K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.34/……./2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T -ot. A Döntőbizottság az A-HÍD Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes utca 20., képviseli: Kristófik és Borfői Ügyvédi Iroda Dr. Kristófik Zoltán ügyvéd, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 5. I/1., a továbbiakban: kérelmező) által a Galga-menti Viziközmű Beruházást Lebonyolító és Működtető (Üzemeltető) Társulás (2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Aszód és térsége szennyvízcsatornázás építési munkáinak kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kérelemre indult eljárás során kérelmező jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft, azaz Egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-0172036100000000 számú számlájára fizesse be készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A Döntőbizottság megállapítja továbbá, hogy kérelmező megsértette a Kbt. 96/B. § (1) bekezdését, ezért kérelmezővel szemben 5.000,-Ft (azaz Ötezer forint) bírságot szab ki. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt és kérelmezőt, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések
2
Tanácsának a Kincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizessék be. A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 900.000,-Ft (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, a kérelem kiegészítése, ajánlatkérő érdemi észrevétele, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. szeptember 2-án feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. szeptember 4-én 2010/S 172-263233 szám alatt megjelent ajánlati felhívásával nyílt eljárást indított a Kbt. IV. fejezete szerint a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő a 2010. október 15-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. október 19-én 2010/S 203-308748 számon közzétett hirdetményével módosította az ajánlati felhívás III.1.1) pontján belül a jótállási kötelezettségre, a III.2.3) pontján belül az M4. alpontra, a VI.3) 7. alponton belül a többlet jótállási időre vonatkozó előírásait, valamint az eljárási határidőket. A felhívás II.1.1) pontja szerint a beszerzés tárgya: „Aszód és térsége szennyvízcsatornázás építési munkáinak kivitelezése” A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség az alábbiak szerint került megjelölésre: „Az egyes projektelemek kivitelezése: − Terület-előkészítési munkarészek elvégzése (Lőszermentesítés, Megelőző és mentő régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet nettó 32 millió Ft)
3
− Aszód és Domony települések meglévő csatornahálózatának bővítése, FIDIC Piros könyv szerint készült kiviteli tervek alapján. − Galgamácsa, Kisnémedi, Püspökszilágy, Vácegres és Váckisújfalu települések szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése FIDIC Piros könyv szerint, a Megrendelő által biztosított kiviteli tervek alapján. − Műszaki átadás-átvétel − A szennyvíztisztító csatornahálózat üzemeltetési engedély kérelem mellékleteinek átadása az üzemeltető részére, − Próbaüzem lefolytatása. Aszód-és térsége tervezett szennyvíz csatornázás összegző mennyiségei: 736,0 m NÁ 300 KG-PVC műanyag gravitációs csatorna 37.920,5 m NÁ 200 KG-PVC műanyag gravitációs csatorna 14.167,3 m NÁ 150 KG-PVC műanyag gravitációs csatorna 4.547,0 m NÁ 200 PN 10 PE szennyvíz nyomócső 3.146,0 m NÁ 125 PN 10 PE szennyvíz nyomócső 7.331,7 m NÁ 100 PN 10 PE szennyvíz nyomócső 13.370,8 m NÁ 80 PN 10 és 16 PE szennyvíz nyomócső 966,2 m NÁ 50 PN 10 PE szennyvíz nyomócső 2.327,5 m NÁ 40 PN 6 PE szennyvíz nyomócső 13 db közterületi átemelő, ebből települési közbenső átemelő: 8 db települési végátemelő, a térségi rendszer része: 5 db. Az átemelők felügyeletére és vezérlésére URH adatátvitelű telemechanikai rendszer került betervezésre. A térségi funkciót betöltő átemelők szabadalommal védett limitált nitrát-adagolási rendszerrel épülnek. A nyomóvezetékek öblítését légkompresszorok is biztosítják majd. 1.799 db gravitációs bekötés, 133 db házi beemelős bekötés, Ellátásba bekapcsolható ingatlanok száma összesen: 1.932 db A szerződés átalánydíjas jellegére tekintettel, a jelölt mennyiségek és azok alapján a nyertes ajánlattevő által megadott egységárak tájékoztatásul szolgálnak a megrendelő részére, az esetleges pótmunkák vetítési alapját jelentik. A 3. kötetben becsatolt vízjogi engedélyek tartalmazzák a beruházás támogatásból megvalósuló csatornaszakaszain túlmenően a támogatásban nem részesülő szakaszokat is. A közbeszerzési mennyiségek a támogatott műszaki tartalom megvalósítására vonatkoznak. Az Ajánlatkérő a szennyvízcsatornázás vonatkozásában kivitelezésre alkalmas tervekkel rendelkezik. A kivitelezés során felmerülő egyéb tervek elkészítése és a tervezői művezetési szolgáltatás megrendelése a kivitelező feladata különös tekintettel az alábbiakra: − ideiglenes termőföld használati engedélyhez szükséges tervek,
4
− egészségvédelmi és munkavédelmi terv, − ideiglenes forgalomszabályozási terv, − organizációs terv, − a kivitelezés során felmerülő közműkiváltásokról elkészítendő tervek, − fakivágási terv, − dúcolási terv, − víztelenítési terv, − szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges dokumentációk elkészítése, − nyílt árkos közműbemérés, szakági közműtérképek elkészítése, − megvalósulási terv, − próbaüzemi terv, − tervezői művezetés (nettó 15.700.000.- Ft). A megajánlott szerződéses árnak nettó 96 millió Ft tartalékkeretet (feltételes összeget) kell tartalmaznia.” Ajánlatkérő részajánlattételre és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A szerződés befejezésének időtartama a szerződés megkötésétől számított 600 napban került rögzítésre. Ajánlatkérő a beszerzést a KEOP 1.2.0/2F/09-2009-0007 azonosító számú projekt keretében kívánja megvalósítani. A felhívás III.1.1) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek pontjában ajánlatkérő az alábbi előírásokat tette: „Az ajánlattevőnek, vagy közös ajánlattétel esetén a számlákat kiállító vezető cégnek kell nyújtania. Az ajánlattevőnek, vagy közös ajánlattétel esetén egyetemlegesen kell nyújtania: — Jótállási kötelezettség, (min. 24 hónap) — Teljesítési biztosíték: a szerződés elfogadott nettó végösszegének 5 %-a, melynek a szerződéskötéstől a jótállási időtartam végéig kell érvényben maradnia, — Késedelmi kötbér (min nettó egyösszegű ajánlati ár 10 %-a, max 20%-a) — Meghiúsulási kötbér ( a nettó szerződéses ár 5 %-a), — Előleg visszafizetési biztosíték ( a nettó szerződéses ár 10 %-a, melynek a szerződéskötéstől az előleg visszafizetéséig kell érvényben maradnia). A biztosítékok nyújtására a Kbt. 53. § (6) bekezdése vonatkozik.” A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit.
