K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.356/18/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a COLAS-ALTERRA Építőipari Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) és a COLAS Út Építőipari Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30. közös ajánlattevők, képviseli: Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd, 1037 Budapest, Nagybátonyi u. 8-10., a továbbiakban együtt: kérelmező) által a BKV Zrt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: Misefay Ügyvédi Iroda, Dr. Misefay Tibor ügyvéd, 1118 Budapest, Villányi út 47., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapest 4-es számú metróvonal I. szakasz – kapcsolódó felszíni beruházások megvalósítása – K2/D – Baross tér felszíni rendezés megvalósítására” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 86. § (1) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kérelmező elkésetten előterjesztett kérelmi elemei körében a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 100.000.Ft + ÁFA, azaz százezer forint + ÁFA ügyvédi munkadíjat.
2
Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, a kérelem kiegészítése, ajánlatkérő érdemi észrevételei, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. szeptember 13-án adta fel közzétételre a Kbt. V. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozó felhívását a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában, mely az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S 180-275034. számon jelent meg. Ajánlatkérő felhívását két alkalommal módosította, mely 2010. október 29-én 2010/S 211-321874. számon és 2010. december 24-én 2010/S 250-382097. számon került közzétételre. Ajánlatkérő beszerzésének finanszírozása az Európai Unió Kohéziós Alapjából és az Operatív Program hazai központi költségvetési előirányzatból származó támogatásból és a Budapest Főváros Önkormányzata, mint Kedvezményezett által biztosítandó saját forrásból valósul meg. Ajánlatkérő a részajánlat tételére és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.1.5) pontja szerint a beszerzés tárgya: „A Budapesti 4-es számú metróvonal I. szakasz - kapcsolódó felszíni beruházások megvalósítása - K2/D Baross tér felszíni rendezése”.
3
A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége az alábbiak szerint: „Útépítés, forgalomtechnika. A Baross téren a jelenlegi aluljáró területén, a Rákóczi úti torkolattól kezdődően, illetve a térhez forgalomtechnikailag szervesen kapcsolódó Hernád utcában és Bethlen Gábor utcában, továbbá a Thököly úton (Baross tér-Hernád utca közötti szakaszon) út és járdaszerkezet elbontása. Ugyanezen a területen a végleges állapot kialakítása. Becsült mennyiség, út: 15.000 m², aszfalt járda 3 300 m², kő és beton elemes térburkolat: 18.700 m², továbbá a Thököly útnak a Bethlen G. utca - Verseny utca közötti szakaszán az északi útszegélytől a Co06/C szerződés keretében megépült kopóréteget az egységes burkolat érdekében le kell marni, majd egységes felületet képezve a csatlakozó szakaszokkal új kopóréteget kell építeni, melynek becsült mennyisége 4.000 m². Forgalomtechnika. A meglévő forgalomtechnikai létesítmények (táblák, útburkolati jelek, forgalomirányító berendezések és tartozékaik) bontása, az építésközi (ideiglenes), valamint a végleges állapot kialakítása, a kapcsolódó utcákkal való összehangolása szabályozástechnikai terv szerint, az útépítés által érintett mintegy 15.000 m²-nyi területen. Villamos pálya és felsővezeték bontása. A Baross tér és a Thököly út Hernád utcáig tartó szakaszán a meglévő villamospálya hálózat minden megmaradt létesítményének bontása tartóoszlopokkal, földkábel hálózattal, jelzők, kitérők és egyéb berendezésekkel együtt, mintegy 100 m vágányhosszban és két csoport kitérővel. Trolibusz felsővezeték. Az építési területen a meglévő trolibuszhálózat 73, 76, 78, 79-es járatokat érintő kb. 1.150 m-es szakaszának bontása, felsővezetéktartó oszlopokkal, rögzítésekkel és vezetékkel együtt. Továbbá az új hálózat kiépítése és csatlakoztatása a meglévő rendszerhez kb. 2.600 m-en, mintegy 99 db oszloppal. Közműépítési munkák. — Csatorna. A szennyvíz és csapadékcsatornák mintegy 600 m hosszban való bontása és kb. 1.100 m hosszúságú kiépítése, azok összes kiegészítő műtárgyával együtt, szolgáltató részére való átadással, beleértve a Rocla csatorna és a főgyűjtő közötti 200/75-ös lapított szelvényű csatornaszakaszt is. — Vízellátás. A területen belül az érintett vezetékek mintegy 450 m-nyi bontása és kb. 464 m végleges vízvezeték hálózat és mintegy 7 db tűzcsap kiépítése annak összes szerelvényével és járulékos munkáival együtt, szolgáltató részére való átadással. — Gázellátás. A tervezési területen belül a Kerepesi úton 12 m, a Baross téren 195 m gázvezetékek kiváltása a járulékos munkákkal és szerelvényekkel együtt, majd a szolgáltatónak való átadása.
4
Kábeles közművek. — Közvilágítás. A meglévő közvilágítási hálózat és oszlopok, lámpatestek elbontása, ideiglenes közvilágítások szükség szerinti kiépítésével a Baross téren, annak Rákóczi úti torkolatától, a Thököly úton, a Bethlen Gábor utca és Hernád utca közti szakaszán, a kapcsolódó utcákkal (Rottenbiller, Bethlen Gábor, Hernád) együtt. Új közvilágítási hálózat kiépítése oszlopokkal, lámpatestekkel, beleértve a MÁV Keleti pályaudvar épület és a Baross szobor díszkivilágítását is. — Elektromos kábelhálózat, — 10 kV-os betáp kábelek bontása, új nyomvonalon való fektetése, feszültség alá helyezése, a létesítmények betáplálására, az épített födémeken való védőcsőbe húzásokkal, átvezetésekkel a Baross téren, annak Rákóczi úti torkolatától és a Thököly út Hernád utcáig húzódó szakaszán, átadása a szolgáltató részére, kb. 460 m hosszban, valamint az aluljáró szinten transzformátor állomás beépítésével, — 1 kV-os betáp kábelek bontása, aluljáró és BKV Zrt. létesítmények betáplálása, ahol szükséges, kábelek fektetése, védőcsőbe húzással, átvezetéssel a Baross téren (a Rákóczi úti torkolattól) és a Thököly úton a Hernád utcáig terjedő szakaszon, majd feszültség alá helyezése és átadása a szolgáltató részére mintegy 750 m mennyiségben, — Közúti jelző. Az alépítmény szükség szerinti bontása és új alépítményi nyomvonal kiépítése közúti jelző csomópontok megtáplálásához a Baross tér (a Rákóczi úti torkolatot is beleértve) és Thököly út Bethlen Gábor utca, Hernád utca közötti szakaszán, értelemszerűen a Kerepesi út érintett szakaszát is beleértve. — Hírközlő- és távközlési kábelek. Alépítmények kiépítése vezeték behúzással, nyilvános telefonállomások üzemeltetésre alkalmas állapotának kialakításával, a szükséges alépítményi bontások elvégzésével a Baross téren, annak Rákóczi úti torkolatától, valamint a Thököly úton a Bethlen Gábor utca és a Hernád utca között. — BKV Zrt. egyenáramú- és jelzőkábelek. Új nyomvonalon való építése, a fektetés minden munkájával, bekötéssel, feszültség alá helyezéssel, üzemeltetőnek való átadással, a régi kábelek elbontásával a Baross téren (a Rákóczi úti torkolatot is beleértve) és a Thököly út Bethlen Gábor utca - Hernád utca közötti szakaszán, kb. 1.600 m egyenáramú és kb. 600 m telefonkábel hosszban. Aluljáró bontás és építés. A tervezéssel érintett műtárgyrészek elbontása a rendeltetésszerű használathoz minden szerkezeti rész megépítése, berendezések tesztelése, szakhatóságok által előírt feltételeknek átadás-átvételre való megfelelő kivitelezése. — Bontási munkák. A meglévő aluljárók eddig még el nem bontott szakaszainak összességében mintegy 4.800 m2 kiterjedésben való bontása az alábbiak szerint:
5
— a Rákóczi út alatti önálló műtárgy és kapcsolódó lépcsői, — a Rottenbiller utca és a Fiumei út közötti csarnokrésznél egy lépcső, — a Baross téri nyitott aluljáró szerkezet és a hozzátartozó rámpa és lépcső, — a Thököly út felé vezető lépcsők és aluljáró nyaktag, valamint a Kerepesi út felé vezető (jelenleg lezárt folyosó) lépcsők, — valamint a 2-es metróállomás 2. kijáratához csatlakozó új aluljáró rész tervezési határig való bontása, — Szerkezetépítés. A tenderterv szerinti új aluljáró műtárgy megépítése a Rottenbiller utca és Fiumei úti csarnok és folyosói építészeti felújítása az organizációs terv szerinti ütemek szerint, annak minden szerkezeti elemével, segédszerkezeteivel és segédeljárásaival (víztelenítés, dúcolás, forgalomterelés, stb.) együtt, kb. 6.500 m² kiterjedésben. — Szakipari munkák. Az új aluljáró és felújításra kerülő rész összes felmerülő építőmesteri és szakipari munkáinak elvégzése (kőműves, asztalos, lakatos, burkoló, festő, mázoló, üveges, ideiglenes és végleges utas-tájékoztatás stb.) Ezen felül az aluljáró utasforgalmi tereiben szükséges összes bútor és tárgy elhelyezése. A közlekedési terület kb. 5.600 m² a szolgáltatásra tervezett területek további cca. 1.100 m² területet foglalnak magukba, melyeket kiegészíti a 2-es metróhoz vezető cca. 1.050 m²-es folyosó. — Épületgépészet. A teljes aluljáró és a felújításra kerülő rész összes víz, csatorna, hűtés, fűtés, szellőzési rendszereinek kiépítése az utasforgalmi és üzemi terekben, valamint a meglévő rendszerekkel való összekapcsolása. — Villamos rendszerek. A teljes aluljáró és a felújításra kerülő villamos installációs berendezéseinek és hálózatának kiépítése, mind az üzemi, mind az utasforgalmi terekben, valamint a meglévő rendszerekkel való összehangolása, villamos energia fogadóhely kiépítésével, azok betáplálásával. Felszíni épületek és építmények. — Baross szobor. A tér rendezésének egyik esztétikai élményt nyújtó eleme a szobor áthelyezése az eredeti állapotnak megfelelően, a helyszínrajzon feltüntetett helyre. Ennek kapcsán gondoskodni kell az illetékessel (Budapest Galéria) egyeztetett szakszerű bontásról, elszállításról, restaurálásról, a tárolás és újra telepítés minden feltételéről. — BKV Zrt. végállomás épület, szellőző kivezetés. A terveknek megfelelően a kivitelezési munkák részét képezi a Keleti pu. indulási oldalára tervezett kb. 45 m² alapterületű felvételi épület kialakítása, annak minden szerkezetépítési, épületgépészeti, elektromos, technológiai és szakipari munkáival együtt, beleértve a 4-es metró szellőző kivezetését, teljesen
6
készen, szakhatósági, hatósági előírásokban foglaltak teljesítésével, továbbá kb. 37 m² fedett utas-várakozó létesítése. — Liftek. A munkák részét képezi a Keleti pu. Thököly út felöli sarkánál 1 db személylift, valamint a Kerepesi út felöli sarkánál 2 db teher és 1db személylift felszíni építményének kivitelezése, továbbá a hozzá tartozó liftek beszerzése, engedélyeztetése, telepítése és üzembe helyezése. Közterületi arculat és kertészet. Ezen munkarész a tenderterületen belüli díszburkolat-építési munkákat tartalmazza, továbbá az aluljáró fölötti kiemelt kazettás zöldfelületek kiépítését, annak minden elemével együtt. Tartalmazza továbbá az összes utcabútor, (típus és egyedi) és egyéb építmény (hulladékgyűjtők, ülőpadok, kerékpártároló, stb.) kihelyezését, kapcsolódva a meglévő térrészen használt anyagokhoz és azok megjelenéséhez, valamint az összes kertépítés és növénytelepítés, a hozzá tartozó öntözőhálózattal és fenntartási munkákkal egyetemben. A fenti mennyiségek kizárólag tájékoztató jelleggel kerültek megadásra. Az eljárás eredményeképpen kötendő szerződés egyösszegű, átalányáras jellege miatt a közbeszerzési eljárás során, az Ajánlatkérő (Megbízó) által készített, illetve rendelkezésre bocsátott bármely dokumentumban, iratban bárhol közölt, bármilyen műszaki mennyiségi adat bármilyen mértékű, bármikor történő változása semmiféle Vállalkozói követelés alapját nem képezheti.” Ajánlatkérő a beruházás becsült értékét felhívásában nem adta meg, de a Közbeszerzési Értesítőnek megküldött hirdetményben megjelölte. A szerződés teljesítésének határidejeként ajánlatkérő 672 napot rögzített. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás III.2) pontja rendelkezett az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek személyes helyzetére vonatkozó adatokról. Rögzítésre került többek között, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a Kbt. 60. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik. Az előírások teljesítéséhez megkövetelt igazolási mód szerint: - Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint a 61. § (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni,
7
- Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a Kbt. 63. § (2)-(5) bekezdés és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá, valamint a 61. § (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta, - A benyújtandó igazolásoknak, nyilatkozatoknak eredeti vagy hitelesített másolati példánynak kell lenniük. Az igazolásoknak, nyilatkozatoknak az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebben kiállítottnak kell lenniük, kivéve, ha a Kbt. vagy jelen felhívás másként nem rendelkezik. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében többek között az alábbiakat határozta meg: Az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak csatolnia kell b) A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírását. Saját tulajdonban lévő eszköz, gép esetén az eszköznyilvántartólap egyszerű másolati példánya csatolandó. A bérbe venni, lízingelni kívánt eszközökről, gépekről a bérbeadótól, lízingbe adótól származó szándéknyilatkozattal kell igazolni a rendelkezésre állást. c) A Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontjának megfelelően az ajánlattevő építési beruházás teljesítéséért felelős tisztségviselői, valamint a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek (szervezetek) illetőleg vezetők megnevezését, végzettségét és képzettségét ismertető, az ajánlattevő által cégszerűen aláírt nyilatkozatot; a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát és rendelkezésre állási nyilatkozatát, felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvétel igazolását. A szakmai önéletrajz tartalmazza legalább a teljesítésbe bevonni kívánt szakember szakmai végzettségét, gyakorlati idejét, helyét és az ellátott feladatok megjelölését. Kizárólag a Munkahelyi mérnöknek, a Geodéziai vezetőnek, az Anyagvizsgáló mérnöknek (technológus), a Minőségbiztosítási vezetőnek, a Tűzvédelmi vezetőnek, a Környezetvédelmi vezetőnek és az Egészség- és munkavédelmi vezetőnek jelölt szakemberek esetében a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentum egyszerű másolata is csatolandó. Az Ajánlattevővel nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló irányító személyzet tevékenységét a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatban fel kell tüntetni. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat a
8
Kbt. 4. § 3/E pontjában előírtak figyelembe vételével. Ebben az esetben ajánlattevő a Kbt. 65. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Ajánlatkérő előírásai szerint alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, közös ajánlattevők és a közbeszerzés értékének tíz 10 % -át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha: b) az ajánlattevő, közös ajánlattevők esetén a tagok, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) együttesen nem rendelkeznek a munkák megvalósításához szükséges, megfelelő géppel és berendezéssel az alábbiak szerint: Berendezések/ Max. kor (év)/ Típus v. kapacitás/ Min. db szám. Aszfaltburkolat építő finisher/ 5 év/ min 84 kW/ 1 db. Aszfaltburkolat tömörítő vibrohenger/ 5 év/ 8 t felett/ 2 db. Aszfaltburkolat tömörítő vibrohenger/ 5 év/ 1,5 t felett/ 2 db. Áramfejlesztő/ 5 év/ min 6,5 kVA/ 2 db. Hidraulikus rakodógép/ 5 év/ min. 120 kW/ 4 db. Kompresszor/ 5 év/ min. 24,5 kW/ 3 db. Billenős tehergépjármű/ 5 év/ min. 6 t/ 10 db. Betonszállító jármű/ 5 év/ min 6 m3/ 4 db. Mobil betonpumpa/ 5 év/ min 50 m3/óra/ 2 db. Minősített (ISO vagy azzal egyenértékű) betongyár / - / min 50 m3/óra/ 1 db. Minősített (ISO vagy azzal egyenértékű) betonlabor/ - / - / 1 db. Cölöpöző vagy réselőgép/ 5 év/ - / 1 db. c) az ajánlattevő, közös ajánlattevők esetén a tagok, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) együttesen nem rendelkeznek az alábbi szakmai gyakorlatú irányító személyzettel, akik az alábbi jogosultságokkal rendelkeznek: Minden pozícióra 1 főt szükséges megadni, egy személy csak egy pozícióra ajánlható meg. Beosztás/ Min. gyak. (év)/ Hasonló munkában / Azonos beosztásban. Projekt vezető/ 8/ 5/ 3. Projektvezető helyettes/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - szerkezetépítés/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - építészet/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - épületgépészet/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - útépítés/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - elektromos munkák/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - víz, csatorna/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - távközlés/ 8/ 5/ 3.
