K Ö Z B ES ZE R Z ÉS EK T A N Á C S A K Ö ZB E S Z ER Z ÉS I D Ö N TŐ B IZ O T T SÁ G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.702/14/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Stiefel Eurocart Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. (1155 Budapest, Kolozsvár u. 13., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által Tokaj Város Önkormányzata (3910 Tokaj, Rákóczi út 54., képviseli: Dr. György Ágnes Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Matyuczné Dr. György Ágnes ügyvéd, 1117 Budapest, Prielle K. u. 19/E. V/52., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Informatikai eszközök korszerűsítése Tokaj Város általános- és középiskoláiban TIOP-1.1.1-07/1-2008-0924 pályázat keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeknek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 249. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 54. § (9) bekezdését és a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját és a Kbt. 251. § (5) bekezdése alapján alkalmazott Kbt. 58. § (7) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 120.000.-Ft - 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint - százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmezők számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.
2
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. IN DOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmezők jogorvoslati kérelmei, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2011. szeptember 1. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011. szeptember 7. napján KÉ-22455/2011. iktatószám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű - tárgyalás nélküli - közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását egy alkalommal, a 2011. szeptember 12. napján közzétett KÉ-22973/2011. számú hirdetményével módosította. Ajánlatkérő nem tette lehetővé a részekre történő ajánlattételt. A felhívás II.1.2) pontja szerint a teljesítés helye: „1. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3910 Tokaj, Bajcsy - Zs. E. u. 7-9. 2. Klapka György Általános Iskola, Bodrogkisfalud, (tagintézmény) 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 61/A. 3. Darvas József Általános Iskola, Tiszaladány (tagintézmény) 3929 Tiszaladány, Kossuth u. 54. 4. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, 3910 Tokaj, Bodrogkeresztúri út 5. 5. Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium (Székhelyintézmény) 3910 Tokaj, Bajcsy – Zs. E. u. 18-20.” A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiség adatait: „Informatikai eszközök szállítása Tokaj Város általános- és középiskoláiban TIOP-1.1.1-07/2-2008-0924 pályázat keretében az alábbiakban és az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározott feltételekkel. Iskolai PC csomag: 152 db Tantermi csomag: 22 db Alkalmazás szerver csomag: 1 db Szavazó csomag: 2 db WIFI csomag 5 db Speciális igényű informatikai fejlesztés eszközei (SNI eszközök) SNI III.: 1 db A fenti csomagok tartalma: „Iskolai PC csomag”: 1 db PC (multimedia futtatásra alkalmas, EPEAT Gold minősítés, Windows 7 operációs rendszer) és 1 db minimum 20“ LCD TFT monitor
3
„Tantermi csomag”: 1 db Interaktív tábla, 1 db Notebook (multimedia futtatásra alkalmas, EPEAT Gold minősítés, Windows 7 operációs rendszer, WiFi, min. 15,6” kijelző), 1 db Projektor „Alkalmazás szerver csomag”: 1 db alkalmazás szerver (mentőegység, szünetmentes tápegység), 1 db Szerver Szoftver „Szavazó csomag”: 1 db szavazógép szett „WiFi csomag”: 1 db wifi csomag „Speciális igényű informatikai fejlesztés eszközei (SNI eszközök) SNI III.”: 1 db SNI III csomag Fentiekkel kapcsolatban az ajánlatnak tartalmazni kell még az alábbi kapcsolódó szolgáltatásokat is: - az eszközök ajánlatkérő által meghatározott felhasználói helyre történő szállítása; - helyszíni szerelés, az eszközök üzembe/üzemkész állapotba helyezése; - magyar nyelvű dokumentáció átadása: CE nyilatkozat (megfelelőségi tanúsítvány), munkavédelmi minősítés, kezelési/karbantartási utasítás; - a keletkező hulladékok elszállítása; - oktatás, betanítás Ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy ahol az egyes termékek esetében az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban gyártóra és/vagy típusra való hivatkozás található, az csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. Ajánlattevő ajánlatában bármely más olyan eszközt szerepeltethet, amely az adott funkciónak megfelel, és a megnevezettel műszakilag egyenértékű. Ajánlatkérő a műszaki specifikációban a minimális feltételeket határozta meg, annál jobb műszaki tartalmú eszközt is elfogad, de nem értékeli kedvezőbben. Ajánlatkérő a következők szerint indokolja miért nem biztosít részajánlattételi lehetőséget. Oktatásszakmai szempontból Tokaj város számára fontos, hogy az intézményhálózat informatikai fejlesztése a pályázatban résztvevő valamennyi intézmény vonatkozásában azonos minőségi kritériumok alapján, azonos műszaki tartalommal történjen. A különböző intézmények pedagógusai között szorosabb kapcsolat alakítható ki a közös, jó gyakorlatok elterjesztése révén, továbbá a tanulók intézmények közötti átjárhatóságának szempontjából is fontos lehet az azonos tárgyi feltételrendszer megléte. Ajánlatkérő szempontjából kiemelkedően fontos a megvalósuló fejlesztés hosszú távú, gazdaságos működtetése, melynek szintén feltétele az intézményenként azonos eszközpark. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy rendszer működtetése akkor gazdaságos, ha azt azonos eszközök alkotják, ellenkező esetben jelentős többletkiadással járna azok karbantartása, support szolgáltatása. Nem lehet előre látni, hogy egy esetleges oktatási reform esetén az oktatási intézmények közötti létszám és egyéb átcsoportosítások hogyan alakulnak, melyek szintén indokolttá teszik egységes informatika infrastruktúra fejlesztés megvalósítását.”
