KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776, Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.401/11/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a HE-DO Kft. (3261 Pálosvörösmart, Hagyóka u. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Tahitótfalu Község Önkormányzata (2021 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) a „Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249.§ (4) bekezdésre tekintettel a 69.§ (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 57. § (4) bekezdés a), c) pontját, a Kbt. 250. § (3) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 80. § (3) bekezdését, és a 250. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, dokumentációját és az eljárás során hozott döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,- Ft (azaz Egyszáz-ötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet - a Fővárosi Bírósághoz címezve – de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő 2010. április 27-én feladott és a Közbeszerzési Értesítő 49. számában 2010. április 30-án közzétett, majd módosított ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő a felhívásában rögzítette, hogy beszerzése finanszírozása a KMOP2009. 2.1.1/B. projekt keretében történik. A felhívás II.1.3) pontjában ajánlatkérő megjelölte a szerződés tárgyát az alábbiak szerint: „2021 Tahitótfalu, Rózsa, Koós Károly, Visegrádi, és Kertész utcák”. Részekre történő ajánlattétel és alternatív ajánlat tétele nem volt biztosított. Ajánlatkérő rögzítette a beszerzés becsült értékét. A szerződés befejezésének időtartama 2010. október 15-ében került megjelölésre. A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége az alábbiak szerint: „Tahitótfalu Rózsa, Koós Károly, Visegrádi és Kertész utcák szilárd burkolatúvá történő kiépítése, kiviteli tervek elkészítése. Jellemző adatok: a burkolat szélessége: 4,0 m, a burkolat oldalesése: egyoldali 2,5%, a padka szélessége: 1,50 m, a padka oldalesése: 5,0%. Az utcákon aszfaltburkolat készítése 4 cm vtg AC-11 kötőréteg, és 4 cm vtg AC-11 kopóréteg minőségben. Tárgyi utak burkolatára hulló csapadékvíz elvezetését szikkasztó árkok kiépítésével kell megoldani. Részletesebb tájékoztatást az ajánlattételi dokumentáció tartalmaz.” A felhívás III.2.3) a műszaki és szakmai alkalmasság M/1. pontjában ajánlatkérő előírta a Kbt. 68. § (2) bekezdésére figyelemmel a 2007-2008-2009. évek útépítési vagy - felújítási referenciáinak ismertetését. Az M/5. pont szerint ajánlatkérő előírta, (I.) cégszerűen aláírt nyilatkozatot az eszközök rendelkezésre állásáról, ill. (II.) az adott eszköz rendelkezésre állásának jogalapjáról szóló igazolást, (III.) cégszerűen aláírt nyilatkozatot az eszköz ajánlattevő rendelkezésére álló darabszámáról (IV.) cégszerűen aláírt nyilatkozatot az adott eszköz műszaki paramétereiről. A felhívás szerint alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő, ha nem rendelkezik: M/1. a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a tárgyévet megelőző 3 évben (2007-2008-2009.) a jelen közbeszerzés tárgyával megegyező (útépítés-, útfelújítás) tárgyú beruházásra vonatkozó, az ajánlattételi határidőig műszaki
3
átadás-átvétellel teljesített, évente legalább 1 db, egyenként minimum nettó 100 millió Ft értékű referenciával, M/5. legalább 1 db. finiserrel, legalább 2 db. hengerrel, legalább 10 db. 24 t-s tehergépkocsival, legalább 5 db. 12 t-s tehergépkocsival, legalább 2 db. hátsó kotrókanalas rakodógéppel, legalább 1 db. gréderrel, legalább 1 db padkahengerrel. Ajánlatkérő a hiánypótlásra lehetőséget biztosított, bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszert jelölte meg, ismertetve a részszempontokat az alábbiak szerint: Ajánlati ár Előteljesítés mértéke (naptári napban meghatározva) Késedelmi kötbér vállalás mértéke (ajánlati ár %-ában) Többlet jótállás vállalása (naptári napban) Aszfaltkeverő távolsága a beruházás helyszínétől A helyi forgalom akadályozásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága
20 5 5 5 15 5
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. június 7-ében, az eredményhirdetést 2010. június 23-ában és a szerződéskötést 2010. július 14-ében határozta meg. A felhívás V.3.3.) pontjában került meghatározásra a tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, valamint az első tárgyalás időpontja. Ajánlatkérő a tárgyalás speciális szabályai között rögzítette, hogy „az ajánlattevők a tárgyalás alatt erősíthetik meg vagy módosíthatják ajánlatukat az 1-2-3-4. értékelési részszempontok tekintetében, amennyiben az ajánlattevők a tárgyalás során módosítják ajánlatukat, kötelesek 3 (három) munkanapon belül a módosított ajánlat tekintetében az árazott költségvetést és egyéb releváns iratokat elkészíteni és a közbeszerzési bonyolítónak írásban és egyidejűleg elektronikusan is leadni.” A felhívás V.3.5.1) pontjában az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát ajánlatkérő akként határozta meg, hogy „A Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. (K. É. – 84) számú ajánlása alapján: az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám (amely minden részszempont esetében azonos) alsó határa: 1, felső határa: 100.”
4
A V.3.5.2) pontban a bírálati szempontot az alábbiak szerint rögzítette ajánlatkérő: „Az 1. bírálati szempont esetén az ajánlatkérő az ajánlati elemeket 1-100 pont közt pontozza. A legkedvezőbb ajánlat 100 pontot kap, a többi ajánlat pontszámának meghatározása a legkedvezőbbhöz arányosítva kap pontot a kerekítés szabályai szerint egy tizedesre kerekítve. A számításhoz használt képlet: P=A legjobb/A vizsgált x (Pmax-Pmin)+Pmin, ahol: P: a vizsgált ajánlati elemre adott szempontra vonatkozó pontszáma; Pmax: a pontskála felső határa; Pmin: a pontskála alsó határa; Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme; Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme; A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. A 2-3-4-5. részszempontok esetében az ajánlatkérő az ajánlatokat a lineáris arányosítás módszerével értékeli: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme a maximális pontszámot kapja (100), a leggyengébb ajánlat tartalmi eleme a minimális pontszámot kapja (1). A két érték között lineáris a pontkiosztás. Azonos pontszámot elérő ajánlattevők esetén a nyertes a kedvezőbb ajánlati árat adó ajánlattevő. A számításhoz használt képlet: P=Avizsgált-Alegrosszabb / Alegjobb/Alegrosszabb x (Pmax-Pmin)+Pmin, ahol: P: a vizsgált ajánlati elemre adott szempontra vonatkozó pontszáma; Pmax: a pontskála felső határa; Pmin: a pontskála alsó határa; Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme; Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme; Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. Az 6. bírálati szempont esetén az ajánlatkérő az ajánlati elemeket 1-100 pont közt pontozza. Az ajánlatok egyszerű sorba rendezését követően legkidolgozottabb ajánlat 100 pontot, a legkidolgozatlanabb ajánlat 1 pontot kap, a többi ajánlat egyenlő lépésenként kap pontot a kerekítés szabályai szerint egy tizedesre kerekítve.„ A felhívás V.7.) Egyéb információk 8. pontjában az alábbiak kerültek meghatározásra: „Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a 3. értékelési részszempont esetében (késedelmi kötbér mértéke) az ajánlati ár 1%-át elérő mértékű megajánlásokat pontozza a legmagasabb (100 pont) mértékben. Ajánlattevők jogosultak ennél magasabb megajánlásokat szerepeltetni ajánlatukban, de az értékelés során a fentebb megadott mértéknél magasabb megajánlásaikat ajánlatkérő nem veszi figyelembe. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a 4. értékelési részszempont esetében (többlet jótállás vállalása) a 48 naptári hónapot elérő mértékű megajánlásokat pontozza legmagasabb (100 pont) mértékben. Ajánlattevők jogosultak ennél magasabb megajánlásokat szerepeltetni ajánlatukban, de az értékelés során a fentebb megadott mértéknél magasabb megajánlásaikat ajánlatkérő nem veszi figyelembe. Az 5. értékelési részszempont esetében ajánlattevőnek a min. 120 t/h kapacitású, működő aszfaltkeverő telepének a beruházástól mért távolságát pontozza
5
ajánlatkérő. Az ajánlatba ajánlattevő köteles becsatolni a telephasználat jogcímét igazoló nyilatkozatot, és nem saját tulajdonú, ill. bérelt telep vagy egyéb jogcím esetében a konkrét beruházásra vonatkozó rendelkezésre állási nyilatkozatot a telep tulajdonosától. A 6. értékelési részszempont esetében (a helyi forgalom akadályozásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága) az értékelés szempontjai a következők: - a lakosság közlekedésének legcsekélyebb mértékű korlátozása, - a lakossághoz időben eljuttatott értesítések biztosítása, - a munka szakaszolása oly módon, hogy a településrészek legcsekélyebb mértékben kerüljenek korlátozásra, - az építkezés idején a lakosság építési munkaterületen történő közlekedésének biztosítása.” Ajánlatkérő dokumentációt is készített a megfelelő ajánlat elősegítése érdekében. Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlatadás részletes feltételeit, a közbeszerzés műszaki leírását, valamint a nyilatkozatmintákat. A dokumentáció II.2.1. pontja előírta, hogy az ajánlatok bontásakor a Kbt. 80. § (3) bekezdésében előírtakra figyelemmel a felolvasó lapon (1. sz. melléklet) szereplő adatok kerülnek felolvasásra, illetve a bontási jegyzőkönyvben rögzítésre. A 2.2. pont szerint „az ajánlattevők az ajánlatban kötelesek szerepeltetni az ajánlati ár és az egyéb részszempontok tekintetében az alábbiakat: Nettó ajánlati ár ÁFA Bruttó ajánlati ár Vállalkozói díj …………… ,- Ft ……………… ,- Ft …………….. ,- Ft Előteljesítés mértéke (naptári nap) Késedelmi kötbér vállalás (nettó vállalkozói díj %-a) Többlet jótállás vállalás mértéke (naptári hónap)
A dokumentáció II.3. pontja tartalmazta az ajánlat kidolgozásával kapcsolatos egyéb információkat, melynek körében kerültek részletezésre a bírálati részszempontok az alábbiak szerint: „3.2. Előteljesítés mértéke Az ajánlatkérő az ajánlattevők által a teljesítési határidő vonatkozásában, naptári napban tett ajánlásokat értékeli. Az előteljesítés jelen esetben kifejezetten azt jelöli, hogy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívás II.3. pontjában megadott végteljesítési határidőhöz (2010. október 15.) képest hány naptári nappal korábban vállalják teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket. Amennyiben tehát valamely ajánlattevő 10 nap előteljesítést vállal, akkor 2010. október 15. napjától visszafelé számítva a 10. naptári napra vállalja a végteljesítést.
6
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, jelen értékelési részszempont esetében a 20 naptári napot elérő mértékű megajánlásokat pontozza a legmagasabb (100 pont) mértékben. Ajánlattevők jogosultak ennél magasabb megajánlásokat szerepeltetni ajánlatukban, de az értékelés során a fentebb megadott mértéknél magasabb megajánlásaikat ajánlatkérő nem veszi figyelembe. 3.3. Késedelmi kötbér mértéke Ajánlatkérő az ajánlattevőknek a késedelmi kötbér vonatkozásában tett megajánlásait értékeli. Ajánlattevő késedelmi kötbért a Ptk. 246. §-ában előírtak figyelembevételével köteles vállalni, figyelemmel az általa vállalt végteljesítési határidő (lásd: 3.2. pont!) elmulasztására. A késedelmi kötbér ajánlattevők által megajánlható legalacsonyabb mértéke a nettó vállalkozói díj 0,1 %-a (lásd ajánlattételi felhívás III.1.1. pont). Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont esetében az ajánlati ár 1 %-át elérő mértékű megajánlásokat pontozza a legmagasabb (100 pont) mértékben. Ajánlattevők jogosultak ennél magasabb megajánlásokat szerepeltetni ajánlatukban, de az értékelés során a fentebb megadott mértéknél magasabb megajánlásaikat ajánlatkérő nem veszi figyelembe. 3.4. Többet jótállás vállalása Ajánlatkérő az ajánlattevőknek a vonatkozó hatályos jogszabályokban megadottnál nagyobb mértékű, a jótállási időtartam vonatkozásában tett megajánlásait értékeli. A megajánlásnak a kötelező jótálláson felüli többlet jótállás mértékét kell tartalmaznia. 3.5. Aszfaltkeverő távolsága a beruházás helyszínétől Ajánlatkérő az 5. részszempont esetében az ajánlattevőnek és az igazoltan rendelkezésére álló aszfaltkeverő(jé)nek a beruházás helyszínétől mért távolságát értékeli az alábbiakban megadott módon: Az ajánlattevőnek a min. 120 t/h kapacitású, működő aszfaltkeverő telepének a beruházástól mért távolságát pontozza ajánlatkérő. Az ajánlatba ajánlattevő köteles becsatolni a telephasználat jogcímét igazoló nyilatkozatot, és nem saját tulajdonú, ill. bérelt telep vagy egyéb jogcím esetében rendelkezésre állási nyilatkozatot a telep tulajdonosától. Az aszfaltkeverő telepnek a beruházás helyszínétől mért távolsága úgy kerül megállapításra, hogy a www.utvonalterv.hu weboldal által megadott távolságot veszi ajánlatkérő az elbíráláskor alapul. A weboldalon közlekedés módjaként autó kerül megjelölésre, a „további beállítások” menüpontban a „legrövidebb útvonal – fizetős autópályák használata – komp használata – földút használata” opció kerül kijelölésre, majd ajánlatkérő a „Tahitótfalu, Rózsa utca”, „Tahitótfalu, Koós Károly utca”, „Tahitótfalu, Nagy Imre utca”, valamint
7
„Tahitótfalu, Kertész utca” címeket állítja be az „érkezés” menüpontban. Az ajánlattevők kötelesek ajánlatukban az aszfaltkeverő pontos címét külön íven szövegezett nyilatkozatban megadni, olyan módon, amely a helyszínt a fenti weboldalon az „indulás” menüpontban történő egyértelmű azonosításra alkalmassá teszi. Amennyiben az aszfaltkeverő pontos címe nem szerepel a fent megadott weboldalon beállítható opciók között, ajánlattevők a telep pontos GPS koordinátáit megadni kötelesek. A „Mikor akar utazni” menüpontban az eredményhirdetés időpontja kerül beállításra. A pontozás alapjául szolgáló távolság az „útvonalajánlat” menüpontban távolságként megjelenő adat. 3.6. A helyi forgalom akadályozásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága Az ajánlatkérő jelen részszempontnál a helyi forgalomnak a beruházás időtartama alatti akadályozásának csökkentését leginkább garantáló intézkedéseket értékeli. Jelen részszempontnál az értékelés szempontjai a következők: - a lakosság közlekedésének legcsekélyebb mértékű korlátozása, - a lakosság időben eljuttatott értesítések biztosítása, - a munka szakaszolása oly módon, hogy a településrészek legcsekélyebb mértékben kerüljenek korlátozásra, - az építkezés idején a lakosság építési munkaterületen történő közlekedésének biztosítása.” Az 1. sz. melléklet tartalmazta a felolvasólapot, melyben ajánlattevőnek az adatain kívül az 1-4. bírálati részszempontra adott vállalását kellett rögzítenie. A felolvasólap adatait a 2. sz. melléklet (Ajánlat) ugyanazon tartalmi elemekkel akként tartalmazta, hogy az ajánlati árat meg kellett bontani, nettó ár, ÁFA, bruttó ajánlati ár szerint. A dokumentációt a Magyar Aszfalt Kft., a Swietelsky Kft. és kérelmező vásárolta meg. Kérelmező 2010. május 17-én postára adott és Döntőbizottsághoz 2010. május 18-án érkezett jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását. 1./ Kérelmező előadta, hogy jogsértő a felhívás III.2.3. M/1. pontjában foglalt előírás, mivel ajánlatkérő csak a 2007-2009. évi referenciákat fogadja el és nem fogadja el a 2010. első 4-5 hónap referenciáit, mely sérti a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontját. Jogsértő ezen előírás abból a szempontból is, hogy ajánlatkérő évente 1-1 db referenciát kér. A 3 db referencia álláspontja szerint túlzott mértékű, tekintettel arra is, hogy ajánlatkérő évi 1-1 db referenciát kér bemutatni, mellyel megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
8
2./ Kérelmező kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő az aszfaltkeverő telep távolságát bírálati részszempontként jelölte, valamint annak mértékét akként határozta meg, hogy az útvonaltervezésben figyelembe veszi a földutakat és a komp használatát is. Ez egyrészt jogsértő, mert a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a szerződés teljesítéséhez szükséges berendezéseket az alkalmasság körében köteles az ajánlatkérő vizsgálni. Másrészt azért is jogsértő, mert alkalmassági feltételt tett bírálati részszemponttá. Kifejtette, hogy a 120 t/óra kapacitású keverőtelep előírása indokolatlan és túlzó is, mert a teljesítési határidőre tekintettel kisebb kapacitású teleppel is teljesíthető a szerződés. Jogsértő az is, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság körében meghatározott 24 t teherbírású tehergépkocsival a földutak és a komp útvonal lehetőségével is kalkulálni kíván, ami szakmaiatlan és felelőtlen. 3./ Kifejtette, hogy az aszfaltkeverő telep távolsága irreleváns a szerződés teljesítése szempontjából, mert az évszakra is tekintettel kb. 100 km-ről jelentős hőmérsékletcsökkenés nélkül lehet szállítani az aszfaltot. A részszemponthoz rendelt súlyszám is túlzó, a részszempont jelentőségét lényegesen meghaladó. 4./ Ismertette, hogy az esélyegyenlőség sérelmét jelenti, hogy az aszfaltkeverő telep távolságának magas súlyszámú részszemponttal való értékelésével előnyben részesülnek azok az ajánlattevők, akik közeli keverőteleppel rendelkeznek. Az előnyük akkora lesz a súlyszámokra tekintettel, amit mások nem tudnak behozni a többi részszempontra tett vállalásukkal. A súlyszámok azért is torz arányúak, mert ajánlatkérő korlátozta több részszempontnál is a lehetséges vállalás mértékét, így feltehetően minden ajánlattevő a legkedvezőbb értéket fogja vállalni, a verseny ezekben csak látszólagos. 5./ Ajánlatkérő a dokumentációban felolvasólapot bocsátott ki, de azon a keverőtelep távolságát nem kérte feltüntetni. Ebből következik kérelmező álláspontja szerint, hogy az ajánlatok bontásakor ezt a vállalást nem is kívánja ismertetni, amely a Kbt. 80. § (3) bekezdésébe ütközik. Ez a jogsértés ugyan még csak feltételezhető, azonban a dokumentáció a Kbt. 54. § (1) bekezdését sérti, amely a fentiek miatt nem alkalmas a megfelelő ajánlattételre. 6./ Kérelmező tartalmi szempontból kifogásolta a 6. részszempontot is, mivel álláspontja szerint szubjektív. A „helyi forgalom akadályozásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága” részszempont és ehhez a felhívásban és a dokumentációban tett kiegészítések nem teszik lehetővé a megfelelő ajánlattételt (nem ismerik az ajánlattevők az ajánlatkérő elvárásait), és nem lehet tudni, hogy a sorbarendezés értékelési módszert mi alapján fogja az ajánlatkérő alkalmazni.
9
7./ Előadta, hogy a felhívás V.3.3.3. pontja szerint az ajánlatkérő csak az 1.–4. részszempontok körében tette lehetővé a tárgyalások során az ajánlat módosítását. Ez az előírás elzárja az ajánlattevőt attól, hogy kedvezőbb ajánlatot tegyen éppen azokra a részszempontokra, amiben esetleg a verseny megvalósulhatna. Miután az eljárás tárgyalásos, a Kbt. 127. §-át alkalmaznia kell az ajánlatkérőnek, az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások lezárultával állhat be. A Döntőbizottság 2010. június 3-án kelt D.401/7/2010. számú végzésével ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Kifejtette, hogy a referenciák benyújtására előírt időszak megfelel a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának, tehát az nem jogsértő. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ismertette, hogy a referencia időpontjánál a teljesítés megkezdésének dátuma az irányadó, így pl. 2009. évi referenciaként figyelembe vehető olyan munka is, melyet 2009-ben kezdtek meg, de csak 2010. évben fejeztek be. Ajánlatkérő szerint a referenciaév naptári évként értelmezhető. Álláspontja szerint nem túlzó a 100 millió forintos referencia kérése, tekintettel a 103 millió forintos becsült értékre. Az is jogos elvárás az ajánlattevőktől, hogy legalább minden évben egy ilyen nagyságrendű munka teljesítését tudja igazolni. Ajánlatkérő szerint nem korlátozta a versenyt, mivel közreműködőkkel is lehet-e feltételt teljesíteni. E körben hivatkozott a Döntőbizottság D.14/2009., D.2/2006 és a D.212/2008. sz. határozatra. 2./ Kifejtette, hogy az aszfaltkeverő telep nem egy eszköz vagy berendezés, amit az alkalmasság körében írt elő és amire a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja is utalt. A telep egy termelő üzem, ennek távolsága nem az ajánlattevő műszaki, szakmai alkalmasságát jellemzi. A telep kapacitását illetően előadta, hogy a finisher aszfalttal történő ellátása folyamatos szállítást igényel, és a 120 t/h közepes kapacitású telep előírása ezt biztosítja. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sem a dokumentációban, sem a műszaki tervekben nem volt arra vonatkozó előírás, hogy a telep kapacitásának a feladat ütemezése kapcsán van jelentősége. Kiemelte, hogy ajánlatkérő elvárása elsődlegesen az volt, hogy kellő mennyiségű aszfalt a megfelelő időben rendelkezésre álljon, mely a jó minőségű munka elengedhetetlen feltétele. A telep távolságának számítására ajánlatkérő a dokumentáció II.3.5. pontjában tett részletes előírásokat. Az útvonaltervező szoftver beállításánál az ajánlatkérő valamennyi opciót (földút, komp használata) megjelölte a minél nagyobb verseny biztosítása érdekében. Természetesnek tartja, hogy a teljesítés helyéhez közelebb eső telephellyel rendelkező ajánlattevő előnyösebb helyzetben van, de
10
hivatkozik arra, hogy nem követelt meg saját tulajdonú aszfaltkeverő telepet. E körben hivatkozik a Döntőbizottság D.521/2007. sz. határozatra. 3./ Nem vitatta ajánlatkérő, hogy vannak olyan műszaki megoldások, amelyekkel a szállított aszfalt hőmérséklete 100 km távolság esetén sem lépi túl a megengedett mértéket, de a távolság és a minőség szoros kapcsolata a szállítási távolsággal összefügg. A minőség értékelésére pedig a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (4) bekezdés a) pontja kifejezetten felhívja az ajánlatkérők figyelmét. A szállított aszfalt hőmérséklete ilyen minőségi tényező, optimális esetben 30-50 km a legnagyobb szállítási távolság. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a D.754/2004. sz. döntőbizottsági határozatra. 4./ A késedelmi kötbérre és a jótállásra megállapított súlyszámok meghatározásánál hivatkozik a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésére, az abban megállapított felső határokra. Szerinte a jótállásra és a késedelmi kötbérre a 7 %-os felső határ vonatkozik, a korlátul állított felső határokat pedig az indokolta, hogy az ezt meghaladó vállalások irreálisak lennének. Álláspontja szerint a kötelező szavatossági idők 50 %-a tekinthető a jótállási idő maximális és indokolt mértékének. A 20 napnál nagyobb előteljesítés is az irreális vállalások körébe tartozna, ennél nagyobb vállalás már a kivitelezést veszélyeztetné. Hivatkozik arra is, hogy a kiviteli terveket is a vállalkozónak kell elkészítenie. Tárgyalási nyilatkozatában ismertette, hogy előírta a vállalások felső határát és az erre adandó pontszámot, és ezt meghaladó vállalás esetén alkalmazza a Kbt. 87. §-a szerinti indokoláskérést. Az esélyegyenlőség sem sérült, mert minden ajánlattevőre ugyanazok a feltételek érvényesek, valamint nem részesíti előnyben a közeli telephellyel rendelkezőket sem a fentiekben kifejtettek alapján. 5./ A dokumentáció II.3.3. pontjában ajánlatkérő meghatározta azt a metodikát, amellyel ő maga állapítja meg az aszfaltkeverő távolságát a beruházás helyszínétől. Az ajánlatban nem az értékelt távolság, hanem az aszfaltkeverő pontos címét kell megadni. Ezért a felolvasólapon a távolságot nem lehetett megadni, ez a bontáskor nem ismertethető adat lesz. 6./ A 6. részszempontot illetően előadta ajánlatkérő képviselője, hogy „a helyi forgalom akadályozásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága” vonatkozásában a felhívás V.7.8. pontjában megfelelő értelmezést adott, amely lehetővé teszi az objektív értékelést. Álláspontja szerint a forgalomelterelési terv kidolgozottsága, mint részszempont megfelel a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának, előírása nem volt jogszabálysértő. A dokumentáció II.3.6. pontjában előírtak pedig előbbiekkel összefüggésben megfelelnek a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjának, a részszempont ennél részletesebb szabályozása már a verseny indokolatlan korlátozását jelentené. Tárgyalási nyilatkozatában
11
ismertette, hogy a e körben értékelni kívánta például azt, hogy ajánlattevő milyen forgalomtechnikai ötleteket ad, illetve a műszaki megvalósításra milyen javaslatokat, terveket mutat be. 7./ Az egyszerű eljárás szabályai szerint ajánlatkérő nem sértette meg a jogszabályi előírásokat a tárgyalások témáinak korlátozásával. A kérelmező által hivatkozott Kbt. 127. § (2) bekezdése kötelező alkalmazását a Kbt. 251. § (3) bekezdése zárja ki. Az 5-6. részszempontnál ajánlatkérő nem kívánta biztosítani a módosítást, mivel ezek olyan objektív megajánlások, melyekre a tárgyalásokat követően a módosítás kizárt. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2010. június 3. napján kelt végzésével a Kbt. 332.§ (1) bekezdése alapján – figyelemmel a (2) bekezdés a./ pontjára ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. Egyéb érdekelt az eljárás során észrevételt nem tett. A Döntőbizottság az alábbiak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A Döntőbizottság először a referencia kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével.
12
A Kbt. 69. (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ajánlatkérő az alkalmasság feltételét akként rögzítette, hogy a műszaki és szakmai alkalmasság M/1. pontjában előírta a Kbt. 68. § (2) bekezdésére figyelemmel a 2007-2008-2009. évek útépítési vagy - felújítási referenciáinak ismertetését. Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevő, ha nem rendelkezik a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a tárgyévet megelőző 3 évben (2007-20082009.) a jelen közbeszerzés tárgyával megegyező (útépítés-, útfelújítás) tárgyú beruházásra vonatkozó, az ajánlattételi határidőig műszaki átadás-átvétellel teljesített, évente legalább 1 db, egyenként minimum nettó 100 millió Ft értékű referenciával. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy ajánlatkérő nem fogadja el a 2010. első 4-5 hónap referenciáit, valamint a 3 db referencia túlzott mértékű, tekintettel arra is, hogy ajánlatkérő évi 1-1 db referenciát kér bemutatni. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 3 év, azaz 2007, 2008 és 2009. évi referenciamunka bemutatását várta el akként, hogy a referencia alapját képező munka az ajánlattételi határidőig műszaki átadás-átvétellel teljesített legyen. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a referencia időpontjaként 3 évet határozott meg, 2007., 2008. és 2009. évet, azaz az előző 5 évből kivett 3 évet úgy, hogy a 2010. évet nem kívánta vizsgálni. Megállapítható továbbá, hogy ajánlatkérő arra vonatkozóan nem adott iránymutatást, hogy a referencia idejénél mit tekint irányadónak, a szerződés aláírását, a teljesítés megkezdését vagy az adott teljesítés befejezését. Tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy a referencia naptári évekhez igazodik és időpontja a szerződés megkötésének időpontjával azonos. Ebből következően ajánlatkérő elfogad olyan referenciát is, mely pl. 2009. évben kezdődött, de a teljesítés 2010. évben az ajánlattételi határidőig műszaki átadás-átvétellel teljesített.
13
Ajánlatkérő minimumkövetelményként előírta, hogy a referencia „az ajánlattételi határidőig műszaki átadás-átvétellel teljesített” legyen. Ezen előírásból az következik, hogy megfelelő az a referencia is, mely további előírások teljesülése esetén nem 2010. évben kezdődött, de a műszaki átadásátvétel időpontja legkésőbb az ajánlattételi határidőig megtörtént. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérői előírás nem minden ajánlattevő számára egyértelmű. Ebből következően nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy mit tekint a referencia időpontjának, illetve figyelembe veszi-e a 2010. évben folyamatban lévő munkákat is. Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a felhívásban foglalt előírásait olyan egyértelműen rögzítse, melyből az alkalmassági követelmény kétséget kizáró módon megállapítható legyen, mivel ez biztosítja az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő egyértelmű előírási kötelezettségének nem tesz eleget azáltal, hogy a nem egyértelmű előírást a kiegészítő tájékoztatással egyértelműsíti. A Döntőbizottság a referencia túlzó mértékére vonatkozó kérelem vizsgálata körében megállapította, hogy ajánlatkérő mindhárom évben minimum 100 MFt értékű referencia meglétét követelte meg. A Kbt. fent idézett 69.§ (3) bekezdésének rendelkezéseiből látható, hogy az ajánlatkérő viszonylag nagy szabadsággal határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmassá illetve alkalmatlanná minősít. A Kbt. az alapelvekkel összhangban csak azt a korlátot állítja ajánlatkérő elé, hogy a kért adatokat, tényeket úgy határozzák meg, hogy azok a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, a kritériumokat pedig legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatják elő, melynek során a becsült értékre is figyelemmel kell lenniük. Az alkalmatlanság oka tehát csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely elengedhetetlenül, valóban szükséges a szerződés teljesítéséhez. A Döntőbizottság megállapította, hogy az egymást követő 3 évben a beszerzés tárgyával közel azonos nagyságrendű referenciamunka teljesítése nem szükséges az adott szerződés teljesítéséhez, tekintettel a beszerzés becsült értékére és a kb. 3 hónapos teljesítési határidőre. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás egyfelől ellentmondásos tartalmú, másrészt az ajánlatkérő előírás jogsértő, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően az aszfaltkeverő telep távolsága bírálati részszemponként történő megadása jogszerűségét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján.
14
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; A (4) bekezdés szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő a Kbt-ben meghatározottak szerint igazolja a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével). Ajánlatkérő bírálati részszempontként írta elő az „aszfaltkeverő telep távolsága a beruházás helyszínétől”, melyhez 15 súlyszámot rendelt. Megállapítható, hogy ajánlatkérő beszerzésének tárgya utcák szilárd burkolatának kiépítése, melynek elengedhetetlen feltétele az aszfalt rendelkezésre állása. Az aszfaltkeverő telep jelen esetben a szerződés teljesítéséhez feltétlen szükséges olyan berendezés/eszköz, mely az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmasságát igazolja.
15
Megállapítható továbbá, hogy az aszfaltkeverő telep távolságának értékelése jogsértő abból a szempontból is, mivel az aszfalt minőségéhez az aszfalt hőmérsékletének van kiemelt jelentőssége és nem a telep távolságának. A távolság és a minőség között csak közvetett kapcsolat áll fenn, mely számos más szempont figyelembe vétele mellett bírhat jelentősséggel. Ebből következően az aszfaltkeverő telep távolsága bírálati részszempontként történő meghatározása jogsértő, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés a) pontját. A bírálati részszempont jogsértő jellegére tekintettel a Döntőbizottság nem vizsgálta a jogsértő részszemponthoz rendelt súlyszám arányosságát. Kérelmező kérelmében az aszfaltkeverő telep távolságának magas súlyszáma kapcsán kérte az alapelvi rendelkezések vizsgálatát is. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy ezen részszempont tekintetében fentiekben jogsértést állapított meg, és nincs olyan többlettényállási elem, mely az alapelvi jogsérelem fennállását alapozná meg, ezért e körben a kérelmet elutasította. A Döntőbizottság ezt követően a felolvasólap hiányosságait sérelmező kérelmi elemet vizsgálta annak tartalma alapján és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő bírálati részszempontként rögzítette az „ajánlati árat”, az „előteljesítés mértékét”, a „késedelmi kötbér vállalást”, a „többlet jótállás mértékét”, az „aszfaltkeverő telep távolságát”, valamint a „helyi forgalom akadályoztatásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottságát”. A dokumentációban megadott felolvasólap mintán ennek ellenére az „aszfaltkeverő telep távolságát” ajánlattevőknek nem kellett feltüntetniük. Alapelvi szinten rögzíti a Kbt. többek között a nyilvánosság követelményét. A közpénzek ésszerű felhasználásának ellenőrzése kizárólag a nyilvánosság betartása mellett lehetséges. A nyilvánosság követelménye a Kbt. tételes rendelkezései között is számtalan helyen megjelenik. Ennek egyik megnyilvánulási formája az ajánlattevők ajánlati elemeinek megismerése. A Kbt. 80. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
16
Bár a Döntőbizottság az aszfaltkeverő telep távolsága bírálati részszempont meghatározásának jogsértő jellegét fentiekben megállapította, szükségesnek tartotta a felolvasólap hiányára vonatkozó kérelmi elem vizsgálatát. Megállapítható, hogy ajánlatkérő az aszfaltkeverő telep távolsága részszempontra akként kért megajánlást, hogy az ajánlattevők cím, vagy GPS koordinátával adják meg a telep pontos helyét és ajánlatkérő ezt követően maga számolja ki a dokumentációban megadott szoftver segítségével a megajánlást. Ebből következően ezen részszempontra tett vállalás számszerűsíthető adatnak minősül, mely értékelésre kerül. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az általa kiadott felolvasólap minta kitöltendő sorai szerint kizárólag az ajánlattevők által vállalt 1-4. bírálati részszempontokra tett megajánlásokat ismerteti, míg az „aszfaltkeverő telep távolságára” tett vállalást nem, mely sérti a Kbt. 80. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Döntőbizottság ezt követően a „helyi forgalom akadályoztatásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága” bírálati részszempont jogszerűségét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A közbeszerzési eljárásban súlyponti kérdés a bírálati részszempontok meghatározása. A Kbt. ajánlatkérő számára követelményeket határoz meg, a bírálati részszempontok meghatározásához. E körben kötelező előírásként rögzíti a jogalkotó azt, hogy a részszempontnak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. Ajánlatkérő jelen eljárásának tárgyát az ajánlatkérő utcáinak szilárd burkolattal történő ellátása képezte. A 6. bírálati részszempontként ajánlatkérő a „helyi forgalom akadályoztatásának csökkentésére vonatkozó terv kidolgozottsága”-t rögzítette. Ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a részszempont tartalmát, hogy abból egyértelműen minden ajánlattevő számára kitűnjön, hogy mik a megajánlások összevetésének alapját képező szakmailag megítélhető jellemzők, azaz mire és miképpen kell ajánlatot adni. E körben konkrét támpontokat kell adni az ajánlattevőknek, melyek lehetővé teszik az ajánlatkérő igényei szerint történő megajánlásokat és az azonos elven történő összehasonlítást. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban e körben olyan értékelés szempontokat adott meg (a lakosság közlekedésének legcsekélyebb mértékű korlátozása, a lakossághoz időben eljuttatott értesítések biztosítása, a munka szakaszolása oly módon, hogy a településrészek
17
legcsekélyebb mértékben kerüljenek korlátozásra, az építkezés idején a lakosság építési munkaterületen történő közlekedésének biztosítása), mely ezen részszempont szerinti elvárást, és az értékelés módját nem tette átláthatóbbá. Ajánlattevő számára nem volt egyértelmű, hogy mit jelent a „legkidolgozottabb ajánlat”, annak részletességét, szakmai alátámasztottságát, a megoldási javaslatok számát vagy színvonalát kívánta értékelni. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásának 6. bírálati részszempontja nem felel meg a Kbt. 57.§ (4) bekezdés c) pontjában foglalt előírásnak. A Döntőbizottság ezt követően a tárgyalások során történő ajánlat módosítására vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta és annak helyt adott az alábbi indokok alapján. A Kbt. 249. § (2) bekezdés n) és o) pontjai rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el; ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját. A Kbt. 250. § (1) bekezdése értelmében az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás IV.1.1) pontjában rögzítette, hogy eljárása tárgyalásos. A tárgyalásos eljárás célja az, hogy ajánlatkérő a legkedvezőbb megajánlást vállaló ajánlattevővel, a legkedvezőbb feltételekkel kösse meg a szerződést, ebből következően a tárgyalások befejezéséig az ajánlattevőknek fennáll a lehetősége valamennyi ajánlati tartalmi elem módosítására. A tárgyalások befejezését követően beáll az ajánlati kötöttség. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a tárgyalások során az ajánlat módosítására kizárólag az 1-4. bírálati részszempontok körében adott lehetőséget, míg az 5. és 6. bírálati részszempont tekintetében nem. A Kbt. kógens 250. § (1) bekezdése alapján a tárgyalások befejezésekor az ajánlati kötöttség beáll, az ajánlat ezt követően jogszerűen nem módosítható. Az ajánlat lényegi értékelésre kerülő eleme a bírálati részszempontokra tett megajánlás. Ebből következően ajánlattevő a tárgyalás során valamennyi
18
vállalását módosíthatja, így ajánlatkérő jogszerűen nem korlátozhatja ebben az ajánlattevőket. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező alaptalan kérelmi elemét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fentiekben meghatározott rendelkezését, továbbá a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményét, dokumentációját és az eljárás során hozott valamennyi döntését. A Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. június 17. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Tóth Zoltánné
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
Kapják:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
He-Do Kft. (3261 Pálosvörösmart, Hagyóka u. 1.) ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. (1125 Budapest, Kútvölgyi út 24/A.) Swietelsky Magyarország (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20.) Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) Pro Regió Nonprofit Közhasznú Kft. (1146 Budapest, Hermina út 17.) Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