5
A felhívás III.2.3) M/2) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság pontjában ajánlatkérő előírta a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint: „azoknak a szakembereknek, (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük ismertetését tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. Ezen szakemberek bemutatása során csatolandó a szakember által saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajz, a szakemberek végzettségét, képzettségét és jogosultságát igazoló dokumentumok (diploma, oklevél, felelős műszaki vezetői regisztráció, rendelkezésre állási nyilatkozat) egyszerű másolati példánya. Az önéletrajzból egyértelműen ki kell derülnie az alkalmassági feltételként előírt adatoknak, információknak. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében a Kbt. 4. § 3/D pontja szerinti más szervezet (szervezetek), a Kbt. 4. § 3/E pontja szerinti erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (Kbt. 65. § (3) bekezdés). Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti igazolásokkal történhet. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) (adott esetben): Alkalmatlan az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha az alábbi pontokban meghatározott követelmények közül bármelyiknek az alább megfogalmazott módon nem felel meg: M2. ha, együttesen nem rendelkeznek legalább az alábbi végzettséggel, képzettséggel rendelkező szakemberekkel (egy szakember egyidejűleg csak egy pozícióra jelölhető): a) Főépítésvezető (1 fő) aki rendelkezik egyetemi vagy főiskolai mérnöki végzettséggel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal építési műszaki vezetőként szennyvízcsatorna építés területen; besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott 1. sz. mellékletben meghatározott legalább „A” kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-VZ/A – területi kamarai kódja – regisztrációs szám), b) Szakági építésvezetőkkel, akik rendelkeznek: (összesen 9 fő) 5 éves szakmai gyakorlattal szennyvízcsatorna építés területen, besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott mellékletben meghatározott legalább:
6
6 fő "A" kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-VZ/A - területi kamarai kódja-regisztrációs szám), 1 fő "A" kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-KÉ/A - területi kamarai kódja-regisztrációs szám ), 1 fő "ÉV" kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-Ép/ÉV - területi kamarai kódja-regisztrációs szám) 1 fő „ÉG” kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-Ép/ÉG - területi kamarai kódja-regisztrációs szám) Minden szakembernek rendelkeznie kell a szerződés teljesítéséhez szükséges magyar nyelv tárgyalóképes ismeretével.” A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg a részszempontok, súlyszámok és az értékelés módszerének megadásával. Részszempont
Súlyszám
1. Nettó egyösszegű ajánlati ár (Ft) 2. Késedelmi kötbér felső határa (Ft) 3. Többlet jótállási idő (hónap) 4. Teljesítési határidő (naptári nap)
8 3 3 2
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. december 2-ában, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. január 26-ában, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. február 16-ában rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás „További információk” VI.3) 2) alpontjában hiánypótlásra lehetőséget biztosított a Kbt. 83. § rendelkezései szerint. A felhívás VI.3) További információk 7) pontjában került rögzítésre, hogy az ajánlatok értékelése kapcsán részszempontonként adható pontszám: 1 – 100. „A többlet jótállási időtartam tekintetében a min. 24 hónapon túli vállalás kerül értékelésre. A legtöbb többlet jótállási hónapot tartalmazó ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi ajánlat az alábbi képlet alapján kerül pontozásra: A vizsgált/A legjobb * (100-1) + 1. A többlet jótállási időtartam esetében akkor sem kap 100-nál több pontot az ajánlat, ha a vállalt időtartam hosszabb, mint 60 hónap.” A felhívás VI.3) pontjának 14. alpontja szerint „Alvállalkozók megjelölése: az ajánlatban meg kell jelölni:
7
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe, b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá, c) az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet (Kbt. 71. § (1) bekezdés).” Ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ki a megfelelő ajánlattételhez az alábbi tartalommal: I. kötet Útmutató az ajánlattevőknek (mellékletekkel), II. kötet Szerződéses Feltételek, III. kötet Műszaki előírások, IV. kötet Ajánlati ár bontása, V. kötet Tervdokumentáció (rajzokkal). A dokumentáció I. kötet A./Általános rész I. Általános tudnivalók 1.1 pontjában (3. oldal) ajánlatkérő egyebek mellett előírta, hogy „Jelen dokumentáció nem mindenben ismétli meg az ajánlati felhívásban foglaltakat, a dokumentáció az ajánlati felhívással együtt kezelendő. Amennyiben az ajánlati felhívás és a dokumentáció között eltérés adódik, az ajánlati felhívás az irányadó.” Az 1. kötet C./Az ajánlatok összeállításának tartalmi és formai követelményei rész 7. pontja (9. oldal) szerint „az ajánlattevő kötelessége, hogy áttanulmányozza az ajánlatkérési dokumentáció valamennyi utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat. Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az ajánlatkérési dokumentációban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás és az ajánlatkérési dokumentáció feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.” A 10. pontban (11-15. oldal) határozta meg ajánlatkérő a kötelező tartalomjegyzéket és az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, melyben többek között az alábbiak szerepeltek: − Felolvasólap (1. sz. minősítési formanyomtatvány) Az 1. sz. minősítési formanyomtatvány (28. oldal) alapján a Felolvasólap 3. pontja szerinti részletezésben kellett megadni az ajánlati árat (1-6.), a Késedelmi kötbér felső határát Ft-ban (7.), a Többlet jótállási időt hónapban (8), valamint a Teljesítési határidőt napban. − Ajánlati nyilatkozat (2. sz. minősítési formanyomtatvány)
8
A 2. sz. minősítési formanyomtatvány (29-31. oldal) szerinti Ajánlati nyilatkozat 1. pontja szerint: „Megvizsgáltuk és fenntartás vagy korlátozás nélkül elfogadjuk a fent hivatkozott közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentációjának feltételeit. Kijelentjük, hogy amennyiben, mint nyertes ajánlattevő kiválasztásra kerülünk, akkor a szerződést megkötjük és a munkát a közbeszerzési dokumentációban és az ajánlatunkban lefektetettek szerint az alábbi összeg erejéig szerződésszerűen teljesítjük:” /E helyen kellett megadni az Ajánlati Ár bontását a szerződés elfogadott végösszegére, a Felolvasólap 3. pont 1-6. alpontja szerinti részletezéssel azonos bontásban./ 3. pontja szerint: „Elfogadjuk, hogy amennyiben olyan kitételt tettünk ajánlatunkban, ami ellentétben van az ajánlati dokumentációval vagy azok bármely feltételével, akkor az ajánlatunk érvénytelen.” 9. pontja szerint: „Nyilatkozunk a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy a közbeszerzésnek azon részei, amelynek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót veszünk igénybe: [Ajánlattevő tölti ki!]” 13. pontja szerint: „Kijelentjük, hogy az ajánlati nyilatkozat függeléke az ajánlati nyilatkozatunk részét képezi.” − Ajánlati nyilatkozat függeléke 2.1. sz. minősítési formanyomtatvány Az Ajánlati nyilatkozat függeléke formanyomtatvány (32-34. oldal) többek között az alábbiakat tartalmazta: Alcikkely (Szerződéses feltételek) Alcikkely
Megnevezés (…) Jótállási időszak Késedelmi kötbér összegének felső határa (Ft) Rezsióradíj
Adat
1.1.3.7
……… hónap
8.7
………. Ft ……… Ft/óra
− Ajánlattevő(k), a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k), illetve az erőforrást nyújtó szervezetek igazolásai a műszaki, ill. szakmai alkalmasság igazolására − Nyilatkozat (1.10. sz. minősítési formanyomtatvány) a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontja tekintetében Eredeti vagy hiteles másolat − Szakmai önéletrajz és rendelkezésre állási nyilatkozat (11. sz. minősítési formanyomtatvány) Eredeti vagy hiteles másolat
9
A 11. sz. minősítési formanyomtatvány (46-47. oldal) szerint többek között fel kellett tüntetni a szerződés teljesítésekor betöltendő munkakört, valamint a képzettség igazolását az alábbiak szerint: KÉPZETTSÉG IGAZOLÁSA (Kezdje a legutolsóval, és úgy haladjon az időben visszafelé!) Korábbi projektek ismertetése, Ellátott funkciók, feladatok és időpontjai (-tól, -ig) beosztások ismertetése
− Egyéb dokumentumok − Pénzügyi és műszaki ütemterv összhangban az ajánlati függelékkel és az ütemtervvel. − A költségvetési főösszesítőt és összesítőt, 4. kötet 4.1.2 Ajánlati Ár bontása táblázatot kitöltött formátumban. A kiadott tételes költségvetést csak a nyertes ajánlattevőnek kell benyújtania a szerződéskötést követő 10 napon belül. Az 1. kötet C. rész „A szerződés elfogadott végösszege” 11. pontjában (15-17. oldal) többek között rögzítésre kerültek az alábbiak: 11.1 „Az Ajánlati Ár (Szerződés Elfogadott Végösszege) az Egyösszegű Ajánlati Ár és a Tartalékkeret összege. Az Egyösszegű Ajánlati Árat úgy kell tekinteni, hogy az, az Ajánlatkérési Dokumentációban meghatározott építési munkák elvégzéséért jár a Vállalkozónak és nem változtatható meg semmilyen alapon a Szerződéses kötelezettségek végrehajtása során, kivéve azon eseteket, amikor a Mérnök a tartalékkeret terhére rendel el Változtatást (FIDIC 13.) vagy hagy jóvá Vállalkozói Követelést (FIDIC 20.1) a Megrendelőnek - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv-re figyelemmel - adott előzetes hozzájárulásával.” 11.5 „Az egyösszegű ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljes munkák költségeit, beleértve valamennyi ezzel kapcsolatos költséget, minden olyan vámot, adót, tartalékösszeget vagy egyéb díjat, (pl.: anyag, felszerelés, munkaerő, szállítás, ideiglenes szolgáltatások, felvonulási terület, használatbavételei eljárás, mintavételezés és ellenőrzés, előre nem látható események és jogdíjak költségei, esetleges régészeti leletek mentése stb.), amely a Szerződés értelmében, vagy egyéb okból Vállalkozót terheli.” 11.6 pontban sorolta fel ajánlatkérő azokat a további elemeket, amelyeket az egyösszegű ajánlati árnak tartalmaznia kell, amelyek között rögzítésre kerültek az alábbiak is: A nettó szerződéses árnak az alábbi fix összegeket kell tartalmaznia:
10
- Területelőkészítési munkák: nettó 32.000.000.- Ft - Tervezői művezetés: nettó 15.700.000.- Ft A szerződés elfogadott végösszegének nettó 96 millió Ft tartalékkeretet (feltételes összeget) kell tartalmaznia. 11.8 A nettó egyösszegű ajánlati ár kialakításánál az alábbiakat is figyelembe kell venni: − Abban az esetben, amennyiben az Ajánlattevő ajánlati árát alulprognosztizálja, az ebből eredő többletköltségeket, nem kalkulált kiadásokat, vállalkozót vagy harmadik személyeket érő esetleges károkat nem háríthatja át az Ajánlatkérőre, és ez nem mentesíti a teljesítési kötelezettség alól. − Ezen szemponton belül az Ajánlatkérő a (tartalékkeretet nem tartalmazó) szerződéses árakat veti össze és a Kbt. szabályai szerint a legelőnyösebbet (legalacsonyabbat) preferálja. − Az ajánlatban szereplő áraknak egyösszegű átalányárnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot. − Az ajánlati árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, (pl. adó, vám, különböző díjak és illetékek) − Az ajánlatok kidolgozásakor az Ajánlattevők vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden Ajánlattevői kifizetési igényt, így a teljes körű használatba bocsátáshoz szükséges munkákat. Ebbe beleértendő minden jogszabály által megkövetelt vizsgálat, mérés, valamint a kiviteli tervek esetleges a kivitelező általi módosításának költsége. − Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a FIDIC szerződéses feltételek által alkalmazott alábbi fogalmak tartalmára: az Ajánlattevő által a Felolvasólapon feltüntetett egyösszegű ajánlati ár az az összeg, amelyet Ajánlatkérő a szerződés eredményfelelős megvalósításához szükségesnek tart, mely a tartalékkeretet (feltételes összeget) nem tartalmazza. A Szerződés elfogadott végösszege azonban már a tartalékkeretet (feltételes összeget) is tartalmazó összeg. Ajánlattevők az Egyösszegű Ajánlati Ár Felbontása elnevezésű dokumentumban külön sorban az ajánlati felhívás előírásainak megfelelő tartalékkeretet (feltételes összeget) kötelesek elkülöníteni, és feltüntetni.
