K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.164/13/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által Ópusztaszer Község Önkormányzata (6767 Ópusztaszer, Tóhajlat 130., képviseli: Dr. Ollé György ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Bölcsőde létesítése Ópusztaszeren (2010)” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a becsatolt okirati bizonyítékok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított három ajánlattevő felhívásával 2010. október 30-án a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján. Ajánlatkérő ajánlattételre a Csantherm Kft.-t, a Gigantik-Plusz Kft.-t és a Probart Kft.-t hívta fel. Ajánlatkérő a felhívása 3. pontjában közölte, hogy közbeszerzése tárgyát építési beruházás és árubeszerzés képezi, a fő tárgy tekintetében a 45215200-9 CPV kódot adta meg. Tájékoztatást adott arról, hogy beszerzése támogatásból valósul meg, a szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése keretében megvalósuló „Bölcsőde létesítése Ópusztaszeren” című DAOP-4.1.3/C-2f-20090011. számú pályázat keretében. Közölte, hogy a beruházás alapján a bölcsőde 282 m2 hasznos alapterületű épületének a kialakítása valósul meg, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéssel, valamint a főzőkonyhához kapcsolódó napelemek elhelyezésével. Az árubeszerzés keretében a bölcsődei ellátáshoz szükséges berendezések, eszközök, játékok és az orvosi szoba, valamint a napi ügymenethez nélkülözhetetlen informatikai háttér kerül kialakításra. Szerződés típusaként az átalánydíjas vállalkozási szerződést határozta meg, szerződést biztosító mellékkötelezettségként feltüntette a jótállást, a késedelmi kötbért, a hibás teljesítési kötbért és a meghiúsulási kötbért. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítési határidő mind az építési beruházás, mind az árubeszerzés tekintetében 2011. június 15. Ajánlatkérő a felhívása 6. pontjában adott tájékoztatást az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiről. Ebben közölte, hogy egy részszámla és egy végszámla nyújtható be az építési beruházás vonatkozásában, míg az árubeszerzés tekintetében egy végszámla kiállítására van lehetőség. Rögzítette, hogy az építési kivitelezési munka keretében az épület 50%-os készültségi fokának elérése után a műszaki ellenőri igazolás alapján áll fenn jogosultság a vállalkozói díj 60%-áról részszámla kiállítására. Azt is meghatározta, hogy az épület mikor tekinthető 50%-os készültségi fokúnak. Közölte, hogy a teljesítéstől számított 45 naptári napos fizetési határidővel kerülnek a számlák kiegyenlítésre.
3
Ajánlatkérő bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az alkalmassági követelményrendszert. Ajánlatkérő egy pénzügyi és gazdasági alkalmassági igazolási módot, feltételt és két műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági igazolási módot és feltételt határozott meg. Ajánlatkérő az ajánlattevő és a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozó tekintetében írta elő, hogy nyújtsák be a 2009. évre vonatkozó számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló másolatát. Ajánlatkérő közölte, hogy alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, ha akár az ajánlattevőnek, akár a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozójának a 2009. évi számviteli jogszabályok szerinti beszámolójában az adózás előtti eredménye negatív volt. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő, illetve a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozója ismertesse, illetve csatolja az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb építési beruházásainak referenciáját, továbbá az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb árubeszerzési tevékenységre vonatkozó szállításait (megjelölve az ellenszolgáltatás összegét, a szállítás tárgyát, a teljesítés idejét, a szerződést kötő másik felet). Ajánlatkérő meghatározta, hogy alkalmatlannak minősül az ajánlattevő és a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozó, ha együttesen nem rendelkeznek az elmúlt 3 évben legalább 1 műszaki átadás-átvétellel befejezett közösségi épület építésére vonatkozó referenciával, illetőleg az elmúlt 3 évben legalább 1 sikeresen befejezett árubeszerzésre vonatkozó referenciával. Ajánlatkérő a felhívása 8. pontjában rögzítette az általa előírt kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módot az alábbiak szerint: „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d) pont tekintetében alvállalkozó, akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés a), c), d) pontjaiban meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll. Az ajánlatkérő az eljárásból kizárja az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll.
