K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.593/10/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a STRABAG - MML Magas és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30., a továbbiakban: kérelmező) által a Tiszatavi régió hulladéklerakóit rekultiváló egycélú Önkormányzati Társulás (5350 Tiszafüred, Fő út 1., továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a Tiszatavi Régió hulladéklerakóit rekultiváló egycélú Önkormányzati Társulás területén lévő kommunális hulladéklerakók kiviteli tervek aktualizálása, felülvizsgálata és rekultivációs munkálatainak elvégzése FIDIC Piros Könyv alapján” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott alaptalan jogorvoslati kérelemét elutasítja. A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a felek tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, a 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. március
2
26. napján 2011/S 60-096945 szám alatt jelent meg. Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 88-141931 szám alatt 2011. május 6án megjelent hirdetménnyel több ponton módosításra került. Ajánlatkérő a felhívás VI. 2) pontjában rögzítette, hogy a szerződés közösségi alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, hivatkozási alap: Tisza-tavi Régió hulladéklerakóit rekultiváló egycélú Önkormányzati Társulás tagtelepüléseinek települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja KEOP2009-2.3.0/2F/09-2009-0014. Ajánlatkérő a részajánlat tételt lehetőségét biztosította egy vagy több részre, az alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívás II.2.1) pontjában meghatározásra került a beszerzés teljes mennyisége. A módosított ajánlati felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a Teljes mennyiség, amelyen belül került meghatározásra a módosított tartalékkeret mindkét rész tekintetében az alábbiak szerint: „Az első rész becsült értéke (tartalékkerettel együtt, ami 27.844.680.-HUF) 723.961.680.-HUF. A második rész becsült értéke (tartalékkerettel együtt, ami 55.810.640.-HUF): 1.359.802.640.-HUF.” Ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában előírásokat tett a Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre többek között az alábbiak szerint: „Tartalék keret összege mindkét rész vonatkozásában. 1.rész: nettó 27.147.979.-Ft 2.rész: nettó 56.505.875.-Ft” A módosított ajánlati felhívás III.1.2) pontjában tett a Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tett előírások között a tartalékkeretre vonatkozó információk már nem szerepeltek. A felhívás III.2.3) pontjában a Műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében előírta az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási módokat és az alkalmasság minimumkövetelményeit: „M/3. Azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a
3
teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek (Kbt. 67. § (2) e) pont). Az alkalmassági szempontoknak való megfelelést egyértelműen igazoló aláírt, (eredeti) szakmai önéletrajz, valamint a szakemberek végzettségét és regisztrációját igazoló dokumentumok a Kbt. 20. § (7) bekezdést figyelembe véve (egyszerű másolata), valamint az adott szakemberek által a nyelvismeret és rendelkezésre állás tekintetében aláírt nyilatkozatok (eredetije). A csatolt igazolások mindegyikéből egyértelműen ki kell derülnie az összes alkalmassági követelmény fennállása. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) M/3. Ajánlattevő rendelkezzen mindkét rész vonatkozásában legalább az alábbi szakemberekkel: F) legalább 1 fő SZTjv tájvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező szakemberrel” Ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg a megadott részszempontok szerint. „1. Egyösszegű Ajánlati Ár. Súlyszám 50 2. Előteljesített napok száma. Súlyszám 5 3. Szakmai ajánlat. Súlyszám 45” Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. május 26-ában, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. június 30-ában, míg a szerződéskötés tervezett időpontját az eredményhirdetést követő 11. napon rögzítette. A felhívás „További információk” VI.3) 1. alpontja szerint a hiánypótlás biztosított a Kbt. 83. § rendelkezései alapján, a VI.3) 11. alpontjában meghatározott formai kötöttség: Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ajánlatkérő Ajánlati Dokumentációt készített, az Ajánlati nyilatkozat 1. és 2. rész 1. pontjában az ajánlati ár bontása a következő:
