K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.239/ 16 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az SKS Nyíregyháza Konzorcium (Konzorciumvezető: SADE Magyarország Mélyépítő Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 72-74., tagjai: KeletÚt Kft. 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14., Swietelsky Magyarország Kft. 1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-21., képviseli: Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda Dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: kérelmező) által a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja – Csatornahálózati munkák a FIDIC Piros könyve szerint” tárgyú közbeszerzési eljárása 1., 2. és 3. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő az 1., 2., 3. rész vonatkozásában megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő 1., 2., 3. részt lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság a 2010. április 21-én elkésetten előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000 Ft, (azaz Egymillió forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 900.000,- Ft, azaz (Kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
61
A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő nem valósított meg jogsértést azzal, hogy nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást. Az ajánlat 793-794. oldala tartalmazza B.T. szakember szakmai önéletrajzát, melyben 2001-től kezdődően 2009-ig kerültek bemutatásra szakmai gyakorlatra vonatkozóan projektek. Önmagában az a körülmény, hogy specifikált szakmai gyakorlat igazolása során az adott szakember valamely évre (jelen esetben 2004-re, mely 6 évvel ezelőtti időszak) nem jelöl külön referenciamunkát, nem jelenti a szakmai önéletrajz tartalmi hiányosságát, különös figyelemmel a bemutatott számos referenciamunkára. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy sem jelen jogorvoslati eljárás során, sem a D.32/41/2010. számú határozat megtámadása során a kérelmező nem is támasztotta alá, hogy B.T. szakember a szakmai önéletrajzában feltüntetetteken kívül további, az alkalmasság igazolásának megfelelő referenciamunkával rendelkezne, mely miatt jogsértő az ajánlatkérői döntés. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen állapította meg kérelmező 3. részre megtett ajánlatának a 8. részszámla és a végszámla nem megfelelő százalékos mértékére alapított kérelmi elemét. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem kapcsán először azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő milyen tartalommal határozta meg az előírásait a részszámlák és a végszámlák összegére és e tekintetben miként kell figyelembe venni a tartalékkeret rögzített összegét. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérdést dokumentációja szabályozásában egyértelműen rendezte. Az ajánlati dokumentáció 1. Kötetének 1. számú mellékletében kifejezetten rögzítette, hogy a közbenső számlák minimális értéke a szerződés elfogadott végösszegének az 5 %-a. A dokumentáció 2. Kötete foglalta magában a szerződéses megállapodást, melynek 3.1. pontjában adott szabályozás bemutatja, hogy a szerződéses ár és a tartalékkeret összege adja a szerződés elfogadott végösszegét. Így a közbenső számlák minimális értékének való megfeleléskor az ajánlattevőknek a tartalékkeret összegével növelt szerződés elfogadott végösszegének 5 %-át kellett elérni. Ezt erősíti meg a szerződéses megállapodás 3.3. pontjában megtett rendelkezés is. Ugyanezen szabályok irányadóak a végszámla összegére is azzal, hogy ebben az esetben 8 %-nál kisebb mértékű végszámla benyújtása nem lehetséges. Ugyanezt a szabályozást mondja ki a dokumentáció 4. Kötete az 1.1. pont alatt. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel azt vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlatában a 3. rész esetében a 8. részszámlánál, illetve a végszámlánál teljesüle a szerződés elfogadott végösszegéhez képest a kötelező minimális 5 %-os, illetve 8 %-os mérték. A 3. rész esetében az ellenszolgáltatás végösszege 1.313.000.000,- Ft + 262.600.007,- Ft ÁFA összesen 1.575.600.000,- Ft. A 8. részszámla összege
62