4
Az igazolás módjára a Kbt. 249. § (3) bekezdése az irányadó, a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni az ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.” Ajánlatkérő a felhívásában tájékoztatást adott arról, hogy a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. §-a alapján biztosítja. Ajánlatkérő megkövetelte a felhívása 11. pontjában, hogy csatolja az ajánlattevő ajánlatához a 60 napnál nem régebbi cégkivonatának eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát, valamint aláírási címpéldányt, egyéni vállalkozás esetén pedig a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát. Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, mely magában foglalta az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, a vállalkozási szerződés tervezetét, a műszaki dokumentációt és az árazatlan, tételes költségvetést. A vállalkozási szerződéstervezet II. pontja alatt kerültek meghatározásra a vállalkozó kötelezettségei, melyek – egyebek mellett – az alábbiakat foglalták magukban: „2.1. A Vállalkozó az építő- és szerelőipari munkákat az érvényes Magyar Szabványok szerinti első osztályú minőségben teljesíti. 2.4. Vállalkozó köteles saját költségén az engedélyes határozatokban, illetve a használatbavételi engedélyezés során a hatóságok részéről előírt munkák elvégzésére. 2.5. A kivitelezés során a Vállalkozó köteles a munkákat, illetve a hibák kijavítását szigorúan a szerződéssel összhangban végezni. 2.7. A Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik az építés és az ezzel kapcsolatos munkaterület és egyéb dolgok védelméért, a kezdési időponttól az építés átadásátvételének napjáig. 2.8. A Vállalkozó, az általa vagy alvállalkozói által alkalmazott bármely személyzet vonatkozásában köteles betartani és végrehajtani a mindenkor érvényes munkajogi, munkavédelmi, balesetelhárítási, tűzvédelmi, egészségügyi szabályokat. Be kell tartania minden törvényt, illetve más, általános érvényű jogszabályt, szabványt, helyi rendeletet és egyéb szabályzatot, amely a kivitelezéssel, a hibák kijavításával, a teljesítendő adatszolgáltatásokkal és a fizetendő díjakkal kapcsolatos. 2.13. Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselői által biztosítani a szükséges felügyeletet és irányítást a kivitelezés folyamán. 2.21. A Vállalkozó kötelezettségét képezi a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése, különös tekintettel az alábbiakra: - forgalomkorlátozás, elterelés,
5
- fakivágási engedély, - generálkivitelezői teljesítés érdekkörébe eső minden egyéb hatósági engedély, - közútkezelői és közterület használati engedély, - használatba vételi engedély. Az ajánlattételi határidőre, 2010. október 15-re mindhárom felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát a következő nettó ajánlati árakkal: - Probart Kft. 60.846.020.-Ft - Csantherm Kft. 64.907.593.-Ft - Gigantik-Plusz Kft. 66.765.496.-Ft A Gigantik-Plusz Kft. ajánlata az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns részeket tartalmazta. Az ajánlat 47. oldalán tett nyilatkozat szerint az ajánlattevő mikrovállalkozásnak minősül. A 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója szerint a saját tőkéje 2.608.000.-Ft, az értékesítés nettó árbevétele 4.511.000.-Ft, az adózott eredménye pedig 2.936.000.-Ft. Feltüntetésre került a kiegészítő mellékletben, hogy az alapítás időpontja 1995. november 27., a törzstőke 3.000.000.-Ft, fő tevékenység mérőműszer gyártás, a IV. pont alatt pedig az, hogy „A Kft-nél munkabér kifizetés nem történt”. Az ajánlat 28-35. oldala tartalmazza a Gigantik-Plusz Kft. cégkivonatát. Ebben fő tevékenységként üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás került feltüntetésre. Tevékenységi körök egyebek mellett az alábbiakat tartalmazzák: PR, kommunikáció, egyéb információs szolgáltatás, építészmérnöki tevékenység, mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, immateriális javak kölcsönzése, fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás, szakmai középfokú oktatás, kulturális képzés, parkettagyártás, gépjármű karosszéria, pótkocsi gyártás, vasút építése, híd, alagút építése, lakó- és nem lakóépület építése (2010. július 5-i bejegyzési keltezéssel), út-, autópálya építése, egyéb épületgépészeti szerelés, festés, üvegezés, telekommunikációs termék kiskereskedelme. A Gigantik-Plusz Kft. ajánlatában azt közölte, hogy 10%-ot meg nem haladó mértékben kíván csak alvállalkozót igénybe venni, méghozzá az elektromos kivitelezés területén. Az ajánlata 9. oldalán nyilatkozott arról, hogy nem állnak fenn vele szemben az ajánlatkérő által előírt kizáró okok. A Gigantik-Plusz Kft. ajánlatában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására referenciamunkát sem az építési beruházás, sem az áruszállítás tekintetében nem mutatott be. A Csantherm Kft. ajánlata az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns részeket tartalmazta: Az ajánlat 7. oldalán nyilatkozott arról, hogy mikrovállalkozásnak minősül, a 9. oldalon tett nyilatkozata szerint nem tartozik az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alá.