4
Egyösszegű ajánlati ár: Tartalékkeret: Ajánlati ár (Ellenszolgáltatás összege) = Egyösszegű ajánlati ár + Tartalékkeret
Ft … Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó … Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó … Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó
A módosított Ajánlati Dokumentációban ez a táblázat változatlanul szerepel. A vállalkozási szerződés tervezet 3. pontja az „ellenszolgáltatás összege és fizetési feltételek”: „3.1. A Szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú. A Szerződés Elfogadott Végösszege: …… forint, azaz ….. forint, amely azonos az Ajánlati Árral, és amelyből tartalékkeretnek minősül ….. forint, azaz ….. forint, amely az Általános feltételek 13.5 Alcikkelye, valamint a jelen Szerződés mellékletét képező Útmutató a Változtatások, Vállalkozói követelések és a Szerződés módosításhoz című dokumentumra figyelemmel használható fel. 3.2. A Szerződéses Ár …… forint, azaz ….. forint, amelynek alapja az Egyösszegű ajánlati ár, és amely a Szerződés Elfogadott Végösszegének tartalékkeret nélküli része.” A közbeszerzési eljárás mindkét részére négy-négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Kérelmező ajánlata 17. oldalán az 1. rész tekintetében: Egyösszegű ajánlati ár: Tartalékkeret: Ajánlati ár (Ellenszolgáltatás összege) = Egyösszegű ajánlati ár + Tartalékkeret
Ft 562.674.496.-Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó 27.147.979.-Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó 589.822.475.-Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó
Az ajánlat 805. oldalán lévő ajánlati ár bontása 1. rész táblázatban: Egyösszegű ajánlati ár:
562.674.496.-Ft
Tartalékkeret: Feltételes összeg**
27.147.979.-Ft
Ajánlati ár (Egyösszegű ajánlati ár + Tartalékkeret) (átvezetendő az Ajánlati Nyilatkozatba)
589.822.475.-Ft
5
Az ajánlat 1031. o. lévő Pénzügyi (számlázási) ütemterv szerint 7 részszámla és egy végszámla adja az Egyösszegű ajánlati ár összegét. Külön soron megjelöli, hogy : „**Tartalékkeret – A fizetési ütemterv a tartalékkeretet úgy veszi figyelembe, hogy annak értékét nem tartalmazza, mivel az jellegéből adódóan felmerülés esetén előre nem látható időpontban és helyszínen kerül felhasználásra a Mérnök utasításai szerint.” Kérelmező ajánlata 27. oldalán az 2. rész tekintetében: Ft Egyösszegű ajánlati ár: 986.855.825.-Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó Tartalékkeret: 56.505.875.-Ft + ÁFA, azaz …. forint + általános forgalmi adó Ajánlati ár (Ellenszolgáltatás összege) = 1.043.361.700.-Ft + ÁFA, azaz Egyösszegű ajánlati ár + Tartalékkeret …. forint + általános forgalmi adó Az ajánlat 807. oldalán lévő ajánlati ár bontása 2. rész táblázatban: Egyösszegű ajánlati ár:
986.855.825.-Ft
Tartalékkeret: Feltételes összeg**
56.505.875.-Ft
Ajánlati ár (Egyösszegű ajánlati ár + Tartalékkeret)
1.043.361.700.Ft
(átvezetendő az Ajánlati Nyilatkozatba)
Az ajánlat 1041. oldalán lévő Pénzügyi (számlázási) ütemterv szerint 8 részszámla és egy végszámla adja az Egyösszegű ajánlati ár összegét. Külön soron megjelöli, hogy: „**Tartalékkeret – A fizetési ütemterv a tartalékkeretet úgy veszi figyelembe, hogy annak értékét nem tartalmazza, mivel az jellegéből adódóan felmerülés esetén előre nem látható időpontban és helyszínen kerül felhasználásra a Mérnök utasításai szerint.” Ajánlatkérő 2011. június 14-én hiánypótlási felhívást intézett kérelmezőhöz az alábbiak szerint: „ - Ajánlattevő csatolja az ajánlati felhívás III.2.3. M/3 - F pontja alapján K.J.E. szakember által aláírt (eredeti) szakmai önéletrajzát, valamint a végzettségét és regisztrációját igazoló dokumentumok egyszerű másolatát, valamint a nyelvismeret és a rendelkezésre állás tekintetében aláírt nyilatkozatát (eredeti nyilatkozat).”