11
A dokumentáció 1. kötet D. részének 18.6 pontjában (21-22. oldal) találhatóak az ajánlatok értékelésére vonatkozó előírások, az alábbiak szerint: „Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: Rész-szempontonként: 1-100 pont Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése: A legjobb tartalmi elem 100 pontot kap. Az értékelés módszere: minden részszempont esetén az értékarányosítás módszere kerül alkalmazásra, azaz a legelőnyösebb ajánlati értéket adó ajánlat kapja a maximális pontszámot, a további pontszám kiosztása a legkedvezőbb értéktől való eltérés arányában történik. Az Ajánlatkérő, először a részszempontok szerinti tartalmi elemeket értékeli a fenti módszer szerint, majd a pontszámot megszorozza a megadott súlyszámmal, végül a szorzatokat összeadja. A legjobb ajánlat kiválasztása: Részszempont Nettó egyösszegű ajánlati ár (Ft) Késedelmi kötbér felső határa (Ft)
A maximális pontot kapó ajánlat Legalacsonyabb nettó ajánlati ár kapja a maximális pontszámot-figyelemmel a kirívóan alacsony árra. A nettó szerződéses ajánlati ár min 10 %-a, max 20 %-a. A 10 % alatti vállalások érvénytelenek, a 20 %-on túli vállalás is csak a maximális pontszámot kapja. Többlet jótállási Jótállási kötelezettség időtartama (Hiba bejelentési idő (hó) időszak) A 60 hónapon túl vállalt jótállási időszak is csak a maximális pontszámot kapja. Teljesítési Az ajánlati felhívásban rögzített 600 napnál rövidebb határidő (naptári teljesítési határidő. Az 500 napnál rövidebb teljesítési nap) határidő is csak a maximális pontszámot kapja.
Az ajánlati árnál és a teljesítési határidőnél a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb, (figyelemmel az esetlegesen kirívó ajánlati árra) az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat: A jótállási időnél és a késedelmi kötbér maximumnál a legmagasabb érték a legkedvezőbb, ekkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat.
12
A dokumentáció 2. kötet Szerződéses feltételek / 1. fejezet - Szerződéses megállapodás 2.4 pontja szerint: ”Vállalkozó a Szerződéses Megállapodás aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a rendelkezésre bocsátott egyéb dokumentumokat, mint a szerződés tárgyát képező munkák tekintetében jártas, nagy tapasztalattal rendelkező szakcég saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, körülményeket, előírásokat ismeri. Vállalkozó a 3.1. pont szerinti szerződéses árat ezen információk figyelembe vételével, kellően nagy, szakmai tapasztalatára alapozva és az építési helyszín ismeretében állapította meg. Vállalkozó a Létesítmény funkciójának, céljainak megfelelő, valamint a rendeltetésszerű használatához és a teljes körű, I. osztályú minőségi követelményeknek megfelelő megjelenésű és minőségű megvalósításhoz, zavartalanul használható állapotához szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta, és a műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokat is figyelembe vette.” Az 1.1.3.7 pont értelmében ”Hiba bejelentési időszak” jelenti e Szerződéses Feltételekben a magyar jog szerinti „Jótállás” időtartamát és viszont. A 3.1 pont első bekezdése szerint „A Szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú.” A 3. fejezet - Különös feltételek 4.24. Régészet című pontjának első bekezdése szerint: „A régészeti munkálatokra a Vállalakozó köt szerződést a Kulturális és Örökségvédelmi Szakszolgálattal.” A munkanem leírása körében került ismertetésre, hogy a Szakszolgálat felügyelete mellett a vállalkozó végzi a feladatot. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők által feltett kérdésekre két alkalommal nyújtott kiegészítő tájékoztatást, a 2010. november 22-i kiegészítő tájékoztatás az alábbiakat tartalmazta: A 15., 16., 17. kérdésekre vonatkozó ajánlatkérői válaszban ajánlatkérő pontosítása szerint „a nyertes ajánlattevőnek a tételes költségvetést a szerződéskötést követő 10 napon belül kell benyújtania”. A 46. számú kérdésben ajánlattevő azt kérte megerősíteni, hogy értelmezése szerint az ajánlati felhívás III.2.2) Műszaki, illetve szakai alkalmasság M2. b) pontjában csak a MV-VZ/A szakági építésvezetőnek kell rendelkeznie 5 éves
13
szakmai gyakorlattal szennyvízcsatorna építés területén. Ajánlatkérő válaszában az értelmezést megerősítette. A 96. számú azon kérdésre, hogy „jól gondoljuk-e, hogy a 11. sz. formanyomtatvány „Szakember önéletrajza és rendelkezésre állási nyilatkozata” képzettség igazolásánál a korábbi projekt ismertetése, időpontjai (-tól, -ig) táblázatban elegendő csak a projekt kezdési és befejezési dátumát évben megadni?”, ajánlatkérő válasza igen volt. A 2010. december 2-án felvett bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat került benyújtásra, a kérelemmel érintett körben az alábbi számszerűsíthető adatok szerint: Ajánlattevő „GALGA-OEK” Konzorcium vezető: OMS-Magyarország Kft. tagok: EuroAszfalt Kft., Közmű-Alagút Zrt. ATSZ Konzorcium vezető: SZABADICS Közmű- és Mélyépítő Zrt. tagok: KÖZGÉP Építőés Fémszerkezetgyártó Zrt., PENTA Általános Építőipari Kft., SADEMagyarország Kft. A-Híd Építő Zrt. SWIETELSKY Magyarország Kft. TEERAG-ASDAG Kft.
Nettó szerződéses ajánlati ár (Ft)
Többlet jótállási idő
1.949.000.000.- Ft
36 hónap
2.192.000.000.-Ft
60 hónap
2.189.929.444.-Ft 2.236.000.000.-Ft 2.669.019.993.-Ft
36 hónap 36 hónap 60 hónap
A bontási jegyzőkönyvben mind az öt ajánlattevő tekintetében rögzítésre került a területelőkészítési munkák nettó díja 32.000.000.-Ft-ban, valamint a nettó tervezői művezetés díja 15.700.000.-Ft-ban, amelyek a szennyvízcsatornázás ajánlati árral együtt képezték a nettó szerződéses ajánlati árat. Szintén mindegyik ajánlattevőnél egységesen feltüntetésre került a nettó szerződéses ajánlati árat követően tartalékkeretként a 96.000.000.-Ft. A „GALGA-OEK” Konzorcium ajánlatának 8-10. oldalán található 2. sz. minősítési formanyomtatvány szerinti „Ajánlati nyilatkozat” 9. pontja tartalmazza a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzésnek azon részeit, amelynek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozókat vesznek igénybe, amelynek körében
14
megjelölésre került többek között a „szükséges szakfelügyelet ellátása” és az „esetleges lőszer-mentesítés”. Az ajánlat 17-21. oldalán csatolt 2.1 formanyomtatvány szerinti Ajánlati nyilatkozat függeléke iratban a Jótállási időszak (1.1.3.7 Alcikkely) 60 hónapban, a rezsióradíj 1.900.-Ft/óra összegben került feltüntetésre. Az ajánlat 330-331. oldalán található 10. sz. minősített formanyomtatvány szerinti, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó nyilatkozatban a konzorcium S. A. szakembert jelölte főépítésvezetői munkakörre. Az ajánlat 337-339. oldalán került csatolásra S. A. szakember 2010. október 19én kelt, eredetben aláírt 11. sz. minősítési formanyomtatvány szerinti „Szakmai önéletrajz és rendelkezésre állási nyilatkozata”, melyben a képzettség igazolására több (12) korábbi projektet tüntetett fel, szennyvízcsatorna építés területen az alábbiak szerint: − Kecskemét „Kis ISPA” szennyvízcsatornázás: 2009 - folyamatos − Őrbottyán és térsége csatornázás: 2008 - folyamatos − Kalotaszentkirály szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító telep építése: 2007.02-2008.12. − NOKIA Ipari Park ivóvízhálózatának, szennyvízhálózatának és csapadékvíz hálózatának kivitelezési munkálatai: 2007.09-2008.09. − Uzon község szennyvízhálózatának kivitelezési munkái: 2007.092008.07. − Cegléd szennyvízcsatorna: 2006.03-2007.07. − Bakonycsernye közművesítés: 2004.01-2004.10. − Bátonyterenye csatornahálózat: 2004.09-2005.09. Az ellátott funkció, feladat és beosztásként az ismertetett projektek esetében az utolsó három projektnél került építési műszaki vezető megjelölésre, a formanyomtatványban a többi projekt esetében a beosztás rovat nem került kitöltésre. Az ATSZ Konzorcium ajánlatának 7-9. oldalán található 2. sz. minősítési formanyomtatvány szerinti „Ajánlati nyilatkozat” 9. pontja tartalmazza a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzésnek azon részeit (31), amelynek teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozókat vesz igénybe, az alábbi munkanemek megjelölésével: - terület előkészítő munkák - szükséges szakfelügyelet ellátása, régészeti felügyelet.