57.767.905,- Ft + 11.553.581,- Ft ÁFA összesen 69.321.486,- Ft. A végszámla összege 94.229.617- Ft + 18.845.923,- Ft ÁFA összesen 113.075.540,- Ft. A Döntőbizottság a matematikai műveletek elvégzése alapján megállapította, hogy a végszámla összege nem éri el a 8 %-os mértéket, továbbá a 8. részszámla összege nem felel meg az 5 %-os mértékre vonatkozó követelménynek. Erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné a kérelmező 3. részre megtett ajánlatát. A Döntőbizottság e vonatkozásban is rámutat arra, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában és a kiegészítő tájékoztatásában is egyértelműen azt közölte, hogy az ajánlatokban megadott építési és számlázási ütemtervek az irányadóak később is, melyből következően azoknak meg kell felelni az érvényességi feltételeknek. Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a kérelmező 1-3. részre megtett részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, illetve egyes részek tekintetében az e) pont alapján is érvénytelenek. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevővel szemben nem elkésetten előterjesztett kérelmi elemeit vizsgálta érdemben és az alábbiakat állapította meg. A kérelmező alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 1. pontjában sérelmezte, hogy amiatt érvénytelenek a nyertes ajánlattevő részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján, hogy a megjelölt szakemberek nem felelnek meg az 5 éves szakmai gyakorlat követelményének. A kérelmező jogorvoslati kérelem kiegészítésében és tárgyalási nyilatkozatában ezen kérelmi elemét akként pontosította, hogy az 1. rész esetében B.A. szakember, míg a 2. rész esetében G.L. szakember tekintetében hivatkozott arra, hogy nem felelnek meg az alkalmassági feltételnek, nincs meg az 5 éves specifikált szakmai gyakorlatuk. A Döntőbizottság először a kérelmezőnek az 1. rész tekintetében a nyertes ajánlatában megjelölt B.A. szakemberre vonatkozó kérelmét vizsgálta és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak. B.A. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 513-514. oldala tartalmazza. A szakmai önéletrajzban 2000-2008-ig kerültek bemutatásra szakmai referenciamunkák összesen 6 db. Mindegyik esetében az került rögzítésre ellátott funkcióként és feladatként: felelős műszaki vezető, felsővezetői irányítás. Így a szakmai önéletrajzban, melyet a szakember saját kezűleg írt alá, azt közölte, hogy mindegyik projektnél felelős műszaki vezető volt. A kérelmező arra alapította a kérelmi elemét, hogy az egyes projektek ismertetése úgy valósult meg, hogy azokból arra vonható le következtetés, hogy
63
csak a csatornázás utáni burkolat helyreállítási tevékenység felelős műszaki vezetői feladatait látta el B.A. szakember. A Döntőbizottság nem osztotta kérelmező hivatkozását. A szakmai önéletrajzot megvizsgálva a szakember egyik munkánál sem tett szűkítő, korlátozó kitételt arra vonatkozóan, hogy csak a burkolat helyreállítási munkákban vett volna részt felelős műszaki vezetőként. Ajánlatkérő a korábbi projektek ismertetését követelte meg, így amennyiben a korábbi projekt több feladatot, munkarészt foglalt magába, úgy értelemszerűen azt felsorolás jelleggel ismertetni kellett. A Döntőbizottság szerint ez valósult meg a szakember részéről. Előadta, hogy részt vett Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása építésének I. ütemében, majd pedig azt is közölte – vesszővel elválasztva –, hogy a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítási tevékenységnek is a részese volt. Megállapítható, hogy akként fogalmazta meg a projektek ismertetését, hogy amennyiben az alap projekt összetett feladat volt, szennyvízcsatornázás és szennyvíztelep építés vagy tisztítás, akkor az „és” kötőszót ezen munkák közzé tette, majd vesszővel közölte, hogy a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállításának is a felelős műszaki vezetője volt. Összegezve a fentieket ajánlatkérő a szakmai önéletrajzban foglaltak alapján megalapozottan állapította meg az 5 éves specifikált szakmai gyakorlat meglétét B.A. szakember esetében. A Döntőbizottság szerint nem érintik B.A. szakember alkalmasságának megállapítását K:I. szakember szakmai önéletrajzában közöltek. K.I. szakember szakmai önéletrajzában (ajánlat 526-527. oldalán) a FényeslitkeDöge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. és II. ütemét jelölte meg. Ezen túlmenően azt is közölte, hogy a gépészeti munkák irányítása képezte a feladatát, melynek a tekintetében jelölték meg a felhívás II.3. pontjának második francia bekezdésében szakembernek. Ugyanezen okokból nem érinti B.A. szakember szakmai alkalmasságát K.L. szakember szakmai önéletrajzában bemutatott referenciamunkák. K.L. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 538-539. oldala tartalmazza. Az elsőként bemutatott projekt Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. és II. ütem. Ezen projektben K.L. szakember felelős műszaki vezetőként járt el a villamos berendezésekkel kapcsolatos munkák szervezése és irányítása képezte a feladatát. A nyertes ajánlattevő e körben jelölte az ajánlati felhívás III.2.3. pontjának harmadik francia bekezdésében megadott alkalmassági feltételre szakembernek. A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban a 3. rész tekintetében a nyertes ajánlattevő szakembereként jelölte ajánlata 1355. oldalán SZ.T.H-t. A szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 1365-1366. oldala tartalmazza. Ebben elsőként megjelölt munka Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. ütem. Ugyanakkor azt közölte SZ.T.H. szakember, hogy
64
ebben a projektben a csatornaépítési munkák építése, koordinálása képezte a feladatát, ebben volt felelős műszaki vezető. Így megállapítható a különbség B.A. szakember szakmai önéletrajzában foglaltakhoz képest, nem foglalja magában a szennyvíztelep építését. Emellett a kérelmező által sem vitatottan általános szakmai gyakorlat, hogy területileg is lehetséges a felelős műszaki vezetői feladatok megosztása, különösen nagy projektek esetén. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes részajánlatainak más részében közöltek sem alapozzák meg B.A. szakember szakmai önéletrajzában közöltek el nem fogadását. A jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy B.A. szakember szakmai önéletrajzában közöltek megfelelnek a valóságnak, nemcsak az útburkolat helyreállítás tekintetében látta el az érintett projektek felelős műszaki vezetői feladatait, hanem a szennyvízcsatornázás, szennyvíztelep építés körében is. A Döntőbizottság a 2. rész vonatkozásában sérelmezett G.L. szakember tekintetében az alábbiakat állapította meg. A nyertes ajánlattevő ajánlata 958. oldalán építésvezetőnek jelölte G.L. szakembert csatornázási és útépítési munkák kivitelezésében. G.L. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 961-962. oldala tartalmazza. A szakmai önéletrajzban négy referenciamunka került bemutatásra, mindegyiknél felelős műszaki vezetői funkciót jelölt meg, ezen kívül az első kettőnél termelési főmérnöki, míg az utolsó kettőnél generál főépítésvezetői megjelölést adott. Az első három projekt esetében azt közölte, hogy feladatát az útépítési és csatornázási munkák irányítása képezte, míg az utolsó projekt, a Hercegkút és térsége csak csatornázási munkák irányítására vonatkozott. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon hivatkozását, hogy az első három projekt, melyben részt vett a szakember felelős műszaki vezetőként kizárólag közlekedési létesítményekre vonatkozott volna. A szakember az általa aláírt önéletrajzában egyértelműen közölte, hogy az útépítésen kívül a csatornázási munkák irányítása is a feladatát képezte, mint felelős műszaki vezető. Ezen túlmenően B.A. szakemberhez hasonlóan ismertette a projektek tartalmát. Nevezetesen először ismertette a szennyvíz-csatornázási munkát (egyes esetekben „és” kötőszóval még a szennyvíztelep építését is), majd vesszőt követően közölte a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítást. A Döntőbizottság megítélése szerint G.L. szakember a szakmai önéletrajzában egyértelműen közölte, hogy nem kizárólag útépítési feladatokban vett részt felelős műszaki vezetőként az általa bemutatott projektek során. Így ajánlatkérő jogszerűen fogadta el az alkalmasságát, állapította meg az 5 éves szakmai gyakorlat meglétét.
65
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 2. pontjának első bekezdésében foglalt azon kérelmi elemet vizsgálta, melyben a kérelmező az ünnepnapokra tervezett munkavégzést sérelmezte. A kérelmező ezen kérelmi elemének indokolását adta meg a 2010. április 21-én benyújtott beadványa IV. pontja alatt, melyet a fentiekben ismertetett a Döntőbizottság. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében fenntartja a kérelmezői részajánlatok érvényességének vizsgálata körében fentiekben kifejtett azon álláspontját, hogy ajánlatkérő dokumentációs szabályozásának és kérdésekre adott válaszainak eredményeként az ajánlattevőknek nagyon részletes, tételes műszaki ütemtervet kellett benyújtani, melynek érvényességét az ajánlatkérői előírások és a jogszabályi rendelkezések alapján kell vizsgálni. A kérelmező az 1. rész tekintetében a nyertes ajánlat műszaki ütemtervének négy tételsorát, a 63., a 136., 298. és 310. tételsorát jelölte meg érvénytelenségre okot adó körülményként. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő e körben arra hivatkozott, hogy a nyertes a kérelmezőtől eltérően készítette el a műszaki ütemtervét, az „Idő” oszlopba tüntette fel a tényleges munkavégzés időtartamát, és tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nem végez munkaszüneti napokon kivitelezési tevékenységet. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlat 633. oldalán megadott 63. tétel tartalmát és megállapította, hogy abban kezdési időpontként 2009. október 13-a, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, míg „ 9 n” került megadásra az „Idő” oszlopban. Ezen tételsor esetében a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy valóban a feltüntetett 9 napra tekintettel biztosítható, hogy a kötelező munkaszüneti napon ne történjen munkavégzés. Az ajánlat 634. oldala tartalmazza a műszaki ütemterv 136. tételét. Ebben a kivitelezés kezdő időpontja 2009. október 23-a, míg a befejezés időpontja 2009. október 27-e. Ezen időpontokhoz képest a nyertes ajánlattevő az „Idő” oszlopban 3 napot tüntetett fel, melyre tekintettel elfogadható, hogy a kötelező munkaszüneti napot figyelmen kívül hagyja. A nyertes ajánlatának 637. oldala tartalmazza a 298. tételt, mely a következő: 47-0-0 Mező u. „B” típusú grav. 26,9 fm DN200. Ebben az esetben a munka kezdésének és befejezésnek időpontjaként 2010. április 5-e került megjelölésre az „Idő” oszlopban pedig 1 nap került megadásra. A nyertes ajánlatának ugyanezen oldala tartalmazza a 310. tételt, mely a következő: 59-1-0 Toldi u. „B” típusú grav. 21,2 fm DN200. Ezen munkánál kezdési és befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre az „Idő” oszlopban pedig 1 nap került megadásra.
66
A Döntőbizottság álláspontja szerint az 1. résznél a 298. és a 310. tételre nem fogadható el a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, hogy a feltüntetett kezdési és befejezési időpontokhoz képest az „Idő” oszlopban a tényleges munkavégzésre fordított időtartamot jelölték meg és ez juttatja kifejezésre, hogy nem végeznek munkát munkaszüneti napokon. Ezen két tételnél ugyanis a kivitelezés kezdete és befejezése egy napon történik, így a szétválás sem logikailag, sem műszakilag nem lehetséges, melynek megfelelően maga az ajánlattevő is 1 napot tüntetett fel az „Idő” oszlopban. A munkanem mindkét esetben gravitációs csatorna építése meghatározott hosszúságban, mely nem minősül készenléti jellegű munkának. A Döntőbizottság a fentiekből következően abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által az ajánlata 621. oldal utolsó bekezdésében megtett azon nyilatkozata, hogy a kivitelezés folyamán, ünnepnapokon a munkavégzést szünetelteti, elfogadható-e hivatkozási alapként. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata az 1. rész tekintetében ellentmondást foglal magában. A műszaki ütemterv 298. és 310. tételében megadott adatokból következően egyértelműen azt tartalmazza az ajánlata, hogy az 1 napos munkavégzés, amely tényleges csatornaépítést jelent kötelezően betartandó munkaszüneti napra esik. Ehhez képest teszi meg a 621. oldalon általános nyilatkozatát. A Döntőbizottság jog álláspontja szerint ez az ellentmondás az ajánlat módosítása nélkül nem feloldható. Az ajánlat módosítását pedig tiltja az ajánlati kötöttség. Az ajánlat nem hiányos, így hiánypótlásnak helye nincs. A Kbt. 85. §-ában szabályozott tisztázó kérdéssel sem oldható fel az ellentmondás, mivel ez esetben is szükséges lenne az ajánlat módosítása, melyet a Kbt. 85. §-a kifejezetten tilt. A Döntőbizottság ezen indokok alapján ezen két tételre tekintettel nem tudott eltekinteni a nyertes 1. részre megtett részajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségének a megállapításától. A kérelmező jogorvoslati kérelmében a nyertes 2. részre megtett ajánlata műszaki ütemterének két tételsorát, a 98-at és a 147-et sérelmezte. A 98. tételsort az ajánlat 1081. oldala foglalja magában, mely gravitációs vezeték építésére vonatkozik, kezdési időpont 2009. október 23-a, míg a befejezés időpontja 2009. november 13-a. Az „Idő” oszlopban a nyertes ajánlattevő 16 napot adott meg. A Döntőbizottság a feltüntetett időpontok és időtartam összevetése alapján megállapította, hogy ezen tétel esetében biztosított a kivitelezés akként, hogy az nem munkaszüneti napon történjen. Az ajánlat 1082. oldalán a 147. tételsor megnevezése 2-4-7-1 Vajdabokor 100 fm DN200 „A” típ. gravitációs. A munka kezdésének időpontja 2010. április 5e, míg befejezésének időpontja 2010. április 8-a. Az „Idő” oszlopban az