6
Kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltakra tekintettel csatolta K.J.E. szakember vonatkozásában a szakmai önéletrajzot, a nyelvismeret és a rendelkezésre állás tekintetében aláírt nyilatkozatot, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozatát, amely szerint K.J.E. SZTjV tájvédelem szakterületen nyilvántartásba vételre került, és szakértői tevékenységet végezhet. A határozat szerint K.J.E. az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán okleveles agrármérnök és okleveles mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki szakképesítést szerzett. Ajánlatkérő a 2011. július 29-én kelt Összegezésben az eljárást mindkét rész tekintetében eredményesnek minősítette, az 1. rész tekintetében egy a DG Konzorcium (Duna Aszfalt Kft. és Geohidroterv Kft.), a 2. rész tekintetében kettő a DG Konzorcium (Duna Aszfalt Kft. és Geohidroterv Kft.) és a R.A.W. Konzorcium (REPÉT Kft, AVE Kft., WIS Zrt.) ajánlatot minősítve érvényesnek, az összes többi ajánlattevő ajánlatát, így kérelmező ajánlatát is érvénytelennek minősítve. Ajánlatkérő mindkét rész tekintetében a DG Konzorciumot hirdette ki nyertes ajánlattevőnek. Kérelmező ajánlata érvénytelenné minősítésének az Összegezés 7. pontja szerinti indoka: „A STRABAG-MML Kft. „ajánlattevő az első, valamint a második rész tekintetében a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), f) pontjaira tekintettel érvénytelen ajánlatot tett, mivel - a Hiánypótlási Felhívás ellenére nem nyújtotta be az ajánlati felhívás III.2.3.) M/3-F pontja szerinti K.J.E. szakember végzettségét igazoló okiratának másolati példányát. A tartalékkeret összegét nem megfelelően tűntette fel az Ajánlati nyilatkozataiban, valamint a szakmai ajánlatában.” Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen előzetes vitarendezést kezdeményezett kérelmező 2011. augusztus 3-án, melyre ajánlatkérő válaszát 2011. augusztus 8-án küldte meg, melyben az előzetes vitarendezésben megjelölteknek részben helyt adott. Ajánlatkérő 2011. augusztus 8-án készítette el a Módosított összegezést, amelyben kérelmező előzetes vitarendezésben megjelöltek értelmében a nyertes ajánlattevő nevét az alábbiak szerint tüntette fel: „1. rész Duna Aszfalt Kft. és Geohidroterv Kft. (DG Konzorcium) 2. rész Duna Aszfalt Kft. és Geohidroterv Kft. (DG Konzorcium)”
7
Az összegezés módosítása kérelmező ajánlata érvénytelenségét nem érintette. Kérelmező 2011. augusztus 18-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő Kbt.-nek megfelelő döntés meghozatalára kötelezését, illetőleg költségekben marasztalását. Kérelmező a jogsértés tudomásra jutásának napjaként 2011. augusztus 8-át jelölte meg. 1./ Kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Ajánlatkérő Összegezésben meghatározott indokolása szerint kérelmező ajánlata azért érvénytelen, mert a hiánypótlási felhívás ellenére nem nyújtotta be az ajánlati felhívás III.2.3) M/3-F pontja szerinti K.J.E. szakember végzettségét igazoló okiratok másolati példányát. A Kbt. 81. § (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Megállapítható, hogy az alkalmassági követelmény szerint 1 fő tájvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező szakember rendelkezésre állását kellett igazolni a szakképzettséget alátámasztó és igazoló dokumentumokkal. A tájvédelmi szakértői jogosultság igazolására pedig becsatolandó volt a szakmai önéletrajz és a szakember szakmai tevékenységének folytatására jogosító és erre vonatkozó regisztrációját igazoló dokumentum. Kérelmező ezen alkalmassági követelménynek a K.J.E. szakember, mint tájvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező szakemberrel kívánt megfelelni. Az ajánlati felhívás hivatkozott előírása értelmezése szerint egyértelmű, jelen esetben a tájvédelmi szakértői jogosultság fennállását szakmai önéletrajzzal, valamint e szakértői jogosultsági végzettséget és annak regisztrációját kellett igazolni az ezen tényeket igazoló dokumentummal, irattal. A végzettséget (és a regisztrációt) igazoló dokumentum nem csak a vonatkozó diploma másolata lehet, hanem minden olyan egyéb dokumentum is, amelyből kétséget kizáróan kiderül, tehát igazolható a szükséges végzettség megléte. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem mérnöki végzettséget kért igazolni, kizárólag tájvédelmi szakértői jogosultságot és jelen esetben a tájvédelmi szakértői jogosultság feltétele bizonyos szakmai gyakorlat a felsőfokú végzettségen felül, azonban maga a felsőfokú végzettség nem eredményez ilyen szakértői jogosultságot.