15
Az ajánlat 27-29. oldalán csatolt 2.1 formanyomtatvány szerinti „Ajánlati nyilatkozat függeléke” iratban a Jótállási időszak (1.1.3.7 Alcikkely) 60 hónapban, a Rezsióradíj 2.400.-Ft/óra összegben került rögzítésre. Kérelmező ajánlatában a rezsióradíj 2.200.-Ft-ban és a SWIETELSKY Magyarország Kft. ajánlatában 1.900.-Ft-ban került megjelölésre. Ajánlatkérő 2010. december 20-án hiánypótlási felhívást ajánlattevőkhöz, a kérelemmel érintett körben az alábbiak szerint.
intézett
„GALGA-OEK” Konzorcium: (…) 4) Ajánlatkérő hivatkozással a felhívás III.2.3) M/2 a) pont előírására közölte, hogy „építési műszaki vezetőként szennyvízcsatorna építés területén szerzett 5 éves szakmai gyakorlat megléte nem derül ki S. A. esetében a szakmai önéletrajzából (337. oldal). Kérjük, mutassa be. Miként felel meg a bemutatott szakember az előírt alkalmassági követelménynek.” 6) „Az Önök által megajánlott nettó ajánlati árat a szennyvízépítésre vonatkozóan a Bíráló Bizottság kirívóan alacsonynak értékelte, ezért a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján kérjük indoklásuk megküldését, melynek alátámasztásához nyújtsák be a kiadott tételes költségvetést is elektronikus úton.” 10) „Az ajánlatuk felolvasólapján szereplő 36 hónapos többlet jótállási idővel az Önök teljes jótállása 60 hónap, kérjük erre vonatkozó nyilatkozatuk megküldését.” ATSZ Konzorcium: (…) 6) „Az ajánlatuk felolvasólapján szereplő 60 hónapos többlet jótállási idővel az Önök teljes jótállása 84 hónap, kérjük erre vonatkozó nyilatkozatuk megküldését.” A „GALGA-OEK” Konzorcium hiánypótlása 27-29. oldalán ismételten benyújtotta S. A. szakember 2010. október 19-én kelt, eredetben aláírt 11. sz. minősítési formanyomtatvány szerinti „Szakmai önéletrajz és rendelkezésre állási nyilatkozatát”, amelyben a gyakorlat igazolására ugyanazt a 12 korábbi projektet tüntetette fel, amit az ajánlatban eredetben csatolt nyilatkozatában. Az ellátott funkciók, feladatok és beosztások ismertetése rovatban minden projekt esetében építési műszaki vezető került megjelölésre.
16
A hiánypótlás 32-33. oldalán található a konzorcium nyilatkozata az ajánlati ár indokolására, amelyben a konzorcium előadta, hogy a konzorciumot alkotó cégek, illetve azok tulajdonosai több évtizede résztvevői a csatornázási munkák kivitelezésével foglalkozó piaci szegmensnek, ajánlati árukat a több éves kivitelezői tapasztalatok, a megvalósított beruházások, valamint a térségbeli építőipari árak figyelembevételével alakították ki. A megnevezett szakembergárda, illetve a kalkulációt végző előkészítők mind megfelelő gyakorlattal rendelkeznek hasonló beruházások megvalósításában. Hivatkozott arra, hogy ajánlatukat a Szerződéses megállapodás 2.4, és 3.1 pontjában foglaltak figyelembevételével alakították ki, valamint utalt arra, hogy további garanciát jelent ajánlatkérő számára, hogy a Szerződéses Megállapodás aláírásával egyidejűleg Teljesítési Biztosítékot nyújtanak, mely teljesítési biztosíték a jótállási idő lejártát követő 70. napig hatályban marad. A hiánypótlásban kért, a kiadott tételes költségvetés elektronikus úton történő benyújtásával kapcsolatban a konzorcium arra hivatkozott, hogy azt az ajánlati dokumentáció 1. kötete szerint, melyet a kiegészítő tájékoztatás megerősített, beárazott tételes költségvetést csak a nyertes ajánlattevőnek kell benyújtania a szerződéskötést követő 10 napon belül. A konzorcium előadta, hogy az ajánlat összeállítása során megvizsgálták a kiadott költségvetést, de úgy ítélték meg, hogy az nem alkalmas a vállalakozói ár kialakítására (az egyes tételeknél igen részletes bontást tartalmaz, míg más részeknél több fontos elem nem szerepel), de a 4. kötet előírása szerint a kiadott tételes költségvetés nem módosítható. Első lépésként elvégezték a kiadott költségvetés díjtételeinek beárazását az építőipari minimál rezsióradíj alkalmazásával (1900 Ft/óra) és csak ez több mint 5 milliárd forint összeget adott ki (lásd csatolt cd melléklet), szemben a beérkezett ajánlatokkal, melyek a bontási jegyzőkönyv alapján a teljes beruházási költséget tekintve 2,045-2,765 milliárd forint. Ha nem ragaszkodnak az 1900 Ft/óra rezsi óradíjhoz és egy nagyon ideális 1000 Ft/órás díjtétellel számolnak, úgy is az az eredmény adódik, hogy a költségvetés díjtételei, anyag nélkül, kiteszik a beruházás összköltségét. A Konzorcium szerint a kiadott költségvetés nem alkalmas a beruházás költségeinek elemzésére, nem adna lehetőséget ajánlatkérőnek arra, hogy megítélje ajánlati áruk meglapozottságát. Nyilatkozatában a konzorcium ismételten megerősítette, hogy az ajánlatukban szerepeltetett 1.949.000.000.- Ft + ÁFA (tartalékkeret nélkül) ajánlati áron a beruházás megvalósítható. A konzorcium néhány általa részleteiben is ismert, hasonló beruházás alapján összeállított egy táblázatot, melynek fajlagos áraival (ajánlati ár/fm) azt kívánta alátámasztani, hogy az adott ajánlati árból az aszódi projekt megvalósítható. Nyilatkozatához csatolta az Aszód és térsége díjköltség részletezést, valamint a Tételes költségvetést elektronikus formában.
17
A hiánypótlás 92. oldalán található nyilatkozatban ajánlattevő akként nyilatkozott, hogy a felolvasólapon vállalt 36 hónap többlet jótállást és az előírt 24 hónapos minimum jótállási kötelezettséget figyelembe véve, összesen az ajánlati nyilatkozatuk függelékében is szerepeltetett 60 hónap teljes jótállást vállalják. Az ATSZ Konzorcium hiánypótlása 42. oldalán található nyilatkozatban megerősítette ajánlatkérő értelmezését, miszerint az ajánlatuk felolvasólapján szereplő 60 (hatvan) hónap többlet jótállási idővel, az általuk vállalt jótállás teljes időtartama 84 (nyolcvannégy) hónap. Ajánlatkérő 2011. január 11-én kelt levelében az eredményhirdetés időpontját 2011. január 14-én 10.00 órára, a szerződéskötés időpontját 2011. február 03. napjára módosította. Ajánlatkérő az előrehozott időpontban megtartott eredményhirdetésen (amelyen kérelmező képviselője is jelen volt) ismertette az összegezésben foglalt adatokat, és jelenlévőknek átadta az összegezést. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be a „GALGA-OEK” Konzorcium, az ATSZ Konzorcium, az A-Híd Építő Zrt. és a SWIETELSKY Magyarország Kft., az eljárás nyertese az ATSZ Konzorcium lett. Ajánlatkérő a TEERAGASDAG Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Az összegezés 6. b) pontja alatti táblázatba foglalva ismertette ajánlatkérő az érvényes ajánlatok értékelését, ajánlatonként és értékelési részszempontonként feltüntetve a számszerűsített adatokat, a pontszámot, súlyszámot, az összes részpontot, valamint ezek összegeként az összpontszámot. A táblázat szerint ajánlatkérő a Többlet jótállási idő (hónap) részszempont esetében az ATSZ Konzorcium 60 hónapos megajánlására megadta a maximális 100 pontszámot, a további 3 ajánlattevő 36 hónapos vállalására pedig 60,40 pontszámot adott. Kérelmező előzetes vitarendezési eljárást nem kezdeményezett. Kérelmező 2011. január 19-én előterjesztett, majd kiegészített és pontosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő költségekben marasztalását.
18
Kérelmező kérelmében előadta azon álláspontját, mely szerint az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő a pontozási rendszer alkalmazásában - a jótállás és a kötbér tekintetében - eltért a saját maga által az ajánlati felhívásban meghatározott kritériumrendszer feltételeitől, ezzel megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés c) pontjában, a Kbt. 81. § (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint a Kbt. 1. §-ában foglalt rendelkezéseket. Kérelmező 2011. február 1-jén betekintett az eljárás irataiba és 2011. február 2án a jogorvoslati kérelmét az alábbiak szerint egészítette ki, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tovább pontosított. 1./ Előadta, hogy az ATSZ Konzorcium ajánlatának 6.oldalán található felolvasólapján „Többlet jótállási idő (hó)” bírálati részszempontra 60 hó megajánlást tett. A 27. oldalán található Ajánlati nyilatkozat függeléke 1.1.3.7 alcikkelye szerint, az ajánlattevő által vállalt jótállási időszak 60 hónap, mely az ajánlatkérő általi előírt minimális 24 hó és az ajánlattevő által megajánlott többlet jótállás összegét jelenti. E két nyilatkozati tartalom ellentétes vállalást rögzít, mely az ajánlat módosítása nélkül nem orvosolható. A hiánypótlás 42. sz. oldalán tett nyilatkozatban, mely szerint "az általunk vállalt jótállás teljes időtartama 84 (nyolcvannégy) hónap", az ATSZ Konzorcium módosította az ajánlatát. Ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ATSZ Konzorcium ajánlatát, így az ajánlat nem vehetett volna részt az értékelésben, mely sérti a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 83. § (6) bekezdésben foglaltakat. Tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő azzal, hogy értékelte a Konzorcium ajánlatát megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés c) pontját. 2./ Kérelmező előadta, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint meg kellett adni a közbeszerzés azon tevékenységeit, melyekre harmadik személyt kívánnak ajánlattevők igénybe venni. A felhívás II.2.1) pontja szerint a projekt része a „Terület-előkészítési munkarészek elvégzése (Lőszermentesítés Megelőző és mentő régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet nettó 32.000.000.- HUF)”. Az ATSZ Konzorcium ajánlatának 9. oldalán tett nyilatkozatában felsorolt munkarészek nem tartalmazták a régészeti feltárást és a lőszermentesítést, míg a „GALGA-OEK” Konzorcium ajánlatának 9. oldalán tett nyilatkozata a régészeti feltárást. A Konzorciumot alkotó egyik vállalkozás sem végezhet ilyen tevékenységet, és nem jelölték meg harmadik személlyel végzendő tevékenységként, ezért kérelmező szerint mind az ATSZ Konzorcium ajánlata,
19
mind a „GALGA-OEK” Konzorcium ajánlata érvénytelen, és nem vehettek volna részt az értékelésben. 3./ Kérelmező szerint - hivatkozással az ajánlati felhívás III.2.3) műszaki, illetve szakmai alkalmasság M2 b) pont szerinti rendelkezésre - a „GALGA-OEK” Konzorcium ajánlatának 337-339. sz. oldalain található S. A. szakmai önéletrajzából nem állapítható meg a megkövetelt 5 éves szakmai gyakorlat szennyvíz-csatorna építési területen felelős műszaki vezetőként. A hiánypótlás során benyújtott kiegészített szakmai önéletrajz továbbra sem megfelelő, a nem pontos időpont megjelölés, és az évközi időpont átfedések miatt. Kérelmező ismertette, hogy a felelős műszaki vezető az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. Kifejtette, hogy ezen fogalmi meghatározásokból következik, hogy a felelős műszaki vezető az építési munkahelyhez, annak közvetlen irányításához kötődik. Az ajánlattevő ajánlatában becsatolt önéletrajz szerint S. A. szakember 2007-től cégvezetőként tevékenykedik, tehát nem végezhetett helyszíni műszaki irányítást. Ebből következően a Kecskemét, az Őrbottyán, a Kalotaszentkirály, a NOKIA Ipari Park és az Uzon község projektek nem vehetőek figyelembe. A Bakonycsernye, Balmazújváros, Eger és Jósvafő projektek a tárgyuk szerint nem relevánsak, a Bátonyterenye projektnél 13 hónap, míg a Cegléd projektnél 10 hónap vehető figyelembe. A Bakonycsernye közművesítése kapcsán ismertette, hogy a közművesítés magába foglal vízgazdálkodási közművek (vízellátás, vízelvezetés), energia ellátó közművek és távközlési közművek kivitelezését is, így a tárgya miatt figyelembe nem vehető. A Kecskemét és az Őrbottyán csatornázási projektekkel kapcsolatban kérelmező előadta, hogy nem S. A. szakember volt a felelős műszaki vezető, így e projektek nem elfogadhatóak. Kérelmező szerint a „GALGA-OEK” Konzorcium nem felelt meg az ajánlatkérő felhívásában előírt alkalmassági feltételnek, ajánlatát ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. 4./ Kérelmező a kirívóan alacsony ajánlati ár indoklása kapcsán előadta, hogy az többnyire általánosságokra szorítkozó szöveges magyarázatot tartalmazott, a jelen projektre való konkrét adatközlés nélkül. A fajlagos ár a becsatolt ajánlati ár alapján kiszámítható, így az erre történő utalás új információt nem tartalmaz. Kérelmező véleménye szerint a más projektekkel való összehasonlítás nem pótolja a tárgyi projektre vonatkozóan felmerülő költségek kimutatását. Az
20
ajánlati ár indoklásának tartalmaznia kellett volna az anyag-, a fuvar-, a bér-, a gépköltségek, valamint a haszon (vagy fedezet) tételes kimutatását, amiből megállapítható lett volna a beruházás költségszámításának megalapozottsága, gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége, melyből egyértelműen megállapítható, hogy biztonságosan teljesíthetők a szerződésben foglalt kötelezettségek. A benyújtott indoklás azt az egyetlen tényadatot tartalmazta, hogy 1.000.-Ft rezsi óradíjjal számolt ajánlattevő, mely a bérköltségekre rárakódó járulékokat is tartalmazott. Kérelmező szerint ez egy kirívóan alacsony, megvalósíthatatlan óradíj. Az építőiparban elfogadott rezsi óradíj a 2010. évre vonatkozóan 1.930.Ft. Kérelmező szerint a benyújtott indoklás a Kbt. 86. § (5) bekezdésére tekintettel nem fogadható el, abból a vállalás megalapozottsága, gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége nem állapítható meg, ezért a „GALGA-OEK” Konzorcium ajánlata érvénytelen. Ajánlatkérő kérte elsődlegesen az elkésett, másodlagosan a megalapozatlan kérelem elutasítását. Elsődlegesen közölte, hogy kérelmező nem kezdeményezett a Kbt. szabályai szerint előzetes vitarendezési kérelmet, így jogorvoslattal sem élhet. Hangsúlyozta, hogy a 2011. január 17. napján kelt jogorvoslati kérelmében foglaltakat visszavonta és kizárólag a 2011. február 1-jén történt iratbetekintést követően február 2-án előterjesztett kérelmében foglalt kérelmi elemeket tartotta fenn. Utalt arra, hogy kérelmező a Kbt. 97. §-a alapján a nyertes ajánlattevő ajánlatáról információt nem kért, így ezen mulasztása nem mentesíti őt a kiegészítő kérelmi elemek jogvesztő határidőn túl történő benyújtásából származó jogkövetkezmények alól. Az alap jogorvoslati kérelemben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését vitatta, a nyertes ajánlattevő és a Galga-OEK Konzorcium ajánlatának érvényessége körében kérelmi eleme nem volt. Így az iratbetekintést követően kiegészített kérelem az alapkérelemhez közvetlenül nem kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy az eredeti, törvényes határidőben megküldött kérelmen túlterjeszkedő, új jogorvoslati kérelmi elemek a jogvesztő határidőn túl kerültek benyújtásra, a kérelem elkésett. 1./ Észrevételében előadta, hogy kérelmező nem sértette meg a Kbt. 83. § (6) bekezdését, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem intézett hiánypótlást, hanem csak tisztázó kérdést a nyertes ajánlattevőhöz. Kiemelte, hogy a többlet jótállás, mint bírálati részszempont fogalma, nem azonos a teljes jótállás, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség fogalmával. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérő
21
felvilágosító kérése kapcsán a bírálati részszempontként meghatározott többlet jótállás megajánlásra adott választ. Így az nem eredményezte az ajánlat azon elemeinek módosítását, melyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. Tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy a felolvasólapon a többlet jótállásra tett vállalást kellett az ajánlattevőknek megjelölniük, míg a függelékben a jótállási időszakot, mely a többlet jótállás és az ajánlatkérő által kötelezően előírt 24 hónapos jótállás összesített összege. 2./ Ajánlatkérő kifejtette, hogy a felhívás II.2.1. teljes mennyiség pontjában rögzítette a terület előkészítési munkarészek elvégzését, mely magában foglalja a lőszermentesítés megelőző és mentő régészeti feltárás, régészeti felügyelet munkarészeket. Ebből következően a terület előkészítési munkarészek megfelelően definiálásra kerültek. Ezen munka elvégzése az ajánlatkérő előírása szerint kötelező elem volt, melyre vonatkozó további előírások a szerződéstervezetben kerültek megjelölésre. A nyertes ajánlattevő nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a szakfelügyeleti munkákra igénybe kíván venni közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót, mely nyilatkozat összhangban van az ajánlatkérő előírásaival. A „Galga-OEK” Konzorium nyilatkozata kifejezetten tartalmazta a „szükséges szakfelügyelet ellátása” kitételt, mely lefedi a régészeti szakfelügyelet fogalmi körét. A megelőző és mentő régészetei feltárások megkezdéséhez pedig nélkülözhetetlen a szakfelügyelet engedélye, mivel a feltárások ezen engedély alapján végezhetőek, így e két rész nem elválasztható. Utalt arra is, hogy a konzorcium ajánlata tartalmazta a lőszermentesítési munkanem megjelölését is. A Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése alapján az ajánlatkérő csak azon nyilatkozatokat köteles elfogadni, amelyben ajánlattevők az általa előírt fogalmat szó szerint idézve jelölik meg a közbeszerzés azon részeit, amelyre tekintettel a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót kívánnak igénybe venni. 3./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a „Galga-OEK” Konzorcium ajánlatában megnevezett S.A. szakember gyakorlati ideje megfelel az ajánlatkérői előírásnak. E körben előadta, hogy az azonos időtartamban végzett munkákat a gyakorlati idő szempontjából egynek minősítették és az átfedett időszakoknak csak a különbözetét vette figyelembe. Ajánlatkérő vitatja a cégvezetőre vonatkozó kérelmezői hivatkozást, mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény nem zárja ki, hogy a cégvezető a társaság érdekében más tevékenységet is elláthasson a társaság folyamatos működésének az irányításán túl.
