K Ö ZBE S ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE S ZE RZÉS I D Ö NT ŐBI ZOT T SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.289/12/2012.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Csömöldér Kft. (7621 Pécs, Várady A. u. 5., képviseli: Dr. Zoric Ildikó ügyvéd, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 38/A., a továbbiakban: kérelmező) által a Szigetvár Város Önkormányzata (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1., képviseli: Dr. Komlódi Ügyvédi Iroda, Dr. Komlódi András ügyvéd, 7621 Pécs, Felsőmalom u.18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Oroszlán-szív: Szigetvár történelmi városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja” DDOP-4.1.1/A-2f2010-0001 azonosító számú pályázathoz kapcsolódó „Zrínyi tér és környezete közterületi felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja, illetve ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárást megszünteti. A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának iratai, valamint a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő a 2011. december 30-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-33983/2011 számon 2012. január 6-án közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a részajánlat tételt, illetve az alternatív ajánlat tételének lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: „Oroszlán-szív: Szigetvár város történelmi városközpont funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú pályázat keretében a Zrínyi tér és környezete közterületi felújítása a rendelkezésre álló kiviteli tervek, jogerős útépítési és vízjogi létesítési engedélyek, kiegészítő műszaki leírás és árazatlan költségvetés alapján. I. Zrínyi tér és környéke közterületi munkái/ pályázati forrásból megvalósuló: 1. Közműfejlesztés - közmű felújítási munkák - Közműfejlesztés - ivóvíz és szennyvíz felújítási munkái (792 fm) - Közműfejlesztés - csapadékcsatorna építési munkái (88,5 fm) 2. Burkolatépítési munkák: - Oroszlán étterem melletti parkoló burkolat építése (1054 m2) - Városháza mögötti parkoló burkolat építése (541 m2) - Zrínyi M. tér burkolat építési munkái (2566 m2) - József A. u. 1-15. sz. térkő burkolat (1633 m2) - Széchenyi u.1-6. sz. aszfaltburkolat (286 m2) - Széchenyi u.1-6. sz. díszburkolat építés (66,5 m2) - Széchenyi u.1-6. sz. térkő burkolat építési munkák (354 m2) - Zrínyi M. tér útfelújítás (aszfalt burkolat 556 m2, térkőburkolat 66 m2) 3. Kertészeti munkák: - Oroszlán parkoló (868 m2) - Díszburkolat (448 m2) - Önkormányzati parkoló (218 m2) - Zrínyi tér déli út (36 m2) - Széchenyi u.1-6. sz. (233 m2) 4. Utcabútorok, szerelvények (falikarok, lámpatestek, kandeláberek, felszerelések) - Zrínyi M. téri szerelvények - utcabútorok szerelvényei - utcabútorok 5. Közvilágítási munkák - Közvilágítás Oroszlán Szálló melletti parkoló.
3
II. Egyéb tervezési területen kívüli munkák:/nem pályázati forrásból megvalósuló - 1. József A. u. 1-15. sz. aszfaltburkolat (385 m2) - 2. Széchenyi u. 10/7. hrsz. Közterületi térkő (187 m2) - 3. Széchenyi u. 1-6. sz. térkő járda (107 m2) - 4. Zrínyi tér DNy aszfaltburkolat (221 m2). A megvalósítandó feladatok a Sziget-Víz Kft. által üzemeltetett víz-szennyvíz vezetékeket is érintik, a megvalósítás során kivitelezőnek az üzemeltetővel szorosan együttműködve, fokozott figyelemmel kell a munkavégzés menetrendjét meghatározni. A víz- és csatornahálózat rekonstrukciós munkálatainak ideje alatt a hálózattal ellátott területeken a szolgáltatás folyamatosságát biztosítani szükséges. A Sziget-Víz Kft., mint a víz és szennyvíz csatornahálózat üzemeltetője az ivóvíz és szennyvíz csatornahálózat felújítási munkákkal egy időben, további víz és szennyvíz csatorna szakaszok felújítását végzi a munkaterületen, a kivitelezővel egyeztetett módon és időben, mely munkavégzést kivitelező tűrni köteles. A folytonos szolgáltatás érdekében szükséges beavatkozások a hálózat kezelői feladatokat üzemeltető szervezet (Sziget-Víz Kft. 7900 Szigetvár, Gyár u. 1.) feladata. A kivitelezés során különös gondot kell fordítani a területen lévő közművek védelmére, esetleges meghibásodás esetén a hibaelhárítást az üzemeltető szervezet bevonásával haladéktalanul el kell végezni. Kivitelezőnek a közműkezelői nyilatkozatokban előírtakat be kell tartani, a közműegyeztetések, szolgáltatói közmű szakfelügyelet, régészeti szakfelügyelet biztosítása, valamint a járdaszerkezetben található mikro kábellel kapcsolatos egyeztetés, áthelyezés, helyreállítás kivitelező feladata. A felhívás II.3) pontja szerint a teljesítés határideje 2012. november 15. A felhívás III.1.1) pontjában a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a III.1.2) pontban a Fő finanszírozási és fizetési feltételek, a III.2.1) pontban az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okok) és igazolási módot határozta meg ajánlatkérő. A felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási módok között az alábbiak is előírásra kerültek: Ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozónak alkalmassága igazolására csatolnia kell: P.3) felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat (kötvény) egyszerű másolata [Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pont]. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. A
4
rendelkezésre állás bizonyítása az érintett szervezet Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti igazolásaival történik, emellett az erőforrást nyújtó szervezet az alkalmasságot az ajánlattevővel azonos módon köteles igazolni. A Kbt. 4. § 3/E. pontja alapján nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő illetve a 10 % feletti alvállalkozó, ha: P.3) együttesen nem rendelkeznek 10 M Ft/kár, 50 M Ft/év összegű határú felelősségbiztosítással. A felhívás III.2.3) pontja a műszaki, illetve szakmai alkalmasság és az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módját írta elő. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2012. február 13. 10 óra. A felhívás V.2) pontja szerint a szerződés EU alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos, hivatkozási alap: DDOP-4.1.1/A-2f-20100001. A felhívás V.3.1) pontja szerint az eredményhirdetés, illetőleg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésének tervezett időpontja 2012. március 14. A felhívás V.3.2) pontja szerint a szerződéskötés tervezett időpontja 2012. március 26. A felhívás V.7) pontjában az egyéb információk között az alábbiak is közlésre kerültek: „Fedezet: Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a közbeszerzési eljárás pályázati forrásból valósul meg és a pályázatban rendelkezésre álló fedezet: nettó 164.243.954.- HUF, valamint felhívjuk a figyelmet a Kbt. 48. § (3)-(4) bekezdésére.” A felhívás V.7) 3. pontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 83. §-a szerint biztosítja a hiánypótlást.
5
A felhívás V.7) 8. pontja szerint szakmai ajánlat: Ajánlattevőnek ajánlata részeként szakmai ajánlatot, részletes költségvetést kell csatolnia a dokumentációban meghatározott tartalommal, - Időütemezéssel ellátott sávos műszaki ütemterv - Organizációs terv (időbeli és térbeli organizáció). Érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén az egyik konzorciumi tag) által kidolgozott organizációs terv nem felel meg az ajánlatkérési dokumentációban előírt követelményeknek. - Pénzügyi ajánlat: árazott költségvetés, pénzügyi ütemterv. A felhívás V.7) 10. pontja szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a meghatározott bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesével vagy a Kbt. 91. § (2) bekezdése szerinti esetben - amennyiben azt ilyen minőségben az eredményhirdetésen megjelölte – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köti meg a szerződést. Ajánlatkérő dokumentációt készített, melynek releváns részei az alábbiak: 1. Eljárási útmutató 2. Szerződéstervezet 3. Iratminták 4. Műszaki leírás, árazatlan költségvetés, tervek 5. Ajánlattételi felhívás 1. Útmutató az ajánlattevők részére „12. Az ajánlati ár Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot. A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek, stb. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a beruházás időtartama alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot és vállalkozói hasznot is. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az átadott engedélyekben, szakhatósági állásfoglalásokban előírt feltételek teljesítéséhez szükséges valamennyi költséget, kivétel amelyeket ajánlatkérő (megrendelő) biztosít. Bármilyen mulasztás, melyet az ajánlattevő követ el amiatt, hogy nem szerez megbízható információkat az építés helyszínéről, az előzményekről, a
6
létesítmények terv szerint megvalósítandó mennyiségi adatairól vagy olyan egyéb ügyekről, amelyek befolyásolják a munkák végrehajtását, befejezését és állagmegóvását, a mennyiség - kimutatás vagy a szerződés cikkelyeinek betartását, nem menti fel az ajánlattevőt – amennyiben az ajánlat elfogadást nyert – azok alól a kockázatok, kötelességek és felelősség alól, amelyek a szerződés szerint reá hárulnak a munkák befejezése és átadása tekintetében. Nem vehető figyelembe semmi olyan, az ajánlat megváltoztatására irányuló kérelem azon a címen, hogy ajánlattevő elmulasztott pontos információkat beszerezni vagy ajánlatkérő szolgáltatott pontatlan információkat, kivéve, ha az ajánlatkérő írásban erősítette meg ezen értelmezést vagy információt minden ajánlattevő részére. Az árajánlatot tárgyi munkára a kiviteli tervben szereplő mennyiségekre kell megtenni, függetlenül attól, hogy a költségvetési kiírás tételei tartalmazzák-e vagy sem, azt az árazatlan költségvetés kiírt tételeiben az egységár kialakítása során kell szerepeltetni, figyelembe véve a támogató szervezet fent részletezett határozatát. Ajánlattevőnek teljességi nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlatában, amely tartalmazza, hogy az ajánlati ár magában foglalja az összes, kiviteli tervdokumentációban és jogerős engedélyekben foglalt feladatot. Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, tehát a munkákkal kapcsolatban felmerülő minden díjat, összes költséget, az adót és illetéket, járulékot, az átadás-átvételi eljárás, a birtokbaadás, a hibajavítás költségeit, az ágazati és egyéb szabványoknak megfelelő minősítési vizsgálati és mérési költséget, a felvonulási költségeket, vagyonvédelmi költségeket, a szavatossági kötelezettségek költségeit, vagyis a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításhoz szükséges minden munka megvalósítását, azaz a létesítmények „kulcsrakész” megvalósításának teljes díját.” „25. Pénzügyi, műszaki ajánlat Ajánlattevő által kötelezően benyújtandó dokumentumok: a) Árajánlattal megegyező végösszegű költségösszesítő; b) Árazott költségvetés, pontos gyártmány és típus megjelölésekkel; c) Pénzügyi - műszaki ütemterv; d) Organizációs terv; e) Nyilatkozat arra nézve, hogy ajánlattevő kizárólag új anyagokat, berendezéseket fog beépíteni. f) Teljességi nyilatkozat.
7
Ajánlattevő a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetést köteles kitölteni. Amennyiben az ajánlattevő a költségvetés és a tervdokumentáció gondos átvizsgálását követően azok tartalma között ellentmondást, eltérést fedez fel, az eltérés tisztázása érdekében az ajánlatkérőtől kérjen kiegészítő információt. Amennyiben ajánlatkérő ennek során megállapítja, hogy a kiadott költségvetés az ajánlati dokumentáció módosítását nem jelentő pontosításra szorul, a pontosításról valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatja, ez esetben a költségvetést a pontosításnak megfelelően kell beárazni. Ajánlattevő csak új anyagokat, berendezéseket jogosult beárazni és beépíteni, ezen előírás elfogadására köteles eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányban a d) pont szerinti dokumentumot az ajánlathoz csatolni. A vállalkozási szerződés átalányáras, többletmunka és a megrendelő által el nem rendelt pótmunka nem számolható el, így az ajánlatadás időszakában nem jelzett költségvetés és az üzemszerű használatra alkalmas műszaki állapot elkészítése közötti esetleges eltérés kockázata az ajánlattevőt terheli.” A dokumentáció 2. pontja tartalmazta a Szerződéstervezetet, amely az alábbiakat is tartalmazta: „3.2 Jelen szerződésben meghatározott beruházás részletes műszaki tartalmát a megrendelő által biztosított kiviteli terv, műszaki leírás, jogerős útépítési és vízjogi létesítési engedélyek, a kiviteli terv alapján a vállalkozó által elkészített, 2. számú mellékletet képező árazott költségvetés tartalmazza.” „23.1. A szerződés és annak rendelkezései értelmében készült bármely okirat, együttesen alkotják a felek között az e tárgyban létrejött teljes szerződést, mely felváltja a felek minden korábbi írásbeli és szóbeli megállapodását, megegyezését, tárgyalását vagy bármely megbeszélését. A szerződésbe foglalt mellékletek a szerződés elválaszthatatlan részét képezik: 1. sz. melléklet: Közbeszerzési eljárás teljes dokumentációja 2. sz. melléklet: Jóváhagyott pénzügyi-műszaki ütemterv, árazott költségvetés 3. sz. melléklet: Felelősségbiztosítási kötvény 4. sz. melléklet: Létesítési engedélyek.” A dokumentáció 4. pontja tartalmazta a Műszaki leírást, az árazatlan költségvetést és a terveket. Ezen belül a 65. oldal kiegészítő műszaki leírás az alábbiakat tartalmazta: „A műszaki leírásban esetleges konkrét márka megjelölés alatt „vagy azzal egyenértékűt” kell érteni, a konkrét márka meghatározása, egyenértékűség bizonyítása az ajánlattevők feladatát képezi (Kbt. 58. § (4) bekezdés alapján). Amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tette meghatározott [gyártmányú- eredetű-, típusú-] dologra, eljárásra, tevékenységre való hivatkozást, a megnevezés csak a tárgy jellegének
8
egyértelmű meghatározása érdekében történt, és azzal egyenértékű vagy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező megoldás megajánlható. Egyenértékű típus megajánlása esetén az egyenértékűséget ajánlattevőknek magyar nyelvű dokumentumokkal kell igazolnia. A vízjogi létesítési engedélyben, illetve az útépítési engedélyben foglalt előírások maradéktalan betartása kivitelező feladata. A tervezett útépítés az alábbi közműveket érinti: - Sziget-Víz Kft. által üzemeltetett víz-szennyvíz vezetékeket, - E-ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. tulajdonában lévő középnyomású gázelosztó hálózatot, - E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonában lévő 1 kV-os földkábelt (nyilatkozat kiadása folyamatban van), - Magyar Telekom Nyrt. tulajdonú és fenntartású távközlési földkábelt, - Kisváros Nonprofit Kft. csapadékvíz hálózatát, - INVITEL Zrt. mikró kábel hálózatát. A kivitelezés során az ajánlatkérési dokumentációhoz csatolt, ismételten megkért közműkezelői nyilatkozatokban előírtakat kivitelezőnek be kell tartani. Utcabútorok fajtája: Az utcabútorok tekintetében ajánlatkérő a dokumentáció mellékleteként csatolja „Szigetvár Város vizuális arculati tervét”, mely alapján az utcabútorok stílusát illetően a klasszikus, hagyományos jellegű megoldást preferálja, mely bútorok kapcsán a terv főbb stílusjegyeket, formai elemeket tartalmazó képeket, méreteket tartalmaz, azonban a konkrét típus meghatározása (pontos méretekkel és fénykép dokumentációval) ajánlattevő feladata. A munkavégzés kezdete előtt kivitelező kötelezettségét és költségét képezik az elvégzendő közműegyeztetések, igény esetén a szolgáltatói közmű felügyelet. A költségvetésben szerepeltetni kell a közműkiváltások során az érintett közmű üzemeltetők (pl.: gáz, villany, kábel TV, telefon stb.) szakfelügyeleti díjait. Ugyancsak kivitelező feladatát és költségét képezi a műemléki felügyelőség által előírt régészeti szerződés megkötése, szakfelügyelet biztosítása. Felhívjuk leendő kivitelező figyelmét, amennyiben a földmunkák során feltárt árokban régészeti lelet kerül elő, úgy arról az illetékes szakhatóságot azonnal értesíteni, annak kiérkezéséig a leletet biztonságba helyezni szükséges. Vízjogi létesítés engedély 3.12. pontja értelmében a kivitelezési munkát a kivitelező a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Pécsi Szakmérnökségén megrendelt felügyelet mellett végezheti.
9
A járda szerkezetben található mikró kábellel kapcsolatos egyeztetés szükséges az INVITEL Zrt.-vel, mely egyeztetés kivitelező feladatát képezi. (Önkormányzat részéről a tervegyeztetés folyamatban van.) Az egyeztetés alapján kivitelező feladatát képezi a kábel áthelyezése, helyreállítása. A Sziget-Víz Kft., mint víz és szennyvíz csatornahálózat üzemeltetője az ivóvíz és szennyvíz csatornahálózat felújítási munkákkal egy időben, további víz és szennyvíz csatorna szakaszok felújítását végzi a munkaterületen, a kivitelezővel egyeztetett módon és időben, mely munkavégzést kivitelező tűrni köteles. Kivitelezőnek a közműkezelői nyilatkozatokban előírtakat be kell tartani, a közműegyeztetések, szolgáltatói közmű szakfelügyelet, régészeti szakfelügyelet biztosítása, valamint a járdaszerkezetben található mikro kábellel kapcsolatos egyeztetés, áthelyezés, helyreállítás kivitelező feladata. A víz- és csatornahálózat rekonstrukciós munkálatainak ideje alatt a hálózattal ellátott területeken a szolgáltatás folyamatosságát biztosítani szükséges. A folytonos szolgáltatás érdekében szükséges beavatkozások a hálózat kezelői feladatait ellátó kezelő és üzemeltető szervezet (Sziget-Víz Kft.) feladata. A vízszennyvíz kiváltási munkákat egyeztetni szükséges az üzemeltető Sziget-Víz Kft.-vel. Az ajánlatban az üzemeltető által megadott ideiglenes ellátási, kiváltási, meglévő hálózatra történő csatlakozási és szakfelügyeleti költségeket, díjakat kell szerepeltetni. A fenti munkálatokkal kapcsolatban információt szolgáltat: Sziget-Víz Kft. (7900 Szigetvár, Gyár u. 1., Mátyás Gergő ügyvezető, tel.: +36-73-510-102, E-mail:
[email protected]) A kivitelezés során különös gondot kell fordítani a területen lévő közművek védelmére, esetleges meghibásodás esetén a hibaelhárítást az üzemeltető szervezet bevonásával haladéktalanul el kell végezni. A közterületi burkolatok munkáinak kivitelezése alatt az érintett ingatlanok használati, lakhatási feltételeit lehetőség szerint folyamatosan kell biztosítani. Az ingatlanok esetleges közműszolgáltatásokból és közlekedésből történő lehető legrövidebb idejű kizárásáról a használókat előzetesen kell tájékoztatni. A munkálatok beárazását, a költségek összesítését az ajánlati dokumentációban szereplő árazatlan költségvetés, illetve mellékelt főösszesítő kitöltésével, a műszaki leírásban és kiegészítésben foglaltak figyelembe vételével kell elvégezni.” Ajánlatkérő CD-n az alábbiak szerint adta ki az árazatlan költségvetési főösszesítőt:
10 Árajánlati főösszesítő Oroszlán-szív: Szigetvár történelmi városközpont funkcióbővítő rehabilitációja kivitelezői munkáira Megnevezés I. Zrínyi tér és környéke közterületi munkái/pályázati forrásból megvalósuló ● Burkolatépítési munkák 1. Oroszlán étterem melletti parkoló burkolat építése (1054 m2) 2. Városháza mögötti parkoló burkolat építése (541 m2) 3. Zrínyi M. tér burkolat építési munkái (2566 m2) 4. József A. utca 1-15. sz. térkő burkolat (1633 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. aszfaltburkolat (286 m2) 6. Széchenyi u.1-6. sz. díszburkolat építés (66,5 m2) 7. Széchenyi u.1-6. sz. térkő burkolat építési munkák (354 m2) 8. Zrínyi M. tér útfelújítás (aszfalt burkolat 556 m2, térkőburkolat 66 m2) ● Kertészeti munkák 1. Oroszlán parkoló (868 m2) 2. Díszburkolat (448 m2) 3. Önkormányzati parkoló (218 m2) 4. Zrínyi tér déli út (36 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. (233 m2) ● Utcabútorok, szerelvények 1. Zrínyi M. téri szerelvények 2. utcabútorok szerelvényei 3. utcabútorok ● Közműfejlesztés - közmű felújítási munkák 1. Közműfejlesztés - ivóvíz és szennyvíz felújítási munkái 2. Közműfejlesztés - csapadékcsatorna építési munkái ● Közvilágítási munkák 1. Közvilágítás Oroszlán Szálló melletti parkoló
Nettó
Bruttó
II. Egyéb tervezési területen kívüli munkák:/nem pályázati forrásból megvalósuló ● Egyéb 1. József A. u. 1-15. sz. aszfaltburkolat (385 m2) 2. Széchenyi u. 10/7. hrsz. Közterületi térkő (187 m2) 3. Széchenyi u. 1-6. sz. térkő járda (107 m2) 4. Zrínyi tér DNy aszfaltburkolat (221 m2) I. + II. Zrínyi tér közterületi pályázati és nem pályázati forrásból megvalósuló munkák
Ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseire – többek között – az alábbi kiegészítő tájékoztatásokat adta: 2012. január 31-i 20. kérdés-válasz: „Az INVITEL Technocom Kft.-től a közmű nyilatkozatuknak megfelelően árajánlatot kértünk a részünkre, mely nettó 640.000.- Ft tervezési díjat tartalmaz, nettó kb. 14 M Ft, szakfelügyeletet melynek díja nettó 6.000.- Ft/óra. A kiváltás összköltsége nettó kb. 15.000.000.- Ft. Jelen kiváltási becsült költséget a költségvetés nem tartalmazza. Kérjük, jelezzék, hogy hol szerepeltessük ezen kiváltás költségeit.
11
Válasz: Az ajánlattételi felhívás, illetve a kiegészítő műszaki leírás értelmében az Invitel Zrt.-vel történő egyeztetés, illetve az egyeztetés alapján kábel áthelyezése - távközlési hálózat kiváltása - a kivitelező feladatát, költségét képezi. A távközlési hálózat kiváltásának költségét a pályázatban külön költségsoron kérjük szerepeltetni.” 2012. február 6-i 1. kérdés-válasz: „Szigetvár városközpont funkcióbővítő rehabilitációjával érintett Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő hírközlési létesítmények áthelyezésére, kiváltására terv nélkül nem tud árat adni a Magyar Telekom Nyrt. (A terv elkészítésének időtartama: cca. 1 hónap, előzetes költségbecslés alapján a tervezés költsége 750.000.- Ft + ÁFA). A kivitelezés várható, becsült költsége: 6.000.000 - Ft + ÁFA. Kérjük meghatározni, hogy fenti tétellel kapcsolatban mekkora költséget és mely soron szerepeltessünk. Válasz: Az ajánlattételi felhívás, illetve a kiegészítő műszaki leírás értelmében a Magyar Telekom Nyrt.-vel történő egyeztetés, illetve az egyeztetés alapján a hírközlési létesítmény áthelyezése, kiváltása a kivitelező feladatát, költségét képezi. A hírközlési létesítmény áthelyezésének, kiváltásának költségét, amely tartalmazza a tervezési költséget is a pályázatban külön költségsoron kérjük szerepeltetni.” 2012. február 6-ai 8. kérdés-válasz: „A költségvetésből kimaradt, illetve mennyiségi többleteket milyen formában költségeljük? Válasz: Külön tételsoron szerepeltetve.” 2012. február 15-ei 7. kérdés-válasz: „Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben a szakhatóságok (szolgáltatók szakfelügyeletei, régészeti szakfelügyelet, környezetvédelmi szakfelügyelet) mind előírták a szakfelügyeletet. Amennyiben kivitelező feladata ennek megrendelése és leszerződése kérjük, megadni ajánlattevők hol szerepeltethetik ennek költségét? Válasz: A kiegészítő műszaki leírás értelmében kivitelező feladatát és költségét képezi a szakfelügyeletek biztosítása. Ezen költség megrendelő felé külön nem számolható el, azaz ajánlattevő külön tételsoron nem költségelheti.” 2012. február 15-ei 8. kérdés-válasz: „Van-e rá mód, hogy a fent említett összes szakfelügyeletek (szolgáltatók szakfelügyeletei, régészeti szakfelügyelet, környezetvédelmi felügyelőség szakfelügyelete) díj költségeit, az esélyegyenlőség érdekében, az 1. sz. kiegészítő tájékoztatás 20. kérdésre adott válaszhoz hasonló módon, ajánlatkérő egységesen megadná ajánlattevők részére?
12
Válasz: A 7. pont alapján kivitelező feladatát és költségét képezi a szakfelügyelet biztosítása. Az egyes szakfelügyeletek óradíja szolgáltatóktól, hatóságoktól lekérdezhető, de kivitelező munkavégzésének időtartamától, ütemezésétől függ, hogy egyes szakfelügyeletet milyen időszakra vesz igénybe.” 2012. február 15-ei 21. kérdés-válasz: „A dokumentáció részeként kiadott arculati terv alapján kérjük pontosan meghatározni, hogy mely utcabútorokra kell ajánlatot adni. Válasz: A villamos kiviteli terveken szereplő közvilágítási lámpatest típussal megegyező stílusú és színű (fekete) utcabútorokra kérünk árajánlatot adni. Az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán Ajánlatkérő előírta, hogy „az utcabútorok tekintetében ajánlatkérő a dokumentáció mellékleteként csatolt „Szigetvár Város vizuális arculati terv” alapján az utcabútorok stílusát illetően a klasszikus, hagyományos jellegű megoldást preferálja.” Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2012. február 8-án 2012. február 20-ra hosszabbította meg. 2012. február 20-ai bontási jegyzőkönyv szerint az alábbi ajánlatok kerültek benyújtásra: Csömöldér Kft. 158.507.677.- Ft + ÁFA, Wolfbau Team Kft. 199.982.400.- Ft + ÁFA, Mecseki Magasépítők Kft. 163.368.056.- Ft + ÁFA, Vértes-Út Építő és Szolgáltató Kft. 127.990.442.- Ft + ÁFA, Bern Építő Zrt. 175.521.498.- Ft + ÁFA. A Wolfbau Team Kft. ajánlat 66-67. oldalán csatolta az Allianz Hungária Zrt. 2011. július 28-án kiállított „Gazdálkodó szervezetek tűz és elemi kár biztosítása” megnevezésű, 177913741 számú kötvényt (Kockázatviselés helye: 7630 Pécs, Kisbalokány dűlő 20.) a következők szerint: Általános felelősségbiztosítás: Kártérítési határ/év 50.000 e Ft, Kártérítési határ/kár 10.000 e Ft. Általános felelősségbiztosítás Biztosított tevékenységek: közmű- vezetéképítés, elsősorban víz- és szennyvíz. Zöldmezős beruházás, kisebb mértékben rekonstrukció és hibaelhárítás. Területi hatály: Magyarország Összevont limit a J56, J57, I58 kockázatokra: 5.000 e/kár/év, J56: a fedezet kiterjesztése gépjármű munkagépként való használata során keletkezett károkra, J57: a fedezet kiterjesztése az álló járműre fel-, illetve lerakodás során keletkezett károkra, I58: a fedezet kiterjesztése az úthibák okozta károkra.
13
Fizetendő díj 606.668.- Ft, ezen belül az általános felelősségbiztosítás díja 470.000.- Ft. A Wolfbau Team Kft. ajánlata 125. oldalán az alábbi Költségvetési főösszesítő található: Árajánlati főösszesítő Oroszlán-szív: Szigetvár történelmi városközpont funkcióbővítő rehabilitációja kivitelezői munkáira Megnevezés
Nettó
Bruttó
I. Zrínyi tér és környéke közterületi munkái/ pályázati forrásból megvalósuló ● Burkolatépítési munkák 1. Oroszlán étterem melletti parkoló burkolat építése (1054 m2) 2. Városháza mögötti parkoló burkolat építése (541 m2) 3. Zrínyi M. tér burkolat építési munkái (2566 m2) 4. József A. utca 1-15. sz. térkő burkolat (1633 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. aszfaltburkolat (286 m2) 6. Széchenyi u.1-6. sz. díszburkolat építés (66,5 m2) 7. Széchenyi u.1-6. sz. térkő burkolatépítési munkák (354 m2) 8. Zrínyi M. tér útfelújítás (aszfalt burk., 556 m2, térkőburk. 66 m2) ● Kertészeti munkák 1. Oroszlán parkoló (868 m2) 2. Díszburkolat (448 m2) 3. Önkormányzati parkoló (218 m2) 4. Zrínyi tér déli út (36 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. (233 m2) ● Utcabútorok, szerelvények 1. Zrínyi M. téri szerelvények
2.645. 800
2. utcabútorok szerelvényei
7.301. 730
9.273.197
3. utcabútorok
2.735.000
3.473. 450
15.120.000
19.202.400
7.250.000
9.207.500
395.200
501.904
3.360.166
● Közműfejlesztés - közmű felújítási munkák 1. Közműfejlesztés - ivóvíz és szennyvíz felújítási unkái 2. Közműfejlesztés - csapadékcsatorna építési munkái ● Közvilágítási munkák 1. Közvilágítás Oroszlán Szálló melletti parkoló ● Invitel kiváltás, átépítés, szakfelügyelet ● M Telekom Nyrt. kiváltás, átépítés, szakfelügyelet II. Egyéb tervezési területen kívüli munkák:/nem pályázati forrásból megvalósuló ● Egyéb 1. József A. u. 1-15. sz. aszfaltburkolat (385 m2) 2. Széchenyi u. 10/7. hrsz. Közterületi térkő (187 m2) 3. Széchenyi u. 1-6. sz. térkő járda (107 m2) 4. Zrínyi tér DNy aszfaltburkolat (221 m2) Oroszlán étterem mögötti parkolóban aszfaltburkolat készítése (65 m2) I. + II. Zrínyi tér közterületi pályázati és nem pályázati forrásból megvalósuló munkák
199.982.400
Kérelmező ajánlatának a 133. oldalán található a Költségvetési főösszesítő az alábbi releváns tartalommal:
14 Árajánlati főösszesítő Oroszlán-szív: Szigetvár történelmi városközpont funkcióbővítő rehabilitációja kivitelezői munkáira Nettó
Megnevezés
Bruttó
I. Zrínyi tér és környéke közterületi munkái/ pályázati forrásból megvalósuló ● Burkolatépítési munkák 1. Oroszlán étterem melletti parkoló burkolat építése (1054 m2) 2. Városháza mögötti parkoló burkolat építése (541 m2) 3. Zrínyi M. tér burkolat építési munkái (2566 m2) 4. József A. utca 1-15. sz. térkő burkolat (1633 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. aszfaltburkolat (286 m2) 6. Széchenyi u.1-6. sz. díszburkolat építés (66,5 m2) 7. Széchenyi u.1-6. sz. térkő burkolatépítési munkák (354 m2) 8. Zrínyi M. tér útfelújítás (aszfalt burk., 556 m2, térkőburk. 66 m2) ● Kertészeti munkák 1. Oroszlán parkoló (868 m2) 2. Díszburkolat (448 m2) 3. Önkormányzati parkoló (218 m2) 4. Zrínyi tér déli út (36 m2) 5. Széchenyi u.1-6. sz. (233 m2) ● Utcabútorok, szerelvények 1. Zrínyi M. téri szerelvények
1.244.800
2. utcabútorok szerelvényei 3. utcabútorok
1.580.896
6.824.100
8.666.607
11.023.770
14.000.188
905.600
1.150.112
5.140.000
6.527.800
● Közműfejlesztés - közmű felújítási munkák 1. Közműfejlesztés - ivóvíz és szennyvíz felújítási munkái 2. Közműfejlesztés - csapadékcsatorna építési munkái ● Közvilágítási munkák 1. Közvilágítás Oroszlán Szálló melletti parkoló ● Kiegészítő költségvetés II. Egyéb tervezési területen kívüli munkák:/nem pályázati forrásból megvalósuló ● Egyéb 1. József A. u. 1-15. sz. aszfaltburkolat (385 m2) 2. Széchenyi u. 10/7. hrsz. Közterületi térkő (187 m2) 3. Széchenyi u. 1-6. sz. térkő járda (107 m2) 4. Zrínyi tér DNy aszfaltburkolat (221 m2) ● Kiegészítő költségvetés I. + II. Zrínyi tér közterületi pályázati és nem pályázati forrásból megvalósuló munkák
Kérelmező ajánlata 191. oldalán az alábbi táblázat található: I. Észrevételek sorszám 1
tételszám K
tétel részletezése Mikrokábel hálózat kiváltása
egység klt
mennyiség 1
egység anyag 640.000
egység díj 4.500.000
egységár A+D 5.140.000
össz anyag+díj 5.140.000
Kérelmező ajánlata 76-82. oldalán csatolta az erőforrást nyújtó kötelezettségvállaló nyilatkozatot a felelősségbiztosításra vonatkozóan, mely szerint az O és R Kft.-vel, mint erőforrást nyújtó szervezettel kívánta a III.2.2) P.3. pontja szerinti gazdasági és pénzügyi alkalmasságot igazolni. Becsatolta az
15
Allianz „Építésbiztosítás/szerelésbiztosítás” megnevezésű 264725503 számú kötvényt. Biztosított adatai a 78. oldalon az alábbiak: O és R Ép. Ker. és Szolg. Kft. Változó Előzetes bejelentés alapján 7960 Kockázat leírás: Létesítmény összesen Bizt. összesen: 250.000 e Ft Fel.lim.dol.: 50.000 e Ft/kár/év Fel.lim.szem.: 10 M Ft/kár Fel.lim.szem.: 20 M Ft/év. Az ajánlatban a 79-81. oldalig került becsatolásra az Allianz Hungária Biztosítási kötvény keret építésbiztosításhoz, melynek kötvényszáma: 264725503. Ezen belül a 80. oldalon a 4. biztosítási összeg pont az alábbiakat tartalmazza: 4.1. Az I. fejezet szerinti dologi károkra a) CAR és az EAR I./4. 1. 1: a biztosítási összeg minden esetben a kivitelezésre kerülő építési, szerelési munka, szerződés szerinti, ÁFA nélküli ellenértéke, de maximum 250 millió Ft káreseményenként b) CAR és az EAR I./4. 1.2: maximum 25 millió Ft káreseményenként és projektenként összesen c) CAR és az EAR I./4.3. maximum 25 millió Ft káreseményenként és projektenként összesen. 4.2. A CAR és az EAR II. fejezet szerinti felelősségi károkra 50 millió Ft. Ezen belül: - dologi károkra káreseményenként 50 millió Ft évente összesen 50 millió Ft - személysérüléses károkra káreseményenként 10 millió Ft évente összesen 20 millió Ft. Éves biztosítási díj: 200.000.- Ft. Ajánlatkérő 2012. március 5-én hiánypótlási felszólítást (7) és felvilágosítás kérést (10 - 11) küldött ajánlattevőknek. Többek között kérelmezőre vonatkozóan: „7. Az ajánlathoz nem csatolta az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán található utcabútorokra vonatkozó pontos méreteket és fénykép dokumentációt tartalmazó leírást.” „10. Az ajánlat 133. oldalán található főösszesítő, valamint 191. oldalán található „Észrevételek” között szereplő „Mikró kábel hálózat kiváltása” tételsoron szereplő összeg jelentősen eltér az ajánlatkérő által ismert
16
költségektől. Kérjük, szíveskedjenek felvilágosítást adni a költségsoron szereplő összegről, szükség esetén ajánlattevő csatolhatja az azt alátámasztó árajánlatot.” „11. A tételes költségvetésben nem található az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán, valamint a 2. számú kiegészítő tájékoztatás 1. számú kérdésre adott válaszban rögzített előírt „hírközlő létesítmények kiváltásának” költsége. Kérjük szíveskedjenek felvilágosítást adni, hogy ajánlatukban hol szerepel (hányadik oldalon) az előírt költség”. A kérelmező a 2012. március 6-án kelt hiánypótlásának 7. pontjában közölte, hogy az utcabútorok Tungsram Schréder termékek. A 10 - 11. pontra vonatkozóan az alábbi nyilatkozatot tette: „Az észrevételi költségvetés „Mikro kábel hálózat kiváltása” tételsor komplexen integráltan tartalmazza valamennyi vonalas hírközlési létesítmény és távközlési hálózat kapcsán felmerülő összes költséget, ide értve a tervezési és kiviteli költségeket is. A tétel fedezetet nyújt a fenti kategóriák bármely a közterületi felújítás kapcsán felmerülő munkáira, annak szabályszerű és szabványos megoldására. A kalkuláció során a felszín megbontását, a szükséges földmunkákat, a visszatöltés és helyreállítás költségeit saját kivitelezésben kalkuláltuk a szolgáltatók szakfelügyeleti díjainak figyelembe vétele mellett. Az árképzésben a szolgáltatóknak pusztán a speciálisan az ő vagy minősített alvállalkozói körébe sorolható feladatait vettük számításba, úgy mint például kábelfektetés, kötések stb.” Ajánlatkérő a Mecseki Magasépítők Kft., Vértes-Út Építő és Szolgáltató Kft., Bern Építő Zrt., Wolfbau Team Kft. ajánlatában számítási hibát észlelt, 2012. március 7-én megküldte ezek javítását. Ajánlatkérő az eljárás eredményéről az összegezés megküldésével 2012. március 29-én tájékoztatta az ajánlattevőket. Az Összegezés szerint érvényes ajánlatot tett a Wolfbau Team Kft. A többi ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította. A kérelmező ajánlata érvénytelenségének indoka az alábbiak voltak: „Ajánlattevő ajánlata a 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek: - Ajánlattevő ajánlata nem a műszaki leírásban foglalt összes feladat ellátásának költségét tartalmazza (nem tett eleget ajánlatadási kötelezettségének), azaz a 2. számú kiegészítő tájékoztatás 1. számú kérdésében szereplő „hírközlő létesítmények áthelyezésének, kiváltásának költségét” külön tételsoron, illetve az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 20. számú kérdésében szereplő „távközlési hálózat kiváltása költségét” külön tételsoron.
17
- Ajánlattevő ajánlatának 191. oldalán szereplő „mikró kábel hálózat kiváltása” kiegészítő tételből nem állapítható meg, hogy mely közműkiváltási feladat megvalósítására vonatkozik. Ajánlatkérő felvilágosítás-kérésére adott válasza a fentiek szerinti relevanciával bíró tájékoztatást nem tartalmaz, ajánlattevő nem csatolt semmilyen, a nyilatkozatukban hivatkozott kalkulációt (és ajánlati elemet) alátámasztó számítást, költségbontást, alvállalkozói ajánlatot, vagy a közműszolgáltatók, illetve azok minősített alvállalkozóinak nyilatkozatát. - A hiánypótlási dokumentum 44. oldalán található iratban szereplő „komplexen, integráltan tartalmazza” ajánlattevői nyilatkozat pedig egyértelműen alátámasztja, hogy az ajánlat nem felel meg a dokumentációban, illetve kiegészítő tájékoztatásban foglaltaknak”. Nyertes ajánlattevő a Wolfbau Team Kft. lett, 174.970.689.- Ft + ÁFA ajánlati árral. Kérelmező az Összegezésben foglaltakra tekintettel iratbetekintést kezdeményezett, melyre 2012. március 30-án, pénteken került sor. Az iratbetekintésen megismert adatokra, információkra tekintettel 2012. április 2-án hétfőn kérelmező előzetes vitarendezést kezdeményezett a Wolfbau Team Kft. és a saját ajánlata vonatkozásában. A Wolfbau Team Kft. ajánlatával kapcsolatban kifogásolta azt, hogy felelősségbiztosítása nem felelt meg a felhívás III.2.2) P. 3. pontjában előírt követelményeknek, mivel a biztosító helytállási kötelezettsége több káreseményre nem terjed ki, pl. az ún. kontraktuális kárfelelősségre sem; az árazott költségvetés több tétel esetében sem tartalmazza a pontos gyártmány és típusmegnevezéseket; a megajánlott utcabútorokra vonatkozó típus meghatározás és fénykép dokumentáció az ajánlat 116-124. oldalán szerepel, de az ajánlatból hiányzik az egyenértékűség igazolása, pedig az ezekre megadott ár irreálisan alacsony; a szakfelügyeletre annak ellenére, hogy a szakfelügyelet nem számolható el a megrendelő felé, az ajánlat 125. oldalán az Invitel és a Magyar Telekom kiváltásra vonatkozó szakfelügyeleti költségek kerültek feltüntetésre. Ajánlatkérő 2012. április 5-én megküldte az előzetes vitarendezési kérelemre adott álláspontját, melyben részletes indokolással elutasította a kérelmező saját ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kifogásait. Ajánlatkérő a vitarendezési kérelemben foglaltakra tekintettel, az abban jelzett jogsértések részbeni orvoslására vonatkozóan a Kbt. 83. § alapján hiánypótlást, a 85. § alapján felvilágosítást kért a felelősségbiztosítás vonatkozásában mind a nyertes, mind kérelmező ajánlatával kapcsolatban. A kérelmezőtől a 78-82. oldalon becsatolt kötvénnyel kapcsolatban kért felvilágosítást arról, hogy miképp kíván megfelelni a 10 M Ft/kár, 50 M Ft/év összegű valamennyi felmerülő dologi és személyi felelősségű kárra, kérte az erre vonatkozó iratok csatolását hiánypótlás
18
keretében. Ajánlatkérő a 87. § (1) bekezdése szerint indokolást kért kérelmezőtől a hírközlési és távközlési hálózat adott áron való teljesíthetőségének objektív igazolására. A válaszadási határidő 2012. április 11. 15:30 óra volt. Wolfbau Team Kft. hiánypótlása 4. oldalán csatolta az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Vállalati Értékesítési Igazgatóság fejlécű igazolását, mely szerint: „Kérésére igazoljuk, hogy társaságunknál a 177913741 kötvényszámon érvényes „Általános Felelősségbiztosítása” módozatú biztosítással rendelkezik. Kockázatviselés kezdete: 2002. január 1. Biztosítási összeg: 10.000.000.- Ft/biztosítási esemény, 50.000.000.Ft/biztosítási időszak.” Az igazolást a W.E.SZ. Consulting Kft., SZ.Á. VIP üzletkötő, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. képviselője állította ki. A hiánypótlás 5-8. oldaláig terjedően az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vállalati Értékesítési Igazgatóság fejlécű nyilatkozata található, melyben igazolják, hogy a Wolfbau Team Kft. AHB 729574692 kötvényszámon érvényes építés-szerelés módozatú biztosítással rendelkezik. A kiállítás dátuma 2012. április 11., amely időpont megegyezik a kockázatviselés kezdetével. I. fejezet vagyonbiztosítás, biztosítási összeg: 510.000 e Ft kártérítési limit 250.000 e Ft/káresemény, II. fejezet felelősségbiztosítás kártérítési limit 20.000 e Ft/káresemény és 100.000 e Ft/év. Belső limit: projektenként maximum a beruházás összegének (ideiglenes és végleges építési/szerelési teljesítés) 50 %-a. A kártérítési limit a felelősségfedezetre, valamint az összes kapcsolódó záradékra összevontan érvényes. Wolfbau Team Kft. hiánypótlásában a 21. oldaltól – a gyártmány és típus megjelöléseket - üzleti titokként elkülönítve jelölte meg. A kérelmező hiánypótlásában a felelősségbiztosítására vonatkozóan öt oldalas indokolással kívánta igazolni azt, hogy az erőforrást nyújtó szervezete felelősségbiztosítása és saját árazott költségvetése megfelelő. Az árazott költségvetésre vonatkozóan II. pontban indokolást adott, mely szerint az INVITEL Zrt.-nél 280.000.- Ft tervezési és 3.201.000.- Ft munkadíjjal számolt, Magyar Telekom Nyrt.-nél 320.000.- Ft tervezési és 1.164.000.- Ft munkadíjjal számolt, továbbá 175.000.- Ft vállalkozói haszonnal. A kérelmező hiánypótlása ezt követően a 9-73. oldalakon az Allianz Biztosító Zrt. Ügyfél - tájékoztató anyagait tartalmazta. A hiánypótlás 92-93. oldalain az Invitel Kft. 2012. április 6-án kelt nyilatkozata található, mely szerint a kérelmező megkeresésére a tervezési díjra 640.000.- Ft + ÁFA, a kivitelezés várható költségére 14.000.000.- Ft + ÁFA összeget ajánl meg, amely ajánlat 30 napig érvényes.
19
A kérelmező hiánypótlásába a 94. oldalon becsatolásra került a Magyar Telekom Nyrt. ajánlata, amely 750.000.- Ft + ÁFA tervezési és 6.000.000.- Ft + ÁFA kivitelezési költséggel kalkulál. Kérelmező 2012. április 16-án ajánlatkérőhöz fordult, mert a 2012. április 2-án benyújtott vitarendezési kérelemre a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében - a köztes hiánypótlásra és indokolás kérésre is tekintettel - a válaszadásra meghatározott 7 munkanapos határidő 2012. április 12-én lejárt, de ajánlatkérő nem küldte meg válaszát. Ajánlatkérő 2012. április 17-én küldte meg módosított összegezését és egyben a vitarendezési kérelemre adott végső válaszát. „Csömöldér Kft. Érvénytelenség indoka: Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, mivel „az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek: - Ajánlatkérő a 2. sz. hiánypótlásban foglalt ajánlattevői értelmezést és a csatolt általános szerződéses feltételeket megvizsgálta és megállapította, hogy ajánlattevő által rendelkezésre bocsátott iratok alapján nem állapítható meg ajánlattevő alkalmassága az ajánlattételi felhívás III.2.2) P.3. pontjában írt gazdasági pénzügyi alkalmassági feltétellel kapcsolatban. Ajánlatkérőnek a felhívás III.2.2) P.3. pontjában írt gazdasági pénzügyi alkalmassági feltétel, vagyis a „szakmai felelősségbiztosítás” igazolására vonatkozó feltétel meghatározásával az volt a szándéka, hogy a közbeszerzés tárgyát képező kivitelezés, a nyertes ajánlattevő által végzett tevékenység során a szerződésen kívül, harmadik személynek okozott károk fedezete biztosítva legyen. Ajánlatkérő nem írta elő a biztosítási piacon építési biztosítás, szerelési biztosítás, vagy a kettő kombinációjaként is jelenlévő építési-, szerelési biztosítás igazolását. Ajánlatkérő továbbá vagyonbiztosítás megkötését sem írta elő. Az alkalmassági feltételeként előírt felelősségbiztosítási szerződés tekintetében - eltérő ajánlatkérői kikötés hiányában - az általános polgári jogi szabályok alkalmazandóak, tehát az alkalmasság igazolásához olyan szerződés meglétét kellett ajánlattevőknek igazolni, amely teljes körűen megfelel az általános felelősségvállalási feltételeknek, mégpedig azzal, hogy a felelősségbiztosítási kártérítési limit káronként 10 millió és évente legalább 50 millió forint.
20
A Ptk. 559. § (1) bekezdése szerint: „Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.” Álláspontunk szerint a Csömöldér Kft. ajánlattevő által csatolt építési-, szerelési biztosításának felelősségbiztosítási része a benne fellelhető egyértelmű biztosítási összeg limit korlátozás miatt nem felel meg az ajánlatkérési dokumentáció feltételeinek. Csömöldér Kft. ajánlatának 80. oldalán szerepel az a korlátozás, mely ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét okozza. A kötvény ezen rendelkezése szerint ajánlattevő felelősségbiztosítása a személysérüléses károkra vonatkozóan káreseményenként 10 M Ft, évente összesen 20 M Ft összegig térít. Ezen rendelkezés egyértelműen nem felel meg ajánlatkérő által előírt feltételnek. Ajánlattevő felvilágosítás során, a 2. sz. hiánypótlásában tett érvelése valójában arra irányult, hogy az ajánlatának 81. oldalán lévő, biztosítási kötvénybe foglalt táblázatban szereplő „keresztfelelősség 50 M Ft/év” kitétel és a 2. sz. hiánypótlás 59. oldalán lévő „keresztfelelősség” záradék együttes értelmezése megfelel ajánlatkérő felelősségbiztosításra vonatkozó elvárásának a biztosítási éves limit vonatkozásában (50 M Ft/év). Álláspontunk szerint ajánlattevő tévesen értelmezi a felelősségbiztosítás és a keresztfelelősségi záradék tartalmát. A felelősségbiztosítás alapján a biztosított által végzett tevékenység során a szerződésen kívül, biztosítottnak nem minősülő harmadik személynek okozott károk fedezete van biztosítva. A jogi személyeknél „biztosított” fogalmába tartoznak (tehát biztosítottak) a jogi személy alkalmazottai, megbízottai is. A fentebb már részletezett, általános felelősségi alakzattól azonban élesen el kell választani - az ajánlatkérő által az ajánlatkérése vonatkozásában egyébként teljes mértékben irrelevánsnak tartott - a biztosított által a saját maga alkalmazottainak okozott káraira, illetve a biztosítottak (alkalmazottak, megbízottak) egymásnak okozott káraira vonatkozó felelősséget. Főszabály szerint ugyanis ezekre az esetekre nem terjed ki a C.A.R. biztosítás, csak a külön díj ellenében ún. keresztfelelősségi záradék (Cross Liability) által. Tehát ajánlattevőnek olyan keresztfelelősségi klauzulája áll fenn a felelősségbiztosítása keretében, mely a biztosítottaknak egymás közt (és nem a szerződésen kívül, biztosítottnak nem minősülő harmadik személyeknek) okozott károk vonatkozásában eredményez kockázatvállalást 50 M Ft/év limittel a biztosító részéről, az ajánlatkérőnek lényegi szempontot képező általános felelősségbiztosítási alakzatra (a személysérüléses károkra vonatkozóan) azonban 20 M Ft/év a limit. A Ptk. 538. § (1) bekezdése szerint az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma
21
szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A Csömöldér Kft. ajánlattevő által csatolt kötvény tehát igazolja a biztosító kockázatvállalásának tartalmát és a 2. sz. hiánypótlásként csatolt biztosítási feltételek - melyek a bírálathoz ajánlatkérőnek egyébként is rendelkezésre állnak - egyértelműsítették ajánlattevő felelősségbiztosításának hiányosságát. Megjegyzi ajánlatkérő, hogy a keresztfelelősséggel kapcsolatos ajánlatkérői véleményt igazolja már az is, hogy logikátlan és a biztosítási jogviszony ismeretében teljes mértékben felesleges lett volna ajánlattevőnek „kettő azonos tartalmú” felelősségbiztosítási jogviszonyt létesíteni; egyet ún. felelősségbiztosításként, egyet pedig keresztfelelősségi záradék elfogadásával. Annak viszont teljes mértékben létjogosultsága van a részleteiben veszélyes üzemeket is magában foglaló építőiparban, hogy a vállalkozók egyrészt biztosítják magukat harmadik, szerződésen kívüli személyek vonatkozásában, de biztosítják magukat a saját alkalmazottaik, megbízottaik vonatkozásában is. Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek: - Ajánlattevő 2. sz. hiánypótlásának 7. oldalán található „Kiegészítő költségvetési tétel számszerű bemutatása” táblázata sem, így az ajánlata a hiánypótlásokat követően sem tartalmazza egyértelműen az 1. számú kérdésében szereplő „hírközlő létesítmények áthelyezésének, kiváltásának költségét” külön tételsoron, illetve az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 20. számú kérdésében szereplő „távközlési hálózat kiváltása költségét” külön tételsoron. Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelen, mivel ajánlata a bírálati részszempontok szerinti tartalmi eleme „lehetetlen, túlzottan alacsony mértékűnek, értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz (87. § (3) bekezdése)”: Ajánlatkérő 2012. április 5. napján megküldött tájékoztatása során a Kbt. 87. § (1) bekezdés alapján indokoláskéréssel fordul Csömöldér Kft.-hez, mivel ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlat „lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást” tartalmaz: „Kérjük tételesen, dokumentumokkal és konkrét adatokkal alátámasztva adjon egyértelmű és tételekre (hírközlési és távközlési hálózatra) bontott indokolást, illetve csatolja az adott áron történő teljesíthetőségének objektív igazolását, hogy az ajánlattevő „ún.” kiegészítő költségvetés „Mikrókábel hálózat kiváltása” tétel és abban szereplő összeg az ajánlatkérési dokumentációban
22
meghatározott közműkiváltási, áthelyezési feladatok ellátását, megvalósíthatóságát milyen módon biztosítja. Ajánlatkérő a rendelkezésre bocsátott iratok alapján fog meggyőződni az adott ajánlati elem megalapozottságáról, elfogadhatóságáról. Ennek megfelelően felhívjuk ajánlattevő figyelmét a részletes és a megalapozottságot, teljesíthetőséget, elfogadhatóságot alátámasztó adatszolgáltatás, indokolás szükségességére! Ajánlatkérő az adatszolgáltatás és indokolás körét nem kívánja korlátozni, de hangsúlyozottan kérjük, hogy ajánlattevő részletesen mutassa be milyen gazdasági, műszaki, illetve egyéb tények és körülmények (adatok), valamint indokok alapozzák meg a vállalásokat, azok teljesíthetőségét, elfogadhatóságát. Az ajánlatkérő csak olyan indokolást fogad el, amely a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Felhívjuk ajánlattevő figyelmét, hogy az elfogadhatóság körében ajánlatkérő vizsgálja a részére rendelkezésre álló közműtulajdonosok által ellátandó feladatok biztosítását (árajánlatokban szereplő nettó összegek: az Invitel Technocom Kft. részéről kb. 15 M Ft, a Magyar Telekom Nyrt. részéről 6.750.000.- Ft).” Rögzíteni kívánjuk, hogy a közbeszerzési eljárás célja a teljesíthető szerződés megkötése, amelynek révén a beszerzési igényt az ajánlatkérő által meghatározott szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő fogja teljesíteni. A közpénzekkel felelősen gazdálkodó ajánlatkérő köteles azt elősegíteni, hogy az eljárásban csak olyan ajánlattevők versenyezzenek, amelyek ténylegesen teljesíthető ajánlatot tesznek, és irreális ajánlat megtételével nem veszélyeztetik a szerződés megfelelő teljesítését. Annak tényét, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárásban megtett ajánlati vállalás valósnak, teljesíthetőnek, a gazdasági ésszerűséggel összhangban állónak fogadható-e el, elsődlegesen az adott eljárás keretei között kell vizsgálni, az összes beszerzett adat és körülmény együttes mérlegelésével. Minden egyes esetben a közbeszerzés tárgyának jellemzői, a szerződéses feltételek, a bírálati részszempont tartalma és a megtett vállalás együttes vizsgálata, értékelése alapján ítélhető meg az a kérdés, hogy az ajánlattevő indokolása összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel. A jelen esetben a vitatott tartalmi elem a közműkiváltások, tételes: hírközlési és távközlési hálózat kiváltásának költsége. A közműkiváltások kötelezően igénybe veendő szolgáltatások, így ez a kötelezettségvállalás pénzügyi kötelezettségvállalást is jelent az ajánlattevő részéről, így ennek megfelelően kell megítélni a vállalás teljesíthetőségét. Ajánlattevő műszaki indokolása nem képezi, nem képezheti egy pénzügyi kötelezettségvállalás megalapozottságának bázisát, sőt általánosságban kijelenthető, hogy ajánlattevők irreális vállalásaikkal nem szerezhetnek jogszerű előnyt az ajánlatok elbírálása során. Ajánlattevő alábbi indokolásával nem ért egyet ajánlatkérő:
23
- Ajánlatkérő nem ért egyet ajánlattevőnek a 2. sz. hiánypótlásában tetten érhető azon véleményével, hogy a közműkiváltási feladatokra adott közmű tulajdonosi árajánlatok (prognosztizált értékek) nem bírnak semmilyen relevanciával. Ennek a véleménynek a gyakorlati elfogadása elfogadhatatlan ajánlatkérő részéről. Véleményünk szerint szerencseelemmé degradálja a hírközlési és távközlési kábelekre vonatkozó ajánlatkérői elvárást az az ajánlattevői vállalás, hogy a közműtulajdonosok által prognosztizált jelentős költséggel járó munkákat ajánlattevő töredékáron tervezi elvégezni, bízva abban, hogy a kivitelezéskor a közmű tulajdonosi költségigény már csaknem a negyedére csökken, de egyébként ezen várományának alapját semmilyen módon sem igazolta. - Ajánlatkérő mérlegelte azt a körülményt is, hogy ajánlattevő az okirati bizonyítékok szerint az előzetes vitarendezés alapján elrendelt hiánypótlást követően kereste meg a kivitelezés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró, jelentős költséghelyet képviselő közműkiváltások felett rendelkező közműtulajdonosokat. - A közműtulajdonosok egyértelműen megjelölték, hogy a tervezési feladatokban ők illetékesek, így ajánlattevő indokolásában becsatolt tervezői árajánlat a közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül irreleváns. Ajánlattevő megközelítése téves, mivel nem jogszabályi kizárólagosságon alapul a közműkezelő által fenntartott tervezési jogosultság, hanem annak tulajdonviszonya alapján. - Ajánlattevő hivatkozik különböző szakmai megoldásokra, kivitelezési szakaszban megvalósítandó részfeladatokra. „bevett gyakorlatra”, amely a közműkiváltások során figyelembe veendőek, azonban részletes, költségekkel alátámasztott indokolást kifejezett kérésre sem csatolt. - Ajánlattevő több nyilatkozatában (1. sz. hiánypótlás 44. oldal, 2. sz. hiánypótlás 6. oldal) utal arra, hogy a közműkiváltások egyes részfeladatait ő kívánja elvégezni („Az Invitel kábelekkel érintett terjes területre vonatkozóan a kábelekkel történő munkavégzésen kívüli költségek szerepelnek az ajánlatban, melyeket vagy magunk végzünk el, erre vonatkozó szolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján, vagy ha nem magunk akkor azt a szolgáltatónak kifizetjük”), azonban az ajánlattevő által is becsatolt közműkezelői nyilatkozatok ilyen kitételt, erre vonatkozó közmű tulajdonosi engedélyt nem tartalmaznak és ajánlattevő az általa remélt, közműtulajdonosokkal tervezett kooperációt semmilyen módon sem igazolta. - Ajánlattevő által becsatolt „szolgáltatók által szakvállalati felelőséggel kalkulált munkákra” vonatkozó összeg mértékének indokáról, közműtulajdonosok általi árajánlatot nem csatolt, annak elfogadásáról, egyeztetéséről nem ad megfelelő tájékoztatást. Összességében megállapítható, hogy az ajánlattevő által megajánlott díj nem nyújt fedezetet a megvalósítás részét képező közműkiváltási feladatokra. - Ajánlatkérő az gazdaságilag racionális indoklások hiánya mellett azt is megjegyzi, hogy teljes mértékben kétségesnek, a gazdasági életszerűséggel
24
teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja már önmagában azt a vélekedést, hogy a közműtulajdonosok szakemberei - akik vitathatatlanul a legjobban ismerik az általuk üzemeltetett rendszert olyan költségkalkulációt készítenek, melyek valóságtartalma az ajánlattevő által meghatározott összegszerűségben megkérdőjelezhető. Ajánlatkérő ismételten szükségesnek tartja rögzíteni, hogy ajánlatkérő kifejezetten felhívta a figyelmet a felvilágosító kérdései kapcsán, hogy a rendelkezésére bocsátott iratok alapján fog meggyőződni az adott ajánlati elem megalapozottságáról, teljesíthetőségéről. Ennek megfelelően felhívta az ajánlattevők figyelmét a részletes és a megalapozottságot, teliesethetőséget alátámasztó adatszolgáltatás, indokolás szükségességére. Ajánlatkérő az adatszolgáltatás és indokolás körét nem kívánta korlátozni, sőt, megjelölte a szükséges adatszolgáltatás körét, és hangsúlyozottan kérte, hogy ajánlattevő részletesen mutassa be milyen műszaki, gazdasági, illetve egyéb tények és körülmények (adatok), valamint indokok alapozzák meg a megadott vállalásokat és azok elfogadhatóságát, ésszerűségét. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 87. § (2) bekezdés által megkívánt megalapozottság csak konkrét adatokkal támasztható alá, az alá nem támasztott hivatkozás nem ad egzakt tájékoztatást. Az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket az ajánlattevőnek kell az adott indokolásban eloszlatnia, amelyhez ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja. Ez nem jelenti az ajánlathoz képest a kiírás feltételrendszerét meghaladó dokumentáció csatolásának kötelezettségét, csupán a vállalás adott áron történő teljesíthetőségének objektív és megnyugtató igazolását. Ha azonban az indokolás nem tartalmaz kellő információt, racionális közgazdasági indokokat, nem ad meg minden adatot, tényt az ajánlatkérő döntéséhez, nem indokolja meg kellőképpen az ajánlata teljesíthetőségét, úgy magát fosztja meg annak lehetőségétől, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadva ajánlatát érvényessé nyilvánítsa. Az indokolásban megjelölt összegek ajánlatkérő álláspontja szerint nem kerültek megfelelően alátámasztásra. Az indokolások nem tartalmaznak olyan releváns, dokumentumokkal alátámasztott adatokat, dokumentumokat, amelyek alapján Bíráló Bizottság, a Kbt. 87. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve, megalapozottan meggyőződhetett volna a vállalás elfogadhatóságáról, gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségéről. Ajánlatkérő meggyőződési kötelezettsége a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján, hogy az ajánlattevő által tett vállalások mellett is biztosított-e a szolgáltatásnyújtás annak teljesíthetősége. Ennek körében az ajánlatkérő érdeke az, hogy minél alacsonyabb szolgáltatási díjat fizessen, azonban már érdeke ellen hat, ha az ajánlattevők a lehetetlen (lehetetlenül magas) túlzó vállalásukkal magát a szerződés teljesítését veszélyeztetik.
25
A Kbt. 87. §-ának értelmében a bírálati szempontra adott ajánlatot ajánlatkérőnek több szempontból is vizsgálnia, mérlegelnie kell: a vállalás objektíve alkalmas-e a felhívásban és a dokumentációban rögzített feladat, tevékenység megvalósítására, amennyiben igen, azt is vizsgálni kell, hogy a nyilatkozatok, és az ajánlatkérő rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján ajánlattevő képes-e az előírt feladatot a vállalás szerint megvalósítani. Amennyiben a vállalás szerint objektíve lehetetlen az adott feladatot végrehajtani, abban az esetben a feladat teljesíthetőségével kapcsolatban ajánlatkérőnek nem kell vizsgálnia az ajánlattevő (személyes) képességeit, megfelelőségét, azonban az objektíve lehetetlen vállalás miatt az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítani. A felhívott jogszabály szerint érvénytelenné kell nyilvánítani azt az ajánlatot is, melynél ajánlattevő objektív tényekkel, körülményekkel nem bizonyítja, hogy a vállalás szerint képes a feladat teljesítésére. Ajánlatkérő nem került olyan helyzetbe, hogy meg tudjon győződni a nevezett vállalás ésszerűségéről, sőt a közműkiváltásra vonatkozó vállalásait önmagukban gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek, életszerűtlennek tartja, így a Kbt. 87. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján nem tartja elfogadhatónak az indokolást, és megállapítja, hogy ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelen, mivel „lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.” Ajánlatkérő a Kbt. 93. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének jelen írásbeli összegzésben foglaltakkal tesz eleget.” Kérelmező az összegezésben nyertesnek kihirdetett ajánlatba ismételten iratbetekintés kérelemmel élt, melyre ajánlatkérő 2012. április 19-én nyújtott lehetőséget. Kérelmező 2012. április 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Kérelmező a Döntőbizottságtól kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, az igazgatási szolgáltatási díj, továbbá kérelmező jogi képviselője ügyvédi munkadíjának és kézkiadásainak ajánlatkérő általi megtérítésre kötelezését. A kérelmező jogorvoslati kérelmét a 2012. május 17-én megtartott tárgyaláson az alábbiak szerint pontosította: A Wolfbau Team Kft. ajánlattevő ajánlatának érvényessége A.1)
26
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő illetve a 10 % feletti alvállalkozó, ha: P.3 együttesen nem rendelkeznek 10 M Ft/kár, 50 M Ft/év összegű határú felelősségbiztosítással. Ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozónak alkalmassága igazolására csatolnia kell: P.3 felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat (kötvény) egyszerű másolata [Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pont]. A meghivatkozott Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint ez az alkalmassági kritérium a felhívásban meghatározott szakmai felelősségbiztosítás fennállásával igazolható. Az érvényesnek és nyertesnek hirdetett nevezett ajánlattevő benyújtott ajánlata több, különböző kötvényszámú kötvény másolatot is tartalmazott, melyek irrelevánsak és az alkalmasság igazolása körében nem is értékelhetőek. Az ajánlat 66. oldalán csatolt Allianz „Gazdálkodó szervezetek tűz és elemi kár biztosítása” megnevezésű, 177913741 számú kötvényen (Kockázatviselés helye: 7630 Pécs, Kisbalokány dűlő 20.) olvasható egyedül felelősségbiztosításra vonatkozó tartalom adott kötvényen belül, a következők szerint: Általános felelősségbiztosítás: Kártérítési határ/év 50.000 e Ft, kártérítési határ/kár 10.000 e Ft. Biztosított tevékenységek: közmű- vezetéképítés, elsősorban víz- és szennyvíz. Zöldmezős beruházás, kisebb mértékben rekonstrukció és hibaelhárítás. Összevont limit: J56, J57, I58 5.000 e/kár/év, J56: gépjármű munkagépként való használata során keletkezett károkra, J57: álló járműre fel- illetve lerakodás során keletkezett károkra, I58: úthibák okozta károkra. Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában tényszerűen megállapítható, már a felhívás adataiból, hogy a beszerzés tárgya építési beruházás, kivitelezés. Az erre vonatkozó, a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai felelősségbiztosítás az építésbiztosítás, méghozzá változó munkahelyre vonatkozóan, mely termékkel az Allianz biztosító is rendelkezik (https://www.allianz.hu/www/hu/epitesbiztositas.html). Vagy olyan általános felelősségbiztosítási kötvény megfelelő, mely a cég teljes működésére vonatkozó. Az ajánlattevő által csatolt tűz és elemi kár biztosítási kötvény (adott telephelyi címre vonatkozóan), mely ugyan tartalmaz általános felelősségbiztosítási részt nem felel meg a beszerzés tárgya szerinti szakmai felelősségbiztosításnak.
27
Amellett, hogy az általános felelősségbiztosítás alapján történő helytállási kötelezettsége a biztosítónak eltérő az építési felelősségbiztosítás alapján fennállótól (ez lényegi különbség), megállapítható, hogy még a csatolt kötvénybe foglalt általános felelősségbiztosítási rész is korlátozott tartalmú. A beszerzés tárgyát képező építési beruházás nagyságrendileg kisebb részben tartalmaz „közmű-vezetéképítést (elsősorban víz- és szennyvíz)”, (kb. az ötöde, ahogy az már a korábbi előzetes vitarendezési eljárásban is felmerült a kezdeményező által), továbbá a feltüntetett összevont limittel még tovább korlátozott tevékenységekre nem is éri el még az általános felelősség alapján történő helytállás sem az előírt 50 M Ft/év összeget, azokra mindössze 5 M Ft/évig áll helyt. Az ajánlatkérőnek is elemi érdeke - nem véletlenül rendelkezett felelősségbiztosítás alkalmassági kritériumként történő előírásáról -, hogy a forgalommal, kiskereskedelmi és vendéglátó egységekkel, a polgármesteri hivatallal is érintett, így igen érzékeny építési területen a kivitelezés általi bármilyen károkozás esetén biztosított legyen károkozás esetére a helytállás, garantáltan, biztosító általi helytállás és nem vállalkozóval történő jogvita útján. Minderre kérelmező felhívta ajánlatkérő figyelmét, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő kötvénye nem felel meg sem a Kbt. és a felhívás rendelkezéseinek (emellett a szakmai jogszabályoknak sem), nem teljesíti az előírt követelményeket, így ajánlattevő alkalmasságának az igazolása a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében nem történt meg. Ajánlatkérő 2012. április 5-ei válaszában arról tájékoztatta ajánlattevőket, hogy ebben nem osztja kérelmező álláspontját, nem jelent a beszerzés tekintetében az előírt felelősségbiztosítási kritérium mást, mint egy, a Ptk.-ban foglaltaknak megfelelő biztosításigazolási kötelezettséget. Mindemellett ebben a tárgyban hiánypótlásra és felvilágosítás nyújtásra szólította fel nyertes ajánlattevőt. Nyertes ajánlattevő hiánypótlás körében benyújtott iratait megvizsgálva változatlanul fenntartja kérelmező, hogy az ajánlatban nem került igazolásra a III.2.2) gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt P.3. feltétel, mivel ajánlattevő ajánlatában benyújtott biztosítása a felújítási munkára nem nyújt fedezetet, illetve kizárja azokat. Ajánlatkérő álláspontja, hogy megfelelő a benyújtott általános felelősségbiztosítás (a benyújtott kötvény nem általános felelősségbiztosítási kötvény volt), de az Allianz Biztosító Általános felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek 2. a „Biztosítással nem fedezett károk és kizárások” pontjában foglaltak szerint a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: d) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra.
28
Továbbá az Allianz Biztosító Felelősségbiztosítások Általános feltételei 3.2 Különös kizárások szerint a 3.2.1. pontban „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: a. a biztosított teljesítési segédje/alvállalkozója által okozott károkra, b. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára, c. gépjármű munkagépként való használata során - a forgalomban való részvétele nélkül keletkezett károkra.” A nyertes ajánlattevő a hiánypótlás keretében a saját, illetve egy ügynök által kiállított nyilatkozatok tartalma nem támasztja alá az előírt kötvénynek megfelelést, a biztosítási ügynök „igazolása” csak annak a biztosításnak a fennállását támasztja alá, semmi konkrétumot, részletezést a biztosítás jellemzőiről nem tartalmaz (pl. tevékenységek, mire terjed ki, stb.). Emellett csatolásra került önkéntes hiánypótlás keretében az időközben megkötött építésszerelés módozatú biztosításról szóló igazolás, ami azonban nem vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy annak keletkezése jóval az ajánlattételi határidőn túli, 2012. április 11-ei dátumú, sőt nem is kötvény, mindössze egy igazolás. Ajánlatkérő ezt nem vonhatta volna az alkalmasság igazolása körében értékelés alá, ahogy azt meghivatkozza 2012. április 17-i válaszában. A korábban csatolt általános felelősségbiztosítási rész pedig nem építési-, szerelési biztosítási kötvényben szerepelt, hanem ahogy azt a fentiekben idéztük: „Gazdálkodó szervezetek tűz és elemi kár biztosítása” kötvényen belül. Az előírás felelősségbiztosítási kötvény csatolására vonatkozott, már az ajánlatban csatolt kötvény elnevezése is eltérő, az nem egy felelősségbiztosítási kötvény, ajánlatkérő nem fogadhatta volna el az alkalmasság alátámasztására. Álláspontjuk szerint ajánlattevő ajánlata mindezek miatt érvénytelen, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, mivel jogsértően nyilvánította ajánlattevőt alkalmasnak a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának elbírálását követően. E körben a tárgyaláson továbbá kérték a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg, ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlást kérelmezővel szemben. A vitarendezési eljárást megelőzően nem merült fel kérelmező alkalmatlansága a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása körében. A 96/A. § (3) bekezdés rendelkezései szerint ajánlatkérő akkor jogosult – többek között – a hiánypótlásra, ha az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban törvénysértés történt. A tárgyi bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Véleményünk szerint a
29
vitarendezési kérelemben foglaltak nem indokolták kérelmezővel szemben a korábban megfelelőnek minősített biztosítási kötvényre vonatkozóan az annak utólagos alkalmatlanságára vonatkozó ajánlatkérői bírálati eljárást (a felhívásban nem is foglalt feltételek szerinti vizsgálatot). A.2) Ajánlatkérő rendelkezett arról, hogy az árazott költségvetést pontos gyártmány és típus megjelölésekkel kéri megadni. Továbbá az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán kiadott kiegészítő műszaki leírásában a következőket írta elő: „A műszaki leírásban esetleges konkrét márka megjelölés alatt „vagy azzal egyenértékűt” kell érteni, a konkrét márka meghatározása, egyenértékűség bizonyítása az ajánlattevők feladatát képezi. Érvényesnek és nyertesnek hirdetett nevezett ajánlattevő benyújtott ajánlatában csatolt árazott költségvetése több tétel esetében sem felelt meg ezeknek az előírásoknak, hiányzott a pontos gyártmány (vagy márka) és típus, pl. 130. oldal, l-es, 2-es tétel (szegélyek), 137. oldal 7-es, 8-as, 9-es tételek (burkolat). E körben ajánlatkérő a vitarendezési kérelemben foglaltak alapján hiánypótlásra hívta fel nyertes ajánlattevőt. Az iratbetekintés során azzal szembesültek, hogy a hiánypótlásban ezekre a tételekre vonatkozó részt nem ismerhették meg, mert elkülönítetten, üzleti titokra vonatkozó kezelését kérte nyertes ajánlattevő. A csatolt és elkülönített anyagra vonatkozóan az sem került feltüntetésre, hogy az mekkora terjedelmű, kizárólag csak annak kezdő oldalszáma, a tartalomjegyzék sem hivatkozta meg, hogy hány oldal a benyújtott anyag, ezzel a benyújtásra korábban előírt szabályok is sérültek. A Kbt. 73. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „Az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.” Nyertes ajánlattevő ajánlata egyáltalán nem tartalmazott üzleti titkot tartalmazó iratokra hivatkozást, sem a költségvetésre, sem az érintett költségvetési részre vonatkozóan. Álláspontjuk szerint erre tekintettel, a hiánypótlás keretében ezekre a tételekre pótlólag ezt nem tehette meg jogszerűen, hiszen nem újonnan beterjesztett adatokról volt szó, hanem egy, a benyújtott ajánlatban üzleti titokként kezelni nem kért dokumentum (költségvetés) adott rész hiányos kitöltésének pótlásáról, így az eljárásban sérült a Kbt. 73. § (1) bekezdésében foglalt tételes jogi rendelkezés is. A kérelmező a tárgyaláson bejelentette, hogy nem kéri megállapítani azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdését. A.3)
30
Ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán kiadott kiegészítő műszaki leírásában előírta az utcabútorok tekintetében, hogy a főbb stílusjegyeket, formai elemeket tartalmazó képeket, méreteket ad meg a kiadott arculati tervek alapján, a konkrét típus meghatározása, (pontos méretekkel és fénykép dokumentációval) az ajánlattevők feladatát képezi. Emellett ezekre az utcabútorokra tartalmazott a kiadott műszaki leírás, és arculati ajánlás a fentiekkel egyezően olyan konkrét megjelölést, vizuális ábrázolást, termék fényképet, műszaki ábrát, melyről egyértelműen beazonosíthatóak voltak a termékek, hogy melyik gyártótól származnak (gyártói katalógusokkal való vizuális összevetés alapján konkrétan beazonosítható) tehát az ajánlatkérési dokumentáció 65. oldalán kiadott kiegészítő műszaki leírása álláspontjuk szerint minderre szintén vonatkozott: A műszaki leírásban esetleges konkrét márka megjelölés alatt „vagy azzal egyenértékűt” kell érteni, a konkrét márka meghatározása, egyenértékűség bizonyítása az ajánlattevők feladatát képezi. Érvényesnek és nyertesnek hirdetett nevezett ajánlattevő benyújtott ajánlatában csatolt ugyan a megajánlott utcabútorokra vonatkozó típus meghatározást (méretekkel és fénykép dokumentációval ajánlata 116-124. oldalán), de az ajánlatból teljességgel hiányzik az egyenértékűség igazolása, annak ellenére, hogy ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kiadott anyagokban az egyértelműség kedvéért meghatározott gyártmányú, típusú eszközöket ajánlotta meg. Indokolt lett volna ez már csak azon okból is, hogy nevezett ajánlattevő által megajánlott utcabútorok költsége az ajánlatkérő által tájékoztatásul kiadott és így vélhetően ajánlatkérő által ismert költségtől jelentősen eltért. Kérelmező azok költségét pontosan ismeri, mert ajánlata összeállításához közvetlenül a gyártótól kapott árajánlatot, és az négyszerese a nyertes ajánlattevő által megadottaknak. Tekintettel arra, hogy a tárgyi beszerzés DDOP pályázati programból finanszírozott indítványozta vizsgálni azt, hogy ajánlatkérő pályázati részletes költségvetése tartalmazott-e az utcabútorok tekintetében meghatározott keretösszeget és milyen értéken. Amennyiben igen, akkor az bizonyítéka lehet annak, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának ezt az elemét, annak adott áron történő teljesíthetőségét, és a kiírtakkal egyenértékűségét annak ellenére nem vizsgálta ajánlatkérő, hogy ismeretében volt az utcabútorokra vonatkozó költségbecsléssel és azzal, hogy az nagyságrendileg eltérő, jóval magasabb. Mindezt azért is fontosnak tartja, mert ajánlatkérő ugyanakkor kérelmező ajánlatából kiragadott egy tételt, amire még költségvetési kiírás sem volt, és minősítette azt az egy tételt előzetes ismereteire hivatkozással irreálisan alacsonynak és emiatt az ajánlatot érvénytelennek. Kérelmező álláspontja szerint ajánlattevő ajánlata emiatt is érvénytelen, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja
31
alapján, továbbá ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat. A.4) A költségvetés és az árajánlati főösszesítő összeállítása során figyelemmel kellett lenniük ajánlattevőknek arra, hogy mely munkatételek mely finanszírozási rendbe fognak tartozni, és eszerint kellett ajánlatukat összeállítani, attól függően, hogy pályázati forrásból megvalósuló, vagy nem pályázati forrásból megvalósuló tételekről van szó. Érvényesnek és nyertesnek hirdetett nevezett ajánlattevő benyújtott ajánlatában 125. oldalon csatolt árajánlati főösszesítő pályázati forrásból megvalósuló tételekként tüntetett fel olyan munkanemeket is, melyek elszámolása nem történhet meg a DDOP pályázat támogatásával. Ez szerződéses feltételt érintő kérdés, az árazott költségvetés és főösszesítő a vállalkozási szerződés melléklete, a nyertesnek hirdetett ajánlat tartalma alapján azonban ajánlatkérő egyébiránt nem is vállalhatna kötelezettséget az Invitel Zrt. tulajdonát képező hálózat, valamint a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonú és fenntartású távközlési földkábelei kivitelezésének pályázati forrásból megvalósuló finanszírozására. Mindezek miatt nem tudják elfogadni ajánlatkérő válaszát, miszerint ez a közbeszerzésen túlmutató kérdés és ajánlatkérő és a Közreműködő Szervezet hatáskörébe tartozik. A kifizetések rendje, adott teljesítés elszámolhatósága és finanszírozási forrása kifejezetten érinti ajánlattevőket, elsősorban természetesen nyertes ajánlattevőt. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) Teljes mennyiség vagy érték (valamennyi részt, és opciót beleértve) pontjában került megadásra a következő feltétel: II. Egyéb tervezési területen kívüli munkák: nem pályázati forrásból megvalósuló. Tehát jelzetten jelentősége van annak, hogy mely munkák milyen finanszírozásban valósulnak meg. Kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében erre felhívta ajánlatkérő figyelmét, aki ennek ellenére nem élt a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel és nem hívta fel nyertes ajánlattevőt hiánypótlásra e körben. A második iratbetekintésen ezekkel a költségvetési tételekkel szemben a fentiekben vázolt problémán túl további érvénytelenségi okot talált kérelmező. Ahogy azt ajánlatkérő többször is megfogalmazta a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak a dokumentáció kötelező részei, azoknak megfelelően kell az ajánlatot megadni. A 3. számú kiegészítő tájékoztatás 7. számú kérdésében is foglaltak szerint szakfelügyelet nem számolható el megrendelő felé.
32
Nyertesnek hirdetett ajánlattevő eredeti ajánlata 125. oldalán a következő költségtételek találhatóak: Invitel kiváltás, átépítés, szakfelügyelet 15.120.000.Magyar Telekom kiváltás, átépítés, szakfelügyelet 7.250.000.Ez teljességgel ellentétes az ajánlatkérői előírással. Egyértelműen azt jelzi, hogy adott soron ajánlattevő szakfelügyeletre költségekkel számolt, ugyan a kiváltás, átépítés, szakfelügyelet feladatokra egyenként mennyi jut ez nem megismerhető az ajánlatból, de tekintettel arra, hogy ebből a szakfelügyelet költsége nem elszámolható és ajánlatkérő erre vonatkozóan semmilyen megkeresést nyertes ajánlattevőhöz nem intézett, az ajánlat benyújtott formájában nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak. Kérelmező álláspontja szerint ajánlattevő ajánlata emiatt is érvénytelen, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, tehát ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. Összefoglalva a nyertes ajánlattevő ajánlata több ponton is érvénytelenségre vezető tartalommal bír. A fellelt hiányosságok vonatkozásában az A.3) és A.4) pontokban ajánlatkérő hiánypótlási felhívással nem szólította meg ajánlattevőt a hiányosságok pótlására, ezzel megsértette a Kbt. 83. §-ában foglalt rendelkezéseket is. Ajánlattevő hiánypótlási anyagát megismerve megállapítható, hogy önkéntes hiánypótlás keretében sem csatolt semmi olyan dokumentumot, ami orvosolhatta volna hiányosan benyújtott ajánlatát. B. A kérelmező ajánlatának érvénytelensége B.1) III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság P.3. pontjában foglalt alkalmassági kritériumnak nem megfelelés. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemmel érintett összegezés megszületése előtti bírálati eljárásában kérelmező jelen alkalmassági kritériumnak esetleges meg nem felelése egyáltalán nem merült fel. A vitarendezési kérelem benyújtását követően kért a megajánlott biztosítás megfelelésének alátámasztására tájékoztatást, adott esetben hiánypótlást. Annak ellenére, hogy kérelmező nem értett egyet ajánlatkérő álláspontjával, miszerint az ajánlatában csatolt biztosítási kötvény ne felelne meg az előírásoknak, igen részletes tájékoztatást adott kötvénye jellemzőiről. Az ajánlattételi felhívás III.2.2) P.3 feltételen túl sem a dokumentáció, sem a kiegészítő tájékoztatások semmilyen további előírást a felelősségbiztosítás
33
vonatkozásában nem tartalmaztak. Így azt sem, hogy az előírt összegeknek fenn kellene állniuk külön a dologi és külön a személyi károk vonatkozásában. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ában, mind a 67. §-ában foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Annak hiányában, hogy ajánlatkérő nem rendelkezett sem a felhívásban, sem a dokumentációban arról, hogy az ajánlattevőknek olyan kötvényt kell csatolniuk, mely szerint külön-külön dologi és személyi károkra is le kell igazolni 10 M - 10 M Ft/kár és 50 M - 50 M Ft/év összeget és erre vonatkozóan a kiegészítő tájékoztatások körében sem került információ kiadásra, csakis a felhívás lehet irányadó, az ott előírtakat kellett teljesíteniük ajánlattevőknek ajánlatuk érvényessége érdekében. A Csömöldér Kft. ajánlatának 78-82. oldalán csatolta az erőforrást biztosító szervezet építés/szerelés biztosítás meglétét igazoló kötvénye másolatát, mely tartalmazta a biztosításának főbb adatait, és azok körében igazolt volt, hogy az előírt összeghatároknak megfelel. Ajánlatkérő a csatolt biztosítási kötvény szakmai felelősségbiztosításként való elfogadását nem vitatta az eljárásában. Ajánlatkérő nyertes ajánlattevő ajánlatában csatolt, nem megfelelő biztosítási kötvény védelmében a Ptk.-ban foglalt szabályokhoz nyúl, és azzal támasztja alá, hogy nem kellett kifejezetlen építési szakmai felelősségbiztosítást csatolni (annak ellenére, hogy erről kifejezetlen a Kbt. rendelkezik, a 66. § (1) bekezdés d) pontjában). A polgári törvénykönyv felelősségbiztosításra vonatkozó meghatározása a következő: Ptk. 559. § (1) bekezdésében felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Vagyis a Polgári törvénykönyv nem nevesít a felelősségbiztosítási szerződés körében külön dologi és külön személyi sérüléses károkra vonatkozó rendelkezéseket. A biztosító általános biztosítási feltétele szerint a felelősségbiztosítások esetében biztosítási esemény (káresemény) olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fűződik.
34
1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. 1.1.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási esemény (káresemény) olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fűződik. Az egyes biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Láthatóan még az általános biztosítási feltételek sem utalnak rá így nevesítetten, hogy ezek dologi, vagy személyi sérüléses károk-e. Az ajánlatban csatolt, az O és R Kft. Építés-, szerelés biztosításának II. fejezete szerinti felelősségbiztosításának biztosítási összege 50 M forint káreseményenként és 50 M forint évente. Ezen belül van általánosságban megadva a személysérüléses károkra egy 10 M káresemény/20 M éves limit, erre viszont ajánlatkérő előírásaiban nem tért ki külön. Nyertes ajánlattevő ajánlatának értékelése és alátámasztása körében is az általános felelősségvállalási feltételekre hivatkozik, az általános felelősségvállalási feltételek pedig tényszerűen nem is tartalmaznak külön meghatározást dologi és személysérüléses károkra. Az ajánlatkérő által kért általános felelősségbiztosítási feltéteknek a csatolt Építés- szerelés biztosítás maradéktalanul megfelel, tekintettel arra, hogy a felhívásban ajánlatkérő nem tett, részletes előírásokat, saját hivatkozásai szerint is csak az általános felelősségvállalási feltételeknek kért megfelelni és egy ilyen biztosítás csatolását várta el ajánlattevőktől. „Az alkalmasság igazolásához olyan szerződés meglétét kell ajánlattevőnek igazolnia, amely teljes körűen megfelel az általános, Ptk.-ban meghatározott felelősségvállalási feltételeknek, mégpedig azzal, hogy a felelősségbiztosítási kártérítési limit káronként legalább 10 millió forint és évente legalább 50 millió forint.” Emellett változatlan álláspontjuk, hogy a Kbt. rendelkezéseinek csakis szakmai felelősségbiztosítással lehet megfelelni, amit adott eljárás tárgyára tekintettel kell vizsgálni, és egy építési beruházás esetében vagy a teljes cégműködésre vonatkozó általános felelősségbiztosítási kötvény vagy a kérelmező által csatolt biztosítási kötvény adja a megfelelő igazolást és nem egy tűz és elemi kárbiztosításba foglalt általános felelősségbiztosítási rész. Ajánlatkérő nem teheti meg, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően tesz az alkalmasság igazolása körében a felhívásban nem szereplő, az ott előírtakon
35
túl olyan kiterjesztő előírásokat, magyarázatokat melyekre hivatkozással adott ajánlatot érvénytelenné nyilvánít. Teljesen irreleváns ajánlatkérő hosszas fejtegetése a biztosítások részleteiről álláspontja alátámasztására, hiszen röviden, világosan fogalmazott és csakis az abban foglalt szempontoknak megfelelést vizsgálhatta volna. Ezzel szemben ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége érdekében a felhívásban és a Kbt.-ben foglaltakhoz képest enyhít a felhívás előírásán, ugyanakkor kérelmező ajánlatának érvénytelensége megállapítására szigorít a felhívásban foglaltakhoz képest. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. §-ában az ajánlat bírálatára vonatkozó rendelkezéseket, amikor az ajánlat III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság P.3. pontjának nem megfelelését mondta ki és ez kérelmező ajánlatának érvénytelenségét eredményezte. Továbbá ebben a körben is az esélyegyenlőség sérelmet vélelmezzük, nyertes ajánlattevő javára, kérelmező sérelmére. B.2) Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát olyan indokra hivatkozással nyilvánítja ebben a pontban is érvénytelenné, melyre vonatkozóan kérelmező nem sértett semmilyen előírást az eljárásban. Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának fennállását állapítja meg, mert a kiadott költségvetési kiírásban nem szereplő tételeket kérelmező egy soron szerepeltette. Emiatt ajánlatkérő - helytelenül - azt a megállapítást teszi, hogy kérelmező egy tételt nem árazott be. A válasz 11. oldalán a II.b) pontra tett ajánlatkérői megállapítások ismét nem helytállóak. „Tekintettel azonban arra, hogy a dokumentáció 65. oldalán előírtak szerint az Invitel „mikro kábel hálózata” került megnevezésre, ajánlatkérő az észrevételi költségvetés tételét „távközlési hálózat kiváltásának” tekintette.” Tehát ezek szerint ajánlatkérő úgy értékelte, hogy ajánlatot csak az Invitel szolgáltatóval kapcsolatban felmerülő feladatra adtunk, de nem adtunk ajánlatot a Magyar Telekom Nyrt. hálózathoz kötődő munkákra. A dokumentáció ugyanezen oldalán a fentiekben idézett feladat előírás mellett a következő is szerepelt: Magyar Telekom Nyrt. tulajdonú és fenntartású távközlési földkábel. Ebből ajánlatkérő arra is következtethetett volna, hogy a Magyar Telekom Nyrt. tételére tett kérelmező csak ajánlatot. Ezen túl a kiegészítő tájékoztatás nyújtása során nevezte ajánlatkérő ezt a feladatot hírközlési létesítménynek, és az Invitel feladatokat pedig távközlési hálózat kiváltásnak. Feltehetően ez a nem világos megnevezés indította helyesen ajánlatkérőt arra, hogy kérdést intézzen kérelmezőhöz ennek tisztázására.
36
Kérelmező már az első fordulós hiánypótlás és válaszadás keretében is megválaszolta, és vitarendezési kérelmében megerősítette, hogy „Mikro kábel hálózat kiváltása” tételsor komplexen, integráltan tartalmazza valamennyi vonalas hírközlési létesítmény és távközlési hálózat kapcsán felmerülő összes költséget, tehát szakmailag összefoglaló néven kerültek megadásra a feladatok (legutóbbi hiánypótló levele tanúbizonysága szerint maga ajánlatkérő is keveri a megnevezéseket, így az abból levonható következtetéseket is, éppen a feladatok szakmai hasonlósága miatt). Annak akadályát, hogy ezen a módon adja meg a kiadott költségvetésben nem szereplő tételeket nem látta kérelmező akkor sem és nem látja most sem, semmi olyan előírása sem a Kbt.-nek, sem egyéb jogszabálynak, vagy a dokumentációnak nem sérült, ami erre hivatkozással egymagában az ajánlat érvénytelenségét indokolná, megalapozná. Emellett a kiegészítő tájékoztatásokban adott válaszadás is tartalmazott olyan hivatkozást is, amikor több tételre rákérdező ajánlattevőnek annyi a válaszadás, hogy szerepeltesse adott tételt egyes számban-, külön költségsoron. Kérelmező ajánlati árát a dokumentációban rögzített ajánlatkérői követelményeknek és a kiadott tájékoztatásoknak megfelelően adta meg, beárazott költségvetése a költségvetés megadására előírt szabályokat nem lépte túl. Tényszerűen, nem volt előírás, hogy a kiadott szolgáltatói tájékoztatásokban (elnagyolt becslésekben) foglaltakat kötelező egy az egyben az ajánlat részévé tenni, szigorúan külön soron, és az abban foglalt összegekkel (becslésekkel) teljesen egyezően. Közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlattevőkkel szemben támasztott elvárásait ellentmondásmentesen, egyértelműen határozza meg. Láthatóan ajánlatkérő saját dokumentációja és kiegészítő tájékoztatásai is tartalmaznak olyan eltérő fogalom/névhasználatot, melyből más-más eredményre vezető következtetés is levonható, továbbá tény, hogy a kérdéses tételekre nem adott meg egyáltalán költségvetéseket, azoknak költségvetése tervek teljes hiányában nincs is. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakat, és jogsértő bírálati eljárás eredményeképp nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelenné, mind a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással. Kérelmező a tárgyaláson beadott írásbeli beadványában kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg, hogy kérelmező nem sértette sem a felhívás, sem a dokumentáció előírásait e körben. Megállapítható, hogy a kérdéses munkarészek tekintetében a kiadott dokumentáció nem felelt meg az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának
37
tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek. Ennek a kérdéses tételre, tételekre adott ajánlati ár részelem tekintetében is jelentősége van. A formai hiányosságra történő ajánlatkérői hivatkozás körében előadta, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben a megfelelő árazatlan költségvetés ajánlatkérő által nem állt rendelkezésre, így ennek hiányossága nem értékelhető ajánlattevők, így kérelmező kárára. Kérelmező részletes indokát adta, hogy összefoglaló néven és egy soron az elvégzendő feladatokkal számolt, okiratban nyilatkozott, hogy azok teljesítését az ajánlata tartalmazza. Ajánlatkérő nyertes ajánlattevő érvényesnek minősített ajánlata védelmében maga nyilatkozza észrevételében, hogy ami nem volt kifejezett kiírás a költségvetésben, a körben ajánlattevői hatáskörbe tartozik, hogy milyen módon szerepeltetik a tételeket ajánlatukban. Sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha ezt nem egyformán, minden ajánlat bírálata során értékeli így. B.3) Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenség. „Ajánlatkérő álláspontja szerint a megvalósítást (azaz a dokumentációban szereplő tervek árazott költségvetés alapján történő kivitelezését) az ajánlattevők ajánlatadási kötelezettségének maradéktalan teljesítése garantálja.” Ezzel az ajánlatkérői állásponttal kérelmező maradéktalanul egyetért. Emellett felhívja a Döntőbizottság figyelmét, hogy túlzottan alacsony mértékűnek értékelt (nem kötelezettségvállalás, hanem annak egy kiragadott tétele) szolgáltatók tulajdonát képező tételre vonatkozóan a dokumentációban, vagy a tervanyagokban, illetve az árazatlan költségvetésben egyáltalán nem adta ki ajánlatkérő a beárazatlan költségvetést. Kérelmező hiánypótlása mellékleteként csatolta a szolgáltatók nyilatkozatait, melyek nem szólnak másról, mint, hogy tervek teljes hiányában tulajdonképp nem tudnak árajánlatot adni, pl. ,,Szigetvár városközpont funkcióbővítő rehabilitációjával érintett Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő hírközlési létesítmények áthelyezésére, kiváltására terv nélkül nem tudok árajánlatot adni.” Magyar Telekom Nyrt. képviselőjének nyilatkozata. Amit a szolgáltatók kiadtak az nem tételes árajánlat (még csak költségvetési munkanemek sincsenek benne), hanem becslés, pl. az Invitel nyilatkozata szerint akár negatív, akár pozitív irányban a becslés nagymértékben eltérhet. Álláspontunk szerint azon ajánlattevők általi megvalósításnak, akik a becslésekkel egyezően állítottak be költségtételt ezekre a munkákra, de például 50 %-kal a becslést meghaladó megvalósítási kiadásaik lesznek menet közben, semmivel sem alátámasztottabb ajánlati áruk megvalósíthatósága.
38
Ajánlatkérő helyesen veti fel, hogy bizony a dokumentáció ezen hiányossága miatt szerencseelem az ajánlatkérői elvárás, és ezt megkérdőjelezhetetlenül alátámasztja a szolgáltatói, kérelmező által becsatolt nyilatkozat mindkét esetben. Ha ajánlatkérő az ajánlati árképzés teljes összehasonlíthatóságát kívánta volna biztosítani, akkor a szolgáltatói becslések vonatkozásában azt kellett volna, hogy előírja, hogy kötelező érvénnyel egységesen a kiadott becsléssel kell számolni. Ilyen előírás az eljárásban nem volt. Ajánlatkérő tényként hivatkozza és kérelmező hátrányára értékeli azt a körülményt, hogy kérelmező a vitarendezési eljárás kapcsán kereste meg a szolgáltatókat, de ez nem így volt. A hiánypótlás kapcsán mindössze az egyeztetések tartalmának összefoglalóját kérte meg az eljárásban felhasználásra. Természetesen kérelmező bizonyítani tudja, hogy korábban is egyeztetett, ezt az illetékes kollégák megerősíteni, szükség esetén tanúként bizonyítani is tudják, a friss nyilatkozatokat azért szerezte be, hogy teljesítse az ajánlatkérői előírást. Az sem volt sehol kikötés korábban, hogy az ajánlati ár összeállításához ajánlattevőknek milyen módon, akár írásban kellene egyeztetniük ez ismét egy túlzó, kiterjesztő értelmezés, melyből ajánlatkérő kérelmezőre hátrányos következetéseket von le, helytelenül. A tervezési jogosultságra vonatkozó kérelmezői válasz cáfolatát ajánlatkérő nem adta meg, kérelmező kifejezetlen egyeztetett adott szolgáltatóknál és ez alapján adta meg válaszát. Ajánlatkérő nem adta jogszabályi alátámasztását sem álláspontjának. Kérelmező több ízben is tájékoztatást adott ajánlati ára képzéséről igen részletesen. Első ízben, az első összegezés elkészítésekor az abban foglaltak alapján ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánításának indokaként a 2 költségsor kontra 1 költségsor formai hibára hivatkozással állapította meg kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. Kérelmező ajánlati ára ismeretében fel sem merült, hogy lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtását követő ajánlatkérői eljárásban új elemként nyilvánítja ajánlatkérő kérelmező ajánlati árát ilyenné, annak ellenére, hogy természetesen az ajánlati ár nem változott.
39
A közbeszerzési joggyakorlat szerint a költségvetési kiírásra, mint a közbeszerzés részletes tárgyára, műszaki tartalmára vonatkozó ajánlattétel hiánya csak akkor állapítható meg, ha ajánlattevő a költségvetési kiírás bármely tételére egyáltalán nem adott árajánlatot, vagy ajánlattevő a költségvetési kiírás bármely tételének műszaki tartalmát megváltoztatva adott árajánlatot. Ilyen esetben állapítható meg a jogsértés arra tekintettel, hogy ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, vagy nem a beszerzés tárgyára tette meg az ajánlatát. A költségvetési kiírásban rögzített műszaki tartalom vonatkozásában a kiírás a rákérdezett tételekre egyáltalán nem vonatkozott. A kiegészítő tájékoztatás keretében ajánlattevői kérdésre annyi válasz érkezett, hogy külön soron legyen ár feltüntetve a plusz tételekre, tehát kizárólag árajánlattételre vonatkozott, az ajánlattevőknek nem kellett részletes, kidolgozott szakmai ajánlatot tenniük, a tételek esetében nem kellett igazolniuk semmilyen egyéb feltételt, csatolniuk részletes bontást. Ezt megvizsgálva megállapítható, hogy kérelmező vitathatatlanul ajánlatot tett, és válaszadásaiban megnevezte és részletezte milyen módon. Ajánlatkérő kérelmező össz. ajánlati árát nem minősítette kirívóan alacsonynak. Ennél fogva nem is lett volna helye a Kbt. helyes jogértelmezésének megfelelően azon körülmény vizsgálatának, hogy a megadott áron a vállalt műszaki tartalmat képes-e teljesíteni. Összegezésében a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó hosszas magyarázata ebből a szempontból is teljességgel irreleváns, mert kérelmező ajánlatából kiragadott egy tételre vonatkozóan ez a bírálati eljárás nem helytálló. A tervezési feladatokra vonatkozóan a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint nincs kizárólagosság, jogosultsággal rendelkező tervező a feladatot elvégezheti (ezt az egyeztetések során a szolgáltatók is megerősítették). Ezt ajánlatkérő úgy nem fogadta el, hogy nem tudta jogszabályi alátámasztását adni, az nem is áll fenn, kérelmező válaszát annak ismeretében adta meg, hogy erre konkrétan rákérdezett az érintett szolgáltatóknál. Ajánlatkérőt kérelmező részletesen tájékoztatta, hogy adott feladatok olyan munkákkal járnak (konkrétan leírta ezek, mely munkafázisokat jelentik), melyekre vonatkozóan a tervekben egyéb iránt szereplő feladatokra költségelt. Nem kell kétszer sem beárazni, sem elvégezni ugyanazt a munkafolyamatot és akár ő végzi el, vagy ha a szolgáltató nem engedné ezeket a munkákat elvégezni, akár szolgáltató végzi el, arra tartalmaz forrást az ajánlati ár. Az ajánlati árba ezeknek a munkáknak az ellenértéke beépítésre került és ha nem kérelmező végzi (ahogy arra ajánlatkérő hivatkozik, hogy ezt a nyilatkozatot nem fogadja el), akkor az erre kalkulált fedezetből a szolgáltatót fizetik ki.
40
Ajánlattevő mindezen körülmény mellett már a vitarendezési kérelemben is felhívta ajánlatkérő figyelmét, hogy az egyösszegű átalányáras szerződés tulajdonságaiból eredően miképp alátámasztott vállalása, továbbá, hogy több olyan cégszerű nyilatkozatot is tartalmaz ajánlata (ami magánokirat, tehát az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el), amely szintén azt bizonyítja, hogy kellő körültekintéssel a teljes beszerezni kívánt építési beruházásra tett ajánlatot. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését tartalmazó összegezés tanúbizonysága szerint megsértette a Kbt. 81. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakat, jogsértő bírálati eljárás eredményeképp nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelenné, mind a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjára hivatkozással. B.3. kérelmi elemre a tárgyaláson írásban benyújtott kérelmezői észrevétel szerint kérelmező ajánlati árának a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenné minősítése jogsértő az alábbiak szerint: „Kiegészítjük jogorvoslati kérelmünket az ajánlati ár miatti érvénytelenné nyilvánítás körében a következőkkel is: Álláspontunk szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont esetében a Kbt. 87. § (1) bekezdésére hivatkozással nem lehet indokolást kérni, így eleve jogsértő volt kérelmező ajánlatát a Kbt. 87. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára hivatkozással érvénytelenné nyilvánítani. Ajánlatkérő erre tekintettel megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését és a 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdését. Amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén nem az ellenszolgáltatás (ajánlati ár), hanem az egyéb bírálati szempontok valamelyike vonatkozásában észlel lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan vállalást, a Kbt. 87. § szerinti eljárást kell követnie. Ennek az eljárásnak viszont nem tárgya az ellenszolgáltatás, ugyanis az az áron kívül bármilyen más, az adott körülmények mérlegelése mellett lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, vagy kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásról rendelkezik – pl. teljesítési határidő, mennyiség, minőség stb. Ajánlatkérő jogsértően alkalmazta az ellenszolgáltatás ajánlati elem elbírálásakor a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérést. Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg az elbírálás szempontjaként a felhívásban, ugyanakkor a Kbt. 88. § (1) bekezdés h)
41
pontja alapján állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. A felhívás szerint ajánlatkérő esetünkben az ajánlati áron kívül egyéb ajánlati elemet nem határozott meg bírálati részszempontként, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi ok megállapításának nem állt fenn jogszabályi alapja, mivel annak alkalmazási feltétele más részszempontra tett, specifikált vállalás. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő megítélése szerint egy ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, a követendő eljárást a Kbt. 86. §-a szabályozza, a 87. §-a szerinti eljárást akkor lehet követni, ha az ajánlatkérő azt észleli, hogy nem az ellenszolgáltatás (ajánlati ár), hanem az egyéb bírálati szempont szerinti, az ajánlatban szereplő és így az ajánlattevőt terhelő kötelezettség valamelyike lehetetlen, vagy túlzottan magas vagy alacsony értékű, illetőleg kirívóan aránytalan vállalást tartalmaz. Ez okból értelemszerűen a Kbt. 87. §-át alkalmazhatják az ajánlatkérők eljárásukban, ha nem az ellenszolgáltatás ajánlati ár (hanem az egyéb bírálati szempontok valamelyike) vonatkozásában észlel lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan vállalást. Álláspontunkat megalapozza, hogy a 201/7/2009. számú döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálata során a 28.K.32.470/2009/3. számú ítéletében a Fővárosi Bíróság is kimondta (közzététel dátuma: 2010/04/30), hogy a Kbt. 87. §-a szerinti eljárásnak nem tárgya az ellenszolgáltatás, ugyanis az az áron kívüli bármilyen más, az adott körülmények mérlegelése mellett lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony értékű vagy kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás (pl. a teljesítési határidő, mennyiség, minőség) esetén határozza meg a felperes által követendő eljárást. A jogalkotó az árat – mint ajánlati elemet – kifejezetten kivonja a Kbt. 87. § hatálya alól, mivel az arra vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 86. §-ában tömöríti. A Kbt. 87. §-a vizsgálata körében az ajánlati árat (ellenszolgáltatást) vizsgálni nem lehet és ez alapján a kötelezettségvállalásra hivatkozással ajánlattevők ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem lehet érvénytelenné nyilvánítani, figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 86. §-ához fűzött indokolásában az ajánlati árat tekinti ellenszolgáltatásnak. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében előadta, hogy a kérelmező kérelme részben elkésett, részben alaptalan. I. Elkésettség: 1. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező kérelmei közül az A.3. és A.4. pontban előadottak elkéstek, mivel a kérelmi elemekkel kapcsolatos álláspontját 2012. április 5-én küldte meg, melyben nem értett egyet kérelmező 2012. április 2. napján benyújtott előzetes vitarendezési kérelem vonatkozó elemeivel, így a
42
hivatkozott kérelmi elemek vonatkozásában a jogorvoslatra nyitva álló határidő lejárt. II. Alaptalanság: Wolfbau Team Kft. ajánlatának érvényessége: A.1. kérelmi elem: Ajánlatkérő felhívásában az alkalmasság feltételeként előírt felelősségbiztosítási szerződés vonatkozásában speciális előírásokat nem közölt és ezért eltérő ajánlatkérői kikötés hiányában az általános polgárjogi szabályok alkalmazandóak, vagyis az alkalmasság igazolásához olyan szerződés meglétét kell az ajánlattevőnek igazolnia, mely teljes körűen megfelel az általános felelősség vállalási feltéteteknek, jelen esetben 10 M Ft/kár és 50 M Ft/év limittel. Álláspontja szerint kérelmező tévesen hivatkozik arra, hogy az ajánlati felhívásban szereplő „felelősségbiztosítás” kizárólag építési-, szerelési biztosítás lehet és a Kbt. is kizárólag az építési-, szerelési biztosítást érti a szakmai felelősségbiztosítás fordulata alatt. Ajánlatkérő nem írta elő speciális, építési-, szerelési biztosítás meglétét, mint alkalmassági feltétel. Eltérő ajánlatkérői kikötés hiányában kizárólag az általános szabályok szerinti felelősségbiztosítási szabályokat kérheti számon ajánlattevőktől ajánlatkérő. Nyertes ajánlattevő által csatolt 177913741 számú kötvény tartalmazza az „általános felelősség biztosítás” felelősségi módozatot és a kártérítési limit összege is megfelel az előírtaknak. Nincs olyan biztosítási konstrukció mely minden lehetséges kockázatra korlátlan helytállást vállalna, ezért a biztosítási események meghatározásában az ún. kizárás adja ki a kockázatvállalás kereteit. Nyertes ajánlattevő által csatolt kötvény általános felelősségbiztosítási része nem tartalmaz releváns kizárást; nem különböztet meg a személyi, vagy dologi károk közt kockázatvállalásban bármilyen limitküszöböt. Önmagából a kötvénybő1 is megállapítható, hogy a J56, J57 és I58 kockázatok vonatkozásában fedezet kiterjesztés történt, így az kizárólag plusz fedezetként értékelhető. Álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevő 177913741 számú kötvénye megfelel az ajánlati felhívásban foglaltaknak és speciális, eltérő ajánlatkérői kikötés hiányában ajánlatkérő által nem kifogásolható. A nyertes ajánlattevő tevékenységére utaló, kötvényen szereplő megjegyzést ajánlatkérő nem tekinti olyan kizárásnak, mely tartalmában befolyásolná a nyertes ajánlattevő által végzett tevékenység tekintetében a kockázatvállalást. A nyertes ajánlattevő által önkéntes hiánypótlás keretében, az AHB-729574692 kötvényszámú „Építés - Szerelés” módozatú biztosításról benyújtott, felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat is tartalmában igazolta ajánlatkérő felhívásában megkövetelt felelősségbiztosítást.
43
Téves kérelmező azon álláspontja, miszerint 2012. április 11. napját követően hiánypótlás keretében nem volt csatolható a nyertes ajánlattevő által benyújtott okirat, mivel a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ajánlattevő hiánypótlása nem ütközött a Kbt. hiánypótlást korlátaiba. Álláspontunk szerint nem kifogásolható, hogy a kérelmező állítása szerinti „ügynök” nyilatkozata tartalmazza az AHB-729574692 kötvényszámú biztosítás tartalmára vonatkozó okirati igazolást, mert a Magyarországon a biztosítási szakmában kialakult területi alkuszi rendszer alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt. hivatalos levélpapírján kiadott igazolás valóságtartalma nem vonható kétségbe ajánlatkérő által. A.2. kérelmi elem: Ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértette meg a Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglalt szabályokat, mivel az üzleti titokra való hivatkozás, nyilvánosságra hozatalának megtiltása ajánlattevő döntése. Ajánlatkérőnek az üzleti titokkal kapcsolatban tett rendelkezéseket nincsen joga felülbírálni. Ajánlatkérő álláspontja szerint az üzleti titoknak minősített nyilatkozat tekintetében nem állt fenn a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdésében szereplő tilalom. Az üzleti titok fennállásának feltételeit a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálhatja a Kbt. 337. § (2) bekezdésében rögzített eljárás szerint. Az ajánlattevő által benyújtott, gyártmány és típus megjelöléseket tartalmazó nyilatkozat a benyújtott hiánypótlás 21. oldalán található, melyet ajánlattevő a hiánypótlás 2. oldalán található tartalomjegyzékben is rögzített, azaz kérelmező iratellenesen állítja, hogy a benyújtásra vonatkozó szabályok is sérültek. A.3. kérelmi elem: A kérelmi elem elkésettségére való hivatkozáson túlmenően ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott, 2012. április 5. napján kelt válaszában foglaltakat fenntartja, azaz ajánlatkérő az utcabútorok (tehát az árazatlan költségvetés Szerelvények IV. utcabútorok) esetében nem adott meg konkrét gyártmányt, típust, csupán - típusra, gyártmányra és eredetre hivatkozás nélkül a projektre vonatkozó pályázat részeként elkészített arculati tervben szerepeltetett főbb stílusjegyeket, formai elemeket tartalmazó képeket, méreteket bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, a típus pontos meghatározása ajánlattevők feladata volt. Konkrét előírás hiányában az egyenértékűség vizsgálata értelmezhetetlen. Ajánlatkérő nem követett el alapelvi szintű jogsértést, az ajánlatok elbírálása során a tételes jogi szabályoknak megfelelően járt et.
44
Az utcabútorok (és teljes szerelvényeik, közvilágítási elemeket is tartalmazó tételek) tekintetében a pályázatban beadott költségvetési soron szereplő összeg: nettó 9.770.456.- HUF. A.4. kérelmi elem: A kérelmi elem elkésettségére való hivatkozáson túlmenően ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott, 2012. április 5. napján kelt válaszában foglaltakat fenntartja, azaz a pályázati forrásból elszámolhatóság a Kbt. rendelkezésein túlmutató, ajánlatkérő, mint kedvezményezett, valamint a Közreműködő Szervezet hatáskörébe tartozik. Ajánlattevő ajánlatában szereplő költségtételek megadásának módja nem ellentétes az ajánlatkérői előírásokkal, mivel a hivatkozott szakfelügyeletet nem külön tételsoron költségelte. A kiegészítő műszaki leírás értelmében kivitelező feladatát és költséget képezi a szakfelügyeletek biztosítása. Az a megoldás, hogy ajánlattevők a külön nem elszámolható tételeket (pl: organizációs, felvonulási költségek, szakfelügyelet díjak) ajánlattevők milyen módon (tételekre, sorokra elosztva, vagy egyes sorokat terhelendő tételként) szerepeltetik ajánlatukban, ajánlattevő hatáskörébe tartozik. A kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozóan ajánlatkérő az alábbiakat adta elő: B.1. kérelmi elem: Ajánlatkérő az eljárás során nem vitatta, hogy kérelmező által csatolt kötvény által igazolt építési - szerelési biztosítás, mint felelősségbiztosítás elfogadható, hiszen ezen speciális biztosítási termék a vagyon biztosítás mellett felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz. Kérelmező ajánlatának érvénytelenségének az az oka, hogy a személysérüléses károkra vonatkozóan, az ajánlati felhívással ellentétesen kártérítési limit korlátozást tartalmaz. A kérelmező álláspontja téves, mikor arra utal, hogy az általános felelősségbiztosítási szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy irreleváns a különbségtétel személyi-, és dologi károk vonatkozásában. Hivatkozik a Ptk. 559. §-ra, miszerint az nem nevesíti a dologi és személyi károkat. A Ptk. ezen paragrafusa ilyen megkülönböztetést természetesen nem tartalmaz, de használja a „kár” szót és a magánjogi kárfogalomba természetesen beletartozik - külön hivatkozás nélkül is - a személyi és dologi (vagyoni és nem vagyoni) károkra történő utalás. Ez pedig egyértelműen következik a Ptk. 355. § (1) bekezdéséből is. „355. § (1) bekezdésében a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.”
45
Álláspontunk szerint az ajánlattételi felhívás indokoltan nem tett különbséget személyi-, és dologi károk vonatkozásában, így a nyelvtani értelmezés szerint is mindkettő esetre vonatkozik a 10 M Ft/kár és 50 M Ft/év limit előírás. Észrevételezzük, hogy kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében felelősségbiztosítását az ún. keresztfelelősségi záradék miatt tartotta elfogadhatónak, jelen jogorvoslati kérelmében pedig már arra hivatkozik, hogy valójában ajánlatkérő nem is tehetett volna különbséget személyi és dologi károk vonatkozásában. Az A.1) és B.1) kérelmi részek vonatkozásában érvelésünknél figyelemmel voltunk a Döntőbizottság D.689/21/2011. számú döntésére. B.2. kérelmi elem: Ajánlatkérő a 2012. április 17. napján kelt írásbeli összegzésben foglalt és részletezett indokait fenntartja. B.3. kérelmi elem: Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező az Invitel Zrt. és Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában álló közművek kiváltásával kapcsolatosan nem adott, objektív, dokumentumokkal alátámasztott indokolást, így a gazdasági ésszerűsséggel nem összeegyeztethető az az állítása, mely szerint a közműtulajdonosok által prognosztizált összesen kb. 21 M Ft költségű kiváltási munkálatokat ő 5.140.000.- Ft-ért el tudja végezni. Bár nem volt az ajánlatkérési dokumentáció rendelkezései szerint előírás a szolgáltatókkal történő egyeztetés írásbeli dokumentálásának kötelezettsége, azonban a felvilágosítás kérés során ajánlatkérő jelezte, hogy „vizsgálja a részére rendelkezésre álló közműtulajdonosok által ellátandó feladatok biztosítását”, valamint felhívta kérelmezőt, hogy csatolja „az adott áron történő teljesíthetőségének objektív igazolását”. Ajánlatkérő részére rendelkezésre bocsátott iratok között csak a felhívás kiküldését követő levélváltások találhatóak meg. Semmilyen, közműtulajdonosok hozzájárulását, elfogadó nyilatkozatát, ellenjegyzését tartalmazó (azaz objektív teljesíthetőséget igazoló), kérelmező által említett „kifejezett egyeztetésről” szóló irat nem került csatolása. A fentiek alapján kérte ajánlatkérő, hogy a Döntőbizottság a kérelmet, mint részben elkésett és részben alaptalan kérelmet elutasítani szíveskedjen. A Wolfbau Team Kft. egyéb érdekelt a 2012. május 17-én megtartott tárgyaláson becsatolta az Allianz Hungária Zrt. Állománykezelési Központja által kiállított biztosítási kötvényt, melynek szerződésszáma: AHB-729574692. A kockázatviselés időpontja 2012. április 12. A jelen keretszerződés alapján biztosítható beruházások:
46
Minden olyan beruházás, amelyben a szerződő az alábbiak közül bármelyik minőségében érintett - fővállalkozó, generálkivitelező, - építés/szerelési konzorcium tagja, - alvállalkozó és amelynek (ÁFA nélküli) összege nem haladja meg a 250.000 e Ft-ot, valamint a kivitelezés a keretszerződés tartalma alatt kezdődik. A beruházás jellege lehet CAR esetén – víz- és szennyvízvezetékek, illetve egyéb közművezetékek fektetése. A keretszerződés hatálya kizárólag a biztosítóval folytatott előzetes egyeztetés, eseti megállapodás, jóváhagyás alapján terjed ki egyéb létesítményekre, különösen az alábbiakra: - építés/szerelés vízben (tó, folyó) vagy víznek kitett környezetben, - csak bontási munka, - foghíjbeépítés. - alagút és tárnaépítés, - duzzasztógátak és víztározók, - kútfúrás vagy bármilyen kútműveleti tevékenység, - hidak, támfalak, gátak, alagutak, aluljárók, elosztó és távvezetékek, - folyóvizek, vasúti töltések, utak, stb. alatti irányított ferde fúrás, - nukleáris berendezések, atomerőművek, - mélyművelésű bányászati gépekkel és berendezésekkel, illetve akna és alagútépítési berendezésekkel végzett munkák, - föld alatti létesítmények (pl. metró) munkálatai, - olyan beruházás, ahol a mélyépítés aránya meghaladja a 30 %-ot. (kivéve vízés szennyvízvezetékek fektetése), - olyan épületek, amelyekben a talajszint alatti szintek száma 1-nél több, - szénhidrogén feldolgozó vagy tároló létesítményekkel kapcsolatos munkák, - erőművi létesítményekkel kapcsolatos munkák, - ha a kivitelezés időtartama meghaladja a 12 hónapot. I. Fejezet – Vagyonbiztosítás A biztosítási esemény a biztosított vagyontárgynak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata, illetőleg az építés/szerelési tevékenység folytatása érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
47
Biztosítható vagyoncsoportok Ideiglenes és végleges építési/szerelési teljesítés, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat is. Ezen belül: - vállalási díj (ÁFA nélkül): Előzetes összeg a biztosítási időszakra! - a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagok és építési teljesítések (ÁFA nélkül):* Felvonulási létesítmények, segédszerkezetek, segédanyagok Építőgépek* Értékelési mód: valóságos műszaki avult Tételes listával biztosíthatóak! Ezen vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése legkorábban az egyedi lista (mely tartalmazza a megnevezést, értéket és azonosító jelet) biztosítóhoz való beérkezésének időpontjától kezdőik. A 119. záradék szerint biztosított vagyontárgyak* Biztosítható költségek (Mentés, oltás, romeltakarítás, a kár megállapítására vonatkozó szakértői költségek)
CAR (építés) e Ft
EAR (szerelés) e Ft
Összesen e Ft
320.000.-
0
320.000.-
Összesen (előzetes díjszámítási alap)
510.000.-
20.000.-
20.000.-
10.000.100.000.-
10.000.100.000.-
50.000.-
50.000.-
10.000.-
10.000.-
0
510.000.-
A *-gal megjelölt fenti vagyoncsoportok az egyes beruházások esetében kizárólag akkor biztosítottak, ha azokra a szerződő/biztosított az eseti adatközlőkben biztosítási összeget határoz meg. Kártérítési limit: 250.000.- e Ft/káresemény Önrészesedés (levonásos): általános elemi károk esetén
100.000.- Ft/káresemény 10 % de min. 100.000.- Ft/káresemény
II. Fejezet – Felelősségbiztosítás Kártérítési limit: 20.000 e Ft/káresemény és 100.000 e Ft/év.
48
Belső limit: projektenként maximum a beruházás összegének (ideiglenes és végleges építés/szerelési teljesítés) 50 %-a. A kártérítési limit a felelősségi fedezetre, valamint az összes kapcsolódó záradékra összevontan érvényes. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem nem alapos, illetve egyes kérelmi elemek elkésetten kerültek benyújtásra az alábbiak szerint. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 112. § (3) bekezdésével megállapított, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (új Kbt.) 180. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzések Tanácsa, mint költségvetési szerv elnevezése 2012. január 1. napjával Közbeszerzési Hatóságra változott, e névváltozásra a költségvetési szerv folyamatos működése mellett került sor, így a Döntőbizottság jelen döntését ennek megfelelően a Kbt. 395. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, mint a Közbeszerzési Hatóság keretében a Tanács mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság hozta meg. A Kbt. 401. § (1) bekezdése szerint ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni. Ajánlatkérő a 2011. december 30-án feladott hirdetményével a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. A hirdetmény feladásának dátumára tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. e napon hatályos szabályai szerint bírálta el a jogorvoslati kérelmet. A Kbt. 3. §-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 240. § (1) bekezdése szerint e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ában meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 250. § (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
49
A Kbt. 250. § (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek; A Kbt. 251. § (5) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A Döntőbizottságnak elsődlegesen azon eljárásjogi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az egyes egymástól elkülöníthető jogorvoslati kérelmi elemek a jogvesztő határidőn belül kerültek - e benyújtásra, illetve joghatást már nem kiválthatóan azt elmulasztva, tehát elkésetten. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (3) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;
50
c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. (5) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A Kbt. 323. § (7) bekezdése szerint a (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelmező A. 4.) sz. kérelmi elemében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 125. oldalán található költségvetésében pályázati forrásból megvalósuló tételekként tüntetett fel olyan munkanemeket, amelyek nem történhetnek meg támogatásból, ilyen az INVITEL hálózat, valamint a Magyar Telekom földkábelei. Kérelmező a nyertes ajánlattevő költségvetésében a 125. oldalon szereplő két költségvetési tételnél kifogásolta a szakfelügyelet szerepeltetést és közölte, hogy azt csak a második iratbetekintésen észlelte, tehát 2012. április 19-én. A közbeszerzési eljárás irataiból megállapítható volt, hogy a kérelmező 2012. március 30-án megtekintette a nyertes ajánlattevő ajánlatát, azon belül a költségvetését is. Kérelmező ezért a nyertes ajánlattevő költségvetésének teljes ismeretével rendelkezett. Ezt követően kérelmező előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz sérelmezve - többek között - azt is, hogy az ajánlat 125. oldalán a szakfelügyelet költségelve lett. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre 2012. április 5 – én megadta válaszát. A fenti két kérelmi elem vonatkozásában nem rendelt el sem hiánypótlást, sem felvilágosítás kérést, sem tisztázó kérdést, így a nyertes ajánlattevő ajánlata e
51
körben változatlan maradt. Ehhez képest kérelmező 2012. április 27-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben a fenti kifogásokat is előterjesztette. A Döntőbizottság álláspontja szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmi elem szakfelügyeletre vonatkozó része tekintetében a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja szerint a jogsértés tudomásra jutása időpontjának a 2012. április 5 – e tekintendő és erre tekintettel a jogvesztő határidő 2012. április 20án járt le, tehát a kérelem a jogvesztő határidőt 7 nappal meghaladva került előterjesztésre. Az INVITEL hálózat, valamint a Magyar Telekom földkábelei költségtételei kapcsán előzetes vitarendezés nem volt, tehát a jogvesztő határidő kezdetének az iratbetekintés 2012. március 30. napja tekintendő és a Kbt. 323. § (2) bekezdése értelmében a jogvesztő határidő 2012. április 16. – a tekintendő, amelyet 11 nappal meghaladóan került a kérelem benyújtásra. A kérelmező a 2012. május 17-én megtartott tárgyaláson az eredeti jogorvoslati kérelmet meghaladóan újabb kérelmeket terjesztett elő, melyben kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. § - át azzal, hogy az előzetes vitarendezés során hiánypótlást rendelt el kérelmezővel szemben is a felelősségbiztosítás megfelelőssége körében, valamint a Kbt. 87. § (1) bekezdését azzal, hogy indokolást kért tőle, annak ellenére, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ellenszolgáltatás volt. Kérelmező ugyanezen beadványában kifogásolta, hogy a dokumentáció nem felelt meg a kérdéses munkarészek tekintetében az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek. A formai hiányosságra történő ajánlatkérői hivatkozás körében előadta, hogy a Kbt. 54. § (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben a megfelelő árazatlan költségvetés ajánlatkérő által nem állt rendelkezésre, így ennek hiányossága nem értékelhető ajánlattevők, így kérelmező kárára. Ajánlatkérő 2012. április 5-én kért kérelmezőtől a felelősségbiztosítása körében hiánypótlást, illetve indokolást az ajánlata 191. oldalán szereplő mikró kábel hálózat kiváltás költségvetési tételre. Kérelmező sem a hiánypótlási felhívás, sem az indokolás kérését nem kifogásolta, azokat határidőben 2012. április 11ére teljesítette. Ezen ajánlatkérői cselekményeket kizárólag a 2012. május 17-én benyújtott beadott kérelem kiegészítésben sérelmezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint mindkét kérelmi elem esetében 2012. április 5-e tekintendő a tudomásra jutás időpontjának. Ehhez képest kérelmező a Kbt. 323. § (2) bekezdésében kógensen előírt 15 napos jogvesztő határidőt, azaz
52
2012. április 20-át jóval meghaladóan terjesztette elő kérelmét, ami így joghatást nem válthat ki, azt a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatja. Kérelmező a dokumentációval kapcsolatos kifogásokat is előadott a 2012. május 17-ei beadványában. A Kbt. 323. § (3) bekezdése szerint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő 2012. február 20-a volt, amely időpontra öt ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát. A Kbt. 323. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívással vagy a dokumentációval kapcsolatosan az ajánlattételi határidőig lehet kérelmet benyújtani. A kérelmező ezt a határidőt jóval meghaladóan nyújtotta be ajánlatát, tehát az csak elkésettnek minősíthető. A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett; A Kbt. 325. § (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 323. (3) és (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást a fenti kérelmi elemek tekintetében megszünteti. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem fentieket meghaladó részét érdemben megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg. A jogorvoslati kérelem A.1.) kérelmi elemében kérelmező azt kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő felelősségbiztosítása nem felel meg a felhívás előírásainak és ezért ajánlatát ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania.
53
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen eleme nem alapos az alábbiak szerint. A Kbt. 66. §2(1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással; A Kbt. 69. §-a az alábbiakat írja elő (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ában foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ában, mind a 67. §-ában foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
54
A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: Az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést; g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]; h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. Ajánlatkérő a felhívás III.2.2. P. 3) pontjában előírta, hogy ajánlattevőnek és a 10 % felett alvállalkozónak alkalmassága igazolására csatolnia kell felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat (kötvény) egyszerű másolatát (Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pont). E körben az alkalmasság minimum feltételének csak annyi volt előírva, hogy alkalmatlan, ha együttesen nem rendelkeznek 10 M Ft/kár, 50 M Ft/év összegű határú felelősségbiztosítással. A nyertes ajánlata 66-67. oldalán csatolta az Allianz Hungária Zrt. 2011. július 28-án kiállított „Gazdálkodó szervezetek tűz és elemi kár biztosítása” megnevezésű, 177913741 számú kötvényt (Kockázatviselés helye: 7630 Pécs, Kisbalokány dűlő 20.) a következők szerint: Általános felelősségbiztosítás: Kártérítési határ/év 50.000 e Ft, Kártérítési határ/kár 10.000 e Ft. Általános felelősségbiztosítás Biztosított tevékenységek: közmű- vezetéképítés, elsősorban víz- és szennyvíz. Zöldmezős beruházás, kisebb mértékben rekonstrukció és hibaelhárítás. Területi hatály: Magyarország Összevont limit a J56, J57, I58 kockázatokra: 5.000 e/kár/év, J56: a fedezet kiterjesztése gépjármű munkagépként való használata során keletkezett károkra, J57: a fedezet kiterjesztése az álló járműre fel-, illetve lerakodás során keletkezett károkra, I58: a fedezet kiterjesztése az úthibák okozta károkra.
55
Fizetendő díj 606.668.- Ft, ezen belül az általános felelősségbiztosítás díja 470.000.- Ft. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik az alkalmassági követelmények meghatározása a Kbt. 69. §-ában megadott kereteken belül. Jelen esetben az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő nem határozott meg semmilyen követelményt a szakmai biztosítási tartalom körében, így ajánlatkérő helyesen utalt a felelősségbiztosítás Ptk.-ban szabályozott általános elemeire. A felhívásban ajánlatkérő nem különítette el a dologi és a személyi felelősségbiztosítást, azokra nem határozott meg külön minimum értékeket. A becsatolt felelősségbiztosítás az egyetlen konkrétan meghatározott követelménynek megfelelt, mégpedig rendelkezett a 10 M Ft/kár és 50 M Ft/ év összegű határú felelősségbiztosítással és az nem került korlátozásra sem személyi, sem dologi kár tekintetében. Ez már megállapítható volt az eredetileg benyújtott ajánlatból is, ezért - bár nem volt jogszerűtlen hiánypótlás körében újabb nyilatkozatok csatolása - nem volt jogilag releváns következménye az ebben a körben a nyertes felé intézett hiánypótlásnak, illetve önkéntes hiánypótlásnak. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy kérelmező saját maga által összeállított felelősségbiztosítási tartalmi elemeket hiányolt a nyertes ajánlatban. Az ezeknek való megfelelés hiánya viszont nem kérhető számon az ajánlatkérőn és az ajánlattevőn sem. A kérelmező az A.2.) kérelmi elemében a Kbt. 73. § (1) bekezdésének megsértését kifogásolta, de ezen kérelmi elemét a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson jogszerűen visszavonta, ezért e körben a Döntőbizottság érdemi bírálatának megszűnt a jogalapja. A kérelmező A.3.) kérelmi elemében a nyertes ajánlatának érvényességét kifogásolta a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel, mivel a nyertes ajánlat nem tartalmazott egyenértékűségi nyilatkozatot. Ajánlatkérő a dokumentációban rögzítette, hogy a műszaki leírásban esetleges konkrét márka megjelölés alatt „vagy azzal egyenértékűt” kell érteni, a konkrét márka meghatározása, egyenértékűség bizonyítása az ajánlattevők feladatát képezi (Kbt. 58. § (4) bekezdés alapján). Amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tette meghatározott [gyártmányú-, eredetű-, típusú-] dologra, eljárásra, tevékenységre való hivatkozást, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és azzal egyenértékű vagy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező megoldás megajánlható. Egyenértékű típus megajánlása esetén az
56
egyenértékűséget ajánlattevőknek magyar nyelvű dokumentumokkal kell igazolnia. Az utcabútorok fajtájára vonatkozóan ajánlatkérő közölte, hogy a dokumentáció mellékleteként csatolja „Szigetvár Város vizuális arculati tervét”, mely alapján az utcabútorok stílusát illetően a klasszikus, hagyományos jellegű megoldást preferálja, mely bútorok kapcsán a terv főbb stílusjegyeket, formai elemeket tartalmazó képeket, méreteket tartalmaz, azonban a konkrét típus meghatározása (pontos méretekkel és fénykép dokumentációval) ajánlattevő feladata. Ajánlatkérő ebben a dokumentumban nem jelölt meg konkrét típus nevet, fajtát. A Kbt. 58. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A Döntőbizottság osztja ajánlatkérő álláspontját azon tekintetben, hogy konkrét típus megjelölés hiányában az egyenértékűség vizsgálatának nincs helye. Tényként megállapítható, hogy ajánlatkérő nem határozott meg konkrét típust, gyártmányt akként, hogy azt, vagy azzal egyenértékű utcabútor megajánlását kéri. Elvárása csak annyi volt, hogy az arculattervben szereplő utcabútorok stílusában készült utcabútorokat lehet megajánlani. Mivel az utcabútorok stílusával kapcsolatosan egyenértékűségi nyilatkozatot nem lehetett tenni, így arra vonatkozóan hiánypótlásnak sem volt helye. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő terhére ezen kérelmi elem tekintetében sem állapítható meg jogsértés. Összegezve a kérelmező A.1.) - A.4.) kérelmi elemeit megállapítható, hogy az A.1.) - A.3.) kérelmi elemek nem voltak alaposak, az A.4.) kérelmi elem pedig elkésettség okán nem volt vizsgálható, tehát a nyertes ajánlattevő ajánlata a jogorvoslati eljárásban lefolytatott vizsgálat alapján sem volt érvénytelennek nyilvánítható. A kérelmező B.1.) kérelmi elemében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felelősségbiztosítás nem megfelelőssége miatt érvénytelenné nyilvánította.
57
Ajánlatkérő a felhívás III.2.2. P.3) pontjában előírta, hogy ajánlattevőnek és a 10 % felett alvállalkozónak alkalmassága igazolására csatolnia kell felelősségbiztosítás meglétét igazoló okirat (kötvény) egyszerű másolatát (Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pont). E körben az alkalmasság minimum feltételének csak annyi volt előírva, hogy alkalmatlan, ha együttesen nem rendelkeznek 10 M Ft/kár, 50 M Ft/év összeghatárú felelősségbiztosítással. A kérelmező ajánlatában ennek az alkalmassági feltételnek erőforrást nyújtó szervezet felelősségbiztosítási kötvényének csatolásával kívánt megfelelni. Ezen kötvény releváns része az ajánlat 80. oldalán található. A 4.2. pont szerint A CAR és az EAR II. fejezet szerinti felelősségi károkra 50 millió Ft. Ezen belül: - dologi károkra káreseményenként 50 millió Ft évente összesen 50 millió Ft - személysérüléses károkra káreseményenként 10 millió Ft évente összesen 20 millió Ft. Ajánlatkérő az érvénytelenség megállapítása és annak indokolása körében helyesen mutatott rá arra, hogy külön előírás hiányában figyelemmel kell lenni a Ptk. vonatkozó előírásaira is. A Ptk. 355. § (1) bekezdése szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. Ajánlatkérő a felhívásban - ugyanúgy, mint a Ptk. nem tett külön előírást a dologi, vagy személyi károkra, azok eltérő biztosítási mértékére. Ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a helyes értelmezése a felhívás vonatkozó részének csak az lehet, hogy az előírásnak mindkét kárra, azaz a dologi és személyi kárra is vonatkoznia kell. A kérelmező által csatolt biztosítási kötvényben viszont a személyi károkra vonatkozóan az elvárt éves 50 M Ft helyett csak 20 M Ft szerepel. Ajánlatkérő a kérelmező számára biztosította a hiánypótlás lehetőségét, de a kérelmező a hiányt nem tudta megfelelően pótolni. Újabb hiánypótlásnak pedig ezt követően ugyanabban a körben nincs helye, tehát az ajánlat érvénytelen. Erre tekintettel az érvénytelenség megállapítása tekintetében ajánlatkérő terhére jogsértés megállapításának nincs helye. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy egy jogszerűen megállapított érvénytelenségi ok alapján az ajánlat már érvénytelen függetlenül attól, hogy a további megjelölt érvénytelenségi okok helytállóak, vagy sem. Az előzőekre
58
tekintettel megállapítható, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, a további érvénytelenségi okoktól függetlenül is. A kérelmező B.2.) kérelmi elemében az ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést kifogásolta. Ennek a döntésnek az volt az indoka, hogy a kérelmező a „hírközlő létesítmények áthelyezésének, kiváltásának költségét” és a „távközlési hálózat kiváltása költségét” külön tételsoron nem tartalmazza egyértelműen. A dokumentációban rögzítésre került az, hogy a tervezett útépítés, mely közműveket érint, köztük volt a Magyar Telekom Nyrt. fenntartású távközlési földkábel, valamint az INVITEL Zrt. mikró kábel hálózat. Ajánlatkérő kérdésekre adott kiegészítő tájékoztatásában előírta azt, hogy az INVITEL Zrt.-vel történő egyeztetés alapján a távközlési hálózat kiváltása költség az ajánlattevőt terheli, amit külön tételsoron kért szerepeltetni. Ugyanezt írta elő a Magyar Telekom Nyrt.-vel kapcsolatban is, hogy az egyeztetés után külön költségsoron kéri szerepeltetni a hírközlési létesítmények áthelyezési és kiváltási költségeit is. Kérelmező ajánlata 191. oldalán külön tételsoron szerepel a mikró kábel hálózat kiváltása 5.140.000.- Ft értékben. Ez a fentiekben egyértelműen az INVITEL Zrt. távközlési hálózat kiváltására értendő. A kérelmező ajánlatában nem szerepeltette külön tételsoron a Magyar Telekom Nyrt.-re vonatkozó hírközlési létesítmények áthelyezési és kiváltási költségeit. Ajánlatkérő a 2012. április 5-én kelt felszólításában indokolást kért e tételekre vonatkozóan. Kérelmező az árazott költségvetésre vonatkozóan II. pontban indokolást adott, mely szerint az INVITEL Zrt.-nél 280.000.- Ft tervezési és 3.201.000.- Ft munkadíjjal számolt, Magyar Telekom Nyrt.-nél 320.000.- Ft tervezési és 1.164.000.- Ft munkadíjjal számolt, továbbá 175.000.- Ft vállalkozói haszonnal. Ezzel az indokolással ajánlatkérő ténylegesen módosította a benyújtott költségvetését. A Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek;
59
b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5)2A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6)26A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7)27Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)–d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)–d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely – a 70/A. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt – követelménynek nem felel meg. A Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, melyet a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülne, jelen esetben a bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás pedig a részletes, árazott költségvetésből tevődik össze, tehát a költségvetés egyes tételei utólag nem módosíthatóak, nem kiegészíthetőek. Ennek ellenére a kérelmező a hiánypótlás keretében az ajánlata 191. oldalán található és kizárólag a mikró kábelek kiváltására vonatkozó tételsorát módosította, egészítette ki azzal, hogy a Magyar Telekom Nyrt.-re vonatkozó hírközlési létesítmények áthelyezési és
60
kiváltási költségeit ebbe a tételbe helyezte be. Az ajánlatkérő a Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. E pontokban ütköző módosulás esetén kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. Ez esetben pedig a kérelmező ajánlatának költségvetésében nem került külön tételsoron nevesítve a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában álló hírközlési létesítmény áthelyezésének, kiváltásának költsége. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlatkérő ajánlatát. A kérelmező a B.3. elemében ajánlatkérőnek azt az eljárást lezáró döntését kifogásolta, amelyben az ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan költségvetés vállalást tartalmaz (87. § (3) bekezdése). Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában a bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg. Ajánlatkérő 2012. április 5-én indokolást kért kérelmezőtől a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján a hírközlési és távközlési hálózat adott áron való teljesíthetőségének objektív igazolására. A kérelmező ezt az indokoláskérést a jogvesztő határidőn belül nem kifogásolta, csak az elkésett - a tárgyaláson benyújtott - 2012. május 17-ei kérelem kiegészítésében. A Döntőbizottság erre tekintettel nem vizsgálhatta, hogy ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 87. § (1) bekezdésében meghatározott jogintézményt abban az esetben, ha bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A kérelmező a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenséget kimondó döntést a jogvesztő határidőn belül kifogásolta. A Döntőbizottság osztja a kérelmező azon álláspontját, hogy ebben a körben ajánlatkérő tévesen hivatkozott arra, hogy az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelen. A téves hivatkozás abból ered, hogy legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont esetében nem alkalmazható a Kbt. 87. §-a, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenséget sem lehet megállapítani. Ajánlatkérő ebben a körben a Kbt. 86. §-át alkalmazhatta volna, ami viszont a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenséget alapozza meg. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ezen megállapításnak az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének azon tartalmára, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, nincs
61
jogi relevanciája, hiszen ezt a tényt ez a téves jogalkalmazás nem annulálja. Az tényként megállapítható, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelensége két okból is helyes jogszabályi hivatkozások alapján került megállapításra, így az ajánlata mindenféleképpen érvénytelen. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) és (5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2012. június 8. Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos
Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Zoric Ildikó ügyvéd (7800 Siklós, Felszabadulás u. 38/A.) 2. Szigetvár Város Önkormányzata (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.) 3. Wolfbau Team Kft. (7630 Pécs, Kisbalokány dűlő 5.) 4. Mecseki Magasépítők Kft. (7624 Pécs, Barbakán tér 3.) 5. Vértes-Út Építő és Szolgáltató Kft. (2890 Tata, Agostyáni út 78.) 6. Bern Építő Zrt. (7800 Siklós, Sziklai u. 7.) 7. NIF Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Irattár