8
Kérelmező hiánypótlásában csatolta a K.J.E. szakember eredeti, aláírt szakmai önéletrajzát, nyilatkozatát a rendelkezésre állásról, valamint a nyilatkozatát a magyar nyelvtudásról. A szakmai önéletrajzból megállapítható a tájvédelmi szakértői jogosultsági tevékenység. A szakmai önéletrajz mellet csatolásra került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2011. április 19. napján kelt határozatát, mely határozat a K.J.E. szakember szakértői tevékenység engedélyezése tájvédelmi területre tárgyban született, és tartalmazza az engedélyezett tájvédelmi szakértői tevékenység regisztrációs számát a SZ018/2011. szám alatt. Az SZTjV tájvédelem szakterületen történő hivatkozott névjegyzékbe vételi határozat, mint dokumentum tehát egyértelműen és megfelelően igazolja az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás III.2.3) M/3-F pontjában meghatározott szakmai elvárásokat, azaz a szakértői végzettség meglétét és a regisztráció tényét. Egyebekben a hivatkozott határozat meghivatkozza a szakember azon végzettségeit és képzettségeit is (mellyel való rendelkezés a szakértői jogosultság kiadásának feltétele is egyben), melyek az - egyébként ajánlatkérő által elő nem írt - egyéb iskolai végzettség meglétét igazolják, nevezetesen az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett diplomákat időpont és azonosító szám szerint, és a hivatkozott diplomák által nyújtott szakképesítést is igazolja a határozat, úgymint okleveles agrármérnök és okleveles mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök. Kérelmező álláspontja szerint a határozat, mint dokumentum igazolja azt az alapképzettséget is, amely szükséges a szakértői tevékenység engedélyezéséhez. Ezáltal az általános képzettséget és végzettséget is megfelelő módon igazolta a hivatkozott határozat, habár az ajánlati felhívás értelmében jelen esetben, mint szakértői végzettség egyértelműen a szakértői tevékenység igazolása volt az elvárás ajánlatkérő által. Ajánlatkérő egyébként nem is azt határozta meg az ajánlati felhívás III.2.3.) M/3-F pontjában, hogy minden alap képzettségről dokumentumot kell csatolni, hanem a tájvédelmi szakértői jogosultság, mint az előírt szakemberre vonatkozó alkalmassági feltételre tekintettel e tájvédelmi szakértői tevékenységre szóló jogosultságot, mint végzettséget kellett igazolni a megfelelő dokumentummal. Erre pedig csak és kizárólag a csatolt határozat alkalmas. A dokumentum szóhasználat sem azonosítható csak és kizárólag a diplomával. Álláspontja szerint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2011. április 19. napján kelt csatolt határozata megfelelő dokumentum, és egyben mindennemű, a szükséges képzettség és a végzettség igazolásához a tájvédelmi szakértői szakember szakmai
9
megfelelőségének igazolására, mert abban minden szükséges adat szerepel az előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolásához. Kérelmező szerint nem felel meg a valóságnak tehát ajánlatkérői Összegezés azon megállapítása, miszerint az ajánlati felhívás III.2.3) M/3-F pontjai szerint nem igazolta volna K.J.E szakember végzettségét a megfelelő okirat másolati példányával. A 14/996-4/2011. iktatószámú OKTV Felügyelőség hivatkozott határozata minden végzettséget, képzettséget, és az előírt szakértői tevékenységet és szakértői regisztrációt is igazol. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás III.2.3) M/3-F pontjában meghatározottaknak megfelelően igazolta a műszaki szakmai alkalmassági feltételnek való megfelelést, ezért e körben a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. § (2) bekezdésébe ütközően, ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította ajánlatát érvénytelennek. 2./ Kérelmező 2. jogorvoslati kérelmi eleme a tartalékkeret feltüntetésének megítélésével kapcsolatos ajánlatkérői jogsértés vonatkozásában előadta, hogy az Összegezés második fordulata szerint ajánlata azért érvénytelen, mert a tartalékkeret összegét nem megfelelően tűntette fel az Ajánlati nyilatkozatokban és a szakmai ajánlatokban. Ajánlatkérő a tartalékkeret összegét a 2011/S 60-096945 számú ajánlati felhívás III.1.2 pontjában meghatározta, az 1. rész tekintetében nettó 27.147.979.-Ft összegben, a 2. rész tekintetében nettó 56.505.875.