67
ajánlattevő 4 napot jelölt meg, tehát nincs olyan tartalék, amely biztosítaná az ünnepnapon szünetelő munkának a megadott határnapokon belüli elvégzést. A Döntőbizottság a 2. rész esetében a 147. tételnél ugyanazt az ellentmondást állapította meg, mint az 1. rész esetében a 298. és 310. tételnél és emiatt ugyanazon jogi indokok alapján megállapította a 2. részre megtett ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A 3. rész esetében a kérelmező a nyertes ajánlattevő műszaki ütemtervének 18., 79. és 156. tételsorában megtett ajánlattevői vállalást sérelmezte. A nyertes ajánlatának 1478. oldala tartalmazza a 18. tételsort, mely szintén gravitációs csatorna építésére vonatkozik. Ebben kezdési időpontként 2009. október 15-e, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került megadásra és ezen belül az „Idő” oszlopban 7 nap. Így a Döntőbizottság megítélése szerint ezen tétel tekintetében biztosítható a műszaki ütemterv alapján is az akkénti kivitelezés, hogy munkaszüneti napon nem történik munkavégzés. A nyertes ajánlatának 1479. oldala tartalmazza a 79. tételsort, amely szintén gravitációs csatorna építésére vonatkozik, a munka kezdésének időpontja 2009. október 23-a, míg a befejezési időpont 2009. október 27-e. Az ajánlattevő az „Idő” oszlopban 3 napot tüntetett fel, így a Döntőbizottság szerint a műszaki ütemterv alapján is megvalósítható a kivitelezés anélkül, hogy kötelező munkaszüneti napon munkavégzés történjen. A nyertes ajánlatának ugyanezen 1479. oldala tartalmazza a 156. tételsort, mely a 8-1-0 Rozstelek u. 100 fm DN200 „V” típusú gravitációs vezetékre vonatkozik, melyben kezdési időpontként 2009. október 21-e, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, az „Idő” oszlopban pedig 3 napot jelölt a nyertes ajánlattevő. A Döntőbizottság a 3. rész esetében a 156. tételnél ugyanazt az ellentmondást állapította meg, mint az 1. rész esetében a 298. és 310. tételnél, illetve a 2. résznél a 147. tételnél és emiatt ugyanazon jogi indokok alapján megállapította a 3. részre megtett ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A kérelmező alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 2. pontjában sérelmezte azt is, hogy a nyertes műszaki ütemterve egyébként sem megfelelő, amelynek a részletes indokolását a kiegészítő jogorvoslati kérelme 5. oldalán a II. pont első francia bekezdésében azzal indokolt, hogy az 1-3. rész esetében a nyertes által megadott 2010. október 15-i teljesítési határidő nem elfogadható. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében az alábbiakat állapította meg és a kérelmet alaposnak ítélte.
68
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekre az ajánlattételi határidőben a Kbt. 77. §, illetve 78. §-ában foglaltak alapján bekövetkezett a kötöttség, melyre tekintettel a Kbt. 81-83. §-a alapján az érvényességi vizsgálat során azok betartását ellenőrizni kell. Ajánlatkérő felhívása 4. pontjának előírása egyértelmű az 1-3. rész esetében a szerződés megkötéstől számított 15 hónapos időtartamot jelölte meg teljesítési határidőként. Az egyértelműen megállapítható – a felek egyike sem vitatta – hogy a nyertes ajánlattevő sérelmezett részajánlataiban a szerződéskötéstől számított 15 hónapon túli teljesítési határidőt vállalt. A Döntőbizottság ezt követően - figyelemmel ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő hivatkozásaira is - azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában adott-e meg a felhívásban megtett egyértelmű követelményéhez képest a teljesítési határidőre más tartalmú előírást. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel az állapítható meg, hogy a dokumentáció szabályozása összhangban áll a felhívásban megkövetelt teljesítési határidővel. Ajánlatkérő dokumentációjának 3/1 Kötet 1.2.3. pontjának a szabályozása vonatkozik a projekt ütemezésére. Ebben egyrészt kimondta ajánlatkérő az ajánlat részét képező műszaki ütemterv kötelező jellegét, másrészt azt is rögzítette, hogy az általa 3. számú mellékletként kiadott javasolt ütemtervben feltüntetett befejezési határidő után már csak a végleges burkolat helyreállítási munkák végezhetők, illetve fejezhetők be az ajánlati felhívásban megjelölt befejezési határidőig. A dokumentáció ezen előírásából megállapítható, hogy ajánlatkérő kötelezően betartandónak minősítette a dokumentációjában is az ajánlati felhívásban meghatározott befejezési határidőt. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati dokumentáció 1. Kötetének részeként kiadott ajánlati nyilatkozat függelékének tartalmát, valamint a dokumentáció 2. Köteteként kiadott szerződéses feltételeket is. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció 2. Kötetének sem az általános, sem a különös feltételei nem alapozzák meg olyan következtetés levonását, hogy ne maradna irányadó a felhívás előírása az alábbi indokokra tekintettel. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában irányadóak a piros FIDIC általános szerződéses feltételei, melynek releváns előírásait a Döntőbizottság már határozata tényállási részében ismertette.
69
A FIDIC általános feltételek 1.1.3.3. pontja rögzíti a megvalósítás időtartamát, kimondva azt, hogy ez a kezdési időponttól számított azon időtartamot foglalja magában, amely a megvalósításra rendelkezésre áll. A kezdési időpontnak az 1.1.3.2. pont értelmében a 8.1. alcikkely szerinti értesítési időpontot kell tekinteni. A 8.1. alcikkelyben az került rögzítésre, hogy – amennyiben a különös feltételekben eltérő rendelkezés nem került meghatározásra (jelen esetben nem) – a kezdési időpontnak legfeljebb az Elfogadó Levél vállalkozó általi kézhezvételétől számított 42 napon belül kell lennie. Az Elfogadó Levél az 1.1.1.3. alcikkely szerint a szerződéses megállapodás aláírásának napját jelenti. A Döntőbizottság szerint a 8.1. alcikkely egy időtartamot határoz meg a mérnök részére, amelyen belül jogosult meghatározni a munkakezdés időpontját. Ez az időtartam a szerződés aláírásától kezdődik és tart az ettől számított 42 napig. Az időtartam meghatározásából következően teljes körűen fennáll annak a lehetősége, hogy a 42 napon belül bármikor kiadja a mérnök korábban a kezdési időpontra vonatkozó értesítését és akkor a vállalkozó köteles megkezdeni a munkavégzést. Erre tekintettel nem elfogadható ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, mely szerint fennáll egy 42 napos figyelembe vehető időtartam többletként a nyertes által megadott ütemezéshez képest. Az ajánlati felhívásban meghatározott teljesítési határidő épp azt a lehetőséget veszi figyelembe, hogy a Mérnök nem várja ki a számára biztosított 42 napos időtartam végét. Az ajánlatkérő által kiadott ajánlati nyilatkozat függeléke az általános szerződéses feltételek szabályozásának megfelelően hivatkozik annak fentiekben ismertetett 1.1.3.3. alcikkelyének szabályozására. A dokumentáció 2. Kötetében kiadott szerződéses megállapodás 4.1. pontja is azt rögzíti, hogy a kezdési utasítás kiadásától számított 15 hónapon belül köteles megvalósítani a teljesítést a nyertes ajánlattevő. Azonban miután a kezdési utasítás kiadására az általános feltételek 8.1. pontja alapján a 42 napos időtartamon belül bármikor lehetősége van a Mérnöknek, a szerződéses megállapodás ezen pontja sem alapozhatja meg a részajánlatok teljesítési határidőinek elfogadhatóságát. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő 1-3. részre megtett ajánlatainak műszaki ütemezése és teljesítési időtartama egyébként is akként került meghatározásra, hogy abból következően nem érinti az érvényességi kérdést a munkakezdési utasítás kiadásának konkrét időpontja. A nyertes ajánlattevő ugyanis akként készítette el az 1-3. részre megtett részajánlataiban az ütemezést, hogy gyakorlatilag a teljesítési időszakot a szerződéskötést követően meg is kezdi, mivel a 2009. július 16-i szerződéskötéshez képest már 2009. július 17-től kezdődően végzi a tevékenységét. Így megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által meghatározott teljesítési időszak önmagában haladja meg a 15 hónapos követelményt. Így, ha a munkakezdési utasítás később kerül kiadásra és akkor
70
kezdi meg a nyertes ajánlattevő a tevékenységét, akkor is túllépi a 15 hónapos kötelező teljesítési határidőt. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően nem állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a nyertes 1-3. részre megtett ajánlatainak az érvénytelenségét amiatt, hogy nem tartotta be a nyertes ajánlattevő a kötelező teljesítési határidőt. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelme 3. pontjában előterjesztett azon kérelmi elemét vizsgálta, melyben azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő az 1-3. rész esetében nem a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét tüntette fel az alvállalkozásba adni kívánt munkák megnevezésű táblázatban. A Döntőbizottság megállapította és a felek egyike sem vitatta, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. § (1) bekezdésének előírásából következően kötelező biztosítani a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a bekerülési költség 9 ezrelékét költségelőirányzatként. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása feltételrendszerének meghatározása során ezen előírással alapvetően számolt. Rögzítette a dokumentációja 3/1. Kötetében annak 4.6. pontja alatt egyrészt azt, hogy az építési munkákkal érintett területeken nem végeztetett feltárást, másrészt előírta, hogy a jogszabályi előírások betartása a vállalkozó kötelezettsége és amennyiben szükséges a megelőző feltárás a szerződéskötési kötelezettség és a munkák költségének fedezése a vállalkozó terheli. A 4.6. pont harmadik bekezdésében kitért arra is, hogy a megkötendő szerződésben kell rendezni (ha szükséges a feltárás), hogy a vállalkozó a feltáráshoz milyen természetbeni segítséget ad, milyen mértékben vesz abban részt. Ajánlatkérő e körben hivatkozott a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet szabályozására is, melynek 1. §-ában kerültek meghatározásra a rendeletben használt fogalmak. Ezen belül a rendelet megkülönbözteti a beruházót, a kivitelezőt, a nagy beruházást, a régészeti szakszolgálatot, az illetékes múzeumot. Az értelmező rendelkezések szerint nagy beruházás az a beruházás, amely a nettó 500 MFt-os értékhatárt meghaladja és ezekre specifikus szabályokat állapít meg a NKÖM rendelet, külön rögzítve a régészeti szakszolgálat feladatait, a megkötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit. A Döntőbizottság olyan szempontból is megvizsgálta ajánlatkérő, illetőleg a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, hogy van-e arra kötelező előírás, hogy a beruházás teljes költségéhez viszonyított 9 ezrelékes mérték biztosítását az ajánlattevőnek miként kell közölni. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő még a kiegészítő tájékoztatásában sem adott meg erre vonatkozóan
71
kötelező formai előírást, csak ennek biztosítását követelte meg a vállalkozó részéről. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő által kiadott szabályozás alapján is meg van annak a lehetősége, hogy a vállalkozó természetbeni segítséget nyújtson a feltáráshoz. A Döntőbizottság áttekintette a nyertes ajánlatát és megállapította, hogy mindegyik rész esetében a konzorciumi szerződésben rögzítették, hogy a konzorcium minden egyes tagja részt vesz a régészeti munkákban és a földmunkákban is. Így megállapítható, hogy a a nyertes ajánlattevő számolt a szakfelügyeletnél feltüntetett mértékeken kívül a régészeti feladatokkal. A Döntőbizottság szerint okszerűen hivatkozott arra az ajánlatkérő, illetve a nyertes ajánlattevő, hogy a költségvetés földmunkával kapcsolatos tételei körében történő költségelőirányzat biztosítás is elfogadható a konkrét esetben. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes ajánlattevő 1-3. részre megtett részajánlataiból nem vonható le olyan következtetés, hogy az ajánlattevő nem tett volna eleget az ajánlati ár 9 ezrelékét képező költségelőirányzat biztosítási kötelezettségének a régészeti feltárásokra. Erre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság utolsóként megvizsgálta a kérelmező azon kérelmi elemét, melyben a nyertes ajánlattevő 2. részre megtett ajánlata műszaki ütemtervének a B-I 1 ágvezeték kapcsán megtett vállalását sérelmezte, méghozzá minőségi vizsgálatok lefolytatásának időpontjával összefüggésben. A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban a nyertese ajánlattevő az ajánlata 1080. oldalán B-I 1 ágvezeték esetében az 59. tétel alatt a közutak végleges helyreállításának időpontjaként a 2010-ben épült utak vonatkozásában 2010. szeptember 22-ét jelölte meg. Ehhez képest a 65. tételsor alatt az úthelyreállítás minőségi vizsgálatainak utolsó időpontjaként 2010. szeptember 20-át tüntette fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor figyelemmel az egyes tételek lehetséges műszaki tartalmára nem áll fenn feloldhatatlan ellentmondás. Ajánlattevőket nem terhelte még részletesebb műszaki ütemterv elkészítési kötelezettség, így nem volt kötelező bemutatni minden egyes belső munkafázist, illetve azt meghatározni, hogy az egyes ajánlattevő mit tekint beletartozónak a végleges helyreállítás tartalmi körében. Okszerűen elfogadható szakmai szempontból a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, hogy az út teljes elkészültét, a forgalomba bocsátási készültséget adta meg az 59. tételsor alatt. Ebből következően fennállt az arra vonatkozó műszaki lehetőség, hogy ezt megelőzően el tudja végezni a minőségi vizsgálatokat. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a kérelmező ezen kérelmi elemét elutasította.
72
Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította nyertes ajánlattevőnek az 1-3. részre megtett ajánlatai több okból érvénytelenek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mellyel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint, ha az ajánlat érvénytelen az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Érvénytelen ajánlat a Kbt. rendelkezései alapján nem vehet részt a bírálati szempont szerinti értékelésben és ebből következően nem választható ki az érvénytelen ajánlat benyújtója az eljárás nyertesének sem. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben feltüntetett jogsértéseket, a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján semmisítette meg az 1., 2., 3. részeket lezáró döntést. A Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező alaptalan kérelmi elemeit. A Kbt. 340. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az e §ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e.) pontja értelmében a Döntőbizottság „bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.” A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: „a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.” A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
73
A Kbt. fenti rendelkezése - a 340. § (3) bekezdés e.) pontja – értelmében bírság kiszabásának helye lehet mind a törvény szabályainak megszegése, mind szerződéskötés esetén. A bírság jogkövetkezménye alkalmazását ugyanis a jogalkotó a jogsértés megállapításához kötötte. A Kbt. fentiekben idézett 341. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása. Jelen esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg. Ajánlatkérő által az 1-3. részre meghozott eljárást lezáró döntés mindegyike jogsértő, méghozzá amiatt, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen. A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntés minősült jogsértőnek, nem tudott eltekinteni a bírság kiszabásától. A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárással összefüggésben folyamatban volt számos jogorvoslati eljárásra tekintettel szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőknek akként kell összeállítani a kiírási feltételrendszerüket, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő érvényes ajánlatot tudjanak tenni és csak olyan mértékig támasztani követelményeket, ameddig az a megalapozott teljesítési lehetőségről való meggyőződéshez szükséges. Ajánlatkérők jogosultsága és egyben kötelezettsége az egyes ajánlatok érvényességének teljes körű és alapos vizsgálata, melynek megfelelő teljesítése esetén elkerülhető, hogy az ajánlattevői kör saját „vizsgálódásának eredményeként” ismételten alappal terjeszthessen elő jogorvoslati kérelmeket az ajánlatkérői döntés jogszerűségének megkérdőjelezésére. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során nem tekinthetett el attól a ténytől, hogy a jogsértés az ideiglenes intézkedésre tekintettel reparálható. Figyelembe vette azt a körülményt is, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen folyamatban levő jogorvoslati eljárások során megállapított jogsértések miatt már összesen 12 MFt bírságot szabott ki. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy a jogorvoslati eljárások eredményeként az 1-3. részben nem maradt érvényes ajánlattevő, így a közbeszerzési eljárás gyakorlatilag ezen részek tekintetében eredménytelen. Mindezen tényezők együttes értékelése alapján a Döntőbizottság már nem ítélte indokoltnak további magas összegű bírság kiszabását, és a bírság összegét 1.000.000,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.
74
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 340. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a határozat érdemi része tekintetében a Kbt. 346. § (1) bekezdése, míg a határozat megszüntetése vonatkozásában a Kbt. 345. §-a biztosítja. B u d a p e s t, 2010. május 18. Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapja: 1. Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) 3. Dr. Kardos Norbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 17.) 4. A-Híd Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) 5. Nyírségvíz Zrt. (4401 Nyíregyháza, Tó u. 5.) 6. Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium, Alterra Építőipari Zrt. (1103 Budapest, Sibrik M. út 30.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
