K Ö ZB E S ZE RZÉ S I H AT ÓS ÁG K Ö ZB E S ZE RZÉ S I D Ö NT ŐBI ZO T T SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.628/12/2012.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A LicensePort Zrt. (1119 Budapest, Keveháza u. 1-3., a továbbiakban: kérelmező) által az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szolgáltatási szerződés keretében az ÉMI Nonprofit Kft. informatikai infrastruktúrájának helyszíni üzemeltetése, valamint rendszermérnöki felügyelet, és rendelkezésre állás biztosítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem mindkettő kérelmi elemének a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontjára és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontjára – a Kbt. 63. § (3) bekezdését. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 200.000.-Ft, azaz kettőszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy az alapos kérelemre tekintettel 50.000.-Ft, azaz ötvenezer forintot térítsen vissza kérelmező részére az érdemi határozat megküldését követő 8 napon belül. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi
2 székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás rendelkezésére álló iratai, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: A rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítése során ajánlatkérő 2012. július 25-én összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kért és kapott B.F., L.J., S.K., valamint Sch.A. természetes személyektől. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás megküldésével a Kbt. III. része szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított 2012. szeptember 3-án a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja alapján. Ajánlattételre a kérelmezőn kívül a Good Impress Netregeneration Kft-t és a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t hívta fel. Ajánlatkérő a felhívás c) pontjában rögzítette a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: „Közbeszerzés tárgya: Szolgáltatási szerződés keretében az ÉMI Nonprofit Kft. informatikai infrastruktúrájának helyszíni üzemeltetése, valamint rendszermérnöki felügyeletet, és rendelkezésre állás biztosítása. Közbeszerzés mennyisége: A megrendelő 1+8 db telephelyén üzemelő IT infrastruktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése a központi telephelyen (1113 Budapest, Diószegi út 37.), míg a 8 darab külső telephely távoli üzemeltetése, illetve helyi üzemeltetése eseti kiszállással. A vidéki helyszínek esetében az eseti kiszálláshoz Megrendelő a Szolgáltatónak gépkocsit biztosít. Szentendrei telephelyen másodlagos központ kialakítása az adatbiztonsági tervnek megfelelően. A megrendelő központi telephelyén 1 fő rendszergazda és 1 fő helpdesk munkatárs biztosítása munkaidőben H-CS 7:45-16:35, P 7:4514:30-ig, továbbá 1 fő helpdesk munkatárs eseti rendelkezésre állása. Rendszermérnöki támogatás havi 16 órában 8 órás bontásokban. Rendelkezésre
3 állás biztosítása helpdesk, rendszergazda, és rendszermérnöki feladatokra hétköznap munkaidőn kívüli, hétköznap éjszakai, hétvégéi és ünnepnapi, illetve hétvégi és ünnepnapi éjszakai munkavégzéshez. A részletes feladat ismertetését az ajánlattételi dokumentációhoz csatolt szakmai specifikáció tartalmazza. Közbeszerzési eljárás becsült értéke: nettó 19.000.000,-Ft” A felhívás d) pontjában a részekre történő ajánlattétel, az e) pontjában pedig az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta az ajánlatkérő, míg a g) pont szerint a szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 15 hónap. A felhívás k) pontjában közölte az ajánlatkérő, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás a bírálat szempontja. Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményrendszerét. Ennek keretében az m) pontban a gazdasági, pénzügyi alkalmassági, míg az n) pontban a műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket írta elő. Az n) pont M2) alpontjában rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő amennyiben nem rendelkezik: legalább 1 fő senior helpdesk szakemberrel, aki rendelkezik legalább "B" kategóriás jogosítvánnyal; legalább 1 fő senior helpdesk szakemberrel, aki rendelkezik legalább "B" kategóriás jogosítvánnyal;, legalább 1 fő rendszergazda szakemberrel, aki rendelkezik - -legalább "B" kategóriás jogosítvánnyal, továbbá - Windows Server 2008R2 adminisztrációjában szerzett legalább 2 év szakmai tapasztalattal, valamint - MS Exchange Server tapasztalattal - MS SQL Server tapasztalattal - MS SCCM tapasztalattal - MS Share Point Server tapasztalattal - informatikai angol szakmai nyelv tárgyalóképes ismeretével; legalább 1 fő rendszermérnök szakemberrel, aki rendelkezik - -legalább "B" kategóriás jogosítvánnyal, továbbá - Windows Server 2008 R2 szerzett legalább 2 év rendszeradminisztrátori szakmai tapasztalattal, valamint - mentési eljárások során szerzett szakmai tapasztalattal; - hálózati eszközök és hálózati struktúra területén szerzett szakmai )' tapasztalattal. A szakemberek között átfedés nem megengedett. Azaz legalább 4 fő szakembert kell bemutatni az alkalmassági feltétel teljesítéséhez. Ehhez kapcsolódó megkövetelt igazolási módként jelölte meg ajánlatkérő az M.2.) pontban, hogy a 310/2011. (XIL23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés
4 d) pontja alapján a szolgáltatás teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek, képzettségének és gyakorlati idejének bemutatása, valamint a szakmai gyakorlat (rendszergazda esetében az informatikai angol szakmai nyelv tárgyalóképes ismeretét is) ismertetését is tartalmazó a szakember által aláírt szakmai önéletrajz csatolása. Ajánlatkérő a felhívás n) és o) pontjaiban az ajánlattételi határidőt és az ajánlatok felbontásának időpontját 2012. szeptember 06. napjának 10. órában határozta meg. A felhívás q) pontja rögzítette a tárgyalások lefolytatására, menetére vonatkozó információkat. Eszerint az ajánlatkérő várhatóan egy tárgyalást kíván tartani. ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön folytatja le (maximum fél órás időintervallumokban) a tárgyalást az ajánlatok beérkezésének fordított sorrendjében (azaz az utolsó ajánlatot benyújtóval kezdi a tárgyalást ajánlatkérő 10.00 órakor, majd fél órával később az ajánlatok beérkezésének fordított sorrendjében akóvetkező ajánlattevővel tárgyal és így tovább). Ajánlatkérő a tárgyaláson az ellenszolgáltatás összegére tett megajánlást és szükség esetén a szerződéstervezetet kívánja végig tárgyalni. Amennyiben az ajánlat további pontosítása szükséges az ajánlatkérő további tárgyalás(oka)t tart. A további tárgyalás(ok)ról ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket. A tárgyalás befejezéseként ajánlatkérő lehetőséget biztosít a végleges (ajánlati kötöttséget eredményező) ajánlat megtételére. A végleges ajánlat benyújtásával. és egyben tárgyalás befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.” Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben útmutatót, nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet és műszaki, szakmai specifikációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció 12. oldalán, a B.1.1. pontban ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattevőnek arra vonatkozóan kell nyilatkoznia, hogy a Szolgáltatási szerződést változtatás nélkül elfogadja vagy a szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos esetleges észrevétel esetén meg kell adnia az eredeti szerződésben szereplő feltétel megadása mellett a konkrét szövegszerű javaslatát. A dokumentáció 25. oldalán a szolgáltatási szerződéstervezet 2.2. pontja szerint a szerződés mennyisége megegyezett az ajánlattételi felhívásban rögzítettel, míg a 3. pontja szerint a Szolgáltatási díj tartalmazza a szerződés teljesítésének ideje alatt megrendelő által elvárt a jelen szerződésben és a szerződés 1. sz. mellékleteként csatolt szakmai specifikációban ismertetett és elvárt szolgáltatásokat (kapcsolódó tevékenységeket) az abban meghatározottak szerint a Megrendelő által meghatározott mennyiségben.
5 A dokumentáció és a szerződéstervezet további melléklete volt a szakmai specifikációt tartalmazó „IT Üzemeltetés közbeszerzési pályázat” című irat is. Az ajánlatkérő itt rögzítette a helpdesk, a rendszergazda és a rendszermérnök munkatársak feladatait, az üzemeltetendő főbb rendszereket és a telephelyeket. Eszerint a rendszermérnök köteles kidolgozni az adatbiztonsági tervet és megtervezni a szükséges informatikát. Ajánlatkérő 2012. szeptember 13-án megtartotta az ajánlatok bontását, megállapította, hogy mindhárom ajánlattételre felhívott határidőre benyújtotta ajánlatát, majd több alkalommal hiánypótlásra szólította fel őket, amely során a felhívásban közölt első tárgyalási időpontot megváltoztatta 2012. szeptember 18. 14 órára, majd 2012. október 5. 11 órára. Ajánlatkérő 2012. október 5-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a Good Impress Netgeneration Kft. ajánlatát Kbt. 74. § (1) bekezdése d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, így az ajánlattevő a tárgyalásokon már nem vehet részt. Az ajánlattevő ajánlatkérő döntését nem támadta meg. Ajánlatkérő 2012. október 5-én megtartotta az érvényes ajánlattevőkkel – kérelmezővel és a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel – a tárgyalást, melyet berekesztett. A tárgyaláson a kérelmező – többek között – a következő kérdéseket tette fel a műszaki feladatokkal összefüggésben: Technikusi készenléttel kapcsolatban az eseti rendelkezésre állás mit tartalmaz? A senior vagy a junior helpdesk szakembernek kell rendelkezésre állnia (eseti rendelkezése állás)? Rendelkezésre álláson felüli munkavégzés beletartozik-e a költségbe amennyiben a rendelkezésre állás csak azt jelenti, hogy elérhető-e a kolléga-? Mi a pontos fogalma a rendelkezésre állásnak, és mi az az óra mennyiség, amire ajánlattevőnek rendelkezésre kell állni (effektív munkavégzés). Mennyi időn belül kell a technikusnak rendelkezésre állnia és milyen időkereten belül történik (hétköznap, munkanapokon, munkaidőn belül vagy kívül)? Kritikus eseménynél mi a teendő, ha a 16 óra időkeret elfogyna - 16 órán felüli óra, hogy kerül elszámolásra? Ajánlattevő javaslata, hogy a fel nem használt óraszámok kumulálódjanak (negyedéves időszakokon belül). Rendszermérnök távoli beavatkozása esetén a rendszermérnöki órák elszámolása, hogy történik?
6 Vidéki kiszállásokra milyen gyakorisággal van szükség? Hányszor kell kimenni a vidéki helyszínekre? Abban az esetben, ha nem az Ajánlatkérő autójával történik a vidéki kiszállás, akkor mi az a futásteljesítmény, amivel kalkulálni kell. Ha az Ajánlatkérő autójával történik a kiszállás, akkor az esetleges károkozás elszámolása miként történik, illetve történhet? Dokumentumok naprakészen tartása esetében milyen üzemeltetési dokumentációról beszélünk (mely dokumentációkról és milyen szintű dokumentációkról), minden üzemeltetési dokumentáció rendelkezésre áll-e vagy az ajánlattevőnek kell ezeket előállítania? A tárgyaláson a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – többek között – a következő kérdéseket tette fel: Ajánlat 59. oldalán található szerződéses észrevétel 1. sz. mellékletében szereplő heti kiszállás mit jelent mit tartalmaz a Szentendrei telephelyen? Ajánlatkérő nem definiálta, hogy mit ért heti kiszállás alatt (pl. időszakhoz. napszakhoz kötött-e a kiszállás, munkanap, hétvégén elvégzendő feladatokat jelent-e?) Melyik szakember szakértelmét igénylő tevékenységek ellátásáról van szó ezen időszak alatt? Alapvetően a rendszeres heti kiszállást a helpdeskes kolléga végzi. Ajánlatkérő mit ért adatbiztonsági terv alatt? Kéri, hogy a Szentendrei telephely esetében a másodlagos központ kialakítása pontosítva legyen? Ajánlattevő kéri, hogy ajánlatkérő definiálja: o mikor biztosítja a gépjárművet és a gépjármű hogyan jut a vállalkozó rendelkezésére a szolgáltatási időszak alatt (0-24)? o a gépjárművel kapcsolatos költségek kit terhelnek? Rendszermérnöki támogatás esetében a 16 órás keret mit takar, illetve elegendő-e a feladat ellátására? Ajánlattevő a 10.3. ponttal kapcsolatban javasolja, hogy a hibák tekintetében a 10.3. pontban az kerüljön rögzítésre, hogy a jelzett időszakokon belül a hiba kijavítása megkezdésre kerüljön. Véleménye szerint a hiba detektálása és javítása a megjelölt intervallumon belül nem tud megtörténni. Az ajánlatkérő az ajánlattevők mindegyikével közölte, hogy megvizsgálja a kérdéseket és az elhangzott kérdések alapján ahol szükséges pontosítja a szerződést és a szerződés részét képező specifikációt. Ajánlatkérő informatikai vezetője, S.K. 2012. október 09-én du 1:38 órakor emailt küldött kérelmező részére, melyben az alábbiakat kérte: „A közbeszerzési eljáráshoz azonnal le kell adnunk a másik pályázó és a minisztérium részére a közbeszerzés tárgyát képező technikai eszközöket: szerver lista
7 konfigurációk stb. Ezt ha lehet még ma szeretném megkapni!!!” Kérelmező munkavállalója, C.I. 2012. október 09-én du 1:49 órakor ajánlatkérő megkeresésére az alábbi tartalommal válaszolt: „Ebben a könyvtárban megtalálja a szükséges infót. \\venusz\informatika\átadás 2012\Szerverek Kb. 99,5%-ban up-to-date a leírás, de ezt az infót ne add tovább.” Kérelmező munkavállalója, Cs.A. 2012. október 09-én 2:12 órakor ismét email választ küldött ajánlatkérő megkeresésére az alábbi tartalommal: „Ez a tábla. Igazából a szerver neveket kivettem. Ennyinek elégnek kell lenni. Tudunk pontos megfogalmazást ami alapján ki kell adnunk az adatokat? Mi a közbesz.bizottság hivatalos utasítása?” Ajánlatkérő 2012. október 10-én e-mailen megküldte az első tárgyaláson felvetett kérdésekre és észrevételekre figyelemmel módosított szolgáltatási szerződéstervezetet (melyet kért véglegesnek tekinteni), valamint a szerverlistát (amelynek bizalmas kezelését kérte). A szolgáltatási szerződéstervezetének 2.2. pontja a szerződés mennyiségét az alábbiak szerint módosította az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmához képest. „2.2. Szerződés mennyisége: A megrendelő 1+8 db telephelyén üzemelő IT infrastruktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése a központi telephelyen (1113 Budapest, Diószegi út 37.), míg a 8 darab külső telephely távoli üzemeltetése, illetve helyi üzemeltetése eseti kiszállással. A vidéki helyszínek esetében az eseti kiszálláshoz Megrendelő gépkocsit nem biztosít, Szolgáltató saját használatú gépkocsival köteles a jelen szerződésből fakadó kötelezettségeit teljesíteni. A szerződés teljesítésével kapcsolatban várható havi futásteljesítmény 500 km. Szentendrei telephelyen a másodlagos központ kialakításában történő rendszermérnöki közreműködés, rendszermérnöki tervek előkészítése, a szükséges informatikai eszközök tervek szerinti üzembe helyezése, telepítése. Szolgáltató köteles legkésőbb 2012. december 31. napjáig adatbiztonsági tervet készíteni. A megrendelő központi telephelyén 1 fő rendszergazda és 1 fő senior helpdesk munkatárs biztosítása munkaidőben személyes jelenléttel, továbbá 1 fő junior helpdesk munkatárs rendelkezésre állása H-CS 7:45-16:35, P 7:45-14:30-ig. A rendelkezésre állás alapján az 1. fő junior helpdesk munkatárs Megrendelő
8 igénye esetén ellátja a vidéki helpdesk feladatokat, azok jellegétől függően kiszállással vagy távoli eléréssel, vagy a központi telephelyen szükség esetén személyes jelenléttel segíti a senior helpdesk munkatársat. Rendszermérnöki támogatás havi 24 órában 8 órás bontásokban. Az adott hónapban fel nem használt órák száma a következő hónapra átvihetők. A rendszermérnök távoli beavatkozásának ideje a kumulált rendszermérnöki órák számából kerül levonásra. A távoli beavatkozásról Ssolgáltató tételes és részletes munkalapot köteles készíteni ami tartalmazza az elvégzett tevékenységet és annak idő igényét. Rendelkezésre állás biztosítása helpdesk, rendszergazda, és rendszermérnöki feladatokra hétköznap munkaidőn kívüli, hétköznap éjszakai, hétvégéi és ünnepnapi, illetve hétvégi és ünnepnapi éjszakai munkavégzéshez, szükség esetén helyszíni kiszállással. Szolgáltató kötelezettsége a napi feladatainak pontos dokumentálása, nyomon követhetőség biztosítása, kockázat felmérés, és a különböző kockázati szintű hibalehetőségre való felkészülés és azok elhárítására vonatkozó tervek elkészítése.” Ajánlatkérő 2012. október 11-én megtartotta az érvényes ajánlattevőkkel – a kérelmezővel és a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel – a tárgyalás folytatását, kérve, hogy a szerződéstervezetet az ajánlattevők tekintsék véglegesnek, és a végleges ajánlatukat erre tekintettel tegyék meg. Ajánlatkérő 2012. október 11-én a második tárgyalási fordulót követően megtartotta a végső ajánlatok bontását, mely során rögzítette, hogy a kérelmező nettó 14.805.000,- Ft ajánlati árat, míg a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nettó 15.300.000,- Ft ajánlati árat tettek. Ajánlatkérő 2012. október 16-án a Kbt. 69.§ (2) bekezdése szerint árindoklást kért a kérelmezőtől a következők szerint: „Az önök által megajánlott ajánlati ár a Kbt. 69. § (2) bekezdés második fordulata alapján kirívóan alacsonynak minősül - kérem a szerződés időtartama vonatkozásában valamennyi elvégzendő feladat esetében részletesen adja meg az ajánlati ár kiszámításának, illetve az ajánlati ár tartalmi elemeinek részletes ismertetését szövegesen és számszerűen, valamint ezek objektív alapú és gazdasági ésszerűséget magában hordozó indoklását különösen az alábbi szempontok figyelembevételével: - a teljesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatása, azok körülményeinek ismertetése, továbbá azok költségigénye számszerűen és szövegesen indokolva, ezen belül legalább: - a teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás bemutatása valamennyi szakember esetében, és azok költségigénye havonkénti bontásban
9
-
-
(munkabérek és azok számított költségei, közterhek, egyéb a teljesítés során felmerülő költségek) teljesítési helyszínenként külön-külön; a teljesítéshez szükséges eszköz- és anyagköltség bemutatása (havonkénti és teljesítési helyszínenként külön-külön bontásban); a teljesítéshez szükséges erőforrások (tárgyi) igénybevételének időszükségletét (havi bontásban teljesítési helyszínenként külön-külön megadva) és költségigényét (havi bontásban teljesítési helyszínenként külön-külön megadva) az egyes tevékenységekre lebontva; a teljesítés gazdaságosságának bemutatását; a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeinek ismertetése és indokolása.”
Kérelmező 2012. október 17-én benyújtotta árindoklását az alábbiak szerint: „Ajánlatadásunk alkalmával több esetben is figyelembevettük azt a tényt, hogy az ÉMI Nonprofit Kft informatikai infrastruktúrájának üzemeltetését jelenleg is Társaságunk biztosítja, így teljes körű naprakész ismeretekkel rendelkezünk a jelenlegi rendszert, környezetet illetően. Ezt kivételesen előnyös körülménynek tekintjük. A szolgáltatás ellátására megjelölt kollégáinkkal kapcsolatban betanítással, átállással nem kellett kalkulálnunk, illetve más esetekben is (mint pl. dokumentációk készítése, aktualizálása, új rendszerek implementálása) jelentős költség elkerülést tudtunk realizálni a fentieknek köszönhetően. Kollégáink képzését, naprakész tudását Microsoft Gold Partnerként, Cisco Select Partnerként költséghatékonyan, e-learning és egyéb, ingyenes, a gyártók által biztosított tananyagokkal, on-line tréningekkel, labor gyakorlatokkal is sajátítjuk el belső képzéseink mellett. A vidéki kiszállásokra vonatkozó havi ~500km futásteljesítménnyel kapcsolatban meglévő céges autóflottánkkal kalkuláltunk. A már meglévő, „kulcsos autóként” használt gépkocsiainknál így addicionális költségek nem merültek fel az üzemanyag költségen, és az 500km-re vetített amortizáción felül/hó. (lízing, casco, stb). A teljesítéshez ezen felül nem számoltunk anyag költséggel, hiszen az ÉMI Nonprofit Kft által biztosított infrastruktúra üzemeltetése a feladat. Csak a kiírás szerinti havi munkamennyiségekkel kalkuláltunk, mivel a szolgáltatási szerződés szerint a meghatározott munkamennyiségeken és azok ellenértékén felül „a szerződés teljesítésével kapcsolatban” … „rögzített díjon felül Szolgáltató semmilyen díjra semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.” így nem kellett kalkulálnunk az esetleges túlórákkal, órakeretek átlépéséből adódó plusz költségekkel, stb. A rendszermérnök és a junior helpdesk munkatárs esetében távoli munkavégzés is megengedett, melyek pozitívan hatottak költségeink csökkentésére irányuló törekvéseinkben.
10 Tevékenységünkből fakadóan, a már korábban kialakított és megfelelően működő ügyeleti rendszerünkbe költségmentesen tudtuk beilleszteni az ÉMI Nonprofit Kft rendelkezésre állásával kapcsolatos feladatokat. A szolgáltatás komponensei kompetenciák/költségek szerint havi bontásban: -Senior Helpdesk teljes munkaidőben: 192 000Ft -Rendszergazda teljes munkaidőben: 282 000Ft -Rendszermérnök 24 órában: 150 000Ft tervezett költség -Management és egyéb költségek (autó, junior helpdesk, stb): 200 000Ft” Ajánlatkérő 2012. október 18-án a Kbt. 69.§ (3) bekezdése szerinti további árindoklást kért a kérelmezőtől az alábbi tartalommal: „A benyújtott árindokolás nem terjed ki valamennyi olyan elemre és körülményre, amely elem és körülmény bemutatását Ajánlatkérő az árindokolás kérésében előírt. Kérjük a Licenseport Zrt.-t, hogy a 2012. október 16-án kiküldött árindokolás kérésben szereplő valamennyi elem és körülmény vonatkozásában adja meg indokolását. Kérjük, hogy a szerződés időtartama alatt valamennyi elvégzendő feladat esetében részletesen adja meg az ajánlati ár kiszámításának, illetve az ajánlati ár tartalmi elemeinek részletes ismertetését szövegesen és számszerűen, valamint ezek objektív alapú és gazdasági ésszerűséget magában hordozó indoklását különösen az alábbi szempontok figyelembevételével: - a teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás bemutatása valamennyi szakember esetében, és azok költségigénye havonkénti bontásban (munkabérek és azok számított költségeit közterhek, egyéb a teljesítés során felmerülő költségek) teljesítési helyszínenként külön-külön; - a teljesítéshez szükséges erőforrások (tárgyi) igénybevételének időszükségletét (havi bontásban teljesítési helyszínenként külön-külön megadva) és költségigényét (havi bontásban teljesítési helyszínenként különkülön megadva) az egyes tevékenységekre lebontva. Kérjük, hogy a fentiek tekintetében legyenek figyelemmel arra is, hogy a teljesítés során valamennyi felmerült költségelemet külön-külön tüntessenek fel.” Kérelmező 2012. október 19-én benyújtotta újabb indoklását, melyben részletesen bemutatta a senior helpdesk, a rendszergazda munkatárs teljes munkaidőben, míg a rendszermérnök munkatárs költsége havi 24 órában (168 munkaórás hónappal számolva a teljes munkaidejének és így a teljes havi költségének 1/7 része) való foglalkoztatása esetében tételesen bontva bruttó havi munkabér, éves bruttó jövedelem, havi összes munkaadói járulék, munkaadó összes havi költsége. Kérelmező utalt arra, hogy a junior helpdesk kolléga költségei kiszámításakor a senior helpdeskes költségének felével kalkulált, mivel az ajánlatkérő a végleges szerződéstervezetben a kérése ellenére sem jelölte meg a készenlét fogalmát és a
11 kolléga egy hónapra vetített átlagos igénybevételi szándékát, sem azt, hogy mennyi idő alatt kell az ajánlattevőnek rendelkezésre bocsájtania. Kérelmező kijelentette, hogy a munkavállalóinak egyéb juttatásokat nem ad, így bérköltségük fedezi a teljes havi költségüket, a költségei a teljesítés helyszínétől függetlenek és a pályázatban kiírt helyszínek és azok erőforrásigényeivel kalkulált. Rögzítette, hogy nem a teljesítési helyek számával megegyező számú szakembert foglalkoztat, hanem a teljesítésbe bevont, fentebb részletezett szakemberek látják el az összes teljesítési helyen a szolgáltatást, így költségüket nem befolyásolja a teljesítési helyszínek száma. A vidéki kiszállásokra vonatkozó korábbi indokolását a következőképpen pontosította: „A megjelölt "kulcsos autók" költsége 500 Km. futásteljesítmény esetén csak becsült összegként adható meg, mivel a cég autóparkja vegyes összetételű mind életkorban, mind értékben, mind fogyasztásban és az esetleges vidéki kiszállásokhoz a cég flottájának bármelyik autója használható. A cégünk az üzemanyag árkalkulációját az Apeh kötelezettsége alapján (többször módosított -1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése) a honlapján közzétett és a pályázat leadásakor érvényben lévő céges autó üzemanyag elszámolásról szóló cikkében szereplő üzemanyag árak mellett, a céges flotta autóinak átlagos üzemanyagköltségét 500 km-re vetített átlagos havi futásteljesítményt és 8,5 l-es átlagos fogyasztást figyelembe véve nettó 19.000 Ft-ra becsülte. A céges autók, a futásteljesítményhez szükséges időszakaszra bontott átlagos amortizációját, biztosítási és egyéb szervizköltségét havi nettó 11.000 Ft-ra becsülte.” Kérelmező kijelentette, hogy a társaság az éves eredménye és költségei alapján a következő átlagos havi rezsiköltséget számította fel a teljesítés során: nettó 75.000 Ft adminisztratív költség (könyvelési díj, bérszámfejtés, számlázás): nettó 25.000 Ft irányító menedzsment költség: nettó 50.000 Ft. Ajánlatkérő 2012. november 5-én megküldte az eljárás összegezését ajánlattevők részére, melynek 7.a) pontjában az eljárást eredményesnek nyilvánította. A 9.a) pontjában ajánlatkérő érvényes ajánlatot benyújtóként kizárólag a Peet&Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t tüntette fel a nettó 15.300.000,-Ft ajánlati árral, a 11.a) pont szerint ő a nyertes ajánlattevő. Az összegezés 10. pontja szerint ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a következő 2 okból érvénytelennek minősítette egyrészt a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja, másrészt a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerint az alábbiak szerint: „1. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során jutott tudomására az értékelőknek az alábbi tény: Ajánlatkérő a 2012. október 05-én megtartott tárgyaláson a másik ajánlattevő részéről elhangzott igénynek megfelelően a beszerzés tárgyával összefüggésben a pontosabb ajánlattételhez valamennyi az eljárásban alkalmas
12 ajánlattevőként résztvevő ajánlattevőnek biztosítani kívánt további információkat. Az értékelő bizottság az ajánlatok értékelése során vizsgálta valamennyi ajánlattevő esetében a Kbt. 74. § (1) bekezdésében foglalt érvénytelenségi feltétel fennállását. Ennek keretében megállapításra került, hogy a Licenseport Zrt. esetében a közbeszerzési eljárás lefolytatása során felmerült a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenségi feltétel, Ajánlatkérő értékelő bizottsága a tárgyalások lezárást követően elvégezte a fentiek szerinti vizsgálatot, amely alapján tényszerűen megállapítható, hogy az ajánlattevőknek az első tárgyalást követően kiadott (2012. október 10-én e-mail útján megküldött) szerver lista a LicensePort Zrt.-től származik, amelyet az eljárásban résztvevő ajánlattevő (Licenseport Zrt.) 2012. október 09-én 13 óra 49 perckor küldött meg Ajánlatkérőnek.” Ennek következtében a közbeszerzési eljárás lefolytatásában a kérelmező részt vett, ezért – utalva a Kbt. 24. § (1)-(3) bekezdéseire – nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek, így ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. 2. „ad1.: Ajánlattevő által benyújtott árindokláso(k) alapján megállapítható, hogy ajánlattevő nem kalkulált a szerződés teljesítésével összefüggésben az alábbi elvégzendő (a műszaki specifikációban és/vagy szerződésben szereplő) tevékenységekkel: adatbiztonsági terv készítésének költsége az árindoklásban sehol nem szerepel (szolgáltatási szerződés 2. pontja). Véleményünk szerint ezzel ajánlattevő ajánlati ára kirívóan alacsonyak minősül, tekintettel arra, hogy ajánlattevő az ajánlati ára kialakítása során nem kalkulált a fentiekben előadott feladathoz kapcsolódó költségelemmel. a helpdesk, rendszergazda, és a rendszermérnöki feladatok esetén ajánlattevő „csak” a bérköltséggel kalkulált, azt körülményt az árindokolása alapján nem vette figyelembe (a 2012.10.19.-én kelt árindokolás a felsorolt szakemberek esetében kizárólag a teljes munkaidős költséggel kalkulál), hogy a szerződés 2. pontja és a szakmai specifikáció 2. pontja alapján ezen szakemberek esetében a hétköznap munkaidőn kívüli, hétköznap éjszakai, hétvégi és ünnepnapi, illetve hétvégi és ünnepnapi éjszakai munkavégzéssel is kellett volna kalkulálni. Ajánlattevő az árindokolása alapján egyéb juttatásokkal, bérpótlékkal nem kalkulált (hétköznap munkaidőn kívüli, hétköznap éjszakai, hétvégi és ünnepnapi, illetve hétvégi és ünnepnapi éjszakai munkavégzésre tekintettel), hanem csak az adott szakemberek teljes munkaidős bérköltséget vette alapul. Véleményünk szerint ezzel ajánlattevő ajánlati ára kirívóan alacsonyak minősül, tekintettel arra, hogy ajánlattevő az ajánlati ára kialakítása során nem kalkulált a fentiekben előadott költségelemekkel. ajánlattevő az árindokolás alapján nem kalkulált a teljesítés során tényszerűen felmerülő iparűzési és társasági adófizetési kötelezettséggel.
13 ad2.: Ugyanezen tevékenységi területre korábban a LicenscPort Zrt-vel kötött szerződést ajánlatkérő. Ezen szerződés tartalmából, mint Ajánlatkérő korábbi tapasztalatból kiindulva megállapítható, hogy: Ajánlattevő ugyanezen tevékenységet ~17%-al drágább alapdíjon végezte Ajánlatkérőnek, oly módon, hogy egyéb normál munkaidőben nem elvégezhető tevékenységeket az alapdíjon felül óradíj, illetve többlet díj alapon számlázott ki. Ajánlattevő ugyanezen tevékenységre vonatkozó ~17%-al drágább díja nem tartalmazta, továbbá a vidéki munkavégzéshez szükséges gépkocsival kapcsolatos költségeket. Ajánlatkérő-e korábbi tapasztalataiból kiindulva megállapítható, hogy a Licenseport Zrt. által jelen közbeszerzés keretében megajánlott tevékenységre vonatkozó ajánlati ára kirívóan alacsonynak minősül, tekintettel arra is, hogy jelen közbeszerzés keretében a jóval olcsóbb egyösszegű havidíj keretében többlet tevékenységet kell ellátni ajánlattevőnek a Licenseport Zrt. által korábban 17%-al drágábban elvégzett tevékenységhez képest. Ajánlattevő a korábban megkötött szerződésben a rendszermérnöki feladatokat 14.000.000,-Ft/óra+ÁFA összegű ellenszolgáltatásért látta el, ezzel szemben jelen közbeszerzés keretében a benyújtott árindokolásban benyújtott kalkuláció alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő megajánlása a rendszermérnök esetében mindösszesen ~7.000,-Ft/óra+ÁFA összegű. A jelenlegi megajánlásból számítható 7.000,-Ft+ÁFA összegű óradíj a korábbi álláspontunk szerint kirívóan alacsonynak minősül a korábbi tapasztalatokra (14.000, - Ft/óra+ ÁFA) tekintettel.” Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése miatt kérelmező 2012. november 08-án előzetes vitarendezést kezdeményezett, mivel álláspontja szerint az ajánlata érvényes. Előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban tájékoztatta az ajánlattevőket a közbeszerzés tárgyáról és annak mennyiségéről. Az ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció összeállításába, azaz az eljárás előkészítésébe a kérelmezőt, mint korábbi szolgáltatót nem vonta be, adatszolgáltatást nem kért és nem kapott. Az előkészítést kizárólag az ajánlatkérő és az eljárás lebonyolítására részéről felkért szervezet végezte el. Az ajánlatkérő és a kérelmező 2006. december 21-én kötött üzemeltetési szerződést a jelen eljárást képező szolgáltatás tárgyában. A szerződés jelen eljárás lezárásig többször módosításra került. A szerződés és annak módosításainak tartalmából, a szolgáltatási idő 6 éves időtartamából, továbbá az ajánlatkérőnél alkalmazott felelős személy munkaköri kötelezettségeiből megállapítható, hogy az ajánlatkérő tudomással bírt mindazon tényekről, adatokról és információkról, melyeket az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a kiegészítő tájékoztatás keretében közölt az ajánlattevőkkel. A kiegészítő tájékoztatás részét képező szerver listát a kérelmező, mint szolgáltató készítette az ajánlatkérő korábbi informatikai vezetőjének kérésére és az ajánlatkérő használatára a szolgáltatási időszak alatt.
14 A kérelmező az ajánlatkérő kérésére jóhiszeműen átadta az ajánlatkérő munkavállalójának az tárhely elérhetőség cím ét és az onnan letölthető táblát. Rögzítette, hogy a Kbt. 24. § (3) és (4) bekezdéseire figyelemmel az ajánlatkérő az eljárás előkészítésébe nem vonta be, az ajánlatkérő az eljárás folyamán olyan dokumentumot kért és kapott tőle, amelyet a közreműködése nélkül is el tudott volna érni saját informatikai infrastruktúrájában. Közölte ajánlatkérővel, hogy az árindoklásban kizárólag a személyi és tárgyi feltételek bemutatását, az élőmunka-ráfordítás bemutatást, az eszköz- és anyagköltséget, a tárgyi időszükségletet kérte részletesen bemutatni, valamint általánosságban kérte a teljesítés gazdaságosságának és kivételesen előnyös körülményeinek bemutatást. Ajánlatkérő egyik árindoklás kérésében sem kérte, hogy ajánlattevő részletesen elemezze az általa elkészítendő dokumentációk kalkulált költségét, vagy a szerződés 2. pontjában foglalt összes ellátandó feladat kalkulált költéségét pontról pontra részletezze, válaszában azonban mégis kitért a dokumentációk készítésére. Kérelmező aprólékosan bemutatta a fizetendő bérpótlékokkal (éjszakai pótlék, műszakpótlék, vasárnapi pótlék, fizetett ünnepi pótlék, túlóra pótlék) kapcsolatos szabályokat. Az iparűzési és társasági adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban előadta, hogy a gyakorlatban a vállalkozó egész éves bevétele alapján állapítják meg az iparűzési adó alapját, majd ez kerül visszaosztásra az önkormányzatok között, figyelembe véve, hogy állandó jellegű, vagy ideiglenes tevékenységet végzett az adott vállalkozás az adott önkormányzat területén, továbbá figyelemmel arra, hogy az adott önkormányzat saját hatáskörében mekkora összegben állapította meg a fizetendő iparűzési adó mértékét. A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva és csökkentve a törvény által meghatározott tételekkel, tehát a társasági adó szintén a teljes éves árbevétel és az éves szinten felmerülő módosító és csökkentő tényezők alapján kerül megállapításra. Összességében tehát az ajánlattevő ajánlati ára kidolgozásakor nem tud konkrétan forintosítva kalkulálni a fenti kiadásokkal, költségekkel. Azokat jellegüknél fogva vállalkozása összességében tudja és kell figyelembe vennie. Előadta, hogy az ajánlattevő elvárt haszonkulcsa vállalkozása összességéből számítódik, figyelembe véve a többi szerződéses kötelezettségét is. Kérelmező előadta, hogy az összegezés szerint az ajánlati ára arra tekintettel is kirívóan alacsony, hogy a jelenlegi ajánlati ár 17%-kal alacsonyabb a korábbi szerződéses összegnél és az alapdíjon felül többlet kiszámlázás is történt, valamint a rendszermérnök óradíja a felére csökkent. Rögzítette kérelmező, hogy ezzel ellentétben a jelenlegi pályázatban szereplő feltételek és vonatkozó pályázati ára fajlagosan drágább, mint a hivatkozott kiindulási alap. Mindezek alapján a javasolta kérelmező ajánlatkérőnek, hogy vonja vissza azon megállapítását, miszerint az ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen, és állapítsa meg az ajánlattevő ajánlatának érvényességét, és ezzel egyidejűleg állapítsa meg a kérelmező nyertességét.
15
Ajánlatkérő 2012. november 12-én kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasította, az összegezésében foglalt érvénytelenségi indokokat továbbra is fenntartotta. Kérelmező 2012. november 15-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdéseinek a Kbt. 24. § (3)-(4) bekezdéseinek a megsértését, mivel ajánlata nem volt érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megtérítésére. Kérelmező kérelméhez 250.000.- Ft. igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást csatolt. 1. kérelmi elemként előadta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében kérelmező nem vett részt, azt kizárólag az ajánlatkérő és az eljárás lebonyolítására felkért szervezet végezte el. Az ajánlatkérő és a kérelmező 2006. december 21-én kötött üzemeltetési szerződést a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatás teljesítésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérelmezőt, mint korábbi szolgáltatót az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció összeállításában, azaz az eljárás előkészítésébe bevonta volna, akkor adatszolgáltatást nem kért és nem is kapott ajánlatkérő a kérelmezőtől. Kérelmező szerint az ajánlatkérőnél alkalmazott felelős személy munkaköri kötelezettségeiből megállapítható, hogy az ajánlatkérő tudomással bírt mindazon tényekről, adatokról és információkról, melyeket az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a kiegészítő tájékoztatás során közölt az ajánlattevőkkel. Az ajánlatok bontását és az első tárgyalást követően kért az ajánlatkérő szerverlistát a kérelmezőtől, aki, mint korábbi szolgáltató készítette el azt ajánlatkérő informatikai vezetőjének kérésére. A szerverlistát kérelmező ajánlatkérő részére készítette többek között azért, hogy az ajánlatkérő az IMR auditokon, az IBIR megfelelőségi eljárásban, vagy az ISO minősítés megszerzése során fel tudja mutatni az általa használt szervereket. Ezen célok elérése érdekében a szerverlista az ajánlatkérő informatikai rendszerének egyik központi telephelyén található helyi file szerverén, a VENUSZ nevű szerveren van. Ezen a szerveren az informatikai osztály részére fenntartott közös megosztásban, „Informatikai” mappa volt található. Az eléréshez joga volt az ajánlatkérő informatikai vezetőjének és az informatikai osztály minden további dolgozójának. Ez a szerverlista fellelhető még a 2012. áprilisában történő ügyvezető váltás során végbement IT átadás-átvétel során keletkezett dokumentációs anyagok között is. Mindezek ellenére az ajánlatkérő munkavállalója nem maga hívta le a tárgyalások során adandó kiegészítő tájékoztatás tartalmát az általa is elérhető ajánlatkérői tárhelyről, hanem a kérelmező kapcsolattartóját kereste meg. A szerverlista korábbi elkészítettségét jelzi az is, hogy az ajánlatkérői kérésre a kérelmező először 11 majd 23 perccel
16 később azonnal válaszolt. A kérelmező kérése ellenére az ajánlatkérő nem adta meg, hogy az értékelő bizottságnak mi az állásfoglalása erről a kérdésről, ugyanakkor jóhiszeműen átadta a tárhely elérhetőség címét és az onnan letölthető táblát. Az átadott táblából a kérelmező munkavállalója azokat az elemeket törölte, amelyek kikerülése veszélyeztethette volna az ajánlatkérő informatikai rendszerének biztonságos működését. Mindezek alapján megállapítható kérelmező szerint, hogy az ajánlatkérő az eljárás előkészítésébe őt nem vonta be, a közreműködése nélkül is el tudta volna érni saját informatikai infrastruktúrájában a kért dokumentumot, amelynek az ismerete nem eredményezte a verseny tisztaságának a sérelmét, hiszen azt a kérelmező, mint korábbi szolgáltatási szerződése 6 éves időtartama alatt készítette az ajánlatkérő részére és használatára. Pusztán az a tény, hogy a kérelmező volt a korábbi szolgáltató, nem eredményez összeférhetetlenséget. Kérelmező szerint súlyosan mulasztott az ajánlatkérő, amikor nem teljesítette a Kbt. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét és nem kérte a kérelmezőtől a Kbt. 24. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot. Az ajánlatkérő kihasználta a kérelmezővel korábbi szerződéses jogviszonyát és jóhiszeműségét, amikor a fentiekben részletezett cselekményeivel és mulasztásával a kérelmezőt olyan helyzetbe hozta, amely alapján kizárta önmagát a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségéből, hozzájárulva ezzel, hogy egyetlen érvényes ajánlat maradjon versenyhelyzet nélkül megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdéseit. A 2. kérelmi elemként előadta, hogy az ajánlatkérő a végső ajánlati árával kapcsolatban árindokolást majd további árindokolást kért, melyet határidőben megadott. Kérelmező szerint az ajánlatkérő a fenti irataiban a személyi és tárgyi feltételek bemutatását, az élőmunka bemutatását, az eszköz- és anyagköltséget, a tárgyi időszükségletet kérte ismertetni valamint általánosságban kérte a teljesítés gazdaságosságának és kivételesen előnyös körülményeinek bemutatását. Nem kérte ugyanakkor, hogy a kérelmező részletesen elemezze az általa elkészítendő dokumentációk kalkulált költségét, vagy a szerződés második pontjában foglalt összes ellátandó feladat kalkulált költségét pontról-pontra részletezze. Ennek ellenére indokolásában erre is kitért. Megjegyezte azt is a kérelmező, hogy az ajánlatkérő a műszaki dokumentáció utolsó oldalán a rendszermérnök feladataként határozta meg az adatbiztonsági terv elkészítését, és az árindokolásában a kérelmező részletesen bemutatta a szakember bérköltségét. A kérelmező szerint az ajánlata azért sem kirívóan alacsony, mert a közbeszerzési eljárás alapján elvégzendő munka jellegéből adódóan megállapítható, hogy előre nem lehet eldönteni és forintosítva kalkulálni, hogy mikor lesz munkavégzés és azt a munkaadó a munkavállaló felé milyen módon kompenzálja akár törvényi alapon, akár a munkaszerződés/megállapodás jellegéből, tartalmából adódóan. A gyakorlatban a munkavállaló nem kizárólag ezen szerződésben foglalt feladatokat lát el, hanem a kérelmező által kötött egyéb szerződésekből eredő feladatokat is teljesít és a hónap végén adja le a
17 könyvelés felé az általa vezetett jelenléti ívet, melyből a bérszámfejtés során kerül megállapításra az esetlegesen fizetendő bérpótlék. Megjegyezte azt is, hogy a 6 éves helyszíni tapasztalata alapján pl. a rendszermérnököt érintő 3-4 órás eseti munkavégzést az ajánlatkérő által megkövetelt túlmunkával való elszámolás alapból a rendszermérnöki órakeret terhére került. Mindezek alapján kérelmező szerint az esetlegesen fizetendő bérpótlékot semmilyen módon nem tudja az árindokolásban számszakilag szerepeltetni. Az iparűzési és társasági adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban kérelmező előadta, hogy a gyakorlatban a vállalkozó egész éves bevétele alapján állapítják meg az iparűzési adó alapját, majd ez kerül visszaosztásra az önkormányzatok között, figyelembe véve, hogy állandó jellegű, vagy ideiglenes tevékenységet végzett az adott vállalkozás az adott önkormányzat területén, továbbá figyelemmel arra, hogy az adott önkormányzat saját hatáskörében mekkora összegben állapította meg a fizetendő iparűzési adó mértékét. A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva és csökkentve a törvény által meghatározott tételekkel, tehát a társasági adó szintén a teljes éves árbevétel és az éves szinten felmerülő módosító és csökkentő tényezők alapján kerül megállapításra. Összegezve megállapítható tehát ajánlatkérő olyan adatok alapján nyilvánította az ajánlati árát kirívóan alacsonynak, amelyre nem kérdezett rá, illetve amelyek számszakilag semmilyen módon nem jeleníthetőek meg jellegükből adódóan, így a teljes mértékben megbecsülhetetlen adatokra alapozta a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. Álláspontja szerint az ajánlati ára a tekintetben sem kirívóan alacsony, hogy a jelenlegi eljárásban 17 %-kal alacsonyabb összegre tett ajánlatot, mint a korábbi szerződéses összeg és az alapdíjon felül többletkiszámlázás is történt. Kérelmező előadta, hogy teljesen más műszaki feltételek szerepeltek az előző szerződésben, melynek jelentős tartalmi részét a tanácsadói munkakör elvégzése jelentette, mely jelen kiírásban egyáltalán nem szerepel. A 14.000,- Ft +ÁFA és a 7.000,- Ft+ ÁFA nem állítható szembe egymással, mivel teljesen más szerződéses feltételekkel kerültek megállapításra. A korábbi szerződés szerint a szolgáltatási csomagon felüli pluszmunkák esetére irányozta elő a magasabb óradíjat, melyet óránként lehet igénybe venni helyszíni kiszállással. A jelenlegi mérnöki költségterv pedig egy komplett szolgáltatási csomagon belül havi 24 órára vonatkozó csomag kedvezményes ár, melyet ráadásul 8 órás csomagokban lehet csak lehívni. Kérelmező utalt arra is, hogy ezen szerződés módosítás csak 2 hónapos határozott lejárattal volt meghatározva, ezért nem hasonlítható össze egy 15 hónapra szóló szerződéssel. Mindezek alapján ajánlatkérő nem vette figyelembe az eset összes körülményét, a korábbi, valamint a jelenlegi szerződés eltérő műszaki tartalmát. A fentiek alapján tehát a kérelmező szerint az ajánlatával szemben nem áll fenn sem a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok, sem a Kbt. 74. § (2) bekezdése a) pontja szerinti érvénytelenségi ok.
18 Ajánlatkérő kérte az alaptalan kérelem elutasítását, mivel álláspontja szerint az eljárást lezáró döntését jogszerűen hozta meg, kérelmező ajánlata az összegezésben foglalt indokok szerint érvénytelen. Az 1. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy a szerverlista ismeretében a kérelmező versenyelőnyhöz jutott a másik ajánlattevőhöz képest. A kérelmező előtt is egyértelmű lehetett az a tény, hogy az általa elkészített adatszolgáltatás a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra figyelemmel az összeférhetetlenségét eredményezheti. Egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező egyik munkatársa készítette el a végső ajánlattétel előtt a másik ajánlattevő rendelkezésére bocsátott táblázatot és ez alapján egyértelműen fennáll a kérelmező összeférhetetlensége. Álláspontja szerint a kérelmező alaptalanul hivatkozik a Kbt. 24. § (3) bekezdés utolsó fordulatára, mivel az összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárás lefolytatása során végzett tevékenysége okán áll fenn, nem pedig az eljárás előkészítésével összefüggésben, így a kérelmező által hiányolt ajánlatkérői figyelemfelhívó kötelezettség nem volt. Előadta, hogy a szerverlistát annak létezésére vonatkozó információ hiányában, ínnak helye számára ismeretlen volt. A 2. kérelmi elem kapcsán előadta, hogy az árindokolás kérésben egyértelműen rögzítette, hogy valamennyi elvégzendő feladat esetében részletesen adja meg az ajánlati ár kiszámításának, illetve az ajánlati ár tartalmi elemeinek részletes ismertetését. Ennek ellenére a kérelmező árindokolásában sehol sem szerepelt a szerződéses feladatok közé tartozó adatbiztonsági terv készítésének költsége. Ennek utólagos szerepeltetésére, dokumentációként minősítésére sincs lehetősége a kérelmezőnek. Előadta azt is, hogy a helyszíni tapasztalat és a régi szerződés alapján alkalmazott gyakorlat megléte nem mentesíti a kérelmezőt az alól, hogy ajánlati árának alátámasztására ajánlatkérő felhívását ne indokolja. Álláspontja szerint helytállóan állapította meg az összegezésben a hétköznap munkaidőn kívüli éjszakai, hétvégi és ünnepnapi, illetve azok éjszakai munkavégzésből eredő költségekkel kapcsolatos indokolását. Álláspontja szerint a kérelmezői indokolásból egyértelműen azt lehetett megállapítani, hogy a kérelmező nem kalkulált olyan költségtényezőkkel, amelyekkel egyébként okszerűen számolni kellett volna. A kérelmező olyan szerződésre alapozza az ajánlati árának indokolását, amelyet 2012. május 22-én a felek módosítottak. Mindezek alapján kérte a kérelem elutasítását. A Döntőbizottság a vizsgálata körében az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
19 Ajánlatkérő a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, mivel a szolgáltatás becsült értéke nem érte el a huszonöt millió forintot. Ajánlatkérő az eljárást megindító ajánlattételi felhívását 2012. szeptember 3. napján küldte meg a felhívott ajánlattevőknek, így az ebben az időpontban hatályos törvényi rendelkezések alapján folytatta le a Döntőbizottság az eljárását. A Döntőbizottságnak a Kbt. 134. §-ában meghatározott hatáskörében azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen volt-e azokból az okokból, amelyet ajánlatkérő az összegezésében megállapított. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 119. §-a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés]. A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az 1. kérelmi elem elbírálásakor figyelembe vett jogszabályhelyek: A Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdései a következők: (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
20 (3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A Kbt. 24. § (1)- (4) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §]. A felek nem vitatták, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésébe a kérelmezőt nem vonta be, a közbeszerzési eljárás dokumentációjának elkészítéséhez szükséges adatokat ajánlatkérő ekkor nem kért kérelmezőtől. Az sem volt vita tárgya, hogy ajánlatkérő a szerverlista megkérésekor nem hívta fel a kérelmező figyelmét, hogy a magatartása, az adatszolgáltatása összeférhetetlenséget eredményezhet, azt ajánlatkérő szerint kérelmezőnek tudnia kellett volna. Ajánlatkérő az összegezésében a kérelmező ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenséget kizárólag azzal indokolta, hogy az
21 egyik ajánlattevőnek az 1. tárgyalást követően, (tehát az ajánlattételi határidő után) 2012. október 10-én megküldött szerverlista a közbeszerzési eljárásban résztvevő kérelmezőtől, a másik ajánlattevőtől származik. Ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárásban hivatkozott arra, hogy nem a szerverlista megadásából származott a kérelmező versenyelőnye, hanem annak pontos és részletes ismerete miatt. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon állítását, hogy nem tudott a szerverlista létezéséről. A kérelmezői előadás szerint azt jóval közbeszerzési eljárást megelőzően készítette az ajánlatkérői informatikai vezető részére annak érdekében, hogy a szükséges auditok megszerzése során be tudja mutatni az ajánlatkérő által használt szervereket. Kérelmező szerint a 2012. április ajánlatkérői ügyvezetőváltás során lezajlott IT átadás-átvételi jegyzőkönyv is tartalmazza a szerverlistát. A Döntőbizottság megvizsgálva az ajánlatkérői honlapot megállapította, hogy az ajánlatkérőnek 9 féle akkreditációja található meg, amelyekhez Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint is szükséges volt az ún. havaria-terv kidolgozásához. A havaria-terv elkészítéséhez pedig elengedhetetlen a szerverlista létezése, amely az ajánlatkérő informatikai eszközparkját tartalmazza, foglalja össze. A szerverlista korábbi létezését támasztja alá az ajánlatkérői kérdésre érkező kérelmezői válasz gyorsasága (11 perc) és annak tartalma. A kérelmező először csak a szerverlistának a helyét közölte („VENUSZ” szerver, „informatika” mappa, „átadás2012” almappa „szerverek” file név alatt) és csak a 23 perccel később érkező e-mailban adta meg a szerverlistát táblázatos formában. A Döntőbizottság elé tárt előadásokból, levélváltásból, adatokból tehát az állapítható meg, hogy a szerverlista az ajánlatkérői szerveren elérhető volt. A kérelmező nem hallgatta el ajánlatkérő előtt, hogy az általa küldött szerverlista nem azonos a már létező szerverlistával, abból a szerverneveket az ajánlatkérő biztonsága érdekében kivette. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az már igenis ajánlatkérői döntés volt, hogy ezen kérelmezői kijelentésre figyelemmel egy „99,5 %-ban up-to-date”, azaz csak 99,5 %-ban naprakész leírást tartalmazó, a szerverneveket nem rögzítő szerverlistát bocsájt az egyik ajánlattevő rendelkezésére, melyet a másik ajánlattevő jutatott el ajánlatkérő részére a közbeszerzési eljárás során. Az is ajánlatkérői döntés volt nem saját maga készíti el az ajánlattevők mindegyikének a szükségesnek és biztonságosnak ítélt adatokat a közbeszerzés tárgyát képező technikai eszközökről. Az is ajánlatkérő felelősség körébe tartozik, hogy a közbeszerzési eljárást megfelelően előkészítse, illetőleg a tárgyalások során változó műszaki specifikációnak megfelelő adatokat az ajánlattevők rendelkezésére bocsássa. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenségi ok visszautal a Kbt. 24. §-ára. Az (1) bekezdése az ajánlatkérőnek az eljárás egészére vonatkozó verseny tisztaságának fenntartására vonatkozó magatartási kötelezettségét
22 általánosságban deklarálja. A (2) bekezdése az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet összeférhetetlenségét rögzíti. Az tényszerűen megállapítható, hogy kérelmező a tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet, így rá ez a rendelkezés nem vonatkozik. Csak a (3) bekezdése vonatkozik az ajánlattevőkre, melynek 2. mondata azonban ugyancsak az ajánlatkérő kötelezését tartalmazza atekintetben, hogy fel kell hívnia a közbeszerzési eljárásban való részvétele az összeférhetetlenségét eredményezheti. Ilyen felhívást azonban ajánlatkérő nem tett, hanem felszólította az napi határidővel az akkori szolgáltatóját, a kérelmezőt, hogy – a fentiekben részletezettek alapján – az általa is elérhető szerverlistát adja át részére, illetve ezen felett további eljárási cselekményeket is végrehajtott a kérelmező tekintetében (árindokolás kérések), melyek során szintén nem említette az összeférhetetlenség lehetőségét. A Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdései szerint az ajánlatkérő kötelessége biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát, az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot az ajánlattevők között. Ezt a kötelezettségét ajánlatkérő másra nem háríthatja át. A jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő még a Döntőbizottság által a tárgyaláson egyértelműen megfogalmazott kérdésre sem tudta igazolta, de még csak megfogalmazni sem, hogy mi az a többlet információ, amely a kérelmezőt versenyelőnyhöz jutatta volna a szervernevek ismerete. A jogorvoslati eljárásban arra sem merült fel adat, hogy a másik ajánlattevő hiányolta volna a szerver neveket a részére jutatott táblázatból, ez akadályát képezte volna, hogy megfelelő, versenyképes ajánlatot tegyen a két ajánlati ár között ugyanis kevesebb, mint 3,5 %-os különbség volt. Mindezek alapján a Döntőbizottság az 1. kérelmei elemnek helyt ad és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy alapelvi sérelem nem valósult meg, mert kérelmező részt vett az eljárásban, és a fentiekre tekintettel az összeférhetetlenségi szabályok sem sérültek. A 2. kérelmi elem elbírálásakor a Döntőbizottság az alábbi jogszabályi helyeket vette figyelembe: A Kbt. 69. § (1)-(5) és (7) bekezdései a következőket tartalmazza: (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat
23 tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. (2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. A Kbt. 74. § (2) bekezdés (a) pontja szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §].
24 A 2. kérelmi elem alapján a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította aránytalanul alacsonynak a kérelmező ajánlati árát, nem elfogadva a Kbt. 69. § (1)-(3) bekezdései alapján kért indokolást. A Döntőbizottság a kérelmező ezen érvénytelenségi ok miatti kérelmi elemeit – azok egymással való szoros összefüggései miatti – egy kérelmi elemként bírálta el. A fent ismertetett törvényi előírások alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő köteles azt megvizsgálni, hogy a benyújtott ajánlat tartalmaz-e aránytalanul alacsony ajánlati árat. A jogalkotó annak érdekében írta elő ajánlatkérőknek a Kbt. 69. § (1) bekezdésében az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának kötelezettségét, hogy az ajánlatkérők győződjenek meg arról, hogy a feltüntetett ellenszolgáltatásért biztosítható-e részükre a teljesítés. Az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés egyedi tárgyának specifikumaira figyelemmel kell vizsgálni. Ha az ajánlat aránytalanul alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, ajánlatkérő az ilyen ajánlatot nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelenné, hanem köteles a Kbt.-ben meghatározott módon eljárni. A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát aránytalanul alacsony árként értékelni, és ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a 15 hónapos szerződésre vonatkozó egyösszegű ár megajánlását kérte az ajánlattevőktől, melynek tartalmaznia kellett az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban előírt, a tárgyalások során módosított műszaki tartalom ellátását az előírt szakemberekkel. A felhívás és a dokumentáció rendelkezései között nem írta elő az ajánlattevők számára, hogy az ajánlatukban részletesen bemutassák a feladatok szakemberekhez való rendelését, nem kellett az ajánlatnak tartalmaznia az egyes feladatok tervezett időigényét, a költségek részletekre bontott bemutatását sem. A felek nem vitatták, hogy a Kbt. 69. § (2) bekezdésében előírt objektív feltétel alapján ajánlatkérő köteles volt kérelmezőtől indokolást kérni a végső árajánlata miatt, melyre a kérelmező megadta az indokolását, majd ajánlatkérő újabb indokolást kért és kapott a határozatban részletezett tartalom szerint. Az sem volt vita tárgya, hogy a nyertes ajánlattevő ára ezt az objektív határt nem lépte túl, ugyanakkor a két végleges ajánlati ár között 495.000,- Ft., tehát a nyertes és érvényes ajánlattevő kevesebb, mint 3,5 %-kal tett magasabb ajánlati árat. Ezen alacsony eltérés ellenére az ajánlatkérő csak a kérelmezőtől kért a legapróbb
25 részletekig menő árindokolást és állapította meg az ajánlat érvénytelenségét annak – ajánlatkérő szerint – nem teljes körű volta miatt. A rendkívül alacsony eltérés ellenére kérelmező esetében kétségessé tette, hogy valóban kalkulált minden lehetséges költséggel, míg a másik ajánlattevő esetében ez még csak kérdésként sem fogalmazódott meg benne. Az adatbiztonsági terv kapcsán a Döntőbizottság rámutat arra, hogy annak elkészítése a dokumentáció szerint a rendszermérnök feladata. A kérelmezői nyilatkozat szerint is rendszermérnök óraszámába ez beletartozik, és óradíja erre tekintettel határozta meg. Ezen nem lényegi eltérés az ajánlatkérő azon indokolását sem támasztja alá, hogy kérelmező a korábbi szerződését 17 %-kal drágább áron végezte. A közbeszerzési eljárás célja a verseny által elérhető alacsonyabb ár, amely jelen esetben a két ajánlattevőre figyelemmel megvalósult, akik azonos műszaki tartalomra tettek ajánlatot. A korábbi szerződésre való hivatkozás tehát etekintetben nem alapos ajánlatkérő részéről. Az ajánlatkérő az indokolásában nem kérdezett rá az utóbb kiemelkedő fontosságúnak ítélt adatbiztonsági terv, az iparűzési és társasági adó költségeire, ellentétben más, konkrétan megfogalmazott tételekkel szemben és csak általánosságban fogalmazta meg ekörben a bemutatni várt részletezését. A jogorvoslati eljárásban ugyanakkor indokolás nélkül elveti, hogy az adatbiztonsági terv miért nem dokumentum, illetőleg mi alapján kellene a rendszermérnök feladatai közül külön kiemelni. Az iparűzési és társasági adóra pedig nem kérdezett rá ajánlatkérő, illetőleg az ajánlati ár olyan részletezését várta volna el utólag ajánlatkérő az összegezésében, amely az egyösszegű ajánlati ár megajánlásával nem elvárható kérelmezőtől. Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően állapította meg a kérelmezői ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 74. § (2) bekezdés (a) pontja szerint, megsértve ezzel a Kbt. 63. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértés, mivel kérelmező érvényes ajánlatot nyújtott be és így ő nyújtotta be a legalacsonyabb összegű ajánlati árat. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési lezáró döntését. A Döntőbizottság a beszerzés alacsony értékére és a jogsértés orvosolhatósága tekintettel a súlyos jogsértés ellenére bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
26 A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200.000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A kérelmező 250.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, ezért a Közbeszerzési Hatóságnak 50.000.- forint visszatérítési kötelezettsége van, mivel a jogorvoslati kérelem alapos volt. A Ket. 153. § 2. pontja szerint eljárási költségek az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.
27
A fentiek alapján a Döntőbizottság jogorvoslati kérelem alapján a jogsértés megállapítására tekintettel az ajánlatkérőt 200.000,-Ft, azaz kettőszázezer forint igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére kötelezte. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. § biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2012. december 17.
Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. Bonifert Zsolt sk. Uherné Dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) 2. Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. (1037 Budapest, Toboz u. 1.) 3. LicensePort Zrt. (1119 Budapest, Keveháza u. 1-3.) 4. Peet & Cook Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2626 Nagymaros, Tégla u. 6.) 5. Good Impress Netgeneration Kft. (1119 Budapest, Tétényi út 100. B. ép. fszt. 1.) 6. Irattár
