K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.:D.181/ 12 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a D Projekt Bútor Belsőépítészeti Tervező és Kivitelező Kft. (8000 Székesfehérvár, Kisteleki út 52., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1., képviseli: Dr. Sándor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd, 1113 Budapest, Bartók Béla út 60. I. em. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapest II. kerület Bel-Buda kerületrészének funkcióbővítő rehabilitációja II. ütem mobiliák beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme és ajánlatkérő észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. január 14-én feladott, a Közbeszerzési Értesítőben 30576/2009 szám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
2
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattétel feltételeit, a kizáró okokat, azok igazolási módját, az alkalmassági követelményrendszerét, a részekre történő ajánlattételt és alternatív ajánlat tételét ajánlatkérő nem tette lehetővé. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség az alábbi: „1. Budapest, II. ker. Marczibányi tér 5/a szám alatti (hrsz.: 12722/1) Marczibányi Téri Művelődési Központ ÉK-i épületszárnyának funkcióbővítő felújítása bútorbeszerzés: a beszerzésre kerülő mobil berendezések 100 db szék, 10 db asztal, 8 db tároló, műszaki eszközök és függönyök. 2. Budapest, II. ker. Keleti Károly u. 5. szám alatti Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának felújítása, meglevő raktár helyén olvasóterem/közösségi tér kialakítása bútorbeszerzés: a beszerzésre kerülő mobil berendezések 59 db könyvtároló polc, 8 db asztal, 2 db tárolókocsi, 2 db pultrendszer számítógépes állomáshoz, 36 db ülőalkalmatosság, olvasólámpák, táblák, feliratok, monitorok.” A felhívás IV.2.1) pontja szerinti bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívás V.2) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés eu alapokból finanszírozott prrojekttel kapcsolatos, száma: KMOP-2007-5.-2.-1.-B.-5.2.2.B. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. február 5., az eredményhirdetés időpontját 2010. február 19., a szerződéskötés időpontját 2010. március 12. napjában határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt készített az ajánlattevők részére, amely az alábbi részeket tartalmazta: I. útmutató az ajánlattevők részére, II. kötelező igazolások, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok a kötelező sorrendben, III. szerződés tervezet, IV. műszaki leírás - műszaki specifikáció, ezen belül belsőépítész terv, mobil berendezések kiírása. A II. 15. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a tételesen részletezett költségvetést és a megajánlott termékek szöveges és fényképes bemutatását. A belsőépítészeti tervek a típus és beépített bútorok valamint eszközök konszignációja körében SZ-01 számmal számítógépet jelölt meg, az árazatlan kiírásban a következőket közölte: „SZ-01 Számítógép FEFO Scienic m5v5+Sulix, vagy ezzel egyenértékű Intel® Q45 Express chipset, vPro, Intel® CoreTM 2 Quad Q8200 (2.33GHz, 4MB Cache, 1333MHz FSB) CPU, 4GB 800MHz (max. 8GB) RAM, 320GB 7200rpm 8MB cache HDD, DVD+/-RW, Intel GMA X4500 + 8400GS 256MB VGA video, Gigabit LAN, 5.1 audio, 2x USB elől, 4x USB hátul, 400 W táp, bill., egér, SuliX
3
Felárral a konfiguráció bővíthető: CPU UPGRADE INTEL 775 Core 2 Quad Q9550 2.80GHz, 1333 MHz, 45 mm, 12 MB processzor (BX80569Q9550) 10 db Tár…………” A mobil berendezések kiírása tartalmazta, hogy a kiválasztott típusok a tervezettel kizárólag azonos minőségűre kiválthatók. A 6.1. pontjában a 80 db oktatóterembe elhelyezendő SZ/1 jelű szék leírása az alábbi: - fém szerkezet, szánkó talp - kárpitozott ülőrész - rétegelt fa háttámla - rakatolható – 44 db/kocsi - karfa nélkül - 2 db szállító kocsival – 44 db/kocsi Méret: 49x57x83 cm Gyártó: CASALA Tip.: curvy – 3289/00 Szín: tervezővel egyeztetendő. Ajánlatkérő 2010. január 29. napján adott kiegészítő tájékoztatása 11. pontja az alábbiakat tartalmazza: „(KSH könyvtár berendezéseivel kapcsolatos kérdések) SZ01 jelű számítógép konszignációjában szereplő „Felárral a konfiguráció bővíthető…” megjegyzés alatt lévő műszaki tartalmat az ajánlati árban szerepeltetni kell vagy az ár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, csak műszakilag megoldhatónak kell lennie? Válasz: Csak műszakilag megoldhatónak kéne lennie. Vagyis jó lenne, ha azzal a processzorral érkezne a számítógép, amit a felárban kértünk, ezért a Fefo computertől azzal a processzorral kellene árajánlatot kérni a megadott konfigurációra. Mind a processzor, mind pedig a kiválasztott konfiguráció a közbeszerzésben megtalálható. Természetesen jobb konfiguráció is lehet ennél, amennyiben az árak lefelé mennek.” Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlattevő, a Balaton Bútor Kft., kérelmező, a Garzon Bútor Kft., a Dimex Uno Kft. és a Linea Bútor Kft. nyújtott be ajánlatot. A Garzon Bútor Kft. ajánlatának 151. oldalán a 18. sorszám alatt található az SZ01 Számítógép, mely a következő műszaki jellemzőket tartalmazza:
4
Intel® Q45 Express chipset, vPro, Intel® CoreTM 2 Quad Q8200 (2.33GHz, 4MB Cache, 1333MHz FSB) CPU, 4GB 800MHz (max. 8GB) RAM, 320GB 7200rpm 8MB cache HDD, DVD+/-RW, Intel GMA X4500 + 8400GS 256MB VGA video, Gigabit LAN, 5.1 audio, 2x USB elől, 4x USB hátul, 400 W táp, bill., egér. Az ajánlat 155.oldalán az 1. sorszám alatt a következő található: SZ/1 jelű szék oktatóterembe - fém szerkezet, szánkó talp - kárpitozott ülőrész - rétegelt fa háttámla - rakatolható – 44 db/kocsi - karfa nélkül - 2 db szállító kocsival – 44 db/kocsi Tip.: Iso Conference Szín: tervezővel egyeztetendő. Az ajánlat 189. oldalán az „SZ-01 jelű Számítógép FEFO Scienic m5v5+Sulix” megnevezés alatt a következő műszaki adatok kerültek feltüntetésre: „Intel® Q45 Express chipset, vPro, Intel® CoreTM 2 Quad Q8200 (2.33GHz, 4MB Cache, 1333MHz FSB) CPU, 4GB 800MHz (max. 8GB) RAM, 320GB 7200rpm 8MB cache HDD, DVD+/-RW, Intel GMA X4500 + 8400GS 256MB VGA video, Gigabit LAN, 5.1 audio, 2x USB elől, 4x USB hátul, 400 W táp, bill., egér. Sulix. Felárral bővíthető konfiguráció”. Alatta egy számítógép fotója látható. Az ajánlat 201. oldalán található műszaki leírás a következő adatokat rögzíti: „SZ/1 jelű szék oktatóterembe - Iso Conference E Fém szerkezet, szánkó talp, kárpitozott ülőrész, lakkozott rétegelt lemez háttámla, rakásolható (44 db/kocsi) karfa nélküli, 2 db szállító kocsival, szín választható.” Alatta két fotó látható, az egyiken egy szék, a másikon pedig egy görgős kocsin 10 db egymásba illesztett szék látható.” Ajánlatkérő 2010. február 26. napján hirdette ki az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a Garzon Bútor Kft., a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette. Kérelmező 2010. március 1. napján kérte ajánlatkérőtől, hogy mielőbb biztosítson betekintési lehetőséget a nyertes ajánlatba. Ajánlatkérő 2010. március 3. napján értesítette kérelmezőt, hogy 2010. március 5. napján biztosítja számára a nyertes ajánlatba történő betekintést, amely e napon meg is történt.
5
Kérelmező 2010. március 12. napján előzetes vitarendezés iránti kérelmet nyújtott be ajánlatkérőhöz. Kérelmező 2010. március 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, amelyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelmező előadta, hogy 2010. február 26-án kapta kézhez az eljárást lezáró döntését, ezt követően 2010. március 1. napján kérte ajánlatkérőtől, hogy biztosítsa számára a nyertes ajánlatba történő betekintés lehetőségét, melyre 2010. március 5. napján került sor. Kérelmező csatolta jogorvoslati kérelméhez a 2010. március 12-én kelt előzetes vitarendezési kérelmet. Kérelmező az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására előadta, hogy jogorvoslati kérelmét az annak előterjesztésére meghatározott 15 napon belül nyújtotta be, mely alapján a Döntőbizottság hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki, a jogorvoslati eljárást megindította, így álláspontja szerint nincs helye a jogorvoslati eljárás megszüntetésének. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlata két okból érvénytelen ezért ajánlatkérő a nyertes ajánlat érvénytelenségének elmulasztásával megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. §. (1) bekezdését. 1) Kérelmező álláspontja szerint nem felel meg a nyertes ajánlatában szereplő, a nyertes ajánlat 155. oldal 1. pontjában feltüntetett SZ/1, szék, melynek típusa ISO Conference, és amelynek fotója az ajánlat 201. oldalán található. Az ISO Conference E típusú szék vonatkozásában a kérelmező előadta, hogy az ISO Conference típusú széket ő is forgalmazza, ismeri annak a műszaki jellemzőit. A gyártó katalógusa szerint ezen típusú szék nem rétegelt háttámlával rendelkezik, hanem szövetes háttámlával, ez az egyik ok, amely miatt nem felel meg a műszaki előírásoknak. Nem felel meg továbbá az ISO Conference szék annak az ajánlatkérői előírásnak sem, hogy 44 db széknek az egymásba helyezését kellene, hogy biztosítsa. E tekintetben hivatkozott a jogorvoslati kérelme mellékleteként becsatolt katalóguslapra. A katalógus az ISO Conference típusú szék műszaki leírásának az első részében, az első ikon tartalmazza azt, hogy 5 db szék rakható egymásba, ezért nem felel meg a 44 db szék egymásba történő elhelyezése követelményének, így ez okból sem felel meg a nyertes ajánlatában lévő SZ/1 jelű szék az ajánlatkérő előírásainak.
6
Hivatkozott arra is, hogy az egyéb érdekelt által becsatolt gyártói nyilatkozat nem az ajánlat – melyet az ajánlatkérőnek el kell bírálnia - benyújtását megelőzően, hanem 2010. április 5-én, a jogorvoslati eljárás alatt került kiállításra, továbbá ezen igazolást a gyártó cég kereskedelmi igazgatója írta alá, aki a cégkivonat szerint képviseleti jogosultsággal nem rendelkezik, így nyilatkozata nem vehető figyelembe. Ellentmondásosnak tartotta kérelmező azt is, hogy e termék ára lényegesen alacsonyabb, mint a többi ajánlat e termékre vonatkozó ajánlati ára. 2) Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatában az SZ-01 jelű számítógép nem felel meg a műszaki követelményeknek. Kérelmező előadta, valóban többféleképpen lehet értelmezni az ajánlatkérő által a 11. pontban feltett kérdésre adott kiegészítő tájékoztatását, álláspontja szerint az a helyes értelmezés, hogy az SZ-01 jelű számítógép esetében 12 MB processzort kellett megajánlani, azonban a nyertes ajánlatában nem ez a műszaki tartalom szerepel, így álláspontja szerint nem felel meg ezen műszaki feltételnek. Hivatkozott továbbá arra, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában nem tette lehetővé az alternatív ajánlattétel lehetőségét, ezért álláspontja szerint a 12 MB processzort kellett megajánlani. Ajánlatkérő észrevételében eljárásjogi kifogást terjesztett elő, amely alapján kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, érdemben a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő eljárásjogi kifogásában hangsúlyozta, hogy az előzetes vitarendezés szerves részét képezi a jogorvoslati rendszernek. A Kbt. kógens szabályozásából következően az előzetes vitarendezésnek mint 2010. január 1-jétől újként bevezetett jogintézménynek az a célja, szerepe, hogy nélkülözhetetlenné teszi az előzetes vitarendezés intézményét a közbeszerzési eljárásban szereplő felek számára. Álláspontja az, hogy amennyiben az erre vonatkozó határidőket mulasztja el a kérelmező, akkor nem tud eleget tenni a jogorvoslati kérelem azon kötelező kelléke benyújtásának, amely azt írja elő, hogy a jogorvoslati kérelemhez mellékelni kell az előzetes vitarendezés iránt a kérelmező által az ajánlatkérőhöz előterjesztett kérelmet, illetve az előzetes vitarendezés során az ajánlatkérő arra adott válaszát is. Jelen esetben ajánlatkérő 2010. február 26. napján hirdette ki közbeszerzési eljárásának az eredményét, ehhez képest a kérelmező hozzá 2010. március 12. napján fordult előzetes vitarendezés iránti kérelemmel, melyre nem válaszolt, mégpedig azért nem válaszolt a hozzá elkésetten benyújtott kérelmezői előzetes vitarendezési kérelemre, mivel álláspontja szerint az erre nyitva álló határidőt elmulasztotta a kérelmező, ehhez az elkésett eljárási cselekményhez pedig joghatás nem fűződhet.
7
1) Ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentációjában előírt műszaki leírással vetette össze az ajánlatok bírálata során az ajánlatokat. A nyertes ajánlattevő ajánlatának a 155. oldal 1. pontjában lévő SZ/1. jelű székre vonatkozó műszaki jellemzők a dokumentációban előírtakkal megegyező műszaki tartalmat rögzítenek, ezek között a rétegelt háttámlát, valamint a rakatolható 44 db/kocsi műszaki jellemzőt. Az ajánlat 201. oldalán a szék fotója felett szereplő műszaki leírás is ezzel megegyező, ezek alapján állapította meg az ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlat e tekintetben érvényes, benne kétség e vonatkozásban nem merült fel. A gyártó katalógusát pedig nem ismeri, azzal nem is vetette össze a nyertes ajánlatot. 2) Ajánlatkérő álláspontja szerint a dokumentációban egyértelműen meghatározta a számítógép tekintetében, hogy annak a processzor vonatkozásában felárral bővíthetőnek kell lennie. A 11. pontban adott kiegészítő tájékoztatás pedig csak a feltett kérdéssel összhangban értelmezhető, amelynek az a lényeges eleme, hogy a kérdés arra irányult, hogy a megjegyzés alatt lévő műszaki tartalmat az ajánlati árban szerepeltetni kell-e vagy az ár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, csak műszakilag megoldhatónak kell lennie. Erre pedig egyértelmű választ adott, hogy csak műszakilag megoldhatónak kell lennie, tehát ezt nem ekként és nem ilyen ajánlati árral kellett az ajánlatban szerepeltetni, a nyertes ajánlata e tekintetben megfelelt az ajánlatkérő előírásainak. Egyéb érdekeltként a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft. becsatolta a Linea Bútor Kft. kereskedelmi igazgatója által aláírt, Győrben, 2010. április 5. napján kelt azon nyilatkozatát, amelyben az szerepel, hogy az ajánlatában szereplő ISO Conference egyedi típusú széket a tárgyi pályázati kiírásban szereplő műszaki tartalommal azonos minőségben és kivitelben gyártják le, azaz többek között rétegelt fa háttámlával, rakásolható 44 db/kocsi. Álláspontja az, hogy jelen esetben nem a katalógusban szereplő ISO Conference típusú szék szerepel a nyertes ajánlatban, hanem egyedi, az „E” jelzéssel ellátott egyedi kivitelű bútor, ennek megfelelőségét kívánta a benyújtott gyártói nyilatkozattal igazolni. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen, Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárását a Kbt. 2010. január 1. napjától hatályos szabályok szerint folytatta. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is tekintettel az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta meg. A Kbt. 2. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. Hetedik Részének szabályozása vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra.
8
A Kbt. 316. § (1) bekezdése deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. A Kbt. 318. §-a állapítja meg a Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét. A Kbt. 322. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 327. §-a taxatíve meghatározza a hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosultak körét, emellett pedig a Kbt. 323. § (1) bekezdése állapítja meg a jogorvoslati kérelem megindítására jogosultak körét. A Kbt. 323. § (1) bekezdésében meghatározott személyi kör megkapta a jogot arra, hogy jogorvoslati kérelemmel megtámadja a jogsértő, közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységet, mulasztást. A jogorvoslathoz való jog így egyértelműen megállapítható a Kbt. tételes rendelkezéséből. A Kbt. 407. §-a azt is deklarálja, hogy a Kbt. szabályozása, ebben a jogorvoslathoz való jog megfelel az irányelvi rendelkezéseknek. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a 2010. január 1-től bevezetett előzetes vitarendezésre kialakított új jogintézmény nem érinti és az irányelvekből következően nem is érintheti a Kbt-ben is kimondott jogorvoslathoz való jogot a kérelmezői kör részére. Nevezetesen az előzetes vitarendezés elmulasztása vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem szüntetheti meg a kérelmezőknek a jogát jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyébként az előzetes vitarendezésre kialakított új szabályozásból sem állapítható meg, hogy az korlátozná, illetve megszüntetné a jogorvoslathoz való jogot. Különösen arra tekintettel sem, mert az előzetes vitarendezés csak meghatározott ajánlatkérői eljárási cselekményekhez, eljárást, illetve részvételi szakaszt lezáró döntéséhez kapcsolódik. Így súlyosan jogsértő lenne, ha a közbeszerzési eljárás leghangsúlyosabb elemei ellen nem, míg a többi eljárási cselekmény ellen pedig helye lenne jogorvoslatnak. A Kbt. tételes jogi szabályozása az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja szerint az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-97. §, valamint a 98. § (1) és (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 96/B. §-a szerint: „(1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért.
9
(2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. (5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek. (6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.” A Kbt. 96/C. §-a szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontja szerint a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (3) bekezdés]. A Kbt. 324. § (2) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn.
10
A jogalkotó a Kbt. 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosításával vezette be az előzetes vitarendezés jogintézményét, a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg ennek részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. Jelen jogorvoslati eljárásban az a felek által sem vitatott tényként volt megállapítható, hogy kérelmező a Kbt. 96/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be ajánlatkérőhöz az előzetes vitarendezés iránti kérelmét. Kérelmező ugyanezen a napon nyújtotta be a Döntőbizottsághoz a jogorvoslati kérelmét, melynek mellékletét képezte az előzetes vitarendezési kérelem is. Az is tényként volt megállapítható, hogy az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére nem válaszolt, így ilyen dokumentum nem is kerülhetett benyújtásra. Ajánlatkérő eljárásjogi kifogását arra alapította, hogy a kérelmező hozzá elkésetten benyújtott előzetes vitarendezési kérelme miatt arra neki már nem is kellett válaszolnia, így a válaszát tartalmazó irat hiánya miatt a Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelmet – eljárásjogi akadály miatt - érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. tételes jogi rendelkezései és az irányelvi szabályozás alapján a Döntőbizottság köteles a jogorvoslati kérelmet érdemben elbírálni. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”.
11
A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy a jogorvoslati irányelv fő szabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt, amely bármiféle más feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv az 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: „a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az „először” kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Éppen erre tekintettel maradt meg teljesen változatlan tartalommal – amit a Döntőbizottság a fentiekben bemutatott – a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra vonatkozó jogra, a kérelmezői körre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hazai jogalkotó az irányelvi rendelkezés keretei között vezette be a nemzeti jogalkotásban az előzetes vitarendezés jogintézményét, melynek részletes szabályait a jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg. Csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B §-ában és az ehhez kapcsolódó – fentiekben idézett – jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes alkalmazása a fő szabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság).
12
A Kbt. 340. § (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt. 340. §-ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati kérelem alapos és jogsértés kerül megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérő eljárásjogi kifogása, a Döntőbizottság köteles a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan. 1) Kérelmező e kérelmi elemében a nyertes ajánlatában megajánlott SZ 01 jelű szék műszaki megfelelőségét vitatta. A Kbt. 250. § (3) bekezdés d) és g) pontjai szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint 849 bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 70. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdései szerint. (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
13
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. (5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek a felhívásában és a dokumentációban kell meghatároznia mindazon előírásokat, amelyek az érvényes ajánlattétel feltételei, az ajánlattevőknek pedig úgy kell összeállítaniuk ajánlataikat, hogy azok mindenben megfeleljenek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, így a beszerezni kívánt egyes eszközök tekintetében rögzített műszaki paramétereknek is. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelése során meg kell győződnie arról, hogy a benyújtott ajánlatok kielégítike a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket. E vizsgálatot az ajánlatkérőnek az ajánlatok és a korábban tett előírásainak összevetése alapján kell elvégeznie, azt kell vizsgálat tárgyává tennie, hogy az ajánlat részeként kötelezően benyújtott iratok, dokumentumok alapján az egyes beszerzési tárgyak tekintetében igazolt-e azok megfelelősége. Amennyiben az egyes beszerezni kívánt eszközök nem felelnek meg az ajánlatkérő által előre meghatározott műszaki követelményeknek, úgy az adott ajánlat érvénytelenségét kell ajánlatkérőnek megállapítania. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben ajánlatkérő a beszerezni kívánt 80 db SZ 01 jelű szék esetében a műszaki jellemzők között egyértelmű előírást tett arra nézve, hogy ezen székeknek rétegelt fa háttámlával kell rendelkezniük, és egyértelmű volt az előírás a tekintetben is, hogy biztosítani kell 2 db kocsin (kocsinként 44 db) történő elhelyezésüket a székek egymásba történő illesztésével. Mindezen műszaki feltételeknek való megfelelőség igazolására ajánlatkérő az egyes termékek, eszközök vonatkozásában azt írta elő, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a tételesen részletezett költségvetést és a megajánlott termékek szöveges és fényképes bemutatását. Ezen túl más irat vagy dokumentum , pl. gyártói katalógus, vagy gyártói nyilatkozat benyújtását, vagy mintadarab bemutatását nem kérte. Így ajánlatkérőnek ezen iratok illetve dokumentumok vizsgálata alapján kellett döntenie az ajánlat érvényességének kérdésében.
14
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat 155. oldalán az 1. sorszám alatt az SZ/1 jelű szék műszaki jellemzői között szerepel a rétegelt fa háttámla és a „rakatolható – 44 db/kocsi”, továbbá az ajánlat 201. oldalán található műszaki leírás rögzíti az SZ/1 jelű szék tulajdonságaként a lakkozott rétegelt lemez háttámlát illetve az egymásba illeszthetőség vonatkozásában azt, hogy „rakásolható (44 db/kocsi)” az alatta lévő két fotó egyikén egy szék, a másikon pedig egy görgős kocsin 10 db egymásba illesztett szék látható. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatban az SZ/1 jelű szék műszaki megfelelősége az ajánlatkérő előírásainak megfelelően becsatolt iratok alapján ellenőrizhető volt, azoknak megfeleltek e kért műszaki jellemzők, tehát ez okból az ajánlat nem volt érvénytelen, így ajánlatkérő döntése nem volt jogsértő, az ajánlatot érvényesként el kellett bírálnia. A szóbanforgó szék, mint egyedileg legyártandó termék megfelelőségét alátámasztotta a jogorvoslati eljárás során becsatolt gyártói nyilatkozat is, melyet a Döntőbizottság bizonyítékként értékelt. E vonatkozásban nem osztotta a Döntőbizottság azt a kérelmezői álláspontot, hogy e gyártói nyilatkozat nem a cég képviseletére jogosulttól származik, tekintettel arra, hogy nem kizárt, hogy a gyártó cég belső, nem nyilvánosan hozzáférhető szabályozása alapján a cég kereskedelmi igazgatója ilyen iratot aláírjon, továbbá az időpont tekintetében is figyelembe vehető volt e gyártói nyilatkozat, tekintettel arra, hogy azt a nyertes ajánlattevő nem az ajánlata kiegészítéseként, hanem az SZ/1 jelű szék műszaki megfelelősége további igazolásaként a jogorvoslati eljárásban bizonyítékként nyújtotta be. A Döntőbizottság mindezen indokok alapján a kérelmező e kérelmi elemét annak megalapozatlansága okán elutasította. 2) A kérelmező e kérelmi elemében a nyertes ajánlatában az SZ-01 jelű számítógép a műszaki követelményeknek való megfelelőségét vitatta. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása a dokumentációban egyértelmű volt, kétséget kizáróan azt írta elő, hogy az SZ-01 jelű számítógépnek 8 MB tárkapacitású processzorral kell rendelkeznie, ettől eltérő információt a kiegészítő tájékoztatásában sem közölt, a 12 MB tárkapacitásra történő bővítésnek csak a lehetőségét kérte. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat 151. és 189. oldalán e számítógépre tett ajánlatban szereplő műszaki adatok kielégítik az ajánlatkérő által meghatározott követelményt, a processzor 8 MB tárkapacitású, így megállapítható, hogy a nyertes ajánlat e tekintetben nem érvénytelen.
15
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a kérelmez e kérelmi elemét annak megalapozatlansága okán elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező megalapozatlan jogorvoslati kérelmét elutasította. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. május 3.
Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos
Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapják: 1. D Projekt Bútor Belsőépítészeti Tervező és Kivitelező Kft. (8000 Székesfehérvár, Kisteleki út 52.) 2. Dr. Sándor Ügyvédi Iroda, Dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd (1113 Budapest, Bartók Béla út 60. I. em. 4.) 3. Garzon Bútor Kft. (8000 Székesfehérvár, Bakony u. 4.) 4. Balaton Bútor Kft. (8200 Veszprém, Házgyári út 4.) 5. Dimex Uno Kft. (2120 Dunakeszi, Alagi major hrsz. 68/10.) 6. Linea Bútor Kft. (9011 Győr, Dózsa major (01052/16.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u.20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