22
4./ Az indokoláskérés kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy kérte az ajánlattevőtől az indokolása alátámasztásául a tételes költségvetés benyújtását, melynek az ajánlattevő eleget tett. Ajánlatkérő megvizsgálta a tételes költségvetés egyes tételeit és megállapította, hogy az ajánlati ár elfogadható. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező által megjelölt költségelemek bemutatására azért nem került sor, mivel ajánlatkérő ezeket az indokoláskérésben nem kérte. A Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján a jogalkotó az ajánlatkérőre bízza, hogy mely ajánlatkérő által lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat kell kérnie. Ajánlatkérő a tételes költségvetést tartotta olyan lényeges adatnak, melyből az anyag ár megalapozottsága megállapítható. Ajánlatkérő elfogadta az indokolás azon szöveges magyarázatát, mely szerint az 1.900.-Ft-os rezsióradíjjal készített költségvetés nem alkalmas az ajánlati ár vizsgálatára, viszont az anyagár realitása az adatokból vizsgálható. Az anyagár vonatkozásában előadta, hogy a jelenleg kis számú szennyvízcsatornázási projektekre való tekintettel az ajánlattevők a listaárhoz képest akár 50 %-os kedvezményt is kaphatnak. Kérelmező ajánlatkérő eljárásjogi kifogásai alapján kifejtette azon álláspontját, mely szerint önmagában az a körülmény, hogy kérelmező nem kezdeményezett előzetes vitarendezést, nem fosztja meg kérelmezőt a jogorvoslati jogának gyakorlásától. Kiegészítő kérelmének elkésettsége kapcsán utalt arra, hogy a nyertes ajánlattevő többlet jótállásra tett vállalása az alap jogorvoslati kérelmében szerepelt, mely kérelem törvényes határidőn belül került előterjesztésre. Kiemelte továbbá, hogy az alap jogorvoslati kérelmében kezdeményezte az iratokba történő betekintést, melyre a Döntőbizottság 2011. február 1-jén biztosított lehetőséget. Ezen időpont tekinthető a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjának, így a kérelem nem elkésett. Egyéb érdekelt, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. észrevételében kérte a kérelmező kérelmének, mint megalapozatlannak az elutasítását. Kiemelte, hogy a többlet jótállási idő részszempontra 60 hónap megajánlást tett, mely a felolvasólapon rögzítésre került, így ajánlatkérőnek is ezen vállalását kellett értékelnie. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a felhívás módosítását követően a dokumentációt nem módosította, ajánlattevő az ajánlati nyilatkozat függelékében a jótállási időszak tekintetében is a többlet jótállás időpontját tüntette fel, melyet a felvilágosító kérdés kapcsán egyértelműsített. Kiemelte, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 1. kötet 3. oldal 1.1. pontjában előírta, hogy a felhívás és a dokumentáció közötti eltérés esetén az ajánlati felhívás az irányadó. Azt nem vitatta, hogy a jótállási időszak a többlet jótállás és a minimális jótállás összegének minősül. A felolvasólapon található többlet jótállásból következik, hogy ajánlattevő által vállalt teljes jótállás időtartama 84 hónap (azaz a
23
megajánlott 60 hónap és a 24 hónap összege), mely nem tekinthető „új megajánlásnak”. A Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kapcsán előadta, hogy a „terület-előkészítési munkarészek elvégzése” kifejezés a felhívás II.2.1. pontja szerint magában foglalja a lőszermentesítést, a megelőző- és mentő régészeti feltárást is. Ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt fő szöveget szerepeltette a nyilatkozatában, mely összhangban van az ajánlati felhívással, így az ajánlatkérői követelményeket kielégíti. Egyéb érdekelt, az OMS Magyarország Kft. észrevételében kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását. Ismertette, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 2. kötet 4.24. pontjában kötelezettségként előírta az ajánlattevőknek, hogy a régészeti munkálatokra szerződést kell kötni a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal, melynek költségét szerepeltetni kell az ajánlati árban. Ebből eredően, ha – adminisztratív hiba miatt ez ki is marad a felsorolásból – mivel egyértelmű kötelezettség, nem lehet érvénytelen ennek hiányában az ajánlat. Kiemelte, hogy az ajánlat 508. oldalán szereplő árbontásból egyértelműen következik, hogy a vitatott tevékenység része az ajánlati árnak, melynek részét képezte a megelőző és mentő régészeti eljárás. A szakember vonatkozásában közölte, hogy nem az M2 b) szerinti, hanem az M2 a) szerinti főépítésvezetőnek jelölte S. A-t, így nem felelős műszaki vezetőként megvalósított referenciát kellett bemutatni, hanem építési műszaki vezetőként, melyek bemutatásra kerültek. Hangsúlyozta, hogy valamennyi projektnél építési műszaki vezetői feladatokat látott el. Gyakorlati időként a kecskeméti projektnél 13 hónap, az őrbottyáni projektnél (a kalotaszentkirályi átfedése miatt) 20 hónap, a kalotaszentkirályi projektnél (a ceglédi, az uzoni és a Nokia projekttel való átfedése miatt) 3 hónap, a Nokia projektnél (az uzoni átfedése miatt) 2 hónap, az uzoni projektnél 11 hónap, a ceglédi projektnél 17 hónap, a bátonyterenyei projektnél 13 hónap és a bakonycsernyei projektnél (a bátonyterenyei átfedése miatt) 8 hónap vehető figyelembe, mely összesen 91 hónapot eredményez. A bakonycsernyei közművesítés kapcsán egyéb érdekelt becsatolta a projekt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvét annak igazolására, hogy a kivitelezés tartalmazott szennyvízcsatorna építési munkát. A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásjogi kifogása alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelem érdemi elbírálásának van-e akadálya.
24
Ajánlatkérő vitatta a kérelmező jogorvoslati kérelem benyújtásának jogosultságát arra tekintettel, hogy kérelmező a Kbt. előírásai ellenére nem kezdeményezett vitarendezést. A Kbt. 2. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. Hetedik Részének szabályozása vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra. A Kbt. 316. § (1) bekezdése deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. A Kbt. 318. §-a állapítja meg a Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét. A Kbt. 322. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 327. §-a taxatíve meghatározza a hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosultak körét, emellett pedig a Kbt. 323. § (1) bekezdése állapítja meg a jogorvoslati kérelem megindítására jogosultak körét. A Kbt. 323. § (1) bekezdésében meghatározott személyi kör megkapta a jogot arra, hogy jogorvoslati kérelemmel megtámadja a jogsértő, közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységet, mulasztást. A jogorvoslathoz való jog így egyértelműen megállapítható a Kbt. tételes rendelkezéséből. A Kbt. 407. §-a azt is deklarálja, hogy a Kbt. szabályozása, ebben a jogorvoslathoz való jog megfelel az irányelvi rendelkezéseknek. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a 2010. január 1-től bevezetett előzetes vitarendezésre kialakított új jogintézmény nem érinti és az irányelvekből következően nem is érintheti a Kbt-ben is kimondott jogorvoslathoz való jogot a kérelmezői kör részére. Nevezetesen az előzetes vitarendezés elmulasztása vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem szüntetheti meg a kérelmezőknek a jogát jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyébként az előzetes vitarendezésre kialakított új szabályozásból sem állapítható meg, hogy az korlátozná, illetve megszüntetné a jogorvoslathoz való jogot. Különösen arra tekintettel sem, mert az előzetes vitarendezés csak meghatározott ajánlatkérői eljárási cselekményekhez, eljárást, illetve részvételi szakaszt lezáró döntéshez kapcsolódik. Így súlyosan jogsértő lenne, ha a közbeszerzési eljárás leghangsúlyosabb elemei ellen nem, míg a többi eljárási cselekmény ellen pedig helye lenne jogorvoslatnak.
25
A jogalkotó a Kbt. 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosításával vezette be az előzetes vitarendezés jogintézményét, a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg ennek részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. Jelen jogorvoslati eljárásban az a felek által sem vitatott tényként volt megállapítható, hogy kérelmező előzetes vitarendezés iránti kérelmet nem kezdeményezett. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy a jogorvoslati irányelv fő szabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt, amely bármiféle más feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv az 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: „a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a
26
jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az „először” kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Éppen erre tekintettel maradt meg teljesen változatlan tartalommal – amit a Döntőbizottság a fentiekben bemutatott – a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra vonatkozó jogra, a kérelmezői körre. A jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ával csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B §-ában és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes vagy nem megfelelő alkalmazása a fő szabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság). A Kbt. 340. § (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt. 340. §-ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati kérelem alapos és jogsértés kerül megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérő eljárásjogi kifogása, a Döntőbizottság köteles a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen elemét érdemben elbírálni. A Döntőbizottság ezt követően ajánlatkérő elkésettségi kifogását vizsgálta.
