KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D. 908/ 14 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T -ot A Döntőbizottság a Bern Építő Zrt. (7800 Siklós, Sziklai u. 7., képviseli: Dr. Zoric Ildikó ügyvéd, 7815 Harkány, Kossuth L. u. 61-63., a továbbiakban: kérelmező) által az Abaliget Község Önkormányzata (7678 Abaliget, Kossuth u. 87., képviseli: Esztári Ügyvédi Iroda, Dr. Esztári Csaba ügyvéd, 1114 Budapest, Orlay u. 4., továbbiakban: ajánlatkérő) „Abaliget község szennyvízkezelési rendszerének (szennyvízcsatorna) kiépítése vállalkozási szerződés alapján” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 249. § (4) bekezdése és a Kbt. 250. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 56. § (4) bekezdését, a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját, Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját és a Kbt. 69. § (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és azt követő döntéseit. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,- Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá a kérelmező jogi képviselője részére 50.000,- Ft (azaz ötvenezer forint) + 25 % ÁFA munkadíjat, valamint 21.998,- Ft (azaz huszonegyezer-kilencszázkilencvennyolc forint) költséget. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a becsatolt okirati bizonyítékok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó hirdetményét 2010. november 5-én adta fel és az a Közbeszerzési Értesítő 2010. november 10-i 113. számában került közzétételre KÉ32332/2010. szám alatt. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása Európai Uniós forrásból valósul meg, ROP azonosító: DDOP-5.1.4/A-09-2009-0015. Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta, a teljesítés határidejét 2011. október 30-ban állapította meg. A felhívás II.1.2. pontjában közölte, hogy beszerzése tárgya építési beruházás, kivitelezés. A felhívás II.2.1. pontjában határozta meg ajánlatkérő beszerzése tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: Abaliget község szennyvízkezelési rendszerének (szennyvízcsatorna) kiépítése vállalkozási szerződés alapján az alábbiak szerint: 1) NA 200 KG. PVC gerinccsatorna: 4193 m 2) NA 160 KG. PVC bekötő csatorna: 1560 m 3) Dk 63x5,8 KPE szennyvíz bekötő vezeték: 53 m 4) Dk 90x8,2 KPE szennyvíz nyomóvezeték: 385 m 5) Dk 110x 10 KPE szennyvíz nyomóvezeték: 1307 m 6) Házi bekötések száma összesen: 213 db 7) Gravitációs házi bekötés: 205 (kettőszázöt) darab 8) Házi átemelő komplett 8 (nyolc) darab 9) Közterületi átemelő telep: 2 (kettő) darab (A-1 és A-2) 10) PE100 Dk 63x5,8 vízvezeték szennyvíztelephez 747 m 11) PE100 Dk 32x3,0 vízvezeték átemelőhöz 152 m Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a szennyvíztisztító telep kivitelezése, illetve a tendertervben szereplő A-3 és A-4 jelű átemelők kiépítése nem tárgya a jelen közbeszerzési eljárásnak, továbbá a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő utak helyreállítása sem része jelen közbeszerzési eljárásnak. A jelen műszaki kiírás és a tenderterv közötti különbség nem tárgya jelen közbeszerzési kiírásnak. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a tendertervben szereplő 25 (huszonöt) darab házi átemelő közül 8 (nyolc) darab
3
házi átemelőt kell megépíteni. A jelen közbeszerzési eljárásban megépítendő házi átemelők pontos helyszínei: Abaliget 112/2 hrsz. (Hármaskereszti 1); Abaliget 460 hrsz. (Kossuth L. u. 45.); Abaliget 462 hrsz. (Kossuth L. u. 43.); Abaliget 463/2 hrsz. (Kossuth L. u. 41); Abaliget 464 hrsz. (Kossuth L. u. 39.); Abaliget 469 hrsz. (Kossuth L. u. 29.), Abaliget 470 hrsz. (Kossuth L. u. 27.); Abaliget 471 hrsz. (Kossuth L. u. 25.); A kivitelezés részletes műszaki jellemzőit az ajánlattételi dokumentáció mellékletét képező „Tenderterv” tartalmazza. Ajánlatkérő a felhívása III.2.4. pontjában tájékoztatást adott arról, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott. Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő felhívása III.2.3. pontjában négy műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági igazolási módot állapított meg az alábbiak szerint: „Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 (tíz) százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozónak az ajánlathoz csatolni kell: M1) A Kbt. 67.§ (2) bekezdése a) pontja szerint elkészített az ajánlattételi határidőt megelőző 5 (öt) évből (2005., 2006., 2007., 2008., 2009.) származó közbeszerzés tárgya (szennyvízcsatorna v. ivóvízhálózat építése) szerinti részletes eredeti referenciaigazolást, vagy annak egyszerű másolatát, amelynek legalább tartalmaznia kell a teljesítés helyét, a teljesítés idejét (a kezdő és befejező időpont év/hónap/nap megadásával), a megrendelő nevét, a tevékenység leírását, az ellenszolgáltatás összegét, a referenciát adó kapcsolattartójának a nevét, telefon, valamint a megrendelő véleményét, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A közös ajánlattevőként (konzorcium tagjaként) teljesített referencia esetében olyan tartalmú referenciaigazolás csatolandó, amelyből konkrétan kitűnik, hogy a referenciaként megjelölt munkák közül mely munkarészeket teljesítette az ajánlattevő/közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó. M2) A Kbt. 67.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti leírást a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközökről. Az eszközök vonatkozásában eszközkarton kivonat egyszerű másolata, gépjármű esetében a forgalmi engedély egyszerű másolata csatolandó. M3)
4
A Kbt. 67.§ (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (három) évre vonatkozóan az éves statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőnek a létszámáról szóló kimutatást. M4) A Kbt. 67.§ (2) bekezdés e) pontja szerinti leírást, azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. A M4 pont tekintetében ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a leíráshoz mellékelni kell a saját kézzel aláírt önéletrajzot, amelyből egyértelműen ki kell derülnie az adott szakember gyakorlati idejének. Csatolni kell a végzettséget, illetve a képzettséget igazoló dokumentumokat egyszerű másolatban. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a műszaki vezetői jogosultság lejárta korábbi, mint a kivitelezés tervezett befejezésének ideje, akkor a szakembernek csatolnia kell teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a műszaki vezetői jogosultságának meghosszabbítása folyamatban van, illetve amennyiben a teljesítés ideje alatt jár le, akkor meghosszabbítja azt. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 65.§ (3) bekezdése szerinti szervezet erőforrásaira támaszkodik, úgy az alkalmasságát a Kbt. 65.§ (4) módon köteles igazolni és köteles csatolni a kötelezettségvállaló nyilatkozatát is.” Ajánlatkérő a fenti igazolási módokhoz a következő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételeket rendelte: „Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 (tíz) százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó: M1) Ha nem rendelkezik az ajánlattételi határidőt megelőző 5 (öt) évben - az évek összességét tekintve - legalább 200.000.000 (kettőszázmillió) forint értékű közbeszerzést tárgya (szennyvízcsatorna v. ivóvízhálózat kiépítése) szerinti szerződésszerűen teljesített referenciával, amelyből legalább 1 darab referencia 100.000.000 forint értékű és tartalmaz legalább 2000 fm gerincvezeték kiépítést és 1 darab közterületi átemelő kiépítését. M2) Ha nem rendelkezik legalább az alábbi eszközökkel: a)4 (négy) darab forgó-kotró géppel; b)3 (három) kotró rakodógép c)4 (négy) darab tehergépkocsival, amelyből legalább egy darab legalább 10 (tíz) tonna teherbírású; d)4 (négy) darab zagyszivattyúval e)1 (egy) darab aszfaltvágó géppel f)2 (kettő) db körmös tömörítőhenger
5
g)3 (három) darab döngölő békával h)2 (kettő) darab talajfúró géppel M3) Ha az előző 3 (három) évben az éves statisztikai állományi létszáma és vezető tisztségviselői létszáma - évente - nem érte el legalább a 24 (huszonnégy) főt. M4) Ha nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel: a)legalább 2 (kettő) fő MV-VZ/A és MV-KÉ/A műszaki vezetői jogosultságú szennyvízcsatorna kivitelezésében legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szakemberekkel; b)legalább 2 (kettő) fő szennyvízcsatorna kivitelezésében legalább 5 (öt) éves gyakorlattal rendelkező vízvezeték szerelő szakemberekkel; c)legalább 10 (tíz) fő segédmunkással d)4 (négy) fő tehergépkocsi vezetővel e)6 (hat) fő nehézgépkezelővel Ajánlattevő a Kbt. 65.§ (3) bekezdés szerinti szervezet bevonásával is megfelelhet, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a Kbt. 4.§ 3/E. pontjára.” Ajánlatkérő a felhívása IV.2.1. pontjában közölte, hogy a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez kapcsolódóan az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg. Részszempont 1. Nettó ajánlati ár a teljes kivitelezésre (nettó HUF) 2. Jótállás időtartama (hónapban megadva) 3. Teljesítési határidő (naptári napban megadva, amely 210 naptári napnál rövidebb nem lehet) 4. Késedelmi kötbér mértéke (minimum 200.000 forint/naptári nap) 5. Organizációs ütemterv minősége
Súlyszám 50 15 5 10 20
„Ajánlatkérő a felhívás V.3.5. pontjában közölte, hogy az értékelési ponttartomány 1-100 pont, a felhívás III.5.2. pontjában pedig bírálati részszempontonként tájékoztatást adott az értékelés módszeréről. Az 5. bírálati részszempont tekintetében az alábbiak szerint ismertette a módszert: Az 5. részszempont esetében nem azonnal számszerűsíthető ajánlati elemről van szó, a bírálat a következőként történik: A résszempontra megadott ajánlati elemet a bíráló bizottság tagjaiból alakult 3 (három) tagú szakmai zsűri értékeli. A zsűritagok mindegyike egész pontban meghatározva lepontozza az ajánlati elemet, az így kapott egyes pontszámokat összeadják, majd elosztják a zsűritagok létszámával. Az így kapott - 3 (három) tizedesjegy pontossággal és a kerekítés általános szabályai szerint számolva - érték az adott ajánlati elemhez
6
rendelt pontszám. Az 5. számú bírálati részszemponthoz tartozó módszer részletes ismertetése a Kbt. 57.§ (5) bekezdése alapján a dokumentációban került kifejtésre. Értelemszerűen a legelőnyösebb ajánlat kapja a legtöbb pontot, azt követő ajánlatok pedig a zsűritagok megítélése szerinti kevesebb pontot kapnak (sorrendbe állítás). Ezt követően az egyes tartalmi elemekre kapott pontszámok a súlyszámokkal megszorzásra, a szorzatok pedig összeadásra kerülnek.” A felhívás tartalmazta az ügy lefolytatása szempontjából releváns időpontokat: - ajánlattételi határidő: 2010. november 25. 10.00 óra - eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. december 13., ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja szerint jár el - szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. december 23. Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melyben meghatározta az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, a dokumentáció részét képezte a vállalkozói szerződés tervezete, a formanyomtatványok, valamint a tenderterv dokumentáció és az árazatlan költségvetés is. A dokumentáció 12. oldalán határozta meg ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok jegyzékét, melyben 24. pont alatt feltüntette az organizációs ütemtervet, rögzítve azt is, hogy a dokumentációban és a tendertervben meghatározott szempontok alapján kell elkészíteni. A dokumentáció 19. oldalán ismertette ajánlatkérő az alábbiak szerint az 5. bírálati részszemponttal, annak értékelésével kapcsolatos előírásait: „Az 5. számú részszempont esetében organizációs ütemtervet kell az ajánlattevőknek benyújtania, melyben ajánlattevő bemutatja azon intézkedéseit, melyek segítségével biztosítja a település közlekedésének és forgalmának minél kisebb mértékű zavarását a kivitelezés ideje alatt azaz: 1) Milyen konkrét organizációs intézkedésekkel fogják biztosítani a kivitelezés megvalósítása során a község közlekedésének zavartalanságát (pl. információs és tájékoztató táblák, szórólapok a lakosság tájékoztatására stb.). 2) Organizációs közlekedés, annak tervezése és engedélyeztetése kivitelezői hatáskörben, helyreállítási kötelezettség, munkaterület lehatárolásának megoldása. 3) A gépjárműforgalom folyamatos irányítása és ellenőrzése. 4) Forgalmi terelések ütemezése, közlekedési útvonalak szervezése és bemutatása.
7
5) Az ingatlantulajdonosok ingatlanjaira való minél kisebb akadályoztatással történő bejárásának biztosítása. 6) A kivitelezéssel kapcsolatos lakossági panaszok kezelésének és megoldásának a módja.” Ajánlatkérő a 9. sz. mellékletként kiadott formanyomtatványon megkövetelte, hogy az ajánlattevők tegyenek nyilatkozatot arról, hogy a közbeszerzési eljárás során kibocsátott valamennyi kiegészítő tájékoztatást átvették, megismerték és azokat az ajánlatok elkészítése során figyelembe vették. Ajánlattevőknek a 11. sz. mellékletként kiadott formanyomtatványon kellett nyilatkozatot tenni arról, hogy a vállalkozási szerződés tervezetét módosítás nélkül elfogadják. A vállalkozási szerződés tervezete részletesen szabályozta a felek jogait és kötelezettségeit, továbbá a 7. pont alatt megadta az építésvezetőre vonatkozó előírásokat is, aki a kivitelezés felelős műszaki vezetője. Rögzítette az építésvezető feladatait, kötelezettségeit. A 8. pont értelmében a vállalkozó építésvezetője az együttműködő személy a szerződés teljesítése során. A tenderterv dokumentáció a terveken kívül részletes bemutatást tartalmazott magáról a beruházásról is, melyben kitért arra, hogy a település állandó lakónépessége 660-700 fő között alakul, míg a vendégforgalom nyári időszakban elérheti az 1000 főt is. Tájékoztatást adott arról, hogy a csatornavezeték Abaliget Község belterületén érinti a 6604 sz. közutat. Közölte, hogy az útterületet érintő vezetékek építésénél a padka és a burkolat helyreállításáról a közútkezelő előírásai szerint kell gondoskodni, az építést a vízjogi engedélyezési, illetve a kiviteli tervben kidolgozott forgalomszabályozási tervben előírt szakaszonként lehet elvégezni. Az útterületet érintő építési munkákról KM műszaki leírás készült, amit a forgalomszabályozási tervekkel együtt a dokumentációhoz mellékeltek. Rögzítésre került a 8. pont alatt, hogy az építési munka megkezdésének feltétele a kiviteli tervek elkészítése. A 12. pontban határozták meg a forgalomtechnikai körülményeket és elvárásokat. Rögzítették egyebek mellett, hogy a munka alá vont szakaszok hosszát úgy kell megválasztani, hogy a munkanap végére a munkaárkok visszatöltése megtörténjen. A gyalogosközlekedés biztonsága érdekében az esetlegesen nyitott munkaárkok mellett biztonsági védőkorlátot kell elhelyezni és éjszakai kivilágításáról gondoskodni kell, továbbá a telkekre a bejárást gyalogos hidakkal biztosítani kell. Tartalmazta azt is a dokumentáció, hogy a sávos úthelyreállítást és forgalomszabályozást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végezheti, az út helyreállítására külön közbeszerzési eljárás kerül lefolytatására, a helyreállítás a tendertervnek nem része. Rögzítette a dokumentáció 17. pontja, hogy a kivitelező kötelezettsége a burkolatbontásból származó aszfalt és egyéb hulladék elhelyezéséről való gondoskodás. A 18. pont előírta, hogy az
8
érvényben lévő összes munka- és balesetvédelmi előírást be kell tartani, továbbá különösen fontos a munkaárkok dúcolásával, körülkorlátozásával kapcsolatos előírások betartása. Megkövetelte a lakosság balesetmentes közlekedésének biztosítását védőkorlátokkal, a telkekre bejáró hidakkal. Közölte, hogy a kiviteli tervekhez munka- és egészségvédelmi terv készül és a kivitelezőnek is el kell készíteni ezeket a munkarészeket. A műszaki előírások általános követelményeinek 3. pontja alatt ismertette ajánlatkérő a vállalkozó által elkészítendő terveket. A 3.2. pont alatt közölte, hogy a kivitelezést megelőzően a vállalkozó részére az ajánlatkérő biztosítja a csatornahálózatra vonatkozó kiviteli terveket. A 3.3. pont értelmében a vízjogi létesítési engedélyek nem mentik fel a vállalkozót az esetlegesen szükséges más hatósági engedélyek, jóváhagyások alól (pl. építési engedély, fakivágási engedély, burkolatbontási engedély, forgalomkorlátozásra vonatkozó engedély) megszerzésének kötelezettsége alól. Ajánlatkérő a következőket sorolta fel az egyéb tervek között: - Kiegészítő talajmechanikai szakvélemény készítése - Organizációs terv - Bontási terv - Automatika és irányítástechnikai részlettervek - Frekvencia használat engedélyeztetéséhez szükséges tervek - Forgalomtechnikai terv - Fakivágási tervek - Megvalósítási terv és térkép - Végleges kezelési és karbantartási utasítás - Munkavédelmi és egészségvédelmi terv - Minőségvizsgálati, minőségbiztosítási terv Ajánlatkérő előírta azt is, hogy a fentiekben felsorolt terveket a műszaki ellenőrnek jóváhagyásra be kell nyújtani. A 3.4. pont alatt ajánlatkérő megkövetelte, hogy a vállalkozó a kivitelezés megkezdése előtt készítsen ütemtervet a szerződés általános feltételei szerint, melyet a műszaki ellenőrrel jóvá kell hagyatni. Ajánlatkérő megadta az alábbi szempontokat is, melyeket kért figyelembe venni az ütemterv elkészítése során is: - Törekedni kell a folyamatos munkavégzésre, végleges burkolathelyreállítással és felületrendezéssel együtt - A vezetékeket folyamatosan kell építeni - Egy-egy területen törekedni kell a lehető legrövidebb idejű forgalomkorlátozásra - A munkaárkok nyitva tartását a lehető legrövidebb időre kell ütemezni - A párhuzamos munkavégzésnél pedig arra kell törekedni, hogy minél több és gyorsabb önállóan üzembe helyezhető rész készüljön el.
9
A 4.3. pont címe „Forgalomtechnikai körülmények és előírások”. Rögzítésre került, hogy a vállalkozó köteles elkészíteni a közút területén végzett építési munkákhoz a közutakat érintő forgalomterelési (forgalomkorlátozási) terveket, melyeket a közút kezelőjével jóvá kell hagyatni. Ajánlatkérő előírta, hogy a terveket a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KöViM rendeletben és a közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézikönyvében (ÚT 2-1.119:2007 Útügyi Műszaki Előírás) foglaltak betartásával kell elkészíteni. Továbbá figyelemmel kell lenni a mentők, a tűzoltók, a szemétszállítók és ahol van, a tömegközlekedés igényeire. A bontások és építések ütemezésekor a leggazdaságosabb munkaszervezésen túl tekintettel kell lenni az adott körzet közlekedési viszonyaira, az utaknak a közlekedési hálózatban betöltött szerepére, az eljutási lehetőségek minél kisebb korlátozására. Előírta azt is ajánlatkérő, hogy a közút egy részének, vagy egészének elzárásáról az érintett lakosságot és más érintetteket a helyben szokásos módon ki kell értesíteni. Az 5.5. pont alatt szabályozták a felvonulási területeket. Kötelezettségként határozta meg a dokumentáció, hogy a felvonulási telepet a vállalkozónak körül kell kerítenie kapukkal és sorompókkal szükség szerint el kell látnia és be kell tartani a természet-, környezet- és egészségvédelmi előírásokat. A 6.2. pont alatt ajánlatkérő részletesen meghatározta azokat a követelményeket, amelyekkel biztosítani kell a környezet védelmét az építés során. Külön rögzítésre került, hogy az építmény megvalósítása során biztosítani kell: - „az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát - az építési terület közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét - a környezetvédelem és természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit - a közterületek esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes közlekedést - a rendeltetésszerű telekhasználatot.” Ajánlatkérő tételesen felsorolta azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket a környezetvédelem biztosítása érdekében a vállalkozónak be kell tartani. A 6.6. pont alatt ajánlatkérő előírta, hogy a vállalkozónak a kivitelezési munkálatok teljes időtartama alatt biztosítani kell a közműhálózatok folyamatos üzemét és megközelíthetőségét a lakosság részére is és ennek megfelelően kell
10
megoldania a forgalomterelést és forgalomkorlátozást. Külön rendelkezett az esetleges időleges korlátozásról. A 6.8. pont alatt meghatározta a vállalkozó kötelezettségét arra, hogy amennyiben a civil forgalom elől nem teljes egészében zárható el a munkaterület, akkor az átadási eljárás során meg kell határozni a különleges óvórendszabályokat. Rögzítette, hogy a munkaterületért a vállalkozó a munkaidőn kívül is felel, ezért gondoskodnia kell annak megfelelő megjelöléséről, körülkorlátozásáról, kivilágításáról, szükség esetén őrzéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet előírásaira is figyelemmel az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kiviteli terv részét képező, a jogszabályban meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi tervet elkészítette. Ajánlatkérő a 22-23. oldalon további jogszabályi rendelkezéseket határozott meg arra, hogy az abban foglaltakat a vállalkozónak be kell tartani. Az ismertetett jogszabályok a munkavédelemmel kapcsolatos előírásokon túlmenően tartalmazták a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KöViM rendeletre, a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I.31.) KöViM rendeletre, továbbá az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III.13.) KöViM rendeletre való hivatkozást is. A 7.2. pont értelmében a kivitelezés során a munkaterület védelmére gondoskodni kell védőkorlátok és szükség esetén éjszakai világítóberendezés elhelyezéséről, mely követelmény számos munkanem tekintetében megismétlésre kerül. A tenderterv műszaki előírásainak speciális követelményei az alábbi releváns előírásokat, dokumentumokat tartalmazták. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Főmérnökség Baranya Megyei Igazgatósága a 6604. sz. Pécs-Abaliget összekötő út 15+229-19+032 km sz. közötti szakaszára 2010. július 22-én kelt okiratban hagyta jóvá Abaliget Község szennyvízcsatornázására vonatkozó kiviteli terveit és adta meg meghatározott feltételekkel a közúttal párhuzamos és a közutat keresztező szennyvíz- és vízvezeték építésére vonatkozó hozzájárulását. A feltételek között meghatározásra került a munka kezdő és befejezési időpontja. Rögzítette, hogy a kivitelezést a tervezett ütemezés szerint kell végezni, a szakaszok váltása (továbbhaladás) a burkolat, illetve a padka ideiglenes vagy végleges helyreállítása után lehetséges. A forgalomirányító fényjelző éjjel-nappal működtetni kell. Elkorlátozatlan munkaárok a közút területén nem létesíthető. Az ideiglenes forgalmi rendet szabályozó jelzőtáblák és elkorlátozó elemek szabványméretűek és fényvisszaverő fóliás kivitelűek lehetnek. Megkövetelte, hogy a munkaterület előjelzésére elhelyezett közúti jelzőtáblákat valamennyi építési ütemben az eredeti állapot helyreállításáig fenn kell tartani. Rögzítésre került, hogy a lakosság tájékoztatása, az ingatlanok megközelítési feltételeinek
11
megteremtése a beruházó, illetve kivitelező feladata. Feltételként szabta azt is, hogy az autóbusz megállóhelyek használatát biztosítani kell. Tartalmazta azt is a hozzájárulás, hogy a burkolat helyreállítását, az ideiglenes forgalmi rend kialakítását külön szerződéskötés keretében az igazgatósággal kell végeztetni. A tenderterv dokumentációnak külön része volt a közutat érintő munkák, melyhez készült műszaki leírás, továbbá tervdokumentáció is. A műszaki leírás 4. pontja alatt tételesen bemutatásra került, hogy a 6604. sz. Pécs-Abaliget összekötő úton milyen ütemezésben célszerű elvégezni a csőfektetési munkákat és az is rögzítésre került, hogy a belterületi szakaszokon jelzőlámpás forgalomirányítás mellett valósul meg a kivitelezés. Az 5. pont alatt a műszaki leírás konkrét előírásokat adott a munkaterület elkorlátozására, meghatározva a konkrét jelzőtáblákat és azok elhelyezését is. A 6. pont alatt szintén tételesen meghatározásra kerülte, hogy milyen módon kell a munkaterületet előre jelezni. Tartalmazza a leírás azt is, hogy a kivitelezési munkákat csak jóváhagyott forgalomtechnikai terv birtokában lehet elvégezni. A közutat érintő munkákhoz kiadott tendertervek magukban foglalták a forgalomtechnikai helyszínrajzokat mind a külterületi szakaszokra, mind a belterületi szakaszokra, meghatározott utcákra vonatkozóan. Ezek a helyszínrajzok tételesen tartalmazták az ütemezést, az elhelyezendő táblák konkrét típusát és helyét is. Ajánlatkérő elkészíttette már korábban a kiviteli tervdokumentációt is, azonban azt nem adta ki a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők részére, hanem akként rendelkezett, hogy a nyertes ajánlattevő részére kerül majd átadásra. A kiviteli tervdokumentáció magában foglalta a beszerzés tárgya szerinti munkanemek és feladatok részletes műszaki leírását és a kiviteli tervdokumentációt döntő részben a tenderterv dokumentációval azonos előírásokat foglalt magában. Ugyanúgy részét képezte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Főmérnökség Baranya Megyei Igazgatósága a 6604. sz. Pécs-Abaliget összekötő út 15+229-19+032 km sz. közötti szakaszára 2010. július 22-én kelt hozzájáruló nyilatkozata. A kiviteli tervdokumentáció a tenderterv dokumentációhoz képest további részletterveket tartalmazott. A kiviteli tervnek a közutat érintő munkákra vonatkozó műszaki leírása a tenderterv dokumentáció leírásával azonos volt, továbbá ugyanazon tervek kerültek ezen részhez becsatolásra. Az ajánlattételi dokumentációt öt ajánlattevő, köztük a Bern Zrt., a kérelmező vásárolta meg. A kérelmező 2010. november 12-én intézkedett a dokumentáció ellenértékének megfizetése iránt. Ajánlatkérő 2010. november 15-én postára adta részére közbeszerzési eljárása dokumentációját.
12
Ajánlatkérő a feltett kérdéseket írásban megválaszolta, melyek az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns kérdéseket és válaszokat foglalták magukban. Ajánlatkérő az 1. kérdésre adott válaszában megerősítette a felhívás III.2.3. M4a) alpontjában meghatározott műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltétellel összefüggésben, hogy az ajánlattevőnek 2 fő olyan szakemberrel kell rendelkeznie, akik mind a ketten külön-külön mind a kettő MV-VZ/A és MVKÉ/A műszaki vezetői jogosultsággal és 5-5 év gyakorlattal rendelkeznek. Az ajánlattevők kértek arról is tájékoztatást, hogy ajánlatkérő mikor biztosítja részükre a kiviteli tervet. Ajánlatkérő az 5. kérdésre adott válaszában közölte, hogy a tenderterv tartalma megfelel a 215/2010. (VII.9.) Kormányrendeletben foglalt követelményeknek, a megrendelő a részletesebb terveket a szerződéskor bocsátja a kivitelező részére. A 21. kérdésben az került rögzítésre, hogy a költségvetésben szereplő csővezeték hosszak eltérnek a felhívásban szereplő mennyiségektől, kérték annak megerősítését, hogy a kiírásban szereplő mennyiségeket vegyék figyelembe. Ajánlatkérő válaszában azt közölte, hogy a tételes költségvetés szerinti mennyiségekre kell az ajánlatot összeállítani. A 27. kérdés ismerteti, hogy a kiírás szerint a kiviteli terveket a megrendelő biztosítja és a beszerzésnek nem része a tervezési feladat. Ennek ellentmond a műszaki leírás 11. oldal 4.4. pontjának azon kitétele, hogy az átemelők villamos erőátviteli, vezérlési és távjelzési (adatátvitel) terveinek elkészítése a vállalkozó feladata, továbbá a 16. oldalnál ugyanezen rendelkezés van az átemelő telepekre. Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy a részletesebb terveket a megrendelő biztosítja, kivéve az átemelők villamos erőátviteli és távjelzési munkarészeit, melyeket a kivitelezési költségeknek és így az ajánlatnak kell tartalmaznia. A tételes költségvetésben az átemelőknél erre beállításra került díjelőirányzat. A 36. kérdésre adott válaszában ajánlatkérő közölte, hogy a kivitelező feladata a kivitelezéssel összefüggő forgalomszabályozás és annak költsége. Ajánlatkérő a Bern Zrt. részére 2010. november 23-án küldte meg a kiegészítő tájékoztatást. Az ajánlattételi határidőre, 2010. november 25-ére ajánlatot nyújtott be a Wolfbau Team Kft., a Keleti Építőipari Kft., a Hajdú és Társai Kft., és a Platina Bau Zrt. A kérelmező nem nyújtott be ajánlatukat.
13
Ajánlatkérő 2010. december 1-jén tájékoztatta arról a Hajdú és Társai Kft-t és a Platina Bau Zrt-t, hogy az ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő szintén 2010. december 1-jén hiánypótlásra hívta fel a Keleti Építőipari Kft-t és a Wolfbau Team Kft-t, továbbá a Keleti Építőipari Kft-től a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosításokat kért. Ajánlatkérő ezt követően 2010. december 9-én tájékoztatta a Keleti Építőipari Kft-t, hogy ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő 2010. december 13-án küldte meg az ajánlattevők részére az írásbeli összegezését. Az ajánlattevők közül egyedül a Wolfbau Team Kft. ajánlatát fogadta el érvényesnek és őt nevezte meg közbeszerzési eljárása nyerteseként. Kérelmező jogorvoslati kérelmének kelte 2010. november 24-e és 2010. november 25-én még az ajánlattételi határidő lejárta előtt 7.56 órakor nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz ajánlatkérő ajánlattételi felhívása, dokumentációja és kiegészítő tájékoztatása ellen. Kérte jogsértés megállapítását, az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és ajánlatkérő azt követő döntéseinek a megsemmisítését, továbbá ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek megtérítésére. A kérelmező az általa megfizetett 150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjon kívül kérte a jogi képviselője díjazásának és költségeinek a megfizetését is. Külön részletezésre került, hogy a jogi képviselet ellátása során milyen tevékenységet, milyen időtartamban végzett a képviselő (iratok tanulmányozása, jogorvoslati kérelem, észrevétel elkészítése, képviselet a tárgyaláson), melynek alapján összesen 50.000,- Ft + 25 % ÁFA díjazás iránti igényt terjesztett elő. Költségkiadása körében az APEH tájékoztatással alátámasztottan 20.828,- Ft utazási költség + 1.170,- Ft autópályadíj megfizetését kérte. A kérelmező előadta, hogy megfelel a Kbt. 323. § (1) bekezdése által támasztott ügyfélképességi feltételeknek. A kérelmező közölte, hogy a Kbt. 4. § 1.c) pontja alapján ajánlattevőnek minősül, továbbá sérül a felhívás és a dokumentáció, továbbá a kiegészítő tájékoztatás jogsértő jellege miatt a jogos érdeke. A kérelmező szerint, mivel a közbeszerzés tárgya építési beruházás, azokat a társaságokat lehet potenciális ajánlattevőnek tekinteni, akik ezen a területen fejtik ki a tevékenységüket. A kérelmező becsatolta cégkivonatát és felhívta a figyelmet, hogy abban fő tevékenységként feltüntetett lakó- és nem lakóépület építése mellett számos egyéb építőipari tevékenység is szerepel, köztük a folyadék szállítására szolgáló közmű építése (9/157. rovat), mely a gazdasági tevékenységek egyes ágazati
14
osztályozási rendszerében a 4221-es szakágazat szerint magukban foglalják a folyékony és légnemű anyagok szállítását és elosztását szolgáló vezetékeket, illetve a rendszerhez tartozó épületek, épületszerkezetek építését. Így pl. távolsági és helyi csővezetéket, vízszállító fővezetéket, vezetéket, öntözőrendszert, tározót, szennyvízcsatorna rendszert, szennyvíztározó telepet, szivattyú állomást, víztermelő kút fúrását. A kérelmező felhívta arra is a figyelmet, hogy nemcsak a cégkivonata tartalmazza ezeket a tevékenységeket, hanem a kérelmező a hatályos jogszabályok szerint jogosult üzletszerű építőipari tevékenység végzésére, szerepel a kötelező kamarai regisztrációs adatbázisban. A kérelmező ismertette, hogy az építőipar minden területén tevékenykedik, mely kiterjed a speciális szakképesítésekre is. A jogorvoslati eljárás során a kérelmező 2006-tól kezdődően bemutatott 11 olyan általa végzett referenciamunkát, amelyek csatornaépítéssel, vízművek felújításával, szennyvízcsatorna rekonstrukcióval, vízrendezéssel, csapadékcsatorna hálózattal, közmű rekonstrukcióval voltak kapcsolatosak. A kérelmező szerint ezek a referenciamunkák alátámasztják, hogy a kérelmező nem kizárólag magasépítő cég, hanem ezen kívül már korábban is végzett jelentős mélyépítési tevékenységeket is. A kérelmező szerint a közbeszerzési törvény szabályozása nem követeli meg az ügyfélképesség megállapításához, hogy maga az ajánlattevő feleljen meg az összes alkalmassági feltételnek, mivel a Kbt. biztosítja annak a jogi lehetőségét, hogy közös ajánlattevőkkel, 10 % feletti, illetve alatti alvállalkozóval együtt teljesítse az alkalmassági feltételeket. Úgyszintén nem követelmény, hogy a teljes beruházást maga a kérelmező egyedül valósítsa meg. Rámutatott arra is, hogy nem lehet akadálya annak, hogy egy egyébként hosszú évek óta építőipari tevékenységet végző cég részben profilt váltson – mely a gazdasági válság miatt különösen indokolt lehet – és kiterjessze a tevékenységét az építőipar más területeire is. Nem elfogadható az a vélemény, hogy kizárólag szennyvízcsatornázó cégek minősülhetnek érdekelteknek az ilyen tárgyú építési beruházásokban. A kérelmező előadta, hogy korábban átalakulással jött létre és jogelődjei közé tartozik a MÉLY-VÍZ Építő és Szolgáltató Kft. A kérelmező szerint minden feltétel adott arra, hogy a kérelmező a szennyvízcsatornázási területen is tevékenykedjen. A kérelmező megfelel három különböző minőségirányítási rendszer követelményeinek, melyek mindegyike kiterjed a mélyépítési tevékenységre is. A kérelmező ennek alátámasztásaként mellékelte a Bern Zrt. részére kiállított tanúsítványokat, melyek szerint: - a Mérnöki létesítmények (magas- és mélyépítési műtárgyak, közművek, közműhálózatok) kivitelezése, fővállalkozás környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be és alkalmaz, mely megfelel az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek,
15
- a Mérnöki létesítmények (magas- és mélyépítési műtárgyak, közművek, közműhálózatok) kivitelezése, fővállalkozás minőségirányítási rendszert vezetett be és alkalmaz, mely megfelel az MSZ EN ISO 9100:2009 szabvány követelményeinek, - a Mérnöki létesítmények (magas- és mélyépítési műtárgyak, közművek, közműhálózatok) kivitelezése, fővállalkozás munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszert vezetett be és alkalmaz, mely megfelel az MSZ EN ISO 28001:2008 szabvány követelményeinek. A kérelmező rögzítette azt is, hogy saját tulajdonú, a tárgyi kivitelezéshez is szükséges gépparkkal rendelkezik, melynek alátámasztásaként géplistát csatolt, mely több rakodó, kotró, hengergépet, tehergépjárművet is magában foglalt. A kérelmező közölte, hogy az ajánlatkérő által a felhívás III.2.3. M4a) pontjában megjelölt szakemberekkel szemben meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétel sérti a jogos érdekét. A kérelmező közölte, hogy egyébként maga is önállóan meg tudna felelni az ajánlatkérő által támasztott számos alkalmassági feltételnek. Teljesíteni tudja a pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmassági elvárásokat, ajánlatkérő nem csak szennyvízcsatorna, hanem ivóvíz hálózat kiépítését is elfogadja referenciamunkaként, valamint rendelkezik a szükséges eszközökkel és a megkövetelt állományi létszámmal is. Az alkalmassági feltételek közül pedig az M4 a) pontban foglaltakat épp azok jogsértő jellege miatt támadja. A kérelmező szerint a jogos érdeksérelme a kiegészítő tájékoztatás tekintetében is megállapítható, melynek indokát a konkrét kérelmi elemnél ismertette. 1.A kérelmező több szempontból is hivatkozott jogsértésre az 5. bírálati részszemponttal, annak súlyszámával és az értékelés módszerével kapcsolatban, álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) és d) pontját, a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját, továbbá az 57. § (5) bekezdését. A kérelmező szerint alapvető követelmény a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja alapján, hogy értékelhető tényezőkön alapuló és a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló bírálati részszempontokat határozzanak meg az ajánlatkérők, kizárják a szubjektív elbírálás lehetőségét. Az értékelhető tényezőkön alapuló bírálat nem valósulhat meg, amennyiben ajánlatkérő nem közli pontosan és egyértelműen az adott részszempont tartalmát, az összehasonlítás alapját képező és a bírálat körébe tartozó szakmai jellemzőket. Ajánlatkérő a felhívásában nem határozta meg az 5. bírálati részszempont tartalmi elemeit, továbbá a kérelmező szerint a kiadott dokumentáció sem teljesíti ezt a követelményt. A kérelmező szerint már önmagában annak értelmezése is problematikus volt, hogy mit takar az organizációs ütemterv fogalom, azaz az ajánlattevőknek kell-e
16
készíteni, s ha igen, a számos módszer közül melyikkel kell az ütemtervet elkészíteni. Ugyanakkor az ajánlatkérő által a dokumentációban megadott hat pontba foglalt meghatározásból, valamint ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a részszempont megnevezése ellenére ajánlatkérő nem ütemtervet vár el, hanem kivitelezési körülményeket, feladatvállalásokat kér bemutatni. A kérelmező előadta, hogy az organizációs terv ismeretei szerint – miután ő is készített már többet – a kivitelezés végrehajtásának a létesítmény környezetére is kiterjedő, a megvalósítás műszaki feltételrendszerét, műveleteit bemutató dokumentum. Utalt arra is, hogy az ütemterv időfelhasználáshoz kötött fogalom, viszont jelen esetben ajánlatkérő a teljesítési határidőt önálló bírálati részszempontként is meghatározta. A kérelmező felhívta arra is a figyelmet, hogy ajánlatkérő nem kérte műszaki, illetve pénzügyi ütemterv bemutatását, melyek hiánya miatt kérdéses, miként készíthető el egy organizációs ütemterv. Rámutatott arra is, hogy ajánlatkérő tájékoztatása szerint már elkészültek a kiviteli tervek, azonban ajánlatkérő mégsem azokat, hanem a tenderterv dokumentációt bocsátotta az ajánlattevők részére. Emiatt kérdéses, hogy a kiviteli terv ismeretének hiányában ajánlattevők megfelelően el tudják-e készíteni az organizációs tervüket. A kérelmező szerint az sem tisztázott, hogy az ajánlatokba benyújtott organizációs tervek később milyen funkciót töltenek be, azok a megkötött vállalkozási szerződés részévé válnak-e. Ajánlatkérő nem teszi a vállalkozási szerződés mellékletévé az organizációs tervet, továbbá a szerződéskötést követő időszakra írja elő a dokumentációban több terv elkészítését is. A kérelmező külön sérelmezte azt is, hogy a dokumentációban megadott szabályozás alapján sem állapítható meg, hogy ajánlatkérő mit vár el és mit értékel a bírálati részszempont körében. Nem közli, hogy mi a minőség mérője, mértéke, mely miatt az ajánlatok nem lesznek összehasonlíthatóak. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő által a bírálati részszempont körében előírtakat több jogszabály, illetve a dokumentáció egyes részei kötelezettségként is megállapítják a vállalkozóval szemben, mely miatt szintén nem tisztázott a bírálati részszempont tartalma. A kérelmező jogorvoslati kérelmében és tárgyalási nyilatkozatában tételesen adta meg észrevételeit a dokumentáció 19. oldalán 1-6. pont alatt felsoroltakra, melyeket a Döntőbizottság azok sorrendjében ismertet. 1. A kérelmező előadta, hogy Abaligetnek 5 utcája van, 220 lakás, a lélekszáma 651. Nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő a lakossági tájékoztatás körében mit kíván magasabb pontszámmal értékelni, anélkül,
17
hogy szükségtelenül megdrágítaná a beruházást, pl. kereskedelmi TV-ben bejelentések, szórólapok, hangosbemondó, óriás reklámtáblák. A kérelmező szerint indokolt lett volna ajánlatkérő részéről tájékoztatás adása arról, hogy milyen helyi információs lehetőségek állnak fenn, továbbá vannak-e egyéb kötelező előírások, pl. arculat. 2. A kérelmező szerint nem létezik, nem ismert ajánlatkérő által használt „organizációs közlekedés” fogalma. A közlekedési útvonalak esetében a közlekedésmérnök készíti el a szükséges forgalomtechnikai tervet, amit jóvá kell hagyatni az út kezelőjével és/vagy a közlekedési hatósággal, mely építési beruházások esetén több körben is megvalósulhat. Ezt a feladatot maga ajánlatkérő is kivitelezői feladatnak minősíti és a kérelmező szerint nem az ajánlattételi szakasz tárgya és nem az ajánlattevő feladata ezen egyeztetések lefolytatása. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő a tervezés kifejezést használta, mely nem tárgya a közbeszerzésnek. A helyreállítási kötelezettség a kérelmező szerint nem lehet tárgya a bírálati részszempontnak, mivel ez az építési engedélyben, a kiviteli tervdokumentációban objektíve előírt és végrehajtandó feladat, melyet a tételes költségvetésben kell az ajánlattevőknek beárazni, pl. miként kell helyreállítani valamely útszakaszt. A munkaterület lehatárolása tekintetében a kérelmező közölte, hogy a 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete meghatározza az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során a megvalósítandó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket. Ezeket az ajánlattevőknek be kell tartani, így nem állapítható meg a bírálati részszempont tartalma. A kérelmező szerint nem tudható, hogy mi lehet az előírások betartásán túl olyan értékelhető ajánlati elem, ami összefüggésben van a szerződés lényeges feltételeivel (pl. szélesebb korlátot, vagy jobb minőségű anyagból készített korlátot alkalmaz). Kérelmező szerint az ajánlatkérő nem jelölt meg ilyen tényezőket, illetve a gazdaságosság és költséghatékonyság követelménye miatt érthetetlen is lenne ilyen ajánlati elemek esetleges nevesítése. 3. A kérelmező szerint szubjektivitásra ad lehetőséget ajánlatkérőnek a gépjárműforgalom folyamatos irányításának és ellenőrzésének a megjelölése. Kétséges annak megállapíthatósága, hogy ez összefüggésben van-e a szerződés tárgyával és lényeges elemeivel, mivel a beszerzés tárgya szennyvízcsatornázás. Kiemelte azt is a kérelmező, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feltételekhez kötött jóváhagyása tartalmazza a betartandó előírásokat, így ez kötelezően előírt feladat. Utalt arra is a kérelmező, hogy egyébként sem állapítható meg ebben az esetben, hogy ajánlatkérő mit tekintene előnyösebb ajánlati vállalásnak.
18
4. A kérelmező rámutatott arra, hogy a kiadott tenderterv dokumentáció tartalmazza a részletes forgalomtechnikai előírásokat, helyszínrajzokat, a közlekedési táblák mennyiségét, helyét, fajtáját, stb., melyre tekintettel nem érthető a bírálati részszempont meghatározása. Ezen túlmenően azt is sérelmezte a kérelmező, hogy ebben az esetben sem állapítható meg, hogy mit kívánt és milyen módon értékelni, jobb ajánlatnak tekinteni az ajánlatkérő. 5. Kérelmező közölte, hogy kötelező feladata a vállalkozónak, hogy biztosítsa az ingatlan tulajdonosoknak az ingatlanjaikra való bejárásukat. Ajánlatkérő a minél kisebb akadályoztatással történő bejárást tette a részszempont tartalmává, amely egyrészt relatív fogalom, másrészt meg sem állapítható, hogy ajánlatkérőnek objektív haszna keletkezne ezen részszempontra tett vállalásokból. 6. A kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem közölte a panaszkezelési eljárás értékelendő céljait, milyen panaszfelvételt, folyamatot ítél kedvezőbbnek. Rámutatott arra is, hogy panasz függvényében lehet rugalmasan eljárni, illetve szükséges lehet szakértői vizsgálat lefolytatása is. A kérelmező álláspontja szerint jogsértően járt el amiatt is az ajánlatkérő, hogy önmagában csak azt közölte, hogy a sorba állítás módszerét alkalmazza, azonban nem adta meg azokat a további értékelési előírásokat, amelyek alapján megállapításra kerülnek a konkrét pontszámok. Ebben az esetben is rögzíteni kellett volna, hogy mely tartalmi elemeket minősít előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a sorban elfoglalt helyet. Az ajánlatkérő által adott általános jellegű közlés mellett nem ítélhető meg ez a kérdés, mely miatt nem biztosított az objektív, átlátható értékelés lehetősége. A kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját, mivel nem az 5. bírálati részszempont tényleges jelentőségével összhangban állapította meg annak 20-as súlyszámát. Kérelmező rámutatott arra, hogy az ajánlati ár súlyszáma 50-es és a nem pontosan meghatározott értékelési tényezők miatt, a szubjektív bírálati lehetőség mellett jóval drágábban is elnyerhető az adott beruházás lehetősége ezen részszempont alkalmazása esetén. Olyan szempontból sem állapítható meg arányosság, hogy a kivitelezést befolyásoló körülmények és feladatok a kiviteli tervben, a közútkezelői hozzájárulásokban és a majdani közlekedési hatósági előírásokban is meghatározásra kerültek.
19
A kérelmező álláspontja szerint az 5. bírálati részszemponttal kapcsolatos előírások alapján nem biztosítható a Kbt. tételes jogi és alapelvi rendelkezéseinek megfelelő bírálat elvégzése. 1. A kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, az ajánlattételi felhívása III.2.3. M4a) pontjában meghatározott szakemberekkel szemben támasztott műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételével. A kérelmező előadta, hogy amiatt túlzott mértékű az ajánlatkérő követelménye, mert együttesen követeli meg, méghozzá két szakember tekintetében a feltételek fennállását. A kérelmező szerint szükségtelen, hogy mindkét személy mindkét fajta felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezzen. A szerződés teljesítéséhez elegendő, hogy ha külön egy szakember rendelkezik az MV-VZ/A jogosultsággal, míg a másik szakember MV-KÉ/A felelős műszaki vezető jogosultsággal. A kérelmező azt nem vitatta, miután az építési beruházás számos területen érinti a közutat, és ezért ajánlatkérő előírta az ezzel kapcsolatos felelős műszaki vezetői jogosultságot is. A kérelmező szerint nem állapítható meg az sem, hogy legalább 5 éves szennyvízcsatorna kivitelezésben gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető képes csak a feladat ellátására. A kérelmező szerint elfogadható, hogy ajánlatkérő megkövetel 5 éves felelős műszaki vezetői szakmai gyakorlatot, az azonban már nem, hogy a jogszabály által meghatározott felelős műszaki vezető jogosultsággal lefedett szélesebb körű területhez képest csak a szennyvízcsatorna kivitelezésre biztosítja az alkalmasság megállapíthatóságát. Megítélése szerint ezen elvárás a Kbt. 1. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség alapelvébe is ütközik. 2. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § (4) bekezdését és az 56. § (4) bekezdését azzal a magatartásával, hogy a 21. és 27. kérdésre adott válaszában a felhívás előírásaival szemben a dokumentációban megadott szabályozást minősítette alkalmazandónak az ajánlattétel során. A kérelmező külön sérelmezte a 27. kérdésre adott választ. Rámutatott arra, hogy a felhívás szerint a közbeszerzés tárgya építési beruházás, kivitelezés és nem tárgya a tervezés. Ezzel szemben a dokumentáció műszaki leírása meghatározott szaktervek elkészítését a vállalkozó feladatává tette. Ajánlatkérő pedig a kiegészítő tájékoztatásában a felhívás előírásával szemben azt közölte, hogy az átemelők villamos erőátviteli és távjelzési munkarészeire az ajánlattevőnek kell ajánlatot benyújtani. A kérelmező külön felhívta arra is a figyelmet, hogy jogos érdekét ez a kiegészítő tájékoztatás amiatt is sérti, mivel a kérelmező kivitelező cég és emiatt tervezőt kell bevonnia a feladat ellátásához. Ajánlatkérő és egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő elsődlegesen ügyfélképesség hiánya miatt kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének érdemi
20
vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan pedig alaptalanság miatt kérték a kérelem elutasítását. Előadták, hogy a kérelmező tekintetében kell vizsgálni az ügyfélképesség fennállását, nevezetesen azt, hogy a kérelmező saját maga önállóan ajánlattevőként részt tudna-e venni a közbeszerzési eljárásban. Nem elfogadható, hogy a kérelmező majd más közös ajánlattevőkkel, alvállalkozókkal kívánja a munkát teljesíteni. Közölték, hogy ismereteik, illetve a kérelmező honlapja szerint a kérelmező egy kifejezetten magasépítésre szakosodott cég, melyhez képest a konkrét közbeszerzés tárgya egy specifikus mélyépítési tevékenység, melynek más a kivitelezési technológiája is. Közlésük szerint nem ismert előttük, hogy a kérelmező rendelkezne az ajánlatkérő által megkövetelt specifikáltságú referenciamunkával, illetve gépparkkal. Az ajánlatkérő utalt arra is, hogy véleménye szerint a jogos érdek abban jelentkezik az ajánlattevői oldalon, hogy az adott közbeszerzési eljárásban részt vegyenek, illetve részt vehessenek. Így nem csak azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező potenciális ajánlattevőnek minősül-e, hanem azt is, hogy a felhívás valamely rendelkezése gátolta-e őt abban, hogy ajánlatot nyújtson be, továbbá azt is, hogy a kérelmező egyáltalán akart-e ajánlatot benyújtani. Ajánlatkérő ismertette, hogy az ajánlattételi felhívása 2010. november 10-én jelent meg, az ajánlattételi határidő 2010. november 25. 10.00 óra volt. A kérelmező jogorvoslati kérelmének kelte 2010. november 24., míg a kérelmező jogorvoslati kérelme benyújtásának időpontja 2010. november 25. 7.54 óra. Az ajánlatkérő szerint, amennyiben a kérelmezőnek komoly ajánlatadási szándéka lett volna, akkor a jogorvoslati kérelmének benyújtásával nem várt volna az ajánlattételi határidő lejártáig. Ajánlatkérő közölte azt is, hogy ugyan a kérelmező megvásárolta a dokumentációt, azonban a többi ajánlattevővel ellentétben nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, nem kért kiegészítő tájékoztatást, nem kezdeményezett előzetes vitarendezést, a kérelmező mintegy kivonta magát a közbeszerzési eljárásból. Ajánlatkérő szerint mindezen kérelmezői cselekmények alapján megkérdőjelezhető, hogy a kérelmező rendeltetésszerűen gyakorolta-e a jogorvoslati jogosultságát. Ajánlatkérő hivatkozott az Alkotmánybíróság 38/1998. (VI.25.) AB határozatában foglalt azon rendelkezésre, mely szerint a joggal való visszaélés tilalma nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem az - az egyes jogágak sajátosságaitól függő formában - az egész jogrendszerben érvényre jut. Ajánlatkérő szerint erre tekintettel ennek érvényesülnie kell a Kbt. vonatkozásában is, függetlenül attól, hogy a Kbt. tételes rendelkezései között nem szerepel a joggal való visszaélés tilalma. Ajánlatkérő utalt arra is, hogy véleménye szerint a jogorvoslati kérelemből nem tűnik ki, hogy a kérelmező miért került hátrányosabb helyzetbe a többi potenciális ajánlattevőhöz képest és nem mutatható ki közvetlen tényekkel alátámasztott jogos érdekének a sérülése.
21
Ajánlatkérő előadta, hogy az 5. organizációs ütemterv elkészítése vonatkozásában nem merülhet fel a kérelmező jogos érdekének közvetlen sérelme, mivel a honlapja szerint építőipari cég, ezért tisztában van azzal, hogy mi az az organizációs ütemterv. Ajánlatkérő minden ajánlattevő tekintetében azonosan határozta meg az organizációs ütemterv tartalmi elemeit, méghozzá előzetesen, mindenki számára egyenlő eséllyel volt biztosított az ajánlattétel lehetősége. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában is hivatkozott a kérelmező ügyfélképességének a hiányára. Ajánlatkérő az alábbi indokokra tekintettel kérte érdemben az alaptalan kérelem elutasítását. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az 5. bírálati részszempont körében a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja alapján a minőséget kívánta értékelni. Rögzítette, hogy kiemelkedő jelentőséggel bír az 5. bírálati részszempont, mivel számos olyan turisztikai intézménnyel rendelkezik, amelyeknek a zavartalan elérhetősége és megközelíthetősége fontos számára. Területén található a télen-nyáron nyitva tartó horgásztó, a cseppkőbarlang és a Denevér múzeum is. Ismertette, hogy Abaliget egy főútvonalon keresztül közelíthető meg, mely halad végig a településen és ezt érinti a kivitelezés is. Ajánlatkérő erre tekintettel kért már az ajánlattételi szakaszban előzetesen – a beérkezett egyes ajánlatok komolyságát és az ajánlattevők felkészültségét is mérve – egy olyan organizációs tervet a bírálati részszempont részeként, amely alapján tájékozódni tud a kivitelezés alatt várható közlekedési nehézségekről és egyúttal előzetesen fel tudja készíteni a turisztikai intézményeit, a forgalomkorlátozásokra, forgalomelterelésekre. Erre tekintettel az organizációs ütemterv minősége jelentőséggel bír, mivel előzetesen tervezni tudja a kivitelezéssel járó nehézségeket. Ajánlatkérő közölte, hogy az 5. bírálati részszempontban nem a jogszabály által előírt és a kivitelező által kötelezően betartandó követelményeket és előírásokat kívánja értékelni, hanem az ezen felüli vállalásokat. Rögzítette ugyanakkor azt is, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi körülményekről szóló 4/2001. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben (továbbiakban: Rendelet) utalás történik az organizációs tervre, de annak előírása önálló követelményként nem jelenik meg. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozata szerint az organizációs ütemterv része lesz a megkötendő szerződésnek, az ajánlattevő aszerint lesz köteles teljesíteni. Ajánlatkérő előadta, hogy nem követelte meg az ajánlattételi szakaszban kiviteli ütemterv készítését, az ajánlattevőknek csak teljesítési határidő vállalást kellett tenniük és majd a szerződéskötést követően készül a dokumentáció előírásainak megfelelően a kivitelezési ütemterv. Az organizációs ütemtervben ebből
22
következően nem magát a kivitelezési építési munkát kellett bemutatni, hanem ajánlatkérő gyakorlatilag az önkormányzat, a kivitelező és a lakosság közötti közvetlen együttműködési formák bemutatását várta el, méghozzá a közlekedést, a forgalmat, az életvitelt biztosító intézkedéseket. A kivitelező kerül közvetlen kapcsolatba a lakossággal, tehát szükséges annak a bemutatása, hogy miként tájékoztatja az érintett ingatlanok tulajdonosait, miként tervezi, illetve oldja meg a település közlekedését, forgalmát. Ajánlatkérő közölte, hogy nem érintette a vállalás megtételének lehetőségét az a tény, hogy ajánlatkérő a tendertervet adta át, mivel az gyakorlatilag kiviteli tervdokumentáció szintű. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az építőiparban ismert az organizációs terv tartalma, továbbá a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők be tudták ezen bírálati részszempontra nyújtani az ajánlatukat. Ajánlatkérő a dokumentáció 19. oldalán 1.6. pont alatt felsoroltak tekintetében, azok sorrendjében a következőket adta elő: 1. Ajánlatkérő közölte, hogy ezen tényező tekintetében a közlekedés zavartalanságát biztosító információs és tájékoztató intézkedések összességének a megvalósítását kívánja értékelni. Erre az általa hivatkozott rendelet 4. sz. mellékletének 10. pontja nem tartalmaz előírást, mivel az az utak használatáról, a gyalogosforgalom biztonságának biztosításáról, illetve az építési területtel kapcsolatos utak tisztaságának biztosításáról szól. 2. Ajánlatkérő szerint a Rendelet 4. sz. mellékletének 12. pontja a munkaterületen dolgozók mozgási szabadságát biztosítja, míg a 18. pontban azt határozza meg kötelezettségként, hogy ki kell jelölni és jelzőtáblákkal kell ellátni a munkaterület határát. Ajánlatkérő közölte, hogy azt azonban nem határozza meg a rendelet, hogy ezeket az intézkedéseket a kivitelezőnek milyen módszerekkel kell megoldania és ajánlatkérő a bírálati részszempontot képező tartalmi elem vonatkozásában azt kívánja értékelni, hogy a munkaterület lehatárolása és biztosítása milyen eszközökkel és módszerekkel történik, illetve a kötelező előírásokon túl milyen eszközöket kíván alkalmazni a vállalkozó a munkaterület lehatárolása érdekében. Az organizációs közlekedés tekintetében az ajánlattevőnek azt kell bemutatnia, hogy a kivitelezés megkezdésekor hogyan és milyen módszerrel valósítja meg a munkaterületre való felvonulást és a kivitelezés megkezdésének előkészítését. A befejezés körében azt is be kell mutatni, hogy milyen módon oldja meg a terület teljes körű helyreállítását, milyen szakaszos levonulási módszert kíván alkalmazni. 3. Ajánlatkérő szerint a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési telepítési és üzemeltetési előírásairól szóló 41/2003. (VI.20.)
23
GKM rendelet és az annak mellékletét képező Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzata csak általános rendelkezéseket határoz meg arra, hogy mikor kell, illetve ajánlott a jelzőlámpás forgalomirányítás. Ajánlatkérő ehhez képest azoknak a módszereknek az összességét kívánja értékelni a részszempontban, hogy a jogszabályok kötelező előírásain túl milyen további módszerekkel kívánja biztosítani a forgalom irányítását, a közlekedés zavartalanságát az ajánlattevő. 4. Ajánlatkérő közölte, hogy annak bemutatását várta el, hogy az ajánlattevők a csatornahálózat építésének szakaszos megvalósításakor milyen ütemben valósítják meg a forgalmi tereléseket. Ez jelentős számra, mivel a községnek egy szűk főutcája van. Ajánlatkérő nem kívánta előre meghatározni az ütemezés módszerét. Ajánlatkérő elvárása az volt, hogy az ajánlattevők előzetesen a saját felelősségükre tájékozódjanak és készüljenek fel a helyi viszonyokból. Előadta azt is, hogy azon intézkedések módszere összességét kívánta értékelni, hogy a kivitelezés ideje alatt az ajánlattevők miképpen biztosítják az önkormányzat hivatalos helyiségeibe való bejutást, valamint a fő szempontból jelentős turisztikai intézmények megközelítését. 5. Ajánlatkérő közölte, hogy arra vonatkozóan a Rendelet nem tartalmaz előírást, hogy a kivitelezőnek milyen módszerekkel és eszközökkel kell biztosítani az egyes ingatlanokra való bejutást. Ajánlatkérő azt kívánja értékelni, hogy az ajánlattevők milyen műszaki többletmegoldásokkal kívánják biztosítani az ingatlanokra történő bejutást, pl. rámpa, ideiglenes átjáró, ideiglenes kijáró kiépítése. 6. A Rendelet szintén nem határozza meg, hogy a kivitelezés alatt a vállalkozónak miként kell a panaszokat kezelni, milyen kötelezettségei vannak. Ajánlatkérő a helyszínen lévő vállalkozóra kívánja áthárítani a panaszok kezelését és intézését, melyre vonatkozóan számos módszer létezik. Fontosak a panaszkezelési módszerek az ajánlattételi szakaszban, mivel az az ajánlatkérő megítélésére is kihat, a vállalkozó az ajánlatkérő képviselőjeként jár el. ajánlatkérő példálódzó jellegű felsorolást is adott a panaszok kezelésére: kivitelezés idejére vonatkozó honlapon külön ismertető, letölthető panaszlevél minta, munkavállalók felkészítése a panaszbejelentések fogadására, intézkedési terv készítése. Ajánlatkérő szerint jogszerűen határozta meg a kérelmező által támadott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételét, nem sértette meg a Kbt. 69. § (3) bekezdését. Ajánlatkérő közölte, hogy a kiegészítő tájékoztatásában megerősítette, hogy valóban mindkét szakember tekintetében együttesen követelte meg a támasztott alkalmassági feltételeket. Előadta, hogy a beszerzés tárgyára tekintettel írta elő a szennyvízcsatorna kivitelezésére vonatkozó szakmai gyakorlatot. Ajánlatkérő szerint a hatékonyság teszi szükségessé azt, hogy mindegyik személy rendelkezzen mindkét fajta felelős műszaki vezetői
24
jogosultsággal. Ajánlatkérő előadta, hogy valóban egy fő szakember kerül kinevezésre felelős műszaki vezetőnek, építésvezetőnek, ugyanakkor szükséges egy pótember is, hogy akadályoztatás esetén biztosított legyen a munka végzése, valamint szakaszos megvalósítás mellett több helyszínen gyorsítható az eljárás ezáltal. A nyertes ajánlattevő szerint ajánlatkérő jogszerűen határozta meg a bírálati szempontrendszerét és az alkalmassági követelményrendszerét is. Közölte, hogy a támasztott alkalmassági feltétel nem teljesíthetetlen, a benyújtott ajánlatok érvényességét ez a követelmény nem befolyásolta. Utalt arra is, hogy tudomása szerint a pénzügyi finanszírozó oldaláról volt ez elvárás. Ismertette, hogy nem feltétlenül szükséges a műszaki ütemterv elkészítése ahhoz, hogy egy vállalkozó össze tudjon állítani organizációs ütemtervet, maga egyébként mindig elkészíti a műszaki ütemtervet is. Közölte, hogy nemcsak időpontokhoz kötötten készíthető ütemezés, hanem munkafolyamatokhoz is. Miután az építőiparban több helyen kérnek organizációs tervet, így az ajánlattevők egyébként is rendelkeznek gyakorlattal ebben a kérdésben. Saját maga akként járt el, hogy megtekintette a helyszínt és annak alapján felmérte azokat az intézményeket, amelyeknek biztosítani kell a zavartalan, akadálymentes közlekedését, az idegenforgalmi szempontra is tekintettel volt és ennek alapján tudta megtenni a többletajánlásait és elkészíteni az organizációs ütemtervét. A Döntőbizottság először – a felek eljárásjogi kifogására is tekintettel – azt vizsgálta, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel. A Kbt. 323.§ (1) bekezdése határozza meg a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A Kbt. 4. § 1.c) pontja szerint ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely az ajánlattételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez.
25
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 4. § 1.c) pontban megadott meghatározás alapján ajánlattevőnek minősül, miután a felhívás megjelenését követően megvásárolta a dokumentációt. A Kbt. 323. § (1) bekezdése az ajánlatkérőn és a közbeszerzés tárgyával összefüggő kamarán, érdekképviseleti szervezeten kívül a jogorvoslati kérelem benyújtásához követelményként támasztja, hogy a jogsértő tevékenység vagy mulasztás sértse, illetve veszélyeztesse jogát, jogos érdekét az adott szervezetnek, személynek. A Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében az ügyfélképesség megállapításának törvényi feltétele a jogos érdeksérelem megállapíthatósága. A törvényi szabályozásra tekintettel téves az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, hogy abban az esetben állapítható meg jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó jogosultság, amennyiben az érintett szervezet önállóan igazolni tudja az alkalmasságát és önálló ajánlattevőként képes az ajánlattételre, teljesítésre. A Kbt. 323. § (1) bekezdése nem támasztja ezt a követelményt. A Kbt. alkalmasságra vonatkozó szabályozása pedig biztosítja az ajánlattevőknek az arra vonatkozó jogi kereteket, hogy az alkalmassági feltételeknek más közös ajánlattevőkkel, 10 % feletti, illetve az alatti alvállalkozókkal, továbbá erőforrás szervezet bevonásával is megfelelhetnek. A Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az ügyfélképesség és az alkalmasság igazolása két különböző jogintézménye a közbeszerzési törvénynek. Az ügyfélképesség eljárásjogi fogalom, míg az alkalmasság igazolása egy anyagi jogi intézmény, melynek vizsgálatára a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában kerülhet sor. Az ügyfélképesség ebből következően nem függ, függhet az alkalmasság igazolásától, a kérelmezőknek nem kell igazolniuk a jogorvoslati kérelmük benyújtásához, hogy megfelelnek-e az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági feltételeknek. A Döntőbizottság álláspontja szerint minden egyes esetben a közbeszerzés tárgyára és az érintett szervezet jellemzőire, tevékenységére tekintettel kell megítélni azt a kérdést, hogy az adott közbeszerzési eljárás tekintetében a kérelmező jogos érdeksérelme megállapítható-e. A konkrét esetben ajánlatkérő közbeszerzésének tárgya építési beruházás, azon belül szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztító telep nélkül. A becsült értéke 200 millió forint és ajánlatkérő a felhívásában akként rendelkezett, hogy a Kbt. 253. §-a szerint fenntartottnak minősül a megkötendő szerződés. A kérelmező a jogorvoslati eljárás során részletes cégismertetőt nyújtott be és becsatolta az annak alátámasztásául szolgáló okirati bizonyítékokat is. A benyújtott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a kérelmezőnek nem kizárólag a cégkivonata tartalmazza a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységi köröket, hanem a kérelmező már hosszú évek óta üzletszerűen, rendszeresen építőipari kivitelezési tevékenységet végez. Építőipari munkája egyébként sem csak magasépítési tevékenységet foglal magában, a bemutatott
26
referenciamunkákból kitűnően végzett közműhálózattal, ivóvíz, illetve csatornahálózattal összefüggő munkákat is. A kérelmező saját maga rendelkezik egyébként az ajánlatkérő által megkövetelt létszámú személyi állománnyal és jelentős gépparkkal is. A Döntőbizottság a kérelmező által végzett építőipari tevékenységekre, a kérelmező rendelkezésére álló személyi és tárgyi erőforrásokra tekintettel úgy ítélte meg, hogy egyértelműen megállapítható a kérelmező érdekeltsége, jogos érdeke abban, hogy az ajánlatkérő által közzétett építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban részt vehessen. Nem követelmény, hogy kizárólag már a korábbi évek során beszakosodott cégek vehetnek részt valamely közbeszerzési eljárásban, különösen nem abban az esetben, ha egyébként – mint a konkrét esetben – fennáll a lehetősége az erőforrások és a korábbi tevékenység alapján, hogy a tevékenységet, illetve annak egy részét az adott szervezet is elvégezhesse. A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti indokokra tekintettel a kérelmező jogos érdeke az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás tekintetében megállapítható. A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérőnek a joggal való visszaéléssel kapcsolatban kifejtett álláspontját. A konkrét esetben megállapítható, hogy ajánlatkérő relatíve rövid ajánlattételi határidőt biztosított. Az ajánlattételi időtartam a Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott 15 napos jogorvoslati időtartammal azonosan került meghatározásra. A kérelmező a dokumentációt az ajánlattételi időszak első felében megvásárolta, továbbá jogorvoslati kérelme magában foglalta a megvásárolt dokumentációval és a később kiadott kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos kérelmi elemeit is. Így ajánlatkérő időpontbeli hivatkozásai ezen tényekre tekintettel nem elfogadhatóak. A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak az ajánlatkérőnek az egyes kérelmi elemek tekintetében megtett ügyfélképesség hiányára vonatkozó hivatkozását sem. A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérők által támasztott alkalmassági feltételek tipikusan olyan ajánlatkérői előírások, amelyek okozhatják a potenciális ajánlattevői kör jogos érdekének a sérelmét, amiatt, hogy azok jogsértő jellege, túlzottsága miatt nem képesek valamely feltételnek megfelelni. A kérelmező a felhívás III.2.3. M4a) pontja tekintetében egyértelműen rögzítette, hogy a megkövetelt specifikáltságú szakemberekkel nem rendelkezik és pontosan megadta annak indokát is, hogy mely okok miatt tartja az alkalmassági feltételt jogsértőnek. A Döntőbizottság szerint az ajánlattevőknek, a konkrét esetben a kérelmezőnek megállapítható a jogos érdeksérelme azzal összefüggésben is, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően előzetesen és pontosan meghatározta-e az egyes bírálati részszempontok tartalmát, értékelésének módszerét és a súlyszám meghatározása során sem valósított meg jogsértést.
27
Ajánlatkérő az érvényes ajánlattevők közül a bírálati szempontrendszer alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt, így az ajánlattevők számára kiemelkedő relevanciával bír a bírálati szempontrendszer jogszerű és egyértelmű meghatározása. A Döntőbizottság a kiegészítő tájékoztatás tekintetében is megállapította a kérelmező jogos érdekének fennálltát. Ajánlatkérők kötelezettsége elsődlegesen az, hogy a felhívásukban és a dokumentációjukban teljes körűen meghatározzák a részvételi feltételeket és az ajánlattal szembeni követelményeiket. A kiegészítő tájékoztatás körében korlátozott lehetőségeik állnak fenn arra, hogy a már kiadott előírásaikat megváltozhassanak, garanciális követelmény, hogy a felhívásnál minden esetben, míg a dokumentációnál kivételekkel, de kötelező hirdetmény közzététele a módosításról. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított, folytatott le. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó hirdetményét 2010. november 5-én adta fel, melyre tekintettel az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései szerint kell megítélni az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségét, a jogorvoslati kérelem alaposságát. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmi elemeit azok sorrendjében vizsgálta. 1. A kérelmező az első kérelmi elemében támadta egyrészt az ajánlatkérő által meghatározott 5. bírálati részszempontot, annak súlyszámát, továbbá az ahhoz megállapított bírálati módszert, valamint a módszer ismertetése során megadott értékelési tényezőket is. A Kbt. tételes jogi rendelkezésének megsértésén túl hivatkozott Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelvi sérelemre is. A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja szerint egyszerű közbeszerzési eljárásban a bírálati szempontokra a Kbt. 57. §-a megfelelően alkalmazandó úgy, hogy az ajánlati felhívás szerint ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 57. §-a állapítja meg a bírálati szempontokra, részszempontokra, súlyszámokra az értékelési ponttartományra és a bírálat módszerére vonatkozó kötelező előírásokat. A Kbt. 57. § (1)-(6) bekezdése az alábbiakat írja elő: (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
28
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. (6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít.
29
A Kbt. 57. § (4) bekezdése állapítja meg a részszemponttal szemben támasztott követelményeket, melyek közül a konkrét esetben a c) pontban megadott követelmények sérelmére hivatkozott a kérelmező. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja megadja az arra vonatkozó felhatalmazást az ajánlatkérők számára, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont választása esetén bírálati részszempontként a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló részszempontokat határozzanak meg. Ezen pontban a jogalkotó példálódzó jellegű felsorolást is adott a lehetséges a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel összefüggő részszempontokra. E körben felsorolta egyebek mellett a minőséget, a teljesítés időpontját, időszakát, a környezetvédelmi tulajdonságokat is. Ajánlatkérő 5. bírálati részszempontként a felhívásában az organizációs ütemterv minőségét adta meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a felhívásban meghatározott 5. bírálati részszempont, mint részszempont meghatározása tekintetében nem állapítható meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának a sérelme. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, mely csatornázási munkát egy településen, annak lakott részén kell döntő részben megvalósítani. A közbeszerzés tárgyából, a megvalósítás helyszínéből következik, hogy a szerződés, a teljesítés lényeges feltételei közé sorolható az a kérdés, hogy az adott ajánlattevő miként fogja megvalósítani a településen belül az építési munkát. A kivitelezési tevékenység mellett, az építési munkák időtartama alatt biztosítottak lesznek-e a közlekedési feltételek, a település lakossága életvitelének, az intézmények működésének a feltételei adottak lesznek-e. A Döntőbizottság szerint a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételeivel való kapcsolatra tekintettel maga a részszempont meghatározása nem minősül jogsértőnek, ugyanakkor a Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy önmagában annak ténye, hogy ilyen típusú részszempont meghatározható, még nem jelenti azt, hogy adottak a jogszerű bírálat elvégzésének a feltételei. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a részszempont alapulhat mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőn. Ajánlatkérő más módon értékelhető tényezőn alapuló részszempontot határozott meg 5. bírálati részszempontként, melyre tekintettel kiemelkedő relevanciával bír az a kérdés, hogy a bírálati részszempont körében ajánlatkérő az ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. A Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontjának második fordulata kimondja, hogy nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem
30
mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. A Döntőbizottság szerint a részszempont körében értékelésre kerülő ajánlati elemek összetevőinek, tulajdonságainak a megadása körében is érvényesül az a követelmény, hogy azok is minősüljenek a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban állónak, továbbá azokra is vonatkozik, hogy megfeleljenek a közbeszerzési törvény alapelveinek, biztosítsák az ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget. A Kbt. 54. § (1) bekezdése a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében írja elő a dokumentáció készítési kötelezettséget. A Döntőbizottság ki kívánja azt is emelni, hogy a Kbt. szabályozási rendszerében az ajánlatkérők a felhívásukban és a dokumentációjukban, különösen a műszaki leírásban határozzák meg az ajánlatokkal szemben támasztott tartalmi követelményeiket. Ezek az ajánlatkérői előírások érvényességi feltételnek minősülnek. Ajánlattevőknek a kötelezettsége, hogy a jogszabályi előírásoknak és az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek megfelelő ajánlatot nyújtsanak be és annak megfelelően végezzék a teljesítést is. Ajánlatkérők a jogszabályi és a kötelező érvényességi előírásokon túlmenően határozhatják meg a bírálati részszempontjaikat, melyekben teremtik meg a lehetőséget arra, hogy az ajánlattevők a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban további többletvállalásokat tegyenek. A bírálati részszempontra tett vállalások szerves részei az ajánlatnak, ebből következően a megkötendő szerződés részévé is válnak a Kbt. 99. § (1) bekezdése alapján. A Döntőbizottság a fenti előírások tükrében vizsgálta meg az ajánlatkérő által a dokumentáció 19. oldalán 1-6. pont alatt az 5. bírálati részszempont körében megadott értékelési tényezőket és úgy ítélte meg, hogy azok nem felelnek meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek, továbbá a Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelvi elvárásoknak. A Döntőbizottság számára a dokumentáció szabályozása és ajánlatkérő egymásnak is ellentmondó nyilatkozatai alapján nem volt megállapítható, hogy az 5. bírálati részszempontra tett vállalások valóban a Kbt. 99. § (1) bekezdésének megfelelően a megkötendő szerződés részévé válnak. Ajánlatkérő a dokumentációja 3.3. pontja alatt akként rendelkezett, hogy a nyertes ajánlattevő kötelezettségét képezi, hogy készítse el az organizációs tervet, a forgalomtechnikai tervet és több más tervet is, melyet a műszaki ellenőr jogosult jóváhagyni. Ezen túlmenően a 3.4. pont értelmében a műszaki ütemterv is a szerződéskötést követően kerül elkészítésre. A dokumentáció 3.4. pontja határozza meg a műszaki ütemtervvel szemben támasztott követelményeket, melyek részben átfedésben állnak az 5. bírálati részszempont értékelési tényezőivel.
31
A Döntőbizottság szerint amiatt sem állapítható meg az, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta meg az értékelési tényezőket, mert a jogszabályi rendelkezések és a dokumentáció több előírása is kifejezetten az ajánlatkérő által megadott értékelési tényezők körébe tartozó kötelezettségeket állapít meg az ajánlattevők számára, követeli meg az a szerinti teljesítését. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által megadott értékelési tényezők közül több egymással átfedésben van, a 2., a 3. és 4. tényező is ugyanazon tartalmi kört foglalja magába a közlekedésre, a gépjármű forgalomra, a közlekedési útvonalakra és a forgalom ütemezésére vonatkozik. Ezen tényezők tekintetében azonban ajánlatkérő nem határozta meg egyik tényezőnek sem a pontos tartalmát, illetve elhatárolását az egyéb kötelezettségektől, a műszaki ellenőr által jóváhagyásra kerülő tervektől. Emellett a dokumentáció részét képezte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Főmérnökség Baranya Megyei Igazgatóságának a kiviteli tervekre vonatkozóan kiadott feltételekhez kötött hozzájáruló nyilatkozata, mely számos kötelezettséget foglalt magában a forgalom, illetve a közlekedés tekintetében. A tenderterv dokumentáció részét képező műszaki leírás, továbbá a forgalomtechnikai tervek további részletes előírásokat adtak a forgalom és a közlekedés tekintetében az alkalmazandó jelzőtáblák típusára, helyére kiterjedően. Ezen kívül nemcsak az ajánlatkérő által nevesített jogszabályok, hanem a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet mellékletét képező „A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSZ)” tételes rendelkezéseket állapít meg, mely kiterjed a biztosítandó forgalmi sávokra, a forgalomirányítás követelményeire, a gyalogosok és egyéb személyek közlekedési lehetőségeire, a jelzőtáblákra és az elkorlátozó elemek használatára is. A Döntőbizottság szerint a 2., 3. és a 4. értékelési tényező általános meghatározása mellett nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő ténylegesen mit tett a bírálati részszempont tartalmává, mivel a jogszabályok széles körben konkrét kötelezettségeket írnak elő, továbbá a dokumentáció műszaki leírása és a tervek is részletes szabályozást adnak. Így nem állapíthatók meg ezen tényezők tekintetében – külön meghatározás hiányában – hogy valóban a szerződés lényeges feltételének minősülnek és nem biztosítják, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tudjanak tenni ezen értékelési tényezőkre. A 2. értékelési tényező körében ajánlatkérő az organizációs közlekedést, annak tervezését, engedélyeztetését, a helyreállítási kötelezettséget és a munkaterület lehatárolásának megoldását határozta meg. A Döntőbizottság ezen tényezők tekintetében is megállapította, hogy mind a dokumentáció előírásai, mind a már hivatkozott 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet mellékletét képező EFSZ számos
32
konkrét követelményt támaszt a munkaterület elkorlátozása, jelzése, előrejelzése tekintetében. Ezt tartalmazza az EFSZ II. fejezet 2., 3., 4. és 5. pontja. Ajánlatkérő ebben az esetben sem határozta meg a dokumentációjában, hogy melyek azok a többletelvárások a jogszabályi előírásokhoz képest, amelyeket a bírálati részszempontok körében kíván értékelni és ilyen meghatározás hiányában pedig nem állapítható meg, hogy azok valóban a jogszabályi követelményeken túl olyannak minősülnének, amelyek a szerződés lényeges feltételének lennének tekinthetők. Ajánlatkérő 5. értékelési tényezőként az ingatlantulajdonosoknak az ingatlanjaira való minél kisebb akadályoztatással történő bejárásának biztosítását adta meg. A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 12. pontjában egyértelműen közölte, hogy a telkekre a bejárást gyalogos hidakkal kell biztosítani. A dokumentáció 6.2. pontja alatt pedig előírta, hogy biztosítani kell az építmények és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a biztonságos és akadálymentes közlekedést. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérői többletszabályozás hiányában nem állapítható meg az 5. értékelési tényező konkrét tartalma, hogy ajánlatkérő az előírt gyalogos hidak mellett mit tekint olyan vállalásnak, amely összefüggésben áll a szerződés lényeges feltételeivel és biztosítja az ajánlattevők számára megfelelő vállalások megtételének a lehetőségét is. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által a dokumentációban kiadott értékelési tényezők közül több olyan általános jellegű fogalmat takar, amelyek alapján nem állapítható meg a ténylegesen értékelésre kerülő ajánlati elem, méghozzá amiatt nem, mivel a hivatkozott jogszabályok, illetve maga az ajánlati dokumentáció is ugyanezen értékelni kívánt elemek körében számos konkrét előírást tartalmaz. Ezzel összefüggésben arra sem vonható le egyértelmű következtetés, hogy azok valóban a szerződés lényeges feltételének minősülnek-e. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a dokumentációban meghatározott értékelési tényezők meghatározásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját és a Kbt. 1. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte a kérelmezőnek a bírálat módszerével, a sorba rendezéssel szemben előterjesztett kérelmi elemét. A Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontja értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok között pontszám meghatározása. Erre tekintettel mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében ajánlatkérőknek akként kell meghatározniuk bírálati módszerüket, hogy abban közlik, hogy minek eredményeként kerülnek
33
meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. A sorba rendezés, illetve annak közlése, hogy a „legelőnyösebb” és az „azt követően előnyös” nem adja meg ténylegesen, hogy minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemeknek a sorba állítása. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján fogja eldöntetni, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését. Ajánlatkérő ezen jogsértése egyben annak is akadályát képezi, hogy később az értékelés jogszerűsége ellenőrizhető és a bírálat átlátható legyen. A kérelmező jogorvoslati kérelmében külön sérelmezte az 5. bírálati részszempont súlyszámát. A Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja azt a követelményt támasztja, hogy ajánlatkérők a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat, súlyszámokat határozzanak meg. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ugyan a bírálati részszempont meghatározása önmagában nem jogsértő, azonban az ajánlatkérő által a dokumentációban kiadott 1-6. pont alatti értékelési tényezők alapján nem állapíthatóak meg egyértelműen a bírálati részszempont tartalmi elemei. A Döntőbizottság szerint ezen bírálati tényezők jogszerű megállapításának hiányában pedig nem lehet megítélni a részszempont tényleges jelentőségét. Okszerűen a jogszerű bírálati részszempont tartalom meghatározásának a függvénye az adható súlyszám. Így emiatt érdemben ezt a kérelmi elemet nem bírálta el a Döntőbizottság. Megjegyzendő, hogy a kérelmező is épp a meg nem határozottság, illetve a jogszabályi és a dokumentációs előírásokra tekintettel hivatkozott a súlyszám jogsértő jellegére. 2. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte a kérelmezőnek a felhívás III.2.3. M4.a) pontjában meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételt támadó kérelmi elemét. A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint általános egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására 65. §, 66. §, 67. § és 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.
34
A Kbt. 69. § (1)-(3) bekezdése az alábbiakat mondja ki: (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 65. §-a értelmében ajánlatkérők kizárólag a közbeszerzési törvény szabta keretek között határozhatják meg az alkalmasság igazolási módjait és feltételeit. Az ajánlatkérők által meghatározott alkalmassági feltételek rendeltetése, hogy biztosítsa a szerződés teljesítésére alkalmas személyi kör kiválasztását. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében ajánlatkérők legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatnak elő alkalmassági követelményeket. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő közbeszerzésének a tárgyát és megállapította, hogy az szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére vonatkozik, nem foglalja magába a szennyvíztisztító telepet, továbbá közút helyreállítását sem. Ajánlattevőknek meghatározott hosszúságban és előírt specifikáltságban gerinccsatornát, bekötővezetéket, bekötőcsatornát, nyomóvezetéket, átemelőket, továbbá gravitációs és házi bekötéseket kell megvalósítani. A közbeszerzés tárgya tekintetében megállapítható, hogy az valóban az általános jellegű építési beruházásokhoz képest rendelkezik specifikáltsággal, így – miként azt a kérelmező sem vitatta – ajánlatkérő alappal követelte meg az MV-VZ/A felelős műszaki vezetői jogosultság igazolását. A Döntőbizottság ugyanakkor a beszerzés volumenére, műszaki tartalmára, a teljesítés helyére tekintettel azt már nem ítélte szükségesnek, hogy legalább 2 fő ilyen felelős műszaki vezetői jogosultságú személy legyen. A beruházás kisebb szennyvízcsatornázásnak minősül, nem foglalja magába a szennyvíztisztító telepet, egy településen kell megvalósítani. Megjegyzendő, hogy maga a szerződéstervezet is egy építésvezetővel és felelős műszaki vezetővel számol. A Döntőbizottság szerint indokolatlan ezen konkrét beruházás tekintetében két szakember megkövetelése
35
ugyanazon jogosultsággal, a szakember esetleges kiesése esetén a teljesítés során történhet meg annak a pótlása. A Döntőbizottság nem ítélte a teljesítéshez ténylegesen szükségesnek a konkrét csatornázási munka tekintetében azt, hogy az MV-VZ/A felelős műszaki vezetői minőségben végzett 5 éves szakmai gyakorlaton kívül csak az olyan szakember minősüljön alkalmasnak, aki az 5 éves szakmai gyakorlatában szennyvízcsatornázási kivitelezést végzett. A konkrét projekt műszaki tartalma nem indokolja ilyen szigorú alkalmassági feltétel támasztását. A Döntőbizottság szerint nem érinti a teljesítésre való alkalmasság megítélését az a tény, hogy esetlegesen nem egy szakember rendelkezik a két felelős műszaki szakember jogosultsággal, hanem külön-külön szakemberek biztosítják a kétfajta felelős műszaki vezetői jogosultság által nyújtott szakértelmet. Így ajánlatkérő jogsértően követelte meg, hogy mindegyik szakember rendelkezzen mindkét fajta felelős műszaki vezetői jogosultsággal. A Döntőbizottság az MV-KÉ/A típusú felelős műszaki vezető tekintetében is a fentiekkel egyező indokok alapján szükségtelennek ítélte két szakember biztosítását, azt pedig különösen, hogy ezen típusú szakember esetében is ajánlatkérő követelményként támasztotta a szennyvízcsatorna kivitelezésben való jártasságot. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő több okból is megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését a felhívása III.2.3. M4a) pontjában támasztott műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételével. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte a kérelmezőnek a kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos 3. kérelmi elmét. A Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontja szerint egyszerű közbeszerzési eljárásban a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt. 56. §-a megfelelően irányadó azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérés határideje az ajánlatok bontását megelőző 5. munkanap, megadásának határideje pedig az ajánlatok bontását megelőző 3. munkanap. A Kbt. 56. § (4) bekezdése a kiegészítő tájékoztatás tekintetében követelményként támasztja az alábbiakat: „A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével: a) az 54. § (4) bekezdése szerinti eset;
36
b) ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.” A Kbt. 54. § (4) és (5) bekezdése szerint: (4) Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy e törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen - az ajánlatkérő által pontosan megjelölt - eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. (5) A (4) bekezdés szerinti elem(ek), előírás(ok) semmisnek nyilvánítása érdekében az ajánlatkérőnek az 56. § (2) bekezdése szerint akkor is kiegészítő tájékoztatást kell adnia, ha kiegészítő tájékoztatást nem kértek. A Kbt. 250. § (3) bekezdés e) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. A Döntőbizottság a közbeszerzési törvény fenti rendelkezéseinek áttekintése alapján megállapította, hogy a Kbt. továbbra is alapkövetelménynek azt tekinti a Kbt. 56. § (4) bekezdés második fordulatában, hogy a kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A Kbt. 250. § (3) bekezdés e) pontja határozza meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció módosítására vonatkozó egyszerű eljárásban irányadó rendelkezéseket. A konkrét esetben ajánlatkérő nem módosította hirdetménnyel a felhívását és a dokumentációját, hanem csak kiegészítő
37
tájékoztatást adott ki, melyek közül a kérelmező jogorvoslati kérelmében a 21. és 27. kérdésre adott választ sérelmezte. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő mind a 21., mind a 27. kérdésre adott válaszában akként rendelkezett, hogy nem a felhívásban, hanem a dokumentációban kiadott szabályozását tekinti irányadónak. A 21. kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy a felhívásban feltüntetett mennyiségekhez képest a dokumentáció részét képező tételes költségvetés szerinti mennyiségekre kell ajánlatot tenni. Míg a 27. kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy az ajánlattevőknek a dokumentáció műszaki leírása alapján meghatározott körben tervezési feladatot is el kell látni. Ajánlatkérő felhívása II.1.2. pontja alatt ugyanakkor azt közölte, hogy beszerzése tárgya kizárólag kivitelezés. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a 21. és a 27. kérdésre adott kiegészítő tájékoztatásával jogsértően módosította az ajánlattételi felhívása rendelkezéseit. A Döntőbizottság rá kíván mutatni arra, hogy a Kbt. 56. § (4) bekezdése taxatíve meghatározott esetekben tette csak azt lehetővé, hogy megvalósulhasson kiegészítő tájékoztatással módosítás. Ezen taxatív esetek mindegyikében csak arra adott lehetőséget a jogalkotó, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció valamely előírásának a semmiségét állapítsa meg és ezt közölje. A konkrét esetben azonban ajánlatkérő ezen lehetőségen kívül alkalmazta az ajánlattételi felhívás módosítását, mellyel megsértette a Kbt. 56. § (4) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 249. § (4) bekezdése és a Kbt. 250. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 56. § (4) bekezdését, a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját, Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját és a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és azt követő döntéseit. A Döntőbizottság a konkrét esetben a beszerzés értékére, a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
38
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2011. január 5. Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapja: 1. Dr. Zoric Ildikó ügyvéd (7815 Harkány, Kossuth L. u. 61-63.) 2. Esztári Ügyvédi Iroda, Dr. Esztári Csaba ügyvéd (1114 Budapest, Orlay u. 4.) 3. Wolfbau Team Kft. (7635 Pécs, Kisbalokány dűlő 5.) 4. KELETI Építőipari Kft. (7630 Pécs, Tüskésréti u. 2.) 5. Hajdú és Társai Kft. (1031 Budapest, Áldomás u. 22.) 6. Platina-Bau Zrt. (7621 Pécs, Dischka Győző u. 2.) 7. SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74.) 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi út 20-22.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10.Irattár
