg kell adni az ajánlattételi határidőben az ajánlati árukat, méghozzá a beszerzési tárgyra vonatkozóan. A konkrét esetben egyértelműen megállapítható és kérelmező maga sem cáfolta, hogy az ajánlattételi határidőben egyes, a tételes költségvetésben meghatározott beszerzési tárgyakra nem tett teljes körű ajánlatot, mivel ezekre a beszerzési tárgyakra vonatkozóan 0.-Ft-os árajánlatot tett. Az ajánlatkérő ezekre a tételekre indokolást kért. A kérelmező az indokolásban előadta, hogy a vízvezeték átépítésével kapcsolatosan megkereste a helyi vízszolgáltatót, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a vízszolgáltató a saját költségén, anyaggal és szakmunkával együtt elvégzi, beleértve a tűzcsapok és a házi bekötések átépítését is. A közbeszerzésen nyertes vállalkozótól csak a feltárás bontási és földmunkáit, illetve a helyreállítást kéri elvégezni. Erre tekintettel nem adott anyagköltségre árajánlatot a kérelmező a 193. oldalon szereplő megjelölt tételekre. A 198. és a 200. oldalon található 0.-Ft-os tételekre vonatkozóan azt közölte kérelmező az indokolásban, hogy a 0.-Ft-tal történő beárazás más tételekbe való szereplésük okán történt, mivel együttes ajánlatot kaptak a beszállítótól. Az ajánlatkérő ezt követően a benyújtott kérelmezői tételes költségvetés és indokolás alapján állapította azt meg, hogy a kérelmezői ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak és ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottság álláspontja szerint helyesen mutatott rá arra az ajánlatkérő, hogy a részleteiben konkrétan meghatározott beszerzési tárgyra kért teljes körű ajánlatot. A kérelmező ajánlata az ajánlatkérői elvárásoknak és az azon alapuló tételes költségvetésnek nem volt megfelelő. Kérelmező a 193. oldalon található költségvetési sorokban nem adott ajánlati árat az anyag költségek tekintetében arra hivatkozással, hogy az ezekben a tételekben szereplő tevékenységeket egy ajánlatkérőn kívüli harmadik szervezet végzi el. Így levonható az a következtetés, hogy kérelmező ezen tételekre nem adott ajánlatot, lényegében ezeket a tételeket nem tekintette a közbeszerzés részének és a vállalkozási
21
szerződés tárgyának sem. Ajánlatkérő ezért hivatkozott a felhívás II.1.7. pontjára, miszerint a részajánlattétel lehetőségét kizárta. Kérelmező az ajánlata 198. és 200. oldalán található 0.-Ft-os irányár és várható költségtételekre vonatkozóan az indokolásban azt adta elő, hogy ez azért történt, mert más tételeknél szerepelnek, mivel együttes ajánlatot kaptak a beszállítótól a lámpaoszlopok, lámpatestek, szerelvényoszlopok tekintetében, ezért ezeket a lámpaoszlopok tételnél kalkulálták be, a trafóállomás tételnél számolták be a Köf. kapcsoló árát. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő helyesen mutatott rá arra, hogy kifejezetten előírta azt, hogy a költségvetési kiírás szerkezete és az abban szereplő mennyiségek nem változtathatók meg és a költségvetési kiírás szerint kell eljárni. Kérelmező a fentiek alapján megállapíthatóan a kiadott tételes költségvetéstől eltért, az abban szereplő tételeket összevonta más tételekkel. Erre és a korábbiakban már megállapítottan nem teljes körű ajánlatra tekintettel ajánlatkérő jogszerűen döntött úgy, hogy a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció feltételeinek és ezért ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által jogszerűen megállapított egyetlen érvénytelenségi ok megalapozza egy ajánlat érvénytelenné nyilvánítását akkor is, ha más megállapított érvénytelenségi ok esetlegesen nem helytálló. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a kérelmező ajánlatát. Erre tekintettel további érvénytelenségi ok jogszerűségének vizsgálata már nem bír jogi relevanciával, hiszen az ajánlat jogi szempontból tekintve mindenféleképpen érvénytelennek minősül, tehát az eljárást lezáró döntés, amellyel a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánították helytálló, az a lényegi döntési tartalmát tekintve nem változtatható meg. Ezért a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme további elemének érdemi vizsgálatát nem végezte el, tekintettel arra is, hogy a jogorvoslati kérelem ezen része a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenségi ok kimondhatóságát megelőzően alkalmazandó jogintézmény. Kérelmező a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazását is sérelmezte, tehát kérelme a 2011. március 3-ai indokoláskérés jogszerűsége ellen irányult, amelyre vonatkozóan a jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőn túl 2011. április 5-én került benyújtásra.
22
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hivatalból indított eljárásban megállapította a jogsértés hiányát. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. május 6.
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. 2. 3. 4. 5.
Scorpio-Trans Kft. (2117 Isaszeg, Diófa u. 2.) Mogyoród Nagyközség Önkormányzata (2146 Mogyoród, Dózsa György út 40.) Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