-Ft összegben. A 2011/S 88-141931 szám alatt közzétett ajánlati felhívás módosítás III.1.2. pontjában viszont nem került már meghatározásra a tartalékkeret összege, hanem helyette az ajánlatkérő az ajánlati felhívás egész más pontjában, nevezetesen a II.2.1) pontban, a becsült érték között (azzal összefüggésben) határozta meg a tartalékkeret összegét. Az ily módon módosított tartalékkeret összege az 1. rész tekintetében 27.844.680.-HUF, míg a 2. rész tekintetében 55.810.640.-HUF. Valóban megállapítható az a tény, hogy a kérelmező által az ajánlatában feltűntetett tartalékkeret összege az 1. rész tekintetében 27.147.979.-Ft, míg a 2. rész tekintetében 56.505.875.-Ft, tehát az eredeti ajánlati felhívásban meghatározott összeg. Kérelmező álláspontja szerint viszont egy, az ajánlatkérő által konstans értéknek tekintendő, az ajánlati árra semminemű kihatással nem bíró összeg adminisztrációs tévedésből történő elírása hiánypótlási lehetőség biztosítása,
10
vagy felvilágosítás kérés nélkül nem eredményezheti egy - egyébként az ajánlat ár tekintetében messze legkedvezőbb - ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, mivel az ilyen gyakorlat ellentétes a közbeszerzések céljával, nevezetesen a közpénzek ésszerű felhasználásával. A Kbt. 2010. szeptemberi módosítása is egyértelműen azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy egyszerű adminisztrációs hibák/tévedések ne eredményezhessék az egyébként megfelelő ajánlatok és alkalmas ajánlattevők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. A tartalékkeret összege állandó, nem az ajánlattevők, hanem az ajánlatkérő által meghatározott összeg, mely ilyen módon nem is képezi az ajánlat részét, hiszen arra nem lehet ajánlatot adni, csak az ajánlattevő által az ajánlati felhívásban előre meghatározott összeget kell ilyen címen „beírni” az ajánlat megfelelő nyilatkozataiba. A tartalékkeret összege semminemű bírálati szempontot nem képezett (nem is képezhetett, hiszen azt az ajánlatkérő határozta meg), így nincs kihatással, nem befolyásolja sem az ajánlati árat, sem műszaki tartalmat. A bírálati szempont az ajánlati felhívás IV.2.1. pontja értelmében az Egyösszegű Ajánlat Ár, (valamint az előteljesítési napok száma és a szakmai ajánlat). Az Egyösszegű Ajánlati Ár részét az Ajánlati Dokumentáció szerint nem képezi a tartalékkeret. Ugyancsak nem része az Ajánlati Dokumentáció 3.2. pontja szerint a Szerződéses Árnak sem a tartalékkeret, hiszen a „Szerződéses Ár .... Forint, amelynek alapja az Egyösszegű Ajánlati Ár, és amely a Szerződés Elfogadott Végösszegének tartalékkeret nélküli része.” Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során nem intézett sem hiánypótlási felhívást, sem felvilágosítás iráni kérdést a tartalékkeret meghatározása vonatkozásában Kérelmező felé, mikor észlelte, hogy a tartalékkeret összegeként nem a módosított ajánlati felhívás szerinti összeg, hanem az eredeti ajánlati felhívásban meghatározott összeg került feltűntetésre (és nem meghatározásra, mert ezen összeg meghatározására az ajánlattevőknek nincs módjuk). A Kbt. 83. § (2) bekezdése értelmében „Hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak”. A jogalkotó a hiánypótlás során történő ajánlatmódosítás lehetőségét figyelemmel a Kbt. 3. § szerinti kógenciára - bekorlátozta ugyan, de csak a Kbt. 83. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott körben. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott tartalékkeret összegének ajánlati nyilatkozatunkban stb. történő, a módosított ajánlati felhívásban meghatározott összeghez viszonyított elírását (mely összeg egyébként megfelelt
11
az első (alap) ajánlati felhívásban feltűntetett összegnek), hiánypótlás során módosíthatta volna. A Kbt. 83. § (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi az ajánlatok hiánypótlás során történő módosítását annak érdekében, hogy az ajánlatok megfeleljenek a felhívás, dokumentáció stb. előírásainak. Tekintettel arra, hogy a tartalékkeret összege eleve ajánlatkérő által meghatározott, (tehát a felhívásban meghatározott összeg helyett más összeg nem vehető figyelembe), így annak feltűntetése is gyakorlatilag felesleges része az ajánlatoknak. Az eredeti ajánlati felhívásban ajánlatkérő által meghatározott tartalékkeretnek – hiánypótlással - a módosított ajánlati felhívásban meghatározott összegre történő javítása nem érinti az ajánlat azon elemeit, amelyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek, s a szakmai ajánlat azon részét sem képezi, mely elbírálási részszemponttal függ össze. Álláspontja szerint a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti megfelelő hiánypótlás biztosításával módjában állt volna a tartalékkeret feltűntetésére vonatkozóan a helyes adatot megadni, mivel e tartalékkeret feltűntetése nem érintette a Kbt. 81. § (4) bekezdésében hivatkozott Kbt. 57. § és 89-90. §-okban foglaltakat. A tartalékkeret összeg, módosított összegre vonatkozó hiánypótlás elrendelésének elmulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, így hiánypótlás elrendelésének hiányában jogsértő módon nyilvánította érvénytelennek kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmében maga is megállapítja, hogy „a tájvédelmi szakérői jogosultság fennállását szakmai önéletrajzzal, valamint e szakértői jogosultsági végzettséget és annak regisztrációját kellett igazolni.” Kérelmező jogorvoslati kérelmében utal a hiánypótlás során csatolt dokumentumokra, nevezetesen: a szakember eredeti, aláírt szakmai önéletrajza, nyilatkozat a rendelkezésre állásról, nyilatkozat a magyar nyelvtudásról, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. április 19. napján kelt határozata. Az ajánlati felhívás III.2.3.) M/3 pontjában, valamennyi szakember vonatkozásában megkövetelt végzettséget igazoló dokumentum vonatkozásában kérelmező jogorvoslati kérelmében utal arra a tényre, hogy a hivatkozott névjegyzékbe vételi határozat „meghivatkozza a szakember (...) végzettségeit”.
12
Tekintettel arra, hogy a hiánypótlás 185. oldalán csatolt névjegyzékbe vételi határozat - kérelmező által is elismerten - csak meghivatkozza K.J.E. szakember végzettségeit, az nem tekinthető az Ajánlati Felhívás III.2.3. M/3 pontjában előírt végzettséget igazoló dokumentum csatolásának, tekintettel a Kbt. szabályozásának jellegére. Ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott határozat nem szolgálhat a kérdéses szakember végzettségét igazoló dokumentumként, figyelembe véve a jelenleg hatályos felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX, törvény 62. § - 64. §, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény indoklásában foglaltakat. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § (1) bekezdése meghatározza „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának” előfeltételeit. A hivatkozott törvény 62. § (4) bekezdése értelmében „oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatás, intézmények által e törvény alapján kiállított, végzettség szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni”. Továbbá a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény indoklásában jogalkotó egyértelműsíti, hogy „a felsőoktatásban felsőfokú szakképzésben a tanulmányok befejezését igazoló dokumentum a bizonyítvány, alap-, mesterképzésben, szakirányú és doktori képzésben az oklevél”. 2./ Kérelmező 2. kérelmi eleme vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlatok értékelése során megállapította, hogy kérelmező mind az ajánlati nyilatkozatában, mind a minőségtervében hibásan tűntette fel a tartalékkeret összegét, melyet kérelmező jogorvoslati kérelmében is elismer. A Kbt. 83. § (2) bekezdése valóban lehetőséget biztosít arra, hogy ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció rendelkezéseinek megfelelően módosítsa, a Kbt. 82. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott kógens kivételekkel. A Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján „a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdés szerint értékelésre kerülnek.” Tárgyi eljárásban Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdés b) alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat elve szerint értékelte a beérkezett ajánlatokat az alábbi részszempontok szerint: Egyösszegű Ajánlat; Ár. Súlyszám 50 Előteljesített napok száma. Súlyszám 5 Szakmai ajánlat. Súlyszám 45
13
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a szakmai (minőségterv) a Kbt. 81. § (4) bekezdés szerint étékelésre került.
ajánlat
Tartalomjegyzék szerint kérelmező az ajánlat 811-1285. oldalán benyújtott minőségtervében, az első rész vonatkozásában ajánlat 1031. oldalán, a második rész vonatkozásában az ajánlat 1041. oldalán hibásan tüntette fel a tartalékkeret összegét. A Kbt. 83. § (2) bekezdésének a) pontja, sem egyéb jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé a 81. § (4) bekezdés szerint értékelésre került ajánlati elemek, akár „adminisztrációs tévedésből történő elírás” következtében hibás elemeinek, hiánypótlással történő orvoslását. A fentiekre tekintettel ajánlatkérőnek nem állt módjában a Kbt. 83. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, törvényes úton kérelmezőt a tartalékkeret helyes feltüntetésére hiánypótlási felhívás keretében felszólítani. A Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglalt „nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.” A Kbt. 85. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő felvilágosítást, tisztázást az ajánlat különböző pontjain eltérő tartalommal szerepelő adatvonatkozásában kérhet. Kérelmező a tartalékkeret összegét ajánlatának valamennyi részében, egyértelműen, azonos összegben, helytelenül tüntette fel, így a Kbt. 85. § (1), valamint (2) bekezdésének az alkalmazása kizárt. A fentiekre tekintettel ajánlatkérőnek a Kbt. 85. § alapján szintén nem volt törvényes lehetősége felvilágosítást kérni kérelmezőtől a tartalékkeret összegének vonatkozásában. Ajánlatkérő nem osztja kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakat, miszerint a tartalékkeret „nem is képezi az ajánlat részét”. Az ajánlati dokumentáció részeként ajánlattevők részére kiadott Szerződéstervezet 1. fejezetének 3.1. pontja tartalmazza a Szerződés Elfogadott Végösszegének a mértékét, mely az Egyösszegű ajánlati ár tartalékkerettel növelt értéke. A fentiek alapján az ajánlatban szereplő tartalékkeret összege része a szerződésnek is, vagyis annak ellenére, hogy egyelőre meghatározott összeg, az ajánlat részét képzi. A Döntőbizottság kérelmező kérelmét elutasította az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő felhívását 2011. március 24-én adta fel, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálására. Ajánlatkérő eljárását a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt eljárásra vonatkozó szabályok alapján folytatta le.
14
1./ A Döntőbizottság először kérelmező K.J.E. szakember vonatkozásában előterjesztett kérelmet vizsgálta. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)–(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § (1), (4) bekezdései kimondják, hogy (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi
15
vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított, végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) számú kormányrendelet 8. §-a szerint az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed. A kormányrendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás - a vízgazdálkodásról szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásában III.2.3) M/3 pontjában a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában többek között a végzettségüket és regisztrációjukat igazoló dokumentumokat kért az ajánlathoz csatolni, jelen kérelmi elemmel érintetten 1 fő SZTjv tájvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező szakemberét. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem kifejezetten mérnöki végzettség igazolását írta elő, hanem a megajánlatott szakember végzettségét kérte igazolni. A Döntőbizottság több okból nem fogadta el kérelmező azon álláspontját, miszerint a kérelmező által becsatolt, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozata megfelelően igazolja K.J.E. szakember felsőfokú végzettségét. Ad.1. A felsőoktatásról szóló törvény 62. §-ban foglaltak szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését, azaz a végzettséget az „oklevél” megnevezésű dokumentum igazolja, amely kiállítására kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult, kérelmező által csatolt okirat egy hatósági határozat. Ad.2 Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozata a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) számú kormányrendelet alapján került kiállításra, amely rendelet 8. §-a
16
kimondja, hogy a határozatba foglalt engedély a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet tartalmazza, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed. Ennek értelmében a határozat csatolásával kérelmező a megajánlott szakember vonatkozásában előírt regisztrációs feltételt teljesítette, mivel a határozat azt igazolja, hogy K.J.E. szakember SZTjv tájvédelem szakterületen nyilvántartásba vételre került, és szakértői tevékenységet végezhet. Az valóban megállapítható, hogy a fenti határozatba foglalt engedély és nyilvántartásba vétel alapfeltétele többek között a felsőfokú végzettség, azonban a hatósági határozat tartalmilag az eljáró szerv akaratának kifejezésére szolgáló döntést jelenti, formailag pedig a határozat a döntés megjelenítési formája. Jelen esetben a határozatot hozó hatóság célja a hatósági engedélyhez kötött SZTjv tájvédelmi szakértői nyilvántartásba vétele, és az annak alapján történő szakértői tevékenység végzésének engedélyezése volt, és nem a határozatban hivatkozott diplomák, mint adatok igazolása. A fentiekben kifejtettek értelmében a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a kérelmező által ajánlatához csatolt hatósági határozat nem alkalmas az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban megkövetelt szakember felsőfokú végzettségének igazolására, arra kizárólag a felsőoktatásról szóló törvényben foglalt felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél alkalmas, amelyet kérelmező azonban az ajánlatához nem csatolt, így ajánlatkérő jogszerűen minősítette kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) e) pontja alapján érvénytelennek, ezért a Döntőbizottság e tekintetben előterjesztett alaptalan kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlat érvénytelenségét egy érvénytelenségi ok megállapítása is megalapozza. A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező tartalékkeret hibás feltüntetése körében előterjesztett kérelmi elemét, melyben kérelmező azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a jogszabályi lehetőség ellenére nem hívta fel hiánypótlásra kérelmezőt a hibásan feltüntetett tartalékkeret vonatkozásában. A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés kimondja, hogy a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:
17
a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy a törvényi szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a benyújtott ajánlat hibája vagy hiányossága esetén ajánlatkérő hiánypótlásra szólítsa fel az ajánlattevőt. Az ajánlat hiánypótlás keretében történő módosításának és kiegészítésének a köre azonban nem korlátlan, a Kbt. 83. § (2) bekezdése taxatíve meghatároz olyan kivételeket, amelyek tekintetében hiánypótlás nem rendelhető el, így többek között kizárt a hiánypótlás a Kbt. 81. § (4) bekezdésére tekintettel a bírálati résszempontok tekintetében. Jelen eljárásban ajánlatkérő az ajánlati felhívásában illetőleg annak módosításában előírta ajánlattevők részére, hogy ajánlatukban tartalékkeretet szerepeltessenek, amely összegeket az eljárás mindkét része tekintetében pontosan meghatározta amellett, hogy az összegek a felhívás módosítása során módosultak. Az eljárás során kérelmező sem vitatta, hogy ajánlatában tévesen az eredeti ajánlati felhívásban szereplő tartalékkeretek összegeit tüntette fel. Az ajánlati felhívásban bírálati résszempontként a szakmai ajánlat az egyösszegű ajánlati ár és az előteljesített napok száma mellett megjelölésre került.
18
A fentiekben hivatkozott tartalékkeret kérelmező ajánlata több pontján, az ajánlati nyilatkozatban, az ajánlati ár bontását tartalmazó táblázatban valamint a „Minőségterv” megnevezésű szakmai ajánlaton belül megtalálható pénzügyi ütemtervben számszerűen, az eredeti ajánlati felhívásban meghatározott összegekkel feltüntetésre került annak 1031. és 1041. oldalain azzal a kérelmezői megjegyzéssel, hogy a fizetési ütemterv a tartalékkeretet úgy veszi figyelembe, hogy annak értékét nem tartalmazza, mivel az jellegéből adódóan felmerülés esetén és előre nem látható időpontban és helyszínen kerül felhasználásra. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon érvelését, miszerint a tartalékkeret összege nem képezett bírálati szempontot, tekintettel arra, hogy a szakmai ajánlat, jelen esetben „Minőségterv” bírálati szempont volt, melynek részét képezi a pénzügyi ütemterv, ebben mindkét rész tekintetében téves összegekben került a tartalékkeret megjelölésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint irreleváns kérelmező a pénzügyi ütemtervben a tartalékkerethez fűzött megjegyzése figyelemmel arra, hogy az összeg téves feltüntetését kérelmező maga sem vitatta. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata a bírálati résszempontként meghatározott szakmai ajánlatában tartalmazott hibákat, és mint ilyenek a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontjába tartózó, hiánypótlás keretében nem javítható kivételek körébe tartoznak, melyre figyelemmel ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy érvénytelenné nyilvánította kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) f) pontja alapján, ezért a Döntőbizottság kérelmező 2. kérelmi elemét, mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye
19
területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. szeptember 28.
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. STRABAG-MML Magas és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 2. Tisza-tavi régió hulladéklerakóit rekultiváló egycélú Önkormányzati Társulás (5350 Tiszafüred, Fő út 1.) 3. Duna Aszfalt Kft. (6060 Tiszakécske, Béke út 150.) 4. GEOHIDROTERV Kft. (1095 Budapest, Máriássy u. 7.) 5. REPÉT Környezetvédelmi, Vegyipari, Termelő Szolgáltató Kft. (1143 Budapest, Hungária krt. 116-118.) 6. AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (3527 Miskolc, József A. u. 65.) 7. WIS Befektetési és Kereskedelmi Zrt. (1044 Budapest, Váci út 123.) 8. Bilfinger Berger Civil Hungária Kft. (1117 Budapest, Neumann János u. 1.) 9. Restone Kft. (5000 Szolnok, Újszászi út 16.) 10. Irattár