6
A 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója szerint a saját tőkéje 5.224.000.-Ft, az értékesítés nettó árbevétele 10.810.000.-Ft, az adózott eredménye 1.585.000.Ft. A kiegészítő melléklet 4. pontja értelmében az átlagos állományi létszám 1 fő, mely szellemi foglalkoztatás, fizikai állományi létszám nem került feltüntetésre. 2009-ben 485.000.-Ft bérkifizetés került rögzítésre. A Csantherm Kft. az ajánlatában egy referenciamunkát mutatott be, melyet referencianyilatkozattal igazolt. Az Égáz-Dégáz Zrt. részére „Gáznyomás szabályozó állomás beszerzése” tárgyban, 4,2 millió Ft ellenszolgáltatás mellett, 2007. november 20-i teljesítési határidővel. A Csantherm Kft. nyilatkozata szerint csak 10 % alatti alvállalkozót kíván igénybe venni, az elektromos munkák területén. Az ajánlat 35-41. oldalán került becsatolásra a Csongrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 06-09-011474/2. számú - 2007. augusztus 6-án kelt - végzése a cégjegyzékbe történő bejegyzésről. Az ebben foglaltak szerint a cég fő tevékenysége víz-, gáz-, fűtésszerelés. További tevékenységi körökként – egyebek mellett – feltüntetésre került: épületbontás, földmunka, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, egyéb épületgépészeti szerelés, műszaki vizsgálat, elemzés. Ajánlatkérő 2010. október 18-án hiánypótlásra hívta fel a Gigantik-Plusz Kft.-t és a Csantherm Kft.-t. A Gigantik-Plusz Kft.-től kérte a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására vonatkozó dokumentumok csatolását. A Csantherm Kft.-t pedig felhívta egyrészt 60 napnál nem régebbi cégkivonat csatolására, másrészt az árubeszerzés tekintetében a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására, továbbá az építési beruházásra vonatkozó referencianyilatkozat aláírására. Az ajánlatkérő által felhívott ajánlattevők a hiánypótlást nem teljesítették, míg a Probart Kft. önkéntes hiánypótlást nyújtott be. Ajánlatkérő a 2010. október 19-én elkészített összegezésében a közbeszerzési eljárását eredményesnek minősítette. A benyújtott ajánlatok közöl csak a Probart Kft. ajánlatát fogadta el érvényesnek és az ajánlattevőt az eljárása nyerteseként hirdette ki. A Gigantik-Plusz Kft. és a Csantherm Kft. ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné, amiatt, hogy hiánypótlási felhívás ellenére nem csatoltak a felhívás és a dokumentáció előírásainak teljesen megfelelő tartalmú okiratokat, nyilatkozatokat. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2010. november 2-án megkötötték az eljárást lezáró szerződést.
7
A hivatalbóli kezdeményező 2011. március 19-én nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Közölte, hogy a 2011. február 18-án részére megküldött közbeszerzési dokumentumok ellenőrzése során szerzett tudomást a jogsértésről. A kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő az eljárása során megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem biztosította a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A kezdeményező szerint azáltal, hogy az ajánlatkérő nem kivitelező cégeknek küldte meg az ajánlattételi felhívását, súlyosan korlátozta a nyilvánosságot, illetve kizárta a tényleges versenyt. Kezdeményezésében ismertette, hogy az ajánlatkérő által érvénytelenné nyilvánított két ajánlat alapján a következők állapíthatók meg. A Gigantik-Plusz Kft. fő tevekénysége ügyviteli, egyéb vezetési tanácsadás, illetve 2009. évi mérlege részét képező kiegészítő mellékletben merőműszer gyártást tüntet fel, továbbá azt is rögzíti, hogy munkabér kifizetés nem történt, a cégkivonatba kivitelezéssel kapcsolatos tevékenységi körök 2010. június 25-ével kerültek bejegyzésre. A másik érvénytelen ajánlattevő a Csantherm Kft., akinek a tevékenységi köre között szerepel a víz-, gáz-, fűtésszerelés, viszont átlagos állományi létszáma 1 fő. A kezdeményező előadta, hogy a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet értelmében kivitelezést üzletszerűen csak az Étv. 39. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozók végezhetnek, illetve akiket a Kamaránál nyilvántartásba vettek. A MKIK ON-LINE Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásban csak a nyertes ajánlattevő szerepel. A hivatalbóli kezdeményező a fentiek miatt kérte jogsértés megállapítását, továbbá ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában jogsértés hiányának megállapítását kérte. Ajánlatkérő szerint megalapozatlan a hivatalbóli kezdeményezés. Az ajánlatkérő által felhívott ajánlattevők, köztük a Csantherm Kft. és a Gigantik-Plusz Kft. ajánlatkérő ismerete és hatályos cégkivonatuk alapján rendelkeztek a közbeszerzési eljárás tárgyát képező épület kivitelezéséhez szükséges tevékenységi körökkel annak ellenére, hogy valóban nem ez került megjelölésre fő tevékenységi körként. Ez azonban az ügy érdemi megítélése szempontjából nem releváns. Ajánlatkérő előadta azt is, hogy közvetlenül nem ismeri sem a Csantherm Kft.-t, sem a Gigantik-Plusz Kft.-t, ugyanakkor a kistérségben nem tekintik a két céget ismeretlen vállalkozásnak. Ajánlatkérőt a két társaság 2010 augusztusában bemutatkozó levéllel kereste meg, amelyben felajánlották a kapacitásukat az
8
interneten is hozzáférhető projekt építésére elnyert pályázatra hivatkozással. Ajánlatkérő erre tekintettel - a vele már egyébként szerződéses kapcsolatban álló Probart Kft. mellett - ezt a két társaságot hívta fel ajánlattételre a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján. Ajánlatkérő mellékletként becsatolta ezen bemutatkozó leveleket. A Csantherm Kft. 2010. augusztus 15-én kelt levelében előadta, hogy tevékenységük kiterjed a víz-, gáz-, fűtés- és egyéb épületgépészeti szerelésekre, falburkolásra, épületbontásra, földmunkára és egyéb befejező építési munkákra. E tevékenységi körök gyakorlása során kialakult a cég szervezeti felépítése, a technológiai-szerelési előírásokat kielégítő eszköz- és erőforrásrendszere, beszerzésre kerültek az útépítéshez szükséges gépek, berendezések is, valamint a cég tevékenységét támogató gazdasági, pénzügyi és jogi tanácsadói háttér. Közölte azt is, hogy a Kft. a megalakulása óta saját személyi és eszközállományával végzi el a megrendelő által meghatározott igényeket kielégítő munkáit. Az eddigi tevékenysége során a cég a szerződésekben – melyeket döntő többségében az önkormányzatokkal és a gázszolgáltató társaságokkal kötött – a határidőket, valamint a minőségi és pénzügyi követelményeket teljesítette. A Gigantik-Plusz Kft. bemutatkozó levelében közölte, hogy 1995. november 27én alakult, tevékenységük között megtalálhatók az építészmérnöki tevékenységtől kezdve, lakó- és nem lakóépület kivitelezése és valamennyi építéssel kapcsolatos tevékenység. Közölte, hogy célja az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Előadta, hogy vállalnak saját vagy alvállalkozói segítséggel földmunkákat, komplett szerkezetépítési munkákat, kőműves munkákat (falazások, vakolások, burkolások), továbbá rendelkeznek az összes szükséges építőipari géppel és felszereléssel, ami ezen munkák elvégzéséhez szükséges. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint nem képezi kötelességét, hogy hitelesen meggyőződjön a társaságok által alkalmazott átlagos állományi létszámról vagy a mérlegadataikról. Közölte, hogy ezen adatok tekintetében nem rendelkezett információkkal, azok megtekintésére és értékelésére az ajánlatok bontása után került sor. Ajánlatkérő szerint a maga részéről mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható, mivel a rendelkezésre álló nyilvános adatok (www.cegadat.eu) alapján meggyőződött arról, hogy a két társaság foglalkozik kivitelezéssel. Ajánlatkérő szerint ennek alapján nem fogadható el a hivatalbóli kezdeményező azon álláspontja, hogy nem kivitelező cégeknek küldte meg az ajánlattételi felhívását. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a felhívott ajánlattevőknek fennállt arra is a lehetősége, hogy a Kbt. előírásaival összhangban más szervezet erőforrásaira támaszkodjanak, akár 10% feletti, akár az alatti alvállalkozót vegyenek igénybe.
