KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D. 482/12-I /2008.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Jánosik és Társai Ipari Szolgáltató és Karbantartó Kft. (3533 Miskolc, Kerpely A. u., képviseli: Dr. Balogh Péter Ferenc ügyvéd, 1062 Budapest, Bajza u. 54. IV/4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az MTI Magyar Távirati Iroda Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) „MTI Zrt. irodaépületeinek takarítására, valamint a „K” épület külső üvegfelületének alpintechnikás takarítására vonatkozó határozatlan idejű vállalkozási szerződés” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti, nyílt közbeszerzési eljárását az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008. július 23–án a 2008/S 141-189393 számon megjelent hirdetménnyel indította meg, a hirdetmény tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-11514/2008 számon jelent meg. Az ajánlati felhívás II.1.8) pontja szerint a részekre történő ajánlattétel megengedett volt, az ajánlatok benyújthatók voltak egy vagy több részre. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség:
2
Az MTI Zrt. épületeinek napi és ügyeleti takarítása, eseti nagytakarítása, segédmunka, valamint a"K" épület külső üvegfelületének alpintechnikás tisztítása. Az érintett ingatlanok összes alapterülete: kb. 14.000 m2, az üvegfelület nagysága: kb. 4.400 m2. Az ajánlatkérő felhívásában a részvételi feltételek mellett, meghatározta az ajánlattételi határidőt, amely 2008. szeptember 8-a volt. A felhívás szerint részekre vonatkozó információk: 1) az 1. rész meghatározása: Ajánlatkérő épületeinek napi és ügyeleti takarítása, eseti nagytakarítása, segédmunka. Az érintett ingatlanok összes alapterülete kb. 14.000 m2. Bírálati szempontok: (súlyszám).: 1.) Ajánlati ár 1.1) Napi takarítás éves díja (15) 1.2) Nagytakarítás éves díja (1) 1.3) Ügyeletes takarítás éves díja (1) 1.4) Segédmunka éves díja (1) 2.) A napi takarítást végzők átlagos létszáma (10). A 2. rész meghatározása: Alpintechnika "K" épület külső üvegfelületeinek alpintechnikás tisztítása. Az összfelület becsült mérete 4.400 m2. Bírálati szempont: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az ajánlati felhívás VI.3) további információk pontja szerint: 1) Ajánlatkérő egy alkalommal teljes körű hiánypótlásra biztosított lehetőséget. 2) Az eredményhirdetés időpontja 2008. szeptember 15., 10 óra, 3) A szerződéskötés tervezett időpontja 2008. szeptember 23. 4) A dokumentáció letöltése és megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele volt. 5) Ajánlatkérő bejárást tart 2008. augusztus 4-én 10.00 órakor. 6) A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén ajánlatkérő a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést. A dokumentáció ajánlati felhívást (I), az ajánlatok elkészítését segítő műszaki leírást (II) útmutatót (III), valamint az értékelés részletezését és a részekre külön-külön (IV) szerződéstervezeteket (kapcsolódó mell/nyilatkozatmintákat) tartalmazott. A dokumentáció II. műszaki leírás az alábbi követelményeket tartalmazta:
3
1. Napi takarítási szintek területtípus szerint 1.1. Átlagos napi takarítási szint 1.1.1. Hamutartók vizes kitörlése 1.1.2. Pókhálók eltávolítása 1.1.3. Szék és asztallábak portalanítása, letörlése, 1.1.4. Kárpit felületek porszívózása, 1.1.5. Tükrök tisztítása 1.1.6. Üvegajtók, forgóajtó vegyszeres tisztítása 1.1.7. 