9
Szaképítésvezető - gáz/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - elektromos hálózatok/ 8/ 5/ 3. Szaképítésvezető - vasúti villamossági hálózat/ 8/ 5/ 3. Munkahelyi mérnök/ 5/ 4/ 2. Geodéziai vezető/ 5/ 4/ 2. Anyagvizsgáló mérnök (technológus)/ 5/ 4/ 2. Minőségbiztosítási vezető/ 5/ 4/ 2. Tűzvédelmi vezető/ 5/ 4/ 2. Környezetvédelmi vezető/ 5/ 4/ 2. Egészség- és munkavédelmi vezető/ 5/ 4/ 2. „Hasonló munka”: műtárgyépítés, útépítés, közműépítés során szerzett gyakorlat értendő, az adott szakterületnek megfelelően. (...)” A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontrendszerét jelölte meg az alábbi részszempontok megadásával: Részszempont Súlyszám 1. Ajánlati keretösszeg (HUF) 8 2. Megvalósítás időtartama (hét) 1 3. Jótállás időtartama (hónap) 1 A felhívásban ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt (a 2010. november 8-ai 2010/S 180-275034. számú felhívása szerint) 2011. február 10-ében, az eredményhirdetés időpontját 2011. április 11-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontjaként az írásbeli összegezés [Kbt. 93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított huszadik napban rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás V.7) További információk 1) alpontjában a Kbt. 83. §-a alapján teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melynek 1. kötete az útmutatót, a mellékleteket, nyilatkozat- és formanyomtatvány mintákat tartalmazta, a 2. kötetben a szerződéses feltételek, a 3. kötetben a műszaki követelmények kerültek rögzítésre. A dokumentáció 1. kötetben megadott felolvasólap minta az 1. részszempont kapcsán az alábbiakat tartalmazta: Részszempont 1.
Leírás Egyösszegű ajánlati ár (nettó) Napi munkák (nettó) Feltételes összeg (nettó)
Ajánlat HUF HUF 497.500.000 HUF
10 Ajánlati keretösszeg (nettó) Áfa
HUF HUF
A dokumentáció 1. kötetében az Ajánlati nyilatkozat 3. jegyzéke az alábbi jegyzékeket tartalmazta: 3A Jegyzék – Árak jegyzéke 3B Jegyzék – Napi munkák jegyzéke 3C Jegyzék – Feltételes Összegek jegyzéke A 3A Jegyzék – Árak jegyzéke körében az alábbi előírások kerültek rögzítésre: „A munkák, beleértve a tervezést is, 7 db kifizetés-helyre vannak felosztva, melyek mindegyike (az 1. kifizetés-hely /Előzetes tételek és rezsiköltségek/ kivételével) a munkákkal kapcsolatos fontos tételt vagy egymással összefüggő tételeket jelent. A 3A jegyzékben szereplő, a szerződés szerint esetleg módosított kifizetés-hely értékek összege jelenti a Vállalkozónak a munkák végrehajtásáért és befejezéséért, valamint az összes egyéb szerződéses kötelezettség teljesítéséért fizetendő teljes összeget, a szerződésben megadottak szerint vagy abból következően, kivéve, ha a fenti teljes összeg a Mérnök által meghatározott fizetési jogosultságok alapján az Általános Szerződéses feltételeknek megfelelően megváltozik. A munkák körét és mértékét a szerződés szerint teljes körűen kell meghatározni, és Ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az Árak jegyzéke egyértelműen megadja és jelöli az egyes kifizetés-helyekhez rendelendő árat, amely lefedi a munkák teljes körét és mértékét. Az 1. kifizetés-hely esetén a teljes kifizetés-hely érték nem haladhatja meg az Egyösszegű Ajánlati Ár (3A Jegyzék összege) 10%-át. A 3A jegyzék összesített értékét át kell vezetni az Ajánlati Nyilatkozatba.” A dokumentációban megadott táblázat az alábbiakat tartalmazta: Tétel
Leírás
Ár (forint)
1. kifizetés-hely összesen – Előzetes tételek és rezsiköltségek 2. kifizetés-hely összesen – Kiviteli tervek készítése 3. kifizetés-hely összesen – Szerkezetépítési munkák 4. kifizetés-hely összesen – Szakipari munkák 5. kifizetés-hely összesen – Útépítési és forgalomtechnikai munkák 6. kifizetés-hely összesen – Kertészeti és közterületi arculat 7. kifizetés-hely összesen – Közműépítési munkák EGYÖSSZEGŰ AJÁNLATI ÁR összesen* (az Ajánlati Nyilatkozathoz) (1 – 7. kifizetés-hely összesen)
3B Jegyzék – Napi munkák jegyzéke körében az alábbiak kerültek
11
meghatározásra: „A 3B jegyzéket az Ajánlattevő készíti el úgy, hogy a saját árait és a teljes összeget beírja valamennyi részletezett tételhez. Az áraknak magukban kell foglalni minden költséget, rezsiköltséget és hasznot. A 3B jegyzékben szereplő egységárak a Napi munkák jellegéből fakadóan a Feltételes összeg bármilyen felhasználásánál alkalmazható egységárak felső határát jelentik. A 3B jegyzék teljes értékét át kell vezetni az Ajánlati Nyilatkozatba.” A Napi munkák jegyzéke szerinti táblázatban került megadásra a személyzet és a gépek, mint napi munka tételeinek megadása, a személyzet által végzett munkaóra és a gépek mennyiségének megjelölésével. Ajánlattevőknek ezen táblázatban az egységárat (forint/óra, illetve forint/m.e.) és az összárat kellett kitölteniük. 3C Jegyzék – Feltételes Összegek jegyzéke szerint „a 3C jegyzéket az Ajánlatkérő készítette el”. Az ajánlatkérő által megadott Feltételes összegek jegyzékében 400.000.000.-Ft tartalékkeret és tételek szerint meghatározott 97.500.000.-Ft egyéb költség (pl. szakértők, terv ellenőrzés, régészeti feltárás, stb.) került megadásra. Az ajánlati nyilatkozat 4 jegyzéke rögzítette a „Kifizetések ütemezése”-t, mely magában foglalta az alábbiakat: Mérföldkövek sorszáma Mérföldkövekhez tartozó teljesítés leírása Mérföldkövek időpontja Mérföldkövekhez rendelt kifizetések Ajánlatkérő előírta, hogy „a Kifizetések ütemezése meghatározza azon összegeket (Mérföldkövekhez rendelt kifizetések), melyekre vonatkozóan a Vállalkozó közbenső kifizetést igényelhet, ha a Mérföldkövekhez tartozó teljesítések megvalósultak. A Vállalkozó csak a 4. Jegyzékben megadott Mérföldkövekhez tartozó teljesítés(ek) megvalósulása esetén igényelhet közbenső kifizetést, az Általános Szerződéses feltételek 14. cikkely és a Megbízó Követelményeiben megadottak szerint. A Mérföldkövekhez tartozó teljesítésekhez rendelt dátumok a Mérföldkövek időpontjai. Az Ajánlattevőnek meg kell adnia a 4. Jegyzékben az egyes Mérföldkövek időpontját és a Mérföldkövekhez rendelt kifizetéseket. Az Ajánlattevő által a Mérföldkövekre ajánlott dátumoknak összhangban kell lenni az Ajánlattevő által az e Jegyzékben benyújtott általános ütemtervvel. Az Ajánlattevő változtathat a Mérföldkövekhez tartozó teljesítések Ajánlatkérő által adott leírásán, de a Mérföldkövekhez tartozó teljesítések célkitűzése nem változhat. Az Ajánlattevő további Mérföldkövekkel bővítheti a 4. jegyzéket, melyeknek meg kell felelni az alábbi követelményeknek:
12
- a Mérföldkövekhez tartozó teljesítéseket a projekt megvalósítása során érintett tulajdonok figyelembe vételével világosan és egyértelműen kell megfogalmazni, hogy a létrejött vagyoni értékek könnyen és egyértelműen felmérhetők és megállapíthatók lehessenek, könnyen és egyértelműen lehessen megállapítani, hogy azok elkészültek-e, mindezeket az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. Kifizetési helyeken felsorolt teljesítések – részekre alábontott – egyösszegű ajánlati árainak tartalmazniuk kell az egyes Mérföldkövek teljesítési időpontját követő számlázási időszakban. - a Feltételes Összeg felhasználását a Mérföldkövekhez tartozó teljesítések szerint kell a számlázás során kimutatni és kiigazítást elvégezni. - a Napi Munkák jegyzéke alapján a Mérnöki utasítások révén felmerült költségekkel a megfelelő Mérföldkő kiigazítását is el kell végezni a számlázás adott időszakában - a százalékos teljesítésen alapuló Mérföldkövekhez tartozó teljesítések nem elfogadhatóak, ezek elutasításra kerülnek és az ezekhez rendelt összegeket az Ajánlatkérő szétosztja az adott kifizetés-helyhez tartozó többi Mérföldkövekhez tartozó teljesítések között, és a kifizetések ütemezését ennek megfelelően módosítja. - a Mérföldköveknek összhangban kell lenni az Ajánlattevő általános ütemtervével és az építési munkák javasolt módszerével és sorrendjével Az Ajánlattevőnek a kifizetések ütemezésében minden Mérföldkőhöz tartozó teljesítés esetén meg kell adnia egy összeget, ez a Mérföldkövekhez rendelt kifizetés, amelyet az Ajánlattevő szeretne megkapni az adott Mérföldkőhöz tartozó teljesítés megvalósítása ellenében. A Mérföldkövekhez rendelt kifizetésnek meg kell felelni az alábbi követelményeknek: - a Mérföldkövekhez rendelt kifizetések végösszege egy kifizetés-helyen belül meg kell, hogy egyezzen az adott kifizetés-hely 3A jegyzék szerinti értékével - A 1. kifizetés-hely esetén a teljes kifizetés-hely érték nem haladhatja meg az összes kifizetési hely összegének (Egyösszegű Ajánlati ár) 10%-át. Amennyiben az Ajánlat nem elégíti ki a fenti feltételeket, az az Ajánlat érvénytelenné nyilvánítását eredményezi. Az Ajánlattevőnek azt figyelembe véve kell kitöltenie a 4. Jegyzéket, hogy az első fizetési igényt leghamarabb a kezdési időpontot követő két hónap múlva, a további fizetési igényeket pedig kéthavonta lehet benyújtani. Az 1. kifizetés-hely esetén bármely fizetési igénylésben szereplő összeg számításakor feltételezzük, hogy az 1. kifizetés-helyre megengedett teljes összeg a többi kifizetés-hely (2-8.) összesített értékével egyenesen arányosan kerül felhasználásra a szerződés időtartama során.” Ajánlatkérő táblázatos formában megadta valamennyi kifizetési hely kapcsán a
13
mérföldkőhöz tartozó teljesítés leírását sorszámozva. Ajánlattevőnek sorszámonként kellett szerepeltetniük az adott mérföldkőhöz tartozó teljesítés vonatkozásában a „határidő (hónap) - ajánlattevő ütemtervében” megajánlást, valamint az ehhez rendelt „ár”-at. Ajánlatkérő a dokumentáció 1 kötetében nyilatkozatmintát adott meg a teljesítéshez rendelkezésre álló gépek, berendezések (M.11) és a szakemberek (M.12) vonatkozásában, valamint az M.13. nyilatkozatmintában tette közzé a szakmai önéletrajz mintát. Az M.11 minta szerinti táblázat fejlécében rögzítésre került a „gép(ek) max. kora (év)” kitétel, valamint a szakmai önéletrajz minta alapján ajánlattevőknek a szakmai gyakorlat igazolása körében ismertetni kellett a „korábbi a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység ismertetése, időpontja” tételeihez az „ellátott funkciók és feladatok felsorolásá”-t. Ajánlatkérő 2010. október 25-én az 1. számú, 2010. december 15-én a 2. számú, valamint 2011. február 4-én a 3. számú kiegészítő tájékoztatásában megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket az alábbiak szerint: K23
„Ajánlatkérési dokumentáció - Ajánlati nyilatkozat 4 jegyzék – Kifizetések ütemezése; 4. bekezdés: „Az ajánlattevőnek meg kell adnia a 4. jegyzékben az egyes Mérföldkövek időpontját és a Mérföldkövekhez rendelt kifizetéseket. Az ajánlattevő által a Mérföldkövekre ajánlott dátumoknak összhangban kell lenni az ajánlattevő által az E jegyzékben benyújtott általános ütemtervvel.” Kérjük az általános ütemterv követelményeinek részletes megfogalmazását. Milyen részletességgel kell elkészíteni az általános ütemtervet? Milyen tevékenységeket kell feltüntetni az általános ütemtervben? Milyen bontásban kell az általános ütemtervet elkészíteni. Hová csatolandó? Kérjük megerősíteni, hogy az „E Jegyzék” az Ajánlati nyilatkozat 4 jegyzékét jelenti. Amennyiben nem, kérjük pótolni.” Válasz: „Az általános ütemtervnek minimálisan tartalmaznia kell az Ajánlati nyilatkozat 1. és 2. jegyzékben szereplő kötbérterhes határidőket és munkaterület rendelkezésre állási időpontokat (pontosított időpontokat lásd a 25. kérdésre adott válasznál), valamint az Ajánlati nyilatkozat függeléke 4. jegyzék kifizetések ütemezés táblázat 2-7. kifizetési helyek összes mérföldkövét. Az általános ütemtervet havi részletezettséggel kell elkészíteni, de minden ütemezett feladat kezdési és befejezési dátumát (év/hó/nap) meg kell adni, továbbá az ütemezett feladatok közti logikai összefüggéseket ábrázolni kell.
14
Az általános ütemtervben szereplő feladatoknak logikus összefüggésben kell lenniük egymással, és meg kell, hogy feleljenek az Ajánlatkérési dokumentációban szereplő előírásoknak. Az „E jegyzék” jelölés téves, az általános ütemtervet az M16 „Egyéb információk”-hoz kell csatolni. Az Ajánlati nyilatkozat függeléke 4. jegyzék kifizetések ütemezése táblázatot az általános ütemtervvel összhangban kell kitölteni.” K33
„Kérjük szíveskedjenek pontosítani, hogy a 4. Jegyzék: Kifizetések ütemezése táblázatban az 1. kifizetési helynél a „Megvalósulási dokumentáció készítését” melyik alponthoz tehetjük!” Válasz: „A 3-7. kifizetési helyek mérföldkövei a mérföldkőben foglalt feladatokra vonatkozó megvalósulási dokumentáció átadását követően kerülnek elfogadásra és kifizetésre. Ennek alapján a megvalósulási dokumentáció költségeit az érintett mérföldköveknél kérjük figyelembe venni.” K135 1. „Az Ajánlati Felhívás II.3) pontja szerint a befejezési határidő 672 nap a szerződés aláírásától számítva. Az Ajánlati Nyilatkozat 3. pontja alapján pedig, a Megvalósítás Időtartama maximum 96 hét, ami szintén 672 nap, azonban két dokumentumban megadott időtartamok 7-42 napos ellentmondásban vannak egymással. Az ASZF (FIDIC) 8.1 Alcikkelye alapján a Kezdési Időpontot az Elfogadó Levél átvételét követő legalább 7, legfeljebb 42 napon belül kell megadnia a Mérnöknek. A KSZF 1.1.1.3 szerint az Elfogadó Levél a Szerződéses Megállapodást jelenti. A Megvalósítás Időtartamát pedig az ASZF 1.1.3.3 szerint a Kezdési Időponttól kell számítani. Így az Ajánlati Felhívásban megadott befejezési határidő nem tartalmazza a Mérnöki Munkakezdési Utasítás kiadásának időtartamát. Kérjük az ellentmondás feloldását.” Válasz: „Az Ajánlati Felhívás II.3) pontjában szereplő időtartam a Szerződéskötés és a Kezdési Időpont között eltelő időintervallummal (7-42 nap) – tekintettel arra, hogy ez az időintervallum előre pontosan nem meghatározható – nem számol. A bírálati szempontként is szereplő megvalósítás időtartama (hét) megadásánál a T. Ajánlattevőknek egységesen az ÁSZF (FIDIC) 8.1 Alcikkelyében szereplő Kezdési Időponttól számolva kell a vállalt megvalósítási időtartamot meghatározniuk.” 2. „Az M14 – rendelkezésre állási nyilatkozatminta, „meddig” lábjegyzete szerint: Az Ajánlati felhívás II.3) pontjában meghatározott időtartammal egyezően kell az időpontot meghatározni.
15
Ha az előírásnak megfelelően töltjük ki az M14-et és esetleg csúszik a tervezett szerződéskötés, vagy a munkakezdés, a rendelkezésre állás végső időpontja nem lesz megfelelő. Kérjük T. Kiíró állásfoglalását, hogy a rendelkezésre állásnál hosszabb időtartam megadása megengedett-e?” Válasz: „Igen.” K275
„Kérjük megadni az ütemezésnél figyelembe veendő szerződéskötés konkrét időpontját.” Válasz: „A TED 2010/S 250-382097 számon megjelent korrigendum VI.3) „További információk” szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2011.04.11. 10:00 óra. A TED-en megjelent 2010/S 180-275034 Ajánlati Felhívás VI.3.) „További információk” 9. pontja szerint a tervezett szerződéskötési időpont: az írásbeli összegezés [Kbt. 93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított huszadik nap – azaz az eredményhirdetés napjától számított huszadik nap – 10:00 óra, amennyiben ez nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon ugyanezen időpontban, vagyis 2011.05.02. (10:00) óra.” A 2011. február 10-i ajánlattételi határidőre öt ajánlattevő a Colas K2/D Konzorcium (tagjai: kérelmező), a STRA-MASZ 2011 Konzorcium (tagjai: Strabag-MML Kft., Magyar Aszfalt Kft.), a K2/D Konzorcium (tagjai: BilfingerBerger Civil Hungária Építőipari Kft., Penta Általános Építőipari Kft.), a Swietelsky Magyarország Kft. és a Porr Építési Kft. nyújtotta be az ajánlatát, mely ajánlatok az alábbi ajánlati keretösszegeket és annak árelemeit tartalmazták: Colas K2/D Konzorcium
STRA-MASZ 2011 Konzorcium
K2/D Konzorcium
Egyösszegű 4.530.713.717.-Ft 3.674.076.887.-Ft 6.547.326.811.-Ft ajánlati ár Napi munkák 11.249.360.-Ft 25.364.100.-Ft 14.278.900.-Ft Feltételes 497.500.000.-Ft 497.500.000.-Ft 497.500.000.-Ft összeg Ajánlati 5.039.463.077.-Ft 4.196.940.987.-Ft 7.059.105.711.-Ft keretösszeg
Swietelsky Magyarország Kft.
Porr Építési Kft.
4.858.915.238.-Ft 5.588.881.291.-Ft 8.288.400.-Ft
13.029.000.-Ft
497.500.000.-Ft
497.500.000.-Ft
5.364.703.638.-Ft 6.099.410.291.-Ft
A STRA-MASZ 2011 Konzorcium ajánlata az alábbi releváns dokumentumokat tartalmazta: Az ajánlat 41. oldalán szerepelt az ajánlati nyilatkozat 3A jegyzéke a következő tartalommal:
16 Tétel
Leírás Ár (forint) 1. kifizetés-hely összesen – Előzetes tételek és 267.131.462.rezsiköltségek 2. kifizetés-hely összesen – Kiviteli tervek készítése 135.973.406.3. kifizetés-hely összesen – Szerkezetépítési munkák 858.349.439.4. kifizetés-hely összesen – Szakipari munkák 688.551.421.5. kifizetés-hely összesen – Útépítési és 716.762.646.forgalomtechnikai munkák 6. kifizetés-hely összesen – Kertészeti és közterületi 214.291.515.arculat 7. kifizetés-hely összesen – Közműépítési munkák 793.016.998.EGYÖSSZEGŰ AJÁNLATI ÁR összesen* 3.674.076.887.(az Ajánlati Nyilatkozathoz) (1 – 7. kifizetés-hely összesen)
Az ajánlat 51-73. oldala tartalmazta az ajánlati nyilatkozat függelék 4. jegyzék szerinti kifizetések ütemezését, melyben a nyertes ajánlattevő a mérföldkőhöz tartozó teljesítéshez a határidőt hét szerint adta meg. Az ajánlat 75-76. oldalán szerepelt a vonalas műszaki ütemterv. Az ajánlat 1269. oldala tartalmazta a Magyar Aszfalt Kft. közös ajánlattevő nyilatkozatát a teljesítéshez rendelkezésre álló gépekről, berendezésekről. A táblázatos nyilatkozatban feltüntetésre került hidraulikus rakodógépként 2 darab 5 éves Volvo L110E típusú gép, valamint 2 db 5 éves Mercedes RB935 típusú billenős tehergépjármű. Ajánlattevő az ajánlat 1285, 1287, 1299 és 1301. oldalán szerepeltette a homlokrakodó és a billenős tehergépjárművek eszköznyilvántartó lapját, mely szerint a gépek gyártási éve 2005. Az ajánlat 1431-1433. oldalán a Strabag-MML Kft. közös ajánlattevő, míg az ajánlat 1435-1437. oldalán a Magyar Aszfalt Kft. közös ajánlattevő ismertette a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakembereket. Projektvezetőként M. Gy., projektvezető-helyettesként H. K., szaképítésvezető-építészetre B. L., szaképítésvezető-épületgépészetre K. P., szaképítésvezető-víz-csatorna területre P. A., szaképítésvezető-útépítésre D. L. és minőségbiztosítási vezetőként B. V. szakember került megjelölésre. Az ajánlatban ezen szakemberek önéletrajzai az 1443-1447. (M. Gy.), 1465-1467. (K. P.), 1469-1473. (P. A.), 1479-1481. (B. V.), 1491-1493. (D. L.) oldalon kerültek benyújtásra. Az ajánlat 1443-1447. oldalán M. Gy. önéletrajzában a „Munkakörök, munkahelyek” táblázatában „projektvezető, területi igazgató”, projektvezetőhelyettes, főépítésvezető”, illetve „építésvezető” munkakörök, míg a „szakmai gyakorlat” résznél 1999-2005-ig projektvezető-helyettes, főépítésvezető, 2006tól projektvezető, területi igazgató került rögzítésre az „ellátott funkció és feladat” oszlopban.
17
Az 1449-1453. oldalon becsatolt H. K. szakmai önéletrajzában „Munkakörök, munkahelyek” résznél „projektvezető-helyettes, előkészítő mérnök” munkakörök, míg a szakmai gyakorlatnál ellátott funkció, feladatként „projektvezető-helyettes, előkészítő mérnök, létesítményfelelős” került megjelölésre. Az ajánlat 1479-1481. oldalán B. V. önéletrajzában iskolai végzettségként Minőségügyi Szakmérnöki Képzés került feltüntetésre (2002-2004.), és 2004-től napjainkig minőségirányítási vezetői munkakörben végez feladatot. A szakmai gyakorlat körében 2004-től mutatott be tevékenységeket. Az ajánlat 1433. oldalán szereplő táblázatos formanyomtatványban B.V. szakembernél 16 év tényleges gyakorlat, 6-6 év hasonló munkában, valamint azonos beosztásban szerzett gyakorlat került jelölésre. Az ajánlat 87. oldalán ajánlattevő nyilatkozott arról, hogy többek között a HTPA Kft. és a Strabag AG erőforrást biztosít számára a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján. A H-TPA Kft. APEH igazolása az ajánlat 689. oldalán került becsatolásra, melynek kelte 2010. április 7. Az ajánlat 673. oldalán szerepelt a Karintia Területi Betegbiztosító Pénztár által 2010. március 2-án kiállított TB járulékok befizetéséről szóló igazolás a Strabag AG.-ra vonatkozóan. Ajánlatkérő 2011.02.21-én hiánypótlási felhívást és tisztázó kérdéseket tett fel ajánlattevőknek, mely a STRA-MASZ 2011 Konzorcium tekintetében többek között az alábbiakat tartalmazta: „3. Kérjük, hogy az Ajánlatkérési Dokumentációban előírtaknak megfelelően olyan „4. Kifizetések Ütemezése” című Jegyzéket szíveskedjenek benyújtani, amelynek harmadik oszlopában, a határidők hónapban vannak megadva. Továbbá felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a 4. Jegyzékben megadott határidőknek nem szabad túlnyúlniuk az ajánlatukban vállalt megvalósítási időtartam végénél. 15. Kérjük, hogy az ajánlat 1431. oldalán, a szaképítésvezető - épületgépészet pozícióra megjelölt szakember tekintetében igazolják, hogy a nevezett rendelkezik 8 év szakmai gyakorlattal. A szakember 1465. oldalon lévő önéletrajza nem igazolja egyértelmű a 8 éves szakmai gyakorlat meglétét. A hiánypótlás során a már megnevezett szakember megfelelő információkkal kiegészített és sajátkezű aláírásával ellátott szakmai önéletrajzának csatolása szükséges. 16. Kérjük, hogy az ajánlat 1431. oldalán, a szaképítésvezető - víz, csatorna
18
pozícióra megjelölt szakember tekintetében igazolják, hogy a nevezett rendelkezik egyrészt 8 év szakmai gyakorlattal, másodrészt azonos beosztásban, azonos beosztásban - víz- és csatornaépítési szaképítésvezetőként - szerzett 3 év szakmai gyakorlattal. A szakember 1469. oldalon lévő önéletrajza nem igazolja egyértelműen az előírt szakmai gyakorlat megszerzését. A hiánypótlás során a már megnevezett szakember megfelelő információkkal kiegészített és sajátkezű aláírásával ellátott szakmai önéletrajzának csatolása szükséges. 18. Kérjük, hogy az ajánlat 1435. oldalán, a szaképítésvezető - útépítés pozícióra megjelölt szakember tekintetében igazolják, hogy a nevezett rendelkezik azonos beosztásban - útépítési szaképítésvezetőként - szerzett 3 év szakmai gyakorlattal. A szakember 1491. oldalon lévő önéletrajza nem igazolja egyértelműen a 3 éves, azonos beosztásban szerzett szakmai gyakorlat meglétét. A hiánypótlás során a már megnevezett szakember megfelelő információkkal kiegészített és sajátkezű aláírásával ellátott szakmai önéletrajzának csatolása szükséges.” A STRA-MASZ 2011 Konzorcium hiánypótlásának 29-41. oldalán mellékelte az ajánlati nyilatkozat 3. számú jegyzékét, míg a 43-73. oldalig a 4. számú jegyzéket, melyben a mérföldkőhöz tartozó teljesítésre a határidőt hónapban adta meg. A hiánypótlás 613-617. (B. L.), 619-623. (K. P.), 625-631. (P. A.) és 639-643. (D. L.) oldalain kerültek a szakmai önéletrajzok ismertetésre. A hiánypótlás 619-623. oldalán K.P. önéletrajzában a „szakmai gyakorlat” résznél a Pécsi Főiskola Kollégiuma, a Megyei Könyvtár - Debrecen, a Polgári Outlet áruház - Polgár, a Városi Sportcsarnok – Szombathely és a Creaton Cserépgyár – Lenti referenciamunkáknál az „ellátott funkció és feladat” oszlopban „szaképítésvezető-épületgépészet, gépész létesítményfelelős” került megjelölésre. A hiánypótlás 625-631. oldalán P.A. önéletrajzában a „szakmai gyakorlat” körében „Budaörsi reptéri átemelő” referenciamunkától kezdve valamennyi referenciamunkánál (így pl. Herceghalom Tesco, Szennyvíz főgyűjtő átépítése Őrs vezér tér, Aluljáró átépítés Őrs vezér tér, Bevásárlóközpontok közművei, CAMPONA külső közmű, Budapest, XXII. ker. csatornázás, stb) az „ellátott funkció és feladat” oszlopban „építésvezető” került megjelölésre. A hiánypótlás 639-643. oldalán D.L. önéletrajzában a „szakmai gyakorlat” körében a Pécel vízbázis, az „Aszód csatorna”; Bp. XVII., XVIII. ker. csatorna”; „Biatorbágy HARTMAN-RICO”; Biatorbágy IVECO”; Biatorbágy LINDAB”; „Vác körforgalmi csomópont”; 8102 sz. út korszerűsítése”; 100 sz. Főút korszerűsítése”; Kemence patak híd”; „Bp. III.ker. Fő tér átépítés”; „Észak-Pest
19
megye önkormányzati (tanácsi) utcák és földgázvezeték építése” referenciamunkáknál az „ellátott funkció és feladat” oszlopban „építésvezető” került megjelölésre. Ajánlatkérő 2011. április 12-én értesítette a K2/D Konzorciumot és a Porr Kft.-t ajánlatuk Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánításáról, valamint felvilágosítást kért a Swietelsky Magyarország Kft.-től a hiánypótlás során becsatolt dokumentumokkal kapcsolatban. Ajánlatkérő a 2011. április 29-i döntésében a Swietelsky Magyarország Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján. A 2011. május 11-én megtartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a STRA-MASZ 2011 Konzorciumot hirdette ki az eljárás nyertesének, míg az ezt követő legkedvezőbb ajánlattevő a Colas K2/D Konzorcium lett. Kérelmező előzetes vitarendezést nem kezdeményezett, 2011. május 19-20. napján megtekintette az eljárás iratait. Kérelmező 2011. május 26-án előterjesztett kérelmében, melyet június 17-én és június 24-én kiegészített, kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és 100.000.-Ft+Áfa ügyvédi munkadíj megtérítésére. Kérelmező kérelmében a STRA-MASZ 2011 Konzorcium nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vitatta több okból, ennek körében ismertette, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot fogadott el érvényesként és hirdetett ki nyertesként. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem igazolta megfelelően a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, ajánlatkérő az ajánlatok érvényessége, teljes körűsége, megfelelősége tekintetében fennálló vizsgálati kötelezettségének az egyes eljárási részcselekményei során teljes körűen nem tett eleget, így megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 86. § (1) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését. 1./ Kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára kirívóan alacsonynak minősül, így ajánlatkérő jogsértően mulasztotta el az indokoláskérést. Kiemelte, hogy Az ajánlati keretösszeg átlaga Ajánlati keretösszegek átlaga (K2/D Konzorcium nélkül) Nyertes ajánlati keretösszege Nyertes ajánlati keretösszege/ajánlati keretösszeg átlagár (K2/D Konzorcium nélkül)
5.551.924.740,80.-Ft 5.175.129.498,25.-Ft 4.196.940.987.-Ft 81,1 %
20
Nyertes ajánlati keretösszege/ajánlati keretösszeg átlagár 75,6 % Fentiek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlati keretösszege 1.354.983.753,8 Ft-tal (24,4 %-kal) kevesebb, mint az ajánlati átlagár, míg a K2/D Konzorcium ajánlati ára nélkül számított ajánlati átlagárnál 978.188.511,25 Ft-tal (18,9 %-kal) kevesebb. A minden ajánlattevő által kötelezően beárazandó 497,5 MFt-os Feltételes összeg nélkül vizsgálva az eltérés még szignifikánsabb. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati ára a közbeszerzés tárgyára, műszaki tartalmára figyelemmel kirívóan alacsonynak minősül, mely a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető, tekintettel a 24,41 %-os, illetve 18,9 %-os eltérésre, amely mellett az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőt a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolás adására kellett volna felszólítania. Hangsúlyozta, hogy a 2010. szeptember 15-től hatályos Kbt. 86. § (2) bekezdésében a jogalkotó 15%-os mértékben határozta meg azt a küszöböt, amely ha a konkrét esetben elvégzendő számítás alapján elérésre kerül, úgy ajánlatkérőnek nincs mérlegelési lehetősége, hanem köteles indokolást kérni az ajánlati ár gazdasági megalapozottságára, ésszerűségére vonatkozóan. A jogalkotó arra tekintettel hozta létre a Kbt. 86. §-a szerinti indokoláskérés jogintézményét, hogy lehetőség szerint kiszűrhető legyen az az ajánlattevői magatartás, amikor az ajánlattevő nem reális vállalással aláígér a versenytársaknak, veszélyeztetve a verseny tisztasága alapelvi követelményét, a szerződésszerű teljesítést. A jelen jogorvoslati eljárásban alkalmazandó Kbt. rendelkezéseiben a jogalkotó ugyan még nem szabályozta az előzőek szerinti, számszerűsített rendező elveket, azonban a Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint mindig a konkrét közbeszerzési eljárás valamennyi specifikumának körültekintő vizsgálata alapján szükséges annak eldöntése, hogy az adott vállalási ár reális-e, az ajánlattevő árképzése megfelel-e a verseny tisztasága alapelvi követelményének. Ennek során figyelembe kell venni a beszerzés tárgyát, az ajánlatkérő által meghatározott árképzési metodikát, az egyes bírálati részszempontok súlyszámait. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, ahol a jelentős anyag, gép, és egyéb költségek fontos ajánlati ár befolyásoló tényezők. Ajánlatkérő az ajánlati ár képzését „egyösszegű ajánlati ár”, „napi munkák” és „feltételes összeg” bontásban kérte megadni. A nyertes ajánlattevő – szemben az egyösszegű ajánlati árával – a napi munkák árát jelentősen magasabb összegben jelölte meg a többi ajánlattevő napi munkák árához képest (kb. 100-200%-kal magasabb mértékben), így árképzésében súlyos belső ellentmondás feszül, figyelemmel arra, hogy a Napi munkák olyan költségtényezők (anyag, munka, gép) egységárait tartalmazzák, amelyek már az egyösszegű ajánlati ár árképzésében is szerepet játszottak. A tartalék keret (400 millió Ft) elszámolásánál,
21
felhasználásánál is a Napi kerülnek/kerülhetnek alkalmazásra.
munkáknál
megadott
egységárak
Az ajánlati keretösszeg a bírálatban 80%-os súllyal esett latba, így az ajánlatkérő különös gondossággal köteles vizsgálni az ajánlati árak megalapozottságát, gazdasági ésszerűséggel történő összeegyeztethetőségét, a verseny tisztasága alapelvi követelményének az érvényesülését. Kérelmező vitatta ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony volta megítélése során az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatná az egyéb okból érvénytelenné nyilvánított ajánlatokban szereplő ajánlati árakat. Kiemelte, hogy az ajánlatok értékelése az ajánlatok érvényességének vizsgálatát követő ajánlatkérői mozzanat, eljárási cselekmény, így az ajánlatkérőnek először teljes körűen meg kell győződnie az ajánlatok érvényességéről, és az érvényesnek talált ajánlatokat a következő lépésben értékelnie kell az általa választott bírálati szempont alapján. A Kbt. kógens szabályozása kizárólag azt teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy az érvényessé nyilvánított ajánlatokat értékelje, ugyanakkor az ajánlatkérőt nem mentesíti az ajánlatok érvényességének teljes körű vizsgálata alól, abban az esetben sem, amennyiben az ajánlatkérő arra az álláspontra helyezkedik, hogy az adott ajánlattevő ajánlata valamely okból érvénytelen. Erre tekintettel az ajánlatkérő valamennyi ajánlat vonatkozásában köteles elvégezni az ajánlati ár és árak összefüggésében azok gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségének a vizsgálatát, annak érdekében a Kbt. 86. § szerinti indokoláskérés szükségessége tekintetében megalapozott döntést hozhasson. A közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevők, mint piaci szereplők által benyújtott ajánlatok testesítik meg elsődlegesen a konkrét közbeszerzési eljárás tekintetében a piaci viszonyokat. Az ajánlatkérő az ajánlatok érvényességét valamennyi releváns körben meg kell vizsgálnia, az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás reális volta, gazdasági ésszerűséggel történő összeegyeztethetősége kapcsán függetlenül az ajánlat egyéb vonatkozású érvényességének kérdésétől, azaz pl. attól, hogy az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot megfelelően biztosította-e. Abból, hogy adott esetben egy ajánlat valamely más okból érvénytelen, még nem következik, hogy az érvénytelen ajánlatban szereplő ajánlati ár ne tükrözné a valós piaci viszonyokat, az ne nyújtana támpontot a vállalási árak vizsgálatához. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatot úgy nyilvánítja érvénytelenné, hogy az általa érvénytelenné nyilvánított ajánlatban szereplő ajánlati árat egyáltalán nem vizsgálja, úgy az ajánlatkérő megfosztja saját magát attól, hogy az ellenszolgáltatás tekintetében a Kbt. 86. §-a vonatkozásában megalapozottan tudjon dönteni az indokoláskérés szükségességéről
22
Ajánlatkérő az elvégzendő munkákat ún. kifizetési helyek (mérföldkövek) szerint határozta meg a 3A sz. jegyzékben, összesen 7 mérföldkőre bontva a beszerzést. Ezen 3A sz. jegyzék tartalmi kibontását az ajánlatkérő a 4. sz. jegyzékben végezte el, valamennyi mérföldkő tekintetében összefoglalva a releváns műszaki tartalmat, készültségi fokot. Ezen kifizetési helyek alapulvételével is kimutatható az eltérések volumene, tendenciája (6,5%, 11,8%, 22,6%, 28,9%, 30,3%, 16,9%, 1,2%, 18,9%). A beszerzés műszaki tartalma az ajánlatkérő által szakáganként kiadott tájékoztató jellegű költségvetésekben, az egyes szakágakon belüli tételmagyarázatok, a kiadott Megrendelői követelmények (3. kötet 1.-3. részek), a kiegészítő tájékoztatások alapján tisztázásra került, vagyis a beszerzés tekintetében nincs olyan jellegű bizonytalanság, amely ilyen mértékű eltérést indokolhatna. 2./ Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata a becsatolt ütemtervek alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Előadta, hogy ajánlatkérő a kiírásában ütemtervek, teljesítési mérföldkövek (Ajánlati nyilatkozat 2 jegyzék – Munkaterület rendelkezésre állása) megadását kérte az ajánlattevőktől. A nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő ütemtervek nem megfelelőek, többek között arra tekintettel, hogy bizonyos esetekben a nyertes ajánlattevő változtatott az ajánlatkérő által kötelezően meghatározott mérföldkő struktúrán, tartalmán, figyelmen kívül hagyva az ajánlati dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatások ezirányú előírásait, továbbá bizonyos esetekben hiányzik az összhang a kivitelezési ütemterv és a kifizetés ütemezés között. Közölte, hogy bizonyos esetekben az adott mérföldkő tekintetében a nyertes ajánlattevő olyan vállalást tett, amely egyéb okból nem felel meg az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek (pl. téli időszakban való munkavégzéssel kapcsolatos előírások). A nyertes ajánlattevő az ajánlat benyújtását, azaz az ajánlati kötöttség beálltát követően a Kbt.-be ütköző módon változtatásokat eszközölt az általa becsatolt ütemterven, mérföldköveken, amely a közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos Kbt. rendelékezései alapján nem volt megengedett. Egyes mérföldkövek esetében a nyertes ajánlattevő ajánlatában megadott teljesítési időpontok esetében a hiánypótlás során becsatolt dokumentumokban olyan jellegű változtatások, módosítások történtek (pld. 81 hét módosítása 80 hétre), ami érinti, kihatással van a bírálati szempontokra (pld.: megvalósítás időtartama) is. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérőnek az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Ennek elmulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint 91. § (1) bekezdését. Kérelmező 2011. június 20-án kiegészítette kérelmét, melyben ismertette, hogy
23
- Az általános ütemterv (ajánlat 75. oldala) külön nem tartalmazza a 4. Jegyzékben (ajánlat 51.-73. oldala) megadott egyes mérföldköveket. Az általános ütemtervben csak tevékenységi sorok szerepelnek - részben ellátva a kapcsolódó mérföldkő azonosító számával - (egy mérföldkő esetében akár több tevékenységi sor is), de konkrét mérföldköveket tartalmazó sorok nincsenek megjelenítve, ennek eredményeként nem azonosítható be egyértelműen, hogy az egyes mérföldkövek teljesülésére pontosan milyen határidő vonatkozik. - Több olyan mérföldkő is van (pld.: 2.1.1; 7.10), amihez az általános ütemtervben nem tartozik sem mérföldkő, sem tevékenységi sor. Továbbá van az ütemtervben olyan tevékenységi sor is (pld.: ütemterv 20.sora 5.1.1), ami nem került megadásra a 4. Jegyzék táblázatában a vonatkozó kifizetési helynél. - Az általános ütemtervben nem szerepel a kezdési időpont, csak a szerződéskötés időpontja. - A tényleges kivitelezési munkák az ütemterv alapján már a szerződéskötés napján megkezdődnek, annak ellenére, hogy a szerződéses feltételek és az általános FIDIC szerződéses gyakorlat alapján is a kivitelezési munkákat (akár a bontási munkákat is) csak a kezdési időpont után (a kezdési engedély kiadását követően) lehet megkezdeni. A kivitelezési munkák a szerződéskötést követően legkorábban 7 nappal később kezdhetőek el, természetesen csak akkor, ha a kezdési engedély kiadásra került. - Mivel az általános ütemtervben a kezdési időpont nem került megadásra, ezért nem állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő mikortól számolja a megvalósítás időtartamát. Akár úgy is értelmezhető az ütemterv, hogy a megajánlott befejezési határidő (dátumszerűen) rögzítve van, és a min. 7 nap (1 hét) kezdési engedély legkorábbi kiadásának időpontjáig eltelt időt is tartalmazza, tehát a megvalósítás időtartama 80 hét – 1 hét = 79 hét, ami viszont kevesebb, mint az előírt min. 80 hét megvalósítási idő, és ez automatikusan az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. - Az általános ütemterv 128. sorában 5.2 a téli időszakra lett ütemezve útépítés, ami a technológiai szempontok miatt nem megengedhető. - Az ajánlatba becsatolt 4. Jegyzékben - a Kiegészítő tájékoztatás utasítása ellenére – új mérföldkőként 2.8 sorszámmal szerepel a táblázatban a „Megvalósulási dokumentációk elkészítése”. Továbbá a hiánypótlás során becsatolt Módosított 4. Jegyzékben (hiánypótlás 47. – 73. oldala) már nem szerepel a 2.8 mérföldkő, de helyette 2.1.1 sorszámmal új mérföldkő került beszúrásra, ami szintén a „Megvalósulási dokumentációk elkészítése” tevékenységre vonatkozik. - Az ajánlatba becsatolt általános ütemterv, a 4. Jegyzékben megadott határidők ill. a Felolvasó lapon szereplő határidők (megvalósítás időtartama) között ellentmondás van, mert a 4. Jegyzékben több mérföldkőnél is (pld.: 4.1.2; 4.1.3; 4.1.4; 4.2.4; 4.2.5; 4.3.12; 4.4; 4.5; 4.7; 5.4; 5.5; 6.5.3; 7.6.6;
24
7.8.2; 7.8.4; 7.8.6; 7.8.8; 7.9.5; 7.10) 81 hét szerepel, az egyéb helyeken megadott 80 héttel szemben. - Az ajánlatban benyújtott 4. Jegyzékben szereplő határidők, ill. a hiánypótlás során benyújtott Módosított 4. Jegyzékben szereplő határidők is több helyen nincsenek összhangban az általános ütemtervben szereplő határidőkkel (sem a hetekben, sem a hónapokban megadott határidők). Ennek igazolására becsatolta egy összefoglaló táblázatot. - A 4. Jegyzékben a 7.8.5 mérföldkő esetében a határidő tekintetében a hiánypótlás során jelentős módosítás történt a 18. hét helyett a 18. hónapra módosult a határidő, de ennek ellenére sincs összhangban az általános ütemtervben szereplő 3. hónapi határidővel. Véleménye szerint hiányzik az ajánlatkérő által megkövetelt összhang a 4. Jegyzék és az általános ütemterv között, továbbá az általános ütemterv több szempontból is hiányos ill. több logikai hibát is tartalmaz, az ajánlat nem megfelelő, erre tekintettel az ajánlatkérőnek az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Ennek elmulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint 91. § (1) bekezdését. 3./ Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő nem tett teljes körűen eleget a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, mivel a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében megkövetelte a gépek és berendezések igazolását, azok paramétereit, darabszámát, „életkorát”. Ajánlatkérő a gépek maximális életkorát minden esetben 5 évben maximálta. A nyertes ajánlattevő ajánlatában több gép esetében is olyan (1285. és 1287. oldalon feltüntetett homlokrakodók, 1299. és 1301. oldalon lévő tehergépkocsik) gép meglétét igazolta, amely esetében az évjárat tekintetében évszámként 2005. került feltüntetésre. Álláspontja szerint ezen gépek tekintetében az ajánlatkérőnek a Kbt. 85. §-a alapján legalábbis felvilágosítást kellett volna kérnie arra nézve, hogy ezen gépek miként felelnek meg az ajánlatkérő által támasztott 5 éves alkalmassági követelmények, figyelemmel arra, hogy az érintett gépek a 2011. február 10-i ajánlattételi határidőben már több, mint 5 évesek voltak, a 6. évükben járnak Álláspontja szerint a fentiekben hivatkozott dokumentumok nem hiánypótolhatóak, figyelemmel a közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos Kbt. rendelkezéseire. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő jelen esetben nem élt felvilágosítás kéréssel, álláspontja szerint megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. 4./
25
Kérelmező közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában 1443-1447. oldalain és 1449-1453. oldalain csatolt szakmai önéletrajzokban kizárólag a beosztás szerepelt, feladatok konkrét megadása nélkül. A hiánypótlás 612-623., valamint 625-631., 639-643. oldalain szereplő önéletrajzokban pedig a feladatok csak részlegesen kerültek ismertetésre. Tárgyalási nyilatkozatában kiemelte, hogy a projektvezető, mint funkció nincs definiálva, és ajánlatkérő előírásai között sem adott e tekintetben meghatározást. Figyelembe kell venni annak tényét is, hogy egy kisebb vállalkozásnál, cégnél a projektvezető esetlegesen több feladatot lát el, több funkciót végez, mint egy nagyobb vállalatnál, ahol a feladatok szétoszlanak a csapaton belül. Kérelmező ismertette, hogy az ajánlat 1431-1433. (Strabag-MML Kft.) és 14351437. (Magyar Aszfalt) oldalain csatolt összefoglaló táblázatokban (M12-es formanyomtatvány) feltüntetett gyakorlati időt nem fedik le teljes egészében a részletes szakmai önéletrajzok, annak ellenére, hogy az összefoglaló táblázatokban feltüntetett adatoknak és a részletes szakmai önéletrajzoknak következetesen összhangban szükséges állniuk. A fentiek alapján kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdését, illetve a 81. § (1) bekezdését, amikor e vonatkozásban nem rendelt el hiánypótlást, nem kért felvilágosítást. Kérelmező a 2011. június 20-i kérelem kiegészítésében előadta, hogy az ajánlat 1479-1481. oldalain csatolt önéletrajz B. V. szakember tekintetében ellentmondásos adatokat tartalmaz az 1433. oldalon található összefoglaló táblázatban lévő adatokkal a gyakorlati idő tekintetében, ugyanis a gyakorlati idő az önéletrajz alapján 11 év (1479. oldal), a táblázatban viszont 16 év szerepel. Kiemelte, hogy ajánlatkérő nem pusztán a szakemberek felsorolását írta elő a pozíció feltüntetésével, hanem megkövetelte annak megadását is, hogy a szakember milyen mértékű tényleges gyakorlattal rendelkezik hasonló munkákban, illetve azonos beosztásban. Ajánlatkérő tehát ezen gyakorlati időket is az ajánlat releváns adataivá tette, amelyre vonatkozó adatközlést pedig az önéletrajzzal kellett alátámasztani. Ebből következően a táblázatban és az önéletrajzokban közölt adatok teljes egészében le kell, hogy fedjék egymást. Ajánlatkérő B.V szakember körében előterjesztett kérelmi elemre vonatkozó eljárásjogi kifogása kapcsán kérelmező közölte, hogy az alap jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy „az összefoglaló táblázatokban (M12-es formanyomtatvány) feltüntetett gyakorlati időt nem fedik le teljes egészében a részletes szakmai önéletrajzok”, mely kapcsán a kiegészítő kérelmében előadott B. V. szakember dokumentumainak megfelelőségét vitatta, így e kérelmi eleme nem elkésett.
26
5./ Kérelmező kérelmében kifejtette azon álláspontját, mely szerint a kizáró okok hiányával kapcsolatos egyes igazolások olyan időpontban kerültek kiállításra, amely nyilatkozatok a kiállításuk dátumára tekintettel nem alkalmasak az ajánlatkérő által meghatározott kizáró okok teljes körű hiányának igazolására. A nyertes ajánlattevő számára erőforrást biztosító H-TPA Kft. vonatkozásában az ajánlat 689. oldalán becsatolt APEH igazolás kelte 2010. április 7., míg a 673. oldalon becsatolt Strabag AG. Erőforrást biztosító tekintetében a Karintia Területi Betegbiztosító Pénztár által a TB járulékok befizetéséről szóló igazolás kelte 2010. március 2. Ezen igazolások nem adnak a közbeszerzési eljárás időpontjára nézve naprakész információt a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok tekintetében, hiszen a becsatolt iratok, igazolások keltezése nem lehet korábbi, mint a tárgyi közbeszerzési eljárás megindításának az időpontja. A becsatolt igazolások ugyanis 2010. április 7-i, illetve 2010. március 2-i állapotot tükröznek, az igazolások a kiállításuk utáni időszakra nézve semmit nem igazolnak, arra egyfelől meggyőződést, vizsgálatot alapítani nem lehet. Hivatkozott a Döntőbizottság D.354/12/2009. számú és D.126/11/2010. számú határozataira. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő e vonatkozásban nem szólította fel a nyertes ajánlattevőt hiánypótlásra, az ajánlatkérő álláspontunk szerint megsértette a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdéseit. Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását, valamint az elkésett kérelmi elemek kapcsán az eljárás megszüntetését. 1./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat tekintetében nem állt fent a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti adat -, illetve indokolás - kérési kötelezettsége, mivel a nyertes ajánlat nem tartalmazott kirívóan alacsonynak értékelhető ellenszolgáltatást. Kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyaként megvalósítandó építési beruházásra átalánydíjas szerződést kívánt kötni, s ennek megfelelően a bírálat szempontok körében, az ellenszolgáltatással kapcsolatban kizárólag az ajánlati keretösszeget kívánta értékelni, annak egyes elemeit nem. Így helytelen a kérelmezőnek az Ajánlati keretösszeget képező egyes tételek közötti különbségekre történő hivatkozása. Véleménye szerint a kirívóan alacsony ár megállapítása során kizárólag az érvényessé nyilvánított ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatások vehetők figyelembe. A Kbt. 81. § - 92/A. § közötti rendelkezések nem egymás utáni eljárási lépéseket határoznak meg, hanem azon szabályokat foglalják össze,
27
amelyeket az ajánlatok elbírálása során alkalmazni kell. A Kbt. 88. § (6) bekezdését csak úgy lehet értelmezni, hogy ha már más okból érvénytelen vált egy ajánlat, akkor a kirívóan alacsony ár megállapításánál az érvénytelen ajánlatokban kért ellenszolgáltatásra már nem kell figyelemmel lenni, hanem csak az érvényes ajánlatokban megajánlott ellenszolgáltatásra kell és lehet figyelemmel lenni. Kiemelte, hogy az érvénytelen ajánlattevők ajánlatainak a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelensége került megállapításra, mivel a bemutatott szakemberek nem feleltek meg az ajánlatkérő előírásainak. Ebből következően a megfelelő tapasztalat nélküli szakemberek által képzett ajánlati árak nem tekinthetően piaci árnak, mely árak nem torzíthatják a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező ajánlattevők árait. A nyertes ajánlatban megajánlott ellenszolgáltatás és a két érvényes ajánlat által meghatározott, piaci átlagár közötti eltérés 9,12 %. Ezen mértékre tekintettel a nyertes ajánlatban megajánlott ellenszolgáltatás egyértelmű, hogy nem tekinthető kirívóan alacsonynak, így ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége sem állt fenn. Kiemelte, hogy a 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. rendelkezései jelen esetben nem vehetők figyelembe, így a jogvitát az irányadó jogszabály és az az alapján kialakult bírósági és döntőbizottsági gyakorlat alapján kell megítélni. Ajánlatkérő szerint az árképzési metodika és a bírálati résszempontok súlyszámai teljesen irrelevánsak, csak ellenszolgáltatással kapcsolatos körülmények vehetők figyelembe, ami jelen esetben az Ajánlati Keretösszeggel kapcsolatos tények figyelembe vehetőségét jelenti. Közölte, hogy a kérelmező kifizetési helyek szerinti számításakor nem a két ajánlat átlagárához viszonyított, hanem a nyertes ajánlattevő árát a saját árához mérte. Az ajánlatkérő által elvégzett számítás szerint így 3,33%, 6,22%, 12,73%, 16,91%, 17,84%, 0,59% arányok kerültek kiszámításra, míg egy esetben a nyertes ára magasabb az átlagtól. Az egyösszegű ajánlati ár összehasonlításakor a mérték 10,44%, így a kifizetési hely szerinti, az egyösszegű ajánlati ár szerinti mértékek sem támasztja alá a kirívóan alacsony árat. Előadta továbbá, hogy az egyes kifizetési helyek mögött figyelembe vett költségtényezők és a mögöttes műszaki tartalom nem egységes, valamint nem áll rendelkezésre kiviteli terv sem az ajánlati ár elkészítéséhez. Ajánlatkérő szerint az organizációs költségek eloszlása a kifizetési helyek szerint eltérő mértékű. Hangsúlyozta, hogy az építőipari kapacitások túlkínálata is jelentős árcsökkentő hatással bír. Közölte, hogy a napi munkák összeg sem időben, sem munkamennyiségben előre nem becsülhető munkákra vonatkozik. Döntésekor figyelembe vette annak tényét is, hogy e FIDIC Sárga Könyves szerződés esetén az ajánlati árnak a szerződéses munka megvalósításához szükséges összes költséget tartalmaznia kell.
28
Tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy a becsült érték meghatározása a kiíráshoz képest korábban történt, így az a jelenlegi piaci viszonyok szerint nem tükrözi a piaci árat megfelelően, így ehhez az ajánlati árat nem viszonyította. 2./ Ajánlatkérő közölte, hogy kérelmező ütemtervekről, teljesítési mérföldkövekről tesz említést kérelmében, majd az Ajánlati Nyilatkozat 2. jegyzékét említi anélkül, hogy konkrétan (pl.: oldalszámok megadásával, vagy szövegek idézésével) meghatározná, hogy mit vél jogsértőnek. Nem tisztázott továbbá, hogy ezen kérelmi elemében a kérelmező a nyertes ajánlatban lévő mely konkrét dokumentum tekintetében vél jogsértést fennállni, ugyanis több dokumentumban szerepel az ütemterv kifejezés. Megjegyezte, hogy a jelen eljárásban alkalmazott „Megvalósítás időtartama (hét)” résszempont tekintetében a nyertes ajánlattevő 80 hét vállalást tett ajánlatában, amint az a nyertes ajánlatban lévő felolvasó lapon is és az 1. táblázatban is rögzítésre került. Ezen vállalásán a nyertes ajánlattevő az egész eljárás során nem változtatott, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség a nyertes ajánlattevő tekintetében nem áll fenn. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen kérelmi elem tekintetében kizárólag a 2011. május 26-ai alap jogorvoslati kérelemből kifogásoltak minősülnek határidőben benyújtottnak, míg a kérelmező 2011. június l6-i, a 2011. június 20-i és a 2011. június 23-i beadványában írottak elkésettnek minősülnek, így kérte e körben a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Ajánlatkérő szerint kérelmező tévesen értelmezi a dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatás rendelkezéseit. Az Általános Ütemterv és a ,,4. Kifizetések Jegyzéke” című dokumentumban szereplő mérföldkövek műszaki, illetve szakmai szempontból összhangban vannak egymással. A K23-as válaszban nem szerepelt olyan előírás, hogy külön „tevékenységi sor”-on jelenjen meg az ütemtervben egy kifizetési mérföldkő, valamint ugyancsak nem volt előírás az sem, hogy csak egy darab ütemtervi tevékenység tartozhat egy darab kifizetési mérföldkőhöz. A „2.2.1. Megvalósítási dokumentáció elkészítése” és a „7.10. Elkészült létesítmények közmű hálózatra kötése, a szükséges műtárgyakkal, berendezésekkel és a bekötési díjjal együtt” mérföldkövek csak a véghatáridő időpontjában teljesülhetnek, így külön sorként való feltűntetésük nem indokolt, mivel az ütemtervből nyilvánvalóan kiolvasható a vonatkozó időpont, a véghatáridő. Az Általános Ütemterv 20. sorában lévő „5.1.1 Villamos pálya bontása” megnevezésű mérföldkő tekintetében előadta, hogy a K23-as válaszában csak az került előírásra, hogy az általános ütemtervnek tartalmaznia kell az 4. jegyzék összes mérföldkövét. Olyan előírás sehol nem található, hogy a 4. jegyzéknek tartalmaznia kell az Általános ütemterv összes sorát.
29
A K33-as válasz kizárólag az egyes, különböző „mérföldkőben foglalt feladatokra vonatkozó megvalósulási dokumentáció”-ra vonatkozik, s nem az egész beruházás Átadás-átvételéhez szükséges, a Dokumentáció „2. Szerződés” című kötetének 29. oldalán lévő, alábbi rendelkezés szerinti Megvalósítási dokumentációkra: 5.6 Megvalósulási dokumentumok „A Létesítmények teljes egészére vonatkozó átadás-átvételi igazolás kiadása előtt a Vállalkozó köteles eljuttatni a Mérnöknek az ahhoz kapcsolódó megvalósulási terveket a meghatározott számban és másolatban a Megbízó Követelményeinek megfelelően, a Szerződés Ár felbontásával együtt, melyet a Mérnök állal megadott részletességgel és formátumban kell elkészíteni. A Létesítmény egészét nem lehet az átvétel szempontjából befejezettnek tekinteni a 10.1 (Létesítmények vagy Szakaszok átvétele) Alcikkely szerint mindaddig, amíg a Mérnök meg nem kapja ezeket a dokumentumokat. A Megbízó ezen árfelbontás alapján számítja ki az egyes munkarészek „aktiválási-értékét” és más célra ez a felbontás nem használható a szerződésben.” A nyertes ajánlattevő a fentiek alapján teljesíti a K33-as válaszban szereplő ajánlatkérői előírásokat. A 2.1.1 és a 2.8 mérföldkő műszaki tartalma megegyezik ezért egyértelmű, hogy mindkét hivatkozott mérföldkő az Általános Ütemterv 7. sorában fellelhető. Ismertette, hogy a 2.1.1 és a 2.8 mérföldkő teljesítésének határideje a véghatáridővel esik egybe, így maga a mérföldkő tejesítésének határideje sem lehet kétséges. A K 135-ös válaszban lévő előírás nem az Általános Ütemtervvel kapcsolatos, hanem a Megvalósítási Időtartam résszempont tekintetében vonatkozó ajánlattétre, így ezen ajánlatkérői válasz az Általános Ütemterv tekintetében nem vehető figyelembe. Az Általános Ütemterv „128 Thököly út déli pályájának és az álkötő út építése” megnevezésű tevékenysége több munkafázist foglal magában. Ezen munkafázisok 90 %-a hideg időben is megfelelően végezhető (tereprendezés és a zúzottkő ágyazat, illetve a Ckt. alap megépítése stb.). Az aszfalt alapú alaprétegek 1-2 nap alatt kerülnek megépítésre, így azok megfelelő erőforrás koncentrációval az adott időszakban aggály nélkül elvégezhetőek, mivel a szóban forgó tevékenység 2012. március 7-éig tart. Egyébként az aszfaltozás tekintetében léteznek műszaki megoldások, amelyek a táli időszakban végzendő aszfaltozást lehetővé teszi. 3./ Ajánlatkérő előadta, hogy a gépek, berendezések tekintetében a működési évet az ajánlati felhívás feladásához képest vizsgálta. A 2005-ben gyártott gépek, berendezések a matematika szabálya szerint 2009-ben még nem töltötték be ötödik működési évüket. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kiírásnak megfelelnek azok a gépek, amelyek esetében gyártási évként 2005. évet jelölte meg a nyertes ajánlattevő, így nem állt fenn felvilágosítás kérési kötelezettsége ajánlatkérőnek e körben.
30
4./ Ajánlatkérő szerint az összefoglaló táblázatok és szakmai önéletrajzok között nem állnak fenn releváns eltérések, megjegyezte továbbá, hogy az összefoglaló táblázatok és a szakmai önéletrajzok közötti maradéktalan megfeleltetésére vonatkozó előírás nem szerepelt sem a felhívásban, sem a dokumentációban. Az összefoglaló táblázatok alkalmazásának kizárólag az volt a célja, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álljon egy olyan dokumentum, amelyben valamennyi, a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember felsorolásra kerül. 5./ Ajánlatkérő kiemelte, hogy sem a Kbt., sem pedig a bírósági és a döntőbizottsági gyakorlat szerint nem elfogadható az a kérelmezői álláspont, hogy „az ajánlattevők által a kizáró okok hiánya vonatkozásában becsatolt iratok, igazolások keltezése nem lehet korábbi, mint a tárgyi közbeszerzési eljárás megindításának időpontja”. A hivatkozott rendelkezés a Kbt-ben nem szerepel, így az Ajánlatkérőnek hiánypótlásra történő felhívási kötelezettsége sem állt fenn a kifogásolt igazolások tekintetében. A kifogásolt igazolások megfelelnek a Kbt. rendelkezéseinek. Egyéb érdekeltként a Strabag-MML Kft. észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását, valamint az elkésetten előterjesztett kérelmi elemek kapcsán az eljárás megszüntetését. 1./ Kifejtette azon álláspontját, hogy a Kbt. 81. § (4) bekezdése értelmében a bírálati/értékelési körbe csak az érvényes ajánlatok vonhatók be, értelemszerű, hogy az ajánlatok elbírálására vonatkozó további rendelkezések, így a Kbt. 86. § rendelkezéseit is csak az érvényes ajánlatok tekintetében lehet alkalmazni. Tévesen hivatkozik kérelmező a 2010. szeptember 15. után hatályos Kbt. 15%os mértékére az irreális árral kapcsolatban, hiszen kérelmező is tisztázta és megállapította, hogy jelen eljárásra még e módosított rendelkezések nem alkalmazhatók. Az alkalmazandó jogszabályi előírás viszont nem tartalmaz semminemű százalékos meghatározást. Az irányadó gyakorlat e tekintetben általában a 20%-os eltérést tekinti olyan mértékűnek, amely esetleg indokolttá teheti az indokolás kérést, de ezen mérték sem alapozhatja meg az eset összes körülményeinek részletes elemzése nélkül az irreális ár tényét. Álláspontja szerint ajánlati ára a közbeszerzési eljárás lefolytatása idején irányadó piaci körülményekre is figyelemmel teljes mértékben megalapozott, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, ezért nem is volt szükség az ajánlatkérő általi indokolás kérésére. Kiemelte, hogy a kérelmező által alkalmazott számítási mód a Napi munkák és a Feltételes összeg ajánlati árból történő önkényes
31
kiemelésével ellentétes az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban meghatározott ajánlati ár meghatározással, hiszen a bírálati részszempont maga az Ajánlati keretösszeg. Az ajánlati árból, azaz az Ajánlati keretösszegből az annak részét képező, de abból a kérelmező által önkényesen kiragadott elemekkel, (mint a Feltételes összeg vagy a Napi munkák összege) nem vizsgálható az ajánlati ár megalapozottsága. A kérelmező 5.039.463.077.-Ft összegű Ajánlati keretösszege és a nyertes ajánlattevő 4.196.940.987.-Ft összegű Ajánlati keretösszege közötti különbség 16,72%. A két érvényes ajánlat átlagához viszonyítva a nyertes ajánlati árat, a különbség 10,04%, így nem merülhet fel annak irreálisan alacsony volta miatti indokolás kérési kötelezettség az ajánlatkérő részéről. Hangsúlyozta, hogy megváltoztak a gazdasági és piaci viszonyok, és e megváltozott gazdasági viszonyok vezettek oda, hogy jelentős mértékben csökkentek az építési beruházások piaci árai. Egyéb érdekelt kiemelte, hogy a FIDIC „Sárga könyv” szerinti Általános Szerződéses Feltételek határozzák meg a Feltételes összeg (13.5 alcikkely), valamint a Munkanap alapú elszámolás, azaz a Napi munkák (13.6. alcikkely) felhasználásának lehetőségét és módját, figyelemmel a Szerződéses Megállapodás 5. pontjára is. Az „Egyösszegű ajánlati ár” és a „Napi Munkák” árait nem lehet összevetni. Az Egyösszegű ajánlati ár előre számolható műszaki feladatok és mennyiségek alapján alakul ki, míg a Napi munkák elszámolása a Mérnök külön utasítása alapján történik, vagyis sem a munka mennyisége, sem az időpontja nem becsülhető. A Napi munkák terhére maximum 25.264.100.-Ft összeg számolható el az ajánlat alapján, ami az Egyösszegű ajánlati ár 0,68%-a. A Feltételes összeg (és a Napi munkák) elszámolása kizárólag a Szerződéses Megállapodás és az ÁSZF-ben rögzítettek szerint használható fel, külön kiemelve az alábbi szövegrészt: „A Vállalkozónak a Mérnök igénye szerint be kell nyújtania a vonatkozó árajánlatokat, elismervényeket és hiteles számlákat, vagy nyugtákat.” A fentiek alapján a Feltételes Összegek felhasználása és a Napi Munkák felhasználása és így az abban felhasználható egységárak nem vethetők össze egymással, kizárólag annyiban, hogy a Feltételes összegek elszámolása esetén a Napi Munkák jegyzékében rögzített egységáraknál magasabb egységára nem használható fel. A bírálati szempontok súlyszámai és az ár kapcsolata során kifejtett kérelmezői álláspont véleménye szerint semminemű összefüggésbe nem hozható a nyertes ajánlat ajánlati árának megalapozott voltával, vagy esetlegesen az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettségével. Semminemű összefüggés nem állapítható meg a verseny tisztasága alapelvi rendelkezésére is figyelemmel azon ténnyel, hogy a nyertes ajánlat ár 842,5 millió forinttal olcsóbb, mint a második érvényes
32
ajánlattevő ajánlati ára. Tekintettel arra, hogy ez a különbség nem olyan nagyságrendű, mely irreálissá tenné a nyertes ajánlat ajánlati árát, ennyivel kevesebb közpénzt és támogatást kell felhasználnia az ajánlatkérőnek a projekt megvalósítása során. Ez a kedvező ténykérdés viszont nem sérti a Kbt. alapelveit. 2./ Egyéb érdekelt hangsúlyozta, hogy kérelmező állítását semminemű konkrétummal nem támasztotta alá, még a kifogásolt ütemtervek típusait (pl. a kifizetések ütemezése, 3. és 4. jegyzék szerinti bontás, kivitelezési ütemterv) sem nevesítette, így a későbbiekben előterjesztett kérelmi eleme elkésett. A téli időszakban történő munkavégzés kapcsán előadta, hogy a téli időszakban a Bethlen G. utcai főgyűjtőhöz csatlakozó lapított vb szerkezet és a G1, G2, G3, G4 aluljárószakaszok szerkezetépítése történik a tervek szerint, melyek megfelelő betonozási technológiával, és egyéb segédlétesítményekkel pl.: a szerkezetek takarásával stb. kivitelezhetőek. A 81 hétről 80 hétre történő módosítás kapcsán kifejtette, hogy a 2011. február 21. napján kelt hiánypótlási felhívás úgy rendelkezett, hogy „Kérjük, hogy az Ajánlati Dokumentációban előírtaknak megfelelően olyan 4. Kifizetések Ütemezése című jegyzéket szíveskedjenek benyújtani, amelynek harmadik oszlopában, a határidők hónapban vannak megadva. Továbbá felhívjuk szíves figyelműket, hogy a 4. jegyzékben megadott határidőknek nem szabad túlnyúlniuk az ajánlatukban vállalt megvalósítási időtartam végénél”. A hiánypótlási felhívásnak megfelelően az ajánlatban megadott, a kifizetésekre vonatkozó ütemterv heti bontású határidőit számította át nyertes ajánlattevő a hiánypótlás során havi bontásúnak, az ajánlatkérői felhívásnak megfelelően. A heti bontás helyett hónapokban történő kifizetési határidő számítás semminemű tartalmi módosítást nem jelent az ajánlatban. A Kifizetési ütemtervnek (4. jegyzék) pedig ilyen módon semmi köze nincs a teljesítési határidőre vonatkozó 1. jegyzékhez. Mind az ajánlatban (0033 oldal), mind a hiánypótlásban (047 oldal) az 1. jegyzék szerinti teljesítési határidő 80 hét [mely teljesítési határidőt viszont hetekben kért megadni ajánlatkérő; ajánlati felhívás IV. 2.1 pont szerinti bírálati szempont a Megvalósítás időtartama (hét)], és e teljesítési határidő, azaz a megvalósítás időtartama, a kérelmező állításával ellentétben nem került módosításra a hiánypótlás teljesítésével. Egyéb érdekelt hangsúlyozta, hogy kérelmező a kérelem beadása előtt - 2011. május 19-én és 20-án, azaz kettő munkanapon keresztül iratbetekintésen vett részt az ajánlatkérőnél. Ennek ellenére a 2011. május 26-i alap jogorvoslati kérelem II kérelmi eleme kifejezetten általános állításokat tartalmaz.
33
Ezen ismeretek és az iratbetekintés ellenére kérelmező a jogorvoslati kérelmében csupán a fentiekben idézett általános megállapításokat tette, minden további indokolás és álláspontjának alátámasztása nélkül, melyre kérelmező a 2011. június l6-án, 2011. június 20-án, illetőleg a 2011. június 23-án tett kiegészítéseiben kívánta indokolni, alátámasztani. Kérelmező viszont ezen hivatkozott nyilatkozatokban gyakorlatilag teljesen új tényeket hozott fel a jogorvoslati kérelem általános állításának alátámasztására, mely a Kbt. 323. § (4) bekezdése szerint elkésett. 3./ Egyéb érdekelt álláspontja szerint a 2005. gyártási évű gépek, berendezések még egyértelműen öt évesnek minősülnek a jelen közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívásban meghatározott ajánlatadási időpontban, amíg el nem érik, így „be nem töltik” a hatodik évet. Az alkalmasság igazolásához bemutatott gépek - a 2005. évi gyártási év időpontra figyelemmel - megfeleltek az ajánlatkérői elvárásnak, ezért a nyertes ajánlattevő az ajánlatban megfelelő módon igazolta műszaki-szakmai alkalmasságát, így fel sem merülhetett az ajánlatkérő részéről az ezzel kapcsolatos felvilágosítás kérés szükségessége. Tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy a tehergépjárművek 2005. március 4., illetve 2005. március 22-én, míg a homlokrakodók 2005. március 30-án kerültek forgalomba helyezésre, így ezek a 2011. márciusi időpontokig megfelelnek az előírásoknak. Ennek igazolására becsatolta a gépek forgalmi engedélyének másolati példányait. Kiemelte, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem adta meg az élettartam számítási módját. 4./ Az önéletrajz kapcsán előadta, hogy a projektvezető és a projektvezető helyettes esetében maga a munkaköri beosztás önmagában már az ellátandó funkciót és feladatot is jelöli, hiszen egy projektvezető és projektvezető helyettes minden projekt irányítása, vezetése során azonos feladatot lát el, azaz irányítja, vezeti a projekt megvalósulását, ezek a feladatok minősülnek az ellátott funkciónak és feladatnak. Az önéletrajzminta szerinti ellátott funkciót és feladatot teljes mértékben felöleli a projektvezető és projektvezető-helyettesi funkció és feladat feltűntetése és ehhez kapcsolódóan indokolatlan és értelmetlen a funkción túli vezetési feladatok további „alvezetési” feladatokra történő bontása. A kérelmező által vitatott, az ajánlat 1443-1447. oldalain csatolt önéletrajzok megfelelnek az ajánlatkérő alkalmassági elvárásának, megfelelő módon igazolják a nyertes ajánlattevő műszaki-szakmai alkalmasságát. Tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a vitatott projekteknél a munka megjelöléséből következtetni lehet a projektvezető, illetve a projektvezető helyettes feladatára, így a két oszlop együttesen értelmezendő.
34
A hiánypótlás 612-623. és a 625-643. oldalain szereplő önéletrajzok mindenben kielégítik az ajánlatkérő elvárásait, azokban a közbeszerzés tárgya szerinti projektek megvalósítása során ellátott szak-feladatok teljes körűen ismertetésre kerültek, mely adatok megfelelően igazolták a nyertes közös ajánlattevők alkalmasságát e körben. Egyéb érdekelt kéri az eljárás megszüntetését B.V. szakember önéletrajzának megfelelősége tekintetében előterjesztett kérelem kapcsán, mivel kérelmező alap jogorvoslati kérelme ezt a kérelmi elemet nem tartalmazta. 5./ Kifejtette, hogy a Kbt. 63. § (3) bekezdése semminemű utalást nem tartalmaz arra nézve, hogy a kizáró okok alóli mentességet igazoló iratok csak akkor lennének elfogadhatóak, ha azokat a közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában állították volna ki. Tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy az ajánlattételi határidő időpontja alapján kell ajánlatkérőnek megvizsgálnia az okiratok megfelelőségét. Az igazolás a kiállításának időpontját követő 1 évig igazolja a kizáró okok fennállásának hiányát. A Döntőbizottság törvényi kötelezettségének eleget téve, valamint ajánlatkérő és egyéb érdekeltek kifogása alapján elsődlegesen kérelmező kérelmét eljárásjogi szempontból vizsgálta. A Kbt. 323. § (2) bekezdés aa) pontja értelmében a kérelem közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól számított tizenöt napon belül nyújtható be. A (4) bekezdés értelmében a (2) és (3) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Megállapítható, hogy ajánlatkérő 2011. május 11-én hirdetette ki az eljárást lezáró döntését, mely döntés ellen a Kbt. 323. §-a biztosítja a jogorvoslatot az eredményhirdetést követő naptól számított tizenöt napon belül. Kérelmező kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként történő elfogadását vitatta, kérelmét 2011. május 26-án terjesztette elő, majd 2011. június 17-én, június 24-én és június 29-én további beadványokat csatolt. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező alap jogorvoslati kérelme a II. kérelmi elem körében általános megfogalmazásokat tartalmazott, konkrétumok nélkül, melyből a ténylegesen vélelmezett jogsértés nem állapítható meg, kizárólag a megsértett jogszabályhely került megjelölésre.
35
Kérelmező ezt követően három alkalommal nyújtott be e kérelmi elemhez kapcsolódóan további beadványt, amelyben részletesen kifejtette, mit tekint jogsértőnek a nyertes ajánlatának oldalszám, illetve konkrét mérföldkő megjelölésével. A Döntőbizottság megvizsgálta a 2011. május 26-i alap jogorvoslati kérelemben és a kiegészítésekben foglaltakat és az alábbiakat állapította meg. Kérelmező kötelezettsége a jogorvoslati eljárásban, hogy kérelmében egyértelműen megjelölje, ajánlatkérő mely döntése, milyen okból jogsértő, megjelölve a megsértett jogszabályhelyet, így nem elegendő csak a jogszabályhely megadása. A kérelemnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a Döntőbizottság akár tárgyalás tartása nélkül is el tudja bírálni. Jelen jogvita elbírálása kapcsán hatályos Kbt. rendelkezései objektív, jogvesztő határidőhöz kötik a jogorvoslati kérelem benyújtását, mely határidőt a jogalkotó elegendőnek tartott ahhoz, hogy kérelmező a jogorvoslati joghoz való jogát gyakorolhassa. A jogorvoslati jog érvényesítése viszont nem járhat azzal a következménnyel, hogy azt a kérelmezők a jogszabály rendeltetésével ellentétesen alkalmazzák. Ennek minősül az is, ha a kérelmező a megsértett jogszabályhely megjelölésén kívül nem adja elő az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés indokait, és azt csak a jogorvoslati eljárás során a jogvesztő határidőn kívül ismerteti. Ezáltal megfosztja az eljárásban résztvevő feleket azon eljárási jogaiktól, melyeket a Kbt. biztosít számukra (pl. észrevétel). A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező 2011. június 17-i kérelme minősül a 2./ kérelmi elem előterjesztésének, mely a 2011. május 11-i eljárást lezáró döntéshez képest a 15 napos jogvesztő határidőn túl benyújtottnak tekinthető, így az elkésett. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező alap jogorvoslati kérelmének a 4./ kérelmi eleme B.V. szakember tekintetében nem tartalmazott kérelmet, mely csak a 2011. június 17-i kérelemben szerepelt. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 2./ kérelmi eleme és a 4./ kérelmi eleme B.V. szakemberre vonatkozó része elkésett, így az érdemben nem vizsgálható. A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett.
36
A (4) bekezdés rögzíti, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A fentiek alapján a Döntőbizottság az elkésett kérelmi elemek vonatkozásában az eljárást a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdése alapján megszüntetette. A Döntőbizottság a kérelem érdemi vizsgálata körében kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a 2010. szeptember 13-án hatályos Kbt. V. fejezet szerinti nyílt eljárás alapján folytatta le, így a jogvita elbírálására is ez az irányadó. A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. 1./ A Döntőbizottság először kérelmezőnek a kirívóan alacsony ár kapcsán előterjesztett kérelmi elemét vizsgálta. A Kbt. 86. § (1) bekezdés rögzíti, hogy ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés szerint indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján
37
kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. A közbeszerzési eljárás célja olyan szerződés megkötése, amely révén az ajánlatkérő beszerzési igényét az általa meghatározott szempontok szerint kiválasztott, és azoknak leginkább megfelelő ajánlattevő teljesíti. Ajánlatkérőnek a törvény szelleméből és az abban megfogalmazott elvárásokból következően arra kell törekednie, hogy a közbeszerzési eljárásban csak komoly, teljesítésre ténylegesen képes ajánlattevők vegyenek részt. Ennek során ajánlatkérőnek kötelezettsége áll fenn arra nézve, hogy megvizsgálja a benyújtott ajánlatokat abból a szempontból, hogy kiszűrje azokat az ajánlattevőket, akik irreális ajánlatok megtétele révén veszélyeztetik az eljárás esetleges nyerteseként a szerződés szerződésszerű, ajánlatkérő elvárásainak megfelelő teljesítését. Ennek egyik, a törvényben szabályozott módja az, amikor ajánlatkérőnek a kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó tartalmi elemeinek valódiságáról, teljesíthetőségéről kell meggyőződnie. A Kbt. nem határozza és nem is határozhatja meg egzaktan a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás tartalmát, így azt minden esetben az adott közbeszerzési eljárásban az eljárás tárgyára, a piaci viszonyokra és az egyéb körülményekre figyelemmel kell megvizsgálni és megállapítani. Ajánlatkérő tehát az ajánlatok benyújtását követően a bírálat során a Kbt. kógenciájából fakadóan köteles megvizsgálni az ajánlatokat abból a szempontból is, hogy azok milyen ajánlati árat tartalmaznak és ennek során azt kell eldöntenie, hogy valamely ajánlat az adott esetben tartalmaz-e kirívóan alacsony, vagy magas ellenszolgáltatást. Amennyiben döntése során megállapítja, hogy valamelyik ajánlat ilyen ellenszolgáltatást tartalmaz, akkor a Kbt. 86. §-ban foglaltak szerint kell eljárnia és alkalmaznia kell a Kbt. 81. és 88. §-ban írtakat. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárásában nem tekintette a nyertes ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsonynak, így indokolást sem kért ajánlattevőtől. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen mellőzte-e a nyertes ajánlattevő ajánlati ára vonatkozásában az indokoláskérést. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása és dokumentációja alapján a beszerzés tárgyát egy összetett, több szakfeladatot magában foglaló,
38
kiemelkedően magas értékű kivitelezés és tervezés képezte. Ajánlatkérő a dokumentációban az 1. bírálati részszempont az Ajánlati keretösszeg vonatkozásában meghatározta az ár tartalmi felépítését. Ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai, a bírósági és döntőbizottsági gyakorlat alapján az ún. össz ajánlati árat, jelen esetben az ajánlati keretösszeget kellett vizsgálnia abból a szempontból, hogy annak mértéke megalapozza-e a kirívóan alacsony ár megállapíthatóságát. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő és egyéb érdekelt azon álláspontját, mely szerint az ajánlati árak vizsgálatának körét a csak és kizárólag egyéb szempontból érvényesnek minősített ajánlattevők árai képezik. A Kbt. hivatkozott „ajánlatok elbírálása” részében szabályozott eljárási cselekmények az ajánlatok elbírálására és nem annak értékelésére vonatkozik. A Kbt. 81. § (4) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Ebből következően ajánlatkérőnek valamennyi benyújtott ajánlatot figyelembe kell vennie az ajánlati ár összehasonlítása és a viszonyítás körében, így nem lehet a más okból érvénytelen (alkalmatlan, kizárt, egyéb okból érvénytelen, stb.) ajánlattevők ajánlatát figyelmen kívül hagyni. A piaci ár körében valamennyi ajánlat mérvadó és ezért vizsgálandó. Az eljárás bírálati szakaszában a hiánypótlás, felvilágosítás és az indokolás teljesítését követően kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megállapítsa az ajánlatok érvényességét és csak ezt követően kerülhet sor a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelésre. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlattevők ajánlati keretösszeg megajánlásait. Megállapítható, hogy az ajánlattevők árai (5.039.463.077, 4.196.940.987, 7.059.105.711, 5.364.703.638, 6.059.410.291) az árak nagyságrendjére tekintettel is nagymértékű szóródást mutatnak. Megállapítható, hogy az árakból képzett átlagárhoz (5.543.924.740) képest a nyertes ajánlattevő ára (4.196.940.987) 24%-kal alacsonyabb, az őt követő kérelmezői árhoz képest 17%-kal alacsonyabb, míg a legmagasabb ajánlati árhoz képest 41%-kal alacsonyabb. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő által rögzített becsült érték is nagymértékben eltér (jelentősen magasabb) a nyertes ajánlattevő vállalási árától. A Döntőbizottság a fenti ajánlati ár vállalások alapján azok különbségének nagyságrendjére tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ára kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, melyre figyelemmel ajánlatkérő köteles lett volna indokolást kérni.
39
Jelen esetben az állapítható meg, hogy ajánlattevőknek nem kellett ajánlatukhoz tételes árazott költségvetést csatolniuk, így ajánlatkérő megfelelő adatok, tények hiányában az adott áron való teljesíthetőséget megalapozottan nem állapíthatja meg. A Kbt. kötelező lépéseket határoz meg, méghozzá a bírálati szakaszra vonatkozóan és ajánlatkérő csak az indokoláskérést követően az indokolás ismeretében tud majd dönteni az adott vállalási ár megalapozottságáról. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését, mivel a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt ajánlatkérő nem kért indokolást, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. 3./ A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a megajánlott gépek, berendezések életkorának megfelelőségét vitató kérelmi elemét vizsgálta. Ajánlatkérő előírásainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívás III.2.3) b) pontjában a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírását kérte akként, hogy a gépek, berendezések paramétereinek rögzítése során az eszköz életkorát max. 5 évben határozta meg. Ezen előírás alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem adott további iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a gépek életkorát év, vagy konkrét időpont alapján kell figyelembe venni, valamint a tekintetben sem, hogy a gép, eszköz megfelel-e ajánlatkérő előírásának akkor is, ha az 5. életévét betöltötte, de 6. életévét még nem. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő követelménye szűkítően nem értelmezhető, így megfelel az előírásnak az is, ha az alkalmasság igazolását olyan gép/berendezés tekintetében igazolja az ajánlattevő, mely naptári nap szerint nem töltötte még be a 6. évét, hiszen addig a berendezés 5 évesnek minősül. Ebből következően nem felel meg ajánlatkérő követelményének az a gép, mely a 6. évét betöltötte, attól a naptári naptól számítva, amikor 6 éves lesz. A Döntőbizottság több határozatában is rögzítette azt, hogy ajánlattevőknek az alkalmasságukat az ajánlattétel időpontjában kell igazolniuk, mely jelen esetben 2011. február 10-e volt. Így ebben az időpontban kell azt vizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott gép kora megfelel-e az ajánlatkérő előírásainak. Tényszerűen megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott 4 gép (2 db homlokrakodó és 2 db tehergépjármű) forgalomba helyezésének éve 2005.
40
március hónapban volt, így 2011. február 10-én a vitatott gépek maximális kora 5 év, hiszen a 6. évet még nem töltötték be. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a 2 db homlokrakodó és a 2 db tehergépjármű megfelelt az ajánlatkérő követelményének, így kérelmező kérelmét e kérelmi elem körében elutasította. 4./ A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a szakemberek önéletrajzának megfelelősége kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt. 83. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Döntőbizottság először ajánlatkérő felhívásban és dokumentációban foglalt előírását vizsgálta. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) c) pontjában a teljesítéshez rendelkezésre álló szakemberek tekintetében kérte azok megnevezését, végzettségét és képzettségét ismertető, az ajánlattevő által cégszerűen aláírt nyilatkozatot; a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát és rendelkezésre állási nyilatkozatát, felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvétel igazolását. A szakmai önéletrajz tartalmi követelményeként rögzítette, hogy tartalmazza legalább a teljesítésbe bevonni kívánt szakember szakmai végzettségét, gyakorlati idejét, helyét és az ellátott feladatok megjelölését. Ajánlatkérő a dokumentációban önéletrajz mintát bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melynek alkalmazását kötelezővé tette. Ezen nyomtatványminta is tartalmazta az elvégzett munkákhoz kapcsolódóan az „ellátott feladat” megkövetelését. Az ajánlatkérői előírások alapján megállapítható, hogy az ajánlatban bemutatott szakember szakmai önéletrajzának tartalmaznia kellett a szakmai gyakorlati idő ismertetéséhez kapcsolódóan az ott elvégzett feladat megjelölését. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő több szakembere önéletrajzában nem adta meg valamennyi bemutatott projektnél az ott elvégzett feladatait, melynek kapcsán a szakmai önéletrajzok (M.GY., H.K, K.P., P.A. és D.L.) hiányosak. A Döntőbizottság megvizsgálta M.Gy. és H.K szakember önéletrajzát és megállapította, hogy míg M.GY önéletrajzában projektvezető-helyettes, főépítésvezető, területi igazgató, addig H.K. szakmai önéletrajzában
41
„projektvezető-helyettes, előkészítő mérnök, létesítményfelelős” került megjelölésre. A Döntőbizottságnak a kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a projektvezető, illetve a projektvezető helyettes, mint beosztás önmagában kifejezésre juttatja-e az e beosztásban elvégzendő feladatot is. A projektvezető a szó hétköznapi értelmében felelős a projektcélok adott idő és adott keret terhére történő megvalósulásáért. Feladata a projekt sikere érdekében a folyamatos előrehaladás és a különböző résztvevők közötti együttműködés biztosítása. Ebből következően megállapítható, hogy a projektvezető és annak helyettese több feladatot is végezhet, így részt vehet közvetlenül a projekt megvalósításában is. A nyertes ajánlattevő ajánlatában a projektvezetői követelménynek M.Gy-vel és a projektvezető helyettessel H.K-val kívánt megfelelni, megadva a szakmai gyakorlat igazolásához kapcsolódó munkákat anélkül, hogy megjelölte volna a projektvezető, illetve a projektvezető helyettesként konkrétan elvégzett feladatokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen adatok hiányában az önéletrajzok hiányosak, melyek hiánypótlás során pótolhatók. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes hiánypótlásában K.P., P.A. és D.L. szakember vonatkozásában benyújtott szakmai önéletrajzok csak részben tartalmazták a szakmai gyakorlat bemutatása során a szakember által ellátott feladatot, így az önéletrajzok hiányosak, melyek hiánypótlás során pótolhatóak. A Döntőbizottság megállapította, hogy K.P., P.A. és D.L. szakember tekintetében e körben hiánypótlás elrendelésére nem került sor, így ajánlatkérő jogsértően mulasztotta el valamennyi vizsgált szakember tekintetében e körben a hiánypótlás elrendelését. Ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében döntést hozzon. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 5./ A Döntőbizottság ezt követően a kizáró okok igazolásának megfelelőségét vitató kérelmi elemet vizsgálta.
42
A felhívás III.2) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a Kbt. 60. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik. Ajánlatkérő felhívásában előírta, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint a 61. § (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni. A felhívás szerint a benyújtandó igazolásoknak, nyilatkozatoknak az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebben kiállítottnak kell lenniük, kivéve, ha a Kbt. vagy jelen felhívás másként nem rendelkezik. A Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja értelmében, az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. A Kbt. 63. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet - ha az ajánlatban nem adta be - az eredményhirdetést követő nyolc napon belül köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. Ajánlatkérő fenti előírása alapján az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a kizáró okok fenn nem állását igazoló nyilatkozatának, igazolásának az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebben kiállítottnak kell lennie. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölte meg a H-TPA Kft.-t és a Strabag AG-t. A Döntőbizottság tényként megállapította, hogy a fenti szervezetek kizáró okokra vonatkozó igazolásai 2010. április 7-én, illetve 2010. március 2-án kerültek kiállításra. Ajánlatkérő a felhívásában az ajánlattételi határidőt 2011. február 10-ében
43
rögzítette, így a vitatott dokumentumok nem felelnek meg ajánlatkérő által megkövetelt előírásoknak. A Kbt. 83. (2) bekezdése alapján a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt dokumentumok hiányosak, mely hiányosságok hiánypótlás keretében pótolhatók. Ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően dönthet a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességéről, így megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező kérelmének a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján részben helyt adott, és megállapította a rendelkező részben foglaltak megsértését, valamint a (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint bírságot szabott ki. A Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemeket a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította és az elkésetten előterjesztett kérelem kapcsán az eljárást megszüntette. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértéseket követett el. A Döntőbizottság a jogsértés súlya mellett a bírság összegének meghatározásánál tekintettel volt a beszerzés több milliárdos értékére és arra a
44
tényre, hogy ajánlatkérő tanúsított már e törvénybe ütköző magatartást, mely magasabb összegű bírság kiszabását indokolná. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra tényre is, hogy a jogsértés reparálható, melyre figyelemmel alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság ezen szempontok mérlegelése alapján a bírság összegét 1.000.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről, annak keretén belül a kérelmező nyilatkozata szerinti 100.000.-Ft + ÁFA ügyvédi költségről, melynek mértéke kapcsán a Döntőbizottság figyelembe vette a beadványok mennyiségét, a tárgyalás időtartamát, valamint az ügy bonyolultságát. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. július 5.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Kurucsai Margit sk. közbeszerzési biztos
45
Kapják: 1. Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd (1037 Budapest, Nagybátonyi u. 8-10.) 2. Misefay Ügyvédi Iroda, Dr. Misefay Tibor ügyvéd (1118 Budapest, Villányi út 47.) 3. Strabag MML Kft. (1113 Budapest, Daróczi út 30.) 4. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) 5. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20. B.ép.V.em.) 6. PORR Építési Kft. (1056 Budapest, Váci u. 81.) 7. Bilfinger-Berger Civil Hunária Építőipari Kft. (1117 Budapest, Neumann János u. 1.) 8. Penta Általános Építőipari Kft. (2100 Gödöllő, Kenyérgyári út 1/E.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 10.Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11.Irattár