9
Ugyanakkor ajánlatkérő a felhívás megküldésekor nem rendelkezett ismerettel arról, hogy ajánlattevők kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Az Étv. 39. §-a tekintetében előadta, hogy az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásba történő bejelentkezési kötelezettsége fennáll a kivitelezőknek, azonban az építőipari ágazatban számos társaság nem tett még eleget e kötelezettségnek (az elégtelen szankciókra is figyelemmel, a gazdasági társaság 200.000.-Ft bírsággal sújtható), emiatt a nyilvántartás nem fedheti le a potenciális kivitelezők teljes körét. Közölte, hogy a Csantherm Kft. szerepel például a magyar építőipari névjegyzékben, a kivitelezői nyilvántartásban még nem. Közölte, hogy ajánlatkérő megkövetelte a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okok – így a nyilvántartásba vétel elmulasztása – hiányáról történő nyilatkozattételt, azonban az ajánlattevők nyilatkozatának tartalmát már nem volt köteles vizsgálni. Megjegyezte, hogy ajánlattevők még a kivitelezést megelőzően is jogszerűen élhettek volna bejelentéssel az építőipari kivitelezői nyilvántartás felé a nyilvántartásba vétel céljából. Álláspontja szerint nem minősíthető részvételi, érvényességi feltételnek, hogy a kivitelező építőipari vállalkozás szerepeljen az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásban, ez a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjából nem következik és a Kbt. 61. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró okot nem írta elő. Ajánlatkérő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Csantherm Kft. és a GigantikPlusz Kft. ajánlata a Kbt 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján formai okok miatt volt érvénytelen és nem a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmatlanság miatt. Rögzítette, hogy amennyiben eleget tettek volna az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, úgy megítélése szerint az erőforrásaik és szakmai tapasztalataik alapján képesek lettek volna érvényes ajánlattételre. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában nem vitatta, hogy a benyújtott ajánlatok szerint a két cégnek minimális árbevétele volt, saját állomány részére munkabér kifizetés az egyik cég esetében valósult meg, továbbá azt sem, hogy minimális személyi létszámmal rendelkeznek. E tekintetben rögzítette, hogy 2009. évre vonatkozóan kérték igazolások benyújtását, melyre tekintettel lehetséges, hogy a korábbi években vagy 2010-ben végeztek a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet. A számára megküldött bemutatkozó levelek erre utaltak és ajánlatkérőnek nem kötelezettsége, hogy azok tartalmát ellenőrizze. Ajánlatkérő nem valósított meg jogsértést a közbeszerzési eljárása során, teljes körűen biztosította a verseny tisztaságát és nyilvánosságát a jogszabályi keretek között. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során – figyelemmel a hivatalbóli kezdeményezés tárgyára – megkereste mind a Gigantik-Plusz Kft.-t, mind a Csantherm Kft.-t annak érdekében, hogy az ajánlatukban szolgáltatott adatokon
10
kívül támasszák alá, hogy az elmúlt öt évben ténylegesen végeztek építőipari kivitelezési tevékenységet. A Csantherm Kft. a Döntőbizottság részére megküldött tájékoztatásában ismertette, hogy a társaság cégkivonata szerint milyen tevékenységi körökkel rendelkezik. Közölte, hogy a társaság vezetését nagy gyakorlatú szakemberek látják el, Cs. Cs. mérnök, Cs. L. gépésztechnikus és ifj. Cs. L. épületgépész és építésztechnikus. A társaság a megalakulása óta minden elvállalt munkát határidőre, kifogástalan minőségben elvégzett. Erre tekintettel megítélésük szerint társaságuk alkalmas az eljárás tárgyát képező feladat elvégzésére és ezért nyújtottak be ajánlatot. Közölték azt is, hogy ebben az eljárásban is azt a kialakult gyakorlatot kívánták folytatni, hogy amennyiben nyertesként kiválasztásra kerülnek, akkor a szükséges munkaerőt 24 órán belül fel tudják venni, mint ahogyan az más esetekben is megoldható volt. Álláspontjuk szerint a cégbejegyzés alapján jogosultak a munka elvégzésére és arra alkalmasak is. Közölték, hogy melyek voltak az eddig elvégzett munkáik, melynek körében három munkát jelöltek meg: - a 2009. május 18-án kötött vállalkozási szerződés alapján nettó 1.000.000.