27
Ajánlatkérő észrevételében arra hivatkozott, hogy kérelmező a határidőben előterjesztett kérelmében a pontozás nem megfelelőségét sérelmezte, mely kérelmét nem kérte vizsgálni, ellenben az iratbetekintést követően előterjesztett kiegészítő kérelme, mely az ajánlattevők ajánlatának érvényességét vitatta, elkésett. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a) közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében aa) az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól, ab) az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól, b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól, c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól, d) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított tizenöt napon belül nyújtható be. A (4) bekezdés alapján a (2) és (3) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. hatályos szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó nem a tudomásszerzés időpontjához köti a jogorvoslati jog gyakorlásának kezdő időpontját, hanem eljárási cselekményenként rögzíti a jogsértés bekövetkezésének időpontját, melytől számít a 15 napos jogvesztő határidő. Az Európai Bíróság 2010. január 28-án kelt C-406/08. számú ítéletében rögzítette, hogy „a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők által hozott határozatokkal szemben hatékonyan és a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni.” [ítélet 29. pont] A 32. pont szerint „a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott azon cél, hogy biztosítsa a hatályos közbeszerzési szabályok megsértése elleni hatékony jogorvoslatok meglétét, csak akkor érhető el, ha a
28
jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a felperes tudomást szerzett, vagy tudomást kellett volna szereznie e jogsértésről.” Az ítélet 49. pontjában került kimondásra, hogy „amennyiben nincs lehetőség a jogorvoslati határidőkre vonatkozó nemzeti szabályozásnak a 89/665 irányelvvel összhangban álló értelmezésére, a nemzeti bíróság köteles annak alkalmazását mellőzni a közösségi jog maradéktalan alkalmazása és az utóbbi által a magánszemélyek részére biztosított jogok védelme érdekében.” A jelenleg hatályos 2004/18/EK irányelv rendelkezése összhangban áll a hatályon kívül helyezett 89/665 irányelv fent idézett rendelkezésével, így ezen ítélet irányadó jelen jogvita elbírálására is. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező az ATSZ Konzorcium és a „Galga-OEK” Konzorcium ajánlatába 2011. február 1-jén tekintett be, így a 2011. február 2-án előterjesztett az ajánlattevők ajánlatának érvényességét vitató kérelme nem elkésett, érdemben vizsgálható. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat körében kérelmező kérelmének az alábbi indokok alapján részben helyt adott. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt eljárás alapján folytatta le. 1./ A Döntőbizottság először a többlet jótállásra vonatkozó kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A (2) bekezdés alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e
29
szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő a felhívás III.1.1) pontjában 24 hónap minimális jótállási időt rögzített. Bírálati szempontként kívánta értékelni a minimális jótálláson felül vállalt jótállást, azaz a többlet jótállás hónapokban megadott tartamát, melyet a felolvasólapon kellett rögzíteni. Ajánlatkérő előírása szerint a többlet jótállás kapcsán a maximális pontot a 60 hónap vállalás jelenti. Ajánlattevőknek az „ajánlati nyilatkozat függelék” 2.1. sz. formanyomtatványon kellett megadniuk többek között - a szerződéses feltételek 1.1.3.7 alcikkelye szerinti „jótállás időszakára” vonatkozó - adatot, mely nyilatkozat kitöltése kötelező volt. A felek által sem volt vitatott tény, hogy a „jótállás időszaka” magában foglalta a minimális ajánlatkérő által előírt 24 hónap időtartamot és az ajánlattevő által vállalt többlet jótállás időtartamát.
30
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ATSZ Konzorcium ajánlatának felolvasólapján 60 hónap többlet jótállást vállalt. Ebből következően az ajánlatkérő által előírt 24 hónap minimális jótállás figyelembe vételével az ATSZ Konzorcium jótállási időszak tartama 84 hónap. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ATSZ Konzorcium ajánlattevő ajánlatának „ajánlati nyilatkozat függelék”-e jótállási időszakként 60 hónap adatot rögzített, melyből következően a többlet jótállás vállalás 60 hónap - 24 hónap, azaz 36 hónap, mely ellentétes a felolvasólapon szereplő 60 hónap vállalással. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a 3. bírálati részszempont szerinti többlet jótállás vállalásra ellentétes megajánlást tartalmaz, az sem hiánypótlás, sem felvilágosítás kérés során nem orvosolható. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ATSZ Konzorcium ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő felhívásában és dokumentációban foglalt előírásnak, így jogsértő volt ajánlatának érvényesként történő elfogadása, mellyel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlat jogsértő jellegére tekintettel nem tartotta szükségesnek az ajánlati vállalás értékelésére vonatkozó kérelmi elemet, mivel nem megállapítható, hogy az ajánlattevő többlet jótállás tekintetében mit vállalt, 60 vagy 36 hónapot. A Döntőbizottság nem fogadta el az ATSZ Konzorcium azon hivatkozását, mely szerint a felolvasólap adatai a mérvadóak, és ajánlatkérőnek is kizárólag az azon feltüntetett adatok alapján kell a bírálatot elvégeznie. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak kiemelését, hogy az ajánlat elkészítésért való felelősség az ajánlattevőt terheli, az ajánlatot olyan körültekintéssel kell elkészíteni, hogy az ellentétes nyilatkozatot, adatot, információt azon körben ne tartalmazzon, melyben a Kbt. kizárja a hiánypótlás és felvilágosítás kérés lehetőségét. Ezen körbe tartoznak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelésre kerülő ajánlati elemek. 2./ A Döntőbizottság ezt követően az ATSZ Konzorcium és a „Galga-OEK” Konzorcium ajánlatában tett Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem részben alapos az alábbi indokok alapján.
31
A Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe. A Döntőbizottság először megvizsgálta az ajánlatkérő e körben előírt követelményeit. Ajánlatkérő a felhívás teljes mennyisége körében a kivitelezés egyik projektelemeként megkövetelte a „területelőkészítési munkarészek” elvégzését akként, hogy a feladatot követően jelezte, hogy e munkarészbe tartozik a lőszermentesítés, a megelőző és mentő régészeti feltárás, valamint a régészeti szakfelügyelet. Meghatározta ezen feladat 32 MFt-os értékét is és a dokumentáció szerződéses részében előírta, hogy ezen feladatra a Kulturális és Örökségvédelmi Szakszolgálattal kell szerződést kötni. A szerződési feltételek 4.24 pontjában ezen munkanem „régészet” címén került ismertetésre, melynek feltételei között került meghatározásra az, hogy a Szakszolgálat felügyelete mellett a vállalkozó végzi a feladatot. Azt a felek sem vitatták, hogy mindkét ajánlattevő (ATSZ Konzorcium és „Galga-OEK” Konzorcium) a felolvasólapján feltüntette ezen területelőkészítési munkanem összegét, így ez szerepelt az ajánlati árban. Az ATSZ Konzorcium ajánlati nyilatkozatában harmadik személy által végzett munkanemként területelőkészítő munkák és szükséges szakfelügyelet, régészeti felügyelet került ismertetésre. Kérelmező kérelmében a lőszermentesítés és a régészeti feltárás munkanem megjelölését hiányolta. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ATSZ Konzorcium ajánlattevő nyilatkozata kifejezetten tartalmazta a „területelőkészítő munkák” megjelölését, mely munkanem megnevezés az ajánlatkérői meghatározással megegyezően magában foglalta valamennyi előkészítő tevékenységet, így a lőszermentesítést és a régészeti feltárást is, így az ATSZ Konzorcium ajánlattevő ajánlata megfelelt az ajánlatkérő előírásainak, e körben a Döntőbizottság a kérelmet elutasította. A „Galga-OEK” Konzorcium ajánlatában a szükséges szakfelügyelet és az esetleges lőszermentesítés került megjelölésre. Kérelmező kérelmében a régészeti feltárás munkanem megjelölés hiányát vitatta. Az ajánlati árban a
32
területelőkészítő munkanem szerepeltetése, az ajánlati nyilatkozat és a szerződéses feltételek megfogalmazásának együttes értékeléséből a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy a lőszermentesítés mellett a megelőző és mentő régészeti feltárás, valamint a régészeti szakfelügyelet tartozott a területelőkészítési munkarészek közé. A „szükséges szakfelügyelet”en bármilyen szakfelügyeletet érteni lehet, nem következik belőle, hogy az magában fogalja a megelőző és mentő régészeti feltárást, valamint a régészeti szakfelügyeletet is. Egyértelműen megállapítható, hogy ezen munkanemek megnevezései hiányoznak a Kbt. 71. § (1) szerinti nyilatkozatból. A Kbt. elírásai alapján ajánlattevő kötelezettsége, hogy megjelöljék a 10 % alatti alvállalkozók által elvégzendő munkarészeket. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlattevő e törvényi kötelezettségéből és ajánlatkérő kötelező előírásából következően irreleváns annak ténye, hogy a költségvetésben a területelőkészítő munkák összege szerepeltetésre került. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Galga-OEK Konzorcium ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő előírásainak, így e körben a kérelem alapos.
3./ A Döntőbizottság ezt követően a „Galga-OEK” Konzorcium ajánlatában megjelölt szakember megfelelőségét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottságnak a kérelem körében abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerű döntést hozott-e kérelmező ajánlatának érvényességéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásában a Kbt. 65-69. § rendelkezéseinek megfelelően a műszaki-szakmai alkalmasság körében akként rendelkezett, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell azoknak a szakembereknek, (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük ismertetését tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. Ezen szakemberek bemutatása során csatolandó a szakember által saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajz, a szakemberek végzettségét, képzettségét és jogosultságát igazoló dokumentumok (diploma, oklevél, felelős műszaki vezetői regisztráció, rendelkezésre állási nyilatkozat) egyszerű másolati példányát. Az önéletrajzból egyértelműen ki kell derülnie az alkalmassági feltételként előírt adatoknak, információknak.
33
Alkalmatlan az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen nem rendelkeznek legalább az alábbi végzettséggel, képzettséggel rendelkező szakemberekkel (egy szakember egyidejűleg csak egy pozícióra jelölhető): a) Főépítésvezető (1 fő) aki rendelkezik egyetemi vagy főiskolai mérnöki végzettséggel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal építési műszaki vezetőként szennyvízcsatorna építés területen; besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott 1. sz. mellékletben meghatározott legalább „A” kategória szerint (jelölése a névjegyzékben: MV-VZ/A – területi kamarai kódja – regisztrációs szám), b) Szakági építésvezetőkkel, akik rendelkeznek: (összesen 9 fő) 5 éves szakmai gyakorlattal szennyvízcsatorna építés területen, besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott mellékletben meghatározott legalább: 6 fő "A" kategória szerint ((jelölése a névjegyzékben: MV-VZ/A - területi kamarai kódja-regisztrációs szám).” A Döntőbizottság a felhívás vizsgálata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő 1 fő főépítésvezető, és 9 fő szakági építésvezetővel való rendelkezést írt elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező kérelmével ellentétben az ajánlattevő ajánlatában S.A. szakembert nem szakági építésvezetőként, hanem főépítésvezetőként tüntette fel, így kérelmező S.A. szakember tekintetében azt nem vitatta, hogy rendelkezik építési műszaki vezetői gyakorlattal. Ajánlatkérő előírásai alapján a főépítésvezetőnek az 5 éves szakmai gyakorlatát szennyvízcsatorna építés területén nem, mint felelős műszaki vezető, hanem mint építési műszaki vezetőként kellett igazolnia. Ebből következően a Döntőbizottság nem vizsgálhatta a szakember felelős műszaki vezetői szakmai gyakorlatát. Az önéletrajz, illetve a hiánypótlásra kiegészített szakmai önéletrajz valamennyi bemutatott projekt esetében építési műszaki vezetői pozíciót rögzített, melyet kérelmező kérelmében nem vitatott. Ebből következően megállapítható, hogy az ajánlatkérő tartalom szerinti elvárásának, azaz annak, hogy a szakember rendelkezzen építési műszaki vezetői gyakorlattal, a szakember megfelelt. A Döntőbizottság ezt követően a szakember időtartamra vonatkozó előírásnak való megfelelését vizsgálta.
34
A Döntőbizottság elsődlegesen fontosnak tartja annak rögzítését, hogy az a tény, hogy valaki egy cég cégvezetői pozícióját tölti be, nem zárja ki egyértelműen azt, hogy az adott személy szakmai feladatot ne láthasson el, így például adott projektek építési műszaki vezetői feladatát, így a kérelmező erre való hivatkozása nem alapos. A Döntőbizottság a gyakorlati idő vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a kecskeméti projektnél 9 hónap (az őrbottyáni projekt átfedése miatt), az őrbottyáni projektnél (a kalotaszentkirályi átfedése miatt) 20 hónap, a kalotaszentkirályi projektnél (a ceglédi, az uzoni és a Nokia projekttel való átfedése miatt) 3 hónap, a Nokia projektnél (az uzoni átfedése miatt) 2 hónap, az uzoni projektnél 11 hónap, a ceglédi projektnél 17 hónap, a bátonyterenyei projektnél 13 hónap és a bakonycsernyei projektnél (a bátorterenyei átfedése miatt) 8 hónap vehető figyelembe, mely összesen 83 hónapot eredményez. A bakonycsernyei közművesítés figyelmen kívül hagyása esetén is 75 hónap gyakorlati idővel rendelkezik a szakember, mely megfelel az ajánlatkérő 5 éves (60 hónapos) előírásának. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy S. A. szakember megfelel az ajánlatkérő előírásainak, így ajánlatkérő jogszerű döntést hozott e körben az ajánlattevő ajánlatának érvényessége kapcsán, ezért e kérelmi elem nem alapos. 4./ A Döntőbizottság ezt követően a „Galga-OEK” Konzorcium kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében megadott indokolást vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés értelmében indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják.
35
Ugyanezen § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (4) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az (5) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A (6) bekezdés értelmében a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Kbt. fent ismertetett rendelkezése olyan kötelezettséget ír elő ajánlatkérő számára, hogy az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.
36
Jelen esetben ajánlatkérő a törvényi előírásokat betartva járt el. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás minősítéséről és indoklás kéréséről tájékoztatta az ajánlattevőket. Ajánlatkérő feladata a Kbt. 86. § (2) bekezdése alapján, hogy az ajánlattevő által adott indokolás tartalma alapján döntést hozzon ajánlattevő ajánlatának megalapozottságáról. Ajánlatkérő a részére megadott indokolást köteles megvizsgálni, illetve csak ezt tudja a közbeszerzési eljárása során vizsgálni. Így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmi elem elbírálása során a kérelmező által a közbeszerzési eljárásban megadott - fentiekben részletesen ismertetett - indokolást vizsgálta olyan szempontból, hogy az minősíthető-e olyan objektív alapúnak, hogy abból kétséget kizáróan következtetést lehessen levonni az ajánlat megalapozottságára, arra hogy a megadott ellenszolgáltatás mellett a teljesítés biztosított. A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárás vizsgálata során megállapította, hogy ajánlatkérő nem kérte benyújtani az árazott költségvetését, mivel az csak a nyertes ajánlattevő feladata volt. Az ajánlati ár átalánydíjas, mely kapcsán ajánlatkérő meghatározta azon tételeket az árak ismertetésével, melyeket ajánlattevőknek az ajánlati árban szerepeltetniük kellett (területelőkészítés, tervezői művezetés, tartalékkeret), valamint meg kellett adni a rezsióradíjat. A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Galga-OEK” konzorcium ajánlata 1.949.000.000.-Ft-os, az ATSZ Konzorcium ajánlata 2.192.000.000.-Ft-os, az A-Híd Zrt. ajánlata 2.189.929.444.-Ft-os, a Swietelsky Kft. ajánlata 2.236.000.000.-Ft-os, míg a Teerag-Asdag Kft. ajánlata 2.669.019.993.-Ft-os ajánlati árat tartalmazott. A rezsióradíjak kapcsán „Galga-OEK” Konzorcium 1.900.-Ft-ot, a kérelmező 2.200.-Ft-ot, az ATSZ Konzorcium 2.400.-Ft-ot és a SWIETELSKY Magyarország Kft. 1.900.-Ft-ot jelölt. A Döntőbizottság nem fogadta el a rezsióradíj kapcsán előadott kérelmezői hivatkozást, tekintettel arra, hogy a „Galga-OEK” Konzorcium nem tett olyan nyilatkozatot, mely szerint a rezsióradíja 1.000.-Ft, így e körben az 1.900.-Ft-ot kell a Döntőbizottságnak vizsgálnia, melyet a konzorcium ajánlata is alátámaszt. Megállapítható továbbá, hogy az indokoláskérésben ajánlatkérő a költségvetés megadását kérte abból a célból, hogy az anyagköltséget ellenőrizni tudja. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon hivatkozását, mely szerint a jelenlegi kevés szennyvízcsatorna beruházások miatt ajánlattevők kedvező anyagárakkal
37
tudnak számolni. Nem vitatható az sem, hogy a költségvetési program - egyes tételek együttes szerepeltetése miatt - nem alkalmas a rezsióradíjjal történő számolásra. Az indokoláskérés vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért költségvetést becsatolta, melyből az ajánlatkérő az anyag díjat elfogadhatónak tartotta. Ezen anyagdíjakból a kérelmező egyik tétel megfelelőségét sem vitatta. A Döntőbizottság megvizsgálta az 1.900.-Ft-os rezsióradíj teljesíthetőségét és megállapította, hogy ezen díjtétel a többi ajánlattevő által vállalt díjmértéktől (1.900-2.200-2.400) szignifikánsan nem tér el, így ez megfelelően alátámasztja az ár megalapozottságát és a teljesíthetőséget. A Döntőbizottság elfogadta az ajánlattevő indokolásának alátámasztásául becsatolt más hasonló projektek fajlagos árának (ár/fm) összehasonlítását, mivel a szennyvíz csatornázási kivitelezés költségére a fajlagos ár megfelelő iránymutatásul szolgál. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a „Galga-OEK” Konzorcium indokolása a szerződés szerinti áron történő teljesíthetőséget igazolta, így ajánlatkérő jogszerű döntést hozott az ajánlattevő ajánlatának e körben történő érvényessé nyilvánításakor, ezért a kérelmező kérelmét elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fentiekben meghatározott rendelkezéseit. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasította. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
38
A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a bírság kiszabását indokoltnak tartotta. Ajánlatkérő súlyos jogsértést valósította meg azzal, hogy érvénytelen ajánlattevők ajánlatát érvényesnek fogadott el. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározásánál a jogsértés súlyán kívül figyelembe vette a beszerzés magas, közösségi értékhatárt meghaladó értékét, és azt a tényt, hogy a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérővel szemben nem került megállapításra korábban jogsértés. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá azt, hogy ajánlatkérő az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított. A Döntőbizottság mindezen szempontok együttes mérlegelése alapján a bírság összegét 1.000.000.- Ft-ban állapította meg. A Kbt. 96/B. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. A Kbt. fent idézett 96/B. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti a vitarendezési kérelem benyújtásának. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező előzetes vitarendezés iránti kérelmet nem nyújtott be. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontjában a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a Döntőbizottságnak annak eldöntésére, hogy jogsértés megállapítása esetén a kérelmezővel szemben alkalmazza-e a bírság jogkövetkezményét, így a
39
Döntőbizottság jogsértés megállapítása esetén köteles bírságot kiszabni. A Döntőbizottság kérelmezővel szemben 5.000,-Ft bírság kiszabását tartja indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése és a 345. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2011. február 21. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:
1. Kristófik és Borfői Ügyvédi Iroda Dr. Kristófik Zoltán ügyvéd, (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 5. I/1.) 2. Galga-menti Viziközmű Beruházást Lebonyolító és Működtető (Üzemeltető) Társulás (2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105.) 3. Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. (8749 Zalakaros, Jegenye sor 3.) 4. Közgép Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) 5. Penta Kft. (2100 Gödöllő, Kenyérgyári út 1/e.) 6. SADE Magyarország Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74.) 7. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi u. 4-20. B. ép. V.em.) 8. OMS-Magyarország (2890 Tata, Bacsó B. út 37.) 9. EuroAszfalt Kft. (2225 Üllő, Zsarókahegy 053/30 hrsz.) 10.Közmű Alagút Zrt. (1028 Budapest, Táncsics u. 16.) 11.Teerag-Asdag Kft. (1061 Budapest, Paulay Ede u. 55.) 12.Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (1399 Budapest, Pf.: 677.) 13.Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 14.Irattár