4
A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés teljesítésének határideje 2011. november 14. napja. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint: részszempont súlyszám 1. Ajánlati ár (bruttó HUF) 30 2. Vállalt műszaki tartalom (a minimumkövetelményekhez képest) 50 Alszempontok: Két felhasználós üzemmód, területi korlátozás nélkül, mindkét felhasználó számára a teljes tábla felületén 3 Minimum 4 db táblavezérlő toll az interaktív táblához 5 A táblát vezérlő toll vezeték nélküli, sem elemet, sem töltést igénylő alkatrészt (pl. akkumulátort) nem tartalmaz 12 Vezeték nélküli csatlakozás lehetőségének biztosítása a táblával történő adatkommunikációra 4 Minimum 2 db USB csatlakozás a tábla keretén 8 A tantermi csomag részét képező projektor rendelkezik min. 1 db tartalékizzóval 6 Interaktív tábla keretébe épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, hangerő és hangszínszabályzó 12 3. Helyszíni hibaelhárítás megkezdése a bejelentéstől számítva (óra) (min. 2 óra, max. 24 óra) 20 A felhívás IV.3.3) pontja szerint a dokumentáció ára 200.000.- Ft + 25 % ÁFA. Az V.2) pont szerint a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, azonosítószáma: TIOP-1.1.1-07/1-2008-0924. A felhívás V.3.5.2) pontja szerint: „Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: Az 1 részszempont esetén a legjobb tartalmi elem kapja a maximális 10 (tíz) pontot, a többi ajánlat pontértéke a legjobb ajánlattal történő összevetéssel, arányosítással kerül megállapításra. A 2. részszempont esetében pontozással, aki rendelkezik az adott funkcióval, azaz „igen” választ ad, az adott alszempontra 10 pontot, aki „nem” választ ad, az 1 pontot kap. A 3. részszempont igazolása esetén a legrövidebb idő megjelölés 10 (tíz) pontot (min. 2 óra), a többi ajánlat pontértéke a legjobb ajánlattal történő összevetéssel, arányosítással kerül megállapításra.
5
Az egyes részszempontokra illetve alszempontokra adott pontszámok ezt követően az adott részszemponthoz illetve alszemponthoz tartozó súlyszámmal felszorzásra, majd az így kialakult súlyozott pontszámok ajánlatonként összeadásra kerülnek. Az értékeléshez használt képleteket a dokumentáció tartalmazza.” Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. szeptember 27., az összegezés megküldésének tervezett időpontját 2011. október 4., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. október 14. napjában határozta meg. Ajánlatkérő a 70 oldal terjedelmű dokumentációban adta ki az ajánlattevők részére készített útmutatót, a műszaki leírást, nyilatkozatmintákat és a szerződéstervezetet. A módosított dokumentáció 26-27. oldalán a következő műszaki leírás szerepelt: „A dokumentáció mellékletét képező eszközspecifikációban szereplő műszaki tartalom teljesíti a TIOP-07 elvárt minimum követelményeit, amely elérhető az alábbi címen is: http://www.nfu.hu/download/26571/TIOP_111_ musz_spec_mod100125.xls. A fenti eszközspecifikációban szereplő követelményeken felül az ajánlatkérő az alábbi többlet követelményeket írja elő: „Iskolai PC csomag - PC”: EPEAT Gold minősítés „Iskolai PC csomag - Monitor”: minimum 20" LCD TFT monitor „Tantermi csomag - Notebook”: EPEAT Gold minősítés, min. 15.6” kijelző Ajánlatkérő a pályázatban tett többletvállalásának megfelelően a beszerzésre kerülő interaktív táblával szemben többlet követelményeket ír elő, melyek a bírálati szempontként értékelésre kerülnek: - Két felhasználós üzemmód, területi korlátozás nélkül, mindkét felhasználó számára a teljes tábla felületén - Minimum 4 db táblavezérlő toll az interaktív táblához - A táblát vezérlő toll vezeték nélküli, sem elemet, sem töltést igénylő alkatrészt (pl.akkumulátort) nem tartalmaz - Vezeték nélküli csatlakozás lehetőségének biztosítása a táblával történő adatkommunikációra - Minimum 2 db USB csatlakozás a tábla keretén - A tantermi csomag részét képező projektor rendelkezik min. 1 db tartalékizzóval - Interaktív tábla keretébe épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, hangerő és hangszínszabályzó A műszaki specifikációban szereplő követelmények, minimumkövetelmények, az abban szereplő valamennyi előírásnak nem pontosan kell megfelelni.
6
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy ahol a típus, megnevezés, leírás márkajelzést tartalmaz, ott az csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, ajánlatkérő mindenben azzal egyenértékű típust, márkát elfogad a Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján! Amennyiben ajánlattevő nem a műszaki specifikációban előírt termékeket ajánl meg ajánlatában, úgy az azzal egyenértékűséget ajánlattevőnek kell igazolnia és bizonyítania! A termékek leírásából ki kell derülni, hogy az megfelel az előírt paramétereknek! Ajánlattevő a leírásban szerepeltesse a beszerzendő áru konkrét típusát és gyártmányát, az ajánlathoz csatolja a megajánlott termékek specifikációját! A Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni, tehát amennyiben az ajánlatban a terméklista egy sorába nem kerül konkrét típus vagy gyártmány megjelölés feltüntetésre, úgy az az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti (hiánypótlási lehetőség kizárása miatt)! A tételes költségvetést ajánlatkérő a szakmai ajánlat részének tekinti, ezért felhívjuk ajánlattevők figyelmét a 83. § (2) bekezdésében előírtakra!” Az I. és a II. rendű kérelmező lényegében a jogorvoslati kérelmeikben foglaltakkal azonos tartalmú előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, aki azokat elutasította. Az I. r. kérelmező 2011. szeptember 27. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását, a felhívás és az azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú ajánlati felhívás közzétételére. Az I. r. kérelmező kérte ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Az I. r. kérelmező tárgyalási nyilatkozatával pontosítva az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő: 1) Az I. r. kérelmező előadta, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott második bírálati részszempontot tartja jogsértőnek. Álláspontja szerint csak egy olyan tábla van, amellyel olyan ajánlat tehető, hogy annak értékelése során arra az ajánlattevő a maximális pontszámot tudja kapni. E vonatkozásban megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését jelölte meg. Az I. rendű kérelmező álláspontja szerint az, hogy az ajánlatkérő előírásai szerint maximális pontszámmal értékelhető ajánlatot tudjon tenni, nem kompenzálható az ajánlati árral, mint az ajánlatkérő által meghatározott első bírálati részszemponttal. A jelenleg a piacon fellelhető interaktív táblák közül egyedül a Promethean ActivBoard 378Pro tábla rendelkezik valamennyi, a második bírálati részszempontban meghatározott többlet követelménnyel, azaz ez az egyetlen olyan tábla, amelyet megajánlva nyertes ajánlat tehető.
7
Azt nem vitatta az I. r. kérelmező, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerint jogszerű lehetősége van az ajánlatkérőnek más módon értékelhető tényezők szerinti részszempontokat, illetve alszempontokat is megállapítani. 2) Az I. rendű kérelmező álláspontja szerint a dokumentáció 26. oldalának az utolsó előtti bekezdésében szereplő azon tagmondat, mely szerint a műszaki specifikációban szereplő követelmények minimum követelmények, a Kbt. 54. § (3) bekezdésébe ütközik, tekintettel arra, hogy a felhívásban és a dokumentáció műszaki leírásában ellentétes előírásokat, illetőleg meghatározásokat tett az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő ezen előírásával megsértette a Kbt. 58. § (7) bekezdésében foglaltakat is, mivel olyan indokolatlan, illetve hátrányos megkülönböztetést eredményező előírásokat tett a dokumentációjában szereplő műszaki leírás meghatározásával, amellyel egyes ajánlattevőket kizár a versenyből, illetve hátrányosan érinti őket. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a jogorvoslati eljárást D.702/2/2011. szám alatt indította meg. A II. r. kérelmező 2011. szeptember 27. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt. megfelelő alkalmazására és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. A II. r. kérelmező tárgyalási nyilatkozatával pontosítva az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő: 1) A II. r. kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentáció árát bruttó 250.000,- Ft-ban határozta meg. Az ajánlat tárgya a több mint 1100 támogatói szerződéssel megvalósulás alatt álló TIOP-1.1.1/07 projektsorozat része. Ennél nagyobb volumenű és nagyobb támogatási értékű pályázatok is 2050.000.- Ft-os dokumentáció mellett kerültek megvalósításra. A betekintésre megkért dokumentáció semmivel sem képvisel nagyobb hozzáadott értéket, mint bármely más, hasonló tárgyú eljárás dokumentációja, ezért a megállapított ár versenykorlátozó. Tekintettel arra, hogy egy közbeszerzési eljárásnak csak egy nyertese lehet, a negyedmillió forintos díj csak a részvétel biztosításáért egy ekkora pályázatban teljességgel indokolatlan, kizárólag a potenciális ajánlattevők távoltartását szolgálja. A II. rendű kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 54. § (9) bekezdésébe ütközően határozta meg a dokumentáció ellenértékét. 2) A II. rendű kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő mind a felhívás II.2.1) pontjában, mind a dokumentációjában előírta az iskolai PC csomag, valamint a tantermi csomag notebook tekintetében az „EPEAT Gold” minősítést.
8
Tudomása szerint az „EPEAT Gold” minősítést egy nemzetközi szervezet állítja ki, a gyártók egyes termékeik minősítését önkéntesen kérhetik. Információi szerint korlátozott számú gyártó és termék felelhet meg az „EPEAT Gold” minősítésnek, melynek egyébként magas a vizsgálati díja, kb. 1 millió forintnak megfelelő összeg termékenként. E tekintetben az „EPEAT Gold” minősítés előírása a Kbt. 58. § (7) bekezdésébe ütközik, egyes számítástechnikai termékeknél hátrányos helyzetbe hoz sok gyártót és terméket. Ilyen követelmény legfeljebb bírálati szempontként alkalmazható, a várható „előnyökkel” arányos mértékben. Szakmailag ez a funkció maximum 2-4% pontérték lehet az ajánlati árhoz viszonyítva. 3) A II. r. kérelmező előadta, hogy a második bírálati részszempont egyetlen (Promethean) gyártó termékét preferálja. A második bírálati részszempont és az alszempontok összesen olyan magas értéket képviselnek (minimum 12/30, de inkább 20/30), mely a többi bírálati részszemponttal, így az ajánlati árral sem kompenzálható. Ha csak a harmadik alszempontban meghatározott plusz műszaki feltételt, a „táblákat vezérlő toll vezeték nélküliségét” 12-es súlyszámmal értékeli ajánlatkérő, önmagában már emiatt nem tehető versenyképes ajánlat. Egy kis súlyszámú, egy 4-es súlyszámú bírálati alszempont esetében, ha annak nem tud egy bizonyos termék megfelelni, azt még az ajánlati árral lehet kompenzálni. Amiatt is aránytalan a második bírálati részszempont meghatározása, mivel a második bírálati részszempontban az ajánlatkérő kizárólag csak az interaktív táblák vonatkozásában értékeli a plusz műszaki funkciókat, míg a közbeszerzési eljárás tárgyát képező egyéb informatikai eszközök tekintetében nem állított ilyen elvárásokat, illetve ezeket nem kívánja pluszként értékelni. A bírálati szempontrendszer egy tudatosan felépített szisztéma, mely annak látszatát kelti, hogy szinte minden gyártó termékével lehet ajánlatot tenni, de logikailag csak egyetlen termékkel lehet olyan, az ártól gyakorlatilag független ajánlatot kidolgozni, mely elegendő pontszámot kaphat. Ennek a terméknek a forgalmazása Magyarországon rendkívül korlátozott, így a verseny tisztasága távolról sem biztosított. Ajánlatkérő a második bírálati részszempont meghatározásával megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a jogorvoslati eljárást D.703/2/2011. szám alatt indította meg. A Döntőbizottság a D.702/5/2011.számú végzésében a két jogorvoslati eljárást egyesítette a Kbt. 331. §-a alapján. Ajánlatkérő észrevételében az alaptalan jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte.
9
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező 2) és a II. r. kérelmező 2) kérelmi elemére az alábbi észrevételt tette: Az ajánlati dokumentáció 26. oldalának pontos értelmezése szerint minimum követelményként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálható műszaki specifikáció linkje található. Ezt az eszköz specifikációt nem küldte meg a dokumentációt kiváltó egyes ajánlattevők számára. Utalt arra a honlapra, ahol ez az eszközspecifikáció, mint TIOP-os pályázatban meghatározott minimumkövetelmények elérhetők, ezt ajánlatkérő azzal egészítette ki, hogy „a fenti eszköz specifikációban szereplő követelményeken felül az ajánlatkérő az alábbi többletkövetelményeket írja elő: „Iskolai PC csomag – PC”: EPEAT Gold minősítés „Iskolai PC csomag – Monitor”: minimum 20” LCD TFT monitor „Tantermi csomag – Notebook”: EPEAT Gold minősítés, min. 15,6” kijelző.„ Ezek a feltételek szerepelnek a műszaki specifikációban, a további többletvállalások bírálati szempontként kerülnek értékelésre, ezért került bele az a rész az ajánlati dokumentációba, hogy a „műszaki specifikációban szereplő követelmények, minimumkövetelmények, az abban szereplő valamennyi előírásnak nem pontosan kell megfelelni”. Ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy ahol a típus, megnevezés, leírás márkajelzést tartalmaz, ott az csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, ajánlatkérő mindenben azzal egyenértékű típust, márkát elfogad a Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján. Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 54. § (3) és (4) bekezdését, hiszen a dokumentációban meghatározott elvárások nem járnak azzal, hogy olyan személy, szervezet, amely az ajánlattételi felhívás alapján ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. A dokumentáció egyetlen eleme sem tér el az ajánlattételi felhívástól, illetve a Kbt.-től. A Kbt. 58. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor nem határozott meg olyan műszaki leírást, hogy egyes ajánlattevőket illetőleg árukat az eljárásból kizárna. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező eszközök beszerzése tekintetében érintett egyik önkormányzati intézmény javasolta az informatikai eszközök vonatkozásában az „EPEAT Gold” minősítés előírását. Ezt a Kbt. 1. § (5) bekezdése alapján – mint környezetvédelmi szempontot – írta elő az ajánlatkérő. Ajánlatkérő arra nem tudott pontos választ adni, hogy ténylegesen milyen eljárásban és milyen státusszal bíró szervezet adja ki az „EPEAT Gold” minősítést. Ajánlatkérő az I. r. kérelmező 1) és a II. r. kérelmező 3) kérelmi eleme tekintetében az alábbi észrevételt tette:
10
Ajánlatkérő kifejtette, hogy a Magyarországon kapható interaktív táblák mennyiségi és minőségi paramétereiben kb. 100 tábla elérhető, közülük a Promethean és a Panasonic táblával is tehető olyan ajánlat, amely a maximális pontszámot kapja a második bírálati részszempontban meghatározott alszempontokra. Hangsúlyozta, hogy a második bírálati részszempontban előre meghatározott alszempontok közül, ha nem is mindegyiknek, de néhánynak meg tud felelni más termék, azzal már tehető olyan ajánlat, amely nem ütközik a Kbt. alapelvi rendelkezéseibe sem, illetve a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat sem sérti. Ajánlatkérő a II. r. kérelmező 1) kérelmi eleme tekintetében előadta, hogy az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában részletesen kifejtette, hogy ajánlatkérő számára nem áll rendelkezésre plusz forrás a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, ezért a közbeszerzési szakértő szervezet munkadíja illetve minden más egyéb felmerülő költség finanszírozására az ajánlati dokumentáció ellenértéke áll rendelkezésre. A dokumentáció előállításának költségei a következők: - közbeszerzési szakértő díja - üzemanyagköltség - műszaki szakértő díja - ügyintézés munkadíja - a dokumentáció elektronikus (CD) illetve ha szükséges papír alapú rendelkezésre bocsájtása ajánlattevők részére. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció ellenértéke nem jogszabálysértő, kifejezetten csak az ajánlati dokumentáció előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségeket tartalmazza. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek alaposak. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű nyílt közbeszerzési eljárást indított és folytatott le. A hirdetmény feladásának napja 2011. szeptember 1. napja, az akkor hatályos törvényi rendelkezések alapján kellett vizsgálnia a Döntőbizottságnak a felhívás és a dokumentáció kérelmezők által vitatott előírásainak jogszerűségét. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni az I. r. kérelmező 2) és a II. r. kérelmező 2) kérelmi elemében foglaltak alapján, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a dokumentációban a műszaki leírás szerinti minimumkövetelményeket és írta elő a felhívásában és a dokumentációban az „EPEAT Gold” minősítés meglétét az iskolai PC csomag és a tantermi csomagba tartozó notebook tekintetében.
11
A Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdései szerint: „(1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.” A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 4. § 15. pontja szerint e törvény alkalmazásában közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket. A Kbt. 249. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban. A Kbt. 54. § (1) és (3) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert
12
szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) (3) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt - a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli - egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.” A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 58. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni. A Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. A dokumentáció tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseket a Kbt. 54. §-a tartalmazza. Ezen általános rendelkezések közül kiemelendő a Kbt. 54. § (1) bekezdés azon rendelkezése, mely szerint a dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.
13
Az ajánlatkérők alapvető kötelezettsége, hogy akként állítsák össze felhívásukat és dokumentációjukat, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelően el tudják készíteni az ajánlatkérő feltételeinek megfelelő ajánlatot. Erre tekintettel szükséges, hogy az ajánlatkérő dokumentumai és előírásai pontosak, egyértelműek legyenek, a rendelkezések valós tartalma felismerhető legyen. A dokumentáció és azon belül a műszaki leírás rendeltetése az, hogy az ajánlattevők érvényes ajánlatot tudjanak benyújtani az egyértelműen meghatározott ajánlatkérői követelményeknek megfelelően. Amennyiben a dokumentáció nem egyértelműen, nem érthetően fogalmazza meg az ajánlatkérői követelményeket, akkor annak terhe nem eshet az ajánlattevőkre az ajánlatkérői érvényesség vizsgálata körében. A Kbt. 58. § (7) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. fentiekben idézett 58. § (2) bekezdése a műszaki leírás meghatározása során figyelembeveendő alapelvi követelményeket határozza meg, kimondja, hogy a műszaki leírás meghatározása során figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód követelményére és a műszaki leírás nem határozható meg oly módon, hogy ezzel egyes ajánlattevők eleve kizárásra kerüljenek a közbeszerzési eljárásból, vagy bármilyen más módon az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését eredményezze. A (3) bekezdés b) és d) pontja biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírást teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával adja meg, azonban ennek korlátját állapítja meg a (7) bekezdés, amely szerint a műszaki leírás nem határozható meg olyan módon, hogy egyes ajánlattevőket kizárjon az eljárásból. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett alapelvi és tételes jogi szabályozás tükrében vizsgálta, hogy a kérelmezők által vitatott műszaki leírást jogszerűen határozta-e meg ajánlatkérő. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérdés megítélésénél a közbeszerzési eljárás tárgyának vizsgálatából kell kiindulni, a közbeszerzés tárgyának jellemző tulajdonságaihoz képest állapítható meg, hogy a műszaki leírásban meghatározott követelményeket jogszerűen határozta-e meg ajánlatkérő. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben ajánlatkérő különféle informatikai eszközöket kíván beszerezni, a közbeszerzés tárgyát is ekként határozta meg.
14
A dokumentációban ajánlatkérő a műszaki leírást akként határozta meg, hogy műszaki tartalom tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett TIOP-07 elvárt minimumkövetelményekre utalt. Ehhez képest többletkövetelményként írta elő az iskolai PC csomag és a tantermi csomag notebook vonatkozásában az „EPEAT Gold” minősítés meglétét, továbbá azt is közölte, hogy a műszaki specifikációban szereplő követelmények minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő fenti előírásai több okból is jogsértőek. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja nem felelt meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek és a dokumentációval szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, nem adta meg a dokumentációban az eszközspecifikációt, így magából a dokumentációból nem állapítható meg az sem, hogy melyek az egyes eszközök tekintetében támasztott minimumkövetelmények. Azzal a közlésével pedig, hogy „a műszaki specifikációban szereplő követelmények, minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni” teljes bizonytalanságot idézett elő a megajánlandó eszközök műszaki megfelelősége vonatkozásában, így a dokumentáció alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő előírásainak megfelelő ajánlatot tudjanak benyújtani. Ezen előírás nem teszi lehetővé az ajánlatok összehasonlítását sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti, a verseny tisztaságát előíró alapelv jogszerű alkalmazása körében nem fogadható el az olyan típusú ajánlatadási feltételek megadása, amely alapján a valós beszerzési igény és annak feltételei nem állapíthatóak meg minden ajánlattevő számára egyértelműen. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti esélyegyenlőség a Döntőbizottság megítélése szerint magában foglalja azt a tartalmi elemet, hogy az ajánlattevők, amennyiben teljesítik az ajánlatkérő feltételeit, akkor fennáll a reális lehetőségük a nyerteskénti teljesítésre. Az ajánlattevők közötti versenynek azonban egyértelműen, előre meghatározott azonos ajánlatadási feltételek alapján kell eldőlnie. A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki leírásban tett azon ajánlatkérői előírás sem tekinthető jogszerűnek, amely az iskolai PC csomag és a tantermi csomag notebook vonatkozásában az „EPEAT Gold” minősítés meglétét írta elő. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy meghatározza a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, ez tartalmazza közbeszerzés tárgyára vonatkozó legfontosabb műszaki követelményeket és
15
mindazon ajánlatkérői elvárásokat, melyeknek az ajánlattevők által megajánlott árunak meg kell felelni. A Kbt. 4. § 15. pontja adja meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát, meghatározza valamennyi és egyes közbeszerzési tárgyak tekintetében készített műszaki leírások tartalmára vonatkozó általános követelményeket. A Kbt. 58. §-a állapítja meg a műszaki leírás megadásának részletszabályait, a beszerzés tárgyához igazodva, meghatározza az ennek elkészítése során betartandó követelményeket is. A Kbt. 58. § (7) bekezdése az ajánlatkérőkkel szemben követelményként támasztja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 58. § (7) bekezdésének szabályozásában a jogalkotó a közbeszerzési műszaki leírás tekintetében kívánta biztosítani az ajánlattevők, illetve az áruk esélyegyenlőségét, egyenlő bánásmódját, a Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezések érvényesítésének követelményét támasztotta a műszaki leírás tekintetében. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód alapelvi követelményét a közbeszerzési eljárás minden szakaszában, így a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásakor is be kell tartani, annak érdekében, hogy minden ajánlattevő egyenlő eséllyel tehessen ajánlatot. Ez biztosítja egyben a tényleges közbeszerzési verseny kialakítását, érvényesülését is, akadályozza meg a verseny kizárását, korlátozását. A Döntőbizottság nem vitatja és már több határozatában rögzítette is, hogy természetesen az ajánlatkérő joga és kompetenciájába tartozó kérdés a beszerzési igényének, a beszerzés tárgyának a megállapítása. Ugyanakkor ajánlatkérő a beszerzési igényét a Kbt. kógens szabályozási struktúrája mellett olyan műszaki leírással határozhatja meg, amely nem sérti a Kbt. tételes jogi rendelkezéseit, és megfelel a Kbt. 58. § (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek is, biztosítja a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek érvényesülését. Így a jogorvoslati eljárás keretében vizsgálható az, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a közbeszerzés tárgyának műszaki leírását. A Kbt. 58. § (7) bekezdésének első fordulata tiltja a cég, illetve termék specifikus műszaki leírások meghatározását. A tilalom az ajánlattevőkre, mint személyi körre, illetve a beszerzés tárgyára, mint árura vonatkozik. Az ajánlatkérők valamely műszaki előírás meghatározásával kizárhatnak ajánlattevőket, mivel a feltétel teljesítésére nem képes piaci szereplők nem tudnak érvényes ajánlatot benyújtani. Ezen korlátozó vagy kizáró feltétel meghatározása akkor nem sérti a Kbt. rendelkezéseit, ha annak alkalmazása indokolt.