-Ft összegért az M43-as autópályává fejleszthető autóút meghatározott szelvényei között nagy-, középnyomású gázvezeték kiváltási munkái, - a 2009. május 11-én kötött vállalkozási szerződés alapján nettó 4.370.353.-Ft értékben egy logisztikai központ gázellátásának biztosítása a gerincvezetéktől a gáznyomás szabályozó állomás kilépő oldali tolózárig, - 2009. január 29-én megkötött megállapodás alapján bruttó 2.400.000.-Ft ellenszolgáltatás mellett belső szennyvízcsatorna építés műszaki ellenőrzési feladatainak ellátása. A Gigantik-Plusz Kft. tájékoztatásában előadta, hogy 2005. június 1. napján kötött keretszerződés alapján végez alvállalkozóként építőipari tevékenységet, az építkezéseknél műszaki vezetői feladatokat látnak el, amely magában foglalja a helyszíni művezetést és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását. Mellékelte az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Álláspontja szerint ezen több mint két éves építőipari szakmai tapasztalat alapján képes és alkalmas a kisebb, nettó 100 millió Ft beruházások, komplett projektek megvalósítására. Közölte azt is, hogy tulajdonosi szerkezetében 2010. június 25-ével változás következett be és ezzel egyidejűleg bővítette a tevékenységi körét is. Előadta azt is, hogy a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, mivel a bontási jegyzőkönyvből látható volt, hogy lényegesen jobb ajánlatokat nyújtottak be nála. Tájékoztatást adott arról is, hogy az eltelt időben megtörtént a kivitelezői adatbázisban történő regisztrációja, melyet azután volt szándékában megtenni, miután konkrét munkája lesz. Becsatolta a 2005. június 1. napján kelt, a Probart Kft.-vel kötött vállalkozói keretszerződését, melyben a Probart Kft. által végzendő építőipari munkák
11
helyszíni műszaki vezetői, művezetői és munkavédelmi feladatainak elvégzését vállalta. A keretszerződés tartalmazta a mérnök napi díjazás összegét. Ennek alapján 2005-ben 4 mérnöknap, 2006-ban 6 mérnöknap, 2007-ben 10 mérnöknap, 2008-ban 42 mérnöknap, 2009-ben 8 mérnöknap, 2010-ben 4 mérnöknap teljesítés történt részéről. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel a hivatalbóli kezdeményezést alaposnak ítélte. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti, a Kbt. 251. § (2) bekezdésére alapított egyszerű közbeszerzési eljárást indított a 2010. október 30-án közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívásával. A Döntőbizottságnak a benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezéseket azzal a magatartásával, hogy a Probart Kft.-n kívül nem építőipari kivitelező cégeket hívott fel ajánlattételre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés alapján egyrészt abban a jogi kérdésben kell állást foglalni, hogy a Kbt. 251. § (2) bekezdése és a Kbt. 1. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőket milyen kötelezettségek terhelik a felhívásra kerülő ajánlattevők kiválasztása tekintetében. Másrészt pedig ténybeli szempontból kellett azt megvizsgálni, hogy a Probart Kft.-n kívül felhívott ajánlattevők tekintetében megalapozott-e a hivatalbóli kezdeményező hivatkozása. A jogalkotó a 2010. évi LXXXVIII. törvénnyel több szempontból módosította a közbeszerzési törvényt, mely módosítások 2010. szeptember 15-én léptek hatályba. E módosítás részét képezte a nemzeti eljárási rendben az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatási szabályainak részbeni megváltoztatása azáltal, hogy a Kbt. 251. § (2) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek fennállta esetén lehetővé tette, hogy ajánlatkérő ne hirdetmény közzétételével indítsa meg az egyszerű közbeszerzési eljárását, hanem közvetlenül küldje meg az ajánlattételi felhívását az ajánlattevők számára. A Kbt. 251. § (2) bekezdése értelmében, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap.
12
A Kbt. 251. § (2) bekezdése alapfeltételként támasztja azt, hogy a beszerzés tárgyának becsült értéke ne érje el a törvényben meghatározott értéket, azaz építési beruházás esetében a 80 millió forintot. Ezen túlmenően követelményként támasztja azt, hogy az ajánlatkérő köteles legalább három ajánlattevő részére egyidejűleg közvetlenül megküldeni az írásbeli ajánlattételi felhívását. A Kbt. szabályozása a 3. §-a értelmében kógens, továbbá a Kbt. 251. § (2) bekezdése is kötelezettségként fogalmazza meg legalább három ajánlattevő felhívását ajánlattételre, melyből következően egyértelműen megállapítható, hogy abban az esetben jár el jogszerűen az ajánlatkérő, amennyiben legalább három ajánlattevőt felhív ajánlattételre. A konkrét esetben az ajánlatkérő nem vitathatóan formailag eleget tett a legalább három ajánlattevő felhívásának ajánlattételre, miután a Probart Kft., a Csantherm Kft. és a Gigantik-Plusz Kft. részére megküldte az ajánlattételi felhívását. A Döntőbizottság megítélése szerint ugyanakkor a Kbt. alapelveiből következően az is szükséges, hogy ne csak formailag tegyen eleget az ajánlatkérő a legalább három ajánlattevő felhívásának, hanem érdemben, tartalmilag is teljesítse a törvény előírását. A Kbt. 2010. szeptember 15-i módosításából ugyanis továbbra is megállapítható, hogy a jogalkotó az egyszerű közbeszerzési eljárásnak a Kbt. 251. § (2) bekezdésében szabályozott speciális fajtájában is biztosítani kívánta a verseny lehetőségét. A közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége az ajánlatkérőknek a nemzeti értékhatár elérése esetén fennáll. Ajánlatkérők fő szabályként hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárásban kötelesek kiválasztani a nyertes ajánlattevő személyét. A közbeszerzési eljárások alapvető rendeltetése, hogy a törvényben megadott jogszabályi keretek között lezajló versenyben kerüljön kiválasztásra a nyertes ajánlattevő. A Kbt. 1. § (1) bekezdése minden közbeszerzési eljárásfajtára és annak egész folyamatára támasztja követelményként, hogy az ajánlatkérő ténylegesen is biztosítsa a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 251. § (2) bekezdésében a verseny biztosítása érdekében követelte meg azt a jogalkotó, hogy felhívásra kerüljön legalább három ajánlattevő. Az ajánlattevő tekintetében e törvényszakasz külön nem fogalmaz meg feltételeket, ugyanakkor ennek tartalmára a Kbt. tételes jogi és alapelvi rendelkezéseiből vonható le következtetés. Az ajánlattevők alapvető jellemzője, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységben potenciális és közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek. Az ajánlattevők a személyi és tárgyi erőforrásaik felhasználásával – adott esetben harmadik személyek bevonásával (alvállalkozók, erőforrást nyújtó szervezet) – arra vállalnak kötelezettséget, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet maguk teljesítik az ajánlatkérő számára. Az ajánlattevők potenciális gazdasági érdekeltségére a rendelkezésükre álló erőforrások, az általuk eddig végzett
13
tevékenység és személyes helyzetükre jellemző adatok alapján lehet következtetést levonni. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint abban az esetben tud érvényesülni a Kbt. által megkövetelt, az ajánlatkérő által alkalmazott egyszerű közbeszerzési eljárásban a verseny, amennyiben ajánlatkérő valóban olyan ajánlattevők részére küldi meg közvetlenül az ajánlattételi felhívását, akik ténylegesen és potenciálisan érdekeltséggel rendelkeznek a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységben. Ennek hiányában a verseny ténylegesen lekorlátozódik azon ajánlattevőkre, akik tudják teljesíteni az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági feltételeket és az ő ajánlatuk nem kerül összevetésre, versenyeztetésre más ajánlattevők vállalásaival. Így a Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő megsérti a Kbt. 1. § (1) bekezdését, ha nem a közbeszerzés tárgya tekintetében ténylegesen, potenciálisan ajánlattevőnek minősülő személyek, szervezetek részére küldi meg az ajánlattételi felhívását, ebben az esetben sérül a verseny tisztasága és ezen eljárásfajtában meghatározott körben előírt nyilvánosság is. A Döntőbizottság ezt követően a konkrét közbeszerzési eljárás dokumentumait és a becsatolt okirati bizonyítékokat vizsgálta meg. A konkrét közbeszerzési eljárás dokumentumai alapján megállapítható, hogy a felhívott ajánlattevők közül egyedül a Probart Kft. csatolt az ajánlatába olyan okirati bizonyítékokat, alkalmassági igazolásokat, amelyek alapján a közvetlen érdekeltsége az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában megállapítható. A másik két ajánlattevő ajánlata ugyan a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján került érvénytelenné nyilvánításra, azonban sem az ajánlatokba becsatolt dokumentumokból, sem a jogorvoslati eljárás során általuk adott tájékoztatásokból és becsatolt okirati bizonyítékokból nem vonható le olyan következtetés, hogy tudnák teljesíteni az ajánlatkérő által egyébként nagyon minimális szinten meghatározott alkalmassági feltételeket, illetőleg az sem, hogy rendelkeznének olyan személyi vagy tárgyi erőforrásokkal, amelyekből potenciális képességük a teljesítésre megállapítható lenne. Ajánlatkérő hivatkozására megjegyzi a Döntőbizottság, hogy sem a Csantherm Kft., sem a Gigantik-Plusz Kft. nem jelezte, hogy az alkalmasság igazolása tekintetében, illetve a munkák jelentős részének elvégzése tekintetében harmadik személyekre kívánnának támaszkodni. A Csantherm Kft. és a Gigantik-Plusz Kft. 2009. évi mérlegadataiból megállapítható, hogy minimális gazdasági tevékenységet végeztek, miként az az értékesítés nettó árbevételéből kitűnik. A Gigantik-Plusz Kft.-nél munkabér kifizetés egyáltalán nem történt, míg a Csantherm Kft. egy fő állományi létszámmal rendelkezik. A Döntőbizottság részére a jogorvoslati eljárás során becsatolt dokumentumokból kitűnően egyik társaság sem végzett korábban épület építésére vonatkozóan építőipari kivitelezési tevékenységet, a GigantikPlusz Kft. kizárólag műszaki vezetői, műszaki ellenőri feladatokat látott el, míg
14
a Csantherm Kft. a műszaki ellenőri feladatokon kívül gázvezeték kiváltási tevékenységet végzett. A jelen közbeszerzés tárgya építési beruházás és árubeszerzés, épület megvalósítása és meghatározott felszerelési tárgyak beszerzése. Erre tekintettel ajánlatkérő a Kbt. 1. § (1) bekezdésében foglaltakat akkor tartotta volna be, ha a közbeszerzés tárgyában potenciális érdekeltséggel rendelkező ajánlattevőket hívott volna fel ajánlattételre. A Döntőbizottság szerint ehhez képest mind jogi, mind szakmai szempontból a fentiekben ismertetett, a felhívott ajánlattevők által szolgáltatott adatokból az a következtetés vonható le, hogy a részükre megküldött felhívással ajánlatkérő nem biztosította a verseny lehetőségét, a két cég egyike sem tudta volna teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételt sem. A Döntőbizottság szerint nem fogadható el megfelelőnek arra tekintettel sem az ajánlatkérő eljárása, hogy már az ajánlattételi felhívás megküldése előtt az adott társaságok cégkivonatai tartalmazták a vonatkozó tevékenységi köröket. Miként azt a Döntőbizottság más típusú ügyekben is rögzítette, önmagában a cégkivonatban feltüntetett tevékenységi körökből nem vonható le megalapozott következtetés az adott cég tényleges tevékenységére. Nem pótolja ajánlatkérő körültekintő eljárását a három ajánlattevő kiválasztásában az sem, hogy esetlegesen korábban részére milyen bemutatkozó leveleket küldenek meg. A Döntőbizottság utal arra, hogy a cégbíróság nyilvántartásán kívül, több más közhiteles nyilvántartás is tartalmaz a vállalkozásokra vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő által hivatkozott részvételi feltételek, illetőleg kizáró okok tekintetében pedig a Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a Kbt. 64. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót adott ki a kizáró okok hiányának igazolásáról, a Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról, mely többek között a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjához igazolási módként előírja azt, hogy „építési beruházás esetén a vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatók Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett elektronikus névjegyzékén való szereplés, melyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3)-(5) és (7) bekezdéseiből következően az ajánlatkérő ellenőriz”. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését. A Kbt. 341. § (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének
15
megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a konkrét esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. alapvető követelménye, hogy biztosítsa az ajánlatkérő az adott eljárásfajta keretei között a versenyt, így ennek megsértése, a tényleges verseny hiánya – miként az jelen esetben történt – súlyos jogsértésnek minősül, melyre tekintettel a Döntőbizottság a bírság kiszabásától nem tudott eltekinteni. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyán kívül tekintettel volt arra, hogy ez közvetetten kihatott a közbeszerzési eljárás eredményére is, továbbá a jogsértés az eljárást lezáró szerződés megkötésére tekintettel nem reparálható. A Döntőbizottság szerint e tényezők magas összegű bírság kiszabását indokolják. Ajánlatkérő tekintetében segítő, együttműködő magatartás nem állapítható meg, miután a Kbt.-ben, illetve a Ket.-ben meghatározott eljárási kötelezettségek teljesítése vagy jogok gyakorlása nem minősül ilyennek. A Döntőbizottság figyelembe vette a beszerzés nem jelentősen magas értékét, azt, hogy ajánlatkérővel szemben korábban közbeszerzési jogsértés miatt nem szabott ki bírságot, mely tényezők alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolják. A Döntőbizottság a fenti tényezők együttes mérlegelése alapján a bírság összegét 1.000.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes.
16
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. április 29.
Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. Uherné Dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapja: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 2. Dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3.) 3. Probart Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6760 Kistelek, Kossuth u. 88.) 4. Csantherm Kft. (6754 Újszentiván, Rét sor 3.) 5. Gigantik – Plusz Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. (6760 Kistelek, Rákóczi u. 44.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 7. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár
