K Ö ZBE SZE RZÉSI HATÓS ÁG K ÖZBES ZE RZÉSI DÖ NT ŐBI ZOTT SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.250/22/2013.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. (1011 Budapest, Hunyadi János út 22. 2. em. 7., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Közbeszerzési Főosztálya (1051 Budapest, Sas u. 23., a továbbiakban: ajánlatkérő), valamint a Szituációs Nyelviskola Kft. (1132 Budapest, Váci út 14., a továbbiakban: kérelmezett) ellen, az ajánlatkérőnek a „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok ellátása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan nyújtott be megállapítja, hogy a kérelmezett hamis nyilatkozatot tett. A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett hamis nyilatkozattételére tekintettel megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja, a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (1), (3) bekezdését, és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság a kérelmezett hamis nyilatkozattételére tekintettel megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó, a Kbt. 122. § (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek a kérelmezettre vonatkozó eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a kérelmezettet 18 (azaz tizennyolc) hónapra eltiltja a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
2
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, okirati bizonyítékok, a közbeszerzési iratok, továbbá a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján, a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított 2013. április 3-án, figyelemmel a Kbt. 18. § (3) bekezdésére, a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás tárgyában. Az ajánlattételi felhívás d) pontja szerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége: „Pénzügyi, jogi, adó és vámterületen használatos szakmai szövegek fordítása, lektorálása az alábbiakban részletezettek szerint, illetve tárgyalások tolmácsolása a) az Európai Unió intézményei által kiadott, jogszabálynak nem minősülő anyagok fordítása b) az uniós támogatásokkal összefüggő szerződések és mellékletei fordítása c) az Európai Unió tagállamainak nemzeti jogszabályai fordítása d) nemzetközi konferenciák, szemináriumok anyagai, összefoglaló jelentések fordítása e) adó és vám témakörökben készült hivatalos, szakmai iratok és kiadványok fordítása
3 f) a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos anyagok fordítása g) kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyeztetési eljárás során keletkezett anyagok fordítása h) a fordítások szakmai és nyelvi lektorálása az a), b), e), f) és g) pontok esetén i) konszekutív és szinkrontolmácsolás eseti jelleggel. Nyelvek: angol, német, francia, orosz, bolgár, bosnyák, cseh, dán, észt, finn, görög, holland, horvát, kínai, lengyel, lett, litván, macedón, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, ukrán. Éves szinten a fordítandó/lektorálandó oldalak száma: 3000 (azaz háromezer) A/4-es oldal (ahol 1 lefordított oldalnak 1500 szóköz nélküli karaktert tartalmazó oldal tekintendő), melyből az idegen nyelvről magyarra történő fordítások becsült részaránya 60 %, a magyar nyelvről idegen nyelvre történő fordításoké 40 %. A nyelvek becsült megoszlása: főnyelvek (angol, francia, német, orosz): 60 %, egyéb nyelvek (bolgár, bosnyák, cseh, dán, észt, finn, görög, holland, horvát, kínai, lengyel, lett, litván, macedón, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, ukrán): 40 %. A sürgősséggel és a 24 órán belül teljesítendő (azonnali) fordítandó/lektorálandó anyagok becsült részaránya 50 %. A lektorálás aránya max. 15 %. A karakter megjelölés alatt minden esetben a felhívásban és a dokumentációban is célnyelvi, szóköz nélküli karakter értendő. A tolmácsolási feladatok becsült mennyisége: 500 óra/év.” Az ajánlattételi felhívás e) pontja szerint a szerződés meghatározása: Vállalkozási szerződés. A felhívás f) pontja alapján a szerződés időtartama: „12 hónap vagy a keretösszeg kimerüléséig”. Az ajánlatkérő a felhívás i) pontjában a többváltozatú ajánlattételt és a részajánlat tételét kizárta. Az ajánlatkérő a felhívás j) pontjában az ajánlatok értékelési szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempontok idegen nyelvre fordítás
Magyarról főnyelvek esetében Idegenről magyar nyelvre fordítás főnyelvek esetében Magyarról idegen nyelvre fordítás szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetében
Mértékegység (nettó ajánlati ár) Súlyszám Ft / célnyelvi karakter
40
Ft / célnyelvi karakter
20
Ft / célnyelvi karakter
30
4 Idegenről magyar nyelvre fordítás szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetében
Ft / célnyelvi karakter
20
Magyarról idegen nyelvre fordítás egyéb nyelvek esetében (kivéve szlovák, olasz, ukrán és román)
Ft / célnyelvi karakter
15
Ft / célnyelvi karakter
15
Ft / célnyelvi karakter
10
Ft / célnyelvi karakter
10
Ft / célnyelvi karakter
4
Ft / célnyelvi karakter
4
Ft/óra/fő
15
Ft/óra/fő
15
%/nap
2
%/nap
2
Idegen nyelvről magyar nyelvre fordítás egyéb nyelvek esetében (kivéve szlovák, olasz, ukrán és román) Magyarról idegen nyelvre lektorálás főnyelvek esetében Idegenről magyar nyelvre lektorálás főnyelvek esetében Magyarról idegen nyelvre lektorálás egyéb nyelvek esetében Idegenről magyar nyelvre lektorálás egyéb nyelvek esetében Tolmácsolás főnyelvek esetében (főnyelvről magyarra és magyarról főnyelvre) Tolmácsolás egyéb nyelvek esetében (egyéb nyelvről-magyarra és magyar nyelvről-egyébre) Hibás teljesítési kötbér napi mértéke (10 és 30 % / nap között) Késedelmes teljesítési kötbér napi mértéke (10 és 30 % / nap között)
Rögzítette az értékelési ponthatárokat, és az értékelési módszerét. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás k) pontjában meghatározta a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat, a következők szerint: „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 56. § (1) bekezdésében maghatározott vagy a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok bármelyikének hatálya alá tartozik, továbbá az eljárásban nem lehet ajánlattevő az a gazdasági szereplő, amely a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá tartozik. Megkövetelt igazolás mód: a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 12. §-a alapján szükséges. Ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésébe, a Kbt. 57. § (1) bekezdés d-f) pontjaiban, továbbá a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a Korm. rendelet 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. A Kbt. 58. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevő nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró
5 okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt kizáró okok esetében az ajánlattevő választása szerint a) saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (l) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy b) az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát - a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett -, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát is benyújthatja arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá.” A felhívás l) pontja tartalmazta az alkalmassági követelményeket, melyen belül a 2. b) pont szerint: Műszaki szempontból alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem rendelkezik együttesen az alábbi szakemberekkel: - minőségellenőrzésért felelős szakember, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év fordítási gyakorlattal rendelkezik. - a d) pontban megjelölt főnyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén nyelvenként legalább 2 fő fordítási feladatot végző szakemberrel, aki legalább 2 év fordítási szakmai gyakorlattal rendelkezik és az adott nyelvből az igazolási módok között feltűntetett képzettséggel rendelkezik. - a d) pontban megjelölt főnyelvek esetén a felsorolt szakterületenként (jogi, pénzügyi, adó, vám), de minimum 2 szakterületre, szakterületenként legalább 1-1 fő lektorálási feladatot végző szakemberrel, aki legalább 2 év lektorálási és/vagy fordítási szakmai gyakorlattal rendelkezik. - a d) pontban megjelölt főnyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén nyelvenként legalább 2 fő tolmácsolási feladatot végző szakemberrel, aki legalább 2 év tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkezik és az adott nyelvből az igazolási módok között feltüntetett képzettséggel rendelkezik. - a d) pontban megjelölt egyéb nyelvek esetén nyelvenként legalább 1-1 fő fordítási és/vagy tolmácsolási feladatot végző szakemberrel, akik egyenként legalább 2 év fordítási és/vagy tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkeznek és az adott nyelvből az igazolási módok között feltüntetett képzettséggel rendelkezik és ezekről nyilatkozik. Az egyes alpontok szakemberei között az átfedés megengedett.”
6 A fenti körben az igazolás módja: „2. a-b) A 310/2011. Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés b) és d) pontja alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. E körben csatolni kell: - szakmai önéletrajzot; az ajánlatban megjelölt valamennyi szakember vonatkozásában a (szakmai) gyakorlatot olyan részletezettséggel kérjük bemutatni, amelyből megállapíthatóak az alkalmasság minimumkövetelményei, - főnyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén az ajánlatban megjelölt tolmácsok esetén: tolmács és/vagy szaktolmács képesítést igazoló okmány egyszerű másolatát és/vagy tolmács vizsgát igazoló okmány egyszerű másolatát, - főnyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén az ajánlatban megjelölt fordítók esetén: fordítói és/vagy szakfordítói képesítést igazoló okmány egyszerű másolatát és/vagy fordítói vizsgát igazoló okmány egyszerű másolatát, - egyéb nyelvek esetén a fordítók/tolmácsok csatolják: fordítói/tolmács és/vagy szakfordítói/szaktolmács képesítést igazoló okmány és/vagy fordítói/tolmács vizsgát igazoló okmány és/vagy az adott nyelven vagy nyelvből szerzett felsőfokú iskolai végzettséget igazoló okmány és/vagy az adott nyelvből szerzett felsőfokú nyelvvizsga egyszerű másolatát, - a minőségellenőrzésért felelős szakember esetén csatolni kell a diploma másolatát (egyszerű másolat), - az ajánlathoz csatolni kell valamennyi, az ajánlatban megjelölt szakemberek rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatait is. Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, a Kbt. 55. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján, továbbá az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdéseiben előírtak szerint. Amennyiben az ajánlattevő más szervezet kapacitására kíván támaszkodni az alkalmasság igazolása során, a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontja alapján, vagy a szerződést alvállalkozó igénybevételével kívánja teljesíteni a Kbt. 40 § (1) bekezdés a) pontja alapján, úgy arról a dokumentáció F/1, F/2, illetve F/3 jelű mellékleteit kitöltve kell nyilatkozni.” Az ajánlattételi felhívás t) pontjában a tárgyalás lefolytatásának menetét és a tárgyalásokra vonatkozó szabályokat közölte az ajánlatkérő.
7 A felhívás u) Egyéb információk pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „18. Amennyiben ajánlattevő az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (személy) kapacitására is támaszkodik, úgy ezt a szervezetet az ajánlatban meg kell jelölni és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik (ajánlatkérési dokumentáció „F/1” jelű melléklet II. pontja), továbbá ezen szervezetnek a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt („F/2” jelű melléklet), továbbá az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. 1. Az ajánlatban bemutatott szakembereknek nyilatkozniuk kell, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatban megjelölt feladat ellátására rendelkezésre állnak majd, egyidejűleg nyilatkozni kell az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan.” Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást 2013. április 3-án a következő gazdasági szereplőknek küldte meg: Kérelmező Kérelmezett A-Z Stúdió Bt. ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft. Euroscript Magyarország Kft. FORDuna Fordító Kft. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, műszaki leírást, szerződéstervezetet, iratmintákat rögzített. A dokumentáció II. fejezet Útmutató részében a 22. oldalon az ajánlatkérő közölte: „MEGAJÁNLOTT SZAKEMBEREK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA Az ajánlatban/jelentkezésben bemutatott szakembereknek nyilatkozniuk kell, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatban megjelölt feladat ellátására rendelkezésre állnak majd. Ajánlatkérő előírja, hogy a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés c) és e) pontjai, valamint a (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti személyek maguk kötelesek aláírni a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (nyilatkozat a rendelkezésre állásról).”
8 A dokumentáció III. fejezetében az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatokban benyújtandó dokumentumok körét, sorrendjét, melyen belül: 9. „F/1” jelű melléklet: NYILATKOZAT(OK) I. AZ IGÉNYBE VENNI KÍVÁNT ALVÁLLALKOZÓKRÓL ÉS AZ ALKALMASSÁG IGAZOLÁSÁRA IGÉNYBE VENNI KÍVÁNT MÁS SZERVEZET(EK)RŐL, VALAMINT A KÖZBESZERZÉSNEK AZON RÉSZÉRŐL (RÉSZEIRŐL), AMELYNEK TELJESÍTÉSE ALVÁLLALKOZÓ IGÉNYBEVÉTLÉVEL TÖRTÉNIK 10. „F/2” jelű melléklet: NYILATKOZAT II. A Kbt. 40. § (1) bekezdése b) pontja és az 55. § (5)-(6) bekezdései szerint 11. „F/3” jelű melléklet: NYILATKOZAT III. A Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint 10. „F/4” jelű melléklet: NYILATKOZAT IV. A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja szerint (adott esetben) 15. „H/1” jelű melléklet NYILATKOZAT AZON SZAKEMBEREKRŐL, AKIKET A TELJESÍTÉSBE BE KÍVÁN VONNI 16. „H/2” jelű melléklet NYILATKOZAT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSRÓL ÉS AZ ANYANYELVRE, ILLETVE A MAGYAR NYELV ISMERETÉRE VONATKOZÓAN. A dokumentáció VI. fejezet 60-61. oldalán található az „F/1” jelű nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 62-64. oldalán található az „F/2” jelű nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 65. oldalán található az „F/3” jelű nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 66. oldalán található az „F/4” jelű nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 69. oldalán található „H/1” jelű melléklet a következő iratmintát tartalmazta: „NYILATKOZAT A TELJESÍTÉSBE BEVONNI KÍVÁNT SZAKEMBEREKRŐL Alulírott .............................……….. (név), mint a(z) ……………………………………… (cégnév) *ajánlattevő/ alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint ajánlatkérő által megindított „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok végrehajtása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárására vonatkozóan, akként nyilatkozom, hogy a teljesítésbe az alábbi személyeket kívánom bevonni Bevonni kívánt szakemberek megnevezése
Szakemberek képzettsége
Szakmai tapasztalat ideje (év, hó helyszín megjelölésével)
Szakmai tapasztalat (adott projektben való
Szakemberek oklevelei, végzettséget, képzettséget
9 részvétel)
igazoló dokumentumai
………………… 2013…………..hó …………..nap .............……… cégszerű aláírás Ajánlatkérő előírja, hogy a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés c) és e) pontja vagy a (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti személyek maguk kötelesek aláírni a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (nyilatkozat a rendelkezésre állásról).” A dokumentáció VI. fejezet 70. oldalán található „H/2” jelű melléklet a következő iratmintát tartalmazta: „NYILATKOZAT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSRÓL, VALAMINT AZ ANYANYELVRE, ILLETVE A MAGYAR NYELV ISMERETÉRE VONATKOZÓAN Alulírott ……………………………. (szakértő neve), mint a(z) ………………………………. (ajánlattevő/ alvállalkozó/erőforrást nyújtó szervezet megnevezése) ………………… (ajánlattevő/alvállalkozó/erőforrást nyújtó szervezet székhelye) szakértője a „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok végrehajtása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárással összefüggésben nyilatkozom, hogy a(z) ……… (ajánlattevő neve) ajánlatának nyertessége esetén a szerződés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a(z) ……(ajánlattevő/alvállalkozó/erőforrást nyújtó szervezet neve) rendelkezésére állok. Nyilatkozom, hogy 1) a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismeretével rendelkezem vagy 2) a magyartól eltérő anyanyelv esetén, anyanyelvem: … Jelen nyilatkozathoz csatoltam a magyar nyelv felsőfokú ismeretét igazoló dokumentum egyszerű másolatát. Nyilatkozom továbbá, hogy a szerződés teljesítésének időszakában nincs más olyan kötelezettségem, amely a szerződés teljesítésében való közreműködésemet akadályozná. ………………….. , 2013…………………………
10 ………… aláírás” Az ajánlatkérő 2013. április 15-én és 2013. április 18-án kiegészítő tájékoztatást adott az ajánlattevők kérdéseire. Az ajánlattételi határidőre – 2013. április 23-ára – 5 ajánlattevő, köztük a kérelmező és a kérelmezett nyújtotta be az ajánlatát. A kérelmezett az ajánlatának 8-9. oldalán csatolta a „C/3.” jelű cégszerűen aláírt nyilatkozatát a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, melynek 3/a. pontjában közölte, hogy az ajánlatában megjelölt alvállalkozó(k), valamint az általa az alkalmasság igazolására igénybe vett szervezet(ek) nem tartozik (nem tartoznak) a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá. A nyilatkozatban feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplők. A kérelmezett az ajánlatának 12-19. oldalán csatolta az „F/1” jelű cégszerűen aláírt nyilatkozatát, mely nyilatkozatban feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplők. A kérelmezett az ajánlatának 20-106. oldalán rögzítette az „F/2” jelű mellékleteket a kérelmezett cégszerű aláírásával. Az ajánlat 54-55. oldalán csatolta az „F/2” jelű cégszerűen aláírt nyilatkozatát Sz. T. gazdasági szereplő körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont műszaki alkalmasság 2. pont b/2 és b/4 pontjaiban előírtakra román fordító és román tolmács feladatkörben nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplőt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. Az ajánlat 68-69. oldalán csatolta az „F/2 jelű” cégszerűen aláírt nyilatkozatát dr. M. A. gazdasági szereplő körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont műszaki alkalmasság 2. pont b/5 pontjában előírtakra görög fordító és görög tolmács feladatkörben nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplőt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. Az ajánlat 100-101. oldalán csatolta az „F/2 jelű” cégszerűen aláírt nyilatkozatát dr. B. P. gazdasági szereplő körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont műszaki alkalmasság 2. pont b/3 pontjában előírtakra francia lektor jogi, pénzügyi, adó és vám szakterületre nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplőt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni.
11 Az ajánlat 102-103. oldalán csatolta az „F/2 jelű” cégszerűen aláírt nyilatkozatát Z. V. K. gazdasági szereplő körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont műszaki alkalmasság 2. pont b/3 pontjában előírtakra német lektor jogi, pénzügyi, adó és vám szakterületre nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplőt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. A kérelmezett ajánlatának 106-150. oldalán találhatók az „F/3” jelű nyilatkozatok a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint, „az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet képviselőjének cégszerű aláírásával”. A nyilatkozatok szerint a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az ajánlat 107. oldalán dr. B. P. „F/3” jelű 2013. április 19-i keltezésű nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 124. oldalán Sz. T. „F/3” jelű 2013. április 19-i keltezésű nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 131. oldalán dr. M. A. „F/3” jelű 2013. április 19-i keltezésű nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 147. oldalán Z. V. K. „F/3” jelű 2013. április 19-i keltezésű nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. A kérelmezett ajánlatának 152-161. oldalán található a kérelmezett cégszerű aláírásával ellátott „H/1” jelű nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről, melyben feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplők. A szakemberek szakmai önéletrajzait, képzettségükre vonatkozó dokumentumokat a kérelmezett ajánlatának 162-272. oldalai tartalmazták, melyeken a szakemberek aláírása is szerepel. Az ajánlat 210. oldalán csatolta Sz. T. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, „saját kezű aláírással”. Az ajánlat 225. oldalán csatolta a dr. M. A. 2013. április 14-én kelt szakmai önéletrajzát, „saját kezű aláírással”. Az ajánlat 266. oldalán csatolta dr. B. P. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, aláírással. Az ajánlat 268-269. oldalán csatolta Z. V. K. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, aláírással. A kérelmezett ajánlatának 273-317. oldalán találhatók a „H/2” jelű nyilatkozatok a rendelkezésre állásról, valamint az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan, melyet a gazdasági szereplők tettek meg.
12 Az ajánlat 292. oldalán Sz. T., az ajánlat 299. oldalán dr. M. A., az ajánlat 315. oldalán dr. B. P., az ajánlat 316. oldalán Z. V. K. nyilatkozata szerepel, „cégszerű aláírással”. Az ajánlatkérő 2013. április 25-én hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket. Az ajánlatkérő 2013. május 21-én, és 2013. május 22-én 3 tárgyalási fordulót tartott. Az ajánlatkérő 2013. május 23-án a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint indokolást kért a kérelmezettől. Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, írásbeli összegezést is készített, mely 2013. május 28-án kelt. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek nyilvánította. Az összegezés 9.a) pontjában érvényes ajánlatot tevőként tüntette fel a kérelmezettet nettó 11.340.000 Ft ajánlati áron, az A-Z Stúdió Bt.-t nettó 18.889.000 Ft ajánlati áron, és a kérelmezőt nettó 19.665.800 Ft ajánlati áron. A 9.b) pont szerinti értékelés alapján a kérelmezett 19 933 pontot, az A-Z Stúdió Bt. 11 902 pontot, a kérelmező 12 124 pontot kapott. Az összegezés 11.a) pontjában nyertes ajánlatot benyújtóként jelölte meg az ajánlatkérő a kérelmezettet, továbbá megnevezte a 11.b) pontban az A-Z Stúdió Bt.-t, mint a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtót. Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést 2013. június 5-én küldte meg az ajánlattevőknek. A kérelmező 2013. június 10-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, melynek I. pontja szerint jogsértő az írásbeli összegezés 9. a), 9. b), 10., 11. a), 12. a), 14. a) pontja, mivel a kérelmezett érvénytelen ajánlatot tett. Az alkalmasság igazolására felsorolt személyek közül dr. M. A., Z. V. K., személyek arról adtak tájékoztatást, hogy a kérelmezett - az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg őket az alkalmassága igazolásában részt vevő szervezetként; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából szakmai önéletrajzot nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a fenti közbeszerzési eljárásban történő felhasználás céljából nem adtak át; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy a szerződés
13 teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük. A fentiekre tekintettel a kérelmezett a Kbt. 4. § 11. pontja értelmében hamis nyilatkozatot tett, hamis nyilatkozatokat csatolt, amivel a verseny tisztaságát veszélyezteti. Erre tekintettel az ajánlattételi felhívás k) pontja, valamint a Kbt. 56.§ (1) bekezdés j) pontja, és 74. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet az eljárásból ki kell zárni, az ajánlatát érvénytelenné kell nyilvánítani. A kérelmezett ajánlata arra tekintettel is érvénytelen, hogy az ajánlattevő nem igazolta a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát az ajánlattételi felhívás l) pont, műszaki szempont, 2. b) pontjában előírtaknak megfelelően. Az előzetes vitarendezési kérelem mellékleteként a kérelmező csatolta a megnevezett szakemberek nyilatkozatait. A kérelmező 2013. június 11-én - hivatkozva a benyújtott előzetes vitarendezési kérelmére - a kérelmezett ajánlatában feltüntetett további 1 fő – Sz. T. – nyilatkozatát csatolta az előzetes vitarendezési kérelem mellékleteként korábban benyújtott 2 nyilatkozattal azonos tartalommal. Az A-Z Stúdió Bt. 2013. június 11-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, melyben közölte, hogy a kérelmezett ajánlatában feltüntetett G. A. , és O. T. K. szakemberek nem járultak hozzá ahhoz, hogy a kérelmezett ajánlatában szerepeljenek. Az ajánlatkérő felvilágosítás és indokláskérést küldött 2013. június 12-én a kérelmezett részére, melyhez csatolta a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. Közölte, hogy az ajánlatában benyújtott két szakember - dr. M. A. és Z. V. K. - nyilatkozatai és szakmai önéletrajza, valamint az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltak között ellentmondás áll fenn, mellyel kapcsolatban kérte a kérelmezett felvilágosítását és indokolását. A kérelmezett a 2013. június 13-án elkészített felvilágosításában a következőket közölte: „Társaságunk nagy számban vesz részt pályázati eljárásokban, melynek során a jelentős mennyiségű előkészítő munkát - így pl. a kiírásnak megfelelő, alkalmas szakemberek szervezését, nyilatkozataik beszerzését - részben cégünktől független külső szervezők végzik. Tevékenységük ellenőrzésére, az általuk
14 szolgáltatott dokumentumok hitelességének vizsgálatára kapacitással nem rendelkezünk, e körben vizsgálatot csak kétség esetén végzünk. A nevezett szakemberekkel korábban és a teljesítés alatt álló szerződéseink során is korrekt munkakapcsolatban álltunk - állunk, nem jelezték, hogy a továbbiakban ezt a kapcsolatot meg kívánják szakítani, így a szolgáltatott dokumentumok hitelessége iránt nem merült fel aggály. A T. Ajánlatkérő levele alapján a nevezett szakembereket megkerestük, szóban megerősítették 2013.06.10-én kelt írásos nyilatkozataikat, így azt nincs okunk kétségbe vonni. Társaságunk az ügyben további vizsgálatot tart és a szükséges intézkedéseket megteszi.” A kérelmezett kérte az eljárásban meghatározott keretösszeget meghaladó ajánlatok érvénytelenné nyilvánítását, és a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Az ajánlatkérő 2013. június 19-én megküldte a válaszát a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére, melyben az alábbi tájékoztatást adta: „Ajánlatkérő a Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján, fentiekkel kapcsolatosan 2013. június 12. napján felvilágosítás és indokolás benyújtására hívta fel a Szituációs Nyelviskola Kft.-t, 2013. június 17-i határidő megjelölésével. Az ajánlattevő 2013. június 14. napján benyújtott felvilágosítása és indokolása nem igazolja hitelt érdemlően, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti eset – „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatást kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti” - nem áll fenn. Fentiekre tekintettel ajánlatkérő a vitarendezési kérelem Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlattevő szakmai alkalmasságával kapcsolatos kifogásának helyt ad és a Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel, valamint a Kbt. 74. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelennek minősíti.” Közölte, hogy a vitarendezési kérelem II. pontjában felvetett, az ajánlattevők sorrendjére vonatkozó észrevételt megvizsgálta, melynek során megállapította, hogy az írásbeli összegezés 9. b) pontjában szereplő táblázatok „Hibás teljesítési kötbér napi mértéke”, valamint „Késedelmes teljesítési kötbér napi mértéke” soraiban hibásan szereplő adatok lettek feltüntetve, miután a dokumentáció 6-7.
15 oldalán és az összegezés 9. d) pontjában leírt képlet tévesen került alkalmazásra. Az ajánlatkérő ismételten elvégezte a számításokat, aminek alapján a következők szerint alakulnak a pontok: 1. A-Z Stúdió Bt.: 20 200 2. P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft.: 19 248 Mindezek figyelembe vételével ajánlatkérő a Kbt. 78. § (1) bekezdése és a 74. § (4) bekezdése alapján módosította az írásbeli összegezésben foglaltakat. A 2013. június 18-án kelt, és az ajánlattevőknek 2013. június 19-én megküldött módosított írásbeli összegezés 9. a) pontjában az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevőkként az A-Z Stúdió Bt.-t és a kérelmezőt nevezte meg, a 9. b) pont alapján az értékelés pontszámai: A-Z Stúdió Bt. 20 200 pont, kérelmező: 19 248 pont. Az írásbeli összegezés 10. pontja alapján érvénytelen ajánlatot tett a kérelmezett, melynek indoka: „A Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel, valamint a 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki (szakmai) alkalmassági követelményeket nem tudta hitelt érdemlően igazolni.” Az írásbeli összegezés 11. a) pontjában nyertes ajánlattevőként megjelölte az ajánlatkérő az A-Z Stúdió Bt.-t, a 11. b) pontban a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot nem tüntette fel. A kérelmező 2013. június 19-én betekintett a közbeszerzési iratokba az ajánlatkérőnél. A kérelmező 2013. június 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A kérelmező a 2013. június 26-án érkezett hiánypótlásában a jogorvoslati kérelmét pontosította. A jogorvoslati eljárás megindítására – a hiánypótlást követően - 2013. július 3án került sor. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben, a kérelmező kizárását, és a költségei megtérítését. A kérelmező pontosított jogorvoslati kérelme szerint, az ajánlatkérőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja és a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja figyelembe
16 vételével a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet – hamis nyilatkozattétel miatt – ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból. A kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő 2013. június 18-án módosította, majd 2013. június 24-én javította az írásbeli összegezést. A módosított összegezésben az ajánlatkérő a Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát ugyan érvénytelenné nyilvánította, azonban jogsértő az érvénytelenné nyilvánítás módosított összegezésben szereplő indokolása. A jogsértő esemény az összegezés módosításának időpontja, azaz 2013. június 18-a. A jogsértő esemény megtörténtéről való tudomásszerzés időpontja a módosított összegezés megküldésének napja, azaz 2013. június 19. Az ajánlatkérő módosított írásbeli összegezése sérti a Kbt. 63. § (1)-(3) bekezdését, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját, a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontját. Jogsértő az írásbeli összegezés 10. pontja, mivel abban az ajánlatkérő nem állapította meg, hogy a kérelmezett az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, és hamis nyilatkozatot tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. Továbbá az ajánlatkérő nem zárta ki az eljárásban a kérelmezettet arra tekintettel, hogy az ajánlattevővel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kizáró ok következett be a közbeszerzési eljárás során. Továbbá az ajánlatkérő nem jelölte meg a kérelmezett ajánlata érvénytelenségének indokai között, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. Az eredetileg megküldött írásbeli összegezés 14. a) pontja felsorolta, hogy a kérelmezett ajánlatában kik kerültek megnevezésre az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként. A felsorolt személyek közül dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. szakemberek arról tájékoztatták a kérelmezőt, hogy - őket a kérelmezett az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg, mint a kérelmezett alkalmassága igazolásában részt vevő szervezetet; - a fenti szakembereket a kérelmezett tudtukon kívül nevezte meg alkalmasságának igazolása érdekében; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából az ajánlattételi felhívásban előírt szakmai önéletrajzot
17 nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a fenti közbeszerzési eljárásban történő felhasználás céljából a kérelmezett részére nem adtak át; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá az ajánlattételi felhívásban előírt nyilatkozatot arról, hogy a szerződés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá az ajánlattételi felhívásban előírt nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük. A fentiekre tekintettel a kérelmezett azzal a nyilatkozatával, hogy dr. M. A., Z. V., Sz. T., dr. B. P. szakembereket az alkalmassága igazolására igénybe veszi, az ajánlatában a Kbt. 4. § 11. pontja értelmében hamis nyilatkozatot tett, hamis nyilatkozatokat csatolt, amivel a verseny tisztaságát veszélyezteti. Ezáltal a kérelmezettel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok következett be az eljárás során (figyelemmel az ajánlattételi felhívásnak a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró okot tartalmazó pontjára). Erre tekintettel a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet az eljárásból ki kellett volna zárni, és az összegezés 10. pontjában fel kellett volna tüntetni, hogy a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását az ajánlattevővel szemben az eljárás során bekövetkezett Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok, vagyis a hamis nyilatkozattétel, hamis adatszolgáltatás alapozza meg. A fentiekre tekintettel a kérelmezett ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Tolmácsok és Fordítók Egyesülete a tagjai érdekeinek védelmében 2013. június 12-én kelt levelében vizsgálatot és tájékoztatást kért a tárgybeli közbeszerzési eljárásban kialakult helyzetről az ajánlatkérőtől, tekintettel arra, hogy az egyesület tagjai és nem tagjai jelezték az egyesület felé azt, hogy az eljárásban eredetileg nyertesként megjelölt ajánlattevő olyan szakembereket jelölt meg, akiket nem kért fel közreműködésre, és akik nem adták nevüket a jelzett cégnek. A kérelmező 2013. július 26-án csatolta a jogorvoslati kérelemben megnevezett fordító szakemberek fentiek szerinti, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatait, eredetben.
18 A kérelmező írásszakértő kirendelését indítványozta. A kérelmező szerint az ügyfélképessége fennáll a jogorvoslati kérelem benyújtására. A Kbt. 137. § (2) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy az ügyfélképesség megítélésére vonatkozó felfogások, megközelítések két csoportba sorolhatóak. I. Egyszerű ügyfélképességi felfogás Az egyszerű ügyfélképességi felfogás kizárólag abban az esetben ismeri el a kérelemre (nem hivatalból) indult jogorvoslati eljárás kérelmezőjének ügyfélképességét, amennyiben a kérelmező a jogorvoslati kérelme kedvező elbírálása esetén a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás nyertese lehetne. Amennyiben tehát a kérelmező a jogorvoslati kérelmének kedvező elbírálása esetén sem válhatna nyertes ajánlattevővé az eljárásban, úgy nem állapítható meg az ügyfélképessége. Ez a felfogás rendkívül leegyszerűsítő, nem biztosítja a Kbt. legfontosabb alapelvének (verseny tisztasága) betarthatóságát, továbbá nem ismeri fel, hogy a kérelmezőnek a Kbt. szerinti jogos érdeke túlmutathat egy adott közbeszerzési eljáráson, tekintettel arra, hogy további, a jövőben bizonyosan kiírásra kerülő közbeszerzésekhez is fűződhetnek jogos érdekei. Pl. az, hogy - a jogalkotó kifejezett szándékával összhangban - ne kelljen hamis adatot szolgáltató ajánlattevőkkel versenyben lennie olyan más közbeszerzési eljárásokban, amelyek kiírásra kerülnek a jogorvoslati kérelemmel támadott közbeszerzést követően. Ha a jogorvoslati kérelem - mint a jelen esetben is - nem az eljárás eredményére, nem a nyertes ajánlattevő személyére irányul, akkor ebből az következik, hogy az ügyfélképesség megállapítása szempontjából nem azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmének kedvező elbírálása esetén nyertes ajánlattevővé válhatna-e az eljárásban. II. Komplex ügyfélképességi felfogás A komplex ügyfélképességi felfogás elismeri a kérelmező ügyfélképességét abban az esetben is, amennyiben az adott jogorvoslati eljárás kérelmezője nem lehetne a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás nyertese, biztosítva ezzel az alapelvekben és a kifejezett Kbt. rendelkezésekben megnyilvánuló jogalkotói szándék érvényesülését. (Ilyen kifejezett Kbt. rendelkezés található az 56. § (1) bekezdés f) pontjában. Ezt a szankciót objektív jellegű szankciónak szánta a jogalkotó.) Az ajánlat hamis adatszolgáltatás miatti érvénytelensége összegezésben való kimondásának elmulasztása azzal jár, hogy a kérelmezőnek további közbeszerzési eljárásokban is versenyeznie kell a verseny tisztaságát semmibe
19 vevő kérelmezettel. Ez nem közvetett érdeksérelem a kérelmező oldalán, hiszen 100%-os bizonyossággal állítható, hogy Magyarországon a következő években kiírásra kerülnek még fordítás/tolmácsolás tárgyú közbeszerzések. Ha az ajánlatkérő eleget tett volna a Kbt.-ben előírt kötelezettségeinek a hamis adatszolgáltatás megállapításával, akkor a kérelmezett a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülne, és így ezekben a további, bizonyosan kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban nem kellene versenyeznie a kérelmezőnek a kérelmezettel. A kérelmezőnek tehát közvetlen jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a hamis adatot szolgáltató ajánlattevővel szemben érvényesíthetővé váljon a jogalkotó által objektív módon kiszabni előírt szankció. Amennyiben az adott közbeszerzési eljárás ajánlatkérője a nyilvánvalóan hamis adatot szolgáltató ajánlattevő ajánlatát a kógens Kbt. megsértésével nem hamis adatszolgáltatás miatt érvényteleníti (Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pont), hanem a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) vagy más pontja alapján, úgy az ajánlatkérő e döntése ellen egyik ajánlattevő sem indíthatna jogorvoslati eljárást. Sem az eljárás nyertes ajánlattevője, sem pedig az eljárás bármely más, nem nyertes ajánlattevője, hiszen az adott közbeszerzési eljárásban elért pozíciójukban nem okozna változást a jogorvoslati kérelem sikere. A komplex ügyfélképességi felfogás elvetése esetén az ajánlatkérő diszkrecionális döntésének függvénye lenne a verseny tisztasága alapelvének érvényesíthetősége és ajánlatkérővel való összejátszás esetén bármely ajánlattevő bátran, a hamis adatszolgáltatás következményeitől való félelem nélkül állíthatna valótlanságokat (hazugságokat) az ajánlatában. A komplex ügyfélképességi felfogás elvetése más tényállás esetén is elfogadhatatlan eredményre vezet. Ilyen eset például, amikor egy ajánlat mindenképpen érvénytelen egy eredménytelen eljárásban, de jogorvoslati vita tárgyát képezi, hogy az ajánlat a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján minősül-e érvénytelennek, mivel ezen múlik az, hogy az ajánlattevő egy későbbi Kbt. 94. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban jogosult lesz-e indulni (az ajánlatkérő köteles-e felhívni ajánlattételre). A jogalkotó a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok megszövegezésével úgy rendelkezett, hogy a hamis adatot szolgáltató gazdasági szereplő három évig kizáró ok hatálya alatt álljon. Kérelmezett az eljárásban hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlatkérő összegezése a Kbt. tételes rendelkezéseit sérti, mivel az ajánlatkérő a hamis adat szolgáltatását és a kérelmezett ajánlatának emiatti érvénytelenségét elmulasztotta megállapítani. Az ajánlatkérő fenti mulasztása miatt a kérelmezett jelenleg nem áll a Kbt. 56. §
20 (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt, noha a jogalkotó a kérelmezett jogsértésére ezt a jogkövetkezményt rendeli alkalmazni. A fentiek miatt az a jogellenes állapot alakult ki, hogy a kérelmezett jogi akadály nélkül indulhat bármilyen közbeszerzési eljárásban, amelyben a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok előírásra kerül. Kérelmező jogát és jogi érdekét kifejezetten és közvetlenül sérti az, hogy az ilyen jövőbeni közbeszerzési eljárásokban a kérelmezett részt vehet, a kérelmezőnek piaci versenybe kell bocsátkoznia a hamis adatot szolgáltató kérelmezettel. A Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerint a kérelmezőnek joga van ahhoz, hogy olyan közbeszerzési eljárásokban vegyen részt, amelyekben korábban hamis adatot szolgáltató gazdasági szereplőkkel nem kell versenyeznie. A kérelmező fenti érdeke jogilag védett érdek. A kérelmezett jelenlegi jogi helyzetének (kizáró ok hatálya alá nem tartozásának) fennmaradása sérti a Kbt. alapelveinek (különösen: a verseny tisztasága, esélyegyenlőség, jóhiszeműség és tisztesség alapelveinek) érvényesülését a közbeszerzési eljárásokban. A kérelmezett hamis nyilatkozata a verseny tisztaságát sértette, hiszen az ajánlat érvényessé, nyertessé nyilvánítása érdekében nyúlt a kérelmező ezen eszközhöz, az erre az esetre rendelt jogkövetkezmény elmaradása lerontja minden más gazdasági szereplő esélyegyenlőségét. Nem fogadható el egy olyan jogi következtetés, hogy az ilyen magatartást tanúsító gazdasági szereplőnek - a törvényi tilalom ellenére, jogellenes ajánlatkérői döntés alapján - a közbeszerzési piacon maradását, ezt a kialakult jogellenes helyzetet az egész magyar közbeszerzési piacnak szó nélkül kellene eltűrnie ügyfélképesség hiányában. A fenti jogsérelmet az ajánlatkérő jogellenes döntése okozta. Minden ajánlattevőnek joga van továbbá ahhoz, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseivel összhangban bírálja és értékelje az ajánlatokat, az ajánlatok valós indokok alapján kerüljenek érvénytelenítésre (kizárásra), ezt a jogot fejezi ki többek között a Kbt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott alapelv is. Amennyiben az ajánlatkérő a verseny tisztaságát megsértő (hamis adatot szolgáltató) ajánlattevőt nem sújtja azzal a szankcióval, amit erre a jogsértésre a jogalkotó rendelt, úgy nem biztosította a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságát. Az ajánlatkérő észrevételében a kérelmező ügyfélképességének hiányában az eljárás megszüntetését, továbbá az érdemi nyilatkozatában alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel a jogorvoslati kérelem benyújtására.
21
A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1) bekezdésére hivatkozással közölte, hogy a kérelmező tekintetében a jelen eljárásban az ügyfélképesség több szempontból sem állja meg a helyét. A kérelmező a jelen eljárásban 2013. június 19. napján megküldött módosított, illetőleg a június 14-én megküldött javított írásbeli összegezés alapján a Kbt. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint csak a második összességében legelőnyösebb ajánlatot tett ajánlattevőnek minősül. A Kbt. 63. § (1)-(4), az ajánlatok elbírálásáról rendelkező bekezdései értelmében, tekintettel arra, hogy a kérelmezett ajánlata érvénytelen, az ajánlatkérő az eljárásból a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárta, nyertes ajánlattevőként az A-Z Stúdió Bt. került kihirdetésre, így álláspontja szerint a kérelmezőnek jogát vagy jogos érdekét a jelen ügy nem érinti, az írásbeli összegezés módosítása sem vezetne erre. Az ajánlatkérő valamennyi közbeszerzési eljárása során a Kbt. 2. §-ában lefektetett elvek szerint jár el, amelyek közül a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság elve sem képez kivételt. Az ajánlattevők – legkésőbb az írásbeli összegezés kézhezvételével -, tájékoztatást kapnak arról, hogy a nyertes ajánlattevő az alkalmasság igazolása érdekében mely szakembereket nevezte meg, a nem nyertes pozícióban lévő, érvényes ajánlattevők iratbetekintés keretében győződhetnek meg erről. Ezért álláspontja szerint egy jövőbeli ajánlattevői magatartásra vonatkozó feltételezés nem elegendő a Ket. 15. § (1) bekezdésének fennállásához. Az ajánlatkérő érdemi nyilatkozata szerint, a kérelmező a jogorvoslati kérelmét téves feltételezésekre alapozza. A kérelmező figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevők listáját a Közbeszerzési Hatóság vezeti, az ajánlatkérők e lista ellenőrzése alapján dönthetnek - a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a listában szereplő ajánlattevők kizárásáról. Az ajánlatkérő kötelezettsége arra terjed ki, hogy hamis nyilatkozattétel gyanúja esetén - a körülmények ismertetésével, a Kbt. 56. § (7) bekezdése alapján - a Közbeszerzési Hatóságot tájékoztassa. Az ajánlatkérő a fentiekről 2013. június 24. napján kelt levelében tájékoztatást küldött a Közbeszerzési Hatóság részére a Kbt. 56. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amelyben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a kérelmezett nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá, ezért őt az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásból kizárta.
22 Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezés 10. és 18. pontjaiban egyaránt utalt a Kbt. 75. § 1) bekezdésének b) pontjára, ezért a Kbt. 74. § (1) bek. c) pontjában foglalt érvénytelenségi ok külön megemlítése az ajánlatkérő álláspontja szerint indokolatlan, így erre alapozva szintén nem követett el jogsértést. Közölte, hogy a kérelmező a módosított, végleges kérelmi elemével kapcsolatban előzetes vitarendezést nem kezdeményezett. Az ajánlatkérő az adott helyzetben indokolt szükséges lépéseket - a tőle elvárható maximális körültekintéssel – megtette, az eset körülményeit megvizsgálta, majd annak eredményeként a kérelmezettet az eljárásból kizárta, egyúttal a Közbeszerzési Hatóságot az eset körülményeinek ismertetésével tájékoztatta. A kérelmezett a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében a következőket adta elő. Az eljárás során az ajánlatkérő felhívta a kérelmezettet a helyzet tisztázására, melynek során a kérelmezett tájékoztatást adott a nyilatkozatok beszerzésének módjáról és arról, hogy az ügyben a belső vizsgálatot elindította. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a nyilatkozata alapján jogszerűen járt el azzal, hogy minden körülményt mérlegelve nem állapított meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró körülményt, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Rögzítette, hogy a kérelmezett részére a szakemberek szervezését, alkalmassági nyilatkozatok beszerzését külső szervezők végzik, a kérelmező által kifogásolt személyekkel korábban is történt együttműködés, így kétség nem merült fel a kérelmezett részéről e körben. A kérelmezett az eljárás során jóhiszeműen és megfelelő gondossággal járt el, az ajánlatkérő felé a kért nyilatkozatot haladéktalanul megtette, a szükséges belső vizsgálatot megindította. Egyrészt nem állapítható meg egyértelműen, hogy ténylegesen bekövetkezett a hamis adatszolgáltatás, hiszen a kérelmező által becsatolt iratok ennek minden kétséget kizáró igazolására önmagában nem alkalmasak, az ügyben pedig a kérelmezett részéről a belső vizsgálat jelenleg is tart. Másrészt hamis adatszolgáltatás abban az esetben minősíthető kizáró oknak a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint, ha az olyan súlyú, mely már a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az eset összes körülményeit figyelembe véve e
23 jogszabályi kritérium egyértelműen nem következett be, a kérelmezett eljárása a verseny tisztaságát nem veszélyeztette. A kérelmezett az eljárás során jóhiszeműen és megfelelő gondossággal járt el, az ajánlatkérő felé a kért nyilatkozatot haladéktalanul megtette, a szükséges belső vizsgálatot megindította. Amennyiben a hamis adatszolgáltatás mégis bekövetkezett volna, úgy abban a kérelmezett részéről szándékosság semmiképpen sem áll fenn. Jóhiszeműségét igazolja az a körülmény is, hogy üzleti titokra való hivatkozással nem kérte okiratok, adatok titkosítását, bár erre a jogi lehetőség megvolt. Kérelmezett az ügymenetéről a következő tájékoztatást adta. 2004. év óta vesz részt közbeszerzési pályázatokon. Rengeteg energiát, pénzt és szakértelmet fektetett és fektet a pályázatok megírásába, a Kbt. állandóan változó szabályainak megértésére és alkalmazására, illetve szakmai fejlődésére. Magas színvonalú szakmai tevékenységét bizonyítja a jelenlegi ügyfelei megelégedettsége és bizalma. Kiemelt ügyfelei: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Belügyminisztérium A pályázatok során több 10, egyes esetekben akár 100 szakemberre van szükség. Egyes pályázati anyagok összeállításán szakapparátus dolgozik: külön szakjogász foglalkozik a közbeszerzési anyag jogi értelmezésével és felülvizsgálatával, külön kolléga koordinálja a tolmács-fordító szakemberek, humán erőforrás beszállítók tevékenységét, külön szakember végzi a hivatalos iratok beszerzését, illetve magának a pályázatnak a fizikai összeállítását is több munkatárs végzi, mivel egy-egy pályázati anyag legalább 400-700 oldal. Szakemberekből jelentős adatbázissal rendelkezik, de mindig felmerül újabb és újabb igény. A pályázatokhoz szükséges dokumentumokat a felkért szakemberek postai úton vagy személyesen juttatják el hozzá. A jelen pályázatnál: 22 személy személyesen ment el, míg a többi felkért személy dokumentumai postán érkeztek be. A korábbiakban nem merült fel kétség a beérkezett dokumentumok hitelessége kapcsán, így ilyen irányú vizsgálatot sem végzett, hiszen az adatbázisban
24 szereplő szakemberekkel folyamatos munkakapcsolatban áll, és korábban egyetlen esetben sem érkezett felé ilyen irányú jelzés. Mellékelte dr. M. A. szakember számláját, melyet a 2012. évi teljesítés során nyújtott be a kérelmezett részére azoknak a szakfordításoknak a díjaként, melyet a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak végzett. Álláspontja szerint a kérelmező nem felel meg a Kbt. 137. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. A kérelmező által hivatkozott „verseny tisztasága” iránti jog olyan általános jogelv, mely alkalmazhatóságának elfogadása esetén az ügyben minden állampolgár számára megnyílna az igényérvényesítési jog, mely nyilvánvalóan nem szándéka a jogalkotónak. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem jelölt meg további olyan jogot vagy jogos érdeket, mely a kérelmét jogszerűen megalapozhatná, hiszen a pályázat nyertese – a jelen ügytől független okokból - lett más ajánlattevő. Mindezekre tekintettel a kérelmező a jelen ügyben ügyfélképességgel nem rendelkezik. E körben észrevételezte, hogy a kérelmező a verseny tisztasága védelmének ürügyén, valójában a kérelmezett, mint versenytárs piaci részvételének ellehetetlenítését végzi, üzleti partnereit egyenként megkeresve próbálja a kérelmezettet fél-információkkal hiteltelenné tenni, lejáratni. E tevékenysége részét képezi többek közt a jelen eljárás megindítása is, hangsúlyozta, hogy az eljárást nem az érintett szakemberek, hanem a kérelmező versenytárs indította. A kérelmező beadványai jelentős részben tartalmaznak olyan feltételezéseket, következtetéseket, kijelentéseket, melyek megvalósíthatják a jó hírnév sérelmét, illetve kimeríthetnek bűncselekményi tényállást is. Mindezek figyelembevételével a kérelmező által hivatkozott (verseny tisztasága iránti) érdeksérelmének elfogadásával a kérelmező teret kapna valós, nem méltányolható érdekeinek érvényesítésére, azaz a piaci versenytárs ellehetetlenítésére, mely a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszemű eljárás és tisztesség általános polgári jogi jogelveibe és a Kbt. 2. § (3) bekezdésébe ütközik. Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
25 A Döntőbizottság először – az ajánlatkérő és a kérelmezett kifogására – megvizsgálta, hogy a kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik-e a jogorvoslati kérelem benyújtására. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll. A Kbt. 137. § (2) bekezdés első fordulata alapján, kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ügyféli státusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából a döntő kérdés az, hogy a kifogásolt Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, így minden esetben az adott tények, körülmények vizsgálatát követően kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlattevőként vett részt a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, melyből következően a Kbt. 137. § (2) bekezdése felhatalmazza jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő érvényessé nyilvánította. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére döntött az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának az érvénytelenségéről, a kérelmezett az ajánlatkérő korábbi döntése szerint a közbeszerzési eljárás nyertese volt. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelme a kérelmezett ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségére, az eredeti jogorvoslati kérelme pedig a kérelmezett ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés c), d) pontjai szerinti érvénytelenségére vonatkozott. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek közvetlen jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát jogszerűen, a verseny tisztaságának biztosításával végezze el, melyet a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kötelező kizáró ok tételesen nevesít.
26 A Kbt. szabályozásából, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések megalkotásából, azok céljából, rendeltetéséből nem vonható le olyan jogi következtetés, amely szerint, ha az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja az adott ajánlatot, akkor ne lenne vizsgálható az eljárást lezáró döntés jogszerűsége. A Döntőbizottság álláspontja szerint körültekintően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy miként alakul az ügyfélképesség kérdésköre abban az esetben, ha a kérelmező a jogalkotó által külön nevesített kizáró ok, a verseny tisztaságát is sértő hamis adatszolgáltatásra hivatkozik. A Döntőbizottság álláspontja szerint, miután a Kbt. kógens rendelkezései között meghatározza a kizáró okokat, a hamis adatszolgáltatás tilalmát, nem zárhatók el a közbeszerzési eljárás résztvevői attól, hogy az ügyfélképesség leszűkített értelmezése miatt ne sérelmezhessék a közbeszerzési eljárás résztvevőinek ilyen magatartását. Az ilyen típusú törvénybe ütköző magatartások esetén is megállapítható az ügyfélképesség, miután az is az ajánlattevők, a közbeszerzési eljárás résztvevőinek a jogai közzé tartozik, hogy a közbeszerzési eljárásban biztosított legyen és betartsák a felek a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet, a közbeszerzési eljárásban jogaikat, kötelezettségeiket az előírtaknak megfelelően teljesítsék a gazdasági szereplők, és ne valósuljon, ne valósulhasson meg olyan típusú magatartás, hogy a feltételeknek való megfelelés igazolására hamis adatszolgáltatás történjen az ajánlattevők által. Az ilyen típusú magatartás sérelmezéséhez vonatkozó jogot az ügyfélképességnek magában kell foglalnia, miután ezáltal valósulhat meg azon joga az egyes ajánlattevőknek, hogy azonos feltételek mellett vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban és a feltételek teljesítése minden ajánlattevő részéről jogszerűen valósuljon meg. A Döntőbizottság így a fentiek alapján a Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján, a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le.
27 A Kbt. 121. § (1) bekezdése értelmében, az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján, az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A Kbt. jogorvoslati kérelemre irányadó rendelkezései a következőket rögzítik: A Kbt. 4. §-a alapján, e törvény alkalmazásában: 10. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat; 11. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint, az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 75. § (1) bekezdése alapján, az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki b) részéről a kizáró ok [56-57. §] az eljárás során következett be. A Kbt. fentiekben idézett 4. § 10. és 11. pontjai meghatározzák a hamis adat, illetőleg a hamis nyilatkozat fogalmát. E szerint hamis adat a valóságnak
28 megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat; hamis nyilatkozat pedig az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A törvényi meghatározásból következően a hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel vizsgálatát két együttes feltétel alapján kell elvégezni. A hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel akkor valósul meg, ha az adatot a szolgáltató a valóságnak megfelelően ismeri, de a valóságtól eltérően közli az ajánlatában, vagy részvételi jelentkezésében szereplő nyilatkozatában. Ha mindkét feltétel adott, megvalósul a hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel. A Kbt. sem a hamis adat fogalmához, sem az ahhoz fűzött jogkövetkezmény kógens rendelkezéseihez nem rendeli a más jogágakban részletesen szabályozott, kiterjedt gyakorlattal és iránymutató jogértelmezéssel alátámasztott szándékosság és az azzal szoros összefüggésben jelenlévő gondatlanság fogalmat. Az ajánlat érvényesként történő elbírálásának egyik kiemelt feltétele, hogy az ajánlattevő megfelelően igazolja az alkalmasságát, az ajánlatkérő alkalmasságra vonatkozó előírásainak megfelelően saját maga szolgáltasson magáról objektív adatokat. Mindezek tükrében értelmezhető a hamis adatszolgáltatás. A törvényi fogalom feltételez tudati tartalmat, amennyiben az ajánlattevőnek a valóságnak megfelelően ismert adatnak a birtokában kell lennie. Vizsgálni és feltárni azonban nem a tudattartalmat kell, hanem azokat a körülményeket, tényeket, amelyek megfelelően alátámasztják, hogy az ajánlattevő a valós adatokat ismerte-e, tudta-e vagy sem. Maga az adatközlés megvalósulhat bármilyen tudattartalmat hordozó módon. A Kbt. csak a hamis adat közlésének tényét szabja a hamis adatszolgáltatás megállapíthatóságának feltételéül, függetlenül attól, hogy a valóságtól eltérő közlés az ajánlattevő véletlen, gondatlan, szándékos, jóhiszemű, rosszhiszemű stb. magatartásának eredménye. Következésképpen a hamis adatszolgáltatás nem köthető olyan szándékos tudattartalmat hordozó célzathoz, amely ekként alkalmas a verseny tisztaságának a sérelmére is. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, a Kbt. 2. §-ában foglalt, különösen a verseny tisztaságára, a jóhiszeműségre, tisztességre, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelvi rendelkezésekkel összhangban határozta meg, hogy az ajánlattevő felel minden, az ajánlatában szereplő releváns adattartalom valóságtartalmáért, az ajánlattevő felelőssége, hogy az ajánlatában szereplő minden adat és nyilatkozat megfeleljen a valóságnak. A jogalkotó súlyos szankciórendszert határozott meg azon ajánlattevőkkel szemben, akik ajánlatukban hamis adatot közölnek, illetőleg hamis nyilatkozatot tesznek, a
29 hamis adat közlése és a hamis nyilatkozat tétele kötelező kizáró okot eredményez, amelynek következtében az ajánlat érvénytelenségét kell az ajánlatkérőnek megállapítania. A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja a kötelező kizáró okok között meghatározza, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A Kbt. kógens szabályozási rendszerében, a Kbt. 55. § (2) bekezdésében a jogalkotó előírta, hogy az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásában kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket. A Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania. A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 63. § (1), (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során meg kell vizsgálnia, hogy az általa előírtaknak megfelelően igazolták-e az egyes ajánlattevők az alkalmasságukat és azt, hogy nem állnak-e a kizáró okok hatálya alatt. Nem elegendő azonban önmagában annak a vizsgálata, hogy az adott ajánlattevő az ajánlatában benyújtott iratokban milyen információkat adott meg, tekintettel arra, hogy mindezeket az ajánlattevő azért nyújtotta be az ajánlatában, hogy azzal az alkalmasságát igazolja, tehát az ajánlata érvényesnek minősüljön. A jogalkotó súlyos szankciórendszert határozott meg azon részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel szemben, akik részvételi jelentkezésükben/ajánlatukban hamis adatot közölnek, illetőleg hamis nyilatkozatot tesznek, a hamis adat közlése, vagy hamis nyilatkozat tétele kizáró okot eredményez.
30 A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára tekintettel, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja, a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan a részvételre jelentkezőt/ajánlattevőt, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A hamis adatszolgáltatás súlyos jogkövetkezményére tekintettel, az ajánlatkérőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok megállapítása esetén különös körültekintéssel kell eljárnia, a kizárásra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A Kbt. szabályozása nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezése/ajánlatok bírálata során milyen vizsgálatot kell elvégeznie a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok tekintetében, és arra vonatkozóan sem határozott meg szabályokat a jogalkotó, hogy az ajánlatkérő milyen körben és milyen terjedelmű bizonyítást folytathat le a hamis adat közlése miatt kötelezően alkalmazni rendelt kizáró ok megállapítása előtt. A Kbt. 58. § (4) bekezdése biztosítja, hogy az ajánlatkérő jogosult a részvételi jelentkezésben vagy ajánlatban benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni, továbbá az ajánlatkérő a bírálat során hiánypótlást és felvilágosítás kérést alkalmaz a Kbt. 67. §-a szerint. A Döntőbizottság a konkrét esetben a rendelkezésére álló adatok értékelésével megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az alkalmasságának igazolása körében olyan hamis nyilatkozatokat tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti, melynek alapján a kérelmezettel szemben fennáll a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozott, és az eljárást megindító felhívás k) pontjában előírt kizáró ok. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás l) pontjában meghatározta az alkalmassági követelményeket és a megkövetelt igazolási módokat, a dokumentáció III. fejezete tartalmazta az ajánlatokban kötelezően csatolandó dokumentumok körét, melyekre az ajánlatkérő a dokumentáció VI. fejezetében iratmintákat is készített. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatának 8-9. oldalán csatolta a „C/3.” jelű cégszerűen aláírt nyilatkozatát a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint, melyben feltüntette dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplőket.
31
A kérelmezett az ajánlatának 12-19. oldalán csatolta az „F/1” jelű cégszerűen aláírt nyilatkozatát, mely nyilatkozatban feltüntetésre kerültek dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplők a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként. A kérelmezett az ajánlatának 20-106. oldalán rögzítette az „F/2” jelű mellékleteket a Kbt. 55. § (5), (6) bekezdése szerint a kérelmezett cégszerű aláírásával, mely nyilatkozatokban feltüntetésre kerültek dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplők. A kérelmezett ajánlatának 106-150. oldalán találhatók az „F/3” jelű nyilatkozatok a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint, „az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet képviselőjének cégszerű aláírásával”. E nyilatkozatokon dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplők neve, és aláírás is feltüntetésre került. A kérelmezett ajánlatának 152-161. oldalán található a kérelmezett cégszerű aláírásával ellátott „H/1” jelű nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről, melyben feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplők. A jogorvoslati kérelemmel érintett szakemberek szakmai önéletrajzait, képzettségükre vonatkozó dokumentumokat a kérelmezett ajánlatának 162-272. oldalai tartalmazták, melyeken aláírás is szerepel. A kérelmezett ajánlatának 273-317. oldalán találhatók a „H/2” jelű nyilatkozatok a rendelkezésre állásról, valamint az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan, melyeken aláírás is szerepel. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 50. § (4) bekezdése alapján, a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdése szerint, a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál
32 arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező magánokiratokkal bizonyította, hogy: - a jogorvoslati kérelemmel érintett személyeket a kérelmezett az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg, mint a kérelmezett alkalmassága igazolásában részt vevő szervezetet; - e szakembereket a kérelmezett tudtukon kívül nevezte meg az alkalmasságának igazolása érdekében; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából az ajánlattételi felhívásban előírt szakmai önéletrajzot nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a jelen közbeszerzési eljárásban történő felhasználás céljából a kérelmezett részére nem adtak át; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy a szerződés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történő csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett által előadottak a hamis nyilatkozattétel kimentésére nem alkalmasak. A kérelmezett csak a saját nyilatkozatát csatolta, a belső vizsgálatról készült, illetőleg egyéb bizonyítékot nem bocsátott a Döntőbizottság rendelkezésére, az érintett szakemberektől származó ellentétes nyilatkozatokkal a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, a kérelmező bizonyítását nem cáfolta. A Döntőbizottság álláspontja szerint, a kérelmezett oldalán megvalósult a verseny tisztaságának a veszélyeztetése a hamis nyilatkozattétel által. A kérelmezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában ajánlattevőként vett részt, a kérelmezett tartozik helytállni az ajánlatában szereplő adatok, nyilatkozatok valódiságáért.
33 A Döntőbizottság álláspontja szerint a verseny tisztaságát súlyosan veszélyezteti az az ajánlattevői magatartás, mellyel az adott ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban elbírálásra kerülő adatok, az alkalmasság igazolása körében benyújtott dokumentumok körében tesz hamis nyilatkozatokat, mely a jelen esetben abban nyilvánult meg, hogy az érintett szakemberek tudtukon kívül vettek részt a kérelmezett ajánlatában a kérelmezett alkalmasságának igazolásában. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 315. §-a értelmében, aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A kérelmezett ajánlatában található fenti nyilatkozatok valótlanok, a kérelmezett az esetleges közreműködő magatartásáért maga felelős. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatában olyan hamis nyilatkozatot tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti, melyre tekintettel a kérelmezett megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó, a Kbt. 122. § (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját. A Kbt. 77. § (1), (2) bekezdése szerint az ajánlattevő kizárásáról szóló tájékoztatás, valamint az ajánlatok elbírálásáról az ajánlatkérő által készített írásbeli összegezés rögzíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, a kizárás indokait. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését tartalmazó, 2013. június 18-án készített módosított írásbeli összegezését, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának az érvénytelenségét a Kbt. 74. § (1) bekezdés e), d) pontjaira alapította. Az ajánlatkérő az írásbeli összegezésében utalt ugyan a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjára, az érvénytelenség jogalapjaként azonban a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontját nem jelölte meg, a kérelmezett kizárásáról az ajánlatkérő jogsértő módon nem döntött. A fentiek alapján, a kérelmezett hamis nyilatkozattételére figyelemmel, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja, a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (1), (3) bekezdését, és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelem alapján a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg az ajánlatkérővel, valamint a
34 kérelmezettel szemben a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket, és alkalmazta a (3) bekezdés b), d), e) pontjában foglalt jogkövetkezményeket. A Kbt. 152. § (3) bekezdése szerint, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; d) a gazdasági szereplőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; e) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a kérelmezettre vonatkozó eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett hamis nyilatkozattételét jogsértően nem állapította meg, a kérelmezett kizárásáról jogsértően nem döntött. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján, a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a
35 közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) - a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha a) az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett; b) annak jogsértő magatartását a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, valamint a Kbt. 152. § (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) nem csak a jövőre nézve, hanem a vizsgált közbeszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő közbeszerzési eljárás vonatkozásában is köteles eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor. A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint, ha Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege – a Kbt. 152.§ (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntőbizottság a jelen esetben indokoltnak ítélte a kérelmezettnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való eltiltását, melynek során figyelembe vette, hogy a kérelmezettel szemben súlyos jogsértést állapított meg, azt, hogy a kérelmezett a verseny tisztaságát sértően hamis nyilatkozatot tett az ajánlatában. A Döntőbizottság az eltiltás időtartamának megállapítása során a fentieken kívül figyelembe vette az eset összes körülményét, így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy a kérelmezett ajánlatát az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárás keretében a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolása hiányában érvénytelenné nyilvánította ugyan, az érvénytelenség tényleges jogalapja azonban a hamis nyilatkozattétellel valósult meg, mely súlyos jogsértésnek minősül. A Döntőbizottság értékelte, hogy a kérelmezettel szemben először állapított meg jogsértést. Mindezek alapján a kérelmezett eltiltásának időtartamáról a rendelkező rész szerint döntött. A Döntőbizottság a jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását az ajánlatkérővel szemben, melynek során figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának bírálatát jogsértően végezte el, a kérelmezettel szemben
36 a hamis nyilatkozattétel miatt az érvénytelenséget, a kizárást nem állapította meg. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a fentieken kívül a jogsérelem súlyát, a szerződés megkötésének hiányában a jogsértés reparálhatóságát, a közbeszerzés tárgyát és nemzeti értékhatárt meghaladó értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatát az előzetes vitarendezési eljárás keretében a szerződés teljesítésére való alkalmasság hiányában érvénytelenné nyilvánította ugyan, a kérelmezett kizárásáról azonban jogsértően nem döntött. A Döntőbizottság értékelte, hogy az ajánlatkérővel szemben – bírság megállapításával – a korábbiakban a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartása miatt jogsértést már megállapított. A Döntőbizottság értékelte, hogy a közbeszerzés nem támogatásból valósul meg. E szempontokra figyelemmel a rendelkező részben meghatározott összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Korm. rendelet 3. §-a alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A (3) bekezdés szerint amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy
37 érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek. A kérelmező 200.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet, illetve az ellenérdekű ügyfelet. A Döntőbizottság az ajánlatkérő jogsértését megállapította, melyre tekintettel a kérelmezőnek a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ajánlatkérő tartozik megfizetni. A fentiek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő megfizetésére kötelezte a Korm. rendelet 3. § (2), (3) bekezdése alapján. A Döntőbizottság a kérelmező által felajánlott bizonyítást mellőzte, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának a bírálatát jogsértően végezte el, a kérelmezett az ajánlatában hamis nyilatkozatot tett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni.
38
Budapest, 2013. július 31. Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos
Dr. Kövesdi Zoltán sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapja: 1. P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. (1011 Budapest, Hunyadi János út 22. 2. em.7.) 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Közbeszerzési Főosztálya (1051 Budapest, Sas u. 23.) 3. Szituációs Nyelviskola Kft. (1132 Budapest, Váci út 14.) 4. A-Z Stúdió Bt. (1114 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 3/a.) 5. FORDuna Fordító Kft. (1113 Budapest, Bartók Béla út 86. mfsz. 6-79.) 6. Euroscript Magyarország Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 12.) 7. Irattár