1,8 m alatt portalanítás (bele értve a lépcsőházi korlátok portalanítását is), 1.1.8. Hulladék kezelése: - a keletkezett szemét összegyűjtése, az iratmegsemmisítők ürítése, tárolóba szállítása - szemetesek tisztán tartása, konyhákban és vizes helyiségekben műanyag zsák cseréje, egyéb helyiségekben a műanyag zsák ürítése, szükség szerinti pótlása - a későbbiekben ajánlatkérő bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést, mely feladat ajánlattevőre a szelektíven gyűjtött hulladék különtartott összegyűjtését, és tárolóba való eljuttatását vonja maga után 1.1.9. Berendezési tárgyak szabad felületeinek portalanítása, ujjnyomok szükség szerinti eltávolítása 1,8 m magasságig: - bútorok, polcok, fűtőtestek, párkányok, szegélyek, kapcsolók, dugaszoló aljzatok, kilincs és környéke - TV-k, asztali lámpák - nyomtatók, telefonok, faxok, számítástechnikai eszközök (monitorképernyők kivételével) portalanítása, telefonkagylók vegyszeres lemosása. 1.1.10. Vizes helyiségek: - szaniterek vízkő mentesítése és fertőtlenítése - csempe részleges letörlése 1,8 m magasságig - szemetes zsákok cseréje, - konyha helyiségek a konyhapult és mosogatómedence letisztítása - bűzelzárók feltöltése vízzel. 1.1.11. Padlóburkolat típusának megfelelő tisztítása: - porszívózás - nedves feltörlés - felmosás 1.1.12. Felvonók takarítása: - fülke portalanítása, padozat felmosása - üveg és tükör felületek tisztítása - fém felületek tisztítása - ajtósínek tisztítása
4
1.1.13. A takarítási területen észlelt hibák jelentése ajánlattevő takarítási csoportvezetőjének. A csoportvezető a központi épület recepcióján elhelyezett füzetbe naponta beírja az észlelt hibákat. Ilyenek lehetnek: - szalagfüggöny, izzó, fénycső hiánya, meghibásodása - csöpögő csap és WC, dugulás észlelése - zár problémák észlelése 1.1.14. A helyiségek elhagyását megelőzően az alábbi feladatokat kell elvégezni: - külső nyílászárók bezárása - világítás lekapcsolása - bejárati ajtó bezárása. 1.2. kiemelt napi takarítási szint Az átlagos napi takarítási szintnél felsoroltakon túl: 1.1.15. Igényes portalanítás: - dekorációs elemek, - ablakkeretek, árnyékolók 1.1.16. Bútor felületek ápolása anyaguknak megfelelő szerrel: - műanyagok esetén antisztatikus lemosó szerrel - fa felületek faápoló pl. méhviaszos szerrel - bőr felületek bőrápoló szerrel 1.1.17. A helyiségekből a mosatlan összeszedése 1.1.18. Mosogatás 1.1.19. Az elmosott eszközök helyrerakása. 1.3. Minimális napi takarítási szint 1.1.20. Szemetesek ürítése, 1.1.21. Darabos hulladék felszedése 1.1.22. A vízszintes felületek portalanítása 1.1.23. A járófelület típusának megfelelő tisztítása: - seprés - nedves feltörlés - felmosás. 2. Takarítási feladatok Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát két részre osztja fel. Az 1. számú részt a 2.1.-2.4 alfejezetekben meghatározott feladatok, míg a 2. számú részt a 2.5 alfejezetben meghatározott feladat alkotja. 2.1. Napi takarítás A napi takarítási feladatokat a területek besorolásának megfelelően a takarítási szinteknél leírtak szerint szükséges elvégezni.
5
A dokumentáció IV. fejezetében a 31. oldalon a 8.4.2. „Eseti munkák” pontban ajánlatkérő közölte, hogy az eseti munka elszámolása teljesítésigazolás alapján, a III. sz. mellékletben rögzített óradíjjal történik, amelynek tartalma az alábbi volt: III. sz. melléklet Díjak Napi takarítás Segédmunka Ügyeleti takarítás Nagytakarítás Tisztasági fogyóanyagok és higiénés szerek Eseti munka - munkanapokon 5-18 óra között Eseti munka – egyéb időszakban
… Ft/hó + áfa … Ft/hó + áfa … Ft/hó + áfa … Ft/hó + áfa 300.000 Ft/hó + áfa … Ft/hó + áfa … Ft/hó + áfa
Az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be a T.O.M Controll 2001. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., a kérelmező, a P.Dussmann Kft., az Opus Ingatlanszolgáltató és Kivitelező Kft. és a HUNÉP-Uniszol Zrt. Az ajánlattevők által tett napi takarítási díjak: Ajánlattevő T.O.M. Controll Zrt. Kérelmező P.Dussmann Kft. Opus Kft.
Egységár 1.631.759
M.e. Ft/hó
Menny. 12
Ajánlat 19.581.104
M.e. Ft/év
445.000 1.722.000
Ft/hó Ft/hó
12 12
5.340.000 20.664.000
Ft/év Ft/év
1.290.000
Ft/hó
12
15.480.000
Ft/év
Ajánlatkérő 2008. szeptember 9-én a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján több ajánlattevőtől, köztük kérelmezőtől indokolást kért. A kérelmezőtől a napi takarítás díja bírálati szemponthoz kért indokolást, mivel a megajánlott ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékelte. A kérelmező határidőben, 2008. szeptember 11-én megadta indokolását, amely szerint 2000. szeptember 16-tól végzik az ajánlatkérőnél az irodatakarítást, amelyet kiemelten fontosnak tartanak, ezért az állami támogatásokból származó megtakarítás egy részét arra kívánják fordítani, hogy a szolgáltatást az előző évekkel megegyező magas színvonalon, de alacsonyabb áron tudják biztosítani. Ezen döntésüket üzletpolitikailag indokoltnak, valamint a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartják, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnél végzett munkát eddig is kiemelt referenciaként tartották számon.
6
Indokolásukban előadták, hogy a szolgáltatást több éves tapasztalatuk, jól kialakított munkaszervezésük alapján napi 50 órában kívánják elvégezni. Csatoltak egy számítási táblázatot is, melyből az derül ki, hogy 2009. évi tervezett munkabér: 50 óra x 626,- Ft x 21,5 nap = 672.950,- Ft, mely összeg tartalmazza a bruttó bért, a járulékokat, valamint a szabadság időarányos részét. Kérelmező előadta azt is, hogy a 2008. évi (2008. szeptember 1-ig) jogszerűen megszerzett (szerződéses állománya alapján) 18.174.795,- Ft vissza nem térítendő állami támogatásra volt jogosult. 2007. decemberében 2008. évi megvalósulási határidővel (25.000.000,- Ft-os állami támogatást nyert el, valamint jelenleg is 35 fő csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat. Ajánlatkérő bíráló bizottsága 2008. szeptember 12-én megtartott ülésén megállapította, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás és a túlzottan alacsony méretékű ajánlati elemekre adott indokolások egyes elemei önmagukban elfogadhatóak, azonban az ajánlattevők valamennyi indokolásban utalnak a takarító személyzet teljesítőképességére, pontosabban az 1 fő által kitakarítható terület nagyságára. Ebből a szempontból jelentős, akár 10-szeres eltérések mutatkoznak az ajánlattevők indokolásában. A bíráló bizottság szakmai ismeretek és tapasztalatok hiányában nem tudta megállapítani, hogy melyik ajánlattevő tájékoztatása elfogadható, ezért egy független szervezet a Magyar Tisztítástechnikai Szövetséghez fordul állásfoglalásért. Az ajánlatkérő 2008. szeptember 12-én közölte az összes ajánlattevővel, hogy a tárgyi eljárás eredményhirdetését elhalasztja. Az új eredményhirdetés időpontja 2008. október 8. A szerződéskötés új időpontja 2008. október 16. Ajánlatkérő közölte, hogy a halasztást az indokolja, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése, illetve a 87. § (1) bekezdése szerinti egyes ajánlattevőktől kapott indokolások áttanulmányozása és értékelése a tervezettnél több időt vesz igénybe. A Magyar Tisztítástechnikai Szövetség 2008. szeptember 29-i állásfoglalása a következőket tartalmazta: „Figyelembe véve az önök által megadott sajátosságokat és a nemzetközi normákat is, Magyarországon a jelenlegi normatívával való számításokat tartjuk reálisnak: Irodatakarítás 80-120 m2/óra ez kb. 480 m2 napi teljesítmény 4 órában és kb. 640 m2 teljesítmény 8 órában. A takarítás közepesen nehéz fizikai munka, ezért a dolgozók első négyórás teljesítményéhez képest a második négy óra 20-40 %kal alacsonyabb is lehet. Ha 100 m2/óra teljesítménnyel számolunk és egy minimális 1.000,- forintos rezsióradíjat veszünk figyelembe, akkor 21 nappal számolva egy napi takarítási ár 10 Ft/m2/nap lenne.
7
Ezt a teljesítményt kizárólag napi takarításban lehet elérni (szabad vízszintes területek nyirkos portalanítása 180 cm magasságig, a padló porszívózása vagy nyirkos feltörlése, szemetes gyűjtőedények kiürítése, szaniter területek nyirkos, szükség szerint nedves takarítása)”. A bíráló bizottság 2008. szeptember 30-án megállapította, hogy a dokumentációban, az 1. (takarítás) részfeladatra vonatkozó szerződés-tervezet 8.4. pontjában meghatározott, és a 8.4.2. pontjában hivatkozott „eseti munka” tarifáira (III. számú melléklet) ajánlatkérő nem kért, ajánlattevők pedig (a Jánosik és Társai Kft. kivételével) nem tettek ajánlatot. Ajánlatkérőnek a jelenleg érvényben lévő szerződése tartalmaz díjtételeket ezekhez az „eseti munkák”-hoz és rendszeresen igénybe is veszi a vállalkozó ezen szolgáltatásait, ezért a díjaknak a szerződésben történő rögzítése az ajánlatkérő elemi érdeke. Mivel a tárgyi eljárásra a Kbt. IV. fejezetének nyílt eljárásra vonatkozó szabályrendszere vonatkozik, amelyben a Kbt. 77. § (2) kimondja, hogy „az ajánlatételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók”, ajánlattevők nem pótolhatják a hiányzó árakat. Ugyanakkor ajánlatkérő éppen azért, mert sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta az ár megadásának követelményét, ajánlatkérő nem vizsgálhatja, így meg sem állapíthatja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét. A bíráló bizottság úgy látta, hogy ajánlatkérő általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére nem képes, ezért az eljárás 1. részét a Kbt. 82. §-a, illetve 92. § d) pontja alapján – az ajánlatok elbírálása nélkül – eredménytelennek nyilvánította. A 2008. október 8-án megtartott eredményhirdetésen ajánlatkérő kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás első része a Kbt. 82. § és a 92. § d) pontja alapján eredménytelen. Az összegezés 4.b) pontjában ajánlatkérő az eredménytelenség indokát az 1. rész vonatkozásában a következők szerint határozta meg: „Ajánlatkérő általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére nem képes, ezért az eljárás 1. részét a Kbt. 82. §-a, illetve 92. § d) ontja alapján – az ajánlatok elbírálása nélkül – eredménytelennek nyilvánítja.” A T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. 2008. október 14-én kelt levelével az eredménytelenség tényleges indokára vonatkozóan kérdést intézett az ajánlatkérőhöz. Az ajánlatkérő válasza szerint: „ A bíráló bizottság az ajánlatok felbontását követően megállapította, hogy a dokumentációban, az I. (takarítás) részfeladatra vonatkozó szerződés-tervezet 8.4 pontjában meghatározott és 8.4.2. pontjában hivatkozott „eseti munka” tarifáira (III. számú
8
melléklet) ajánlatkérő nem kért, ajánlattevők pedig (a Jánosik és Társai Kft. kivételével) nem tettek ajánlatot. (…) A bíráló bizottság úgy látta, hogy ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére nem képes, ezért az eljárás I. részét a Kbt. 82. §-a, illetve 92. § (d) pontja alapján – az ajánlatok elbírálása nélkül – eredménytelennek nyilvánította, és új eljárás megindítására tett javaslatot a döntéshozóknak”. A kérelmező 2008. október 16-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés 1. része eredménytelenné nyilvánításával megsértette a Kbt. 3. §-ára tekintettel a Kbt. 82. §-át és a Kbt. 92. § d) pontját. Kérte, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 1. rész tekintetében semmisítse meg és kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Álláspontja szerint nem álltak fenn a törvényi feltételei annak, hogy ajánlatkérő az 1. rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthassa a közbeszerzési eljárást. A kérelmezői álláspont szerint jogsértő az ajánlatkérő döntése azért, mert a döntésből, illetőleg az összegezésben foglaltakból ténylegesen nem állapítható meg, hogy milyen lényeges körülmény – amely ajánlatkérő számára nem volt előrelátható és elháríthatatlan – miatt nem képes a szerződéskötésre, illetve a teljesítésre. Kérelmező álláspontja szerint ilyen ok nem merült fel, amelyet alátámaszt az is, hogy ajánlatkérő 2008. október 8-án arról tájékoztatta kérelmezőt, hogy az 1. rész vonatkozásában rövid határidőn belül új közbeszerzési eljárást indít. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.482/2008. szám alatt 2008. október 17-én megindította. A T.O.M. Controll Zrt. 2008. október 16-án ugyanebben a tárgyban ugyanazon ajánlatkérői döntés ellen szintén jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet a Döntőbizottság D.481/2008. szám alatt megindított. A Döntőbizottság 2008. október 30-án D.482/4/2008. számú iratával a két jogorvoslati eljárást D.482/2008. szám alatt egyesítette. Egyben 2008. november 11-re tárgyalást tűzött ki. Ajánlatkérő 2008. november 3-án arról tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy az ajánlatok elbírálásáról készült összegezést a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján 2008. október 22-én módosította. A módosított eredményt 2008. október 29-én kihirdette és az erről készült összegezést a jelenlévő ajánlattevőknek, köztük a kérelmezőnek átadta. A módosított összegezés szerint a közbeszerzési eljárás az 1. rész tekintetében is eredményes volt, amelynek nyertese a T.O.M. Controll Zrt. lett.
9
Az összegezés 7. pontja szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen lett az alábbi indokok alapján: A bíráló bizottság az ajánlattevőnek a „napi takarítás díja” bírálati szemponthoz megajánlott ellenszolgáltatását kirívóan alacsonynak értékelte, ezért a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indoklást kért ajánlattevőtől a fenti ajánlati elem megalapozottságáról. Az indoklásban ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy összesen 50 munkaórában kívánja elvégezni a takarítást, amely takarítónként 250 nm/óra normatívát feltételez. A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) állásfoglalása szerint az irodatakarítás reális normatívája 80-120 nm/óra. Mivel ajánlattevő indoklásában ennek 2-3-szorosa szerepel, ezért a bíráló bizottság az indoklást nem fogadta el és az ajánlatot a Kbt. 86. § (4) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította. A T.O.M. Controll Zrt. kérelmező 2008. november 3-án jogorvoslati kérelmét visszavonta és kérte, hogy a Döntőbizottság az általa kezdeményezett jogorvoslati eljárást szüntesse meg. A Döntőbizottság a D.482/12-II/2008. sz. végzéssel a T.O.M. Controll Zrt. által kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszüntette. A kérelmező 2008. november 3-án jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 3. §-át és a 96. § (5) bekezdését, mivel álláspontja szerint semmiképpen sem volt mód az 1. rész tekintetében eredménytelenné nyilvánított eljárást eredményessé nyilvánítani és annak keretében ajánlatuk érvénytelenségét megállapítani. Ajánlatkérő azt állapította meg első döntésével, hogy az 1. rész tekintetében előre nem látható okok miatt a szerződéskötésre nem lesz képes. Nem azt állapította meg, hogy a Kbt. 92. § a) pontja alapján nem nyújtottak be ajánlatot, vagy azt, hogy a Kbt. 92. § b) pontja alapján kizárólag csak érvénytelen ajánlatot nyújtottak be. Kérelmező álláspontja szerint, amennyiben ajánlatkérő nem olyan törvénysértést állapított meg, amely az ajánlatok elbírálásával tanúsított magatartására vonatkozik, akkor nem jogosult ilyen módon orvosolni első döntését. A kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 96. § (5) bekezdés alkalmazására kizárólag akkor van lehetősége, illetve lett volna lehetősége ajánlatkérőnek, ha az eljárás eredménye szerződéskötés. Itt erről nincs szó, hiszen ajánlatkérő első döntése alapján az állapítható meg, hogy szerződéskötésre nem került volna sor, mivel az ellehetetlenült. Az ajánlatkérő 2008. november 6-án bejelentette, hogy a szerződéskötést a Döntőbizottság érdemi határozata meghozataláig elhalasztotta. A kérelmező 2008. november 12-én a jogorvoslati kérelmét újból kiegészítette azzal, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját, mivel
10
ajánlatuk nem volt érvénytelen. Erre tekintettel kérte az eljárást lezáró módosított döntés megsemmisítését. A 2008. november 11-én megtartott tárgyaláson – a tényállás változásától függetlenül - kérelmező mindegyik jogorvoslati kérelmét fenntartotta, tehát álláspontja szerint ajánlatkérő az eljárást lezáró első döntésével megsértette a Kbt. 3. §-ára tekintettel a Kbt. 82. §-át, illetve a Kbt. 92. § d) pontját, a módosított eredményhirdetéssel megsértette a Kbt. 96. § (5) bekezdését, továbbá a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját, mivel ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező a tárgyaláson benyújtotta azon iratokat, amely szerint kérte, hogy a MATISZ az ajánlatkérőnek adott állásfoglalását vizsgálja felül. A MATISZ az „MTI állásfoglalás felülvizsgálata” című 2008. november 10-én kelt iratában beidézte a II. műszaki dokumentáció napi takarításra vonatkozó részét. Közölte, hogy ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével adta meg az átlagosnak tekinthető 80-120 m2/óra teljesítményt. Ez a teljesítmény betanított munkásokra vonatkozik, ami a napi takarításra vonatkozó 115-173 óra közötti ráfordítást feltételez. Az iratban szerepel az, hogy megkereste őket a kérelmező ügyvezetője és előadta, hogy: „ - A társaság 10 éve takarítja folyamatosan az MTI irodáit - A takarítás nagy tisztaságú irodákban történik (légkondicionált, szűrt levegő, döntően számítógépes munka, nem használnak papírt, semmilyen szennyezés, szemetelés nincs az irodákban) - A dolgozókat folyamatosan oktatják és jelentős részük rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal. - A vállalat alapstratégiája, hogy a nagyon magas szintű gépesített nagytakarításnak köszönhetően a napi takarításra szükséges időt drasztikusan tudja csökkenteni.” A kérelmező a fentieknek megfelelően kérte a felülvizsgálatot. A MATISZ felülvizsgálat eredménye a következő volt: „Ezen új ismeretek alapján, ami azt feltételezi, hogy nincs szükség a kiírásban megadott feladatok végrehajtására, mert a nagytakarítás minőségének és a helyi adottságoknak megfelelően nincs olyan jellegű szennyeződés a területen (nem kell a hamutartókat kimosni, nem kell a székeket portalanítani, nem kell vízkőteleníteni, stb.), továbbá a szakmunkások alkalmazásával reálisan elképzelhető, hogy a napi takarítás teljesítménye az átlaghoz képest akár 100150 %-kal is megnevelhető. Ez azt jelenti, hogy az elérhető teljesítmény ebben az esetben akár 200-250 nm/h is lehet.” Az ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint eljárásjogi probléma is felmerül a kérelem azon részével kapcsolatban ami az eljárást lezáró első döntés ellen irányul, mivel nincs mit vizsgálni, hiszen a Kbt. 96. § (5)
11
bekezdése által adott lehetőséggel jogszerűen éltek és az első döntésüket megsemmisítették az 1. rész tekintetében. Ajánlatkérő észlelte, hogy az első döntése az első részre vonatkozóan jogszerűtlen, ezért járt el fentiekben ismertetett módon. Az ajánlatkérő a kérelmező napi takarításra vonatkozó árára kért indokolást. A kérelmező indokolását áttanulmányozta, ajánlati árát összevetette a többi ajánlattevő árával. Állásfoglalást kért a szakmai szervezettől és ez alapján nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelennek a kérelmező 1. részre tett ajánlatát. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 3. §-ára tekintettel megsértette a 82. §-t, a 92. § d) pontját, a 96. § (5) bekezdését, valamint a 88. § (1) bekezdés g) pontját. A Kbt. 3. §-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 82. §-a szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A Kbt. 92. §-a szerint eredménytelen az eljárás, ha a) nem nyújtottak be ajánlatot; b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot; d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja; e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; f) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. A Kbt. 96. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig vagy, ha a szerződés megkötésére az
12
eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról azt legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93. §-t, 95. §-t, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (4) bekezdése]. A jogorvoslati kérelem első és második eleme arra irányult, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy az ajánlatkérő az eljárását lezáró 2008. október 8-i első döntésével az 1. rész tekintetében megsértette a Kbt. 3. §-ára tekintettel a 82. §-t, valamint a 92. § d) pontját, mivel az eljárást e részben eredménytelenné nyilvánította, valamint a 20008. október 22-i második döntésével megsértette a Kbt. 96.§ (5) bekezdését, mivel azt jogszerűen nem hozhatta volna meg. A tényállásból megállapítható, hogy ajánlatkérő az eljárást lezáró első döntését felülbírálta 2008. október 22-én a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján. Az ajánlatkérő ezzel az új döntésével a kérelmező által kifogásolt döntést megsemmisítette és az eljárást e részben is eredményesnek nyilvánította, ezzel az általa jogsértőnek vélt döntését reparálta. Ez a döntés egyben azt is jelentette, hogy ajánlatkérő kifejezésre juttatta azt, hogy a kifogásolt első döntése jogszerűtlen volt. A vizsgálandó kérdés egyrészről az, hogy ajánlatkérő a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján ezt jogszerűen megtehette-e vagy sem, másrészről az, hogy ez miként hat ki a jogorvoslati kérelem ezen elemének elbírálására. A Kbt. 96. § (5) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő számára (határidőn belül) azt, hogy az összegezést módosítsa, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy az eredmény/eredménytelenség törvénysértő volt és a törvénysértést a módosítás orvosolja. A Kbt. ezen rendelkezése nem tartalmaz taxatív felsorolást arra vonatkozóan, hogy ha az eljárást lezáró döntés jogszabálysértő, akkor melyek azok a konkrét jogszabálysértések, amelyek vonatkozásában az ajánlatkérő rendelkezik azzal a jogosultsággal, hogy azt
13
felülbírálva megváltoztassa, így azt sem zárja ki, hogy a Kbt. 82. §-a, illetve a 92. § d) pontja alapján meghozott jogszabálysértő döntést felülbírálhasson. Az ajánlatkérő a Kbt. 96. § (5) bekezdése által számára biztosított lehetőséggel élt, mivel észlelte, hogy a kihirdetett eljárást lezáró döntése jogszerűtlen volt. Ajánlatkérő az eljárást lezáró törvénysértő döntését az eredményhirdetésig rendelkezésére álló, rendelkezésére bocsátott közbeszerzési iratok alapján módosíthatja. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő az első eredményhirdetést követően a közbeszerzési eljárással kapcsolatban semmilyen új iratot nem kért be, illetve részére nem csatoltak be. A Kbt. hatályos rendelkezéseiből a 96. § (5) bekezdésében megfogalmazott észlelésre vonatkozóan konkrét fogalmi meghatározás nem olvasható ki. Így a fentiekben megállapítható észlelési körön kívüli események, tények terjedelme sem meghatározott. Így az sincs meghatározva, hogy ki, a határidőn belül mikor, milyen körülmények figyelembe vétele alapján észlelheti az eljárást lezáró döntés jogszerűtlenségét. Minden körülményt mérlegelve a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján az eljárást lezáró első döntését jogszerűen módosíthatta, változtathatta meg. A Kbt. kevés lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő egy jogszerűtlen eljárási cselekményét saját maga korrigálhasson. A Kbt. 96. § (5) bekezdése egyértelműen lehetőséget ad arra, hogy ajánlatkérő a jogszerűtlen döntését megváltoztathassa, az elkövetett jogszabálysértését reparálhassa. A kérelmező jogorvoslati kérelmének első részében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította eredménytelenné az eljárást. Az ajánlatkérő ezt a döntését módosította és eredményessé nyilvánította az eljárást, ezt a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján saját hatáskörben megtehette. Ezzel a kifogásolt jogszerűtlen döntés, mint tényállási alap megszűnt, így azt megalapozottan kifogásolni sem lehet. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottságnak figyelembe kellett vennie a tényállás megváltozását, ami jogszerű ajánlatkérői döntés alapján történt és nem állapíthatta meg azt, hogy a kérelmező által kifogásolt jogszabálysértés az eljárást lezáró első döntéssel kapcsolatban megalapozott. A fentiekben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen módosíthatta az eljárást lezáró első döntését a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján, amiből következően a második döntés, mint jogi aktus is, jogszerű volt, ezért az ajánlatkérő terhére e körben sem az eljárást lezáró első döntésre vonatkozóan, sem az ezt módosító második döntésre, mint ajánlatkérői eljárási cselekményre vonatkozóan nem állapítható meg jogszabálysértés, azaz a jogorvoslati kérelem ezen részeiben megalapozatlan. A kérelmező a második döntésének tartalmával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján ajánlatát
14
érvénytelenné nyilvánította, mivel az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (4) bekezdése]. A Kbt. 86. § (1)-(4) bekezdései szerint: (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (3) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (4) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A tényállásból megállapíthatóan az ajánlatkérő 2008. szeptember 9-én a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján kérelmezőtől a napi takarítás díja bírálati szemponthoz indokolást kért, mivel a megajánlott ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékelte. A bontási jegyzőkönyvben feltüntetett ajánlati árakból megállapítható volt, hogy a kérelmező a többi ajánlattevőhöz viszonyítottan harmad-, illetve negyedannyi ellenszolgáltatásért tett vállalást. A kérelmező az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményét a későbbiek során nem kifogásolta, az indokolását határidőben megtette. Ajánlatkérő az indokolások beérkezte után az ajánlati árak közötti jelentős eltérések miatt kikérte a MATISZ állásfoglalását, amely állásfoglalás szerint 80120 m2/óra, kb. 640 m2 napi teljesítmény számítható reálisnak.
15
A Kbt. konkrétan kifejtett meghatározásának hiányában annak eldöntése, hogy egy adott ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak minősül-e, csak az adott eset összes körülményének gondos mérlegelése alapján ítélhető meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 86. § (1) bekezdését a kérelmező vonatkozásában, hiszen megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlata a másik három ajánlathoz viszonyítottan kirívóan, szignifikánsan alacsonynak minősíthető. A kérelmezőn kívüli ajánlattevők árajánlatai között jelentős, kiugró eltérés nem állapítható meg, ami egyben jelzi azt is, hogy ajánlati áraik a piaci körülmények figyelembe vételével kerültek kialakításra, azok gazdaságilag ésszerűek. A kérelmező indokolása részletes kimutatást tartalmaz a bérköltségekről, valamint az idő ráfordításról. Azt is előadta, hogy 2008-ig bezárólag állami támogatásokra volt jogosult, pl. csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. A Döntőbizottság a kérelmező által közölt adatokból azt állapította meg, hogy 50 óra figyelembe vételével 6 fővel lehet számítani és így 1 főre naponta kb. 2350 m2 takarítandó felület jut. Ez a mennyiség a MATISZ első állásfoglalásában megjelölt 640 m2/nap teljesítményhez viszonyítva kiugróan magas. Az érvénytelenné nyilvánítása után a kérelmező is kért a MATISZ-tól állásfoglalást. A MATISZ az első állásfoglalását felülvizsgálta a kérelmező által megadott paraméterek alapján. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen új állásfoglalás bizonyítékként nem értékelhető a kérelmező javára, mivel az ajánlati felhívás tartalmától eltérő, annak műszaki tartalmát a kérelmező által egyoldalúan csökkentő adatok figyelembe vételével készült el. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy még az ajánlatkérő sem térhet el a műszaki dokumentációban rögzített műszaki követelményektől. Erre tekintettel a MATISZ módosított állásfoglalása nem vehető figyelembe. A kérelmező által hivatkozott állami támogatások pedig már meglévő, megkapott támogatásokra vonatkoztathatók, kérelmező nem hivatkozott arra, hogy tekintettel a jelen közbeszerzési eljárásra a jövőre nézve biztosított számára további támogatást, mely megalapozza megajánlott ajánlati árát. A fenti tényeket összegezve a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő körültekintően mérlegelte a napi takarítás lehetséges reális ajánlati árát, figyelembe vette a benyújtott ajánlatokban megjelölt ellenértéket és ez alapján jogszerűen állapította meg azt, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen, mivel az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.
16
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasította, az f) pont alapján – tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére - rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2008. november 17. Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapják: 1. Dr. Balogh Péter Ferenc ügyvéd (1062 Budapest, Bajza u. 54. IV/4.) 2. MTI Magyar Távirati Iroda Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8.) 3. Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 4. P.Dussmann Kft. (1088 Budapest, Rákóczi u. 1-3.) 5. Opus Ingatlanszolgáltató és Kivitelező Kft. (1144 Budapest, Rátót u. 18-20.) 6. HUNÉP-Uniszol Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 7. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár
