KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.153/12/2014.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Bánáti+Hartvig Építész Iroda Kft. (1097 Budapest, Vaskapu u. 10-14. C/110., képviseli: Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., továbbiakban: kérelmező) által a Várgondnokság Nonprofit Kft. (1014 Budapest, Színház u. 57.) és a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.) (képviseletükben: Nagy Gizella Ügyvédi Iroda, Dr. Nagy Gizella ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., a továbbiakban együttesen: ajánlatkérők) „A Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a kérelmező 4. kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérőkkel szemben egyetemlegesen 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. Az ajánlatkérők a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kötelesek befizetni. A Döntőbizottság egyetemlegesen kötelezi ajánlatkérőket, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, és 150.000.- Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíjat, mint eljárási költséget fizessenek meg. A továbbiakban felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon
2
belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott iratai, a D.240/2014. sz. jogorvoslati eljárás, és a jelen jogorvoslati eljárás iratai, továbbá a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Az ajánlatkérők az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 252-411598 számon 2011. december 31-én megjelent hirdetményükkel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indítottak. A felhívás feladására 2011. december 29. napján került sor. Az ajánlatkérők a részekre történő ajánlattételt, illetőleg alternatív ajánlat tételét kizárták. Az ajánlati felhívás II.2.1.) pontjában az ajánlatkérők a következők szerint határozták meg a szerződés teljes mennyiségét: „A Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása. A Budai Várnegyed, különösen a Budai Várbazár rekonstrukciója, épületegyüttesének és környezetének helyreállítása érdekében szükséges tervezési feladatok ellátása, ennek keretében szükség szerint szakvélemények, kutatási és restaurálási dokumentációk elkészítése, engedélyezési tervdokumentáció készítése, valamint a szükséges engedélyek, hozzájárulások beszerzése a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével az alábbiak szerint: 1. Felmérési tervdokumentáció készítése; 2. Építési engedélyezési tervdokumentáció készítése a jogerős építési engedély megszerzéséig. Opcióként: 1. Bontási engedély dokumentáció készítése; 2. Tenderterv dokumentáció készítése; 3. Kiviteli tervdokumentáció készítése; 4. Tervezési művezetés (mérnöknap alapon). Ajánlatkérő a projekt előkészítés során felmerülő döntések alapján a fenti mennyiségtől a dokumentációban rögzítettek szerint eltérhet. Azaz a fenti munkarészek tekintetében a megjelölt „tervezési területek” egy része, maximum
3
-50 % mértékig ajánlatkérő fenntartja a jogot a teljes mennyiségtől való eltérésre. A terveket 10 példányszámban (kivétel: engedélyezési terv 30 példány) papír formátumban, és 3 példányszámban elektronikus adathordozón is (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf és szerkeszthető .dxf fájlformátumban) be kell csatolni. A részletes feladatleírás az Ajánlati Dokumentáció részét képezi”. Az ajánlatkérők az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánták elbírálni a következő részszempontok alapján: 1. Szolgáltatás egyösszegű nettó díja (Ft). Súlyszám 55 2. Szakmai ajánlat színvonala. Súlyszám 35 3. Teljesítési határidő (nap). Súlyszám 10 Az ajánlatkérők az ajánlattételi határidőt 2012. február 15. napjában határozták meg. Az ajánlatkérők dokumentációt is összeállítottak, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a közbeszerzési műszaki leírást, tervezési feladatleírást, nyilatkozatmintákat, formanyomtatványokat és a szerződéstervezetet. A dokumentációt hét ajánlattevő vásárolta meg: a CET Budapest Kft., a Bánáti+ Hartvig Építész Iroda Kft., a KÖZTI Zrt., a FŐMTERV Zrt., a Mányi István Építész Stúdió Kft., az ARCHI-KON Kft., az Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. Az Építész Stúdió Kft. betekintett a dokumentációba. Az ajánlatkérők 2012. február 04-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent 2012/S 24-038142 számú hirdetményükkel módosították a felhívást az alábbiak szerint. A módosított felhívásban a következők szerint került meghatározásra a teljes mennyiség: „A Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása. A Budai Várbazár rekonstrukciója, épületegyüttesének és környezetének helyreállítása érdekében szükséges tervezési feladatok ellátása, ennek keretében szükség szerint szakvélemények, kutatási és restaurálási dokumentációk elkészítése, engedélyezési tervdokumentáció készítése, valamint a szükséges engedélyek, hozzájárulások beszerzése a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével az alábbiak szerint: 1. Felmérési tervdokumentáció készítése; 2. Vázlatterv készítése;
4
3. Építési engedélyezési tervdokumentáció és a kapcsolódó egyéb tervdokumentációk; pl. útépítés és (szükség esetén) közműkiváltás (mélygarázs felhajtóknál), illetve méretezés függvényében hálózat- és kapacitásbővítések (pl. víz, szennyvíz, elektromos és gáz) komplett dokumentációjának elkészítése és a jogerős építési engedély és az egyéb előbbiekkel összefüggő jogerős engedélyek, szakhatósági- és közmű hozzájárulások megszerzése. Szükség esetén bontási engedélyes dokumentáció készítése és jogerős bontási engedély megszerzése. Opcióként: 1. Tenderterv dokumentáció készítése; 2. Kiviteli tervdokumentáció készítése; 3. Tervezési művezetés (mérnöknap alapon); 4. Megvalósulási dokumentáció készítése használatbavételi engedélyhez. Ajánlatkérő a projekt előkészítés során felmerülő döntések alapján a fenti mennyiségtől a dokumentációban rögzítettek szerint eltérhet. Azaz a fenti munkarészek tekintetében a megjelölt "tervezési területek" egy része, maximum -25 % mértékig ajánlatkérő fenntartja a jogot a teljes mennyiségtől való eltérésre. A terveket 10 példányszámban (kivétel: engedélyezési terv 30 példány) papír formátumban, és 10 példányszámban elektronikus adathordozón is (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf és szerkeszthető .dxf fájlformátumban) be kell csatolni. A részletes feladatleírás az Ajánlati Dokumentáció részét képezi”. Az ajánlatkérők a módosított ajánlattételi határidőt 2012. február 24. napjában határozták meg. Az ajánlatkérők módosították az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempontjait a következők szerint: 1. A szolgáltatás egyösszegű nettó díja (HUF), súlyszáma: 55; 2. Szakmai ajánlat színvonala, súlyszáma: 35; 3. Az építési engedélyezési terv teljesítési határideje (nap), súlyszáma: 10. Ajánlattevőnek a teljesítés határidejét, azaz az engedélyes terv elkészítésére vállalt részhatáridőt naptári napokban kell megadnia. A teljesítési határidőt az Ajánlatkérő által meghatározotthoz képest (vö. 60 nap) rövidebb időtartamban is meg lehet ajánlani. Ajánlatkérő azonban felhívja az ajánlattevők figyelmét - a Kbt. 57. § (7) bekezdése alapján - hogy a 3-as bírálati részszempont esetében a 45 napos vállalást tekinti az ajánlati elem legkedvezőbb szintjének, az ennél kedvezőbb vállalások is csak 10 pontot kapnak. Az ajánlatkérők előírták továbbá, hogy „13. Az ajánlathoz az alábbiakat is csatolni kell: — Az ajánlattevőnek ajánlatához szakmai ajánlatot kell csatolnia, amelyben a 2. bírálati szempontban meghatározottakra köteles ajánlatot tenni, ellenkező
5
esetben az ajánlata érvénytelennek minősül. Elkülönített, anonim módon a szakmai ajánlatból 3 többletpéldányt papír alapon, 1 példányt elektronikus adathordozón (CD vagy DVD) (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf fájlformátumban), továbbá makettet 1 példányban is be kell nyújtani az ajánlattal egy csomagolásban. Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy az Ajánlattevők által benyújtott szakmai ajánlat(ok)ból szakmai zsűri javaslata alapján felhasználni kívánt ötleteket/koncepciókat/szakmai javaslatokat felhasználja. Ajánlatkérő felhasználásra vonatkozó döntése esetén nem nyertes Ajánlatevő köteles egységesen 1 500 000 HUF + ÁFA felhasználási díj ellenében a szakmai ajánlat teljes körű felhasználási jogát Ajánlatkérőnek átengedni. Ajánlattevők kötelesen a fentiek elfogadásáról külön nyilatkozatot ajánlatukhoz csatolni. 14. Ajánlatkérő helyszíni bejárást tart, amelynek időpontja és a gyülekezés helyszíne: 2012. február 10. napja, 9:00 óra MAGYARORSZÁG, 1014 Budapest, Szarvas tér (Várkert Bazár déli bejárat)”. A felhívás módosításai az ajánlattételi dokumentációt is érintették, annak módosult az I. fejezet: 9. pont, 22. pont d) alpontja, 30. pontja, a II. fejezet: Műszaki leírás és mellékletei pont és III. fejezet: 2. számú melléklet, 3. számú melléklet, 4. számú melléklet, 15. számú melléklet és 20. számú melléklet. A módosított dokumentáció releváns rendelkezései a következők voltak: Az I. fejezet 30. pont az ajánlatok értékelése körében az alábbiakat rögzítette: Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat (Kbt. 57. § (2) bekezdés b) pontja) bírálati szempont szerint értékeli Részszempontok 1. A szolgáltatás egyösszegű nettó díja (Ft) 2. A benyújtott szakmai ajánlat színvonala 3. Az építési engedélyezési terv teljesítési határideje (nap)
Adható pontszám alsó és felső határa 1,00 – 10,00 1,00 – 10,00 1,00 – 10,00
Súlyszám 55 35 10
Értékelés módszere: Az adható pontszám a részszempontok esetén 1-10 pont, ahol az 1 pont a legrosszabb, a 10 pont a legjobb érték. Az értékelés a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. sz. ajánlása szerint az alábbiak szerint történik: – 1. részszempont esetén fordított arányosítással; – 2. részszempont esetén szakmai zsűri döntése alapján sorbarendezéssel. – 3. részszempont esetén fordított arányosítással; […] 2. A benyújtott szakmai ajánlat színvonala, súlyszáma: 35
6
A 2. bírálati részszempont bírálatát az ajánlatkérő szakmai zsűri bevonásával, a benyújtott szakmai ajánlat alapján végzi az alábbiak szerint: Ajánlatkérő páratlan létszámú, jelentős szakmai felkészültségű szakmai zsűrit állít össze, az ajánlatkérőtől független szervezetek/személyek bevonásával. A szakmai zsűri az elkülönítetten, anonim módon benyújtott szakmai ajánlatokat értékeli. A szakmai zsűri döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szakmai zsűri határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az ajánlattevőkkel szemben szakmai követelményként előírt, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező elnök vagy társelnök szavazata dönt. A zsűri bármely tagja a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni. A szakmai zsűri munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt zsűri tagjain kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. […] A 2. részszempont bírálatakor a szakmai zsűri a következő szempontok alapján mérlegeli az egymáshoz viszonyított ajánlatok sorrendjét: • az ajánlattevő javaslatának értékelése építészeti szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése kulturális örökségvédelmi, régészeti, műemlékvédelmi és építészettörténeti szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése funkcionális szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése turizmusfejlesztési szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése közlekedési szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése környezetrendezési szempontok alapján; • az ajánlattevő javaslatának értékelése energiahatékonyság szempontjából; • az ajánlattevő javaslatának értékelése kidolgozottság, részletezettség szempontjából; • az ajánlattevő javaslatának értékelése pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából. A szakmai zsűri a bírálat során kedvezőbbnek ítéli ha: • ajánlattevő javaslata építészeti szempontból minél több értéket tud felmutatni; • az ajánlattevő javaslata kulturális örökségvédelmi, régészeti műemlékvédelmi, építészettörténeti szempontból minél hitelesebb, minél jobban erősíti ezen értékeket, illetve minél kevésbé generál visszafordíthatatlan folyamatokat;
7
• ajánlattevő javaslata funkcionálisan, térkapcsolatok szempontjából minél kedvezőbb; • az ajánlattevő javaslata turizmusfejlesztési szempontból minél alátámasztottabb, minél inkább biztosítja ezen feladatok érvényesülését; • az ajánlattevő javaslata közlekedési szempontjából minél hatékonyabb közlekedési összeköttetést biztosít más projektelemekkel, valamint minél jobban illeszkedik a Várnegyed, illetve a Budapest közlekedési rendszerébe; • az ajánlattevő javaslata minél magasabb minőségű köztereket és zöldfelületeket tartalmaz; • az ajánlattevő javaslata minél energiahatékonyabb, várható energiafelhasználása minél kedvezőbb; • az ajánlattevő javaslata minél kidolgozottabb, részletezettebb; • az ajánlattevő javaslata minél inkább figyelembe vette a pénzügyi megvalósíthatóság szempontját. A szakmai értékelési szempontok értékelése az alábbiak szerint történik: A szakmai zsűri az anonim ajánlatokat sorba rendezi, első helyre sorolva a véleménye szerint legjobb ajánlatot. A szakmai zsűri több ajánlattevőnek is adhat azonos helyezési számot. Szakmailag kidolgozatlannak minősített ajánlat/ajánlatok tekintetében a szakmai zsűri jogosult helyezési szám meghatározásától eltekinteni. A szakmai zsűri által meghatározott helyezések alapján Ajánlatkérő az ajánlatokat - beazonosítja és - az alábbiak szerint pontozza: A sorba rendezés módszere szerint • az első helyre rangsorolt ajánlat 10 pontot, • a második helyre rangsorolt ajánlat 8 pontot, • a harmadik helyre rangsorolt ajánlat 6 pontot, • a negyedik helyre rangsorolt ajánlat 4 pontot, • az ötödik helyre rangsorolt ajánlat 2 pontot, • minden további ajánlat, továbbá a fentiek szerint nem rangsorolt ajánlat 1-1 pontot kap. Egyéb kikötés a szakmai ajánlattal kapcsolatban Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy az Ajánlattevők által benyújtott szakmai ajánlat(ok)ból szakmai zsűri javaslata alapján felhasználni kívánt ötleteket/koncepciókat/szakmai javaslatokat felhasználja. Ajánlatkérő felhasználásra vonatkozó döntése esetén nem nyertes Ajánlatevő köteles egységesen 1.500.000,- Ft + ÁFA felhasználási díj ellenében a szakmai ajánlat teljes körű felhasználási jogát Ajánlatkérőnek átengedni”.
8
A dokumentáció II. fejezetét képező Műszaki leírás - egyebek mellett - a következőket rögzítette: 1. A projekt fő célja • a budai Várkert Bazár értékelvű helyreállítása, • a Várkert projektterületet képező részének revitalizációja és újratelepítése, • korszerű fejlesztések, szolgáltatások, projektelemek megvalósítása, • az épületek eddig kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása és fejlesztése, • integrált látogatómenedzsment rendszer kialakítása, • új arculat és brand megteremtése, • közösségi közlekedés fejlesztése érdekében mélygarázs létrehozása, • végeredményben egy 21. századi trendeknek megfelelő komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció létrehozása, amely pénzügyileg önfenntartó, állami támogatást nem igényel, és amely mind a külföldi turistákra, mind Budapest és Magyarország lakosságára célközönségként épít. Olyan komplex hasznosítás tervezet, amely többrétegű attrakciót feltételezve három fő pilléren nyugszik: • múzeumok/látogatóközpont, • közösségi tér (rendezvény, multifunkcionális terek) – a 2010-es években a műemlék épületek különleges hangulatú „közösségi térként” történő használata és újrahasznosítása várható általános trendként, • várkert (rekreáció). Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata jelen projekttel párhuzamosan külön közbeszerzési eljárás keretében valósítja meg: 1 a. a lépcsőpavilon és környezete, 1 b. a déli kortinafal és a vízhordó folyosó, 1 c. kortinafalak közötti legfelső várfal. […] 3. A szakmai ajánlat munkarészei és a vele szemben támasztott követelmények 3.1. Tervezési ütemterv […] 3.3. M=1:500-as léptékű kótázott programterv, amely javasolta, hogy Ajánlattevő felmérésén alapuljon. A felmérés elkészítése nem kötelező elem. Felméréshez Ajánlatkérő előre egyeztetett időpontban (akár több alkalommal is) lehetőséget biztosít. 3.4. Építészeti koncepció leírása; 3.5. Műszaki leírás, amely vázlatosan tartalmazza az összes szakágban alkalmazott releváns megoldásokat; 3.6. Projekt költségelése. Ajánlattevő a projekt költségbecslését a következő főösszesítőben foglalja össze:
9
Tervezés, előkészítés: Építési költségek: Területrendezés, környezet: Külső közmű: Külső utak, lehajtó mélygarázsba: Beruházás összesen: 3.7. M=1:1000-es léptékű makett. 4. Tervezési feladat A Várkertbazár építményeinek, épületeinek rekonstrukciója alapvetően az Ybl Miklós által készített tervek felhasználásával képezi a tervezési feladat tárgyát. A tervezett funkciók leírását és azok méretigényeit a 3. sz. melléklet, a Tervezett funkciók részletes listája című dokumentum tartalmazza. A tervezési feladat a Műemléki épületrészek rekonstrukciója, azok hosszútávon fenntartható állapotban történő helyreállításával és a megadott használatnak megfelelő tércsoportok kialakításával. A teljesítés során külön figyelmet kell fordítani az önálló használati egységek, részben a tervezett használat részben a finanszírozási forrás szerint is megkülönböztetett kialakítására. Tervezési feladat továbbá a közforgalom számára megnyitott térszint alatti 298 férőhelyes mélygarázs, (kizárólag személygépkocsi) és annak valamennyi közforgalom számára megnyitott épületrész akadálymentes kapcsolatainak kialakítása. A kapcsolatok tervezése az Északi lépcsős pavilonhoz, és a Vízhordó lépcsőhöz, valamint a közút, közmű és egyéb kapcsolatok, illetve a megvalósításhoz szükséges közműkiváltások megtervezése is a tervezési feladat részét képezik. A dokumentáció 3. számú mellékletét képezte a Tervezett funkciók részletes listája. Annak a releváns rendelkezései a következők: 2.E - MULTIFUNKCIONÁLIS RENDEZVÉNYI TÉR (KMOP FORRÁSBÓL FINANSZÍROZVA) Kialakítandó egy 1.600 m2 (+/- 10%) alapterületű, szekcionálható, multifunkcionális rendezvényi tér kulturális rendezvények lebonyolítása céljára (2.e.), a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciókkal. Az ajánlatkérők 2012. február 07. napján tájékoztatták az ajánlattevőket arról, hogy a felhívást és a dokumentációt módosították a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján. Levelük mellékleteként a módosításokkal egybeszerkesztett dokumentációt megküldték. Tájékoztatták továbbá az ajánlattevőket arról, hogy a módosítás alapján biztosítják a helyszíni bejárás lehetőségét, valamint hogy az Ybl Miklós eredeti tervdokumentáció, mint a műszaki leírás további kiegészítése elektronikus adathordozón kerül átadásra.
10
Az ajánlatkérők az eljárásban két alkalommal nyújtottak kiegészítő tájékoztatást. Az ajánlatkérők az első kiegészítő tájékoztatásukat 2012.02.08-án adták meg, annak a jogorvoslati kérelmek szempontjából releváns része a következő: 7. Ajánlattevői kérdés: 3. melléklet, részletes funkcióleírás 3. oldal: Mi a Várkert térszín alatti bővítményeként tervezendő 1600 m2-es multifunkcionális rendezvénytér pontos meghatározása? 1600 m2 mindösszesen, kiszolgáló helyiségekkel együtt avagy a szükséges mellékhelyiségek az 1600 m2-en felül értendők? Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása: A tervezendő multifunkcionális rendezvénytér: 1600 m2 + a kiszolgáló, és mellékhelyiségek. A közlekedési funkciók (pl. liftek, lépcsők, esetleg mozgólépcsők és közlekedéssel összefüggő terek ezen felül számítandók, de javasolt ezeket a tereket is multifunkcionálisan hasznosítani, pl. a rendezvénytér előtere, amennyiben a különböző nyitvatartási, üzemeltetési, idők, funkciók és feladatok teljesülnek, működhet egyben a közlekedési funkciók előtereivel. Az ajánlatkérők második, 2012.02.16-i kiegészítő tájékoztatása releváns részei a következők voltak: 9. Ajánlattevői kérdés: Mi legyen a felmérési terv, és az ajánlati terv formátuma? (Ez nincs meghatározva!) Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása: A módosított ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő már nem kér felmérési tervet. „Ajánlati terv” nem szerepel a kért munkarészek között, de a „kótázott programterv” formátuma M=1:500, amely tartalmazza az összes eltérő alaprajzot, valamint a megértéshez szükséges számú homlokzatot és metszetet. A tervezett funkciókat helyiségcsoport szinten kell megjeleníteni. Az ajánlattételi határidőre három ajánlattevő, a Bánáti+ Hartvig Építész Iroda Kft., a Várkert Konzorcium (tagjai: Mányi István Építész Stúdió Kft., MCXVI Építészműterem Kft., az Unitef’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt.) és a KÖZTI Zrt. tett ajánlatot az 1. és 3. bírálati részszempont körében a következő megajánlások mellett: 1. A szolgáltatás egyösszegű nettó díja (Ft) Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. Várkert Konzorcium KÖZTI Zrt.
nettó 239.800.000,-Ft,
3. Az építési engedélyezési terv teljesítési határideje (nap) 45 nap
nettó 298.000.000,-Ft, nettó 298.400.000,-Ft
60 nap 45 nap
11
Az ajánlatkérők 1. sorszámmal látták el a Bánáti+Hartvig Építész Iroda Kft. ajánlatát, 2. sorszámmal a Várkert Konzorcium ajánlatát, 3. sorszámmal a KÖZTI Zrt. ajánlatát. Az ajánlatkérők 2012. március 01-én hiánypótlási felhívást bocsátottak ki, valamint felvilágosítást, illetőleg indokolást kértek. Az ajánlatkérők tájékoztatták az ajánlattevőket 2012. március 07-én, hogy az eredményhirdetést elhalasztják. Az eredményhirdetés új időpontjaként 2012. március 24. napját, a szerződéskötés új időpontjaként 2012. április 03. napját jelölték meg. Az ajánlatkérők 2012. március 21-én hirdették ki az eljárás eredményét. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek, valamennyi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek nyilvánították. Az ajánlatkérő nyertesként a KÖZTI Zrt.-t hirdette ki, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőként a Bánáti+ Hartvig Építész Iroda Kft. került megjelölésre. Az összegezés 6. d) „Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén annak a módszernek (módszereknek) az ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során a ponthatárok közötti pontszámot:” elnevezésű pontjában a következők kerültek rögzítésre: „Az értékelés a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. sz. ajánlása szerint az alábbiak szerint történt: – 1. és 3. részszempontok esetén fordított arányosítással; – 2. részszempont esetén sorbarendezéssel. Az értékelés az 1. és 3. részszempontok esetén fordított arányosítással történt: A legalacsonyabb értéket megajánló ajánlat kapta a 10 pontot – mint Ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlat - a többi ajánlat a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra a következő képlet alapján: P=(Ajánlatlegkedvezőbb / Ajánlatvizsgált) x (Pontszámmaximális – Pontszámminimális) + Pontszámminimális A 2. részszempont esetében az értékelés anonim módon, független Szakmai Zsűri bevonásával történt, ahol a Szakmai Zsűri minden tagja az ajánlatokat sorba rendezte, első helyre sorolva a véleményük szerint legjobb ajánlatot, majd az egyes ajánlattevők helyezési számait összegezte. A legalacsonyabb helyezési számot elért ajánlat az adott résszempontra 10 pontot kapott (mint legkedvezőbb ajánlat), a második helyre rangsorolt ajánlat 8 pontot, a harmadik helyre rangsorolt ajánlat pedig 6 pontot kapott. A Szakmai Zsűri tagok álláspontja szerint a helyezési számokat az alábbiak indokolják:
12
1)-es ajánlattevő (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. ajánlattevő) Mértéktartó javaslatokkal oldotta meg a feladatot. Vitatható a térszervezésének nagyvonalúsága. A teremgarázst helyezi a déli, a rendezvényteret az északi oldalra. A megközelítése a multifunkcionális tereknek, így északról a meglévő épületrészektől tulajdonképpen függetlenül, indirekt módon történik. A rendezvényekre történő érkezés nem válik attraktívvá. Az Ybl-építménytől meglehetősen független, a mögöttes rész nem szembesül a régi és az új építmény. Rendezvénytér kialakítása, szekcionálása nem kiírás szerinti. A rendezvényterem kiszolgálhatósága nem megoldott, bejárata, megközelíthetősége (a teremnek) bonyolult. A régi építészeti értékek megőrzését elsődlegesnek tekinti és nem próbál erőteljes beavatkozással módosítani. A kertészeti kialakítás jellegében illeszkedik, modern de követi a klasszikus elveket. Az építészettörténeti értékek megőrzésére legnagyobb hangsúlyt helyező pályamű, külön dicséret illeti meg a csatolt épülettörténeti dokumentációért. A történeti részek rekonstrukciója meglepő színvonalú. Előnye a jól megoldott – a három pályamű közül a legjobb átbocsátóképességgel rendelkező parkoló megközelítés. A garázs megközelítése szakszerű megoldása a 2x2 sávos „bemenettel” működőképes javaslat. Zöldfelületi kialakítás tekintetében az északi kisebb kertrész kialakítása esetleges és modoros. Bizonytalan és vitatható a vár és a Palota közötti közlekedési javaslat. A pályamű szépen kidolgozott, egyértelműen igazolja a tervezők alkalmasságát. Kevésbé sikerült viszont a nagyterem megközelítése, de kiszolgáló funkciói jól elrendezettek. Örökségvédelmi szempontból hiteles pályamű. Rendkívül részletes a műszaki kidolgozottság. Gyenge pontja a rendezvényterem választott helye, nem reprezentatív a megközelítés. Felszíni megoldásai korrektek, színvonalasak. Részletesen kidolgozott, megvalósítható projekt. Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 3 2. tag: Helyezési szám: 2 3. tag: Helyezési szám: 2 4. tag: Helyezési szám: 3 5. tag: Helyezési szám: 3 6. tag: Helyezési szám: 2 7. tag: Helyezési szám: 3 8. tag: Helyezési szám: 3 9. tag: Helyezési szám: 3 10. tag: Helyezési szám: 3 11. tag: Helyezési szám: 3 12. tag: Helyezési szám: 3
13
13. tag:
Helyezési szám: 1
2)-es ajánlattevő (Várkert Konzorcium) Korrekt szakmai ajánlat, a kiírási feltételeket teljesítő, ám azon túlmutató elképzeléseket nélkülöz. A pályamű javaslatai szépen színvonalasan kidolgozottak, de túldimenzionáltak. Túl nagyok az újonnan kialakítandó helyiségek. Ez elsősorban a rendezvényteremre vonatkozik, de belső tereik és a régészeti bemutatót illetően is igaz, részletmegoldásai viszont invenciózusak, fiatalosak, alaprajzi struktúrája is elegáns. Keretmegoldásai is elegánsak, de itt mégsem helyénvaló, inkább a történeti alapokhoz való közelítés lenne megfelelő. Megvalósíthatóság szempontjából a legkétségesebb ajánlat. Tiszta szerkesztési elemekkel dolgozik, amelynek azonban hátulütője, hogy a rendezvénytere túldimenzionálttá válik. A javaslatban szereplő rendezvényterem mérete túlzó, kiszolgálása (megközelítése) kérdéses, párhuzamos rendezvények lebonyolítása sok kockázatot hordoz. A gépkocsival történő megközelítés műszaki szempontból nem megfelelően megoldott. A történeti építmények helyreállítása, használata meglepő. Turisztikai szempontból a vár egészét komplett módon közelíti meg. Mind a megközelíthetőség, mind a turista-terhelés kérdését összhangban kezeli a vár lakófunkciójával. Kertészeti javaslatai kérdésesek, a kert túl erőteljes beavatkozást irányoz elő. A függőkertként történő „romelfedés” igen kérdéses eleme a javaslatnak. Szépen kidolgozott, nagy munkaigénnyel előállított pályamű, de modern építészeti elemek idegenek maradtak a történeti környezetben. Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 2 2. tag: Helyezési szám: 3 3. tag: Helyezési szám: 3 4. tag: Helyezési szám: 2 5. tag: Helyezési szám: 2 6. tag: Helyezési szám: 3 7. tag: Helyezési szám: 2 8. tag: Helyezési szám: 2 9. tag: Helyezési szám: 2 10. tag: Helyezési szám: 2 11. tag: Helyezési szám: 2 12. tag: Helyezési szám: 2 13. tag: Helyezési szám: 3
14
3)-as ajánlattevő (Középülettervező Zártkörűen működő Rt. (KÖZTI Zrt.)) A javasolt program mérete mértéktartó, építészeti színvonala kiegyensúlyozott. A régi kibővítését nem kontrasztosan, hanem harmonikusan végzi, a felszíni és felszín alatti létesítmények tekintetében egyaránt. Nagyon részletes, a régit az újjal kitűnően ötvöző elképzelés, megfelelően kidolgozva. Egyértelműen a legkomplettebb gondolkodást tükrözi a pályaművek közül. A terv legnagyobb előnye a nagyterem és a parkolók megközelítése, elhelyezése. A terv attraktív, tisztelettudó és mégis innovatív. Nagyon jó, és mértéktartó a nagyterem elhelyezése és mérete, ezáltal azonos súlyú funkciót ad a két „kapu építménynek (Másik a vízhordó lépcső). Szép a történelmi előzményekre utaló parkrekonstrukció (pl. a Hauszmann-féle parkbejárat visszaépítése). A rendezvénytér megközelítése, ezek aránya viszonyrendszere a legkiérleltebb. A funkcionális kialakítás, az ettől adódó térkapcsolatok egyensúlyban vannak. A mélygarázs bejárati alternatívái jók, megvalósításra alkalmas. Professzionális megközelítés, jó funkcionális megoldások (kiszolgálás, közlekedés). A térszervezés racionális. A közlekedési rendszerre adott javaslata (mind a mélygarázs feltöltésére, mind a palota megközelítésére adott ötletek) funkcionálisan átgondoltak. Jó javaslat a parkolónak a mellékutcából történő megközelítése. Nagyon magas színvonalon és alapossággal kidolgozott szakmai ajánlat. Minden szempontból igényesen kidolgozott pályamű. Jól működő funkcionális rendszert mutat be. Kiválóan sikerült az örökségvédelmet a mai kor értékeivel párosítani. A múlt értékeihez sikerült új, maradandó értéket hozzáadni. Igen értékes javaslat készült a zöld felületek kialakítására. A réginek és az újnak ideális az aránya. A garázs és a rendezvénytér jól funkcionál. A grafikai megoldás példásan szemléletes. A zöldfelületi rendszere kiérlelt és elegáns. Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 1 2. tag: Helyezési szám: 1 3. tag: Helyezési szám: 1 4. tag: Helyezési szám: 1 5. tag: Helyezési szám: 1 6. tag: Helyezési szám: 1 7. tag: Helyezési szám: 1 8. tag: Helyezési szám: 1 9. tag: Helyezési szám: 1 10. tag: Helyezési szám: 1 11. tag: Helyezési szám: 1 12. tag: Helyezési szám: 1 13. tag: Helyezési szám: 2
15
1) ajánlattevő (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. ajánlattevő) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 3+2+2+3+3+2+3+3+3+3+3+3+1 = 34 2) ajánlattevő (Várkert Konzorcium) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 2+3+3+2+2+3+2+2+2+2+2+2+3= 30 3) ajánlattevő (Középülettervező Zártkörűen működő Rt. (KÖZTI Zrt.)) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+2 = 14”. A kérelmező és a Várkert Konzorcium 2012. március 22-én betekintett a közbeszerzési eljárás során keletkezett nyilvános dokumentumokba és benyújtott ajánlatokba azzal, hogy a benyújtott anonim szakmai ajánlatokat 2012. március 26. napján tekintette meg. A Várkert Konzorcium tagjai előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be az ajánlatkérőhöz. Az ajánlatkérők a Várkert Konzorcium előzetes vitarendezési kérelmére 2012. március 29-én Kbt. 85. §-a alapján tíz pontban felvilágosítást kértek a Közti Zrt.-től. A Közti Zrt. a felvilágosítását megadta. A kérelmező 2012. március 29-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőkhöz, abban kifogásolta az ajánlat szakmai része anonimitásának a megsértését a Közti Zrt.-vel összefüggésben, a Közti Zrt. jogtalan versenyelőny szerzését tekintettel arra, hogy a szakmai ajánlat nagy része az ajánlatkérő előzetes megbízása alapján készen állt, valamint a bírálati módszertől történő eltérést. Az ajánlatkérők 2012. április 03-án Várkert Konzorcium előzetes vitarendezési kérelmét elutasították. Az ajánlatkérők 2012. április 03-án a kérelmező vitarendezési kérelmére adott válaszban az anonimitás megsértésével, a jogtalan versenyelőny szerzésével kapcsolatos kérelmet elutasították, ugyanakkor a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján a szakmai ajánlat értékelésével kapcsolatosan módosították az összegezést, továbbá tájékoztatták az ajánlattevőket a szakmai ajánlatok bírálatát végző szakmai zsűri tagjainak a személyéről. Az ajánlatkérők a válaszukban - egyebek mellett - a következőket rögzítették: „A kérelmező előzetes vitarendezési kérelme 3. pontjában kilenc alpontra bontva mutatta be, hogy álláspontja szerint nem az ajánlati dokumentációban közzétett szempontok alapján történt meg a szakmai ajánlatok értékelése. Az összegezés alapján egyes szempontok nem kerültek értékelésre, mások nem
16
teljes körűen, megint mások értékelése nem beazonosítható. A kérelmező szerint az összegezés emiatt nem felel meg a Kbt. 93. § (2) bekezdésében foglaltaknak, kérte az írásbeli összegezés módosítását a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlatkérők megvizsgálták az előzetes vitaendezési kérelem 3. pontjában foglaltakat és a Kbt. 96. § (4) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján az írásbeli összegezésük módosításáról döntöttek. Ajánlatkérők a jogszerű értékelés biztosítása és az írásbeli összegezés hiányosságának kiküszöbölése érdekében ismételten felkérték a szakmai zsűrit, hogy az egyes szakmai ajánlatok értékelésére vonatkozó írásbeli véleményüket akként készítsék el, egészítsék ki, hogy az minden egyes ajánlat esetén, minden egyes értékelési szempontra egyértelműen rögzítsék a zsűri véleményét. Ajánlatkérők részére a szakmai zsűri elkészítette a kiegészített írásbeli értékelését. A szakmai zsűri kiegészített értékelése nem érintette az egyes ajánlattevők ajánlatainak helyezését, sorba rendezését, értékelési pontszámát. A szakmai zsűri kiegészített értékelése alapján a Bíráló Bizottság megtette a javaslatát, majd a döntéshozók az írásbeli összegezésük 6.d) pontjában foglaltakat módosították a Kbt. 96. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Erre tekintettel ajánlatkérők álláspontja szerint kiküszöbölték az írásbeli összegezésnek a kérelmező által jelzett hiányosságait”. A 2012. április 03-i összegezés - többek között - a következőket tartalmazta annak 6. d) pontjában az eredmény változatlanul hagyása mellett: „A 2. részszempont esetében az értékelés anonim módon, független Szakmai Zsűri bevonásával történt, ahol a Szakmai Zsűri minden tagja az ajánlatokat sorba rendezte, első helyre sorolva a véleményük szerint legjobb ajánlatot, majd az egyes ajánlattevők helyezési számait összegezte. A legalacsonyabb helyezési számot elért ajánlat az adott résszempontra 10 pontot kapott (mint legkedvezőbb ajánlat), a második helyre rangsorolt ajánlat 8 pontot, a harmadik helyre rangsorolt ajánlat pedig 6 pontot kapott. A Szakmai Zsűri tagok álláspontja szerint a helyezési számokat az alábbiak indokolják: 1)-es ajánlattevő (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. ajánlattevő) A sorrend kialakítása során figyelembe veendő előzetesen meghirdetett szempontok: „A benyújtott szakmai ajánlat színvonala” A szakmai ajánlat kidolgozottságának értékelése során a Szakmai Zsűri kedvezőbbnek ítéli ha: • ajánlattevő javaslata építészeti szempontból minél több értéket tud felmutatni Indokolás:
17
A javaslat építészeti szempontból alaposan és átgondoltan kidolgozott. Átlagos építészeti megoldással, egyébként szakszerűen elkészített ajánlat. Professzionális javaslat, de kiemelkedő új építészeti megoldásokat mérsékelten alkalmaz. • az ajánlattevő javaslata kulturális örökségvédelmi, régészeti műemlékvédelmi, építészettörténeti szempontból minél hitelesebb, minél jobban erősíti ezen értékeket, illetve minél kevésbé generál visszafordíthatatlan folyamatokat Indokolás: Örökségvédelmi szempontból hiteles pályaműről van szó. Magas színvonalú építészettörténeti és örökségvédelmi rekonstrukcióra törekszik. A kulturális értékek bemutatása hiteles, és a benyújtott munkák közül a legkevésbé generál visszafordíthatatlan folyamatokat Az építészettörténeti értékek megőrzésére legnagyobb hangsúlyt helyező pályamű, külön dicséret illeti meg a csatolt építéstörténeti tudományos dokumentációért. • ajánlattevő javaslata funkcionálisan, térkapcsolatok szempontjából minél kedvezőbb Indokolás: A pályamű gyenge pontja a rendezvényterem választott helye, innen nem lehet reprezentatív a megközelítés. A teremgarázst helyezi a déli, a rendezvény tereit az északi oldalra. A megközelítése a multifunkcionális tereknek így északról, a meglévő épületrészektől tulajdonképpen függetlenül, indirekt módon történik. A rendezvényekre történő érkezés nem válik attraktívvá. A nagyterem megközelíthetősége tehát kevéssé sikerült, szekcionálhatósága nem megoldott. A rendezvényterem gyalogos megközelíthetősége bonyolult. A közönség mozgása / mozgatása és kiszolgálása jelentős problémákat vet fel számos rendezvénytípus esetén (büfé mérete, WC-k megközelítése / folyosó áteresztőképessége). A terv a multifunkcionalitás vonatkozásában nem számol az időfaktorral, az egyidejű rendezvények lebonyolíthatóságának lehetőségével, amely üzemeltetési szempontból jelentős hátrányt jelenthet. A beiktatott kiállító terek kihasználhatósága kérdéses, funkcionalitása erőltetett. Funkcionális szempontból az ajánlat alapvetően korrekt, ezzel együtt nagyvonalú megoldásokat nem tartalmaz. A rendezvényterem funkcionális kapcsolatai gyengék. • az ajánlattevő javaslata turizmusfejlesztési szempontból minél alátámasztottabb, minél inkább biztosítja ezen feladatok érvényesülését Indokolás: A rendezvényterem nem túl szerencsés elrendezése - megközelítése miatt ennek turisztikai vonzereje megkérdőjelezhető. Turizmusfejlesztési szempontból nem tartalmaz átlagosnál kiemelkedőbb javaslatokat. A kiírásban elvártakon túl nem hoz többletet.
18
Turizmusfejlesztési szempontokat vizsgálva az ajánlat átlagosnak tekinthető. • az ajánlattevő javaslata közlekedési szempontjából minél hatékonyabb közlekedési összeköttetést biztosít más projektelemekkel, valamint minél jobban illeszkedik a Várnegyed, illetve a Budapest közlekedési rendszerébe Indokolás: Az adott lehetőségekhez képest jól oldja meg a gépkocsival történő megközelítést. Korrekt a mélygarázs megközelítésének kidolgozása, a tervezett parkoló forgalma ezzel a megoldással biztonságosan kiszolgálható. A garázs megközelítése, szakszerű megoldása a 2×2 sávos „bemenettel” működőképesnek tűnik. A közlekedés szempontjából jól illeszkedik a város közlekedési rendszerébe. A pályamű előnye a jól megoldott – a három pályamű közül a legnagyobb átbocsátóképességgel rendelkező parkoló megközelítés. • az ajánlattevő javaslata minél magasabb minőségű köztereket és zöldfelületeket tartalmaz Indokolás: A pályamű a korabeli kertek visszaállítását tűzte ki célul, de a bemutatott javaslat nem meggyőző. Az északi kisebb kertrész kialakítása esetleges és modoros. A pályázat egyik előnye, hogy a zöldfelületeket kevéssé terheli különféle építészeti elemekkel. A kert kialakítása illik a történeti környezethez, bár kissé sematikus. A kertészeti és zöldfelületi kialakítás magas színvonalú, de a helyszín adottságait és lehetőségeit tekintve nem elegendően attraktív. • az ajánlattevő javaslata minél energiahatékonyabb, várható energiafelhasználása minél kedvezőbb Indokolás: Energiafelhasználás szempontjából vélhetően hatékony megoldást javasol. Dicsérendő környezetkímélő módon oldja meg a fűtés / hűtés energiaigényét: részben az Ördögárok szennyvízcsatorna hulladékhőjével, másrészt távfűtéssel. • az ajánlattevő javaslata minél kidolgozottabb, részletezettebb Indokolás: Szakszerűen, a megértéshez szükséges mértékben kidolgozott tervjavaslat. Részletesen, magas színvonalon kidolgozott pályamű. • az ajánlattevő javaslata minél inkább figyelembe vette a pénzügyi megvalósíthatóság szempontját Indokolás: A pénzügyi megvalósíthatóság javaslata a gazdaságosság szempontjai alapján készült. A pályamű a kiírás szerinti funkciókon túli elemeket nem tartalmaz. A vázolt megoldások nem hordoznak extra költségű elemeket. A projekt pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából elfogadható. Viszont az ajánlat üzemeltetési (értékesíthetőségi) szempontból jelentősen alacsonyabb bevételtermelő potenciállal rendelkezik a másik két tervhez képest.
19
Összegzett indokolás: Örökségvédelmi szempontból hiteles pályamű. Jól oldja meg a gépkocsival történő megközelítést, rendkívül részletes a műszaki kidolgozottság. Gyenge pontja a kertészeti javaslat mellett a rendezvényterem választott helye, nem reprezentatív a megközelítés. Mivel a rendezvényterem működőképessége nagyban hozzájárul a projekt fenntarthatóságához, a bemutatott megoldásból fakadó hátrányok miatt a pályaművet a szakmai zsűri a 3. helyre rangsorolta, és megvételre javasolta. Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 3 2. tag: Helyezési szám: 2 3. tag: Helyezési szám: 2 4. tag: Helyezési szám: 3 5. tag: Helyezési szám: 3 6. tag: Helyezési szám: 2 7. tag: Helyezési szám: 3 8. tag: Helyezési szám: 3 9. tag: Helyezési szám: 3 10. tag: Helyezési szám: 3 11. tag: Helyezési szám: 3 12. tag: Helyezési szám: 3 13. tag: Helyezési szám: 1 2)-es ajánlattevő (Várkert Konzorcium) A sorrend kialakítása során figyelembe veendő előzetesen meghirdetett szempontok: „A benyújtott szakmai ajánlat színvonala” A szakmai ajánlat kidolgozottságának értékelése során a Szakmai Zsűri kedvezőbbnek ítéli ha: • ajánlattevő javaslata építészeti szempontból minél több értéket tud felmutatni Indokolás: Tiszta szerkesztési elvekkel dolgozik, ez egész építészeti koncepcióját meghatározza. Építészeti szempontból az értékek nem minden tekintetben tudnak megfelelően kibontakozni. Az építészeti javaslatok a kiíráshoz képest túldimenzionáltak. A dokumentáció szépen kidolgozott, nagy munkaigénnyel állították elő. A modern építészeti megoldások azonban nem szervesen illeszkednek környezetükbe. Az ajánlat a kiírási feltételeket teljesíti, ám azon jelentősen túlmutató elképzeléseket nem tartalmaz. • az ajánlattevő javaslata kulturális örökségvédelmi, régészeti műemlékvédelmi, építészettörténeti szempontból minél hitelesebb, minél jobban
20
erősíti ezen értékeket, illetve minél kevésbé generál visszafordíthatatlan folyamatokat Indokolás: Az örökségvédelem szempontjait figyelembe véve az ajánlat új építészeti megoldásai magas színvonalúak, de sok esetben túlméretezettek, túl nagy hangsúlyt kapnak. A pályamű javasolt beavatkozásai túlfeszítik a terület teherbíró képességét, a tervezett függőkert durva beavatkozás a vároldalba. A romterület bemutatása sem igazán indokolt. A lendületes megközelítés, a bátor megoldások a történeti környezetben idegenek maradnak, nem szolgálják a hely szellemét. Figyelembe veszi az örökségvédelem és műemlékvédelem szempontjait, bár túlméretezett koncepciójának rendeli alá. • ajánlattevő javaslata funkcionálisan, térkapcsolatok szempontjából minél kedvezőbb Indokolás: A tiszta szerkesztési elvek hátulütője, hogy a rendezvénytere túldimenzionálttá válik. A túldimenzionált rendezvényterem-láncolat igen nehézkesen közelíthető meg, szűkek a gyalogos megközelíthetőséget biztosító kapcsolatok. A térkapcsolatok mutatnak hiányosságokat. A három pályamű közül a legnagyobbra méretezi a nagyterem-sort, ami bár lehet, hogy a kiírás keretei között marad, mégis kissé szétfeszíti a rendelkezésre álló tervezési területet. A rendezvényterem mérete túlzó, teljes (szekcionalizált) kihasználtság esetén a párhuzamos rendezvények lebonyolítása (a látogatók/vendégek szeparálása, programok kiszolgálása) sok kockázatot hordoz. A rendezvénytér túlzott méretű, kiszolgálása nem megoldott. • az ajánlattevő javaslata turizmusfejlesztési szempontból minél alátámasztottabb, minél inkább biztosítja ezen feladatok érvényesülését Indokolás: Turisztikai szempontból komplex szemléletű ajánlat, értékelhető javaslatokat tartalmaz, környezetéhez jól illeszkedő megoldásokkal. A pályamű nagy terjedelemben írásban részletezi a turisztikai attrakció elemeit. • az ajánlattevő javaslata közlekedési szempontjából minél hatékonyabb közlekedési összeköttetést biztosít más projektelemekkel, valamint minél jobban illeszkedik a Várnegyed, illetve a Budapest közlekedési rendszerébe Indokolás: A létesítmény gépkocsival történő megközelítése műszaki szempontból az ajánlatok közül a legkevésbé megoldott. Rendezvény idején az egyszerre érkező, illetve távozó gépkocsik biztonságos közlekedése nem lehetséges, torlódásra kell minden egyes alkalommal számítani Közlekedési rendszere, mélygarázsának megközelítése nehézkes. • az ajánlattevő javaslata minél magasabb minőségű köztereket és zöldfelületeket tartalmaz
21
Indokolás: Kertészeti megoldásai jók, néhol túldimenzionáltak. A függőkertként történő „romlefedés” igen kérdéses eleme a tervnek. A függőkert idegen elem a várhegy oldalán. A kert tervezett kialakítása sok finom, művelt elemet hordoz, mégis helyenként erőltetetté válik és feleslegesen tervez új attrakciókat. • az ajánlattevő javaslata minél energiahatékonyabb, várható energiafelhasználása minél kedvezőbb Indokolás: Az ajánlattevő javaslata energiahatékonyság és energiafelhasználás szempontjából elfogadható. • az ajánlattevő javaslata minél kidolgozottabb, részletezettebb Indokolás: Igényesen kidolgozott, szerkesztési elvéből következően szép és esztétikus megjelenésű tervjavaslat. A javaslat megfelelően részletező kidolgozottságú. Kiváló minőségű munka, mind rajzi feldolgozásában, mind a műleírásokban. Szépen kidolgozott, igényes, alapos ajánlat. • az ajánlattevő javaslata minél inkább figyelembe vette a pénzügyi megvalósíthatóság szempontját Indokolás: A rendezvénytermek mérete, valamint a javasolt függőkert miatt igen költséges a terv megvalósítása. Bár a terv benne marad az elvárt pénzügyi keretekben, mégis tartalmaz elkerülhető költségelemeket, mint pl. a romterület bemutatása. A 2. és 3. ajánlat rendezvény lebonyolítás szempontjából hasonló megoldásokat nyújt (párhuzamos, kiegészítő rendezvények), és bár mindkettő esetén további funkcionális pontosítás szükséges, a 3. sorszámú ajánlat mértéktartásával kisebb üzemeltetési kockázatot hordoz, a hatékony értékesíthetőséghez racionálisabb alapot biztosíthat. Összegzett indokolás: A dokumentáció jól átgondolt, szépen kidolgozott, nagy munkaigénnyel készült. Külön dicséretesek részletes szakági anyagai. A tervek lendületesek, jó kvalitásokat hordoznak, mégis összességében nem teremtenek igazán szerethető, a hely szelleméhez igazodó megoldásokat. A pályamű javaslatai szépen színvonalasan kidolgozottak, de túldimenzionáltak. Ez elsősorban a rendezvényteremre vonatkozik, a gépkocsival történő megközelítés műszaki szempontból a három ajánlat közül a legkevésbé kedvező. A függőkertként történő „romlefedés” igen kérdéses eleme a tervnek. Az összes pályamű közül ez a javaslat tartalmazza a legnagyobb beavatkozásokat, építészeti és örökségvédelmi szempontból egyaránt. A szépen szerkesztett javaslat összességében impozáns, de éppen a konzekvens szerkesztési elvek következményeképp túldimenzionált. A szakmai zsűri az ajánlatot 2. helyre rangsorolta és megvételre javasolta.
22
Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 2 2. tag: Helyezési szám: 3 3. tag: Helyezési szám: 3 4. tag: Helyezési szám: 2 5. tag: Helyezési szám: 2 6. tag: Helyezési szám: 3 7. tag: Helyezési szám: 2 8. tag: Helyezési szám: 2 9. tag: Helyezési szám: 2 10. tag: Helyezési szám: 2 11. tag: Helyezési szám: 2 12. tag: Helyezési szám: 2 13. tag: Helyezési szám: 3 3)-as ajánlattevő (Középülettervező Zártkörűen működő Rt. (KÖZTI Zrt.)) A sorrend kialakítása során figyelembe veendő előzetesen meghirdetett szempontok: „A benyújtott szakmai ajánlat színvonala” A szakmai ajánlat kidolgozottságának értékelése során a Szakmai Zsűri kedvezőbbnek ítéli ha: • ajánlattevő javaslata építészeti szempontból minél több értéket tud felmutatni Indokolás: A pályaművek közül a legkomplexebb gondolkodást tükrözi, így egyértelműen igazolja a pályázó alkalmasságát a későbbi tervezésre. A terv legnagyobb előnye a nagyterem és a parkolók megközelítése, amely direkt kapcsolatokat teremt. Kiegyensúlyozott, mértéktartó, a kiírásban szereplő funkciók számára megfelelő keretet adó építészeti megoldásokat tartalmazó pályamű. Legtöbb építészeti javaslata értéket tartalmaz, kiemelkedő színvonalon elkészített terv. Magas színvonalú és a legtöbb építészeti értéket tartalmazó ajánlat. • az ajánlattevő javaslata kulturális örökségvédelmi, régészeti műemlékvédelmi, építészettörténeti szempontból minél hitelesebb, minél jobban erősíti ezen értékeket, illetve minél kevésbé generál visszafordíthatatlan folyamatokat Indokolás: A pályamű messzemenően figyelembe veszi az örökségvédelmi szempontokat. Kiválóan sikerült az örökségvédelmet a mai kor értékeivel párosítani. A múlt értékeihez új, maradandó értéket ad hozzá. Összehangolja építészeti koncepcióját az örökségvédelem és műemlékvédelem szempontjaival. Építészettörténeti szempontból hiteles.
23
A tervezett hozzáépítések megőrzik a történeti terület értékeit, jól kiegészítik és funkcionálisan használhatóvá teszik azokat. Az ajánlat előnye, hogy az örökségvédelemmel kapcsolatos elemek és az új építészeti megoldások harmonikus arányban jelennek meg. • ajánlattevő javaslata funkcionálisan, térkapcsolatok szempontjából minél kedvezőbb Indokolás: Jól működő funkcionális rendszert mutat be. A rendezvénytér megközelítése tereinek aránya, viszonyrendszere a legkiérleltebb. A funkcionális kialakítás illetve az ebből adódó térkapcsolatok egyensúlyban vannak. Logikus és jól használható rendben jelennek meg az elvárt funkciók, a nagyterem utcaszinti közvetlen megközelítése a legjobb javaslat a pályaművek között. A rendezvényterem bejárata, megközelítése rendezett, kiszolgálása viszont további pontosítást igényel (teherlift). A rendezvénytér és a kapcsolódó funkciók kiérleltek, nagyvonalúak. • az ajánlattevő javaslata turizmusfejlesztési szempontból minél alátámasztottabb, minél inkább biztosítja ezen feladatok érvényesülését Indokolás: A kiérlelt javaslat kiválóan szolgálja a turizmus fejleszthetőségét. Működőképes, a turizmus szempontjából jó megoldásokat tartalmaz. Bár a pályamű szövegesen különösebben nem részletezi a turizmusfejlesztés eszközeit, az építészeti megoldások jól szolgálják az elvárt turisztikai attrakcióteremtést. Építészeti megoldásai turisztikai vonzerőt képviselnek. • az ajánlattevő javaslata közlekedési szempontjából minél hatékonyabb közlekedési összeköttetést biztosít más projektelemekkel, valamint minél jobban illeszkedik a Várnegyed, illetve a Budapest közlekedési rendszerébe Indokolás: Belső közlekedésszervezése kiválóan megoldott. A várossal, a Dunával és a Várral való intenzív közlekedési kapcsolat szükségességét helyesen értékeli kulcsfontosságúnak a pályamű. A közlekedési rendszerre adott javaslata (mind a mélygarázs feltöltése, mind a Palota megközelítése) funkcionálisan átgondolt. • az ajánlattevő javaslata minél magasabb minőségű köztereket és zöldfelületeket tartalmaz Indokolás: Zöldfelületi rendszere kiérlelt és elegáns. Igen értékes javaslat készült a zöld felületek kialakítására. Kulturált, újszerű és mégis jól illeszkedő. A terv korhű kertrekonstrukciót tartalmaz és előnyös a Várszoknya teljes körbejárhatóságának biztosítása. Közterei és zöldfelületei rendszert alkotnak, elegánsak, értéket képviselnek. • az ajánlattevő javaslata minél energiahatékonyabb, várható energiafelhasználása minél kedvezőbb
24
Indokolás: A javaslat energiahatékonyság és energiafelhasználás szempontjából előremutató. Az energiahatékonyság és energiafelhasználás szempontjait figyelembe veszi Az ajánlattevő javaslata energiahatékonyság és energiafelhasználás szempontjából átgondolt, elfogadható. • az ajánlattevő javaslata minél kidolgozottabb, részletezettebb Indokolás: Minden szempontból igényesen kidolgozott és részletes megoldásokat tartalmazó pályamű. Részletesen, magas színvonalon kidolgozott tervjavaslat. A műleírások kissé elnagyoltak a rajzi anyag kidolgozottságához képest. • az ajánlattevő javaslata minél inkább figyelembe vette a pénzügyi megvalósíthatóság szempontját Indokolás: A pályamű a kiírás szerinti funkciókon túli, vagy rendkívül költséges elemeket nem tartalmaz. A javaslat figyelemmel van a pénzügyi megvalósíthatóság szempontjaira. A 3. sorszámú ajánlat mértéktartásával a legkisebb üzemeltetési kockázatot hordozza, a hatékony értékesíthetőséghez racionálisabb alapot biztosíthat. A megoldások mértéktartóak, a terv figyelemmel van a pénzügyi megvalósíthatóság szempontjaira. Összegzett indokolás: Minden szempontból igényesen kidolgozott pályamű. Jól működő funkcionális rendszert mutat be. Kiválóan sikerült az örökségvédelmet a mai kor értékeivel párosítani. A múlt értékeihez sikerült új, maradandó értéket hozzáadni. Igen értékes javaslat készült a zöld felületek kialakítására. A bemutatott megoldás alkalmas arra, hogy az igen szűkre szabott tervezési határidőben engedélyezési terv szinten kidolgozásra kerüljön. Alaposan, szakszerűen és magas színvonalon kidolgozott tervjavaslat. Komplex szemlélete, a tervezési kérdésekre adott válaszai meggyőzően támasztják alá a továbbtervezésre való alkalmasságot. Kiváló, hogy a multifunkcionális nagyterem elhelyezése az előtte lévő pavilon tengelyében történik és ezáltal a Fülke pavilon utcaszinti bejáratává válik a nagyteremnek. A terv általában vett erénye, hogy helyesen veszi észre más funkcionális elemeknél is (pl. parkoló, étterem) a direkt megközelítések lehetséges helyeit. Összességében a terv szerencsésen ötvözi a múlt értékeinek megőrzését az új elemek megépítésével, tisztelettudó és mégis innovatív. A pályaművet a szakmai zsűri az 1. helyre rangsorolta. Helyezési számok: 1. tag: Helyezési szám: 1 2. tag: Helyezési szám: 1 3. tag: Helyezési szám: 1
25
4. tag: 5. tag: 6. tag: 7. tag: 8. tag: 9. tag: 10. tag: 11. tag: 12. tag: 13. tag:
Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 1 Helyezési szám: 2
1) ajánlattevő (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. ajánlattevő) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 3+2+2+3+3+2+3+3+3+3+3+3+1 = 34 2) ajánlattevő (Várkert Konzorcium) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 2+3+3+2+2+3+2+2+2+2+2+2+3= 30 3) ajánlattevő (Középülettervező Zártkörűen működő Rt. (KÖZTI Zrt.)) helyezési számainak összesítése: 2. részszempont: 1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+1+2 = 14”. Az összegezés 18. pontjában az összegezés javításának indoka körében ajánlatkérők rögzítették, hogy „Előzetes vitarendezési kérelemre Kbt. 96. § (4) bekezdés alapján”. A CET Budapest Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be az ajánlatkérők fenti tárgyú eljárásával összefüggésben, amely jogorvoslati kérelem alapján folyamatban volt jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság D.146/12/2012. számú végzésében megszüntette. A kérelmező 2012.04.02. napján terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét. A jogorvoslati kérelme 2.) pontjában a következőket rögzítette: „Kérelmező álláspontja szerint az Ajánlatkérők az 1.) pontban leírtakkal összefüggésben az ajánlatok elbírálása során a 2. bírálati módszertől történő eltérésre tekintettel a Kbt. 91. § (1) bekezdésébe ütközően minősítették az eljárás nyertesévé a KÖZTI Zrt.-t. Kérelmező álláspontja szerint ezen túlmenően a 2. bírálati részszempontnak az ajánlati dokumentációban meghatározott értékelési módszer szerinti alkalmazása esetén szintén sérti a Kbt. 91. § (1) bekezdését a KÖZTI Zrt. ajánlatának az eljárás nyertesévé történő minősítése. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatba történő betekintés alapján a 2. bírálati részszempont tekintetében, az ajánlati dokumentációban foglalt szempontrendszer és
26
preferencia alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata nem minősíthető szakmai szempontból magasabb színvonalúnak mint a kérelmező ajánlata”. A kérelemmel összefüggésben a Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amelyben az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésén túl a KÖZTI Zrt. ajánlatával kapcsolatos kérelmezői előadás pontosítására hívta fel a kérelmezőt a D.240/2/2012. sz. végzésével: „tegyen egyértelmű, tételes nyilatkozatot akörben, hogy 1. mi miatt, milyen okból minősül a Kbt. 91. § (1) bekezdésébe ütközőnek a KÖZTI Zrt. ajánlatának nyertessé nyilvánítása a 2. bírálati részszempontnak az ajánlati dokumentációban meghatározott értékelési módszer szerinti alkalmazása esetén; 2. miért nem minősíthető szakmai szempontból magasabb színvonalúnak a nyertes ajánlattevő ajánlata, mint a kérelmező ajánlata”. A kérelmező a hiánypótlást teljesítette, hiánypótlásában - egyebek mellett - a következőket rögzítette: „Kérelmező álláspontja szerint a módosított összegzés sem felel meg a Kbt. 93.§ (2) bekezdésében foglaltaknak, mert az abban szereplő, a 2. bírálati részszempontra vonatkozó értékeléshez kapcsolódó új indoklások sem tartalmaznak egyértelmű értékítéletet az egyes szakmai ajánlatok egymáshoz való viszonyítását illetően, illetve nem tartalmazzák azokat a szakmai szempontból értékelhető megállapításokat, melyek az egyes ajánlatok közötti minőségi különbséget alátámasztják. Nem állapítható meg az sem, hogy Ajánlatkérő azonos súllyal vette-e figyelembe az egyes bírálati szempontok tekintetében kialakított sorrendet az ajánlatok sorba rendezésekor. Az azonos súllyal történő értékelés szakmai szempontból álláspontunk szerint nem indokolható. Különösen kifogásolható a projekt szempontjából alapvetőnek tekinthető megvalósíthatóság szempontjának az elbírálása. Ajánlatkérő kért ugyan költségbecslést, ennek azonban semmiféle alátámasztását nem kellett benyújtani, és a bírálat sem tartalmaz adatokat a kivitelezési költségeket illetően. Kérdéses Kérelmező számára, hogy erre tekintettel vajon mi alapján lettek összehasonlítva a kivitelezési költségek, ha az elbírálásnál még alapterületi és kubatúra adatok sem álltak rendelkezésre, és tudható, hogy ezek változásával a kivitelezési költségek egyenes arányban változnak. Nincs arra utaló adat, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság tekintetében az ajánlattevők által benyújtott költségbecslés adatait Ajánlatkérő ellenőrizte volna a szakmai ajánlat releváns szakmai tartalmi elemeivel történő összevetéssel, illetve amennyiben pedig a szakmai anyag az ebből a szempontból nélkülözhetetlen tartalmi elemeket (alapterület, kubatúra) nem foglalta magában, akkor milyen szakmai indokokon alapult e bírálati szempont értékelése. Kérelmező ezen túlmenően rámutat arra, hogy az Ajánlatkérő az eljárásról készült összegzést nem kizárólag a Kérelmező által megjelölt hiányok körében
27
módosította kiegészítve az összegzést az eljárást lezáró döntés konkrét indoklásával, hanem az eljárást lezáró döntés módosítása nélkül sor került a döntés korábban közölt indokainak tartalmi módosítására. Az eljárást lezáró döntésről készült első összegzés majd a módosított második összegzés 2. bírálati részszempont értékelésére vonatkozó indoklásából Kérelmező álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a kialakított sorrend és a szöveges indoklás ellentmond egymásnak a tekintetben, hogy a Várkert Konzorcium és a Kérelmező ajánlata közül a 2. bírálati részszempont körében melyik minősül magasabb színvonalúnak. Az eredeti összegzésben rögzített indoklás alapján Kérelmező álláspontja szerint – az alábbiakban foglaltaknak megfelelően – Kérelmező ajánlatát értékelte a Szakmai zsűri kedvezőbbnek, de a sorba rendezésnél ettől eltérő sorrendet alakított ki.” Ezt követően a kérelmező kiemelte az első összegezés egyes megállapításait, majd idézte a kérelmező és a Várkert Konzorcium vonatkozásában a módosított összegezésben tett megállapításokat. Majd rögzítette, hogy a fentiek alapján az állapítható meg, hogy a Kérelmező szakmai ajánlata a szöveges indoklás szerint e bírálati szempontok többségében kedvezőbbnek minősült a Várkert Konzorcium ajánlatánál, azonban a rendezvényteremmel kapcsolatos ajánlatkérői álláspontra tekintettel a projekt fenntarthatóságához kapcsolódó indokra alapítottan minősítette Ajánlatkérő kedvezőtlenebbé mint a Várkert Konzorcium ajánlatát. Kérelmező álláspontja szerint azonban ez az indok nem áll összhangban a valós műszaki tartalommal, és nem feleltethető meg az Ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontrendszernek és módszernek sem. A hiánypótlás teljesítését követően a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2012. április 11. napján megindította D.240/2012. szám alatt. A kérelmező a D.240/2012. szám alatt folyamatban volt jogorvoslati eljárás során a következők szerint tartotta fenn a jogorvoslati kérelmét azzal, hogy kérte a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és semmisítse meg az ajánlatkérőknek az eljárást lezáró döntését, továbbá kötelezze az ajánlatkérőket az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére. Az eljárási költségek körében 300.000,- Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj megtérítésére kérte kötelezni az ajánlatkérőket. A kérelmező az 1. kérelmi elemében az anonim értékeléssel kapcsolatosan fogalmazott meg kifogást. A 2. kérelmi elemében a bírálat módszerét vitatta. A 3. kérelmi elemében az első összegezés megfogalmazásának hiányosságait rögzítette, míg a 4. kérelmi eleme a jogorvoslati eljárás a következőkkel került pontosításra: „Ajánlatkérő elsődleges kötelezettsége, hogy az eljárást lezáró döntés részeként megfogalmazza az értékelési rendszerének azon elemeit, amely alapján
28
megítélhető az eljárás lezáró döntésnek a szakmai megalapozottsága. Jelen esetben az ajánlatkérők kilenc elemet vizsgáltak a dokumentációból kitűnően, amely kilenc elem közül öt elem esetében a szöveges indokolásból az állapítható meg, hogy a kérelmező kedvezőbb ajánlatot tett, mint a II. r. kérelmező, két kritérium tekintetében nagyjából azonos értékelést kapott a kérelmező. és II. r. kérelmező, míg két kritérium esetében a II. r. kérelmező ajánlata bizonyult jobbnak az összegezés szerint. Ugyanakkor ezen megállapításokkal nem áll összhangban az a megállapítás, hogy a kérelmező ajánlata került a harmadik helyre rangsorolásra, míg a II. r. kérelmezőé a második helyre. Az összegezésből nem lehet megállapítani, hogy mely indokokra tekintettel került meghozatalra az ajánlatkérők döntése a 2. bírálati részszempont tekintetében, nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérők döntésüket az ajánlatoknak a 2. bírálati részszempont körében történő értékelése során mire alapították”. Az ajánlatkérők a kérelmező kapcsán a D.240/2012. sz. eljárásban a megalapozatlan kérelem elutasítását és a kérelmező eljárási költségekben való marasztalását kérték. Az ajánlatkérők előadták - egyebek mellett - azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot határozták meg. Ezen belül a Kbt. előírásainak (57. § (3) bekezdés a) pontja, (4) bekezdése) megfelelően megállapították a bírálati részszempontokat. Az egyik bírálati részszempontként „a szakmai ajánlat színvonala” került meghatározásra. Az ajánlatkérők a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja rendelkezésének megfelelően megadták a bírálati részszempontok súlyszámát, a szakmai ajánlat értékelése a többi részszempont mellett 35-ös súlyszámmal érvényesült. Az ajánlatkérők „a szakmai ajánlat színvonala” bírálati részszemponton belül alszempontokat nem határoztak meg sem a felhívásukban, sem a dokumentációjukban és így az alszempontok súlyozását sem. Erre tekintettel ajánlatkérők jogi álláspontja szerint jogalap nélküli a kérelmezőnek a bírálati részszemponton belül a további súlyozással, illetve annak mértékével, arányával kapcsolatos hivatkozása. Az ajánlatkérők „a szakmai ajánlat színvonala” bírálati részszempont értékelési módszereként a felhívásuk VI.3.15. pontjában a szakmai zsűri értékelését határozták meg. Az ajánlatkérők - összhangban a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontjában foglaltakkal, továbbá a Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó ajánlásával - a bírálati módszer, a szakmai zsűri értékelése körében rögzítették azokat a releváns tényezőket, jellemzőket, amelyeket a szakmai ajánlatok értékelése során a szakmai zsűri vizsgál, értékel. Az ajánlatkérők hivatkoztak a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlására. Rögzítették, hogy annak megfelelően jártak el. Bírálati módszerként a szakmai zsűrit határozták meg, emellett megadták, hogy a szakmai zsűri a bírálat során milyen tényezőket, „szempontokat” vesz figyelembe.
29
A szakmai zsűri, mint bírálati módszer önmagából következő jellemzője, hogy azáltal biztosítja a nem mennyiségi, csak más módon értékelhető ajánlati elemek értékelését, hogy mint több tagból álló, ajánlatkérőktől független szakmai szervezet végzi el a szakmai értékelését. A szakmai zsűri, mint bírálati módszer alkalmazása mellett - figyelemmel e módszer állandósult nemcsak hazai, hanem uniós gyakorlatára is - a szakmai értékelés eredménye nem kérdőjelezhető meg azon az alapon, hogy a kérelmező, vagy más ajánlattevő vagy más harmadik szakember úgy ítéli meg, hogy az egyik vagy másik ajánlattevő ajánlata valamely jellemzők alapján előnyösebb vagy megfelelőbb, mint a másik ajánlattevőé. Az ajánlatkérők megítélése szerint a bírálati módszerből, továbbá az önálló alszempontként történő meghatározás hiányából következően az sem járható út, hogy az egyes értékelésre kerülő tényezőket vagy matematikailag azonos súllyal számba vesszük vagy valamilyen értékelési elv mentén súlyozottan értékeljük. Mindkettő olyan értékélési módot jelentene, melyet az ajánlatkérők a dokumentációjukban nem határozták meg. Az ajánlatkérők azt támasztották követelményként, hogy a szakmai zsűri vegye figyelembe a helyezések, rangsorolások kialakítása során a szakmai ajánlat megadott jellemzőit, „szempontjait”, azonban további kötöttséget az egyes tényezők értékelésének (azonos vagy valamilyen módon kiemelt) nem tettek. A szakmai zsűri feladatát képezte, hogy ezen tényezők, szempontok figyelembe vétele mellett összességében adja meg az adott szakmai ajánlat helyezési számát. Ez egyébként teljes egészében összhangban áll a beszerzés tárgyával, annak céljával, rendeltetésével a Várbazár rekonstrukciójára vonatkozó tervkoncepciót - a számos figyelembe veendő szempontból is következően összességében lehet és kell értékelni. Az ajánlatkérők nem vehetik át a szakmai zsűri feladatát, illetve önmagában az egyes értékelési tényezők egyenkénti áttekintése, illetve összevetése sem pótolhatná, helyettesíthetné a szakmai zsűri bírálatát. A szakmai zsűri szavazati aránya egyértelműen megmutatta az egyes szakmai ajánlatok összesített értékelésének eredményét. Ajánlatkérők számára a szakmai zsűri döntése és értékelése azt juttatta kifejezésre, hogy a másodikként és harmadikként rangsorolt szakmai ajánlat mindegyike kidolgozott, magas szakmai szintű ajánlat, más-más szempontból vannak előnyösebben, illetve kevésbé előnyösebben kidolgozott részei. Emellett ugyanakkor a rekonstrukció egyik központi elemét képező és a későbbi hosszú távú hasznosíthatóság, működőképesség szempontjából meghatározó jelentőségű rendezvénytér (funkcionalitás, megközelíthetőség, kiszolgálhatóság, szekcionálhatóság stb.) tekintetében adott értékelések kellő alapot nyújtanak, az egyébként a zsűri kompetenciájába tartozó összesített értékelés alapján történő helyezési szám meghatározásához. Az ajánlatkérők nem valósítottak meg jogsértést a szakmai ajánlatoknak a szakmai zsűri részéről történő értékelése során.
30
Az ajánlatkérők előadták továbbá, nem sértették meg a Kbt. 93. § (2) bekezdését. Az ajánlatkérők a Kbt. hivatkozott rendelkezésének, továbbá a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 14/2010. (X.29.) NFM rendelet előírásainak és 7. sz. mellékletének megfelelően készítették el az írásbeli összegezésüket. Az összegezés minden – jelen ügy szempontjából releváns pontját az ajánlatkérők kitöltötték. Egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság a D.240/16/2012. számú határozatában a Várkert Konzorcium tagjai által előterjesztett jogorvoslati kérelem 7. és 8. kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntetette, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket - így a kérelmező jogorvoslati kérelmét is - elutasította. A kérelmező 4. kérelmi eleme kapcsán a Döntőbizottság a következőket rögzítette a határozatában: „A Kbt. 93. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. A jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban alkalmazandó, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásra vonatkozó írásbeli összegezés mintáját, így a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerinti mintát is a 7. melléklet tartalmazza. A 7. sz. melléklet 6.d) pontja értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén ismertetni kell azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő megadta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során a ponthatárok közötti pontszámot. Sem a Kbt., sem a hivatkozott NFM rendelet nem rögzít további előírást, nem részletezi, hogy milyen mélységben kell ismertetni az értékelés módszerét. Ajánlatkérők az érintett pontot kitöltötték, az összegezésben a felhívás és a dokumentáció rendelkezései megismétlését követően ismertették a szakmai zsűri összegezett álláspontját az egyes ajánlatokkal kapcsolatosan. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy az ajánlatok értékelésével összefüggő ajánlatkérői előírások kapcsán, így különösen a szakmai zsűri igénybevételével összefüggésben jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra, az erre vonatkozóan az ajánlati kötöttség bekövetkezett. A szakmai zsűri más módon értékelhető ajánlati elemek - jelen esetben a szakmai ajánlat - esetén biztosítja az értékelést akként, hogy az ajánlatkérőtől független, szakmai grémium végzi el azok értékelését. A szakmai zsűri igénybevételének célja az, hogy a vonatkozó ajánlattevői megajánlások szakmai szempontból kerüljenek megvizsgálásra, az ajánlatok egymással történő összehasonlítása szakmai szempontból történjen meg.
31
A Döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérőkkel akörben, hogy a szakmai zsűri által végzett szakmai értékelés eredménye nem kérdőjelezhető meg önmagában azon az alapon, hogy a szakmai zsűrin kívüli harmadik személyek adott esetben más értékelési sorrendet látnának megalapozottnak. A szakmai zsűri feladata az, hogy az ajánlatkérő által meghatározott előírások, elvek mentén elvégezze az ajánlatok sorbarendezését, értékelését. Ajánlatkérők a dokumentációban részletesen rögzítették a vizsgálat módszertanát. A dokumentációban meghatározták azt, hogy a szakmai ajánlatok értékelése milyen szempontok mentén kerül sor, és olyan tényezőket is rögzítettek, amelyek esetén az egyes ajánlatok kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegezésből kitűnően a szakmai zsűri az ajánlatok értékelését a fenti elvek mentén végezte el, ettől eltérő értékelési módszer nem állapítható meg. Az összegezésben rögzítésre kerültek a szakmai zsűri összegezett megállapításai, illetve a kedvezőbb helyzetet eredményező ajánlatkérői előírások alapján az ajánlatok rangsorolása is megtörtént. A szakmai bírálat összegezett eredménye az összegezésben valamennyi ajánlattevő esetében részletesen ismertetésre került, arra vonatkozóan nem rögzít előírást a Kbt., hogy az ajánlatkérőknek tételesen, a szakmai ajánlat valamennyi elemével kapcsolatos álláspontjukat az összegezésben kell rögzíteniük. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem teszi a szakmai bírálatot megalapozatlanná, okszerűtlenné az, hogy adott esetben az összegezésben tett egyes megfogalmazásokból valamely ajánlattevő ajánlatának a kedvezőbbé nyilvánítása állapítható meg, tekintettel arra, hogy a szakmai zsűri az egyes ajánlatokat nem az értékelni kívánt szempontok szerint külön-külön, hanem összességük alapján rendezte sorba. Nyilvánvalóan, bár ugyanarról a területről van szó, de az egyes ajánlattevők eltérő koncepcióval, eltérő megoldással tettek megajánlást, az egyes ajánlattevők megajánlásai eltérnek egymástól. Erre figyelemmel elkerülhetetlen, hogy az egyes ajánlattevők vonatkozásában más-más aspektusok kerüljenek kiemelésre. Rámutat továbbá arra a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem engedélyezési szintű tervdokumentációk benyújtását követelte meg szakmai ajánlatként, hanem - egyebek mellett - 1:500-as léptékű programterv, a szakágakat vázlatosan bemutató műszaki leírás benyújtását követelte meg. A Döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérőkkel akörben, hogy a szakmai zsűri igénybevételére figyelemmel az ajánlatkérők nem vehetik át a szakmai zsűri feladatkörét. Ajánlatkérők szakmai zsűrit kívántak igénybe venni, amely szakmai zsűri az ajánlatokat sorbarendezését elvégezte. Ezen sorbarendezésre tekintettel állapították meg a benyújtott ajánlatok sorrendjét az ajánlatkérők, illetőleg hirdették ki az eljárás eredményét. A fentiekre tekintettel a kérelmező 4. kérelmi elemét a Döntőbizottság elutasította.”
32
Az ajánlatkérők és a KÖZTI Zrt. a tervezési szerződést 2012. május 11. napján 14.00 órakor megkötötték. A kérelmező keresetlevelet nyújtott be a Döntőbizottság döntése ellen. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.28.610/2013/3. számú ítéletében – a kérelmező jogorvoslati kérelme 3. és 4. kérelmi eleme kapcsán – a Döntőbizottság D.240/16/2012. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte az alábbiak szerinti indoklással: „[…] A bíróságnak azt is el kellett döntenie, hogy az alperes törvényesen állapította-e meg, hogy a módosított összegezés megfelel a Kbt. 93. § (2) bekezdésben foglaltaknak (3. kérelmi elem), továbbá, hogy az alperes törvényesen állapította-e meg, hogy a szakmai zsűri a dokumentációnak megfelelően végezte el az ajánlatok értékelését (4. kérelmi elem). A bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy a 3. és 4. kérelmi elem összefüggenek egymással, ugyanis mindkét kérelmi elem az összegezés tartalmának a törvényességét vitatta, ezért azokat a kereseteket a bíróság összefüggéseiben vizsgálta. Ténykérdés, hogy az eredeti összegezés módosítására került sor a közbeszerzési eljárás során, továbbá, hogy a felperes a módosítást nem támadta jogorvoslati kérelemmel. Mivel az eredeti összegzés helyébe a módosított összegezés lépett, ezért a bíróság figyelemmel a Kbt. 96/A. § (5) bekezdésére, a módosított összegezés tartalmának megfelelőségét vizsgálhatta. E körben a bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes által kifogásolt körben az összegezésben foglaltak megfelelnek-e a Kbt. előírásainak. A bíróság az összegzés megszövegezése alapján megállapította, hogy abból világosan megállapítható az ajánlatok (ajánlattevők) sorrendje. Az ajánlatkérő azt is részletesen megindokolta, hogy milyen szempontok alapján határozta meg az ajánlatok sorrendjét, az összegezésből a döntés indokai megismerhetők. A felperes a közigazgatási perben konkrétan nem mutatta be, és így nem bizonyította, érvekkel sem támasztotta alá, hogy az összegezés mely része, és milyen okból nem felel meg az összegezés tartalmára irányadó jogszabályi követelménynek. A felperes pusztán általános állításokat tette, mely alapján a bíróság konkrét jogszabálysértést (Pp. 330. § (2) bek.) nem állapíthatott meg az alperes (ajánlatkérő) terhére. A bírálat tartalmát illetően a Kbt. 57. §-ának (4) bekezdés c) pontja kifejezetten kimondja, hogy a bírálati részszempontok mennyiségi és más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, ennélfogva az értékelés során az ajánlatkérő az ajánlatok objektív adatait hasonlítja össze. Tekintettel arra, hogy a bírálat célja, hogy az ajánlatkérő a számára legkedvezőbb ajánlatot válassza ki, érdekében áll, egyben kötelessége az ajánlatok objektív összehasonlítását lehetővé tevő szempontrendszer meghatározása. A felperes az eljárásban és a per során következetesen állította, az ajánlatkérő szakmai ajánlat értékelésére vonatkozó döntésében olyan szempontokat is
33
figyelembe vett, nevezetesen a projekt fenntarthatóság, értékesíthetőség, mely szempontokat az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem tartalmazta. Az, hogy a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatot milyen szempontok alapján és hogyan kell elbírálni a Kbt. előírásai, illetve a közbeszerzési eljárás előírásai alapján kell megítélni. A bíróság rögzíti, hogy a módosított összegezés összegzett indokolása szerint a projekt fenntarthatósági szempont hangsúlyosan figyelembe lett véve a bírálat során. Ténykérdés, hogy az ajánlati dokumentáció 31. oldalán szereplő szempontok között a felperesi ajánlat értékelésekor figyelembe vett üzemeltetési (értékesíthetőségi), projekt fenntarthatósági szempontok nem szerepelnek, illetőleg a kedvezőbb elbírálást eredményező szempontok között sem szerepelnek az említett szempontok. Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlatkérői elvárásoknak, illetőleg ajánlatkérői követelményeknek megfelelően kell elkészíteni, és amennyiben a felhívás, illetve a dokumentáció tartalmát senki sem támadta meg jogorvoslattal, illetve a felhívás, dokumentáció tartalma nem kerül módosításra, visszavonásra, az ajánlat bírálatát a felhívásban, illetve a dokumentációban közölt feltételek alapján kell elvégezni. Ebből következően kizárólag az ajánlati dokumentációban a bírálatra előírt szereplő szempontok alapján lehet az értékelést elvégezni, a szempontokat semmilyen indokkal, így az alperesi beavatkozók által hivatkozott a dokumentációban szereplő ajánlatkérői elvárásokkal (műszaki leírás – projekt célja, a dokumentációban a tervezési feladat meghatározása körében rögzítettek) nem lehet bővíteni. A bíróság a felhívás, illetve a dokumentáció bírálati szempontjai, valamint az összegezés alapján megállapította, hogy a felülvizsgálni kért közbeszerzési eljárásban üzemeltetési (értékesíthetőségi), és projekt fenntarthatósági szempontok alapján bírálatra kerültek a szakmai ajánlatok, ugyanakkor sem a felhívás, sem a dokumentáció ilyen bírálati szempontot nem tartalmazott, vagyis a bírálat szempontjai maradéktalanul nem feleltek meg a dokumentációban rögzített szempontoknak. Ezáltal a bírálat súlyosan sérti a közbeszerzési eljárásra irányadó szabályokat. A bíróság azt is megállapította, hogy e jogsértés vonatkozásában a felülvizsgálni kért határozat e körben semmilyen érdemi indoklást nem tartalmaz, ennélfogva helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az alperes e körben nem merítette ki jogorvoslati kérelmet, nem reagált arra, és vizsgálat a mellőzését sem indokolta meg. Következésképpen az alperes az indokolási, tényállás feltárási kötelezettségének nem tett eleget. Ezáltal a határozat súlyosan sérti a közbeszerzési eljárásra irányadó szabályokat. Mindezek alapján a bíróságnak a felperes 3. és 4. kérelmi elemet elutasító döntést kifogásoló keresetének helyt kellett adnia. A bíróságnak a jogszabálysértésre tekintettel a Kbt. 346. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó 348/A. § (4) bekezdés második mondatára tekintettel a
34
3. és 4. kérelmi elem tekintetében hozott alperesi döntéseket - a kérelmek szoros tartalmi összefüggésére is tekintettel - hatályon kívül kellett helyeznie, és az alperest új eljárás lefolytatására kellett köteleznie. A megismételt eljárás során az alperes köteles a bíróság döntésének (rendelkezés és indoklás) megfelelő döntést hozni. Az alperesnek kizárólag azt kell megvizsgálnia és abban kell állást foglalnia, hogy a felhívásban és a dokumentációban kifejezetten rögzített bírálati szempontok alapján megalapozott-e az ajánlatkérő döntése, illetve a módosított összegezés mindenben megfelel-e az összegezésre irányadó követelményeknek. […]” A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete ellen a Döntőbizottság fellebbezést terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék 2013. november 19-én, 3.Kf.650.146/2013/4. számú ítéletében az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, a felperes 3. jogorvoslati kérelmi elemével kapcsolatos kereseti kérelmet elutasította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a következő kiegészítésekkel: „A 3. kérelmi elem elbírálását illetően a másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, az alperes érvelésével értett egyet a következők miatt: Az eredeti jogorvoslati kérelem – amelyben a felperes azt kifogásolta, hogy az összegzés nem felelt meg a Kbt. 93. § (2) bekezdésben foglaltaknak, mert nem tartalmazott kellő mélységű és részletességű indokokat – benyújtásakor még csak az első, 2012. március 21-én készített összegzés állt rendelkezésre, a felperes jogorvoslati kérelme ezért arra vonatkozott. Az előzetes vitarendezési kérelemre figyelemmel az ajánlatkérők módosították összegzésüket 2012. április 3-án. A módosított összegzés tartalma ellenére a jogorvoslati jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes végső soron az eredeti összegzésre nézve tartotta fenn változatlan tartalommal az előterjesztett jogorvoslati kérelmét. Az alperes helyesen állapította meg, hogy az első összegzés jogszerűségét már nem, csak a második összegzés tartalmát vizsgálhatta, mert az lépett az első összegzés helyébe. A jogorvoslati tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalt felperesi nyilatkozat szerint a felperes pusztán felvetette a módosítás jogszerűségének hiányát, a Kbt. 96. § (4) bekezdésének esetleges sérelmét, így a módosítás jogszerűségét ilyen irányú, határidőben előterjesztett jogorvoslati kérelem hiányában az alperes nem vizsgálhatta. Helyesen érvelt az alperes fellebbezésében azzal, hogy nem volt helye a 3. kérelmi elemmel kapcsolatos alperesi döntés hatályon kívül helyezésének és az alperes új eljárásra kötelezésének. Egyfelől azért, mert az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben az alperes terhére sem eljárásjogi, sem anyagi jogi jogszabálysértést nem állapított meg. Másfelől helytálló volt az alperes kifogása arra nézve is, hogy a 3. kérelmi elem kapcsán az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta a módosított összegzés tartalmát, helytelen volt az általa megfogalmazott eldöntendő kérdés is. A jogorvoslati kérelem tárgya ennél az elemnél a fentiek szerint ugyanis az eredeti összegzés volt. Így a 3. és 4.
35
kérelmi elem közötti összefüggés, mint hatályon kívül helyező indok is alaptalan. A kérelmek eltérő összegzésre vonatkoztak, közöttük a tartalmi összefüggés fennállása nem volt igazolható. Az is kétségtelen, hogy a kereseti kérelemben és a tárgyaláson tett felperesi nyilatkozatban (9. sorszámú jegyzőkönyv 2-3. oldal) a módosított összegzésre vonatkozó tételes kifogások szerepelnek. Észlelnie kellett volna az elsőfokú bíróságnak ezért, hogy a felperes a perben részben eltért a jogorvoslati kérelmétől, kereseti kérelme e részben ez okból sem lehetett alapos. Nem fogadta el a másodfokú bíróság az alperes fellebbezési érveit a 4. kérelmi elemet illetően. A felperes a 2012. április 2-án előterjesztett jogorvoslati kérelmének 2. pontja már tartalmazta a Kbt. 91. § (1) bekezdésének sérelmére való hivatkozást, amelyet állítása szerint az ajánlatkérők azzal valósítottak meg, hogy nem a szakmai szempontból magasabb színvonalú ajánlatot hirdették ki az eljárás nyertesének. A felperes ugyanis azt állította, hogy a nyertes ajánlata szakmai szempontból nem volt magasabb színvonalú a felperes ajánlatánál. Az alperes hiánypótló felhívására adott válaszában a felperes egyértelműen közölte, hogy a dokumentációban írt elbírálási módszer és szempontrendszer alkalmazásával történő értékelés alapján nem a nyertes ajánlata minősült a legkedvezőbb ajánlatnak, ezért az ajánlatkérők megsértették a Kbt. 91. § (1) bekezdését, a nyertes kiválasztásának szempontjait. E vonatkozásban tehát a felperes megerősítette az eredeti jogorvoslati kérelmében foglaltakat a 2. részszempont értékelését illetően. A jogorvoslati tárgyalás jegyzőkönyvéből az is megállapítható volt, hogy a felperesnek a továbbiakban már a 4. kérelmi elemként rögzített jogorvoslati kérelme két irányú volt, egyrészt állította, hogy az összegzésben kialakított sorrend és a szöveges indokolás egymásnak ellentmondó volt, a felperes szakmai ajánlata kedvezőbb volt a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatánál, másrészt azt kifogásolta, hogy a szakmai indokrendszer kellő mélységű indokolásának hiányában nem hozták abba a helyzetbe az ajánlattevőt, vagyis a felperest az ajánlatkérők, hogy a szakmai döntés megalapozottságát vitassa. A jogorvoslati kérelem tartalma szerint ekként nem csupán a módosított összegzés minta szerinti formai megfelelőségének, hanem a tartalmi döntés helyességének a kifogásolását is jelentette. Így értelmezte ezt az alperes is, mert nem pusztán abból a szempontból értékelte az összegzést, hogy az a Kbt. 93. § (2) bekezdés szerinti követelményeket teljesítie, hanem a szakmai zsűri által kialakított sorrend megfelelőségét is vizsgálta. Ez utóbbi vizsgálatot az alperes azonban nem végezte el teljes körűen annak ellenére, hogy e vonatkozásban néhány érdemi megállapítást is tett, ugyanakkor azzal is érvelt, hogy a szakmai zsűri értékelésének az eredménye nem kérdőjelezhető meg. Az alperes döntése ezért ellentmondásos és hiányos volt, ez utóbbit az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította, álláspontjával a másodfokú bíróság is egyetértett. Függetlenül attól, hogy a szakmai ajánlatok értékelését az ajánlatkérő egy kiváló szakemberekből álló szakmai zsűrire bízza, az az ajánlatkérő döntésének tekintendő, és az az alperes előtt támadható. Akkor
36
járt volna el az alperes következetesen, ha egyértelműen állást foglal a) a jogorvoslati kérelmi elem tartalmáról; b) ha ehhez képest az értékelés jogszerűségének vizsgálatába bocsátkozik, a tételes kifogásokra, tételes választ ad a Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint. A felperes az alperes hiánypótló felhívására konkrét érveket sorakoztatott fel valamennyi értékelési szempontra adott tételes és összegzett indokolással szemben is, az értékeléssel összefüggésben kitért azokra a szempontokra is, amelyek miatt ajánlatát a szakmai zsűri kedvezőtlenebbnek minősítette a többi ajánlatnál, és ezzel összefüggésben fogalmazta meg azt az aggályát, hogy a kedvezőtlenebb minősítések a bírálati szempontrendszeren kívül eső elemekkel függtek össze. Az alperes határozatában ezeket az érveket nem vizsgálta, mindössze sommás megállapítást tett. Ekként az ajánlatkérők döntésének vizsgálatát a kérelem szerint teljes körűen nem végezte el, ezért az első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesnek az ajánlatkérők döntését abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy az eljárás nyertesének kihirdetése a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megfelelően történt-e meg. A Döntőbizottság 2014. március 18-án a kérelmező jogorvoslati kérelme 4. kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megindította. A kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban a következőket adta elő, fenntartva az általa előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakat. Az ajánlatkérők által a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban hozott döntés tekintetében meg kell vizsgálni, hogy az eljárás nyertesének a kihirdetésére a Kbt. 91.§ (1) bekezdésének megfelelően került-e sor. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék egyértelműen rögzítette, hogy a szakmai zsűri által végzett értékelés önmagában nem minősül értékelési módszernek, azaz ennek az értékelésnek ugyanazon keretek között kell megtörténnie, mint bármely egyéb, nem ár-, illetve mennyiségi adaton, paraméteren alapuló bírálatnak. Ebből következően tehát az ajánlatkérőknek az ajánlatok értékelését a saját maguk által az ajánlati dokumentációban meghatározott szempontrendszernek megfelelően kellett elvégezniük. Amint arra a Törvényszék ítéletében utal, a kérelmező tételesen rögzítette az eljárásról készült módosított összegezésben foglalt indokolásból levonható következtetéseket, melyek két irányúak. Egyrészt tényszerűen rögzíthető, hogy az ajánlatkérők olyan szempontokra is alapították döntésüket, melyek az ajánlati dokumentációban az értékelés során figyelembe veendő szempontok között nem szerepeltek, másrészt az összegezésben foglaltak alapján, figyelembe véve a dokumentációban megjelölt, az ajánlatkérők által az értékelés során figyelembe veendő, valamint az előnyként értékelendő szempontokat, az indokolás nem támasztja alá az e bírálati részszempont tekintetében az ajánlatkérők által kialakított sorrendet.
37
Az ajánlatkérők által előadottak a bíróságok által elutasított azon a megközelítésen alapulnak, hogy ugyan ilyen elbírálási szempontok nem szerepeltek az ajánlati dokumentációban, de a dokumentációban foglalt követelményrendszer, a projekt célkitűzései lényegében indokolják e szempontok figyelembe vételét a kérelmező ajánlatának értékelésénél. Másrészt pedig ajánlatkérők az összefoglaló indokolásból történő félmondat kiragadásának minősítik a kérelmező hivatkozás át a közölt értékelési szempontrendszerben nem szereplő szempontot illetően. A kérelmező álláspontja szerint egyértelműen megállapítható és tényként rögzíthető, hogy az ajánlatkérők az eljárásról készült összegezésben olyan szempontokat is szerepeltettek a kérelmező ajánlatának bírálatához kapcsolódóan, melyeket az ajánlati dokumentáció nem tartalmazott. Tényként rögzíthető az is, hogy e szempontok a kérelmező ajánlatának bírálata során az ajánlat hátrányos értékelését eredményezték a 2. elbírálási részszempont tekintetében. Amint arra az első fokon eljárt bíróság ítéletében utalt, ajánlatkérők nem vehettek volna figyelembe egyetlen olyan szempontot sem a bírálat során, melyet az ajánlati dokumentációban az elbírálás során figyelembe veendő szempontok, illetve előnyt jelentő szempontok körében nem jelöltek meg. Az ajánlatkérők a pénzügyi megvalósíthatóság szempontjánál az indokolásban éppen arra alapították a kérelmező ajánlatának másik két ajánlathoz viszonyítottan kedvezőtlenebb voltát, hogy az üzemeltethetőség (értékesíthetőségi) szempontból jelentősen alacsonyabb bevételteremtő potenciállal rendelkezik. A kérelmező a jogorvoslati kérelem hiánypótlásában egyértelműen rögzítette, hogy a 2. bírálati részszempont tekintetében a dokumentációban foglalt szempontrendszer alapulvételével történő értékelés esetén az összegezésben rögzítettől eltérő sorrendet kellett volna megállapítani az ajánlatkérőnek a benyújtott ajánlatokban foglalt szakmai tartalom alapján. A pénzügyi megvalósíthatóság szempontja esetében tehát az indokolás azon része, amely eltér a dokumentációban meghatározott szempontrendszertől nem képezheti az ajánlatkérői döntés alapját. Kérelmező álláspontja szerint a beszerzés tárgyát képező tervek alapján kivitelezendő projekt pénzügyi megvalósíthatósága nem azonos a megvalósult létesítmény üzemeltethetőségével és a létesítmény értékesíthetőségével. Az ajánlatkérők által e szemponthoz kapcsolt indokolás szerint „A projekt pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából elfogadható”, azaz szükségtelen lenne a kérelmező részéről e körben az ajánlatkérői vizsgálat elvitatása, hiszen az megtörtént és megfelelőnek minősítette az ajánlatot. Amit a kérelmező vitat az kizárólag az e szemponthoz kapcsolt, attól eltérő, új elem figyelembe vétele az elbírálás során. Az összegezésben a kérelmező ajánlatának összefoglaló értékelésében az ajánlatkérők által hozott döntés meghatározó érveként a benyújtott szakmai
38
ajánlat egyik elemének a projekt fenntarthatóságának szempontjából történő minősítése szerepel. Összegezve az előzőeket, a kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérők a 2. bírálati részszempont keretében lefolytatott értékelés során eltértek a dokumentációban foglalt szempontrendszertől, kérelmező ajánlatát pedig alapvetően azokra az új szempontokra alapítottan sorolták e bírálati részszempont tekintetében az utolsó helyre, melyeket a dokumentáció nem tartalmazott. A dokumentációban foglalt szempontrendszertől történő eltérés pedig okszerűen kizárja, hogy a közölt indokolás alapján az ajánlatkérői döntés megfeleljen a Kbt. 91. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak. A kérelmező álláspontja szerint az egyes ajánlatok elkülönülő, önálló indokolása, azok egymással történő összevetésének hiánya alkalmatlan egy sorba rendezéssel történő bírálat szakmai szempontból elfogadható lefolytatására, és a kialakított sorrend megalapozott szakmai alátámasztására. Különösen így van ez akkor, ha az ajánlatkérők által is hivatkozottan a dokumentáció a következőket tartalmazza: „A 2. részszempont bírálatakor a szakmai zsűri a következő szempontok alapján mérlegeli az egymáshoz viszonyított ajánlatok sorrendjét!” Ez a szövegezés csak azt jelentheti, hogy a bírálatra és a sorrend megállapítására az ajánlatok egymáshoz történő viszonyításával kerül sor. Az összegezésben minimális utalások találhatóak csak egy adott ajánlattevő ajánlatának értékeléséhez kapcsolódó indokolásban a többi ajánlattevő ajánlatára. Ha pedig az összegezésben szereplő indokolást összevetjük például az első szempontnál a Várkert Konzorcium ajánlata értékelésének indokolásával egyértelműen megállapítható, hogy azt a kérelmező ajánlatánál kedvezőtlenebbként értékelték az ajánlatkérők. Egyértelműen ugyanez a helyzet a kulturális örökségvédelmi, régészeti műemlékvédelmi, építészettörténeti szempont, a közlekedési szempont és az energiafelhasználási szempont tekintetében is. A közterületek és zöldfelületek minőségével kapcsolatos szempont esetében a Várkert Konzorcium ajánlatára vonatkoztatottan több negatív elem került megjelölésre mint a kérelmező ajánlata esetében. A javaslatok kidolgozottságát, részletezettségét illetően érdemi különbség nem állapítható meg a két ajánlat között. Az ajánlatkérők kiemelten hivatkoztak a funkcionális és térkapcsolatok kialakításának szempontjára. Ezzel kapcsolatban a kérelmező rámutat arra, hogy e szempont esetében a Várkert Konzorcium is kifejezetten negatív minősítést kapott az összegezésben rögzített indokolás alapján, így e szempontra alapítottan sem tehető érdemi különbség a kérelmezők és a Várkert Konzorcium ajánlata között. A turizmusfejlesztési szempont tekintetében a Várkert Konzorcium ajánlatára vonatkozó indokolás szerint ezt az ajánlatot kedvezőbbnek minősítették az ajánlatkérők. Végül a pénzügyi megvalósíthatóság szempontja tekintetében - még ha eltekintenénk attól a körülménytől, hogy itt a kérelmező ajánlatával kapcsolatos kifogás egy ide nem tartozó szempontra épül - hangsúlyozandó, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság
39
körében értékelhető elemek tekintetében a Várkert Konzorcium ajánlata kifejezetten kedvezőtlenebb minősítést kapott az ajánlatkérőtől, mint a kérelmezőé. Ennek megfelelően még az e körben irreleváns szempontok figyelembe vétele esetén sem tekinthető ez az ajánlat jobbnak a kérelmező ajánlatánál. Amennyiben pedig az ide nem tartozó - a kérelmező ajánlatát érintő üzemeltetési (értékesíthetőségi) szempontot figyelmen kívül hagyjuk - a kérelmező ajánlata egyértelműen jobb minősítést kapott a Várkert Konzorcium ajánlatánál. Mindezek alapján a Várkert Konzorcium ajánlatának a kérelmező ajánlatánál előrébb sorolását az ajánlatkérők által az eljárásról készült összegezésben foglalt indokolás nem alapozza meg. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérők által a 2. bírálati részszempont keretében bírált szempontok, továbbá a bírálat során kedvezőbbnek ítélt szempontok vonatkozásában egyetlen szempontot sem emeltek ki a dokumentációban megjelölt szempontok köréből. A figyelembe vett szempontrendszer és a kedvezőbbnek ítélt szempontok megszövegezése semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy e szempontok közül bármelyik kiemelt, meghatározó súllyal kerülne figyelembe vételre a bírálat során. Nincs tehát megalapozott indoka annak, hogy a szakmai ajánlat minőségét illetően a bírálat során a bírálati szempontrendszerben az első két helyen megjelölt építészeti, illetve kulturális örökségvédelmi, régészeti, műemlékvédelmi és építészettörténeti szempontokkal szemben a funkcionális szempont bírna meghatározó jelleggel, sőt két ajánlat sorrendbe rendezését alapvető en az döntené el, hogy a szakmai ajánlatok közül melyiket minősítik az ajánlatkérők funkcionális szempontból kedvezőbbnek, függetlenül az egyéb szempontok tekintetében alkotott értékítélettől. Az ajánlatkérők a szakmai ajánlatok értékelésének számukra meghatározó elemeket tartalmazó szempontrendszerét maguk állították össze. Ennek során lehetőségük volt (lett volna), hogy az előkészítő iratban kifejtett prioritásokat megfelelően érvényre juttassák e szempontrendszerben, egyben arra is ráirányítva az ajánlattevők figyelmét, hogy a szakmai ajánlatok elkészítésénél a bírálati szempontok, illetve előnyösen megítélt szempontok közül melyekkel érintett ajánlati elemre helyezzenek kiemelten hangsúlyt annak érdekében, hogy ajánlatuk a lehető legkedvezőbb elbírálásban részesüljön. Tényszerűen szemben az ajánlatkérők által előadottakkal - az elbírálási és előnyben részesítendő szempontok között nincs kiemelt a döntés során hangsúlyosan figyelembe veendő szempont megjelölve. Az elbírálás során figyelembe veendő prioritások bármilyen utólagos meghatározásának, illetve az azokra történő utólagos hivatkozásnak az elfogadása súlyosan sértené a verseny tisztaságát és gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlenné tenné a bírálat során hozott döntés jogszerűségét. Az ajánlatkérők által képviselt felfogás e körben érdemben megfelel az előző eljárásban kifejtett azon - a Törvényszék által elutasított - álláspontjukkal, mely
40
szerint a szakmai zsűri értékelésének az ajánlattevők által történő vitatására nincs lehetőség, a szakmai zsűri értékelése felülbírálhatatlan. Összegezve a fentieket kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérők által a 2. bírálati részszempont tekintetében hozott döntés, konkrétan a kérelmező szakmai ajánlatának a Várkert Konzorcium szakmai ajánlatánál alacsonyabb színvonalúnak minősítése a dokumentációban foglalt e körben irányadó szempontrendszert és az eljárásról készült összegezésben rögzítetteket figyelembe véve megalapozatlan. Az eljárásról készült összegezésben foglalt indokolás alapján ajánlatkérőknek a 2. bírálati részszempont tekintetében a kérelmező ajánlatát kellett volna a 2. helyre sorolniuk. Ajánlatkérők ezzel ellentétes eljárásának közvetlen következményeként kérelmező álláspontja szerint nem az ajánlati felhívásban megjelölt bírálati szempontok szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő került az eljárás nyerteseként megjelölésre. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a kérelmező előadta, hogy az összegezésben foglalt indokrendszer két irányból sem támasztja alá az ajánlatkérőnek a döntését. Egyrészt nem állapítható meg az az összegezésből, hogy milyen okból került a kérelmezői ajánlat a 3. helyre sorolásra, tekintettel arra, hogy az összegezésben található szövegszerű indokolás alapján a Várkert Konzorcium ajánlatánál összességében kedvezőbbnek minősül a kérelmezői ajánlat. Ezen túl két olyan elem került bele az értékelésbe, amely a dokumentációban meghatározott értékelési szempontrendszer alapján figyelembevételre nem kerülhetett volna. Ezen két elem: egyrészt az üzemeltethetőség, értékesíthetőség, másrészt pedig a fenntarthatóság. Az üzemeltethetőségnek a szempontját az ajánlatkérő a funkcionalitás, illetőleg a pénzügyi megvalósíthatóságnak a szempontjából is vizsgálta, mint az az összegezésből kiderül. A fenntarthatóság is hangsúlyos elemként szerepel az ajánlatkérő összegezésében, gyakorlatilag ez volt az egyik indoka annak, hogy a kérelmező ajánlata a 3. helyre sorolandó ajánlatnak minősült. A kérelmező álláspontja szerint ezen indokokra alapítottan jogszerű döntés nem hozható, ezeket az értékelés során figyelmen kívül kell hagyni. A kérelmező rögzítette, hogy a módosított összegezésben szereplő indokolás alapján nem állapítható meg az, hogy melyik ajánlat kerül ténylegesen az 1., 2., illetve a 3. helyre sorolásra. Álláspontja szerint akként kellett volna az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy párhuzamos indokolást rögzít, amelyben valamennyi ajánlattevő ajánlatát egymáshoz viszonyítva, egymás mellett megjelöli, tehát rögzíti azt, hogy egymás viszonylatában melyik, milyen okból minősül kedvezőbbnek. A jelen esetben az értékelési szempontok jelentős részében a Várkert Konzorcium ajánlata negatívabb értékelést kapott, mint a kérelmezői ajánlat, ha ezen negatívabb értékelést kapott szempontokat kivesszük, akkor egyértelmű, hogy a kérelmezői ajánlat szövegesen magasabbra értékelődött.
41
Az 1. és a 2. szempont esetében a kérelmezői ajánlat az, ami pozitívabb értékelést kapott. A funkcionalitás követelménye kapcsán a három ajánlat közül a leggyengébb értékelést a kérelmezői ajánlat kapta, ugyanakkor a Várkert Konzorcium ajánlata is negatív szövegszerű értékeléssel rendelkezik. Erre tekintettel ezen értékelési részszempont nem indokolhatja meg azt, hogy miért minősül 3. helyre értékeltnek a kérelmezői ajánlat, ez nem írhatja felül a többi, előnyösebb értékelést. A kérelmező számára ezen, a funkcionalitásra vonatkozó ajánlatkérői előadásból azt következik, hogy a funkcionalitás követelménye kiemelt hangsúlyt kapott, ami gyakorlatilag a teljes szakmai értékelést eldöntötte. Ez a dokumentációban foglalt szempontrendszerből nem következik, azzal nem támasztható alá, az ajánlattevőknek tudniuk kell azt, hogy az ajánlatkérő milyen szempontrendszer mentén kívánja az ajánlatokat vizsgálni, utólagosan nem lehet meghatározni azt, hogy milyen szempontok mentén fogja vizsgálni az ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatát. A Döntőbizottság kérdésére a kérelmező megerősítette, hogy a jogorvoslati kérelmi eleme kétirányú. Egyrészt vitatja azt, hogy az összegezésben foglalt szövegszerű indokolás alapján a kérelmezői ajánlat nem kerülhetett a 3. helyre rangsorolásra, másrészt pedig álláspontja szerint az ajánlatkérő olyan szempontokat is figyelembe vett az értékelés során, amelyek a dokumentációban meghatározásra nem kerültek. Ez egyrészt üzemeltethetőség és értékesíthetőség szempontja, másrészt pedig a fenntarthatóságnak a szempontja, amelyek a dokumentációban meghatározásra nem kerültek. Kérelmező a Várkert Konzorcium ajánlatához viszonyítva vitatja az ajánlatának a 3. helyre történő helyezését. Az ajánlattevő javaslata építészeti szempontból minél több értéket tud felmutatni értékelési szempont kapcsán, rögzíti azt a kérelmező, hogy kizárólag a Várkert Konzorciumnak az ajánlata tartalmaz e tekintetben negatív megítélésű jelzőket. E körben utal a túldimenzionáltság és a nem szerves környezeti illeszkedésnek a rögzítésére, ezért álláspontja szerint nem állapítható az meg, hogy ezen értékelési szempont kapcsán a kérelmezői ajánlat kedvezőtlenebb lenne a Várkert Konzorciumhoz képest. A kulturális örökségvédelmi, régészeti, műemlékvédelmi, építészettörténeti szempontból minél hitelesebb, minél jobban ezen értékeket erősítő, minél kevésbé visszafordíthatatlan folyamatokat generáló szempont kapcsán rögzíti azt a kérelmező, hogy a Várkert Konzorcium ajánlatára tett indokolás alapján egyértelmű az, hogy a kérelmezői ajánlat minősül kedvezőbbnek. A funkcionalitás szempontja kapcsán hivatkozik arra a kérelmező, hogy mind a két érintett ajánlattevő vonatkozásában az összegezésben egy negatív értékelés szerepel, amely negatív értékelés kapcsán az arányok megítélése nem egyértelmű, nyilván lehet negatív és negatív között is különbség, ugyanakkor ez nem írhatja felül az ajánlatkérő többi megállapítását önmagában.
42
Turizmusfejlesztési szempontból a Várkert Konzorcium ajánlatának az összegezésben foglalt indokolása kedvezőbb tartalmi elemeket tartalmaz, mint a kérelmezőé. A hatékonyabb közlekedési összeköttetés kapcsán a kérelmezői ajánlat egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott a Várkert Konzorcium ajánlatánál. A közterületek és zöldfelületek kapcsán rögzíti a kérelmező, hogy akként értelmezi a két érintett ajánlattevő vonatkozásában az összegezésben foglalt indokolást, hogy a kérelmező kedvezőbb értékelést kapott tekintettel arra, hogy a Várkert Konzorcium ajánlata egy megkérdőjelezett elemet tartalmaz e vonatkozásban. Az energiahatékonyság szempontjából az indokolás alapján a kérelmezői ajánlat magasabb színvonalat képvisel. A javaslat kidolgozottsága, részletezettsége körében rögzíti azt a kérelmező, hogy legfeljebb árnyalatnyi különbség lehet a két összegezésben megjelölt indokolás alapján a két ajánlat között, mind a kettő indokolás tartalmaz pozitív momentumokat. A pénzügyi megvalósíthatóság kapcsán az összegezésben szereplő indokolás alapján is az állapítható meg a kérelmező álláspontja szerint, hogy a kérelmezői ajánlat kedvezőbbnek minősül a Várkert Konzorcium ajánlatához képest. A kérelmező a jogorvoslati eljárás során megerősítette, hogy a jogorvoslati kérelmi eleme a jogorvoslati kérelem benyújtása óta nem változott. Mindvégig a Kbt. 91. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére alapította a kérelmező e tekintetben a jogorvoslati kérelmét. A jogorvoslati kérelem és annak hiánypótlása alapján nem volt kétséges, hogy mi a kérelmező indítványa és ennek mik az indokai. A hiánypótolt jogorvoslati kérelem - az összegezésben foglaltakra hivatkozással egyértelműen rögzíti azt a kérelmezői álláspontot, mely szerint a 2. bírálati részszempont tekintetében: „Kérelmező szakmai ajánlata a szöveges indokolás szerint a bírálati szempontok többségében kedvezőbbnek minő sült a Várkert Konzorcium ajánlatánál”. Ezen túlmenően a kérelmező rögzítette azt is, hogy álláspontja szerint ajánlatának a Várkert Konzorcium ajánlatánál kedvezőtlenebbé minősítésére olyan indok alapján került sor, ami „nem feleltethető meg az Ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontrendszernek”. Tényszerűen tehát a kérelmező az eljárásról készült összegezésben foglaltakra alapítottan mind a bírálati szempontrendszernek nem megfeleltethető szempontok figyelembe vételét, mind a Várkert Konzorcium és a kérelmező ajánlatának értékelésével kapcsolatos indokrendszer teljes körét megjelölte. Mindebből következően bármely olyan érv, ami az eljárás során a kérelem e tartalmi keretei között előterjesztésre kerül, nem minősül a jogorvoslati kérelem kiterjesztésének. A kérelmező álláspontja szerint nem tekinthető a jogorvoslati kérelem kiterjesztésének semmilyen olyan - adott esetben - akár új érv, ami az előterjesztett jogorvoslati kérelem megalapozott voltát támasztja alá. E körben ilyen érvnek minősül az ajánlatkérő által az eljárásról készült összegezésben foglalt indokolással kapcsolatos valamennyi ajánlatkérői által
43
előterjesztett megállapítás, hivatkozás, ami akár a megjelölt bírálati szempontrendszertől eltérő szempontokra alapított indokolási elemekre, akár az egyes bírálati szempontokhoz kapcsolódó indokolás tartalmára, megállapításaira vonatkozik. A Döntőbizottságnak a kérelem alapján azt kell vizsgálnia, hogy a 2. bírálati részszempont körében lefolytatott értékelés megállapításait rögzítő eljárásról készült összegezésben foglaltak alapján az értékelésre az ajánlat dokumentációban foglalt szempontrendszernek megfelelően került-e sor, és az eljárásról készült összegezésben rögzítettek alátámasztják-e az ajánlatkérők által kialakított sorrendet ezen értékelési szempont esetében, továbbá ennek eredményeként az eljárás nyertesévé az az ajánlattevő került-e megjelölésre, aki az ajánlati felhívásban/dokumentációban meghatározott bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Arra tekintettel, hogy a D.240/2012. számú jogorvoslati eljárás bírósági felülvizsgálata alapján az eljárásról készült összegezés megfelel a jogszabályi követelményeknek, azaz tartalmaz minden olyan lényeges adatot, információt, ami az ajánlatkérők által meghozott döntésnek az ajánlattevők számára is egyértelműen beazonosítható indokait megjelöli, így a Döntőbizottságnak azt kell tehát vizsgálnia, hogy az összegezésben rögzített ezen indokolásban foglaltak alapján az ajánlatkérők az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglalt bírálati szempontok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt minősítették-e az eljárás nyertesének. Az ajánlatkérők által a Fővárosi Törvényszék ítéletében foglaltak értelmezéséhez kapcsolódóan kérelmező rögzítette kívánja, hogy az ítélet nem kizárólag a hiánypótlási felhívásra benyújtott válaszban felsorakoztatott tételes kifogások vizsgálatát írja elő a Döntőbizottság számára. A Döntőbizottság akkor jár el következetesen, ha az „értékelés jogszerűségének vizsgálatába bocsátkozik”. Ezt követően pedig a Fővárosi Törvényszék utal mindazokra az elemekre, ami a kérelemben foglalt érvrendszer része volt. Az ajánlatkérők arra hivatkoznak, hogy az általuk megadott bírálati módszerből következően (ami az összes értékelési tényező együttes szakmai értékelése alapján kiadott egy helyezési számot jelent) nem lehet vitatni a megadott sorrendet, mert itt nincsenek a bírálati részszemponton belül előnyben részesítési, prioritási szempontok. Ez egy új elem az ajánlatkérői álláspontban, ami „némiképpen” ellentmond a dokumentáció azon rendelkezésének, mely szerint a zsűri a bírálat során konkrétan megjelölt szempontok alapján egyes ajánlatokat kedvezőbbnek ítél. Ez az ellentmondás is azt szemlélteti, hogy az ajánlatkérők - akár a maguk által meghatározott bírálati szempontrendszerrel tényszerűen ellentétesen továbbra is azt kívánják elfogadtatni az eljárás során, hogy az általuk megadott módszerből következően egyrészt gyakorlatilag bármilyen szövegezésű indokolás megalapozza a bírálati szempont tekintetében hozott ajánlatkérői döntést függetlenül attól, hogy az összhangban áll-e az előzetesen megjelölt szempontrendszerrel vagy nem, másrészt azt, hogy a
44
helyezési szám megjelölése mentesíti az ajánlatkérőket a bírálati szempontrendszerhez igazodó, a döntés érdemi, szakmai elemeit, a bírált ajánlatok szakmai tartalmának összevetésén alapuló és a sorrendbe állítás megfelelő voltát egyértelműen alátámasztó indokolás megadásának kötelezettsége alól. A kérelmező álláspontja szerint ezen ajánlatkérői előadás megalapozatlan, ahogy az is, hogy az ajánlatkérők utólagosan a dokumentációban foglalt szakmai követelményrendszer egyes olyan elemeire kívánják a 2. bírálati részszempont tekintetében hozott döntésüket alapítani, melyeket tényszerűen nem jelöltek meg előzetesen az érékelés során a szakmai zsűri által az ajánlatok egymáshoz viszonyított sorrendjének meghatározásakor mérlegelt szempontok között, és a szakmai zsűri által kedvezőbbnek ítélt ajánlati elemek között sem. Nem kérelmező zárta tehát ki e követelményeket az ajánlatok értékelésének szempontrendszeréből, hanem ajánlatkérők. A jelen jogorvoslati eljárásban kérelmező álláspontja szerint kizárólag az vizsgálandó és vizsgálható, hogy ezek az ajánlatok bírálatához kapcsolódóan előzetesen nem közölt szempontok bármilyen módon megjelenhetnek-e az ajánlatkérők által megjelölt sorrend indokai között. Kérelmező álláspontja szerint nem, mert ellenkező esetben olyan bírálati mechanizmus elfogadására kerül sor, mely eseti igények, megfontolások alapján biztosítja bármely, a beszerzéshez egyébként szakmai szempontból kapcsolható, de előzetesen nem közölt szempont figyelembe vételét az ajánlatok bírálata során vagy éppen annak mellőzését. Ez pedig súlyosan sértené a verseny tisztaságára vonatkozó alapelv érvényesülését az eljárásokban. A kérelmező ügyvédi munkadíj igényt is előterjesztett kérve a korábbi jogorvoslati eljárásban becsatolt megbízási szerződés alapján kért megbízási díj megfizetésére az ajánlatkérők kötelezését, valamint a jelen jogorvoslati eljárásban 400.000.- Ft+ ÁFA összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére való kötelezést. Az ajánlatkérők a jogorvoslati eljárás során a következőket adták elő kérve a megalapozatlan kérelmi elem elutasítását: Ismertették a 4. kérelmi elem tekintetében releváns tényállást. Hivatkoztak a felhívás IV.2.1. pontjára, a felhívás VI.3.10. pontjára, a módosított dokumentáció 30. pontjának 2. bírálati részszempontra vonatkozó részére. Majd rögzítették, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérők Kbt. és saját értékelési előírásaiknak megfelelően az ajánlatok jogszerű és megalapozott bírálata érdekében Bíráló Bizottságot és Szakmai Zsűrit állítottak fel. Mindkét testület tagjai megtették az összeférhetetlenségi nyilatkozatukat. A Szakmai Zsűri feladatát képezte a szakmai ajánlatok értékelése, a szakmai ajánlatokon kívül az ajánlatok érvényességi vizsgálatát és bírálati szempont szerinti értékelését a Bíráló Bizottság végezte el, majd tette meg ennek alapján a
45
javaslatát. Az ajánlatkérők a dokumentációjukban akként rendelkeztek, hogy a szakmai zsűri a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ennek megfelelően a szakmai zsűri, mint 13 tagú testület akként végezte el az értékelést, hozta meg a szótöbbséges döntését a szakmai ajánlatok rangsorolásáról, hogy minden egyes tagja egyéni bírálati lapon megadta a helyezési számot és ennek alapján került meghozatalra, magának a testületnek a rangsorolása, majd pedig ehhez került hozzárendelésre a dokumentációban előzetesen meghatározott pontszám. Az ajánlatkérők hivatkoztak a dokumentáció részét képező műszaki leírás 1., a projekt fő célja pontjára, a Műszaki leírás 4. pontjára a tervezési feladat tekintetében. Rögzítették, hogy a szakmai zsűri a Közti Zrt. szakmai ajánlatát rangsorolta az első helyre, a Várkert Konzorcium, szakmai ajánlatát a második helyre, míg a kérelmező szakmai ajánlatát a harmadik helyre. Erre tekintettel került kiosztásra a 2. bírálati részszempont pontszámaként a 10, 8 és 6 pont, az ajánlati dokumentáció előzetes rendelkezésének megfelelően. Az ajánlatkérők – halasztott időpontban – 2012. március 21-én hirdették ki a közbeszerzési eljárásukat lezáró döntésüket, melyben mindhárom ajánlatot érvényesnek fogadták el. Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont alapján nyertes ajánlattevőként a Közti Zrt.-t hirdették ki. A nyertes követő legkedvezőbb ajánlattevőként pedig a Bánáti+Hartvig Építész Iroda Kft.t, a kérelmezőt nevesítették. Az ajánlatkérők a Kbt. 96. § (4) bekezdésében megadott törvényi felhatalmazás alapján az írásbeli összegezésük módosították. Az ajánlatkérők a 2. bírálati részszempont jogszerű értékelésének biztosítása és az írásbeli összegezés hiányosságának kiküszöbölése érdekében ismételten felkérték a szakmai zsűrit, hogy minden egyes ajánlat esetén, minden egyes értékelési tényezőre kiterjedően valósuljon meg nem csak az értékelés, hanem annak írásbeli rögzítése is. Az ajánlatkérők részére a szakmai zsűri elkészítette a kiegészített írásbeli értékelését. A szakmai zsűri kiegészített értékelése nem érintette az egyes ajánlattevők ajánlatainak helyezését, sorba rendezését, értékelési pontszámát. Erre tekintettel az ajánlatkérők a 2. bírálati részszempontra vonatkozó értékelés eredményét (rangsorolást és pontszám meghatározást) nem módosították, csak az értékelés szöveges indokolását. Az írásbeli összegezés módosítása által az első összegezés helyébe, a második, 2012. április 3-án kiadott és kézbesített összegezés lépett. A Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.146/2013/4. számú jogerős ítélete értelmében a 4. kérelmi elem körében kizárólag a második, a módosított írásbeli összegezés vehető figyelembe. A Fővárosi Törvényszék a 3.Kf.650.146/2013/4. számú jogerős ítélete indokolása 5. oldalán részletesen vizsgálta a 4. kérelmi elem tartalmát. Megállapítása szerint a kérelmi elem kétirányú volt és a Döntőbizottság nem vizsgálta meg teljes körűen ennek azt a részét, mely arra vonatkozott, hogy a 2. részszempontra vonatkozó ajánlatkérői bírálat sérti a Kbt.
46
91. § (1) bekezdését, ennek a tekintetében a kérelmező konkrét kifogásokat, érveket is előterjesztett, azonban ezen érvek nem kerültek megvizsgálásra. Az ajánlatkérők felhívták a figyelmet a jogorvoslati határidők jogvesztő jellegére, továbbá arra, hogy a Döntőbizottság még a D.240/2/2012. számú végzésében külön hiánypótlási felhívást bocsátott ki kifejezetten e kérelmi elem rész tartalmának a kérelmező részéről történő meghatározása érdekében. Az ajánlatkérők 2012. április 3. napján adták ki a módosított írásbeli összegezésüket, melytől, mint tudomásra jutási időponttól számított 10 napos jogvesztő határidőn túl sem kérelmet előterjeszteni, sem módosítani, sem kiegészíteni nem lehet. E tekintetben utaltak a Kúria közelmúltban meghozott Kfv.II.37.667/2013/15. számú ítélete tekintetében kiadott külön tájékoztatásra, amely szerint „a közbeszerzési hatósághoz előterjesztett jogorvoslati kérelem tartalma a beadás határidő-korlát folytán a továbbiakban (mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban) kötőerővel bír.” A jogvesztő határidő után - akár a D.240/2012. számú jogorvoslati eljárás későbbi időszakában (pl. tárgyalás), akár bíróság szakaszban került sor, vagy akár a kérelmező a most ismételten folyamatban levő jogorvoslati eljárásban terjeszt elő - megtett kérelmezői hivatkozások figyelembe vételére, vizsgálatára nem kerülhet sor. A kérelmező a bírálati részszempontok közül kizárólag a 2. bírálati részszempont körében hivatkozott jogsértésre. A 2. bírálati részszempontra vonatkozó összegezés a kérelmező részére kézbesítésre került, továbbá a kérelmező betekintett másik két ajánlattevő ajánlatába is. A kérelmező a hiánypótlási felhívásra benyújtott 2014. április 10-én kelt hiánypótlásban közölte, hogy kézhez vette a módosított összegezést. A kiadott hiánypótlási felhívás egyértelmű pótlási elvárása ellenére a kérelmező hiánypótlásának kizárólag a 2. és a 9., utolsó oldalán ad rövid és alapvetően általános választ a hiánypótoltatás tárgyát képező tartalomról, méghozzá annak jelentős része a már jogerősen elbírált Kbt. 93. § (2) bekezdésre vonatkozik, mely viszont már nem képezi jelen jogorvoslati eljárás tárgyát. A köztes részben a kérelmező bemutatja mind az első, mind a módosított összegezésnek az egyes ajánlattevők szakmai ajánlatára vonatkozói részeit, melyet azon érdemben, részleteiben nem vizsgál, nem tesz konkrét megállapításokat. Az ajánlatkérők fenntartották a D.240/2012. sz. jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételük vonatkozó részét kiemelték, hogy jogszerűen és a kiadott bírálati részszempontnak, értékelési módszernek, értékelési tényezőknek megfelelően történt mind a kérelmezőnek, mind a többi ajánlattevőnek a szakmai ajánlata értékelése a szakmai zsűri részéről, majd a helyezési számoknak megfelelően a pontszámok meghatározása. Az értékelés során nem történt eltérés a felhívásban, a dokumentációban megadott előírásoktól. A zsűri
47
szótöbbséges értékelése és döntése, jelentősen meghaladta az előírt többségi elvárást. Az ajánlatkérők arra tekintettel mutatták be teljes körűen az I. pont alatt egyrészt a komplex bírálati rendszert, másrészt ennek a komplex rendszernek minden egyes eleme tekintetében a kérelmező szakmai ajánlata értékelését, hogy egyértelműen rámutassanak arra, hogy a kérelmező szakmai ajánlata több értékelési tényező tekintetében is kifejezetten a szakmai zsűri szerint nem megfelelő minőségű volt, több alapvető elvárás tekintetében nem teljesítette az előzetesen és egyértelműen meghatározott követelményeket, ezeket az írásbeli összegezés egyértelműen tartalmazta, melyek a kérelmező kérelmében tudatosan figyelmen kívül hagy. E részek a következők: • „funkcionálisan, térkapcsolatok szempontjából minél kedvezőbb Indokolás: A pályamű gyenge pontja a rendezvényterem választott helye, innen nem lehet reprezentatív a megközelítés. A teremgarázst helyezi a déli, a rendezvény tereit az északi oldalra. A megközelítése a multifunkcionális tereknek így északról, a meglévő épületrészektől tulajdonképpen függetlenül, indirekt módon történik. A rendezvényekre történő érkezés nem válik attraktívvá. A nagyterem megközelíthetősége tehát kevéssé sikerült, szekcionálhatósága nem megoldott. A rendezvényterem gyalogos megközelíthetősége bonyolult. A közönség mozgása / mozgatása és kiszolgálása jelentős problémákat vet fel számos rendezvénytípus esetén (büfé mérete, WC-k megközelítése / folyosó áteresztőképessége). A terv a multifunkcionalitás vonatkozásában nem számol az időfaktorral, az egyidejű rendezvények lebonyolíthatóságának lehetőségével, amely üzemeltetési szempontból jelentős hátrányt jelenthet. A beiktatott kiállító terek kihasználhatósága kérdéses, funkcionalitása erőltetett. • az ajánlattevő javaslata turizmusfejlesztési szempontból minél alátámasztottabb, minél inkább biztosítja ezen feladatok érvényesülését Indokolás: A rendezvényterem nem túl szerencsés elrendezése - megközelítése miatt ennek turisztikai vonzereje megkérdőjelezhető. Turizmusfejlesztési szempontból nem tartalmaz átlagosnál kiemelkedőbb javaslatokat. A kiírásban elvártakon túl nem hoz többletet. • az ajánlattevő javaslata minél inkább figyelembe vette a pénzügyi megvalósíthatóság szempontját Indokolás: A pénzügyi megvalósíthatóság javaslata a gazdaságosság szempontjai alapján készült. A pályamű a kiírás szerinti funkciókon túli elemeket nem tartalmaz. A vázolt megoldások nem hordoznak extra költségű elemeket. A projekt pénzügyi
48
megvalósíthatóság szempontjából elfogadható. Viszont az ajánlat üzemeltetési (értékesíthetőségi) szempontból jelentősen alacsonyabb bevételtermelő potenciállal rendelkezik a másik két tervhez képest”. Az ajánlatkérők szerint az írásbeli összegezés fenti részei megmutatják, hogy az ajánlatkérők és a szakmai zsűri a kiadott bírálati előírások szerint járt el, továbbá a szakmai zsűri kifejezetten annak tükrében vizsgálta a kérelmező szakmai ajánlatát, mely elvárásokra, követelményekre az ajánlati dokumentáció a tervezők figyelmét kiemelten felhívta. Ezek az alábbiak: • megfelelő komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció létrehozása, amely pénzügyileg önfenntartó, állami támogatást nem igényel, és amely mind a külföldi turistákra, mind Budapest és Magyarország lakosságára célközönségként épít. Olyan komplex hasznosítás tervezet, amely többrétegű attrakciót feltételezve három fő pilléren nyugszik: • közösségi tér (rendezvény, konferencia, multifunkcionális terek) – a 2010-es években a műemlék épületek különleges hangulatú „közösségi térként” történő használata és újrahasznosítása várható általános trendként, „…A tervezett funkciók leírását és azok méretigényeit a 3. sz. melléklet, a Tervezett funkciók részletes listája című dokumentum tartalmazza. a Műemléki épületrészek rekonstrukciója, azok hosszútávon fenntartható állapotban történő helyreállításával és a megadott használatnak megfelelő tércsoportok kialakításával. A teljesítés során külön figyelmet kell fordítani az önálló használati egységek, részben a tervezett használat részben a finanszírozási forrás szerint is megkülönböztetett kialakítására…” A „Tervezett funkciók részletes listája” megköveteli Multifunkcionális Rendezvénytér kialakítását, méghozzá az alábbi feltételek meghatározásával: „Kialakítandó egy 1.600 m2 (±10%) alapterületű, szekcionálható, multifunkcionális rendezvény tér (2.e.), a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciókkal, amely alkalmas kulturális célú rendezvények lebonyolítására. ” Az ajánlatkérők a fentiekre tekintettel változatlanul úgy ítélik meg, hogy megalapozottan és okszerűen állapították meg a kérelmező szakmai ajánlatának a rendezvénytér, mint kiemelt követelmény tekintetében fennálló súlyos hiányosságai miatt - mely a többi ajánlattevő ajánlata tekintetében nem áll fenn-, hogy ez több értékelési tényező tekintetében jelentősen negatívan érinti a szakmai ajánlatot. A kérelmező jogorvoslati kérelme egyáltalán nem tartalmaz arra vonatkozó bemutatást, hogy a műszakai leírás e kiemelt és kötelező követelményeinek miként felel. Az ajánlatkérők szerint nem elfogadható, hogy a rövid összefoglaló indokolásból úgy ragad ki egy félmondatot a kérelmező, hogy eltekint az annak alapjául szolgáló részletes értékeléstől és a kötelező követelményektől. Úgyszintén nem elfogadható annak megkérdőjelezése sem, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság tekintetében - a műszaki leírás és bírálati rendszer egyértelmű előírásai ellenére - a kérelmező el kívánja vitatni annak
49
vizsgálhatóságát, értékelhetőségét, hogy az adott tervező által kialakított koncepció képes-e megfelelni pénzügyi szempontból támasztott elvárásoknak. A második bírálati részszemponton belül meghatározott értékelési tényezők, miután nem alszempontok nem súlyszámok szerint kerülnek értékelésre, illetve okszerűen a szolgáltatás jellegéből következően nem azonos mértékben, hanem komplexen és összességében kellett a szakmai zsűrinek megadni a helyezési számot. Az ajánlatkérők szerint a fentiek egyértelműen alátámasztják, hogy a szakmai zsűri jogszerűen és megalapozottan helyezkedett arra az álláspontra, hogy - a szakmai ajánlat egyéb részeinek az elfogadhatósága mellett is -, e kiemelt funkcióknak való súlyos nem megfelelés miatt a kérelmező szakmai ajánlatára nem állapít meg sem kedvezőbb minősítést, sem kedvezőbb helyezést. Az ajánlatkérők álláspontja szerint a kérelmező utólag kívánja pótolni a jogorvoslati kérelme alapvető tartalmi hiányait. Az ajánlatkérők szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete indokolása is egyértelműen behatárolta, behatárolja a jelen jogorvoslati ügy tárgyát, a kérelmezőnek a hiánypótlási felhívásra benyújtott válaszában „felsorakoztatott” „tételes kifogásokat” kell vizsgálni. Erre tekintettel az ajánlatkérők változatlanul azt kérik, hogy a Döntőbizottság összhangban a Kbt. jogvesztő határidőivel és a joggyakorlattal - kizárólag a határidőben benyújtott, hiánypótolt kérelmet, kifogást tegye vizsgálata tárgyává. Az ajánlatkérők ugyanakkor – a fentiek szerinti jogi álláspontjuk fenntartása mellett – a következőket rögzítették: A 2. bírálati részszempont tekintetében megadott összes értékelési tényező együttes szakmai értékelése mellett kell/kellett a szakmai zsűrinek megadni minden egyes szakmai ajánlat tekintetében egyetlen helyezési számot. Ez bírálat előzetesen közzétett módszere. Erre tekintettel jogi szempontból elfogadhatatlanok és figyelembe nem vehetőek a kérelmező azon hivatkozásai, hogy az ajánlatkérők miért nem adtak meg a bírálati részszemponton belül elbírálási, előnyben részesítési, prioritási szempontokat. A kérelmező által előadottak egy másik típusú bírálati rendszert jelentenének, az ajánlatkérők azonban nem ekként állapították meg jelen közbeszerzési eljárás bírálati rendszerét. Okszerűen a kérelmező által kiragadottak önmagukban semmiképpen nem nyújtanak sem ténybeli, sem jogi alapot olyan következtetésre, hogy a második bírálati részszempont tekintetében a kérelmező szakmai ajánlata minősül a második legkedvezőbbnek. Az ajánlatkérők a tervjavaslat, mint szakmai ajánlat jellegének megfelelően nem egyenként értékelésre kerülő alszempontokat állapítottak meg súlyszámokkal, hanem a bírálati módszer a szakmai zsűri által azt foglalja magában, hogy valamennyi tényező összességében való értékelése, mérlegelése mellett egy helyezési szám kerül/került megadásra.
50
A kérelmezői szakmai ajánlat több értékelési tényező tekintetében - melyet a bírálat meg is állapított -, súlyosan meg nem felelő, mely emiatt okszerűen nem kaphat kedvező helyezési számot. A kérelmező szakmai ajánlatát a 13 tagú szakmai zsűriből 9 tag a 3. helyre rangsorolta. A szakmai zsűri mind a 2. helyre rangsorolt Várkert Konzorcium, mind a 3. helyre rangsorolt kérelmezői ajánlat tekintetében tett javaslatot a „megvételre”. E körülményből azonban a kérelmező a konkrét eljárás kiírási feltételeire tekintettel téves következtetést von le. Az ajánlatkérő hivatkozott a felhívás VI.3.13. pontjára. Az ajánlatkérők hivatkoztak a Kbt. 50. § (1), 58. § (1) és 70. § (1) pontjaira, a dokumentáció műszaki leírás 4. Tervezési feladat pontjára. És rögzítették, hogy az ajánlattevők kötelezettségét az képezte, hogy az ajánlatuk részeként nyújtsanak be szakmai ajánlatot, mely a beszerzés tárgyának, a tervezési feladatnak megfelelően egyebek mellett - legalább a következőeket foglalja magában (műszaki leírás 3. pont): az előírt léptékben kótázott programtervet, az építészeti koncepció leírását, műszaki leírás, amely vázlatosan tartalmazza az összes szakágban alkalmazott releváns megoldásokat. Ezen egyértelmű ajánlatkérői előírások cáfolják a kérelmező azon hivatkozásait, hogy irreleváns a kérelmező ajánlata értékelése szempontjából, hogy mi a projekt célja milyen funkciókat, milyen méretű termeket alakít ki vagy fenntartható-e az általa megtervezett felújítás. Ez képezte a tervező feladatát. Az ajánlatkérők a beszerzésük tárgyának, a tervezési szolgáltatásnak és az azzal szemben támasztott követelményeknek megfelelően, azzal összefüggésben állapították meg a bírálati tényezőket. Minden egyes bírálati tényező okszerűen az ajánlattevők által az ajánlatukban megtett javaslatnak az értékelésre vonatkozott, amelyet kellett a tervezési feladatnak, magadott funkcióknak megfelelően elkészíteni. A kérelmező jelen beadványában (is) azt sérelmezi, hogy a szakmai zsűri értékelése és az összefoglaló értékelés is negatívan értékelte azt, hogy a kérelmező szakmai ajánlatában nem tartotta be a kiadott funkciók és méretek (lásd rendezvény terem) tekintetében támasztott ajánlatkérői elvárásokat. Miután a kérelmező eltérő tervkoncepcióval élt, ezért jogalap nélküli a kérelmezőnek a negatív értékítélet kifogásolása. Több bírálati tényezőt is kiemelten érint e kérdés: az ajánlattevő javaslatának értékelése funkcionális szempontok alapján; az ajánlattevő javaslatának értékelése turizmusfejlesztési szempontok alapján; az ajánlattevő javaslatának értékelése pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint a kiadott ajánlattételi és bírálati rendszeri kötöttségek mellett kizárt a kérelmezői szakmai ajánlat kedvezőbb elbírálása, mint a szakmai ajánlatok között az utolsó helyre sorolása. Ajánlatkérők fenntartják azt is, hogy jogilag és szakmailag is elfogadhatatlanok a kérelmezőnek a fenntarthatóság, üzemeltethetőség, értékesíthetőség tekintetében megtett hivatkozásai is. Mind a projekt, mind a tervező, mind a szakmai ajánlat tekintetében alapkövetelmény volt, hogy a tervező olyan javaslatot tegyen az építési koncepciójában, mely biztosítja a XXI. századi
51
trendeknek megfelelő komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció létrehozását, amely pénzügyileg önfenntartó, állami támogatást nem igényel, és amely mind a külföldi turistákra, mind Budapest és Magyarország lakosságára célközönségként épít. Megállapítható, hogy a kérelmezői szakmai ajánlata ezt nem teljesíti, emiatt az ennek megfelelő összes értékelési tényezőben: az ajánlattevő javaslatának értékelése funkcionális szempontok alapján; az ajánlattevő javaslatának értékelése turizmusfejlesztési szempontok alapján; az ajánlattevő javaslatának értékelése pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából negatív értékelést kapott. E tekintetben (is) az ajánlatkérők véleménye szerint kizárt a kérelmezői szakmai ajánlat kedvezőbb elbírálása, mint a szakmai ajánlatok között az utolsó helyre sorolása. A kérelmező a saját és a Várkert Konzorcium szakmai ajánlatának értékelési tényezőként kiadott, a zsűri tagok összesített bírálatát veti össze és e merev egyenként szétválasztott, saját jogászi elemzésével akarja megkérdőjelezni a komplex szakmai ajánlatoknak egyetlen helyezési szám meghatározásával történő szakmai értékelésének a megalapozottságát. Épp annak érdekében egyetlen részszempont keretében „Szakmai ajánlat színvonala” történt az értékelés, mert a tervjavaslatok okszerűen nem értékelhetők külön-külön szempontok szerint, hanem valamennyi a tervkoncepció keretében releváns tényezőnek az összességében történő értékelése, mérlegelése szükséges. Mindamellett az ajánlatkérők szerint, ha megvizsgáljuk az egyes értékelési tényezőkhöz fűzött összesített indoklásokat és azokat nem jogászként, hanem tárgyuknak és funkciójuknak megfelelően - miként tette a szakmai zsűri szakmailag értékeljük ugyanez a megállapítás tehető. A kérelmezőnek és a Várkert Konzorciumnak szakmai ajánlata tekintetében kijelenthető, hogy mindkét tervező cég több értékelési tényező tekintetében közel hasonló, kisebb eltérésekkel megfelelő minőségű ajánlatot tett, ugyanakkor a projekt funkciója, a tervező feladatai és több értékelési tényező tekintetében a kérelmező szakmai ajánlata volt negatívabb. Ez szintén a Várkert Konzorcium 2. helyre és a kérelmező szakmai ajánlatának 3. helyre rangsorolását igazolja. Az ajánlatkérők szerint tekintettel a kérelmező szakmai ajánlatának negatívumaira, az ajánlatkérői közpénz-felhasználási felelősség mellett semmiképpen nem részesíthető pozitívabb elbírálásban az olyan szakmai ajánlat, mely az előzetesen kiadott feltételek ellenére a legkevésbé tudja biztosítani a sok milliárd Ft-os beruházással rekonstruálni tervezett épület tekintetében meghatározott funkciókat, hasznosítást. Egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme 4. kérelmi eleme vizsgálata során a következőket állapította meg.
52
Az ajánlatkérők a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás lefolytatására irányuló ajánlati felhívása 2011. december 29. napján került feladásra. A jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottságnak a kérelmi elem elbírálásához - a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.146/2013/4. sz. ítéletére tekintettel - először a kérelmező jogorvoslati kérelme 4. kérelmi eleme tartalma kapcsán kellett állást foglalnia. Elöljáróban a Döntőbizottság rögzíti, hogy amint azt a Fővárosi Törvényszék is megállapította az ítéletében a 2012. március 21-i összegezés módosítására tekintettel kizárólag az ajánlatkérők második, 2012. április 3-i összegezése képezheti a vizsgálat tárgyát. A Kúria az ajánlatkérők által említett Kfv.II.37.667/2013/15. sz. ítélete még nem áll a Döntőbizottság rendelkezésére, csupán az arról a Kúria honlapján kiadott tájékoztatás (http://www.lb.hu/hu/sajto/kuria-dontese-szerint-kozbeszerzesihatosaghoz-eloterjesztett-jogorvoslati-kerelem-tartalma), amely szerint a közbeszerzési hatósághoz előterjesztett jogorvoslati kérelem tartalma a beadási határidő-korlát folytán a továbbiakban (mind a hatósági, mind a bírósági) eljárásban kötőerővel bír. Az rögzíti továbbá, hogy a jogalkotó korlátozta a jogorvoslati kérelem változtatásának a lehetőségét; a hatóság az előterjesztésben megjelölt jogsértés tényleges fennállását vizsgálja, attól eltérni, újabb jogsértéseket megjelölni nem lehet. A jogorvoslati kérelem tartalma szempontjából relevanciával bír a 12/2012. számú közigazgatási elvi határozat, amely az alap és a kiegészítő jogorvoslati kérelem tartalmának elkülönítésével foglalkozik, az kifejezetten rögzíti a jogorvoslati kérelem pontosításának a lehetőségét. A fentiek figyelembevételével a Döntőbizottság a következők szerint állapította meg a kérelmezői jogorvoslati kérelmi eleme tartalmát: A Döntőbizottság egyetértett a kérelmezővel akörben, hogy a D.240/2012. sz. jogorvoslati eljárásban hiánypótolt jogorvoslati kérelmében rögzítette egyrészt azt, hogy „a kialakított sorrend és a szöveges indokolás ellentmond egymásnak atekintetben, hogy a 2. bírálati részszempont körében melyik minősül a magasabb színvonalúnak”, másrészt pedig kifogásokat emelt a projekt fenntarthatóság, illetve projekt megvalósíthatóság szempontjának, mint olyan szempontoknak az értékelésével összefüggésben, amelyek a dokumentációban meghatározásra nem kerültek. Azaz a kérelmező már a D.240/2014. sz. jogorvoslati eljárásban hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kifogásolta az összegezés megszövegezését, illetve
53
tételesen a projektfenntarthatóság, illetve a megvalósíthatóság szempontjának a figyelembevételét. A D.240/2012. és a jelen jogorvoslati eljárás során tett további előadása a fentiek pontosításának minősül, újabb jogsértés megjelölésére nem került sor. A kérelmező akként pontosította az előadását, hogy az ajánlatkérő az üzemeltethetőséget (értékesíthetőséget), illetve a fenntarthatóságot vizsgálta a dokumentációban meghatározott szempontrendszeren túl. Tehát a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottságnak abban a két kérdésben kell állást foglalnia, hogy az ajánlatkérők a dokumentációban meghatározott szempontrendszer szerint végezték-e el a bírálatot, vagy az ajánlatkérők egyéb – üzemeltethetőség (értékesíthetőség) fenntarthatóság – szempontokat is figyelembe vettek-e, illetve hogy az összegezésben foglalt szöveges indokolás és a kialakított sorrend ellent mond-e egymásnak. A kérelmező jogorvoslati kérelme behatárolja a Döntőbizottság vizsgálatát, a Döntőbizottságnak a fentiek körében kell a vizsgálatát elvégeznie. A Döntőbizottság rögzíti ugyanakkor, hogy az összegezésben foglalt szöveges indokolás és a kialakított sorrend vizsgálatának előfeltételét képezi az, hogy az ajánlatkérők a dokumentációban foglalt szempontrendszer alapján végezték-e el az ajánlattevők, és így a kérelmező, ajánlatának a vizsgálatát, mivel az ajánlatkérők 2. részszempont keretében végzett jogszerű vizsgálata az előfeltétele a jogszerű eljárást lezáró döntés meghozatalának. Az ajánlattevők ajánlatának a kedvezőtlenebbé minősítését nem indokolhatják olyan szempontok, amelyek a dokumentációban meghatározásra nem kerültek. A fentiek figyelembevételével vizsgálta meg a Döntőbizottság a kérelmező 4. jogorvoslati kérelmi elemét. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint „A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát”. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára”. A Kbt. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 50. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.
54
A Kbt. 51. §-a a következőkről rendelkezik: (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek. (2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban. (3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A Kbt. 58. § (1) bekezdése értelmében „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást”. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell”. A Kbt. 81. § (1), (3)-(4) szakaszai a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.
55
A Kbt. 90. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A Kbt. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben megjelölte. A Kbt. 93. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról”. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (3) bekezdése rögzíti, hogy „A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak”. A Pp. vonatkozó szakaszának kommentárja rögzíti, hogy „A § (3) bekezdésének indoka, hogy kötelezően előírja: abban az esetben, ha a megváltoztatható ügyekben a megtámadott közigazgatási határozat helyett a bíróság más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak, a határozatot hatályon kívül kell helyeznie, és a szervet új eljárásra kell utasítania. Ha ugyanis a bíróság a - még jogalapja tekintetében is - hibás közigazgatási határozatot megváltoztatva más jogi alapokon álló ítéletet hozna, olyan, alapvetően új határozat keletkezne, amely ellen az érdekeltek nem élhetnének rendes jogorvoslattal. A közigazgatási szervet a közigazgatási perben eljárt bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni [Ket. 109. § (4) bek.].” A Kbt. 317. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Ket. 109. § (4) bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak
56
megfelelően jár el. A Pp. 212. § (1) bekezdésében Határozatok cím alatt rögzítésre került, hogy a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz. A fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a kérelmi elem elbírálása során a Döntőbizottság először hivatkozik a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék azt a 4. kérelmi elem tekintetében helybenhagyó, annak indokait kiegészítő - és a Döntőbizottságot kötő ítéleteire: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.28.610/2013/3. számú ítéletében kimondta, hogy „Ténykérdés, hogy az ajánlati dokumentáció 31. oldalán szereplő szempontok között a felperesi ajánlat értékelésekor figyelembe vett üzemeltetési (értékesíthetőségi), projekt fenntarthatósági szempontok nem szerepelnek, illetőleg a kedvezőbb elbírálást eredményező szempontok között sem szerepelnek az említett szempontok. […] A bíróság a felhívás, illetve a dokumentáció bírálati szempontjai, valamint az összegezés alapján megállapította, hogy a felülvizsgálni kért közbeszerzési eljárásban üzemeltetési (értékesíthetőségi), és projekt fenntarthatósági szempontok alapján bírálatra kerültek a szakmai ajánlatok, ugyanakkor sem a felhívás, sem a dokumentáció ilyen bírálati szempontot nem tartalmazott, vagyis a bírálat szempontjai maradéktalanul nem feleltek meg a dokumentációban rögzített szempontoknak. Ezáltal a bírálat súlyosan sérti a közbeszerzési eljárásra irányadó szabályokat. A bíróság azt is megállapította, hogy e jogsértés vonatkozásában a felülvizsgálni kért határozat e körben semmilyen érdemi indoklást nem tartalmaz, ennélfogva helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az alperes e körben nem merítette ki jogorvoslati kérelmet, nem reagált arra, és vizsgálat a mellőzését sem indokolta meg. […] A megismételt eljárás során az alperes köteles a bíróság döntésének (rendelkezés és indoklás) megfelelő döntést hozni.” A Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.146/2013/4. ítéletében rögzítette, hogy „Akkor járt volna el az alperes következetesen, ha egyértelműen állást foglal a) a jogorvoslati kérelmi elem tartalmáról; b) ha ehhez képest az értékelés jogszerűségének vizsgálatába bocsátkozik, a tételes kifogásokra, tételes választ ad a Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint. A felperes az alperes hiánypótló felhívására konkrét érveket sorakoztatott fel valamennyi értékelési szempontra adott tételes és összegzett indokolással szemben is, az értékeléssel összefüggésben kitért azokra a szempontokra is, amelyek miatt ajánlatát a szakmai zsűri kedvezőtlenebbnek minősítette a többi ajánlatnál, és ezzel összefüggésben fogalmazta meg azt az aggályát, hogy a kedvezőtlenebb minősítések a bírálati szempontrendszeren kívül eső elemekkel függtek össze. Az alperes határozatában ezeket az érveket nem vizsgálta, mindössze sommás megállapítást tett. Ekként az ajánlatkérők döntésének vizsgálatát a kérelem
57
szerint teljes körűen nem végezte el, ezért az első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesnek az ajánlatkérők döntését abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy az eljárás nyertesének kihirdetése a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megfelelően történt-e meg”. A Pp., a Kbt. és a Ket. fentiekben idézett jogszabályi rendelkezései alapján a bíróságok ítéletei és azok indokolása az alperest köti. A Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a Döntőbizottságnak az értékelés jogszerűségét vizsgálnia kell, és a tételes kifogásokra tételes választ kell adnia. A kérelmező 4. kérelmi eleme a fentiekben rögzítettek szerint egyrészt annak a vizsgálatát célozza, hogy olyan elemek is vizsgálatra kerültek-e a 2. résszempont vizsgálata során, amelyek a dokumentációban meghatározásra nem kerültek. A Döntőbizottság álláspontja szerint egy építészeti alkotás esetén – annak komplexitásából adódóan – az értékelését szolgáló szempontrendszer elemei nem választhatóak szét éles határvonal mentén, azok egymással összefüggenek, egymást determinálják. A projekt pénzügyi megvalósíthatósága például közvetlenül függ a létesítmény funkcionalitásától, amelynek viszont alapvető eleme a környezetéhez való (közlekedési és zöldterületi) kapcsolódás kérdése is. Ugyancsak közvetlenül függ a pénzügyi megvalósíthatóság az épület energiahatékonyságától is. A Döntőbizottság kiemeli, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság szempontja nem kizárólag azt jelenti, hogy egy adott létesítmény megépítéséhez a szükséges források rendelkezésre állnak-e, hanem azt is, hogy a megvalósult létesítmény a rendelkezésre álló költségkereteken belül - rentábilisan - hosszú távon üzemeltethető is legyen. A megvalósult létesítmény vendéglátási, idegenforgalmi hasznosításra alkalmas egységeit üzemeltetők számára az üzemeltetett egység elhelyezkedése, megközelíthetősége, sokrétű használhatósága, láthatósága, illetve látványa, valamint a minőségi zöldterületi kapcsolata, és az energiahatékonysága is meghatározó jelentőséggel bír. A funkcionalitás fogalma ugyancsak komplex, azt jelenti, hogy az adott létesítmény a tervezett rendeltetésének minél közvetlenebbül, hatékonyabban, és teljesebben tudjon megfelelni. A funkcionalitás fogalmába beleértendőek a minél közvetlenebb, racionálisabb és többcélúan használható – belső – térkapcsolati rendszeren túl, a környezetéhez való kapcsolódás képessége is, mely jelen esetben – a turisztikai célú hasznosításból adódóan – a közvetlen környezete létesítményeihez való optimális kapcsolódáson („minél hatékonyabb közlekedési összeköttetést biztosít más projektelemekkel”), túl a külső közlekedési rendszerekhez történő hatékony kapcsolódást is feltételezi („minél jobban illeszkedik a Várnegyed, illetve a Budapest közlekedési rendszerébe”), valamint a rekreációs rendeltetéséből – funkciójából – adódóan a zöldterületi
58
kapcsolódás milyensége is alapvető („minél magasabb minőségű köztereket és zöldfelületeket tartalmaz”). A felhívásban rögzített szempontok jelentős részben egybe esnek a fenntartható építés/építészet alapelveivel (http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/index _html#alapelv), amiből az is következik, hogy a „projekt fenntarthatósága” ezen aspektusban sem értelmezhető másként, mint a fenti szempontok együttes megnevezése. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyanakkor az ítéletében rögzítette, hogy a közbeszerzési eljárásban üzemeltetési (értékesíthetőségi), és projekt fenntarthatósági szempontok alapján bírálatra kerültek a szakmai ajánlatok, ugyanakkor sem a felhívás, sem a dokumentáció ilyen bírálati szempontot nem tartalmazott, vagyis a bírálat szempontjai maradéktalanul nem feleltek meg a dokumentációban rögzített szempontoknak. A Fővárosi Törvényszék ítélete a fentieket helybenhagyta, az elsőfokú ítéleti indokolást csak kiegészítette, és azt rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Döntőbizottságnak az ajánlatkérők döntését abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy az eljárás nyertesének a kihirdetése a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megfelelően történt-e meg. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A jelen esetben tehát a fentiek szerint az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a bírálat szempontjai nem feleltek meg a dokumentációban rögzítetteknek. A Döntőbizottságot ezen ítéleti megállapítás köti, így azt kellett, hogy megállapítsa, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére tekintettel, hogy a bírálat szempontjai maradéktalanul nem feleltek meg a dokumentációban rögzített szempontoknak. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolására tekintettel a dokumentációban nem szereplő üzemeltetési (értékesíthetőségi), és projekt fenntarthatósági szempontok alapján az ajánlatok bírálatra kerültek, amely szempontok a dokumentációban, mint „értékelési” szempont nem szerepeltek, és ezért az eljárás nyertesének a kihirdetése nem a Kbt. 91. § (1) bekezdésének megfelelően történt meg, mivel nem az előzetesen meghatározott szempontok mentén történt az értékelés. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a fent hivatkozott bírósági ítéletek alapján azt kellett, hogy megállapítsa, hogy nem a dokumentációban foglaltaknak megfelelően történt az értékelés, ezért ez az akadályát képezi az összegezés vizsgálatának atekintetben, hogy melyik ajánlattevő ajánlata minősül a megszövegezés alapján a kedvezőbbnek. Az ajánlatkérők eljárást lezáró
59
döntése megszövegezésének a vizsgálatára, és az alapján az ajánlattevők ajánlata összehasonlítására abban az esetben kerülhetne sor, ha az ajánlatkérők a dokumentációban meghatározott szempontrendszer mentén végezték volna el a vizsgálatukat, ha az ott meghatározott szempontrendszerre tekintettel fogalmazták volna meg az egyes ajánlattevők ajánlatának az értékelését. A Döntőbizottság nem veheti át az ajánlatkérők feladatkörét és nem végezheti el az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérők helyett. A fentiek alapján ez nem történt meg, a szerződés megkötésére tekintettel pedig ezen jogsértés nem reparálható. A Kbt. 93. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. A jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban alkalmazandó, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásra vonatkozó írásbeli összegezés mintáját, így a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerinti mintát is a 7. melléklet tartalmazza. A 7. sz. melléklet 6.d) pontja értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén ismertetni kell azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő megadta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során a ponthatárok közötti pontszámot. Sem a Kbt., sem a hivatkozott NFM rendelet nem rögzít további előírást, nem részletezi, hogy milyen mélységben kell ismertetni az értékelés módszerét. Ugyanakkor az összegezés törvényi rendeltetése megjeleníteni azokat a tényeket, szempontokat, érveket és összefüggéseket, amelyeken az ajánlatkérő döntése alapul. Az összegezés előírt tartalmú elkészítésével - a nyilvánosság és átláthatóság Kbt. 1. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvi követelményére is figyelemmel - biztosítható az ajánlattevő teljes körű tájékoztatása ajánlata értékeléséről, illetve adott esetben az érvénytelenségről. Annak ellenére, hogy a minta nem ad részletes leírást arra vonatkozóan, hogy az indokolást milyen tartalommal kell megadni, az indokolásnak a Döntőbizottság következetes álláspontja szerint olyan információ tartalommal kell bírnia, hogy abból világosan és egyértelműen kitűnjön nemcsak az érvénytelenség, eredménytelenség indoka, hanem az ajánlattevő ajánlata más módon értékelhető részszempont tekintetében tett megajánlása minősítésének, és egyes ajánlattevők ajánlatához képest kedvezőbbé, vagy kedvezőtlenebbé minősítésének az oka is. A Döntőbizottság nem vitatja azt, hogy amennyiben csak a szöveges indokolást elemezzük, akkor abból nem egyértelműen állapítható meg az egyes ajánlattevők ajánlatának a helyezése, ugyanakkor a jelen esetben – a konkrét és objektív helyezési számokon túl - nem lehet eltekinteni attól a körülménytől sem, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatukban egy építészeti komplexumot kellett megvalósítaniuk, amely építészeti komplexum vonatkozásában az
60
ajánlatkérő lefektette a projekt célját, és rögzített követelményeket, ugyanakkor az ajánlattevők egymástól eltérő koncepciót dolgoztak ki. Bár ugyanarról a területről van szó, de az egyes ajánlattevők eltérő koncepcióval, eltérő megoldással tettek megajánlást, az egyes ajánlattevők megajánlásai eltérnek egymástól. Erre figyelemmel elkerülhetetlen, hogy az összegezésben az egyes ajánlattevők vonatkozásában más-más aspektusok kerüljenek kiemelésre. Ezért, amennyiben a bírálat az ajánlatkérők jogszerű döntésére tekintettel elvégezhető lenne, akkor különös körültekintéssel kellene vizsgálni az összegezés megfelelőségét. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező 4. kérelmi elemének helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkező részben meghatározott szakaszát. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2012. május 11. napján megkötötték, az eljárást lezáró döntés megsemmisítésének nincs helye. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság figyelemmel volt a közbeszerzési eljárás magas becsült értékére arra, hogy a jogsértés reparálására – mivel az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére nem kerülhet sor – nincs mód, ugyanakkor a
61
jogsértés a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre befolyással bírt. Ezen körülmények magasabb összegű bírság kiszabását indokolták. A Döntőbizottság tekintettel volt a közbeszerzési jogsértés megvalósulását követően eltelt hosszabb időre, valamint arra, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos mivolta körében adat nem merült fel. Ezen körülmények alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolták. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott összegű bírság kiszabását látta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. A Kbt. 341. § (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). Az (5) bekezdés értelmében a jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A kérelmező ügyvédi munkadíjként mindösszesen 700.000.- Ft + ÁFA (300.000,- Ft + ÁFA a D.240/2012. sz. jogorvoslati eljárásban és 400.000.- Ft + ÁFA a jelen jogorvoslati eljárásban) összegű ügyvédi munkadíj igényt terjesztett elő. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Döntőbizottság a kérelmező által előterjesztett - megbízási szerződéssel alátámasztott - ügyvédi munkadíj költségigényét 150.000,- Ft + ÁFA összegben találta reálisnak és megalapozottnak. Erre figyelemmel a kérelmező költségigénye alapján mindösszesen 150.000,- Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj megtérítésére kötelezte ajánlatkérőt. Az ügyfél képviseletében eljáró személyek költsége, mint eljárási költség összegének meghatározása során a Döntőbizottság a következőkre volt figyelemmel: A kérelmező a D.240/2012. sz. jogorvoslati eljárásban négy kérelmi elemet terjesztett elő, amely négy kérelmi elem kapcsán 300.000,- Ft+ ÁFA ügyvédi munkadíj igénnyel élt. A jelen jogorvoslati eljárásban kizárólag a kérelmező 4.
62
kérelmi eleme került megtárgyalásra, így az ügyvédi munkadíj igény csupán ezen kérelmi elem vonatkozásában értelmezhető. Az egy kérelmi elemre eső ügyvédi munkadíj 75.000,- Ft + ÁFA. A jelen jogorvoslati eljárás során egy kérelmi elem került megtárgyalásra, amely kérelmi elem kapcsán 400.000.- Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj igénnyel élt a kérelmező. A két jogorvoslati eljárás során két tárgyalás tartására került sor. A D.240/2012. sz. ügyben a kérelmező négy kérelmi eleme került megtárgyalásra a Várkert Konzorcium kérelmi elemei mellett. Ezen tárgyalás időtartama 4 óra 18 perc volt, azon az eljáró ügyvéd megjelent, a kérelmező képviseletét ellátta. A jelen jogorvoslati eljárásban a tárgyalás időtartama 1 óra 45 perc volt, azon az eljáró ügyvéd megjelent, a kérelmező képviseletét ellátta. A jelen jogorvoslati eljárásban a kérelmező képviseletében az eljáró ügyvéd tett széleskörű írásbeli nyilatkozatokat. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a jogkérdés bonyolult volt, és a Döntőbizottság a kérelmező 4. kérelmi elemének helyt adott. A fentiek egybevetése alapján a Döntőbizottság mérsékelte az indokolatlanul magas eljárási költség összegét, és a rendelkező részben meghatározott ügyvédi költség összeget állapította meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 348/A. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2014. április 28. Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kovács Lajos sk közbeszerzési biztos
Dr. Kövesdi Zoltán sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
63
Kapják: 1. Nagy Gizella Ügyvédi Iroda, Dr. Nagy Gizella ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 2. Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.) 3. Mányi István Építész Stúdió Kft. (1122 Budapest, Határőr u. 13/b.) 4. MCXVI Építészműterem Kft. (1117 Budapest, Fehérvári út 35.) 5. Unitef ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) 6. Középülettervező Zrt. (1012 Budapest, Pálya u. 4-6.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Irattár