16
A közbeszerzési műszaki leírásokban meghatározott ajánlatérői követelmények a Döntőbizottság megítélése szerint akkor indokoltak, ha azok ajánlatkérő feladatainak ellátásához szükségesek, illetve jogszabályi, műszaki, biztonsági vagy egyéb előírások annak alkalmazását előírják. Ugyanakkor indokolatlan a műszaki feltétel támasztása, ha nem igazodik ajánlatkérő valós beszerzési igényéhez, vagy a beszerzés szempontjából közömbös, az ajánlattevők helyzetét valós alap nélkül megnehezíti, a lehetséges ajánlattevők számát, a megajánlható termékek körét szükségtelenül csökkenti, korlátozza. A Kbt. 58. § (7) bekezdése szerinti jogsértés akkor valósul meg, ha ez az indokolatlan műszaki követelmény más ajánlattevőket, árukat kizár, hátrányos, illetve előnyös megkülönböztetésüket okozza. A Kbt. 58. § (7) bekezdésének szabályozása azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírásában csak azokat a követelményeket érvényesítheti, amelyek szükségesek, nem okoznak indokolatlan előnyös vagy hátrányos megkülönböztetést. Ezen törvényi korlátok mellett határozhatják meg az ajánlatkérők a műszaki elvárásaikat. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérők a törvény szabályozásából sérelmet nem szenvednek, mivel a szükséges és hátrányt vagy előnyt nem okozó műszaki feltételeik meghatározásának nincs akadálya. A Döntőbizottság a törvény szabályozására tekintettel konkrétan megvizsgálta a kérelmezők által vitatott „EPEAT Gold” minősítést abból a szempontból, hogy az a Kbt. 58. § (7) bekezdésében tiltott kizárást, megkülönböztetést jelent-e, vagy meghatározására jogszerűen került sor. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő úgy írta elő az „EPEAT Gold” minősítést többletkövetelményként, hogy nem volt annak ismeretében, hogy e minősítést milyen eljárásban és milyen státusszal bíró szervezet adja ki. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. 58. § (3) bekezdése a) pontja szerint a közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással lehet előírni. Az „EPEAT” minősítést egy civilszervezet adja ki, amely az IEEE 1680 számú elektronikai termékek amerikai nyílt környezeti szabványát veszi kiindulópontnak, így az nem feleltethető meg a Kbt. 58. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, sem a minősítő szervezet, sem a minősítés alapjául szolgáló szabvány nem tartozik a közösségi jog körébe.
17
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a minimumkövetelmények pontos meghatározásának elmulasztásával megsértette a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, az „EPEAT Gold” minősítés előírásával megsértette a Kbt. 251. § (5) bekezdése alapján alkalmazott Kbt. 58. § (7) bekezdését. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező 1) és a II. r. kérelmező 3) kérelmi eleme vonatkozásában azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta meg a második bírálati részszempontot és a hozzá rendelt súlyszámot. A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja szerint: „Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57. §.” A Kbt. 57. § (1) - (4) bekezdései szerint: „(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok,
18
környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása kétféle szempont szerint történhet, vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabad mérlegelése alapján dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. A jogalkotó azt határozta meg, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében az ajánlatkérő a felhívásban előre határozza meg az ajánlatok bírálati szempontját, és a felhívásban ismertesse meg az ajánlattevőket az elbírálás teljes szempontrendszerével. Az ajánlatkérő szabadsága azonban nem korlátlan a bírálati részszempontok és a hozzájuk rendelt súlyszámok meghatározása tekintetében, az alapelvi rendelkezések érvényre juttatása érdekében a jogalkotó ilyen korlátként határozta meg, hogy a részszempontoknak a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk és az egyes részszempontokhoz rendelt súlyszámoknak a részszempont tényleges tartalmával kell arányban állónak kell lenniük. A Döntőbizottság álláspontja szerint a második bírálati részszempont és a hozzá rendelt 50 súlyszám több okból is jogsértő. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta , három részszempontot határozott meg, az első az ajánlati ár volt, melyhez 30 súlyszámot rendelt, a második bírálati részszempontot a minimumkövetelményekhez képest vállalt műszaki tartalom képezte 50 súlyszámmal, hét alszempontra történő tagolással, míg a harmadik bírálati részszempont a helyszíni hibaelhárítás megkezdése volt 20 súlyszámmal.
19
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a második bírálati részszempontban a közbeszerzés tárgyát képező különféle informatikai eszközök közül egy eszköz, a tantermi csomagba tartozó interaktív tábla vonatkozásában kívánta értékelni a minimumkövetelményekhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat, ezen belül hét alszempontot határozott meg (két felhasználós üzemmód, területi korlátozás nélkül, mindkét felhasználó számára a teljes tábla felületén, minimum 4 db táblavezérlő toll az interaktív táblához, a táblát vezérlő toll vezeték nélküli, sem elemet, sem töltést igénylő alkatrészt (pl. akkumulátort) nem tartalmaz, vezeték nélküli csatlakozás lehetőségének biztosítása a táblával történő adatkommunikációra, minimum 2 db USB csatlakozás a tábla keretén, a tantermi csomag részét képező projektor rendelkezik min. 1 db tartalékizzóval, interaktív tábla keretébe épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, hangerő és hangszínszabályzó). A Döntőbizottság megállapította, hogy a második bírálati részszempont a közbeszerzés tárgyának egy részével kapcsolatos, azonban ajánlatkérő olyan tartalmú alszempontokat határozott meg, amelyek előírása a Kbt. alapelveibe ütközik, az egyes alszempontokban meghatározott valamennyi többlet műszaki követelményeknek csak egyetlen gyártó egyetlen terméke tud megfelelni. Ajánlatkérő a második bírálati részszempont alszempontjainak meghatározásával megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a második bírálati részszemponthoz rendelt 50 súlyszám nem áll arányban a részszempont tényleges jelentőségével, csak a közbeszerzés tárgyának egy részére, az interaktív táblákra vonatkozik, illetve olyan magas mértékű az első bírálati részszempontban meghatározott ajánlati árhoz rendelt 30 súlyszámhoz képest, hogy azon ajánlattevőknek, akik nem tudják teljesíteni a második részszempontra tett megajánlásokat, kizárt az esélyük a szerződés elnyerésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a második bírálati részszemponthoz tartozó súlyszám meghatározásával megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező 1) kérelmi eleme tekintetében azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a dokumentáció ellenértékét. A Kbt. 249. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 54. § (9) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. A Kbt. egyértelmű előírást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a dokumentáció ellenértékének meghatározása során milyen költségeket lehet figyelembe venni.
20
Ezen rendelkezés kiterjesztő értelmezése nem megengedett. A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket alapul véve kell megállapítani. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás IV.3.3) pontjában a dokumentáció árát 200.000.- Ft + 25 % ÁFA összegben határozta meg. Az is tényként volt megállapítható, hogy a 70 oldal terjedelmű dokumentáció az ajánlattevők részére készített útmutatót, a műszaki leírást, nyilatkozatmintákat és a szerződéstervezetet tartalmazta. A jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételében az ajánlatkérő közölte, hogy nem áll rendelkezésére plusz forrás a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, ezért a közbeszerzési szakértő szervezet munkadíja, illetve minden más egyéb felmerülő költség finanszírozására az ajánlati dokumentáció ellenértéke áll rendelkezésre. A dokumentáció előállításának költségei körében megjelölte a közbeszerzési szakértő díját, az üzemanyagköltséget, a műszaki szakértő díját, az ügyintézés munkadíját is. A Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentáció előállításának költségei körében költségként nem számolhatók el azok a költségelemek, amelyek szorosan nem tartoznak ebbe a körbe. A közbeszerzési szakértő díja, az üzemanyagköltség, a műszaki szakértő díja, az ügyintézés munkadíja nem kizárólag a dokumentációhoz, hanem az ajánlattételi felhíváshoz, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításához kapcsolódnak, így ezen tételek jogsértően kerültek beszámításra a dokumentáció értékébe. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékének meghatározásával megsértette a Kbt. 249. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 54. § (9) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő KÉ-22455/2011. iktatószám alatt közzétett ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését, figyelemmel arra, hogy annak törvényi feltétele fennállt, szerződéskötésre nem került sor jelen közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős
21
személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 340. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, tekintettel a beszerzés értékére és arra, hogy a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 4.
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Juhász Márton sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
22
Kapják: 1. Stiefel Eurocart Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. (1155 Budapest, Kolozsvár u. 13.) 2. FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226.) 3. Dr. György Ágnes Ügyvédi Iroda, Matyuczné Dr. György Ágnes ügyvéd (1117 Budapest, Prielle K. u. 19/E. V/52.) 4. Alba Vidékfejlesztési Kft. (3397 Maklár, Templom tér 30.) 5. Szinva Net Informatikai Kft. (3518 Miskolc, Erenyő u. 1.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 7. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár
